Magyarország Pozsonyi Nagykövetsége és a Magyar Kulturális Intézet Pozsony szervezésében
Június 16-én, szerdán 15.30 kezdettel szervezik meg A komáromi operettkirály című rendhagyó kiállításmegnyitót A Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma pozsonyi központi épületében.
Lehár Ferenc, a bécsi operett megújítója, a XX. Század egyik legkiválóbb és legünnepeltebb operettkomponistája 151. évvel ezelőtt született Észak-Komáromban. Bár életét nagyobb részt Bécsben töltötte, haláláig elszakíthatatlan szálak kötötték a magyar nyelvhez és a magyar gyökerekhez.
Munkásságát Baranyi Ferenc Kossuth- és József Attila-díjas költő, író, műfordító méltatja. Beszélgetőtársa Klemen Terézia, Az operettkirály – Lehár Ferenc életútja című könyv társszerzője. (A másik társszerző: Margitay Zoltán)
Keresem az Operettszínház oldalán, de nem találom, hogy pótolnák a tavaly november 11-re meghirdetett Lehár Gálát - ("Vágyom egy nő után" - Operettgála Lehár Ferenc születésének 150. évfordulója tiszteletére)
A pandémia idején maradt el, s akkor azt mondták az Operett illetékesei, hogy a járvány lecsengése után pótolni fogják az elmaradt előadást.
A jegyet még őrzöm, nem váltottam át kuponra, de más operett-előadásra sem cseréltem át, az árát nem kértem vissza. Titkon még reménykedem, hogy a Színház vezetése nem felejtette el ezt a programot és a következő évad elején megvalósítani fogja.
Ugyanez a helyzet a másik nagy magyar operettkomponista, Huszka Jenő évfordulós, meghirdetett operettgálájával, ami tavaly ugyancsak elmaradt az Operettszínházban!
Az operett királyaként számontartott Lehár Ferenc 1889-ben felvette a császári-királyi mundért, és tagja lett az apja által vezetett bécsi 50. gyalogezred zenekarának. 1890-ben a saját útját kezdte járni; megpályázta és elnyerte a losonci 25. gyalogezred karmesteri státusát.
Körkép.sk. 2021. március 30; április 4.
„Sírtak, ríttak a losonci leányok...- emlékezzünk Lehár Ferencre 1.
„Sírtak, ríttak a losonci leányok...- emlékezzünk Lehár Ferencre 2.
Ismert, hogy Nagy Ibolya, énekesnő, operettprimadonna, sok éven át a Dankó Rádió „Túl az Óperencián” házigazdája, szerkesztő-műsorvezetője (műsorának megszűnését követően napi rendszerességgel, a régi adások ismétléseit hallhatjuk kora reggel a rádióban) már egy ideje új műsorával jelentkezik a YouTube csatornáján:
„A mosoly muzsikusai, avagy Szép a világ - Rivaldafényben az operett.”
Nagy Ibolya énekesnő a YouTube-on: "podcast"-sorozattal jelentkezik (telefoninterjúk...)
https://www.youtube.com/channel/UCyVy7XqZb6QEs7rqVIgXOaA
Az adást „keretbe” foglalja Lehár Ferenc kései operettjéből felcsendülő szép dal, Szabó Miklós operaénekes énekhangján – rádiófelvételéről:
Lehár Ferenc – Ludwig Herzer, Fritz Löhner-Beda - Szenes Andor – Dalos László: Szép a világ
https://www.youtube.com/watch?v=t-8081IODHo&ab_channel=Istv%C3%A1nSzekeres
- Georg dala: „… Szép a világ, ha a szívünkben nyílt száz virág, szép, nézni szép egy lány ábrándos tekintetét. Szép a világ, ha a csillagos ég néz le ránk, szép, élni szép, s várni mint szép…tündérmesét…” (Szabó Miklós és a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Várady László) - 1956
E mellett egy másik Lehár-operettből, az ÉVA című műve keringőjének dallamait is hallhatjuk ("aláúsztatva") a podcastokban.
A Katolikus Rádió Dallamív című műsorának 2021. április 30-i adásában, születésének 151. évfordulóján Lehár Ferencre emlékezett a szerkesztő-műsorvezető, Boros Attila.
Az adás ezen a linken visszahallgatható:
A műsorban az alábbi dallamok csendültek fel:
- Lehár Ferenc - Ludwig Herzer, Fritz Löhner - Harsányi Zsolt: A mosoly országa
- Bevezető kórus és Liza belépője, I. felv. (Osváth Júlia, km. a Földényi-kórus és a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Rubányi Vilmos) – A Rádió Dalszínházának bemutatója - keresztmetszet, 1957. március 14., Kossuth Rádió, 19.10 – 20.00)
„- Éljen sokáig! Éljen sokáig! Éljen ő!! /- Egy nőnek mindig jól esik az ilyen szép fogadtatás! Bók csinosítja a nőt, a siker teszi őt hevesen lobogóvá, s felgyúl a láng!.../Flörtök, miért gyötörtök, nektek szívemet adni kár! Más kell, lángolás kell, édes öröm kell végre már!... /Szív, szív mindig remél, el jő a mély nagy szenvedély! Arra ébredünk, hogy halkan hív egy csendes szó, egy másik szív!... Hív, hív, hallod szavát, rohansz felém száz kínon át! Összetört martalék lesz a szív, mégis arra hív, arra hív!...”
- Liza és Szu-Csong szerelmi kettőse, II. felv. (Szív-kettős) - (Németh Marika és Baksay Árpád, km. a Fővárosi Operettszínház Zenekara) – A Fővárosi Operettszínház 1962-es előadásának hangfelvételéről)
„- Lótuszvirág! Érted élek csupán!... /Szív, hogyan tudsz így tele lenni, mondd? Hogyan fér beléd ennyi vágy és tűz? És ennyi láz? Ennyi édes gond? Hogyan zenghet száz mély melódiát egy szívdobbanás?…/- Hogy lehet a láz, mely megbabonáz ilyen édes vágy, ilyen lágy! Olyan ez a szerelem, mint egy édes költemény! Drágaságom, aranyos férjecském, imádlak én!"
- Szu Csong dala, I. felv. (Simándy József, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás) - A Rádió Dalszínházának bemutatója – teljes felvétel: 1971. november 11., Kossuth Rádió, 19.35 – 21.29
„Egy dús, virágzó barackfa ágát állítom kincsem ablakába a holdas május éjjelén. Egy dalt dalolok vágyakozva halkan, és cseng a vágy, mint színezüst a dalban a holdas május éjjelén.…”
- Lehár Ferenc – Paul Knepler, Ludwig Herzer, Fritz Löhner-Beda - Harsányi Zsolt – Erdődy János: Giuditta
- Ottavio áriája (Molnár András, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Oberfrank Géza) – A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1982. szeptember 13., Kossuth Rádió 20.19 – 22.00
„... /Ó, te vagy a napfény, a ragyogás az égbolt kékjén. Ha te nem vagy velem, oly üres a nagyvilág. Az égen felhők, és elhervad száz virág! Ó, te vagy a napfény, te vagy a tűz a szívem mélyén! Az életem tiéd és a szíved már enyém! Közös a sorsunk, mert szeretlek téged én! Mikor az időnk üzeni nékünk: itt az idő, most ez az óra szerelemé! Elmondom halkan, varázsos dalban. Rajongva száll a szerenád szíved felé! Egyetlen nő! Gyönyörű nő! … Szeretlek én! Te vagy a szép napfény!”
- Lehár Ferenc - Victor Léon - Leo Stein: A víg özvegy /”Die Lustige Wittwe”/
- Camille de Rosillon és Valencienne "Pavillon-duettje", II. felv.: (Erika Köth és Ilosfalvy Róbert, közreműködik a Symphonie-Orchester Graunke, vezényel: Willy Mattes) - 1967
(CD - EMI Classics, 2006)
Sieh dort den kleinen Pavillon, er kann höchst diskret verschwiegen sein! O, dieser kleiner Pavillon plaudert nicht ein Wörtchen aus, o nein! Dunkel uns umfängt nimm, was Liebe uns schenkt! Komm in den kleinen Pavillon, komm zum süssen Rendezvous, o Du!
- Nyitány (Bécsi Filharmonikusok – vezényel a szerző, Lehár Ferenc) – archív, stúdiófelvételről
Tavaly az osztrákok készítettek a 150. születésnapi évforduló alkalmából doku-játékfilmet Lehár Ferencről.
Bővebben ezen a linken – és fotók a filmből és a filmforgatásról:
Szép Lehár-portréfilm ez - az életút és a művészpálya főbb állomásain és műveinek zenés-filmes illusztrációin túl betekintést enged a zeneszerző privát szférájába ls, és tbk. múzeális értékű, archív filmkockákon látni a komponistát bécsi palotájához tartozó kertjében, amint a kerti kis tavacska partján aranyhalaknak szór morzsákat, vagy éppen teknősbékákkal foglalatoskodik...
Valami olyasmit ígértek, hogy egy filmet készítenek életéről a 150. szülinapra, ami tavaly volt. Erről tudtok valamit?
A Kálmán Imre életéről készült egy film, de hogy Lehárról lenne-e életrajzi film nem rémlik.
"Ich über mich - Franz Léhar" (Portrait des Komponisten) - YouTube
Talán ez lenne az, gondolom.
Szinetár Miklós: Lehár Ferenc, az operettkirály
2021. február 12., 10:05
Kevés olyan kerek életutat ismerünk a zeneszerzők között, mint Lehár Ferenc története. Erről a kerek életről megjelent egy nagyon teljes könyv Klemen Terézia és Margitay Zoltán együttműködéséből: Az operettkirály, Lehár Ferenc életútja, a Pro Museum Polgári Társulás kiadásában.
Megragadóan átfogó ez a könyv, szinte mindent megtudunk a különlegesen tehetséges zeneszerzőről. Szó van benne a családról, a komáromi születésről, a fiatalkorról, a prágai tanulóról és az indulásról, arról, ahogy elkezdi zenében kiteljesedő életét. Nem volt könnyű az indulás, nehéz volt a kezdet. Az is előfordult, hogy kinevették, de azután jött az első siker az Arany és ezüst keringő, majd a Bécsi nők, A drótostót – és elindult egy nagy karrier.
A világban ma legtöbbet játszott operett A víg özvegy. Ennek a jövedelméből már négyemeletes bérházat vett Bécsben Lehár Ferenc. A darab születésének körülményei bonyolultak, izgalmasak, várakozásokkal és félelmekkel telve, és diplomáciai bonyodalmaktól terhesek. De végül is világsiker lett! A könyvből megtudhatjuk azt is, hogy még Afrikában a Viktória-tónál is előadták.
