Bejelentkezés Regisztráció

Lehár Ferenc


52 Búbánat 2008-01-20 21:56:34 [Válasz erre: 51 Búbánat 2008-01-20 21:56:00]
Folytatom ’Egy bécsi jégpályán’ „A bécsi Stadtpark mögötti jégpályán vezényli a katonazenekart, s itt ismerkedik meg egy szép lánnyal, Lizzy kisasszonnyal, aki bemutatja őt a papájának, Viktor Leonnak. A híres szövegíró és a rendező fantáziát lát Lehárban, s megbízza legújabb szövegkönyve, a ’Drótostót’ megzenésítésével… ’Hagyjon békén avval a szerencsétlen katonakarmesterrel’ – mondja Leopold Müller, a Karl Theater igazgatója Viktor Leonnak, végül mégis enged, s nem bánja meg, az operett kétszázszor megy egyfolytában. Pesten a Magyar Színházban a századik előadást vezénylő komponistát Sziklay Kornél, a táncoskomikus üdvözli… ’A Drótostótnak mestere, magyar fiú-Lehár, hogy nem egészen a miénk, hogy Bécsben él, de kár!’ „ A ’Víg özvegy’ sikere „Viktor Leon új szövegkönyvet ír, a ’Víg özvegy’-et, s Lehár hozzá nem Strausst utánzó szabvány bécsi muzsikát, hanem újszerű, színmámorban tobzódó ’kozmopolita’ melódiákat. Karczag Vilmos, a Theater and der Wien igazgatója éppen ettől az újszerűségtől idegenkedve elutasítja a darabot, s a dühösen méltatlankodó szövegírót gúnyosan így nyugtatja meg…’Ne izgassa fel magát, kedves Leon, ez nem muzsika!’… Végül enged, s örül, hogy rossz prófétának bizonyult, mert a ’Víg özvegy’-et egy esztendeig nem lehet levenni a műsorról, s utána a ’Die lustige Witwe, a The Merry Vidow’, a ’Veuve Joyeuse’, a Vidova allegra’ megindul mind mai napig páratlan világhódító útjára. Öt esztendő alatt 18 ezerszer játsszák világszerte, s a szerzők ebből az alkalomból ezüst emlékplakettet ajándékoznak Karczagnak… a plakett egyik oldalán néhány hangjegy a ’Vilja-dalból’, a másikon egy mondat: ’Ne izgassa fel magát kedves Karczag, ez nem muzsika!’ Otto Schneidereit német színháztörténész szerint a ’Víg özvegy’-et 1954-ig 75 ezerszer játszották a földkerekségen, tehát a világ legtöbbször színre került operettje, s azóta is játsszák. ’A világhír szárnyán’ „Lehár ezután ontja az operetteket, közöttük olyan örökzöldeket, mint a ’Luxemburg grófja’, ’Cigányszerelem’, ’Éva’, ’Pacsirta’, ’Kék mazúr’, ’Frasquita’, népszerűsége már egyenlő Offenbachéval és Strausséval. Jellemző, hogy van idő, mikor Berlinben egy napon hat színház, Párizsban három játszik egyszerre Lehár-operettet. Ötvennégy esztendős korában kis szünetet tart, s ekkor azt suttogják róla, hogy kiírta magát… A ’Paganini’, az ’Apukám’, a ’Cárevics’, a ’Mosoly országa’, a ’Szép a világ’ és a ’Giuditta’ válaszol erre a híresztelésre. Egyéb művei mellett 34 operettet írt, a század legtermékenyebb operettszerzője.\" Folytatom

51 Búbánat 2008-01-20 21:56:00
Folytatom ’Még egyszer Lehárról’ „1937 nyarán Ischlben jártam, s otthonában felkerestem az ősz mestert. A salzburgi Ünnepi Játékokról jöttem, volt néhány hírem, ami Lehárt érdekelte. Néhány bécsi újdonsággal is szolgálhattam, közöttük a színház-és főleg az operettválságról szóló, s állandóan napirenden lévő problémákról. - Sorra buknak az új szerzők operettjei… Lehár csendesen bólogatott - Ez nem véletlen – mondta. – Az operett egy szakasza megint lezárult. Korfordulóban vagyunk, fél lábbal már bent az új, a gépesített korban, amelynek más a formája, tempója, ritmusa, s életét zeneileg is másként kell kifejezni. Ez már az új nemzedék feladata, s úgy vélem, azok a fiatal muzsikusok, akik a mi, az öregek útját követik, helytelenül teszik, mert így egy olyan kor légkörében akarnak alkotni, amelyhez közvetlen élmények nem fűzik, személyes emlékeik nincsenek.’ - És a mester? – kérdeztem. - Nekem már nincs több mondanivalóm – válaszolta egyszerűen. „ ’Epilógus’ „ A horogkeresztes fasizmus idején visszavonult Ischlbe. Bécsben nem mutatkozott többé. Nem volt ott mit keresnie. Az ő világa megszűnt. A Theater an der Wien bezárta kapuit, a bécsi Múzeum-kávéház híres Lehár törzsasztalának társasága feloszlott, legjobb barátai és munkatársai szétszéledtek, elpusztultak a koncentrációs táborokban vagy az emigrációban. Louis Treumann, az első Danilo éhen halt Theresienstadtban, a komikus Fritz Grünbaumot Dachauban agyonverték, kedvenc librettistája Fritz-Löhner Beda elpusztult Auschwitzban. Robert Musil, a nagy osztrák író svájci, és Richard Tauber, a Lehár-operettek feledhetetlen tenoristája londoni emigrációba kerültek. Lehárnak a háború utolsó esztendejében sikerült feleségével kijutnia Svájcba. Sophie asszony ott meghalt, az aggastyán mester 1948-ban súlyos betegen visszatért Ischlbe, s még az év novemberében, 78 esztendősen örökre eltávozott.” Andor Leon /Tükör – 1970. április 28., (17. szám)/

50 Búbánat 2008-01-15 12:07:07 [Válasz erre: 49 virius 2008-01-15 00:15:55]
Meleg ajánlatú Puccini-fénykép látható Bad Ischlben, az operett-fejedelem Traun partján álló villájában is (ma múzeumház), párja a Torre del Lagoban, a Puccini-villában a zongorája tetején található dedikált, bekeretezett Lehár-fényképnek. Itt Bad Ischlben is a látogató számára azonnal kiderül, mennyire becsülte az olasz operakomponista a magyar operettszerzőt, mennyire tudta, hogy az a maga útján jár, s korántsem foglalkozik \"Puccini-dallamok felhígításával\", ahogy ezt egyesek felületesen, de oly szívesen állítják.

49 virius 2008-01-15 00:15:55 [Válasz erre: 47 Búbánat 2008-01-11 10:27:01]
\"Olykor „felhígított Puccini” váddal illették\" Azt meghiszem. Puccinit meg ugyanakkor \"az olasz Lehár\"-nak titulálták.

48 Búbánat 2008-01-14 21:02:05
Végre megjelent Lehár első operettje is lemezen: Wiener Frauen (Bécsi Asszonyok) A CPO Lehár-sorozatának – ha jól számolom a tizennegyedik darabja került tavaly év végén a lemezboltokba. Meg kell jegyezni, hogy nem a teljes operett van a lemezen; inkább keresztmetszete, a legszebb számokat tartalmazza, összesen tizennégyet. A lemezen közreműködnek: Anke Hoffmann, Anneli Pfeffer, Peter Minich, Thomas Dewald, Boris Leisenheimer, Elsbieta Kalvelage, WDR Rundfunkchor, WDR Rundfunkorchester, Helmuth Froschauer Az utolsó számként felcsendül a magyar nyelven is jól ismert katona- induló , a „Banda élén...“, melyet Külkey László ragyogó rádiófelvételéről gyerekkorom óta a kedvenc Lehár-melódiák között tartom számon. Ez a „Nechledil marsch“ itt a CD-n nagyszerű kóruskíséretes refrénnel hallható: Boris Leisenheimer énekli. Kitűnő a zenei tolmácsolás, ragyogó hangon énekelnek a művészek. A Bécsi asszonyok bemutatója 1902-ben volt a Theater an der Wienben, nálunk először a Városligeti Színház mutatta be 1910-ben. Örülök, hogy a CPO Records jóvoltából csaknem a teljes zenei anyagát megismerhettem a kitűnő operettnek!

