LEHÁR FERENC TRAGIKUS UTOLSÓ ÉVTIZEDE

SZOMBAT  - Zsidó politikai és kulturális  folyóírat

ÍRTA: LÁZÁR GYÖRGY - 2020-06-07 

Leo Stein, Lehár Ferenc, Viktor Léon – A  víg özvegy szerzőgárdája 1905-ben

"Bevallom, amikor először olvastam az 1940-es években megjelent cikkeket, amelyek náci kollaborációval vádolták meg Lehár Ferencet, nem hittem a szememnek. Például 1942 augusztusában a New York Times dühös olvasói levelet közölt, amelyik követelte, hogy a 'nácibarát' Lehár amerikai jogdíjait ne fizessék ki."

„Akkoriban Bécsben 200 ezer zsidó élt, és az Anschluss előtt a bohém bécsi művészvilágban vajmi keveset számított, hogy ki milyen származású. Oscar Straus, a zsidó operett-zeneszerző csodálta Lehárt, aki Edmund Eyslerrel is együtt dolgozik. Librettistája a később Svájcba menekült Ludwig Herzer, és baráti kapcsolatban van az amerikai George Gershwinnel is.”

„1938-ban, a náci hatalomátvétel, az Anschluss után derült ki hogy felesége, Sophie, a faji törvények szerint zsidó. Vagyis zsidó családba született, de már évtizedekkel korábban, első házassága előtt, kikeresztelkedett.  Az új törvények szerint viszont zsidónak számított.”

„Lehárt a nácik nagyra tartották, Hitler egyik kedvenc zeneszerzője volt. Lehár Göringhez fordult neje ügyében és Sophie-t a náci bürokrácia „átminősítette” – „Tiszteletbeli árja” mentesítő levelet kapott, vagyis többé nem számított zsidónak.”

„Lehár ezután gyakran megjelent német vezetők társaságában, és elfogadta kitüntetéseiket is.  Egy képeslap is készült, amelyen ő látható, amint Göbbels-szel beszélget. Találkozott Hitlerrel is, tőle kapja meg a Goethe Érmet. 1939-ben a Víg Özvegy kottáival lepi meg a Führert születésnapján. 1943-ban Budapesten Horthy Miklóstól kapja meg a Corvin-láncot.”

„Korábbi barátainak élete másképpen alakul. Jóbarátja Victor Léon, akivel a Víg özvegyet írta, és akinek eredeti családneve Hirschfeld volt, évekig bujkált a nácik elől. 1940-ben éhen halt.”

„A zsidó származású Fritz Löhner-Beda, Lehár közeli barátja és librettistája először Dachauba került. Bizonyos volt abban, hogy Lehár közbenjár érdekében. Buchenwaldban még egy indulót is írt a „Buchenwaldlied” címmel, és még ekkor is reménykedett. 1942-ben Auschwitzban agyonverték. Felesége, Helene is Lehárék közeli barátja volt és érdekében Lehár állítólag tett is lépéseket. Löhner-Beda feleségét és két kislányát Minszk mellett elgázosították a nácik.”

„1945-ben amerikai csapatok szabadítják fel Bad Ischlt. A mester ekkor már 75 éves és felesége is betegeskedik. Svájcba utaznak gyógykezelésre és az ottani újságokban olvassa először, hogy náci kollaboránsnak tartják. Mérhetetlenül csalódott.”

A komáromi operettkirály – emlékkiállítás a Kultúrpalotában – KÉPEKKEL

muzsa.sk.  - Nagy Miskó Ildikó

2020. október 22., 12:17 

"A Duna Menti Múzeum és a Lehár Ferenc Polgári Társulás együttműködésének köszönhetően Lehár Ferenc zeneszerző, operettkomponista, karmester születésének 150. évfordulójához méltó emlékkiállítás nyílt a Kultúrpalotában. A komáromi operettkirály című tárlat a Mester szülővárosában a születésnapján indított Lehár Ferenc Emlékév programsorozatának keretében 2021. február 12-ig tekinthető meg, a járványügyi szigorítások idején legfeljebb hatfős csoportokban."

"A kiállítás keretében az intézményünkben őrzött Lehár-művek kottáit és a Mester emlékét többféleképpen éltető Lehár Ferenc Polgári Társulás által összegyűjtött Lehár-ereklyéket is kiállítottuk."

"A tárlat nívóját, amely a későbbiekben talán majd rendhagyó tanítási óráknak is helyet adhat, eddig sosem vagy csak ritkán publikált fotók és a Lehár által 1938-ban dedikált kották is emelik."

https://www.parlando.hu/2020/2020-5/Lehar-konyv.pdf

A Lehár Ferenc Emlékév keretében, a napokban jelent meg Klemen Teréziának, a komáromi székhelyű Lehár Ferenc Polgári Társulás elnökének és a budapesti Margitay Zoltánnak Az operettkirály – Lehár Ferenc életútja című közös könyve, amely októbertől a Felvidéken és Magyarországon is kapható. A kötet kuriózumokat és eddig másutt nem látott fotókat, illetve dokumentumot is tartalmaz.

A kötetet a Pro Museum Polgári Társulás, Észak- és Dél-Komárom Önkormányzata, a Nemzetpolitikai Államtitkárság és a Kultminor támogatásával, 700 darabos példányszámban adta ki. A szerkesztés Gallo Vilmos történésznek, a grafikai szerkesztés pedig Bölcskei Zoltánnak köszönhető. Október 1-től már megvásárolható a komáromi Diderot Könyvesboltban és a budapesti Libra Books Kft. Liszt Ferenc Zeneboltban, a későbbiekben pedig további helyszíneken is.

A könyv megrendelhető a bolti árnál (ccra 5.900 Ft - 6.400 Ft) olcsóbban, 4.500 Ft-ért, nálam. Érdeklődés esetén privátban megadok egy e-mail címet, amelyre elküldhető az igény.

Nagyszerű, archív hangdokumentum került elő - sok más operaénekes nagyság és színészóriás - köztük a fiatal Udvardy Tibor - közreműködésével: a rádióstúdióban lemezre rögzített "A víg özvegy"első teljes felvétele még töredékében is felbecsülhetetlen érték s persze kuriózum a javából!

Udvardy Tibor hazai viszonylatban idővel a legideálisabb gróf Danilovics Daniló lett Lehár operettjében; alakította a szerepet színpadon, énekelte rádió- és hanglemezfelvételeken - de itt még a másik tenorfőszerepben csillogtatta meg énekhangját: Camille de Rosillon karakterében lophatta be magát a rádióhallgatók szívébe, az 1940-es évek legelején!

"Hagyatékból került elő az egyik legkorábbi rádióhangjáték Honthy és Laurisin hangjával" Fidelio.hu - 2018.10.26. 14:45

Az 1941-es hangfelvétel előkerülése hihetetlen szenzációnak számít a magyar rádiózás történetének dokumentumai között, hiszen a Magyar Rádió hangarchívuma az 1945-ös ostrom idején egy hangjáték kivételével teljes egészében elpusztult.

A Magyar Nemzeti Filmalap Filmarchívum Igazgatósága által fenntartott Gramofon Online szerkesztői és kutatói egyedülálló hangdokumentumra bukkantak egy hanglemezhagyaték vásárlásakor, amelyet közzétettek a Filmarchívum YouTube csatornáján. A Rádió Víg özvegy operett felvételén Honthy Hanna és Laurisin Lajos hallható.

Az ember tragédiája 1938-as hangjáték-előadása az egyetlen teljes egészében fennmaradt rádiójáték a háború előtti korszakból, amely üzletekben is kapható volt, ennek köszönheti fennmaradását. Ami ezen kívül ma hallható, az töredék csupán, néhány perces röntgenfilmre, vagy lakklemezre vágott házi felvétel, amelyet az akkori középhullámú rádióadásokból otthon rögzítettek a megszállott rádióamatőrök. Ezekből a vegyes minőségű szilánkokból és a filmhíradó tudósításából azonban világosan kiderül, hogy hihetetlen energiákat mozgósítottak akkoriban egy-egy rádiós hangjáték kedvéért, amelyeket minden alkalommal „élőben”, keverés  és  mindenfajta  utómunka  nélkül  rögzítettek  a  rádióstúdióban.

Igazi bravúr volt ez a műfaj, amely időbeli terjedelménél fogva nem sok próbát engedhetett meg magának, ráadásul a rendezőnek, színészeknek és a zörejezőknek is egyazon stúdióban kellett dolgozniuk az egyetlen mikrofon szűk hatósugarában.

Az első rádiójátékokról nem készült hangfelvétel, így azok örökre elszálltak az éterben. Később azonban már egyre többet felvettek a PVC alapú, hajlékony úgynevezett „Decelith” lemezekre, amelyeket 1936-tól kezdett gyártani egy német celluloidgyár. Ezek képezték a Magyar Rádió hangarchívumának legértékesebb részét, hiszen a felvételek sok esetben csak egy példányban készültek.

