314 Haandel 2014-07-09 16:57:41
[url]http://es.wikipedia.org/wiki/Pablo_Luna;Pablo Luna[/url] se convirtió en un destacado representante de un nuevo estilo de zarzuela inspirado en la opereta vienesa, especialmente en las obras de Franz Lehár. [url]https://translate.google.com/translate?sl=es&tl=hu&js=y&prev=_t&hl=en&ie=UTF-8&u=http%3A%2F%2Fes.wikipedia.org%2Fwiki%2FPablo_Luna&edit-text=;Google Translate[/url] ***** Lehár Ferenc (Komárom, 1870. április 30. – Bad Ischl, 1948. október 24.) Pablo Luna (May 21, 1879 Alhama de Aragón – January 28, 1942 Madrid)
[url]http://es.wikipedia.org/wiki/Pablo_Luna;Pablo Luna[/url] se convirtió en un destacado representante de un nuevo estilo de zarzuela inspirado en la opereta vienesa, especialmente en las obras de Franz Lehár. [url]https://translate.google.com/translate?sl=es&tl=hu&js=y&prev=_t&hl=en&ie=UTF-8&u=http%3A%2F%2Fes.wikipedia.org%2Fwiki%2FPablo_Luna&edit-text=;Google Translate[/url] ***** Lehár Ferenc (Komárom, 1870. április 30. – Bad Ischl, 1948. október 24.) Pablo Luna (May 21, 1879 Alhama de Aragón – January 28, 1942 Madrid)
313 Búbánat 2014-06-29 21:51:00
Ma a naptárban Péter és Pál névnapja szerepel, amely nevek bennem mindig Lehárt és egy ritkán műsorra kerülő zenés darabját juttatják eszembe... Kevéssé ismert: Lehár Ferenc A víg özvegy 1905-ös bemutatója után egy évvel egy gyermekoperettet komponált. Ennek a darabnak a címében szerepel e két keresztnév: Péter és Pál Bergengóciában - Peter und Paul reisen ins Schlaraffenland Zenés mesejáték apoteózissal. Szöveg: Robert Bodantzky és Fritz Grünbaum. Ősbemutató: Bécs, Theater an der Wien. 1906. december 1. Nálunk nem adták elő. Tartalmi kivonat: Péter és Pál suszterinasok. A lustaság szelleme elrepíti őket Sültgalambországba. A fiúk megunják a semmittevést és visszaszöknek mesterükhöz. Karácsonyi apoteózis dicsőíti a munkás,tevékeny életet. Találtam a Youtube-on ebből a gyermekoperettből néhány részletet: [url] http://www.youtube.com/watch?v=oYDbTfvFhJ8; Peter and Paul in the Land of Nod Music by Franz Lehár [/url] Little Karls song Feltöltés: 2010. máj. 14. In this delightful scene Master Kneipps young son sings about his new rocking horse. Tavi Gevinson stars as the boy from this Chicago Folks Operetta 2008 production Chicago, 2008 [url] http://www.youtube.com/watch?v=RaD5pEgMgcw; Peter and Paul in the Land of Nod Music by Franz Lehár [/url] Vegetable Wedding, Gingerbread man polka, Honey Nymph Waltz and March of the Guard from the arch of the Guard from the ballet section of the childrens operetta Peter and Paul in the Land of Nod. Choreography by August Tye. Chicago, 2008 [url] http://www.youtube.com/watch?v=Er6tj0TrcEo; Peter and Paul in the Land of Nod Music by Franz Lehár [/url] Dance of the Piglets- Elementary school children from the Childrens Operetta Workshop (COW) perform in the kids operetta Peter and Paul in the Land of Nod. Choreography by August Tye. Chicago, 2008 [url] http://www.youtube.com/watch?v=JE5qlmMXYtY; Ferkeltanz, Peter und Paul im Schlaraffenland, Franz Lehár [/url] 4.11.2012 im Kulturzentrum in Perchtoldsdorf. Verein Operette und Klassisches Musical für Klein und Groß, Operettengruppe aus dem Schloßkindergarten in Baden.
Ma a naptárban Péter és Pál névnapja szerepel, amely nevek bennem mindig Lehárt és egy ritkán műsorra kerülő zenés darabját juttatják eszembe... Kevéssé ismert: Lehár Ferenc A víg özvegy 1905-ös bemutatója után egy évvel egy gyermekoperettet komponált. Ennek a darabnak a címében szerepel e két keresztnév: Péter és Pál Bergengóciában - Peter und Paul reisen ins Schlaraffenland Zenés mesejáték apoteózissal. Szöveg: Robert Bodantzky és Fritz Grünbaum. Ősbemutató: Bécs, Theater an der Wien. 1906. december 1. Nálunk nem adták elő. Tartalmi kivonat: Péter és Pál suszterinasok. A lustaság szelleme elrepíti őket Sültgalambországba. A fiúk megunják a semmittevést és visszaszöknek mesterükhöz. Karácsonyi apoteózis dicsőíti a munkás,tevékeny életet. Találtam a Youtube-on ebből a gyermekoperettből néhány részletet: [url] http://www.youtube.com/watch?v=oYDbTfvFhJ8; Peter and Paul in the Land of Nod Music by Franz Lehár [/url] Little Karls song Feltöltés: 2010. máj. 14. In this delightful scene Master Kneipps young son sings about his new rocking horse. Tavi Gevinson stars as the boy from this Chicago Folks Operetta 2008 production Chicago, 2008 [url] http://www.youtube.com/watch?v=RaD5pEgMgcw; Peter and Paul in the Land of Nod Music by Franz Lehár [/url] Vegetable Wedding, Gingerbread man polka, Honey Nymph Waltz and March of the Guard from the arch of the Guard from the ballet section of the childrens operetta Peter and Paul in the Land of Nod. Choreography by August Tye. Chicago, 2008 [url] http://www.youtube.com/watch?v=Er6tj0TrcEo; Peter and Paul in the Land of Nod Music by Franz Lehár [/url] Dance of the Piglets- Elementary school children from the Childrens Operetta Workshop (COW) perform in the kids operetta Peter and Paul in the Land of Nod. Choreography by August Tye. Chicago, 2008 [url] http://www.youtube.com/watch?v=JE5qlmMXYtY; Ferkeltanz, Peter und Paul im Schlaraffenland, Franz Lehár [/url] 4.11.2012 im Kulturzentrum in Perchtoldsdorf. Verein Operette und Klassisches Musical für Klein und Groß, Operettengruppe aus dem Schloßkindergarten in Baden.
312 Haandel 2014-06-29 19:22:06 [Válasz erre: 311 Haandel 2014-06-29 19:15:32]
[url]https://www.youtube.com/watch?v=yqw7aKG6eIc;g[/url]
[url]https://www.youtube.com/watch?v=yqw7aKG6eIc;g[/url]
311 Haandel 2014-06-29 19:15:32 [Válasz erre: 309 zalbarna 2014-06-29 18:45:50]
:-) A francba, hogy volt képem ilyen képtelenséket kérdezni… Csak egy a magyarázat: ‘Mindenre képes vagyok ha egy érdekes képet látok!’ mondta Zalbarna, a látnok! ;-)
:-) A francba, hogy volt képem ilyen képtelenséket kérdezni… Csak egy a magyarázat: ‘Mindenre képes vagyok ha egy érdekes képet látok!’ mondta Zalbarna, a látnok! ;-)
310 zalbarna 2014-06-29 18:48:12 [Válasz erre: 309 zalbarna 2014-06-29 18:45:50]
..és hát valljuk meg, háttal van , kémszépen, ha nem is megvető...de ami rosszabb, mintha közömbös lenne...:)
..és hát valljuk meg, háttal van , kémszépen, ha nem is megvető...de ami rosszabb, mintha közömbös lenne...:)
309 zalbarna 2014-06-29 18:45:50 [Válasz erre: 308 Haandel 2014-06-29 17:48:18]
A képen Lehár Franz éppen azt nézi, hogy hogyan ( miképpen) vélekedik Liszt Franz az ő ( Lehár Franz) képtelen rögtönzéseiről, kéremmszépen...
A képen Lehár Franz éppen azt nézi, hogy hogyan ( miképpen) vélekedik Liszt Franz az ő ( Lehár Franz) képtelen rögtönzéseiről, kéremmszépen...
308 Haandel 2014-06-29 17:48:18 [Válasz erre: 307 Búbánat 2014-06-28 12:17:48]
Nos, ez nem ilyen egyszerű! Kérem szépen, képesek vagy képtelenk vagyunk-e valaki mást is felismerni a ‘Képek a képen’ képen? (;-)
Nos, ez nem ilyen egyszerű! Kérem szépen, képesek vagy képtelenk vagyunk-e valaki mást is felismerni a ‘Képek a képen’ képen? (;-)
306 Haandel 2014-06-28 08:08:10 [Válasz erre: 305 Haandel 2014-06-28 08:06:05]
→ 1,708 × 1,453 pixels
→ 1,708 × 1,453 pixels
305 Haandel 2014-06-28 08:06:05 [Válasz erre: 304 Búbánat 2014-06-27 21:56:12]
A második kép (ld. In arte) nagyon érdekes. Franz Lehár nel suo studio in Theobaldgasse 16 a Vienna nel 1912 [url]http://commons.wikimedia.org/wiki/File:Leh%C3%A1r,_Franz_(1912).jpg; Franz Lehár im Arbeitszimmer seines Hauses in der Theobaldgasse 16 in Wien[/url] (1912) + Ld. 272: Gedenktafeln in Wien [url]http://www.viennatouristguide.at/Gedenktafeln/pers/L/lehar_6.htm;Franz Lehár[/url] 1060, Theobaldgasse 16
A második kép (ld. In arte) nagyon érdekes. Franz Lehár nel suo studio in Theobaldgasse 16 a Vienna nel 1912 [url]http://commons.wikimedia.org/wiki/File:Leh%C3%A1r,_Franz_(1912).jpg; Franz Lehár im Arbeitszimmer seines Hauses in der Theobaldgasse 16 in Wien[/url] (1912) + Ld. 272: Gedenktafeln in Wien [url]http://www.viennatouristguide.at/Gedenktafeln/pers/L/lehar_6.htm;Franz Lehár[/url] 1060, Theobaldgasse 16
304 Búbánat 2014-06-27 21:56:12 [Válasz erre: 303 Haandel 2014-06-27 07:13:05]
Haandel fórumtársunk az alábbi linket betette az Élő közvetítések topicjába; legyen itt is meg: [url] http://www.teatroregio.torino.it/node/4116/galleria; La vedova allegra – képgaléria [/url] Teatro Regio, Venerdì 27 Giugno 2014 - Domenica 6 Luglio 2014
Haandel fórumtársunk az alábbi linket betette az Élő közvetítések topicjába; legyen itt is meg: [url] http://www.teatroregio.torino.it/node/4116/galleria; La vedova allegra – képgaléria [/url] Teatro Regio, Venerdì 27 Giugno 2014 - Domenica 6 Luglio 2014
303 Haandel 2014-06-27 07:13:05
In diretta dal Teatro Regio di Torino [url]http://www.teatroregio.torino.it/node/4116;La vedova allegra[/url] venerdì 27 giugno 2014 | 20.00 | [url]http://www.rai.tv/dl/RaiTV/popup/player_radio.html?v=3;Rai radio 3[/url] (Web/Hot Bird 13°E) Operetta in tre atti di Victor Léon e Leo Stein dalla commedia L'Attaché d'ambassade di Henri Meilhac musica di Franz Lehár Hanna Glawari [url]http://musicalworld.com/artists/svetla-vassileva/;Svetla Vassileva[/url] il conte Danilo Danilowitsch, segretario dell'ambasciata pontevedrina [url]http://www.alessandrosafina.info/;Alessandro Safina[/url] Camille de Rossillon [url]http://www.deutscheoperberlin.de/en_EN/ensemble/ivan-magri.74482#;Ivan Magrì[/url] il barone Mirko Zeta, ambasciatore pontevedrino a Parigi Nicolò Ceriani Valencienne, sua moglie [url]http://www.teatroliricodicagliari.it/files_repository/File/Biografie%20Interpreti/Biografie%20Interpreti%202013/daniela%20mazzucato.pdf;Daniela Mazzucato[/url] Njegus, impiegato di cancelleria dell'ambasciata pontevedrina Antonello Costa Il visconte Cascada Dario Giorgelè Raoul de St-Brioche Max René Cosotti Pritschitsch, colonnello pontevedrino Stefano Consolini Bogdanowitsch Paolo Maria Orecchia Kromow Donato Di Gioia Sylviane Marta Calcaterra Olga Francesca Rotondo Praskowia Francesca Franci Orchestra e Coro del Teatro Regio di Torino Maestro del Coro Claudio Fenoglio direttore Christoph Campestrini regia, scene, costumi Hugo de Ana
In diretta dal Teatro Regio di Torino [url]http://www.teatroregio.torino.it/node/4116;La vedova allegra[/url] venerdì 27 giugno 2014 | 20.00 | [url]http://www.rai.tv/dl/RaiTV/popup/player_radio.html?v=3;Rai radio 3[/url] (Web/Hot Bird 13°E) Operetta in tre atti di Victor Léon e Leo Stein dalla commedia L'Attaché d'ambassade di Henri Meilhac musica di Franz Lehár Hanna Glawari [url]http://musicalworld.com/artists/svetla-vassileva/;Svetla Vassileva[/url] il conte Danilo Danilowitsch, segretario dell'ambasciata pontevedrina [url]http://www.alessandrosafina.info/;Alessandro Safina[/url] Camille de Rossillon [url]http://www.deutscheoperberlin.de/en_EN/ensemble/ivan-magri.74482#;Ivan Magrì[/url] il barone Mirko Zeta, ambasciatore pontevedrino a Parigi Nicolò Ceriani Valencienne, sua moglie [url]http://www.teatroliricodicagliari.it/files_repository/File/Biografie%20Interpreti/Biografie%20Interpreti%202013/daniela%20mazzucato.pdf;Daniela Mazzucato[/url] Njegus, impiegato di cancelleria dell'ambasciata pontevedrina Antonello Costa Il visconte Cascada Dario Giorgelè Raoul de St-Brioche Max René Cosotti Pritschitsch, colonnello pontevedrino Stefano Consolini Bogdanowitsch Paolo Maria Orecchia Kromow Donato Di Gioia Sylviane Marta Calcaterra Olga Francesca Rotondo Praskowia Francesca Franci Orchestra e Coro del Teatro Regio di Torino Maestro del Coro Claudio Fenoglio direttore Christoph Campestrini regia, scene, costumi Hugo de Ana
302 Búbánat 2014-05-19 13:32:12 [Válasz erre: 291 Búbánat 2014-02-11 19:05:03]
A 291. sorszámnál írtam a következőket: „Láttam anno a Budapesti Sportcsarnokban jégrevüként is előadni A víg özvegyet- egy nemzetközi produkcióban! Külföldi) társulat hozta el hozzánk először (és eddig utoljára) Lehár remekét. Emlékszem, színpompás jelmezekben korcsolyáztak és táncoltak a jégen a szereplők a jól ismert Lehár-melódiákra - a teljes művet előadták, hatalmas sikerük volt!” Arra nem emlékeztem, hogy pontosan melyik évben is volt ez a jégrevü műsor. Most a plakát árverési internetes katalógusából ezt is, meg a helyszínt is pontosíthatom: [url] http://axioart.com/tetel/benk-lehar-vig-ozvegy-revu-operett-a-jegen-kis-stadi; Benkő - Lehár: Víg özvegy - Revü-operett a jégen [/url] Benkő - Lehár: Víg özvegy - Revü-operett a jégen - Kis stadion – 1973. augusztus 24 - szeptember 4-ig Dátum: 1973 - Nyomda: Offset nyomda - Méret: 56x81 cm - Állapot: Szélein beszakadásokkal, gyűrődésekkel KIKIÁLTÁSI ÁR: 12 000 HUF 287. tételszám A fotóra kattintva nagyobb méretben is megtekinthető az eseményt hírül adó plakát. Pest-Budai Árverezőház 10. Plakát levelezési árverés 2014.05.30. péntek 17:00 Vételi megbízás is adható: axioart ügyfélszolgálat support@axioart.com www.axioart.com
A 291. sorszámnál írtam a következőket: „Láttam anno a Budapesti Sportcsarnokban jégrevüként is előadni A víg özvegyet- egy nemzetközi produkcióban! Külföldi) társulat hozta el hozzánk először (és eddig utoljára) Lehár remekét. Emlékszem, színpompás jelmezekben korcsolyáztak és táncoltak a jégen a szereplők a jól ismert Lehár-melódiákra - a teljes művet előadták, hatalmas sikerük volt!” Arra nem emlékeztem, hogy pontosan melyik évben is volt ez a jégrevü műsor. Most a plakát árverési internetes katalógusából ezt is, meg a helyszínt is pontosíthatom: [url] http://axioart.com/tetel/benk-lehar-vig-ozvegy-revu-operett-a-jegen-kis-stadi; Benkő - Lehár: Víg özvegy - Revü-operett a jégen [/url] Benkő - Lehár: Víg özvegy - Revü-operett a jégen - Kis stadion – 1973. augusztus 24 - szeptember 4-ig Dátum: 1973 - Nyomda: Offset nyomda - Méret: 56x81 cm - Állapot: Szélein beszakadásokkal, gyűrődésekkel KIKIÁLTÁSI ÁR: 12 000 HUF 287. tételszám A fotóra kattintva nagyobb méretben is megtekinthető az eseményt hírül adó plakát. Pest-Budai Árverezőház 10. Plakát levelezési árverés 2014.05.30. péntek 17:00 Vételi megbízás is adható: axioart ügyfélszolgálat support@axioart.com www.axioart.com
301 Búbánat 2014-05-05 14:03:04
[url] http://www.operett.hu/cikkek/a-mosoly-orszaga-szorakozas-es-jatek-komoly-uzenettel/994; A mosoly országa - szórakozás és játék, komoly üzenettel [/url] Operettszinhaz.hu, 2014-04-30 Az idei évad utolsó bemutatójára készül a Budapesti Operettszínház. Lehár Ferenc A mosoly országa című operettjének premierje május 16-án lesz. Az alkotók és a művészek a Zelnik István Délkelet-Ázsiai Aranymúzeum teaházának kertjében rendezett sajtótájékoztatón meséltek arról, mi teszi rendhagyóvá Lehár Ferenc művét. "A mosoly országa bemutatásával régi adósságot törleszt a Budapesti Operettszínház, hiszen tíz év után először állítjuk színpadra az operettek egyik legcsodálatosabbikát. Nem véletlen, hogy ezt az darabot a két világháború között, az akkori Magyar Királyi Operaház is többször műsorára tűzte" - mondta Kerényi Miklós Gábor, a darab rendezője, a színház főigazgatója. Makláry László, az Operettszínház főzeneigazgatója úgy véli, A mosoly országáé az operett-irodalom legnagyobb ívű muzsikája. "Lehár Ferenc legtöbb emóciót, drámai szituációt felvonultató műve ez, nem véletlen, hogy világszerte operaházak repertoárján szerepel. A darab olyan erős vokális követelményeket támaszt a két főszereplővel szemben, amilyennel általában csak operaénekesek rendelkeznek. Mi különösen büszkék vagyunk, arra, hogy ezeknek a vokális és zenei elvárásoknak, meg tudunk felelni, és a saját művészeinkkel tudjuk színpadra állítani A mosoly országát, ráadásul hármas szereposztásban" - mondta a darab zenei vezetője, karmestere, aki mellett Balassa Krisztián is vezényli majd a Lehár-operettet. A Lizát alakító három művésznő közül Frankó Tünde, aki operaénekesként tesz néha kirándulást az operettek világába, Makláry Lászlóhoz hasonlóan a mű rendhagyó zenei szerkezetére hívta fel a figyelmet. "A mosoly országát a zenei felépítése különbözteti meg a többi operettől, Puccini vagy Verdi darabjaival vetekszik. Lehár Puccini egyik legjobb barátja volt. Fantasztikus szellemi szövetség jött létre kettejük között és hasonlóképpen fogalmazták meg véleményüket is a világról, a zenén keresztül - jó ebbe egy kicsit visszacsöppenni."
[url] http://www.operett.hu/cikkek/a-mosoly-orszaga-szorakozas-es-jatek-komoly-uzenettel/994; A mosoly országa - szórakozás és játék, komoly üzenettel [/url] Operettszinhaz.hu, 2014-04-30 Az idei évad utolsó bemutatójára készül a Budapesti Operettszínház. Lehár Ferenc A mosoly országa című operettjének premierje május 16-án lesz. Az alkotók és a művészek a Zelnik István Délkelet-Ázsiai Aranymúzeum teaházának kertjében rendezett sajtótájékoztatón meséltek arról, mi teszi rendhagyóvá Lehár Ferenc művét. "A mosoly országa bemutatásával régi adósságot törleszt a Budapesti Operettszínház, hiszen tíz év után először állítjuk színpadra az operettek egyik legcsodálatosabbikát. Nem véletlen, hogy ezt az darabot a két világháború között, az akkori Magyar Királyi Operaház is többször műsorára tűzte" - mondta Kerényi Miklós Gábor, a darab rendezője, a színház főigazgatója. Makláry László, az Operettszínház főzeneigazgatója úgy véli, A mosoly országáé az operett-irodalom legnagyobb ívű muzsikája. "Lehár Ferenc legtöbb emóciót, drámai szituációt felvonultató műve ez, nem véletlen, hogy világszerte operaházak repertoárján szerepel. A darab olyan erős vokális követelményeket támaszt a két főszereplővel szemben, amilyennel általában csak operaénekesek rendelkeznek. Mi különösen büszkék vagyunk, arra, hogy ezeknek a vokális és zenei elvárásoknak, meg tudunk felelni, és a saját művészeinkkel tudjuk színpadra állítani A mosoly országát, ráadásul hármas szereposztásban" - mondta a darab zenei vezetője, karmestere, aki mellett Balassa Krisztián is vezényli majd a Lehár-operettet. A Lizát alakító három művésznő közül Frankó Tünde, aki operaénekesként tesz néha kirándulást az operettek világába, Makláry Lászlóhoz hasonlóan a mű rendhagyó zenei szerkezetére hívta fel a figyelmet. "A mosoly országát a zenei felépítése különbözteti meg a többi operettől, Puccini vagy Verdi darabjaival vetekszik. Lehár Puccini egyik legjobb barátja volt. Fantasztikus szellemi szövetség jött létre kettejük között és hasonlóképpen fogalmazták meg véleményüket is a világról, a zenén keresztül - jó ebbe egy kicsit visszacsöppenni."
