281 Búbánat 2013-11-08 14:18:15 [Válasz erre: 280 Búbánat 2013-11-08 14:17:12]
Az Erkel Színházban 2013. november 7-én, a névadó Erkel Ferenc születése napján, a felújított színház hivatalos megnyitása napján, e naptól kezdve a Magyar Opera Napján kiállítást nyílt a „Népoperától az Erkel Színházig” címmel a földszinten a foyer-ban. A tablókon láthatjuk a színházépítészeti előzmények, tervrajzok, az első operaesték, a megnyitó előadás dokumentumait; eredeti fotók, plakátok vezetnek át a színházépület építészeti változásainak korszakaiba. Ehhez kapcsolódóan kiállítottak eredeti színlapokat, archív képes anyagokat korabeli operabemutatókról, megnézhetünk fotókról opera és más produkciók jeleneiben, szerepeiben fellépett hazai és külföldi világnagyságokat, vendégművészeket. Videókat is nézhetünk: részletek láthatók az Erkel Színházban műsoron levő dalművek, balettek produkcióiból. Számomra érdekes volt kiállítva látni Lehár Ferenc Paganini című darabja magyarországi bemutatójának színlapját is: a Városi Színház 1926. május 7-én mutatta be az operettet. Ezen az előadáson Lehár maga vezényelte 25. operettjét és izgatta, hogy mit szól majd új művéhez a magyar közönség.
Az Erkel Színházban 2013. november 7-én, a névadó Erkel Ferenc születése napján, a felújított színház hivatalos megnyitása napján, e naptól kezdve a Magyar Opera Napján kiállítást nyílt a „Népoperától az Erkel Színházig” címmel a földszinten a foyer-ban. A tablókon láthatjuk a színházépítészeti előzmények, tervrajzok, az első operaesték, a megnyitó előadás dokumentumait; eredeti fotók, plakátok vezetnek át a színházépület építészeti változásainak korszakaiba. Ehhez kapcsolódóan kiállítottak eredeti színlapokat, archív képes anyagokat korabeli operabemutatókról, megnézhetünk fotókról opera és más produkciók jeleneiben, szerepeiben fellépett hazai és külföldi világnagyságokat, vendégművészeket. Videókat is nézhetünk: részletek láthatók az Erkel Színházban műsoron levő dalművek, balettek produkcióiból. Számomra érdekes volt kiállítva látni Lehár Ferenc Paganini című darabja magyarországi bemutatójának színlapját is: a Városi Színház 1926. május 7-én mutatta be az operettet. Ezen az előadáson Lehár maga vezényelte 25. operettjét és izgatta, hogy mit szól majd új művéhez a magyar közönség.
280 Búbánat 2013-11-08 14:17:12
Az ERKEL SZÍNHÁZ tegnap esti ünnepi gáláján – a Színház ünnepélyes megnyitóján - Erkel, Goldmark, Kodály, Hubay, Ránki és Kacsóh műveinek részletei mellett külön örömmel töltött el, hogy a nagy magyar komponisták között számon tartott Lehár Ferenc egyik művéből is felcsendült egy szép dal: - Lehár: Garabonciás – Ilona áriája – Fodor Beatrix (Km. Puskás Rodrigo - hegedű, valamint a Magyar Nemzeti Balett kara). A műsorszám egy archív film bejátszásával kezdődött: Lehár Ferenc vezényli az Operaházban, az 1943. február 20-i ősbemutatón az előjátékot, majd ahogy beinti a következő jelenetet, vége is a filmnek, ami egyből átvált az élő produkcióba: az átmenet alatt már az Operaház zenekara koncertmesterének hegedűszólója szól baloldalt, a színpad feletti páholyból – hova díszlépcső vezet fel (és le) - , majd a színpadon már énekli Fodor Beatrix a „Messze a nagy erdő…” kezdetű, eredetileg a Cigányszerelem híres betétdalát.
Az ERKEL SZÍNHÁZ tegnap esti ünnepi gáláján – a Színház ünnepélyes megnyitóján - Erkel, Goldmark, Kodály, Hubay, Ránki és Kacsóh műveinek részletei mellett külön örömmel töltött el, hogy a nagy magyar komponisták között számon tartott Lehár Ferenc egyik művéből is felcsendült egy szép dal: - Lehár: Garabonciás – Ilona áriája – Fodor Beatrix (Km. Puskás Rodrigo - hegedű, valamint a Magyar Nemzeti Balett kara). A műsorszám egy archív film bejátszásával kezdődött: Lehár Ferenc vezényli az Operaházban, az 1943. február 20-i ősbemutatón az előjátékot, majd ahogy beinti a következő jelenetet, vége is a filmnek, ami egyből átvált az élő produkcióba: az átmenet alatt már az Operaház zenekara koncertmesterének hegedűszólója szól baloldalt, a színpad feletti páholyból – hova díszlépcső vezet fel (és le) - , majd a színpadon már énekli Fodor Beatrix a „Messze a nagy erdő…” kezdetű, eredetileg a Cigányszerelem híres betétdalát.
279 Búbánat 2013-10-12 13:31:58 [Válasz erre: 278 Búbánat 2013-10-01 13:49:52]
Intimitások a Lehár darabról - Próba a Királyban. Ez az újságcikk a Színházi Élet 1913.39. számában (XI.23-30) jelent meg. (Volt fórumtársunk, B.I. saját honlapjáról, jóváhagyásával másolom át ide.) "- Ha a Király együttese megkezdi a próbákat, akkor annak mindig szenzáció lesz a vége. Olyankor pedig, ha Lehár-darabból folyik a próba, akkor ennek csak szezon-sláger lehet a vége. A közönség ezt nagyon jól tudja. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az a rengeteg levél, melyben a legkülönbözőbb sürgető kérdésekkel fordulnak hozzánk olvasóink. Mikor jön a Lehár darab "A tökéletes asszony", folynak-e már a próbák, mi lesz az új sláger-dal, kik szerepelnek, Lehár itt lesz-e, van-e a darabban tangó, lesz-e új Lehár-keringő ? Ezek a leggyakoribb kérdések, levelek özönében és türelmetlen telefon kérdezősködésekben, ezek hangzanak fel leggyakrabban és a "Színházi Élet" kötelességének tartja, hogy mindezekről olvasóit legelsőnek és legpontosabban informálja. - A Király-színház színpadi bejáróján befordulva Rátkai ugrik elénk és mindjárt szenzációval fogad : - - - - Megérkezett Lehár ! Most már ketten vezetik a próbákat, ő meg Beőthy. - - - - Hát nem Stoll Károly rendezi a darabot ? - - - - Stoll beteg és Beőthy vette át helyette a rendezést. Valósággal elárasztott minket kitűnő ötleteivel. A szerzők nem fognak ráismerni darabjukra. - Ekkor már a darab kitűnő fordítója, Harsányi Zsolt is hozzánk csatlakozott és ő is magasztalni kezdte Beőthy munkáját. De erről rövidesen mi is meggyőződhettünk, mert kezdődik a próba. - Nagyszerűen megy minden, alig kell néha-néha megállni egy pillanatra és a darab, így a próbák alatt, jelmezek és díszletek nélkül is valósággal elragadja az embert. - A zenéről a legelső pillanatban megállapíthatjuk, hogy "A tökéletes asszony" a leggazdagabb zenéjű Lehár-darab. Valósággal két kézzel szórta Lehár a zenei ötleteket, keringőt keringőre kapunk és egyik szebb, mint a másik. - Mindjárt az első felvonásban nagy sikere lesz a "Reggeliző-duettnek", melyet Király (Ernő /BI/) és Fedák énekel. A férj és a feleség veszekszenek egyre lármásabban, egyre elkeseredettebben. Persze a zene híven színezi a szöveget. De ahányszor az inas belép az ebédlőbe, a házastársak hangja hirtelen olvadozó-udvarias lesz és a zene is szerelmes-lágy melódiákra csap át. Amint az inas eltávozik, újra elkezdődik a csészevagdosás, lárma, patvarkodás és a hangos, pattogó zene. - Hasonlóképpen nagy sikere lesz "Az ideális asszony-duett"-nek, melyben Király Ernő elmondja Rátkainak, milyennek képzeli ő az eszményi feleséget. - A "Hispániá"-ban című tercett külön szenzációja, hogy Rátkai és Király mellett Concha Rózsi énekli. A rendkívül bájos és tehetséges színésznő szereplése igen nagy sikerrel fog járni. Tánca, éneke és játéka egyaránt a legelsők sorában jelölik ki a helyét és biztos, hogy a pesti közönség, mely szeszélyes ugyan, de nem igazságtalan. Concha Rózsit rövid időn belül nagyon meg fogja szeretni. - Érdekes, hogy Concha Rózsi énekszámát egy Louise Kartousch nevezetű osztrák táncos-szubrett színésznő kérésére írta Lehár. Egy negyed óra munkája ez egész és mégis, talán a legsikerültebb része a darabnak. - És, hogy az idei farsangnak is meglegyen a maga keringő szenzációja, ott a "Bíbor rózsa" keringő, amelyet Fedák és Király énekel. - Egy nagyszabású Lehár finálé fejezi be az első felvonást. - - - - Nos, kérdi Beőthy Lehártól, hogy tetszett ? - - - - Nem ismerek rá a darabomra. Ez sokkal jobb és szebb mint az, amit én írtam. - A második felvonásban felhangzik "Hogy kell a nőkkel bánni", majd következik a "Ha a feleségem ilyen volna" keringő-duett. A következőkből csak a legjobb számokat említjük: Fedák kánkánt táncol, a balett és manett, spanyol-duett és a második felvonás fináléja szintén kitűnően van megcsinálva. - A harmadik felvonásban vannak a fő-slágerek. Ilyen elsősorban Fedák "Mezítlábas-tánca" és Fedák-Király tangója. - A felsoroltakon kívül még rengeteg dal és keringő van az új Lehár darabban. - Próba közben volt alkalmunk Lehárral is beszélni, aki többek között azt mondta : - - - - Az előadással, Fedákkal, Királlyal, Rátkayval, Concha Rózsival és a többiekkel is nagyon meg vagyok elégedve. Ezek után nagyon bízom a sikerben. És igen, ha ír a darabról, ne felejtse el felemlíteni, hogy Falus Elek díszletei csodálatosak. Ezeknek is alapos részük lesz a sikerben. - Láttuk a díszlet tervezetét. Az első felvonás ebédlő és a második felvonás piros rózsa táncterem díszlete elragadó. A harmadik felvonás tengerre nyíló teraszáról pedig nagyon sokáig fognak Pesten beszélni... - Ennyi talán egyelőre elég is lesz, bár tudjuk, hogy a közönség olyan nagyon kíváncsi, ha Lehár-darabról van szó, hogy bajosan elégítettük ki. De legközelebb mást és többet. "
Intimitások a Lehár darabról - Próba a Királyban. Ez az újságcikk a Színházi Élet 1913.39. számában (XI.23-30) jelent meg. (Volt fórumtársunk, B.I. saját honlapjáról, jóváhagyásával másolom át ide.) "- Ha a Király együttese megkezdi a próbákat, akkor annak mindig szenzáció lesz a vége. Olyankor pedig, ha Lehár-darabból folyik a próba, akkor ennek csak szezon-sláger lehet a vége. A közönség ezt nagyon jól tudja. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az a rengeteg levél, melyben a legkülönbözőbb sürgető kérdésekkel fordulnak hozzánk olvasóink. Mikor jön a Lehár darab "A tökéletes asszony", folynak-e már a próbák, mi lesz az új sláger-dal, kik szerepelnek, Lehár itt lesz-e, van-e a darabban tangó, lesz-e új Lehár-keringő ? Ezek a leggyakoribb kérdések, levelek özönében és türelmetlen telefon kérdezősködésekben, ezek hangzanak fel leggyakrabban és a "Színházi Élet" kötelességének tartja, hogy mindezekről olvasóit legelsőnek és legpontosabban informálja. - A Király-színház színpadi bejáróján befordulva Rátkai ugrik elénk és mindjárt szenzációval fogad : - - - - Megérkezett Lehár ! Most már ketten vezetik a próbákat, ő meg Beőthy. - - - - Hát nem Stoll Károly rendezi a darabot ? - - - - Stoll beteg és Beőthy vette át helyette a rendezést. Valósággal elárasztott minket kitűnő ötleteivel. A szerzők nem fognak ráismerni darabjukra. - Ekkor már a darab kitűnő fordítója, Harsányi Zsolt is hozzánk csatlakozott és ő is magasztalni kezdte Beőthy munkáját. De erről rövidesen mi is meggyőződhettünk, mert kezdődik a próba. - Nagyszerűen megy minden, alig kell néha-néha megállni egy pillanatra és a darab, így a próbák alatt, jelmezek és díszletek nélkül is valósággal elragadja az embert. - A zenéről a legelső pillanatban megállapíthatjuk, hogy "A tökéletes asszony" a leggazdagabb zenéjű Lehár-darab. Valósággal két kézzel szórta Lehár a zenei ötleteket, keringőt keringőre kapunk és egyik szebb, mint a másik. - Mindjárt az első felvonásban nagy sikere lesz a "Reggeliző-duettnek", melyet Király (Ernő /BI/) és Fedák énekel. A férj és a feleség veszekszenek egyre lármásabban, egyre elkeseredettebben. Persze a zene híven színezi a szöveget. De ahányszor az inas belép az ebédlőbe, a házastársak hangja hirtelen olvadozó-udvarias lesz és a zene is szerelmes-lágy melódiákra csap át. Amint az inas eltávozik, újra elkezdődik a csészevagdosás, lárma, patvarkodás és a hangos, pattogó zene. - Hasonlóképpen nagy sikere lesz "Az ideális asszony-duett"-nek, melyben Király Ernő elmondja Rátkainak, milyennek képzeli ő az eszményi feleséget. - A "Hispániá"-ban című tercett külön szenzációja, hogy Rátkai és Király mellett Concha Rózsi énekli. A rendkívül bájos és tehetséges színésznő szereplése igen nagy sikerrel fog járni. Tánca, éneke és játéka egyaránt a legelsők sorában jelölik ki a helyét és biztos, hogy a pesti közönség, mely szeszélyes ugyan, de nem igazságtalan. Concha Rózsit rövid időn belül nagyon meg fogja szeretni. - Érdekes, hogy Concha Rózsi énekszámát egy Louise Kartousch nevezetű osztrák táncos-szubrett színésznő kérésére írta Lehár. Egy negyed óra munkája ez egész és mégis, talán a legsikerültebb része a darabnak. - És, hogy az idei farsangnak is meglegyen a maga keringő szenzációja, ott a "Bíbor rózsa" keringő, amelyet Fedák és Király énekel. - Egy nagyszabású Lehár finálé fejezi be az első felvonást. - - - - Nos, kérdi Beőthy Lehártól, hogy tetszett ? - - - - Nem ismerek rá a darabomra. Ez sokkal jobb és szebb mint az, amit én írtam. - A második felvonásban felhangzik "Hogy kell a nőkkel bánni", majd következik a "Ha a feleségem ilyen volna" keringő-duett. A következőkből csak a legjobb számokat említjük: Fedák kánkánt táncol, a balett és manett, spanyol-duett és a második felvonás fináléja szintén kitűnően van megcsinálva. - A harmadik felvonásban vannak a fő-slágerek. Ilyen elsősorban Fedák "Mezítlábas-tánca" és Fedák-Király tangója. - A felsoroltakon kívül még rengeteg dal és keringő van az új Lehár darabban. - Próba közben volt alkalmunk Lehárral is beszélni, aki többek között azt mondta : - - - - Az előadással, Fedákkal, Királlyal, Rátkayval, Concha Rózsival és a többiekkel is nagyon meg vagyok elégedve. Ezek után nagyon bízom a sikerben. És igen, ha ír a darabról, ne felejtse el felemlíteni, hogy Falus Elek díszletei csodálatosak. Ezeknek is alapos részük lesz a sikerben. - Láttuk a díszlet tervezetét. Az első felvonás ebédlő és a második felvonás piros rózsa táncterem díszlete elragadó. A harmadik felvonás tengerre nyíló teraszáról pedig nagyon sokáig fognak Pesten beszélni... - Ennyi talán egyelőre elég is lesz, bár tudjuk, hogy a közönség olyan nagyon kíváncsi, ha Lehár-darabról van szó, hogy bajosan elégítettük ki. De legközelebb mást és többet. "
278 Búbánat 2013-10-01 13:49:52 [Válasz erre: 269 Búbánat 2013-09-11 22:57:50]
