2974 rino 2003-11-18 09:17:24
Fonyó Barbara előadásai az évadban: 2004. április 18. 2004. április 23. 2004. május 20. 2004. május 22.
Fonyó Barbara előadásai az évadban: 2004. április 18. 2004. április 23. 2004. május 20. 2004. május 22.
2973 Megén 2003-11-18 09:17:05
Ez is volt már egyszer.
Ez is volt már egyszer.
2972 rino 2003-11-18 09:16:42
A tiszteletre méltó kuratóriumi tagok operapártolása szép dolog. Jó cselekedetük bizonyosan önzetlen küldetés. Ha egyikük nevelt lányát ismét a színpadon üdvözölhetjük az a véletlen műve. További nagyszerű és minden külső ráhatástól mentes tehetségpártoló cselekedet a zenekari csellószólam erősítése. Ez is nagyon jól sikerült.
A tiszteletre méltó kuratóriumi tagok operapártolása szép dolog. Jó cselekedetük bizonyosan önzetlen küldetés. Ha egyikük nevelt lányát ismét a színpadon üdvözölhetjük az a véletlen műve. További nagyszerű és minden külső ráhatástól mentes tehetségpártoló cselekedet a zenekari csellószólam erősítése. Ez is nagyon jól sikerült.
2971 ZéHá 2003-11-17 22:18:41
Tóth Aladár: Az újjászervezett Operaház Mikor az Operaház igazgatói állását a kultuszminiszter Radnai Miklóssal töltötte be, az egész „zenei közvélemény”megdöbbenve, sőt felháborodva kérdezte: honnan jön ez az ember? Csodálkozhatunk-e ezen a megdöbbenésen? Csodálkozhatunk-e azoknak felháborodásán, akik Operaházunk élére nagy és értékes múltú férfiút követeltek? Mi mégsem álltunk a megdöbbenők és felháborodók közé, mert tudtuk, hogy nagy és értékes múltú férfiak aligha törődtek volna bele a szegényes jelen szűk kereteibe, ezeken a kereteken pedig (ismerjük azt a kultúra ellenes áramlatot, mely Magyarország szellemi életét hosszú időre megbénította) változtatni már nem lehetett. De tudtuk azt is, hogy a fiatal új igazgatótól nem kérhetjük számon a múltját; nem kérdeztük tehát tőle, hogy honnan jön, hanem türelemmel várjuk, míg megmutatja: hová megy? Az Operaház kapui október nyolcadikán megnyíltak s már az első előadások kielégítő, noha korántsem teljes feleletet adnak feltett kérdésünkre: Radnai Miklós útja dalszínházunk művészi konszolidációja felé vezet. Igazgatósága első évét Radnai úgy látszik a komoly, szolid munka újra bevezetésének szenteli. Legközelebbi célja: olyan munkarendet teremteni, melyben a rendelkezésre álló erőkből lehetőleg semmi sem marad kiaknázatlanul, melyben mindenki pontosan maga előtt látja feladatát s így annak teljesítése alól semminemű kerülő utakon sem térhet ki. A bűnösen hanyag régi rezsim alatt ezerszer hallottuk a panaszt: „nem tudok rendesen dolgozni, mert…” Radnai felismerte, hogy elsősorban azt kell megszüntetnie, ami ez után a bizonyos „mert” után következni szokott. A fegyelem helyreállítása az új igazgatónak el nem vitatható érdeme. Munkáját, ha az eddigi szorgalommal és eréllyel megalkuvás nélkül folytatja, bizonnyal siker fogja koronázni. A sikert különösen biztosítja, hogy Radnai igen jól választotta meg főmunkatársait Kerner István és Márkus László személyében. Az új igazgató helyes tapintatát dicséri, hogy a legnagyobb magyar karmester ismét ambícióval teljesíti értékes feladatát és hogy a színpad irányítása Márkus kezeiben összpontosul. Dalszínházunk idei műsorán kevés az újdonság. Kivetni való azonban egy sem akad a tervezetben. (Egyedül az új Giordano-opera helyett látnánk szívesen komolyabb zenei értékkel kecsegtető újdonságot.) Bartók Mandarinja, Kodály Háry Jánosa és Szántó Tájfunja méltóan képviselik a legújabb magyar zenedrámai termését: Debussy Pelleasával pedig régi adósság térül meg. A felújítások, áttanulások sora is megnyugtató: az operairodalom igazi értékei: Mozart, Wagner és Verdi művei kerültek előtérbe s a magyarok közül is a legkomolyabbak: Dohnányi és esetleg Bartók színpadi munkái. Ilyen körülmények között remélhetjük, hogy az ensemble, az összjáték kultúrája (minden komoly művészi törekvés alapja) fogja végre felváltani az eddig „star rendszert igazi sztárok nélkül.” A kórusok ötesztendős vétkes elhanyagoltsága sok gondot okozhat az új vezetőségnek: alig akad értékesebb opera, melyben a kórus-részleteket ne kellene egészen előlről újra betanítani. Mindent egybevetve megállapíthatjuk, hogy Radnai mind ez ideig komoly, hasznos munkát végzett. A rendelkezésre álló ingoványos talajon a körülményekhez képest ügyesen, sőt jól rakja le az alapokat. Igazgatói képességét természetesen csak akkor ítélhetjük meg teljesen, ha látjuk, milyen épületet szándékozik emelni ezeken az alapokon. A „konszolidált Operaház” nem lehet a végső cél. Radnai munkája csak alkalmassá tette az intézetet a művészi tettekre; maga a művészi tett még a jövő feladata.
Tóth Aladár: Az újjászervezett Operaház Mikor az Operaház igazgatói állását a kultuszminiszter Radnai Miklóssal töltötte be, az egész „zenei közvélemény”megdöbbenve, sőt felháborodva kérdezte: honnan jön ez az ember? Csodálkozhatunk-e ezen a megdöbbenésen? Csodálkozhatunk-e azoknak felháborodásán, akik Operaházunk élére nagy és értékes múltú férfiút követeltek? Mi mégsem álltunk a megdöbbenők és felháborodók közé, mert tudtuk, hogy nagy és értékes múltú férfiak aligha törődtek volna bele a szegényes jelen szűk kereteibe, ezeken a kereteken pedig (ismerjük azt a kultúra ellenes áramlatot, mely Magyarország szellemi életét hosszú időre megbénította) változtatni már nem lehetett. De tudtuk azt is, hogy a fiatal új igazgatótól nem kérhetjük számon a múltját; nem kérdeztük tehát tőle, hogy honnan jön, hanem türelemmel várjuk, míg megmutatja: hová megy? Az Operaház kapui október nyolcadikán megnyíltak s már az első előadások kielégítő, noha korántsem teljes feleletet adnak feltett kérdésünkre: Radnai Miklós útja dalszínházunk művészi konszolidációja felé vezet. Igazgatósága első évét Radnai úgy látszik a komoly, szolid munka újra bevezetésének szenteli. Legközelebbi célja: olyan munkarendet teremteni, melyben a rendelkezésre álló erőkből lehetőleg semmi sem marad kiaknázatlanul, melyben mindenki pontosan maga előtt látja feladatát s így annak teljesítése alól semminemű kerülő utakon sem térhet ki. A bűnösen hanyag régi rezsim alatt ezerszer hallottuk a panaszt: „nem tudok rendesen dolgozni, mert…” Radnai felismerte, hogy elsősorban azt kell megszüntetnie, ami ez után a bizonyos „mert” után következni szokott. A fegyelem helyreállítása az új igazgatónak el nem vitatható érdeme. Munkáját, ha az eddigi szorgalommal és eréllyel megalkuvás nélkül folytatja, bizonnyal siker fogja koronázni. A sikert különösen biztosítja, hogy Radnai igen jól választotta meg főmunkatársait Kerner István és Márkus László személyében. Az új igazgató helyes tapintatát dicséri, hogy a legnagyobb magyar karmester ismét ambícióval teljesíti értékes feladatát és hogy a színpad irányítása Márkus kezeiben összpontosul. Dalszínházunk idei műsorán kevés az újdonság. Kivetni való azonban egy sem akad a tervezetben. (Egyedül az új Giordano-opera helyett látnánk szívesen komolyabb zenei értékkel kecsegtető újdonságot.) Bartók Mandarinja, Kodály Háry Jánosa és Szántó Tájfunja méltóan képviselik a legújabb magyar zenedrámai termését: Debussy Pelleasával pedig régi adósság térül meg. A felújítások, áttanulások sora is megnyugtató: az operairodalom igazi értékei: Mozart, Wagner és Verdi művei kerültek előtérbe s a magyarok közül is a legkomolyabbak: Dohnányi és esetleg Bartók színpadi munkái. Ilyen körülmények között remélhetjük, hogy az ensemble, az összjáték kultúrája (minden komoly művészi törekvés alapja) fogja végre felváltani az eddig „star rendszert igazi sztárok nélkül.” A kórusok ötesztendős vétkes elhanyagoltsága sok gondot okozhat az új vezetőségnek: alig akad értékesebb opera, melyben a kórus-részleteket ne kellene egészen előlről újra betanítani. Mindent egybevetve megállapíthatjuk, hogy Radnai mind ez ideig komoly, hasznos munkát végzett. A rendelkezésre álló ingoványos talajon a körülményekhez képest ügyesen, sőt jól rakja le az alapokat. Igazgatói képességét természetesen csak akkor ítélhetjük meg teljesen, ha látjuk, milyen épületet szándékozik emelni ezeken az alapokon. A „konszolidált Operaház” nem lehet a végső cél. Radnai munkája csak alkalmassá tette az intézetet a művészi tettekre; maga a művészi tett még a jövő feladata.