300 Búbánat 2014-04-17 16:05:25
"A Miskolci Operafesztiválon lesz látható 2014. június 15-én A víg özvegy című nagyoperett. A Bartók Plusz lepte már meg közönségét az opera hagyományos felfogásától eltérő darab választásával. Lehár műve bármennyire is meghökkentő műsorán, tudnunk kell, a világ más operaszínpadai is műsorukra tűzik. A Metropolitanben a jövő évadban az operett főszerepét Renée Fleming énekli. Miskolcon, csupán az Operafesztiválon, egyetlen alkalommal az operett címszerepében a Covent Gardenben, a Carnegie Hallban, és persze a New York-i Metropolitanben is fellépő VIZIN VIKTÓRIA hallható." Lehár Ferenc: A víg özvegy 2014. Június 15. Vasárnap - 19:00 Nagyszínház Operett két felvonásban • A Miskolci Nemzeti Színház előadása • Címszerepben: Vizin Viktória • Rendező: Rusznyák Gábor • Vezényel: Cser Ádám Jegyár: 3000 Ft / 2600 Ft / 1500 Ft
"A Miskolci Operafesztiválon lesz látható 2014. június 15-én A víg özvegy című nagyoperett. A Bartók Plusz lepte már meg közönségét az opera hagyományos felfogásától eltérő darab választásával. Lehár műve bármennyire is meghökkentő műsorán, tudnunk kell, a világ más operaszínpadai is műsorukra tűzik. A Metropolitanben a jövő évadban az operett főszerepét Renée Fleming énekli. Miskolcon, csupán az Operafesztiválon, egyetlen alkalommal az operett címszerepében a Covent Gardenben, a Carnegie Hallban, és persze a New York-i Metropolitanben is fellépő VIZIN VIKTÓRIA hallható." Lehár Ferenc: A víg özvegy 2014. Június 15. Vasárnap - 19:00 Nagyszínház Operett két felvonásban • A Miskolci Nemzeti Színház előadása • Címszerepben: Vizin Viktória • Rendező: Rusznyák Gábor • Vezényel: Cser Ádám Jegyár: 3000 Ft / 2600 Ft / 1500 Ft
299 Búbánat 2014-03-31 13:20:27
Kedves volt fórumtársunk, B.I. Engedelmével (aki már nem ír ide a fórumra), áthozom ide ezt a cikket, mely a Színházi Életben jelent meg az 1923. 24.-i számban, honnan kimásolta nekünk. Köszönet érte! A cikk címe: Puccini nyilatkozik "A három gráciáról" A Manon tervezett s őszre halasztott premierjére Bécsbe érkezett a nagy maestro, bűnösen szerelmes melódiáknak és kétségkívül összes következményeinek felidézője. Giacomo Puccini az első este nem az Operaházba ment, hanem az An der Wien színházba, hogy Bécsben legrégibb és legintimebb barátját, Lehár Ferencet üdvözölje. Az előadás díszelőadás lett : Puccini egy földszintes páholyban a fiával, a karmesteri emelvényen Lehár, a színészek is jobban kitettek magukért, a zenekar is jobban hangzott, mint máskor. Előadás után intim vacsora volt Lehárnál. Ezen a vacsorán a házigazdán kívül csak néhány barát vett részt. Az asztalfőn Puccini ült, akinek a képe díszíti azt a zongorát, amelyből Lehár édes és felejthetetlen melódiái megszülettek. A vacsorának volt egy pár olyan bájos intimitása, aminek a mostani budapesti Lehár-divat nagy aktualitást ad, tekintve, hogy egyébről, mint a Libellentanzról és a Sárga kabátról nem is esett szó. Puccini elragadtatással nyilatkozott Lehár műveiről, nagy dicsérettel a Sárga kabátról, amelynek különösen egy-két száma a hangszerelésének pazar gazdagsága ragadtatta el. Rendkívül dicsérte a Libellentanzot, Lehárnak ezt a bájos remekművét, amely a hajdani "Sterngucker" olasz "La danza delle libelulle" átdolgozásából "A három grácia" címen Harsányi Zsolt ismételt - három a magyar, az igazi és a végleges, amellyel be fogja járni az egész világot - A három grácia címen óriási sikert aratott e héten a Fővárosi operett Színházban. Erről "A három gráciá"-ról így beszél Puccini : -- Ahová az ember lép Olaszországban mindenütt és minden alkalommal csak a Libellentanz muzsikájával találkozik. A második felvonás apache-dala valóban remekmű. Viareggioban, ahol én lakom, a mezőn a falusi munkások úgy dúdolják mint egy népdalt, persze fogalmuk sincs honnan tudják, megtanulták és tudják és ez egy dal igazi és legnagyobb sikere. Puccini nyomban meg is kérte Lehárt, hogy játssza el ezt a kedvenc számát, mert ez a szám neki is kedvence sok más régi Lehár dallal együtt, de ez különösen annyira tetszett a nagy olasz komponistának, hogy újra és újra eljátszatta magának. Mulatságos volt a főképpen zongora nyelven folytatott beszélgetés, amelyet Puccini és Lehár folytattak egymással. Lehár katona-karmester korában egy hadihajón is dirigált. Ebből a pólai idejéből tudja még ezt a k.u.k olasz nyelvet, amellyel a zongora némi igénybevételével kitűnően megértette magát Puccinival. Puccini megkérdezte Lehárt, miután elpanaszolta, hogy ő milyen nehezen dolgozik, hogy mennyi ideig tart őnála egy operett és hogy nehezen, vagy könnyen komponál-e? Lehár válasz helyett elővett a zsebéből egy gépírásos lapot. A gépírásos lap Harsányi Zsolt egy bájos kis verse, amelynek első sora így hangzik : "Messze innen van egy ország, úgy hívják, hogy Magyarország." A három grácia próbái közben merült fel az a terv, hogy Lehár darabja rendkívül díszes és áldozatkész budapesti bemutatójához egy külön magyar betétet komponáljon. A terv délután kettőkor merült fel, ötkor Harsányi Zsolt már készen hozta a verset, rajta a dátum május 14. A szerény kis papírlapocska jobb sarkában ott a dátum : május l6.Wien. Lehár 15-én hazautazott, 16-án megkomponálta az új dalt, amelynek javítás nélküli gyöngybetűs kottáit mindjárt hevenyészve odavetette Harsányi versének kézirat lapjára. -- Puccini el volt ragadtatva ettől a nagyszerű termékenységtől, azonnal zongorához ültette Lehárt és ismételten eljátszatta magának a friss originális és bájos magyar dalt, mely tényleg meglephette gazdagságával és hangulatosságával. Puccinit egyre jobban érdekelte a dal, később már azt is kívánta, hogy Lehár énekelje el hozzá a szöveget, azután beleszólt az orkesztálásba is. -- Remélem ezt klarinéttal csinálod - mondta Lehárnak egy átmenetnél. Egy másik tételnél kis gondolkozás után kivágta . -- Ezt pedig okvetlenül - hogy is hívják csak azt a gyönyörű magyar hangszert - cimbalomnak kell játszania. --tanácsolta Puccini Lehárnak, aki megnyugtatta a nagy mestert, hogy tényleg jól érezte meg, mert valóban így tervezte. A modern operett komponistákat éppen eléggé vádolják meg, hogy Puccini melódiáiból élnek, hogy egyetlen taktusát se hagyják nyugton. Ezennel lelepleztük a legnagyobb élő operett komponistát, Lehár Ferencet is, habár a leleplezés nem annyira szégyen, mint művészetének rangemelése és dicsősége: A három grácia magyar dalának Puccini a társszerzője. Ő tette bele a "cimbalmot." -gg- irása. Lejegyezte BI.
Kedves volt fórumtársunk, B.I. Engedelmével (aki már nem ír ide a fórumra), áthozom ide ezt a cikket, mely a Színházi Életben jelent meg az 1923. 24.-i számban, honnan kimásolta nekünk. Köszönet érte! A cikk címe: Puccini nyilatkozik "A három gráciáról" A Manon tervezett s őszre halasztott premierjére Bécsbe érkezett a nagy maestro, bűnösen szerelmes melódiáknak és kétségkívül összes következményeinek felidézője. Giacomo Puccini az első este nem az Operaházba ment, hanem az An der Wien színházba, hogy Bécsben legrégibb és legintimebb barátját, Lehár Ferencet üdvözölje. Az előadás díszelőadás lett : Puccini egy földszintes páholyban a fiával, a karmesteri emelvényen Lehár, a színészek is jobban kitettek magukért, a zenekar is jobban hangzott, mint máskor. Előadás után intim vacsora volt Lehárnál. Ezen a vacsorán a házigazdán kívül csak néhány barát vett részt. Az asztalfőn Puccini ült, akinek a képe díszíti azt a zongorát, amelyből Lehár édes és felejthetetlen melódiái megszülettek. A vacsorának volt egy pár olyan bájos intimitása, aminek a mostani budapesti Lehár-divat nagy aktualitást ad, tekintve, hogy egyébről, mint a Libellentanzról és a Sárga kabátról nem is esett szó. Puccini elragadtatással nyilatkozott Lehár műveiről, nagy dicsérettel a Sárga kabátról, amelynek különösen egy-két száma a hangszerelésének pazar gazdagsága ragadtatta el. Rendkívül dicsérte a Libellentanzot, Lehárnak ezt a bájos remekművét, amely a hajdani "Sterngucker" olasz "La danza delle libelulle" átdolgozásából "A három grácia" címen Harsányi Zsolt ismételt - három a magyar, az igazi és a végleges, amellyel be fogja járni az egész világot - A három grácia címen óriási sikert aratott e héten a Fővárosi operett Színházban. Erről "A három gráciá"-ról így beszél Puccini : -- Ahová az ember lép Olaszországban mindenütt és minden alkalommal csak a Libellentanz muzsikájával találkozik. A második felvonás apache-dala valóban remekmű. Viareggioban, ahol én lakom, a mezőn a falusi munkások úgy dúdolják mint egy népdalt, persze fogalmuk sincs honnan tudják, megtanulták és tudják és ez egy dal igazi és legnagyobb sikere. Puccini nyomban meg is kérte Lehárt, hogy játssza el ezt a kedvenc számát, mert ez a szám neki is kedvence sok más régi Lehár dallal együtt, de ez különösen annyira tetszett a nagy olasz komponistának, hogy újra és újra eljátszatta magának. Mulatságos volt a főképpen zongora nyelven folytatott beszélgetés, amelyet Puccini és Lehár folytattak egymással. Lehár katona-karmester korában egy hadihajón is dirigált. Ebből a pólai idejéből tudja még ezt a k.u.k olasz nyelvet, amellyel a zongora némi igénybevételével kitűnően megértette magát Puccinival. Puccini megkérdezte Lehárt, miután elpanaszolta, hogy ő milyen nehezen dolgozik, hogy mennyi ideig tart őnála egy operett és hogy nehezen, vagy könnyen komponál-e? Lehár válasz helyett elővett a zsebéből egy gépírásos lapot. A gépírásos lap Harsányi Zsolt egy bájos kis verse, amelynek első sora így hangzik : "Messze innen van egy ország, úgy hívják, hogy Magyarország." A három grácia próbái közben merült fel az a terv, hogy Lehár darabja rendkívül díszes és áldozatkész budapesti bemutatójához egy külön magyar betétet komponáljon. A terv délután kettőkor merült fel, ötkor Harsányi Zsolt már készen hozta a verset, rajta a dátum május 14. A szerény kis papírlapocska jobb sarkában ott a dátum : május l6.Wien. Lehár 15-én hazautazott, 16-án megkomponálta az új dalt, amelynek javítás nélküli gyöngybetűs kottáit mindjárt hevenyészve odavetette Harsányi versének kézirat lapjára. -- Puccini el volt ragadtatva ettől a nagyszerű termékenységtől, azonnal zongorához ültette Lehárt és ismételten eljátszatta magának a friss originális és bájos magyar dalt, mely tényleg meglephette gazdagságával és hangulatosságával. Puccinit egyre jobban érdekelte a dal, később már azt is kívánta, hogy Lehár énekelje el hozzá a szöveget, azután beleszólt az orkesztálásba is. -- Remélem ezt klarinéttal csinálod - mondta Lehárnak egy átmenetnél. Egy másik tételnél kis gondolkozás után kivágta . -- Ezt pedig okvetlenül - hogy is hívják csak azt a gyönyörű magyar hangszert - cimbalomnak kell játszania. --tanácsolta Puccini Lehárnak, aki megnyugtatta a nagy mestert, hogy tényleg jól érezte meg, mert valóban így tervezte. A modern operett komponistákat éppen eléggé vádolják meg, hogy Puccini melódiáiból élnek, hogy egyetlen taktusát se hagyják nyugton. Ezennel lelepleztük a legnagyobb élő operett komponistát, Lehár Ferencet is, habár a leleplezés nem annyira szégyen, mint művészetének rangemelése és dicsősége: A három grácia magyar dalának Puccini a társszerzője. Ő tette bele a "cimbalmot." -gg- irása. Lejegyezte BI.
298 Búbánat 2014-02-21 12:43:08 [Válasz erre: 297 Búbánat 2014-02-17 22:58:29]
[url] http://mixonline.hu/Gallery/?id=95723#http://www.mixonline.hu/System/Articles/Images/13a3f5c3-6303-48fc-babe-559ba93f71d8.jpg; A víg özvegy – képgaléria [/url] Ma este 7 órakor kezdődik az Erkel Színházban a - „Mindenki operája”-sorozat részeként - Lehár operettjének nyilvános főpróba-előadása. A bemutató-előadást pedig holnap tartják ugyanitt.
[url] http://mixonline.hu/Gallery/?id=95723#http://www.mixonline.hu/System/Articles/Images/13a3f5c3-6303-48fc-babe-559ba93f71d8.jpg; A víg özvegy – képgaléria [/url] Ma este 7 órakor kezdődik az Erkel Színházban a - „Mindenki operája”-sorozat részeként - Lehár operettjének nyilvános főpróba-előadása. A bemutató-előadást pedig holnap tartják ugyanitt.
297 Búbánat 2014-02-17 22:58:29 [Válasz erre: 290 virius 2014-02-11 15:49:55]
Bár balettváltozat - és a balett topicjába már belinkeltem az előzetes cikket -, de Lehár Víg özvegyéről van szó, úgyhogy vonatkozásai miatt legyen itt is ennek nyoma: A VÍG ÖZVEGY BALETTVÁLTOZATÁNAK BEMUTATÓJA [url] http://fidelio.hu/tanc/magazin/lehar_ferenc_dallamaival_erkezik_az_uj_balettpremier; Lehár Ferenc dallamaival érkezik az új balettpremier [/url] • 2014. február 14. - • Gara Márk - • Opera Magazin - Párizsban játszódó történet, angol koreográfus, magyar zeneszerző, a Balkánról származó szereplők és az első világháború előtti idők nosztalgikus hangulata. Összeurópai mű, mondanánk most, a 21. század elején. Erkel Színház frissen felújított épületében várja a tánc szerelmeseit, a Magyar Nemzeti Balett ugyanis február 22-én mutatja be Ronald Hynd háromfelvonásos balettjét, A víg özvegyet.
Bár balettváltozat - és a balett topicjába már belinkeltem az előzetes cikket -, de Lehár Víg özvegyéről van szó, úgyhogy vonatkozásai miatt legyen itt is ennek nyoma: A VÍG ÖZVEGY BALETTVÁLTOZATÁNAK BEMUTATÓJA [url] http://fidelio.hu/tanc/magazin/lehar_ferenc_dallamaival_erkezik_az_uj_balettpremier; Lehár Ferenc dallamaival érkezik az új balettpremier [/url] • 2014. február 14. - • Gara Márk - • Opera Magazin - Párizsban játszódó történet, angol koreográfus, magyar zeneszerző, a Balkánról származó szereplők és az első világháború előtti idők nosztalgikus hangulata. Összeurópai mű, mondanánk most, a 21. század elején. Erkel Színház frissen felújított épületében várja a tánc szerelmeseit, a Magyar Nemzeti Balett ugyanis február 22-én mutatja be Ronald Hynd háromfelvonásos balettjét, A víg özvegyet.
296 Búbánat 2014-02-14 13:21:21 [Válasz erre: 295 tiramisu 2014-02-14 02:12:41]
Ó, ez igen! Végre valaki a fórumról, aki élőben láthatta-hallhatta, gyönyörködhetett a MET Víg özvegy előadásán és az abban fellépő két illusztris énekművész produkciójában! Irigyellek érte! Évek óta égen-földön keresem ezt DVD-n, de nem találom: úgy látszik, kereskedelmi forgalomba nem került - legalábbis itt Európában. Hozzánk biztos nem került el (ha egyáltalán megjelentették lemezen). Mint utaltam rá, nekem két felvételem is van a MET Víg özvegy produkciójáról. Mindkettő a Bartók Rádió élő kapcsolásos közvetítése, melyeket audió kazettákra sikerült felvennem: 2000.03.04. The Merry Widow – angol nyelven Andrew Davis - John Del Carlo (Baron Mirko Zeta), Emily Pulley (Valencienne), Anthony Laciura (Njegus), Paul Groves (Camille de Rosillion), Frederica von Stade (Hanna Glawari) and Placido Domingo (Danilo). A rádióközvetítés szünetében a kommentátor, Meixner Mihály beszélgetett Jellinek Györggyel. Mindketten áradozva értékelték Lehár művét az operaszínpadon, és a fellépő híres művészek alakításait. 2004. 01. 17. The Merry Widow – angol nyelven Kirill Petrenko – Susann Graham (Hanna), Bo Skovhus (Danilo), Emily Pulley (Valenciennes), Paul Groves (Camille de Rosillon) Ezt a rádióközvetítést Boros Attila kommentálta a stúdióból, és emlékszem, mekkora lelkesedéssel szólt a produkció értékeiről. Úgy fogalmazott, hogy eddig csak felületes ismeretei voltak Lehár híres operettjéről, de most be kellett látnia, mekkora remekmű ez, aminek az operaszínpadokon is méltán helye van; az I. és II. felvonás fináléjának drámaiságától, és persze a gazdag hangszerelésben tálalt elbűvölő melódiákat akkor is sikerre vivő remek énekesektől elbűvölve át kellett értékelnie meglévő ismeretei Lehár világsikeréről.
Ó, ez igen! Végre valaki a fórumról, aki élőben láthatta-hallhatta, gyönyörködhetett a MET Víg özvegy előadásán és az abban fellépő két illusztris énekművész produkciójában! Irigyellek érte! Évek óta égen-földön keresem ezt DVD-n, de nem találom: úgy látszik, kereskedelmi forgalomba nem került - legalábbis itt Európában. Hozzánk biztos nem került el (ha egyáltalán megjelentették lemezen). Mint utaltam rá, nekem két felvételem is van a MET Víg özvegy produkciójáról. Mindkettő a Bartók Rádió élő kapcsolásos közvetítése, melyeket audió kazettákra sikerült felvennem: 2000.03.04. The Merry Widow – angol nyelven Andrew Davis - John Del Carlo (Baron Mirko Zeta), Emily Pulley (Valencienne), Anthony Laciura (Njegus), Paul Groves (Camille de Rosillion), Frederica von Stade (Hanna Glawari) and Placido Domingo (Danilo). A rádióközvetítés szünetében a kommentátor, Meixner Mihály beszélgetett Jellinek Györggyel. Mindketten áradozva értékelték Lehár művét az operaszínpadon, és a fellépő híres művészek alakításait. 2004. 01. 17. The Merry Widow – angol nyelven Kirill Petrenko – Susann Graham (Hanna), Bo Skovhus (Danilo), Emily Pulley (Valenciennes), Paul Groves (Camille de Rosillon) Ezt a rádióközvetítést Boros Attila kommentálta a stúdióból, és emlékszem, mekkora lelkesedéssel szólt a produkció értékeiről. Úgy fogalmazott, hogy eddig csak felületes ismeretei voltak Lehár híres operettjéről, de most be kellett látnia, mekkora remekmű ez, aminek az operaszínpadokon is méltán helye van; az I. és II. felvonás fináléjának drámaiságától, és persze a gazdag hangszerelésben tálalt elbűvölő melódiákat akkor is sikerre vivő remek énekesektől elbűvölve át kellett értékelnie meglévő ismeretei Lehár világsikeréről.