Fórumtársunk, B.I., aki már jó ideje nem ír ide, korábbi engedelmével idemásoltam pár, az ő búvárkodása nyomán más internetes portálon közzétett korabeli újságcikkeket, melyek Lehárral foglalkoznak, és amelyeket a Színházi Élet korabeli lapszámaiban talált. Most a képes újság 1913. (XI.16-XI.23.) 38. számában található riport szövegét írom át ide a topicba: ( Az írója kilétét nem sikerült megállapítani. ) "Lehár Ferencnél." - Theobaldgasse 26 ! Ezt a címet jobban tudják a Bécsbe ránduló hazánkfiai, mint hogy merre van a magyar palota ? A Bankgasse-i magyar palotában (a Bécsi követségünk címe, BI.)tudni illik nekünk ritkán szimpatikus közös ügyek bonyolittatnak le, ellenben a Theobaldgasse 26.alatt lakik az egyetlen közös ügy, akiért magyar és osztrák egyaránt hevül. Talán nem kell mondanunk, hogy Lehár Ferenc a nevezett utca nevezett házának lakója. - Nem forog ez a palota kacsalábakon, nem is őrzi hétfejű sárkány, sőt magyar névjegyre szívesen nyílik meg ajtaja. Néhány perc és Lehár előtt állunk, aki jó magyaros "hozta Isten"-nel fogad bennünket. A dolgozószoba egy asztalkáján ott hever a Színházi Életnek legutolsó száma. Ott van kinyitva a Király Színház jubileumánál. Lehár észreveszi tekintetem irányát és elmosolyodik. - Szeretem és olvasom a Színházi Életet. Mi, Bécsben lakó m a g y a r o k, (ezt a szót külön nyomatékkal mondta) ebből a lapból ismerjük meg tökéletesen, mi történik színházilag Budapesten és mi fog történni, mert higgye meg, ez most nagyon fontos. Ahány eredeti premier van Budapesten, annyiszor vannak lázban a bécsi színházi rókák, mivel ma már minden magyar darabban egy-egy világsikert sejtenek. - A "Tökéletes asszony" -ról beszéljek? Ó, hisz erről annyit írtak a bécsi és a budapesti lapok, hogy új mondanivalóm aligha van. Legfeljebb - amit maguk is bizonyára tudnak, - azt mondhatom, hogy a pesti premier elé nagyobb izgalommal nézek, mint ahogy a bécsi elé néztem. Kíváncsi vagyok Fedákra, akitől mindig rengeteg sokat várok és aki mindig a dupláját csinálja meg annak, amit előre képzeltem. Ha a "Tökéletes asszony" jelző valakire ráillik, úgy mindenekfölött Zsazsa az. - És Király Ernő és Rátkai, akik minden darabomat hatalmas sikerhez segítették! Ő bennük is nagyon bízom, meg abban a pompás együttesben, amely tavaly csodálatra ragadta a bécsi kritikát. Mondhatom, minden budapesti premierem előtt valami ünneplő érzés fog el, pedig ugye én már csak hozzászokhattam a premierek hangulatához? - Közben egy kis sétát tettük Lehár hatalmas lakosztályában és a billiárd-teremben az ő kedves karmesteri gesztusaival magyarázta, hogy valahányszor munka közben fel akar frissülni, bejön és játszik önmagával egy parti billiárdot. Végezetül adott két képet és egy kis kottarészletet a Tökéletes asszonyból, a Színházi Élet olvasói számára. Igazi magyar szívességgel búcsúzott, és amikor az ajtó már becsukódott mögöttem, még egyszer hallottam vidám hangját : - A viszontlátásra, Budapesten ! „ A cikk mellé még két képmelléklet is tartozik, az otthonából: 1./ Lehár a zongoránál 2./ Lehár billiárdozik
Fórumtársunk, B.I., aki már jó ideje nem ír ide, korábbi engedelmével idemásoltam pár, az ő búvárkodása nyomán más internetes portálon közzétett korabeli újságcikkeket, melyek Lehárral foglalkoznak, és amelyeket a Színházi Élet korabeli lapszámaiban talált. Most a képes újság 1913. (XI.16-XI.23.) 38. számában található riport szövegét írom át ide a topicba: ( Az írója kilétét nem sikerült megállapítani. ) "Lehár Ferencnél." - Theobaldgasse 26 ! Ezt a címet jobban tudják a Bécsbe ránduló hazánkfiai, mint hogy merre van a magyar palota ? A Bankgasse-i magyar palotában (a Bécsi követségünk címe, BI.)tudni illik nekünk ritkán szimpatikus közös ügyek bonyolittatnak le, ellenben a Theobaldgasse 26.alatt lakik az egyetlen közös ügy, akiért magyar és osztrák egyaránt hevül. Talán nem kell mondanunk, hogy Lehár Ferenc a nevezett utca nevezett házának lakója. - Nem forog ez a palota kacsalábakon, nem is őrzi hétfejű sárkány, sőt magyar névjegyre szívesen nyílik meg ajtaja. Néhány perc és Lehár előtt állunk, aki jó magyaros "hozta Isten"-nel fogad bennünket. A dolgozószoba egy asztalkáján ott hever a Színházi Életnek legutolsó száma. Ott van kinyitva a Király Színház jubileumánál. Lehár észreveszi tekintetem irányát és elmosolyodik. - Szeretem és olvasom a Színházi Életet. Mi, Bécsben lakó m a g y a r o k, (ezt a szót külön nyomatékkal mondta) ebből a lapból ismerjük meg tökéletesen, mi történik színházilag Budapesten és mi fog történni, mert higgye meg, ez most nagyon fontos. Ahány eredeti premier van Budapesten, annyiszor vannak lázban a bécsi színházi rókák, mivel ma már minden magyar darabban egy-egy világsikert sejtenek. - A "Tökéletes asszony" -ról beszéljek? Ó, hisz erről annyit írtak a bécsi és a budapesti lapok, hogy új mondanivalóm aligha van. Legfeljebb - amit maguk is bizonyára tudnak, - azt mondhatom, hogy a pesti premier elé nagyobb izgalommal nézek, mint ahogy a bécsi elé néztem. Kíváncsi vagyok Fedákra, akitől mindig rengeteg sokat várok és aki mindig a dupláját csinálja meg annak, amit előre képzeltem. Ha a "Tökéletes asszony" jelző valakire ráillik, úgy mindenekfölött Zsazsa az. - És Király Ernő és Rátkai, akik minden darabomat hatalmas sikerhez segítették! Ő bennük is nagyon bízom, meg abban a pompás együttesben, amely tavaly csodálatra ragadta a bécsi kritikát. Mondhatom, minden budapesti premierem előtt valami ünneplő érzés fog el, pedig ugye én már csak hozzászokhattam a premierek hangulatához? - Közben egy kis sétát tettük Lehár hatalmas lakosztályában és a billiárd-teremben az ő kedves karmesteri gesztusaival magyarázta, hogy valahányszor munka közben fel akar frissülni, bejön és játszik önmagával egy parti billiárdot. Végezetül adott két képet és egy kis kottarészletet a Tökéletes asszonyból, a Színházi Élet olvasói számára. Igazi magyar szívességgel búcsúzott, és amikor az ajtó már becsukódott mögöttem, még egyszer hallottam vidám hangját : - A viszontlátásra, Budapesten ! „ A cikk mellé még két képmelléklet is tartozik, az otthonából: 1./ Lehár a zongoránál 2./ Lehár billiárdozik
277 Búbánat 2013-10-01 13:40:27 [Válasz erre: 266 Búbánat 2013-09-07 00:03:41]
Ebben az évadban a vidéki teátrumok között kapós lett A víg özvegy. Nemrég volt a darab bemutatója Debrecenben, a Csokonai Színházban, és máris itt van a Veszprémi Petőfi Színház, ahol Szinetár Miklós rendezésében színpadra kerül Lehár első, mindmáig a legnépszerűbb és megunhatatlan remekműve: A víg özvegy operett A VESZPRÉMI PETŐFI SZÍNHÁZ előadása Zeneszerző: Lehár Ferenc Rendező: Szinetár Miklós Színész: Zéta Mirko, Nagykövet - Szilágyi Tibor Valencienne, a felesége - Gál Gabi, Balog Tímea Glavari Hanna - Halas Adelaida Gróf Daniló Danilovics - Szeles József Camille de Rosillon - Kóbor Tamás Nyegus, követségi titkár - Kőrösi Csaba Kromov, követségi tanácsos - Máté P. Gábor Olga, a felesége - Csarnóy Zsuzsanna Bogdanovics, kereskedelmi attasé - Szűcs László Sylviane, a felesége - Dominek Anna Raoul Saint Briosche - Nagyhegyesi Zoltán Cascada - Tóth Loon Praskovia - Módri Györgyi Prischich, Praskovia férje - Bakody József Díszlettervező: Perlaki Róbert Jelmeztervező: Balla Ildikó Koreográfus: Pethő László Koreográfus-asszisztens: Hátszegi Erika Ügyelő: Szentmiklósi Ildikó Súgó: Balázs Éva Korrepetitor: Györfi Judit Karmester: Oberfrank Péter Rendezőasszisztens: Pápes Mónika Mérei Adolf fordítása alapján átdolgozta: Kállai István és Szinetár Miklós "A víg özvegy arról szól, hogy az élet szép. Kevés olyan operett van, amit ilyen maradéktalanul az életörömről írtak. Bármilyen nehéz helyzetbe is kerülnek a szereplők, akármilyen valódi vagy álkonfliktusok keserítik őket, kivirágoznak a gyönyörű dallamok, amelyek mind arról szólnak, hogy az élet gazdag, színes, hogy érdemes élni. Arról is szól ez a darab, hogy nagyon kiszolgáltatottak vagyunk. A múltunknak, szenvedélyeinknek, na meg a pénznek. A darab története egy kis szegény ország sorsa körül zajlik, amely nyakig el van adósodva és amelynek a tisztviselői mindenre képesek, hogy pénzt szerezzenek a szeretett hazának. Ettől válik hirtelen aktuálissá és időnként nagyon keménnyé a történet. Szerencsére a mindenek felett diadalmaskodó szerelem, ha nem is oldja meg, de elfeledteti a gondokat... Bemutató időpontja: 2013. október 18., Veszprémi Petőfi Színház
Ebben az évadban a vidéki teátrumok között kapós lett A víg özvegy. Nemrég volt a darab bemutatója Debrecenben, a Csokonai Színházban, és máris itt van a Veszprémi Petőfi Színház, ahol Szinetár Miklós rendezésében színpadra kerül Lehár első, mindmáig a legnépszerűbb és megunhatatlan remekműve: A víg özvegy operett A VESZPRÉMI PETŐFI SZÍNHÁZ előadása Zeneszerző: Lehár Ferenc Rendező: Szinetár Miklós Színész: Zéta Mirko, Nagykövet - Szilágyi Tibor Valencienne, a felesége - Gál Gabi, Balog Tímea Glavari Hanna - Halas Adelaida Gróf Daniló Danilovics - Szeles József Camille de Rosillon - Kóbor Tamás Nyegus, követségi titkár - Kőrösi Csaba Kromov, követségi tanácsos - Máté P. Gábor Olga, a felesége - Csarnóy Zsuzsanna Bogdanovics, kereskedelmi attasé - Szűcs László Sylviane, a felesége - Dominek Anna Raoul Saint Briosche - Nagyhegyesi Zoltán Cascada - Tóth Loon Praskovia - Módri Györgyi Prischich, Praskovia férje - Bakody József Díszlettervező: Perlaki Róbert Jelmeztervező: Balla Ildikó Koreográfus: Pethő László Koreográfus-asszisztens: Hátszegi Erika Ügyelő: Szentmiklósi Ildikó Súgó: Balázs Éva Korrepetitor: Györfi Judit Karmester: Oberfrank Péter Rendezőasszisztens: Pápes Mónika Mérei Adolf fordítása alapján átdolgozta: Kállai István és Szinetár Miklós "A víg özvegy arról szól, hogy az élet szép. Kevés olyan operett van, amit ilyen maradéktalanul az életörömről írtak. Bármilyen nehéz helyzetbe is kerülnek a szereplők, akármilyen valódi vagy álkonfliktusok keserítik őket, kivirágoznak a gyönyörű dallamok, amelyek mind arról szólnak, hogy az élet gazdag, színes, hogy érdemes élni. Arról is szól ez a darab, hogy nagyon kiszolgáltatottak vagyunk. A múltunknak, szenvedélyeinknek, na meg a pénznek. A darab története egy kis szegény ország sorsa körül zajlik, amely nyakig el van adósodva és amelynek a tisztviselői mindenre képesek, hogy pénzt szerezzenek a szeretett hazának. Ettől válik hirtelen aktuálissá és időnként nagyon keménnyé a történet. Szerencsére a mindenek felett diadalmaskodó szerelem, ha nem is oldja meg, de elfeledteti a gondokat... Bemutató időpontja: 2013. október 18., Veszprémi Petőfi Színház
276 Búbánat 2013-09-29 12:55:46
[url] http://www.dehir.hu/kultura/nem-az-az-igazi-operett-amivel-az-onjelolt-haknibrigadok-turneznak/2013/09/28/; „Nem az az igazi operett, amivel az önjelölt haknibrigádok turnéznak” [/url] Szénási Miklós | info@dehir.hu , 2013. szeptember 28. 11:52 | Debrecen – Az igazi a komolyzene és a szórakoztató zene határán van, s ma is megkerülhetetlen. A debreceni víg özvegy a fiatalokhoz is utat nyithat Somogyi-Tóth Dániel zeneigazgató szerint. Rendre előkerül a kérdés, mikor operettet játszik egy színház, hogy valóban szükség van-e erre a műfajra. Az utóbbi néhány évben Debrecenben hiányzott az operett a színlapról. Az új évad első bemutatója viszont igazi, vérbeli nagyoperett, Lehár Ferenc műve, A víg özvegy. A rendező Horváth Patrícia mellett nagy szerepe van a darab sikerében Somogyi-Tóth Dániel zeneigazgatónak is, aki pályafutása során vezényelt már operettet, ám Lehár Ferenc e művével most először került ilyen közvetlen kapcsolatba. Dehir.hu: Hogy tetszik A víg özvegy a zeneigazgatónak? Somogyi-Tóth Dániel: Az első pillanattól reméltem, hogy szeretni fogja a közönség, mi is úgy álltunk hozzá, beleadtunk mindent. A próbákat már az elejétől kezdve nagyon élveztem én is. Ez tényleg különleges zene, 1905-ben írta Lehár, egy olyan időszakban, amikor a kasszasikerre szánt műveknél nem engedhette meg a szerző magának azt, hogy egy kicsit is lejjebb adjon a minőségből. A Víg özvegy abszolút egyenrangú hangszerelési és melodikus téren is a korabeli komolyzenei művekkel. Abban az időben ugyanis még nem vált el egymástól a komoly és a könnyű műfaj annyira, mint manapság. Ez a folyamat éppen akkoriban kezdődött, akkor kezdett kialakulni az a szórakoztató könnyűzene, ami később piaci alapokon, a bevételekből is meg tudott élni. Ugyanakkor a klasszikus muzsika megmaradt azon a területen, ami viszont csakis úgy tud működni, hogy szponzorok segítik. Lehet támogató az állam, de érkezhet szponzor a piaci szférából is. Lehár viszont ezt a darabot úgy írta meg, hogy számos eleme bármilyen operában vagy szimfonikus műben megállná a helyét. Dehir.hu: Bár népszerű az operett, Debrecenben egy ideig nélkülözték a nézők. Somogyi-Tóth Dániel: Operettbemutató tényleg hosszú évek óta nem volt Debrecenben, operettrészletekkel azért lehetett találkozni időnként – például a Kodály Filharmónia különböző produkcióiban is. Ahelyett azonban, hogy az operett műfaja alkalmi előadások formájában jelenne meg, sokkal jobbnak gondolom, ha egy olyan intézmény, mint a Csokonai Színház áll elő saját maga egy-egy magas színvonalon kiállított operett-előadással. Az a baj ugyanis, hogy az elmúlt években ráült egy rossz imázs az operettre, sokan azzal azonosították, ami a kisebb tévécsatornák olcsó műsoraiban feltűnt, vagy amivel önjelölt haknibrigádok járják az országot. Ezt a képet már elkezdtük ledolgozni, sokat javított rajta például a Kerényi Miklós Gábor vezette Budapesti Operettszínház is. Az igazi operett a komolyzene és a szórakoztató zene határán van. De ha már itt tartunk: tulajdonképpen Mozart muzsikáinak egy része is szórakoztató – természetesen teljesen más formában… Dehir.hu: Miért fontos ez a műfaj? Somogyi-Tóth Dániel: Sok nézőhöz tud szólni minőségi módon. Szerintem ma is megkerülhetetlen az operett, s nem túlzás azt állítani, hogy valamilyen szinten a reneszánszát éli. Ha úgy vesszük, vannak támadható stílusjegyei, mivel a legtöbb operett viszonylag egy sémára épül, rendszerint a vége előtt mindig összevesznek az addig nagy nehezen egymásra talált főszereplők, aztán meg csak kitisztul az égbolt és minden gyönyörű lesz. A prózai részek humora is egy tőről fakad. A víg özvegy ugyanakkor sok szempontból kilóg ebből a világból. Itt eleve két bonviván van, s a két női főszereplőt (Hannát és Valencienne-t) is gyakorlatilag egy szinten lehet venni az éneklés tekintetében. De maga az egész zenei szövet is sokkal több operára jellemző motívumot tartalmaz, talán azt lehet mondani, hogy Lehár műve a legoperaibb operett. Emellett olyan melodikus tartalma van, a második felvonástól annyi sláger szerepel benne, amelyek szinte minden gálán elhangoznak, hogy e tekintetben is elsők között van az operettek között.. Dehir.hu: Nagy kérdés, mennyire tudja megtalálni az operett a fiatalokat. A víg özvegyre be lehet csábítani a tizen- és huszonéveseket? Somogyi-Tóth Dániel: Miért is ne? Szerintem igen. Az a fiatal, aki szereti a színházat, akit érdekel a kultúra, az szerintem be fog jönni erre a darabra is. Úgy gondolom, ebben az is segít, hogy változik, s jó irányba változik az operettről alkotott kép. De szerintem az is vonzó lehet, s utat nyithat a fiatalokhoz, hogy a Csokonai Színház előadásában kifejezetten remek, fiatal színészek és énekesek szerepelnek. Ráadásul A víg özvegy most különlegesen szépen szól, ugyanis a kiadónak és jogtulajdonosnak köszönhetően nagyon jó kottát kaptunk, s ez szerintem átjön az előadáson is. Szóval olyan előadás ez, amit feltétlenül meg kell nézni.
