Téma ismertetése: koncertek, előadások, események, élmények
Két Fischer Ádámos (Vígszínház, Scala) Varázsfuvola után az öccs, Iván produkcióját, pontosabban annak főpróbáját láttam tegnap a MÜPÁ-ban. Nem ismerem a 2015-öset, ugyanez volt-e vagy sem. Ezúttal szó szerint valóságos képes vetített mesekönyvet varázsolt a zenepalota színpadára. A csacska illusztráló képekkel telerajzolt könyv az énekszámok magyar szövegét is tartalmazta, a sokszor hosszúnak tűnő prózai párbeszédek magyar változata a szokásos helyen jelent meg. Senki nem panaszkodhat Szakács Györgyi színpompás, szinte karikírozva túlzó jelmezeire. (Monostatos mai, napszemüveges-WC-nyakláncos-pólós szerkója, ki tudja miért, kilógott a sorból.) A zenekar és karmestere is az elvárható és tőlük mindig el is várt színvonalon muzsikált. Nem minden szólista tetszett egyformán. Tökéletesnek gondolom Markus Werba Papagenóját: maga Schikaneder is megtapsolná. Hibátlanul adta elő Alina Wunderlin az Éj királynőjének mindkét áriáját, ennél nagyobb dicséretet nem kaphat senki, aki azt a szólamot le bírja gyűrni. Peter Harvey Szónoka jelentőségteljes. A "nagy" Prégardien fia, Julian jó kiállású, idönként szép hangú Tamino ... de csak időnként. Talán a mai premierre minden kisimul. Samantha Gaul Paminája vokálisan hibátlan, de nekem az ő hangja olyan szubrettes-Papagenás. Valahogy az alakításból is hiányoltam azt a méltóságot, amit a szerep szerintem megkíván. Franz-Josef Selig (Sarastro) fáradó, kopottas basszusát nem pótolta jelentőségteljes alakítása. Remekelt a három dáma és szinte főszereplővé avanzsált a három fiúcska: bravi! Teljes szereposztás itt.
Drágalátos honfitársaink túlnyomó többsége ugyanúgy nem tudja, ki az a Schiff András, mint ahogy Kocsis Zoltán neve is tök ismeretlen számukra. Felejthetetlen élményem vagy 25 évvel ezelőttről: Késő este buszon ültem (a néhai piros 41-esen, erre is emlékszem), mögöttem idős házaspár a "derék magyar ember" kategóriából, Fischer Annie-t hozták szóba, a bácsi váltig erősködött, hogy F. Anikó "celebről" van szó, bár akkor még nem terjedt el ez az undorító kifejezés. A néni ellentmondott, de ő is valamilyen bulvársztárt sejtett F. A. mögött. Én csendben maradtam, akárcsak pár évvel korábban, amikor egy hasonló kategóriájú öreg házaspár röhögött a Benczúr utcában az akkor még ott székelt British Council tábláját látván, amelyből persze egy kukkot sem értettek.
A Margitszigeti Szabadtéri Színház augusztusban játszotta a Nabuccót, a tavalyi nagysikerű produkciót - Bán Teodóra rendezésében - ismét előadta két alkalommal (augusztus 13. és 15.). Színlap
Aki Schiff Andràst összetèveszti azzal a màsikkal, akinek nem òhajtom a nevèt sem leìrni, különben sem passzol e fòrum műfajàhoz, az Gizikèt is összetèveszti a gőzekèvel, hogy egy màsik klasszikus pojàcàt szemèlyt idèzzek.
Schiffről csak ennyit: Elgondolkodott-e azon, hogy akiknek a 16 (14) éves emigrációból történt győzedelmes visszatérését javarészt köszönheti, azt sem tudják, ő ki fia-borja, esetleg Schiffer Andrással tévesztik össze, az általa igen magas színvonalon gyakorolt művészetet pedig kevés vén hülye boomer sznob által kedvelt, régóta halott fehér férfiaktól származó avítt ócskaságnak tekintik? Akármit is gondoljunk Schiff politikai állásfoglalásairól, a 2018 év végi írásbeli Index-interjúban fején találta a szöget, amikor a pop"zenére" tér ki. Én pedig itt és most visszafogtam magamat. Nem kicsit, nagyon.