295 tiramisu 2014-02-14 02:12:41 [Válasz erre: 294 Búbánat 2014-02-13 21:32:23]
Volt szerencsém élőben látni-hallani, 2000 márciusában. :-) von Stade-ról nem hittem, hogy milyen remek humora van és ennyire jól csinálja a műfajt ez a szép, komoly énekesnő! Domingo pedig lehengerlő Daniló volt, minden szempontból - ....klassz este volt
Volt szerencsém élőben látni-hallani, 2000 márciusában. :-) von Stade-ról nem hittem, hogy milyen remek humora van és ennyire jól csinálja a műfajt ez a szép, komoly énekesnő! Domingo pedig lehengerlő Daniló volt, minden szempontból - ....klassz este volt
294 Búbánat 2014-02-13 21:32:23
2014-15 Season | Metropolitan Opera A víg özvegynek nagyon örülök!!! Egyébként Lehár operettje vagy húsz éve már szerepelt a MET műsorán, és a Bartók Rádió akkor élőben közvetítette Domingóval és von Stadéval. (Sikerült felvennem audio kazettára.) Kiváló produkció volt. Ezek szerint ezt a rendezést újítja fel 2014 januárjában a MET. [url] http://www.metoperafamily.org/opera/the-merry-widow-lehar-tickets; The Merry Widow [/url] The great Renée Fleming stars as the beguiling femme fatale who captivates all Paris in Lehár’s enchanting operetta, seen in a new staging by Broadway virtuoso director and choreographer Susan Stroman (The Producers, Oklahoma!, Contact). Stroman and her design team of Julian Crouch (Satyagraha, The Enchanted Island) and costume designer William Ivey Long (Cinderella, Grey Gardens, Hairspray) have created an art-nouveau setting that climaxes with singing and dancing grisettes at the legendary Maxim’s. Nathan Gunn co-stars as Danilo and Kelli O’Hara is Valencienne. Mezzo-soprano diva Susan Graham takes on the title role later in the run. Andrew Davis and Fabio Luisi conduct. A két szereposztás névsora: Davis - Fleming, O'Hara, Gunn, Shrader, Allen Luisi - Graham, de Niese, Gilfry, Costello, Opie
2014-15 Season | Metropolitan Opera A víg özvegynek nagyon örülök!!! Egyébként Lehár operettje vagy húsz éve már szerepelt a MET műsorán, és a Bartók Rádió akkor élőben közvetítette Domingóval és von Stadéval. (Sikerült felvennem audio kazettára.) Kiváló produkció volt. Ezek szerint ezt a rendezést újítja fel 2014 januárjában a MET. [url] http://www.metoperafamily.org/opera/the-merry-widow-lehar-tickets; The Merry Widow [/url] The great Renée Fleming stars as the beguiling femme fatale who captivates all Paris in Lehár’s enchanting operetta, seen in a new staging by Broadway virtuoso director and choreographer Susan Stroman (The Producers, Oklahoma!, Contact). Stroman and her design team of Julian Crouch (Satyagraha, The Enchanted Island) and costume designer William Ivey Long (Cinderella, Grey Gardens, Hairspray) have created an art-nouveau setting that climaxes with singing and dancing grisettes at the legendary Maxim’s. Nathan Gunn co-stars as Danilo and Kelli O’Hara is Valencienne. Mezzo-soprano diva Susan Graham takes on the title role later in the run. Andrew Davis and Fabio Luisi conduct. A két szereposztás névsora: Davis - Fleming, O'Hara, Gunn, Shrader, Allen Luisi - Graham, de Niese, Gilfry, Costello, Opie
293 Búbánat 2014-02-11 19:06:29 [Válasz erre: 292 Búbánat 2014-02-11 19:06:01]
[url] http://www.komaromtv.hu/fooldal?nv=1708; Nagy sikere volt a Lehár-bálnak Komáromban – video [/url] De Kálmán-melódiák is felcsendültek…
[url] http://www.komaromtv.hu/fooldal?nv=1708; Nagy sikere volt a Lehár-bálnak Komáromban – video [/url] De Kálmán-melódiák is felcsendültek…
292 Búbánat 2014-02-11 19:06:01
[url] http://www.hirek.sk/video/20140121195435/Hatalmas-sikert-aratott-a-Lehar-bal.html; Hatalmas sikert aratott a Lehár-bál Komáromban – Video [/url] Idén második alkalommal szervezték meg a Lehár-bált, mely rövid idő alatt a térség egyik legpompásabb, legelőkelőbb farsangi eseményévé nőtte ki magát Komáromban. A neves zeneszerző, a város szülötte emlékének adózva felcsendültek a legismertebb operett-dallamok – ruhakölteményekben, s mesteri gasztronómiai fogásokban sem volt hiány.
[url] http://www.hirek.sk/video/20140121195435/Hatalmas-sikert-aratott-a-Lehar-bal.html; Hatalmas sikert aratott a Lehár-bál Komáromban – Video [/url] Idén második alkalommal szervezték meg a Lehár-bált, mely rövid idő alatt a térség egyik legpompásabb, legelőkelőbb farsangi eseményévé nőtte ki magát Komáromban. A neves zeneszerző, a város szülötte emlékének adózva felcsendültek a legismertebb operett-dallamok – ruhakölteményekben, s mesteri gasztronómiai fogásokban sem volt hiány.
291 Búbánat 2014-02-11 19:05:03 [Válasz erre: 290 virius 2014-02-11 15:49:55]
Megírtam már itt a fórumon. Láttam anno a Budapesti Sportcsarnokban jégrevüként is előadni A víg özvegyet- egy nemzetközi produkcióban! Külföldi) társulat hozta el hozzánk először (és eddig utoljára) Lehár remekét. Emlékszem, színpompás jelmezekben korcsolyáztak és táncoltak a jégen a szereplők a jól ismert Lehár-melódiákra - a teljes művet előadták, hatalmas sikerük volt!
Megírtam már itt a fórumon. Láttam anno a Budapesti Sportcsarnokban jégrevüként is előadni A víg özvegyet- egy nemzetközi produkcióban! Külföldi) társulat hozta el hozzánk először (és eddig utoljára) Lehár remekét. Emlékszem, színpompás jelmezekben korcsolyáztak és táncoltak a jégen a szereplők a jól ismert Lehár-melódiákra - a teljes művet előadták, hatalmas sikerük volt!
290 virius 2014-02-11 15:49:55 [Válasz erre: 289 Búbánat 2014-02-09 11:42:38]
Ez mind semmi, február végétől az Erkel Színházban látható a mű balettváltozata is... :)
Ez mind semmi, február végétől az Erkel Színházban látható a mű balettváltozata is... :)
289 Búbánat 2014-02-09 11:42:38
A víg özvegy itt és ott… [url] http://www.operaiasi.ro/ai1ec_event/vaduva-vesela-franz-lehar-2/?instance_id=725; Vaduva vesela, Franz Lehar [/url] Opera Națională Română Iași [url] http://www.arena.it/de-DE/event-detail.html?idperformance=1593#.UvdQo2J5PE0; Die Lustige Witwe [/url] 2 März 2014 - um 15:30 - Teatro Filarmonico Verona
A víg özvegy itt és ott… [url] http://www.operaiasi.ro/ai1ec_event/vaduva-vesela-franz-lehar-2/?instance_id=725; Vaduva vesela, Franz Lehar [/url] Opera Națională Română Iași [url] http://www.arena.it/de-DE/event-detail.html?idperformance=1593#.UvdQo2J5PE0; Die Lustige Witwe [/url] 2 März 2014 - um 15:30 - Teatro Filarmonico Verona
288 Búbánat 2014-01-04 13:17:08
Kedves volt fórumtársunk, B.I. engedelmével (aki már nem ír ide a fórumra), áthozom ide azt a Lehár-interjút is, mely a Színházi Életben jelent meg 1916 októberében, honnan kimásolta nekünk. Köszönet érte! Bécs, 1916. október hó „Beszélgetés Lehárral. Az Opernring világvárosi forgalmából, autó-zajától, villamos-csengetéséből az Operngasse vezet az An der Wien-színház felé. A nagy tér felé eső sarok az európai operett-sikerek híres kávéháza: a Bécsi Múzeum-kávéház. Itt várom Lehár Ferencet, randevút kértem tőle, hogy a Színházi Élet olvasói számára megkérdezzek egyet mást új darabjáról, a "Sterngucker"-ről.(A csillagok bolondja, megj.BI.) Ő maga dirigálta ma este az operettjét és előadás után hivatalos volt az Opernkellerbe egy vacsorára: Siegfried Trebitsch, a neves berlini író és Shaw-fordító társaságában. Lehár maga az előzékenység és legfinomabb kedvesség: a randevú idejére, mint az óraütés, megjelenik a kávéház ajtajában. Lekötelező nyájassággal küldi először is üdvözletét a Színházi Életnek s általa a magyar színházi közönségnek. Azután készséggel felel a budapesti interjúőr kérdéseire. Rendkívül érdekes, amit mond: elmondja az olvasó számára a legújabb Lehár-operett, a "Sterngucker" történetét. A krónikásnak nincs más dolga, mint amit mond, azt buzgón jegyezni. Még fordítani sem kell németből, mert Lehár a magyar ismerőseivel most is színtiszta magyarsággal beszél. --Tavaly történt, -- meséli a zseniális és világhírű magyar, -- hogy Treumann felkeresett egy szövegkönyvvel. A szövegkönyvnek "Der Sterngucker" volt a címe, Fritz Löhner - írói álnevén Beda - írta, Bécsben igen jó nevű tollforgató ember. Treumannhoz régi összeköttetés fűz, a "Hercegkisasszony"-t is ő játszotta, -- egyszóval azt, amit előadott, különös figyelemmel hallgattam. Ő pedig azt adta elő, hogy felfedezte a szerepek szerepét, amelynél nagyszerűbb és ragyogóbb szerepet még nem írt neki senki. Engem kért fel a könyv megkomponálására, hogy aztán az operett főszerepét ő játszhassa. -- Én vállaltam a komponálást Treumannra való tekintetből. A szövegkönyvben is találtam egy kedves és meleg, közvetlen hangot, amely nekem nagyon rokonszenves volt, bár már akkor láttam, hogy a darab abban a formájában túlságosan szelíd és igénytelen az operett színpadra. A munkát meg is csináltam, kedvvel és ambícióval fogtam neki és be is fejeztem. -- Ekkor aztán jött a Sterngucker hosszú és kalandos pályafutása. Treumann szereplése az én rendes színházamban, az An der Wienben lehetetlen volt. Karczag Vilmos és Treumann között olyan személyes természetű ellentétek voltak, amelyeket nem lehetett áthidalni. Sőt, csakhamar azon vettem magamat észre, hogy Treumannt más bécsi operett igazgató sem akarja felléptetni. Elutaztam tehát Berlinbe, hogy felkeressem Treumannt és arra bírjam, hogy kreálja ő Berlinben a címszerepet, de Bécsben, ahol az ő személye akadályozza a kedvező színre kerülést, engedje át a szerepet másnak. Treumann hallani sem akart erről. -- Mit volt mit tennem: le kellett vonnom az egyszer kimondott szó konzekvenciáit. Olyan színházat kellett keresnem Bécsben, ahol eddig nem játszottak operettet, hogy Treumannt plasszírozni lehessen. Ezt meg is találtam: a Josefstädter Theaterrel állapodtam meg. De a bemutatónak nem nagy reménységekkel mentem neki. A szokatlan színház, a szokatlan hangú és nem operettszerű librettó nem ígértek sikert. Ezekben az aggodalmakban nem is csalódtam. A Sterngucker eredeti formájának a bemutatója nem járt azzal a sikerrel, amellyel a közönség eddigi darabjaimat kitüntette. -- Ezek után megtehettem volna, hogy ne törődjem többé a Sternguckerrel és fogjak neki egy új operettnek. De ekkor már mintegy hatvan vidéki színigazgató a személyem iránt való bizalomból már látatlanban előre megvette a darabot a Karczag Kiadó cégtől. Ez szeget ütött a fejembe. Az igazgatóknak belém vetett korlátlan bizalmat nem viszonozhattam azzal, hogy egy nem sikerült darabot adjak nekik. Soha életemben nem tértem le a korrektség útjáról. Most is azt találtam korrektnek, ha a hatvan igazgatót megkímélem az anyagi kártól. Megkértem Karczag Vilmost: intézzen kőrlevelet az igazgatókhoz, hogy várjanak a bemutatóval egy évig, addig megcsináljuk a darabon a szükségesnek látszott módosításokat. -- Így is történt. A darabot teljesen átdolgoztuk. Beda beleegyezésével megkértük Willnert, hogy gazdag szerzői tapasztalatait értékesítse a Sterngucker javára. Willner és Beda összeültek, pompás munkát végeztek, írtak egy harmadik felvonást és a darabot elsőrangúan megfésülték. Magam is nagy ambícióval láttam munkához. Talán egy operetten sem dolgoztam annyi fáradsággal, nagy és gondos igyekezettel, mint ezen. Mert az lebegett előttem, hogy nem szabad cserbenhagynom hatvan színházat, amely épített reám. Teljes képességeim szerint dolgoztam, - és nemsokára készen lett az új Sterngucker. -- A darab új formájában azon este került színre először, amelyet belépődíjas, nyilvános főpróba gyanánt az erdélyi menekültek javára rendeztünk. Ennek jegyeit egy jótékony testület vette át és az adta el, tehát a főpróbára olyan közönség került be, amely egészen más volt, mint a főpróbák közönsége. Olyan emberek ültek a nézőtéren, akik a színészeket sem ismerték, akik máskülönben nem szoktak színházba járni, akik teljesen idegenek voltak. Ha hozzávesszük ehhez a kétszáz kritikust, ki-ki fogalmat alkothat magának, milyen volt a hangulat. A Treumann szerepét most a komikusunk, Tautenhayn vette át. Tapogatódzott, kereste a kontaktust a közönséggel, de akárhogy dolgozott, a vadidegen publikumból nem tudott semmi visszhangot kicsikarni, minden vicce és mókája hatástalan maradt. Ugyanez történt a többi szereplőkkel. A közönség kínos hidegsége demoralizálóan hatott a színpadra is, a zenekarra is, rám is, -- most a táblás házak örvendetes idején megmondhatom, hogy bizony ez pánikszerű hangulat volt. Ha Karczag akkor azt mondta volna nekem, hogy ez után a főpróba után ne tartsunk bemutatót, hanem hagyjuk az egész dolgot, talán még bele is mentem volna. Még szerencse, hogy Karczagnak nem támadt ilyen ötlete. -- A legszomorúbb depresszióval mentünk be másnap a premier-estét megtartani. Erre mi történt? A rendes, kedves, régi premier-közönség az uvertürt zúgó tapssal fogadta. Tautenhayn legelső viccénél elemi erővel tört ki a derültség. Egymásután tizenegy ismétlés következett. A szereplők a váratlan nagy sikertől felvillanyozva játszottak tovább, minden mozdulatuk hatást keltett: úgyszólván együtt játszottak a közönséggel. Előadás után csodálkozva néztünk egymásra, itt egy szokatlanul forró és sikeres premier zajlott le. -- Másnap reggel megjelentek a kritikák. Ezeket a kritikusok persze még a kínos főpróba hatása alatt írták. Elég szigorúan elbántak a darabbal, a keresztvizet is leszedték róla. Ekkor megint megijedtünk. Vajon lesz-e egyáltalán néző a második előadáson? Általános színházi babona, hogy a második előadás mindig gyenge hangulatú. De este a színházban, ahová újabb drukkal mentünk be, a bemutatóhoz hasonló lelkes és forró hangulat uralkodott. Sőt, ami a fő: táblás ház. -- A harmadik nap viszont a pesti lapok jöttek. Azok is kurtán-furcsán elintéztek. A könyvről, amit a bécsiek írtak, hosszabban emlékeztek meg, -- rólam, aki magyar vagyok, nem jelent meg egy sor sem. Engem, aki annyira szeretem Budapestet és a budapesti publikumot, ez bizony lehangolt egy kicsit. De este megint megjött a kedvem: táblás ház. Azóta minden este telt házunk van és a hatvan derék igazgató, akiknek a kedvéért ezt a nagy nehéz munkát és felelősséget vállaltam, most mind vígan dörzsöli a kezét. Én pedig a történet végére hagytam üzleti jelszavamat és életem jelmondatát: tisztességesnek lenni mindig kifizetődik. Vagy ahogy itt a Múzeum-kávéházban mondom a társaságnak a nagy operett-asztalnál : "sich korrekt benehmen lohnt sich immer" (mindig megéri korrektül viselkedni ford.BI.). -- Ezek után keveset mondhatok, de ez a kevés nagy örömmel tölt el. Most kaptam Beöthy László táviratát, hogy sürgősen tétessem postára a zeneanyagot, mert a Sterngucker lesz az új Népopera (a mai Erkel Színház, megj.BI.) legközelebbi újdonsága. A táviratra azt feleltem, hogy az utolsó próbákon én is ott leszek és a bemutató-előadást magam fogom dirigálni. -- Eddig tartott az interjú, amely egy érdekes hírrel is szolgál az olvasónak : a zeneanyag azóta már Budapesten van és a Népopera lelkes buzgalommal készül a nagy Lehár legújabb operettjére. SZÉ.1916/36. A darabról többet nem írok, mert Winkler Gábor dr. könyve : "Operett" is tárgyalja a művet. Szerintem a riport mindenképpen érdekes, remélem élvezetes volt a története. „
Kedves volt fórumtársunk, B.I. engedelmével (aki már nem ír ide a fórumra), áthozom ide azt a Lehár-interjút is, mely a Színházi Életben jelent meg 1916 októberében, honnan kimásolta nekünk. Köszönet érte! Bécs, 1916. október hó „Beszélgetés Lehárral. Az Opernring világvárosi forgalmából, autó-zajától, villamos-csengetéséből az Operngasse vezet az An der Wien-színház felé. A nagy tér felé eső sarok az európai operett-sikerek híres kávéháza: a Bécsi Múzeum-kávéház. Itt várom Lehár Ferencet, randevút kértem tőle, hogy a Színházi Élet olvasói számára megkérdezzek egyet mást új darabjáról, a "Sterngucker"-ről.(A csillagok bolondja, megj.BI.) Ő maga dirigálta ma este az operettjét és előadás után hivatalos volt az Opernkellerbe egy vacsorára: Siegfried Trebitsch, a neves berlini író és Shaw-fordító társaságában. Lehár maga az előzékenység és legfinomabb kedvesség: a randevú idejére, mint az óraütés, megjelenik a kávéház ajtajában. Lekötelező nyájassággal küldi először is üdvözletét a Színházi Életnek s általa a magyar színházi közönségnek. Azután készséggel felel a budapesti interjúőr kérdéseire. Rendkívül érdekes, amit mond: elmondja az olvasó számára a legújabb Lehár-operett, a "Sterngucker" történetét. A krónikásnak nincs más dolga, mint amit mond, azt buzgón jegyezni. Még fordítani sem kell németből, mert Lehár a magyar ismerőseivel most is színtiszta magyarsággal beszél. --Tavaly történt, -- meséli a zseniális és világhírű magyar, -- hogy Treumann felkeresett egy szövegkönyvvel. A szövegkönyvnek "Der Sterngucker" volt a címe, Fritz Löhner - írói álnevén Beda - írta, Bécsben igen jó nevű tollforgató ember. Treumannhoz régi összeköttetés fűz, a "Hercegkisasszony"-t is ő játszotta, -- egyszóval azt, amit előadott, különös figyelemmel hallgattam. Ő pedig azt adta elő, hogy felfedezte a szerepek szerepét, amelynél nagyszerűbb és ragyogóbb szerepet még nem írt neki senki. Engem kért fel a könyv megkomponálására, hogy aztán az operett főszerepét ő játszhassa. -- Én vállaltam a komponálást Treumannra való tekintetből. A szövegkönyvben is találtam egy kedves és meleg, közvetlen hangot, amely nekem nagyon rokonszenves volt, bár már akkor láttam, hogy a darab abban a formájában túlságosan szelíd és igénytelen az operett színpadra. A munkát meg is csináltam, kedvvel és ambícióval fogtam neki és be is fejeztem. -- Ekkor aztán jött a Sterngucker hosszú és kalandos pályafutása. Treumann szereplése az én rendes színházamban, az An der Wienben lehetetlen volt. Karczag Vilmos és Treumann között olyan személyes természetű ellentétek voltak, amelyeket nem lehetett áthidalni. Sőt, csakhamar azon vettem magamat észre, hogy Treumannt más bécsi operett igazgató sem akarja felléptetni. Elutaztam tehát Berlinbe, hogy felkeressem Treumannt és arra bírjam, hogy kreálja ő Berlinben a címszerepet, de Bécsben, ahol az ő személye akadályozza a kedvező színre kerülést, engedje át a szerepet másnak. Treumann hallani sem akart erről. -- Mit volt mit tennem: le kellett vonnom az egyszer kimondott szó konzekvenciáit. Olyan színházat kellett keresnem Bécsben, ahol eddig nem játszottak operettet, hogy Treumannt plasszírozni lehessen. Ezt meg is találtam: a Josefstädter Theaterrel állapodtam meg. De a bemutatónak nem nagy reménységekkel mentem neki. A szokatlan színház, a szokatlan hangú és nem operettszerű librettó nem ígértek sikert. Ezekben az aggodalmakban nem is csalódtam. A Sterngucker eredeti formájának a bemutatója nem járt azzal a sikerrel, amellyel a közönség eddigi darabjaimat kitüntette. -- Ezek után megtehettem volna, hogy ne törődjem többé a Sternguckerrel és fogjak neki egy új operettnek. De ekkor már mintegy hatvan vidéki színigazgató a személyem iránt való bizalomból már látatlanban előre megvette a darabot a Karczag Kiadó cégtől. Ez szeget ütött a fejembe. Az igazgatóknak belém vetett korlátlan bizalmat nem viszonozhattam azzal, hogy egy nem sikerült darabot adjak nekik. Soha életemben nem tértem le a korrektség útjáról. Most is azt találtam korrektnek, ha a hatvan igazgatót megkímélem az anyagi kártól. Megkértem Karczag Vilmost: intézzen kőrlevelet az igazgatókhoz, hogy várjanak a bemutatóval egy évig, addig megcsináljuk a darabon a szükségesnek látszott módosításokat. -- Így is történt. A darabot teljesen átdolgoztuk. Beda beleegyezésével megkértük Willnert, hogy gazdag szerzői tapasztalatait értékesítse a Sterngucker javára. Willner és Beda összeültek, pompás munkát végeztek, írtak egy harmadik felvonást és a darabot elsőrangúan megfésülték. Magam is nagy ambícióval láttam munkához. Talán egy operetten sem dolgoztam annyi fáradsággal, nagy és gondos igyekezettel, mint ezen. Mert az lebegett előttem, hogy nem szabad cserbenhagynom hatvan színházat, amely épített reám. Teljes képességeim szerint dolgoztam, - és nemsokára készen lett az új Sterngucker. -- A darab új formájában azon este került színre először, amelyet belépődíjas, nyilvános főpróba gyanánt az erdélyi menekültek javára rendeztünk. Ennek jegyeit egy jótékony testület vette át és az adta el, tehát a főpróbára olyan közönség került be, amely egészen más volt, mint a főpróbák közönsége. Olyan emberek ültek a nézőtéren, akik a színészeket sem ismerték, akik máskülönben nem szoktak színházba járni, akik teljesen idegenek voltak. Ha hozzávesszük ehhez a kétszáz kritikust, ki-ki fogalmat alkothat magának, milyen volt a hangulat. A Treumann szerepét most a komikusunk, Tautenhayn vette át. Tapogatódzott, kereste a kontaktust a közönséggel, de akárhogy dolgozott, a vadidegen publikumból nem tudott semmi visszhangot kicsikarni, minden vicce és mókája hatástalan maradt. Ugyanez történt a többi szereplőkkel. A közönség kínos hidegsége demoralizálóan hatott a színpadra is, a zenekarra is, rám is, -- most a táblás házak örvendetes idején megmondhatom, hogy bizony ez pánikszerű hangulat volt. Ha Karczag akkor azt mondta volna nekem, hogy ez után a főpróba után ne tartsunk bemutatót, hanem hagyjuk az egész dolgot, talán még bele is mentem volna. Még szerencse, hogy Karczagnak nem támadt ilyen ötlete. -- A legszomorúbb depresszióval mentünk be másnap a premier-estét megtartani. Erre mi történt? A rendes, kedves, régi premier-közönség az uvertürt zúgó tapssal fogadta. Tautenhayn legelső viccénél elemi erővel tört ki a derültség. Egymásután tizenegy ismétlés következett. A szereplők a váratlan nagy sikertől felvillanyozva játszottak tovább, minden mozdulatuk hatást keltett: úgyszólván együtt játszottak a közönséggel. Előadás után csodálkozva néztünk egymásra, itt egy szokatlanul forró és sikeres premier zajlott le. -- Másnap reggel megjelentek a kritikák. Ezeket a kritikusok persze még a kínos főpróba hatása alatt írták. Elég szigorúan elbántak a darabbal, a keresztvizet is leszedték róla. Ekkor megint megijedtünk. Vajon lesz-e egyáltalán néző a második előadáson? Általános színházi babona, hogy a második előadás mindig gyenge hangulatú. De este a színházban, ahová újabb drukkal mentünk be, a bemutatóhoz hasonló lelkes és forró hangulat uralkodott. Sőt, ami a fő: táblás ház. -- A harmadik nap viszont a pesti lapok jöttek. Azok is kurtán-furcsán elintéztek. A könyvről, amit a bécsiek írtak, hosszabban emlékeztek meg, -- rólam, aki magyar vagyok, nem jelent meg egy sor sem. Engem, aki annyira szeretem Budapestet és a budapesti publikumot, ez bizony lehangolt egy kicsit. De este megint megjött a kedvem: táblás ház. Azóta minden este telt házunk van és a hatvan derék igazgató, akiknek a kedvéért ezt a nagy nehéz munkát és felelősséget vállaltam, most mind vígan dörzsöli a kezét. Én pedig a történet végére hagytam üzleti jelszavamat és életem jelmondatát: tisztességesnek lenni mindig kifizetődik. Vagy ahogy itt a Múzeum-kávéházban mondom a társaságnak a nagy operett-asztalnál : "sich korrekt benehmen lohnt sich immer" (mindig megéri korrektül viselkedni ford.BI.). -- Ezek után keveset mondhatok, de ez a kevés nagy örömmel tölt el. Most kaptam Beöthy László táviratát, hogy sürgősen tétessem postára a zeneanyagot, mert a Sterngucker lesz az új Népopera (a mai Erkel Színház, megj.BI.) legközelebbi újdonsága. A táviratra azt feleltem, hogy az utolsó próbákon én is ott leszek és a bemutató-előadást magam fogom dirigálni. -- Eddig tartott az interjú, amely egy érdekes hírrel is szolgál az olvasónak : a zeneanyag azóta már Budapesten van és a Népopera lelkes buzgalommal készül a nagy Lehár legújabb operettjére. SZÉ.1916/36. A darabról többet nem írok, mert Winkler Gábor dr. könyve : "Operett" is tárgyalja a művet. Szerintem a riport mindenképpen érdekes, remélem élvezetes volt a története. „
287 Búbánat 2014-01-04 13:15:36 [Válasz erre: 286 Búbánat 2013-11-24 14:28:42]
Nem mindenki tud élni ezzel a lehetőséggel, így továbbra is bemásolok ide közvetett úton hozzám eljutott cikkeket a Színházi Élet korabeli számaiból.