47 Búbánat 2008-01-11 10:27:01
Lehár dicsősége, világhírneve itthon egyeseket – már életében is – zavart, nemcsak agyondicsérték, hanem olykor kritizálták is más-más oldalról. Olykor „felhígított Puccini” váddal illették. Magának Puccininak egyik kedves zeneszerzője volt Lehár, barátságuk közismert! Nem eléggé köztudott, ezért itt elmondom, hogy egyszer Puccininál nagy estély volt, s a társaságban felfigyeltek arra, hogy a nagy olasz mester egy alkalommal fogja magát, leül a zongorához és Lehár-keringőket játszott – mindvégig kotta nélkül! Egyébként Torre del Lagoban, a zeneköltő villájában, a zongorán ma is ott látható Lehár Ferenc meleg ajánló sorokkal ellátott bekeretezett fényképe! Egy másik jelzővel is illették Lehárt: „nem eléggé magyar” a zenéje. Olvastam valahol, Nádasdy Kálmán mesélte, hogy egy alkalommal Kodály Zoltán kelt Lehár „védelmére”, 1943 februárjában, a Margitszigeten. (Éppen a Nagyszállóban üdült, amikor Nádasdy valami ügyben felkereste őt, akkoriban éppen a „Garabonciás” daljátékot rendezte, így került szóba Lehár.) Kodály mosolyogva védte meg Lehárt egy kellemetlenkedő megjegyzéssel szemben. A két komáromit együtt említette: amiként Jókai Mór a történeteivel, Lehár Ferenc a dallamaival szerzett örömet az emberek millióinak! És ez nem közömbös. Szép történetekre és szép dallamokra szüksége van az emberiségnek – mondta Kodály. Lehár mindig magyarnak vallotta magát, magyar útlevéllel járt a világban. A második világháború befejezése után, mihelyt lehetségessé vált, jelentkezett hatóságainknál, és útlevele meghosszabbítását kérte. Magyarsága mellett pedig éppen a háború közepén tett egyértelmű hitet, tüntetően szinte, amikor Márkus László kérésére az Operaháznak megkomponálta a Garabonciást, az 1848. légkörét idéző daljátékot, amely a Cigányszerelem melódiavilágából, Innocent-Vincze Ernő új szövegkönyvére teljesen átkomponált zenés játékká, majdnem operává nőtt. A két bejegyzéssel lejjebb ismertetett – idézett „Előszó”-ja a Garabonciáshoz, egyértelmű hitvallása magyarságának; cáfolata minden rosszmájú megjegyzésnek!

46 Búbánat 2008-01-11 09:32:41 [Válasz erre: 45 Búbánat 2008-01-07 23:44:10]
Érdekessége a „Garabonciás”- nak, hogy „A merengőhöz” című Vörösmarty-költeményhez is dallamot írt Lehár, az egyik férfi főszereplő számára. Nádasdy Kálmán volt az ötlet spiritus rectora. Példás magyar prozódiával szólalt meg a nagy költemény zenés változata; Hámory Imre énekelte. A címszereplő, Józsi, a vándordiák, Udvardy Tibor volt. A Rádió Dalszínháza „A vándordiák” címen készítette el jó egy évtizeddel később a daljáték rádióváltozatát.

45 Búbánat 2008-01-07 23:44:10
Hogyan született a „Garabonciás” - regényes daljáték három felvonásban? Írta: Lehár Ferenc Az Operaház kitűnő igazgatójának, Márkus László barátomnak felkérésére két magyar vonatkozású művem közül a Cigányszerelem-re esett a választás, hogy abból készüljön új, átdolgozott forma az első magyar zenés színpad számára. Nagy örömmel fogtam munkához. A Giuditta óta, csaknem nyolc éve nem komponáltam új dalművet. Részben nagy elfoglaltságom, hangversenyek és rádiószereplések tartottak vissza a munkától, részben pedig az, hogy nem találtam megfelelő szövegkönyvet. Számos darabot olvastam végig, sok jót is, de ha a szövegkönyv olvasásakor nem szólal meg a zeneszerezőben a muzsika, akkor úgyis hiába. Amikor megismertem a Cigányszerelem átdolgozási tervének új szövegkönyvét, Innocent-Vincze Ernő munkáját, „hallottam” magamban a zenét, amit ezek a versek kívántak. Szövegírót kerestem és költőt találtam. Munka közben elhatároztam, hogy amennyire lehetséges, átformálom és kibővítem a régi partitúrát az új könyv lehetőségei szerint. Egyik új részlet született a másik után s végül mintegy kétharmad részben megújult az eredeti darab, amelynek mostani zenéjében a régi számok már csak motívumszerűen hangzanak fel. Csak egy-egy jelenetben maradt változatlan a muzsika, de ez is új hangszereléssel szólal meg. A szövegkönyv is teljesen megújhodott, csak főbb vonalaiban, egy-egy jelenetben követi az eredeti mesét, amelytől a fennálló szerződések értelmében nem lehetett teljesen eltérni. Csak a zeneszerző tudhatja, milyen nehéz dolga lehetett a költőnek, hogy megőrizze egy harminc éve ismert mese alapszerkezetét és mégis új művet formáljon belőle. Minden jelenetben újak a versek és számomra új lehetőséget jelentett a versek magyaros ritmusa, prozódiája. Külön örömet okozott, hogy az új részekben magyar szavakra írhatok zenét, magyarul komponálhatok, azon a nyelven, amelyet gyermekkorom óta beszélek. Sok új lehetőséget jelentett az a légkör is, amelyben a darab most játszódik, 1848 eleje, amikor a szabadságharc előszele végigfutott az országon. A „Garabonciás” ugyan nem történelmi dalmű,a szabadságharc csupán háttere a romantikus, biedermeier mesének; csak annyi szerepel belőle, amennyi egy vándorló, kóbor muzsikus diák életébe is eljuthatott a nagy nemzeti megmozdulásból. De Józsi diák nemcsak az a csodaképpen megjelenő mesefigura, akiben egy regényes leánylélek ábrándjai testet öltenek, hanem egyben az örök szabadságvágy megtestesítője is. Különös szeretettel és őszinte lelkesedéssel komponáltam meg ezt az ízig-vérig magyar alakot. Szeretném, ha Józsi diák alakjával emléket sikerült volna állítanom azoknak a lelkes, muzsikus „garabonciás”-oknak, akik dalukkal, költő-lelkükkel mindig szolgálatába álltak a nagy eszményeknek, akik kóbor bujdosásukban, lemondó, küzdelmes vándorútjukon mindig a legszentebbet szolgálták:hazájukat, nemzetük, népük gondolatait. Nemcsak a művemben felhangzó lantos ének szól erről, de úgy érzem, erről szól egész munkám. Azokról a bujdosó énekmondókról, akik szerelmükről is le tudtak mondani, ha kellett és a család és az otthon békessége helyett, a hivatásukat követték. Továbbmentek és vitték szívükben a muzsikát, a gyújtó, szabadságért lelkesülő dalt, amit a lelkük diktált. Ezt az alakot, Józsi diákot, a „garabonciást” érzem és tartom a legfontosabbnak új művemben, ennek az alaknak zenei megfestését, kifejezését muzsikával, dallal, melódiával és ritmussal. Szívemhez nőtt dalművem többi szerepe is, de Józsi diák alakjában és egy magyar költő verseire írt új dalaimban akartam elmondani azt, amit belül mindig éreztem és érzek, hogy magyar vagyok. Nagy szeretettel és köszönettel gondolok mindazokra, akik új dalművem előadásában közreműködtek, Nádasdy Kálmánra, a kitűnő rendezőre, Rubányi Vilmosra, a gondos betanítő karmesterre, Oláh Gusztávra és Fülöp Zoltánra, a szép díszletek tervezőire, Márk Tivadarra, a jelmezek tervezőjére és Nádasy Ferencre, a balettek mesterére, valamint a „Garabonciás” pompás és széphangú szereplőgárdájára. Budapest, 1943. február 20. (A Garabonciás teljes szövegkönyvét – benne Lehár fenti előszavával – az 1943. évi operaházi bemutató alkalmával nyomatta és adta ki a „Harmónia Művészeti Szövetkezet” - becses antikvárszerzeményem!)

