Bejelentkezés Regisztráció

Mi újság a Magyar Állami Operaházban?


2324 Józsi 2003-10-28 16:40:48
A maradék meg marad közalkalmazott és évi semmi vagy havi 1db fellépést teljesít. A teljes fizetésért.

2323 czacziki 2003-10-28 16:10:19
Búbűnat, ettől a vezetéstől én is Chilébe szerződnék. Ez az egyik. A másik, hogy Szinetár nem ismeri a több évre előre tervezést, a nem közalkalmazott énekesek többsége (a használhatóak) pedig 1-2-3 évre előre is szerződik. Így nem fognak dűlőre jutni. A harmadik, hogy Fekete nem közalkalmazott, csak akkor lehet a szemére hányni valamit, ha megkötött szerződéseit mondja fel. Ha meg zinetár olyan bolond, hogy erre az esetre nem kér kártérítést a szerződésben, akkor miért ne szakítana a művész. Elvégre Szinetárt a közönség nem érdekli, a művész meg (tisztelet a kivételnek) csak médiában ömleng szeretett magyar közönségéről. Egyébként oda megy, ahol jobban megfizetik.

2322 Fáncsi 2003-10-28 16:08:50
Jack, mi a baj a Fáy kritikával?

2321 Búbánat 2003-10-28 14:51:45
Fekete Attila „magyarázatát” részben megértem, elfogadom, részben nem értem. Néhány éve üstökösként robbant be az operaéletbe, de ezzel párhuzamosan mindig koncertezett is. Itthon és külföldön egyaránt. Számára ez egy mentőöv, mert amikor az Operában valamilyen oknál fogva a háttérbe kerül(t), akkor sincs semmi vész, mert ott egy japán vagy egy hong-kongi koncertmeghívás, vagy itt a Zeneakadémia Nagyterme is, ahol mindig tárt kapuk fogadják. Sőt, talán ezzel a hangversenyezéssel, oratóriumokban való fellépésekkel piacképesebb is. Anyagilag is talán kedvezőbb, és valóban, nincsenek azok a megerőltető próbák sem. Számára ez egy megnyugtató érzés, kellemes tudat, hogy máshol, más műfajban is kipróbálhatja magát, és nyilván szép sikerrel, visszahívásokkal, ha már évekre előre leszerződik. Az Opera vezetése meg megértő, mert elengedik. Most nem tudom, hogy ennek a helyzetnek mi operabarátok örüljünk-e vagy nem? Mármint annak, hogy ha Fekete Attila minden évadkezdéskor bejelenti a Menedzsmentnek, hogy bizony most rá egy hamar ne számítsanak, mert már leszerződött Chilébe, USA-ba…egy-egy koncertre. Ha Fekete művész úr ezt az állapotot elfogadja, netán természetesnek veszi, lelke rajta. A HÁZ vezetésének pedig nincs lelke. Ezt is most már beláthatjuk. Nekem mégis az egyik szemem sír, miközben a másik nevet. Én jobban örülnék annak, ha az arány megfordulna, és többet látnánk az Operaházban operát énekelni. Ugyanakkor Fekete Attila – ha már annyira mehetnékje van külföldre – próbálja magát menedzselni, és elérni, hogy egyre több operai meghívást is kapjon a legnevesebb intézményekbe, főszerepekre. Akkor nem lennék annyira kesernyés. És tudjon örülni, lelkesedni az olyan szerepekért is, amelyekben esetleg magyarul kell énekelni. Elvégre, magyarok vagyunk!

2320 Fekete Péter 2003-10-28 14:29:39
Egy másik rovatban Szinetárt is megsorozták. ORFEUSZ írja az „ »Opernglas« -avagy operai távcső...” topikon (2003-10-25): „Tegnap láttam a Hunyadi Lászlót, és bizony ennyire rossz rendezésre nem számítottam. A vetítések nevetségesek, primitívek amikor a La Grange ária alatt, mintegy mutatva Sz. Erzsébet lelki vívódását, először varjak repkednek, majd egy szivárványos rét jelenik meg, ennek minősítésére szavakat nem találok). Díszlet nincs, a ruhák az egész képbe nem illenek bele, néhol már giccsesek is számomra. Az énekesek ügyetlenül mozognak, néhol már nevetséges szituációk jönnek létre. Boross Csillát emelném ki, szépek a magasságai; Kirkósa Orsolya technikailag megfelelően oldotta meg a szerepet, bár hangereje néhol elég csekély; Kelen már rég messze van attól a teljesítménytől, amit régen nyújtott.(Mukkot pedig nekem még mindig kínszenvedés hallgatni) Összességében az előadás számomra annyira szörnyű, hogy ilyen rossz operaelőadást még nem láttam (hiába a vokális teljesítmény, a vetítés mindenről eltereli a figyelmet). Azonban mégis tett rám a hatást ez a felháborító rendezés-előadás végére nagyon rossz kedvem lett, ami még most is tart, alig bírtam aludni :) „ Tegyük hozzá, az előadás főrendezője: Szinetár Miklós Kossuth-díjas, mesterművész, főigazgató / intendáns

2319 Jack 2003-10-28 14:19:30
Ezt a Fáyt ismeritek? [url]http://www.nepszabadsag.hu/Default.asp?DocCollID=134627&DocID=118600#118600;Összeszorított fogakkal[/url]