Sajnos a most előkerült Víg özvegy hangfelvétel sem teljes, mégis hiteles képet ad a háborús évek rádiókultúrájáról, amelyről könyvtárnyi irodalom született már. Az 1941-ben felvett lemezeken a Víg özvegy 140 perces rádióoperett-változatának mintegy a fele maradt fenn, amely a színházi közvetítésekhez hasonlóan eredetileg háromrészes volt. A fennmaradt 74 percnyi hanganyag egybefüggő, a cselekmény a második felvonás közepén ér véget a 28. lemezoldalnál. A közismert Lehár-operett rendezője a most 50 éve elhunyt Németh Antal dr. volt, aki ezekben az években a Rádió drámai osztályát is vezette.

A hangjáték szereplői az akkori idők legnagyobb énekes színészei, akik közül sokakról ez a hangjáték az egyedüli fennmaradt hangzó dokumentum. Ilyen a férfi főszerepet alakító Laurisin Lajos is, aki a németek 1944-es bevonulásakor a Magyar Rádió irodalmi osztályának fő-dramaturgi székében épp az akkor eltávolított Németh Antalt váltotta. A női főszereplő Honthy Hanna volt, akit ebből az időből szintén csak legfeljebb filmről ismerhetünk. Egyedülálló színpadi karrierjének első évtizedeiről jóformán csak fényképek maradtak fenn, egykori játékát már az emberi emlékezet sem őrizheti. Rajtuk kívül számos operaházi és prózai színész is játszik a hangjátékban, amely az 1941-es karácsonyesti bemutatót követően még kétszer, 1942-ben és ’43-ban is szerepelt a Rádió műsorán.

Hogy a 14 darab Decelith-lemez hogyan kerülte el a Budapest ostromakor bekövetkezett pusztulást, legalább olyan megválaszolhatatlan kérdés, mint az, hogy vajon hová tűnhetett el a rádiójáték hiányzó másik fele.

A víg özvegy (rádióoperett, 1941) - töredék https://www.youtube.com/watch?v=aMSx-h8PD_M Magyar Nemzeti Filmarchívum

Közzététel: 2018. okt. 26.

„Víg özvegy“- Operett három részben. Zenéjét szerezte Lehár Ferenc.

Leon Viktor és Stein Leó szövegkönyve alapján rádiószínpadra alkalmazta

és rendezte dr.Németh Antal.

A verseket fordította dr. Liszt Nándor. A rádiózenekart vezényli Fridl Frigyes. Rendező: dr. Németh Antal.

Személyek:

báró Zéta Mirkó montenegrói párizsi nagykövet — Maleczky Oszkár;

Valencienne, a felesége — Farkas Ilonka;

gróf Danilovics Daniló, követségi titkár — Laurisin Lajos;

Glavari Hanna, az özvegy — Honthy Hanna;

Camille de Rosillon — Udvardy Tibor;

Vicomte Cascada — Hámory Imre;

Raoul de St. Brioche — Mally Győző;

Bogdanovics, montenegrói konzul — v. Garamszeghy Sándor;

Sylvanie, a felesége — Berky Lili;

Kromow montenegrói követségi tanácsos — Pethes Sándor;

Olga, a felesége — Haraszti Mici;

Prascoia — Gobbi Hilda;

Nyegus, írnok a követségen — Gózon Gyula;

Első, második, harmadik hölgy — Hódy Gitta, Kóry Judit és Romváry Gertrúd;

Első, második úr — Szilassy Gyula és Primusz István

https://www.blikk.hu/sztarvilag/kultura/megtalaltak-honthy-hanna-elveszett-felvetelet/023fwzl

https://www.youtube.com/watch?v=ZrjfBEZ2gw8

HONTHY HANNA : A víg özvegy - Vilja dal - az 1941-ben közvetített rádiójáték részlete

A Dankó Rádió egy korábbi operettadásában ("Az a szép")  a szerkesztő-műsorvezető, Erdélyi Claudia  Honthy Hanna  által énekel "Glavari Hanna"-szerep kapcsán  tért ki erre a  „csonka”  - elveszettnek hitt - Víg özvegy-lemezkülönlegességre, a  2018-as diósdi előbukkanásának történetére és a megmaradt  - "élőben sugárzott" - rádiós felvétel érdekességeire. Ez a felvétel az egyetlen háború előtti hanganyag, amelyen Honthy Hanna operettszerepben hallható

"Budapest — Nem hittem a szememnek és a fülemnek! – mondta Kurutz Márton, a Magyar Nemzeti Filmalap - Filmarchívum gyűjteményi és kutatási vezetője, aki személyesen ment a diósdi víkendházhoz, hogy a telefonon bejelentett „régi lemezeket” megvizsgálja.

Kincsre lelt, előkerült a rég elveszettnek hitt 1941-es A víg özvegy című operettről készült felvétel Honthy Hannával (†85).

– Tudtam, hogy a második világháború előtt ilyen német gyártású, hajlékony PVC-korongokra rögzítettek a rádióban, de akkor még fogalmam sem volt arról, hogy kincset tartok a kezemben. Ironikus, hogy csak A víg özvegy élte túl a hangarchívum pusztulását – mosolygott a szakember, arra utalva, hogy az 1945-ös ostrom idején minden megsemmisült. Illetve Az ember tragédiája fennmaradt, de csak azért, mert Madách Imre drámájának 1938-as hangjáték- változatát forgalomba hozták. Eredeti, rádiós felvételei odavesztek a budai alagút alatti pincerendszerbe mentett rádiós hangarchívum felrobbanásakor.

– Az úrnak arról fogalma sem volt, ezek a Decelith-lemezek hogyan kerültek a családja birtokába. Arra gyanakszom, a rádió diósdi adótornyában lehettek előkészítve sugárzásra az orosz bevonulás időszakában, de egy alkalmazott kimentette őket. Rejtély, miért csak az első felét, ezt a hetvennégy perces anyagot vitte magával, talán ketten voltak, és az anyagot kettéosztották – magyarázta Kurutz Márton, aki ennél is továbbment.

– A férfifőszerepet játszó Laurisin Lajos jobboldali volt, a háború után Amerikába emigrált, ami miatt a pártállami évtizedekben tiltólistán volt, akárcsak a felvétel. Ezt a lemezek megmentője is tudta, és elképzelhető, hogy nem érte meg a rendszerváltozást – fejtegette a kutató, és nem tagadta, megdobogtatta a szívét, amikor a primadonna-királynő hangját meghallotta. – Honthy Hanna ekkor volt pályája csúcsán, és bár néhány filmben szerepelt, ez a felvétel az egyetlen háború előtti hanganyag, amelyen operettszerepben hallható. Az már hab a tortán, hogy a lemezek szinte sértetlenek, egyszer vagy kétszer játszották le őket. Kész csoda! – áradozott Kurutz Márton, aki hozzáférhetővé tette a kincset a Filmarchívum YouTube-csatornáján.

Csak egy mikrofon volt

Micsoda sürgés-forgás lehetett a Magyar Rádióban A víg özvegy című Lehár-operett 1941-es rögzítésekor! Helyszíni próbára és utólagos keverésre nem volt lehetőség, és a hangszigetelt stúdióban mindössze egy mikrofon állt rendelkezésre. A művészek ezen osztozkodtak a zörejezőkkel, méghozzá roppant szűkösen, mert a vesemikrofon csak egy bizonyos távolságig rögzített."

Most bukkantam rá a Magyar Katolikus Rádió oldalán az április, május, június, július és augusztus hónapokban sugárzott, ötrészes Lehár-sorozatának utolsó két adására, melyekben a 150 éve született világhírű magyar zeneszerző művészetét  idézte meg:

IV. rész

https://www.katolikusradio.hu/archivum.php?firstaudioid=20&mev=2020&mho=07&mnap=26&mora=20&mperc=04

Az időskálán 4:28-tól

A felvételen Helen Donath  (Friderika) és  Adolf Dallapozza (Goethe) énekel. A  Bajor Rádió Ének- és Zenekarát Heinz Wallberg vezényli.

https://www.amazon.com/Dallapozza-M%C3%BCnchner-Rundfunkorchester-Wallberg-Donath/dp/B086GWKT96

V. , befejező rész:

A 150 éve született Lehár Ferenc életéről nyílik tárlat a Somogyi-könyvtárban

SZERZŐ:  Róth Balázs

Szeged.ma.hu -   2020. SZEPTEMBER 7. 

A 150 éve született Lehár Ferenc zeneszerző-karmester életéről szóló kiállítás nyílik a Somogyi-könyvtárban.