44 Búbánat 2008-01-04 10:48:38
A HUNGAROTON Classic új kiadványai között felfigyeltem a következő lemezre: Ferenc LEHÁR: Romantic Serenade works for violin Leila Rásonyi - violin Gabriella Gyökér - piano Chamber Orchestra

43 Búbánat 2007-12-21 15:41:34 [Válasz erre: 42 Búbánat 2007-12-21 15:30:46]
A TV Zenés Színháza dramaturgja, Ruitner Sándor szerkesztő mondta anno a bemutató előzményeiről: - A Vörös macska bemutatója egyben csendes megemlékezés volt Lehár születésének centenáriumáról. Hadd tegyem hozzá, hogy ennek az operettnek a 20-as években nem várt visszhangja volt. Mondhatjuk: Európában ez jelentette a musical-műfaj kezdetét! Éppen modernebb felfogása, zenei igényessége miatt is választottuk.

42 Búbánat 2007-12-21 15:30:46
Volt a Magyar Televízióban egy különleges Lehár-operettfilm bemutató: 1970 júliusában sugározták A vörös macskát. Hiába keresnénk ilyen címmel a Lehár- oeuvre-ben, nem találnánk, ugyanis ez az operett eredetileg a „Clo-Clo…” címet viselte. A színes TV-változatnak Kocsis Sándor volt az operatőre, a produkciót Szinetár Miklós rendezte. Bevallom, én nem láttam ezt a tv-operettet, de az eredetijét sem ismerem. Clo-Clo alakítója Almási Éva, ismereteim szerint nemcsak a dialógusokban látni, ő maga énekli Lehár melódiáit. A történet magva: Clo-Clo ünnepelt sanzonett egy párizsi orfeum tanyán. Címe: Rue de Rivoli 237. Ő a bár lelke és fő attrakciója. Heves természetű, legutóbb megverte egy rendőrt (nála nincs különbség civil és hatósági személy között). Egy este aztán közölte vele egy nyomozó (Farkas György játssza), hogy háromezer frank lesz a büntetése és egy kis börtön. Honnan szerezzen ennyi pénzt? Ír jómódú vidéki tisztelőjének, Perpignan város polgármesterének, Severinnek, egy rövid levelet: „Küldj azonnal háromezer frankot, a te Clo-clod.” Egy nap kedves asszonyság kereste fel: Severin felesége (Fónay Márta). Ő nyitotta fel levelét. A kért összeget menten átnyújtotta, s elmondta, hogy férje lányának hiszi, azaz Severin egy fiatalkori ballépése gyümölcsének, és meghívja Perpignanba, hogy legyen a gyermekük. Clo-Clo mindenáron elakarja kerülni a börtönt és újdonsült papáját is rokonszenvesebbnek gondolja, mint a foglárt. Tehát elhatározza: utazik. Vidéki ruhába bújik. Neve sem Clo-Clo már, hanem Babette. Severin (Feleki Kamill) majdnem elájul, mikor nevelőanyja bemutatja neki, mint a lányát… De Clo-Clot csak Chablais úr érdekli, aki a helybeli szüzek kórusát tanítja be „atyja” ötvenedik születésnapjára. (Neki Severin negyvenet vallott be. Így lehet bízni a mai szülőkben…) Nevelőanyja meg is kérte Chablais-t (Balázsovits Lajos), hogy tanítsa zenére, irodalomra, műveltségre. Clo-Clo úgy érzi, nem csalódott benne…. Vidéki idillét azonban sajnos megzavarja a rendőrség. Visszatér Párizsba, hogy újra felvirágoztassa az orfeumot… De erről a továbbiak a filmvásznon derüljenek ki – ugyanis - itt a meglepetés: 2008. március 22. Örökmozgó Filmmúzeum, 18:00 A vörös macska Lehár Ferenc Clo-clo című operettjének tévéváltozata Válogatás a Zenés TV-Színház műsoraiból Közreműködik: Almási Éva, Feleki Kamill, Fónay Márta, Balázsovits Lajos, Horváth Tivadar, Keleti László, Körmendi János, Kozák László, Farkas György, Hankó Elemér, Juszt Judit, Meskó Bánk, Rozsos István, Takács Mária, Holl István, Zentay Ferenc, Gálcsiki János, Laboch, Gerard, Jászai László, Bálint György, Náday Pál, Báró Anna, Berényi Ottó, Hámori Ildikó, Harkányi Endre; Revü Tánckar; A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és Nőikara, a Fővárosi Operettszínház Férfikara, a Budapesti Leánykórus (karmester: Blum Tamás) Koreográfus: Roboz Ágnes Rendező: Szinetár Miklós Díszlet: Drégely László Jelmez: Wieber Mariann Operatőr: Kocsis Sándor Azért nem bánnám, ha az MTV ismét műsorára tűzné az operettet, hogy szélesebb körben is (újra)felfedezhetővé váljon ez a ritka Lehár-opus.

41 Búbánat 2007-12-20 11:34:52 [Válasz erre: 40 Haandel 2007-12-19 19:58:07]
\"Soprano Ruth Ann Swenson stars as Anna Glawari, the wealthy and very marriageable lady whose fortune is needed to save the tiny country of Pontevedro from bankruptcy, with baritone Rod Gilfry as Count Danilo, the only man around who isn\'t burning to marry her. (He does come around eventually — this is operetta, after all.)\" Egyébként a Lehár-Puccini-kapcsolatot is említi a cikk szerzője.

40 Haandel 2007-12-19 19:58:07
[url]http://www.playbillarts.com/features/article/7430.html;The Rise of The Merry Widow[/url]

39 Búbánat 2007-12-04 11:55:32 [Válasz erre: 38 Haandel 2007-12-03 17:15:45]
Nagyszerű! Majd egy ismerősömet,aki tudja fogni az Arte-t, megkérem, hogy vegye fel nekem. Van egy két \"húzós\" név a szereplőgárdában...

