Téma ismertetése: koncertek, előadások, események, élmények
A hangszeres zenész más, mint az elméleti, mármint szolfézs stb. Két külön világ.
Nem nézik meg. Én sem, pedig nem vagyok zenei analfabéta.
Átnézik a karmesternek szánt kottát a zenészek?
Biztosan tetszik majd nekik, már a nem zenész kritikusoknak...
Én szoktam járni, de talán éveket kell várni itthon egy jó koncertre. Nekem pl. a főtéma bemutatása nagyon tetszett az elején. A második hegedűket egy hölgy vezethette, sírt a második tétel után. Barátomnak is nagyon tetszett, ő tőlem is jóval többet jár.
Tudod, ízlések és pofonok... Én hasonló lelkesedéssel írtam valakinek arról a Fantasztikus szimfóniáról, én a középső, 15-i előadáson voltam. Ezek után kíváncsi vagyok, hogy kritikusok mit szóltak hozzá.
Kösz, akkor nem tévedtem.
Javulhatott a hétfői koncerthez képest a Fantasztikus szimfónia. Persze az 1. rész mellett semmilyen érvet nem találok.
2011. november 24-én volt a koncert.
Szerintem rettenetes volt...
A Szent Sebestyén kísérőzenéjét talán még Kocsis életében előadták a MüPá-ban, Kovács János vezényletével. A koncert másik részében Janáček Glagolita miséje hangzott el. Egyébként Bernstein készített egy angol nyelvű prózai összefoglalót, nem utolsó sorban azért, hogy a felesége, Felicia Montealegre lehessen a címszereplő. Mrs. Bernstein a szöveg dagályosságával egyezően szaval, ugyanakkor a múlt héten hallott szóló- és kórusszámok persze franciául hangzanak el. A CD a Sony Bernstein Century c. sorozatában jelent meg, jómagam vagy 18 éve a sajnos megszűnt híres Kärtner Straße-i lemezboltban vettem.
A tegnapi BFZ koncert nagyon jó volt Andrés Orozco-Estrada vezényletével, szerintem ilyen jó Fantasztikus szimfóniát nem hallottam még.
Bán Teodóra: Van perspektívája a Margitszigeti Színháznak
mno.hu – Petrovics Gabriella, 2025. 04. 15. 5:30
„– Minden színházi vezetőnek komoly a felelőssége, hiszen a mi ízlésvilágunk is alakítja a repertoárt, a bemutatókat – vallja Bán Teodóra, a Margitszigeti Színház ügyvezető igazgatója és művészeti vezetője. A vele készült interjúnkban a színház nemzetközi reputációjáról, legnagyobb vonzerejéről, az idei szezon premierjeiről és arról is beszélgettünk, hogy manapság milyen színházi élményre vágyik a közönség.”
Nagyon szerettem volna ott lenni, készültem rá...
Az első rész nekem elég lötyögős volt, s az O Lamm Gottes kiragyogásának teljes elmaradását rosszul éltem meg. Óriási volt az evangelista, bár picit áriásan énekelt, lehetett volna narratívabb. Jézus felejthető volt, Pilátus méginkább. A másik basszus viszont az est fénypontja volt, kiállt, "és akkor most mesélni fogok nektek" hozzáállással, és azt is tette, csüngtünk a szavain/énekén. A 2-3. rész általában sokkal összeszedettebb, fókuszáltabb volt.
Bocs, én úgy emlékeztem, hogy 44 decemberében született. Sajnos erősen látszik is már a kora rajta. Nagyon fog hiányozni, ha egyszer befejezi a munkáját!
Mondtam a(z itteni) neved kétszer is, a hátad mögött voltam egy kicsit a szünetben.
1995 körül a Tavaszi Fesztivál keretében a M. Kir. Viperaházban léptek fel, szegény Prey előtte megfázott, alig volt hangja.
Most, hogy írtad Hermann Preyt, utánanéztem ... és igen, koncertjáró életemnek a Schwarzkopfé mellett egyik meghatározó dalest-élmènye volt az ő pesti Winterreise-je az Erkelben, ahol valóban Helmut Deutsch volt a partnere. Köszönöm!