2318 Benő 2003-10-28 14:11:29
De hát ez fantasztikusan jó ajánlat!! A páholyban ezek szerint enni is lehet?

2317 Búbánat 2003-10-28 13:56:18
„Kedves leendő nyitótáncosok! A 2004. február 21-én megrendezésre kerülő Operabál nyitótáncára az alábbi címen lehet írásban jelentkezni: Operabál Szervező Iroda 1065 Budapest, Hajós u. 13-15. e-mail: operabal@hu.inter.net A nyitótánc tanfolyam novemberben indul, érdeklődni lehet: Beke-Martos Judit 06309008286 nyitotanc@freemail.hu Ezúton szeretnénk megköszönni érdeklődéseteket és tájékoztatunk, hogy a 2004. február 21-én megrendezésre kerülő BUDAPESTI OPERABÁL rendezvényünk nyitótáncosainak a felkészítésével kapcsolatos első megbeszélésünk: 2003. október 20-án hétfőn lesz, melynek helyszíne: Magyar Állami Operaház 1060 Budapest, Andrássy út 22. Időpont: 17.00 órakor az Operaház előcsarnokában Bejárat: főbejárat Téma:a nyitótáncos próbák időpontjai jelentkezési lapok kitöltése (kérünk, tollat hozz magaddal) befizetés Fontosabb információk: Idén újra keringő lesz, így a megjelenés: fiúk: frakk, lányok: fehér estélyi Részvételi díj: 50.000.-Ft A részvételi díj tartalmazza: táncórák nyitótáncos ruha a bálon szabad italfogyasztás svédasztalos vacsora smink fodrász rokonoknak, családtagoknak kedvezményes jegyvásárlási kedvezmény Várunk szeretettel!”

2316 Búbánat 2003-10-28 13:52:57
Kedvcsinálónak egy kis előzetes a 2004. évi farsangi operabál szervezéséről. „A Bál időpontja: 2004. február 21. A 2004. évi Budapesti Operabál vendége Németország. Az est műsorának gerincét német zeneszerzők, Wagner, Weber és Brahms művei alkotják. A nyitótáncosok bevonuló zenéje Wagner: „A Walkürök lovaglása”. A Magyar Nemzeti Balett Brahms: „Magyar táncok” c. művéből a csárdásra táncol, miután Szinetár Miklós, az Operaház főigazgatója megnyitja a Bált. Ismét lesz „Év Hangja verseny” a T-Systems jóvoltából, melyen Magyarország operaénekesei közül, egész éves szakmai teljesítés alapján kerül kiválasztásra a győztes, aki jogosult lesz a 2004-es évben az „év hangja” díj viselésére, valamint az azzal járó ösztöndíjra. Díszvendégek és meghívottak: A Német Kereskedelmi és Iparkamarával és a Német Nagykövetséggel közösen szeretnénk, ha díszvendégként elfogadná meghívásunkat a német kulturális és politikai élet több szereplője, köztük Claudia Schiffer, Katerina Witt, vagy Joshka Fischer, német külügyminiszter, Brigitte Zypries, német igazságügyminiszter, Wolfgang Wagner, Edmund Stoiber, bajor miniszterelnök valamint Hep Monatzeder, a bajor tartományi főváros, München polgármestere. Jegyárak: Páholyjegy € 800.- Különtermi jegy € 400.- Belépőjegy € 200.- A fenti jegyárak az Áfát nem tartalmazzák”

2315 zizi 2003-10-28 12:59:41
Dessewffy Tibor (szociológus) tényleg Miniszterelnöki tanácsadó Az erről szóló MANCS-cikket az Index is átvette: [url] http://www.index.hu/politika/belfold/mancs1024;itt[/url]. A lözalkalmazotti művészek dalszínházról is írt valami olyasmit, hogy szerinte az az álláspont a nyerő, amelyik nem az alkalmazottak nyugdíjjogosultságát, hanem a produkciók színvonalát tartja kiindulási alapnak. Megyó nem hallgatott rá.

2314 kalahari 2003-10-28 11:57:57
Ehhez minden jogod megvan.

2313 kétked 2003-10-28 11:56:40
Nekem akkor is ízlésem ellen való...

2312 kalahari 2003-10-28 11:54:50
Van, aki már megengedheti magának, hogy büszke legyen az elért sikereire, a teljesítményére.

2311 kalahari 2003-10-28 11:40:28
A múltkori HVG-ben is volt... Én meg mióta sürgetem már a Momus-interjút!

2310 kétked 2003-10-28 11:40:10
Én a HVG-ben olvastam egyet, az sem a szerénységtől csöpögött. A Norma-beli interjúban meg elsősorban a fülemre hagyatkoztam...

2309 karnagy 2003-10-28 11:36:26
A legújabb Heti Válaszban is olvasható interjú Lukács Gyöngyivel. Szerintem sem mondható unintelligens vagy buta művésznek - noha egy-két allűrjéről hallottam már...

2308 kétked 2003-10-28 11:35:52
Dicsérem az optimizmusodat, én másnak tulajdonítom ezt. Mivel ez nem egy élő közvetítés volt, ezt ki kellett volna vágni, ritka snassz volt.

2307 kalahari 2003-10-28 11:29:41
Nyilván nem tudott dönteni a \'leértékelt\' és a \'degradált\' szavak között... :-) A Te nyelved még sosem botlott?

2306 kétked 2003-10-28 11:25:00
Azért a \"ledagrált szerző\" (mármint Bellini) kifejezés izgalmas asszociációkat sejtet...

2305 kalahari 2003-10-28 11:16:05
Kétked, szerintem csak a premier miatti izgalom és a nagyon gyenge kérdések keltették benned ezt a látszatot Lukács Gyöngyivel kapcsolatban. Hallottam vele \"rendes\" interjút, amiből kiderült, hogy okos énekes, pontosan tudja, mit csinál. Mert hát mit lehet felelni egy olyan kérdésre, mint: \'Milyen a viszonya az okkultizmushoz?\' (NB a riporter is tájékozódhatna előre riportalanya felől, akiről köztudott, hogy vallásos, így a kérdés még értelmetlenebb...) Első meglepetésében nem is tudott mást mondani, csak hogy \"milyen furcsa kérdés?\", pedig mondhatta volna, hogy \"Hogy lehet ilyen marhaságot kérdezni?\" :-) Ja, ha nem mondtam volna, én is meghallgattam az előadást. Kiss B.-nek szurkolok, hogy az Aidára teljesen \"formába jöjjön\". A Bánk bán lemezért pedig nyugodtan aranyba lehet vésni a nevét...