Szó van a könyvben a Cigányszerelemről, amely a leginkább magyar műve Lehárnak, aki bár bécsi zeneszerző volt, mindig is magyarnak vallotta magát. Megismerkedünk Lehár Ferenc és Kálmán Imre kapcsolatával, olvashatunk Lehár és Puccini barátságáról, és figyelemmel kísérhetjük sorsát az első világháború idején. Lehár a világháború után érte el sikereinek csúcsát, akkor már mindenütt ismerik. A Cárevics világsikert arat, és megszületik A mosoly országa, ez a már operai igényű remekmű. Ebben a darabban éneklik az egyik legnépszerűbb tenoráriát: „Vágyom egy nő után!” A dalt a nagy tenoristának, Richard Taubernek írta, akivel már korábban barátságot kötött. A Tauber-dal zenei fogalom lett. A könyvben megismerhetjük Lehár életét a világválság és a második világháború idején is. Az életművet „hattyúdala”, a Garabonciás fejezi be.
A kötetben találunk olyan ritka kincseket is, mint amilyen Lehár Ferenc írása az operett alkonyáról. A könyv nemcsak gazdag, hiszen Lehár összes művével megismerkedünk, hanem szép is. Gazdag képanyaggal rendelkezik, szépen szerkesztett, olvasmányos a szöveg, hasznos kiadvány. Napjainkban, amikor olyan nagy divat a feledés, méltó emléket állít egy különleges muzsikusnak.
(Megjelent a felvidéki Előretolt Helyőrség 2021. januári számában)
Tegnap este a Youtube-on sugárzott „Lehár és kortársai” online premier-műsor visszanézhető. (45 perc)
Az interneten elérhető ezen a linken:
https://www.youtube.com/watch?v=CGy3nsnj2Kg&ab_channel=KomaromMsks_vmk
Az irodalmi szemelvények között elhangzó dalok és az énekszámok előadói:
A zongoránál: Bertók István
- A víg özvegy – Daniló belépője: „Az orfeum tanyám, ott békén hagy hazám” (Derzsi György)
- A cárevics – Szonja áriája: „Jön majd egy férfi” (Becse Szabó Ilona)
- Luxemburg grófja – Angéla dala: „Hazugsággal szívembe miért jártam én?” (Becse Szabó Ilona)
- Bécsi asszonyok – Katonarmester-dal: „A banda élén” (Derzsi György)
- A mosoly országa – Szu Csong és Liza szerelmi kettőse /„Szív-kettős”/: „Szív, hogyan tudsz így tele lenni, mondd?”: (Becse Szabó Ilona és Derzsi György)
- A víg özvegy – Daniló és Hanna szerelmi kettőse: „Ajk az ajkon” (Becse Szabó Ilona és Derzsi György)
Az irodalmi összeállításban - Lehár Ferenc méltán ismert operettjei mellett - olyan magyar költők és írók műveiből kapunk ízelítőt, mint Kafka Margit, Somlyó Zoltán és Kosztolányi Dezső.
Az előadók:
Culka Ottó, Domonkos Pál, Gál Tamás, Hanusz Zoltán, Kiss Szilvia, Mokos Attila és Rák Viktória.
Szerkesztette: Varga Emese
Készült a komáromi Egressy Béni Városi Művelődési Központ megbízásából.
(2021. április 30.)
Lehár és kortársai – zenés-irodalmi összeállítás - online
A YouTube oldalról
Premier dátuma: 2021. ápr. 30.
Kezdés: 20 órakor
A Lehár 150 programsorozat online rendezvénye
Közreműködnek: Becse Szabó Ilona, Bertók István, Culka Ottó, Derzsi György, Domonkos Pál, Gál Tamás, Hanusz Zoltán, Kiss Szilvia, Mokos Attila és Rák Viktória.
Szerkesztette: Varga Emese
Kamera és utómunka: Görözdi Szilárd és Domján Gergely
Hangmérnök: Varga Attila
Fővilágosító: Dobosi Gyula
Készült az Egressy Béni Városi Művelődési Központ megbízásából.
A Lehár és kortársai online műsor a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával készült.
A tavalyi, 150. születési évfordulóra tervezett ünnepi zenei és egyéb megemlékező események a járványhelyzet miatt elmaradtak, sajnos a mostani 151.-kel sem járunk jobban...
http://www.operett.hu/index.php?inc=cikk&cikkId=312&menuId=24
Lehár Ferenc a Fejlődésem útja című önéletrajzi írásában így fogalmazza meg ars poeticáját: „A zenekedvelő bécsiek azt várják az
Lehár Ferenc (Komárom, 1870. április 30. – Bad Ischl, 1948. október 24.)
operettől, hogy felvidítsa őket a mindennapi fáradozásuk után, és azt is, hogy segítsen a problémáikat elfelejteni. Azt az örömöt várják tőle, amely elfog minden jó kedélyű, ártatlan lelkű embert, ha kellemes muzsika cseng a fülébe, s annak ritmusa hasonló rezdüléseket kelt lelkében is… Az operettszerző nem írhat spekulatív, lélekmarcangoló zenét; egyszerűnek, népiesnek kell maradnia. Ez bizony nehéz – nehezebb, mint általában hinnők. Nem szabad többet akarnia, mint azt, hogy operettszerző legyen, ám óvakodnia kell a banalitástól és nem szabad csorbát ejtenie muzsikusi méltóságán. Ha szabad szólanom az operett jövőjéről, azt mondanám, hogy egyre tartalmasabb lesz, s közelíteni fog a vígoperához.”
Lehár Ferenc pályája csúcsán komponálta ezt az operettet, amelyet élete legjobbjának tartott. Az operai igényességű darab a keleti témák iránti érdeklődés korabeli divatjának jegyében született. Egy bécsi arisztokrata hölgy és a kínai nagykövet szerelméről szól, amely a két világ áthidalhatatlan távolsága miatt van kudarcra ítélve. |
Lehár Ferenc: Arany és Ezüst - keringő
André Rieu & His Johann Strauss Orchestra performing Gold & Silber in front of Hofburg Palace, Vienna.
Lehár Ferenc: Garabonciás – Állami Déryné színház bemutatója - képes füzet - "Vándordiák"
A Kossuth Rádióban minden szombaton délután jelentkező Operettparádé című műsor ma az 1848/49-es forradalom és szabadságharcunk emlékét felidéző és megjelenítő két dalszínházi produkció - „Mária főhadnagy”; „Garabonciás” - keletkezését, történetét és zenéjét állította középpontjába.
A szerkesztő Babucs Kriszta ezúttal is Kiss-B. Atilla operaénekes, a Budapesti Operettszínház főigazgatója és Nemlaha György, dramaturg, zenei író bevonásával készítette és vezette operettműsorát.
[...]
- Lehár Ferenc - Innocent-Vincze Ernő: Garabonciás (A "Cigányszerelem" átdolgozott változata)
(A vándordiák címmel rádiófelvétel készült a dalműből – de abból most a műsorban nem hangzott el részlet)
Az időskálán: 15:06:20 -
- Körösházy Ilona dala: „Szép vagy Erdélyország, szebb, mint a mennyország” – és csárdás (Barabás Sári, km. Koncertzenekar, vezényel: Vincze Ottó) – 1943
https://hangtar.oszk.hu/gramofon/szep-vagy-erdelyorszag/
https://www.youtube.com/watch?v=s0UXt11sHUM&ab_channel=AttilaPocze
- Józsi, diák dala: „Utam muzsikálva járom, búsan keresem a párom…” (Sárdy János)
- Ághy Péter dala: „Deres már a határ, őszül a vén betyár, rá se néz már sohasem a fehérnép” (az előadót nem nevesítették a műsorban; tippem: Hámory Imre)
- Filmhíradó online
1943. MÁRCIUS
MAGYAR VILÁGHÍRADÓ 993.
Lehár Ferenc Garabonciás című dalművének díszbemutatója az Operában a szerző vezényletével - 1943. február 20., ősbemutató
A bemutatóról egy perces híradófelvétel maradt fenn - a zenei anyagát most teljes egészében bejátszotta a rádióban a szerkesztő:
https://filmhiradokonline.hu/watch.php?id=4946
Énekel: Udvardy Tibor, Orosz Júlia, Osváth Júlia, Hámory Imre, km. a Magyar Királyi Operaház Énekkara és Zenekara, vezényel: Lehár Ferenc!
Rendező: Nádasdy Kálmán
Díszlettervező: Oláh Gusztáv
társdíszlettervező: Fülöp Zoltán
Jelmeztervező: Márk Tivadar
Koreográfus: Nádasi Ferenc
Lehár Ferenc: Arany és ezüst - keringő - ennek a darabnak számomra az egyik legjobban sikerült koncertfelvétele a YouTube-ról:
Vladimir Fedosejev conducting the Wiener Symphoniker
(Springtime In Vienna 98)
Kálmán Imre és Ábrahám Pál is mehet még a listához vagy Sigmund Romberg, ha már az operettnél tartunk, de még Jacobi Viktor is picit, bár ő hamar meghalt.
Kapcs. 736. sorszám
Ismétlés: hamarosan a Bartók Rádió műsorán, 14:10 – 15.00
Gálaest Lehár Ferenc operettjeiből – (részletek)
Km.: Rost Andrea, Eva Lind, Placido Domingo, José Carreras, Thomas Hampson (ének),
Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara, vezényel: Marcello Viotti
(Bad Ischl, Kaiservilla, 1998. július)
Bizonyára szubjektív válogatás az alábbi lista, lehetne még sok más magyar kiválóságot felhozni, más szempontok szerinti csoportosítást is elképzelni - akik "meghódították a világot".
E névsorban minden személy méltatása szerepel, de itt most csak Lehár Ferencől leírtakat másolom át ide:
Tíz magyar alkotó, aki meghódította a világot
„A Magyar kultúra napja tiszteletére összegyűjtöttünk tíz jeles XX. századi magyar művészt, akik a világ minden égtája felé elvitték a magyar kultúra jó hírét.”
/2021. 01. 22. - 06:03 - Híradó.hu/
Kodály Zoltán
Cziffra György
Kertész Mihály
Victor Vasarely
Zsigmond Vilmos
Bartók Béla
Kertész Imre
Robert Capa
Szabó Gábor
Lehár Ferenc
Lehár Ferenc, a leghíresebb magyar operettek írója, bár élete nagy részét Ausztriában élte le, mindig magyar állampolgár maradt. A szerző nevéhez összesen 31 operett fűződik, a legtöbbnek Bécsben volt a premierje, de valamennyit rövid időn belül Budapesten is műsorra tűzték. Világsikert aratott a Luxemburg grófja, a Cigányszerelem és A mosoly országa című darabja, gyakran játsszák A három grácia, A cárevics, a Paganini, a Friderika és a Giuditta című műveit is. Lehár egyedi, több szempontból formabontó, fantáziadús, színes ötletekkel teli műveivel megújította az akkor már sablonossá merevedő bécsi operett stílusát.