[url] http://www.dehir.hu/kultura/nem-az-az-igazi-operett-amivel-az-onjelolt-haknibrigadok-turneznak/2013/09/28/; „Nem az az igazi operett, amivel az önjelölt haknibrigádok turnéznak” [/url] Szénási Miklós | info@dehir.hu , 2013. szeptember 28. 11:52 | Debrecen – Az igazi a komolyzene és a szórakoztató zene határán van, s ma is megkerülhetetlen. A debreceni víg özvegy a fiatalokhoz is utat nyithat Somogyi-Tóth Dániel zeneigazgató szerint. Rendre előkerül a kérdés, mikor operettet játszik egy színház, hogy valóban szükség van-e erre a műfajra. Az utóbbi néhány évben Debrecenben hiányzott az operett a színlapról. Az új évad első bemutatója viszont igazi, vérbeli nagyoperett, Lehár Ferenc műve, A víg özvegy. A rendező Horváth Patrícia mellett nagy szerepe van a darab sikerében Somogyi-Tóth Dániel zeneigazgatónak is, aki pályafutása során vezényelt már operettet, ám Lehár Ferenc e művével most először került ilyen közvetlen kapcsolatba. Dehir.hu: Hogy tetszik A víg özvegy a zeneigazgatónak? Somogyi-Tóth Dániel: Az első pillanattól reméltem, hogy szeretni fogja a közönség, mi is úgy álltunk hozzá, beleadtunk mindent. A próbákat már az elejétől kezdve nagyon élveztem én is. Ez tényleg különleges zene, 1905-ben írta Lehár, egy olyan időszakban, amikor a kasszasikerre szánt műveknél nem engedhette meg a szerző magának azt, hogy egy kicsit is lejjebb adjon a minőségből. A Víg özvegy abszolút egyenrangú hangszerelési és melodikus téren is a korabeli komolyzenei művekkel. Abban az időben ugyanis még nem vált el egymástól a komoly és a könnyű műfaj annyira, mint manapság. Ez a folyamat éppen akkoriban kezdődött, akkor kezdett kialakulni az a szórakoztató könnyűzene, ami később piaci alapokon, a bevételekből is meg tudott élni. Ugyanakkor a klasszikus muzsika megmaradt azon a területen, ami viszont csakis úgy tud működni, hogy szponzorok segítik. Lehet támogató az állam, de érkezhet szponzor a piaci szférából is. Lehár viszont ezt a darabot úgy írta meg, hogy számos eleme bármilyen operában vagy szimfonikus műben megállná a helyét. Dehir.hu: Bár népszerű az operett, Debrecenben egy ideig nélkülözték a nézők. Somogyi-Tóth Dániel: Operettbemutató tényleg hosszú évek óta nem volt Debrecenben, operettrészletekkel azért lehetett találkozni időnként – például a Kodály Filharmónia különböző produkcióiban is. Ahelyett azonban, hogy az operett műfaja alkalmi előadások formájában jelenne meg, sokkal jobbnak gondolom, ha egy olyan intézmény, mint a Csokonai Színház áll elő saját maga egy-egy magas színvonalon kiállított operett-előadással. Az a baj ugyanis, hogy az elmúlt években ráült egy rossz imázs az operettre, sokan azzal azonosították, ami a kisebb tévécsatornák olcsó műsoraiban feltűnt, vagy amivel önjelölt haknibrigádok járják az országot. Ezt a képet már elkezdtük ledolgozni, sokat javított rajta például a Kerényi Miklós Gábor vezette Budapesti Operettszínház is. Az igazi operett a komolyzene és a szórakoztató zene határán van. De ha már itt tartunk: tulajdonképpen Mozart muzsikáinak egy része is szórakoztató – természetesen teljesen más formában… Dehir.hu: Miért fontos ez a műfaj? Somogyi-Tóth Dániel: Sok nézőhöz tud szólni minőségi módon. Szerintem ma is megkerülhetetlen az operett, s nem túlzás azt állítani, hogy valamilyen szinten a reneszánszát éli. Ha úgy vesszük, vannak támadható stílusjegyei, mivel a legtöbb operett viszonylag egy sémára épül, rendszerint a vége előtt mindig összevesznek az addig nagy nehezen egymásra talált főszereplők, aztán meg csak kitisztul az égbolt és minden gyönyörű lesz. A prózai részek humora is egy tőről fakad. A víg özvegy ugyanakkor sok szempontból kilóg ebből a világból. Itt eleve két bonviván van, s a két női főszereplőt (Hannát és Valencienne-t) is gyakorlatilag egy szinten lehet venni az éneklés tekintetében. De maga az egész zenei szövet is sokkal több operára jellemző motívumot tartalmaz, talán azt lehet mondani, hogy Lehár műve a legoperaibb operett. Emellett olyan melodikus tartalma van, a második felvonástól annyi sláger szerepel benne, amelyek szinte minden gálán elhangoznak, hogy e tekintetben is elsők között van az operettek között.. Dehir.hu: Nagy kérdés, mennyire tudja megtalálni az operett a fiatalokat. A víg özvegyre be lehet csábítani a tizen- és huszonéveseket? Somogyi-Tóth Dániel: Miért is ne? Szerintem igen. Az a fiatal, aki szereti a színházat, akit érdekel a kultúra, az szerintem be fog jönni erre a darabra is. Úgy gondolom, ebben az is segít, hogy változik, s jó irányba változik az operettről alkotott kép. De szerintem az is vonzó lehet, s utat nyithat a fiatalokhoz, hogy a Csokonai Színház előadásában kifejezetten remek, fiatal színészek és énekesek szerepelnek. Ráadásul A víg özvegy most különlegesen szépen szól, ugyanis a kiadónak és jogtulajdonosnak köszönhetően nagyon jó kottát kaptunk, s ez szerintem átjön az előadáson is. Szóval olyan előadás ez, amit feltétlenül meg kell nézni.
275 Búbánat 2013-09-21 15:09:24 [Válasz erre: 274 Búbánat 2013-09-13 11:01:00]
[url] http://nol.hu/kult/20130917-a_bus_ozvegy; Fáy Miklós: A bús özvegy [/url] ZENE Lehár: A víg özvegy (Debreceni Csokonai Színház) Zászlóbontásnak elég hervatag lett az új évad és az új éra indulása Debrecenben. A víg özvegy. Van a darab körül egy meglehetősen makacs tévképzet, hogy ez talán könnyű volna, operett és operettli. Fáy Miklós| NOL| 2013. szeptember 17. |2 komment „Nem arról van szó, hogy a könnyű műfajnál nincs nehezebb, hanem hogy speciálisan ez az operett nagyon nehéz. A történet valami aranykorba visz, amikor Európa egységes volt, furcsa módon egységesebb, mint ma, amikor a balkáni államok mulattak a párizsi követségen, de már csak hitelből. Mégis egy volt a világ, a pontevedróiak vagy montenegróiak igaz, hogy különös népek voltak, de ugyanabból az anyagból valók, mint a fővárosi ficsúrok. Lehetett Bécsben vagy Pesten nevetgélni rajtuk, mi is Párizsba vágytunk, hogy onnét szörnyülködjünk a magyar ugar felett. De el is jutottunk Párizsba, közben pedig azzal vigasztalhattuk magunkat, hogy mégsem vagyunk balkániak. Most ezzel nem nyugtathatjuk magunkat, leszakadtunk, valóban mi vagyunk Pontevedro, már nem odatartozunk, hanem ide, fönn az orrunk és üres a kezünk. Magunkon kellene nevetnünk, és ha ezt nem érzi meg az előadás, akkor csak arra hivatkozhat, hogy kikerülte ugyan az alapkérdést, de nagyon profi, nagyon szórakoztató, nagyon zene. Ehhez képest a debreceni előadás nagyon nem zene. Cserébe nagyon hangos, a zenekar elképesztő rondán és stílustalanul csörömpöl az árokban, azt a varázsos léhaságot, amiről egy élvezhető előadás szólhatna, még megsejteni sem lehet."
[url] http://nol.hu/kult/20130917-a_bus_ozvegy; Fáy Miklós: A bús özvegy [/url] ZENE Lehár: A víg özvegy (Debreceni Csokonai Színház) Zászlóbontásnak elég hervatag lett az új évad és az új éra indulása Debrecenben. A víg özvegy. Van a darab körül egy meglehetősen makacs tévképzet, hogy ez talán könnyű volna, operett és operettli. Fáy Miklós| NOL| 2013. szeptember 17. |2 komment „Nem arról van szó, hogy a könnyű műfajnál nincs nehezebb, hanem hogy speciálisan ez az operett nagyon nehéz. A történet valami aranykorba visz, amikor Európa egységes volt, furcsa módon egységesebb, mint ma, amikor a balkáni államok mulattak a párizsi követségen, de már csak hitelből. Mégis egy volt a világ, a pontevedróiak vagy montenegróiak igaz, hogy különös népek voltak, de ugyanabból az anyagból valók, mint a fővárosi ficsúrok. Lehetett Bécsben vagy Pesten nevetgélni rajtuk, mi is Párizsba vágytunk, hogy onnét szörnyülködjünk a magyar ugar felett. De el is jutottunk Párizsba, közben pedig azzal vigasztalhattuk magunkat, hogy mégsem vagyunk balkániak. Most ezzel nem nyugtathatjuk magunkat, leszakadtunk, valóban mi vagyunk Pontevedro, már nem odatartozunk, hanem ide, fönn az orrunk és üres a kezünk. Magunkon kellene nevetnünk, és ha ezt nem érzi meg az előadás, akkor csak arra hivatkozhat, hogy kikerülte ugyan az alapkérdést, de nagyon profi, nagyon szórakoztató, nagyon zene. Ehhez képest a debreceni előadás nagyon nem zene. Cserébe nagyon hangos, a zenekar elképesztő rondán és stílustalanul csörömpöl az árokban, azt a varázsos léhaságot, amiről egy élvezhető előadás szólhatna, még megsejteni sem lehet."
274 Búbánat 2013-09-13 11:01:00
Ma este Víg özvegy-premier a Debreceni Csokonai Színházban [url] http://szinhaz.hu/operett/53504-az-operett-meset-szolgaltat-jon-a-vig-ozvegy-premier-debrecenben; „Az operett mesét szolgáltat” [/url] Magyar Színházi Portál, 2013. szeptember 13. péntek, 07:00 A debreceni Csokonai Színház szeptember 13-án mutatja be Lehár Ferenc A víg özvegy című operettjét Horváth Patrícia rendezésében. Horváth Patrícia rendező: „Az operettek nagyon erősen kötődnek ahhoz a korhoz, amelyben íródtak. Én azt gondolom, hogy ha a századforduló Osztrák-Magyar Monarchiája és a két világháború közötti boldog békeidők világa nem létezett volna, akkor ez a műfaj sem született volna meg. Az operett ugyan konkrét korhoz köthető, mégis örökérvényű, mert a felnőtt emberből soha nem tűnik el a tündérmese iránti vágy. Az operett a fel nem nőtt gyerekek meséje. Nagyon fontos, hogy minden ember gyerekből válik felnőtté, a gyerekek pedig a mesék világán nőnek fel. Szerintem az teljesen elvetemült gondolat, hogy ha az ember felnőtt lett, többé nem vágyik a mesékre. És az operett az egyetlen olyan műfaj, amely ezt tudja szolgáltatni. Hús-vér emberekről, férfi-nő viszonyról és a világ egyetlen igazi mozgatórugójáról, a szerelemről szól – tündérmesei köntösbe ágyazva. És ebből egy olyan történet kerekedik, amely egyszerűen boldoggá tesz.” Glavári Hanna szerepében: Zavaros Eszter „Hannáról nekem elsősorban Kalocsai Zsuzsa vagy Sáfár Mónika megközelíthetetlen nagyasszonya jut eszembe. Horváth Patrícia elképzelésében Hanna egy iszonyúan nőies, kislányos, mégis olyan céltudatos és motivált nő, akiben ugyanúgy fellelhető a megközelíthetetlenség és az erő, mint az előbb említett nagyasszony típusú szemléletben…” Danilovics Daniló szerepében: Bakos-Kiss Gábor „Az előadásban a férfi főszereplő, Daniló alakját formálom meg, ami egy különleges, jól játszható szerep. A víg özvegyben nem egyszerűen az a történet menete, hogy a bonviván meglátja a primadonnát, azonnal beleszeret, és a kérdés csak az, hogyan legyenek egymáséi, hanem itt előtörténet is van, ezért mélyebb érzelmi rétegeket is föl lehet tárni, ami színészi szempontból igen hálás feladat. Nemcsak egy züllött, mulatozós, orfeumozós figurát kell eljátszani, hanem meg lehet mutatni azt is, hogy mitől ilyen. A mi előadásunk nem akarja „megúszni” azt, hogy komolyan belemenjünk az emberi viszonyokba és érzelmekbe. A darabhoz ugyanúgy közelítek, mint egy kortárs drámához, és nem hagyatkozom arra, hogy adott helyen a bonviván hagyományosan csak áll és énekel…”
Ma este Víg özvegy-premier a Debreceni Csokonai Színházban [url] http://szinhaz.hu/operett/53504-az-operett-meset-szolgaltat-jon-a-vig-ozvegy-premier-debrecenben; „Az operett mesét szolgáltat” [/url] Magyar Színházi Portál, 2013. szeptember 13. péntek, 07:00 A debreceni Csokonai Színház szeptember 13-án mutatja be Lehár Ferenc A víg özvegy című operettjét Horváth Patrícia rendezésében. Horváth Patrícia rendező: „Az operettek nagyon erősen kötődnek ahhoz a korhoz, amelyben íródtak. Én azt gondolom, hogy ha a századforduló Osztrák-Magyar Monarchiája és a két világháború közötti boldog békeidők világa nem létezett volna, akkor ez a műfaj sem született volna meg. Az operett ugyan konkrét korhoz köthető, mégis örökérvényű, mert a felnőtt emberből soha nem tűnik el a tündérmese iránti vágy. Az operett a fel nem nőtt gyerekek meséje. Nagyon fontos, hogy minden ember gyerekből válik felnőtté, a gyerekek pedig a mesék világán nőnek fel. Szerintem az teljesen elvetemült gondolat, hogy ha az ember felnőtt lett, többé nem vágyik a mesékre. És az operett az egyetlen olyan műfaj, amely ezt tudja szolgáltatni. Hús-vér emberekről, férfi-nő viszonyról és a világ egyetlen igazi mozgatórugójáról, a szerelemről szól – tündérmesei köntösbe ágyazva. És ebből egy olyan történet kerekedik, amely egyszerűen boldoggá tesz.” Glavári Hanna szerepében: Zavaros Eszter „Hannáról nekem elsősorban Kalocsai Zsuzsa vagy Sáfár Mónika megközelíthetetlen nagyasszonya jut eszembe. Horváth Patrícia elképzelésében Hanna egy iszonyúan nőies, kislányos, mégis olyan céltudatos és motivált nő, akiben ugyanúgy fellelhető a megközelíthetetlenség és az erő, mint az előbb említett nagyasszony típusú szemléletben…” Danilovics Daniló szerepében: Bakos-Kiss Gábor „Az előadásban a férfi főszereplő, Daniló alakját formálom meg, ami egy különleges, jól játszható szerep. A víg özvegyben nem egyszerűen az a történet menete, hogy a bonviván meglátja a primadonnát, azonnal beleszeret, és a kérdés csak az, hogyan legyenek egymáséi, hanem itt előtörténet is van, ezért mélyebb érzelmi rétegeket is föl lehet tárni, ami színészi szempontból igen hálás feladat. Nemcsak egy züllött, mulatozós, orfeumozós figurát kell eljátszani, hanem meg lehet mutatni azt is, hogy mitől ilyen. A mi előadásunk nem akarja „megúszni” azt, hogy komolyan belemenjünk az emberi viszonyokba és érzelmekbe. A darabhoz ugyanúgy közelítek, mint egy kortárs drámához, és nem hagyatkozom arra, hogy adott helyen a bonviván hagyományosan csak áll és énekel…”
273 Búbánat 2013-09-13 10:37:14 [Válasz erre: 272 Haandel 2013-09-12 18:31:05]
Ez nagyon érdekes képsorozat, köszönöm!
Ez nagyon érdekes képsorozat, köszönöm!
272 Haandel 2013-09-12 18:31:05 [Válasz erre: 268 Búbánat 2013-09-11 22:56:00]
Gedenktafeln in Wien [url]http://www.viennatouristguide.at/Gedenktafeln/pers/L/lehar_6.htm;Franz Lehár[/url] 1060, Theobaldgasse 16
Gedenktafeln in Wien [url]http://www.viennatouristguide.at/Gedenktafeln/pers/L/lehar_6.htm;Franz Lehár[/url] 1060, Theobaldgasse 16
270 frushena 2013-09-12 14:04:11 [Válasz erre: 269 Búbánat 2013-09-11 22:57:50]
Sokszor üdvözlöm Őt! Nagyon rég nem írtam neki, de pótolni fogom!
Sokszor üdvözlöm Őt! Nagyon rég nem írtam neki, de pótolni fogom!