Deutsch ragyogó volt most is. 3 éve a Musikvereinban is hasonló véleményt képviseltem, akkor Schumann-Brahms szerepelt a műsoron. Kaufmannról azóta még inkább kiderült, hogy jóval inkább bariton, ráadásul nagyon gyengén kezdett. Egyéb akkori és mostani megállapításaimat magánban bárkivel készségesen tudatom.
Adassék meg Deutschnak (aki még sokat kísérte H.Preyt vagy I.Seefriedet, stb. is), de csak Szenteste napján tölti be a nyolcvanat.
Én azt hiszem, egy ilyen sorozatot csak sok marháskodással lehet kibírni. Bár most szünetet tartanak benne, és majd júniusban folytatják. Én is jobban örültem volna több Mahlernek, feltéve hogy Kaufmann énekli. És Deutsch nem csak egyenrangú partner, hanem egyszerűen zseniális, bár már túl van a nyolcvanon.
Szóval lebuktam... Ilyen vas(kos)tapsot ritkán hallani. Bár a mellettem ülő hölgy az előadás 80 % -át átaludta.
Ezek szerint mégsem vagyok még teljesen szenilis, mert arra 25+ év távlatából is emlékszem, hogy a pécsi előadásra a meghiúsult budapesti meghirdetett időpontja UTÁN került sor. Köszönöm az infót! :O)))
Volt valaki tegnap az Akadémián?
Salátaműsorral turnézza körbe a fél világot Diana Damrau és Jonas Kaufmann: Richard Strauss és Mahler dalterméséből szemezgetnek, követhetetlen sorrendben, "ahogy jön"-alapon. Ezt a műsort tényleg csak Kaufmann nevével -oldalvizén Damrauval- lehet eladni a MüPában, ahol most -némi foghíj dacára- telt ház várta a két énekest. Nem volt más tennivaló, mint hátradőlni és hallgatni őket, többnyire felváltva (1-1 alkalommal mindketten tömbben énekeltek néhány dalt), olvasni a dalok magyar fordítását és megcsodálni, hány hangjegyet képes egy este elénekelni a két ötvenes művész, mindenféle operai rendezés, jelmez-díszlet nélkül, nem túl nagy mennyiségű színpadi gesztussal-mimikával, egy szál zongora kíséretével a pőre színpadon. Bevallom, fárasztó szellemi kaland volt, de hősiesen álltam a sarat. Kaufmann kicsit kevésbé, a vége felé a fáradás némi jelét véltem kihallani énekéből. Pianóinál megáll az idő és a kés a levegőben, a magas hangoknál kicsit szurkolni kellett, de megvoltak. Damrau operásabb, játékosabb, hangja, legalábbis ezen az estén, ebben a műsorban szinte töretlennek tűnt. Az általam jobban kedvelt Mahlerből csak 2x4 dalt kaptunk, A fiú csodakürtjéből és a Rückert-dalokból, két Strauss-sláger a végére maradt: a Morgen a szopránnal, a Cäcilie a tenorral. És ráadásnak a legnagyobb sláger a legvégére, Strauss az is, de a Johann:
Jól emlékszel, már 1999 nyarán is előadták Pécset az oratóriumot:
9. Pécsi Zenei Fesztivál - 1999. június
26. péntek 20.00 óra - Pécsi Bazilika.
Berlioz:
Krisztus gyermekkora - oratórium
Pécsi Szimfonikus Zenekar.
Vezényel: Howard Williams.
Közreműködik Louise Crane, Marosvári Péter,
Massányi Viktor, Fried Péter, Kuncz László (ének) és a Kaposvári Vikár Béla
Kórus.