2304 kétked 2003-10-28 10:36:05
Meghallgattam vasárnap este a Norma rádióközvetítését. Ez azzal járt, hogy az Ókovács-Nádi duó nem igazán magasröptű csevejét is leadták. Nos, megtudhattuk Lukács Gyöngyi kapcsán - ha eddig kételyeink voltak - ,hogy az éneklés és az intelligencia nem föltétlenül jár együtt, bár Kiss B. pont az ellenkezőjét bizonyította.

2303 szanyi 2003-10-28 09:45:02
Köszönet Radicsnak a MANCS szerkesztőségi cikkére mutató linkért. Ritka szép fogalmazás az „embernek kinyílik a bicska a hátában, amikor azt hallja, hogy Szinetár Miklós lett az Operaház igazgatója”.

2302 rino 2003-10-28 09:09:33
Szinetár: „Hát az Erkel Színház végletesen rossz állapotban van, hogy egy nyomorult forgót oda beszereljenek, ez évek óta húzódik, az egész épület állaga rémes. Erre kell nagyon sok pénzt fordítani.” (MR, 16 óra, 2001. november 24.)

2301 rino 2003-10-28 09:08:50
Kérdező: Mire lehet a béreken kívül felhasználni ezt a több mint 4 milliárd forintot, illetve ön szerint mire kellene, hol vannak olyan szükséges kiadások, amelyekre eddig nem jutott pénz? Szinetár Miklós: „Én rendkívül fontosnak tartom az épület állagának a megóvását és fejlesztését.” (MR, 16 óra, 2001. november 24.)

2300 kalahari 2003-10-28 00:17:28
Örülök, hogy megint erre járt, és ezek szerint követi a fórumot. Köszönöm a kiigazítást, és remélem, nem sértettem meg. Pusztán csalódott voltam, mert már nem először fordul elő, hogy megveszem a jegyet, és utána közlik a műsorváltozást. Holott a honlap valóban tudhatott volna pl. a Székelyfonóról. A vajda tornyában pont volt szerencsém hallani Önt, és nagyon számítok a Bohéméletre is, örülök, hogy tudja vállalni. üdv kalahari

2299 Fekete Attila 2003-10-28 00:06:54
Egyszer már beleszóltam a Tisztelt Fórum életébe,most az alábbi \"kalahari\" megjegyzésre úgy érzem ismét reagálnom kell. Sem a Székelyfonót,sem a Hunyadit,sem a Vajda tornyát nem \"mondtam le\". Még nyár végén egyeztettem a vezetéssel, hogy egy hosszabbnak igérkező szeptemberi távollét miatt a Székelyfonót nem tudom vállalni, illetve a Hunyadit érintő próbaidőszakban nem tudok teljesen résztvenni, ezért a Hunyadit ősszel nem éneklem.Ezt elfogadták, és az összes őszi előadásra Kelen Pétert tűzték ki. Néhány főpróbát csináltam a Hunyadiból,mert megtanultam, illetve hogy Kelen Péternek ne kelljen a premier előtt minden főpróbát elénekelnie. Majd februárban illetve májusban eléneklem. A Vajda tornya esete is hasonló. Kb. egy éve elvállaltam egy novemberi angliai turnét az NFZ-vel, és Kocsissal,ez ütközik a Vajda tornya kitűzéseivel.Azért nem mondom,hogy sajnos,mert már nyárom úgy gondoltam, hogy ez a szerep nekem kissé súlyos falat, és jeleztem, hogy visszaadnám.Ezt is tudomásul vették.Úgy volt,hogy mind a négyet Bándi énekelné.Azóta,úgy hallom történt egy s más,így Gulyás áll majd be. A fentiek kapcsán szeretném megjegyezni,hogy az innen-onnan összeszedett \"félinformációk\" sokszor téves következtetésekhez vezethetnek,tehát javaslom ezekkel óvatosabban bánni. (pl. hozzám is eljutott, hogy azért kérték fel Gulyást a Vajda tornyára, mert Bándit, és engem kirúgott Petrovics) Egyébként kissé furcsállom hogy az opera honlapját folyamatosan szapulják egyesek,ugyanakor az ott megjelenő infókat majdnem készpénznek veszik.Hol itt a következetesség? Egyébként tényleg nem naprakész, sőt!!! De ehhez én nem értek! Pollionét elénekeltem tegnap,legközelebb a Bohéméletben vagyok hallható,látható. Tisztelettel: F.A.

2298 Zsolt 2003-10-27 21:13:45
Nem lehet, hogy Szinetár Miklós a szocialistákkal-kommunistákkal nem szimpatizáló [url]http://sfkornyek.szabadsagharcos.org/medgyessysecret.html;Vázsonyi Bálint cikk [/url] miatt utálja Dohnányit? Vázsonyi [url] http://www.inaplo.hu/nk/2002/17.html;Dohnányi könyve[/url]

2297 Zsolt 2003-10-27 21:12:52
„The new culture minister dismissed the music director of Budapest\'s famed Opera House, effective immediately. The reason? The music director had been appointed under the previous government. That his contract had four years left to run was nullified by the fact that, some time ago, he had failed to cast the wife of the present culture minister in a leading role.” (V. B. : Medgyessy was communist informer)

2296 Lányi 2003-10-27 20:45:22
A MANCS-ba író Dessewffy Tibor Megyó tanácsadó testületének tagja! Tavaly is erősen kritikus hangot ütött meg az közalkalmazotti művészség okán. A szerkesztőségi cikkel is egyet lehet érteni: „az embernek kinyílik a bicska a hátában, amikor azt hallja, hogy Szinetár Miklós az Operaház igazgatója”.

