26 egy kívülálló 2007-10-29 13:04:19 [Válasz erre: 25 bemaria 2007-10-29 06:50:31]
Lehár esetében is történt már beavatkozás: Fleury szerepét A Luxemburg grófjában Békeffyék kreálták, akár csak Cecíliát a Csárdáskirálynőben - Honthy számára.
Lehár esetében is történt már beavatkozás: Fleury szerepét A Luxemburg grófjában Békeffyék kreálták, akár csak Cecíliát a Csárdáskirálynőben - Honthy számára.
25 bemaria 2007-10-29 06:50:31 [Válasz erre: 23 Búbánat 2007-10-28 23:39:53]
Ja, hogy őt is később írták bele? Na ezt szégyen szemre nem tudtam, pedig a kedvenc operettemről van szó. Na de ez a Lehár-topic...
Ja, hogy őt is később írták bele? Na ezt szégyen szemre nem tudtam, pedig a kedvenc operettemről van szó. Na de ez a Lehár-topic...
24 virius 2007-10-28 23:44:26 [Válasz erre: 23 Búbánat 2007-10-28 23:39:53]
Köszönöm a kiigazítást, valóban. De a lényeg: nem kéne rendszert csinálni abból, hogy a primadonnaszerepből \"kinőtt\" művésznők kedvéért átírjuk a darabot, a két Kálmán-mű után most már Lehár is sorra kerül... És valóban, amint azt az Operett topikban is olvastam, a következő lépés az lesz, hogy Szu-Csong anyját vagy nagynénjét is megteremtik (elég a meglévő nagybácsi is, sztem...).
Köszönöm a kiigazítást, valóban. De a lényeg: nem kéne rendszert csinálni abból, hogy a primadonnaszerepből \"kinőtt\" művésznők kedvéért átírjuk a darabot, a két Kálmán-mű után most már Lehár is sorra kerül... És valóban, amint azt az Operett topikban is olvastam, a következő lépés az lesz, hogy Szu-Csong anyját vagy nagynénjét is megteremtik (elég a meglévő nagybácsi is, sztem...).
23 Búbánat 2007-10-28 23:39:53 [Válasz erre: 22 bemaria 2007-10-28 23:30:55]
Virius Bozsena grófnőre gondol, Taszilo nagynénjére, \"nénikéjére\"...
Virius Bozsena grófnőre gondol, Taszilo nagynénjére, \"nénikéjére\"...
22 bemaria 2007-10-28 23:30:55 [Válasz erre: 21 virius 2007-10-28 22:39:35]
Marica anyjáról még nem is hallottam, de valahogy nem is szeretném látni! :)
Marica anyjáról még nem is hallottam, de valahogy nem is szeretném látni! :)
21 virius 2007-10-28 22:39:35 [Válasz erre: 14 frushena 2007-07-20 17:00:33]
Elképedve olvasom az Operett topikban, hogy kreáltak egy új szerepet, \"Hanna anyja\" néven. Ahogy Szilviának, majd később Maricának is kreáltak egy anyát (Honthy Hanna, majd Rökk Marika kedvéért). Nincs jogutód, hogy ez ellen felemelje a szavát?
Elképedve olvasom az Operett topikban, hogy kreáltak egy új szerepet, \"Hanna anyja\" néven. Ahogy Szilviának, majd később Maricának is kreáltak egy anyát (Honthy Hanna, majd Rökk Marika kedvéért). Nincs jogutód, hogy ez ellen felemelje a szavát?
20 Búbánat 2007-10-28 18:44:39 [Válasz erre: 16 frushena 2007-10-28 11:32:46]
Ez megvan nekem egy archív lemezen is, melyen maga a komponista vezényli művét...
Ez megvan nekem egy archív lemezen is, melyen maga a komponista vezényli művét...
19 Búbánat 2007-10-28 18:43:23 [Válasz erre: 17 tukán 2007-10-28 11:52:40]
Igazán kijöhetne már a DVD-lemez...
Igazán kijöhetne már a DVD-lemez...
17 tukán 2007-10-28 11:52:40 [Válasz erre: 15 Búbánat 2007-07-23 14:28:44]
Láttam, szuper volt F.v S. kicsit kollyka, de Domingo lubickolt és a közönség imádta az előadást. Jegy még zugban se igen volt.
Láttam, szuper volt F.v S. kicsit kollyka, de Domingo lubickolt és a közönség imádta az előadást. Jegy még zugban se igen volt.