2970 ZéHá 2003-11-17 22:18:14
Vajon mi volt a baj Tóth Aladárral? Mi volt az igazi ok? Erre talán egy képzett zenetudós tudna válaszolni. Mindenesetre érdekes elolvasni Tóth Aladár véleményét az Operajátszás reformjáról, valószínüleg ő is követte azt, amit a méltatott igazgató munkájában helyeselt A reformer Radnai Miklós volt, a cikk 1925-ben a Nyugatban jelent meg.
Vajon mi volt a baj Tóth Aladárral? Mi volt az igazi ok? Erre talán egy képzett zenetudós tudna válaszolni. Mindenesetre érdekes elolvasni Tóth Aladár véleményét az Operajátszás reformjáról, valószínüleg ő is követte azt, amit a méltatott igazgató munkájában helyeselt A reformer Radnai Miklós volt, a cikk 1925-ben a Nyugatban jelent meg.
2969 ZéHá 2003-11-17 22:10:56
Mi történik a Magyar Állami Operaházban? Hétfői Hírlap, 1956. Október 22. Kristóf Károly „Művészet! Ki érti!” - írta Beethoven. Az ember valóban ámélkodva hallgatja a szózuhatagot, hogy operaénekesekkel találkozik. „Hallatlan!” - szól az egyik. „Döbbenetes!” -így a másik. „Megtorlást!” - dörög a harmadik. A szólistákból nyomban kórus lesz és ezt a nótát éneklik: \"Az igazgató azonnal mondjon le!\" A színházból száll a hír az eszpresszókon, vendéglőkön, ismerősökön, bérlőkön keresztül a nagyközönségnek. Sérelmek, panaszok, siralmak, fájdalmak -tucatjával. Mi zajlik a gyönyörű palotában? Mi forr, izzik úgy, hogy az eredmény időnként gyenge előadás, amelyre jobb lenne a függönyt ráengedni? Kezdjük a gyújtóponton. A magánénekesekből alakult műhelybizottság sok és lényeges kifogást emelt a színház vezetése ellen. Azonnali orvoslást kért. Darvas József népművelési miniszter, meghívta a művészeket és az igazgatót. Valamiféle „szembesítés” volt, amely olyan témákat dobott a felszínre, amik azt bizonyítják, hogy a mai állapot tarthatatlan. Azonnal rendet kell teremteni az az ország első színházában. Hogyan? - kérdi az olvasó - Hát rendetlenség van? És miért van? Alighanem azért, mert nincs fegyelem. Az európai tekintélyű igazgató és a társulat mintha elvesztette volna a türelmét. Szabad utat nyert a szenvedély, ez pedig eltorlaszolja az igazi művészetet. Mindenki tudja, hogy az Állami Operaházból gyár lett. Több mint ezer dolgozója van. Ezek közül nem egy hónapokig sétál; míg mások kiéneklik a tüdejüket. Embereket felkapnak és leejtenek. Túlterhelnek és mellőznek. A kórus mindennap énekel és próbál. Kár volt nagyüzemmé változtatni a nagyhírű intézetet. Ki a hibás? Az egyik nagyhírű énekesnő azt állítja, hogy az igazgató így szólt hozzá „Önt kérem utálja a közönség olyan csúnya”. Hát ez bizony furcsa. Egy másik művész elpanaszolja, hogy évekig várt fizetésrendezésre és most megkapta a kétszáz forint pluszt. Egy harmadik operaházi énekesnő - szoprán - sírva fakadt, amikor arról értesült, alt-kolléganője ugyanolyan fizetést kapott mint ö. Sírógörccsel; átkozódással zajlott le a gázsiemelés - augusztus elsejei érvénnyel. „Miből fizetem ki az énektanáromat?” - jajdult fel az ifjú bariton - ha mindössze kétezernégyszáz forint a fizetésem. \"Hát nem kell-e hakniznom?\" És míg az egyik oldalon gyűlölet cseng ki a szavakból, a másik csoport dicshimnuszokat zeng az igazgatóról. Boldogok, mert pénzt, szerepet kaptak és lehetőséget az érvényesülésre. Feldúlt hangyaboly az öltözök tájéka előadás alatt és a próbán. Mi köze ennek a tiszta operaművészethez? Szabad-e az Operaháznak az idei „Don Juan” és a „Csodálatos mandarin” után ilyen kígyófészeknek lennie? A művészek elégedetlenek a gázsival. Igazuk van, mert ez a gázsi egyenetlen. Egyik-másik nem tud megélni belőle, mert sokba kerül az operaénekesség. Mások viszont Kossuth-díjukat kétes értékű esztrádműsorokban csillogtatják. Megetette volna-e ezt Sándor Erzsi, Pataky Kálmán vagy Basilides Mária? A művészek elégedetlenek a gázsival, de sokan nem csak azt keveslik, amit kaptak, hanem azt sokallják, amit másoknak adtak. Ez mindenütt így van. Mi a teendő? Véleményünk szerint vasszigorral rendet kell teremteni az Állami Operaházban. A színházra kényszeríttet protekciósok repüljenek. Az Állami Operaház maradjon önálló színház. Egészséges konkurenciát az Erkel színházzal. Ha a művészt külföldre hívják, engedjék el. Szerezzen dicsőséget a hazának. Ne akadályozzuk karrierjét a nemzetközi zenei életben. Kint úgy is kiderül megállja-e a helyét vagy sem. Nagy fizetést csak a tehetség kapjon, akár magyar akár külföldi. Baráti alapon ne szerződtessünk vendégeket. Ne válogassunk a szerepekben. Este100 százalékos művészi teljesítményt nyújtsunk a közönségnek. Ugyanakkor nagyobb megbecsülést a művész teljesítőképességének. Ne gátoljuk felülről az igazgatót, aki viszont tudjon fegyelmet tartani. Ha stúdiót kér adjanak neki. Ha énekmestert kér, ne sajnálják rá a pénzt, mert a jövő nemzedék sínyli meg a hiányát. Az Operaházban harmóniára van szükség a nagyképzettségű, kiváló tudós igazgató és a mindjobban kibontakozó művészgárda között. Reméljük ez hamarosan bekövetkezik, mielőtt az egyetemes magyar operaművészet kárát vallja.