A magyar operett egyik úttörője volt, aki műveivel nemzetközileg elismertté és méltán népszerűvé tette ezt a ma már hungarikumnak számító műfajt. Sokatmondó, hogy Bécsben az a mondás járta: "A zenés színpadnak három műfaja van: az opera, az operett, és Lehár.
Budapesten jelenleg a Liszt Frenc Könyv - és Zeneműboltban (VIII. Kölcsey u. 1.) és a Rózsavölgyi és Társa Könyvesboltban (V. Szervita tér 5.) kapható a tavaly októberben megjelent, Lehár Ferenc életútját ismertető, számos képpel illusztrált, érdeklődésre számot tartható könyv - korlátozott példányszámban.
- Kampis Antal - Pásztor Gizella - Staud Géza (szerk.): A Kultúra világa 3. - A képzőművészetek. A zene. A színház és a film (Budapest, 1960)
A Zene - Gál György Sándor: A könnyű múzsa
"A magyar világsikerek útján"
A történetet feltétlenül Lehár Ferenccel (1870—1948) kell kezdenünk, akit — talán némi szeretetteljes túlzással — nem egy méltatója ifj. Johann Strauss egyenes örökösének tart.
Az ifjú Lehár Prágában végzi stúdiumait. Az első zeneszerzési útmutatásokat nem kisebb mestertől kapja, mint Antonin Dvorzsáktól, aki figyelmezteti a fiatal akadémistát, hogy inkább zeneszerzői stúdiumokkal foglalkozzék, mint a hegedűjátékkal (Lehár ugyanis hegedűsnek indult), mert ez a terület jóval több sikert ígér, mint a hangszerrel való bajlódás.
A prágai akadémia elvégzése után Lehárral, a fiatal katonakarmesterrel találkozunk, aki a szokásos „kincstári” vándorlás közepette eljut Losoncra is. Egy afférja támad, amelyben az ifjú karmester nagyon derekasan, nagyon önérzetesen megállja a helyét, de amely mégiscsak kettéroppantja pályafutását. Távoznia kell a hadseregtől. Apja — katonakarmester maga is — kétségbe van esve, hogy egy „erarisch” fiú kicsöppenjen a közszolgálatból és állástalan, de mindenekfelett: egyenruhátlan vagabundusként járja a világot. Gyorsan elszegődteti hát a fiút a tengerészeti zenekarhoz, ahol mélységes unalom, csend és töméntelen munkalehetőség vár rá. A pólai hadikikötőben nem túlságosan gyakori a zenekari koncert, viszont az ifjú Lehár Ferencben csakúgy duzzad a munkakedv. így hát nekilát és rendkívüli könnyedséggel, biztonsággal veti papírra, első jelentős művét, a vígoperai stílusban megírt Kukuschkát. A sikert nem lehet egetverőnek nevezni, de mégis csak jelentős dolog, hogy a névtelen kis pólai katonakarmester megjelenik Berlin és Budapest operaszínpadán és boldogan hajlong, megköszönve a kitüntető tapsokat, azon gondolkodva, miből is fizeti vissza majd a töméntelen kölcsönt, ami lehetővé tette az utazást, a frakkot, a plasztronos inget, az elegáns lakkcipőt és azt a töméntelen más kiadást, amivel egy sikeres szerző első európai körútja jár.
Ezek a gondok azonban szinte percekig tartanak csupán, hiszen hat esztendővel a Kukuschká (1896) bemutatója után a könnyed műfaj mestereként lép színpadra, megkomponálja a Drótostótot (1902) és ettől kezdve pályája nyílegyenes. A Drótostót megérdemelt sikere után ugyanis a Víg özvegy-gyel (1905) jelentkezik, amelyet életrajzírói joggal neveznek telitalálatnak. Mulatságos, szatirikus szövegkönyv — mulatságos, pikáns, csupadallam muzsika, mely természetesen ölti magára az operett különböző dal- és táncformáit.
Megcsendíti az érzelmes hangot csakúgy, mint a gúny és vidámság csípős hangzatait s mindezt oly mulattatóan, oly játékosan cselekszi, hogy az operetthallgató a színházból nemcsak mosolyt, vidámságot visz magával útravalóul, hanem jónéhány behízelgő, mesterien megformált dallam kedves emlékét is.
A Luxemburg grófjától — a Mosoly országáig
Sikert siker követ. Négy évvel a Víg özvegy bemutatója után megjelenik a Luxemburg grófja (1909), alig egy évvel később a Cigányszerelem (1910). A világháború félelmetes esztendeiben sem hallgat, ekkor írja a Pacsirtát. Bécs úgyszólván még a nagy csatavesztés agóniájában hever, mikor Lehár, a nagy mulattató már jelentkezik a Kék mazúrral. És ez a mester, aki oly mélyen átérezte Bécs háromnegyedes ütemét, ez a hallatlan tanulékony, kaméleonként változó muzsikus hamarosan a Tangókirálynő- vel lép színpadra, majd ismét egy világsiker: Frasquita, aztán megint a vadonatúj táncmelódiák és táncritmusok visszhangja: A három grácia (1922).
A Tangókirálynőben már megkísérli a világváros új lelkiségének, a világvárosok új tánckultúrájának operettben való összefogását.
A három gráciában még tovább megy: itt már a jazz-szel kacérkodik.
A világsikerek mestere is megkóstolja a bukás keserű kenyerét. A sárga kabátot visszautasítja a közönség és éppen ebből a bukásból lesz Lehár pályafutásának talán leghangosabb sikere. Sok évi pihentetés után előveszi ismét a partitúrát, fölfrissítteti a librettót, néhány új zeneszámot is komponál, s a bukott Sárga kabát mint világsikerű Mosoly országa jelenik meg az opera-és operettszínházak deszkáin, olyan eufóriát keltve, amilyenre még nem volt példa a nagy Offenbach-i és Strauss-i sikerek óta.
Lehár és munkatársai itt megint zseniális szerkesztői munkát végeztek. Offenbach alapreceptjét jócskán ki is bővítették.
Vizsgáljuk meg csak azokat az elemeket, amelyekből a Mosoly országa világsikere összetevődött:
1. Egzotikus környezet és európai környezet szimultán használata.
2. Európai hős és egzotikus hős párviadala a szerelemért.
3. A dinasztikus cselvetések, intrikák halvány szatírája (ne feledjük el, hogy három-négy évtizeddel ezelőtt még nagyon erősen élt az emberek emlékezetében a Rudolf-ügy: a dinasztikus érdek megöli a boldogságot, sőt megöli az embereket is).
4. Rendkívüli érzelmesség, mely túlnőve a szokványos operettmelodikán, már-már a lírai opera tenoráriájáig ível: „Vágyom egy nő után”, Szu-Csong belépője; és a könnyesen vibráló hang ellentéteként a legvadabb burleszkhumor: Csang, a vérszomjas nagybácsi és a főeunuch - Ozminra ki ne ismerne rá, dinasztikusán megnagyítva, a néhai előképre - akik a közönséget valósággal hideg-meleg váltakozó fürdőbe ültetik, rémítgetve és nevettetve, megborzongatva és harsány kacajra ingerelve a földkerekség minden fajta, minden rangú, rendű publikumát.
5. Háromféle zenei kör érintkezik az operettben:
a) a bécsi operett kitörölhetetlen emlékei;
b) a Puccinit kissé népszerűbb oldatban adó egzotikus muzsika;
c) magyaros zene — lásd: „Ne félj, ne félj, bolond szívem...”
6. Lehár a legmerészebb operadramaturgiai fogást használja fel, ami ezen a színpadon egyáltalán elképzelhető: kettős szerelmi szálat sző. Liza európai szerelme — és Liza egzotikus szerelme. Ezt a kettős szálat végül is úgy fejezi be, hogy a dráma fővonala: Szu-Csong és Liza szerelme nem végződik happy enddel. Hiába a boldog európai szerelem. Hiába a „fehér ember” győzelme: hiszen végül is övé a diadal a szerelemért vívott küzdelemben. Lehár és dramaturgja elég merész ahhoz, hogy a színpadon utolsónak Szu-Csongot és kishúgát, Mit hagyja: mindketten a vesztett boldogság, a szétzúzott illúzió közepette. Lehár tehát okul az operettkritikusok bírálatán, akik elfogadhatatlannak találják az operett szirupfilozófiáját, az örökösen felhőtlen operett-eget, a csalhatatlanul beköszöntő happy endet. A mulattatás nagy mestere így is világsikert arat, mert a történet melankóliáját, enyhe operettbánatát feledteti a dallamözön, amellyel Lehár most sem maradt adós.
Életrajzi regény — életrajzi operettek
Az utolsó évtizedek szellemi divatjához feltétlenül hozzátartozik a történelmi nagyságok életének regényes megjelenítése. A divatot — a film indította el. Az egymással versengő nemzetek s e tágabb körön belül az egymással konkuráló filmgyárak fantasztikus mennyiségű történetet, eredeti vagy adaptált storyt emésztettek fel az elmúlt félévszázad során. Az eredeti témák fogytával sor került a nagy klasszikus alkotásokra: a Bűn és bűnhődésre csakúgy, mint a Faustra, a Nibelung gyűrűjére — és a bánatos Manchai lovagra, Hamletre és Achillesre, sor került az orosz, német, francia, angol, olasz, spanyol, magyar irodalom majd minden remekművére. Aztán a történelmi hősök sem kerülhették el sorsukat, megjelent a vásznon Napóleon, Kutuzov, Caesar, Hannibál és ki tudná felsorolni, ki mindenki még.. .
A szórakoztató regényirodalom, amely mint nagyüzem aligha marad el a film óriási méretei mögött, ugyancsak rávetette magát az elhalt nagyságok életére s innen már csak egy lépés, hogy a film s a népszerű „lecture-roman” útját megjárva, a történeti, műtörténeti hősök átlépjenek az operett színpadára is. így születtek meg azok a librettók, amelyeket Lehár lát el muzsikával s amelynek középpontjában egy-egy történelmi hős (helyesebben: művészettörténeti nagyság) szerepel. Talán elég, ha felidézzük Lehár Paganinijét és a Friderikát, amely utóbbinak szerelmeshőse nem más, mint az ifjú Goethe.