16 frushena 2007-10-28 11:32:46
[url]http://ecx.images-amazon.com/images/I/416KYNM8TKL._SS500_.jpg;LEHÁR FERENC : Paganini[/url] -Robert Massard -Roméo Carles -Henry Bry -Pierre Gianotti -Marcel Enot -Colette Riedinger -Geori Boue -Nicolas Amato Orchestre et Choeurs Pierre Dervaux
[url]http://ecx.images-amazon.com/images/I/416KYNM8TKL._SS500_.jpg;LEHÁR FERENC : Paganini[/url] -Robert Massard -Roméo Carles -Henry Bry -Pierre Gianotti -Marcel Enot -Colette Riedinger -Geori Boue -Nicolas Amato Orchestre et Choeurs Pierre Dervaux
15 Búbánat 2007-07-23 14:28:44 [Válasz erre: 14 frushena 2007-07-20 17:00:33]
Egy hét évvel ezelőtti [url]http://www.muzsika.net/cikknezo.php3?cikk_id=370;Metropolitan-bemutató [/url]kapcsán a Víg özvegyről - és Lehárról.
Egy hét évvel ezelőtti [url]http://www.muzsika.net/cikknezo.php3?cikk_id=370;Metropolitan-bemutató [/url]kapcsán a Víg özvegyről - és Lehárról.
14 frushena 2007-07-20 17:00:33
[url]http://fesztivalvaros.hu/btf2008/?id=3063;Lehár : A víg özvegy[/url] a 2008. Tavaszi Fesztivál, Operettsznház, Március 22,23.
[url]http://fesztivalvaros.hu/btf2008/?id=3063;Lehár : A víg özvegy[/url] a 2008. Tavaszi Fesztivál, Operettsznház, Március 22,23.
13 Búbánat 2007-05-03 12:26:05 [Válasz erre: 12 Búbánat 2007-05-03 12:11:23]
Tudomásom szerint a VIII. Nemzetközi Lehár Ferenc énekverseny gálakoncertjére az énekverseny győztesei, a Szlovák Nemzeti Színház operatársulatának szólistái: Eva Eningová, Otto Klein, Duan Jarjabek, valamint Zsadon Andrea és Szolnoki Tibor kaptak felkérést.
Tudomásom szerint a VIII. Nemzetközi Lehár Ferenc énekverseny gálakoncertjére az énekverseny győztesei, a Szlovák Nemzeti Színház operatársulatának szólistái: Eva Eningová, Otto Klein, Duan Jarjabek, valamint Zsadon Andrea és Szolnoki Tibor kaptak felkérést.
12 Búbánat 2007-05-03 12:11:23
A 16. Komáromi Napok (2007. április 26. - május 1.) zenei jellegű rendezvényei között kiemelt szerepet kapott idén is a Lehár Ferenc Énekverseny. Az eredményről még nincsenek információim. Azért ide írom a programot: Április 23. (hétfő) 11.00: VIII. Nemzetközi LEHÁR FERENC Énekverseny I. forduló – ünnepélyes megnyitó Tiszti pavilon Április 24. (kedd) 11.00: VIII. Nemzetközi LEHÁR FERENC Énekverseny II. forduló Tiszti pavilon Április 25. (szerda) 14.00: VIII. Nemzetközi LEHÁR FERENC Énekverseny III. forduló – döntő Tiszti pavilon 18.00 Lehár Ferenc életrajzi könyvének bemutatója közreműködik: Oszvald Marika, Jankovich József, Tiboldi Mária és a szerző, Gál Róbert (Ez a könyv már itthon is kapható.) Tiszti pavilon, Észak-Komárom Április 26. (csütörtök) 14.30 LEHÁR NAPOK Térzene a Vidám Fiúk fúvószenekarral Klapka tér, Észak-Komárom 15.00 LEHÁR NAPOK Lehár Ferenc szobrának megkoszorúzása, közreműködik a Vidám Fiúk fúvószenekar Lehár park, Észak-Komárom 19.00 LEHÁR NAPOK A 8. Nemzetközi Lehár Ferenc Énekverseny gálakoncertje Belépődíj: 150 Sk,- VMK színházterme, Észak-Komárom
A 16. Komáromi Napok (2007. április 26. - május 1.) zenei jellegű rendezvényei között kiemelt szerepet kapott idén is a Lehár Ferenc Énekverseny. Az eredményről még nincsenek információim. Azért ide írom a programot: Április 23. (hétfő) 11.00: VIII. Nemzetközi LEHÁR FERENC Énekverseny I. forduló – ünnepélyes megnyitó Tiszti pavilon Április 24. (kedd) 11.00: VIII. Nemzetközi LEHÁR FERENC Énekverseny II. forduló Tiszti pavilon Április 25. (szerda) 14.00: VIII. Nemzetközi LEHÁR FERENC Énekverseny III. forduló – döntő Tiszti pavilon 18.00 Lehár Ferenc életrajzi könyvének bemutatója közreműködik: Oszvald Marika, Jankovich József, Tiboldi Mária és a szerző, Gál Róbert (Ez a könyv már itthon is kapható.) Tiszti pavilon, Észak-Komárom Április 26. (csütörtök) 14.30 LEHÁR NAPOK Térzene a Vidám Fiúk fúvószenekarral Klapka tér, Észak-Komárom 15.00 LEHÁR NAPOK Lehár Ferenc szobrának megkoszorúzása, közreműködik a Vidám Fiúk fúvószenekar Lehár park, Észak-Komárom 19.00 LEHÁR NAPOK A 8. Nemzetközi Lehár Ferenc Énekverseny gálakoncertje Belépődíj: 150 Sk,- VMK színházterme, Észak-Komárom