Nem mindenki tud élni ezzel a lehetőséggel, így továbbra is bemásolok ide közvetett úton hozzám eljutott cikkeket a Színházi Élet korabeli számaiból.
286 Búbánat 2013-11-24 14:28:42 [Válasz erre: 285 Momo 2013-11-24 14:08:31]
Köszönöm, továbbítani fogom B.I.-nek ezt a lehetőséget; nem kell akkor annyit kutakodnia a régi, megsárgult újságok közt, és időt töltenie azzal, amikor innen egy két kattintással is hozzájuthatunk a kívánt cikkhez, illetve letölthetjük azt.
Köszönöm, továbbítani fogom B.I.-nek ezt a lehetőséget; nem kell akkor annyit kutakodnia a régi, megsárgult újságok közt, és időt töltenie azzal, amikor innen egy két kattintással is hozzájuthatunk a kívánt cikkhez, illetve letölthetjük azt.
285 Momo 2013-11-24 14:08:31 [Válasz erre: 284 Búbánat 2013-11-24 13:48:46]
[url]http://epa.oszk.hu/02300/02343/00097/pdf/EPA02343_szinhazi_elet_1916_08.pdf;Itt[/url] látható pdf formátumban.
[url]http://epa.oszk.hu/02300/02343/00097/pdf/EPA02343_szinhazi_elet_1916_08.pdf;Itt[/url] látható pdf formátumban.
284 Búbánat 2013-11-24 13:48:46
Kedves volt fórumtársunk (B.I.) jóváhagyásával másolom ide az alábbi cikket, melyre a korabeli Színházi Élet 1916. 8. számában (II.20-27.) talált rá: Beszélgetés Lehárral című interjút. „Beszélgetés Lehárral Megírtuk, hogy a Hadisegélyező Hivatal megbízásából Révész Ferenc, az Országos Színészegyesület Irodalmi ügynökségének vezetője koncertet rendez, amelynek keretében Lehár Ferenc és Kálmán Imre is fellépnek a koncert dobogón. A hangverseny nagy előkészületei közben Lehár és Kálmán néhány nappal előbb megérkeztek Budapestre. Kálmán Imre gyakran van Budapesten, de Lehár ritka vendég nálunk. Felhasználtuk az alkalmat és felkerestük a világhírű operettkomponistát a Vigadóban, ahol a nagy koncert egyik próbáját tartotta. Szerda dél volt, kinn szemezett a csendes februári eső, az óriási terem egyik sarkában éppen akkor szedelőzködtek. Fricsay derék katonabandistái. A zenekari próbának vége volt, most a szólók kezdődtek. Az újságíró ilyenkor leül egy csendes sarokba és hallgatja a próbát. A társaság nem mindennapi: Lehár Ferenc, Kálmán Imre, Dömötör Ilona, Székelyhidy Ferenc és Székelyhidyné Marschalkó Rózsi, aki elkísérte az urát a próbára. Először Kálmán ül a zongorához és átveszi a maga számait az Opera két kitűnő tagjával, aztán felkel és átadja Lehárnak a helyét. A zongorán a gyönyörű hangok sora csendül fel : a Cigányprímás és az Éva akkordjai régi kedves emlékeink, aztán néhány új dal következik : Lehár és Kálmán háborús kompozíciói. Félkettő felé vége a próbának. Ekkor hozzájuthatunk egy Lehár interjúhoz. Az operett mai fejedelme a régi lebilincselően kedves, közvetlen, nyájas ember. Az utóbbi időben erősen megőszült, de hogy ennek a Lehár fiatalságához vagy öregségéhez semmi köze nincs, az arcának pompás színe, őszinte szemeinek régi, fiatalos csillogása igazolja. -- Mindjárt egy újsággal kezdhetem - mondta Lehár, - a hangversenyt elhalasztottuk. Csütörtökön 17-én kellett volna lefolynia, de erős influenzával és hűléssel érkeztem meg Pestre, úgy hogy holnap lehetetlen dirigálnom. A koncert új határnapját a jövő szombatra, február 26-ra tűztük ki. Remélem, hogy addig teljesen rendbe jövök és a koncertet emelni fogja az a sok szorgalmas próba, amit addig tartunk. Különösen örülök a halasztásnak azért, mert így nem kell elhagynunk a "Kárpáti induló" című szerzeményem előadását. Erre az idő rövidsége miatt mostanra nem tudtunk volna előkészülni, mert a férfikart igen nehéz egész precízen betanítani. A Kárpáti indulót pedig - Harsányi Zsolt kitűnő magyar versével - katonák fogják uniszónó elénekelni a program zárószáma gyanánt. -- Milyen Lehár-kompozíciók szerepelnek még a műsoron? -- Régebbi operettjeim, néhány nagy valcert zenekar fogja előadni az én előadásommal. Ugyanígy szerepel a műsoron "Arany-ezüst keringő" című kompozícióm is. Lesz eztán egy Éva-duett, amelyet Székelyhidy Ferenc és Dömötör Ilona fognak énekelni. Székelyhidy ezenkívül zenekari kísérettel elénekli "Lázban" című drámai zeneképemet, amely egy sebesült kadét lázálmait festi. Dömötör Ilona elénekli a "Nagy Lengyelföldön enyém egy hant..." című dalomat, és így tovább. -- Legújabb operettje nem fog szerepelni ? -- Dehogy nem. A "Sterngucker" nagy valcerét katonazenekar fogja előadni. Nagy érdeklődéssel várom, hogyan fogja fogadni ezt a számot a budapesti közönség, amely a Sternguckert még nem ismeri egyelőre. Egyelőre, - mert Beöthy László már megszerezte az új operettet a Király Színház számára. -- A koncert eddigi próbáin milyen benyomásokat szerzett kedves Mester ? -- A lehető-legjobbakat. A Fricsay zenekara pompásan dolgozik, az ének részekre pedig két ideális előadót találtunk Dömötör Ilonában és Székelyhidy dr.-ban. Dömötör kisasszony gyönyörű sötét színű szopránja, és Székelyhidy dr. nem kevésbé pompás lírai tenorja és mindkettőjük nagy énekművészete már a legelső próbán megragadott. -- Szerepelt már Budapesten koncert-dobogón ? -- Nem. Ez lesz Budapesten az első hangverseny-dirigálásom. Csak a Király Színházbeli bemutatóimat dirigáltam itt eddig. Most aztán hangverseny-vezényletből is le fogom tenni a vizsgát. -- És most a sztereotip kérdés: mik a tervei? -- Egyelőre a legfontosabb tervem, hogy ez a hangverseny mennél jobban sikerüljön. Szeretném, ha a közönség jól érezné magát és a nemes jótékony célra is mennél nagyobb összeg jutna. Egyébként pedig dolgozom, mint mindig, de erről közelebbi részleteket egyelőre nem tudok mondani. Beszélgetve haladunk le a lépcsőn. A Vigadó kapujában meg kellett állni. Esett az eső. Dömötör Ilona szomorúan nézett le finom, karcsú sárga cipőjére. Kocsi sehol sem volt található. Hát majd várunk valami cserkésző konflist, vélte szép Dömötör beletörődve az időjárás kérlelhetetlen szeszélyébe. Lehár nyájasan elbúcsúzott és futólépéssel sietett a szitáló esőben a Hungária-szálló felé. Dömötör Ilona pedig várt és várt. Már azt hitte, hogy a Vigadó kapujában fog ráesteledni, mikor egyszer csak odaperdült egy konflis. -- Nagyságos Lehár úr küldött, hogy meg ne tessék ázni. Én ugyan rendelve vagyok két órára, de a nagyságos úr nagyon a lelkemre beszélt. Íme: Lehár a világ legnagyobb és legudvariasabb komponistája. Játszani tud a világ legnehezebb hangszerén: a pesti konflis-kocsis szívén. Dömötör Ilona meghatottan ült be a kocsiba és miközben bemondta a lakását: Irányi utca 1., elhatározta, hogy sosem énekelt olyan szépen, mint ahogy most Lehárnak fog énekelni. „ Lejegyezte B.I.
Kedves volt fórumtársunk (B.I.) jóváhagyásával másolom ide az alábbi cikket, melyre a korabeli Színházi Élet 1916. 8. számában (II.20-27.) talált rá: Beszélgetés Lehárral című interjút. „Beszélgetés Lehárral Megírtuk, hogy a Hadisegélyező Hivatal megbízásából Révész Ferenc, az Országos Színészegyesület Irodalmi ügynökségének vezetője koncertet rendez, amelynek keretében Lehár Ferenc és Kálmán Imre is fellépnek a koncert dobogón. A hangverseny nagy előkészületei közben Lehár és Kálmán néhány nappal előbb megérkeztek Budapestre. Kálmán Imre gyakran van Budapesten, de Lehár ritka vendég nálunk. Felhasználtuk az alkalmat és felkerestük a világhírű operettkomponistát a Vigadóban, ahol a nagy koncert egyik próbáját tartotta. Szerda dél volt, kinn szemezett a csendes februári eső, az óriási terem egyik sarkában éppen akkor szedelőzködtek. Fricsay derék katonabandistái. A zenekari próbának vége volt, most a szólók kezdődtek. Az újságíró ilyenkor leül egy csendes sarokba és hallgatja a próbát. A társaság nem mindennapi: Lehár Ferenc, Kálmán Imre, Dömötör Ilona, Székelyhidy Ferenc és Székelyhidyné Marschalkó Rózsi, aki elkísérte az urát a próbára. Először Kálmán ül a zongorához és átveszi a maga számait az Opera két kitűnő tagjával, aztán felkel és átadja Lehárnak a helyét. A zongorán a gyönyörű hangok sora csendül fel : a Cigányprímás és az Éva akkordjai régi kedves emlékeink, aztán néhány új dal következik : Lehár és Kálmán háborús kompozíciói. Félkettő felé vége a próbának. Ekkor hozzájuthatunk egy Lehár interjúhoz. Az operett mai fejedelme a régi lebilincselően kedves, közvetlen, nyájas ember. Az utóbbi időben erősen megőszült, de hogy ennek a Lehár fiatalságához vagy öregségéhez semmi köze nincs, az arcának pompás színe, őszinte szemeinek régi, fiatalos csillogása igazolja. -- Mindjárt egy újsággal kezdhetem - mondta Lehár, - a hangversenyt elhalasztottuk. Csütörtökön 17-én kellett volna lefolynia, de erős influenzával és hűléssel érkeztem meg Pestre, úgy hogy holnap lehetetlen dirigálnom. A koncert új határnapját a jövő szombatra, február 26-ra tűztük ki. Remélem, hogy addig teljesen rendbe jövök és a koncertet emelni fogja az a sok szorgalmas próba, amit addig tartunk. Különösen örülök a halasztásnak azért, mert így nem kell elhagynunk a "Kárpáti induló" című szerzeményem előadását. Erre az idő rövidsége miatt mostanra nem tudtunk volna előkészülni, mert a férfikart igen nehéz egész precízen betanítani. A Kárpáti indulót pedig - Harsányi Zsolt kitűnő magyar versével - katonák fogják uniszónó elénekelni a program zárószáma gyanánt. -- Milyen Lehár-kompozíciók szerepelnek még a műsoron? -- Régebbi operettjeim, néhány nagy valcert zenekar fogja előadni az én előadásommal. Ugyanígy szerepel a műsoron "Arany-ezüst keringő" című kompozícióm is. Lesz eztán egy Éva-duett, amelyet Székelyhidy Ferenc és Dömötör Ilona fognak énekelni. Székelyhidy ezenkívül zenekari kísérettel elénekli "Lázban" című drámai zeneképemet, amely egy sebesült kadét lázálmait festi. Dömötör Ilona elénekli a "Nagy Lengyelföldön enyém egy hant..." című dalomat, és így tovább. -- Legújabb operettje nem fog szerepelni ? -- Dehogy nem. A "Sterngucker" nagy valcerét katonazenekar fogja előadni. Nagy érdeklődéssel várom, hogyan fogja fogadni ezt a számot a budapesti közönség, amely a Sternguckert még nem ismeri egyelőre. Egyelőre, - mert Beöthy László már megszerezte az új operettet a Király Színház számára. -- A koncert eddigi próbáin milyen benyomásokat szerzett kedves Mester ? -- A lehető-legjobbakat. A Fricsay zenekara pompásan dolgozik, az ének részekre pedig két ideális előadót találtunk Dömötör Ilonában és Székelyhidy dr.-ban. Dömötör kisasszony gyönyörű sötét színű szopránja, és Székelyhidy dr. nem kevésbé pompás lírai tenorja és mindkettőjük nagy énekművészete már a legelső próbán megragadott. -- Szerepelt már Budapesten koncert-dobogón ? -- Nem. Ez lesz Budapesten az első hangverseny-dirigálásom. Csak a Király Színházbeli bemutatóimat dirigáltam itt eddig. Most aztán hangverseny-vezényletből is le fogom tenni a vizsgát. -- És most a sztereotip kérdés: mik a tervei? -- Egyelőre a legfontosabb tervem, hogy ez a hangverseny mennél jobban sikerüljön. Szeretném, ha a közönség jól érezné magát és a nemes jótékony célra is mennél nagyobb összeg jutna. Egyébként pedig dolgozom, mint mindig, de erről közelebbi részleteket egyelőre nem tudok mondani. Beszélgetve haladunk le a lépcsőn. A Vigadó kapujában meg kellett állni. Esett az eső. Dömötör Ilona szomorúan nézett le finom, karcsú sárga cipőjére. Kocsi sehol sem volt található. Hát majd várunk valami cserkésző konflist, vélte szép Dömötör beletörődve az időjárás kérlelhetetlen szeszélyébe. Lehár nyájasan elbúcsúzott és futólépéssel sietett a szitáló esőben a Hungária-szálló felé. Dömötör Ilona pedig várt és várt. Már azt hitte, hogy a Vigadó kapujában fog ráesteledni, mikor egyszer csak odaperdült egy konflis. -- Nagyságos Lehár úr küldött, hogy meg ne tessék ázni. Én ugyan rendelve vagyok két órára, de a nagyságos úr nagyon a lelkemre beszélt. Íme: Lehár a világ legnagyobb és legudvariasabb komponistája. Játszani tud a világ legnehezebb hangszerén: a pesti konflis-kocsis szívén. Dömötör Ilona meghatottan ült be a kocsiba és miközben bemondta a lakását: Irányi utca 1., elhatározta, hogy sosem énekelt olyan szépen, mint ahogy most Lehárnak fog énekelni. „ Lejegyezte B.I.
283 tiramisu 2013-11-08 17:53:14 [Válasz erre: 279 Búbánat 2013-10-12 13:31:58]
Ezt megnéztem volna! Szuper, beleborzong az ember, mi lehetett a színpadon! :-)))
Ezt megnéztem volna! Szuper, beleborzong az ember, mi lehetett a színpadon! :-)))
282 Búbánat 2013-11-08 14:27:08 [Válasz erre: 281 Búbánat 2013-11-08 14:18:15]
A kiállításon látható Lehár Ferenc dedikált fényképe 1926-ból és autogramja is, mely levelező lapon a Paganini darabjának egy nyomtatott kottarészlete alatt található (1926.V. 7. dátum)
A kiállításon látható Lehár Ferenc dedikált fényképe 1926-ból és autogramja is, mely levelező lapon a Paganini darabjának egy nyomtatott kottarészlete alatt található (1926.V. 7. dátum)
281 Búbánat 2013-11-08 14:18:15 [Válasz erre: 280 Búbánat 2013-11-08 14:17:12]
Az Erkel Színházban 2013. november 7-én, a névadó Erkel Ferenc születése napján, a felújított színház hivatalos megnyitása napján, e naptól kezdve a Magyar Opera Napján kiállítást nyílt a „Népoperától az Erkel Színházig” címmel a földszinten a foyer-ban. A tablókon láthatjuk a színházépítészeti előzmények, tervrajzok, az első operaesték, a megnyitó előadás dokumentumait; eredeti fotók, plakátok vezetnek át a színházépület építészeti változásainak korszakaiba. Ehhez kapcsolódóan kiállítottak eredeti színlapokat, archív képes anyagokat korabeli operabemutatókról, megnézhetünk fotókról opera és más produkciók jeleneiben, szerepeiben fellépett hazai és külföldi világnagyságokat, vendégművészeket. Videókat is nézhetünk: részletek láthatók az Erkel Színházban műsoron levő dalművek, balettek produkcióiból. Számomra érdekes volt kiállítva látni Lehár Ferenc Paganini című darabja magyarországi bemutatójának színlapját is: a Városi Színház 1926. május 7-én mutatta be az operettet. Ezen az előadáson Lehár maga vezényelte 25. operettjét és izgatta, hogy mit szól majd új művéhez a magyar közönség.
Az Erkel Színházban 2013. november 7-én, a névadó Erkel Ferenc születése napján, a felújított színház hivatalos megnyitása napján, e naptól kezdve a Magyar Opera Napján kiállítást nyílt a „Népoperától az Erkel Színházig” címmel a földszinten a foyer-ban. A tablókon láthatjuk a színházépítészeti előzmények, tervrajzok, az első operaesték, a megnyitó előadás dokumentumait; eredeti fotók, plakátok vezetnek át a színházépület építészeti változásainak korszakaiba. Ehhez kapcsolódóan kiállítottak eredeti színlapokat, archív képes anyagokat korabeli operabemutatókról, megnézhetünk fotókról opera és más produkciók jeleneiben, szerepeiben fellépett hazai és külföldi világnagyságokat, vendégművészeket. Videókat is nézhetünk: részletek láthatók az Erkel Színházban műsoron levő dalművek, balettek produkcióiból. Számomra érdekes volt kiállítva látni Lehár Ferenc Paganini című darabja magyarországi bemutatójának színlapját is: a Városi Színház 1926. május 7-én mutatta be az operettet. Ezen az előadáson Lehár maga vezényelte 25. operettjét és izgatta, hogy mit szól majd új művéhez a magyar közönség.