2295 kötekedő 2003-10-27 20:04:26
sphynx! Ez is egy módja egy fórum ellehetetlenítésének. Ulyen rohadt hosszú szövegeket ember el nem olvas.

2294 kalahari 2003-10-27 17:53:03
A honlap tanúsága szerint tegnap Fekete énekelte Pollionét. A vajda tornyát ugyanúgy lemondta, mint a Székelyfonót és a Hunyadit. Remélem, azért a Bohéméletet elénekli decemberben.

2293 Radics 2003-10-27 17:36:46
„Ki, s miért nevezte ki az Operaház új igazgatóját?” ([url]http://mkdsz1.freeweb.hu/n04/Igeret.htm;kérdezi KDNP[/url], 1996.jún.19., Surján L. alelnök)

2292 Radics 2003-10-27 17:34:32
Vannak persze aggasztó jelek is ... említhetnénk azt a meghökkentő döntést, hogy az évtizedes külföldi tapasztalatokkal rendelkező világsztár, Marton Éva helyett egy olyan szakembert neveznek ki az Operaház főigazgatójának, aki korábban már jó néhány évig állt az intézmény élén, elmulasztva annak reformját. ([url]http://www.mancs.hu/legfrissebb.tdp-azon=0251publ1.htm;Mancs [/url])

2291 Radics 2003-10-27 17:33:21
„Persze az embernek kinyílik a bicska a hátában, amikor azt hallja, hogy Szinetár Miklós lett az Operaház igazgatója” ([url]http://www.mancs.hu/legfrissebb.tdp-azon=9624publ.htm;Mancs[/url])

2290 Radics 2003-10-27 17:32:34
Búbánat, ez a kérdés egy idő óta sokakban felmerül. Ahogy régebb óta kérdezzük, hogy az a bizonyos alak hogy kerülhetett ide.

2289 Búbánat 2003-10-27 17:25:45
Csak a megnyugtatásomra, árulja el már nekem valaki, hogy 26-án este Fekete Attila énekelte-e Pollionét vagy Kiss B. Attila? November 5-én megnézem újra A vajda tornyát, amint olvasom, Gulyás énekli Bándi és Fekete szerepét. Szeretném, végre a t. HÁZ felelős vezetői szájából hallani az igazságot, miért nem énekel(het)nek? Ez az ő érdekük is lenne, elejét vehetné minden szóbeszédnek, pikírt megjegyzéseknek. És nem utolsó sorban a művészek becsülete is megkívánja, hogy mindenki megtudja az igazságot (mellőzés, kirúgás, betegség, önkéntes visszavonulás, egyéb). Ne kelljen az igazság kiderítésével várnunk november 7-én este 7 óráig. Vagy úgy gondolják odafenn/ odalenn, hogy aki időt nyer, az életet nyer? Vagy éppen a művészek jól fel fogott érdeke, hogy maradjon a homály? A saját nimbuszuk szenvedne csorbát, s félnek a közönséggel való találkozástól? Persze, lehet szó közös megegyezésről is, hogy a nyilvánosságot egyik fél sem avatja be a valós tényekbe. Ebben állapodtak meg. Szerintem, ez senkinek az érdekét nem szolgálja. Az operalátogató közönség érthetően szeretné tudni, megismerni a valós okokat, amelyek odavezettek, hogy a népszerű művészek neve kikerült - úgy tűnik huzamosabb időre - a bemutatókból és a repertoárból. Szeretnénk végre hiteles forrásból megismerni az igazságot: mi áll Bándi és Fekete foglalkoztatása szüneteltetésének hátterében? Az igazságra előbb - utóbb úgyis fény derül. Talán jobb ezen előbb túlesni.

2288 sphynx 2003-10-27 16:49:47
[url]http://www.ymmf.hu/;Ez az egész.[/url] (Annyi köze biztos van az operához, mint a dolgozók magánvállalkozásainak.) (Ezt hívják \"flood\"-olásnak.)

2287 Megén 2003-10-27 15:41:36
Sphynxnek, hol olvasható a teljes szöveg? Van ott más is? Nagyon érdekes, tetszik.

2286 PR 2003-10-27 15:19:53
Jótékonysági hangverseny Budapesten, november 8-án. Jótékonysági koncert a Budapesti Szent Ferenc Kórház (Széher úti kórház) javára. Helyszín: Zeneakadémia. Fővédnökök: dr. Mádl Ferenc, a Magyar Köztársaság elnöke és dr. Erdő Péter bíboros, Magyarország prímása, esztergom-budapesti érsek. Fellépnek: Tolcsvay Béla és művészbarátai (Császár Angéla, Ferencz Éva, Petrás Mária, Szeidl Mariann, Almássy László Attila, Bubik István, Raksányi Gellért és a Mistrál Együttes). Műsorvezetők: Földvári Géza és Mohay Gábor. Jegyek vásárolhatók 700 Ft-os, 1000 Ft-os, 1500 Ft-os, 2000 Ft-os és 2500 Ft-os áron a Szent Ferenc Kórházban (1021 Budapest, Széher út 73.), a Zeneakadémián (1061 Budapest, Liszt F. tér 4.) és a Városmajori Jézus Szíve Plébániatemplom irodájában (1122 Budapest, Csaba u. 5.). A hangversenyre 19 órai kezdettel a Zeneakadémia nagytermében kerül sor.