Lehár Ferenc (1870–1948) zeneszerző, operettkomponista, karmester születésének 150. évfordulója alkalmából a művész életútját bemutató kamarakiállítás nyílik a Somogyi-könyvtárban. A tárlat Lehár életének fontosabb állomásait kíséri végig a könyvtári dokumentumok segítségével.

A látogatók megismerhetik a zeneszerző sikeres bécsi éveinek eseményeit, magánéletét, termékeny művészetét, amellyel meghódította a világ nagy színpadait. A kiállítás az operettek mellett a komponista más zenekari műveit is bemutatja.

Lehár Ferenc a kor egyik legnagyobb operaszerzőjével, Puccinivel is jóban volt, aki állítólag azt nyilatkozta, hogy ha Lehár az operák felé fordult volna, ő lett volna a legnagyobb ellenfele. Eleinte voltak is ilyen jellegű próbálkozásai, de végül az operettben teljesedett ki – és ezzel a műfaj egyik legjelentősebb életművét alkotta meg.

A kiállítás szeptember 9-től október 6-ig tekinthető meg a Somogyi-könyvtár
első emeleti olvasótermében.

Szeged, Dóm tér 1-4.

https://www.jegymester.hu/hun/Production/58087/Lehar-gala

Budapesti Operettszínház, 2020. november 11., 19.00

Lehár gála

"Idén százötven éve, 1870. április 30-án született a népszerű zeneszerző, operettkomponista és karmester, Lehár Ferenc. Az évforduló alkalmából nagyszabású ünnepi gálaműsorral készül a Budapesti Operettszínház. Az est során felcsendülnek a szerző legnépszerűbb slágerei színházunk sztárjainak előadásában: fellép Bojtos Luca, Dolhai Attila, Fischl Mónika, Kerényi Miklós Máté, Kiss Diána, Laki Péter, Lukács Anita, Ninh Duc Hoang Long, Szendy Szilvi és Vadász Zsolt. A pazar előadást színesíti a Budapesti Operettszínház Énekkara és Balettkara, színházunk Zenekarát Pfeiffer Gyula vezényli. A gálát Ionel Pantea álmodja színpadra."

Lehár Ferenc - Arany és ezüst - Orchestral Hits 1977 SLPX 16595

Digital transfer, noise cleaning and remastered at Audio Design Studio 2019 th.

Operett az Anna-fesztiválon

KÁEL CSABA RENDEZÉSÉVEL EMLÉKEZNEK LEHÁR FERENCRE BALATONFÜREDEN

2020. JÚLIUS 23. CSÜTÖRTÖK 07:04 - MNO.HU

"– Nem biztos, hogy emlékévekkel kell a hangsúlyosabb évfordulókon túlterhelni az emlékezetet, egy-egy kimagasló alkotónk születésének jubileumán. Lehár Ferenc 150 éve született, a bécsi operett kimagasló alakja és a műfaj megújítója volt, akinek dallamai a reformkori városrészben, Balatonfüreden méltó helyet kapnak szombat este – fogalmazott Káel Csaba, a Művészetek Palotája (Müpa) vezérigazgatója, a Lehár 150 gálaest rendezője.

Káel Csaba a bécsi operett második nagy hullámának zeneszerzőjéről szólva elmondta: a maga korában Bécsben Pucciniként emlegették, ami számunkra talán azért hat furcsán, mert gyakran alábecsüljük a műfajt.

– Nagyon el tudott mélyedni az emberi lélekben, szellemisége, életszeretete áthatja műveit. Többek között ennek köszönhető, hogy a kortársai rajongtak érte – fogalmazott a gálaest rendezője.

A szombati válogatásban a Luxemburg grófja, A mosoly országa, a Víg özvegy és a Cigányszerelem áriái csendülnek fel meg, vagyis Lehár legértékesebb műveivel emlékeznek a zeneszerzőre. A muzsikát a Mendelssohn Kamarazenekar szólaltatja meg, Kováts Péter vezényletével. A darabot Rálik Szilvia, Szántó Andrea, Haja Zsolt, Boncsér Gergely adja elő, Venekei Marianna koreográfiáját a Nemzeti Balett művészei táncolják el.

Lehár Ferenc 1870. április 30-án született Komáromban, előadói pályafutását színházi hegedűsként kezdte, emellett egy katonazenekarban is játszott. Első operettje a Bécsi asszonyok volt, amely világsiker lett. Az igazi elismerést A víg özvegy, a Luxemburg grófja és a Cigányszerelem hozta meg számára."

Lehár Ferenc valószínűleg legrégebbi ismert hangfelvételére bukkantak Ausztriában

Az 1901-ben készült lemezen az Osztrák-Magyar Monarchia gyalogezredének katonazenekara játssza a zeneszerző Jetz geht's los című katonaindulóját.

Lehár Ferenc valószínűleg legrégebbi ismert hangfelvételére bukkantak Ausztriában, az 1901-ben készült lemezen az Osztrák-Magyar Monarchia gyalogezredének katonazenekara játssza a zeneszerző Jetz geht's los című katonaindulóját.

Az 1870-ben született Lehár azokban az években a katonazenekar karmestere volt, és valószínűleg az Emil Berliners Hanglemeztársaság számára készült hangfelvételen is maga vezényelte a zenekart. Legalábbis ezt feltételezi Kai-Uwe Garrels, az ausztriai Bad Ischlben élő író, aki rábukkant a felvételre. A hanglemezen azonban nincs megjelölve, hogy ki vezényelte a zenekart.

A felvételnek egy digitálisan felújított változata július 27-én fog megszólalni Bad Ischl múzeumában azon a rendezvényen, amelyen bemutatják Garrels és Heide Stockinger Lehár Ferencről szóló könyvét, amelyet a zeneszerző születésének 150. évfordulója alkalmából írtak. A Komáromban született Lehár Ferenc olyan művekkel vált ismertté, mint A víg özvegy, a Luxemburg grófja és a Cigányszerelem. Életének nagy részét Bécsben és Berlinben töltötte, megújította a bécsi operettet és az operett műfaját.

(MTI)

Áthozom ide Edmond Dantes fórumtárs bejegyzését az "Operett, mint színpadi műfaj" topicból:

Érdeklődőknek, a 2020. július 25-ei  balatonfüredi Lehár'150 Operettgála műsora és szereplői: (forrás https://www.programturizmus.hu/ajanlat-anna-fesztival.html)

Július 25. szombat .. Gyógy téri nagyszínpad, 20:30 óraű

Operettgála – „Lehár 150”

Jubileumi operettgála Lehár Ferenc születésének 150. évfordulója alkalmából.

Énekelnek:  Rálik Szilvia, Szántó Andrea, Boncsér Gergely, Haja Zsolt, az Operaház magánénekesei

Rendező: Káel Csaba Nádasdy Kálmán-díjas, Kossuth-díjas filmrendező, érdemes művész

A műsor
1. A víg özvegy – nyitány
2. Giuditta – "Freunde, das Leben ist lebenswert"  – Boncsér Gergely
3. Cigányszerelem – Messze a nagyerdő... – Szántó Andrea
4. Luxemburg grófja – "Szívem szeret" – Haja Zsolt
5. A víg özvegy – Vilja-dal – Rálik Szilvia
6. Arany és ezüst – koncertvalcer (balett)
7. A mosoly országa – Szerelmi kettős – Rálik Szilvia, Boncsér Gergely
8. Bécsi vér – keringő
9. Luxemburg grófja – Gimbelem, gombolom – Szántó Andrea, Haja Zsolt
10. A mosoly országa – "Vágyom egy nő után" – Boncsér Gergely
11. Báli szirének – koncertvalcer a Víg özvegy melódiáiból (balett)
12. A víg özvegy – Danilo belépője – Haja Zsolt
13. Guiditta – "Meine Lippen sie küssen so heiss" – Rálik Szilvia
14. A víg özvegy – Ajk az ajkon – Szántó Andrea, Haja Zsolt
15. A víg özvegy – Grisette – Szántó Andrea

Kapcs. 3969., 1851. sorszámok

• Magyar Nemzet, 1959. január 8.

Megérkezett Párizsból Kristóf Károly színpadi szerző és Rékai Miklós karmester, akik a Châtelet Színház vendégeiként a Rose de Noël című operett bemutatóján vettek részt. A Budapesten és Losoncon játszódó operett Kristóf Károly Első szívdobbanás című szövegkönyve nyomán készült, rendezte Maurice Lehman, zenéjét Lehár melódiáiból Rékay Miklós állította össze. A párizsi lapok meleg hangon emlékeztek meg a magyar zeneszerzőről és a róla szóló posztumusz daljátékról.

• Film Színház Muzsika, 1959. február 20.