269 Búbánat 2013-09-11 22:57:50 [Válasz erre: 268 Búbánat 2013-09-11 22:56:00]
B.I. fórumtársunk már nem ír a fórumra. Engedélyt kaptam tőle, hogy az általa kikutatott alábbi cikksorozatot, melyet a neten máshova beírt, ide átmásoljam. A cikk korabeli helyesírását nem javítottam át a maira. „”Lehár folytatja : -- A Frasquitáról bajosan tudnék olyasmit mondani, amit még nem ismerne a publikum. Premierje Bécsben, a Theater an der Wien-ben volt, ahol 1923.áprilistól egyfolytában kétszázszor ment a darab. Inkább a főszereplőjéről, Serák Mártáról szeretnék mondani egyet-mást, az őt megillető szeretettel és elismeréssel. A kiváló művésznő, aki egyéniségétől fogva egyenesen erre a szerepre született. A Theater an der Wien-ben a premiertől egyfolytában százszor játszotta a Frasquitát, s ugyanő volt aki a berlini Thalia színházban diadalra vitte darabomat. Szóval ez lesz a harmadik metropolis, ahol Serák Márta neve a Frasquitával összeforr, mert minden kétségen felül, a Frasquita sikere majdnem egy a Serákéval. A művésznő jelenleg Münchenben van, ahol a Maricát játsza február 12-ig. -- Hogy egyebekben mit csinálok és mivel foglalatoskodom ? Magamfajta ember soha sem lehet el munka nélkül, de ha igazán dolgozni akarok, akkor itthagyom ezt a gyönyörű lakást és visszavonulok Ischl-be, ahol aránylag kevesebb emberrel kell érintkeznem. Közben körülvezet a lakásban. Egy szürke szarvasbőr etuit-ben Kolozsvár földjének egy darabját örzi. Ezt még 1910-ben kapta, amikor huszonötödszőr játszották ott a Luxemburg grófját. Diskurzusunkba állandóan beletrilláz egy sárga dalnok, egy kis kanárimadár. A kanári méltó mesteréhez, gyönyörűen csattog és fütyül. Lehár szeretettel néz a tollas muzsikusra. -- Lássa, - szól, - ezt a kis barátomat is magammal viszem, valahányszor Ischl-be megyek. Nem akartam rosszmájú lenni és nem kérdeztem meg tőle, vajjon nem a kanári adja-e azokat a melódiákat, amelyek behálózták az egész világ szivét. Távozóban voltam már s a kifogyhatatlan kedvességű Lehár egy bronzplakettel ajándékozott meg. "Lehár Frenc született Komáromban, 1870." -- Bizony már nem vagyok egészen mai gyerek - sóhajtotta - de azért hála Istennek, még elég erősnek érzem magam ahhoz, hogy valami nagyot alkossak. Mert dolgozni, dolgozni és dolgozni - ez az én egyetlen életprogrammom. Dolgozni úgy, hogy mindenkinek örömet szerezzek vele. Ha nem tette volna előttem ezt a művészi konfessziót, abból, amit idáig alkotott, meg lehetne állapítani, hogy Lehár Ferencnek nem lehet más életprogrammja. És programmjával egyenes arányban áll termékenysége, amit első nagy műve, a Kukuska óta világot bejárt operettjeinek hosszú sorozata. Kezet szoritunk. -- A viszontlátásra Budapesten ! Remélem, megnézi a Frasquitát ! ... Hallom, Sebestyén óriási házakat csinál ebben a nehéz kojukturában is. Megnyugtattam, hogy Sebestyén Géza számára nincs se konjuktura, se antikonjuktura. Ő egyszerűen jó színházat csinál. Ahhoz, hogy a nehéz időkkel megbirkózzanak, elég akár Sebestyén, akár Lehár. Ketten együtt már túleröltetést jelentenek egy könnyű munka számára. " (Lejegyezte BI.)
B.I. fórumtársunk már nem ír a fórumra. Engedélyt kaptam tőle, hogy az általa kikutatott alábbi cikksorozatot, melyet a neten máshova beírt, ide átmásoljam. A cikk korabeli helyesírását nem javítottam át a maira. „”Lehár folytatja : -- A Frasquitáról bajosan tudnék olyasmit mondani, amit még nem ismerne a publikum. Premierje Bécsben, a Theater an der Wien-ben volt, ahol 1923.áprilistól egyfolytában kétszázszor ment a darab. Inkább a főszereplőjéről, Serák Mártáról szeretnék mondani egyet-mást, az őt megillető szeretettel és elismeréssel. A kiváló művésznő, aki egyéniségétől fogva egyenesen erre a szerepre született. A Theater an der Wien-ben a premiertől egyfolytában százszor játszotta a Frasquitát, s ugyanő volt aki a berlini Thalia színházban diadalra vitte darabomat. Szóval ez lesz a harmadik metropolis, ahol Serák Márta neve a Frasquitával összeforr, mert minden kétségen felül, a Frasquita sikere majdnem egy a Serákéval. A művésznő jelenleg Münchenben van, ahol a Maricát játsza február 12-ig. -- Hogy egyebekben mit csinálok és mivel foglalatoskodom ? Magamfajta ember soha sem lehet el munka nélkül, de ha igazán dolgozni akarok, akkor itthagyom ezt a gyönyörű lakást és visszavonulok Ischl-be, ahol aránylag kevesebb emberrel kell érintkeznem. Közben körülvezet a lakásban. Egy szürke szarvasbőr etuit-ben Kolozsvár földjének egy darabját örzi. Ezt még 1910-ben kapta, amikor huszonötödszőr játszották ott a Luxemburg grófját. Diskurzusunkba állandóan beletrilláz egy sárga dalnok, egy kis kanárimadár. A kanári méltó mesteréhez, gyönyörűen csattog és fütyül. Lehár szeretettel néz a tollas muzsikusra. -- Lássa, - szól, - ezt a kis barátomat is magammal viszem, valahányszor Ischl-be megyek. Nem akartam rosszmájú lenni és nem kérdeztem meg tőle, vajjon nem a kanári adja-e azokat a melódiákat, amelyek behálózták az egész világ szivét. Távozóban voltam már s a kifogyhatatlan kedvességű Lehár egy bronzplakettel ajándékozott meg. "Lehár Frenc született Komáromban, 1870." -- Bizony már nem vagyok egészen mai gyerek - sóhajtotta - de azért hála Istennek, még elég erősnek érzem magam ahhoz, hogy valami nagyot alkossak. Mert dolgozni, dolgozni és dolgozni - ez az én egyetlen életprogrammom. Dolgozni úgy, hogy mindenkinek örömet szerezzek vele. Ha nem tette volna előttem ezt a művészi konfessziót, abból, amit idáig alkotott, meg lehetne állapítani, hogy Lehár Ferencnek nem lehet más életprogrammja. És programmjával egyenes arányban áll termékenysége, amit első nagy műve, a Kukuska óta világot bejárt operettjeinek hosszú sorozata. Kezet szoritunk. -- A viszontlátásra Budapesten ! Remélem, megnézi a Frasquitát ! ... Hallom, Sebestyén óriási házakat csinál ebben a nehéz kojukturában is. Megnyugtattam, hogy Sebestyén Géza számára nincs se konjuktura, se antikonjuktura. Ő egyszerűen jó színházat csinál. Ahhoz, hogy a nehéz időkkel megbirkózzanak, elég akár Sebestyén, akár Lehár. Ketten együtt már túleröltetést jelentenek egy könnyű munka számára. " (Lejegyezte BI.)
268 Búbánat 2013-09-11 22:56:00 [Válasz erre: 265 Búbánat 2013-07-21 10:48:19]
B.I. fórumtársunk már nem ír a fórumra. Engedélyt kaptam tőle, hogy az általa kikutatott alábbi cikksorozatot, melyet a neten máshova beírt, ide átmásoljam. A cikk korabeli helyesírását nem javítottam át a maira. „Az alábbi újságcikket szintén a "Színházi Élet"-ben találtam (1925.8.sz.II.22-II.28). Sárközi Márta nevezetű újságirónő (? BI.) Lehár Ferencnél járt Bécsben, és egy rövid intervjut készitett vele. Sajnos, Sárközi Márta kilétét nem sikerült megállapítani shol sem. Ime a riport : Bécs, 1925. február Wien, Teobaldgasse 16. Színházi rajongóknak nem kell magyarázni, hogy e cím alatt Lehár Ferencet kell keresni. A mester még nincs itthon, valami szinházi tárgyalásra hívták, azért késik. Amig jön, bőséges időm van gyönyörködni ebben a csodás otthonban, amelynek minden butordarabjához, gazdag vitrinjeihez, képeihez és szobrocskáihoz egy-egy forrósikerű est emléke fűződik. És mindenütt virág. Ha az ember nem ismerné melódiáit, ha nem tudná, hogy a világhírű zeneszerző lakásán van, akkor is éreznie kellene, hogy egy derüs életfilozófiájú, boldog ember rendezkedett itt be egy életre. Rövidesen megérkezik Lehár is és lebilincselő kedvességgel mentegette magát. Ha valaki az operettszinpaddal kötött örök házasságot, annak élete a folytonos tárgyalás, veszekedés, lótás-futás, szerződés, miegyéb. Az igazi, a komoly munkáról nem is beszélve. Természetesen a Frasquita nemsokára elkövetkező budapesti előadására kerül a szó. Lehár boldogan várja a pesti bemutatót. -- Minden premierem közül a pesti az, amely engem legközvetlenebbül érint. Hiszen Pest az én tulajdonképpeni bölcsőm, ez az a hely, ahol az ünneplés jobban esik nekem, mint másutt, mert ez a város látott engem kűzdeni is, mint ismeretlen kezdőt. Nem vagyok büszke természet, mégis királyi érzés fog el, amikor időnként Budapestre jövök, ahol egyébként egy csomó nagyszerű, melegszivü és kedves barátom él. „
B.I. fórumtársunk már nem ír a fórumra. Engedélyt kaptam tőle, hogy az általa kikutatott alábbi cikksorozatot, melyet a neten máshova beírt, ide átmásoljam. A cikk korabeli helyesírását nem javítottam át a maira. „Az alábbi újságcikket szintén a "Színházi Élet"-ben találtam (1925.8.sz.II.22-II.28). Sárközi Márta nevezetű újságirónő (? BI.) Lehár Ferencnél járt Bécsben, és egy rövid intervjut készitett vele. Sajnos, Sárközi Márta kilétét nem sikerült megállapítani shol sem. Ime a riport : Bécs, 1925. február Wien, Teobaldgasse 16. Színházi rajongóknak nem kell magyarázni, hogy e cím alatt Lehár Ferencet kell keresni. A mester még nincs itthon, valami szinházi tárgyalásra hívták, azért késik. Amig jön, bőséges időm van gyönyörködni ebben a csodás otthonban, amelynek minden butordarabjához, gazdag vitrinjeihez, képeihez és szobrocskáihoz egy-egy forrósikerű est emléke fűződik. És mindenütt virág. Ha az ember nem ismerné melódiáit, ha nem tudná, hogy a világhírű zeneszerző lakásán van, akkor is éreznie kellene, hogy egy derüs életfilozófiájú, boldog ember rendezkedett itt be egy életre. Rövidesen megérkezik Lehár is és lebilincselő kedvességgel mentegette magát. Ha valaki az operettszinpaddal kötött örök házasságot, annak élete a folytonos tárgyalás, veszekedés, lótás-futás, szerződés, miegyéb. Az igazi, a komoly munkáról nem is beszélve. Természetesen a Frasquita nemsokára elkövetkező budapesti előadására kerül a szó. Lehár boldogan várja a pesti bemutatót. -- Minden premierem közül a pesti az, amely engem legközvetlenebbül érint. Hiszen Pest az én tulajdonképpeni bölcsőm, ez az a hely, ahol az ünneplés jobban esik nekem, mint másutt, mert ez a város látott engem kűzdeni is, mint ismeretlen kezdőt. Nem vagyok büszke természet, mégis királyi érzés fog el, amikor időnként Budapestre jövök, ahol egyébként egy csomó nagyszerű, melegszivü és kedves barátom él. „
267 Búbánat 2013-09-07 00:07:02 [Válasz erre: 266 Búbánat 2013-09-07 00:03:41]
Lásd még a 259. sorszámnál belinkelt cikket.
Lásd még a 259. sorszámnál belinkelt cikket.
266 Búbánat 2013-09-07 00:03:41
[url] http://www.petofiszinhaz.hu/Hirek/2013-08-29/Jon-A-vig-ozvegy; Jön A víg özvegy [/url] (forrás: www.petofiszínhaz.hu, 2013. augusztus 29. ) „Lehár Ferenc A víg özvegy című operettjét tűzi műsorára a Veszprémi Petőfi Színház október 18-án. A rendező Szinetár Miklós. A darabot színpadra állító stáb már gőzerővel tanulja az előadás dalait, s rövidesen elkezdik a színpadi próbákat. A produkcióban vendégként látható Szilágyi Tibor, aki hosszú idő után újból játszik a teátrumban. Szinetár Miklós az elmúlt négy évben a Petőfi Színházban színpadra állította a Tisztújítás, a Koldusopera és az Iphigeneia Auliszban című darabokat. Most újból visszatért a teátrumba. A víg özvegy című operettet állítja színpadra. Mint mondta, ő Veszprémbe mindig hazajön, nagyon megszerette a társulatot és örül annak, hogy a nézők is szeretik a színházat. A 81 éves Szinetár Miklósnak jelenleg három ország öt városában tíz rendezése van műsoron. A legendás színházi szakember hangsúlyozta: A víg özvegy az egyik kedvenc operettje. Az Operett Színházban 1995-ben rendezte meg az előadást, az a produkció Japánban, Németországban és Olaszországban is vendégszerepelt. Szentpéterváron hat évvel ezelőtt állította színpadra, legutóbb pedig Kazahsztánban, Almatiban volt premierje ezzel a darabbal, ám minden egyes alkalommal más előadások születtek. A veszprémi előadásba vendégként érkeznek Gál Gabi és Kóbor Tamás operaénekesek és egy szerepre visszatér Szilágyi Tibor. A népszerű Kossuth-és Jászai-díjas, kiváló és érdemes művész az 1960-as évek végen a Petőfi Színház tagja volt, majd az 1990-es években játszott és rendezett a teátrumban.” Karmester: OBERFRANK PÉTER Liszt-díjas A tervezett szereposztásból néhány név: Zéta Mirko nagykövet: SZILÁGYI TIBOR Kossuth-, Jászai-díjas, Kiváló és Érdemes művész Valencienne, a felesége: GÁL GABI Glavari Hanna: HALAS ADELAIDA Gróf Daniló Danilovics: SZELES JÓZSEF Camille de Rosillon: KÓBOR TAMÁS
[url] http://www.petofiszinhaz.hu/Hirek/2013-08-29/Jon-A-vig-ozvegy; Jön A víg özvegy [/url] (forrás: www.petofiszínhaz.hu, 2013. augusztus 29. ) „Lehár Ferenc A víg özvegy című operettjét tűzi műsorára a Veszprémi Petőfi Színház október 18-án. A rendező Szinetár Miklós. A darabot színpadra állító stáb már gőzerővel tanulja az előadás dalait, s rövidesen elkezdik a színpadi próbákat. A produkcióban vendégként látható Szilágyi Tibor, aki hosszú idő után újból játszik a teátrumban. Szinetár Miklós az elmúlt négy évben a Petőfi Színházban színpadra állította a Tisztújítás, a Koldusopera és az Iphigeneia Auliszban című darabokat. Most újból visszatért a teátrumba. A víg özvegy című operettet állítja színpadra. Mint mondta, ő Veszprémbe mindig hazajön, nagyon megszerette a társulatot és örül annak, hogy a nézők is szeretik a színházat. A 81 éves Szinetár Miklósnak jelenleg három ország öt városában tíz rendezése van műsoron. A legendás színházi szakember hangsúlyozta: A víg özvegy az egyik kedvenc operettje. Az Operett Színházban 1995-ben rendezte meg az előadást, az a produkció Japánban, Németországban és Olaszországban is vendégszerepelt. Szentpéterváron hat évvel ezelőtt állította színpadra, legutóbb pedig Kazahsztánban, Almatiban volt premierje ezzel a darabbal, ám minden egyes alkalommal más előadások születtek. A veszprémi előadásba vendégként érkeznek Gál Gabi és Kóbor Tamás operaénekesek és egy szerepre visszatér Szilágyi Tibor. A népszerű Kossuth-és Jászai-díjas, kiváló és érdemes művész az 1960-as évek végen a Petőfi Színház tagja volt, majd az 1990-es években játszott és rendezett a teátrumban.” Karmester: OBERFRANK PÉTER Liszt-díjas A tervezett szereposztásból néhány név: Zéta Mirko nagykövet: SZILÁGYI TIBOR Kossuth-, Jászai-díjas, Kiváló és Érdemes művész Valencienne, a felesége: GÁL GABI Glavari Hanna: HALAS ADELAIDA Gróf Daniló Danilovics: SZELES JÓZSEF Camille de Rosillon: KÓBOR TAMÁS
265 Búbánat 2013-07-21 10:48:19
B.I. fórumtársunk már nem ír a fórumra. Engedélyt kaptam tőle, hogy az általa kikutatott alábbi cikksorozatot, melyet a neten máshova beírt, ide átmásoljam. „ Érdekes riportra bukkantam a Színházi Élet 1925.10. számában (III.8-14-ig). Hevesi Endre újságíró meginterjúvolta Lehár Ferencet. Így kezdődik a történet: - A Városi Színház (ma Erkel Színház) sötét nézőterén kértem meg Lehár Ferencet, hogy beszéljen az életéről. A zenekarban éppen csend volt, csak a színpadon dolgoztak a színészek, akik Willner és Reichert urak szövegét próbálták. Lehár elindult a hátsó sorok felé, ahol már lehet halkan beszélgetni és leült. Én melléje telepedtem és hallgattam a mesét. - Hol volt, hol nem volt - kezdte Lehár - volt egyszer egy katona-karmester, aki szorgalmasan dirigálta a harci indulókat és békés marsokat, sőt néha komponálgatott is, inkább magának, mint a nyilvánosságnak. Ezt a délceg katona-karmestert ide-oda dobálta a sors keze, illetve a feljebbvalók parancsa. Így került idősebb Lehár Ferenc, mint a hódító osztrák hadsereg tagja Komáromba, Klapka városába, ahol megismerkedett egy negyvennyolcas honvéd leányával, Neubrandt Krisztinával, akit négyheti ismeretség után feleségül vett. Egy év múlva - 1870.