Bejelentkezés Regisztráció

Lehár Ferenc


865 Búbánat 2024-12-04 11:46:04

Múzeum Antikvárium 45. árverése. Könyv, kézirat, fotó, metszet

2024. 12. 13. péntek 17:00 - 2024. 12. 13. péntek 21:00

aukció helyszíne:

Múzeum Antikvárium üzletében | 1053 Budapest, Múzeum krt. 35.

kiállítás helyszíne:

Múzeum Antikvárium | 1053 Budapest, Múzeum krt. 35.

kiállítás ideje:

2024. december 5-12-ig nyitvatartási időben H-P: 10-18 h., szombaton 10-14 h.

29. tétel

Lehár Ferenc (1870-1948) zeneszerző dedikált fényképe.

A Studio Harcourt kiadó által készített sokszorosított fotó alsó részén a művész tintával írt sorai: „Baráth Ferenc urnak szíves emlékül! Budapest, 1939 XII./6.” A Grand Hotel Hungária borítékjában, Lehár Ferenc által címezve,...

Kikiáltási ár: 10.000 Ft. 


864 Búbánat 2024-11-13 14:23:25

Központi Antikvárium

168. Könyvárverés

2024. 12. 05. csütörtök 17:00 - 2024. 12. 05. csütörtök 21:00 

175. tétel

Kikiáltási ár: 70.000 Ft

Lehár Ferenc zeneszerző portréja és autográf sorai

A kép alatt Lehár Ferenc autográf soraival: "Vikár György Úrnak hálás köszönettel! Bécs 1916 IV. 10 Lehár" Vikár György (1886–?) gordonkaművész, a Nemzeti Zenede tanára.
Keretben, kartonra ragasztva. Méret: 30×23 cm.
 

aukció időpontja:

2024. 12. 05. csütörtök 17:00 - 2024. 12. 05. csütörtök 21:00

aukció helyszíne:

Festetics Palota (Andrássy Egyetem) | 1088, Budapest, Pollack Mihály tér 3.

kiállítás helyszíne:

Központi Antikvárium | 1053 Budapest, Múzeum körút 13–15.

kiállítás ideje:

2024. november. 20- december 4. az üzlet nyitvatartási idejében (H-P: 10.00-18.00, Szo: 10.00-14.00)


863 Búbánat 2024-10-19 12:41:03 [Válasz erre: 834 Búbánat 2023-08-06 20:48:59]

Kapcs. 834. sorszám

Ismét láthatjuk a televízióban:  

M5 csatorna – ma 14.50 – 15.45

DunaWorld – holnap 12.00 – 12.55

„Az operettkirály - Fejezetek egy komponista életéből”

 magyar dokumentumfilm, 2021

 A dokumentumfilm bemutatja Lehár Ferenc életét, pályáját, sikereit. Számtalan helyszín és archív bejátszó hozza 

közelebb a nézőhöz a legendás zeneszerzőt.

Rendezte: Koltay Gábor 


862 Búbánat 2024-10-18 10:47:13
Nem volt zenés darab, amely ennél a magyar operettnél több pénzt termelt volna

kultúra.hu – Papp Timea -  

 „Egy 1970-ben megjelent Lehár-életrajz szerzője, Bernard Grün úgy számolta,

hat évtized alatt szerte a világon mintegy félmilliószor került színpadra A víg özvegy, a lemez- és kottaeladások több tízmilliós bevételt termeltek.

Beindult a merchandising is az árukapcsolásokkal, piacra dobtak fűzőtől csokoládéig igen sokféle terméket A víg özvegy márkára építve. John Kenrick színháztörténész szerint az 1960-as évekig nem volt prózai vagy zenés színdarab, amely több bevételt termelt volna, mint a Lehár-operett.”


861 Búbánat 2024-08-16 15:30:58

 Der Sterngucker (magyarul A csillagok bolondja) ritkán kerül előadásra, a Lehár-életműnek szinte elfeledett darabja, pedig nagyon jó a zenéje. CD-n megvásároltam. 

https://www.amazon.de/Franz-Leh%C3%A1r-Sterngucker-Gesamtaufnahme-Lehar/dp/B0001WGEKW

Amikor tízegynéhány éve Bad Ischl-ben jártam, a zeneszerző nevét viselő operettfesztiválon a Cárevics volt műsoron, mellette Oscar Straus Varázskeringőjét is bemutatták.  Idén a jobban ismert  Ábrahám- és különösen a  Millöcker-operett számíthatott nagyobb figyelemre a Lehár-kuriózum mellett:

Der Bettelstudent (A koldusdiák)

Märchen im Grand Hotel (Mese a Grand Hotelben)

Kíváncsi vagyok, milyen visszhangja volt/lesz az előadás-sorozatnak. 

https://www.leharfestival.at/stuecke/der-sterngucker/


860 Búbánat 2024-07-27 09:58:54 [Válasz erre: 6 Búbánat 2007-05-02 15:25:41]
Kapcs: 6. sz. sorszám
Lehár Ferenc öröksége - Lehár Villa - Bad Ischl

Az Európa kulturális fővárosa cím az Európai Unió egyik legrangosabb címe. Tavaly Veszprém és a Balaton–Bakony régió került középpontba, idén pedig az ausztriai Bad Ischl és a Salzkammergut régió huszonhárom települése. Bad Ischl nagy múltú fürdő- és operettváros, mi több, az Osztrák–Magyar Monarchia „nyári fővárosa”, hiszen Ferenc József császár és Erzsébet császárné nyári rezidenciaként használta a városban található császárvillát. De Lehár Ferenc zeneszerző és felesége, Sophie villája is Bad Ischlben található. Ám míg a császárvillát és a hozzátartozó gyönyörű parkot kedvükre látogathatták az érdeklődők, addig a Lehár-villa évekig zárva tartott a nagyközönség előtt felújítás miatt, egészen 2024 májusáig.

/Magyar Nemzet, 2024. 07. 24. 9:30 – Lengyel Emese/


 „A látogatók előtt 2024 májusában nyílt meg a Lehár-villa, de egyelőre csak a főépület és a kert látogatható. A villa szintjeit idegenvezető segítségével fedezhetjük fel, aki angol és német nyelven ismerteti az épület és a szerző életét. 
Tartalmas egy óra ez, a társasági élet színtereit és Lehár privát helyiségeit is bemutatják. Hálószobájában szentképek és szobrok sokasága között helyezkedik el ágya, ahol 78 évesen elhunyt. Kis vitrinben sorakoznak a kabalaelefántok is, hiszen Lehár babonás volt, s magánál hordta kedvenc figuráját. A jó anyagi helyzetről árulkodik fürdőszobája egyebek között heverővel, káddal és a kor divatjának szépítkezőszereivel. A szemfülesek észrevehetnek az öltözködőszoba és a fürdő közötti ajtón néhány számot. A mester ugyanis halála végéig dátummal együtt feljegyezte a súlyát, ezt pedig sikerült megmenteni az utókornak. 
De ezenfelül megannyi apró – amulett, képtartó, fotó, kitüntetések, kották – tárgyon keresztül ismerhetjük meg Lehár Ferencet, a 20. század egyik ünnepelt zeneszerzőjét és a magánembert. A rekonstruált szobákat követően külön rész foglalkozik a felújítás részleteivel. Az Európa kulturális főváros címmel középpontba kerülhet újra a zeneszerző szellemi és tárgyi öröksége, s talán a közeljövőben – akár egy szalonest keretin belül – újra Lehár-dallamok szűrödnek majd ki a villából.”

Korábbi bejegyzéseim közül idemásolom:

Giacomo Puccini és Lehár Ferenc igazi jó barátságban voltak. 

Lehár Ferenc tiszteletére emlékmúzeumot rendeztek be Bad Ischl-ben, ahol lakott. A második emeleten, az úgynevezett kis dolgozószobában két eredeti Giacomo Puccini dokumentum található:

Az egyik Giacomo Puccini fényképe, amelyet Lehár Ferencnek dedikált. Rajta a dátum: 1920.
A második Giacomo Puccini levele, amely 1924. július 18-án kelt.

Puccini Lehárnak dedikált fényképe a Lehár Villában,. a dolgozószoba falán ma is megtekinthető. Bad Ischl.

Bad Ischl - Lehár Villa - kívülről - belülről - Fotógaléria

 Andreas Ertl & Dominic Tauber visit the Richard Tauber Villa and the Franz Lehár Villa in Bad Isch

Andreas Ertl (Tenor) and Dominic Tauber from London (grandnephew of the famous Austrian tenor Richard Tauber) visit the Richard Tauber Villa and the Franz Lehár Villa in Bad Ischl, Austria. Andreas Ertl performed "Dein ist mein ganzes Herz" in front of the piano, which was a present from Richard Tauber to Franz Lehár (Franz Lehár Villa).

Bad Ischl, Aug. 2015 Video was taped and edited by Alexander Steinhäuser.

(8:25)

A videofilmen az időskálán 2:06-tól bepillantás nyerhetünk a Lehár Villa belső termeibe: Lehár egykori otthonának szobái eredeti bútorzattal és használati tárgyakkal vannak berendezve.

 Az épület ma emlékház-emlékmúzeum. A turisták felkereshetik, látogathatják és kalauzolással a Villa három szinten található csaknem összes helysége bejárható.


859 Búbánat 2024-07-18 21:05:46

"Szép álom, szállj a szívemre" - gálakoncertre készül a Budapesti Operettszínház


Varázslatos operett gálakoncertre készülnek a Budapesti Operettszínház művészei Lehár Ferenc világhírű zeneszerző darabjaiból: 2024. július 27-én szombaton, 20 órától a Komáromi Erődben felcsendülnek a város szülöttének legnépszerűbb dalai, duettjei és együttesei A víg özvegy, A cárevics, A mosoly országa, a Luxemburg grófja, a Giuditta, a Cigányszerelem, A pacsirta, a Paganini, valamint A három grácia című operettekből.

Színpadra lépnek a Budapesti Operettszínház szólistái, Bojtos Luca, Bordás Barbara, Kiss Diána, Dénes Viktor, Laki Péter és Ninh Duc Hoang Long! 

Közreműködik a színház Énekkara (karigazgató: Szabó Mónika) és Balettkara (balettigazgató: Apáti Bence). Az est koreográfusai Virághné Németh Zsuzsanna és Lendvai Zsolt, a Budapesti Operettszínház Zenekarát Pfeiffer Gyula főzeneigazgató vezényli, a gálakoncert rendezője Homonnay Zsolt.

 A programmal kapcsolatos részletek ITT érhetők el.


857 Búbánat 2024-06-08 10:02:06 [Válasz erre: 805 Búbánat 2022-05-02 20:56:04]

Ma éjjel, 22.45 órai kezdettel közvetíti ismét az M5 csatorna a Budapesti Operettszínház Szép álom 

szállj a szívemre című, Lehár Ferenc emlékére rendezett gálaműsorát.

Szép álom, szállj a szívemre – Gála Lehár Ferenc alkotásaiból _ összefoglaló

(YouTube) - Operettszínház

Erről a gáláról részletesen szóltam a 805. sz. bejegyzésemben.


A Budapesti Operettszínház 2022. április 29-án gálaműsorral emlékezett Lehár Ferencre, aki korának egyik legközkedveltebb zeneszerzője volt. Művészete olyan nagysikerű művekben mutatkozik meg, mint A mosoly országa, A víg özvegy, a Luxemburg grófja vagy épp a CigányszerelemEgyedi, dallamos zeneírásával olyannyira megújította a bécsi operettstílust, hogy egyes művei "mai füllel" szinte filmzeneként hatnak. Nem véletlenül nyilatkozott úgy Puccini, hogy akár a legnagyobb versenytársa is lehetett volna, ha az operaszerzés felé terelődik. Mindannyiunk örömére viszont az operettek színes világát választotta, és további sikerművekkel gazdagította.

A gálaműsoron felcsendültek Lehár legnépszerűbb alkotásai, amely műveket kiváló előadók tolmácsolásában hallhatta a közönség. Bojtos Luca, Dolhai Attila, Fischl Mónika, Kerényi Miklós Máté, Kiss Diána, Laki Péter, Lukács Anita, Ninh Duc Hoang Long, Szendy Szilvi és Vadász Zsolt varázslatos énekszóval és előadókészséggel – és persze az ünnepelt által komponált fergeteges zenei részletekkel – szórakoztatták a hallgatóságot.