Mi történik a Magyar Állami Operaházban? Hétfői Hírlap, 1956. Október 22. Kristóf Károly „Művészet! Ki érti!” - írta Beethoven. Az ember valóban ámélkodva hallgatja a szózuhatagot, hogy operaénekesekkel találkozik. „Hallatlan!” - szól az egyik. „Döbbenetes!” -így a másik. „Megtorlást!” - dörög a harmadik. A szólistákból nyomban kórus lesz és ezt a nótát éneklik: \"Az igazgató azonnal mondjon le!\" A színházból száll a hír az eszpresszókon, vendéglőkön, ismerősökön, bérlőkön keresztül a nagyközönségnek. Sérelmek, panaszok, siralmak, fájdalmak -tucatjával. Mi zajlik a gyönyörű palotában? Mi forr, izzik úgy, hogy az eredmény időnként gyenge előadás, amelyre jobb lenne a függönyt ráengedni? Kezdjük a gyújtóponton. A magánénekesekből alakult műhelybizottság sok és lényeges kifogást emelt a színház vezetése ellen. Azonnali orvoslást kért. Darvas József népművelési miniszter, meghívta a művészeket és az igazgatót. Valamiféle „szembesítés” volt, amely olyan témákat dobott a felszínre, amik azt bizonyítják, hogy a mai állapot tarthatatlan. Azonnal rendet kell teremteni az az ország első színházában. Hogyan? - kérdi az olvasó - Hát rendetlenség van? És miért van? Alighanem azért, mert nincs fegyelem. Az európai tekintélyű igazgató és a társulat mintha elvesztette volna a türelmét. Szabad utat nyert a szenvedély, ez pedig eltorlaszolja az igazi művészetet. Mindenki tudja, hogy az Állami Operaházból gyár lett. Több mint ezer dolgozója van. Ezek közül nem egy hónapokig sétál; míg mások kiéneklik a tüdejüket. Embereket felkapnak és leejtenek. Túlterhelnek és mellőznek. A kórus mindennap énekel és próbál. Kár volt nagyüzemmé változtatni a nagyhírű intézetet. Ki a hibás? Az egyik nagyhírű énekesnő azt állítja, hogy az igazgató így szólt hozzá „Önt kérem utálja a közönség olyan csúnya”. Hát ez bizony furcsa. Egy másik művész elpanaszolja, hogy évekig várt fizetésrendezésre és most megkapta a kétszáz forint pluszt. Egy harmadik operaházi énekesnő - szoprán - sírva fakadt, amikor arról értesült, alt-kolléganője ugyanolyan fizetést kapott mint ö. Sírógörccsel; átkozódással zajlott le a gázsiemelés - augusztus elsejei érvénnyel. „Miből fizetem ki az énektanáromat?” - jajdult fel az ifjú bariton - ha mindössze kétezernégyszáz forint a fizetésem. \"Hát nem kell-e hakniznom?\" És míg az egyik oldalon gyűlölet cseng ki a szavakból, a másik csoport dicshimnuszokat zeng az igazgatóról. Boldogok, mert pénzt, szerepet kaptak és lehetőséget az érvényesülésre. Feldúlt hangyaboly az öltözök tájéka előadás alatt és a próbán. Mi köze ennek a tiszta operaművészethez? Szabad-e az Operaháznak az idei „Don Juan” és a „Csodálatos mandarin” után ilyen kígyófészeknek lennie? A művészek elégedetlenek a gázsival. Igazuk van, mert ez a gázsi egyenetlen. Egyik-másik nem tud megélni belőle, mert sokba kerül az operaénekesség. Mások viszont Kossuth-díjukat kétes értékű esztrádműsorokban csillogtatják. Megetette volna-e ezt Sándor Erzsi, Pataky Kálmán vagy Basilides Mária? A művészek elégedetlenek a gázsival, de sokan nem csak azt keveslik, amit kaptak, hanem azt sokallják, amit másoknak adtak. Ez mindenütt így van. Mi a teendő? Véleményünk szerint vasszigorral rendet kell teremteni az Állami Operaházban. A színházra kényszeríttet protekciósok repüljenek. Az Állami Operaház maradjon önálló színház. Egészséges konkurenciát az Erkel színházzal. Ha a művészt külföldre hívják, engedjék el. Szerezzen dicsőséget a hazának. Ne akadályozzuk karrierjét a nemzetközi zenei életben. Kint úgy is kiderül megállja-e a helyét vagy sem. Nagy fizetést csak a tehetség kapjon, akár magyar akár külföldi. Baráti alapon ne szerződtessünk vendégeket. Ne válogassunk a szerepekben. Este100 százalékos művészi teljesítményt nyújtsunk a közönségnek. Ugyanakkor nagyobb megbecsülést a művész teljesítőképességének. Ne gátoljuk felülről az igazgatót, aki viszont tudjon fegyelmet tartani. Ha stúdiót kér adjanak neki. Ha énekmestert kér, ne sajnálják rá a pénzt, mert a jövő nemzedék sínyli meg a hiányát. Az Operaházban harmóniára van szükség a nagyképzettségű, kiváló tudós igazgató és a mindjobban kibontakozó művészgárda között. Reméljük ez hamarosan bekövetkezik, mielőtt az egyetemes magyar operaművészet kárát vallja.
2968 ZéHá 2003-11-17 22:09:44
Jeles operai igazgatókról és Tóth Aladár leváltásáról néhány napja volt szó. Némi keresgélés után egy az 1956 októberi napilap cikkeket reprintben közlő könyvben találtam egy írást, ami jól mutatja az akkori hangulatot, meg nyílván azt, amit a Tóth Aladárral jogosan vagy jogtalanul elégedetlen tudatni akartak. Tudomásom szerint a leváltást megelőzően ez az egyetlen hosszabb cikk az Operai elégedetlenségekről, nyolc nap múlva a társulat leváltatja az igazgatót.
Jeles operai igazgatókról és Tóth Aladár leváltásáról néhány napja volt szó. Némi keresgélés után egy az 1956 októberi napilap cikkeket reprintben közlő könyvben találtam egy írást, ami jól mutatja az akkori hangulatot, meg nyílván azt, amit a Tóth Aladárral jogosan vagy jogtalanul elégedetlen tudatni akartak. Tudomásom szerint a leváltást megelőzően ez az egyetlen hosszabb cikk az Operai elégedetlenségekről, nyolc nap múlva a társulat leváltatja az igazgatót.
2967 Mantuai herceg 2003-11-17 21:54:57
WG, azt hiszem nincs honlap. Munkaidőben hívjad fel a 343-3559 számot, ez az alapítvány titkársága. Az asszisztens hölgy minden segítséget és lehetőséget megad az Operabarát Alapítvánnyal kapcsolatban. Megén, amikor az elmúlt évtized elején néhányan létrehoztuk az alapítványt csendben, vadászkürtszó nélkül, egyetlen célunk a segítés, az operabarátság kifejezése volt. Sokan és sokat dolgozunk társadalmi munkában, jelentős szponzorációt, támogatást fejtünk ki. A tevékenység többek között kiterjed idős művészek jelentős annyagi támogatására, fiatal tehetségek komoly összegű ösztöndíjazására, bemutatók részfinanszírozására (!!!!), az alapítvány számára nagy bevételeket hozó nemzetközi operagálák szervezésére, a gyerekek operabarátságának elősegítése érdekében szerte az országban rendezvényeket szervezünk számukra és a sort nagyon hosszan lehetne még folytatni. Szomori doktor is tudná, ebben a stílusban.Néhány igazgatót elfogyasztottunk, de soha senkit nem érdekelt ki volt, van, lesz az igazgató. Nem róluk szól a nóta. S az sem igaz, hogy bármelyikük sütkérezett volna az alapítványban. Mindegyik értékelte az önkéntes mecenaturát, az operabarátságot, az Opera iránti vonzalmat. Ezért szégyen, hogy a kürtös vadász, a bázai katona és a hasonló szőrűek becsmérelni merészelik az igazi civil segítőket. Nem kizárt, hogy éppen ők is élvezik az alapítvány valamelyik előnyét, de azért drekkelik, hiszen miért ne. ( Excuse my French. ) De természetesen ők is számíthatnak az alapítványra, ha művészek. Mi ugyanis nem politizálunk, nem ugatunk le senkit, egyszerűen és mosolyogva szolgáljuk barátként a magunk módján az operát és az Operát. Az alapítvány társadalmi munkásai igen sokat tettek és tesznek Külkey László lelkes szervezése alatt. ( Nicsak, Külkeynek eddig nem ment neki senki... Hajrá! ) Az alapítvány azonban nincsen nyitva a nem művész operista bekiabálók, névtelen szervezés, titkársági, irodista statiszták számára. Őket más alapítványok várják. Szóval, Szomori doktor, Vitray Tamás, Ütő Endre és a Választmány többi sok-sok tagja, dolgozzunk csak tovább szép csendben, ahogy eddig. Aggkor fogsor se fog álmában vicsorítani, legfeljebb csenget egy kicsit és leszokik a füllentésről.
