A Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház nyári - a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon is majd látható -  Luxemburg grófja bemutató-előadását reklámozva az operett egy másik verssorát is idézi, ami megint nem pontosan az eredeti dalszöveg, hanem „átírt”: „Jobbra ön, balra én, különös tünemény. Átmeneti, ez a lényeg, ideális így az élet!”

A Gábor Andor-féle szöveg ez:

„Jobbra ön, balra én, különös tünemény. 

Ideális ez az élet, együtt élni van ítélet.”

Ez az a jelenet, ami Bazil herceg konspirációja: hogy a szertartáson az egymás számára ismeretlen, inkognitóban lévő, házasulandó felek ne láthassák meg egymást – s véletlenül se támadjon szerelem közöttük – spanyolfalat tetet a szoba közepére, annak két oldalán állva mondják ki a boldogító igent. René az énekesnőnek (a „grófnénak”) csak a kezét látja, amelyre egy kézcsókot követően ünnepélyesen felhúzza a karikagyűrűjét, majd a házastársak külün-külön távoznak.

Érdemes meghallgatni a teljes duettet erről a hanglemezfelvételről:

Luxemburg grófja - „Jobbra ön, balra én” - René és Angéla duettje. I. felv. (Petress Zsuzsa, Baksay Árpád)

Lehár Ferenc: Luxemburg grófja (keresztmetszet, Qualiton, 1964) – Breitner Tamás – Petress Zsuzsa, Zentay Anna, Honthy Hanna, Baksay Árpád, Rátonyi Róbert, Feleki Kamill, a Fővárosi Operettszínház Énekkara és Zenekara.

1.       

René: Ó, grófné, ha megengedi, szívemből gratulálok!

Angéla: Gróf úr, öntől viszont én már e percben válok!

 René: E házasság boldog tehát, ez több mint bizonyos!

Angéla: Az új pár élete, kétlem, így lehet aranyos!

 René: Így nincs viszály, így nincs harag! Ez aztán drága frigy!

Angela: A béke állandó marad, nincs veszedelem így!

 Refrén

 René: Ó, Luxemburg ura, ez a házasság fura!

Jobbra ön, balra én, különös tünemény.

Ideális ez az élet, együtt élni van ítélet.

 Angéla: Balra én, jobbra ön, csupa kéj, csupa öröm!

Mert a válás hogyha gyors, tűrhető a sors. 

2.       

Angéla: Uram, bár ha nem ismerem, daliásnak ítélem.

René: Merci. Revánsul én roppant szépnek vélem!

 Angéla: De remélem, hogy az ön haja egészen fekete!

René: No, és az ön haja szőke!  Más milyen lehet-e?

 Angela: De hogyha barna az se baj. Így vagy meg ugyanúgy.

René: Inkognitóban marad a haj, az arc is ugyanúgy.  

 Refrén:

 Angéla: Ó, Luxemburg ura, ez a házasság fura!

Jobbra ön, balra én, különös tünemény...  (stb.)

[...]

Érdekes zenekari hangzásban (hangszerelés) – angol nyelvű előadás - szólal meg a Vilja-dal Lehár Víg özvegyéből az Opera North 2018-as produkciójában. Máire Flavin „tündöklik”  a palotaképben a  tündérről énekelt "rege-dalban"...

 Soprano Máire Flavin performs Vilja Song from Opera North's 2018 revival production of Lehár's The Merry Widow.  - video

Máire Flavin a közelmúltban Rossini Tell Vilmosának Mathilde-szerepében bűvölt el a dublini Ír Nemzeti Operában... (az Operavision sugározta előadás felvételén)

A Luxemburg grófja Margitszigeti Szabadtéri Színház nyári előadását beharangozó és felvezető verssor-idézet  (René belépőjéből) máris elborzaszt; egészen biztos nem Gábor Andor eredeti  fordításának dalszövegéből való: „Csak non-stop dínom-dánom, míg élek meg nem bánom. A jelszó: élj a mának csak, nincs, ami ennek gátat szab…”

A Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház új produkcióját a március 24-i bemutatót követően a Szigeten láthatja majd egyszeri előadásban a közönség.