Az est rendezője Ionel Pantea operaénekes, világszerte elismert énektanár, rendező. Otthonosan 

mozog az operák, valamint az operettek világában is, számos rendezése közt találhatóak Strauss A 

Denevér és az Egy Éj Velencében című operettjei épp úgy, mint Mozart vígoperái. 

A produkcióban közreműködött a Budapesti Operettszínház Énekkara és Balettkara, a Budapesti Operettszínház Zenekarát Pfeiffer Gyula vezényelte.


856 Búbánat 2024-05-31 19:08:22

Ismét megrendezik a nemzetközi operettfesztivált Lehár Ferenc szülővárosában

A Lehár Ferenc Polgári Társulás Klemen Terézia irányításával 2023-ban hívta életre nagyszabású nemzetközi operettfesztiválját Révkomáromban, melynek hétvégéjén az érdeklődök a workshopok és a kiállítások mellett az operett műfaját népszerűsítő gálákkal és színházi előadásokkal is találkozhattak. A fesztivál sikerét látva az eseménysorozatot idén is megrendezik, ezúttal három napon keresztül, augusztus 29. és 31. között várják a látogatókat.

A nemzetközi operettfesztivál fővédnöke a tavalyi évhez hasonlóan Szinetár Miklós Kossuth-díjas, kétszeres Jászai Mari-díjas színházi és filmrendező lesz, aki maga is tart majd előadást a Tiszti pavilonban, elmélyedve a zenés színház történetében. A rendezvény idején a városba látogató érdeklődők megismerkedhetnek a modern színpadokon meg-megújuló, reneszánszát élő operett műfajával, jellegzetes karaktereivel. Kiállítások, kerekasztal-beszélgetések és filmvetítések mentén képet kaphatnak a zenés színházról, az egymásba fonódó műfajokról, sőt a szervezők arra is lehetőséget biztosítanak, hogy a nagyközönség felpróbálhassa a hagyományos primadonna- és bonviván-kosztümöket. 

Színpadi produkciókból sem lesz hiány, mindhárom este felcsendülnek majd a 20. század legismertebb operettszerzőinek alkotásai olyan művészek tolmácsolásában, akiket a közönség a Magyar Zenés Színházból és a Budapesti Operettszínházból már jól ismerhet, de a nézők egy új előadás születésébe is betekintést nyerhetnek. A második nap nagyszabású operettgálája a Dunakeszi Szimfonikus Zenekar közreműködésével valósul meg.

Zenés színházi műfajok kavalkádja

A népszerű színészek mellett bemutatkozik a fiatal generáció is, akik kikacsintanak a modern zenés színpadi műfajok – például a showtánc, a modern tánc vagy a musical – irányába. Emellett a szervezők a program összeállításakor gondoltak a jövő színháznézőire, így a műsorban olyan produkciók is helyet kapnak, amelyek kifejezettek a gyerekeket célozzák meg. 

Az operettfesztivál helyszínéhez és a Lehár Ferenc Polgári Társulás törekvéseihez illően kiemelt figyelmet kap a város szülötte, Lehár Ferenc, akinek olyan népszerű operetteket köszönhet a színházi világ, mint A víg özvegy, A Luxemburg grófja, a Cigányszerelem, vagy A mosoly országa. A gazdag életmű előtt kiállítással és filmvetítéssel tisztelegnek a szervezők, de megidézik a kort is: a Magyar Veterán Autósok Szövetsége jóvoltából a 20. század autócsodái járják majd az utcákat. 

Forrás: mno.hu –Kultúra.  2024. június 30.


855 Búbánat 2024-05-08 19:36:32

Magyar Katolikus Rádió, 2024. 04.28.,  20.04 - 21.00

„Zenei barangolás”

Lehár Ferenc emlékezete

Szerkesztő-műsorvezető: Boros Attila
A rádióadás visszahallgatható: itt

Egy színházi bölcs mondás szerint három zenés színházi műfaj létezik: opera, operett – és Lehár. Valóban így van. Lehár zenéjének eleganciája, dallamgazdagsága, választékossága, sokszínűsége és nem utolsó sorban hangszerelése, dallamainak zenekari kísérete kiemeli őt az operettek szokásos világából.  Mai műsorunkban Őrá emlékezünk, születésnek 154. évfordulóján.”

Boros Attila ezekkel a mondatokkal vezette fel a nagy magyar operettszerzőre emlékező rádióműsorát

Ide írom, milyen zenék szólalnak meg az adásban:

Wagner: A nürnbergi mesterdalnokok – Walter dala, I. felv. (Molnár András)

Lehár: Kukuska („Tatjana”) - a zeneszerző első színpadi dalműve opera volt: ebből Tatjana és Alexis szerelmi kettősének részlete (Dagmar Schellenberger és Herbert Lippert, km. a Berlini Rádiózenekar, vezényel: Michail Jurowski)

Lehár: A víg özvegy

- Hanna belépője (Osváth Júlia, km. a Magyar Rádió Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Rubányi Vilmos)

- Camille de Rosillon dala és jelenet a Pavilon-kettősből (Hanni Steffek és Nicolai Gedda, km. a Londoni Filharmonikus Zenekar, vezényel: Lovro von Matacic)

- Induló – szextett („Asszonydal”) (énekszólisták, valamint a Londoni Filharmonikus Zenekar, vezényel: Lovro von Matacic)

Lehár: Luxemburg grófja - René dala (Nicolai Gedda, km. a Graunke Szimfonikus Zenekar, vezényel: Willy Mattes)

Lehár: A cárevics - szerelmi kettős (Rita Streich és Nicolai Gedda, km. a Graunke Szimfonikus Zenekar, vezényel: Willy Mattes)

Lehár: A mosoly országa

- Szu-Csong és Liza szerelmi kettőse, II. felv. – a „Szív-duett”: „Lótusz virág! Élted élek csupán! Senki másnak! Szív! Hogyan tudsz így tele lenni, mondd?...” (Osváth Júlia és Udvardy Tibor, Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Rubányi Vilmos) - Rádiós bemutató - keresztmetszet: 1958. március 14., Kossuth Rádió, 19.10 -19.50

- Szu-Csong belépője – „Barackfaág-dal (Richard Tauber, a felvételen közreműködő zürichi rádiózenekart maga a zeneszerző vezényli)

Lehár: Szép a világ - dal (Réthy Eszter, km. a Bécsi Szimfonikus Zenekar, a  zeneszerző irányításával)

Lehár: Giuditta - Ottavio egyik áriája (Richard Tauber, km. a Bécsi Filharmonikusok, a szerző vezényletével)

Lehár: A víg özvegy - Nyitány (Vezényel: Lehár Ferenc)


854 Búbánat 2024-05-01 15:32:19 [Válasz erre: 853 Búbánat 2024-04-30 15:14:50]
The Merry Widow (Warner Archive)

A legendás filmrendező, Ernst Lubitsch, 1934-ben megfilmesítette Lehár Víg özvegyét Jeanette MacDonalddal és Maurice Chevalier-vel a főszerepekben.

Részlet a filmre adaptált Lehár-melódiákból – a táncok (keringők) képi látványával együtt. 


853 Búbánat 2024-04-30 15:14:50
Felvidékről indult – Lehár Ferenc, az operettkirály

Lehár Ferenc zeneszerző, operettkomponista, karmester, az egyik legnépszerűbb magyar operettszerző volt.
Atempo.sk – 2024. április 30.
Komáromban született 1870. április 30-án éjfél előtt 2 órával, ahol katonakarmester apja állomásozott, de Pozsonyban, majd Sopronban töltötte gyermekkorát, 1880-tól Budapesten éltek. Bár élete nagy részét Ausztriában élte le, tizenkét éves koráig csak magyarul beszélt, és élete végéig magyar állampolgár maradt.

A víg özvegy - Házy Erzsébet, Bende Zsolt – Vilja-dal; Ajk az ajkon... (YouTube)

Lehár Ferenc nemcsak Bad Ischlben volt szívesen látott nyári vendég, hanem egy Traun-parti villája is volt, amelyet halála után múzeummá alakítottak át. Ez a Lehár Ferenc Múzeum 2024 májusának elején nyílik újra, átfogó felújítás után.

Lehár Ferenc 1912-ben megszerzett villájában, amelyben számos operettjét komponálta, kiterjedt archívum lesz, amely kutatási célokra is használható.


852 Búbánat 2024-02-23 11:18:36 [Válasz erre: 812 Búbánat 2022-06-14 20:27:39]

Kapcs. 812. és 797. sorszámok

Korábban néhány ének-zenei részlet belinkelésével hívtam fel a figyelmet Lehár Ferenc kevéssé ismert, ritkán hallható gyermekoperettjére:

A komponista A víg özvegy bécsi ősbemutatóját (1905. december 30.) követő évben egy gyermekeknek szóló mesejátékot zenésített meg: Péter és Pál Bergengóciában (Peter und Paul reisen ins Schlaraffenland– A szövegkönyvet és a verseket Robert Bodanzky és Fritz Grünbaum szerezték.  A darab bemutatója 1906. december 1-jén volt a Theater an der Wienben.  Alig több mint három hétre rá, már nálunk a Magyar Színházban is láthatta a közönség Lehárnak ezt az új, mese-daljátékát.

A YouTube oldalán több rendezésből látható jelenet:

Ein Sternlein ist gekommen

Glückspilzgavotte

Ferkeltanz (1)

Ferkeltanz (2)

Das Schaukelpfred (1)

Das Schaukelpfred (2)

Minister im Schlaraffenland

Mohnblumenwalzer

Bauernwalzer

Abmarsch ins Schlaraffenland

Mindezt azért hozom újra elő, mert 2023 decemberében Felvidéken bemutatták a kis meseoperett átdolgozott változatát - a „leporolt” librettó alapján újszerű, magyarra fordított dalszöveg készült hozzá -, amit idén tavasszal az alkotók szándéka szerint ismét láthat majd a közönség ezzel a címmel: Péter és Pál Lustaországban”.

Erről bővebben itt és itt is olvashatunk:

Szereplők

Simon Zoltán - Péter
Szondi Tamás - Pál
Nagy Ibolya - Jó Tündér, Rossz Tündér, Anya
Bozsó József - Apa

Alkotók

Producer: Dráfi Mátyás - Kossuth- és Jászai Mari-díjas, Érdemes művész.
Szerzők: Lehár Ferenc - Klemen Terézia
Rendező: Bozsó József
Zenei szerkesztő és dalszövegek: Nagy Ibolya


851 Búbánat 2024-01-22 14:21:22

Az Operettszínház csarnokában Lehár Ferenc kihelyezett portréképe alatt olvasható szöveg idézett sorában a számszaki adatot pontosítom:

„Pályafutása zenitjén a budapesti Operaház tíz év alatt négy művét tűzte műsorra.”

Ez nem négy, hanem helyesenöt mű:

1925. március 3.  Frasquita (Városi Színház)

1926. május 7. Paganini (Városi Színház)

1928. május 25. A cárevics (Városi Színház)

1930. december 20. A mosoly országa (Operaház)

1934. április 8. Giuditta (Operaház)

"Varganiki" fotója az Operett, mint színpadi műfatopikjában:


De ha már itt tartok, megemlítek további hat művet, amiket ugyancsak az Operaház produkciójában, először láthatott a magyar közönség:

1898. május 2. Kukuska (opera) (Operaház)

1907. április 28. Tatjána (a Kukuska átdolgozása) (Operaház)

1910. december 20. Hercegkisasszony (Operaház)

1916. október 10. A csillagok bolondja (Népopera)

1943. február 20. Garabonciás diák (a Cigányszerelem átdolgozása) (Operaház)

1943. július 21. A víg özvegy (Margitszigeti Szabadtéri Színpad)

Lehár Ferenc halálát követő években is, az Operaház égisze alatt színre került művei - részben saját produkciók:

1959. augusztus 23. A víg özvegy (Margitszigeti Szabadtéri Színpad),

1969. augusztus 2. A mosoly országa (Margitszigeti Szabadtéri Színpad),

1983. július 7. A mosoly országa (Az Óbudai Zichy Kastély udvara)

1999. szeptember 17. Cigányszerelem (Erkel Színház)

2014. február 22. A víg özvegy (balett verzió)  (Erkel Színház)


850 Búbánat 2024-01-08 13:22:05
Glyndebourne – 2024 – Lehár: A víg özvegy

LEHÁR

The Merry Widow

9 June – 28 July 2024



849 Búbánat 2024-01-02 10:30:34

Szilveszter este a világ több pontján Lehár Ferenc A víg özvegy című operettjét adták elő/mutatták be:

2023. december 31. Oper Köln

2023, december 31. Warsaw Philharmonic Concert Hall

2023. december 31. Opéra de Marseille

2023. december 31. Toronto Operetta Theatre

2023. december 31. Mainfranken Theater Würzburg

2023. december 31. Kulturstätte Globe, Coburg

2023. december 31. Pécsi Nemzeti Színház

 Lehár Ferenc: Luxemburg grófja

2023. december 31. Festspielhaus Weinzierl bei Krems, Austria


848 Búbánat 2023-12-15 22:24:51 [Válasz erre: 834 Búbánat 2023-08-06 20:48:59]

Kapcs. 834.sorszám

Holnap, koradélután a televízióban bemutatásra kerülő két film egyaránt Lehár Ferenc emléke előtt tiszteleg!