A kici sárgákban nagyon nagyra értékelem a hihetetlen szorgalmukat és családszeretetüket. A jelenlegi mo.-i ifjúság nagy részénél sokkal helyesebbnek találom a szerelmes párjaikat, ahogyan kéz a kézben mennek az utcán. A Schiff András által bojkottált helyszínekkel most hadd ne foglalkozzam, úgy általában Sch. A.-ról alkotott véleményemet pedig itt és most nem fejtem ki.
No, a megjelent politikusok egy része most legalább ZENÉT hallgatott, és azt az állítást is meg merem kockáztatni, hogy az önnön mundért megvédendő.
ÁTADTÁK A 7. MARTON ÉVA NEMZETKÖZI ÉNEKVERSENY KÜLÖNDÍJAIT
2026. szeptember 6.
A tizenkét döntős versenyző fellépésével, a díjak ünnepélyes átadásával és
a különdíjak bejelentésével vasárnap gálaesttel ért véget a Zeneakadémia
2026-os Marton Éva Nemzetközi Énekversenye a budapesti Operaházban.
Marton Éva értékelésében azt hangsúlyozta, hogy
vigyázni kell a tehetségekre, segíteni kell őket, hogy megtalálják helyüket az
operaszínpadokon, és boldogan éljenek, azért, hogy aztán mi, a közönség még
boldogabbak legyünk.
„Megilletődve állok itt,
köszönöm a zsűrinek, az Operaház főigazgatójának, Ókovács Szilveszternek, hogy
ma itt lehetünk, valamint volt és jelenlegi rektoraimnak, Dr. Batta Andrásnak,
hogy létrejöhetett ez a verseny és Dr. Farkas Gábornak, aki megértette, hogy
amit elkezdünk, folytatni kell” – emelte ki. Szólt arról is, hogy Plácido
Domingo világhírű énekművész, akivel számtalan előadásban fellépett, kérésére
azonnal vállalta a fővédnökséget, és sajnálkozását fejezte ki, hogy nem tudott
személyesen is jelen lenni. „Közönség nélkül nincs előadóművészet, nagy
szükségünk van önökre. Azért is rendezzük ezt a versenyt, hogy az egész világ
tudja meg: vagyunk, alkotunk, tehetséges embereink vannak. A Zeneakadémia a
világ első rangú zeneoktatási intézményei között van, az Operaházunk pedig,
ahol ma este vagyunk, a világ egyik legszebbje” – tette hozzá, végezetül
megköszönve a stábnak a szervezést és a lebonyolítást, hangsúlyozta: ezt csak
együtt, közösségben lehet véghez vinni.
Azért egy magyar (külön)díjazott lett – igaz, nem került a döntőbe; a középdöntőből mások mellett kiesett Topolánszky Laura magyar szoprán a Papageno médiacsomagját kapta meg.
Csak a hàrom dobogòs helyezettet làttam, ugyanazt ènekeltèk a gàlàn, mint a tegnapi döntőben, ami teljesen èrthető. A győztes orosz hölgy viszont a gàlàra fellèpő ruhàt cserèlt.
A 7. Marton Éva Nemzetközi Énekverseny 2026 tegnapi döntőjét követően a gálaközvetítést nézem éppen: online, élőben az Operaházból. Bősze Ádám a műsorvezető-konferanszié.
Schiff András talpra ugrasztotta Magyar Pétert és az egész Zeneakadémiát
A
zongoraművész több mint másfél évtized utáni első budapesti koncertje a
szerencsések örök élménye marad.
/Nepszava.hu - .09.04. 14:12 –
Horváth Gábor/
"A repertoár, ahogyan azt előző napi sajtóértekezletén előre jelezte, Bachtól Haydnon, Mozarton, Beethovenen és Schumanon át Bartókig terjedt. A darabokat pár mondattal vezette fel, olykor még a főmotívumot is vázolta hozzá a zongorán, de mintha érezte volna a levegőben vibráló feszült várakozást, nem húzta el a beszédet, inkább játszott.