április 30-án - már gyermeksivítástól hangos idősebb Lehár Ferenc nádorutcai szerény lakása. Kisfiú született, aki a keresztségben Ferenc nevet nyert. - Tízéves koromig csak magyarul tudtam - meséli Lehár - mert anyám is csak ezen a nyelven beszélt. Apám Pestre helyeztette magát, hogy jó iskolába járhassak. A piaristák gimnáziumába iratkoztam, tanár akartam lenni. Azonban apám azt akarta, hogy németül tanuljak és Csehországba vitt. Tizenkét éves koromban a prágai konzervatórium tanulója lettem, naponta tíz órát dolgoztam, órákig játszottam - jól emlékszem - Kreutzer kilencedik etűdjét, mert hegedűs akartam lenni. Ez a pálya biztos megélhetést nyújt - mondotta mindig apám - s én szót fogadtam: legszebb éveimet a hegedűre pazaroltam. Ha meggondolom, nem is voltak olyan szépek ezek az évek - fűzi aztán tovább a mesét - szegényen, egyedül az idegenben élni, nem valami irigylésre méltó. De előttem lebegett az atyai tanács: a hegedű biztos megélhetést nyújt - és én hegedültem. Amikor elvégezte a prágai konzervatóriumot és Barmen-Elbertfeldbe szerződött a színházi zenekarba, azt tapasztalta, hogy a hegedű nem nyújt biztos megélhetést. Havi 150 márkáért éjjel-nappal dolgoztatták. Délelőtt próba, este opera, operett vagy koncert. A hegedű alig jön ki a kezéből, de vastag porréteg fedi azt a hatszáz zenetudományos munkát és partitúrát, melyet magával hozott, hogy tovább képezze magát. Mindig hajlamom volt az operetthez - mondja Lehár - , amikor még nem írtam operettmuzsikát, akkor operettbe illő csínyeket követtem el. A színháztól egyszerűen megszöktem, Bécsbe mentem, katonának álltam, mert csak így menekülhettem meg szerződésszegésem következményei alól. - Az ötvenesek zenekarához kerültem, ahol apám karmester volt. Szép bécsi valcerekkel szórakoztattuk a jó bécsieket, mi muzsikáltunk a Kursalonban, de mindez nem elégített ki. Barátságot kötöttem a mellettem ülő másik fiatal hegedűssel. Elmondtuk egymásnak vágyainkat, céljainkat s azt hittük, hogy elérhetetlenről álmodtunk. Pedig azok a merész álmok ma már szerény kívánságoknak tűnnek az elért sikerek mellett. A másik fiatal hegedűs - Fall Leó volt. 1890-ben Losoncra kerül mint karmester. Ő az osztrák-magyar hadsereg legfiatalabb karmestere. Szép szőke fiú, mindenki tiszteli, a nők pedig szeretik. A kis magyar vidéki városka társadalmi életének középpontjában. Innen kerül Pólába, a tengerész-zenekarhoz, itt ismerkedik meg Felix Falzari tengerész-kapitánnyal, első szövegírójával. Megszületik a "Kukuska", ez az orosz miliőben játszódó opera. - Az opera készen volt - meséli Lehár - most már csak a szerző kálváriája volt hátra. Az a mondás már akkor is érvényben volt: könnyű operát írni, de nehéz elhelyezni. Végre kiverekedtem a premiert. Huszonhatéves koromban, 1896. november 28-án a lipcsei Stadtheater bemutatta első operámat. Antal öcsém, aki akkor hadnagy volt Brassóban, Lipcsébe jött erre a nagy eseményre. A színházi siker után kettesben vacsorázni mentünk, de én semmit sem ettem, mert akkor nem tudtam volna kifizetni öcsém vacsoráját. A jó fiú nagy étvággyal evett és nem is sejtette, hogy utolsó pfennigjeimet adtam a pincérnek. Másnap elzálogosítottam szerény "értéktárgyaimat", hogy öcsémnek vasúti jegyet válthassak, mert az ő szerény hadnagyi fizetéséből csak az ideutazásra tellett. Lehár Ferenc 1898-ban visszajön Pestre, ide helyezteti magát. Operettet akar írni, szövegkönyvet keres. Mindennapos vendég az Otthonban (a Fészek klub elődje), ahol már mindenki ismeri a szövegkönyv-vadász karmestert. Sokan ki is nevetik lelkes próbálkozását. Nem is marad soká Pesten, egy év múlva már Bécsben van és 1899.november 1-én bemutatják az első operettjét: "Wiener Frauen" - ez volt a címe. Hogy milyen volt? - Istenem, olyan, mint minden első operett. Katonazenekarommal a jégpályán hangversenyeztem - meséli tovább Lehár - itt fedezett fel engem a kis Felicitas, Victor Leon szövegíró tízéves kislánya. Elmesélte papájának, hogy a jégen egy katonakarmester saját szerzeményeit dirigálja. - Ezek azonban sokkal jobbak, mint a te zeneszerzőidnek muzsikái, - vélekedett a kis Lisi és összehozott engem az apjával. Leon megpróbálta, és ide adott nekem egy szövegkönyvet, de az eredmény nem volt kielégítő. Én már le is mondtam Leonnal való együttműködésről, de a kis Lisi tovább pártfogolt engem. - Olyan szép szláv muzsikát komponál - protezsált apjánál - adjál neki még egy szövegkönyvet. A kis Lisi protekciója használt, Lehár megkapta a "Drótostót" szövegkönyvét. Megismerték a nevét. Lehár hírnevét a "Víg özvegy" alapozta meg. Ezt az operettjét 1905.december 30-án mutatta be a Theater an der Wien, amely csak nagy nehezen fogadta el előadásra, s 1910-ben, amikor az első Víg özvegy-statisztikát összeállították, kitűnt, hogy ezt a nehezen elfogadott operettet tíz nyelven játsszák a világ minden táján és már akkor tizennyolc-ezer (!) előadást ért el ! Miben rejlett ez a példátlan nagy siker? Valóban, miben rejlett ez a példátlan nagy siker? Elsősorban abban, hogy ebben az operettben erőltetett, mesterkélt operett alakok helyett emberek mozognak a színpadon. Danilo gróf nem éjszakai kincskereső, feleséget sem tévesztenek össze a szobalánnyal, hanem Danilo gentleman, aki legfőbb értéknek a becsületet tartja. És a muzsika nem a külsőségek aláfestésére szorítkozott, hanem a lélekhez férkőzött és az érzelmek szólaltak meg Lehár zenéjében. A Víg özvegy iskolát teremtett, amely még ma is hatása alatt tartja az operett-irodalmat és zenei újításait minden operettben megtalálhatjuk. Ezután már könnyen ment. Lehár nevét az egész világon megismerték és várták a folytatást. Lehár szorgalmasan ontotta az operetteket: megszületett a Luxemburg grófja, a Cigányszerelem, az Éva, Végre egyedül, a Pacsirta, Kék mazur, Sárga kabát (a későbbi Mosoly országa), Három grácia és a Frasquita. Lehár muzsikát játszanak a föld minden részén. Az ischli villámban - meséli Lehár - van egy padlásszoba, amelyet múzeumnak rendeztem be. Itt gyűjtöm a Lehár operettek színlapjait, kritikáit, képeit és üres óráimban felkeresem az én múzeumomat és földrajzot játszom. - Újságcikkekből, színlapokból kirakom a világ térképét. Nagy világvárosok, exotikus csengésű helyiségnevek kerülnek az asztalra. A NewYork-i színlap- és újságrengeteg mellett szerényen húzódik meg valamelyik texasi farmcsoport "Víg özvegy" előadásának színlapja. Azután Ázsia kerül sorra, itt egy tsingtaui színlap, itt meg Afrika küld üzenetet: a Zambezi mellett végtelen őserdő egyik katonai állomásán műkedvelők adták elő az egyik operettemet. Azután újra Ázsia küld üzenetet, szomorú, könnyesszemü emberek írják, hogy a hadifogság szomorú napjait néhány órára felvidítottam muzsikámmal. - Valami megmagyarázhatatlan érzés tölt el, - folytatja Lehár a mesélést - ha múzeumom papirrengetegét rendezgetem. Nem tudom sehogy sem megmagyarázni, miért okoz örömet Ázsiában, éppúgy, mint Amerikában az, amit én a zongorámon megálmodok. Miért fakaszt könnyet a szemben az érzelmes valzer, miért csal mosolyt a vidám tánczene a világ minden részén és hogyan érti meg a texasi farmer, a tsingtaui kínai az én lelkem zenéjét? Higgye el, olyan hatalmas és megfoghatatlan ez az élet - folytatja kis szünet után Lehár. - Valaki valahol Dél-Amerikában az én dalomat dúdolja, vagy az óceáni hajó zenekara az én valceremmel szórakoztatja az utasokat, ezer és ezer méter magas vízréteg felett. Ezek a gondolatok születnek az én múzeumomban. Amikor nagyon feltornyosulnak és megmagyarázhatatlanná válnak, visszarakom a soknyelvű színlap- és újságrengeteget, bezárom a múzeumomat és megyek tovább dolgozni. - Mi készül most? - kérdezem. - Paganini. A nagy hegedűsről írok operettet. Hiszen valamikor én is hegedűsnek készültem és - látja - mi lett belőlem. Látom. A zenekarban felhangzik a Frasquita második felvonásának fináléja. (Eddig tartott a riport). „
B.I. fórumtársunk már nem ír a fórumra. Engedélyt kaptam tőle, hogy az általa kikutatott alábbi cikksorozatot, melyet a neten máshova beírt, ide átmásoljam. „ Érdekes riportra bukkantam a Színházi Élet 1925.10. számában (III.8-14-ig). Hevesi Endre újságíró meginterjúvolta Lehár Ferencet. Így kezdődik a történet: - A Városi Színház (ma Erkel Színház) sötét nézőterén kértem meg Lehár Ferencet, hogy beszéljen az életéről. A zenekarban éppen csend volt, csak a színpadon dolgoztak a színészek, akik Willner és Reichert urak szövegét próbálták. Lehár elindult a hátsó sorok felé, ahol már lehet halkan beszélgetni és leült. Én melléje telepedtem és hallgattam a mesét. - Hol volt, hol nem volt - kezdte Lehár - volt egyszer egy katona-karmester, aki szorgalmasan dirigálta a harci indulókat és békés marsokat, sőt néha komponálgatott is, inkább magának, mint a nyilvánosságnak. Ezt a délceg katona-karmestert ide-oda dobálta a sors keze, illetve a feljebbvalók parancsa. Így került idősebb Lehár Ferenc, mint a hódító osztrák hadsereg tagja Komáromba, Klapka városába, ahol megismerkedett egy negyvennyolcas honvéd leányával, Neubrandt Krisztinával, akit négyheti ismeretség után feleségül vett. Egy év múlva - 1870.április 30-án - már gyermeksivítástól hangos idősebb Lehár Ferenc nádorutcai szerény lakása. Kisfiú született, aki a keresztségben Ferenc nevet nyert. - Tízéves koromig csak magyarul tudtam - meséli Lehár - mert anyám is csak ezen a nyelven beszélt. Apám Pestre helyeztette magát, hogy jó iskolába járhassak. A piaristák gimnáziumába iratkoztam, tanár akartam lenni. Azonban apám azt akarta, hogy németül tanuljak és Csehországba vitt. Tizenkét éves koromban a prágai konzervatórium tanulója lettem, naponta tíz órát dolgoztam, órákig játszottam - jól emlékszem - Kreutzer kilencedik etűdjét, mert hegedűs akartam lenni. Ez a pálya biztos megélhetést nyújt - mondotta mindig apám - s én szót fogadtam: legszebb éveimet a hegedűre pazaroltam. Ha meggondolom, nem is voltak olyan szépek ezek az évek - fűzi aztán tovább a mesét - szegényen, egyedül az idegenben élni, nem valami irigylésre méltó. De előttem lebegett az atyai tanács: a hegedű biztos megélhetést nyújt - és én hegedültem. Amikor elvégezte a prágai konzervatóriumot és Barmen-Elbertfeldbe szerződött a színházi zenekarba, azt tapasztalta, hogy a hegedű nem nyújt biztos megélhetést. Havi 150 márkáért éjjel-nappal dolgoztatták. Délelőtt próba, este opera, operett vagy koncert. A hegedű alig jön ki a kezéből, de vastag porréteg fedi azt a hatszáz zenetudományos munkát és partitúrát, melyet magával hozott, hogy tovább képezze magát. Mindig hajlamom volt az operetthez - mondja Lehár - , amikor még nem írtam operettmuzsikát, akkor operettbe illő csínyeket követtem el. A színháztól egyszerűen megszöktem, Bécsbe mentem, katonának álltam, mert csak így menekülhettem meg szerződésszegésem következményei alól. - Az ötvenesek zenekarához kerültem, ahol apám karmester volt. Szép bécsi valcerekkel szórakoztattuk a jó bécsieket, mi muzsikáltunk a Kursalonban, de mindez nem elégített ki. Barátságot kötöttem a mellettem ülő másik fiatal hegedűssel. Elmondtuk egymásnak vágyainkat, céljainkat s azt hittük, hogy elérhetetlenről álmodtunk. Pedig azok a merész álmok ma már szerény kívánságoknak tűnnek az elért sikerek mellett. A másik fiatal hegedűs - Fall Leó volt. 1890-ben Losoncra kerül mint karmester. Ő az osztrák-magyar hadsereg legfiatalabb karmestere. Szép szőke fiú, mindenki tiszteli, a nők pedig szeretik. A kis magyar vidéki városka társadalmi életének középpontjában. Innen kerül Pólába, a tengerész-zenekarhoz, itt ismerkedik meg Felix Falzari tengerész-kapitánnyal, első szövegírójával. Megszületik a "Kukuska", ez az orosz miliőben játszódó opera. - Az opera készen volt - meséli Lehár - most már csak a szerző kálváriája volt hátra. Az a mondás már akkor is érvényben volt: könnyű operát írni, de nehéz elhelyezni. Végre kiverekedtem a premiert. Huszonhatéves koromban, 1896. november 28-án a lipcsei Stadtheater bemutatta első operámat. Antal öcsém, aki akkor hadnagy volt Brassóban, Lipcsébe jött erre a nagy eseményre. A színházi siker után kettesben vacsorázni mentünk, de én semmit sem ettem, mert akkor nem tudtam volna kifizetni öcsém vacsoráját. A jó fiú nagy étvággyal evett és nem is sejtette, hogy utolsó pfennigjeimet adtam a pincérnek. Másnap elzálogosítottam szerény "értéktárgyaimat", hogy öcsémnek vasúti jegyet válthassak, mert az ő szerény hadnagyi fizetéséből csak az ideutazásra tellett. Lehár Ferenc 1898-ban visszajön Pestre, ide helyezteti magát. Operettet akar írni, szövegkönyvet keres. Mindennapos vendég az Otthonban (a Fészek klub elődje), ahol már mindenki ismeri a szövegkönyv-vadász karmestert. Sokan ki is nevetik lelkes próbálkozását. Nem is marad soká Pesten, egy év múlva már Bécsben van és 1899.november 1-én bemutatják az első operettjét: "Wiener Frauen" - ez volt a címe. Hogy milyen volt? - Istenem, olyan, mint minden első operett. Katonazenekarommal a jégpályán hangversenyeztem - meséli tovább Lehár - itt fedezett fel engem a kis Felicitas, Victor Leon szövegíró tízéves kislánya. Elmesélte papájának, hogy a jégen egy katonakarmester saját szerzeményeit dirigálja. - Ezek azonban sokkal jobbak, mint a te zeneszerzőidnek muzsikái, - vélekedett a kis Lisi és összehozott engem az apjával. Leon megpróbálta, és ide adott nekem egy szövegkönyvet, de az eredmény nem volt kielégítő. Én már le is mondtam Leonnal való együttműködésről, de a kis Lisi tovább pártfogolt engem. - Olyan szép szláv muzsikát komponál - protezsált apjánál - adjál neki még egy szövegkönyvet. A kis Lisi protekciója használt, Lehár megkapta a "Drótostót" szövegkönyvét. Megismerték a nevét. Lehár hírnevét a "Víg özvegy" alapozta meg. Ezt az operettjét 1905.december 30-án mutatta be a Theater an der Wien, amely csak nagy nehezen fogadta el előadásra, s 1910-ben, amikor az első Víg özvegy-statisztikát összeállították, kitűnt, hogy ezt a nehezen elfogadott operettet tíz nyelven játsszák a világ minden táján és már akkor tizennyolc-ezer (!) előadást ért el ! Miben rejlett ez a példátlan nagy siker? Valóban, miben rejlett ez a példátlan nagy siker? Elsősorban abban, hogy ebben az operettben erőltetett, mesterkélt operett alakok helyett emberek mozognak a színpadon. Danilo gróf nem éjszakai kincskereső, feleséget sem tévesztenek össze a szobalánnyal, hanem Danilo gentleman, aki legfőbb értéknek a becsületet tartja. És a muzsika nem a külsőségek aláfestésére szorítkozott, hanem a lélekhez férkőzött és az érzelmek szólaltak meg Lehár zenéjében. A Víg özvegy iskolát teremtett, amely még ma is hatása alatt tartja az operett-irodalmat és zenei újításait minden operettben megtalálhatjuk. Ezután már könnyen ment. Lehár nevét az egész világon megismerték és várták a folytatást. Lehár szorgalmasan ontotta az operetteket: megszületett a Luxemburg grófja, a Cigányszerelem, az Éva, Végre egyedül, a Pacsirta, Kék mazur, Sárga kabát (a későbbi Mosoly országa), Három grácia és a Frasquita. Lehár muzsikát játszanak a föld minden részén. Az ischli villámban - meséli Lehár - van egy padlásszoba, amelyet múzeumnak rendeztem be. Itt gyűjtöm a Lehár operettek színlapjait, kritikáit, képeit és üres óráimban felkeresem az én múzeumomat és földrajzot játszom. - Újságcikkekből, színlapokból kirakom a világ térképét. Nagy világvárosok, exotikus csengésű helyiségnevek kerülnek az asztalra. A NewYork-i színlap- és újságrengeteg mellett szerényen húzódik meg valamelyik texasi farmcsoport "Víg özvegy" előadásának színlapja. Azután Ázsia kerül sorra, itt egy tsingtaui színlap, itt meg Afrika küld üzenetet: a Zambezi mellett végtelen őserdő egyik katonai állomásán műkedvelők adták elő az egyik operettemet. Azután újra Ázsia küld üzenetet, szomorú, könnyesszemü emberek írják, hogy a hadifogság szomorú napjait néhány órára felvidítottam muzsikámmal. - Valami megmagyarázhatatlan érzés tölt el, - folytatja Lehár a mesélést - ha múzeumom papirrengetegét rendezgetem. Nem tudom sehogy sem megmagyarázni, miért okoz örömet Ázsiában, éppúgy, mint Amerikában az, amit én a zongorámon megálmodok. Miért fakaszt könnyet a szemben az érzelmes valzer, miért csal mosolyt a vidám tánczene a világ minden részén és hogyan érti meg a texasi farmer, a tsingtaui kínai az én lelkem zenéjét? Higgye el, olyan hatalmas és megfoghatatlan ez az élet - folytatja kis szünet után Lehár. - Valaki valahol Dél-Amerikában az én dalomat dúdolja, vagy az óceáni hajó zenekara az én valceremmel szórakoztatja az utasokat, ezer és ezer méter magas vízréteg felett. Ezek a gondolatok születnek az én múzeumomban. Amikor nagyon feltornyosulnak és megmagyarázhatatlanná válnak, visszarakom a soknyelvű színlap- és újságrengeteget, bezárom a múzeumomat és megyek tovább dolgozni. - Mi készül most? - kérdezem. - Paganini. A nagy hegedűsről írok operettet. Hiszen valamikor én is hegedűsnek készültem és - látja - mi lett belőlem. Látom. A zenekarban felhangzik a Frasquita második felvonásának fináléja. (Eddig tartott a riport). „
264 Haandel 2013-07-21 09:52:08 [Válasz erre: 263 Haandel 2013-07-21 09:23:16]
| 10:00 | [url]http://tvthek.orf.at/search?q=Bad+Ischl&x=0&y=0;Videótár[/url]
| 10:00 | [url]http://tvthek.orf.at/search?q=Bad+Ischl&x=0&y=0;Videótár[/url]
263 Haandel 2013-07-21 09:23:16 [Válasz erre: 262 Búbánat 2013-07-13 21:05:20]
SERAFIN ON TOUR [url]http://tv.orf.at/program/orf2/20130721/681152001/362718;Lehár Festival Bad Ischl[/url] 21. Juli 2013 | 9:35 ORF2 Europe | (Astra 19.2°E, kódolatlan)
SERAFIN ON TOUR [url]http://tv.orf.at/program/orf2/20130721/681152001/362718;Lehár Festival Bad Ischl[/url] 21. Juli 2013 | 9:35 ORF2 Europe | (Astra 19.2°E, kódolatlan)
262 Búbánat 2013-07-13 21:05:20
Ma kezdődik a Lehár Fesztivál Bad Ischlben (2013-07-13 - 2013-09-01) Olvasom a neten: „Nincs más helyszín, mint Bad Ischl, ahol az arany és ezüst operett képviselői brillírozhatnának, mint itt, mely az operett fesztivál legmegfelelőbb nyári otthona. Főleg, hogy Lehár Ferenc itt írta világhírű műveit és a város díszpolgárának is kinevezték. Az ő tiszteletére született meg a fesztivál létrehozásának ötlete, melyet 2004 óta neveznek Lehár Fesztivál-nak. Idén A Helló, Dolly-t, Karl Millöcker: Gasparone c. művét és Lehár Ferenc: Pacsirta c. operettjét csodálhatják meg a Lehár Fesztiválra látogatók.” Rendhagyó módon(?)- ezt már én teszem hozzá - idén, a Lehár nevét viselő fesztivál a másfél hónap alatt nem játszik Lehár-darabot! Lesz ugyan a Pacsirta (Wo die Lerche singt), de csak koncertszerű előadásban és mindössze két alkalommal tűzik műsorra augusztusban. Miközben a fesztivált teljesen kitölti Millöcker operettje, meg Jerry Herman népszerű musicalje. Ki érti azt, hogy 2013-ban a fesztivál névadójától gyakorlatilag a semminél alig több zenéje csendülhet csak fel abban a városban, hol évtizedeken át alkotott, és mely város létrehozta a Lehár Fesztivált?