2285 PR 2003-10-27 15:19:38
b]Jótékonysági hangverseny Budapesten, november 8-án. Jótékonysági koncert a Budapesti Szent Ferenc Kórház (Széher úti kórház) javára. Helyszín: Zeneakadémia. Fővédnökök: dr. Mádl Ferenc, a Magyar Köztársaság elnöke és dr. Erdő Péter bíboros, Magyarország prímása, esztergom-budapesti érsek. Fellépnek: Tolcsvay Béla és művészbarátai (Császár Angéla, Ferencz Éva, Petrás Mária, Szeidl Mariann, Almássy László Attila, Bubik István, Raksányi Gellért és a Mistrál Együttes). Műsorvezetők: Földvári Géza és Mohay Gábor. Jegyek vásárolhatók 700 Ft-os, 1000 Ft-os, 1500 Ft-os, 2000 Ft-os és 2500 Ft-os áron a Szent Ferenc Kórházban (1021 Budapest, Széher út 73.), a Zeneakadémián (1061 Budapest, Liszt F. tér 4.) és a Városmajori Jézus Szíve Plébániatemplom irodájában (1122 Budapest, Csaba u. 5.). A hangversenyre 19 órai kezdettel a Zeneakadémia nagytermében kerül sor.

2284 Fityisz 2003-10-27 14:40:17
Jöhet a hosszabb is, nagyon érdekes és tanulságos. Kösz.

2283 Mantuai herceg 2003-10-27 14:38:21
Már aki le tudja írni, iratni az adójából. A Sugár-úton adótanácsadással is foglalkoznak. Ez legalább pénzt hoz az olvasónak. Nem stempli.

2282 sphynx 2003-10-27 14:32:35
van hosszabb is.