Amit még nem tett: amennyire látszott,
egyszer sem pillantott fel az erkély közepének elején ülő politikusokra, nem
kereste a pillantásukat, nem hajolt meg külön nekik és egyetlen burkolt, tréfás
utalást leszámítva nem hozta szóba a különleges helyzetet, az általa az elmúlt
tizenhat évben követett utat. Ez a célzás J. S. Bach Capriccio a szeretett
fivér távozására című fiatalkori darabja előtt hangzott el, mondván egy időre ő
is elutazott.
Az ismételt ováció, a
többször is felállva vastapsoló, brávózó publikum láttán felmerül a kérdés,
milyen hangulat lehetett itt Liszt Ferenc 1875-ös koncertjén és vajon azóta
köszöntött-e ilyen lelkesedéssel bárkit Budapest.
Talán igen, talán nem,
Schiff András mindenesetre hazatért és most már akkor is velünk marad, amikor
éppen turnézik a világban."
Tegnap este rendeztèk meg az idei Marton Èva Ènekverseny döntőjèt a ZAK-on, amire ellàtogattam. 40 orszàgbòl 265-en jelentkeztek, meghìvàst 105-en kaptak, a közèpdöntőbe 26-an jutottak, köztük kèt magyar, Dolhai Luca ès Topolànszky Laura. A döntő 12 fős mezőnyèbe màr kizàròlag koreai ès posztszovjet művèszek fèrtek be, ami kissè (?) egyoldalùvà tette a versenyt. Màr csak azèrt is, mert egyetlen alt/mezzo ènekest sem hallhattunk ès az egy szàl tenor sem kèpviselte -egyelőre?- a legmagasabb szìnvonalat. Igazi dràmai szopràn is csupàn egy (kettő?) akadt, ìgy a döntő nagyjàbòl lìrai ès koloratùrszoprànok ès mèly/ebb fèrfihangok seregszemlèje lett. Nàlam kèt versenyző vègzett az èlen eldönt(het)etlen holtversenyben, mert hogyan is lehet eldönteni, vajon Rosalinda Csàrdàsa vagy Fülöp kiràly monològja szòlt-e jobban? A zsűri eldöntötte, ld. lejjebb. Nekem speciel nagyobb teljesìtmèny 31 èvesen ilyen megràzòn ès ilyen gyönyörű hangon előadni az "Ella giammai m'amo"-t (ès dràmai erővel Gàspàr àriàjàt A bűvös vadàszbòl), mint tette azt Seokjun Kim, de kètsègtelenül teljes èrtèkű, szìnpadkèsz hangot ès egyènisèget köszönthettünk az orosz Valentina Pravdina szemèlyèben, aki a Strauss-csàrdàs mellett az "È strano, è strano!"-t adta elő ès lett a verseny első helyezettje ès közönsègdìjasa, a koreai basszus pedig az ezüstèrmes. Az örmèny Arpi Sinanyan is megèrdemelte a harmadik helyet a Pique Dame ès a Mefistofele 1-1 àriàjàval, bàr engem legalàbb annyira megfogott a kazah Tata Razmadze kèt produkciòja, kivàlò bel canto-technikàval előadott Anna Bolena-àriàja ès egèszen màs technikàt követelő, àm megkapò Wally-àriàja. Ő vègül Marton Èva (sokat elàrulò) különdìjàt nyerte el. Gàlaest ès dìjak àtadàsa ma este.
Úgy hallottam: a kormányfő is megtisztelte ellátogatásával Zeneakadémiára a koncertet adó zongoraművészt.