Ma kezdődik a Lehár Fesztivál Bad Ischlben (2013-07-13 - 2013-09-01) Olvasom a neten: „Nincs más helyszín, mint Bad Ischl, ahol az arany és ezüst operett képviselői brillírozhatnának, mint itt, mely az operett fesztivál legmegfelelőbb nyári otthona. Főleg, hogy Lehár Ferenc itt írta világhírű műveit és a város díszpolgárának is kinevezték. Az ő tiszteletére született meg a fesztivál létrehozásának ötlete, melyet 2004 óta neveznek Lehár Fesztivál-nak. Idén A Helló, Dolly-t, Karl Millöcker: Gasparone c. művét és Lehár Ferenc: Pacsirta c. operettjét csodálhatják meg a Lehár Fesztiválra látogatók.” Rendhagyó módon(?)- ezt már én teszem hozzá - idén, a Lehár nevét viselő fesztivál a másfél hónap alatt nem játszik Lehár-darabot! Lesz ugyan a Pacsirta (Wo die Lerche singt), de csak koncertszerű előadásban és mindössze két alkalommal tűzik műsorra augusztusban. Miközben a fesztivált teljesen kitölti Millöcker operettje, meg Jerry Herman népszerű musicalje. Ki érti azt, hogy 2013-ban a fesztivál névadójától gyakorlatilag a semminél alig több zenéje csendülhet csak fel abban a városban, hol évtizedeken át alkotott, és mely város létrehozta a Lehár Fesztivált?
261 Búbánat 2013-07-13 20:47:04
Idén június 28. és július 14. között Chicagóban [url] http://www.chicagofolksoperetta.org/; A mosoly országát (The Land of Smiles) - video [/url] játszották angol nyelven. A helyi kritikák linkjei alatt archív film részleteteket nézhetünk meg A mosoly országa 1931-es filmváltozatából, melyben Richard Tauber mellett maga Lehár Ferenc is feltűnik zenekara élén - erre a linkre kattintva: [url] http://www.chicagofolksoperetta.org/upcoming-show/the-land-of-smiles-2-2/; Watch the 1931 Film of the Operetta “Das Land des Lächelns” starring Richard Tauber and conducted by Franz Lehár [/url]
Idén június 28. és július 14. között Chicagóban [url] http://www.chicagofolksoperetta.org/; A mosoly országát (The Land of Smiles) - video [/url] játszották angol nyelven. A helyi kritikák linkjei alatt archív film részleteteket nézhetünk meg A mosoly országa 1931-es filmváltozatából, melyben Richard Tauber mellett maga Lehár Ferenc is feltűnik zenekara élén - erre a linkre kattintva: [url] http://www.chicagofolksoperetta.org/upcoming-show/the-land-of-smiles-2-2/; Watch the 1931 Film of the Operetta “Das Land des Lächelns” starring Richard Tauber and conducted by Franz Lehár [/url]
260 Haandel 2013-07-07 08:11:03 [Válasz erre: 209 Haandel 2011-12-20 17:04:34]
[url]http://www.amazon.com/Franz-Lehar-Zarewitsch-Heinz-Wallberg/dp/B000TDAGU2;Franz Lehár: Der Zarewitsch[/url] domingo, 7 de julho de 2013 | 20:00 | [url]http://tunein.com/radio/R%C3%A1dio-Cultura-FM-1033-s2786/;Rádio Cultura FM 103.3[/url] (Brazil - São Paulo) Solistas: René Kollo, Lucia Popp, Norbert Orth, Elfriede Höbarth e Ivan Rebroff Coro da Rádio Bávara Orquestra da Rádio de Munique. Reg.: Heinz Wallberg
[url]http://www.amazon.com/Franz-Lehar-Zarewitsch-Heinz-Wallberg/dp/B000TDAGU2;Franz Lehár: Der Zarewitsch[/url] domingo, 7 de julho de 2013 | 20:00 | [url]http://tunein.com/radio/R%C3%A1dio-Cultura-FM-1033-s2786/;Rádio Cultura FM 103.3[/url] (Brazil - São Paulo) Solistas: René Kollo, Lucia Popp, Norbert Orth, Elfriede Höbarth e Ivan Rebroff Coro da Rádio Bávara Orquestra da Rádio de Munique. Reg.: Heinz Wallberg
259 Búbánat 2013-06-12 10:29:09
[url] http://www.petofiszinhaz.hu/index.php?id=1551; Szinetár Miklós újra színpadra állítja A víg özvegyet – ezúttal Veszprémben [/url] “A legendás színházi szakember az olvasó próbán elmondta: A víg özvegy az egyik kedvenc operettje. Az Operett Színházban 1995-ben rendezte meg az előadást, az a produkció Japánban, Németországban és Olaszországban is vendégszerepelt. Szentpéterváron hat évvel ezelőtt állította színpadra, legutóbb pedig Kazahsztánban, Almatiban volt premierje ezzel a darabbal, ám minden egyes alkalommal más előadások születtek. - A környezet, a színészegyéniségek, a társulatok színessége, a mindig elölről elkezdett alkotói munka soha nem eredményezett még egyforma bemutatókat. Itt Veszprémben is egy új és más produkció születik majd, mint az előzőek. Erre garancia az a remek csapat, amelyet itt megismerhettem az elmúlt években. Szeretem az operettet, nekem szívügyem ez a műfaj, de nagyon vigyáznunk kell mindig arra, hogy ne legyen cukrozott és olcsó. Az operett egy végtelenül lázadó, szemtelen, pimasz műfaj. Benne van a mese és a dráma, az egész élet, mindent kinevet, ironizál, a végleteket feszegeti. A víg özvegy egy Carpe diem darab, ennél életszeretőbb, életigenlőbb mű kevés van. Szinte az összes dala ilyen hangulatot áraszt. Sugározza, hogy minden reménytelenség ellenére az élet jó, szép és élni való. Persze, emögött észrevehető és tetten érhető a finom szomorúság. Ami pedig az aktualitást illeti, lehet találni azt is ebben a műben, hiszen ez az operett arról szól: adott egy kis ország, amelyik eladósodott, és, hogy ebből kilábaljon, mindenre képes - többek között erről beszélt Szinetár Miklós a darab olvasó próbáján. A veszprémi előadásba vendégként érkeznek Keszei Bori és Kóbor Tamás operaénekesek és egy szerepre visszatér Szilágyi Tibor. A népszerű Kossuth-és Jászai-díjas, kiváló és érdemes művész az 1960-as évek végen a Petőfi Színház tagja volt, majd az 1990-es években játszott és rendezett a teátrumban. A víg özvegy című operett a következő évad őszén látható a Veszprémi Petőfi Színházban.”
[url] http://www.petofiszinhaz.hu/index.php?id=1551; Szinetár Miklós újra színpadra állítja A víg özvegyet – ezúttal Veszprémben [/url] “A legendás színházi szakember az olvasó próbán elmondta: A víg özvegy az egyik kedvenc operettje. Az Operett Színházban 1995-ben rendezte meg az előadást, az a produkció Japánban, Németországban és Olaszországban is vendégszerepelt. Szentpéterváron hat évvel ezelőtt állította színpadra, legutóbb pedig Kazahsztánban, Almatiban volt premierje ezzel a darabbal, ám minden egyes alkalommal más előadások születtek. - A környezet, a színészegyéniségek, a társulatok színessége, a mindig elölről elkezdett alkotói munka soha nem eredményezett még egyforma bemutatókat. Itt Veszprémben is egy új és más produkció születik majd, mint az előzőek. Erre garancia az a remek csapat, amelyet itt megismerhettem az elmúlt években. Szeretem az operettet, nekem szívügyem ez a műfaj, de nagyon vigyáznunk kell mindig arra, hogy ne legyen cukrozott és olcsó. Az operett egy végtelenül lázadó, szemtelen, pimasz műfaj. Benne van a mese és a dráma, az egész élet, mindent kinevet, ironizál, a végleteket feszegeti. A víg özvegy egy Carpe diem darab, ennél életszeretőbb, életigenlőbb mű kevés van. Szinte az összes dala ilyen hangulatot áraszt. Sugározza, hogy minden reménytelenség ellenére az élet jó, szép és élni való. Persze, emögött észrevehető és tetten érhető a finom szomorúság. Ami pedig az aktualitást illeti, lehet találni azt is ebben a műben, hiszen ez az operett arról szól: adott egy kis ország, amelyik eladósodott, és, hogy ebből kilábaljon, mindenre képes - többek között erről beszélt Szinetár Miklós a darab olvasó próbáján. A veszprémi előadásba vendégként érkeznek Keszei Bori és Kóbor Tamás operaénekesek és egy szerepre visszatér Szilágyi Tibor. A népszerű Kossuth-és Jászai-díjas, kiváló és érdemes művész az 1960-as évek végen a Petőfi Színház tagja volt, majd az 1990-es években játszott és rendezett a teátrumban. A víg özvegy című operett a következő évad őszén látható a Veszprémi Petőfi Színházban.”
258 Búbánat 2013-06-09 14:01:28 [Válasz erre: 257 Haandel 2013-06-08 16:43:25]
A libretto: egymás mellett német-spanyol nyelven - ezt a gyakorlatot nálunk is be lehetne/kellene vezetni. A szövegkönyv eredeti nyelven + magyar fordításban. Csak idő és pénz, meg vállalkozói szellem kérdése, és érdeklődés iránta.
A libretto: egymás mellett német-spanyol nyelven - ezt a gyakorlatot nálunk is be lehetne/kellene vezetni. A szövegkönyv eredeti nyelven + magyar fordításban. Csak idő és pénz, meg vállalkozói szellem kérdése, és érdeklődés iránta.
257 Haandel 2013-06-08 16:43:25
Transmisión directa desde el Auditorio Nacional de Música de Madrid. [url]http://www.auditorionacional.mcu.es/programacion/programacion_de_salas_obra?idObra=ocne-ciclo-iii-7-concierto-24;Die lustige Witwe[/url] (La viuda alegre) (selección) 9 de junio de 2013 | 11.30 | [url]http://www.listenlive.eu/spain.html;Radio Clásica[/url] | (Web/Hot Bird 13°E) Véronique Gens (La viuda) Christopher Maltman (Danilo) Vanessa Goikoetxea (Valencienne) Gustavo Peña (Camille) [url]http://www.auditorionacional.mcu.es/programacion/contenido/programas/ciii_no24_programa.pdf;Libretto DE & ES[/url]
Transmisión directa desde el Auditorio Nacional de Música de Madrid. [url]http://www.auditorionacional.mcu.es/programacion/programacion_de_salas_obra?idObra=ocne-ciclo-iii-7-concierto-24;Die lustige Witwe[/url] (La viuda alegre) (selección) 9 de junio de 2013 | 11.30 | [url]http://www.listenlive.eu/spain.html;Radio Clásica[/url] | (Web/Hot Bird 13°E) Véronique Gens (La viuda) Christopher Maltman (Danilo) Vanessa Goikoetxea (Valencienne) Gustavo Peña (Camille) [url]http://www.auditorionacional.mcu.es/programacion/contenido/programas/ciii_no24_programa.pdf;Libretto DE & ES[/url]
256 Búbánat 2013-06-06 00:31:32 [Válasz erre: 255 Heiner Lajos 2013-06-05 16:28:11]
Ah! Köszönöm. Akkor kissé fellélegeztem...
Ah! Köszönöm. Akkor kissé fellélegeztem...
255 Heiner Lajos 2013-06-05 16:28:11 [Válasz erre: 254 Búbánat 2013-06-05 14:00:03]
Peerce - Sebastian Youtube. Jo!!!
Peerce - Sebastian Youtube. Jo!!!
254 Búbánat 2013-06-05 14:00:03 [Válasz erre: 251 Heiner Lajos 2013-06-02 22:55:18]
Tippelni tudok: Peerce vagy Björling Reiner Frigyes (Chicago), Széll György (Cleveland) és Ormándy Jenő (Philadelphia) is vezényelte az NBC Orchestrát a negyvenes években. Sőt, a magyar származású Georges Sebastian is... Mind vezényeltek Víg özvegy részleteket. De a kérdezett tenor-karmester párosítást az 1944. aug. 8-i rádióközvetítéseknél nem találtam.
Tippelni tudok: Peerce vagy Björling Reiner Frigyes (Chicago), Széll György (Cleveland) és Ormándy Jenő (Philadelphia) is vezényelte az NBC Orchestrát a negyvenes években. Sőt, a magyar származású Georges Sebastian is... Mind vezényeltek Víg özvegy részleteket. De a kérdezett tenor-karmester párosítást az 1944. aug. 8-i rádióközvetítéseknél nem találtam.
253 Búbánat 2013-06-05 13:27:04 [Válasz erre: 252 Búbánat 2013-06-05 13:25:59]
[url] http://www.loc.gov/search/?q=Leh%C3%A1r&all=true; Minden ami Lehár [/url] [url] http://www.nbcuniversalarchives.com/nbcuni/home/nbcradio.do; NBC Universal Archives [/url]
[url] http://www.loc.gov/search/?q=Leh%C3%A1r&all=true; Minden ami Lehár [/url] [url] http://www.nbcuniversalarchives.com/nbcuni/home/nbcradio.do; NBC Universal Archives [/url]
252 Búbánat 2013-06-05 13:25:59 [Válasz erre: 251 Heiner Lajos 2013-06-02 22:55:18]
Nincs időm keresgélni: [/url] http://www.loc.gov/search/?q=Leh%C3%A1r&all=true; Minden ami Lehár [/url] [url] http://www.nbcuniversalarchives.com/nbcuni/home/nbcradio.do; NBC Universal Archives [/url]
Nincs időm keresgélni: [/url] http://www.loc.gov/search/?q=Leh%C3%A1r&all=true; Minden ami Lehár [/url] [url] http://www.nbcuniversalarchives.com/nbcuni/home/nbcradio.do; NBC Universal Archives [/url]
251 Heiner Lajos 2013-06-02 22:55:18
1944 aug. 8-án világhírű tenor énekelte A víg őzvegy egy részletét, magyar származású karmester vezényletével, az NBC rádióközvetítésén. Kik voltak ők?
1944 aug. 8-án világhírű tenor énekelte A víg őzvegy egy részletét, magyar származású karmester vezényletével, az NBC rádióközvetítésén. Kik voltak ők?