38 Haandel 2007-12-03 17:15:45
[url]http://www.semperoper.de/de/oper/premieren_20072008/die_lustige_witwe.html;Die lustige Witwe[/url] Élő közvetítés a drezdai operaházból - 2007-12-21, 22:05-00:20 Arte(Díjmentes műholdas TV csatorna, Astra 19.2E)

37 Búbánat 2007-11-26 15:35:57
Lapozgatva a Film Színház Muzsika régi évfolyamait, megint egy Lehár-érdekességről számot adó cikkre figyeltem fel. 1970-ben ünnepelték Lehár Ferenc születésének 100. évfordulóját. Ebből az alkalomból a Magyar Televízió emlékműsort közvetített, amely az év május 2-án került adásba. Több Intervíziós állomás is sugározta. Rendezője Seregi László volt - hozza ezeket az információkat a cikk. A képes hetilap 1970. évfolyama 17 számában Ruitner Sándor, a televízió szerkesztője arról tájékoztatta előzetesen az olvasókat, hogy miközben a készülő Lehár-esthez kerestek film-és képanyagot, a szerkesztők ismeretlen és izgalmas dokumentumokra találtak: előkerült egy olyan húszperces filmtekercs, amelyen az idős Lehár (feltehetően Bad Ischl-i villájában) beszél életéről, sikerekben gazdag operettszerzői pályafutásáról. Vallomását maga kíséri zongorán. A filmtekercs csonka, nincs befejező része, azt sem lehet tudni, hogy ki készítette és mikor. Mondani sem kell, rendkívül megörültek a felfedezésnek: ez lett a nagyszabású emlékműsor gerince. Az „Arany és ezüst” című összeállítás keretjátékát Kristóf Károly, a népszerű hírlapíró, operettek és zenés játékok librettistája, televíziós forgatókönyvek szerzője készítette. Ő maga is őrzött könyvtárában és relikvia-gyűjteményében számos Lehár-emléket: interjúkat, riportokat, fényképeket a fiatal és idős Lehár Ferencről. Ruitner Sándor elmondja még, hogy a televízió Lehár-emlékműsorában hiteles, a korabeli újságokban megjelent beszélgetésekkel idézi fel Kristóf Károly a magát mindig magyarnak valló Lehár Ferenc alakját. Több mint 70 fényképet vetítenek, a többi között Lehár édesapjáról, családjáról, a későbbi nagy sikerek premierjeiről, ismert primadonnákról, színészekről, rendezőkről, azokról, akik részt vettek a Lehár-operettek előadásaiban. Egyébként az „Arany és ezüst” című műsor alcíme ez volt: „Beszélgetések Lehár Ferenccel”. De jó lenne, ha a Magyar Televízió előkeresné archívumából ezt a filmösszeállítást, és mondjuk jövőre, amikor Lehár halálának 60. évfordulója lesz, újból a műsorra tűzné!

36 Búbánat 2007-11-20 10:55:04
Opera, operett, dalciklus, librettók, szövegkönyvek, versek topicba is felraktam: A Magyar Királyi Operaház 1910. december 20-án mutatta be Lehár Ferencnek mára szinte elfeledett művét, A hercegkisasszonyt (Das Fürstenkind, 1909): Operett, előjátékkal, két felvonásban. Ez volt az első Lehár-operett, amelyet itthon az Opera előadott, mely egyúttal magyarországi bemutató is volt. Antikváriumban ráleltem a magyar szövegkönyvre, anno, egy kis füzetben jelent meg, gondolom, a darab bemutatójára időzítve nyomtatták ki (Globus Pénzintézetek Műintézete és Kiadóvállalat R.T. Budapest, Ára: 50 fillér. ) A füzetben későbbi időkből származó bélyegző lenyomatán: Magyar Állami Operaház Könyvtára, egy másik „pecséten”: Szakleltári szám: IV. 311-3/10 A füzetből néhány adat: Írta: Léon Viktor Fordította: Gábor Andor (A darab énekrészeinek szövegkönyve) Szereplők: Hadzsi Sztaurosz, parneszi herceg Fotíni, parneszi hercegnő, a leánya Marula, a dajkája Krisztodulósz, vén palikár Fotínu szolgálatában, Marula férje Dimitri, idegenvezető, a fiuk Bill Harris, amerikai hajóskapitány Dr. Hyppolite Clérinay, botanikus Thomas Barley, Stone & Co. londoni bankház főnöke Gwendolyne, a felesége Mary-Ann, a leányuk Periklesz, rendőrfőnök Rablók, Hadzsi Sztaurósz bandájában: Baziliósz, Kolcida, Falátisz, Tambúrisz, Milótisz, Musztákasz, Szpiró Matróz Történik 1856-ban Athénban és környékén. Következik a szövegkönyv… Rém érdekes a „mese”, és jó olvasni a dialógusokat! Nem egy szokványos, „regényes” Lehár-operett, amúgy sem… A neten találtam: A HERCEGKISASSZONY - BEMUTATÓ AZ OPERAHÁZBAN - (1910. DEC. 20.) Az Operaház igazgatójának, Mészáros Imrének, annyit fújtak a fülébe, fújtuk a fülébe - minden fölösleges repríz, indokolatlan vendégszereplés, elmaradt, továbbá gyenge és középszerű magyar operák premierje után -, hogy: sikert, sikert, sikert akarunk, míg ezután, úgy látszik, csakugyan gondolkodni kezdett arról, hogy egy kasszadarabot szerez magának. De hogyan tette? Nem sietett előadni a Pelléas és Mélisande-ot vagy nagy hirtelen A Nyugat leányát, nem kilincselt az igazán tehetséges magyar szerzőknél, hogy az istenért, írjanak végre egy jó magyar operát, amiért fenntartás nélkül lelkesedni lehet, hanem azt gondolta, hogy legjobb, legbiztosabb üzlet ma, mindenütt a világon mégiscsak Lehár. És előadatta ma Lehár Ferenc operettjét, a Bécsben diadalmas kétszáz előadást ért, kipróbált sikerű Fürstenkindet. A Fürstenkind igen jó operett; Lehár legkitűnőbb képességének hű tükre, egészséges, formás, melodikus stb. stb... de a számítás mégse jó. Legalább mi e percben úgy látjuk. Az a remény, hogy a Király-színház Lehár-publikumát el lehet csalni egy estére, kettőre, háromra, kilencre, húszra az Operaházba, nemigen fog megvalósulni. Viszont az Operaház rendes, kiművelt fülű közönsége nemigen hajlandó kétszer vagy többször megnézni egy ilyen operettet. Miért? Mert bosszúság és kellemetlenség végighallgatni ezt a szöveget és ezt a zenét, amely direkt a nagyvárosi közönség unintelligens, félművelt percentjének készült. A szakértőnek, a színházi embernek még akad mulatnivalója. Figyelheti és analizálhatja a szövegírót és a zeneszerző okos, ravasz, pénzre pályázó erőlködését: hogyan keresik ennek a közönségnek a kegyeit, hogyan igyekeznek kitalálni, mit kíván tőlük; hogyan vigyáznak aggódva, hogy valahogy semmi olyat le ne írjanak, ami \"azoknak\" félreértésre vagy unatkozásra adna alkalmat... Ez határozottan mulatság és sok tekintetben tanulságos. Mindez nem akar becsmérlés lenni. Hogy Lehár Ferenc kitűnő invenciójú, ötletes, eredeti ember, ezt senki se próbálja megtagadni. Tatjána (ezelőtt Kukuska) című operájában nem egy részletet találunk, amely méltó, hogy megbámulják. És mint operettszerző - kétségtelenül ma a legnagyobb. Híre, sikerei vetekszenek Offenbach egykori dicsőségével, sőt talán még a változott kultúrviszonyokhoz arányítva is, felülmúlják azt. Munkáiban haladást, előre való törekvést látunk. Mintegy óvatosan társítva, a közönségesség szirupjában próbál leadni előkelőbb zenei igazságokat is. Az opera felé gravitál, éspedig a Puccini értelemben vett melodráma felé. A formái lassanként bővültek, és a hanghatásaiban a bécsi nyárspolgárízlés virsliillata mellett egy-egy finom francia parfüm csapja meg az orrunkat. Instrumentációja színes, szellemes, és felhasználja mindazt a jót, drágát és könnyűt, amit Delibes és Puccini valaha kieszeltek. Sok minden jót lehetne róla mondani, de mégis illik és meg kell botránkozni azon, hogy ezzel az operettel az operaházban találkoztunk. Miért? A hercegkisasszony szövegét Léon Viktor írta. Arról szól, hogy egy görög rabló, Hadzsi Sztavrosz, egyetlen leányát, Fotinit, hercegkisasszonyként nevelteti. A leány semmit sem tud apja kedélyes, balkáni operett-mesterségéről, ellenben beleszeret Bill Harisba, egy amerikai tengerészbe (amint látjuk, nemzetközi darab), aki rendszerető jenki lévén, nem képes megérteni, hogy ezt a veszedelmes rablót a rendőrség képtelen elfogni. Megfogadja tehát az előjáték fináléjában, hogy kézre keríti. Hadzsi Sztavrosz értesülvén leánya szerelmesének elhatározásáról, ír Fotininek, hogy rögtön férjhez mehet Billhez, mihelyst az megnyerte a fogadást. Ez az első felvonásban történik. A fiatalok azonban a rablók kezei közé kerülnek és így az apa, illetőleg a leendő após foglyaivá lesznek. Ez persze, amikor megtudja, hogy kiket fogott el, nem mutatkozik a leánya előtt, hanem szabadon bocsátja mind a kettőjüket. A második felvonásban az amerikai mégis csellel a hajóra csalja a rablót. Azt írja neki, hogy a leányát elfogta, és túszul magának szándékozik tartani. Hadzsi megérkezik, megadja magát, és mint a hercegkisasszony apja egyszersmind kikötéséhez híven férjhez adja a leányát az ügyes Billhez. Bill megnyerte a fogadást, és a hercegkisasszony - hála a szintén ügyes librettistának - sohase fogja megtudni, hogy az apja zsiványvezér. Látnivaló, hogy ebben a librettóban, minthogy 1856-ban játszik, van minden: biedermeier és görög rablókosztümök, megvesztegetett balkáni rendőrök (a rendőrfőnök keresztapja maga a rettegett rabló - Hadzsi Sztavrosz), visszatérő epizódfigurák, szép díszletek. És a zene is ötletes, fordulatos. Szirupos, mint minden Lehár-zene. Sok Puccini-frázis. Itt-ott nagy szekundskálák, csak elszórva egy-egy trombitaszólamban. Lassan fejlesztett keringők, amelyek harmadszorra, akár akarjuk, akár nem, már szimbolikusan szépeknek tetszenek a teljes zenekar doboló fortissimójában. Táncok, karok, duettek, melodrámás részek... szóval van itt minden szép és jó, és mégis az ember folyton így morfondíroz magában: \"de hát ezt mégiscsak buta, kis eszű, naiv embereknek írták\". Ez a vélemény a közönség viselkedésében is kifejeződött. Az előjáték után alig volt taps. Az első és második felvonások fináléi azonban már ellenállhatatlanul hatottak, és ezek után sokszor szólították függöny elé a személyesen dirigáló szerzőt és a szereplőket. A hercegkisasszony szerepében elragadóan bájos és disztingvált volt Ambrusné, Hadzsi Sztavroszt Környei személyesítette igen plasztikusan. A hajóskapitány énekpartiját jól kihozta Székelyhidy, de játéka és prózai dikciója kellemetlen és merev volt. Szamosi Elza viszont teljesen otthon érezte magát az operettben. Szépen énekelt, és igen szép zamatot adott néhány jelenetnek jól nüanszírozott beszédével és fordulataival. Dr. Dalnoki Viktor (aki nagyon ügyesen és mulatságosan alakította a rendőrfőnököt), Flattné, Kornai, Hegedűs és Válent kisebb szerepekben megbirkóztak nehéz föladatukkal, mely most a szigorúbb értelemben vett komédiázás volt. Az operett fordítása csengő rímeivel, jó prozódiájával külön dicséretet érdemel. Gábor Andor munkája. Föl kell jegyezni, hogy a premier közönsége nem a rendes operai premierközönség volt. 1910 Forrás: CSÁTH GÉZA: ISMERETLEN HÁZBAN II. kötet: Kritikák, tanulmányok, cikkek ÖSSZEGYŰJTÖTTE: DÉR ZOLTÁN