A kis sárgáktól nem kell félni, nem vágnak le kezet. Én amúgy annyira rokonszenvezek a kínaiakkal, hogy egyszer volt egy népszámlálás (nem a legutolsó, hanem előtte), ahol szabadon be lehetett írni a nemzetiséget, hát én beírtam, hogy kínai vagyok. Tulajdonképpen még nem gondolkoztam el komolyan rajta, hogy miért rokonszenvezek velük, de talán azért, mert van valami különleges szemléletmódjuk, hogy számukra nemcsak a nagy dolgok (most nem a kakilásra gondolok), hanem az élet apró dolgai is ugyanolyan fontosak, és elárasztanak minket hasznos kütyükkel, olyan cuccokkal, amelyek egyrészt praktikusak, másrészt annyira viccesek, szóval olyasmik, amelyekre egy épeszű fehér ember nem is gondol. A temu pontosan ilyesmikre volt jó, filléres kacatokra, én például vettem már nyakba akasztható usb töltős lámpát (kiváló az éjszakai ágybaolvasásra), és ehhez hasonló, nyakba akasztható ventilátort, ami 40 fokban olyan, mint az éhezőnek a falat kenyér. Ezek voltak a csúcsvásárlásaim, de számtalan ezeknél sokkal kisebb, de megmosolyogni való, és többé-kevésbé használható apróságot vettem az utóbbi időben. És persze unokáknak töménytelen mennyiségű pici és nagy autót, buszt, dömpert, villamost, kukásautót, csillogó-villogó-tülkölő-sipoló-síró-vonyító-zakatoló vicik-vacakot. Sajnos ennek már vége, mert a gaz EU mindenféle védővámmal sarcolja, persze nem őket, hanem minket. Szóval Schiff Andrásról csak annyit mondhatok, hogy valószínűleg ő is szereti a kínaiakat, akik sokkal szerethetőbbek, mint a milyenek mi vagyunk, vagy az oroszok, vagy az amerikaiak..
Csak átfutottam a cikket,Kínára vonatkozó utalást nem találtam benne. Persze mindannyian tudjuk, hogy a Középbirodalom az emberi szabadságjogok és a környezetvédelem élharcosa, így hazánk nagy fia joggal tünteti ki ottani közönségét.
Schiff András nem ért egyet azokkal, akik azt mondják, hogy a művész fogja be a száját
Köszönöm! Én nem a premierre vettem jegyet, de így is ez egyszer kénytelen voltam leküzdeni az Eyvazov iránti maximális ellenszenvemet. Csak nehogy a végén egyedül ő maradjon a meghirdetett énekesek közül!
Ez csak annyit jelent, hogy akkor nekik is nagy meglepetés lesz. :)
Egyetlen külföldi szereplő honlapján sem szerepel a pesti előadás egyelőre...
Hát igen. Jártam már úgy, hogy egészen más énekeseket kaptam, mint amire 8 hónappal előtte jegyet vásároltam. És hogyhogy nem roszabbul jártam.
És addig sok víz folyik még le a Dunán...
Május 8-án a Margitszigeten tavasz lesz (remélhetőleg), de Operaházban a Trubadur premierje.:)
7402-ben olvashatò szerèny vèlemènyem a szigeti Trubadùrròl. Egyèbkènt magam is sokszor megìrtam, hogy szabadtèri ès templomi előadàsokat, koncerteket -főleg technikai-infrastrukturàlis okok miatt- sosem tekintek teljes èrtèkûnek.
Én azt nem értem, boldogult ifjúkoromban még hangosítás nélkül mentek az opera előadások, és igazán lehetett hallani az énekeseket. Mi változott azóta? És mi lesz ott május 8-án?
Szép előadás lehetett. Én a Margitszigetre nem járok, mert akárhányszor voltam, nem volt jó a hangosítás. Egy opera nem szabadtérre való. Viszont van jegyem május 8-ra (a győzelem napja), az is jó előadásnak igérkezik, csak győzzem megérni. Drukkolok magamnak. :)
Úgy van - nagy élmény volt már csütörtökön a Manricót alakító Eyvazov minőségi tenorjára rácsodálkozni, de A trubadúr szereposztásában a többi énekművész is kiváló teljesítményt nyújtott. A beugró orosz szoprán, Stikhina Leonora éneklése talán elhalványult színpadi partnerei, főleg a remek román bariton, Bogdan Baciu (Luna gróf) és a kitűnő Kutasi Judit (Azucena) emlékezetessé vált alakításai mellett, de így is ez a "négyesfogat" - Kovács István Ferrandójával kiegészülve - hozta a szükséges/elvárt színvonalat, amivel elégedett lehettünk a szabadtéri viszonyok közepette is - amint az itt olvasható visszajelzésekből ugyancsak kitűnik.
Jegyem volt rá, de sajnos nem tudtam elmenni. Örülök, hogy legalább az általam meginvitált barátnőim szép estében részesültek.