250 Búbánat 2013-06-02 21:49:10 [Válasz erre: 241 Búbánat 2013-03-07 23:18:55]
A Der Göttergatte- operett historikus felvétele (1945) mellett a CPO kiadásában megjelent lemezen –a második CD-n – további nyolc kuriózum (bonusz) található: - An der Saar und am Rhein (Herbert Ernst Groh – tenor; Metropol-Vokalisten; Orchester des Metropol Theater Berlin; Werner Schmidt- Boelcke- Dirigent; Aufnahme:1939) - Du und isch sind füreinander brstimmt (Aus dem Film „Grossfürstin Alexandra”; Richard Tauber – tenor; Odeon Künstler Orchester; Aufnahme: 1933) - Wien, du bist das Herz der Welt (Ester Réthy – Sopran; Wiener Symphoniker; Franz Lehár – Dirigent; Aufnahme: 1942) - Orientalischer Marsch (Wiener Philharmoniker; Franz Lehár – Dirigent; Aufnahme: 1941) - Pikanterien-Walzer „Asklepios-Walzer” (Otto Dobrindt und sein grosses Künstlerorchester; Aufnahme: 1943) - Stadtparkschönheiten (Otto Dobrindt und sein grosses Künstlerorchester; Aufnahme: 1943) - Ungarische Tanzfantasie op.45 für Violins und Orchester (Willi Uhlenhut – Violins; Wiener Rundfunk-Unterhaltungsorchester; Max Schönherr – Dirigent; Aufnahme: 1944) - Serenade für Violine und Orchester (Ferdinand Meysel – Violine; Rundfunkorchester Berlin; Otto Dobrindt – Dirigent; Aufnahme: 1949) Érdemes megvenni a lemezt!
A Der Göttergatte- operett historikus felvétele (1945) mellett a CPO kiadásában megjelent lemezen –a második CD-n – további nyolc kuriózum (bonusz) található: - An der Saar und am Rhein (Herbert Ernst Groh – tenor; Metropol-Vokalisten; Orchester des Metropol Theater Berlin; Werner Schmidt- Boelcke- Dirigent; Aufnahme:1939) - Du und isch sind füreinander brstimmt (Aus dem Film „Grossfürstin Alexandra”; Richard Tauber – tenor; Odeon Künstler Orchester; Aufnahme: 1933) - Wien, du bist das Herz der Welt (Ester Réthy – Sopran; Wiener Symphoniker; Franz Lehár – Dirigent; Aufnahme: 1942) - Orientalischer Marsch (Wiener Philharmoniker; Franz Lehár – Dirigent; Aufnahme: 1941) - Pikanterien-Walzer „Asklepios-Walzer” (Otto Dobrindt und sein grosses Künstlerorchester; Aufnahme: 1943) - Stadtparkschönheiten (Otto Dobrindt und sein grosses Künstlerorchester; Aufnahme: 1943) - Ungarische Tanzfantasie op.45 für Violins und Orchester (Willi Uhlenhut – Violins; Wiener Rundfunk-Unterhaltungsorchester; Max Schönherr – Dirigent; Aufnahme: 1944) - Serenade für Violine und Orchester (Ferdinand Meysel – Violine; Rundfunkorchester Berlin; Otto Dobrindt – Dirigent; Aufnahme: 1949) Érdemes megvenni a lemezt!
249 Haandel 2013-06-02 09:04:52
Guldkoncerten [url]http://www.amazon.de/Lehar-Conducts-Saarbr%C3%BCcken-Concert-1939/dp/B00005Y2IZ/ref=sr_1_5?s=music&ie=UTF8&qid=1370156359&sr=1-5&keywords=lehar+conducts+lehar;Franz Lehár[/url] og Richard Tauber. 02.06.2013 | 19:20 | [url]http://www.listenlive.eu/denmark.html;DR P2[/url] | (Web/Thor 0.8°W /Astra 4.8°E) En koncertoptagelse fra 1939, hvor komponisten Franz Lehár dirigerer musik fra sine egne operetter: Den glade enke, Smilets land, Zigeunerliebe og flere andre. Margret Pfahl, sopran. Marcel Wittrisch, tenor. Saarbrücken Radioorkester. Dirigent: Franz Lehár. (Koncert fra Saarbrücken, 28. juni 1939). Hør også tenoren Richard Tauber sammen med George Melachrino og hans orkester i en radiotransmission fra London.
Guldkoncerten [url]http://www.amazon.de/Lehar-Conducts-Saarbr%C3%BCcken-Concert-1939/dp/B00005Y2IZ/ref=sr_1_5?s=music&ie=UTF8&qid=1370156359&sr=1-5&keywords=lehar+conducts+lehar;Franz Lehár[/url] og Richard Tauber. 02.06.2013 | 19:20 | [url]http://www.listenlive.eu/denmark.html;DR P2[/url] | (Web/Thor 0.8°W /Astra 4.8°E) En koncertoptagelse fra 1939, hvor komponisten Franz Lehár dirigerer musik fra sine egne operetter: Den glade enke, Smilets land, Zigeunerliebe og flere andre. Margret Pfahl, sopran. Marcel Wittrisch, tenor. Saarbrücken Radioorkester. Dirigent: Franz Lehár. (Koncert fra Saarbrücken, 28. juni 1939). Hør også tenoren Richard Tauber sammen med George Melachrino og hans orkester i en radiotransmission fra London.
248 Búbánat 2013-04-24 12:56:46 [Válasz erre: 247 Búbánat 2013-04-23 11:43:18]
Miután a Híres operettek sorozatában kijött 5. kötetnek, a Cigányszerelemnek a CD- mellékletéről végighallgattam az Operettszínház egyik tavalyi előadásán készült élő felvétel részleteit (melynek minőségéről „értekeztem” itt ), ma valóságos felüdülést jelentett számomra lemez- illetve rádióstúdióban készült felvételekről részleteket hallgatni Lehár operettjéből a Dankó Rádió délelőtti Operettkedvelőknek című adásában: 1. Ionel (Gábor) áriája és kettőse Zórikával: „Zórika, Zórika, jöjj vissza már!” (Házy Erzsébet, Ilosfalvy Róbert – 1965, Magyar Állami Operaház Zenekara, vezényel: Breitner Tamás; LP, CD) 2. „Messze a nagy erdő” (Kalocsai Zsuzsa) 3. Kettős „Csókban van csak az ifjúság” (Kukely Júlia, Bende Zsolt) 4. Hármas: Decsi Ágnes, Takács Tamara, Korcsmáros Péter) 5. Négyes: Élet olyan, mint a színház Decsi Ágnes, Takács Tamara, Bende Zsolt, Fülöp Attila) 6. Cigányinduló (Kincses Veronika, Gulyás Dénes, Mersei Miklós, MRT énekkara) Érdemes lesz meghallgatni az öt órakor kezdődő ismétlést a Dankó Rádióban, vagy a www.dankoradio.hu weboldalról online.
Miután a Híres operettek sorozatában kijött 5. kötetnek, a Cigányszerelemnek a CD- mellékletéről végighallgattam az Operettszínház egyik tavalyi előadásán készült élő felvétel részleteit (melynek minőségéről „értekeztem” itt ), ma valóságos felüdülést jelentett számomra lemez- illetve rádióstúdióban készült felvételekről részleteket hallgatni Lehár operettjéből a Dankó Rádió délelőtti Operettkedvelőknek című adásában: 1. Ionel (Gábor) áriája és kettőse Zórikával: „Zórika, Zórika, jöjj vissza már!” (Házy Erzsébet, Ilosfalvy Róbert – 1965, Magyar Állami Operaház Zenekara, vezényel: Breitner Tamás; LP, CD) 2. „Messze a nagy erdő” (Kalocsai Zsuzsa) 3. Kettős „Csókban van csak az ifjúság” (Kukely Júlia, Bende Zsolt) 4. Hármas: Decsi Ágnes, Takács Tamara, Korcsmáros Péter) 5. Négyes: Élet olyan, mint a színház Decsi Ágnes, Takács Tamara, Bende Zsolt, Fülöp Attila) 6. Cigányinduló (Kincses Veronika, Gulyás Dénes, Mersei Miklós, MRT énekkara) Érdemes lesz meghallgatni az öt órakor kezdődő ismétlést a Dankó Rádióban, vagy a www.dankoradio.hu weboldalról online.
247 Búbánat 2013-04-23 11:43:18
[url] http://www.metropol.hu/kultura/cikk/1025020-ciganyszerelem; Lehár: Cigányszerelem [/url] A kötetet írta: Nemlaha György. Benne Lehár Ferenc életútja; Cigányszerelem keletkezése, bemutatói, cselekménye; Az előadóművészek rövid életrajza. Archív fekete-fehér és színes fotók a bécsi ősbemutató és a magyar bemutatók színpadi jeleneteiből válogatva, az Operettszínház 2011-es Cigányszerelem bemutatójáról képek, és a CD-n szereplő énekesek fotóival. Túl vagyok a Híres operettek sorozat ötödik kötetének [url] http://bookline.hu/product/home.action?id=120802&type=22&_v=Lehar_Ferenc_Ciganyszerelem; CD-melléklete [/url] meghallgatásán, de bevallom, nagyon gyatrának találom ami a lemezen van: ének, zenekar, énekkar részéről nem azt hallottam viszont, amit annak idején élőben, a színházban megismertem (nem beszélve a rádió vagy a hanglemezgyár nagyszerű Cigányszerelem-felvételeiről) – ennek talán a műszakiakon kívül oka lehet az is, hogy nem kiváló stúdiófelvételről szólalnak meg a Cigányszerelem részletei, hanem egy élő előadás hangfelvételét kapjuk: a Budapesti Operettszínház 2012. november 3-ai előadásának részletei kerültek fel a korongra. Összesen 12 zeneszám, 68 percben. Pedig élőben – ott voltam a premiert követő egyik előadásán – viszonylag élvezhető volt az ének és a zene, igaz módfelett zavart, hogy alig lehetett ráismerni az eredeti cselekményre, de a versszövegekre is: a darab jelentős zenei és dramaturgiai változtatásokkal került színre Béres Attila rendezésében. (A Gábor Andor eredeti magyar fordítását és a dalszövegeket részben átdolgozta Zoltán Pál és G. Dénes György.) Az is igaz, hogy alig lehet összehasonlítani (vagy egyáltalán nem) operetténekesek hangját operaénekesekével. A hangminőség különbsége ebből is fakad. (Persze, be kell látni: egy operetténekesnek a színpadon beszélnie, a dialógusokat prózában kell mondani, meg jól táncolnia is tudnia kell, ezek a képességek együtt ritkán találhatóak meg az operaénekes eszköztárában...) A CD-n az alábbi művészeket halljuk énekelni az említett élő operettközvetítés felvételéről: Zórika – Fischl Mónika Józsi – Vadász Dániel Ilona – Kalocsai Zsuzsa Gábor, Zórika vőlegénye – Boncsér Gergely Dragoján: Faragó András Berta, nevelőnő – Lehoczky Zsuzsa Jolán – Szendy Szilvi Tivadar – Kerényi Miklós Máté Kutula – Verebes István Vezényel: Makláry László Megértem, hogy minden színháznak érdekében áll dokumentálnia valamilyen formátumban saját, színre vitt produkcióját. Ennek a törekvésnek a része lehetett ez a lemez is. De bevallom, jobban örültem volna a rádióban felvett teljes operett (például, amelyiken közreműködött Kincses Veronika, Kukely Júlia, Bende Zsolt, Gulyás Dénes, Mersei Miklós, Molnár András) zenei anyagának részleteit változatlan formában "átmenteni" lemezre, arról élvezni Lehár e mesterművét, belefelejtkezni csodás melódiáiba, operaházi énekesek és a rádiózenekar tolmácsolásában, a hamisítatlan, ismert dalszövegekkel együtt.
[url] http://www.metropol.hu/kultura/cikk/1025020-ciganyszerelem; Lehár: Cigányszerelem [/url] A kötetet írta: Nemlaha György. Benne Lehár Ferenc életútja; Cigányszerelem keletkezése, bemutatói, cselekménye; Az előadóművészek rövid életrajza. Archív fekete-fehér és színes fotók a bécsi ősbemutató és a magyar bemutatók színpadi jeleneteiből válogatva, az Operettszínház 2011-es Cigányszerelem bemutatójáról képek, és a CD-n szereplő énekesek fotóival. Túl vagyok a Híres operettek sorozat ötödik kötetének [url] http://bookline.hu/product/home.action?id=120802&type=22&_v=Lehar_Ferenc_Ciganyszerelem; CD-melléklete [/url] meghallgatásán, de bevallom, nagyon gyatrának találom ami a lemezen van: ének, zenekar, énekkar részéről nem azt hallottam viszont, amit annak idején élőben, a színházban megismertem (nem beszélve a rádió vagy a hanglemezgyár nagyszerű Cigányszerelem-felvételeiről) – ennek talán a műszakiakon kívül oka lehet az is, hogy nem kiváló stúdiófelvételről szólalnak meg a Cigányszerelem részletei, hanem egy élő előadás hangfelvételét kapjuk: a Budapesti Operettszínház 2012. november 3-ai előadásának részletei kerültek fel a korongra. Összesen 12 zeneszám, 68 percben. Pedig élőben – ott voltam a premiert követő egyik előadásán – viszonylag élvezhető volt az ének és a zene, igaz módfelett zavart, hogy alig lehetett ráismerni az eredeti cselekményre, de a versszövegekre is: a darab jelentős zenei és dramaturgiai változtatásokkal került színre Béres Attila rendezésében. (A Gábor Andor eredeti magyar fordítását és a dalszövegeket részben átdolgozta Zoltán Pál és G. Dénes György.) Az is igaz, hogy alig lehet összehasonlítani (vagy egyáltalán nem) operetténekesek hangját operaénekesekével. A hangminőség különbsége ebből is fakad. (Persze, be kell látni: egy operetténekesnek a színpadon beszélnie, a dialógusokat prózában kell mondani, meg jól táncolnia is tudnia kell, ezek a képességek együtt ritkán találhatóak meg az operaénekes eszköztárában...) A CD-n az alábbi művészeket halljuk énekelni az említett élő operettközvetítés felvételéről: Zórika – Fischl Mónika Józsi – Vadász Dániel Ilona – Kalocsai Zsuzsa Gábor, Zórika vőlegénye – Boncsér Gergely Dragoján: Faragó András Berta, nevelőnő – Lehoczky Zsuzsa Jolán – Szendy Szilvi Tivadar – Kerényi Miklós Máté Kutula – Verebes István Vezényel: Makláry László Megértem, hogy minden színháznak érdekében áll dokumentálnia valamilyen formátumban saját, színre vitt produkcióját. Ennek a törekvésnek a része lehetett ez a lemez is. De bevallom, jobban örültem volna a rádióban felvett teljes operett (például, amelyiken közreműködött Kincses Veronika, Kukely Júlia, Bende Zsolt, Gulyás Dénes, Mersei Miklós, Molnár András) zenei anyagának részleteit változatlan formában "átmenteni" lemezre, arról élvezni Lehár e mesterművét, belefelejtkezni csodás melódiáiba, operaházi énekesek és a rádiózenekar tolmácsolásában, a hamisítatlan, ismert dalszövegekkel együtt.
246 Búbánat 2013-04-20 14:35:57 [Válasz erre: 245 Haandel 2013-04-20 08:44:12]
Legyen itt is nyoma: A víg özvegy zenéjére koreografált balett-premierre kerül sor a következő évadban az Erkel Színházban!
Legyen itt is nyoma: A víg özvegy zenéjére koreografált balett-premierre kerül sor a következő évadban az Erkel Színházban!
245 Haandel 2013-04-20 08:44:12
europeana.eu [url]http://www.europeana.eu/portal/search.html?query=Leh%C3%A1r&rows=24;Lehár[/url] [url]http://www.europeana.eu/portal/search.html?query=Lehar+&rows=24;Lehar[/url]
europeana.eu [url]http://www.europeana.eu/portal/search.html?query=Leh%C3%A1r&rows=24;Lehár[/url] [url]http://www.europeana.eu/portal/search.html?query=Lehar+&rows=24;Lehar[/url]
244 Búbánat 2013-04-07 17:19:06 [Válasz erre: 243 Búbánat 2013-04-07 14:43:23]
Ez az operaházi bemutató egyben magyarországi bemutató volt.
Ez az operaházi bemutató egyben magyarországi bemutató volt.