Érdemes meghallgatni Lehár Ferenc operettjének nagyszerű rádiófelvételéről René belépőjét Udvardy Tibor énekével, a  jól ismert dalszöveggel:

Lehár Ferenc: Luxemburg grófja – René belépője – „Fenn az ernyő, nincsen kas...”- Udvardy Tibor

- Nyitókórus, farsangi jelenet és René belépője (Udvardy Tibor, km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András)  - a  Rádió Dalszínházának bemutatója: 1966. február 26., Kossuth Rádió, 20.25 – 22.00 – Vezényel: Sebestyén András. Km. Sándor Judit, Zentay Anna, Udvardy Tibor, Palcsó Sándor, Melis György, az MRT énekkara és szimfonikus zenekara. Zenei rendező: Fejes Cecília. Rendező: László Endre. A keretjátékot írta és elmondja: Rátonyi Róbert.

Dalszöveg:

Farsang van, itt a karnevál…/ Szép igazán, barátaim  ez a rajongás személyemért! Ilyen ünnepi perceket szívem át még nem élt!

Hogy ősöm volt gróf Luxemburg, a nagy tivornyák hőse, ezt eddig én nem sejtettem, most tettem szert az észre. 

A gazdag gróf, míg élt, henyélt, száz szolga leste parancsát, egy szép nap élte véget ért, rám testálta a rangját. 

A végrendeletével így lettem gróf ma éjjel, oly megható e pillanat, hogy szívem majdnem megszakad!

(Refrén):

Hej, liri-liri-lári, 

ez mind csak lárifári, 

mert fenn az ernyő nincsen kas, 

nincs sosem ebben egy garas. 

A szép lányok csókolnak, 

s az ördög él a holdnak,

a grófi rangom ámítás, 

ó, semmi más!..” 

 Lehár Ferenc utolsó, nagylélegzetű, operai nívójú és „szomorúvégű” Giudittáját – Christoph Marthaler botrányos (meg nem értett?)  rendezésében - újra játssza a müncheni Bayerische Staatsoper: 2023. február 15-én, 18-án és 21-én.

Hogy miért nem az „Operett...” topikba teszem be ezt a bejegyzést? Kiderül az alábbi két cikket jegyző szerkesztő, dramaturg, műfordító, forgatókönyvíró Cseicsner Otília előzetes írásából illetve a Színház.Net oldalon megjelentetett korábbi kritikájából. 

Előzetesen, ez a videomontázs a Giuditta új produkciója színpadra állításának kulisszái mögé enged bepillantást. Christophe Marthaler rendező és dramaturgja, Malte Ubenauf gondolatai a színpadra állítás koncepcióját fejtegetik, emellett Titus Engel karmester a felhasznált „idegen” zenei anyagról ad áttekintést: Viktor Ullmann vagy Arnold Schönberg műveivel a maga korának kontextusába helyezi Lehár eredeti kompozícióját. Ödön von Horváthtól prózai idézetek kerülnek be a zenék közé.

Giuditta – Christoph Marthaler Lehár Ferenc művet rendez a Bajor Operaházban!

/Szinhaz.online – 2021. december 11. – Cseicsner Otília/

Lehár Ferenc: Giuditta – Christoph Marthaler és Malte Ubenauf változatában - Trailer

CSEICSNER OTÍLIA: NYOMOKBAN LEHÁR

Lehár Ferenc: Giuditta – Bayerische Staatsoper

/SZÍNHÁZ.NET - 2022-01-18/

Ebből a  kritikából idézek részleteket:

 „A premier előtti operabeavató óta lehetett sejteni, hogy a Bajor Állami Operaház bemutatója csak nyomokban tartalmaz majd Lehárt: ha tudjuk, hogy Lehár nagyoperettjeiben maximum húsz szám van, és azt halljuk, hogy tizennégy zeneszerzőtől kölcsönzött betéteket illesztettek be, igazán örülhetünk, ha egyáltalán elhangoznak a jól ismert slágerek ebből a Magyarországon az 1934-es bemutató óta (!) nem játszott utolsó Lehár-műből.