A trubadùrt -szerintem- akkor èrdemes elővenni, ha az előadàs a nègy főszereplő jòvoltàbòl perzsel, mint a darabban sokszor emlegetett, emblematikus màglya. Ezt a perzselèst tegnap este Yusif Eyvazov hozta: ilyen fènyesen csengő, biztos magassàgokkal bìrò, dinamikailag is kivàlò (hős)tenorhangot olasz szerepben legutòbb Antonenkòtòl hallottam a Müpa Otello-produkciòjàban. Ùgyhogy nyugodtan fèlre lehet tenni a vele kapcsolatos ilyen-olyan előìtèleteket. Nagyon vàrtam Kutasi Juditot: a hang àmulatba ejtően szèp, teljesen kiegyenlìtett, törèsmentes. Idővel mèg az a perzselès is hozzàjöhet, ami anno olyan emlèkezetessè tette Komlòssy Erzsèbet, de Szirmay Màrta, jòval kèsőbb pl. Wiedemann Bernadett Azucenàjàt. A beugrò orosz szopràn, Elena Stikhina hibàtlanul (le)ènekelte kissè (?) sàpadt szòlamàt, ebben a szerepben "perzselni" csupàn Netrebkòt hallottam-làttam MET-es fellèpèsekor a Fesztivàl Szìnhàzban. A romàn baritonnal, Bogdan Baciuval sem volt semmi bajom, nemzetközi 1/b vagy 2. vonal. Valahogy nem nagyon hallottam tőle azt az èrces, hősies hangot, ami kifejezi a megszàllottan fèltèkeny ès bosszùszomjas gròf ugyancsak perzselő èrzelmeit. A IV. felvonàs Luna-Leonòra duettonèja -szàmomra- az abban màr Baciuval együtt legjobbjàt nyùjtò Stikhinàval ìgy is az előadàs egyik èkköve volt Manrico àriài ès Azucena nagyjelenete (ària-elbeszèlès-duett) mellett. Kovàcs Istvàn hibàtlanul adta elő a sokak àltal èszre sem vett, a cselekmèny szempontjàbòl kulcsfontossàgù, mutatòs elbeszèlèst. Tetszett a Cigànykòrust bevezető zene alatti balett. Nem tetszett Manrico nyìltszìni -ha a tàvolbòl jòl làttam- torokelvàgòs kivègzèse. Minden szabadtèri (ès templomi) előadàstòl tartok, mert lehetetlen olyan akusztikai ès technikai viszonyokat teremteni, mint egy igazi szìnhàzban. Ezen a langymeleg, holdvilàgos, tücsökciripelős szigeti estèn azonban fèlretettem fenntartàsaimat: szèp volt, jò volt, mindennel elègedett vagyok.
Ha az ember megbarátkozik Eyvazov hangszínével, akkor igen. Ilyen hosszú és atombiztos C-t ritkán hallani élőben és technikailag tökéletesen birtokolja a szólamot. A korábbi fellépéseivel szemben szép pianokat és diminuendokat is mutatott. Kutasi Judit - kissé világos hangon - elképesztő drámaiságú Azucenát énekelt. Nekem a minden tekintetben tökéletes Luna gróf tetszett legjobban, Bogdan Baciu, román bariton, biztos hallunk még felőle...
Eyvazov is ilyen jó volt?
Sikerre számíthat a részben nemzetközi szereposztásban a Margitszigeti Színházban ma is színre kerülő A trubadúr - ugyanis a csütörtöki bemutató előadás az volt. Igaz, akkor az estére lehűlő időjárási viszonyok közepette kissé fáztunk, de Bán Teodóra rendezte produkcióban közreműködő kitűnő művészek, zenekar, énekkar és a karmester jóvoltából felpezsdített bennünket Verdi halhatatlan operájának felkavaró drámaisága, érzelmeket kiváltó tolmácsolása, az előadás utáni ünneplés mámora.
A hírek arról is szólnak, hogy Schiff András a szeptemberi két zeneakadémiai koncertjének bevételét jótékonysági célra ajánlja fel: fiatal roma zenészek támogatására.
Asszittem ingyenes koncert lesz, valami sokkal nagyobb helyen, hogy mindenki ott lehessen, aki eddig nélkülözte a Schiffet.