35 Búbánat 2007-11-19 15:14:18 [Válasz erre: 29 Búbánat 2007-11-08 09:59:29]
Az említett Lehár-filmről megjelent cikkhez pár évvel később kiegészítést fűzött egy olvasó, akinek levele a Film Színház Muzsika hetilap 1967. október 29-i számában, az olvasói rovatban jelent meg. Megerősíti, hogy ez a magyar film 1918-ban készült, és tudomásra hozza, hogy a Star filmgyár pasaréti műtermében forgatták. Címe: A művészet diadalútja., rendezője:Justitz Emil volt. Leháron kívül szerepelt benne Karczag Vilmos is (Karcag, 1859. aug. 15. - Baden, 1923. okt. 11.: író, publicista, színigazgató. 1901-től Bécsben a Theater an der Wien, 1908-tól a Raimund Theater igazgatója. Színházaiban sok Lehár-, Kálmán- és Fall-operettet indított el a siker útjára. ), míg a színész szereplők között Elga Beck, Lóth Ilona – utóbbi ma a Madách Színház tagja – és Herman Rosberg nevével találkozunk. Ez a magyar film, A művészet diadalútja, került vetítésre az osztrák és német mozikban Bist du’ s lachendes Glück? címmel.

34 Búbánat 2007-11-14 11:10:49 [Válasz erre: 33 Búbánat 2007-11-14 09:58:26]
Majd el felejtettem, köszönöm a szerkesztőknek, hogy erről az aukcióról hírt adtak a \"Hírek\" között: \"Színmagyar muzsika” árverést rendez a Kottanet és a Vivace\"