11 Búbánat 2007-05-03 12:03:23
S ha már szóltunk Bad Ischlről, ahol Lehár alkotott az utóbb róla elnevezett villájában, s mely város temetőjében nyugszik, akkor szólni kell arról a városról is, ahol megszületett: Komárom. Köztudott, hogy Jókai is ebben a városban látta meg a napvilágot, így büszkék lehetnek ottan, és mi is, hogy hazánk két világhíres fia innen származott el. Komárom városa mindmáig szeretettel ápolja a két nagy magyar géniusz emlékét! Mániám, hogy kedvenceim után megyek – ha tehetem, s mivel Jókai és Lehár nagy-nagy kedvencek, akárcsak Liszt Ferenc és Fekete István, elmondhatom, hogy mindegyikük szülőhelyét felkerestem már, ahogyan a sírjukhoz is elzarándokoltam, legyen az Komárom, Bad Ischl, Raiding (Doborján), Bayreuth vagy a Kerepesi Temető és Gölle. Komáromba 1996-ban jutottam el, s természetesen mind a Jókai-, mind a Lehár emlékkiállítást is megtekintettem. Itt most csak az utóbbival kapcsolatos emlékeimet elevenítem fel. A Duna bal partján, a ma Szlovákiához tartozó Öreg-Komáromban (Komarno) járva nem volt szabad elmulasztanom, hogy megtekintsem a Nádor utca 32. szám alatt –az egykori görögkeleti templomban - rendezett Jókai és Lehár emlékkiállítást. Az épület a Duna-menti Múzeum (Nádor u. 13) kezelésében van. A főépület előtt áll Jókai Mór szobra, Berecz Gyula komáromi szobrászművész 1938-ban felállított alkotása. Ugyanabban az épületben, melyben a Jókai-emlékszoba található, rendeztek be kiállítótermet Lehár Ferenc emlékére is. (Szülői háza a Nádor utcában állt - helyén az 1980-as évtől Lehár Ferenc szobrával a Lehár-park található). Lehár Ferenc 1870. április 30-án született. Születésének 100. évfordulóján, az épület falán emléktáblát helyeztek el s ebből az alkalomból nyitották meg a század eleji magyar operett legkiválóbb képviselőjének emlékkiállítását. Az emlékkiállítás beszámol Lehár pályafutásáról, amelyet – édesapjához hasonlóan – katonakarmesterként kezdett. A kiállítás megismertet bennünket első szerzeményeivel, operettjeivel, operáival. Láthatók közismert operettjeinek plakátjai, a bemutatókról készített fényképek s kéziratainak másolatai. Említés történik leghíresebb műveiről: A víg özvegyről (1905), A Luxemburg grófjáról (1909), a Cigányszerelemről (1910), A mosoly országáról (1930) stb. A kiállítási terem bejáratával szemben helyezték el mellszobrát, Nagy János szobrászművész alkotását. A kiállítás befejező része a zeneszerző életének utolsó műveivel foglalkozik és szülővárosának iránta érzett és kifejezett megbecsüléséről tanúskodik. Ezt bizonyítja,hogy a városban szobor őrzi emlékét. A komáromi születésű operettkirály szobrát a zeneszerző születésének 110.évfordulójára 1980-ben avatta a város. A mű a cseh származású Emil Venkov szobrászművész alkotása, mely a zeneszerző szülőháza helyén létesített Lehár-parkot ékesíti. A Jókai-Lehár emlékkiállítás nyitvatartási ideje: május - október: kedd - szombat 09:00 - 17:00 november - április: kedd - szombat 09:00 - 16:00 Lehár Ferencről a város minden évben a Lehár Fesztivállal és az operettmelódiák előadóinak nemzetközi versenyével emlékezik meg.