WG, azt hiszem nincs honlap. Munkaidőben hívjad fel a 343-3559 számot, ez az alapítvány titkársága. Az asszisztens hölgy minden segítséget és lehetőséget megad az Operabarát Alapítvánnyal kapcsolatban. Megén, amikor az elmúlt évtized elején néhányan létrehoztuk az alapítványt csendben, vadászkürtszó nélkül, egyetlen célunk a segítés, az operabarátság kifejezése volt. Sokan és sokat dolgozunk társadalmi munkában, jelentős szponzorációt, támogatást fejtünk ki. A tevékenység többek között kiterjed idős művészek jelentős annyagi támogatására, fiatal tehetségek komoly összegű ösztöndíjazására, bemutatók részfinanszírozására (!!!!), az alapítvány számára nagy bevételeket hozó nemzetközi operagálák szervezésére, a gyerekek operabarátságának elősegítése érdekében szerte az országban rendezvényeket szervezünk számukra és a sort nagyon hosszan lehetne még folytatni. Szomori doktor is tudná, ebben a stílusban.Néhány igazgatót elfogyasztottunk, de soha senkit nem érdekelt ki volt, van, lesz az igazgató. Nem róluk szól a nóta. S az sem igaz, hogy bármelyikük sütkérezett volna az alapítványban. Mindegyik értékelte az önkéntes mecenaturát, az operabarátságot, az Opera iránti vonzalmat. Ezért szégyen, hogy a kürtös vadász, a bázai katona és a hasonló szőrűek becsmérelni merészelik az igazi civil segítőket. Nem kizárt, hogy éppen ők is élvezik az alapítvány valamelyik előnyét, de azért drekkelik, hiszen miért ne. ( Excuse my French. ) De természetesen ők is számíthatnak az alapítványra, ha művészek. Mi ugyanis nem politizálunk, nem ugatunk le senkit, egyszerűen és mosolyogva szolgáljuk barátként a magunk módján az operát és az Operát. Az alapítvány társadalmi munkásai igen sokat tettek és tesznek Külkey László lelkes szervezése alatt. ( Nicsak, Külkeynek eddig nem ment neki senki... Hajrá! ) Az alapítvány azonban nincsen nyitva a nem művész operista bekiabálók, névtelen szervezés, titkársági, irodista statiszták számára. Őket más alapítványok várják. Szóval, Szomori doktor, Vitray Tamás, Ütő Endre és a Választmány többi sok-sok tagja, dolgozzunk csak tovább szép csendben, ahogy eddig. Aggkor fogsor se fog álmában vicsorítani, legfeljebb csenget egy kicsit és leszokik a füllentésről.
2966 fogsor 2003-11-17 21:19:39
SZomolányi doktor kezelés közben szívesen elmond mindent. Adjam a telefonszámot?
SZomolányi doktor kezelés közben szívesen elmond mindent. Adjam a telefonszámot?
2965 Megén 2003-11-17 20:33:29
Búbánat, köszönöm a tájékoztatást Hamari Júliáról. És kiváncsi vagyok az operabarát alapítványra is. Remélem valóban az operaáért alakultak. Egy kicsit többet lehetne?
Búbánat, köszönöm a tájékoztatást Hamari Júliáról. És kiváncsi vagyok az operabarát alapítványra is. Remélem valóban az operaáért alakultak. Egy kicsit többet lehetne?
2964 WiseGentleman 2003-11-17 18:43:17
A Bázakerettye tagtárs nem véletlenül Lentiben volt katona? :) Köszi szépen, Mantuai, hogy figyelmünkbe ajánlottad az Operabarát Alapítványt (volna esetleg egy internetes honlapjuk?), jómagam eddig, Wagnerianer révén a Richard Wagner társaság egyik-másik rendezvényét látogattam. Stay positive, everybody. :)
A Bázakerettye tagtárs nem véletlenül Lentiben volt katona? :) Köszi szépen, Mantuai, hogy figyelmünkbe ajánlottad az Operabarát Alapítványt (volna esetleg egy internetes honlapjuk?), jómagam eddig, Wagnerianer révén a Richard Wagner társaság egyik-másik rendezvényét látogattam. Stay positive, everybody. :)
2963 vadászkürt 2003-11-17 18:38:26
Mosodának kéne hívn nem alapítványnak. A T. Kurátorokról meg jót vagy semmit.
Mosodának kéne hívn nem alapítványnak. A T. Kurátorokról meg jót vagy semmit.
2962 Bázakerettye 2003-11-17 18:05:43
Az alapítványnál legyeskedik Fülöp és Szinetár. Lehet erre jót mondani?
Az alapítványnál legyeskedik Fülöp és Szinetár. Lehet erre jót mondani?
2961 Mantuai herceg 2003-11-17 18:00:04
Búbánat, O.K. Van valami az életben amiről tudsz jót mondani? Esetleg az alapítvány támogatóit, működését, stb. illetően ? Ennyire nem szabad búbánatosnak lenni, keresni kell az életben a szépeket is. Az élet szép, Néked magyarázzam...? Nézzed meg Makk Károly legújabb filmjét és sok szépet találsz majd benne, elsősorban pazar szinészi játékot. Be happy!
Búbánat, O.K. Van valami az életben amiről tudsz jót mondani? Esetleg az alapítvány támogatóit, működését, stb. illetően ? Ennyire nem szabad búbánatosnak lenni, keresni kell az életben a szépeket is. Az élet szép, Néked magyarázzam...? Nézzed meg Makk Károly legújabb filmjét és sok szépet találsz majd benne, elsősorban pazar szinészi játékot. Be happy!
2960 Búbánat 2003-11-17 17:45:47
A kuratóriumokról és azokban helyet foglaló kurátorokról vagy jót vagy semmit. A névsorok hozzáférhetők, a nevek ismertek. Egy kis memóriával mindenki eldöntheti, a pártatlanság és függetlenség kritériumoknak eddig hogyan tettek eleget.
A kuratóriumokról és azokban helyet foglaló kurátorokról vagy jót vagy semmit. A névsorok hozzáférhetők, a nevek ismertek. Egy kis memóriával mindenki eldöntheti, a pártatlanság és függetlenség kritériumoknak eddig hogyan tettek eleget.
2959 Búbánat 2003-11-17 17:40:18
Megén. Kérdésedre egy kis adalék Hamariról. Utolsó hazai operaestje, amivel elköszönt a színpadtól és a nézőktől egyaránt, s amellyel a művészi (operaénekesi) pályájának jubileumát is ünnepelte, a kilencvenes évek elejére-közepére datálódik. Nagyon sajnálhatják azok, akik akkor nem lehettek jelen a MÁO-ban, és nem láthatták-hallhatták mások mellett Hamarit is Bellini Rómeó és Júliájában. Azóta visszavonult a színpadtól, mesterkurzusokat tart itthon és Németországban. Időnként meghívják a rádió vagy a TV stúdióiba beszélgetésekre. De ott voltam egy-két éve a Bartók Rádió által szervezett operavetélkedőn, ahol a zsűriben foglalt helyet Polgár László és Laki Krisztina társaságában. És magával hozta egy aranyos kutyáját is, mondván, mindenhová magával viszi, nincs kire hagynia. Egyébként első lemezfelvételei között tartom számon Weber Oberonját (Domingo, Nilsson voltak a partnerei a felvételen). Aztán számos Mozart, Rossini, Verdi és Bizet következett... És számos oratóriumot is azokban a kezdeti időkben vett fel lemezre, csupa kedvenc: Bach passiói, H-moll mise stb. Hogy most mi van vele, azt nem tudom, csak sejtem, hogy tanít, tanít, tanít… De elkanyarodtunk a témától, és hogy mivel tölti idejét most Szinetár Miklós és Petrovics Emil urak; gondolom, a Don Giovanni lázas előkészületeivel és más \"bokros\" teendőkkel vannak most elfoglalva. Talán olvasgatják is ezt a rovatot az interneten. Boros Attila operai rádiós rovatában megszondáztatott Kesselyák, amit elöljáróban elmondott a koncepciójáról, meg az általánosságban jelzett ”idézőjelekről”, nem sok jót ígér.