Az M5 csatornán láthatjuk mindegyiket, egymás után közvetlenül kerülnek adásba:

I.                 2023.12.16. szombat,  13.30 – 14.25  M5

„Az operettkirály - Fejezetek egy komponista életéből”

 magyar dokumentumfilm, 2021

 A dokumentumfilm bemutatja Lehár Ferenc életét, pályáját, sikereit. Számtalan helyszín és archív bejátszó hozza 

közelebb a nézőhöz a legendás zeneszerzőt.

Rendezte: Koltay Gábor 

 

II.               2023. 12.16. szombat, 14.25 – 15.20

Lehár Ferenc: Tavasz – operettfilm

A Zenés TV Színház produkciója (1982. június 25.)

Librettó: Rudolf Eger

Fordította: Semsei Jenő

Versek: Dalos László (a rádiófelvétel számára készült fordítás – a darabot magyar színházban nem játszották.)

Dramaturg: Romhányi Ágnes

Díszlet: Langmár András

Jelmez: Tóth Barna

Vezető operatőr: Mestyán Tibor

Zenei rendező: Fejes Cecília

Rendező: Félix László

Km. a Magyar Állami Operaház Zenekara

Vezényel: Sebestyén András

Szereposztás:

Lorenz, zeneszerző – Leblanc Győző

Ewald, költő – Póka Balázs

Hédi – Szűcs Márta

Antónia, Hédi barátnője – Zempléni Mária

Az egyfelvonásos kis operett cselekményéről röviden:

Két bérlőtárs, a varrólány Hédi és a zongorista Lorenz egy bécsi padlásszobán osztoznak, 

és ott élnek... egymás tárgyaival. Személyesen ugyanis még sohasem találkoztak, hiszen 

egyikük éjjel, másikuk nappal használja a picinyke garzont. Amikor a rejtélyes lakótársról 

ábrándozó fiú a lány szekrényének titkait kutatja barátja, Ewald társaságában, váratlan 

látogató érkezik. Az elbújó Lorenz helyett cimborája, Ewald nyit ajtót Antóniának, aki Hédiként

mutatkozik be. A bimbózó érzelmek gyorsan összekuszálódnak a szerepcserék forgatagában...

 

A televíziós produkció mellett szólok az operett rádiófelvételéről is:

Lehár Ferenc – Dalos László: Tavasz (1922)

A rádió Dalszínházának a bemutatója: 1973. április 23. 

Húsvét hétfő, Kossuth adó, 17.58 – 18.40 - Egyben magyarországi bemutató volt!

Az egyfelvonásos darab rádiófelvételén szereplő művészek: Bende Zsolt (Ewald, költő), Korondy György

(Lorenz, muzsikus), Andor Éva (Hédi), Németh Marika (Antoinette).

Km.: az MRT Szimfonikus Zenekara. 

Vezényel: Sebestyén András
Rádióra alkalmazta: Semsei Jenő. Verseket fordította: Dalos László. Zenei rendező: Fejes

Cecília. Rendező: Cserés Miklós dr. Szerkesztő: Bitó Pál

A zenei anyag az alábbi számokat tartalmazza:
1. Nyitány

2. "Minden este nyolckor már, mikor a sok bolt bezár.." (Németh Marika, Bende Zsolt)
3. „Kicsi, könnyű cipő, ha elindul a nő…” (Korondy György, Bende Zsolt) 
4„  Oly mindegy már, olyan mindegy ma már…” (Korondy György) 
5. „Május rózsái nyílnak…” (Andor Éva, Korondy György) 
6. „Egy perzsabunda mindig izgató, több mint a flört, mely gyorsan illanó…” (Andor Éva, Németh Marika)
7. „Az első randevú” (Andor Éva, Korondy György)
8. Finálé „A randevúján kezdetben, azt mondja minden lány: nem, nem! De mire a nap elmúlik, alkony után, 

már így beszél a lány: talán…”  (Andor Éva, Korondy György)

1922-ben, amikor Lehár két operettje, a Frasquita és a Három grácia elindult „világhódító” útjára, 

egyfelvonásos kisoperettel is jelentkezett kora egyik legnépszerűbb szerzője, Lehár Ferenc. 

A kisoperettet egy bécsi kabaré mutatta be, Tavasz címen ("Frühling" – singspiel - 1922. január 20.,Bécs, 

Cabaret Hölle) - ebből készült el a Magyar Rádió említett, magyar nyelvű stúdiófelvétele. Úgyhogy az eredeti 

kisoperett rádiós bemutatója egyúttal magyarországi bemutató is volt!

Az egyfelvonásos mű cselekménye Bécsben játszódik a 20-as évek divatos, bohém környezetében, 

zenéje igényes, a korabeli bécsi lapok vígoperához hasonlították. 

Az eredetileg kisegyüttesre komponált operettet Vincze Ottó hangszerelésében vették hangszalagra.

Megemlítem azt is: Lehár a bemutatót követően átdolgozta darabját, s az új – három felvonásossá bővített 

– változat először Berlinben került színre („Das Frühlingsmädel” 1928, Berlin, Neues Theater am Zoo)

majd itthon, a Pesti Színház mutatta be Tavaszi álom címmel, 1932. szeptember 15-én.


847 Búbánat 2023-12-11 23:37:46

VIDEO - A 2023. évi Nobel-díjak átadására december 10-én, Alfred Nobel halálának évfordulóján került sor a svédországi Stockholmi Hangversenyteremben. 

2023 Nobel Prize award ceremony - Stockholm

PHYSIOLOGY OR MEDICINE

16:34 Presentation of the 2023 Nobel Prize in Physiology or Medicine to Professor Katalin Karikó and Professor Drew Weissman after a presentation speech by Professor Gunilla Karlsson Hedestam

16:41 Meine Lippen, sie küssen so heiss from Giuditta by Franz Lehár Libretto by Paul Knepler and Fritz Löhner-Beda

Az ünnepségen Lehár Ferenc zenéje csendült fel közvetlenül, miután Karikó Katalin és Drew Weissman professzorok átvették a díjat.

 Az időskálán 39:56 – 49:55 perc között.

(Magyar fordítás a Google gépi fordítóprogrammal – a díjátadó beszéd eleje és vége)

Gunilla Karlsson Hedestam professzor, a Karolinska Institutet Nobel-közgyűlésének tagja , az Élettani és Orvostudományi Nobel Bizottság elnökének előadása, 2023. december 10.

 Őfelsége, Királyi Fenség, Tisztelt Nobel-díjasok, Hölgyeim és Uraim!

Az idei díj nagymértékben Alfred Nobel akaratának szellemében: az emberiség legnagyobb hasznához való hozzájárulás.

... Kedves Karikó és Weissman professzorok! A Karolinska Institutet Nobel-közgyűlése nevében megtiszteltetés számomra, és szívből gratulálok. Arra kérem Önt, hogy lépjen elő, és vegye át a Nobel-díjat Őfelsége, a király kezéből.


846 Búbánat 2023-10-27 23:06:42 [Válasz erre: 845 Búbánat 2023-10-27 23:05:51]
Az operettkirály – Lehár Ferencre emlékezünk

MTI- Kultúra.hu – 2023.10.24.

Hetvenöt éve, 1948. október 24-én halt meg Lehár Ferenc, az egyik legnépszerűbb magyar operettszerző, A víg özvegy, a Luxemburg grófja és a Cigányszerelem komponistája. 2020-ban az Operettkirály címmel jelent meg életrajza.


845 Búbánat 2023-10-27 23:05:51
Lehár Ferenc 75 éve halt meg

Cultura – MTI/2023. október 24.

„A zenés színpadnak három műfaja van: opera, operett – és Lehár”

1948. október 24-én halt meg Lehár Ferenc, a magyar operett egyik legnagyobb és legnépszerűbb alakja.

„Lehár Ferenc óriási sikerei”


844 Búbánat 2023-09-28 11:29:15

LASKAI OSVÁT ANTIKVÁRIUM

44. könyvárverés

2023. 10. 14. SZOMBAT 10:00 - 2023. 10. 14. SZOMBAT 16:00  16 NAP MÚLVA

KÉZIRATOK

250. TÉTEL: AUTOGRAM-GYŰJTEMÉNY ♦ „KÖSZÖS-ASZTAL – A BAROSS-KÁVÉHÁZ EMLÉKLAPJA 1918. JAN. 1-TŐL”

KIKIÁLTÁSI ÁR:

1 500 000 HUF

 A Józsi [Jordán József ?] főpincér autogram gyűjteménye


„Szinház utá sehol jobb a virstli … sörrel!”

A kávéház író- és művészvendégeinek aláírásai: Ady Endre, Babits Mihály, Bibó Lajos, Csathó Kálmán, Dohnányi Ernő, Gedő Lipót, Harsányi Zsolt, Herczeg Ferenc, Hunyady Sándor, Kosáryné Réz Lola, Lehár Ferenc, Móricz Zsigmond, Muráti Lili, Pekár Gyula, Szabó Dezső, Tormay Cecile, Tömörkény István és sokan mások.

Kb. 50 aláírás a kávéház bélyegzőjével ellátott lapon.

 A hátoldalon ceruzás feljegyzés: „A Józsi-főpincér autogramm gyüjteménye +1934. március 7-én. Felesége- leányától vettem 30,- Pengőért: 1939. december 18-án. Marczali Henrik főpincér”

Méret: 295×404 mm.


843 Búbánat 2023-09-15 10:22:43

2023. október 7. 15.00-17.00

Zeneakadémia NAGYTEREM

MAGYAR KINCSEK ÜNNEPE/1

Lehár Ferenc: A víg özvegy – Nyitány

Dubrovay László: Szerelem, szerelem

Kondor Ádám: A csalogány és a rózsa

Lehár Ferenc: Concertino hegedűre és zenekarra

 

Fekete Attila (ének), Kaczander Orsolya (fuvola), Klenyán Csaba (klarinét), Kelemen Barnabás (hegedű)

 Concerto Budapest

 Vezényel: Keller András

 Rendező: Concerto Budapest

Ízelítőként, itt van két különlegesen szép stúdiófelvétel:

A víg özvegy nyitánya - Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekarát Sándor János vezényli

Lehár: Violin Concertino in B Minor · Cincinnati Pops Orchestra · Erich Kunzel · Robert McDuffie Viennese Violin

/YouTube-ról/


842 Búbánat 2023-08-19 12:35:35 [Válasz erre: 841 -zéta- 2023-08-19 11:15:12]
Ebben tökéletesen igazad van, és az sem lenne baj, ha MN mellé "csatasorba" állnának és hozzá társulnának egyéb nyomtatott orgánumok és online oldalak - a Momuson túl.... ELVÉGRE LEHÁR MINDANNYIUNK KÖZÖS KINCSE!

841 -zéta- 2023-08-19 11:15:12 [Válasz erre: 840 Búbánat 2023-08-16 10:24:23]
Ha a MN annyira szívén viseli Lehár megbecsülését, akkor az inkább itthoni elismertsége témájában kéne "kis színeseket" írnia...