Ha ehhez hozzávesszük, hogy a librettóba sikerült beilleszteni Ödön von Horváth Sladek, avagy a fekete véderő katonája című (magyarul még nem olvasható) művét is, amely a versailles-i békeszerződésbe bele nem nyugvó földalatti félkatonai mozgalmakról szól, erősödik a benyomás, hogy a müncheni intézmény új vezetője, Serge Dorny intendáns, nemcsak a májusra meghirdetett Ja, Mai! (Igen, május) fesztivál[1] keretében törekedik arra, hogy a kortárs zenés színházat összehozza más műfajokkal és művészeti formákkal, amilyen a prózai színház (Sprechtheater), a képzőművészet vagy a tánc.”

[...] „Marthaler ugyanis már a nyitány elé beilleszti Ödön von Horváthot: a harmincas évek letisztult vonalú, tágas és világos, ám rézgálic-zöldre meszelt art deco kultúrházába (látvány: Anna Viebrock) bemasírozó katonák a demokrácia csődjéről és a megoldást jelentő diktatúráról értekeznek (dramaturg: Malte Ubenauf és Katharina Ortmann).”

[...] „A jelenünkkel összecsengő politikai eszmefuttatás (demokrácia vs. diktatúra) után inti be a bemutatót vezénylő Titus Engel a nyitányt, és ez a gazdagon hangszerelt, áradó lehári muzsika azonnal kontrasztba kerül a prózai jelenettel, még akkor is, ha a katonák között ott találjuk Octaviót (Daniel Behle)”

[...] „Nem csoda, hogy a Giuditta leghíresebb számát (Meine Lippen sie küssen so heiß, No. 16) alig nyugtázza a közönség: Marthaler úgy vezeti fel, hogy előtte a katonatárs Antonio (Jochen Schmeckennecher) Az öngyilkosságról énekel, és közben a két narancssárga ruhás lány clownként vonaglik az előszínpadon.”

„Marthaler koncepciója nem elégszik meg az énekes számok beillesztésével, négy zenekari mű is bekerül az előadásba: Bartók, Stravinszkij, és Sosztakovics zenéi helyettesítik a felvonásközi zenéket (finaletto, intermezzo, polonéz, előjáték)..Mindez időnként olyan benyomást kelt, mint amikor különböző hangi rétegeket illesztünk egymás fölé, és a layer-ek (egy darabig) egymás alatt szólnak. Egy ponton meggyőződésem volt, hogy a zenekari árokban mást játszanak elöl, mint hátul – talán nem így történt, ám Titus Engel nagyon finoman keverte a számok arányait, és zeneileg sikerült összefésülni a Lehárt tágabb kontextusba helyezni kívánó montázst, vagy ha egy DJ-ktől kölcsönzött szóval nevezzük: mixet.[11]”

[...] „Marthaler rendezésében a földalatti mozgalomhoz csatlakozó férfi fél, hogy a kedvese elárulja őket, ezért a második felvonás tizedik percében a társaival közösen megölik őt. Ez a fordulat merőben szokatlan egy operettben. Sorra kimaradnak a szubrett-táncoskomikus pár számai is (No. 2., 9., 15.), az évekkel később játszódó fináléban pedig már Lehárnál sem szerepeltek (ami egyébként Marthalernél el sem hangzik). A szerelmi duettet (No. 7.) ugyan elénekelhetik – Avemo gazdag koloratúrája harmonikusan kapcsolódik Kohlhepp szólamához. Kár, hogy nekik ebből az operettből ennyi jutott.[6] A kimaradó operettslágerek helyett hangoznak el Eisler, Ullmann, Berg, Schönberg, Krenek, Korngold műveiből kölcsönzött dalok, operarészletek a Horváthtól kölcsönzött cselekményszálba illesztve[7].