A párizsi Châtelet Színház nagy sikerrel játssza a Rose de Noël (Karácsony rózsája)  című látványos operettet. A magyar rádió még hangjáték formájában közvetítette régebben: Az első szívdobbanás címmel. Az operett szövegét Kristóf Károly librettója alapján Raymond Vincy alkalmazta színpadra, zenéjét pedig Lehár Ferenc hagyatékából a nemrég elhunyt Rékay Miklós állította össze.

A történet két részből és 18 képből tevődik össze, színhelye: Budapest és Losonc, 1896-ban.

A francia közönség nagy tetszéssel fogadta Lehár muzsikáját és a hangulatos szöveget. Nicole Brossin és André Dassary, az operett két főszereplője.

• 1959. június 15., Petőfi Rádió 19.15 – 19.45-: Részletek Lehár Ferenc Az első szívdobbanás c. operettjéből:

"HÉTFŐN ESTE közvetíti a Petőfi-rádió Lehár Ferenc— Kristóf Károly Az első szívdobbanás című, Párizsban színre került operettjének helyszíni felvételeit André Dassary, Nicole Broissin, Rosine Brédy és Henri Bédex közreműködésével, Félix Nouvolone vezényletével, a Châtelet színház zenekarával.

• 1959. július 29. Esti Hírlap

□ 250. JUBILEUMI ELŐADÁS volt szombaton este a párizsi Châtelet Színházban Lehár Ferenc Az első szívdobbanás című poszthumusz operettjéből.

Az együttest a jubileum alkalmából táviratban üdvözölte Budapestről Kristóf Károly, a szövegkönyv írója, s a zenei feldolgozó, Rékay Miklós özvegye.

• Esti Hírlap, 1959. október 21.

HÁROMSZÁZÖTVENEDSZER került színre a múlt hét csütörtökjén párizsi Châtelet Színházban Lehár Ferenc —Rékay Miklós—Kristóf Károly „Az első szívdobbanás” (Rose de Noël) című operettje. A ritka jubileumot 350 gyertyás tortával,  s a színház Szajna-partra néző büféjében rendezett koktélpartival ünnepelték.

• 1959. november 22. Esti Hírlap

„A karácsony rózsája” -  Párizsban

400 ... Ma este a párizsi Châtelet Színházban négyszázadszor kerül színre Lehár Ferenc—Kristóf Károly „Az első szívdobbanás” (Rose de Noël) című operettje André Dassary főszereplésével.

• Esti Hírlap, 1960. január 8.

A LYONI OPERAHÁZ karácsonykor bemutatta Lehár—Kristóf—Rékay Az első szívdobbanás című daljátékát.

• Esti Hírlap, 1961. december 24. 

Magyar operett belgiumi bemutatója
Lehár Ferenc—Kristóf Károly—Rékay Miklós: Az első szívdobbanás című operettjének ma este van a belgiumi bemutatója. Charleroi városban, a Szépművészetek Palotájában adják először a darabot, Maurice Lehmann rendezésében, V. Avaert vezényletével. Rose de Noël (Karácsony rózsája) a francia címe.

• Esti Hírlap, 1962. március 27.

□ AZ AVIGNONI OPERAHÁZ szombaton este nagy sikerrel mutatta be Lehár Ferenc—Rékay Miklós—Kristóf Károly: Az első szívdobbanás című daljátékát. A tenorfőszerepet Henri Gui énekelte, aki legutóbb a bécsi operaházban vendégszerepeit a Pélléas és Mélisande díszelőadáson a Debussy-ünnepség alkalmából.

Kapcs. 366., 363. sorszámok

Adalék a korábbi  bejegyzésemhez

1959. július 29. Esti Hírlap

□ 250. JUBILEUMI ELŐADÁS volt szombaton este a párizsi Châtelet  Színházban Lehár Ferenc Az első szívdobbanás című poszthumusz operettjéből. Az együttest a jubileum alkalmából táviratban üdvözölte Budapestről Kristóf Károly, a szövegkönyv írója, s a zenei feldolgozó, Rékai Miklós özvegye.

Igen: Balatonfüreden  lesz Opera Gála (is) - a "Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek"  topicba korábban már beírtam a feltüntetett műsortartalmat ( 4674. sorszám alatt); a jelzett másnapi Lehár Gála semmitmondó információja, illetve annak hiánya engem is foglalkoztat, és kérdéseket vet fel...

Én is figyelmetlen voltam: kimaradt a hivatkozott, egre témájú hozzászólás 707.száma. Elnézést

Tisztelt Búbánat! Ezt a tájékoztatást is köszönöm. Nem olyan mértékben, de az interneten található program szemlélete azonos a számú hozzászólásban ismertetett egri programmal.

Pedig lehetne miből vagy kitől példát venni. Az Operett Gála előtt 1 azaz Egy nappal ugyanott Opera Gála lesz, szintén ingyenesen. Ennek programlapja https://www.annabal.hu/index.php/anna-fesztival

 példásan feltünteti a részt vevő művészeket, az egyes, felhangzó áriák közismert magyar megnevezését, eredeti nyelvű első sorát. Kalapot le.

Képtelen vagyok elhinni, hogy akik a július 24-i programot tudják, nem tudják a július 25-i programot. Illetőleg Lehár Ferenc nevének említése után egyetlen közlésre érdemes tény van (szó szerint idézem):

„Rendező: Káel Csaba Nádasdy Kálmán-díjas, Kossuth-díjas filmrendező, érdemes művész”

Nem hiszem, hogy egy Lehár est legfontosabb információja ez az idézett tény.lenne

Balatonfüred, 2020. július 25., szombat

Anna-fesztivál

Gyógy téri nagyszínpad, 20.30 óra

Operettgála

a Magyar Állami Operaház magánénekeseivel és balettkarával.

Repertoáron a 150 éve született Lehár Ferenc művei.

Rendező: Káel Csaba

A színlap felett olvasható: "Magyar Zenés Színház előadása"

Legalul pedig: "Közreműködő partner a Veszprémi Petőfi Színház". Akkor  valamiféle koprodukcióról lenne szó?... 

Bizakodjunk abban, hogy Lehár népszerű darabjára azért lesz érdeklődés Egerben, a Liceum udvarán, július 18-án.  Az utóbbi évek számos Kálmán Imre- produkciója közepette felüdülésnek számíthat sokaknak a legnagyobb magyar operettszerző világhírű alkotásának előadása.  "Kis" változatosság...

Tisztelt Búbánat!

Köszönöm szíves felvilágosítását. Az Ön leírása után magam is megnéztem az Agria Játékok vonatkozó plakátját. A színlap iskolapéldája a nézők totális semmibe vevésének, a felületességnek, az abszolút tájékozatlanságnak, hanyagságnak.

A már említett 1 napra 2 szereposztáson kívül:

• a librettó magyar fordítójának neve nincs feltüntetve,
• a „Theater an der Wien” nevében az „ander” egybe írva!?
• a bonviván szerepneve nem „Danilovitcs” !?
• a nagykövet nem „Baró Mirko”, hanem Báró Mirkó
• „Raoul de Saint Brioche” nevében a „de” felesleges
• a koreográfus neve a kettőspont után nincs feltüntetve

A plakát melletti video eredetéről semmit nem tudni – egy 2015.évi spoiler valamelyik társulat szabadtéri előadásáról (nem biztos, hogy veszprémi előadás abból az időből, mert akkor a nagykövet Szilágyi Tibor volt). Érdemes az utolsó másodperceket megnézni: a kamera gondosan, viszonylag hosszan mutatja az első sor középső üres székeit, ahova feltehetőleg a város vezetőit várták, akik nem jöttek)

Tisztelt joska141!

Az Agria Játékok internetes portálról vettem át az adatokat. A kettős szereposztáson én is elgondolkoztam.  Azonban fel van tüntetve, hogy az előadás a Veszprémi Petőfi Színház produkciója; ott ment/megy A víg özvegy két szereposztásban.

Tisztelt Búbánat! Abszolút nem kötözködés, nem is az Ön témája, de Ön tette közré ezt az egri programot, ezért Önt kérdem: ha egyetlen előadásról van szó (esőnap nélkül talán), akkor miért vannak szerepkettőzések? Egy héttel az előadás előtt még nincs végleges szereposztás?

Mai műsorajánló a Café Momus  oldaláról

20:00 : Budapest
MŰVÉSZETEK PALOTÁJA - Autósmozi
LEHÁR: A víg özvegy - MET-felvétel

Lehár Ferenc: A víg özvegy

Agria Játékok - Liceum udvar

3300 Eger, Eszterházy tér

a Magyar Zenés Színház előadása

Bemutató előadás: 2020. július 18. szombat 21 óra
Esőnap: júl. 19., 20.