S ha már szóltunk Bad Ischlről, ahol Lehár alkotott az utóbb róla elnevezett villájában, s mely város temetőjében nyugszik, akkor szólni kell arról a városról is, ahol megszületett: Komárom. Köztudott, hogy Jókai is ebben a városban látta meg a napvilágot, így büszkék lehetnek ottan, és mi is, hogy hazánk két világhíres fia innen származott el. Komárom városa mindmáig szeretettel ápolja a két nagy magyar géniusz emlékét! Mániám, hogy kedvenceim után megyek – ha tehetem, s mivel Jókai és Lehár nagy-nagy kedvencek, akárcsak Liszt Ferenc és Fekete István, elmondhatom, hogy mindegyikük szülőhelyét felkerestem már, ahogyan a sírjukhoz is elzarándokoltam, legyen az Komárom, Bad Ischl, Raiding (Doborján), Bayreuth vagy a Kerepesi Temető és Gölle. Komáromba 1996-ban jutottam el, s természetesen mind a Jókai-, mind a Lehár emlékkiállítást is megtekintettem. Itt most csak az utóbbival kapcsolatos emlékeimet elevenítem fel. A Duna bal partján, a ma Szlovákiához tartozó Öreg-Komáromban (Komarno) járva nem volt szabad elmulasztanom, hogy megtekintsem a Nádor utca 32. szám alatt –az egykori görögkeleti templomban - rendezett Jókai és Lehár emlékkiállítást. Az épület a Duna-menti Múzeum (Nádor u. 13) kezelésében van. A főépület előtt áll Jókai Mór szobra, Berecz Gyula komáromi szobrászművész 1938-ban felállított alkotása. Ugyanabban az épületben, melyben a Jókai-emlékszoba található, rendeztek be kiállítótermet Lehár Ferenc emlékére is. (Szülői háza a Nádor utcában állt - helyén az 1980-as évtől Lehár Ferenc szobrával a Lehár-park található). Lehár Ferenc 1870. április 30-án született. Születésének 100. évfordulóján, az épület falán emléktáblát helyeztek el s ebből az alkalomból nyitották meg a század eleji magyar operett legkiválóbb képviselőjének emlékkiállítását. Az emlékkiállítás beszámol Lehár pályafutásáról, amelyet – édesapjához hasonlóan – katonakarmesterként kezdett. A kiállítás megismertet bennünket első szerzeményeivel, operettjeivel, operáival. Láthatók közismert operettjeinek plakátjai, a bemutatókról készített fényképek s kéziratainak másolatai. Említés történik leghíresebb műveiről: A víg özvegyről (1905), A Luxemburg grófjáról (1909), a Cigányszerelemről (1910), A mosoly országáról (1930) stb. A kiállítási terem bejáratával szemben helyezték el mellszobrát, Nagy János szobrászművész alkotását. A kiállítás befejező része a zeneszerző életének utolsó műveivel foglalkozik és szülővárosának iránta érzett és kifejezett megbecsüléséről tanúskodik. Ezt bizonyítja,hogy a városban szobor őrzi emlékét. A komáromi születésű operettkirály szobrát a zeneszerző születésének 110.évfordulójára 1980-ben avatta a város. A mű a cseh származású Emil Venkov szobrászművész alkotása, mely a zeneszerző szülőháza helyén létesített Lehár-parkot ékesíti. A Jókai-Lehár emlékkiállítás nyitvatartási ideje: május - október: kedd - szombat 09:00 - 17:00 november - április: kedd - szombat 09:00 - 16:00 Lehár Ferencről a város minden évben a Lehár Fesztivállal és az operettmelódiák előadóinak nemzetközi versenyével emlékezik meg.
10 Búbánat 2007-05-03 08:34:21 [Válasz erre: 9 bermuda 2007-05-02 17:13:30]
Igen, Richard Tauber neve elválaszthatatlan Lehárétól...