Megén. Kérdésedre egy kis adalék Hamariról. Utolsó hazai operaestje, amivel elköszönt a színpadtól és a nézőktől egyaránt, s amellyel a művészi (operaénekesi) pályájának jubileumát is ünnepelte, a kilencvenes évek elejére-közepére datálódik. Nagyon sajnálhatják azok, akik akkor nem lehettek jelen a MÁO-ban, és nem láthatták-hallhatták mások mellett Hamarit is Bellini Rómeó és Júliájában. Azóta visszavonult a színpadtól, mesterkurzusokat tart itthon és Németországban. Időnként meghívják a rádió vagy a TV stúdióiba beszélgetésekre. De ott voltam egy-két éve a Bartók Rádió által szervezett operavetélkedőn, ahol a zsűriben foglalt helyet Polgár László és Laki Krisztina társaságában. És magával hozta egy aranyos kutyáját is, mondván, mindenhová magával viszi, nincs kire hagynia. Egyébként első lemezfelvételei között tartom számon Weber Oberonját (Domingo, Nilsson voltak a partnerei a felvételen). Aztán számos Mozart, Rossini, Verdi és Bizet következett... És számos oratóriumot is azokban a kezdeti időkben vett fel lemezre, csupa kedvenc: Bach passiói, H-moll mise stb. Hogy most mi van vele, azt nem tudom, csak sejtem, hogy tanít, tanít, tanít… De elkanyarodtunk a témától, és hogy mivel tölti idejét most Szinetár Miklós és Petrovics Emil urak; gondolom, a Don Giovanni lázas előkészületeivel és más \"bokros\" teendőkkel vannak most elfoglalva. Talán olvasgatják is ezt a rovatot az interneten. Boros Attila operai rádiós rovatában megszondáztatott Kesselyák, amit elöljáróban elmondott a koncepciójáról, meg az általánosságban jelzett ”idézőjelekről”, nem sok jót ígér.
2958 Mantuai herceg 2003-11-17 17:28:55
WG, Megén és a többi civilizált, nem bunkózó chattárs, tartsatok ki, különben egymást marnák a békétlenkedők. A Potyerások árkot ásnak, s aki másnak vermet, árkot.. Érdekelne a tiszteltek véleménye az Operabarát alapítványról. Amelyet igen komoly cégek és tiszteletre méltó magánszemélyek támogatnak több mint egy évtizede. ( A támogatók, szponzorok neve az Operaélet című periodika minden számában megtalálható. ) Az alapítványi pénzt többek között nyugdíjas művészek támogatására, karácsonyi ajándékokra, fiatal tehetségek ösztöndíjazására, stb. fordítják.Egyre több az alapítvány bevételét gyarapító nívós nemzetközi rendezvény a MÁO épületében. Ez az IGAZI civil szerveződés, ahol a pénzek maguktól jönnek, s a pénzek sorsáról a kuratórium dönt. Az alapítvány érdemtelenül kevés publicitást kap. Remélem közalkalmazott chattársaink ezt nem bunkózzák , ha egyáltalán ismerik. Ha nem, akkor Külkey művész úrnál és Komor Vilmánál a Sugár út 23-ban lehet bővebb infót szerezni.
WG, Megén és a többi civilizált, nem bunkózó chattárs, tartsatok ki, különben egymást marnák a békétlenkedők. A Potyerások árkot ásnak, s aki másnak vermet, árkot.. Érdekelne a tiszteltek véleménye az Operabarát alapítványról. Amelyet igen komoly cégek és tiszteletre méltó magánszemélyek támogatnak több mint egy évtizede. ( A támogatók, szponzorok neve az Operaélet című periodika minden számában megtalálható. ) Az alapítványi pénzt többek között nyugdíjas művészek támogatására, karácsonyi ajándékokra, fiatal tehetségek ösztöndíjazására, stb. fordítják.Egyre több az alapítvány bevételét gyarapító nívós nemzetközi rendezvény a MÁO épületében. Ez az IGAZI civil szerveződés, ahol a pénzek maguktól jönnek, s a pénzek sorsáról a kuratórium dönt. Az alapítvány érdemtelenül kevés publicitást kap. Remélem közalkalmazott chattársaink ezt nem bunkózzák , ha egyáltalán ismerik. Ha nem, akkor Külkey művész úrnál és Komor Vilmánál a Sugár út 23-ban lehet bővebb infót szerezni.
2957 Petyőfi Söndör 2003-11-17 17:02:34
Megén szerént, „amikor valaki \"egyenes irányba kimutat\" valami megoldást, azonnal visszagyömöszölik”. Az Opera stagione mint kiút a teljes csőd. Fiaim, csak gyömöszöljetek!
Megén szerént, „amikor valaki \"egyenes irányba kimutat\" valami megoldást, azonnal visszagyömöszölik”. Az Opera stagione mint kiút a teljes csőd. Fiaim, csak gyömöszöljetek!
2956 szanyi 2003-11-17 16:38:56
Benő, nem Gárdos hanem Gáldi, nem igazgató hanem osztályvezető. Nekem is úgy tűnt, nagy lendülettel bizonygatják, hogy kifejezetten ilyen akciókra találták ki azt a sok-sok a bérletszünetes előadást. Nomármost, ezek többnyire bérletesnek meghírdetett előadások. Nézzétek meg a jegymesteren. (http://online.jegymester.hu/) A többi viszont stimmel. A 20 előadás meg az 50%. A Bahcsi meg a Hommage tényleg nem megy. Minek erőltetik?
Benő, nem Gárdos hanem Gáldi, nem igazgató hanem osztályvezető. Nekem is úgy tűnt, nagy lendülettel bizonygatják, hogy kifejezetten ilyen akciókra találták ki azt a sok-sok a bérletszünetes előadást. Nomármost, ezek többnyire bérletesnek meghírdetett előadások. Nézzétek meg a jegymesteren. (http://online.jegymester.hu/) A többi viszont stimmel. A 20 előadás meg az 50%. A Bahcsi meg a Hommage tényleg nem megy. Minek erőltetik?
2955 cabernet 2003-11-17 16:08:29
Raffa ámérikába tanulhatta a kócsingolást mert szövegelésbe nagy volt csak az eredmény maradt el. Cirkuszt és elefántot kaptunk meg ízelítőt abból, mit nem érdemes mecénálni. Beetették és átverték a közönséget.
Raffa ámérikába tanulhatta a kócsingolást mert szövegelésbe nagy volt csak az eredmény maradt el. Cirkuszt és elefántot kaptunk meg ízelítőt abból, mit nem érdemes mecénálni. Beetették és átverték a közönséget.
2954 Axakov 2003-11-17 16:04:35
Üres az Erkel, mert oda nem ilyen baletteket kellene műsorra tűzni. A társulat jó, az irányvonal a rossz. 40 évvel le vannak maradva.
Üres az Erkel, mert oda nem ilyen baletteket kellene műsorra tűzni. A társulat jó, az irányvonal a rossz. 40 évvel le vannak maradva.
2953 Megén 2003-11-17 15:44:50
Valójában én nagyon szeretem Hamari Júliát, hallottam szoprán szerepben is, de én mindig úgy tudtam alt énekesnő. Rosszul tudom? Sokat volt Németországban, és most már itthon marad, ha igaz. Azt is tudom, hogy sok helyen tanít, mesterkurzusokat vezet, ki tud róla többet? Ossza meg velünk.
Valójában én nagyon szeretem Hamari Júliát, hallottam szoprán szerepben is, de én mindig úgy tudtam alt énekesnő. Rosszul tudom? Sokat volt Németországban, és most már itthon marad, ha igaz. Azt is tudom, hogy sok helyen tanít, mesterkurzusokat vezet, ki tud róla többet? Ossza meg velünk.