Libretto: Victor Léon,Leo Stein

Szereposztás:

Hanna Glawari – Vörös Edit/ Szeredy Krisztina
Gróf Danilo Danilovitcs –  Domoszlai Sándor
Camille de Rosillon – Kóbor Tamás/ Laczó András
Baró Mirko Zeta – Németh Gábor / KokasLászló
Valencienne, a felesége – Balogh Tímea / Galambos Lilla
Nyegus – Gyurity István
Olga – Steinkohl Erika/ Bodor Szabina
Raoul de Saint Brioche –  Bozsó József
Cascada – Kovács Szilárd
Praskovia – Csonka Zsuzsanna

Közreműködik:
A Magyar Zenés Színáz Tánckra
A Váci Szimfonikus zenekar - Karmester: Farkas Pál

Rendezte: Bozsó József

Közreműködő partner: A Veszprémi Petőfi Színház

A múlt héten, csütörtöktől vasárnapig, Lehár Ferenc operettjeiből szólaltak meg részletek a Dankó Rádió Az a szép című műsorában. (Ismétlés.)  Szerkesztő-műsorvezető: Erdélyi Claudia.

Lásd a fórumon  az "Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig)",   ott a 3956 - 3959. sorszámoknál és előzményeinél. 

Aki elhozta a mosoly országát: 150 éve született Lehár Ferenc

Operettszínház.hu - 2020. április 30.

[…] „12 éves korában a prágai zenekonzervatóriumban…. hegedűt választotta fő tantárgyául, alig két esztendő múlva már első zeneszerzői próbálkozásként dalokat és egy szonátát is írt.

Nem sokkal később megismerkedett Antonín Dvořákkal, aki a zeneszerzést tanította az intézményben. Ő azt javasolta Lehárnak, hogy hagyjon fel a hegedüléssel és foglalkozzon inkább zeneszerzéssel. Ez azonban a konzervatórium szabályaiba ütközött volna, így az ifjú magánleckéket vett Zdeněk Fibich-től. Az igazgatónak ez nem volt ínyére, így kész helyzet elé állította Lehárt: ha továbbra is magánórákat vesz, távoznia kell az intézményből. Mivel már csak egy éve volt hátra, nem kockáztatta ezt, a maradás mellett döntött. Egy évvel később sikerült kiadót találnia Sonate a l'Antique-jára, ami még Johannes Brahms tetszését is elnyerte. Lehár vizsgahangversenye 1888-ban óriási sikert aratott, diplomája megszerzése után pedig igyekezett minél jobb állást találni, ami muzsikusként nem volt egyszerű akkoriban. [...] 

Zeneszerzői pályája kezdetén operakompozíciókkal próbálkozott, hírnevét 1901-ben az Arany és ezüst című keringővel alapozta meg. Ezt követően azonban az operett műfajába is belekóstolt: 1902-ben, a bécsi Theater an der Wienben mutatták be első operettjét, a Bécsi asszonyokat, amely óriási sikert aratott, egyúttal meghatározta további munkásságát.

Következő alkotását, A drótostótot már a pesti Magyar Színház is százszor játszotta, 1905-ben pedig elkészült talán legnépszerűbb műve, A víg özvegy. Noha a premier kis híján kudarcba fulladt, az darab végül hatalmas sikert aratott, öt év múlva már négyszáz színházban, 18 500 alkalommal élvezhette a közönség szerte a világon, sőt, több filmes változat is készült belőle.

A szerző nevéhez összesen 31 operett fűződik, noha a legtöbb Bécsben debütált, de mindet csakhamar bemutatták Budapesten is. Lehár egyedi, több szempontból formabontó, fantáziadús, színes ötletekkel teli műveivel megújította az akkor már sablonossá merevedő bécsi operett stílusát. A magyar operett egyik úttörője volt ő, aki csodás műveivel nemzetközileg elismertté és méltán népszerűvé tette ezt a ma már hungarikumnak számító műfajt. Sokatmondó, hogy Bécsben az a mondás járta: "A zenés színpadnak három műfaja van: az opera, az operett, és Lehár."  [...]

/A képek forrása: Fidelio.hu - "150 éve született A víg özvegy szerzője, Lehár Ferenc" - 2020. április 30./

Lehár Ferenc emlékére csütörtökön megkezdett, négy adásból álló rádióműsor-sorozat ma A mosoly országa és az utolsóként komponált Giuditta című operettek részleteivel a végéhez ért.

A Dankó Rádió Az a szép című műsorának vezetője és szerkesztője, Erdélyi Claudia emlékezetes összeállítása méltó tisztelgés volt az operett magyar királya, az egyetemes operettirodalom nagyhatású alkotója előtt, aki 150 évvel ezelőtt, 1870. április 30-án született Komáromban. (Elhunyt Bad Ischl-i otthonában, 1948. október 24.én.)

Lehár Ferenc - Fritz Löhner-Beda,  Ludwig Herzer - Harsányi Zsolt:  A mosoly országa

- „Barackvirág-dal” – Szu-Csong  dala, I. felv.: (Boncsér Gergely, km. a Budapesti Operettszínház Zenekara, vezényel: Makláry László) - Budavári Palotakoncert, 2015

„Egy dús virágzó barackfa ágát állítom hölgyem ablakába a holdas május éjjelén. Egy dalt dalolok vágyakozva halkan és cseng a vágy, mint színezüst a dalban a holdas május éjjelén. /Száll a dal a szívem szárnyán, gyönyörűm, kis kínai leány. Itt állok kerti lomb árnyán, gyönyörűm, tekints ki már reám! Nézz ki hát kínai kis leány, szép virág! Légy enyém, rabszolgádhoz ne légy kemény. Várlak, várlak éjszakákon át: tedd homlokomra már kis kezed bársonyát. /Egy dús virágzó barackfa ágát állítom hölgyem ablakába a holdas május éjjelén, s egy dalt dalolok vágyakozva halkan és cseng a vágy mint színezüst a dalban, szerelmünk forró éjjelén szívem is azt suttogja: légy enyém!”

- Szu-Csong dala, II. felv. (Ilosfalvy Róbert) – élő előadás hangfelvéte (1983., Budapest, III. ker. Zichy-kastély udvara vagy 1989 nyarán a Szegedi Szabadtéri Játékokon)

„Vágyom egy nő után! Egy nő után kerget a vágy. Vágyom a két kezét, fehér kezét, mely olyan lágy. Vágyom a mozdulatát, amely a véremen hullámzik át. Vágyom szavát, azt a bűvölőt, vágyom utána és imádom őt! /Amikor nincs mellettem, valahogy béna lettem, valahogyan csak benne élek, az én testemben ő a lélek! Oly szép, oly szép! Virágok nyílnak amerre csak jár! Óh, az a piros száj, az a két csoda váll! Óh, az a hang, milyen gyönyörűn muzsikál! /Vágyom egy nő után!...”

- Mi dala, III. felv. (Házy Erzsébet, km. a Fővárosi Operettszínház Zenekara, vezényel Bródy Tamás) – részletek, 1963. (Alternatív stúdiófelvétel, ahol ugyancsak Mi szerepét énekli: km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel Rubányi Vilmos - keresztmetszet, 1957. március 14., Kossuth Rádió 19.10 - )

 „Engedjék meg hát a nőnek, éljen ember módra ő meg, legyen okos és kecses teremtés… szívem bánatos, mert a flört tilos…. ezzel szemben nincs megoldás, és még mennyi báj, titkolnunk muszáj. Társadalmi helyzetünkkel még egy csók is titokban jöhet, ám a nő csak stoppolásra jó.  Persze mindig otthon ülni, évenként egy bébit szülni, tűrhetetlen szituáció!  Szenved sok-sok asszony és leány el nem csókolt csókkal, jaj, de kár!  Unjuk most már ezt a dolgot, csókot kérünk, csókot, csókot! Ezért sír most asszony-millió…/… otthon várni férjuramra, ó a férfi undok náció. Hát már semmi sincs a nőnek, még csak meg sem csaljuk őket? Tűrhetetlen szituáció! Szenved így az asszony és leány, el nem csókolt csókkal, jaj, de kár!  Unjuk most már ezt a dolgot, csókot kérünk, csókot, csókot! Ezért sír most asszony-millió!”

Rádió Dalszínháza bemutatója: 1971. november 11., Kossuth adó 19.35 – 21.29
Km. az MRT Szimfonikus zenekara, vezényel: Bródy Tamás

- Nyitány

- Liza és Hatfaludy Feri kettőse, I. felv. (Házy Erzsébet, Bende Zsolt)

„… Szervusz, jó mulatást! Az egész nem lényeges. Eddig megvoltunk legalább. Ez az ügy kicsikét gyerekes! Szervusz, jó mulatást, az egész nem lényeges /- de ahol nincs, ott ne keress! Jó, hát legyen eszem, játsszunk mást!/Megtörtént már máskor is, még megesik százszor is, hogy egy tévedés nem végzetes! Egyebet, mit mondhatnék? Majd eszedbe jutok még, csakhogy majd akkor már késő lesz! /- Szervusz, jó mulatást! Az egész nem lényeges. Eddig megvoltunk legalább. Ez az ügy kicsikét gyerekes! /- Szervusz, jó mulatást! Az egész nem lényeges! De ahol nincs, ott ne keress! Jó, hát legyen eszem, játsszunk mást! … /- Pajtikám! Ne búsulj! /- Semmi baj.”