Igen, Richard Tauber neve elválaszthatatlan Lehárétól...
9 bermuda 2007-05-02 17:13:30 [Válasz erre: 6 Búbánat 2007-05-02 15:25:41]
Én jártam , többször is, régebben, fakulnak az emlékek, azonban az biztos, hogy Richard Tauber énekét hallottam az emlékházban ..... Egyébként, van egy kvizjáték, ahol operett a téma, s egy kérdésre, ki irt Lehárról könyvet, Zsigrayt kell válaszolni:-)
Én jártam , többször is, régebben, fakulnak az emlékek, azonban az biztos, hogy Richard Tauber énekét hallottam az emlékházban ..... Egyébként, van egy kvizjáték, ahol operett a téma, s egy kérdésre, ki irt Lehárról könyvet, Zsigrayt kell válaszolni:-)
8 Búbánat 2007-05-02 15:41:13 [Válasz erre: 7 Búbánat 2007-05-02 15:38:58]
Mármint magyar fordításban elérhető legteljesebb életrajz.
Mármint magyar fordításban elérhető legteljesebb életrajz.
7 Búbánat 2007-05-02 15:38:58 [Válasz erre: 1 frushena 2007-04-30 17:41:47]
A legteljesebb magyar nyelvű életrajz: Otto Schneidereit: Lehár Budapest, Zeneműkiadó (1988) Az említett Zsigray-könyv, A tragikus keringő, nem életrajz, hanem egy nem nevesített komponistáról szóló fantázia-regény, mely sejteti, hogy itt Lehár Ferenc a központi alak...
A legteljesebb magyar nyelvű életrajz: Otto Schneidereit: Lehár Budapest, Zeneműkiadó (1988) Az említett Zsigray-könyv, A tragikus keringő, nem életrajz, hanem egy nem nevesített komponistáról szóló fantázia-regény, mely sejteti, hogy itt Lehár Ferenc a központi alak...
6 Búbánat 2007-05-02 15:25:41
Nem tudom, ki járt már Bad Ischlben, és a Lehár-villában? Amikor 2002-ben ott jártam, a Traun folyócska rakpartjának 8. számú, kétemeletes villa hálószobájában még minden úgy volt, ahogy ötvennégy évvel ezelőtt, 1948. október 24-én; a sarokra állítva ott az ágy, amelyben a 78 esztendős komponista elhunyt. A nagyon várt találkozásra ezzel a nevezetes épülettel egy osztrák körút alkalmával adatott meg. Megőriztem azt a kis képes magyar nyelvű szórólapot, mely ismerteti a villa főbb látnivalóit. Most elővettem és újból elolvasva (de a nélkül is) előttem áll a híres kétszintes villa, benne a sok érdekes látnivalóval. A kis tájékoztatóból a következőket tudja meg az ember, a villáról és egykor volt híres lakójáról: A villát Bad Ischlben Lehár Ferenc Sabrani hercegnőtől vásárolta 1910-ben, és attól kezdve életének csaknem valamennyi nyarát itt töltötte. A ház ma múzeum, amely megőrizte tipikus Lehár-jellegét: a villában található műalkotások nem művészeti korszakoknak megfelelően, vagy stíluskritikai szempontból és nem is témai szemszögből lettek összeállítva, hiszen ez nem egy szokványos értelemben vett műgyűjtemény, hanem egy olyan ház, amelyben a „könnyű múzsa” egy nagy mestere élt és amelynek berendezési tárgyait a feleségével közösen, szeretettel vásárolta és gyűjtötte össze. Néhány tárgy magántulajdonból származik, a többi műkereskedésből, vagy árverés kapcsán került a villába. Több olyan tárgy is van közöttük, amelyet Lehár tisztelőitől kapott ajándékba. A szobák a lehetőség szerint úgy maradtak, ahogyan Lehár Ferenc berendezte és ahogy bennük lakott. A legnagyobb benyomást valószínűleg az 1848. március előtti bécsi festmények keltik, így Amerling, Daffinger, Danhauser, Canon és más festők művei. Lehár Ferenc kedvenc festményét, a „Mámoros szirén”-t, van Dycknak tulajdonítják. A bútoroknál különböző stílusirányzatok találhatók, így a gótika,a reneszánsz, a barokk, a rokokó, XVI Lajos, az empire és a biedermeier. De találhatók partitúrák, melyek nagyrészét Bad Ischl város kincstárában őrzik, fényképemlékek és kisebb emléktárgyak is. Összegezve, a Lehár-villa lakója kiváló műértő és sokoldalú volt. Lehár Ferenc gyakran hallgatta a közeli sétányról a helybeli zenekar térzenéjét, melynek programjában az ő műveiből is sok dallam szerepelt. A rakpartot, amelyen a villa áll, 1930-ban, Lehár 60.