2952 Hopponmaradt 2003-11-17 15:01:36
Ne azt az Aidát inkább ne is emlegessük! Drága jegyárakért felvittem teenager fiaimat is hadd kapjanak a jónak ígérkező, színvonalas zenei élmény mellé még a gyerekeket szintén lekötő látványosságot is, - nahát ebből elsősorban a tehetetlen düh lett, másodsorban az elúszott pénz, amit valamiképpen sehogysem és seholsem akartak, és nem is térítettek vissza! Az a hangosítás is valódi profi munka volt, s a szervezés ( vagy a rablás?)szintén!
Ne azt az Aidát inkább ne is emlegessük! Drága jegyárakért felvittem teenager fiaimat is hadd kapjanak a jónak ígérkező, színvonalas zenei élmény mellé még a gyerekeket szintén lekötő látványosságot is, - nahát ebből elsősorban a tehetetlen düh lett, másodsorban az elúszott pénz, amit valamiképpen sehogysem és seholsem akartak, és nem is térítettek vissza! Az a hangosítás is valódi profi munka volt, s a szervezés ( vagy a rablás?)szintén!
2951 Jack 2003-11-17 14:59:46
Hamari Júliáról most nem lehet beszélni. Vele most faséban vannak. Egyébként a múlt héten fejezte be a mesterkurzusát, arról se írtak a honlapra egy szót se. A Magyar Hírlap és Népszava se kapott hírt.
Hamari Júliáról most nem lehet beszélni. Vele most faséban vannak. Egyébként a múlt héten fejezte be a mesterkurzusát, arról se írtak a honlapra egy szót se. A Magyar Hírlap és Népszava se kapott hírt.
2950 ájbíem 2003-11-17 13:59:56
Hamari Júlia egy eldugott helyen, az Aktualitás rovat egyik hírének társszereplője. Tényleg érthetetlen miért nem propagálták a művésznőt! Az viszont ettől a honlaptól egyenes természetes, hogy az Aktualitás rovat alján friss hírként egy 5 hónapja lejárt pályázat fityeg. Ez biztosan valamilyen felső ember koncepciója, magától nem lehet ennyire tunya az illetékes!! ([url]http://www.opera.hu/site.php?page=palyazatok&k=aktualis;Aktuális,cselló próbajáték[/url])
Hamari Júlia egy eldugott helyen, az Aktualitás rovat egyik hírének társszereplője. Tényleg érthetetlen miért nem propagálták a művésznőt! Az viszont ettől a honlaptól egyenes természetes, hogy az Aktualitás rovat alján friss hírként egy 5 hónapja lejárt pályázat fityeg. Ez biztosan valamilyen felső ember koncepciója, magától nem lehet ennyire tunya az illetékes!! ([url]http://www.opera.hu/site.php?page=palyazatok&k=aktualis;Aktuális,cselló próbajáték[/url])
2949 szanyi 2003-11-17 13:22:49
A szovjet városneve felidézésével baj volt. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a Sosztakovics mű bemutatásának munkakörülményeivel stílusos lenne viccelődni, vagy hogy Pearl Harbor vagy a U.S.S. Arizona kapcsán ízléses volna a vasárnap reggel veszélyeiről ironizálni. Persze Magyarországon Leningrád lepusztításával mosolyt fakasztani nem tűnik olyan égbe kiáltónak, tenné meg ezt a magasan kvalifikált illető Oroszországban, vagy brillírozna \"elegáns stílusával\" amerikai barátai előtt : kőkemény leckét kapna.
A szovjet városneve felidézésével baj volt. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a Sosztakovics mű bemutatásának munkakörülményeivel stílusos lenne viccelődni, vagy hogy Pearl Harbor vagy a U.S.S. Arizona kapcsán ízléses volna a vasárnap reggel veszélyeiről ironizálni. Persze Magyarországon Leningrád lepusztításával mosolyt fakasztani nem tűnik olyan égbe kiáltónak, tenné meg ezt a magasan kvalifikált illető Oroszországban, vagy brillírozna \"elegáns stílusával\" amerikai barátai előtt : kőkemény leckét kapna.
2948 Benő 2003-11-17 12:45:39
A kommunikációval más probléma is lehet. A Kossuth Rádióban a félárú jegyekről beszélt valamelyik reggel Gárdos Mónika szervezési igazgató. Azt mondta, szó sincs eladhatatlan jegyekről, az előadásokat eleve bérletszünetinek tervezték. Hát kérem az imént jártam a Jegymester lapján, ahol a húsz 50%-os előadás majd mindegyike mellett egy bérlet neve volt. Na mindegy, inkább azt szeretném kérdezni, miért kell annyi balettet az Erkelbe tervezni, amikor ezek az előadások láthatólag nem érdeklik a közönséget?
A kommunikációval más probléma is lehet. A Kossuth Rádióban a félárú jegyekről beszélt valamelyik reggel Gárdos Mónika szervezési igazgató. Azt mondta, szó sincs eladhatatlan jegyekről, az előadásokat eleve bérletszünetinek tervezték. Hát kérem az imént jártam a Jegymester lapján, ahol a húsz 50%-os előadás majd mindegyike mellett egy bérlet neve volt. Na mindegy, inkább azt szeretném kérdezni, miért kell annyi balettet az Erkelbe tervezni, amikor ezek az előadások láthatólag nem érdeklik a közönséget?
2947 Caligula 2003-11-17 12:45:37
Ők sincsenek többen a deákné vásznánál :-)))
Ők sincsenek többen a deákné vásznánál :-)))
2946 Megén 2003-11-17 12:37:45
WG, egy időben én is visszavonultam, mert reménytelennek láttam a helyzetet. De most már nem hagyom magam, mert rájöttem semmilyen érvanyag nem hangzik el, és csak a bunkózás kezdődik, amikor már elfogyott a muníció. Tarts ki, most már azért - ugyan csak egy kézen megszámolhatóan - vagyunk mi is.
WG, egy időben én is visszavonultam, mert reménytelennek láttam a helyzetet. De most már nem hagyom magam, mert rájöttem semmilyen érvanyag nem hangzik el, és csak a bunkózás kezdődik, amikor már elfogyott a muníció. Tarts ki, most már azért - ugyan csak egy kézen megszámolhatóan - vagyunk mi is.
2945 WiseGentleman 2003-11-17 11:40:57
Mindegy, részemről a vita be van fejezve, főleg azért is, mert általában művészeti kérdésekről szeretek beszélni, és nem kellemes számomra a versenyt bunkózás (más stílushoz szoktam). Annyit azért megjegyeznék, hogy én Leningrádra és nem Sztálingrádra hivatkoztam (néhány ezer kilométerre északnyugatra van), és a Day of Infamy színhelyét PeArl Harbornak írják (u nélkül).
Mindegy, részemről a vita be van fejezve, főleg azért is, mert általában művészeti kérdésekről szeretek beszélni, és nem kellemes számomra a versenyt bunkózás (más stílushoz szoktam). Annyit azért megjegyeznék, hogy én Leningrádra és nem Sztálingrádra hivatkoztam (néhány ezer kilométerre északnyugatra van), és a Day of Infamy színhelyét PeArl Harbornak írják (u nélkül).
2944 Megén 2003-11-17 11:10:22
Jó a vizestrikó-felvonulás is.....
Jó a vizestrikó-felvonulás is.....
2943 Caligula 2003-11-17 11:05:44
Akkor rendezzünk iszapbírkózást! Azt nagyon szeretem, főleg, ha lányok csinálják! :-)
Akkor rendezzünk iszapbírkózást! Azt nagyon szeretem, főleg, ha lányok csinálják! :-)
2942 Megén 2003-11-17 11:02:53
Látom a hétvége sem tett jót ennek a fórumnak. Amikor valaki \"egyenes irányba kimutat\" valami megoldást, azonnal visszagyömöszölik, és így megy a sártaposás körbe-körbe-körbe.
Látom a hétvége sem tett jót ennek a fórumnak. Amikor valaki \"egyenes irányba kimutat\" valami megoldást, azonnal visszagyömöszölik, és így megy a sártaposás körbe-körbe-körbe.