280 Búbánat 2013-11-08 14:17:12
Az ERKEL SZÍNHÁZ tegnap esti ünnepi gáláján – a Színház ünnepélyes megnyitóján - Erkel, Goldmark, Kodály, Hubay, Ránki és Kacsóh műveinek részletei mellett külön örömmel töltött el, hogy a nagy magyar komponisták között számon tartott Lehár Ferenc egyik művéből is felcsendült egy szép dal: - Lehár: Garabonciás – Ilona áriája – Fodor Beatrix (Km. Puskás Rodrigo - hegedű, valamint a Magyar Nemzeti Balett kara). A műsorszám egy archív film bejátszásával kezdődött: Lehár Ferenc vezényli az Operaházban, az 1943. február 20-i ősbemutatón az előjátékot, majd ahogy beinti a következő jelenetet, vége is a filmnek, ami egyből átvált az élő produkcióba: az átmenet alatt már az Operaház zenekara koncertmesterének hegedűszólója szól baloldalt, a színpad feletti páholyból – hova díszlépcső vezet fel (és le) - , majd a színpadon már énekli Fodor Beatrix a „Messze a nagy erdő…” kezdetű, eredetileg a Cigányszerelem híres betétdalát.
Az ERKEL SZÍNHÁZ tegnap esti ünnepi gáláján – a Színház ünnepélyes megnyitóján - Erkel, Goldmark, Kodály, Hubay, Ránki és Kacsóh műveinek részletei mellett külön örömmel töltött el, hogy a nagy magyar komponisták között számon tartott Lehár Ferenc egyik művéből is felcsendült egy szép dal: - Lehár: Garabonciás – Ilona áriája – Fodor Beatrix (Km. Puskás Rodrigo - hegedű, valamint a Magyar Nemzeti Balett kara). A műsorszám egy archív film bejátszásával kezdődött: Lehár Ferenc vezényli az Operaházban, az 1943. február 20-i ősbemutatón az előjátékot, majd ahogy beinti a következő jelenetet, vége is a filmnek, ami egyből átvált az élő produkcióba: az átmenet alatt már az Operaház zenekara koncertmesterének hegedűszólója szól baloldalt, a színpad feletti páholyból – hova díszlépcső vezet fel (és le) - , majd a színpadon már énekli Fodor Beatrix a „Messze a nagy erdő…” kezdetű, eredetileg a Cigányszerelem híres betétdalát.
279 Búbánat 2013-10-12 13:31:58 [Válasz erre: 278 Búbánat 2013-10-01 13:49:52]
Intimitások a Lehár darabról - Próba a Királyban. Ez az újságcikk a Színházi Élet 1913.39. számában (XI.23-30) jelent meg. (Volt fórumtársunk, B.I. saját honlapjáról, jóváhagyásával másolom át ide.) "- Ha a Király együttese megkezdi a próbákat, akkor annak mindig szenzáció lesz a vége. Olyankor pedig, ha Lehár-darabból folyik a próba, akkor ennek csak szezon-sláger lehet a vége. A közönség ezt nagyon jól tudja. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az a rengeteg levél, melyben a legkülönbözőbb sürgető kérdésekkel fordulnak hozzánk olvasóink. Mikor jön a Lehár darab "A tökéletes asszony", folynak-e már a próbák, mi lesz az új sláger-dal, kik szerepelnek, Lehár itt lesz-e, van-e a darabban tangó, lesz-e új Lehár-keringő ? Ezek a leggyakoribb kérdések, levelek özönében és türelmetlen telefon kérdezősködésekben, ezek hangzanak fel leggyakrabban és a "Színházi Élet" kötelességének tartja, hogy mindezekről olvasóit legelsőnek és legpontosabban informálja. - A Király-színház színpadi bejáróján befordulva Rátkai ugrik elénk és mindjárt szenzációval fogad : - - - - Megérkezett Lehár ! Most már ketten vezetik a próbákat, ő meg Beőthy. - - - - Hát nem Stoll Károly rendezi a darabot ? - - - - Stoll beteg és Beőthy vette át helyette a rendezést. Valósággal elárasztott minket kitűnő ötleteivel. A szerzők nem fognak ráismerni darabjukra. - Ekkor már a darab kitűnő fordítója, Harsányi Zsolt is hozzánk csatlakozott és ő is magasztalni kezdte Beőthy munkáját. De erről rövidesen mi is meggyőződhettünk, mert kezdődik a próba. - Nagyszerűen megy minden, alig kell néha-néha megállni egy pillanatra és a darab, így a próbák alatt, jelmezek és díszletek nélkül is valósággal elragadja az embert. - A zenéről a legelső pillanatban megállapíthatjuk, hogy "A tökéletes asszony" a leggazdagabb zenéjű Lehár-darab. Valósággal két kézzel szórta Lehár a zenei ötleteket, keringőt keringőre kapunk és egyik szebb, mint a másik. - Mindjárt az első felvonásban nagy sikere lesz a "Reggeliző-duettnek", melyet Király (Ernő /BI/) és Fedák énekel. A férj és a feleség veszekszenek egyre lármásabban, egyre elkeseredettebben. Persze a zene híven színezi a szöveget. De ahányszor az inas belép az ebédlőbe, a házastársak hangja hirtelen olvadozó-udvarias lesz és a zene is szerelmes-lágy melódiákra csap át. Amint az inas eltávozik, újra elkezdődik a csészevagdosás, lárma, patvarkodás és a hangos, pattogó zene. - Hasonlóképpen nagy sikere lesz "Az ideális asszony-duett"-nek, melyben Király Ernő elmondja Rátkainak, milyennek képzeli ő az eszményi feleséget. - A "Hispániá"-ban című tercett külön szenzációja, hogy Rátkai és Király mellett Concha Rózsi énekli. A rendkívül bájos és tehetséges színésznő szereplése igen nagy sikerrel fog járni. Tánca, éneke és játéka egyaránt a legelsők sorában jelölik ki a helyét és biztos, hogy a pesti közönség, mely szeszélyes ugyan, de nem igazságtalan. Concha Rózsit rövid időn belül nagyon meg fogja szeretni. - Érdekes, hogy Concha Rózsi énekszámát egy Louise Kartousch nevezetű osztrák táncos-szubrett színésznő kérésére írta Lehár. Egy negyed óra munkája ez egész és mégis, talán a legsikerültebb része a darabnak. - És, hogy az idei farsangnak is meglegyen a maga keringő szenzációja, ott a "Bíbor rózsa" keringő, amelyet Fedák és Király énekel. - Egy nagyszabású Lehár finálé fejezi be az első felvonást. - - - - Nos, kérdi Beőthy Lehártól, hogy tetszett ? - - - - Nem ismerek rá a darabomra. Ez sokkal jobb és szebb mint az, amit én írtam. - A második felvonásban felhangzik "Hogy kell a nőkkel bánni", majd következik a "Ha a feleségem ilyen volna" keringő-duett. A következőkből csak a legjobb számokat említjük: Fedák kánkánt táncol, a balett és manett, spanyol-duett és a második felvonás fináléja szintén kitűnően van megcsinálva. - A harmadik felvonásban vannak a fő-slágerek. Ilyen elsősorban Fedák "Mezítlábas-tánca" és Fedák-Király tangója. - A felsoroltakon kívül még rengeteg dal és keringő van az új Lehár darabban. - Próba közben volt alkalmunk Lehárral is beszélni, aki többek között azt mondta : - - - - Az előadással, Fedákkal, Királlyal, Rátkayval, Concha Rózsival és a többiekkel is nagyon meg vagyok elégedve. Ezek után nagyon bízom a sikerben. És igen, ha ír a darabról, ne felejtse el felemlíteni, hogy Falus Elek díszletei csodálatosak. Ezeknek is alapos részük lesz a sikerben. - Láttuk a díszlet tervezetét. Az első felvonás ebédlő és a második felvonás piros rózsa táncterem díszlete elragadó. A harmadik felvonás tengerre nyíló teraszáról pedig nagyon sokáig fognak Pesten beszélni... - Ennyi talán egyelőre elég is lesz, bár tudjuk, hogy a közönség olyan nagyon kíváncsi, ha Lehár-darabról van szó, hogy bajosan elégítettük ki. De legközelebb mást és többet. "
Intimitások a Lehár darabról - Próba a Királyban. Ez az újságcikk a Színházi Élet 1913.39. számában (XI.23-30) jelent meg. (Volt fórumtársunk, B.I. saját honlapjáról, jóváhagyásával másolom át ide.) "- Ha a Király együttese megkezdi a próbákat, akkor annak mindig szenzáció lesz a vége. Olyankor pedig, ha Lehár-darabból folyik a próba, akkor ennek csak szezon-sláger lehet a vége. A közönség ezt nagyon jól tudja. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az a rengeteg levél, melyben a legkülönbözőbb sürgető kérdésekkel fordulnak hozzánk olvasóink. Mikor jön a Lehár darab "A tökéletes asszony", folynak-e már a próbák, mi lesz az új sláger-dal, kik szerepelnek, Lehár itt lesz-e, van-e a darabban tangó, lesz-e új Lehár-keringő ? Ezek a leggyakoribb kérdések, levelek özönében és türelmetlen telefon kérdezősködésekben, ezek hangzanak fel leggyakrabban és a "Színházi Élet" kötelességének tartja, hogy mindezekről olvasóit legelsőnek és legpontosabban informálja. - A Király-színház színpadi bejáróján befordulva Rátkai ugrik elénk és mindjárt szenzációval fogad : - - - - Megérkezett Lehár ! Most már ketten vezetik a próbákat, ő meg Beőthy. - - - - Hát nem Stoll Károly rendezi a darabot ? - - - - Stoll beteg és Beőthy vette át helyette a rendezést. Valósággal elárasztott minket kitűnő ötleteivel. A szerzők nem fognak ráismerni darabjukra. - Ekkor már a darab kitűnő fordítója, Harsányi Zsolt is hozzánk csatlakozott és ő is magasztalni kezdte Beőthy munkáját. De erről rövidesen mi is meggyőződhettünk, mert kezdődik a próba. - Nagyszerűen megy minden, alig kell néha-néha megállni egy pillanatra és a darab, így a próbák alatt, jelmezek és díszletek nélkül is valósággal elragadja az embert. - A zenéről a legelső pillanatban megállapíthatjuk, hogy "A tökéletes asszony" a leggazdagabb zenéjű Lehár-darab. Valósággal két kézzel szórta Lehár a zenei ötleteket, keringőt keringőre kapunk és egyik szebb, mint a másik. - Mindjárt az első felvonásban nagy sikere lesz a "Reggeliző-duettnek", melyet Király (Ernő /BI/) és Fedák énekel. A férj és a feleség veszekszenek egyre lármásabban, egyre elkeseredettebben. Persze a zene híven színezi a szöveget. De ahányszor az inas belép az ebédlőbe, a házastársak hangja hirtelen olvadozó-udvarias lesz és a zene is szerelmes-lágy melódiákra csap át. Amint az inas eltávozik, újra elkezdődik a csészevagdosás, lárma, patvarkodás és a hangos, pattogó zene. - Hasonlóképpen nagy sikere lesz "Az ideális asszony-duett"-nek, melyben Király Ernő elmondja Rátkainak, milyennek képzeli ő az eszményi feleséget. - A "Hispániá"-ban című tercett külön szenzációja, hogy Rátkai és Király mellett Concha Rózsi énekli. A rendkívül bájos és tehetséges színésznő szereplése igen nagy sikerrel fog járni. Tánca, éneke és játéka egyaránt a legelsők sorában jelölik ki a helyét és biztos, hogy a pesti közönség, mely szeszélyes ugyan, de nem igazságtalan. Concha Rózsit rövid időn belül nagyon meg fogja szeretni. - Érdekes, hogy Concha Rózsi énekszámát egy Louise Kartousch nevezetű osztrák táncos-szubrett színésznő kérésére írta Lehár. Egy negyed óra munkája ez egész és mégis, talán a legsikerültebb része a darabnak. - És, hogy az idei farsangnak is meglegyen a maga keringő szenzációja, ott a "Bíbor rózsa" keringő, amelyet Fedák és Király énekel. - Egy nagyszabású Lehár finálé fejezi be az első felvonást. - - - - Nos, kérdi Beőthy Lehártól, hogy tetszett ? - - - - Nem ismerek rá a darabomra. Ez sokkal jobb és szebb mint az, amit én írtam. - A második felvonásban felhangzik "Hogy kell a nőkkel bánni", majd következik a "Ha a feleségem ilyen volna" keringő-duett. A következőkből csak a legjobb számokat említjük: Fedák kánkánt táncol, a balett és manett, spanyol-duett és a második felvonás fináléja szintén kitűnően van megcsinálva. - A harmadik felvonásban vannak a fő-slágerek. Ilyen elsősorban Fedák "Mezítlábas-tánca" és Fedák-Király tangója. - A felsoroltakon kívül még rengeteg dal és keringő van az új Lehár darabban. - Próba közben volt alkalmunk Lehárral is beszélni, aki többek között azt mondta : - - - - Az előadással, Fedákkal, Királlyal, Rátkayval, Concha Rózsival és a többiekkel is nagyon meg vagyok elégedve. Ezek után nagyon bízom a sikerben. És igen, ha ír a darabról, ne felejtse el felemlíteni, hogy Falus Elek díszletei csodálatosak. Ezeknek is alapos részük lesz a sikerben. - Láttuk a díszlet tervezetét. Az első felvonás ebédlő és a második felvonás piros rózsa táncterem díszlete elragadó. A harmadik felvonás tengerre nyíló teraszáról pedig nagyon sokáig fognak Pesten beszélni... - Ennyi talán egyelőre elég is lesz, bár tudjuk, hogy a közönség olyan nagyon kíváncsi, ha Lehár-darabról van szó, hogy bajosan elégítettük ki. De legközelebb mást és többet. "
278 Búbánat 2013-10-01 13:49:52 [Válasz erre: 269 Búbánat 2013-09-11 22:57:50]
Fórumtársunk, B.I., aki már jó ideje nem ír ide, korábbi engedelmével idemásoltam pár, az ő búvárkodása nyomán más internetes portálon közzétett korabeli újságcikkeket, melyek Lehárral foglalkoznak, és amelyeket a Színházi Élet korabeli lapszámaiban talált. Most a képes újság 1913. (XI.16-XI.23.) 38. számában található riport szövegét írom át ide a topicba: ( Az írója kilétét nem sikerült megállapítani. ) "Lehár Ferencnél." - Theobaldgasse 26 ! Ezt a címet jobban tudják a Bécsbe ránduló hazánkfiai, mint hogy merre van a magyar palota ? A Bankgasse-i magyar palotában (a Bécsi követségünk címe, BI.)tudni illik nekünk ritkán szimpatikus közös ügyek bonyolittatnak le, ellenben a Theobaldgasse 26.alatt lakik az egyetlen közös ügy, akiért magyar és osztrák egyaránt hevül. Talán nem kell mondanunk, hogy Lehár Ferenc a nevezett utca nevezett házának lakója. - Nem forog ez a palota kacsalábakon, nem is őrzi hétfejű sárkány, sőt magyar névjegyre szívesen nyílik meg ajtaja. Néhány perc és Lehár előtt állunk, aki jó magyaros "hozta Isten"-nel fogad bennünket. A dolgozószoba egy asztalkáján ott hever a Színházi Életnek legutolsó száma. Ott van kinyitva a Király Színház jubileumánál. Lehár észreveszi tekintetem irányát és elmosolyodik. - Szeretem és olvasom a Színházi Életet. Mi, Bécsben lakó m a g y a r o k, (ezt a szót külön nyomatékkal mondta) ebből a lapból ismerjük meg tökéletesen, mi történik színházilag Budapesten és mi fog történni, mert higgye meg, ez most nagyon fontos. Ahány eredeti premier van Budapesten, annyiszor vannak lázban a bécsi színházi rókák, mivel ma már minden magyar darabban egy-egy világsikert sejtenek. - A "Tökéletes asszony" -ról beszéljek? Ó, hisz erről annyit írtak a bécsi és a budapesti lapok, hogy új mondanivalóm aligha van. Legfeljebb - amit maguk is bizonyára tudnak, - azt mondhatom, hogy a pesti premier elé nagyobb izgalommal nézek, mint ahogy a bécsi elé néztem. Kíváncsi vagyok Fedákra, akitől mindig rengeteg sokat várok és aki mindig a dupláját csinálja meg annak, amit előre képzeltem. Ha a "Tökéletes asszony" jelző valakire ráillik, úgy mindenekfölött Zsazsa az. - És Király Ernő és Rátkai, akik minden darabomat hatalmas sikerhez segítették! Ő bennük is nagyon bízom, meg abban a pompás együttesben, amely tavaly csodálatra ragadta a bécsi kritikát. Mondhatom, minden budapesti premierem előtt valami ünneplő érzés fog el, pedig ugye én már csak hozzászokhattam a premierek hangulatához? - Közben egy kis sétát tettük Lehár hatalmas lakosztályában és a billiárd-teremben az ő kedves karmesteri gesztusaival magyarázta, hogy valahányszor munka közben fel akar frissülni, bejön és játszik önmagával egy parti billiárdot. Végezetül adott két képet és egy kis kottarészletet a Tökéletes asszonyból, a Színházi Élet olvasói számára. Igazi magyar szívességgel búcsúzott, és amikor az ajtó már becsukódott mögöttem, még egyszer hallottam vidám hangját : - A viszontlátásra, Budapesten ! „ A cikk mellé még két képmelléklet is tartozik, az otthonából: 1./ Lehár a zongoránál 2./ Lehár billiárdozik
Fórumtársunk, B.I., aki már jó ideje nem ír ide, korábbi engedelmével idemásoltam pár, az ő búvárkodása nyomán más internetes portálon közzétett korabeli újságcikkeket, melyek Lehárral foglalkoznak, és amelyeket a Színházi Élet korabeli lapszámaiban talált. Most a képes újság 1913. (XI.16-XI.23.) 38. számában található riport szövegét írom át ide a topicba: ( Az írója kilétét nem sikerült megállapítani. ) "Lehár Ferencnél." - Theobaldgasse 26 ! Ezt a címet jobban tudják a Bécsbe ránduló hazánkfiai, mint hogy merre van a magyar palota ? A Bankgasse-i magyar palotában (a Bécsi követségünk címe, BI.)tudni illik nekünk ritkán szimpatikus közös ügyek bonyolittatnak le, ellenben a Theobaldgasse 26.alatt lakik az egyetlen közös ügy, akiért magyar és osztrák egyaránt hevül. Talán nem kell mondanunk, hogy Lehár Ferenc a nevezett utca nevezett házának lakója. - Nem forog ez a palota kacsalábakon, nem is őrzi hétfejű sárkány, sőt magyar névjegyre szívesen nyílik meg ajtaja. Néhány perc és Lehár előtt állunk, aki jó magyaros "hozta Isten"-nel fogad bennünket. A dolgozószoba egy asztalkáján ott hever a Színházi Életnek legutolsó száma. Ott van kinyitva a Király Színház jubileumánál. Lehár észreveszi tekintetem irányát és elmosolyodik. - Szeretem és olvasom a Színházi Életet. Mi, Bécsben lakó m a g y a r o k, (ezt a szót külön nyomatékkal mondta) ebből a lapból ismerjük meg tökéletesen, mi történik színházilag Budapesten és mi fog történni, mert higgye meg, ez most nagyon fontos. Ahány eredeti premier van Budapesten, annyiszor vannak lázban a bécsi színházi rókák, mivel ma már minden magyar darabban egy-egy világsikert sejtenek. - A "Tökéletes asszony" -ról beszéljek? Ó, hisz erről annyit írtak a bécsi és a budapesti lapok, hogy új mondanivalóm aligha van. Legfeljebb - amit maguk is bizonyára tudnak, - azt mondhatom, hogy a pesti premier elé nagyobb izgalommal nézek, mint ahogy a bécsi elé néztem. Kíváncsi vagyok Fedákra, akitől mindig rengeteg sokat várok és aki mindig a dupláját csinálja meg annak, amit előre képzeltem. Ha a "Tökéletes asszony" jelző valakire ráillik, úgy mindenekfölött Zsazsa az. - És Király Ernő és Rátkai, akik minden darabomat hatalmas sikerhez segítették! Ő bennük is nagyon bízom, meg abban a pompás együttesben, amely tavaly csodálatra ragadta a bécsi kritikát. Mondhatom, minden budapesti premierem előtt valami ünneplő érzés fog el, pedig ugye én már csak hozzászokhattam a premierek hangulatához? - Közben egy kis sétát tettük Lehár hatalmas lakosztályában és a billiárd-teremben az ő kedves karmesteri gesztusaival magyarázta, hogy valahányszor munka közben fel akar frissülni, bejön és játszik önmagával egy parti billiárdot. Végezetül adott két képet és egy kis kottarészletet a Tökéletes asszonyból, a Színházi Élet olvasói számára. Igazi magyar szívességgel búcsúzott, és amikor az ajtó már becsukódott mögöttem, még egyszer hallottam vidám hangját : - A viszontlátásra, Budapesten ! „ A cikk mellé még két képmelléklet is tartozik, az otthonából: 1./ Lehár a zongoránál 2./ Lehár billiárdozik