840 Búbánat 2023-08-16 10:24:23 [Válasz erre: 838 -zéta- 2023-08-16 09:04:26]

A világban - Ausztriában, Németországban is - számos közterület (utca, tér) viseli Lehár nevét (beütöttem a Google-ba és felhoz sok ilyet); nem tudni, azoknál a helyi önkormányzat vizsgálatot kezdeményezett-e valaha a Lehár-név (elnevezés) használata miatt. A kisváros Wels - ha igaz - megtette az első ilyen lépést; a helyi városvezetés vitaindításáról kiadott júliusi keletű beszámoló pedig az internet jóvoltából mindenki által hozzáférhetővé vált. A hazai lap publicistája érdeklődését nyilván felkeltette a cikk mégiscsak egy magyar származású, világhírű zeneszerző neve került frissen fel a világhálóra - noha ezúttal „csak” utcanévből kifolyólag és a múltjából kiragadott bizonyos tényekre fókuszálva is.  S ha már nálunk Lehárról műveinek játszása kapcsán – mert csak nagy ritkán mutatnak be tőle valamit - alig esik szó, most legalább a cikk írója gondoskodott arról, a kis osztrák település önkormányzatának utcanév felülvizsgálata kapcsán, a forrás egyfajta olvasatában, itthon ismét forogjon a „magyar operettkirály” neve. Mégha ilyen szövegkörnyezetben és indítékból egyáltalán.  Úgyhogy legalább van egy napilap - a Magyar Nemzet - amely felfigyelt erre a kis "színes" (?) hírre és közel hozta hozzánk Wels városkát meg egy világhírű "hazánkfia"  élettörténetének egy szakaszát, amelyből az utókor 2023-ban!? "kiderített" ismert tényeket, és "ítélkezni"  próbál; jusson el ez a beszámoló a magyar olvasókhoz is, és véleményezzék. 

Sajnos, idehaza Lehár művészete, munkássága nincs a zenetörténeti jelentőségéhez képest kellőképpen megbecsülve, szemben pld. Kálmán Imréével, akinek a darabjait folyamatosan játsszák nálunk az Operettszínházban (is). Lehár operettjei gyakorlatilag mind operai színtű minőséget képviselnek, nem véletlenül a világ nagy operaházainak színpadára is felkerülnek és gyakorlatilag Johann Strauss után a legtöbbet játszott komponista a műfajában.

Érdekesség: Franz Welser-Möst hírneves osztrák karmester, művésznevét a Linz közeli Wels városa előtt tisztelegve 1985-ben vette fel, ahol született.

„A zenés színpadnak három műfaja van: opera, operett – és Lehár” – mondta el még a zeneszerző saját korában egyik bécsi méltatója, s ez a bonmot máig tartja magát...


839 Klára 2023-08-16 09:28:03 [Válasz erre: 838 -zéta- 2023-08-16 09:04:26]
Evvel tökéletesen egyetértek!
Hogy miért nem adnak Lehárt nálunk? A válasz egyszerű! Mert nem olyan könnyű minden tekintetben megfelelő (nem árt, ha énekelni tud, beszélni is, megfelelően mozogni, stb) szereplőket találni! Akár a Mosoly, akár a Víg özvegy, stb kerül szóba, szinte operaénekesi teljesítményt kell nyújtani. A MET Víg özvegy előadásán sem véletlenül szerződtették Renée Fleminget.

838 -zéta- 2023-08-16 09:04:26 [Válasz erre: 837 Búbánat 2023-08-16 00:24:21]
A Magyar Nemzet miért foglalkozik egy kicsike osztrák kisváros utcanév ügyeivel? Nincs jobb dolguk?
Akkor már azt nézzék meg, hogy miért nem adnak Lehár Ferencet nálunk szinte sehol sem, még az Operettszínházban sem nagyon? Egyedül a Mosoly van papíron repertoáron, de nincs kitűzve az idén egyszer sem.
Bécsben bezzeg van Lehár Ferenc Zenekar, a Volksoperben ADJÁK a Víg özvegyet, sőt létezik Franz Lehár Fesztivál is Bad Ischlben. 
Szóval, inkább hallgassanak, vagy kapirgálják meg az itthoni viszonyokat...

837 Búbánat 2023-08-16 00:24:21 [Válasz erre: 836 Ch.Blondel 2023-08-15 19:51:52]
Egyébként a téma nem újkeletű, időnként vissza-visszatérő,  a zeneszerző ismert dolgaira abból az időszakból a Lehár-életrajzokban is, a szerzők külön fejezetben bő teret szentelnek, amolyan "teoretikusan" kezelve, és minden "oldalról" más-más szegmensét kinagyítva. Ez a gondolkozásuk pedig sanda szándékokat is szolgál, nem ügyelve, hogy torzított tükörkép vetül rájuk...

836 Ch.Blondel 2023-08-15 19:51:52 [Válasz erre: 835 Búbánat 2023-08-15 17:34:47]
Nyilván nem a tárgyilagos tudósítás volt a cél, hiszen akkor a habzószájú klaviatúracsapkodás helyett az érdemes cikkíró talán beilleszthette volna az egyébként nyilvánvalóan fellelt 93 oldalas dokumentumból saját írásművébe azt is, hogy miért tartják Lehár örökségét és a náci éra alatti működését problematikusnak (nem eltörlendőnek), de természetesen könnyebb arról hadoválni, hogy Wels városa szerint zeneszerzőnk főbűne, hogy Hitler kedvelte a zenéjét, és ezért rögtön damnation memoriae érné.

A miheztartás végett: "Problematische Aspekte. Franz Lehár wurde von der NS-Kulturgemeinde als politisch nicht tragbar gesehen, seine Ehe mit einer Jüdin wurde ebenso kritisiert wie seine Zusammenarbeit mit jüdischen Librettisten und Künstlern wie Richard Tauber. Dank der großen Wertschätzung, die Adolf Hitler und auch Josef Goebbels dem Komponisten entgegenbrachten, war er unantastbar und konnte weiterhin im Kulturbetrieb uneingeschränkt agieren. Lehár selbst positionierte sich im neuen Gesamtdeutschen Reich als politisch neutral: „Ich lebe als Künstler nur für mein Schaffen und kümmere mich nicht um Politik“. Während er für seine Frau die Stellung einer Ehrenarierin erreichen konnte, setzte er sich wahrscheinlich nicht für seine jüdischen Librettisten ein, allen voran Fritz Löhner-Beda, der schon im April 1938 verhaftet und im Dezember 1942 im KZ Auschwitz erschlagen wurde. Für Behauptungen, er hätte versucht dessen Los zu verbessern, fehlen jegliche Belege. Auch als sein Bruder Anton als Direktor des Musikschutzverbandes wegen eines unvorsichtigen Kommentars über den deut- schen Einmarsch in Belgien 1914 entlassen wurde, hielt Lehár sich zurück. Lehár war – auch aufgrund seines Alters – nur in geringem Maße in die Kulturpropaganda eingebunden, hier ist nur sein „Wiener Abend“ 1941 in Paris und ein Großkonzert der Wehrmacht zu erwähnen. Schwerer wirkt seine Denunziation des jüdischen Rechtsanwaltes Eitelberg im Zuge eines Rechtsstreits beim Staatsrat und SS-Sturmbannführer Hans Hinkel, der Lehárs Verbindungsmann im Reichspropagandaministerium war. Hier muss man aber berücksichtigen, dass Lehár nicht aus antisemitischen Motiven handelte, sondern Unterstützung suchte und anscheinend die Konsequenzen seines Handelns nicht bedachte. Auch nach 1945 wollte sich Lehár nicht mit seiner Haltung und der fehlenden Unterstützung für seine jüdischen Librettisten auseinandersetzen."

Hogy a fentieket ki miként ítéli meg, saját dolga (hogy egy osztrák város megválasztott, jobboldali polgármester által vezetett önkormányzata hogyan, az végképp az övék). (Hogy Bartók számára – nem huszonéves ifjúként – erkölcsi kérdés volt az emigráció 1940-ben, azt már csak zárójelben tenném hozzá az egész bánccsák Lehárt hőzöngéshez.)

835 Búbánat 2023-08-15 17:34:47

Lehár Ferencet eltörölni

/mno.hu - HETZMANN RÓBERT – 2023. 08.23./

„A szélsőbaloldali Antifa nyomására a felső-ausztriai Wels város vezetői megvizsgálták a közigazgatási területén található utcaneveket, és szakértők bevonásával listát készítettek azokról a névadókról, amelyek elsősorban a nemzetiszocialista rendszerrel való kapcsolatuk miatt történelmileg terheltnek számítanak.” 

 „Az önkormányzat honlapján közzétett jelentés részletesen taglalja az operettek szerzőjeként ismert komponista életútját, természetesen elhallgatva Lehár magyar mivoltát. Már a szülővárosát, Komáromot is mai szlovák nevén tünteti fel, és az egyébként magyar anyanyelvű zeneszerző gyökereiről mindössze csak annyit ismer el, hogy „jól tudott magyarul”, amit azzal magyaráz, hogy ez volt az anyja leggyakrabban használt (!) nyelve (aki különben nem is tudott németül). Pedig az apai ágon morvaországi származású Lehár nemzeti hovatartozását ille­tően világosan útba igazít az a tény, hogy 1919-ben, a Monarchia szétesése után a Bécsben élő komponista a magyar állampolgárságot választotta az osztrák helyett. 

Vajon milyen sötét bűnöket követett el a nemzetiszocialista időszakban Lehár – akinek zsidó felesége és számos zsidó barátja volt, és maga a művészetnek szentelte életét –, hogy most a róla elnevezett utca átnevezése komolyan felmerülhetett?” 


834 Búbánat 2023-08-06 20:48:59 [Válasz erre: 529 Búbánat 2017-08-16 15:26:07]
Bemutatták Az Operettkirályt, a komáromi születésű Lehár Ferenc életéről szóló dokumentumfilmet – Video

Forrás: KTV

Az operettkirály - újabb díszbemutató a Jókai moziban

Forrás: Komárom.hu – 2022.11.15.

Hétfő este mutatták be városunk filmszínházában a Magyarock Dalszínház első saját készítésű dokumentumfilmjét, mely Lehár Ferenc életét vitte vászonra. A film rendezője Koltay Gábor volt. A díszbemutató közönségét városunk polgármestere dr. Molnár Attila, Koltay Gábor rendező, valamint Derzsi György főszereplő is köszöntötte. Dr. Molnár Attila felidézte, örömteli, hogy manapság ennyi komáromi kötődésű film készül, hiszen a közelmúltban egy másik Koltay-mozinak, a Czibor, a rongylábú című filmnek volt a premierje szintén a Jókai moziban. A városvezető külön köszöntötte a film szakértőjét, Klemen Teréziát, Pro Urbe - díjas, Katedra-díjas pedagógust, írót, újságírót, Farkas Gábor rendőr dandártábornokot, a Komárom-Esztergom Megyei Rendőr-főkapitányság vezetőjét, Turi Bálint alpolgármestert, Vajda Bence önkormányzati képviselőt, a Pénzügyi, Városfejlesztési, Egészségügyi és Szociális Bizottság elnökét, Molnárné dr. Taár Izabellát, a Komáromi Járási Hivatal vezetőjét, a komáromi civil szervezetek képviselőit, vezetőit, az érdeklődő közönséget.

Koltay Gábor rendező felidézte a dokumentumfilm készítésének előzményeit és körülményeit, kiemelve, hogy a komáromi Magyarock Dalszínházzal már évtizedes a szakmai kapcsolat. „A Dalszínház vezetője Vizeli Csaba hívta fel a figyelmemet Derzsi György Lehár című zenés előadására, melyben a világhírű zeneszerző életének pillanatait és örökzöld melódiáit idézik fel. A dokumentfilmben megjelennek bizonyos részletek az önálló estből. A nézőt Derzsi György vezeti végig Lehár életén, eredeti helyszíneken, köztük az ausztriai Bad Ischlben vagy éppen Bécsben. Bízom benne, hogy a későbbiekben a televízióban is látható lesz az ötven perces Lehár-film és így a szélesebb közönség is megismerheti e csodálatos géniuszt!