- Liza és Szu Csong szerelmi kettőse, II. felv. (Házy Erzsébet, Simándy József)

„- Lótuszvirág! Érted élek csupán! Senki másért! Szív, hogyan tudsz így tele lenni, mondd! Hogyan fér beléd ennyi vágy és tűz. És ennyi láz? Ennyi édes gong?  Hogyan zenghet száz mély melódiát egy szívdobbanás? /- Szív, hol veszed a vágyak viharát, könnyek tengerét, mosolyok aranyló sugarát? /-
Hogy lehet a láz, mely megbabonáz../- .ilyen édes vágy, ilyen lágy? /- Asszony szerelmesebb nincs senki más, vágyat ily édeset sose találsz! Mindenem vagy Te nekem, sorsom és a végzetem, oldaladon itt talál engem élet és halál! /- Férfi szerelmesebb nincs senki más, vágyat ily édeset sose találsz! Nő jöhetne száz meg száz, nem kell nékem senki más! /- Drágaságom, aranyos férjecském, úgy imádlak én! /-  Szív, hogyan tudsz így tele lenni, mondd,…/- Olyan ez a szerelem, mint egy édes költemény! Imádlak én!”

- Mi és Hatfaludy Feri kettőse, III. felv. (Kalmár Magda, Bende Zsolt)

„…. Zig-Zig-Zig-Zig-Zig-Zig-Zig /- Fehér virág, kacér virág, idegen mezőkön termettél! Fehér virág, kacér virág, miért hogy muskátli nem lettél? Miért is nem lehet, hogy kalapomhoz tűzzelek?! Miért is nem lehet, hogy pántlikába fűzzelek?! Fehér virág, kacér virág, De kár hogy nem otthon termettél!
/- Piros virág, tilos világ, idegen mezőkön termettél. Piros virág, tilos világ, de kár hogy virágom nem lettél?!...”

- Richard Tauber korabeli hangfelvételéről Szu -Csong dalát énekli: „Dein ist mein ganzes Herz”  („Vágyom egy nő után” )

Lehár Ferenc – Paul Knepler, Ludwig Herzer, Fritz Löhner-Beda - Harsányi Zsolt – Erdődy János: Giuditta

 Giuditta dala, I. felv. (Kalocsai Zsuzsa, km. a Fővárosi Operettszínház Zenekara, vezényel: Váradi Katalin) „Operett Primadonna” – lemezfelvétel – részletek, (1998?)

„Olykor csodálkozom a különös varázslaton, hogy ki hozzám közel kerül, az rögtön tűzre gerjed menthetetlenül! Az éhes férfiszem nem tud rám másképp nézni sem, csak oly könyörgő, lágy nézéssel, melyben sürgetően ég a vágy. De hogyha jő az este már, a népek ezre vár, s a lámpatenger égni kezd, ó, akkor értem ezt! /- Olyan forró ajkamról a csók, olyan fehérek e kis kacsók, olyan selymes és ívelt a pillám, pillantásom, mint a villám. Bőröm fehérebb, akár a hó, hangom érzéki, vérforraló. Nézz rám s bolondulj meg szép legény, mert csak szeretni születtem én!...”

- Octavio dala (Molnár András, az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Oberfrank Géza) – a Rádió dalszínháza bemutatója: 1982. szeptember 13., Kossuth Rádió 20.19 – 22.00

„A szívem titka furcsa rejtély! Két ember találkozik egyik nap és összeforr a sorsuk végleg. És az, aki csak önmagának élt, most csak másnak élhet. /Ó, te vagy a napfény, a ragyogás az égbolt kékjén. Ha te nem vagy velem, oly üres a nagyvilág. Az égen felhők, és elhervad száz virág! Ó, te vagy a napfény, te vagy a tűz a szívem mélyén! Az életem tiéd és a szíved már enyém! Közös a sorsunk, mert szeretlek téged én! Mikor az időnk üzeni nékünk: itt az idő, most ez az óra szerelemé! Elmondom halkan, varázsos dalban. Rajongva száll a szerenád szíved felé! Egyetlen nő! Gyönyörű nő! … Szeretlek én! Te vagy a szép napfény!”

- Bevezető, Anita és Pierrino vidám kettőse (Koltay Valéria, Palcsó Sándor, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel Bródy Tamás) - részletek, 1968. Kossuth Rádió

„ - Na, gyerünk, mire vársz, mire vársz? Csengess be már, csengess be már! Mondd, mire vársz?! Ez a két feladat, akiért csengess be már, miért állsz itt, mint egy szamár?! - Minden az én dolgom; ezt én már unom nagyon! - Gyáva kutya vagy, te egyetlen szép angyalom! /- Édes, ha két szív csak egymásnak él, mindegy az, bárki bármit beszél. - Mindegy, hogy nyár van vagy hideg tél. - Aki szerelmes, csak csókot kér!- Óh, ha két szív csak egymásnak él. - Te vagy nékem az egyetlen cél! - Mert mi mindig csak egymásnak él!...”

- Octavio dala (Korondy György, km. az MRT Énekkarának férfikara, Szimfonikus Zenekara, vezényel Bródy Tamás) - részletek, 1968. Kossuth Rádió

 „Élni, barátaim, élni jó! …Ó signora, ó signorina! Szól az édes kavatina…” 

- Giuditta – keringő (a Bécsi Johann Strauss Zenekart Willi Boskovsky vezényli)

150 éve született Lehár Ferenc

/kultúra.hu - MTI/ - 2020. április 30.

Lehár Ferenc: A víg özvegy - Házy Erzsébet, Udvardy Tibor - video

Lehár Ferenc: A víg özvegy - szerelmi kettős, III. felv.: "Minden vágyam súgom lágyan, csak szeress!..."... 

Glavari Hanna: Házy Erzsébet, Daniló: Udvardy Tibor
 

Lehár Ferenc: A víg özvegy – Vilja-dal – video

"Vilja Song" - Kimmy Skota  (South Africa) performing with Andre Rieu - LIVE

televisio.sk

DIGITÁLIS FALIÚJSÁGUNK TÉMÁJA: 150 ÉVE SZÜLETETT LEHÁR FERENC

szívk.hu  2020.04.30. 

AZ OPERETTKIRÁLY – 150 éve született Lehár Ferenc

"Most éppen 150 éve, 1870.április 30-án éjfél előtt 2 órával Komáromban született meg az az ember, akinek neve a világ minden táján a művészetekben jártas emberek számára ismerősen cseng, s ez az ember Lehár Ferenc."

(Mgr. Klemen Terézia a Lehár Ferenc Polgári Társulás elnöke)

komaromonline.sk

Elkezdődött a Lehár Ferenc Emlékév Komáromban

2020. április 30., 18:43 

/Nagy Miskó Ildikó/ - ma7.sk

Lehár Ferenc szobra Komáromban

Video_ 150 éve született Lehár Ferenc, az operettkirály – emlékműsor szülővárosából - Online operettgála

A világhírű zenész jubileumára emlékműsorral készültek szülővárosában. A műsorban közreműködik Becse Szabó Ilona, Gál Tamás, Nagy István és a Beliczay Trió (Jozef Horváth, Lakatos Róbert, Rácz Csaba). Műsorvezető Rák Viktória.

/atempo.sk/

Úgy tudom, a könyvbemutatóra a koronavírusjárvány elmúltával, talán októberben(?), először Komáromban kerül sor.

"Lehár-hét" a Dankó Rádióban - mától vasárnapig 18.04 - 19.00 között,  Erdélyi Claudia műsorvezető szerkesztésében.

1935. JANUÁR
MAGYAR VILÁGHÍRADÓ567

Lehár Ferenc, a világhírű magyar zeneszerző budapesti látogatása - video

Inzertszöveg: LEHÁR FERENC, A VILÁGHÍRŰ MAGYAR ZENESZERZŐ BUDAPESTI LÁTOGATÁSA ALKALMÁVAL NYILATKOZIK ALKOTÁSAINAK MEGFILMESÍTÉSÉRŐL ÉS A JÖVŐ TERVEIRŐL. (MFI)

Elhangzó szöveg: 

[riporter:] "Mi a véleménye a mesternek világhírű darabjainak megfilmesítéséről?" - [Lehár Ferenc:] "Nagyon örülök, hogy operettjeimet megfilmesítik, mert véleményem szerint a film, a maga korlátlan lehetőségeivel azt is be tudja mutatni, amit a színpadon csak elmesélnek." - [riporter:] "És mik a tervei a legközelebbi jövőben?" - [Lehár Ferenc:] "Erről egyelőre nem beszélhetek, azt hiszem, meglepetés lesz. A téma már megvan, lehet, hogy film, lehet, hogy színpad."