2281 sphynx 2003-10-27 14:31:22
\"A Sugár út úgy feküdt Budapest testében, mint a Duna Magyarországéban. Mellette, nélküle, kívüle nem lehet elmenni senkinek. A Sugár úttal Pesten nem versenyezhet senki: a város reménysége volt, pedig csak akkor teszi az elsõ kapavágást Podmaniczky Frigyes, Ybl építész és Zofahl mérnök a Hermina téren, ahol az Operaházat kimérik és megraknak a kiásott földdel egy kétkerekû talyigát\" - írja Krúdy a Budapest võlegénye címû kötetben. Vajon ki az a vállalkozó szellemû építész, aki az akkor még isten hátamögöttinek tartott helyen, \"ahol õszidõben terjedelmes mocsár kerekedik az erre tévedõ pesti fiákeres mulatságára, míg tavasszal és nyáron káka és nád terem, benne fészket rak a vadmadár, vadkacsa kotyog és békák kuruttyolnak\" - vállalkozik rá, hogy szentélyt emeljen a zenének? Az arcvonásait õrzõ daguerrotípiáról egy bajuszos, kecskeszakállas öregúr komoly tekintete néz reánk. A család valószínûleg osztrák eredetû. Apja Ybl Miklós székesfehérvári kereskedõ, a megyei választmány tagja, anyja Eiman Anna. Az ifjabb Ybl Miklós 1814. április 6-án született Székesfehérváron. Vajon milyen lehetett a gyermekkora? Sajnos errõl semmit sem tudunk. Ezt írja monográfiájában a hatékfeldolgozó Ybl Ervin is, ám fennmaradtak iskolai bizonyítványai. 1825-tõl már Párizsban tanult a Császári és Királyi Polytechnikai Intézetben, és különösen rajzból és elemi mennyiségtanból volt kitûnõ. 1831-ben már mûegyetemi tanulmányait is kitûnõ eredménnyel fejezte be és Prága városáról \"igen jól és tisztán rajzolt térképet\" készített. Ezzel azonban nem zárultak le tanulmányai. A kor hagyományainak megfelelõen következett a mesterség gyakorlati elsajátítása - nem akárhol: a nagy klasszicista építész, Pollack Mihály mûhelyében inaskodott, és 1832-ben \"a czéh jegyzõkönyv útmutatásai szerint legénynek neveztetvén\", felszabadult. Pollack a legnagyobb elismeréssel adózott az ifjú emberi és mesterségbeli képességeinek, ajánlólevelekkel útjára bocsátotta. Következõ mestere a bécsi klasszicizmus nagy építésze, Koch Henrik. 184o-ben innen is a legkiválóbb ajánlólevelekkel távozik: elsõrangú ismeretekrõl, szorgalomról, tökéletes képzettségrõl és egyenes, nemes jellemrõl szólnak az ajánló sorok. Még ebben az évben beiratkozik a müncheni Királyi Mûvészeti Akadémiára egy sápadt, sötéthajú, szürkéskék szemû magas fiatalember (ahogy Ybl útlevelében áll). Itteni tanulmányainak hatása majd pályájának korai, romantikus stílusú alkotásain fedezhetõ fel. De az építõmesteri jog elnyeréséhez még hátravan a vándorút. 1841. áprilisában Ybl Tirolon át Itáliába indul, de vízumot szerez az Egyházi Államba, a Szárd Királyságba, Poroszországba, Szász- és Franciaországba is. Az ifjúnak egy életre szóló élmény az olasz izléssel való találkozás: Palladio, Galeazzo Alessi, Bramante épületei; Vicenza, Pisa, Velence, Firenze légköre és az átkelés az Alpokon. Itthon anyagi gondok várták: édesapja már nem tudta támogatni, székesfehérvári házukat el kellett adniuk. A háta mögött mûegyetemi tanulmányaival, inasi, legényi, palléri gyakorlatával Yblnek az építõmesteri bejegyzésért Pest városához kellett folyamodnia. Jellemzõ, hogy a képtelenség, amely gyakorta megtörténik, vele is megeshetett: a Helybeli Polgári Szabadalmas Építõ Czéh Mesterei a folyamodványt elutasításra javasolták. Ám Pest város tanácsa ezúttal igazságot szolgáltatott: a céh 16 havi várakoztatása ellenére, Yblt \"kebelbeli kõmíves mesternek\" jelölte - Szepesi Ferenc tanácsnok 1843. január 16-i aláírásával. Azért a lassítás sikerült: a hivatalos bejegyzés csak 1863-ban született meg. 1841. november 30-án hirdetés jelent meg a napilapokban: Pollack Ágoston (Pollack Mihály fia) és Ybl Miklós megnyitotta Építészeti Intézetét Pesten a Dorottya utcában. Az elsõ évek nehézségeit jelzi, hogy a hirdetés két év múlva újra napvilágot lát mindenféle külsõ-belsõ építési, berendezési munkára ajánlkozva. A két ifjú közös munkája a debreceni Nagytemplom átépítése lett volna, de az építtetõ bizottság pénzhiányra hivatkozva végül elállt a megtervezett kupola kiviteleztetésétõl, (Ybl Ervin szerint ezt megsinyli a templom összhatása!) 1847-ben megbízást kaptak Batthyány Lajos ikervári kastélyának átépítésére, de a szakirodalom szerint ekkor már Yblé volt a munka oroszlánrésze, sõt a kezdeti romantikus stílustól való elfordulás, a klasszikus eszmény, különösen Palladio villáinak hatása érzõdik a munkán - talán éppen a tragikus sorsú miniszterelnök kívánságára. Az ifjú elindításából másik mestere, a bécsi Koch Henrik is kivette részét: õ ajánlotta Károlyi Györgynek, akinek eddig Õ volt az építésze (ld. a pesti Egyetem utcai palotát). 1845-ben Károlyi megbízta Yblt fóti kastélya átépítésével, majd a templom megtervezésével. Ybl még ezen a télen újra Itáliába látogatott, hogy ott készüljön a nagy munkára, és visszatérésekor meg is kezdõdött az építkezés, amely egy csapásra híressé tette. \"Árkádokkal áttört homlokzatának vérbõ robusztussága eredeti, Barbár válasz a már halódó müncheni romantika száraz mesterkéltségére\" - írja Ybl Ervin, hangúlyozva az épület \"magyar ízét\" - megbízója legnagyobb megelégedésére. De ekkor már hivatalosan is Károlyi István uradalmi építésze. Csak 1851. nyarán, ifjú házasként költözik vissza Pestre, hogy onnan utazgasson le Fótra. Felesége a grazi születésû nevelõnõ, Lafite Ida. Házaságukat egyébként a fóti plébánián jegyezték be. Ekkor Ybl már a magyar fõúri világ legkedveltebb építésze. 1860-ban Széchenyi is megkeresi, hogy cenki birtokára templomot terveztessen. \"Ibel, vagy tán Ybl Miklós megtudván, hogy nekem templom kell, tüstént fölrándult, és ezzel tout bien que mal már megegyeztem\" -írja Széchenyi egy levelében, és még magyarázatként hozzáfûzi, hogy tetszenek a fóti épületek és a ma már sajnos nem létezõ Nemzeti Lovarda, és \"mert székesfehérvári fiú, aki wenn auch nicht ein Speck Magyar, doch ein fideler Ungar ... ezért egy másik bába nem szükségeltetik.\" Fájdalom, hogy a gróf már a tervet sem láthatja: néhány hónap múlva öngyilkos lesz. Ybl romatikus korszakának szülöttei a híres arisztokrata családoknak (Zichy, Festetics, Apponyi, Andrássy, Esterházy, Orczy) épített kastélyok, templomok, gazdasági épületek, amelyek a kor angol eszményét követik, és a Tudor-stílusra emlékeztetnek. Sajnos, eredeti alakjukban alig maradtak fenn, legtöbbjüket átépítették. A mesterhez azonban nemcsak mágnások fordultak, hanem intézmények és polgárok is. Kiváló szakértelemmel dolgozott, és végleges megoldásai mindig jobbak voltak, mint tervei. \"Nem egy botját ütötte cafatokra, hogy a kõ rossz voltát bizonyítsa\" - írta egy munkatársa. Ugyanakkor szerény volt, és önzetlen, szemében jóság tükrözõdött. E korszakban épült a Múzeum körúti átjáróház, amelynek minden apró részlete remekbe készült vagy a mai Bajcsy Zsilinszky út 17. hatalmas bérháza és a sajnos a II. világháborúnak áldozatul esett Nemzeti Lovarda. 