„A koronavírus járvány 2020-ban sajnos rányomta bélyegét a Lehár 150 Emlékév programjaira. Ezzel együtt is sikerült méltóképp megemlékezni az egykori zeneszerző, operettkomponista, karmester születésének másfél évszázados jubileumi évfordulójáról. A VMK Lehár 150 elnevezéssel indított online felületet, a YouTube-on és a Facebookon, de volt Lehár-emlékkiállítás, koncert, könyv készült Lehár életéből, de megrendezésre került a Nemzetközi Lehár Ferenc Operett Énekverseny is.

Az operettkirály című dokumentumfilm az operettkomponista, karmester teljes pályafutását felöleli. Kezdve a színházi hegedűs évektől, az első zeneszerzői próbálkozásain át, a katona-karmesteri posztig és persze azon is túl, a világsikerekig (Bécsi asszonyok, A víg özvegy, Luxemburg grófja, Cigányszerelem.)


833 Búbánat 2023-06-29 12:36:45

A közeljövőben Lehár-bemutatók országok-szerte - lista

ARGENTINA

 BUENOS AIRES1

26 SEP - 3 OCT 2023

La viuda alegre

Die lustige Witwe (The Merry Widow), LehárOperetta: Staged

Teatro Colón | Teatro Colón | La Fenice | Istituto Italiano di Cultura  |  Buenos Aires, Argentina  | Előadások (6)

 AUSTRIA

BAD ISCHL

Augusztus 11-től:  Szép a világ (Schön ist die Welt)   - 4 előadás

 BADEN BEI WIEN2

1 - 23 JUL 2023

Der Graf von Luxemburg (The Count of Luxembourg), LehárOperetta: Staged,  

Bühne Baden  |  Baden bei Wien, Austria  | Előadások (9)

 4 - 20 AUG 2023

Der Graf von Luxemburg (The Count of Luxembourg), LehárOperetta: Staged,  

Bühne Baden  |  Baden bei Wien, Austria  | Előadások (3)

 ERL1

31 DEC 2023 - 4 JAN 2024

Der Graf von Luxemburg (The Count of Luxembourg), LehárOperetta: Staged,  

Tiroler Festspiele Erl  |  Erl, Austria  | Előadások (2)

 VIENNA1

2 MAR - 14 APR 2024

Die lustige Witwe (The Merry Widow), LehárOperetta: Staged,  

Volksoper Wien  |  Vienna, Austria  | Előadások (9)


 ESTONIA

 TALLINN2

1 SEP - 26 NOV 2023

Die lustige Witwe (The Merry Widow), LehárOperetta: Staged,  

Estonian National Opera  |  Tallinn, Estonia  | Előadások (5)

 10 NOV 2023 - 27 JAN 2024

Der Graf von Luxemburg (The Count of Luxembourg), LehárOperetta: Staged,  

Estonian National Opera  |  Tallinn, Estonia  | Előadások (4)

 FRANCE

 MARSEILLE2

29 DEC 2023 - 7 JAN 2024

Die lustige Witwe (The Merry Widow), LehárOperetta: Staged,  

Opéra de Saint-Étienne | Opéra de Marseille  |  Marseille, France  | Előadások (5)

GERMANY

 BREMEN1

29 JUN - 29 JUN 2023

Die lustige Witwe (The Merry Widow), LehárOperetta: Staged,  

Stadttheater Bremerhaven  |  Bremen, Germany  | Előadások (1)

 COLOGNE1

29 JUN - 29 JUN 2023

Die lustige Witwe (The Merry Widow), LehárOperetta: Staged,  

Oper Köln  |  Cologne, Germany  | Előadások (12)

 EISENACH1

28 - 29 JUL 2023

Schön ist die Welt (Beautiful is the World), LehárOperetta: Opera,  

Nordharzer Städtebundtheater Halberstadt-Quedlinburg  |  Halberstadt, Germany +1 Több  | Előadások (3)

 HALFING1

2 JUL - 5 AUG 2023

Das Land des Lächelns (The Land of Smiles), LehárOperetta: Staged,  

Immling Festival  |  Halfing, Germany  | Előadások (7)

 MUNICH1

29 JUN - 29 JUN 2023

Die lustige Witwe (The Merry Widow), LehárOperetta: Staged,  

Staatstheater am Gärtnerplatz  |  Munich, Germany  | Előadások (3)

 PFORZHEIM1

2 - 26 JUL 2023

Die lustige Witwe (The Merry Widow), LehárOperetta: Staged,  

Theater Pforzheim  |  Pforzheim, Germany  | Előadások (7)

 ULM1

29 JUN - 29 JUN 2023

Giuditta (Judith), LehárOperetta: Staged,  

Ulm Theater  |  Ulm, Germany  | Előadások (12)

 WIESBADEN1

29 JUN - 29 JUN 2023

Die lustige Witwe (The Merry Widow), LehárOperetta: Staged,  

Hessisches Staatstheater Wiesbaden  |  Wiesbaden, Germany  | Előadások (9)

 WORMS1

13 - 16 JUL 2023

Die lustige Witwe (The Merry Widow), LehárOperetta: Staged,  

Pfalztheater Kaiserslautern  |  Kaiserslautern, Germany +1 Több  | Előadások (12)

 HUNGARY

 BUDAPEST1

8 JUL 2023

Der Graf von Luxemburg (The Count of Luxembourg), LehárOperetta: concert,  

Margitsziget Theater  |  Budapest, Hungary  | Előadások (1)

 LATVIA

 RIGA1

29 JUN - 29 JUN 2023

Die lustige Witwe (The Merry Widow), LehárOperetta: Staged,  

Latvian National Opera  |  Riga, Latvia  | Előadások (3)

 POLAND

 BYDGOSZCZ1

29 JUN - 29 JUN 2023

Die lustige Witwe (The Merry Widow), LehárOperetta: Staged,  

Opera Nova w Bydgoszczy  |  Bydgoszcz, Poland  | Előadások (4)

 RUSSIA

 YOSHKAR-OLA1

12 - 13 AUG 2023

Der Graf von Luxemburg (The Count of Luxembourg), LehárOperetta: Staged,  

Sapaev Mari State Opera and Ballet Theatre  |  Yoshkar-Ola, Russia  | Előadások (2)

 SWITZERLAND

 ZURICH2

29 JUN - 29 JUN 2023

Die lustige Witwe (The Merry Widow), LehárOperetta: Staged,  

Opernhaus Zürich  |  Zurich, Switzerland  | Előadások (12)

 29 JUN - 29 JUN 2023

Das Land des Lächelns (The Land of Smiles), LehárOperetta,  

Opernhaus Zürich  |  Zurich, Switzerland  | Előadások (5)

 UNITED STATES

 BLOOMINGTON1

29 JUN - 29 JUN 2023

Die lustige Witwe (The Merry Widow), LehárOperetta: Staged,  

Jacobs School of Music (Indiana University)  |  Bloomington, United States  | Előadások (2)


832 Búbánat 2023-06-11 13:26:04

Egy ajánlat a Concerto Budapest őszi megrendezésű zeneakadémiai hangversenyei közül:

 „A zenés színpadnak három műfaja van: opera, operett – és Lehár.” Így méltatták saját korában Bécsben Lehár Ferencet, aki a magyar operett egyik legnépszerűbb szerzőjeként, a bécsi operett megújítójaként olyan műveket adott a világnak, mint A víg özvegy, a Cigányszerelem vagy a Luxemburg grófja. Lehár kimeríthetetlen fantáziával, humorral, technikai igényességgel komponálta műveit, és nem utolsósorban rendkívül termékeny zeneszerző is volt – összesen 31 operett fűződik a nevéhez. Zenéjével a külvárosi lokálok közönségére éppúgy tudott hatni, mint az úri bálok elit rétegeire.

Nem mindennapi tehetségéről tanúskodik, hogy zeneszerzésmestereként már Dvořák is felfigyelt rá, Puccini pedig állítólag annak a meggyőződésének adott hangot, hogy ha Lehár operakomponistaként építette volna karrierjét, ő lett volna a legjelentősebb ellenfele.

MAGYAR KINCSEK ÜNNEPE

2023. október 7. szombat, 15:00

Zeneakadémia, Nagyterem

 CONCERTO BUDAPEST hangversenye

·               

LEHÁR: A víg özvegy - nyitány
DUBROVAY LÁSZLÓ: Szerelem, szerelem -
zenekari dalciklus
KONDOR ÁDÁM: A csalogány és a rózsa - kettősversenymű
fuvola és klarinétszólóval
LEHÁR: Concertino hegedűre és zenekarra

      ·       
Fekete Attila ének, Kaczander Orsolya fuvola,
Klenyán Csaba klarinét, Kelemen Barnabás hegedű

Vezényel: Keller András

„Ha olyan zenét írtam is, ami eljut az emberekhez, nem csak a szórakoztatás volt a célom… Szerettem volna meghódítani a szívüket és behatolni a lelkükbe”, írta Lehár Ferenc. A víg özvegy, minden populáris vonzereje ellenére valójában forradalmian lélektani kompozíció. Keletkezésének évében, 1905-ben, amikor Richard Strauss Saloméjának főhőse egy pszichopata, és Schönberg a társadalom szellemi széthullásának ábrázolására alkalmas új zenei nyelv megalkotásán fáradozik, Lehár náluk szubtilisebb „analitikusnak” bizonyul: megfejti Bécs titkát, az ellenállhatatlan táncdallamok rabjává váló városét, méghozzá olyan hatásos zenével, hogy ahogy mondják, Strauss is, Schönberg is irigyen csettintett hozzá. Az operett dallamaiból bőven merítő nyitány – ami csak a 400. előadás alkalmából íródott! – furcsa módon alig-alig hangzik el az operettszínházakban.

Szintén ritkán hallható a mester virtuóz fiatalkori romantikus Concertinója, amit 1888-ban, prágai hegedűtanulmányai idején komponált.

Versenymű, de kettősverseny Kondor Ádám A csalogány és a rózsa című háromtételes kompozíciója fuvola és klarinétszólóval, címe a klasszikus iráni szerelmi költészet visszatérő motívumára, a csalogány és a rózsa örök szerelmére utal.

Sorozatunk címére gondolva, kétszeresen is „magyar kincs” Dubrovay László Szerelem, szerelem című zenekari dalciklusa, amely a 200 éve született Petőfi előtti tiszteletteljes főhajtás. A címadó vers mellett a költő kevésbé ismert, népdal hangvételű szerelmes verseiből válogatott a zeneszerző. 


831 Búbánat 2023-06-05 23:43:08
Udvardy Tibor – Lehár Ferenc operett egyveleg

Részletek A víg özvegy, a Pacsirta, a Frasquita, a Kék mazur, a Cárevics, a Mosoly országa, és a Luxemburg grófja c. operettekből.

Forrás:

/”Az Orfeum tanyám...” – Songs from operettas/

Qualiton - SLPX 16609 (1978)


(YouTube – 22:13 perc)

I. A víg özvegy (Az időskálán: 0:00 – 4:16 perc)

A Rádió Dalszínházának bemutatója - teljes felvétel: 1962. december 8., Kossuth Rádió, 18.55 - 21.27 - Sebestyén András vezényel - Házy Erzsébet , Koltay Valéria, Udvardy Tibor, Kövecses Béla, Palcsó Sándor, Kishegyi Árpád, Külkey László, az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara. Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendező: Rácz György

1. Danilo belépője: „A szerelmetes szép hazám…Az orfeum tanyám, ott nem zavar hazám …” (I. felv.)  Az időskálán: 0:00 – 2:13 perc

2. A szerelmi kettős részlete „Minden vágyam súgom lágyan, csak szeress…” (III. felv.) Az időskálán: 2:14 – 2:56 perc

3. Az I. felvonás fináléjának részlete; keringő Az időskálán: 2:57 – 4:16 perc

II. Pacsirta (Az időskálán: 4:17 – 5:54 perc)

Rádióbemutató - Részletek, "Új Lehár felvételeink", 1962. július 8., Kossuth Rádió, 17.10 - 17.40 - Sebestyén András vezényel - Németh Marika, Udvardy Tibor, az MRT Szimfonikus Zenekara

4. „Hol pacsirta zeng, hol a kasza peng…/Kis Juliska, kis pacsirta, kis dalosmadár…” 

III. Frasquita (Az időskálán: 5:55 – 8:17 perc)

Rádió új felvétele - Részletek, 1965. augusztus 20., Kossuth Rádió, 14.45 - 15.15 - Bródy Tamás vezényel - Orosz Júlia, Koltay Valéria, Udvardy Tibor, Kishegyi Árpád, Külkey László, az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara

5.   „Kicsikém, ne tétovázz, szűk utcában kicsi ház, oly régóta vár, hogy jössz-e már?...”