MUZSIKA zenekritikája – 1999. szeptember (9.
szám) - Gönczy László
„Berlioz Krisztus gyermekkora című ’szent trilógiája’ megkapóan naiv madrigalizmusaival, számos színpadias mozzanatával, a teatralitás és az őszinte áhítat különös elegyével szinte minden pillanatában az eredetiség jegyeit hordozza. Howard Williams kiváló időérzékkel érvényesítette a drámai folyamatok és lírai mozzanatok egyensúlyát, karaktergazdagon és hitelesen mutatta fel a mű értékeit, eredményesen ösztönözte zenekarát az ehhez szükséges magvas, rendezett játékra. A ZákányiZsolt vezette kaposvári Vikár Béla Kórus számára viszont túlontúl nehéznek bizonyult Berlioz letétje, jóllehet igyekezetükhöz, szövegtudásukhoz nem fért kétség. A női szólamok fátyolossága, a férfiak darabos, nyers éneklése, az angyalkórus rendületlen disztonálása, az a cappella befejezés túlontúl izgalmas modulációi azonban fellépésük domináns vonásaként maradtak emlékezetünkben. Louise Crane számára ezúttal magas volt a reá osztott magánének-szólam ... ennek ellenére erőteljesen, meggyőzően jelenítette meg Szűz Máriát. Marosvári Péter, Ambrus Ákos, Fried Péter és Kuncz László egymás impulzusaira mindig figyelve és reagálva oldotta meg feladatát."
Köszönöm! Már csak az a kérdés, miért emlékszem én még 2000 előtti időpontra.
Beethoven két és Mozart egy alkotása szerepelt a Rádiózenekar pénteki hangversenyének műsorán, két karmesterrel, végül egy vezényelt, de erről később. Beethoven Egmont-nyitánya nálunk történelmi okokból különösen ismert alkotás, de a Goethe-drámához komponált, a nyitánnyal együtt tíz számból álló és opcionálisan narrátort is igénylő teljesn kísérőzenét ritkán játsszák. A műsorlap sajnos nem tüntette fel a narrátor személyét, talán Gáspár Tibor volt. (Kérem, aki tudja, erősítsen vagy cáfoljon meg.) Két énekes szám is van a sorozatban, ezek jó bemelegítésül szolgáltak az énekes szólista, Tuznik Natália számára fő száma, Beethoven Ah! perfido-áriája előtt. Pár éve ugyanitt hallottam ezt a híres-hírhedt bravúrdarabot Karita Mattila előadásában, most érdeklődve vártam a fiatal magyar szoprán fellépését. A művésznő rendelkezik az ária előadásához szükséges adottságokkal: vonzó fiatalságával jól közvetítette a hősnő erős érzelmi hullámzásait, hanganyaga legalábbis ígéretes, működik a középregiszter, megvannak a szükséges magasságai, amik a későbbiekben remélhetőleg kicsit gömbölyödnek még: most valamelyest élesnek tűntek. Szünet után Mozart fiatalkori, elég gyakran hallható K 201-es A-dúr szimfóniáját hallhattuk, megbízható előadásban, csupán a menüett tűnt nekem kicsit gyorsnak. Mint már említettem, két karmester, Cser Ádám és Vásáry Tamás vezényelt volna,
Elnézést kérve Edmondtól,
Nem kérdés, hogy a Fauré-darab király, Poulencé meg egyszerűen zseniális.
Most már jó volna tudni, valójában mikor hirdették meg a balvégzetű, azaz meg nem valósult hangversenysorozatot. Én csak arra emlékszem, hogy 1996 nyarán bekövetkezett állásváltoztatásom után hirdették meg, de még az internet Mo.-on kb. 1999-től számítható tömeges elterjedése előtt. Aki spiritiszta, idézze meg Virány Gábort, ő azonnal napra pontosan fel tudta volna sorolni e sajnálatosan keveset játszott darab előadásait.
A YT-n láttam, de most lusta vagyok visszakeresni.