277 Búbánat 2013-10-01 13:40:27 [Válasz erre: 266 Búbánat 2013-09-07 00:03:41]
Ebben az évadban a vidéki teátrumok között kapós lett A víg özvegy. Nemrég volt a darab bemutatója Debrecenben, a Csokonai Színházban, és máris itt van a Veszprémi Petőfi Színház, ahol Szinetár Miklós rendezésében színpadra kerül Lehár első, mindmáig a legnépszerűbb és megunhatatlan remekműve: A víg özvegy operett A VESZPRÉMI PETŐFI SZÍNHÁZ előadása Zeneszerző: Lehár Ferenc Rendező: Szinetár Miklós Színész: Zéta Mirko, Nagykövet - Szilágyi Tibor Valencienne, a felesége - Gál Gabi, Balog Tímea Glavari Hanna - Halas Adelaida Gróf Daniló Danilovics - Szeles József Camille de Rosillon - Kóbor Tamás Nyegus, követségi titkár - Kőrösi Csaba Kromov, követségi tanácsos - Máté P. Gábor Olga, a felesége - Csarnóy Zsuzsanna Bogdanovics, kereskedelmi attasé - Szűcs László Sylviane, a felesége - Dominek Anna Raoul Saint Briosche - Nagyhegyesi Zoltán Cascada - Tóth Loon Praskovia - Módri Györgyi Prischich, Praskovia férje - Bakody József Díszlettervező: Perlaki Róbert Jelmeztervező: Balla Ildikó Koreográfus: Pethő László Koreográfus-asszisztens: Hátszegi Erika Ügyelő: Szentmiklósi Ildikó Súgó: Balázs Éva Korrepetitor: Györfi Judit Karmester: Oberfrank Péter Rendezőasszisztens: Pápes Mónika Mérei Adolf fordítása alapján átdolgozta: Kállai István és Szinetár Miklós "A víg özvegy arról szól, hogy az élet szép. Kevés olyan operett van, amit ilyen maradéktalanul az életörömről írtak. Bármilyen nehéz helyzetbe is kerülnek a szereplők, akármilyen valódi vagy álkonfliktusok keserítik őket, kivirágoznak a gyönyörű dallamok, amelyek mind arról szólnak, hogy az élet gazdag, színes, hogy érdemes élni. Arról is szól ez a darab, hogy nagyon kiszolgáltatottak vagyunk. A múltunknak, szenvedélyeinknek, na meg a pénznek. A darab története egy kis szegény ország sorsa körül zajlik, amely nyakig el van adósodva és amelynek a tisztviselői mindenre képesek, hogy pénzt szerezzenek a szeretett hazának. Ettől válik hirtelen aktuálissá és időnként nagyon keménnyé a történet. Szerencsére a mindenek felett diadalmaskodó szerelem, ha nem is oldja meg, de elfeledteti a gondokat... Bemutató időpontja: 2013. október 18., Veszprémi Petőfi Színház
Ebben az évadban a vidéki teátrumok között kapós lett A víg özvegy. Nemrég volt a darab bemutatója Debrecenben, a Csokonai Színházban, és máris itt van a Veszprémi Petőfi Színház, ahol Szinetár Miklós rendezésében színpadra kerül Lehár első, mindmáig a legnépszerűbb és megunhatatlan remekműve: A víg özvegy operett A VESZPRÉMI PETŐFI SZÍNHÁZ előadása Zeneszerző: Lehár Ferenc Rendező: Szinetár Miklós Színész: Zéta Mirko, Nagykövet - Szilágyi Tibor Valencienne, a felesége - Gál Gabi, Balog Tímea Glavari Hanna - Halas Adelaida Gróf Daniló Danilovics - Szeles József Camille de Rosillon - Kóbor Tamás Nyegus, követségi titkár - Kőrösi Csaba Kromov, követségi tanácsos - Máté P. Gábor Olga, a felesége - Csarnóy Zsuzsanna Bogdanovics, kereskedelmi attasé - Szűcs László Sylviane, a felesége - Dominek Anna Raoul Saint Briosche - Nagyhegyesi Zoltán Cascada - Tóth Loon Praskovia - Módri Györgyi Prischich, Praskovia férje - Bakody József Díszlettervező: Perlaki Róbert Jelmeztervező: Balla Ildikó Koreográfus: Pethő László Koreográfus-asszisztens: Hátszegi Erika Ügyelő: Szentmiklósi Ildikó Súgó: Balázs Éva Korrepetitor: Györfi Judit Karmester: Oberfrank Péter Rendezőasszisztens: Pápes Mónika Mérei Adolf fordítása alapján átdolgozta: Kállai István és Szinetár Miklós "A víg özvegy arról szól, hogy az élet szép. Kevés olyan operett van, amit ilyen maradéktalanul az életörömről írtak. Bármilyen nehéz helyzetbe is kerülnek a szereplők, akármilyen valódi vagy álkonfliktusok keserítik őket, kivirágoznak a gyönyörű dallamok, amelyek mind arról szólnak, hogy az élet gazdag, színes, hogy érdemes élni. Arról is szól ez a darab, hogy nagyon kiszolgáltatottak vagyunk. A múltunknak, szenvedélyeinknek, na meg a pénznek. A darab története egy kis szegény ország sorsa körül zajlik, amely nyakig el van adósodva és amelynek a tisztviselői mindenre képesek, hogy pénzt szerezzenek a szeretett hazának. Ettől válik hirtelen aktuálissá és időnként nagyon keménnyé a történet. Szerencsére a mindenek felett diadalmaskodó szerelem, ha nem is oldja meg, de elfeledteti a gondokat... Bemutató időpontja: 2013. október 18., Veszprémi Petőfi Színház
276 Búbánat 2013-09-29 12:55:46
[url] http://www.dehir.hu/kultura/nem-az-az-igazi-operett-amivel-az-onjelolt-haknibrigadok-turneznak/2013/09/28/; „Nem az az igazi operett, amivel az önjelölt haknibrigádok turnéznak” [/url] Szénási Miklós | info@dehir.hu , 2013. szeptember 28. 11:52 | Debrecen – Az igazi a komolyzene és a szórakoztató zene határán van, s ma is megkerülhetetlen. A debreceni víg özvegy a fiatalokhoz is utat nyithat Somogyi-Tóth Dániel zeneigazgató szerint. Rendre előkerül a kérdés, mikor operettet játszik egy színház, hogy valóban szükség van-e erre a műfajra. Az utóbbi néhány évben Debrecenben hiányzott az operett a színlapról. Az új évad első bemutatója viszont igazi, vérbeli nagyoperett, Lehár Ferenc műve, A víg özvegy. A rendező Horváth Patrícia mellett nagy szerepe van a darab sikerében Somogyi-Tóth Dániel zeneigazgatónak is, aki pályafutása során vezényelt már operettet, ám Lehár Ferenc e művével most először került ilyen közvetlen kapcsolatba. Dehir.hu: Hogy tetszik A víg özvegy a zeneigazgatónak? Somogyi-Tóth Dániel: Az első pillanattól reméltem, hogy szeretni fogja a közönség, mi is úgy álltunk hozzá, beleadtunk mindent. A próbákat már az elejétől kezdve nagyon élveztem én is. Ez tényleg különleges zene, 1905-ben írta Lehár, egy olyan időszakban, amikor a kasszasikerre szánt műveknél nem engedhette meg a szerző magának azt, hogy egy kicsit is lejjebb adjon a minőségből. A Víg özvegy abszolút egyenrangú hangszerelési és melodikus téren is a korabeli komolyzenei művekkel. Abban az időben ugyanis még nem vált el egymástól a komoly és a könnyű műfaj annyira, mint manapság. Ez a folyamat éppen akkoriban kezdődött, akkor kezdett kialakulni az a szórakoztató könnyűzene, ami később piaci alapokon, a bevételekből is meg tudott élni. Ugyanakkor a klasszikus muzsika megmaradt azon a területen, ami viszont csakis úgy tud működni, hogy szponzorok segítik. Lehet támogató az állam, de érkezhet szponzor a piaci szférából is. Lehár viszont ezt a darabot úgy írta meg, hogy számos eleme bármilyen operában vagy szimfonikus műben megállná a helyét. Dehir.hu: Bár népszerű az operett, Debrecenben egy ideig nélkülözték a nézők. Somogyi-Tóth Dániel: Operettbemutató tényleg hosszú évek óta nem volt Debrecenben, operettrészletekkel azért lehetett találkozni időnként – például a Kodály Filharmónia különböző produkcióiban is. Ahelyett azonban, hogy az operett műfaja alkalmi előadások formájában jelenne meg, sokkal jobbnak gondolom, ha egy olyan intézmény, mint a Csokonai Színház áll elő saját maga egy-egy magas színvonalon kiállított operett-előadással. Az a baj ugyanis, hogy az elmúlt években ráült egy rossz imázs az operettre, sokan azzal azonosították, ami a kisebb tévécsatornák olcsó műsoraiban feltűnt, vagy amivel önjelölt haknibrigádok járják az országot. Ezt a képet már elkezdtük ledolgozni, sokat javított rajta például a Kerényi Miklós Gábor vezette Budapesti Operettszínház is. Az igazi operett a komolyzene és a szórakoztató zene határán van. De ha már itt tartunk: tulajdonképpen Mozart muzsikáinak egy része is szórakoztató – természetesen teljesen más formában… Dehir.hu: Miért fontos ez a műfaj? Somogyi-Tóth Dániel: Sok nézőhöz tud szólni minőségi módon. Szerintem ma is megkerülhetetlen az operett, s nem túlzás azt állítani, hogy valamilyen szinten a reneszánszát éli. Ha úgy vesszük, vannak támadható stílusjegyei, mivel a legtöbb operett viszonylag egy sémára épül, rendszerint a vége előtt mindig összevesznek az addig nagy nehezen egymásra talált főszereplők, aztán meg csak kitisztul az égbolt és minden gyönyörű lesz. A prózai részek humora is egy tőről fakad. A víg özvegy ugyanakkor sok szempontból kilóg ebből a világból. Itt eleve két bonviván van, s a két női főszereplőt (Hannát és Valencienne-t) is gyakorlatilag egy szinten lehet venni az éneklés tekintetében. De maga az egész zenei szövet is sokkal több operára jellemző motívumot tartalmaz, talán azt lehet mondani, hogy Lehár műve a legoperaibb operett. Emellett olyan melodikus tartalma van, a második felvonástól annyi sláger szerepel benne, amelyek szinte minden gálán elhangoznak, hogy e tekintetben is elsők között van az operettek között.. Dehir.hu: Nagy kérdés, mennyire tudja megtalálni az operett a fiatalokat. A víg özvegyre be lehet csábítani a tizen- és huszonéveseket? Somogyi-Tóth Dániel: Miért is ne? Szerintem igen. Az a fiatal, aki szereti a színházat, akit érdekel a kultúra, az szerintem be fog jönni erre a darabra is. Úgy gondolom, ebben az is segít, hogy változik, s jó irányba változik az operettről alkotott kép. De szerintem az is vonzó lehet, s utat nyithat a fiatalokhoz, hogy a Csokonai Színház előadásában kifejezetten remek, fiatal színészek és énekesek szerepelnek. Ráadásul A víg özvegy most különlegesen szépen szól, ugyanis a kiadónak és jogtulajdonosnak köszönhetően nagyon jó kottát kaptunk, s ez szerintem átjön az előadáson is. Szóval olyan előadás ez, amit feltétlenül meg kell nézni.
[url] http://www.dehir.hu/kultura/nem-az-az-igazi-operett-amivel-az-onjelolt-haknibrigadok-turneznak/2013/09/28/; „Nem az az igazi operett, amivel az önjelölt haknibrigádok turnéznak” [/url] Szénási Miklós | info@dehir.hu , 2013. szeptember 28. 11:52 | Debrecen – Az igazi a komolyzene és a szórakoztató zene határán van, s ma is megkerülhetetlen. A debreceni víg özvegy a fiatalokhoz is utat nyithat Somogyi-Tóth Dániel zeneigazgató szerint. Rendre előkerül a kérdés, mikor operettet játszik egy színház, hogy valóban szükség van-e erre a műfajra. Az utóbbi néhány évben Debrecenben hiányzott az operett a színlapról. Az új évad első bemutatója viszont igazi, vérbeli nagyoperett, Lehár Ferenc műve, A víg özvegy. A rendező Horváth Patrícia mellett nagy szerepe van a darab sikerében Somogyi-Tóth Dániel zeneigazgatónak is, aki pályafutása során vezényelt már operettet, ám Lehár Ferenc e művével most először került ilyen közvetlen kapcsolatba. Dehir.hu: Hogy tetszik A víg özvegy a zeneigazgatónak? Somogyi-Tóth Dániel: Az első pillanattól reméltem, hogy szeretni fogja a közönség, mi is úgy álltunk hozzá, beleadtunk mindent. A próbákat már az elejétől kezdve nagyon élveztem én is. Ez tényleg különleges zene, 1905-ben írta Lehár, egy olyan időszakban, amikor a kasszasikerre szánt műveknél nem engedhette meg a szerző magának azt, hogy egy kicsit is lejjebb adjon a minőségből. A Víg özvegy abszolút egyenrangú hangszerelési és melodikus téren is a korabeli komolyzenei művekkel. Abban az időben ugyanis még nem vált el egymástól a komoly és a könnyű műfaj annyira, mint manapság. Ez a folyamat éppen akkoriban kezdődött, akkor kezdett kialakulni az a szórakoztató könnyűzene, ami később piaci alapokon, a bevételekből is meg tudott élni. Ugyanakkor a klasszikus muzsika megmaradt azon a területen, ami viszont csakis úgy tud működni, hogy szponzorok segítik. Lehet támogató az állam, de érkezhet szponzor a piaci szférából is. Lehár viszont ezt a darabot úgy írta meg, hogy számos eleme bármilyen operában vagy szimfonikus műben megállná a helyét. Dehir.hu: Bár népszerű az operett, Debrecenben egy ideig nélkülözték a nézők. Somogyi-Tóth Dániel: Operettbemutató tényleg hosszú évek óta nem volt Debrecenben, operettrészletekkel azért lehetett találkozni időnként – például a Kodály Filharmónia különböző produkcióiban is. Ahelyett azonban, hogy az operett műfaja alkalmi előadások formájában jelenne meg, sokkal jobbnak gondolom, ha egy olyan intézmény, mint a Csokonai Színház áll elő saját maga egy-egy magas színvonalon kiállított operett-előadással. Az a baj ugyanis, hogy az elmúlt években ráült egy rossz imázs az operettre, sokan azzal azonosították, ami a kisebb tévécsatornák olcsó műsoraiban feltűnt, vagy amivel önjelölt haknibrigádok járják az országot. Ezt a képet már elkezdtük ledolgozni, sokat javított rajta például a Kerényi Miklós Gábor vezette Budapesti Operettszínház is. Az igazi operett a komolyzene és a szórakoztató zene határán van. De ha már itt tartunk: tulajdonképpen Mozart muzsikáinak egy része is szórakoztató – természetesen teljesen más formában… Dehir.hu: Miért fontos ez a műfaj? Somogyi-Tóth Dániel: Sok nézőhöz tud szólni minőségi módon. Szerintem ma is megkerülhetetlen az operett, s nem túlzás azt állítani, hogy valamilyen szinten a reneszánszát éli. Ha úgy vesszük, vannak támadható stílusjegyei, mivel a legtöbb operett viszonylag egy sémára épül, rendszerint a vége előtt mindig összevesznek az addig nagy nehezen egymásra talált főszereplők, aztán meg csak kitisztul az égbolt és minden gyönyörű lesz. A prózai részek humora is egy tőről fakad. A víg özvegy ugyanakkor sok szempontból kilóg ebből a világból. Itt eleve két bonviván van, s a két női főszereplőt (Hannát és Valencienne-t) is gyakorlatilag egy szinten lehet venni az éneklés tekintetében. De maga az egész zenei szövet is sokkal több operára jellemző motívumot tartalmaz, talán azt lehet mondani, hogy Lehár műve a legoperaibb operett. Emellett olyan melodikus tartalma van, a második felvonástól annyi sláger szerepel benne, amelyek szinte minden gálán elhangoznak, hogy e tekintetben is elsők között van az operettek között.. Dehir.hu: Nagy kérdés, mennyire tudja megtalálni az operett a fiatalokat. A víg özvegyre be lehet csábítani a tizen- és huszonéveseket? Somogyi-Tóth Dániel: Miért is ne? Szerintem igen. Az a fiatal, aki szereti a színházat, akit érdekel a kultúra, az szerintem be fog jönni erre a darabra is. Úgy gondolom, ebben az is segít, hogy változik, s jó irányba változik az operettről alkotott kép. De szerintem az is vonzó lehet, s utat nyithat a fiatalokhoz, hogy a Csokonai Színház előadásában kifejezetten remek, fiatal színészek és énekesek szerepelnek. Ráadásul A víg özvegy most különlegesen szépen szól, ugyanis a kiadónak és jogtulajdonosnak köszönhetően nagyon jó kottát kaptunk, s ez szerintem átjön az előadáson is. Szóval olyan előadás ez, amit feltétlenül meg kell nézni.
275 Búbánat 2013-09-21 15:09:24 [Válasz erre: 274 Búbánat 2013-09-13 11:01:00]
[url] http://nol.hu/kult/20130917-a_bus_ozvegy; Fáy Miklós: A bús özvegy [/url] ZENE Lehár: A víg özvegy (Debreceni Csokonai Színház) Zászlóbontásnak elég hervatag lett az új évad és az új éra indulása Debrecenben. A víg özvegy. Van a darab körül egy meglehetősen makacs tévképzet, hogy ez talán könnyű volna, operett és operettli. Fáy Miklós| NOL| 2013. szeptember 17. |2 komment „Nem arról van szó, hogy a könnyű műfajnál nincs nehezebb, hanem hogy speciálisan ez az operett nagyon nehéz. A történet valami aranykorba visz, amikor Európa egységes volt, furcsa módon egységesebb, mint ma, amikor a balkáni államok mulattak a párizsi követségen, de már csak hitelből. Mégis egy volt a világ, a pontevedróiak vagy montenegróiak igaz, hogy különös népek voltak, de ugyanabból az anyagból valók, mint a fővárosi ficsúrok. Lehetett Bécsben vagy Pesten nevetgélni rajtuk, mi is Párizsba vágytunk, hogy onnét szörnyülködjünk a magyar ugar felett. De el is jutottunk Párizsba, közben pedig azzal vigasztalhattuk magunkat, hogy mégsem vagyunk balkániak. Most ezzel nem nyugtathatjuk magunkat, leszakadtunk, valóban mi vagyunk Pontevedro, már nem odatartozunk, hanem ide, fönn az orrunk és üres a kezünk. Magunkon kellene nevetnünk, és ha ezt nem érzi meg az előadás, akkor csak arra hivatkozhat, hogy kikerülte ugyan az alapkérdést, de nagyon profi, nagyon szórakoztató, nagyon zene. Ehhez képest a debreceni előadás nagyon nem zene. Cserébe nagyon hangos, a zenekar elképesztő rondán és stílustalanul csörömpöl az árokban, azt a varázsos léhaságot, amiről egy élvezhető előadás szólhatna, még megsejteni sem lehet."
[url] http://nol.hu/kult/20130917-a_bus_ozvegy; Fáy Miklós: A bús özvegy [/url] ZENE Lehár: A víg özvegy (Debreceni Csokonai Színház) Zászlóbontásnak elég hervatag lett az új évad és az új éra indulása Debrecenben. A víg özvegy. Van a darab körül egy meglehetősen makacs tévképzet, hogy ez talán könnyű volna, operett és operettli. Fáy Miklós| NOL| 2013. szeptember 17. |2 komment „Nem arról van szó, hogy a könnyű műfajnál nincs nehezebb, hanem hogy speciálisan ez az operett nagyon nehéz. A történet valami aranykorba visz, amikor Európa egységes volt, furcsa módon egységesebb, mint ma, amikor a balkáni államok mulattak a párizsi követségen, de már csak hitelből. Mégis egy volt a világ, a pontevedróiak vagy montenegróiak igaz, hogy különös népek voltak, de ugyanabból az anyagból valók, mint a fővárosi ficsúrok. Lehetett Bécsben vagy Pesten nevetgélni rajtuk, mi is Párizsba vágytunk, hogy onnét szörnyülködjünk a magyar ugar felett. De el is jutottunk Párizsba, közben pedig azzal vigasztalhattuk magunkat, hogy mégsem vagyunk balkániak. Most ezzel nem nyugtathatjuk magunkat, leszakadtunk, valóban mi vagyunk Pontevedro, már nem odatartozunk, hanem ide, fönn az orrunk és üres a kezünk. Magunkon kellene nevetnünk, és ha ezt nem érzi meg az előadás, akkor csak arra hivatkozhat, hogy kikerülte ugyan az alapkérdést, de nagyon profi, nagyon szórakoztató, nagyon zene. Ehhez képest a debreceni előadás nagyon nem zene. Cserébe nagyon hangos, a zenekar elképesztő rondán és stílustalanul csörömpöl az árokban, azt a varázsos léhaságot, amiről egy élvezhető előadás szólhatna, még megsejteni sem lehet."