IV. A kék mazúr (Az időskálán: 8:18 – 9:53 perc)

Rádió új felvétele - Részletek, 1965. augusztus 20., Kossuth Rádió, 14.45 - 15.15 - Bródy Tamás vezényel - Németh Marika, Koltay Valéria, Udvardy Tibor, Rátonyi Róbert, az MRT Szimfonikus Zenekara

6. „Fáj a szívem érted, dalom is oly bús,… úgy jönnél vissza már!... Jöjj, veled álmodok én!…kedves, jöjj, várlak már!”

V. A cárevics (Az időskálán: 9:54 – 13:00 perc)

Rádió új felvétele - Részletek, 1966. július 15., Petőfi Rádió, 18.00 - 19.00 - Bródy Tamás vezényel - Házy Erzsébet, Zentay Anna, Udvardy Tibor, Kishegyi Árpád, az MRT Szimfonikus Zenekara

7. A cárevics dala - Volga-dal (részlet): „Nézz rám az égből, teremtő Atyám!...” Az időskálán: 9:54 – 11:36

8. A cárevics dala: „Jöjj már, a május úgyis messze száll …” Az időskálán: 11:37 – 13:00

VI. A mosoly országa (Az időskálán: 13:01 – 18:39 perc)

Rádió új felvétele - Keresztmetszet, 1957. március 11., Kossuth Rádió, 19.00 - 19.52 - Rubányi Vilmos vezényel - Osváth Júlia, Házy Erzsébet, Udvardy Tibor, Melis György, a Földényi-kórus, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara

9.  Szu-Csong belépője: „Oly meghatott érzéssel nézek körül… Mosolygó nézés és jól nevelt arc, mögötte fájjon akármilyen harc…” (I. felv.)  Az időskálán: 13:01 – 14:42

10. Szu-Csong dala /Barackfavirág-dal/: „Egy dús virágzó barackfa ágát állítom hölgyem ablakába a holdas május éjjelén...” (II. felv.) Az időskálán: 14:43 – 15:35

11. Szu-Csong dala: „Vágyom egy nő után” (II. felv.) Az időskálán: 15:36 – 18:39

VII. Luxemburg grófja (Az időskálán: 18:40 – 22:13 perc)

A Rádió Dalszínházának bemutatója - teljes felvétel: 1966. február 26., Kossuth Rádió, 20.25 - 22.00) - Sebestyén András vezényel - Sándor Judit, Zentay Anna, Udvardy Tibor, Palcsó Sándor, Melis György, az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara. Zenei rendező: Fejes Cecília. Rendező: László Endre. A keretjátékot írta és elmondja: Rátonyi Róbert

12. René belépője: "Hogy ősöm volt gróf Luxemburg, a nagy tivornyák hőse, ezt eddig én nem sejtettem, most tettem szert az észre…/Hej, lirilirilári, ez mind csak lárifári, mert fenn az ernyő, nincsen kas, nincs sosem ebben egy garas…” Az időskálán: 18:40 – 20:1

13. „Várj, várj, szép délibáb…” Az időskálán: 20:11 – 21:01

14. Az I. felvonás fináléja – farsangi jelenet Az időskálán: 21:02 – 22:13


830 Búbánat 2023-06-01 23:25:18

Magyar Katolikus Rádió

2023. május 25-i "Dallamív" adás 

Lehár Ferenc: A víg özvegy – részletek

Szerkesztő-műsorvezető: Boros Attila

- Nyitány  (Bécsi Szimfonikusokat a szerző, Lehár Ferenc vezényli egy archív felvételen)

- Danilo belépője (Nicolai Gedda)

- Az I. felvonás fináléjából részlet (Együttes)

- Vilja-dal (Elisabeth Schwarzkopf)

- Kolo-tánc (Kórus)

- Szerelmi kettős, III. felv. (Elisabeth Schwarzkopf és Eberhard Wächter)

- Pavillon-kettős (Hanny Steffek és Nicolai Gedda)

 A fenti dalbetétekben hallható énekművészek mellett a Londoni Filharmónia Ének- és Zenekara működik közre, Lovro von Matacic vezényletével.

Az adás visszahallgathatóitt.


829 Búbánat 2023-04-30 16:50:08 [Válasz erre: 828 Búbánat 2023-04-30 15:22:04]
"Cheryl Studer"

828 Búbánat 2023-04-30 15:22:04

Lehár Ferenc születésének mai évfordulóján, rá emlékezve

Chery Studer „Meine Lippen, sie küssen so heiß” I GIUDITTA I Franz Lehár I Zubin Mehta I Ronacher Gala, Vienna, 1993

Ronacher Theater, Vienna, 1993 - Wiener Philharmoniker, Zubin Mehta


Szabó Miklós - „Ugye, gondolsz rám?” – Lehár Ferenc: Szép a világ

Szabó Miklós – „Szép a világ” – Lehár Ferenc: Szép a világ

Lehár Ferenc – Szenes Andor: Szép a világ (részletek, 1952. december 14., Kossuth Rádió 16.30) - Szabó Miklós, km. az Állami Színházak Szimfonikus zenekara. Vezényel: Vincze Ottó


Lehár Ferenc – a magyar operettkirály

(kurier.plus)

„Lehár Ferenc a nyugat-európai operett új irányának előfutára volt. Sikerült újjáélesztenie ezt a műfajt, amely kezdeti aranykorszakának vége után halványulni kezdett. A huszadik század első évtizede igazi operett-újjászületést hozott e pályafutása csúcsán tündöklő magyar zeneszerző zsenialitásának. Lehár minden következő operettel egyre magasabb szintre emelte a zenei látványt. Az egyre csodálatosabb, kreatívabb és magasztosabb zenei formák, a még pazarabb hangszerelés kíséretében a Lehár-operett sikert aratott a világ színpadain.”


827 Búbánat 2023-03-31 23:08:14

Az operett műfajban a világon másodikként legtöbbet játszott komponista: Lehár Ferenc! 

ZENESZERZŐ

ELŐADÁSOK

PRODUKCIÓK

Strauss II,J

706

130

Lehár

643

83

Offenbach

299

63

 

– Forrás: 2021/2022 évad statisztikai adattáblázat elejéről („zenebaratmonika” fórumtársunk adatmegosztása: Operett, mint színpadi műfaj, ott lásd 5209-5211. sorszámok)

Ugyanezen lekérdezésből kitűnik 

A világon másodikként legtöbbet játszott operettcím: Lehár Ferenctől A víg özvegy! (a harmadik helyen is Lehár-darab áll!)

CÍM

ZENESZERZŐ

ELŐADÁSOK

PRODUKCIÓK

Die Fledermaus

Strauss II,J

469

95

The Merry Widow

Lehár

381

58

The Count of Luxembourg

Lehár

131

11

 (2021/2022 évad statisztikája)

Lehár Ferenc: A víg özvegy

Egy hongkongi előadásból két video-bejátszást és a MET 2014. decemberi, új Víg özvegy-produkciójából néhány részletet linkelek be ide a YouTube-ról.

Lehár’s The Merry Widow – Act I Duet, „Look, Now’s Our Chance... A Highly Respectable Wife"

Lehár’s The Merry Widow – Act II Pavillion’s Duet & Romance, „Red as Rose of Maytime”

Valencienne – Megan Pachecano (soprano); Camille Rosillon – Piotr Buszewski (tenor)

Music Director & Conductor: Lio Kuokman. Producer & Director: Lo Kingman

 Musica Viva Hong Kong, - Hong Kong City Hall, December 2019

The Merry Widow: Vilja Song, Act II – Renée Fleming (MET)

The Merry Widow: „Hello, Here’s a Soldier Bold” (Fleming, Gunn) – (1)

The Merry Widow: „Hello, Here’s a Soldier Bold” (Fleming, Gunn) – (2)

Renée Fleming (Hanna) and Nathan Gunn (Danilo) perform an excerpt of their Act II duet.  Production: Susan Stroman. Conductor: Sir Andrew Davis. 2014-15 season, New York, MET

The Merry Widow: „Who Can Tell What the Hell Women Are”

The Merry Widow. Act II Finale

Renée Fleming, Kelli O’Hara, and ensemble perform an excerpt from the Act II finale of Lehar’s „The Merry Widow”. Production: Susan Stroman. Conductor: Sir Andrew Davis. 2014 -15 season.

The Merry Widow: Act III The Cancan

The Merry Widow in Rehearsal

Host: Deborah Voigt

The Merry Widow: „We ’re the Ladies of the Chorus”

Kelli O’Hara and ensemble perform the Grisettes’ Song from Act III of Lehár’s „The Merry Widow”. Susan Stroman’s new production, conducted by Sir Andrew Davis, opens New Year’s Eve (New York, Metropolitan Opera House – december 29., 2014)


826 Búbánat 2023-03-01 14:30:46 [Válasz erre: 823 Búbánat 2023-02-16 14:04:08]

A Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház nyári - a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon is majd látható -  Luxemburg grófja bemutató-előadását reklámozva az operett egy másik verssorát is idézi, ami megint nem pontosan az eredeti dalszöveg, hanem „átírt”: „Jobbra ön, balra én, különös tünemény. Átmeneti, ez a lényeg, ideális így az élet!”

A Gábor Andor-féle szöveg ez:

„Jobbra ön, balra én, különös tünemény. 

Ideális ez az élet, együtt élni van ítélet.”

Ez az a jelenet, ami Bazil herceg konspirációja: hogy a szertartáson az egymás számára ismeretlen, inkognitóban lévő, házasulandó felek ne láthassák meg egymást – s véletlenül se támadjon szerelem közöttük – spanyolfalat tetet a szoba közepére, annak két oldalán állva mondják ki a boldogító igent. René az énekesnőnek (a „grófnénak”) csak a kezét látja, amelyre egy kézcsókot követően ünnepélyesen felhúzza a karikagyűrűjét, majd a házastársak külün-külön távoznak.

Érdemes meghallgatni a teljes duettet erről a hanglemezfelvételről:

Luxemburg grófja - „Jobbra ön, balra én” - René és Angéla duettje. I. felv. (Petress Zsuzsa, Baksay Árpád)

Lehár Ferenc: Luxemburg grófja (keresztmetszet, Qualiton, 1964) – Breitner Tamás – Petress Zsuzsa, Zentay Anna, Honthy Hanna, Baksay Árpád, Rátonyi Róbert, Feleki Kamill, a Fővárosi Operettszínház Énekkara és Zenekara.

1.       

René: Ó, grófné, ha megengedi, szívemből gratulálok!

Angéla: Gróf úr, öntől viszont én már e percben válok!

 René: E házasság boldog tehát, ez több mint bizonyos!

Angéla: Az új pár élete, kétlem, így lehet aranyos!

 René: Így nincs viszály, így nincs harag! Ez aztán drága frigy!

Angela: A béke állandó marad, nincs veszedelem így!

 Refrén

 René: Ó, Luxemburg ura, ez a házasság fura!

Jobbra ön, balra én, különös tünemény.

Ideális ez az élet, együtt élni van ítélet.

 Angéla: Balra én, jobbra ön, csupa kéj, csupa öröm!

Mert a válás hogyha gyors, tűrhető a sors. 

2.       

Angéla: Uram, bár ha nem ismerem, daliásnak ítélem.

René: Merci. Revánsul én roppant szépnek vélem!

 Angéla: De remélem, hogy az ön haja egészen fekete!

René: No, és az ön haja szőke!  Más milyen lehet-e?

 Angela: De hogyha barna az se baj. Így vagy meg ugyanúgy.

René: Inkognitóban marad a haj, az arc is ugyanúgy.  

 Refrén:

 Angéla: Ó, Luxemburg ura, ez a házasság fura!

Jobbra ön, balra én, különös tünemény...  (stb.)

[...]


825 varganiki 2023-02-28 18:55:53 [Válasz erre: 822 mosu 2023-02-15 19:07:57]
Azért mert 2023-at írunk és a mai rendezők már máshogy gondolkodnak, mint az akkoriak. Ahány rendező annyi elképzelés, ennyit a titka.