/Filmhíradók Online/  - NAVA  Nemzeti Filmintézet Filmarchívum

150 éve született Lehár Ferenc, Sopron díszpolgára

Ősze Mária írása - Győri Szalon.hu - 2020. április 30.

150 évvel ezelőtt, 1870. április 30-án született Komáromban, a mai Rév-Komárom területén ifj. Lehár Ferenc, akit az operett műfajában minden idők egyik legzseniálisabb zeneszerzőjének tartanak. Emlegetik még „a színpadi könnyűzene Puccinijaként”, vagy épp „korának Andrew Lloyd Webbereként” is.

A 20. század elején elterjedt egy olyan mondás, hogy „a zenés színpadnak három műfaja van: az opera, az operett és Lehár”. Pályafutása során 34 operettet-daljátékot, 1 mesejátékot, 1 filmoperettet és számos indulót, valamint keringőt komponált. Sikerei révén anyagi gondjai sem voltak. Habár élete jelentős részét Ausztriában élte le, Bécsben és Bad Ischl-ben is rendelkezett ingatlannal, mindvégig megtartotta magyar állampolgárságát.

Szülei a francia gyökerekkel rendelkező, észak-morva eredetű id. Lehár Ferenc katonakarmester és egy elmagyarosodott német családból származó Neubrandt Krisztina voltak, akik Komáromban ismerkedtek meg, 1869-ben házasodtak össze. „Hat gyermekük közül ifj. Lehár Ferenc volt a legidősebb”.

Id. Lehár Ferenc zeneszerzőként is működött, tisztségének megfelelően elsősorban indulókat komponált, katonazenészként az Osztrák-Magyar Monarchia valamennyi területére eljutott, természetesen családja is mindenhová vele tartott. Például 1874-ben Sopronba helyezték át, itt három évet töltöttek el, sőt az akkori Malom utcában házat is vásároltak. Idősebb Lehárt a katonakarmesteri ténykedése mellett a helyi reáliskolában énektanárként is foglalkoztatták. A Lehár-család „életében a soproni évek jelentették a legnyugodtabb időszakot”. A komponista is mindig nosztalgiával gondolt az itt töltött „zsenge gyermekévek boldog idejére”.

Lehár életében Sopron városa fontos szerepet játszott. Annak ellenére soproninak vallotta magát, hogy élete folyamán csak a gyermekkori három évet töltötte a városban. Ausztriai letelepedéséhez, mivel továbbra is magyar állampolgár maradt, szüksége volt magyar illetőségre – Sopron városa biztosította ezt számára. A soproni színház ünnepi terve 1929. március 14-én az volt, hogy Lehár vezényletével mutatják be Friderike című operettjét, de a jeles mester influenzája megakadályozta fellépését. Lábadozása idején még úgy tervezte, hogy mindenképp ellátogat a hűség városába, így fogalmazott: „Szeretem azt a régi várost, szeretem a girbe-görbe utcákat, öreg házakat, álmodó tereket, az ottani embereket. Hisz ez a város az ifjúságom, ez a város az elszállt boldogságom. […] Sopronba le kell mennem. Végre is soproni vagyok.”

Bélyegkiadással és filmmel is ünnepli Ausztria Lehár Ferenc születésének 150. évfordulóját

MTI 2020.04.27. 14:44

Fesztivál helyett különbélyeg kiadásával és televíziós közvetítéssel ünneplik Lehár Ferenc zeneszerző születésének 150. évfordulóját Ausztriában.

Csütörtökön a koronavírus-járvány miatt a nyilvánosság kizárásával rendezne koszorúzást Lehár Ferenc Bad Ischlben lévő sírjánál és a városban található Kurparkban. Ugyanis 150 éve született az operett magyar fejedelme. Kisebb fesztivált is terveztek, azonban a járvány közbeszólt, így jócskán megváltozott a program.

A tervezett ünnepségek helyett a Bad Ischl-i Lehár Fesztivál szervezői egy különleges televíziós programot készítettek, a filmben a város díszpolgáráról készült,korábban nem látott felvételeket is bemutatnak.Láthatóak lesznek a zeneszerzőről készült kép- és hanganyagok, valamint az operett műfajának híres képviselőivel készített interjúk. Július 11-én, a fesztivál tervezett nyitónapján az osztrák posta különbélyeget ad ki. A Bad Ischl-i műemléki Trinkhalléban (Ivócsarnok) kialakított különleges postahivatalban személyes pecsétet is vásárolhatnak az érdeklődők.

Készülődés a Lehár Ferenc Emlékév komáromi eseményeire

2020. április 29., 07:48  - Nagy Miskó Ildikó - Ma7.sk.

Lehár Ferenc zeneszerző, operettkomponista, karmester születésének 150. évfordulóján, április 30-án szülővárosában, Komáromban a koronavírus-járvány ellenére elkezdődik a róla elnevezett emlékév programsorozata. Mivel a jelenlegi áldatlan helyzetben elmaradnak a nyilvános rendezvények, ezért az Egressy Béni Városi Művelődési Központ egy nívósnak ígérkező, online operettgálával ajándékozza meg a Mester tisztelőit. A Duna Menti Múzeum a tervezett Lehár-emlékkiállítás megnyitását őszre halasztja.

„Eredetileg április 30-ra egy nagyszabású nemzetközi gálaestet terveztünk a VMK-ba, ahol az élvonalbeli hazai művészeken kívül a budapesti Operettszínház és a Kolozsvári Magyar Opera szólistái is felléptek volna, sőt, az utóbbi teljes létszámú zenekara és egy profi tánckar is bemutatkozott volna. Ez a jubileumi esemény lett volna a Lehár Ferenc Emlékév hazai nyitórendezvénye. Bízunk abban, hogy őszig lecseng a koronavírus-járvány, s októberben vagy novemberben megtarthatjuk a gálát.”

A VMK a születésnap reggelén indítja be a Lehár 150 elnevezésű honlapot, amelyen a világhírű alkotóval kapcsolatos információk, némely levelei, fotói, valamint a Nemzetközi Lehár Ferenc Operett Énekversennyel kapcsolatos tudnivalók is olvashatók lesznek.

Csütörtöky József, a Duna Menti Múzeum igazgatója a Ma7.sk-val tudatta, hogy a tervezett Lehár-emlékkiállításuk megnyitóját a járvány miatt október 16-ra halasztják: „A kiállítás keretében az intézményünkben őrzött Lehár-művek kottáit és a Lehár Ferenc Polgári Társulás által összegyűjtött Lehár-ereklyéket is kiállítjuk. E társulással együtt pozsonyi és magyarországi színházaktól pedig pár olyan már nem használt kosztümöt szereztünk, amelyeket a szereplők az egyes Lehár-művekben viseltek, s azokat is közszemlére bocsátjuk“.

A kiállításhoz a Klemen Terézia és Margitay Zoltán által Lehár Ferenc életútjáról írt Az operettkirály című új könyv bemutatója párosul.

https://mediaklikk.hu/danko-radio/cikk/2020/04/27/150-eve-szuletett-lehar-ferenc/

150 éve április 30-án született Lehár Ferenc zeneszerző, operettkomponista, karmester, akire több napon is emlékezünk a Dankó Rádióban. “Az a szép” c. műsorunkban csütörtöktől vasárnapig bemutatjuk Lehár Ferenc munkásságát a legszebb Lehár-dallamok ölelésében. A zeneszerző pályája átívelt a 19.századból a 20-ik századba, nevéhez fűződik az operett, később pedig a filmzene új műfajainak számos nagy népszerűségnek örvendő darabja (pl. A víg özvegy, Luxemburg grófja, A mosoly országa).
Tartsanak velünk 18 óra négy perctől és csütörtöktől vasárnapig hallgassák a legszebb Lehár-dallamokat.

- Hanna és Danilo szerelmi kettőse, III. felv. (Házy Erzsébet, Udvardy Tibor, km.  az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András) – a Rádió Dalszínházának bemutatója: 1962. december 8., Kossuth Rádió 18.55 – 21.27

„- Minden vágyam, súgom lágyan, csak szeress! Szívem tágul, majd elkábul, csak szeress! Szép szemedbe nézek, biztat a remény, hogy te bűvös szép szerelmem, légy enyém! /- Dalod szívemhez szól! Jólesik, igen jól! A szív csak ver szegény és arra kér, hogy légy enyém! Némán elhallgat a száj, de mégis minden zengi már: szeretlek téged én és vágyom rád!/ - Minden vágyam, súgom lágyan, csak szeress!... /Minden érintésed szívem járja át,  hinni kell, hogy eljön majd a boldogság.”