Félreértés ne essék: az életrajzi operett még olyan mértékben sem törekszik az életrajzi hűségre, mint azt a film vagy az életrajzi regény cselekedte. A Paganini operett zenéjében nyoma sincs Paganini zenéjének és a Goethe—Friderika történetben híre-nyoma sincs az ifjú Goethe kereső, új utakat firtató Faust-i szellemének. Mindez inkább csak egy távolból ragyogó név varázsának különös felhasználása. Ha ez operettekben nem marad belőlük semmi, csak puszta nevük, csillagfényük még így is áttűz az operett szeszélyesen és villámgyorsan összeszőtt szövedékén, kissé többet kívánva a szerzőtől s a publikumtól is, mint amennyit az átlagos operett-bohóság megkíván.
- Érdekes Ujság, 1957-05-25 / 21. szám
„Utódok és örökösök”
„Hány tehetséges embert adott már a nagyvilágnak ez a kis ország? Hány világhírű író, zeneszerző és színpadi szerző nevelődött a pesti aszfalton, a pesti kávéházak befüstölt gipszstukkói alatt és hány lett közülük hűtlen — kényszerűségből, vagy a világhírtől elkápráztatva? Micsoda mesebeli szellemi kincsek és maharadzsa mértékkel mérhető vagyonok maradtak olyanok után, akikről néha már azt sem tudta a világ, hogy — magyarok?
Minden regénynél izgalmasabb, minden színpadi műnél meghökkentőbb, fordulatokban gazdag vállalkozás a történelemnek azokat a lapjait kutatni, amelyek arról árulkodnak, hogy a világhír fényében elmúlt magyaroknak kik az utódjai és — kik az örökösei?
Lehár Ferenc, az egykori, vidéki katonakarmester a világ legnépszerűbb zeneszerzői közé emelkedett. A víg özvegy című operettje például olyan elemi hatóerővel robbant, hogy bemutatójának évében 5500 előadást ért meg az öt világrész színpadain. Richard Halliburton világjáró amerikai riporter jegyezte fel egyik könyvében, hogy kínai színházat látott egyszer Pekingben, ahol Goethe „Faust”-ját játszották s aláfestő zeneként csilingelő kínai hangszereken felcsendült a „Vilja dal”... Ez a népszerűség a szerzői jogvédelemnek az egész világra kiterjedő szervezete révén olyan vagyonokat alapozott meg, amelyek néha vetekszenek egy-egy közepes amerikai milliomos gazdagságával.
A Lehár-vagyon története pedig valóságos regény.
Lehár, aki gyermektelen volt, feleségével a második világháború befejezése után Bécsből Svájcba költözött és ott is élt - haláláig. Amikor Svájcban letelepedett, kivitette magához nővérét, Papházai Ferencnét, akinek egyetlen fia volt: Papházai Ferenc gazdatiszt. Lehár — felesége halála után — új végrendeletet készített, amelyben általános örökösévé húgát, unokaöccsét és Papházai Ferenc gyermekeit tette meg. Az egykori magyar gazdatisztnek ma tizenkét élő gyermeke van, tizenkettőn lesznek tehát a fantasztikus Lehár vagyon örökösei!
Lehár Ferenc, aki sohasem foglalkozott politikával, kizárta a végrendeletéből testvérét, Lehár Antal bárót, a szombathelyi hadtest első világháborús parancsnokát, a Habsburg-restauráció magyar előharcosát, aki megszervezte az 1919-es „Károly puccsot”. Az utolsó Habsburg uralkodó, IV. Károly Lehár Antal táborszernagy meghívására repült titokban Magyarországra, hogy a „királyhű” csapatok segítségével elkergesse Horthy admirálist és megkoronáztassa magát. A kaland a budaörsi csatában a legitimisták vereségével és IV. Károly Madeira-szigeti száműzetésével fejeződött be. A nagy zeneköltő sohasem bocsátotta meg fivérének ezt a kétes vállalkozását s végrendeletében csupán csekély évjáradékot hagyott számára. Lehár Antal „báró” ma is ebből él, igén szerényen, Ausztriában.
A főörökös, Papházai Ferenc azonban felvette a Lehár nevet s ma, mint Franz Lehár von Papháza „uralkodik” a londoni Glocken Verlag (London W. 1. Crawford Street 33.) fölött, mely a Lehár jogokat kezeli. A szerzőjogi törvény általában 50 évig védi a szellemi alkotásokat. A Lehár vagyon szakértők becslése szerint évi félmillió dollárral növekszik, 1998-ban tehát, amikor a Lehár örökség szabaddá válik, a 12 „Lehár—Papházai” unokaöcsnek és húgnak lesz mit a tejbe aprítani.”
[...]
/Baróti Géza/
Búbánat: pontosítás a cikkhez. Lehár felesége halálát követően Zürichből visszatért Bad Ischlbe, a villájába és ott halt meg, tehát nem Svájcban, mint a szövegben szerepel.
A Bartók Rádió ma 21.10 és 22.00 óra között sugározta: Gálaest Lehár Ferenc operettjeiből – (részletek) Az adás visszahallgatható a rádió hangtárából az alábbi linken: Időskálán: 21:11:20 - 21:59:55
Km.: Rost Andrea, Eva Lind, Placido Domingo, José Carreras, Thomas Hampson (ének), Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara, vezényel: Marcello Viotti (Bad Ischl, Kaiservilla, 1998. július) |
1. Cárevics - Volga-dal (Carreras),
2. Giuditta - Octavio belépője „Freunde, das Leben ist lebenswert” (Domingo),
3. Cigányszerelem - Zórika dala, III. felv. „Hor' ich Zymbalklange” (Lind),
4. A víg özvegy - Vilja-dal „Vilja, o Vilja” (Rost),
5. Paganini - Paganini dala, II. felv. „Gern hab' ich die Frau'n gekusst” (Domingo),
6. A víg özvegy - Danilo belépője „Dann geh' ich zu Maxim” (Hampson),
7. Giuditta - Giuditta dala, II. felv. „Meine Lipen” (Rost)
8. Egyveleg Lehár operettjeiből (Rost, Lind, Domingo, Carreras, Hampson)
- „Von Apfelbluten einen Kranz” (A mosoly országa)
- „Niemand liebt dich so wie ich” (Paganini )
- „Komm in den Kleinmen Pavillon” (A víg özvegy
- „Liebe, du Himmel auf Erden” (Paganini )
- „Immer nur Lächeln” (A mosoly országa
- „Du bist meine Sonne” (Giuditta )
- „Ja, das Studium der Weiber ist schwer” (A víg özvegy)
2021.01.08 21:10 - 22:00 Bartók Rádió |
|
Gálaest Lehár Ferenc operettjeiből – (részletek)
Km.: Rost Andrea, Eva Lind, Placido Domingo, José Carreras, Thomas Hampson (ének), Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara, vezényel: Marcello Viotti
(Bad Ischl, Kaiservilla, 1998. július)
1. Cárevics - Volga-dal (Carreras), 2. Giuditta - Octavio belépője (Domingo), 3. Cigányszerelem - Zórika dala, III. felv. (Lind), 4. A víg özvegy - Vilja-dal (Rost), 5. Paganini - Paganini dala, II. felv. (Domingo), 6. A víg özvegy - Danilo belépője (Hampson), 7. Giuditta - Giuditta dala, II. felv. (Rost), 8. Egyveleg Lehár operettjeiből (Rost, Lind, Domingo, Carreras, Hampson) |
https://axioart.com/tetel/lehar-ferenc-dedikalt-fotoja
RÉGIKÖNYVEK.HU
XXXIII. Online árverés
2020. 12. 11. PÉNTEK 19:00 - 2020. 12. 17. CSÜTÖRTÖK 20:00
158. tétel
Kikiáltási ár: 15.000 Ft
TÉTEL TELJES LEÍRÁSA
Lehár Ferenc (1870 – 1948) zeneszerző, operettkomponista, karmester autográf, aláírt sorai az őt ábrázoló portréfotó alatt.
"Kedves Tihanyi Barátom! A meglepően szép előadás megszilárdította meggyőződésem, hogy Te vagy az a művész, aki hazánkban az operettet ujra diadalra viszi. Budapest, 1940. II. 24. Lehár Ferenc."
A kép Rozgonyi udvari fényképész Kálvin téri műtermében készült.
Keretezve, üveglap mögött.
A fotó méretei: 33 x 21 cm.
A kép méretei: 42 x 32 cm.
aukció időpontja:
2020. 12. 11. péntek 19:00 - 2020. 12. 17. csütörtök 20:00
aukció helyszíne:
https://www.regikonyvek.hu/aukcio
kiállítás helyszíne:
1045. Istvántelki út 10-12.
kiállítás ideje:
Minden hétköznap 9-17 között
Lebilincselő kiállításon ismerhetjük meg Lehár Ferenc életét
Komaromonline.sk – egy portál Komáromról és polgárairól
/2020.11.20./
[...] „Rengeteg szervezőmunkánk veszett kárba, ugyanis még a múlt évben felvettük a kapcsolatot az ausztriai Bad Ischlben lévő Lehár-Villa Múzeum regisztrárjaival, és kérelmeztük, hogy Komárom világhírű szülöttjének emlékkiállításához kölcsönözzék ki a zeneszerző személyes hagyatékának egy részét, valamint a Bécsben élő leszármazottjaival is tárgyaltunk, de végül a járványügyi rendelkezések miatt nem volt lehetőség a gyűjteményi tárgyak kikölcsönzésére. A budapesti Színháztörténeti – és Hadtörténeti Múzeum gyűjteményeiből viszont több Lehárhoz kötődő anyagot sikerült felsorakoztatnunk. Az eredetileg tervezett nagy ívű, a teljesség igényére törekvő tárlatot ugyan nem tudtuk kivitelezni, de rengeteg kutakodásnak, munkának az eredményeként végül sikerült egy izgalmas, interaktív bemutatót létrehoznunk. “– mesél a szervezés nehézségeiről Vanya Péter, a múzeum történésze.
[...]
Klemen Terézia - Margitay Zoltán: „Az operettkirály - Lehár Ferenc életútja”
„Lehár Ferenc új utat nyitott a nyugat-európai operett történetében. Sikerült új életet lehelnie az első aranykora után megfakulni látszó műfajba. A pályafutása csúcsán tündöklő magyar zeneszerző géniuszának köszönhetően a 20. század első évtizede az operett újjászületését eredményezte. Lehár minden újabb operettel egyre magasabb szintre emelte az előadásokat. A magukkal ragadó zenei formák egyre eredetibbek és kifinomultabbak lettek, miközben a hangszerelés is folyamatosan gazdagodott. A lehári operett ezeknek a vonásoknak köszönhetően hódította meg a nagyvilág színpadait.”
Kiadó: |
PROMUSEUM |
Kiadás: |
2020 |
Oldalszám: |
199 |
Kötés: |
keménytáblás |
Súly: |
970 g |
Méretek (sz-m-v): |
210 x 305 mm |
Erdélyi Magyar Televízió – „Magyar Világ” – 2020. október 22.