274 Búbánat 2013-09-13 11:01:00
Ma este Víg özvegy-premier a Debreceni Csokonai Színházban [url] http://szinhaz.hu/operett/53504-az-operett-meset-szolgaltat-jon-a-vig-ozvegy-premier-debrecenben; „Az operett mesét szolgáltat” [/url] Magyar Színházi Portál, 2013. szeptember 13. péntek, 07:00 A debreceni Csokonai Színház szeptember 13-án mutatja be Lehár Ferenc A víg özvegy című operettjét Horváth Patrícia rendezésében. Horváth Patrícia rendező: „Az operettek nagyon erősen kötődnek ahhoz a korhoz, amelyben íródtak. Én azt gondolom, hogy ha a századforduló Osztrák-Magyar Monarchiája és a két világháború közötti boldog békeidők világa nem létezett volna, akkor ez a műfaj sem született volna meg. Az operett ugyan konkrét korhoz köthető, mégis örökérvényű, mert a felnőtt emberből soha nem tűnik el a tündérmese iránti vágy. Az operett a fel nem nőtt gyerekek meséje. Nagyon fontos, hogy minden ember gyerekből válik felnőtté, a gyerekek pedig a mesék világán nőnek fel. Szerintem az teljesen elvetemült gondolat, hogy ha az ember felnőtt lett, többé nem vágyik a mesékre. És az operett az egyetlen olyan műfaj, amely ezt tudja szolgáltatni. Hús-vér emberekről, férfi-nő viszonyról és a világ egyetlen igazi mozgatórugójáról, a szerelemről szól – tündérmesei köntösbe ágyazva. És ebből egy olyan történet kerekedik, amely egyszerűen boldoggá tesz.” Glavári Hanna szerepében: Zavaros Eszter „Hannáról nekem elsősorban Kalocsai Zsuzsa vagy Sáfár Mónika megközelíthetetlen nagyasszonya jut eszembe. Horváth Patrícia elképzelésében Hanna egy iszonyúan nőies, kislányos, mégis olyan céltudatos és motivált nő, akiben ugyanúgy fellelhető a megközelíthetetlenség és az erő, mint az előbb említett nagyasszony típusú szemléletben…” Danilovics Daniló szerepében: Bakos-Kiss Gábor „Az előadásban a férfi főszereplő, Daniló alakját formálom meg, ami egy különleges, jól játszható szerep. A víg özvegyben nem egyszerűen az a történet menete, hogy a bonviván meglátja a primadonnát, azonnal beleszeret, és a kérdés csak az, hogyan legyenek egymáséi, hanem itt előtörténet is van, ezért mélyebb érzelmi rétegeket is föl lehet tárni, ami színészi szempontból igen hálás feladat. Nemcsak egy züllött, mulatozós, orfeumozós figurát kell eljátszani, hanem meg lehet mutatni azt is, hogy mitől ilyen. A mi előadásunk nem akarja „megúszni” azt, hogy komolyan belemenjünk az emberi viszonyokba és érzelmekbe. A darabhoz ugyanúgy közelítek, mint egy kortárs drámához, és nem hagyatkozom arra, hogy adott helyen a bonviván hagyományosan csak áll és énekel…”
Ma este Víg özvegy-premier a Debreceni Csokonai Színházban [url] http://szinhaz.hu/operett/53504-az-operett-meset-szolgaltat-jon-a-vig-ozvegy-premier-debrecenben; „Az operett mesét szolgáltat” [/url] Magyar Színházi Portál, 2013. szeptember 13. péntek, 07:00 A debreceni Csokonai Színház szeptember 13-án mutatja be Lehár Ferenc A víg özvegy című operettjét Horváth Patrícia rendezésében. Horváth Patrícia rendező: „Az operettek nagyon erősen kötődnek ahhoz a korhoz, amelyben íródtak. Én azt gondolom, hogy ha a századforduló Osztrák-Magyar Monarchiája és a két világháború közötti boldog békeidők világa nem létezett volna, akkor ez a műfaj sem született volna meg. Az operett ugyan konkrét korhoz köthető, mégis örökérvényű, mert a felnőtt emberből soha nem tűnik el a tündérmese iránti vágy. Az operett a fel nem nőtt gyerekek meséje. Nagyon fontos, hogy minden ember gyerekből válik felnőtté, a gyerekek pedig a mesék világán nőnek fel. Szerintem az teljesen elvetemült gondolat, hogy ha az ember felnőtt lett, többé nem vágyik a mesékre. És az operett az egyetlen olyan műfaj, amely ezt tudja szolgáltatni. Hús-vér emberekről, férfi-nő viszonyról és a világ egyetlen igazi mozgatórugójáról, a szerelemről szól – tündérmesei köntösbe ágyazva. És ebből egy olyan történet kerekedik, amely egyszerűen boldoggá tesz.” Glavári Hanna szerepében: Zavaros Eszter „Hannáról nekem elsősorban Kalocsai Zsuzsa vagy Sáfár Mónika megközelíthetetlen nagyasszonya jut eszembe. Horváth Patrícia elképzelésében Hanna egy iszonyúan nőies, kislányos, mégis olyan céltudatos és motivált nő, akiben ugyanúgy fellelhető a megközelíthetetlenség és az erő, mint az előbb említett nagyasszony típusú szemléletben…” Danilovics Daniló szerepében: Bakos-Kiss Gábor „Az előadásban a férfi főszereplő, Daniló alakját formálom meg, ami egy különleges, jól játszható szerep. A víg özvegyben nem egyszerűen az a történet menete, hogy a bonviván meglátja a primadonnát, azonnal beleszeret, és a kérdés csak az, hogyan legyenek egymáséi, hanem itt előtörténet is van, ezért mélyebb érzelmi rétegeket is föl lehet tárni, ami színészi szempontból igen hálás feladat. Nemcsak egy züllött, mulatozós, orfeumozós figurát kell eljátszani, hanem meg lehet mutatni azt is, hogy mitől ilyen. A mi előadásunk nem akarja „megúszni” azt, hogy komolyan belemenjünk az emberi viszonyokba és érzelmekbe. A darabhoz ugyanúgy közelítek, mint egy kortárs drámához, és nem hagyatkozom arra, hogy adott helyen a bonviván hagyományosan csak áll és énekel…”
273 Búbánat 2013-09-13 10:37:14 [Válasz erre: 272 Haandel 2013-09-12 18:31:05]
Ez nagyon érdekes képsorozat, köszönöm!
Ez nagyon érdekes képsorozat, köszönöm!
272 Haandel 2013-09-12 18:31:05 [Válasz erre: 268 Búbánat 2013-09-11 22:56:00]
Gedenktafeln in Wien [url]http://www.viennatouristguide.at/Gedenktafeln/pers/L/lehar_6.htm;Franz Lehár[/url] 1060, Theobaldgasse 16
Gedenktafeln in Wien [url]http://www.viennatouristguide.at/Gedenktafeln/pers/L/lehar_6.htm;Franz Lehár[/url] 1060, Theobaldgasse 16
270 frushena 2013-09-12 14:04:11 [Válasz erre: 269 Búbánat 2013-09-11 22:57:50]
Sokszor üdvözlöm Őt! Nagyon rég nem írtam neki, de pótolni fogom!
Sokszor üdvözlöm Őt! Nagyon rég nem írtam neki, de pótolni fogom!
269 Búbánat 2013-09-11 22:57:50 [Válasz erre: 268 Búbánat 2013-09-11 22:56:00]
B.I. fórumtársunk már nem ír a fórumra. Engedélyt kaptam tőle, hogy az általa kikutatott alábbi cikksorozatot, melyet a neten máshova beírt, ide átmásoljam. A cikk korabeli helyesírását nem javítottam át a maira. „”Lehár folytatja : -- A Frasquitáról bajosan tudnék olyasmit mondani, amit még nem ismerne a publikum. Premierje Bécsben, a Theater an der Wien-ben volt, ahol 1923.áprilistól egyfolytában kétszázszor ment a darab. Inkább a főszereplőjéről, Serák Mártáról szeretnék mondani egyet-mást, az őt megillető szeretettel és elismeréssel. A kiváló művésznő, aki egyéniségétől fogva egyenesen erre a szerepre született. A Theater an der Wien-ben a premiertől egyfolytában százszor játszotta a Frasquitát, s ugyanő volt aki a berlini Thalia színházban diadalra vitte darabomat. Szóval ez lesz a harmadik metropolis, ahol Serák Márta neve a Frasquitával összeforr, mert minden kétségen felül, a Frasquita sikere majdnem egy a Serákéval. A művésznő jelenleg Münchenben van, ahol a Maricát játsza február 12-ig. -- Hogy egyebekben mit csinálok és mivel foglalatoskodom ? Magamfajta ember soha sem lehet el munka nélkül, de ha igazán dolgozni akarok, akkor itthagyom ezt a gyönyörű lakást és visszavonulok Ischl-be, ahol aránylag kevesebb emberrel kell érintkeznem. Közben körülvezet a lakásban. Egy szürke szarvasbőr etuit-ben Kolozsvár földjének egy darabját örzi. Ezt még 1910-ben kapta, amikor huszonötödszőr játszották ott a Luxemburg grófját. Diskurzusunkba állandóan beletrilláz egy sárga dalnok, egy kis kanárimadár. A kanári méltó mesteréhez, gyönyörűen csattog és fütyül. Lehár szeretettel néz a tollas muzsikusra. -- Lássa, - szól, - ezt a kis barátomat is magammal viszem, valahányszor Ischl-be megyek. Nem akartam rosszmájú lenni és nem kérdeztem meg tőle, vajjon nem a kanári adja-e azokat a melódiákat, amelyek behálózták az egész világ szivét. Távozóban voltam már s a kifogyhatatlan kedvességű Lehár egy bronzplakettel ajándékozott meg. "Lehár Frenc született Komáromban, 1870." -- Bizony már nem vagyok egészen mai gyerek - sóhajtotta - de azért hála Istennek, még elég erősnek érzem magam ahhoz, hogy valami nagyot alkossak. Mert dolgozni, dolgozni és dolgozni - ez az én egyetlen életprogrammom. Dolgozni úgy, hogy mindenkinek örömet szerezzek vele. Ha nem tette volna előttem ezt a művészi konfessziót, abból, amit idáig alkotott, meg lehetne állapítani, hogy Lehár Ferencnek nem lehet más életprogrammja. És programmjával egyenes arányban áll termékenysége, amit első nagy műve, a Kukuska óta világot bejárt operettjeinek hosszú sorozata. Kezet szoritunk. -- A viszontlátásra Budapesten ! Remélem, megnézi a Frasquitát ! ... Hallom, Sebestyén óriási házakat csinál ebben a nehéz kojukturában is. Megnyugtattam, hogy Sebestyén Géza számára nincs se konjuktura, se antikonjuktura. Ő egyszerűen jó színházat csinál. Ahhoz, hogy a nehéz időkkel megbirkózzanak, elég akár Sebestyén, akár Lehár. Ketten együtt már túleröltetést jelentenek egy könnyű munka számára. " (Lejegyezte BI.)
B.I. fórumtársunk már nem ír a fórumra. Engedélyt kaptam tőle, hogy az általa kikutatott alábbi cikksorozatot, melyet a neten máshova beírt, ide átmásoljam. A cikk korabeli helyesírását nem javítottam át a maira. „”Lehár folytatja : -- A Frasquitáról bajosan tudnék olyasmit mondani, amit még nem ismerne a publikum. Premierje Bécsben, a Theater an der Wien-ben volt, ahol 1923.áprilistól egyfolytában kétszázszor ment a darab. Inkább a főszereplőjéről, Serák Mártáról szeretnék mondani egyet-mást, az őt megillető szeretettel és elismeréssel. A kiváló művésznő, aki egyéniségétől fogva egyenesen erre a szerepre született. A Theater an der Wien-ben a premiertől egyfolytában százszor játszotta a Frasquitát, s ugyanő volt aki a berlini Thalia színházban diadalra vitte darabomat. Szóval ez lesz a harmadik metropolis, ahol Serák Márta neve a Frasquitával összeforr, mert minden kétségen felül, a Frasquita sikere majdnem egy a Serákéval. A művésznő jelenleg Münchenben van, ahol a Maricát játsza február 12-ig. -- Hogy egyebekben mit csinálok és mivel foglalatoskodom ? Magamfajta ember soha sem lehet el munka nélkül, de ha igazán dolgozni akarok, akkor itthagyom ezt a gyönyörű lakást és visszavonulok Ischl-be, ahol aránylag kevesebb emberrel kell érintkeznem. Közben körülvezet a lakásban. Egy szürke szarvasbőr etuit-ben Kolozsvár földjének egy darabját örzi. Ezt még 1910-ben kapta, amikor huszonötödszőr játszották ott a Luxemburg grófját. Diskurzusunkba állandóan beletrilláz egy sárga dalnok, egy kis kanárimadár. A kanári méltó mesteréhez, gyönyörűen csattog és fütyül. Lehár szeretettel néz a tollas muzsikusra. -- Lássa, - szól, - ezt a kis barátomat is magammal viszem, valahányszor Ischl-be megyek. Nem akartam rosszmájú lenni és nem kérdeztem meg tőle, vajjon nem a kanári adja-e azokat a melódiákat, amelyek behálózták az egész világ szivét. Távozóban voltam már s a kifogyhatatlan kedvességű Lehár egy bronzplakettel ajándékozott meg. "Lehár Frenc született Komáromban, 1870." -- Bizony már nem vagyok egészen mai gyerek - sóhajtotta - de azért hála Istennek, még elég erősnek érzem magam ahhoz, hogy valami nagyot alkossak. Mert dolgozni, dolgozni és dolgozni - ez az én egyetlen életprogrammom. Dolgozni úgy, hogy mindenkinek örömet szerezzek vele. Ha nem tette volna előttem ezt a művészi konfessziót, abból, amit idáig alkotott, meg lehetne állapítani, hogy Lehár Ferencnek nem lehet más életprogrammja. És programmjával egyenes arányban áll termékenysége, amit első nagy műve, a Kukuska óta világot bejárt operettjeinek hosszú sorozata. Kezet szoritunk. -- A viszontlátásra Budapesten ! Remélem, megnézi a Frasquitát ! ... Hallom, Sebestyén óriási házakat csinál ebben a nehéz kojukturában is. Megnyugtattam, hogy Sebestyén Géza számára nincs se konjuktura, se antikonjuktura. Ő egyszerűen jó színházat csinál. Ahhoz, hogy a nehéz időkkel megbirkózzanak, elég akár Sebestyén, akár Lehár. Ketten együtt már túleröltetést jelentenek egy könnyű munka számára. " (Lejegyezte BI.)
268 Búbánat 2013-09-11 22:56:00 [Válasz erre: 265 Búbánat 2013-07-21 10:48:19]
B.I. fórumtársunk már nem ír a fórumra. Engedélyt kaptam tőle, hogy az általa kikutatott alábbi cikksorozatot, melyet a neten máshova beírt, ide átmásoljam. A cikk korabeli helyesírását nem javítottam át a maira. „Az alábbi újságcikket szintén a "Színházi Élet"-ben találtam (1925.8.sz.II.22-II.28). Sárközi Márta nevezetű újságirónő (? BI.) Lehár Ferencnél járt Bécsben, és egy rövid intervjut készitett vele. Sajnos, Sárközi Márta kilétét nem sikerült megállapítani shol sem. Ime a riport : Bécs, 1925. február Wien, Teobaldgasse 16. Színházi rajongóknak nem kell magyarázni, hogy e cím alatt Lehár Ferencet kell keresni. A mester még nincs itthon, valami szinházi tárgyalásra hívták, azért késik. Amig jön, bőséges időm van gyönyörködni ebben a csodás otthonban, amelynek minden butordarabjához, gazdag vitrinjeihez, képeihez és szobrocskáihoz egy-egy forrósikerű est emléke fűződik. És mindenütt virág. Ha az ember nem ismerné melódiáit, ha nem tudná, hogy a világhírű zeneszerző lakásán van, akkor is éreznie kellene, hogy egy derüs életfilozófiájú, boldog ember rendezkedett itt be egy életre. Rövidesen megérkezik Lehár is és lebilincselő kedvességgel mentegette magát. Ha valaki az operettszinpaddal kötött örök házasságot, annak élete a folytonos tárgyalás, veszekedés, lótás-futás, szerződés, miegyéb. Az igazi, a komoly munkáról nem is beszélve. Természetesen a Frasquita nemsokára elkövetkező budapesti előadására kerül a szó. Lehár boldogan várja a pesti bemutatót. -- Minden premierem közül a pesti az, amely engem legközvetlenebbül érint. Hiszen Pest az én tulajdonképpeni bölcsőm, ez az a hely, ahol az ünneplés jobban esik nekem, mint másutt, mert ez a város látott engem kűzdeni is, mint ismeretlen kezdőt. Nem vagyok büszke természet, mégis királyi érzés fog el, amikor időnként Budapestre jövök, ahol egyébként egy csomó nagyszerű, melegszivü és kedves barátom él. „
B.I. fórumtársunk már nem ír a fórumra. Engedélyt kaptam tőle, hogy az általa kikutatott alábbi cikksorozatot, melyet a neten máshova beírt, ide átmásoljam. A cikk korabeli helyesírását nem javítottam át a maira. „Az alábbi újságcikket szintén a "Színházi Élet"-ben találtam (1925.8.sz.II.22-II.28). Sárközi Márta nevezetű újságirónő (? BI.) Lehár Ferencnél járt Bécsben, és egy rövid intervjut készitett vele. Sajnos, Sárközi Márta kilétét nem sikerült megállapítani shol sem. Ime a riport : Bécs, 1925. február Wien, Teobaldgasse 16. Színházi rajongóknak nem kell magyarázni, hogy e cím alatt Lehár Ferencet kell keresni. A mester még nincs itthon, valami szinházi tárgyalásra hívták, azért késik. Amig jön, bőséges időm van gyönyörködni ebben a csodás otthonban, amelynek minden butordarabjához, gazdag vitrinjeihez, képeihez és szobrocskáihoz egy-egy forrósikerű est emléke fűződik. És mindenütt virág. Ha az ember nem ismerné melódiáit, ha nem tudná, hogy a világhírű zeneszerző lakásán van, akkor is éreznie kellene, hogy egy derüs életfilozófiájú, boldog ember rendezkedett itt be egy életre. Rövidesen megérkezik Lehár is és lebilincselő kedvességgel mentegette magát. Ha valaki az operettszinpaddal kötött örök házasságot, annak élete a folytonos tárgyalás, veszekedés, lótás-futás, szerződés, miegyéb. Az igazi, a komoly munkáról nem is beszélve. Természetesen a Frasquita nemsokára elkövetkező budapesti előadására kerül a szó. Lehár boldogan várja a pesti bemutatót. -- Minden premierem közül a pesti az, amely engem legközvetlenebbül érint. Hiszen Pest az én tulajdonképpeni bölcsőm, ez az a hely, ahol az ünneplés jobban esik nekem, mint másutt, mert ez a város látott engem kűzdeni is, mint ismeretlen kezdőt. Nem vagyok büszke természet, mégis királyi érzés fog el, amikor időnként Budapestre jövök, ahol egyébként egy csomó nagyszerű, melegszivü és kedves barátom él. „
267 Búbánat 2013-09-07 00:07:02 [Válasz erre: 266 Búbánat 2013-09-07 00:03:41]
Lásd még a 259. sorszámnál belinkelt cikket.
Lásd még a 259. sorszámnál belinkelt cikket.