Még március közepén valóságos Prokofjev-fesztivált rendezett a Budapesti Fesztiválzenekar: három egymást követő estén csupa Prokofjev-művet játszottak, Fischer Iván vezényletével. A sorozat tengelyében az öt -befejezett- zongoraverseny állt, amire Igor Levit Németországban élő orosz zongoraművészt hívták meg. Nagy bátorság, szakmai tudás és elhivatottság, valamint jelentős anyagi forrás szükséges egy ilyen sorozat megrendezéséhez: a jelek szerint a BFZ rendelkezik mindezekkel a jó tulajdonságokkal. Nekem a sorozat záró hangversenye "jutott" (aznap vettem észre, hogy féláron lehet rá jegyet venni), amin két versenymű is elhangzott, a III. és a bal kézre komponált IV. Levit mindkettőt a szó minden értelmében anyanyelvi szinten, magától értetődő magabiztossággal, mindenféle sztárallűr nélkül adta elő. Nyitószámként az Aranykakas-szvitet hallottuk ... volna, de számomra ismeretlen okból félpénzen -vö. Kitrákotty-mese- csak egy fél tyúkot "kakast" kaptunk: az amúgy is rövidke hattételes műből ha jól emlékszem, csak három szólalt meg, köztük a legismertebb, az induló. Befejezésül egy másik Prokofjev-slágert, a Klasszikus Szimfóniát játszották ... állva. Érdekes újítás volt és érdekes este.
Így születnek a városi legendák: az a meghírdetett francia oratórium-sorozat bőven 2000 után volt (lett volna) és Vashegyi Faure Requiemet és Poulenc Gloria-t vezényelt volna...
Vashegyi György màr 1991-ben pàlyakezdő volt, èn akkor làttam az ő vezènyletèvel ès a nagyszerű Derek Lee Raginnel Gluck Orpheusàt. Az erről az előadàsròl szòlò Momus-kritikàt is felleltem, ez az.
Bach E-dúr partita szóló hegedűre, 3. tétel: gavotte és rondeau
Van egy 2019-es felvétel a Scalaból, Gardinerrel. Ismered?
1997-ben vagy-98-ban az OF hirdetett egy Francia oratóriumok c. 4 estésre tervezett bérletet. Ennek keretében az akkor pályakezdő Vashegyi vezényelte volna a Krisztus gyermekkorát. Mivel végleg nem fogytak még a szólójegyek sem, az összes tervezett koncertet lemondták. Rá talán egy éve a pécsi székesegyházban tényleg előadták, bár nem tudom, ki, de akkor mind a ketten mindkettőnket elkapott valamilyen vírus, így szóba sem jött a kiruccanás. Aztán elveszítettem a fonalat, a darab persze 2 felvételen is megvan, a Dutoit-félét gyűjteményem dicsőségtáblájára helyeztem el. (A másik sem rossz, 1960-ból, akkor talán még nem Sir Colin Davis vezényletével, a narrátor pedig nem más, mint (Sir) Peter Pears.)
Hát, kedves Edmond, a zenész zenél. Elég nagy baj, ha manapság ez érdekes, vagy meglepő fejlemény. :)
Érdekesség: miközben az egyik ZAK-rektoraspiráns, Kelemen Barna a MüPában hegedült, a másik (ön)jelölt, Farkas Gábor a Solti-teremben zongoràzott a Budapesti Vonósokkal. A harmadik pàlyázó, Győriványi-Ráth György tegnap esti munkásságáról nem találtam hírt.
A Münchner Philharmoniker ma este szép koncertet adott. A Divertimentóból ugyan hiányzott egy picit Bartók, de Kelemen Barnabás a Mendelssohn hegedűversenyben nagyot alakított. És nemcsak Schumannál, hanem itt nálunk is, igazi, szép tavaszi este volt. Kár, hogy az utóbbi csak egy napig tartott.
Müpa Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem
KARÁCSONYI KONCERT
A Nemzeti Filharmonikusok ünnepi hangversenye
Hector BERLIOZ: L’enfance du Christ (Krisztus gyermekkora), op. 25
oratórium francia nyelven, egy szünettel
Le Récitant/Le Centurion: Cyrille Dubois
Marie: Antoinette Dennefeld
Hérode/Le Père de famille: Thomas Dolié
Nemzeti Filharmonikus Zenekar
Nemzeti Énekkar (karigazgató: Somos Csaba)
Vezényel: Vashegyi György
Àdàm Jenő, ZAK Ènek- ès Zenekara..