/YouTube/
A témák között szerepel az időskálán 1:50 – 6:15 perc:
"Lehár Ferenc életútja" - hiánypótló könyv jelent meg az operettkirályról
"Klemen Terézia – Margitay Zoltán: Az operettkirály" – a kötet 220 ritka fotográfiát is tartalmaz.
A könyv Lehár Ferenc születésének 150. évfordulójára jelent meg.
Cservenka Judit, 2020.08. 08,. Felvidek.ma
Az ember szerényen, kis örömökkel is beéri. Például azzal, ha nem ajándékozzák oda másnak azt, amiről úgy gondolja, hogy az övé. A vonatkozó névmás jelen esetben: „akiről”, mert személyről, nevezetesen Lehár Ferencről van szó, aki magyar állampolgárként született 1870-ben Komáromban, és magyar állampolgárként hunyt el 1948-ban az ausztriai Bad Ischlben
[...] Feltételezem, hogy a híres rendező csupán műfaji értelemben használta a bécsi operett fogalmat, és nem ajándékozta mindenestől Ausztriának Lehár Ferencet. Mégis felkaptam a fejem, mert azok közé tartozom, akik eléggé érzékenyek hajdani értékeink eltulajdonítására, kisajátítására, és ezek száma évről évre gyarapszik. Ahogy távolodik időben a történelmi Magyarország emléke, úgy fogyatkoznak a vele kapcsolatos ismeretek, és melyik külföldi bajlódna régmúlt dolgokkal?
Nem egyszerűbb azt mondani: magyar az, aki az ország határai között született? Hogy nem mindig ilyenek voltak a határok? Ugyan, ne untassuk a közönséget hosszú magyarázatokkal!
Így gondolhatta az az osztrák professzor is, aki a Bad Ischl-beli Lehár Múzeum kétnyelvű (német és angol) ismertetőjét írta. Most, a Lehár évforduló miatt előkerestem a hajdani múzeumi sétámon vett kis füzetet, amely tájékoztatja a látogatókat, hogy a nagy zeneszerző Szlovákiában, Komornban született 1870-ben.
A precízen felsorolt múzeumi látnivalók között a hallban látható Máriát a gyermek Jézussal ábrázoló szoborról is megtudtam, hogy 1450 körül készült szlovák munka.
(„slowakische Arbeit”, tehát nem Arbeit aus Slovakei”). Honnan lehet tudni, hogy a mester cipszer, magyar vagy tót, netán vándorló itáliai művész volt?
Azt pontosan közli a füzet, hogy az első emeletre vezető lépcsőház falán 30 fakeretes litográfia sorakozik, amelyek a magyar történelemből vett jeleneteket ábrázolnak, de láthatunk magyar hercegekről készült olajfestményeket is. A következő emelet lépcsőfeljárójának falán újabb 30 magyar történelmi tárgyú litográfia, és a fordulóban egy fekete faragott faláda, amelyre két magyar király arcképét faragták. Sajnos akkori feljegyzéseimet nem találtam meg, nem emlékszem, hogy kik voltak a királyok és a hercegek, csak abban vagyok biztos, hogy a történelmi jelenetek közül számos metszet az 1848-49-es szabadságharcot idézte.
A nyolcszobás, főként barokk és biedermeier bútorokkal berendezett villa minden helyiségének minden tárgyát pontosan megnevezi az ismertető. A megannyi szobor, festmény, dísztárgy, szentkép között, amelyek Lehár legkedvesebb otthonát díszítik, személyes vonatkozású csupán Puccini levele, néhány színházi plakát és művészbarátok fotói mellett az a márványalapra helyezett két bronzplakett, amely szüleit: Ferencet és Krisztinát ábrázolja, egy ceruzarajz húgától: Emiliától, Papházay Istvánnétól és egy fénykép a komáromi szülőházról. Az osztrák muzeológusok becsületére válik, hogy mindent érintetlenül ott és úgy hagytak a villában, ahogyan Lehár Ferenc életében volt.
Hogy a világhírű zeneszerzőnek nemcsak utolsó otthona, de sírja is Bad Ischlben van, és műveinek többségét először az osztrák fővárosban mutatták be, elég nyomós érv lehet azok számára, akik bécsi zeneszerzőnek tartják, hasonlóan Kálmán Imréhez, Brahmshoz és Beethovenhez. (Kálmán Siófokon, Brahms Hamburgban és Beethoven Bonnban született). Liszt Ferencet nem szokták sem bécsinek, sem osztráknak besorolni, noha szülőhelye: Doborján arra a Sopron vármegyei területre esett, amelyet a trianoni diktátummal Ausztria tudott megszerezni. Őt inkább a németek tekintik magukénak, amit a Franz keresztnév is kifejez.
Érdekes, hogy Bartók Bélát még a leghíresebb zenei lexikon, a Brockhaus Riemann sem tartja románnak, noha szülőhelye, Nagyszentmiklós már 100 éve a román állam területén található. A nagyszentmiklósi leletként ismert 23 aranyedény viszont 1799 óta a bécsi Kunsthistorisches Museumban…
Visszatérve Lehár Ferencre, őt az említett zenei lexikon „magyar származású”-nak nevezi. Hogy maga a zeneszerző hová sorolta magát?
„Én Komáromban születtem a Nádor utca egyik szerény házacskájában. Apámat aztán a katonai parancs Pozsonyba, majd Sopronba, később Kolozsvárra szólította. Természetesen vitte magával a családját is. így aztán gyermekkoromban beutaztam egész Ausztriát és Magyarországot… A szülői házban kizárólag magyarul beszéltünk, sőt édesanyám csak törve beszélte a németet.”
[...] Hogy kié Lehár Ferenc? Zenéje mindenkié – mondhatjuk a közhelyválaszt. Emlékét mi, mint magyar zeneszerzőét ápoljuk. De talán az igazságnak az is a része, hogy Lehár, és még sokan mások egy olyan világ jelképei, amelyben még létezett egy szűkítő jelzők nélküli Közép-Európa. S olykor, ha süt a nap, szól a muzsika, és nem érkeznek rossz hírek, óvatosan reménykedni kezdünk: hátha még nem késő megmenteni értékeit.
Lehár Ferenc – a magyar Operettkirály
/kurier.plus/
"Lehár Ferenc új utat nyitott a nyugat-európai operett történetében. Sikerült új életet lehelnie az első aranykora után megfakulni látszó műfajba. A pályafutása csúcsán tündöklő magyar zeneszerző géniuszának köszönhetően a 20. század első évtizede az operett újjászületését eredményezte. Lehár minden újabb operettel egyre magasabb szintre emelte az előadásokat. A magukkal ragadó zenei formák egyre eredetibbek és kifinomultabbak lettek, miközben a hangszerelés is folyamatosan gazdagodott. A lehári operett ezeknek a vonásoknak köszönhetően hódította meg a nagyvilág színpadait."
Lehár Ferenc síremléke - Friedhof Bad Ischl
https://www.katolikusradio.hu/musoraink/adas/1/533632
„Az opera világa” – Szerkesztő: Boros Attila
2020. október 18., vasárnap 20:04 – 21.00
Lehár Ferenc-emlékműsor a szerző halálának (1948. október 24.) hetvenkettedik évfordulójára
- Garabonciás „A cigányszerelem” átdolgozása; bemutató: Magyar Királyi Operaház (1943, Lehár Ferenc vezényletével)
Lehár utolsó színpadi műve volt. Ez a 33 évvel korábban keletkezett Cigányszerelem módosított változata. A mű főhőse egy garabonciás diák, aki otthagyja az iskolát, hogy csapatot szervezzen, és részt vegyen az 1848-as szabadságharcban. A diákba beleszeret egy Sárika nevű lány, aki szeretne belépni az őáltala szervezett felkelő csapatba. A lány végül azonban meggondolta magát, miután látomásban megjelent előtte a felkelés bukása, a garabonciás diák menekülése és bujdosásban töltött élete. A budapesti ősbemutatón a zenekart, idős kora ellenére, maga Lehár vezényelte.
Librettó: Innocent Vincze Ernő – Rékay Miklós. Rádióbemutató A vándordiák (A garabonciás diák) címmel: 1952., október 7., Kossuth Rádió, 20.45 – 22.20 –Gyurkovics Mária, Zentay Anna, Török Erzsi, Szabó Miklós, Svéd Sándor, a Forrai-kórus, a Magyar Rádió szimfonikus zenekara. Vezényel: Bródy Tamás. Hegedűszóló: Ney Tibor. Zenei rendező: Déry Pál. Rendező: Cserés Miklós.
- Józsi dala: „Utam muzsikálva járom, búsan keresem a párom, négy húron át zengem a szív szavát…/Szép asszony, hej, ha rám nevet, szétfutnak mind a fellegek! Párosan ez a világ gyönyörű, aranyos délibáb! /Gyöngyvirágom, kicsi violám! Mondd, az arcod mért oly halovány? Elepeszti tán a szerelem, ami idebenn dalol szíveden? Sóhajod megérti majd az ég, elküldi a párod tefeléd! Rólad álmodik nótafám, szép violám ...” (Sárdy János)
- Vörösmarty Mihály A merengőhöz c. költeménye sorainak megzenésítése: „Hová merűlt el szép szemed világa? Mi az, mit kétes távolban keres? Talán a múlt idők setét virága, min a csalódás könnye rengedez?...” (Svéd Sándor és Zentay Anna)
- Szép a világ („Schön Ist Die Welt”)
- Elisabeth és Georg vidám kettőse - Anton Dermota (1910 - 1989) és Adele Kern (1901 - 1980) operaénekesek énekfelvételéről, km. Das Große Wiener Rundfunkorchester, Chor Der Wiener Volksoper. Vezényel: Lehár Ferenc (1942)
- Elisabeth dala (Adele Kern)
https://www.discogs.com/Franz-Leh%C3%A1r-Sch%C3%B6n-Ist-Die-Welt/release/8463036
- Tatjana - Lehár első bemutatott zenés színpadi alkotása: egyetlen operája
Lehár egyik barátja, az amatőr drámaíró Felix Falzari kapitány, a néhány évig Szibériában élő amerikai utazó és felfedező George Kennan története által ihletve, operaszövegkönyvet írt a komponistának. Az elkészült mű, a Kukuska, egy Szibériába száműzött katonáról szól, aki beleszeretett egy halász lányába. A darabot először 1896-ban mutatták be Lipcsében, majd valamivel később Königsbergben. Budapesten 1905-ben volt a Tatjanának, a Kukuska átalakított változatának a premierje.