824 Búbánat 2023-02-28 12:27:10

Érdekes zenekari hangzásban (hangszerelés) – angol nyelvű előadás - szólal meg a Vilja-dal Lehár Víg özvegyéből az Opera North 2018-as produkciójában. Máire Flavin „tündöklik”  a palotaképben a  tündérről énekelt "rege-dalban"...

 Soprano Máire Flavin performs Vilja Song from Opera North's 2018 revival production of Lehár's The Merry Widow.  - video

Máire Flavin a közelmúltban Rossini Tell Vilmosának Mathilde-szerepében bűvölt el a dublini Ír Nemzeti Operában... (az Operavision sugározta előadás felvételén)


823 Búbánat 2023-02-16 14:04:08 [Válasz erre: 822 mosu 2023-02-15 19:07:57]

A Luxemburg grófja Margitszigeti Szabadtéri Színház nyári előadását beharangozó és felvezető verssor-idézet  (René belépőjéből) máris elborzaszt; egészen biztos nem Gábor Andor eredeti  fordításának dalszövegéből való: „Csak non-stop dínom-dánom, míg élek meg nem bánom. A jelszó: élj a mának csak, nincs, ami ennek gátat szab…”

A Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház új produkcióját a március 24-i bemutatót követően a Szigeten láthatja majd egyszeri előadásban a közönség.

Érdemes meghallgatni Lehár Ferenc operettjének nagyszerű rádiófelvételéről René belépőjét Udvardy Tibor énekével, a  jól ismert dalszöveggel:

Lehár Ferenc: Luxemburg grófja – René belépője – „Fenn az ernyő, nincsen kas...”- Udvardy Tibor

- Nyitókórus, farsangi jelenet és René belépője (Udvardy Tibor, km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András)  - a  Rádió Dalszínházának bemutatója: 1966. február 26., Kossuth Rádió, 20.25 – 22.00 – Vezényel: Sebestyén András. Km. Sándor Judit, Zentay Anna, Udvardy Tibor, Palcsó Sándor, Melis György, az MRT énekkara és szimfonikus zenekara. Zenei rendező: Fejes Cecília. Rendező: László Endre. A keretjátékot írta és elmondja: Rátonyi Róbert.

Dalszöveg:

Farsang van, itt a karnevál…/ Szép igazán, barátaim  ez a rajongás személyemért! Ilyen ünnepi perceket szívem át még nem élt!

Hogy ősöm volt gróf Luxemburg, a nagy tivornyák hőse, ezt eddig én nem sejtettem, most tettem szert az észre. 

A gazdag gróf, míg élt, henyélt, száz szolga leste parancsát, egy szép nap élte véget ért, rám testálta a rangját. 

A végrendeletével így lettem gróf ma éjjel, oly megható e pillanat, hogy szívem majdnem megszakad!

(Refrén):

Hej, liri-liri-lári, 

ez mind csak lárifári, 

mert fenn az ernyő nincsen kas, 

nincs sosem ebben egy garas. 

A szép lányok csókolnak, 

s az ördög él a holdnak,

a grófi rangom ámítás, 

ó, semmi más!..” 


822 mosu 2023-02-15 19:07:57
Valakik már megint jobban tudják: 
Lehár Ferenc: LUXEMBURG GRÓFJA - Margitszigeti Szabadtéri Színpad - Margitszigeti Színház - Margitsziget (margitszigetiszinhaz.hu)
Ha száz évig jó volt valami, azon minek változatni? 

821 Búbánat 2023-02-14 20:01:57 [Válasz erre: 820 Búbánat 2023-02-14 18:45:22]
Marthaler örömtelen „Giuditta” Münchenben

/Operetta Research Center – Manuel Brug – 2021. december 20./

„Ezért döntött úgy a „Regiteam ”, hogy Lehár utolsó operettjét olyan „projektté” alakítja, amelyben az eredeti zene csak 50 százaléka maradt meg. A kotta ilyen átrendezése azért lehetséges, mert a szerzői jog nemrégiben lejárt.

Ez a tehetetlen 50 százalék, minden zseniális giccsével és egzotizmusával, forrón csókolózó ajkakkal és a szerelemtől megfulladt tengerrel most 'Regiteam'. Hogyan? A Hitler kedvenc zeneszerzőjénél politikailag kevésbé „sérült” kortársak „kiváló minőségű” zenéjének beillesztésével olyan emberek, mint Ullmann, Schönberg, Berg, Bartók, Sosztakovics, Eisler, Stravinsky, Korngold és Krenek.”


820 Búbánat 2023-02-14 18:45:22

 Lehár Ferenc utolsó, nagylélegzetű, operai nívójú és „szomorúvégű” Giudittáját – Christoph Marthaler botrányos (meg nem értett?)  rendezésében - újra játssza a müncheni Bayerische Staatsoper: 2023. február 15-én, 18-án és 21-én.

Hogy miért nem az „Operett...” topikba teszem be ezt a bejegyzést? Kiderül az alábbi két cikket jegyző szerkesztő, dramaturg, műfordító, forgatókönyvíró Cseicsner Otília előzetes írásából illetve a Színház.Net oldalon megjelentetett korábbi kritikájából. 

Előzetesen, ez a videomontázs a Giuditta új produkciója színpadra állításának kulisszái mögé enged bepillantást. Christophe Marthaler rendező és dramaturgja, Malte Ubenauf gondolatai a színpadra állítás koncepcióját fejtegetik, emellett Titus Engel karmester a felhasznált „idegen” zenei anyagról ad áttekintést: Viktor Ullmann vagy Arnold Schönberg műveivel a maga korának kontextusába helyezi Lehár eredeti kompozícióját. Ödön von Horváthtól prózai idézetek kerülnek be a zenék közé.

Giuditta – Christoph Marthaler Lehár Ferenc művet rendez a Bajor Operaházban!

/Szinhaz.online – 2021. december 11. – Cseicsner Otília/

Lehár Ferenc: Giuditta – Christoph Marthaler és Malte Ubenauf változatában - Trailer

CSEICSNER OTÍLIA: NYOMOKBAN LEHÁR

Lehár Ferenc: Giuditta – Bayerische Staatsoper

/SZÍNHÁZ.NET - 2022-01-18/

Ebből a  kritikából idézek részleteket:

 A premier előtti operabeavató óta lehetett sejteni, hogy a Bajor Állami Operaház bemutatója csak nyomokban tartalmaz majd Lehárt: ha tudjuk, hogy Lehár nagyoperettjeiben maximum húsz szám van, és azt halljuk, hogy tizennégy zeneszerzőtől kölcsönzött betéteket illesztettek be, igazán örülhetünk, ha egyáltalán elhangoznak a jól ismert slágerek ebből a Magyarországon az 1934-es bemutató óta (!) nem játszott utolsó Lehár-műből.

Ha ehhez hozzávesszük, hogy a librettóba sikerült beilleszteni Ödön von Horváth Sladek, avagy a fekete véderő katonája című (magyarul még nem olvasható) művét is, amely a versailles-i békeszerződésbe bele nem nyugvó földalatti félkatonai mozgalmakról szól, erősödik a benyomás, hogy a müncheni intézmény új vezetője, Serge Dorny intendáns, nemcsak a májusra meghirdetett Ja, Mai! (Igen, május) fesztivál[1] keretében törekedik arra, hogy a kortárs zenés színházat összehozza más műfajokkal és művészeti formákkal, amilyen a prózai színház (Sprechtheater), a képzőművészet vagy a tánc.”

[...] „Marthaler ugyanis már a nyitány elé beilleszti Ödön von Horváthot: a harmincas évek letisztult vonalú, tágas és világos, ám rézgálic-zöldre meszelt art deco kultúrházába (látvány: Anna Viebrock) bemasírozó katonák a demokrácia csődjéről és a megoldást jelentő diktatúráról értekeznek (dramaturg: Malte Ubenauf és Katharina Ortmann).

[...] „A jelenünkkel összecsengő politikai eszmefuttatás (demokrácia vs. diktatúra) után inti be a bemutatót vezénylő Titus Engel a nyitányt, és ez a gazdagon hangszerelt, áradó lehári muzsika azonnal kontrasztba kerül a prózai jelenettel, még akkor is, ha a katonák között ott találjuk Octaviót (Daniel Behle)”

[...] „Nem csoda, hogy a Giuditta leghíresebb számát (Meine Lippen sie küssen so heiß, No. 16) alig nyugtázza a közönség: Marthaler úgy vezeti fel, hogy előtte a katonatárs Antonio (Jochen Schmeckennecher) Az öngyilkosságról énekel, és közben a két narancssárga ruhás lány clownként vonaglik az előszínpadon.

„Marthaler koncepciója nem elégszik meg az énekes számok beillesztésével, négy zenekari mű is bekerül az előadásba: Bartók, Stravinszkij, és Sosztakovics zenéi helyettesítik a felvonásközi zenéket (finaletto, intermezzo, polonéz, előjáték)..Mindez időnként olyan benyomást kelt, mint amikor különböző hangi rétegeket illesztünk egymás fölé, és a layer-ek (egy darabig) egymás alatt szólnak. Egy ponton meggyőződésem volt, hogy a zenekari árokban mást játszanak elöl, mint hátul – talán nem így történt, ám Titus Engel nagyon finoman keverte a számok arányait, és zeneileg sikerült összefésülni a Lehárt tágabb kontextusba helyezni kívánó montázst, vagy ha egy DJ-ktől kölcsönzött szóval nevezzük: mixet.[11]

[...] „Marthaler rendezésében a földalatti mozgalomhoz csatlakozó férfi fél, hogy a kedvese elárulja őket, ezért a második felvonás tizedik percében a társaival közösen megölik őt. Ez a fordulat merőben szokatlan egy operettben. Sorra kimaradnak a szubrett-táncoskomikus pár számai is (No. 2., 9., 15.), az évekkel később játszódó fináléban pedig már Lehárnál sem szerepeltek (ami egyébként Marthalernél el sem hangzik). A szerelmi duettet (No. 7.) ugyan elénekelhetik – Avemo gazdag koloratúrája harmonikusan kapcsolódik Kohlhepp szólamához. Kár, hogy nekik ebből az operettből ennyi jutott.[6] A kimaradó operettslágerek helyett hangoznak el Eisler, Ullmann, Berg, Schönberg, Krenek, Korngold műveiből kölcsönzött dalok, operarészletek a Horváthtól kölcsönzött cselekményszálba illesztve[7].

Láz című dalt Lehár az első világháborúban megsebesült öccse betegágya mellett írta, a dal lírai énje csak álmodni és felejteni akar, így a szituációt tekintve kicsit meglepő a makkegészéges katonát adó Kohlhepp előadásában, de zeneileg tökéletes és ez az előadás egyik zenei csúcspontja. A másik a megölt Anna és gyilkosa által előadott részlet, a Glück, das mir verblieb Korngold: „A halott város” c. operájából, mely egyébként az operaház repertoárján van Simon Stone-rendezésében (ezúttal nem használ üvegfalat a leporellószerűen hajtogatható díszletben)[8] és közvetlenül a premier előtt került műsorra, így sokaknak ismerős lehetett. A lehári duett (No. 15.) helyett hangzik el, és Anna holttestét a „A halál minket el nem választ” sorokra viszik ki. A Korngold-mű kontextusából lesz érthető az is, hogy a halott asszony miért szólal meg az adott szituációban, ily módon a dramaturgia nemcsak egy zenei betétet illeszt be, hanem annak egész kontextusát átemeli a Lehár-műbe, bízva abban, hogy a bérletes közönségben ez összecseng az előző héten látott másik operával. Avemo és Kohlhepp kiállja az összeméretést Elena Guseva és Klaus Florian Vogt alakításával is: ez az egyetlen szám a premieren egyébként, amelyet a közönség hangosan ünnepel."