33 Búbánat 2007-11-14 09:58:26
A Kottanet és a Vivace Zenei Antikvárium I. közös árverése, 2007. november 16-án, pénteken 17 órakor, Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Zenei Gyűjteménye 1088 Budapest, Ötpacsirta utca 4. Az árverés tételei 2007. november 5–15-ig megtekinthetők a Vivace Zenei Antikváriumban hétköznap 10 és 18 óra között. Cím: 1053 Budapest, Kossuth Lajos utca 4. III. em. 4. Kiadó: Vivace Zenei Antikvárium és Kiadó 1053 Budapest, Kossuth Lajos u. 4. III. em. 4. Telefon: +36-1-2350647 Fax: +36-1-2350648 E-mail: info@vivace.huHonlap: www.vivace.hu Kották: 311. Lehár, Franz [1870–1948]: Das Land des Lächelns [„A mosoly országa”]. Romantische Operette in drei Akten nach Viktor Léon von Ludwig Herzer und Fritz Löhner. Musik von --. Klavierauszug zu zwei Händen. – Leipzig etc., 1929. W. Karczag. VN W.K.1572. 74 p. 310 mm – Első kiadás. Kiadói díszesen litografált kartonkötésben. 10. 000.- 312. Lehár, Franz: Die blaue Mazur [„A kék mazur”]. Operette in drei Bildern von Leo Stein und Béla Jenbach. Musik von --. Klavierauszug zu zwei Händen mit beigefügtem Text. – Wien, 1920, W. Karczag. VN W.K.1515. 95 p. 300 mm – Első kiadás. Kiadói papírkötésben, gerincén ragasztással. 10. 000.- 313. Lehár, Franz: Die ideale Gattin [„Az eszményi feleség”]. Operette in drei Akten von Julius Brammer und Alfred Grünwald i Evgenij Spero. Musik von --. Klavierauszug zu zwei Händen mit unterlegtem Text (Ferd. Rebay). – Wien etc., [1913], Ludwig Doblinger (Bernhard Herzmansky). VN D.5121. 108 p. 305 mm – Első kiadás. Kiadói papírkötésben, néhol vízfoltos, enyhén hullámos lapokkal. 8. 000.- 314. Lehár, Franz: Die Juxheirat [„A mókaházasság”]. Operette in drei Acten von Julius Bauer. Musik von --. Clavier-Auszug für Piano solo, mit beigefügtem Text. – Leipzig, [1904], Josef Weinberger. VN J.W.1390. 72 p. 310 mm – Első kiadás. Kiadói kartonkötésben, gerince sérült. 8. 000.- 315. Lehár, Franz: Die lustige Witwe [„Víg özvegy”]. Operette in drei Akten (teilweise nach einer fremden Grundidee) von Victor Léon u. Leo Stein. Musik von --. Klavierauszug mit Text – Wien etc., 1905, Ludwig Doblinger. VN D.3366. 144 p. 310 mm – Első kiadás, kiadói díszes bársonykötésben. 24. 000.- 316. Lehár, Franz: Die lustige Witwe [„Víg özvegy”]. Operette in drei Akten (teilweise nach einer fremden Grundidee) von Victor Léon u. Leo Stein. Musik von --. Klavierauszug zu zwei Händen mit unterlegtem Text. – Wien etc., 1905, Ludwig Doblinger. VN D.3367. 69 p. 310 mm – Első kiadás, kiadói díszes egészvászon-kötésben. 10. 000.- Kéziratok: 436. Lehár, Franz [1870–1948]: Eredeti fényképfelvétel autográf ajánlással, aláírással, hely- és dátummegjelöléssel. „Bern, 31. 5. 1942.” Fotó: 127 (ajánlással 146)x104 mm - Portréfelvétel. „Herr Konzertmeister Rudolf Breimer … [olvashatatlan] gewidmet.” 30. 000.- 437. Lehár, F.: Eredeti fényképfelvétel autográf aláírással, „Frasquita” felirattal. 135x87 mm, kerettel: 420x320 mm 20.000,-

32 Semmelweis 2007-11-08 13:18:33 [Válasz erre: 31 Semmelweis 2007-11-08 13:17:42]
nem ide akartam... :-)

31 Semmelweis 2007-11-08 13:17:42
[url]http://theory.snu.ac.kr/~eykim/hobby/classic/images/bruckner_sym7_karajan.jpg;Bruckner: 7. szimfónia[/url] (1881-83. 1885) 1. Allegro moderato (E-dúr) 2. Adagio. Sehr feierlich und sehr langsam (cisz-moll) 3. Scherzo. Sehr schnell (a-moll) 4. Finale. Bewegt, doch nicht schnell (E-dúr) Beliner Philharmoniker, Herbert von Karajan

30 Búbánat 2007-11-08 12:56:12
Már rendelhető a CPO-nál az új Lehár-CD-je: a komponista első operettje, [url]http://www.jpc.de/jpcng/cpo/detail/-/hnum/6765923; A bécsi asszonyok[/url] igazi kuriózum.

29 Búbánat 2007-11-08 09:59:29
Számomra egy eddig teljesen ismeretlen Lehár-adalékra bukkantam, belelapozván a Film Színház Muzsika 1964. november 20-i (47.) számába. „A magyar film regénye” c. cikksorozat 15. részében olvasom a következőket: „A némafilm, ma már talán kissé különösnek ható módon, általában nem idegenkedett a zenei témáktól; elég sok operettet, operát dolgozott fel, sőt a STAR filmgyár 1918-ban ’A művészet diadalútja’ címen úgynevezett művészdrámát készített, amelynek nevezetes és különleges főszereplője volt: maga LEHÁR FERENC. Önmagát alakította tulajdon karrierjének történetében. A híres komponista nemcsak színészként szerepelt, hanem egy zenekart is vezényelt a filmen. És így a mozizenekar is Lehár vezénylőpálcájának engedelmeskedett.” A cikk alatt egy fotón jelenet a filmből: Lehár Ferenc a ’Művészet diadalútja’ című Star-filmben nemcsak mint komponista és karmester, de mint elegáns moziszínész is bemutatkozott a moziközönségnek. Önmagát alakította. Egy pompásan berendezett, korabeli, polgári, nagystílű szalonban három frakkos illetve szmokingos úr - köztük Lehár -, egy nekik oldalt álló nagyestélyis hölgyre vetik ’vigyázó’ tekintetüket. Láthatóan igen nagy figyelmet szentelnek a vállszőrmét viselő, kezében legyezőt tartó, felékszerezett, felcicomázott dáma iránt; a film jelenetében a képen látható álló Lehár balkezét a mellette ülő (férfi)partnere vállán nyugtatja… A filmet a német Emil Justitz rendezte.

28 egy kívülálló 2007-10-29 13:35:27 [Válasz erre: 27 Búbánat 2007-10-29 13:09:32]
Ez is egyfajta sikerélmény :-)))

27 Búbánat 2007-10-29 13:09:32 [Válasz erre: 26 egy kívülálló 2007-10-29 13:04:19]
Előlem vetted el a szót...

26 egy kívülálló 2007-10-29 13:04:19 [Válasz erre: 25 bemaria 2007-10-29 06:50:31]
Lehár esetében is történt már beavatkozás: Fleury szerepét A Luxemburg grófjában Békeffyék kreálták, akár csak Cecíliát a Csárdáskirálynőben - Honthy számára.

25 bemaria 2007-10-29 06:50:31 [Válasz erre: 23 Búbánat 2007-10-28 23:39:53]
Ja, hogy őt is később írták bele? Na ezt szégyen szemre nem tudtam, pedig a kedvenc operettemről van szó. Na de ez a Lehár-topic...

24 virius 2007-10-28 23:44:26 [Válasz erre: 23 Búbánat 2007-10-28 23:39:53]
Köszönöm a kiigazítást, valóban. De a lényeg: nem kéne rendszert csinálni abból, hogy a primadonnaszerepből \"kinőtt\" művésznők kedvéért átírjuk a darabot, a két Kálmán-mű után most már Lehár is sorra kerül... És valóban, amint azt az Operett topikban is olvastam, a következő lépés az lesz, hogy Szu-Csong anyját vagy nagynénjét is megteremtik (elég a meglévő nagybácsi is, sztem...).

23 Búbánat 2007-10-28 23:39:53 [Válasz erre: 22 bemaria 2007-10-28 23:30:55]
Virius Bozsena grófnőre gondol, Taszilo nagynénjére, \"nénikéjére\"...

22 bemaria 2007-10-28 23:30:55 [Válasz erre: 21 virius 2007-10-28 22:39:35]
Marica anyjáról még nem is hallottam, de valahogy nem is szeretném látni! :)

21 virius 2007-10-28 22:39:35 [Válasz erre: 14 frushena 2007-07-20 17:00:33]
Elképedve olvasom az Operett topikban, hogy kreáltak egy új szerepet, \"Hanna anyja\" néven. Ahogy Szilviának, majd később Maricának is kreáltak egy anyát (Honthy Hanna, majd Rökk Marika kedvéért). Nincs jogutód, hogy ez ellen felemelje a szavát?

20 Búbánat 2007-10-28 18:44:39 [Válasz erre: 16 frushena 2007-10-28 11:32:46]
Ez megvan nekem egy archív lemezen is, melyen maga a komponista vezényli művét...

19 Búbánat 2007-10-28 18:43:23 [Válasz erre: 17 tukán 2007-10-28 11:52:40]
Igazán kijöhetne már a DVD-lemez...

18 tukán 2007-10-28 11:53:12 [Válasz erre: 17 tukán 2007-10-28 11:52:40]
F.v.S kicsit komolyka

17 tukán 2007-10-28 11:52:40 [Válasz erre: 15 Búbánat 2007-07-23 14:28:44]
Láttam, szuper volt F.v S. kicsit kollyka, de Domingo lubickolt és a közönség imádta az előadást. Jegy még zugban se igen volt.