-ik. születésnapja alkalmából róla nevezték el. Lehár sok híres művét itt ebben a házban komponálta, mert mint mondta: „a legjobb gondolatai mindig Ischlben támadtak”. A legtöbb műve késő este keletkezett, amikor alkotó tevékenységét már semmi nem zavarta. A háború utáni éveket a mester Svájcban töltötte, itt halt meg felesége, Sophie, 1947-ben. Lehár, aki a halál bélyegét már magán viselte, 1948 augusztusában visszatért Bad Ischlbe, ahol nagyszerű fogadtatásban részesítették és a város díszpolgárává nevezték ki. E kell még mondanom, Lehár Ferenc Bad Ischlben, abban a temetőben, ahol édesanyja és felesége sírja van, lett örök nyugalomra helyezve. Lehár végrendeletében a városra hagyta a villát, azzal a kikötéssel, hogy ott semmit sem szabad elmozdítani: legyen emlékház, homlokzatán a felirattal: Lehár-villa. A Bad Ischl központjában, a Kurk-parkban lévő mellszobor talapzatán is magyarosan írva áll kőbe vésett aláírása: Lehár Ferenc. S pár méterre tőle a másik nagy magyar operettkomponista szobra: Emmerich Kálmán, 1882 – 1953. Bad Ischl ma is „operettváros”. 1999-ben teljesen modernizálták, belül átépítették az egykori Kurhaus-t, melynek most Kongress- und Theater Haus a neve, s a színházi szezonban folyamatosan műsoron tartják Lehár, Kálmán és más operettkomponisták műveit. Meg kell jegyeznem, Bad Ischlben található egy másik nevezetes villa is, az ún. Kaiser-villa., mely előtt nyaranta szabadtéri operetthangversenyeket tartanak. Bad Ischl történelmi öröksége, hogy már az 1800-as évek első évtizedeitől kezdve sokan jártak a sós gyógyfürdőiről híres városkába a bécsi legfelsőbb körökből, így a császári család is. A már császár Ferenc József itt ünnepelte 1853-ban huszonharmadik születésnapját… A Lehár-villa nyitvatartási ideje: húsvétkor és május 1-től szeptember 30-ig: 9-12 óráig és 14-17 óráig. (Amikor öt éve ott jártam, még ez volt.) Érdeklődésre tarthat számot még Bad Ischl város múzeuma is. Kedd, csütörtök, péntek, szombat és vasárnap 10-17 óráig, szerdán 14-19 óráig tart nyitva. Minden hétfőn, valamint november 1-től november 30-ig zárva van. Jövő év októberében, Lehár Ferenc halálának 60. évfordulóján, jó lenne ismét kijutnom Bad Ischlbe, és elmenni a Lehár-villába, így tisztelegve kedvenc operettszerzőm emléke előtt!
Nem tudom, ki járt már Bad Ischlben, és a Lehár-villában? Amikor 2002-ben ott jártam, a Traun folyócska rakpartjának 8. számú, kétemeletes villa hálószobájában még minden úgy volt, ahogy ötvennégy évvel ezelőtt, 1948. október 24-én; a sarokra állítva ott az ágy, amelyben a 78 esztendős komponista elhunyt. A nagyon várt találkozásra ezzel a nevezetes épülettel egy osztrák körút alkalmával adatott meg. Megőriztem azt a kis képes magyar nyelvű szórólapot, mely ismerteti a villa főbb látnivalóit. Most elővettem és újból elolvasva (de a nélkül is) előttem áll a híres kétszintes villa, benne a sok érdekes látnivalóval. A kis tájékoztatóból a következőket tudja meg az ember, a villáról és egykor volt híres lakójáról: A villát Bad Ischlben Lehár Ferenc Sabrani hercegnőtől vásárolta 1910-ben, és attól kezdve életének csaknem valamennyi nyarát itt töltötte. A ház ma múzeum, amely megőrizte tipikus Lehár-jellegét: a villában található műalkotások nem művészeti korszakoknak megfelelően, vagy stíluskritikai szempontból és nem is témai