[...] „Árulkodó jel volt, hogy a bemutató előtti hetekben Káli Gábor beteget jelentett, így a svájci Titus Engel vette át a karmesteri pálcát[16]. Ne felejtsük el, amire Orbán Eszter a Radnai Annamária Emlékkonferencián felhívta a figyelmet: az operában a húzás „joga” a prózai színházzal ellentétben a karmesteré (a rendezővel, dramaturggal egyeztetve), és az övé a főpróbahét is, így ott nagyon kicsi a rendező mozgástere.[17] Ha ebben az időszakban a pultban változás van, az a rendezői koncepciót is érintheti – vagy fordítva, a markáns rendezői koncepció indukálhatja a karmesteri visszalépést. Pandémiás időszakban persze bármi előfordulhat, a Bécsi Állami Operaház például a sikeres kontaktkutatás eredményeképpen törölte az újév előadásait január 5-éig, és pandémián kívül is: Káli Gábor nem olyan régen éppen Fischer Iván helyére ugrott be a Müpában.[18] Mindenesetre az előadás alapján nem találom meglepőnek a karmesterváltást.”

[...] „Serge Dorny a különböző művészeti területek összekapcsolását, kortársi szemléletet, a zenés színház jelenbe helyezését tűzte ki célul. Ugyan a Giudittában a színlap nem tüntet fel koreográfust, de a zenés színház elegyítése a prózai színházzal kétségtelenül megtörtént Christoph Marthaler rendezésében. Hogy miért éppen Lehárra esett a választás? Nem derül ki az előzetesen kiadott információs anyagokból sem, de talán inkább az intendáns koncepciójába illeszkedően esett erre a maga korában rendkívül sikeres, ám ma már alig játszott műre a választás, miszerint az évad első felének bemutatói a 20. század első felét mutassák be.”

[...] „Marthaler kísérlete kudarcot vallott: a müncheni premierközönség ezt hangosan fejezte ki. Tudnak disztingválni, az énekeseket hangos Bravi! éltette. Csak a rendező és csapatának tartogatják a nemtetszés-nyilvánítást. Ezt úgy kell elképzelni, hogy a lábukkal verik a padlót és közben teli torokból ordítják, hogy Bú! Ha kényszerből nem negyedházzal megy a bemutató, orkánként söpri el a marthaleri teamet. Marthaler egyenes derékkal, megértő mosollyal, alkotótársaival összekapaszkodva hunyorog a fényben. Nem viselkedi ki: viseli a kudarcot. Az este legszínházibb pillanata ez.”  [...] 


819 Búbánat 2023-01-21 22:25:55

Ritka, archív fényképek

Lehár Ferenc a Bécsi Filharmonikusokat dirigálja (1935)
Lehár Ferenc  és Kálmán Imre közös fotóiból néhány:

Lehár Ferenc és Kálmán Imre közös fotóiból (1)  Lehár Ferenc és felesége, Sophie Lehár, mellettük Kálmán Imre (Bécs, 1932)

Lehár Ferenc és Kálmán Imre közös fotóiból (2)  - „Lóránd Edith, a kiváló magyar hegedűművésznő mostanában a bécsi Ronacher műsorán szerepel. Jellemző a sikerre, hogy premierje után Lehár Ferenc és Kálmán Imre siettek elsőnek a színpadra a magyar művésznőnek gratulálni.”  (1933)

Lehár Ferenc és Kálmán Imre közös fotóiból (3)  Kálmán Imre gratulál Lehár Ferenc „vígoperájához”, a Giudittához  (Bécs, 1934)

Lehár Ferenc és Kálmán Imre közös fotóiból (4)  - Kálmán Imre, Richard Tauber, Lehár Ferenc – Németországban 1930 körül


818 Búbánat 2023-01-16 15:42:24
Klemen Terézia és Margitay Zoltán szerzőtársak 2021-ben megjelent könyvéről
(Az operettkirály – Lehár Ferenc életútja

is szó esett a Szent István Rádió Mesterségem címere című portréműsorában, melynek vendége a Komáromban élő lokálpatrióta, Klemen Terézia mesélt a város világhírű  szülöttjéről: a zeneszerző-karmester életútjáról.

 Felelős szerkesztő – műsorvezető: Farkas Erzsébet

 (2022. január 9.)

 Az adás visszahallgatható: itt  (25 perc)


817 Búbánat 2023-01-03 10:52:38

ÉVFORDULÓK – 75 éve hunyt el Lehár Ferenc

(Komárom, 1870. április 30. - Bad Ischl, 1948. október 24.)

Tegnap sugározta a Bartók Rádió, 2023. január 2., 19.00 -19.30

Ism. szerda, 11.30

A zeneszerző-karmesterre Becze Szilvia szerkesztő emlékezik.

Az archív hangbejátszásokban három kiváló énekes idézi fel Lehár Ferenccel kapcsolatos emlékeit: Udvardy Tibor operaénekes (1914 - 1981), Halász Gitta operaénekesnő (1889 - 1968) és Németh Marika operettszínésznő, primadonna (1925 - 1996). A zenei felvételek nagy részén  Lehár Ferenc dirigálja saját műveit.

A műsorban felhangzó Lehár-operettek részletei:

  • Éva – Nyitány (Km. a Bécsi Szimfonikus Zenekar, vezényel a szerző) – a felvétel 1942 januárjában készült
  • A mosoly országa – Szu-Csong dala, II. felv.: „Vágyom egy nő után” (Udvardy Tibor, km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Rubányi Vilmos) - keresztmetszet, 1957. március 14., Kossuth Rádió, 19.10 - 
  • A víg özvegy – Nyitány (Km. a Bécsi Filharmonikusok, vezényel a szerző) – a felvétel 1940 májusában készült
  • Giuditta – Ottavio dala (Richard Tauber, km. a Bécsi Filharmonikusok, vezényel a szerző) - a felvétel 1934 januárjában készült
  • A víg özvegy – Vilja-dal, II. felv. (Németh Marika, km. az MRT Énekkara és a  Magyar Állami Operaház Zenekara, vezényel: Bródy Tamás) - Lehár-emlékest a szerző halálának 25. évfordulója alkalmából. Magyar Rádió 6-os stúdiója - 1973. október 29., Kossuth Rádió, 19.40 – kb. 21.30

Becze Szilvia, rádiós szerkesztő: [Lehár Ferenc]  „... Új utat nyitott a nyugat-európai operett történetében, sikerült új életet lehelnie az első aranykora után megfakulni látszó műfajba.” ...  „Munkáit friss színpadi ötletek jellemzik, fantáziájával, technikai igényességével, humorával megújította a hagyományossá vált bécsi operett stílusát. Dallamos, fülbemászó melódiái ellenére addig szokatlan követelményeket támasztott a zenekkarral és az énekesekkel szemben...”.

Udvardy Tibor operaénekessel Czigány György beszélgetett 1975-ben:

„A könnyűmuzsika világhírű mesterével két felejthetetlen élményem van.

Mint a Garabonciás címszereplője, állandó összeköttetésbe kerültem vele, mert nem a teljesen kész darabbal érkezett meg hozzánk. A szó szoros értelemben házi őrizetbe kellett venni őt a Gellértben, hogy befejezze művét. Leírhatatlan nagy premier volt. Lehárra és személyes vezénylésére való tekintettel majdnem az összes európai ország direktben közvetítette az ősbemutatót, és úgy álltak a mikrofonok az operaszínpadon, mint kiadós eső után az erdőben a gombák.

A másik élményem: egy lemezfelvételt készítettem vele A mosoly országából, és amikor elénekeltem belőle a Szu-Csong belépőjét, letette a pálcát és ennyit mondott: ezt ő nem így képzelte el: ő ezt finomabb, törékenyebb kínai figurának szánta, de a felvétel drámaisága annyira meggyőzte, hogy ebben az esetben maradjunk ennél a megoldásnál. Olyan barátság fejlődött ki közöttünk, hogy később egyik dalát nekem dedikálta, ésTamás Ilonkával egyszer egy bécsi és egyszer egy berlini hangversenyre hívott meg közreműködőként, ahol ő vezényelt.”

Udvardy Tibor az operettről alkotott fontos gondolatait is megosztotta Czigány Györggyel:

Én az operettnek sok szépet köszönhetek és ma is szeretem. A mai formájában, idézőjelben játszva, mint persziflázst, elfogadni nem tudom. Pedig, ha elhatároznánk, operett nagyhatalom lehetnénk, mert szerzőink Lehár, Kálmán, Jacobi, Huszka, de a ma élőkkel is, olyan rangot biztosítanának, mint talán Bartók és Kodály a komoly zenében. De ameddig szégyelljük amire büszkék lehetnénk, és szakmai felkészültség nélkül...Tudni illik, nem elég jól mozogni és táncolni. Valódi bonvivánok és primadonnák nélkül operettet csinálni nem lehet, mert olyan primadonnára és bonvivánra van szükség, aki nem azért csinálja ezt a műfajt, mert tehetségéből többre nem telik, hanem azért, mert ide kötelezte el magát.  Ezzel többet ártunk a műfajnak, de rajta keresztül a komolyzenének is, mert az ítéletében bizonytalan közönséget fölényes, nevelni akaró kritikákkal csak megzavarjuk. Ez a műfaj nem lebecsülendő, nehezebb, mint az opera. Mert az operában leírt kottafejeket valaki precízen leénekli, és a magas és a mély hangokat kivágja, a siker biztos, nagy baj már nem lehet, mert mindig alatta a mű.  Az operettnél viszont hittel kell életre hívni, és szép hangon. Fel kell gyújtani a megírt egyszerű dallamokat, nem szentimentálisan, álpátosszal, hanem őszinte érzéssel, stílussal, és akkor sokaknak azt fogja nyújtani, mint a zenében már jártasaknak a „Kilencedik szimfónia”.

Halász Gitta operaénekesnő idézi fel a közös munkát Lehár Ferenccel, egy 1965-ös rádiófelvétel hangbejátszásán:

„Hadd említsek egy olyan hangversenyt, ami valóban ritka élmény volt, sőt azt hiszem, egyetlen alkalom is: Lehár vezényelte A víg özvegyet.  E szép koncert emlékét néhány fénykép és Lehár sorai őrzik meg számomra. Itt van Lehár fényképének alján az ajánlás. Nekem igazi örömet szerzett Lehár elismerése. Azt írta: a kedves, bájos és kitűnő Víg özvegynek: Halász Gittának. Hálás szeretettel: Lehár Ferenc”

Németh Marika, operettprimadonna a bejátszott hangfelvételen Boros Attila szerkesztővel beszélget, akinek mikrofonja előtt először arra kérdésre válaszol, hogy vajon ki a kedves zeneszerzője? (A rádióműsor 1979-ben készült.)

„Talán legszívesebben Lehár Ferenctől énekelek, mert Lehár Ferenc jobban írt énekes hangra, mint Kálmán Imre.  Kálmán Imre talán a zenei összhatás kedvéért, és az effektusok kedvéért - mert csodálatos effektus zenéket írt Kálmán Imre - ... fárasztó hangi problémákat [jelent]. Például, nem is megyek messzire: Cigányprímás című operettjének van egy duettje, ami egy duetten belül két oktáv. Tehát alsó C-től magas C-ig. Tehát énekes legyen a talpán, aki egy duettben ezt el tudja énekelni. Mondjuk, fáradtság nélkül. Lehár Ferenc viszont úgy írta a dalait, hogy operai – és mindjárt minősítést adnék az operettjeinek -, az egyik A mosoly országa, aminek énekeltem a főszerepét, Lizát, majdnem Puccini-szerűen, tehát ragyogóan lehet énekelni, anélkül, hogy az ember elfáradna.”

Az adás visszahallgatható: itt


816 Búbánat 2022-11-20 12:48:55

Különlegesség!

Valse de l'Opérette La Veuve Joyeuse de Franz Lehar joué par l'Orchestre des enfants

Gyermekzenekar: Keringő Lehár Ferenc A víg özvegy című operettjéből

(A Bernadette Jansen Iskola fennállásának 40. évfordulóját ünnepli.)


815 Búbánat 2022-10-25 11:30:30

cca 1943 Lehár Ferenc, Tamási Áron (háttal), Udvardy Tibor, feliratozott fotó, MFI, 13x18 cm

(A Darabanth árverésén elkelt)






A lapunkban megjelent szövegek a Café Momus, vagy a szerző kizárólagos szellemi tulajdonát képezik és szerzői jog védi őket.
A szerkesztőség külön, írásos engedélye nélkül mindennemű (részben vagy egészben történő) sokszorosításuk, felhasználásuk, kiadásuk és terjesztésük tilos.