266 Búbánat 2013-09-07 00:03:41
[url] http://www.petofiszinhaz.hu/Hirek/2013-08-29/Jon-A-vig-ozvegy; Jön A víg özvegy [/url] (forrás: www.petofiszínhaz.hu, 2013. augusztus 29. ) „Lehár Ferenc A víg özvegy című operettjét tűzi műsorára a Veszprémi Petőfi Színház október 18-án. A rendező Szinetár Miklós. A darabot színpadra állító stáb már gőzerővel tanulja az előadás dalait, s rövidesen elkezdik a színpadi próbákat. A produkcióban vendégként látható Szilágyi Tibor, aki hosszú idő után újból játszik a teátrumban. Szinetár Miklós az elmúlt négy évben a Petőfi Színházban színpadra állította a Tisztújítás, a Koldusopera és az Iphigeneia Auliszban című darabokat. Most újból visszatért a teátrumba. A víg özvegy című operettet állítja színpadra. Mint mondta, ő Veszprémbe mindig hazajön, nagyon megszerette a társulatot és örül annak, hogy a nézők is szeretik a színházat. A 81 éves Szinetár Miklósnak jelenleg három ország öt városában tíz rendezése van műsoron. A legendás színházi szakember hangsúlyozta: A víg özvegy az egyik kedvenc operettje. Az Operett Színházban 1995-ben rendezte meg az előadást, az a produkció Japánban, Németországban és Olaszországban is vendégszerepelt. Szentpéterváron hat évvel ezelőtt állította színpadra, legutóbb pedig Kazahsztánban, Almatiban volt premierje ezzel a darabbal, ám minden egyes alkalommal más előadások születtek. A veszprémi előadásba vendégként érkeznek Gál Gabi és Kóbor Tamás operaénekesek és egy szerepre visszatér Szilágyi Tibor. A népszerű Kossuth-és Jászai-díjas, kiváló és érdemes művész az 1960-as évek végen a Petőfi Színház tagja volt, majd az 1990-es években játszott és rendezett a teátrumban.” Karmester: OBERFRANK PÉTER Liszt-díjas A tervezett szereposztásból néhány név: Zéta Mirko nagykövet: SZILÁGYI TIBOR Kossuth-, Jászai-díjas, Kiváló és Érdemes művész Valencienne, a felesége: GÁL GABI Glavari Hanna: HALAS ADELAIDA Gróf Daniló Danilovics: SZELES JÓZSEF Camille de Rosillon: KÓBOR TAMÁS
[url] http://www.petofiszinhaz.hu/Hirek/2013-08-29/Jon-A-vig-ozvegy; Jön A víg özvegy [/url] (forrás: www.petofiszínhaz.hu, 2013. augusztus 29. ) „Lehár Ferenc A víg özvegy című operettjét tűzi műsorára a Veszprémi Petőfi Színház október 18-án. A rendező Szinetár Miklós. A darabot színpadra állító stáb már gőzerővel tanulja az előadás dalait, s rövidesen elkezdik a színpadi próbákat. A produkcióban vendégként látható Szilágyi Tibor, aki hosszú idő után újból játszik a teátrumban. Szinetár Miklós az elmúlt négy évben a Petőfi Színházban színpadra állította a Tisztújítás, a Koldusopera és az Iphigeneia Auliszban című darabokat. Most újból visszatért a teátrumba. A víg özvegy című operettet állítja színpadra. Mint mondta, ő Veszprémbe mindig hazajön, nagyon megszerette a társulatot és örül annak, hogy a nézők is szeretik a színházat. A 81 éves Szinetár Miklósnak jelenleg három ország öt városában tíz rendezése van műsoron. A legendás színházi szakember hangsúlyozta: A víg özvegy az egyik kedvenc operettje. Az Operett Színházban 1995-ben rendezte meg az előadást, az a produkció Japánban, Németországban és Olaszországban is vendégszerepelt. Szentpéterváron hat évvel ezelőtt állította színpadra, legutóbb pedig Kazahsztánban, Almatiban volt premierje ezzel a darabbal, ám minden egyes alkalommal más előadások születtek. A veszprémi előadásba vendégként érkeznek Gál Gabi és Kóbor Tamás operaénekesek és egy szerepre visszatér Szilágyi Tibor. A népszerű Kossuth-és Jászai-díjas, kiváló és érdemes művész az 1960-as évek végen a Petőfi Színház tagja volt, majd az 1990-es években játszott és rendezett a teátrumban.” Karmester: OBERFRANK PÉTER Liszt-díjas A tervezett szereposztásból néhány név: Zéta Mirko nagykövet: SZILÁGYI TIBOR Kossuth-, Jászai-díjas, Kiváló és Érdemes művész Valencienne, a felesége: GÁL GABI Glavari Hanna: HALAS ADELAIDA Gróf Daniló Danilovics: SZELES JÓZSEF Camille de Rosillon: KÓBOR TAMÁS
265 Búbánat 2013-07-21 10:48:19
B.I. fórumtársunk már nem ír a fórumra. Engedélyt kaptam tőle, hogy az általa kikutatott alábbi cikksorozatot, melyet a neten máshova beírt, ide átmásoljam. „ Érdekes riportra bukkantam a Színházi Élet 1925.10. számában (III.8-14-ig). Hevesi Endre újságíró meginterjúvolta Lehár Ferencet. Így kezdődik a történet: - A Városi Színház (ma Erkel Színház) sötét nézőterén kértem meg Lehár Ferencet, hogy beszéljen az életéről. A zenekarban éppen csend volt, csak a színpadon dolgoztak a színészek, akik Willner és Reichert urak szövegét próbálták. Lehár elindult a hátsó sorok felé, ahol már lehet halkan beszélgetni és leült. Én melléje telepedtem és hallgattam a mesét. - Hol volt, hol nem volt - kezdte Lehár - volt egyszer egy katona-karmester, aki szorgalmasan dirigálta a harci indulókat és békés marsokat, sőt néha komponálgatott is, inkább magának, mint a nyilvánosságnak. Ezt a délceg katona-karmestert ide-oda dobálta a sors keze, illetve a feljebbvalók parancsa. Így került idősebb Lehár Ferenc, mint a hódító osztrák hadsereg tagja Komáromba, Klapka városába, ahol megismerkedett egy negyvennyolcas honvéd leányával, Neubrandt Krisztinával, akit négyheti ismeretség után feleségül vett. Egy év múlva - 1870.április 30-án - már gyermeksivítástól hangos idősebb Lehár Ferenc nádorutcai szerény lakása. Kisfiú született, aki a keresztségben Ferenc nevet nyert. - Tízéves koromig csak magyarul tudtam - meséli Lehár - mert anyám is csak ezen a nyelven beszélt. Apám Pestre helyeztette magát, hogy jó iskolába járhassak. A piaristák gimnáziumába iratkoztam, tanár akartam lenni. Azonban apám azt akarta, hogy németül tanuljak és Csehországba vitt. Tizenkét éves koromban a prágai konzervatórium tanulója lettem, naponta tíz órát dolgoztam, órákig játszottam - jól emlékszem - Kreutzer kilencedik etűdjét, mert hegedűs akartam lenni. Ez a pálya biztos megélhetést nyújt - mondotta mindig apám - s én szót fogadtam: legszebb éveimet a hegedűre pazaroltam. Ha meggondolom, nem is voltak olyan szépek ezek az évek - fűzi aztán tovább a mesét - szegényen, egyedül az idegenben élni, nem valami irigylésre méltó. De előttem lebegett az atyai tanács: a hegedű biztos megélhetést nyújt - és én hegedültem. Amikor elvégezte a prágai konzervatóriumot és Barmen-Elbertfeldbe szerződött a színházi zenekarba, azt tapasztalta, hogy a hegedű nem nyújt biztos megélhetést. Havi 150 márkáért éjjel-nappal dolgoztatták. Délelőtt próba, este opera, operett vagy koncert. A hegedű alig jön ki a kezéből, de vastag porréteg fedi azt a hatszáz zenetudományos munkát és partitúrát, melyet magával hozott, hogy tovább képezze magát. Mindig hajlamom volt az operetthez - mondja Lehár - , amikor még nem írtam operettmuzsikát, akkor operettbe illő csínyeket követtem el. A színháztól egyszerűen megszöktem, Bécsbe mentem, katonának álltam, mert csak így menekülhettem meg szerződésszegésem következményei alól. - Az ötvenesek zenekarához kerültem, ahol apám karmester volt. Szép bécsi valcerekkel szórakoztattuk a jó bécsieket, mi muzsikáltunk a Kursalonban, de mindez nem elégített ki. Barátságot kötöttem a mellettem ülő másik fiatal hegedűssel. Elmondtuk egymásnak vágyainkat, céljainkat s azt hittük, hogy elérhetetlenről álmodtunk. Pedig azok a merész álmok ma már szerény kívánságoknak tűnnek az elért sikerek mellett. A másik fiatal hegedűs - Fall Leó volt. 1890-ben Losoncra kerül mint karmester. Ő az osztrák-magyar hadsereg legfiatalabb karmestere. Szép szőke fiú, mindenki tiszteli, a nők pedig szeretik. A kis magyar vidéki városka társadalmi életének középpontjában. Innen kerül Pólába, a tengerész-zenekarhoz, itt ismerkedik meg Felix Falzari tengerész-kapitánnyal, első szövegírójával. Megszületik a "Kukuska", ez az orosz miliőben játszódó opera. - Az opera készen volt - meséli Lehár - most már csak a szerző kálváriája volt hátra. Az a mondás már akkor is érvényben volt: könnyű operát írni, de nehéz elhelyezni. Végre kiverekedtem a premiert. Huszonhatéves koromban, 1896. november 28-án a lipcsei Stadtheater bemutatta első operámat. Antal öcsém, aki akkor hadnagy volt Brassóban, Lipcsébe jött erre a nagy eseményre. A színházi siker után kettesben vacsorázni mentünk, de én semmit sem ettem, mert akkor nem tudtam volna kifizetni öcsém vacsoráját. A jó fiú nagy étvággyal evett és nem is sejtette, hogy utolsó pfennigjeimet adtam a pincérnek. Másnap elzálogosítottam szerény "értéktárgyaimat", hogy öcsémnek vasúti jegyet válthassak, mert az ő szerény hadnagyi fizetéséből csak az ideutazásra tellett. Lehár Ferenc 1898-ban visszajön Pestre, ide helyezteti magát. Operettet akar írni, szövegkönyvet keres. Mindennapos vendég az Otthonban (a Fészek klub elődje), ahol már mindenki ismeri a szövegkönyv-vadász karmestert. Sokan ki is nevetik lelkes próbálkozását. Nem is marad soká Pesten, egy év múlva már Bécsben van és 1899.november 1-én bemutatják az első operettjét: "Wiener Frauen" - ez volt a címe. Hogy milyen volt? - Istenem, olyan, mint minden első operett. Katonazenekarommal a jégpályán hangversenyeztem - meséli tovább Lehár - itt fedezett fel engem a kis Felicitas, Victor Leon szövegíró tízéves kislánya. Elmesélte papájának, hogy a jégen egy katonakarmester saját szerzeményeit dirigálja. - Ezek azonban sokkal jobbak, mint a te zeneszerzőidnek muzsikái, - vélekedett a kis Lisi és összehozott engem az apjával. Leon megpróbálta, és ide adott nekem egy szövegkönyvet, de az eredmény nem volt kielégítő. Én már le is mondtam Leonnal való együttműködésről, de a kis Lisi tovább pártfogolt engem. - Olyan szép szláv muzsikát komponál - protezsált apjánál - adjál neki még egy szövegkönyvet. A kis Lisi protekciója használt, Lehár megkapta a "Drótostót" szövegkönyvét. Megismerték a nevét. Lehár hírnevét a "Víg özvegy" alapozta meg. Ezt az operettjét 1905.december 30-án mutatta be a Theater an der Wien, amely csak nagy nehezen fogadta el előadásra, s 1910-ben, amikor az első Víg özvegy-statisztikát összeállították, kitűnt, hogy ezt a nehezen elfogadott operettet tíz nyelven játsszák a világ minden táján és már akkor tizennyolc-ezer (!) előadást ért el ! Miben rejlett ez a példátlan nagy siker? Valóban, miben rejlett ez a példátlan nagy siker? Elsősorban abban, hogy ebben az operettben erőltetett, mesterkélt operett alakok helyett emberek mozognak a színpadon. Danilo gróf nem éjszakai kincskereső, feleséget sem tévesztenek össze a szobalánnyal, hanem Danilo gentleman, aki legfőbb értéknek a becsületet tartja. És a muzsika nem a külsőségek aláfestésére szorítkozott, hanem a lélekhez férkőzött és az érzelmek szólaltak meg Lehár zenéjében. A Víg özvegy iskolát teremtett, amely még ma is hatása alatt tartja az operett-irodalmat és zenei újításait minden operettben megtalálhatjuk. Ezután már könnyen ment. Lehár nevét az egész világon megismerték és várták a folytatást. Lehár szorgalmasan ontotta az operetteket: megszületett a Luxemburg grófja, a Cigányszerelem, az Éva, Végre egyedül, a Pacsirta, Kék mazur, Sárga kabát (a későbbi Mosoly országa), Három grácia és a Frasquita. Lehár muzsikát játszanak a föld minden részén. Az ischli villámban - meséli Lehár - van egy padlásszoba, amelyet múzeumnak rendeztem be. Itt gyűjtöm a Lehár operettek színlapjait, kritikáit, képeit és üres óráimban felkeresem az én múzeumomat és földrajzot játszom. - Újságcikkekből, színlapokból kirakom a világ térképét. Nagy világvárosok, exotikus csengésű helyiségnevek kerülnek az asztalra. A NewYork-i színlap- és újságrengeteg mellett szerényen húzódik meg valamelyik texasi farmcsoport "Víg özvegy" előadásának színlapja. Azután Ázsia kerül sorra, itt egy tsingtaui színlap, itt meg Afrika küld üzenetet: a Zambezi mellett végtelen őserdő egyik katonai állomásán műkedvelők adták elő az egyik operettemet. Azután újra Ázsia küld üzenetet, szomorú, könnyesszemü emberek írják, hogy a hadifogság szomorú napjait néhány órára felvidítottam muzsikámmal. - Valami megmagyarázhatatlan érzés tölt el, - folytatja Lehár a mesélést - ha múzeumom papirrengetegét rendezgetem. Nem tudom sehogy sem megmagyarázni, miért okoz örömet Ázsiában, éppúgy, mint Amerikában az, amit én a zongorámon megálmodok. Miért fakaszt könnyet a szemben az érzelmes valzer, miért csal mosolyt a vidám tánczene a világ minden részén és hogyan érti meg a texasi farmer, a tsingtaui kínai az én lelkem zenéjét? Higgye el, olyan hatalmas és megfoghatatlan ez az élet - folytatja kis szünet után Lehár. - Valaki valahol Dél-Amerikában az én dalomat dúdolja, vagy az óceáni hajó zenekara az én valceremmel szórakoztatja az utasokat, ezer és ezer méter magas vízréteg felett. Ezek a gondolatok születnek az én múzeumomban. Amikor nagyon feltornyosulnak és megmagyarázhatatlanná válnak, visszarakom a soknyelvű színlap- és újságrengeteget, bezárom a múzeumomat és megyek tovább dolgozni. - Mi készül most? - kérdezem. - Paganini. A nagy hegedűsről írok operettet. Hiszen valamikor én is hegedűsnek készültem és - látja - mi lett belőlem. Látom. A zenekarban felhangzik a Frasquita második felvonásának fináléja. (Eddig tartott a riport). „
B.I. fórumtársunk már nem ír a fórumra. Engedélyt kaptam tőle, hogy az általa kikutatott alábbi cikksorozatot, melyet a neten máshova beírt, ide átmásoljam. „ Érdekes riportra bukkantam a Színházi Élet 1925.10. számában (III.8-14-ig). Hevesi Endre újságíró meginterjúvolta Lehár Ferencet. Így kezdődik a történet: - A Városi Színház (ma Erkel Színház) sötét nézőterén kértem meg Lehár Ferencet, hogy beszéljen az életéről. A zenekarban éppen csend volt, csak a színpadon dolgoztak a színészek, akik Willner és Reichert urak szövegét próbálták. Lehár elindult a hátsó sorok felé, ahol már lehet halkan beszélgetni és leült. Én melléje telepedtem és hallgattam a mesét. - Hol volt, hol nem volt - kezdte Lehár - volt egyszer egy katona-karmester, aki szorgalmasan dirigálta a harci indulókat és békés marsokat, sőt néha komponálgatott is, inkább magának, mint a nyilvánosságnak. Ezt a délceg katona-karmestert ide-oda dobálta a sors keze, illetve a feljebbvalók parancsa. Így került idősebb Lehár Ferenc, mint a hódító osztrák hadsereg tagja Komáromba, Klapka városába, ahol megismerkedett egy negyvennyolcas honvéd leányával, Neubrandt Krisztinával, akit négyheti ismeretség után feleségül vett. Egy év múlva - 1870.április 30-án - már gyermeksivítástól hangos idősebb Lehár Ferenc nádorutcai szerény lakása. Kisfiú született, aki a keresztségben Ferenc nevet nyert. - Tízéves koromig csak magyarul tudtam - meséli Lehár - mert anyám is csak ezen a nyelven beszélt. Apám Pestre helyeztette magát, hogy jó iskolába járhassak. A piaristák gimnáziumába iratkoztam, tanár akartam lenni. Azonban apám azt akarta, hogy németül tanuljak és Csehországba vitt. Tizenkét éves koromban a prágai konzervatórium tanulója lettem, naponta tíz órát dolgoztam, órákig játszottam - jól emlékszem - Kreutzer kilencedik etűdjét, mert hegedűs akartam lenni. Ez a pálya biztos megélhetést nyújt - mondotta mindig apám - s én szót fogadtam: legszebb éveimet a hegedűre pazaroltam. Ha meggondolom, nem is voltak olyan szépek ezek az évek - fűzi aztán tovább a mesét - szegényen, egyedül az idegenben élni, nem valami irigylésre méltó. De előttem lebegett az atyai tanács: a hegedű biztos megélhetést nyújt - és én hegedültem. Amikor elvégezte a prágai konzervatóriumot és Barmen-Elbertfeldbe szerződött a színházi zenekarba, azt tapasztalta, hogy a hegedű nem nyújt biztos megélhetést. Havi 150 márkáért éjjel-nappal dolgoztatták. Délelőtt próba, este opera, operett vagy koncert. A hegedű alig jön ki a kezéből, de vastag porréteg fedi azt a hatszáz zenetudományos munkát és partitúrát, melyet magával hozott, hogy tovább képezze magát. Mindig hajlamom volt az operetthez - mondja Lehár - , amikor még nem írtam operettmuzsikát, akkor operettbe illő csínyeket követtem el. A színháztól egyszerűen megszöktem, Bécsbe mentem, katonának álltam, mert csak így menekülhettem meg szerződésszegésem következményei alól. - Az ötvenesek zenekarához kerültem, ahol apám karmester volt. Szép bécsi valcerekkel szórakoztattuk a jó bécsieket, mi muzsikáltunk a Kursalonban, de mindez nem elégített ki. Barátságot kötöttem a mellettem ülő másik fiatal hegedűssel. Elmondtuk egymásnak vágyainkat, céljainkat s azt hittük, hogy elérhetetlenről álmodtunk. Pedig azok a merész álmok ma már szerény kívánságoknak tűnnek az elért sikerek mellett. A másik fiatal hegedűs - Fall Leó volt. 1890-ben Losoncra kerül mint karmester. Ő az osztrák-magyar hadsereg legfiatalabb karmestere. Szép szőke fiú, mindenki tiszteli, a nők pedig szeretik. A kis magyar vidéki városka társadalmi életének középpontjában. Innen kerül Pólába, a tengerész-zenekarhoz, itt ismerkedik meg Felix Falzari tengerész-kapitánnyal, első szövegírójával. Megszületik a "Kukuska", ez az orosz miliőben játszódó opera. - Az opera készen volt - meséli Lehár - most már csak a szerző kálváriája volt hátra. Az a mondás már akkor is érvényben volt: könnyű operát írni, de nehéz elhelyezni. Végre kiverekedtem a premiert. Huszonhatéves koromban, 1896. november 28-án a lipcsei Stadtheater bemutatta első operámat. Antal öcsém, aki akkor hadnagy volt Brassóban, Lipcsébe jött erre a nagy eseményre. A színházi siker után kettesben vacsorázni mentünk, de én semmit sem ettem, mert akkor nem tudtam volna kifizetni öcsém vacsoráját. A jó fiú nagy étvággyal evett és nem is sejtette, hogy utolsó pfennigjeimet adtam a pincérnek. Másnap elzálogosítottam szerény "értéktárgyaimat", hogy öcsémnek vasúti jegyet válthassak, mert az ő szerény hadnagyi fizetéséből csak az ideutazásra tellett. Lehár Ferenc 1898-ban visszajön Pestre, ide helyezteti magát. Operettet akar írni, szövegkönyvet keres. Mindennapos vendég az Otthonban (a Fészek klub elődje), ahol már mindenki ismeri a szövegkönyv-vadász karmestert. Sokan ki is nevetik lelkes próbálkozását. Nem is marad soká Pesten, egy év múlva már Bécsben van és 1899.november 1-én bemutatják az első operettjét: "Wiener Frauen" - ez volt a címe. Hogy milyen volt? - Istenem, olyan, mint minden első operett. Katonazenekarommal a jégpályán hangversenyeztem - meséli tovább Lehár - itt fedezett fel engem a kis Felicitas, Victor Leon szövegíró tízéves kislánya. Elmesélte papájának, hogy a jégen egy katonakarmester saját szerzeményeit dirigálja. - Ezek azonban sokkal jobbak, mint a te zeneszerzőidnek muzsikái, - vélekedett a kis Lisi és összehozott engem az apjával. Leon megpróbálta, és ide adott nekem egy szövegkönyvet, de az eredmény nem volt kielégítő. Én már le is mondtam Leonnal való együttműködésről, de a kis Lisi tovább pártfogolt engem. - Olyan szép szláv muzsikát komponál - protezsált apjánál - adjál neki még egy szövegkönyvet. A kis Lisi protekciója használt, Lehár megkapta a "Drótostót" szövegkönyvét. Megismerték a nevét. Lehár hírnevét a "Víg özvegy" alapozta meg. Ezt az operettjét 1905.december 30-án mutatta be a Theater an der Wien, amely csak nagy nehezen fogadta el előadásra, s 1910-ben, amikor az első Víg özvegy-statisztikát összeállították, kitűnt, hogy ezt a nehezen elfogadott operettet tíz nyelven játsszák a világ minden táján és már akkor tizennyolc-ezer (!) előadást ért el ! Miben rejlett ez a példátlan nagy siker? Valóban, miben rejlett ez a példátlan nagy siker? Elsősorban abban, hogy ebben az operettben erőltetett, mesterkélt operett alakok helyett emberek mozognak a színpadon. Danilo gróf nem éjszakai kincskereső, feleséget sem tévesztenek össze a szobalánnyal, hanem Danilo gentleman, aki legfőbb értéknek a becsületet tartja. És a muzsika nem a külsőségek aláfestésére szorítkozott, hanem a lélekhez férkőzött és az érzelmek szólaltak meg Lehár zenéjében. A Víg özvegy iskolát teremtett, amely még ma is hatása alatt tartja az operett-irodalmat és zenei újításait minden operettben megtalálhatjuk. Ezután már könnyen ment. Lehár nevét az egész világon megismerték és várták a folytatást. Lehár szorgalmasan ontotta az operetteket: megszületett a Luxemburg grófja, a Cigányszerelem, az Éva, Végre egyedül, a Pacsirta, Kék mazur, Sárga kabát (a későbbi Mosoly országa), Három grácia és a Frasquita. Lehár muzsikát játszanak a föld minden részén. Az ischli villámban - meséli Lehár - van egy padlásszoba, amelyet múzeumnak rendeztem be. Itt gyűjtöm a Lehár operettek színlapjait, kritikáit, képeit és üres óráimban felkeresem az én múzeumomat és földrajzot játszom. - Újságcikkekből, színlapokból kirakom a világ térképét. Nagy világvárosok, exotikus csengésű helyiségnevek kerülnek az asztalra. A NewYork-i színlap- és újságrengeteg mellett szerényen húzódik meg valamelyik texasi farmcsoport "Víg özvegy" előadásának színlapja. Azután Ázsia kerül sorra, itt egy tsingtaui színlap, itt meg Afrika küld üzenetet: a Zambezi mellett végtelen őserdő egyik katonai állomásán műkedvelők adták elő az egyik operettemet. Azután újra Ázsia küld üzenetet, szomorú, könnyesszemü emberek írják, hogy a hadifogság szomorú napjait néhány órára felvidítottam muzsikámmal. - Valami megmagyarázhatatlan érzés tölt el, - folytatja Lehár a mesélést - ha múzeumom papirrengetegét rendezgetem. Nem tudom sehogy sem megmagyarázni, miért okoz örömet Ázsiában, éppúgy, mint Amerikában az, amit én a zongorámon megálmodok. Miért fakaszt könnyet a szemben az érzelmes valzer, miért csal mosolyt a vidám tánczene a világ minden részén és hogyan érti meg a texasi farmer, a tsingtaui kínai az én lelkem zenéjét? Higgye el, olyan hatalmas és megfoghatatlan ez az élet - folytatja kis szünet után Lehár. - Valaki valahol Dél-Amerikában az én dalomat dúdolja, vagy az óceáni hajó zenekara az én valceremmel szórakoztatja az utasokat, ezer és ezer méter magas vízréteg felett. Ezek a gondolatok születnek az én múzeumomban. Amikor nagyon feltornyosulnak és megmagyarázhatatlanná válnak, visszarakom a soknyelvű színlap- és újságrengeteget, bezárom a múzeumomat és megyek tovább dolgozni. - Mi készül most? - kérdezem. - Paganini. A nagy hegedűsről írok operettet. Hiszen valamikor én is hegedűsnek készültem és - látja - mi lett belőlem. Látom. A zenekarban felhangzik a Frasquita második felvonásának fináléja. (Eddig tartott a riport). „