szemszögből lettek összeállítva, hiszen ez nem egy szokványos értelemben vett műgyűjtemény, hanem egy olyan ház, amelyben a „könnyű múzsa” egy nagy mestere élt és amelynek berendezési tárgyait a feleségével közösen, szeretettel vásárolta és gyűjtötte össze. Néhány tárgy magántulajdonból származik, a többi műkereskedésből, vagy árverés kapcsán került a villába. Több olyan tárgy is van közöttük, amelyet Lehár tisztelőitől kapott ajándékba. A szobák a lehetőség szerint úgy maradtak, ahogyan Lehár Ferenc berendezte és ahogy bennük lakott. A legnagyobb benyomást valószínűleg az 1848. március előtti bécsi festmények keltik, így Amerling, Daffinger, Danhauser, Canon és más festők művei. Lehár Ferenc kedvenc festményét, a „Mámoros szirén”-t, van Dycknak tulajdonítják. A bútoroknál különböző stílusirányzatok találhatók, így a gótika,a reneszánsz, a barokk, a rokokó, XVI Lajos, az empire és a biedermeier. De találhatók partitúrák, melyek nagyrészét Bad Ischl város kincstárában őrzik, fényképemlékek és kisebb emléktárgyak is. Összegezve, a Lehár-villa lakója kiváló műértő és sokoldalú volt. Lehár Ferenc gyakran hallgatta a közeli sétányról a helybeli zenekar térzenéjét, melynek programjában az ő műveiből is sok dallam szerepelt. A rakpartot, amelyen a villa áll, 1930-ban, Lehár 60.-ik. születésnapja alkalmából róla nevezték el. Lehár sok híres művét itt ebben a házban komponálta, mert mint mondta: „a legjobb gondolatai mindig Ischlben támadtak”. A legtöbb műve késő este keletkezett, amikor alkotó tevékenységét már semmi nem zavarta. A háború utáni éveket a mester Svájcban töltötte, itt halt meg felesége, Sophie, 1947-ben. Lehár, aki a halál bélyegét már magán viselte, 1948 augusztusában visszatért Bad Ischlbe, ahol nagyszerű fogadtatásban részesítették és a város díszpolgárává nevezték ki. E kell még mondanom, Lehár Ferenc Bad Ischlben, abban a temetőben, ahol édesanyja és felesége sírja van, lett örök nyugalomra helyezve. Lehár végrendeletében a városra hagyta a villát, azzal a kikötéssel, hogy ott semmit sem szabad elmozdítani: legyen emlékház, homlokzatán a felirattal: Lehár-villa. A Bad Ischl központjában, a Kurk-parkban lévő mellszobor talapzatán is magyarosan írva áll kőbe vésett aláírása: Lehár Ferenc. S pár méterre tőle a másik nagy magyar operettkomponista szobra: Emmerich Kálmán, 1882 – 1953. Bad Ischl ma is „operettváros”. 1999-ben teljesen modernizálták, belül átépítették az egykori Kurhaus-t, melynek most Kongress- und Theater Haus a neve, s a színházi szezonban folyamatosan műsoron tartják Lehár, Kálmán és más operettkomponisták műveit. Meg kell jegyeznem, Bad Ischlben található egy másik nevezetes villa is, az ún. Kaiser-villa., mely előtt nyaranta szabadtéri operetthangversenyeket tartanak. Bad Ischl történelmi öröksége, hogy már az 1800-as évek első évtizedeitől kezdve sokan jártak a sós gyógyfürdőiről híres városkába a bécsi legfelsőbb körökből, így a császári család is. A már császár Ferenc József itt ünnepelte 1853-ban huszonharmadik születésnapját… A Lehár-villa nyitvatartási ideje: húsvétkor és május 1-től szeptember 30-ig: 9-12 óráig és 14-17 óráig. (Amikor öt éve ott jártam, még ez volt.) Érdeklődésre tarthat számot még Bad Ischl város múzeuma is. Kedd, csütörtök, péntek, szombat és vasárnap 10-17 óráig, szerdán 14-19 óráig tart nyitva. Minden hétfőn, valamint november 1-től november 30-ig zárva van. Jövő év októberében, Lehár Ferenc halálának 60. évfordulóján, jó lenne ismét kijutnom Bad Ischlbe, és elmenni a Lehár-villába, így tisztelegve kedvenc operettszerzőm emléke előtt!