1862-ben folyamodik újra a \"tekintetes Építész-Czéhhez\", hogy kebelébe fogadja, ám a kötelezõ \"Remek\" elkészítésére nincs ideje, annyi a munkája. A Helytartótanács 1863-ban megállapítja, hogy \"folyamodónak ezen a téren kitûnõ gyakorlati és elméleti képessége mellett nemcsak az általa tervezett és vezetett nagyobb építkezések, hanem ezen város és az Országos Építészeti Igazgatóság pártoló véleménye is elegendõnek tanúskodnak\",és végre épp egy évvel a folyamodvány beadása után Ybl céhtag lesz. \"Yblnek mindenért meg kellett dolgoznia\" - jegyzi meg az életrajzíró leszármazott. 1864-ben megszületik fia, Félix. Ybl mostanra búcsút mond a romantikus stílusnak, amelyben nála Kelet és Nyugat fomavilága harmónikusan összeforrt. Ezért kortársai hûtlenséggel vádolják. De Ybl Ervin szerint \"a mûvészetnek mindig meg kell újulnia, a legdicsõbb korszakokat is gyorsabb-lassúbb átalakulás, a stílusok folytonos változása jellemzi ... a megállás mindig terméketlenséget, halált jelent ...\" Hát Yblre nem vetült a terméketlenségnek árnyéka sem! A hellénizmus rövid átmenete után (jegyei láthatók például a Károlyi-palotán - ma a Magyar Rádió ún. Olasz épülete) Ybl a neoreneszánsz eszmény követõje lesz. Szinte minden jelentõs építkezésben benne van (pl. Tudományos Akadémia), és emelkednek palotái, de még bútorzatot is tervez a Nemzeti Múzeumba, öntöttvas rácsot a budai rakpartra (ma a Bástyasétányon látható). Egyik legjelentõsebb épülete ebbõl a korszakból a Bródy Sándor utca 8. alatt felépített Képviselõház, amelynek szükségességét már 1843-ban kifejezte a pozsonyi országgyûlés. 1865. szeptember 11-én kezdik meg az építkezést, és november 4-én már sor kerül a falegyen-ünnepségre: 90 napot kaptak az épület befejezésére, ezért 800 munkás dolgozik rajta, köztük bécsi asztalosok. Emiatt Ybl Üllõi úti ablaka alatt 30-40 pesti asztaloslegény macskazenével tíltakozik. De a munka idõben elkészül, Yblt a Ferenc József-rend lovagkeresztjével tüntetik ki. Az olasz reneszánsz stílusú palota ma az Olasz Intézetnek ad otthont. A 60-as évek második felében Ybl fõ tevékenységi területe a Margitsziget, amely ekkor Habsburg József tulajdona. Az itt talált nagy mennyiségû kénes hévízre alapozva a fõúr világfürdõt akar létesíteni, és ennek megtervezését Yblre bízza. A telep központi része a Margitfürdõ lett, amely köré szállodákat, kisebb-nagyobb pavilonokat, ivócsarnokot építettek - még a stílusos fa illemhelyekrõl sem feledkeztek meg. Az együttes sajnos a II. világháború alatt megrongálódott, így legnagyobb részét lebontották. Pedig ha elképzeljük a Rózsaligetben álló loggiás, magastetejû épületet, már jobban átérezzük Arany János margitszigeti remeteségének szépségét a meghitt, barátságos környezetben \"a tölgyek alatt\". 1870. Míg Lechner Lajos rendezési terve alapján megindul a Sugár út szabályozása, Ybl nekikezd a Fõvámház építésének (ma Közgazdaságtudományi Egyetem). Mire a monumentális épülettömb felépül, már számtalan fanyalgó vélemény is elhangzik: kifogásolják az épület beosztását, pazarló kivitelezését. Ney Béla miniszteri fõmérnök, a tanítvány és barát azonban kiáll a mester mellett: az épületet \"korszakotjelzõ\"-nek nevezi, a bírálat okát a tudatlanságban, rosszakaratban és nyegleségben látja. 1870. a fõváros életében is \"korszakotjelzõ\", mert ekkor alakul meg a Királyi Szépítõ Bizottság örökébe lépõ Fõvárosi Közmunkák Tanácsa, amelynek motorja Podmaniczky Frigyes lesz. A bárót a szabadságharc letörése után besorozták az osztrák hadseregbe, és elvitték Olaszországba. Visszatértekor esküdött fel Budapestért, mert megdöbbentette, amit látott: \"Egy fiatal, elõretörtetõ, emelkedõfélben lévõ fõvárosnak mondék istenhozzádot, egy félig kihalt tartományi városba térék vissza, melynek, hogy minden utcáin fû nem nõtt, csak a rossz talajviszonyoknak volt köszönhetõ.\" A Közmunkatanács Podmaniczkyt bízta meg a Sugár út rendezésével, és az általa vezetett bizottság 1873. szeptemberében meghívásos pályázatot hírdetett az Operaház megtervezésére. A rangos tervek közül kiemelkedett Ybl munkája, így õ nyerte el a pályadíjat. 1875. októberében kezdõdtek el a munkálatok, és néhány hónap múlva az építkezés vezetését is rábízták a mesterre. Nem volt könnyû feladat: a miniszterelnök költségredukciót kért, a szûk Hermina-tér pedig építészetileg szabott határt a munkának. 1878. december 7-én volt a falegyen (bokréta) ünnep. A munkások a Rákóczi-induló hangjára vonultak fel, és mind szeretettel szorongatták \"a mi Ybl bácsink, Miklós mester\" kezét. 1887. szeptember 27-én a királyi család jelenlétében a Bánk bánnal nyitotta meg kapuit Európa (a világ?) egyik legszebb operaháza, amely Semper drezdai, Garnier párizsi dalszínházával vetekszik. \"Az Operaház a nemes ízlésnek, a fegyelmezett pompának lett a kifejezõje. Egyben kitûnõ bizonyítéka annak, hogy a historizmus idejében is jöhettek létre mestermûvek. Az egyedüli nélkülözhetetlen követelmény az alkotó igaz tehetsége\" - írja Ybl Ervin. Az Operaház építése közben (1875-82 között) olasz, német és francia függõkertek mintájára teremti meg Ybl Miklós a Vár alatti jellegtelen házsor helyére a Várkert-bazárt. (Az 1960-as évek Ifjúsági Parkja évtizedek óta várja a feltámadást!) Ezalatt lesz egyébként maga is tagja a Közmunkatanácsnak. 1882-ben megkapja a Lipót-rend lovagkereszjét, 1885. június 21-én pedig a király a fõrendiház tagjává nevezte ki! Folyik a Hild Józseftõl átvett Bazilika építkezése is az eredeti terv tiszteletben tartásával - elkészültekor mégis jellegzetes Ybl-alkotás lett, amelynek kupolája Pest háztömegét is megkoronázta. Ybl utolsó nagyszabású munkája a budai Vár kiépítési terve volt. A krisztinavárosi szárny kivitelezésében unokaöccse, Ybl Lajos is segédkezett, akinek épületeit néha összetévesztik a nagy mester alkotásaival (az ifjabb Ybl tervezte például a Fõiskolával szemközti Thököly út 61. számú villát!), ám Ybl Ervin úgy említi, mint \"nála kisebb tehetségû unokaöcs\". A munkát az idõs mester sajnos már nem tudta befejezni - örökébe Hauszmann Alajos mûegyetemi tanár, a reneszánsz legkiválóbb magyar ismerõje, (fõiskolánk építõje) lépett. Ybl Miklós 1891. január 22-én halt meg. A mester nem volt a szavak embere. \"Amig megmagyarázom, addig megcsinálom\" - idézte õt Ney Béla. Egy 1879-es építészegyleti díszebéden mindenki mondott pohárköszöntõt, csak Ybl, az alelnök hallgatott. Késõbb a társaság hajóra szállt, hogy megtekintse a Duna-szabályozás munkálatait. A Várbazár elött egyikük felkiáltott: \"Íme az Ybl toastja!\" Ybl 50 éves jubileumi díszünnepségén Jókai javasolta, hogy a mester tegye le a magyar Pantheon alapkövét (amelyre egyesek alkalmasnak találták volna a Várkert-bazárt): \"Nemzetek elõbb pusztulnak el, mint az építmények, de ha a nemzeti érzés erõs, akkor nem.\" Ybl Miklós emberi tartása, hazafisága, szorgalma, tehetsége, igényessége talán megtestesült egy-egy Jókai-hõsben - talán Berend Iván példájául szolgált. Bárcsak példa lehetne ma is! Egy kortársa ünnepi ódájában így fejezte ki Ybl mester iránti tiszteletét: \"Mi a költõ dala? Szó, mit tett nem követ. Te nem beszélsz, Te megszólaltatod a követ.\" Vajon meghallják-e még üzenetét?