2941 cintula 2003-11-17 10:33:59
: -)
: -)
2940 cincogi 2003-11-17 09:29:10
Műhelytitkok az Operáról = kellékek és jelmezek baráti áron kikölcsönözve
Műhelytitkok az Operáról = kellékek és jelmezek baráti áron kikölcsönözve
2939 bocskor 2003-11-17 08:36:40
Volt egyszer egy Giuseppe Raffa produkció a Népstadionban. Aida. Úgy 1994 környékén, az eredetei tőkefelhalmozás idején. Millió szponzorral és mecénással. Csupa sztárral. Na ez volt aztán a sz..rság csimborasszója Mo.gon. Tiszta Amerika.
Volt egyszer egy Giuseppe Raffa produkció a Népstadionban. Aida. Úgy 1994 környékén, az eredetei tőkefelhalmozás idején. Millió szponzorral és mecénással. Csupa sztárral. Na ez volt aztán a sz..rság csimborasszója Mo.gon. Tiszta Amerika.
2938 pattaya 2003-11-17 08:28:42
Úgy látom szélsőséges bagoly mondja verébnek... (Az állítólag ironikus Sztálingrád-hivatkozásról annyit, hogy barátunk Perl Harbour kapcsán próbálna meg így viccelni a Lincoln Centerben.) Teljesen nyilvánvaló hogy a zseniális „kis foci kis pénz….” elméletet a művészetre alkalmazó ámérikás képtelen elfogadni hogy a művész a gázsija és körülményeitől függetlenül is világszám lehet, és attól még elsőrangú lehet, hogy a szabad világ nem csinál belőle sztárt. Szabó István elég jó filmeket csinált akkor is, amikor szinte s a semmiből dolgozott, a Körhinta is megjárja, aztán Melis, Svéd, Ágai, Radnai, Székely, Házy stb stb akkor is kiválóak voltak amikor itthon Ft-ért (kevesért) szerepeltek. Na de ez nem jó példa, ez merő anakronizmus. : -))
Úgy látom szélsőséges bagoly mondja verébnek... (Az állítólag ironikus Sztálingrád-hivatkozásról annyit, hogy barátunk Perl Harbour kapcsán próbálna meg így viccelni a Lincoln Centerben.) Teljesen nyilvánvaló hogy a zseniális „kis foci kis pénz….” elméletet a művészetre alkalmazó ámérikás képtelen elfogadni hogy a művész a gázsija és körülményeitől függetlenül is világszám lehet, és attól még elsőrangú lehet, hogy a szabad világ nem csinál belőle sztárt. Szabó István elég jó filmeket csinált akkor is, amikor szinte s a semmiből dolgozott, a Körhinta is megjárja, aztán Melis, Svéd, Ágai, Radnai, Székely, Házy stb stb akkor is kiválóak voltak amikor itthon Ft-ért (kevesért) szerepeltek. Na de ez nem jó példa, ez merő anakronizmus. : -))
2937 WiseGentleman 2003-11-16 22:45:53
Egyébként csak egy példa: odakint az USA-ban Rachmaninov II. zongoraversenyét Van Cliburn (a moszkvai Csajkovszkij-verseny győztese) előadásában, Kondrashin vezényletével, a CBS Masterworks kiadásában hallottam. Az oroszokról még annyit, nekem is számos szép operafelvételem van meg Melodia label-en, ahol gyönyörködhetem Obrazcova, Arhipova, Milaskina, Petrov, Ognivcev, Vedernikov, Atlantov, Mazurok, Nyesztyerenko hangjában, egy nemrégi hozzászólásomban dicsértem Melik-Pashayev Borisz Godunov-felvételét, tehát távol álljon tőlem, hogy a zenekultúrájukat leszóljam.
Egyébként csak egy példa: odakint az USA-ban Rachmaninov II. zongoraversenyét Van Cliburn (a moszkvai Csajkovszkij-verseny győztese) előadásában, Kondrashin vezényletével, a CBS Masterworks kiadásában hallottam. Az oroszokról még annyit, nekem is számos szép operafelvételem van meg Melodia label-en, ahol gyönyörködhetem Obrazcova, Arhipova, Milaskina, Petrov, Ognivcev, Vedernikov, Atlantov, Mazurok, Nyesztyerenko hangjában, egy nemrégi hozzászólásomban dicsértem Melik-Pashayev Borisz Godunov-felvételét, tehát távol álljon tőlem, hogy a zenekultúrájukat leszóljam.
2936 WiseGentleman 2003-11-16 22:23:27
Szerintem maradjunk meg a civilizált stílusnál. Mindenesetre megegyezhetünk, hogy a sztálini illetve posztsztálini Szovjetunió igencsak szélsőséges példa (az én példám is csupán ezt akarta szolgálni), amire hivatkozni, egy szabad piacgazdaság keretei között, igencsak anakronisztikus. Egyébként tényleg jó felvételek jelentek meg a Melodia kiadásában, ugyanakkor Richter és Kondrashin nyugaton is ismertek voltak.
Szerintem maradjunk meg a civilizált stílusnál. Mindenesetre megegyezhetünk, hogy a sztálini illetve posztsztálini Szovjetunió igencsak szélsőséges példa (az én példám is csupán ezt akarta szolgálni), amire hivatkozni, egy szabad piacgazdaság keretei között, igencsak anakronisztikus. Egyébként tényleg jó felvételek jelentek meg a Melodia kiadásában, ugyanakkor Richter és Kondrashin nyugaton is ismertek voltak.
2934 Rodenbach 2003-11-16 22:17:10
Szerintem is nagyon rossz példa volt a leningrádiak ostrom alatti koncertjeire úgy utalni… Egyébként nem kell ahhoz a szovjet rezsim alatt Moszkvában szerzett diplomával rendelkezni, hogy az ember tudja néhány nagy művész és együttes nevét. Nekem a 80-as évek végén vásárolt „Melogyia” lemezekről ismerős a Moszkvai Nagy Színház (ének- és zenekara), a Leningrádi Filharmonikusok a Moszkvai Filharmonikusok, az URSS Szimfonikus Zenekera, a Kirov Színház Zenekara, aztán olyan karmesterek mint Mravinszkij, Rozsgyesztvenszkij, Kondrasin, Szvetlanov, Mariss Jansons. Lehet, hogy ezek a nevek az USÁban ismeretlenek, de az a nem a fillérekért is világszinvonalon produkáló művészek hibája.
Szerintem is nagyon rossz példa volt a leningrádiak ostrom alatti koncertjeire úgy utalni… Egyébként nem kell ahhoz a szovjet rezsim alatt Moszkvában szerzett diplomával rendelkezni, hogy az ember tudja néhány nagy művész és együttes nevét. Nekem a 80-as évek végén vásárolt „Melogyia” lemezekről ismerős a Moszkvai Nagy Színház (ének- és zenekara), a Leningrádi Filharmonikusok a Moszkvai Filharmonikusok, az URSS Szimfonikus Zenekera, a Kirov Színház Zenekara, aztán olyan karmesterek mint Mravinszkij, Rozsgyesztvenszkij, Kondrasin, Szvetlanov, Mariss Jansons. Lehet, hogy ezek a nevek az USÁban ismeretlenek, de az a nem a fillérekért is világszinvonalon produkáló művészek hibája.
2933 partizán 2003-11-16 22:11:44
Ha volna érzéked hozzá akkor tudnál ironizálni. De stílusod már Vietnámban se volt. :-)
Ha volna érzéked hozzá akkor tudnál ironizálni. De stílusod már Vietnámban se volt. :-)
2935 WiseGentleman 2003-11-16 21:00:12
Stílus, kedves partizán, most nem Ukrajnában harcolsz, oldaladon Kalasnyikovval :). Nincs érzéked a finom iróniához...
Stílus, kedves partizán, most nem Ukrajnában harcolsz, oldaladon Kalasnyikovval :). Nincs érzéked a finom iróniához...