Lehár Ferenc – Alfred Maria Willner, Robert Bodanzky - Gábor Andor: Luxemburg grófja

Km. a Fővárosi Operettszínház Zenekara, vezényel: Breitner Tamás)  - keresztmetszet, Qualiton, 1964 

- Bazil dala: „Szívem szeret, valóság ez nem csak álom. Szívem szeret,
Örömmel konstatálom,.… /Szívem szeret, szívem szeret, az ember el se hinné, hogy ilyen lehet...” (Feleki Kamill)

 Fleury és Basil kettőse: „Nagy arszlán volt a kopasz úr…/Polkatáncos, polkatáncos, voltam deli legény…” (Honthy Hanna, Feleki Kamill)

- Keringő-intermezzo (balett)

Lehár Ferenc - Alfred Maria Willner, Robert Bodanzky – Gábor Andor: Cigányszerelem

- Nyitány (km. az  MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Vincze Ottó) - keresztmetszet,1961. október 31., Kossuth Rádió,  20.25 – 21.18 

- Ilona dala:„Messze a nagy erdő, messze száll a felhő, messze megyek édes rózsám tetőled…/Volt-nincs, fene bánja, volt-nincs, vigye kánya, volt szeretőm mindig, volt elég…” (Pitti Katalin, km. az  MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András)

Lehár Ferenc - Alfred Maria Willner, Robert Bodanzky - Gábor Andor - Semsei Jenő - Szabó Miklós: Éva

(kevesen tudják, hogy az eredeti német cím: Das Fabrikmädel)

- Éva és Oktáv kettőse, valamint az Éva-keringőjelenet a II. felvonásból (Lehoczky Éva, Korondy György, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András) - A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1975. június 23., Kossuth adó, 19.30-21.30

„ - Éva! Akár egy látomás! Oly szép, mint senki más! - Bók ez..- Hogy lenne bók, hiszen oly csodás! …/- Hallottam egyszer egy mesét, a Hamupipőkét! Ó de rég! - De ő is lány volt, bálba ment, és ahhoz kell…- Mi kell még? - Ma bálba menni nem lehet ékszerek, díszek nélkül. Mit akkor Hamupipőke tett, ma azt már sehol sem lehet. -Tehát. - Tehát, ha jót akar, varázslatot tegyen, hamar. - De miért? - Próbálja meg! … Fácska, fácska… rázd le kincses ágadat! Adj ruhát, jó puhát, ékszereket…

/Szőkém, kicsi Hamupipőcském, lásd e pompás, e mesebeli változást. Jöjj vélem, jöjj a királyi várba! Jöttöd meghódolt száz szolgád várja. Szőkém, kicsi Hamupipőcském, lásd, a fácska adott egy gyöngyfüzért, pompást! S itt áll most előtted a királyfi, csak nyújtsd ki a kezed, tiéd lehet!

/ - Hogyha csak egy perc a boldogság és aztán minden, ami él tovább, mint röpke tavasz elillant a vágy, elhervad végül, mint egy rózsaszál. És hogyha vak vágya meggyötör, és hogyha megkínoz, összetör, hogy életemre csalárd fátylat szőj, azt mondom én, jöjj-jöjj!  És hogyha örvénylő szavakba tör, azt mondom én, jöjj-jöjj! ... És aztán tiéd vagyok!

/- Jöjj vár ott bent száz szolga és egy királyi tündér vár!  - Ez mese volt, boldog álom volt, egyszer hol nem volt. - Ez nem mese, nem álom ez! Most csak kezdődik az élet .És tavaszi mámor rád vár… Kell szerelem a leánynak, mint ahogy te a világnak. A láng és a vágy ifjú szívedben pihenni vár . /Hadd jöjjön a boldog rajongás!…”

Lehár Ferenc – Martos Ferenc: Pacsirta

- Juliska belépője (Kincses Veronika, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Oberfrank Géza) - Kincses Veronika és Molnár András új operettfelvételeiből (1982. május 7., Kossuth adó 20.45 – 21.30)

„Akkor vagyok boldog, mikor elbolyongok erdő sűrűjében, tarka réten, a rigó dallal vár, öröm az élet, örökös a nyár. Hol a patak mormol, száz kis méh barangol, vadvirágok nőnek, mint a szőnyeg, ragyogó kék fenn az ég, oly gyönyörű,  oly vidám az én tanyám!  /Kis pacsirta víg dalol, ég felé száll… én is, én is szállni vágyom a magasba fenn, hol a kedves kis pacsirta vígan énekel. Leheverek ott puha fűn, nyújtózom jól, úgy hallgatom, úgy figyelem a pacsirtaszót. Kérdem a felhőt, kérdem a szellőt: mikor jön haza ő, mikor lesz az esküvő? Gondol-e reám? A boldog tanyán? Gondol-e reám?  /Akkor vagyok boldog, mikor elbolyongok…”

Antikvarium.hu online árverése ma este zárul.

Decsey, Ernst: Franz Lehár

(Lehár Ferenc zeneszerző, operettkomponista, karmester által dedikált példány)

Aktuális ár:
 

16.000 Ft Licitek száma: 8

https://www.antikvarium.hu/aukcio/index.php?t=cd&bid=924163&aid=14051

Drei Masken Verlag (Berlin) , 1930
Kiadói egész vászonkötés , 117 oldal

1990. április 30., Petőfi Rádió, 9.45 - 10.45

"Operettkedvelőknek" 

A magyar operett klasszikusa: Lehár Ferenc

Szerkesztő: Bitó Pál

(Hamarosan Lehár születésének 150. évfordulóját ünnepli a zenei világ!)

Lehár, Straus és egy ál-Tauber sírja

/Papageno.hu/

"Egy, szintén a Lehár-nyughely közvetlen közelében álló sírkövön Richard Tauber (1891–1948), Lehár jó barátja, művei tenor szerepeinek ihletője és első előadója nevét olvashatjuk. Neki is volt villája Bad Ischlben, közel Lehár nyaralójához. Ám ez nem az ő sírja. Tauber is emigrált a nácik elől, ő Londonba. Ott halt meg és a Londonhoz közeli Brompton Cemeteryben temették el, sírját ott lehet meglátogatni. Ebben a sírban egy rokona, Max Tauber nyugszik; Richard Tauber nevét emlékezésként vésték a kőre. Nyilván nemes volt a szándék, hogy a nagy énekes előtt hazájában is le lehessen róni a kegyeletet, de egyben félrevezető is…"

A Tauber-síremlék - Bad Ischl

Lehár Bál Észak-Komáromban - video

Komárom TV., 2020. január 15.

Nyolcadik alkalommal adott helyet az észak-komáromi Tiszti Pavilon díszterme a Lehár Polgári Társulás által rendezett bálnak. A Lehár bál nemcsak a szórakozásról, finom falatokról, italokról, baráti beszélgetésekről szól. A világhírű, városunkban 150 évvel ezelőtt született operettszerző emlékének is adóznak ilyenkor e jeles társadalmi esemény résztvevői.

MTV, 1990. október 29., 20.05 - 20.50:

"LEHÁR" - Összeállítás a szerző 120. születésnapjára (Komárom, 1870. április 30.  - Bad Ischl, 1948. október 24.)

A műsorban - felvételről - közreműködők:

Lehár Ferenc valamint Baksay Árpád, Bende Zsolt, Eggerth Márta, Feleki Kamill, Házy Erzsébet, Koltay Valéria, Kóréh Endre, Jeanette MacDonald, Orosz Júlia, Osváth Júlia, Petress Zsuzsa, Rátonyi Róbert, Udvardy Tibor, Zentay Anna. 

Műsorvezető: Hirtling István

Szerkesztő: Nemlaha György

Rendező: Koltay Beáta

cca 1943 Lehár Ferenc, Tamási Áron, Udvardy Tibor,

feliratozott fotó, MFI, 13x18 cm

 (Darabanth Aukciós Ház)

Lehár Ferenc és Udvardy Tibor operaénekes - 1943

LEHÁR FERENC (1870-1948) zeneszerző dedikált fotó-képeslapja

LASKAI OSVÁT ANTIKVÁRIUM

32. könyvárverés

2019. 11. 16. SZOMBAT 10:00 - 2019. 11. 16. SZOMBAT 14:00

113. sz.tétel - kikiáltási ár: 4.000 Ft

 „Kedves Böhm László urnak szíves emlékül Budapest 1941 X. 26. Lehár Ferenc”

aukció és a kiállítás  helyszíne:

Laskai Osvát Antikvárium | 2500 Esztergom, IV. Béla király u. 6.