- részletek: Dagmar Schellenberger, Herbert Lippert, Karsten Mewse, valamint a Rundfunkchor Berlin és Rundfunk-Sinfonieorchester Berlin. Vezényel: Michail Jurowski (2001)
https://www.prestomusic.com/classical/products/7947524--lehar-tatjana
Kálmán Imre gratulál Lehár Ferencnek, a Giudittá-jához – a Bécsi Állami Operában lezajlott ősbemutatót követően, 1934-ben.
A Giuditta premierjére 1934. január 20-án került sor. Az előadást, amelynek dallamait az osztrák rádió élőben sugározta, vastaps követte.... (Szövegkönyv - librettó szerzők: Paul Knepler és Fritz Löhner-Beda)
LEHÁR FERENC TRAGIKUS UTOLSÓ ÉVTIZEDE
SZOMBAT - Zsidó politikai és kulturális folyóírat
ÍRTA: LÁZÁR GYÖRGY - 2020-06-07
Leo Stein, Lehár Ferenc, Viktor Léon – A víg özvegy szerzőgárdája 1905-ben
"Bevallom, amikor először olvastam az 1940-es években megjelent cikkeket, amelyek náci kollaborációval vádolták meg Lehár Ferencet, nem hittem a szememnek. Például 1942 augusztusában a New York Times dühös olvasói levelet közölt, amelyik követelte, hogy a 'nácibarát' Lehár amerikai jogdíjait ne fizessék ki."
„Akkoriban Bécsben 200 ezer zsidó élt, és az Anschluss előtt a bohém bécsi művészvilágban vajmi keveset számított, hogy ki milyen származású. Oscar Straus, a zsidó operett-zeneszerző csodálta Lehárt, aki Edmund Eyslerrel is együtt dolgozik. Librettistája a később Svájcba menekült Ludwig Herzer, és baráti kapcsolatban van az amerikai George Gershwinnel is.”
„1938-ban, a náci hatalomátvétel, az Anschluss után derült ki hogy felesége, Sophie, a faji törvények szerint zsidó. Vagyis zsidó családba született, de már évtizedekkel korábban, első házassága előtt, kikeresztelkedett. Az új törvények szerint viszont zsidónak számított.”
„Lehárt a nácik nagyra tartották, Hitler egyik kedvenc zeneszerzője volt. Lehár Göringhez fordult neje ügyében és Sophie-t a náci bürokrácia „átminősítette” – „Tiszteletbeli árja” mentesítő levelet kapott, vagyis többé nem számított zsidónak.”
„Lehár ezután gyakran megjelent német vezetők társaságában, és elfogadta kitüntetéseiket is. Egy képeslap is készült, amelyen ő látható, amint Göbbels-szel beszélget. Találkozott Hitlerrel is, tőle kapja meg a Goethe Érmet. 1939-ben a Víg Özvegy kottáival lepi meg a Führert születésnapján. 1943-ban Budapesten Horthy Miklóstól kapja meg a Corvin-láncot.”
„Korábbi barátainak élete másképpen alakul. Jóbarátja Victor Léon, akivel a Víg özvegyet írta, és akinek eredeti családneve Hirschfeld volt, évekig bujkált a nácik elől. 1940-ben éhen halt.”
„A zsidó származású Fritz Löhner-Beda, Lehár közeli barátja és librettistája először Dachauba került. Bizonyos volt abban, hogy Lehár közbenjár érdekében. Buchenwaldban még egy indulót is írt a „Buchenwaldlied” címmel, és még ekkor is reménykedett. 1942-ben Auschwitzban agyonverték. Felesége, Helene is Lehárék közeli barátja volt és érdekében Lehár állítólag tett is lépéseket. Löhner-Beda feleségét és két kislányát Minszk mellett elgázosították a nácik.”
„1945-ben amerikai csapatok szabadítják fel Bad Ischlt. A mester ekkor már 75 éves és felesége is betegeskedik. Svájcba utaznak gyógykezelésre és az ottani újságokban olvassa először, hogy náci kollaboránsnak tartják. Mérhetetlenül csalódott.”
A komáromi operettkirály – emlékkiállítás a Kultúrpalotában – KÉPEKKEL
muzsa.sk. - Nagy Miskó Ildikó
2020. október 22., 12:17
"A Duna Menti Múzeum és a Lehár Ferenc Polgári Társulás együttműködésének köszönhetően Lehár Ferenc zeneszerző, operettkomponista, karmester születésének 150. évfordulójához méltó emlékkiállítás nyílt a Kultúrpalotában. A komáromi operettkirály című tárlat a Mester szülővárosában a születésnapján indított Lehár Ferenc Emlékév programsorozatának keretében 2021. február 12-ig tekinthető meg, a járványügyi szigorítások idején legfeljebb hatfős csoportokban."
"A kiállítás keretében az intézményünkben őrzött Lehár-művek kottáit és a Mester emlékét többféleképpen éltető Lehár Ferenc Polgári Társulás által összegyűjtött Lehár-ereklyéket is kiállítottuk."
"A tárlat nívóját, amely a későbbiekben talán majd rendhagyó tanítási óráknak is helyet adhat, eddig sosem vagy csak ritkán publikált fotók és a Lehár által 1938-ban dedikált kották is emelik."
https://www.parlando.hu/2020/2020-5/Lehar-konyv.pdf
A Lehár Ferenc Emlékév keretében, a napokban jelent meg Klemen Teréziának, a komáromi székhelyű Lehár Ferenc Polgári Társulás elnökének és a budapesti Margitay Zoltánnak Az operettkirály – Lehár Ferenc életútja című közös könyve, amely októbertől a Felvidéken és Magyarországon is kapható. A kötet kuriózumokat és eddig másutt nem látott fotókat, illetve dokumentumot is tartalmaz.
A kötetet a Pro Museum Polgári Társulás, Észak- és Dél-Komárom Önkormányzata, a Nemzetpolitikai Államtitkárság és a Kultminor támogatásával, 700 darabos példányszámban adta ki. A szerkesztés Gallo Vilmos történésznek, a grafikai szerkesztés pedig Bölcskei Zoltánnak köszönhető. Október 1-től már megvásárolható a komáromi Diderot Könyvesboltban és a budapesti Libra Books Kft. Liszt Ferenc Zeneboltban, a későbbiekben pedig további helyszíneken is.
A könyv megrendelhető a bolti árnál (ccra 5.900 Ft - 6.400 Ft) olcsóbban, 4.500 Ft-ért, nálam. Érdeklődés esetén privátban megadok egy e-mail címet, amelyre elküldhető az igény.
Nagyszerű, archív hangdokumentum került elő - sok más operaénekes nagyság és színészóriás - köztük a fiatal Udvardy Tibor - közreműködésével: a rádióstúdióban lemezre rögzített "A víg özvegy"első teljes felvétele még töredékében is felbecsülhetetlen érték s persze kuriózum a javából!
Udvardy Tibor hazai viszonylatban idővel a legideálisabb gróf Danilovics Daniló lett Lehár operettjében; alakította a szerepet színpadon, énekelte rádió- és hanglemezfelvételeken - de itt még a másik tenorfőszerepben csillogtatta meg énekhangját: Camille de Rosillon karakterében lophatta be magát a rádióhallgatók szívébe, az 1940-es évek legelején!
"Hagyatékból került elő az egyik legkorábbi rádióhangjáték Honthy és Laurisin hangjával" Fidelio.hu - 2018.10.26. 14:45
Az 1941-es hangfelvétel előkerülése hihetetlen szenzációnak számít a magyar rádiózás történetének dokumentumai között, hiszen a Magyar Rádió hangarchívuma az 1945-ös ostrom idején egy hangjáték kivételével teljes egészében elpusztult.
A Magyar Nemzeti Filmalap Filmarchívum Igazgatósága által fenntartott Gramofon Online szerkesztői és kutatói egyedülálló hangdokumentumra bukkantak egy hanglemezhagyaték vásárlásakor, amelyet közzétettek a Filmarchívum YouTube csatornáján. A Rádió Víg özvegy operett felvételén Honthy Hanna és Laurisin Lajos hallható.
Az ember tragédiája 1938-as hangjáték-előadása az egyetlen teljes egészében fennmaradt rádiójáték a háború előtti korszakból, amely üzletekben is kapható volt, ennek köszönheti fennmaradását. Ami ezen kívül ma hallható, az töredék csupán, néhány perces röntgenfilmre, vagy lakklemezre vágott házi felvétel, amelyet az akkori középhullámú rádióadásokból otthon rögzítettek a megszállott rádióamatőrök. Ezekből a vegyes minőségű szilánkokból és a filmhíradó tudósításából azonban világosan kiderül, hogy hihetetlen energiákat mozgósítottak akkoriban egy-egy rádiós hangjáték kedvéért, amelyeket minden alkalommal „élőben”, keverés és mindenfajta utómunka nélkül rögzítettek a rádióstúdióban.
Igazi bravúr volt ez a műfaj, amely időbeli terjedelménél fogva nem sok próbát engedhetett meg magának, ráadásul a rendezőnek, színészeknek és a zörejezőknek is egyazon stúdióban kellett dolgozniuk az egyetlen mikrofon szűk hatósugarában.
Az első rádiójátékokról nem készült hangfelvétel, így azok örökre elszálltak az éterben. Később azonban már egyre többet felvettek a PVC alapú, hajlékony úgynevezett „Decelith” lemezekre, amelyeket 1936-tól kezdett gyártani egy német celluloidgyár. Ezek képezték a Magyar Rádió hangarchívumának legértékesebb részét, hiszen a felvételek sok esetben csak egy példányban készültek.
Sajnos a most előkerült Víg özvegy hangfelvétel sem teljes, mégis hiteles képet ad a háborús évek rádiókultúrájáról, amelyről könyvtárnyi irodalom született már. Az 1941-ben felvett lemezeken a Víg özvegy 140 perces rádióoperett-változatának mintegy a fele maradt fenn, amely a színházi közvetítésekhez hasonlóan eredetileg háromrészes volt. A fennmaradt 74 percnyi hanganyag egybefüggő, a cselekmény a második felvonás közepén ér véget a 28. lemezoldalnál. A közismert Lehár-operett rendezője a most 50 éve elhunyt Németh Antal dr. volt, aki ezekben az években a Rádió drámai osztályát is vezette.
A hangjáték szereplői az akkori idők legnagyobb énekes színészei, akik közül sokakról ez a hangjáték az egyedüli fennmaradt hangzó dokumentum. Ilyen a férfi főszerepet alakító Laurisin Lajos is, aki a németek 1944-es bevonulásakor a Magyar Rádió irodalmi osztályának fő-dramaturgi székében épp az akkor eltávolított Németh Antalt váltotta. A női főszereplő Honthy Hanna volt, akit ebből az időből szintén csak legfeljebb filmről ismerhetünk. Egyedülálló színpadi karrierjének első évtizedeiről jóformán csak fényképek maradtak fenn, egykori játékát már az emberi emlékezet sem őrizheti. Rajtuk kívül számos operaházi és prózai színész is játszik a hangjátékban, amely az 1941-es karácsonyesti bemutatót követően még kétszer, 1942-ben és ’43-ban is szerepelt a Rádió műsorán.