A Láz című dalt Lehár az első világháborúban megsebesült öccse betegágya mellett írta, a dal lírai énje csak álmodni és felejteni akar, így a szituációt tekintve kicsit meglepő a makkegészéges katonát adó Kohlhepp előadásában, de zeneileg tökéletes és ez az előadás egyik zenei csúcspontja. A másik a megölt Anna és gyilkosa által előadott részlet, a Glück, das mir verblieb Korngold: „A halott város” c. operájából, mely egyébként az operaház repertoárján van Simon Stone-rendezésében (ezúttal nem használ üvegfalat a leporellószerűen hajtogatható díszletben)[8] és közvetlenül a premier előtt került műsorra, így sokaknak ismerős lehetett. A lehári duett (No. 15.) helyett hangzik el, és Anna holttestét a „A halál minket el nem választ” sorokra viszik ki. A Korngold-mű kontextusából lesz érthető az is, hogy a halott asszony miért szólal meg az adott szituációban, ily módon a dramaturgia nemcsak egy zenei betétet illeszt be, hanem annak egész kontextusát átemeli a Lehár-műbe, bízva abban, hogy a bérletes közönségben ez összecseng az előző héten látott másik operával. Avemo és Kohlhepp kiállja az összeméretést Elena Guseva és Klaus Florian Vogt alakításával is: ez az egyetlen szám a premieren egyébként, amelyet a közönség hangosan ünnepel."

[...] „Árulkodó jel volt, hogy a bemutató előtti hetekben Káli Gábor beteget jelentett, így a svájci Titus Engel vette át a karmesteri pálcát[16]. Ne felejtsük el, amire Orbán Eszter a Radnai Annamária Emlékkonferencián felhívta a figyelmet: az operában a húzás „joga” a prózai színházzal ellentétben a karmesteré (a rendezővel, dramaturggal egyeztetve), és az övé a főpróbahét is, így ott nagyon kicsi a rendező mozgástere.[17] Ha ebben az időszakban a pultban változás van, az a rendezői koncepciót is érintheti – vagy fordítva, a markáns rendezői koncepció indukálhatja a karmesteri visszalépést. Pandémiás időszakban persze bármi előfordulhat, a Bécsi Állami Operaház például a sikeres kontaktkutatás eredményeképpen törölte az újév előadásait január 5-éig, és pandémián kívül is: Káli Gábor nem olyan régen éppen Fischer Iván helyére ugrott be a Müpában.[18] Mindenesetre az előadás alapján nem találom meglepőnek a karmesterváltást.”

[...] „Serge Dorny a különböző művészeti területek összekapcsolását, kortársi szemléletet, a zenés színház jelenbe helyezését tűzte ki célul. Ugyan a Giudittában a színlap nem tüntet fel koreográfust, de a zenés színház elegyítése a prózai színházzal kétségtelenül megtörtént Christoph Marthaler rendezésében. Hogy miért éppen Lehárra esett a választás? Nem derül ki az előzetesen kiadott információs anyagokból sem, de talán inkább az intendáns koncepciójába illeszkedően esett erre a maga korában rendkívül sikeres, ám ma már alig játszott műre a választás, miszerint az évad első felének bemutatói a 20. század első felét mutassák be.”

[...] „Marthaler kísérlete kudarcot vallott: a müncheni premierközönség ezt hangosan fejezte ki. Tudnak disztingválni, az énekeseket hangos Bravi! éltette. Csak a rendező és csapatának tartogatják a nemtetszés-nyilvánítást. Ezt úgy kell elképzelni, hogy a lábukkal verik a padlót és közben teli torokból ordítják, hogy Bú! Ha kényszerből nem negyedházzal megy a bemutató, orkánként söpri el a marthaleri teamet. Marthaler egyenes derékkal, megértő mosollyal, alkotótársaival összekapaszkodva hunyorog a fényben. Nem viselkedi ki: viseli a kudarcot. Az este legszínházibb pillanata ez.”  [...] 