Aki mèg nem tudnà: Schiff Andràs szeptember 3-4-èn ad a ZAK-on kèt koncertet. Jegy persze màr nincs, ami volt, azt jó sòs borsos àron kapkodta szèt a magas mìvèszetre szomjùhozò nagyèrdemű. (Na jò, voltak 15.000,- Ft alatti jegyek is fönt hàtul meg oldalt...)
Teljesen jogos, kevertem. A Lohengrint vezényelte Vajda Gergely...
Bocsànat, most làtom, 7392-ben rossz linket küldtem ahelyett, amit akartam ès amit maris fòrumtàrs, mint làtom, ma elküldött. Termèszetesen èn is annak alapjàn ìrtam neked, amit ìrtam ti. hogy a Hollandit nem Vajda Gergő, hanem F. À. vezènyelte, mellesleg (?) Kovalik rendezte..
Nemrèg egyik feladvànyod szerint Vajda Gergő a Lohengrint vezènyelte a Wagner-napokon. Szerintem kedves Hollandimat (is) Fischer Àdàm vezènyelte, kicsit talàn (kàr)pòtolva a tervezett, de a fülkeforradalom ---> vezetővàltàs miatt elmaradt operahàzi felùjìtàst. Kicsit szètnèztem ès ezt talàltam.
Még volt egy Hollandi a Müpában, bár nem néztem meg, ki vezényelte akkor.
Nem hiszem, hogy erre a párosra lenne épp szükség az Operaházban, de abban teljesen biztos is vagyok, hogy a két művész kapcsolata végérvényesen elromlott a Vass Lajos-éra finisében, tudomásom szerint azóta sem dolgoztak együtt...
De például Otellót is vezényelt Münchenben.
Gardelli sokat, sokmindent és évtizedeken át vezényelt nálunk, saját szerzeményeit is, és nem csak operàt, továbbá koncert termeinkben is dirigált. Patanét is nagyon kedveltem, Ő nagyon korán távozott közülünk, sajnos. Fischer Ádám sok mindenről dönthet még, kíváncsi leszek, mihez kezd azután, ha kevesebb Wagnert fog vezényelni itt és ott....
Mit mondjak, ràfèrne az Operahàzra ismèt egy Fischer-Kovalik pàros. Mennyi köpködès ment 2008-10 körül ellenük! Most mèg ès màr Rajna Martin is csatlakozhatna hozzàjuk, aki a Wagner-napokba màr beszàllt, tehàt nyilvàn bìrja Fischer Àdàm bizalmàt. Ès az operahàzi vezènylèsei is meggyőzőek. De mint a schedule-jàbòl is làthatò, Fischer "hazàja a nagyilàg", fàradhatatlanul röpköd ide-oda, viszont alig hinnèm, hogy tartòsan megmaradna valahol, mondjuk az Operahàzban. Ahogy anno sem maradt (meg) a Ràdiònàl ès az Operahàznàl sem. Talàn ha 1-1 produkciòra meg lehetne szerezni, màr az nagy nyeresèg lenne, most, hogy sokak szàmàra -egyesek most ne figyeljenek!- jobb lett megvàltozott a "levegő". Ahogy Gardelli vagy Patanè 1-1 ùj produkciòja feldobta az egèsz tàrsulatot ès a közönsèget is, pedig alkalmasint csak pàr előadàst vezènyeltek, utàna lelèptek. Csak az van, hogy Fischer màr règebben ès nagyon rààllt a Mozart-Wagner vonalra. Ő szerintem nem vezènyelne Pillangòt, Traviatàt, ilyesmiket, tehàt a kedvenceket, ezekhez bizony olaszokat kell/ene hìvni, akàr a Pesten màr bejàratott Frizzàt vagy Montanaròt, akik màr ismerik ès "èrzik" az itteni közönsèget ès művèszeket is.
Fischer Ádámnak az ED fórumtársunk által belinkelt honlapja szerint ezután is igen gazdag évadja lesz külföldön is, talán nem szorul rá, hogy az eddigieknél többet vezényeljen Magyarországon, sőt... De ismétlem, ha az Opera vezetése igényelné, hogy náluk is dolgozzon, semmi akadálya, hogy felvegyék a kapcsolatot a menedzsmentjével.