243 Búbánat 2013-04-07 14:43:23
Rövidesen megjelenik a CPO-nál a legújabb Lehár-lemez: Franz Lehár: DAS FUERSTENKIND cpo 777 680-2 Az operett teljes felvétele 2 CD-n Magyar címe: A hercegkisasszony, melyet a Magyar Királyi Operaház is bemutatott 1910. december 20-án (magyarra fordítását Viktor Léon és Gábor Andor jegyzik) –alig több mint egy évvel a bécsi ősbemutatót követően. Itthon, a rádióban Házy Erzsébet is lemezre vette a címszereplő egyik szép dalát… - Fotini, a parneszi hercegnő dala (Házy Erzsébet) - Intermezzo Km.: a Magyar Állami Operaház Zenekara Vezényel: Bródy Tamás
Rövidesen megjelenik a CPO-nál a legújabb Lehár-lemez: Franz Lehár: DAS FUERSTENKIND cpo 777 680-2 Az operett teljes felvétele 2 CD-n Magyar címe: A hercegkisasszony, melyet a Magyar Királyi Operaház is bemutatott 1910. december 20-án (magyarra fordítását Viktor Léon és Gábor Andor jegyzik) –alig több mint egy évvel a bécsi ősbemutatót követően. Itthon, a rádióban Házy Erzsébet is lemezre vette a címszereplő egyik szép dalát… - Fotini, a parneszi hercegnő dala (Házy Erzsébet) - Intermezzo Km.: a Magyar Állami Operaház Zenekara Vezényel: Bródy Tamás
242 Haandel 2013-04-02 17:40:54
Arthaus Musik – [url]http://arthaus-musik.com/;Bestseller[/url] [url] http://arthaus-musik.com/index.php?id=12&L=1&tx_axdvds_pi1[view]=single&tx_axdvds_pi1[id]=182&cHash=6115413aa6; Franz Lehár: Die Lustige Witwe[/url] Opernhaus Zürich 2004 Ute Gfrerer, Rodney Gilfry, Dagmar Schellenberger Orchestra, Chorus: Chor und Orchester der Oper Zürich Conductor: Franz Welser-Möst ***** Állítólag: Met 2014/15 | The Merry Widow Rodney Gilfry, Renée Fleming / Susan Graham
Arthaus Musik – [url]http://arthaus-musik.com/;Bestseller[/url] [url] http://arthaus-musik.com/index.php?id=12&L=1&tx_axdvds_pi1[view]=single&tx_axdvds_pi1[id]=182&cHash=6115413aa6; Franz Lehár: Die Lustige Witwe[/url] Opernhaus Zürich 2004 Ute Gfrerer, Rodney Gilfry, Dagmar Schellenberger Orchestra, Chorus: Chor und Orchester der Oper Zürich Conductor: Franz Welser-Möst ***** Állítólag: Met 2014/15 | The Merry Widow Rodney Gilfry, Renée Fleming / Susan Graham
241 Búbánat 2013-03-07 23:18:55
[url] http://www.soundandmusic.com/franz-lehr-1870-1948-lehar-der-goettergatte-A-25400.html; Franz Lehár: DER GOETTERGATTE [/url] Operetta in three acts; Historical Recording 1945 CD cpo 777 029-2 Liesl Andergast, Henny Herze, Anton Dermota, Franz Borsos, Fred Liewehr, Lizzi Holzschuh, Wiener Rundfunkorchester & Chor, Max Schoenherr (Leitung) Lehár Ferenc a Drótostót és a Bécsi asszonyok után harmadik operettjeként komponálta az 1904-ben bemutatott operettjét (három felvonásban, előjátékkal). Szövegét Moliere után Victor Léon ás Leo Stein írta. Ősbemutatója Bécsben volt a Carl Theaterben 1904. január 20-án. Magyarországon "Mulató istenek" címen mutatta be a Magyar Színház 1905. február 10-én. A víg özvegy előtt egy évvel keletkezett darab Lehár egyetlen görög mitológiai tárgyú operettje. A Lehár által is becsült előjátékban egy thébai költő kéri Zeuszt (az eredeti szövegkönyvben még Jupiterként nevezik), hogy adjon ihletet következő színművéhez. Zeusz elmeséli neki, hogy hált együtt Amphitrüon képében annak gyönyörű feleségével, Alkménével. Később megérkezett az igazi férj, az is szeretkezett asszonyával. A kettős aktusból született a halhatatlan Héraklész és a halandó Iphiklész. A mű 1904-ben A bálványférj címet kapta, hiszen Zeusz (Jupiter) a rege szerint földi férj helyett ölelte Alkménét Németh Amadé írja A magyar operett története című könyvében, hogy a pikáns történetet megírta még Plautus, Druon, Giraudoux, Operát írt belőle Purcell, Grétry és Wolf-Ferrari. A darab többi része nem tetszett Lehárnak, mert eltolódott a varieté felé. Össze is veszett Steinnel. Ez volt egyébként a librettóírók mini-forradalmának kora. Különböző lapszerkesztők és zenekritikusok át akarták venni a szövegpiacot és kisajátítani azt a maguk céljára. Lehárt is be akarták vonni a csetepatéba, de ő újabb és újabb melódiákkal válaszolt… Érdekesség még, hogy a perpatvar miatt, meg a színházigazgató túl hosszúnak tartotta a darabot, Lehárnak meg kellett alkudnia és művét lerövidítenie, így épp azt az áriát hagyta ki, melyet felhasznált későbbi, világhírűvé lett művében: Vilja-dal néven ismerjük A víg özvegyből. (Itt eredetileg Alkméné imája lett volna ez a kihúzott dal.) [url] http://discplus.ch/index.asp?from=xy&main=%2Fsearch%2Easp%3Fsmod%5Fid%3D119286%26sart%5Fid%3D1%26requery%3D1%26from%3Dxy&framemreloaded=10; Az operettlemez fülszövegéből [/url] megtudhatjuk, hogy e historikus felvételt nem sokkal a II. Világháború befejezése előtt, 1945-ben vették fel a stúdióban.
[url] http://www.soundandmusic.com/franz-lehr-1870-1948-lehar-der-goettergatte-A-25400.html; Franz Lehár: DER GOETTERGATTE [/url] Operetta in three acts; Historical Recording 1945 CD cpo 777 029-2 Liesl Andergast, Henny Herze, Anton Dermota, Franz Borsos, Fred Liewehr, Lizzi Holzschuh, Wiener Rundfunkorchester & Chor, Max Schoenherr (Leitung) Lehár Ferenc a Drótostót és a Bécsi asszonyok után harmadik operettjeként komponálta az 1904-ben bemutatott operettjét (három felvonásban, előjátékkal). Szövegét Moliere után Victor Léon ás Leo Stein írta. Ősbemutatója Bécsben volt a Carl Theaterben 1904. január 20-án. Magyarországon "Mulató istenek" címen mutatta be a Magyar Színház 1905. február 10-én. A víg özvegy előtt egy évvel keletkezett darab Lehár egyetlen görög mitológiai tárgyú operettje. A Lehár által is becsült előjátékban egy thébai költő kéri Zeuszt (az eredeti szövegkönyvben még Jupiterként nevezik), hogy adjon ihletet következő színművéhez. Zeusz elmeséli neki, hogy hált együtt Amphitrüon képében annak gyönyörű feleségével, Alkménével. Később megérkezett az igazi férj, az is szeretkezett asszonyával. A kettős aktusból született a halhatatlan Héraklész és a halandó Iphiklész. A mű 1904-ben A bálványférj címet kapta, hiszen Zeusz (Jupiter) a rege szerint földi férj helyett ölelte Alkménét Németh Amadé írja A magyar operett története című könyvében, hogy a pikáns történetet megírta még Plautus, Druon, Giraudoux, Operát írt belőle Purcell, Grétry és Wolf-Ferrari. A darab többi része nem tetszett Lehárnak, mert eltolódott a varieté felé. Össze is veszett Steinnel. Ez volt egyébként a librettóírók mini-forradalmának kora. Különböző lapszerkesztők és zenekritikusok át akarták venni a szövegpiacot és kisajátítani azt a maguk céljára. Lehárt is be akarták vonni a csetepatéba, de ő újabb és újabb melódiákkal válaszolt… Érdekesség még, hogy a perpatvar miatt, meg a színházigazgató túl hosszúnak tartotta a darabot, Lehárnak meg kellett alkudnia és művét lerövidítenie, így épp azt az áriát hagyta ki, melyet felhasznált későbbi, világhírűvé lett művében: Vilja-dal néven ismerjük A víg özvegyből. (Itt eredetileg Alkméné imája lett volna ez a kihúzott dal.) [url] http://discplus.ch/index.asp?from=xy&main=%2Fsearch%2Easp%3Fsmod%5Fid%3D119286%26sart%5Fid%3D1%26requery%3D1%26from%3Dxy&framemreloaded=10; Az operettlemez fülszövegéből [/url] megtudhatjuk, hogy e historikus felvételt nem sokkal a II. Világháború befejezése előtt, 1945-ben vették fel a stúdióban.
240 Búbánat 2013-02-16 13:53:12 [Válasz erre: 239 frushena 2013-02-16 12:03:10]
Köszönöm, kedves vagy!
Köszönöm, kedves vagy!
239 frushena 2013-02-16 12:03:10
[url]http://teatteri.vaasa.fi/tmp_teatteri_site_0.asp?sua=1&lang=1&s=1;Franz Lehár: ILOINEN LESKI[/url]
[url]http://teatteri.vaasa.fi/tmp_teatteri_site_0.asp?sua=1&lang=1&s=1;Franz Lehár: ILOINEN LESKI[/url]
238 Búbánat 2013-02-16 10:07:56 [Válasz erre: 237 Búbánat 2013-02-16 10:07:31]
Nem értem, miért nem működik ez a link...
Nem értem, miért nem működik ez a link...
237 Búbánat 2013-02-16 10:07:31 [Válasz erre: 235 Búbánat 2013-02-16 10:03:24]
[url] http://teatteri.vaasa.fi/tmp_teatteri_site_0.asp?sua=1&lang=1&s=1; Franz Lehár: ILOINEN LESKI [/url]
[url] http://teatteri.vaasa.fi/tmp_teatteri_site_0.asp?sua=1&lang=1&s=1; Franz Lehár: ILOINEN LESKI [/url]
236 Búbánat 2013-02-16 10:04:34 [Válasz erre: 235 Búbánat 2013-02-16 10:03:24]
[url] http://teatteri.vaasa.fi/tmp_teatteri_catalog_1.asp?sua=1&lang=1&s=195; Franz Lehár: ILOINEN LESKI [/url]
[url] http://teatteri.vaasa.fi/tmp_teatteri_catalog_1.asp?sua=1&lang=1&s=195; Franz Lehár: ILOINEN LESKI [/url]
235 Búbánat 2013-02-16 10:03:24
„A víg özvegy” finnül a Vaasai Városi Színházban! Lehár Ferenc A víg özvegy című operettjét a 2013. január 11 - április 13-ig közötti időszakban tűzi műsorára a Vaasai Városi Színház. Az előadás a Vaasai Operaegyesület, a Vaasai Városi Színház és a Vaasai Városi Zenekar közös produkciója. Karmester: Jin Wang és Jari Hiekkapelto [url] http://teatteri.vaasa.fi/tmp_teatteri_catalog_1.asp?sua=1&lang=1&s=195; Franz Lehár: ILOINEN LESKI [/url] Musiikinjohto: JIN WANG , JARI HIEKKAPELTO Ohjaus: JUULIA TAPOLA Lavastus ja puvustus: TAINA RELANDER Vaasan Oopperasäätiön , Vaasan kaupunginteatterin ja Vaasan kaupunginorkesterin yhteistyö Ensi-illat 11-12.1.2013 , suuri näyttämö Romeo Kesto n. 2 h 20 min (sis.väliajan) Operetin tapahtumat sijoittuvat 1920-luvun Pariisiin, joka on täynnä eleganssia, juhlia, unelmia ja rakkauden kaipuuta. Operetin päärooleissa nähdään upeat solistit: Hannan roolissa Mari Palo ja Hedvig Paulig, Danilon roolissa Olli Tuovinen ja Markus Nieminen.
„A víg özvegy” finnül a Vaasai Városi Színházban! Lehár Ferenc A víg özvegy című operettjét a 2013. január 11 - április 13-ig közötti időszakban tűzi műsorára a Vaasai Városi Színház. Az előadás a Vaasai Operaegyesület, a Vaasai Városi Színház és a Vaasai Városi Zenekar közös produkciója. Karmester: Jin Wang és Jari Hiekkapelto [url] http://teatteri.vaasa.fi/tmp_teatteri_catalog_1.asp?sua=1&lang=1&s=195; Franz Lehár: ILOINEN LESKI [/url] Musiikinjohto: JIN WANG , JARI HIEKKAPELTO Ohjaus: JUULIA TAPOLA Lavastus ja puvustus: TAINA RELANDER Vaasan Oopperasäätiön , Vaasan kaupunginteatterin ja Vaasan kaupunginorkesterin yhteistyö Ensi-illat 11-12.1.2013 , suuri näyttämö Romeo Kesto n. 2 h 20 min (sis.väliajan) Operetin tapahtumat sijoittuvat 1920-luvun Pariisiin, joka on täynnä eleganssia, juhlia, unelmia ja rakkauden kaipuuta. Operetin päärooleissa nähdään upeat solistit: Hannan roolissa Mari Palo ja Hedvig Paulig, Danilon roolissa Olli Tuovinen ja Markus Nieminen.
234 Haandel 2013-02-11 16:12:18
[url]http://www.br.de/radio/br-klassik/programmkalender/sendung483112.html;Franz Lehár: "Paganini"[/url] 11.02.2013 | 19:05 bis 20:10 Uhr | [url]http://www.listenlive.eu/germany.html;BR-Klassik[/url] | (Web/Astra 19.2°E) Maria Anna Elisa - Kristiane Kaiser Bella Giretti - Eva Liebau Paganini - Zoran Todorovich Marchese Giacomo Pimpinelli - Martin Zysset Fürst Felice Bacciocchi - Jörg Schörner Erzähler: Jerzy May Aufnahme vom 8. Oktober 2009 im Studio 1 des Münchner Funkhauses
[url]http://www.br.de/radio/br-klassik/programmkalender/sendung483112.html;Franz Lehár: "Paganini"[/url] 11.02.2013 | 19:05 bis 20:10 Uhr | [url]http://www.listenlive.eu/germany.html;BR-Klassik[/url] | (Web/Astra 19.2°E) Maria Anna Elisa - Kristiane Kaiser Bella Giretti - Eva Liebau Paganini - Zoran Todorovich Marchese Giacomo Pimpinelli - Martin Zysset Fürst Felice Bacciocchi - Jörg Schörner Erzähler: Jerzy May Aufnahme vom 8. Oktober 2009 im Studio 1 des Münchner Funkhauses
233 Búbánat 2013-01-12 16:33:11
Lehár-operett bemutatójára készülnek PR Forrás: MTI/MNO 2013. január 12., szombat 02:05 Megkezdődtek Lehár A víg özvegy című operettjének próbái a bosnyák fővárosban, a premier február közepén lesz a szarajevói Nemzeti Színházban. A Nemzeti Színház kistermében folynak A víg özvegy próbái, csütörtökön vonul át a társulat a nagy színpadra, és úgy tervezik, hogy a bemutatót február közepén tartják meg. Krunoslav Cigoj rendezi Lehár Ferenc (1870–1948) magyar zeneszerző, komponista, karmester darabját, amelyet 2000-ben már színpadra állított Szarajevóban. Aida Corbadzic, a színház operatársulatának szólistája énekli a címszerepet, Glavári Hannát, míg partnere, Danilo gróf szerepében Davor Radic lesz látható, ő Horvátországból érkezett vendégművész
Lehár-operett bemutatójára készülnek PR Forrás: MTI/MNO 2013. január 12., szombat 02:05 Megkezdődtek Lehár A víg özvegy című operettjének próbái a bosnyák fővárosban, a premier február közepén lesz a szarajevói Nemzeti Színházban. A Nemzeti Színház kistermében folynak A víg özvegy próbái, csütörtökön vonul át a társulat a nagy színpadra, és úgy tervezik, hogy a bemutatót február közepén tartják meg. Krunoslav Cigoj rendezi Lehár Ferenc (1870–1948) magyar zeneszerző, komponista, karmester darabját, amelyet 2000-ben már színpadra állított Szarajevóban. Aida Corbadzic, a színház operatársulatának szólistája énekli a címszerepet, Glavári Hannát, míg partnere, Danilo gróf szerepében Davor Radic lesz látható, ő Horvátországból érkezett vendégművész
232 Búbánat 2012-12-29 12:35:49
Ha mi is magunkénak valljuk Lehárt, miért nem teszünk érte? Lenne mit nekünk ellesni, elsajátítani a szlovákoktól, miként teszik ezt szomszédunknál… Íme a példa! [url] http://www.fr-lehar.sk/index.php?action=rolunk; Lehár Ferenc Polgári Társulás – Komárom [/url] Kiemelt programjaink a 2013-as évben 2013.január 26. Hagyományteremtő I. LEHÁR BÁL – helyszín Komárno-Tiszti Pavilon díszterme 2013.május Lehár Fesztivál Lehár vetélkedő középiskolások számára Térzenefesztivál: Komáromi Egressy Béni Zeneiskola mellett működő ÖSSZHANG” Közművelődési Alapítvány Fúvószenekara, csehországi fúvószenekar, Veselá kapela Komárno – fúvószenekar valamint a Klapka György dalkör Komárno 2013.júl.6-13 (7 éjszaka) Nemzetközi Lehár nyári zenei tábor – Patince fürdőhely Penzión** Bonaparte, Penzión** Korzika – a zenét tanuló tehetséges, de szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek számára – Csehország testvérvárosok (Blansko, Terezín), Szlovákia és Magyarország Komárom térségéből – válogatás alapján. 2013.okt-.nov. Lehár tánciskola (6 hetes) Kéthavonta zenés-irodalmi kéváház – Komárno. (Klubtevékenység)
Ha mi is magunkénak valljuk Lehárt, miért nem teszünk érte? Lenne mit nekünk ellesni, elsajátítani a szlovákoktól, miként teszik ezt szomszédunknál… Íme a példa! [url] http://www.fr-lehar.sk/index.php?action=rolunk; Lehár Ferenc Polgári Társulás – Komárom [/url] Kiemelt programjaink a 2013-as évben 2013.január 26. Hagyományteremtő I. LEHÁR BÁL – helyszín Komárno-Tiszti Pavilon díszterme 2013.május Lehár Fesztivál Lehár vetélkedő középiskolások számára Térzenefesztivál: Komáromi Egressy Béni Zeneiskola mellett működő ÖSSZHANG” Közművelődési Alapítvány Fúvószenekara, csehországi fúvószenekar, Veselá kapela Komárno – fúvószenekar valamint a Klapka György dalkör Komárno 2013.júl.6-13 (7 éjszaka) Nemzetközi Lehár nyári zenei tábor – Patince fürdőhely Penzión** Bonaparte, Penzión** Korzika – a zenét tanuló tehetséges, de szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek számára – Csehország testvérvárosok (Blansko, Terezín), Szlovákia és Magyarország Komárom térségéből – válogatás alapján. 2013.okt-.nov. Lehár tánciskola (6 hetes) Kéthavonta zenés-irodalmi kéváház – Komárno. (Klubtevékenység)