Hogy a 14 darab Decelith-lemez hogyan kerülte el a Budapest ostromakor bekövetkezett pusztulást, legalább olyan megválaszolhatatlan kérdés, mint az, hogy vajon hová tűnhetett el a rádiójáték hiányzó másik fele.
A víg özvegy (rádióoperett, 1941) - töredék https://www.youtube.com/watch?v=aMSx-h8PD_M Magyar Nemzeti Filmarchívum
Közzététel: 2018. okt. 26.
„Víg özvegy“- Operett három részben. Zenéjét szerezte Lehár Ferenc.
Leon Viktor és Stein Leó szövegkönyve alapján rádiószínpadra alkalmazta
és rendezte dr.Németh Antal.
A verseket fordította dr. Liszt Nándor. A rádiózenekart vezényli Fridl Frigyes. Rendező: dr. Németh Antal.
Személyek:
báró Zéta Mirkó montenegrói párizsi nagykövet — Maleczky Oszkár;
Valencienne, a felesége — Farkas Ilonka;
gróf Danilovics Daniló, követségi titkár — Laurisin Lajos;
Glavari Hanna, az özvegy — Honthy Hanna;
Camille de Rosillon — Udvardy Tibor;
Vicomte Cascada — Hámory Imre;
Raoul de St. Brioche — Mally Győző;
Bogdanovics, montenegrói konzul — v. Garamszeghy Sándor;
Sylvanie, a felesége — Berky Lili;
Kromow montenegrói követségi tanácsos — Pethes Sándor;
Olga, a felesége — Haraszti Mici;
Prascoia — Gobbi Hilda;
Nyegus, írnok a követségen — Gózon Gyula;
Első, második, harmadik hölgy — Hódy Gitta, Kóry Judit és Romváry Gertrúd;
Első, második úr — Szilassy Gyula és Primusz István
https://www.blikk.hu/sztarvilag/kultura/megtalaltak-honthy-hanna-elveszett-felvetelet/023fwzl
https://www.youtube.com/watch?v=ZrjfBEZ2gw8
HONTHY HANNA : A víg özvegy - Vilja dal - az 1941-ben közvetített rádiójáték részlete
A Dankó Rádió egy korábbi operettadásában ("Az a szép") a szerkesztő-műsorvezető, Erdélyi Claudia Honthy Hanna által énekel "Glavari Hanna"-szerep kapcsán tért ki erre a „csonka” - elveszettnek hitt - Víg özvegy-lemezkülönlegességre, a 2018-as diósdi előbukkanásának történetére és a megmaradt - "élőben sugárzott" - rádiós felvétel érdekességeire. Ez a felvétel az egyetlen háború előtti hanganyag, amelyen Honthy Hanna operettszerepben hallható
"Budapest — Nem hittem a szememnek és a fülemnek! – mondta Kurutz Márton, a Magyar Nemzeti Filmalap - Filmarchívum gyűjteményi és kutatási vezetője, aki személyesen ment a diósdi víkendházhoz, hogy a telefonon bejelentett „régi lemezeket” megvizsgálja.
Kincsre lelt, előkerült a rég elveszettnek hitt 1941-es A víg özvegy című operettről készült felvétel Honthy Hannával (†85).
– Tudtam, hogy a második világháború előtt ilyen német gyártású, hajlékony PVC-korongokra rögzítettek a rádióban, de akkor még fogalmam sem volt arról, hogy kincset tartok a kezemben. Ironikus, hogy csak A víg özvegy élte túl a hangarchívum pusztulását – mosolygott a szakember, arra utalva, hogy az 1945-ös ostrom idején minden megsemmisült. Illetve Az ember tragédiája fennmaradt, de csak azért, mert Madách Imre drámájának 1938-as hangjáték- változatát forgalomba hozták. Eredeti, rádiós felvételei odavesztek a budai alagút alatti pincerendszerbe mentett rádiós hangarchívum felrobbanásakor.
– Az úrnak arról fogalma sem volt, ezek a Decelith-lemezek hogyan kerültek a családja birtokába. Arra gyanakszom, a rádió diósdi adótornyában lehettek előkészítve sugárzásra az orosz bevonulás időszakában, de egy alkalmazott kimentette őket. Rejtély, miért csak az első felét, ezt a hetvennégy perces anyagot vitte magával, talán ketten voltak, és az anyagot kettéosztották – magyarázta Kurutz Márton, aki ennél is továbbment.
– A férfifőszerepet játszó Laurisin Lajos jobboldali volt, a háború után Amerikába emigrált, ami miatt a pártállami évtizedekben tiltólistán volt, akárcsak a felvétel. Ezt a lemezek megmentője is tudta, és elképzelhető, hogy nem érte meg a rendszerváltozást – fejtegette a kutató, és nem tagadta, megdobogtatta a szívét, amikor a primadonna-királynő hangját meghallotta. – Honthy Hanna ekkor volt pályája csúcsán, és bár néhány filmben szerepelt, ez a felvétel az egyetlen háború előtti hanganyag, amelyen operettszerepben hallható. Az már hab a tortán, hogy a lemezek szinte sértetlenek, egyszer vagy kétszer játszották le őket. Kész csoda! – áradozott Kurutz Márton, aki hozzáférhetővé tette a kincset a Filmarchívum YouTube-csatornáján.
Csak egy mikrofon volt
Micsoda sürgés-forgás lehetett a Magyar Rádióban A víg özvegy című Lehár-operett 1941-es rögzítésekor! Helyszíni próbára és utólagos keverésre nem volt lehetőség, és a hangszigetelt stúdióban mindössze egy mikrofon állt rendelkezésre. A művészek ezen osztozkodtak a zörejezőkkel, méghozzá roppant szűkösen, mert a vesemikrofon csak egy bizonyos távolságig rögzített."
Most bukkantam rá a Magyar Katolikus Rádió oldalán az április, május, június, július és augusztus hónapokban sugárzott, ötrészes Lehár-sorozatának utolsó két adására, melyekben a 150 éve született világhírű magyar zeneszerző művészetét idézte meg:
IV. rész
2020. július 26. |
|
Goethe, a költőóriás a főszereplője Lehár Ferenc Friderika című dalművének. Szerkesztő: Boros Attila |
https://www.katolikusradio.hu/archivum.php?firstaudioid=20&mev=2020&mho=07&mnap=26&mora=20&mperc=04
Az időskálán 4:28-tól
A felvételen Helen Donath (Friderika) és Adolf Dallapozza (Goethe) énekel. A Bajor Rádió Ének- és Zenekarát Heinz Wallberg vezényli.
https://www.amazon.com/Dallapozza-M%C3%BCnchner-Rundfunkorchester-Wallberg-Donath/dp/B086GWKT96
V. , befejező rész:
2020. augusztus 23. |
|
Szerkesztő: Boros Attila Lehár gála - Operaénekesek Lehár felvételeiből válogatunk https://www.katolikusradio.hu/archivum.php?firstaudioid=20&mev=2020&mho=08&mnap=23&mora=20&mperc=04 Az időskálán 4:20-tól |
A 150 éve született Lehár Ferenc életéről nyílik tárlat a Somogyi-könyvtárban
SZERZŐ: Róth Balázs
Szeged.ma.hu - 2020. SZEPTEMBER 7.
A 150 éve született Lehár Ferenc zeneszerző-karmester életéről szóló kiállítás nyílik a Somogyi-könyvtárban.
Lehár Ferenc (1870–1948) zeneszerző, operettkomponista, karmester születésének 150. évfordulója alkalmából a művész életútját bemutató kamarakiállítás nyílik a Somogyi-könyvtárban. A tárlat Lehár életének fontosabb állomásait kíséri végig a könyvtári dokumentumok segítségével.
A látogatók megismerhetik a zeneszerző sikeres bécsi éveinek eseményeit, magánéletét, termékeny művészetét, amellyel meghódította a világ nagy színpadait. A kiállítás az operettek mellett a komponista más zenekari műveit is bemutatja.
Lehár Ferenc a kor egyik legnagyobb operaszerzőjével, Puccinivel is jóban volt, aki állítólag azt nyilatkozta, hogy ha Lehár az operák felé fordult volna, ő lett volna a legnagyobb ellenfele. Eleinte voltak is ilyen jellegű próbálkozásai, de végül az operettben teljesedett ki – és ezzel a műfaj egyik legjelentősebb életművét alkotta meg.
A kiállítás szeptember 9-től október 6-ig tekinthető meg a Somogyi-könyvtár
első emeleti olvasótermében.
Szeged, Dóm tér 1-4.
https://www.jegymester.hu/hun/Production/58087/Lehar-gala
Budapesti Operettszínház, 2020. november 11., 19.00
Lehár gála
"Idén százötven éve, 1870. április 30-án született a népszerű zeneszerző, operettkomponista és karmester, Lehár Ferenc. Az évforduló alkalmából nagyszabású ünnepi gálaműsorral készül a Budapesti Operettszínház. Az est során felcsendülnek a szerző legnépszerűbb slágerei színházunk sztárjainak előadásában: fellép Bojtos Luca, Dolhai Attila, Fischl Mónika, Kerényi Miklós Máté, Kiss Diána, Laki Péter, Lukács Anita, Ninh Duc Hoang Long, Szendy Szilvi és Vadász Zsolt. A pazar előadást színesíti a Budapesti Operettszínház Énekkara és Balettkara, színházunk Zenekarát Pfeiffer Gyula vezényli. A gálát Ionel Pantea álmodja színpadra."
Lehár Ferenc - Arany és ezüst - Orchestral Hits 1977 SLPX 16595
Digital transfer, noise cleaning and remastered at Audio Design Studio 2019 th.