5 bemaria 2007-05-01 20:25:45 [Válasz erre: 4 bemaria 2007-05-01 20:24:06]
Mármint topic, ezt jól elgépeltem, bocsi. :) Remélem meg lehet majd hallgatni a műsort a neten! :)
Mármint topic, ezt jól elgépeltem, bocsi. :) Remélem meg lehet majd hallgatni a műsort a neten! :)
4 bemaria 2007-05-01 20:24:06
Akkor ha már megnyílt ez a tpoiv kerüljön ide a [url]http://oe1.orf.at/programm/2007052812701.html;műsor[/url] amit találtam Apropos Operette Franz Lehar - einst und jetzt. F. Lehar: a) Der Graf von Luxemburg; b) Schön ist die Welt; c) Zigeunerliebe; d) Das Land des Lächelns; e) Eva; u. a. (Mit Piotr Beczala, Dagmar Schellenberger, Elena Mosuc, Akiko Nakajima, Morenike Fadajomi, Peter Anders, Fred Liewehr, Rudolf Schock, Anna Schlemm, Helene Werth u. a.) Gestaltung: Michael Blees
Akkor ha már megnyílt ez a tpoiv kerüljön ide a [url]http://oe1.orf.at/programm/2007052812701.html;műsor[/url] amit találtam Apropos Operette Franz Lehar - einst und jetzt. F. Lehar: a) Der Graf von Luxemburg; b) Schön ist die Welt; c) Zigeunerliebe; d) Das Land des Lächelns; e) Eva; u. a. (Mit Piotr Beczala, Dagmar Schellenberger, Elena Mosuc, Akiko Nakajima, Morenike Fadajomi, Peter Anders, Fred Liewehr, Rudolf Schock, Anna Schlemm, Helene Werth u. a.) Gestaltung: Michael Blees
3 frushena 2007-05-01 19:32:04 [Válasz erre: 2 bermuda 2007-04-30 19:31:11]
Bermuda! Köszi ... Meg is rendeltem a [url]http://www.bookline.hu/control/producthome?id=14156&type=22;könyvet.[/url]
Bermuda! Köszi ... Meg is rendeltem a [url]http://www.bookline.hu/control/producthome?id=14156&type=22;könyvet.[/url]
2 bermuda 2007-04-30 19:31:11 [Válasz erre: 1 frushena 2007-04-30 17:41:47]
Mostanában olvastam egy vaskos könyvet Zsigray Julianna: Tragikus keringő. Lehár életéről szól, bár sehol nem irja le a nevét, s az operettjeit is másként nevezi-de rá lehet ismerni. Nekem nagyon érdekes volt, hogy Dvoráknál tanult fiatalon, ő volt a mintaképe s mindenáron szimfóniákat akart irni , utálta az operettet:-)
Mostanában olvastam egy vaskos könyvet Zsigray Julianna: Tragikus keringő. Lehár életéről szól, bár sehol nem irja le a nevét, s az operettjeit is másként nevezi-de rá lehet ismerni. Nekem nagyon érdekes volt, hogy Dvoráknál tanult fiatalon, ő volt a mintaképe s mindenáron szimfóniákat akart irni , utálta az operettet:-)
1 frushena 2007-04-30 17:41:47
Évforduló alkalmából ... !!! Szívesen olvasnék róla, operettjeiről, életéről. Művei közül nem mondhatom, hogy ki lennék művelve, de a Víg özvegyet nagyon szeretem. Mosoly országa, szintén \"A Víg özvegy, a Luxemburg grófja, a Cigányszerelem és a Mosoly országa című operettek komponistája, aki színházi hegedűsből lett zeneszerző, végigélt két világháborút és feleségének halált is. Ennek ellenére - vagy talán épp ezért - zenéjéből végtelen derű és elegancia árad. Operettjei máig sikeres művek, amelyeket a világ színházai szívesen tűznek műsorukra.\"
Évforduló alkalmából ... !!! Szívesen olvasnék róla, operettjeiről, életéről. Művei közül nem mondhatom, hogy ki lennék művelve, de a Víg özvegyet nagyon szeretem. Mosoly országa, szintén \"A Víg özvegy, a Luxemburg grófja, a Cigányszerelem és a Mosoly országa című operettek komponistája, aki színházi hegedűsből lett zeneszerző, végigélt két világháborút és feleségének halált is. Ennek ellenére - vagy talán épp ezért - zenéjéből végtelen derű és elegancia árad. Operettjei máig sikeres művek, amelyeket a világ színházai szívesen tűznek műsorukra.\"
0 tukán 2007-04-30 17:41:11
Szeretjük.
Szeretjük.