2280 zizi 2003-10-27 14:27:09
ha-ha

2279 Körtemuzsika 2003-10-27 14:23:28
Most már biztos, hogy valóban furfangos vagy Cintula, nekem eszembe sem jutott, hogy ilyesmiket le lehet írni az adóból.

2278 Dagobert II 2003-10-27 14:17:21
81 közalkalmazott énekes kitűzésének számai az utolsó kettő és az idei szezonban (2001/2002, 2002/2003, 2003/2004): Airizer Csaba 20 19 19 Albert Tamás 35 29 29 Ambrus Ákos 44 29 29 Ardó Mária 11 21 21 B. Nagy János 0 0 0 Balatoni Éva 21 19 19 Bazsinka Zsuzsanna 7 12 12 Berkes János 25 21 21 Bokor Jutta 11 11 11 Clementis Tamás 11 17 17 Csavlek Etelka 8 8 8 Csonka Zsuzsanna 9 11 11 Daróczi Tamás 25 12 12 Derecskei Zsolt 26 31 31 Egri Sándor 33 41 41 Fekete Veronika 9 7 7 Felber Gabriella 7 11 11 Fokanov Anatolij 22 27 27 Frankó Tünde 20 23 23 Fried Péter 30 22 22 Fülöp Zsuzsanna 20 21 21 Gárday Gábor 10 31 31 Gémes Katalin 0 12 12 Gerdesits Ferenc 44 40 40 Gurbán János 18 27 27 Hantos Balázs 20 32 32 Hormai József 7 10 10 Jász Klára 17 8 8 Káldi Kiss András 21 20 20 Kálmándi Mihály 12 13 13 Kecskés Sándor 28 31 31 Kelen Péter 22 23 23 Kertesi Ingrid 20 12 12 Kincses Veronika 5 0 0 Király Miklós 20 19 19 Kiss Péter 35 27 27 Kovács Annamária 20 32 32 Kováts Kolos 17 23 23 Kukely Júlia 5 9 9 Laczó András 19 16 16 Leblanc Győző 2 12 12 Lózsy Bíró János 16 25 25 Lukács Gyöngyi 5 6 6 Lukin Márta 11 8 8 Markovics Erika 12 10 10 Martin János 30 28 28 Molnár András 14 28 28 Mukk József 20 18 18 Németh Judit 11 6 6 Németh Gábor 25 14 14 Ötvös Csaba 25 15 15 Pánczél Éva 12 15 15 Pataki Antal 30 27 27 Pelle Erzsébet 15 18 18 Póka Balázs 4 0 0 Polgár László 2 7 7 Rácz István 18 17 17 Rozsos István 23 16 16 Sánta Jolán 11 16 16 Sárkány Kázmér 32 22 22 Sólyom Nagy Sándor 17 15 15 Somogyi Eszter 8 6 6 Sümegi Eszter 16 23 23 Számadó Gabriella 11 4 4 Szendrényi Katalin 2 9 9 Szilágyi Béla 29 21 21 Szilfai Márta 0 0 0 Szűcs Márta 3 0 0 Szvétek László 18 25 20 Szüle Tamás 25 20 25 Takács Tamara 6 6 6 Tas Ildikó 18 22 22 Temesi Mária 7 8 8 Tokody Ilona 12 11 11 Tóth János 15 23 23 Ulbrich Andrea 9 17 17 Vághelyi Gábor 18 49 49 Valter Ferenc 32 26 26 Wendler Attila 13 17 17 Wiedemann Bernadett 23 21 21 Zempléni Mária 7 4 4 Forrás: www.opera.hu .

2277 Csutak 2003-10-27 13:44:46
Locsmándi túlságosan úriember volt amikor [u]eljárás nélkül[/u] kirúgta Ve.-t, Bo.-t, Ki.-t. Más jómadarak is megérdemelték volna hogy alaposan a körmükre nézzenek. Pl főigazgató úr se vigyorogna ma minden csinos közalkalmazottra!

2276 vadászkürt 2003-10-27 13:29:45
Mi meg aszongyuk szójjál Kellernek...

2275 cintula 2003-10-27 13:28:01
Mantuai, a te taníttatásodat az én adómból (is) fizette az Állam. Te meg fogod és leírod az adóból a netezést, a fűtést, a benzint, anyádnak a virágot stb. Te jobb vagy, pajti?





A lapunkban megjelent szövegek a Café Momus, vagy a szerző kizárólagos szellemi tulajdonát képezik és szerzői jog védi őket.
A szerkesztőség külön, írásos engedélye nélkül mindennemű (részben vagy egészben történő) sokszorosításuk, felhasználásuk, kiadásuk és terjesztésük tilos.