A oldal
01 - A víg özvegy - Nyitány
02 - Frasquita - A III. felvonás előjátéka
03 - Éva - keringőjelenet a II. Felvonásból
04 - Arany és ezüst - Keringő
B oldal
05 - A mosoly országa - Nyitány
06 - Luxemburg grófja - A III. Felv előjátéka
07 - Paganini - Hegedűszóló az I. felvomásból
08 - Cigányszerelem - Nyitány
Szóló: Tamás István ( hegedű B / 3 )
Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara
Vezényel: Sándor János
MHV felvétel ℗ 1977
Qualiton SLPX 16595
KÁEL CSABA RENDEZÉSÉVEL EMLÉKEZNEK LEHÁR FERENCRE BALATONFÜREDEN
2020. JÚLIUS 23. CSÜTÖRTÖK 07:04 - MNO.HU
"– Nem biztos, hogy emlékévekkel kell a hangsúlyosabb évfordulókon túlterhelni az emlékezetet, egy-egy kimagasló alkotónk születésének jubileumán. Lehár Ferenc 150 éve született, a bécsi operett kimagasló alakja és a műfaj megújítója volt, akinek dallamai a reformkori városrészben, Balatonfüreden méltó helyet kapnak szombat este – fogalmazott Káel Csaba, a Művészetek Palotája (Müpa) vezérigazgatója, a Lehár 150 gálaest rendezője.
Káel Csaba a bécsi operett második nagy hullámának zeneszerzőjéről szólva elmondta: a maga korában Bécsben Pucciniként emlegették, ami számunkra talán azért hat furcsán, mert gyakran alábecsüljük a műfajt.
– Nagyon el tudott mélyedni az emberi lélekben, szellemisége, életszeretete áthatja műveit. Többek között ennek köszönhető, hogy a kortársai rajongtak érte – fogalmazott a gálaest rendezője.
A szombati válogatásban a Luxemburg grófja, A mosoly országa, a Víg özvegy és a Cigányszerelem áriái csendülnek fel meg, vagyis Lehár legértékesebb műveivel emlékeznek a zeneszerzőre. A muzsikát a Mendelssohn Kamarazenekar szólaltatja meg, Kováts Péter vezényletével. A darabot Rálik Szilvia, Szántó Andrea, Haja Zsolt, Boncsér Gergely adja elő, Venekei Marianna koreográfiáját a Nemzeti Balett művészei táncolják el.
Lehár Ferenc 1870. április 30-án született Komáromban, előadói pályafutását színházi hegedűsként kezdte, emellett egy katonazenekarban is játszott. Első operettje a Bécsi asszonyok volt, amely világsiker lett. Az igazi elismerést A víg özvegy, a Luxemburg grófja és a Cigányszerelem hozta meg számára."
Lehár Ferenc valószínűleg legrégebbi ismert hangfelvételére bukkantak Ausztriában
Az 1901-ben készült lemezen az Osztrák-Magyar Monarchia gyalogezredének katonazenekara játssza a zeneszerző Jetz geht's los című katonaindulóját.
Lehár Ferenc valószínűleg legrégebbi ismert hangfelvételére bukkantak Ausztriában, az 1901-ben készült lemezen az Osztrák-Magyar Monarchia gyalogezredének katonazenekara játssza a zeneszerző Jetz geht's los című katonaindulóját.
Az 1870-ben született Lehár azokban az években a katonazenekar karmestere volt, és valószínűleg az Emil Berliners Hanglemeztársaság számára készült hangfelvételen is maga vezényelte a zenekart. Legalábbis ezt feltételezi Kai-Uwe Garrels, az ausztriai Bad Ischlben élő író, aki rábukkant a felvételre. A hanglemezen azonban nincs megjelölve, hogy ki vezényelte a zenekart.
A felvételnek egy digitálisan felújított változata július 27-én fog megszólalni Bad Ischl múzeumában azon a rendezvényen, amelyen bemutatják Garrels és Heide Stockinger Lehár Ferencről szóló könyvét, amelyet a zeneszerző születésének 150. évfordulója alkalmából írtak. A Komáromban született Lehár Ferenc olyan művekkel vált ismertté, mint A víg özvegy, a Luxemburg grófja és a Cigányszerelem. Életének nagy részét Bécsben és Berlinben töltötte, megújította a bécsi operettet és az operett műfaját.
(MTI)
Áthozom ide Edmond Dantes fórumtárs bejegyzését az "Operett, mint színpadi műfaj" topicból:
Érdeklődőknek, a 2020. július 25-ei balatonfüredi Lehár'150 Operettgála műsora és szereplői: (forrás https://www.programturizmus.hu/ajanlat-anna-fesztival.html)
Július 25. szombat .. Gyógy téri nagyszínpad, 20:30 óraű
Operettgála – „Lehár 150”
Jubileumi operettgála Lehár Ferenc születésének 150. évfordulója alkalmából.
Énekelnek: Rálik Szilvia, Szántó Andrea, Boncsér Gergely, Haja Zsolt, az Operaház magánénekesei
Rendező: Káel Csaba Nádasdy Kálmán-díjas, Kossuth-díjas filmrendező, érdemes művész
A műsor
1. A víg özvegy – nyitány
2. Giuditta – "Freunde, das Leben ist lebenswert" – Boncsér Gergely
3. Cigányszerelem – Messze a nagyerdő... – Szántó Andrea
4. Luxemburg grófja – "Szívem szeret" – Haja Zsolt
5. A víg özvegy – Vilja-dal – Rálik Szilvia
6. Arany és ezüst – koncertvalcer (balett)
7. A mosoly országa – Szerelmi kettős – Rálik Szilvia, Boncsér Gergely
8. Bécsi vér – keringő
9. Luxemburg grófja – Gimbelem, gombolom – Szántó Andrea, Haja Zsolt
10. A mosoly országa – "Vágyom egy nő után" – Boncsér Gergely
11. Báli szirének – koncertvalcer a Víg özvegy melódiáiból (balett)
12. A víg özvegy – Danilo belépője – Haja Zsolt
13. Guiditta – "Meine Lippen sie küssen so heiss" – Rálik Szilvia
14. A víg özvegy – Ajk az ajkon – Szántó Andrea, Haja Zsolt
15. A víg özvegy – Grisette – Szántó Andrea
Kapcs. 3969., 1851. sorszámok
-
Magyar Nemzet, 1959. január 8.
Megérkezett Párizsból Kristóf Károly színpadi szerző és Rékai Miklós karmester, akik a Châtelet Színház vendégeiként a Rose de Noël című operett bemutatóján vettek részt. A Budapesten és Losoncon játszódó operett Kristóf Károly Első szívdobbanás című szövegkönyve nyomán készült, rendezte Maurice Lehman, zenéjét Lehár melódiáiból Rékay Miklós állította össze. A párizsi lapok meleg hangon emlékeztek meg a magyar zeneszerzőről és a róla szóló posztumusz daljátékról.
-
Film Színház Muzsika, 1959. február 20.
A párizsi Châtelet Színház nagy sikerrel játssza a Rose de Noël (Karácsony rózsája) című látványos operettet. A magyar rádió még hangjáték formájában közvetítette régebben: Az első szívdobbanás címmel. Az operett szövegét Kristóf Károly librettója alapján Raymond Vincy alkalmazta színpadra, zenéjét pedig Lehár Ferenc hagyatékából a nemrég elhunyt Rékay Miklós állította össze.
A történet két részből és 18 képből tevődik össze, színhelye: Budapest és Losonc, 1896-ban.
A francia közönség nagy tetszéssel fogadta Lehár muzsikáját és a hangulatos szöveget. Nicole Brossin és André Dassary, az operett két főszereplője.
-
1959. június 15., Petőfi Rádió 19.15 – 19.45-: Részletek Lehár Ferenc Az első szívdobbanás c. operettjéből:
"HÉTFŐN ESTE közvetíti a Petőfi-rádió Lehár Ferenc— Kristóf Károly Az első szívdobbanás című, Párizsban színre került operettjének helyszíni felvételeit André Dassary, Nicole Broissin, Rosine Brédy és Henri Bédex közreműködésével, Félix Nouvolone vezényletével, a Châtelet színház zenekarával.
- 1959. július 29. Esti Hírlap
□ 250. JUBILEUMI ELŐADÁS volt szombaton este a párizsi Châtelet Színházban Lehár Ferenc Az első szívdobbanás című poszthumusz operettjéből.
Az együttest a jubileum alkalmából táviratban üdvözölte Budapestről Kristóf Károly, a szövegkönyv írója, s a zenei feldolgozó, Rékay Miklós özvegye.
-
Esti Hírlap, 1959. október 21.
HÁROMSZÁZÖTVENEDSZER került színre a múlt hét csütörtökjén párizsi Châtelet Színházban Lehár Ferenc —Rékay Miklós—Kristóf Károly „Az első szívdobbanás” (Rose de Noël) című operettje. A ritka jubileumot 350 gyertyás tortával, s a színház Szajna-partra néző büféjében rendezett koktélpartival ünnepelték.
-
1959. november 22. Esti Hírlap
„A karácsony rózsája” - Párizsban
400 ... Ma este a párizsi Châtelet Színházban négyszázadszor kerül színre Lehár Ferenc—Kristóf Károly „Az első szívdobbanás” (Rose de Noël) című operettje André Dassary főszereplésével.
-
Esti Hírlap, 1960. január 8.
A LYONI OPERAHÁZ karácsonykor bemutatta Lehár—Kristóf—Rékay Az első szívdobbanás című daljátékát.
-
Esti Hírlap, 1961. december 24.
Magyar operett belgiumi bemutatója
Lehár Ferenc—Kristóf Károly—Rékay Miklós: Az első szívdobbanás című operettjének ma este van a belgiumi bemutatója. Charleroi városban, a Szépművészetek Palotájában adják először a darabot, Maurice Lehmann rendezésében, V. Avaert vezényletével. Rose de Noël (Karácsony rózsája) a francia címe.
-
Esti Hírlap, 1962. március 27.
□ AZ AVIGNONI OPERAHÁZ szombaton este nagy sikerrel mutatta be Lehár Ferenc—Rékay Miklós—Kristóf Károly: Az első szívdobbanás című daljátékát. A tenorfőszerepet Henri Gui énekelte, aki legutóbb a bécsi operaházban vendégszerepeit a Pélléas és Mélisande díszelőadáson a Debussy-ünnepség alkalmából.
Kapcs. 366., 363. sorszámok
Adalék a korábbi bejegyzésemhez
1959. július 29. Esti Hírlap
□ 250. JUBILEUMI ELŐADÁS volt szombaton este a párizsi Châtelet Színházban Lehár Ferenc Az első szívdobbanás című poszthumusz operettjéből. Az együttest a jubileum alkalmából táviratban üdvözölte Budapestről Kristóf Károly, a szövegkönyv írója, s a zenei feldolgozó, Rékai Miklós özvegye.
Igen: Balatonfüreden lesz Opera Gála (is) - a "Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek" topicba korábban már beírtam a feltüntetett műsortartalmat ( 4674. sorszám alatt); a jelzett másnapi Lehár Gála semmitmondó információja, illetve annak hiánya engem is foglalkoztat, és kérdéseket vet fel...
Én is figyelmetlen voltam: kimaradt a hivatkozott, egre témájú hozzászólás 707.száma. Elnézést