2932 partizán 2003-11-16 20:50:24
\"erre példaként hozható fel a Leningrád-szimfónia ősbemutatója is, ami úgyszintén nem a maximális anyagi megbecsülés jegyében játszódott le\" micsoda bunkó
\"erre példaként hozható fel a Leningrád-szimfónia ősbemutatója is, ami úgyszintén nem a maximális anyagi megbecsülés jegyében játszódott le\" micsoda bunkó
2931 WiseGentleman 2003-11-16 19:14:56
Készséggel elhiszem az általad leírtakat a volt Szovjetunió városaiban uralkodó zenei színvonalról (mivel nem voltam még Odessában, nincs személyes tapasztalatom a helyi zenei életet), erre példaként hozható fel a Leningrád-szimfónia ősbemutatója is, ami úgyszintén nem a maximális anyagi megbecsülés jegyében játszódott le. Ugyanakkor motoszkál bennem továbbra is a kisördög, hogy a szovjet (illetve keletnémet) művészeti illetve sportélet színvonalát egyrészt befolyásolta a rendszer kirakatpolitikája, másrészt a nagy átlaghoz viszonyítva még akkor is jó egzisztenciális lehetőségeket biztosított egy zenei vagy sportkarrier. Mindenesetre, szerintem vigyázó szemeinket továbbra is inkább nyugatra, illetve Közép-Európára kellene vetnünk, semmint Oroszországra. Végezetül, azt is elismerem, hogy az anyagi megbecsülés mellé ugyanúgy fontos, hogy a javakkal tudjanak sáfárkodni (a pénz szükséges, de nem elégséges feltétel - legalábbis egy működő piacgazdaságban, békeidőben).
Készséggel elhiszem az általad leírtakat a volt Szovjetunió városaiban uralkodó zenei színvonalról (mivel nem voltam még Odessában, nincs személyes tapasztalatom a helyi zenei életet), erre példaként hozható fel a Leningrád-szimfónia ősbemutatója is, ami úgyszintén nem a maximális anyagi megbecsülés jegyében játszódott le. Ugyanakkor motoszkál bennem továbbra is a kisördög, hogy a szovjet (illetve keletnémet) művészeti illetve sportélet színvonalát egyrészt befolyásolta a rendszer kirakatpolitikája, másrészt a nagy átlaghoz viszonyítva még akkor is jó egzisztenciális lehetőségeket biztosított egy zenei vagy sportkarrier. Mindenesetre, szerintem vigyázó szemeinket továbbra is inkább nyugatra, illetve Közép-Európára kellene vetnünk, semmint Oroszországra. Végezetül, azt is elismerem, hogy az anyagi megbecsülés mellé ugyanúgy fontos, hogy a javakkal tudjanak sáfárkodni (a pénz szükséges, de nem elégséges feltétel - legalábbis egy működő piacgazdaságban, békeidőben).
2930 Radics 2003-11-16 14:05:56
Wise, azt írod, „Az orosz művészi élet prominens szereplői ott is vannak mindenütt a világszínvonalú helyeken, és ott, gondolom, megfelelően jutalmazzák is őket.” Szerintem „világszínvonalú hely” nem az őt megtöltő közönség nercbundájától vagy a Visa Gold-jától világszínvonalú, hanem a fellépő művészek teszik azzá. Moszkva, Leningrád, Tallin, Ogyessza stb opera színpadain és hangversenytermeiben világszínvonalú művészek játszottak a két háború között is, és a második háború után is. A szabad világ leghíresebb koncertteremiben 1950 és 1990 között „az orosz művészi élet prominens szereplői”-nek töredéke léphetett fel, a többieket nem engedték külföldre. Zenekari hangzás terén is fogalom amit a Leningrádiak vagy a Moszkvaiak csináltak és csinálnak.
Wise, azt írod, „Az orosz művészi élet prominens szereplői ott is vannak mindenütt a világszínvonalú helyeken, és ott, gondolom, megfelelően jutalmazzák is őket.” Szerintem „világszínvonalú hely” nem az őt megtöltő közönség nercbundájától vagy a Visa Gold-jától világszínvonalú, hanem a fellépő művészek teszik azzá. Moszkva, Leningrád, Tallin, Ogyessza stb opera színpadain és hangversenytermeiben világszínvonalú művészek játszottak a két háború között is, és a második háború után is. A szabad világ leghíresebb koncertteremiben 1950 és 1990 között „az orosz művészi élet prominens szereplői”-nek töredéke léphetett fel, a többieket nem engedték külföldre. Zenekari hangzás terén is fogalom amit a Leningrádiak vagy a Moszkvaiak csináltak és csinálnak.
2929 Radics 2003-11-16 14:03:04
A „megfelelő pénzbeli eszközök” a dalszínház rendelkezésére állnak. Két év óta. Mégis egyhelyben járnak. A pénz ma rosszul és rossz helyre folyik. Zenei téren minőségi változás akkor várható, ha nem alkalmazzák tovább a közepes vagy semmilyen teljesítményt nem produkálókat, az ilyen „balansz helyére csak arra érdemeseket vesznek fel, a munkát azután folyamatosan folyamatosan értékelik, lereagálnak bármilyen irányú elmozdulást. Ennek elindítását gyenge hallású, szellemileg lefáradt és álomszuszék vezetőktől nem lehet várni.
A „megfelelő pénzbeli eszközök” a dalszínház rendelkezésére állnak. Két év óta. Mégis egyhelyben járnak. A pénz ma rosszul és rossz helyre folyik. Zenei téren minőségi változás akkor várható, ha nem alkalmazzák tovább a közepes vagy semmilyen teljesítményt nem produkálókat, az ilyen „balansz helyére csak arra érdemeseket vesznek fel, a munkát azután folyamatosan folyamatosan értékelik, lereagálnak bármilyen irányú elmozdulást. Ennek elindítását gyenge hallású, szellemileg lefáradt és álomszuszék vezetőktől nem lehet várni.
2928 Talabér 2003-11-16 09:37:37
Szó volt az orosz zenekarokról. Lehet, hogy Amerikában nem tudják, de az orosz operajátszás, balett, zongoraművészet, hegedűművészet és általában a zene- és operau művészet világszínvonalú volt akkor is, amikor éhbérért dolgoztak a muzsikusok. Ez kb az utóbbi 80 év. Az orosz zenekultúra nemcsak a rezsimből nyugatra menekült és ott megfizetett művészekből meg abból a nehány reprezentáns muzsikusból állt akiket játszani külföldre engedtek, hanem azokból akik otthon maradtak. A „hátországban” ugyanolyan nagy muzsikusok (hangszeresek, énekesek stb) voltak és vannak, ma is nulla pénzekért. Én is annak igazát osztom, aki azt mondja, hogy a gyenge csapatból a pénz sem csinál világbajnokot. Na persze, ha mindenkit lecserélnek….
Szó volt az orosz zenekarokról. Lehet, hogy Amerikában nem tudják, de az orosz operajátszás, balett, zongoraművészet, hegedűművészet és általában a zene- és operau művészet világszínvonalú volt akkor is, amikor éhbérért dolgoztak a muzsikusok. Ez kb az utóbbi 80 év. Az orosz zenekultúra nemcsak a rezsimből nyugatra menekült és ott megfizetett művészekből meg abból a nehány reprezentáns muzsikusból állt akiket játszani külföldre engedtek, hanem azokból akik otthon maradtak. A „hátországban” ugyanolyan nagy muzsikusok (hangszeresek, énekesek stb) voltak és vannak, ma is nulla pénzekért. Én is annak igazát osztom, aki azt mondja, hogy a gyenge csapatból a pénz sem csinál világbajnokot. Na persze, ha mindenkit lecserélnek….
2927 laczkó 2003-11-16 08:42:08
Volt valaki tegnap a Hamari Júliás \"pezsgő délután\"on?
Volt valaki tegnap a Hamari Júliás \"pezsgő délután\"on?
2926 WiseGentleman 2003-11-15 23:06:25
Mellesleg, megfelelő pénzbeli eszközök esetén el lehet érni, hogy az arra érdemes emberek kapják az anyagi megbecsülést.
Mellesleg, megfelelő pénzbeli eszközök esetén el lehet érni, hogy az arra érdemes emberek kapják az anyagi megbecsülést.
2925 WiseGentleman 2003-11-15 23:04:33
Az orosz művészi élet prominens szereplői ott is vannak mindenütt a világszínvonalú helyeken, és ott, gondolom, megfelelően jutalmazzák is őket.
Az orosz művészi élet prominens szereplői ott is vannak mindenütt a világszínvonalú helyeken, és ott, gondolom, megfelelően jutalmazzák is őket.