16 frushena 2007-10-28 11:32:46
[url]http://ecx.images-amazon.com/images/I/416KYNM8TKL._SS500_.jpg;LEHÁR FERENC : Paganini[/url] -Robert Massard -Roméo Carles -Henry Bry -Pierre Gianotti -Marcel Enot -Colette Riedinger -Geori Boue -Nicolas Amato Orchestre et Choeurs Pierre Dervaux

15 Búbánat 2007-07-23 14:28:44 [Válasz erre: 14 frushena 2007-07-20 17:00:33]
Egy hét évvel ezelőtti [url]http://www.muzsika.net/cikknezo.php3?cikk_id=370;Metropolitan-bemutató [/url]kapcsán a Víg özvegyről - és Lehárról.

14 frushena 2007-07-20 17:00:33
[url]http://fesztivalvaros.hu/btf2008/?id=3063;Lehár : A víg özvegy[/url] a 2008. Tavaszi Fesztivál, Operettsznház, Március 22,23.

13 Búbánat 2007-05-03 12:26:05 [Válasz erre: 12 Búbánat 2007-05-03 12:11:23]
Tudomásom szerint a VIII. Nemzetközi Lehár Ferenc énekverseny gálakoncertjére az énekverseny győztesei, a Szlovák Nemzeti Színház operatársulatának szólistái: Eva Eningová, Otto Klein, Duan Jarjabek, valamint Zsadon Andrea és Szolnoki Tibor kaptak felkérést.

12 Búbánat 2007-05-03 12:11:23
A 16. Komáromi Napok (2007. április 26. - május 1.) zenei jellegű rendezvényei között kiemelt szerepet kapott idén is a Lehár Ferenc Énekverseny. Az eredményről még nincsenek információim. Azért ide írom a programot: Április 23. (hétfő) 11.00: VIII. Nemzetközi LEHÁR FERENC Énekverseny I. forduló – ünnepélyes megnyitó Tiszti pavilon Április 24. (kedd) 11.00: VIII. Nemzetközi LEHÁR FERENC Énekverseny II. forduló Tiszti pavilon Április 25. (szerda) 14.00: VIII. Nemzetközi LEHÁR FERENC Énekverseny III. forduló – döntő Tiszti pavilon 18.00 Lehár Ferenc életrajzi könyvének bemutatója közreműködik: Oszvald Marika, Jankovich József, Tiboldi Mária és a szerző, Gál Róbert (Ez a könyv már itthon is kapható.) Tiszti pavilon, Észak-Komárom Április 26. (csütörtök) 14.30 LEHÁR NAPOK Térzene a Vidám Fiúk fúvószenekarral Klapka tér, Észak-Komárom 15.00 LEHÁR NAPOK Lehár Ferenc szobrának megkoszorúzása, közreműködik a Vidám Fiúk fúvószenekar Lehár park, Észak-Komárom 19.00 LEHÁR NAPOK A 8. Nemzetközi Lehár Ferenc Énekverseny gálakoncertje Belépődíj: 150 Sk,- VMK színházterme, Észak-Komárom

11 Búbánat 2007-05-03 12:03:23
S ha már szóltunk Bad Ischlről, ahol Lehár alkotott az utóbb róla elnevezett villájában, s mely város temetőjében nyugszik, akkor szólni kell arról a városról is, ahol megszületett: Komárom. Köztudott, hogy Jókai is ebben a városban látta meg a napvilágot, így büszkék lehetnek ottan, és mi is, hogy hazánk két világhíres fia innen származott el. Komárom városa mindmáig szeretettel ápolja a két nagy magyar géniusz emlékét! Mániám, hogy kedvenceim után megyek – ha tehetem, s mivel Jókai és Lehár nagy-nagy kedvencek, akárcsak Liszt Ferenc és Fekete István, elmondhatom, hogy mindegyikük szülőhelyét felkerestem már, ahogyan a sírjukhoz is elzarándokoltam, legyen az Komárom, Bad Ischl, Raiding (Doborján), Bayreuth vagy a Kerepesi Temető és Gölle. Komáromba 1996-ban jutottam el, s természetesen mind a Jókai-, mind a Lehár emlékkiállítást is megtekintettem. Itt most csak az utóbbival kapcsolatos emlékeimet elevenítem fel. A Duna bal partján, a ma Szlovákiához tartozó Öreg-Komáromban (Komarno) járva nem volt szabad elmulasztanom, hogy megtekintsem a Nádor utca 32. szám alatt –az egykori görögkeleti templomban - rendezett Jókai és Lehár emlékkiállítást. Az épület a Duna-menti Múzeum (Nádor u. 13) kezelésében van. A főépület előtt áll Jókai Mór szobra, Berecz Gyula komáromi szobrászművész 1938-ban felállított alkotása. Ugyanabban az épületben, melyben a Jókai-emlékszoba található, rendeztek be kiállítótermet Lehár Ferenc emlékére is. (Szülői háza a Nádor utcában állt - helyén az 1980-as évtől Lehár Ferenc szobrával a Lehár-park található). Lehár Ferenc 1870. április 30-án született. Születésének 100. évfordulóján, az épület falán emléktáblát helyeztek el s ebből az alkalomból nyitották meg a század eleji magyar operett legkiválóbb képviselőjének emlékkiállítását. Az emlékkiállítás beszámol Lehár pályafutásáról, amelyet – édesapjához hasonlóan – katonakarmesterként kezdett. A kiállítás megismertet bennünket első szerzeményeivel, operettjeivel, operáival. Láthatók közismert operettjeinek plakátjai, a bemutatókról készített fényképek s kéziratainak másolatai. Említés történik leghíresebb műveiről: A víg özvegyről (1905), A Luxemburg grófjáról (1909), a Cigányszerelemről (1910), A mosoly országáról (1930) stb. A kiállítási terem bejáratával szemben helyezték el mellszobrát, Nagy János szobrászművész alkotását. A kiállítás befejező része a zeneszerző életének utolsó műveivel foglalkozik és szülővárosának iránta érzett és kifejezett megbecsüléséről tanúskodik. Ezt bizonyítja,hogy a városban szobor őrzi emlékét. A komáromi születésű operettkirály szobrát a zeneszerző születésének 110.évfordulójára 1980-ben avatta a város. A mű a cseh származású Emil Venkov szobrászművész alkotása, mely a zeneszerző szülőháza helyén létesített Lehár-parkot ékesíti. A Jókai-Lehár emlékkiállítás nyitvatartási ideje: május - október: kedd - szombat 09:00 - 17:00 november - április: kedd - szombat 09:00 - 16:00 Lehár Ferencről a város minden évben a Lehár Fesztivállal és az operettmelódiák előadóinak nemzetközi versenyével emlékezik meg.

10 Búbánat 2007-05-03 08:34:21 [Válasz erre: 9 bermuda 2007-05-02 17:13:30]
Igen, Richard Tauber neve elválaszthatatlan Lehárétól...

9 bermuda 2007-05-02 17:13:30 [Válasz erre: 6 Búbánat 2007-05-02 15:25:41]
Én jártam , többször is, régebben, fakulnak az emlékek, azonban az biztos, hogy Richard Tauber énekét hallottam az emlékházban ..... Egyébként, van egy kvizjáték, ahol operett a téma, s egy kérdésre, ki irt Lehárról könyvet, Zsigrayt kell válaszolni:-)

8 Búbánat 2007-05-02 15:41:13 [Válasz erre: 7 Búbánat 2007-05-02 15:38:58]
Mármint magyar fordításban elérhető legteljesebb életrajz.

7 Búbánat 2007-05-02 15:38:58 [Válasz erre: 1 frushena 2007-04-30 17:41:47]
A legteljesebb magyar nyelvű életrajz: Otto Schneidereit: Lehár Budapest, Zeneműkiadó (1988) Az említett Zsigray-könyv, A tragikus keringő, nem életrajz, hanem egy nem nevesített komponistáról szóló fantázia-regény, mely sejteti, hogy itt Lehár Ferenc a központi alak...

6 Búbánat 2007-05-02 15:25:41
Nem tudom, ki járt már Bad Ischlben, és a Lehár-villában? Amikor 2002-ben ott jártam, a Traun folyócska rakpartjának 8. számú, kétemeletes villa hálószobájában még minden úgy volt, ahogy ötvennégy évvel ezelőtt, 1948. október 24-én; a sarokra állítva ott az ágy, amelyben a 78 esztendős komponista elhunyt. A nagyon várt találkozásra ezzel a nevezetes épülettel egy osztrák körút alkalmával adatott meg. Megőriztem azt a kis képes magyar nyelvű szórólapot, mely ismerteti a villa főbb látnivalóit. Most elővettem és újból elolvasva (de a nélkül is) előttem áll a híres kétszintes villa, benne a sok érdekes látnivalóval. A kis tájékoztatóból a következőket tudja meg az ember, a villáról és egykor volt híres lakójáról: A villát Bad Ischlben Lehár Ferenc Sabrani hercegnőtől vásárolta 1910-ben, és attól kezdve életének csaknem valamennyi nyarát itt töltötte. A ház ma múzeum, amely megőrizte tipikus Lehár-jellegét: a villában található műalkotások nem művészeti korszakoknak megfelelően, vagy stíluskritikai szempontból és nem is témai szemszögből lettek összeállítva, hiszen ez nem egy szokványos értelemben vett műgyűjtemény, hanem egy olyan ház, amelyben a „könnyű múzsa” egy nagy mestere élt és amelynek berendezési tárgyait a feleségével közösen, szeretettel vásárolta és gyűjtötte össze. Néhány tárgy magántulajdonból származik, a többi műkereskedésből, vagy árverés kapcsán került a villába. Több olyan tárgy is van közöttük, amelyet Lehár tisztelőitől kapott ajándékba. A szobák a lehetőség szerint úgy maradtak, ahogyan Lehár Ferenc berendezte és ahogy bennük lakott. A legnagyobb benyomást valószínűleg az 1848. március előtti bécsi festmények keltik, így Amerling, Daffinger, Danhauser, Canon és más festők művei. Lehár Ferenc kedvenc festményét, a „Mámoros szirén”-t, van Dycknak tulajdonítják. A bútoroknál különböző stílusirányzatok találhatók, így a gótika,a reneszánsz, a barokk, a rokokó, XVI Lajos, az empire és a biedermeier. De találhatók partitúrák, melyek nagyrészét Bad Ischl város kincstárában őrzik, fényképemlékek és kisebb emléktárgyak is. Összegezve, a Lehár-villa lakója kiváló műértő és sokoldalú volt. Lehár Ferenc gyakran hallgatta a közeli sétányról a helybeli zenekar térzenéjét, melynek programjában az ő műveiből is sok dallam szerepelt. A rakpartot, amelyen a villa áll, 1930-ban, Lehár 60.-ik. születésnapja alkalmából róla nevezték el. Lehár sok híres művét itt ebben a házban komponálta, mert mint mondta: „a legjobb gondolatai mindig Ischlben támadtak”. A legtöbb műve késő este keletkezett, amikor alkotó tevékenységét már semmi nem zavarta. A háború utáni éveket a mester Svájcban töltötte, itt halt meg felesége, Sophie, 1947-ben. Lehár, aki a halál bélyegét már magán viselte, 1948 augusztusában visszatért Bad Ischlbe, ahol nagyszerű fogadtatásban részesítették és a város díszpolgárává nevezték ki. E kell még mondanom, Lehár Ferenc Bad Ischlben, abban a temetőben, ahol édesanyja és felesége sírja van, lett örök nyugalomra helyezve. Lehár végrendeletében a városra hagyta a villát, azzal a kikötéssel, hogy ott semmit sem szabad elmozdítani: legyen emlékház, homlokzatán a felirattal: Lehár-villa. A Bad Ischl központjában, a Kurk-parkban lévő mellszobor talapzatán is magyarosan írva áll kőbe vésett aláírása: Lehár Ferenc. S pár méterre tőle a másik nagy magyar operettkomponista szobra: Emmerich Kálmán, 1882 – 1953. Bad Ischl ma is „operettváros”. 1999-ben teljesen modernizálták, belül átépítették az egykori Kurhaus-t, melynek most Kongress- und Theater Haus a neve, s a színházi szezonban folyamatosan műsoron tartják Lehár, Kálmán és más operettkomponisták műveit. Meg kell jegyeznem, Bad Ischlben található egy másik nevezetes villa is, az ún. Kaiser-villa., mely előtt nyaranta szabadtéri operetthangversenyeket tartanak. Bad Ischl történelmi öröksége, hogy már az 1800-as évek első évtizedeitől kezdve sokan jártak a sós gyógyfürdőiről híres városkába a bécsi legfelsőbb körökből, így a császári család is. A már császár Ferenc József itt ünnepelte 1853-ban huszonharmadik születésnapját… A Lehár-villa nyitvatartási ideje: húsvétkor és május 1-től szeptember 30-ig: 9-12 óráig és 14-17 óráig. (Amikor öt éve ott jártam, még ez volt.) Érdeklődésre tarthat számot még Bad Ischl város múzeuma is. Kedd, csütörtök, péntek, szombat és vasárnap 10-17 óráig, szerdán 14-19 óráig tart nyitva. Minden hétfőn, valamint november 1-től november 30-ig zárva van. Jövő év októberében, Lehár Ferenc halálának 60. évfordulóján, jó lenne ismét kijutnom Bad Ischlbe, és elmenni a Lehár-villába, így tisztelegve kedvenc operettszerzőm emléke előtt!

5 bemaria 2007-05-01 20:25:45 [Válasz erre: 4 bemaria 2007-05-01 20:24:06]
Mármint topic, ezt jól elgépeltem, bocsi. :) Remélem meg lehet majd hallgatni a műsort a neten! :)

4 bemaria 2007-05-01 20:24:06
Akkor ha már megnyílt ez a tpoiv kerüljön ide a [url]http://oe1.orf.at/programm/2007052812701.html;műsor[/url] amit találtam Apropos Operette Franz Lehar - einst und jetzt. F. Lehar: a) Der Graf von Luxemburg; b) Schön ist die Welt; c) Zigeunerliebe; d) Das Land des Lächelns; e) Eva; u. a. (Mit Piotr Beczala, Dagmar Schellenberger, Elena Mosuc, Akiko Nakajima, Morenike Fadajomi, Peter Anders, Fred Liewehr, Rudolf Schock, Anna Schlemm, Helene Werth u. a.) Gestaltung: Michael Blees

3 frushena 2007-05-01 19:32:04 [Válasz erre: 2 bermuda 2007-04-30 19:31:11]
Bermuda! Köszi ... Meg is rendeltem a [url]http://www.bookline.hu/control/producthome?id=14156&type=22;könyvet.[/url]





A lapunkban megjelent szövegek a Café Momus, vagy a szerző kizárólagos szellemi tulajdonát képezik és szerzői jog védi őket.
A szerkesztőség külön, írásos engedélye nélkül mindennemű (részben vagy egészben történő) sokszorosításuk, felhasználásuk, kiadásuk és terjesztésük tilos.