Ritka, archív fényképek

Lehár Ferenc a Bécsi Filharmonikusokat dirigálja (1935)
Lehár Ferenc  és Kálmán Imre közös fotóiból néhány:

Lehár Ferenc és Kálmán Imre közös fotóiból (1)  - Lehár Ferenc és felesége, Sophie Lehár, mellettük Kálmán Imre (Bécs, 1932)

Lehár Ferenc és Kálmán Imre közös fotóiból (2)  - „Lóránd Edith, a kiváló magyar hegedűművésznő mostanában a bécsi Ronacher műsorán szerepel. Jellemző a sikerre, hogy premierje után Lehár Ferenc és Kálmán Imre siettek elsőnek a színpadra a magyar művésznőnek gratulálni.”  (1933)

Lehár Ferenc és Kálmán Imre közös fotóiból (3)  - Kálmán Imre gratulál Lehár Ferenc „vígoperájához”, a Giudittához  (Bécs, 1934)

Lehár Ferenc és Kálmán Imre közös fotóiból (4)  - Kálmán Imre, Richard Tauber, Lehár Ferenc – Németországban 1930 körül

ÉVFORDULÓK – 75 éve hunyt el Lehár Ferenc

(Komárom, 1870. április 30. - Bad Ischl, 1948. október 24.)

Tegnap sugározta a Bartók Rádió, 2023. január 2., 19.00 -19.30

Ism. szerda, 11.30

A zeneszerző-karmesterre Becze Szilvia szerkesztő emlékezik.

Az archív hangbejátszásokban három kiváló énekes idézi fel Lehár Ferenccel kapcsolatos emlékeit: Udvardy Tibor operaénekes (1914 - 1981), Halász Gitta operaénekesnő (1889 - 1968) és Németh Marika operettszínésznő, primadonna (1925 - 1996). A zenei felvételek nagy részén  Lehár Ferenc dirigálja saját műveit.

A műsorban felhangzó Lehár-operettek részletei:

• Éva – Nyitány (Km. a Bécsi Szimfonikus Zenekar, vezényel a szerző) – a felvétel 1942 januárjában készült

• A mosoly országa – Szu-Csong dala, II. felv.: „Vágyom egy nő után” (Udvardy Tibor, km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Rubányi Vilmos) - keresztmetszet, 1957. március 14., Kossuth Rádió, 19.10 - 

• A víg özvegy – Nyitány (Km. a Bécsi Filharmonikusok, vezényel a szerző) – a felvétel 1940 májusában készült

• Giuditta – Ottavio dala (Richard Tauber, km. a Bécsi Filharmonikusok, vezényel a szerző) - a felvétel 1934 januárjában készült

• A víg özvegy – Vilja-dal, II. felv. (Németh Marika, km. az MRT Énekkara és a  Magyar Állami Operaház Zenekara, vezényel: Bródy Tamás) - Lehár-emlékest a szerző halálának 25. évfordulója alkalmából. Magyar Rádió 6-os stúdiója - 1973. október 29., Kossuth Rádió, 19.40 – kb. 21.30

Becze Szilvia, rádiós szerkesztő: [Lehár Ferenc]  „... Új utat nyitott a nyugat-európai operett történetében, sikerült új életet lehelnie az első aranykora után megfakulni látszó műfajba.” ...  „Munkáit friss színpadi ötletek jellemzik, fantáziájával, technikai igényességével, humorával megújította a hagyományossá vált bécsi operett stílusát. Dallamos, fülbemászó melódiái ellenére addig szokatlan követelményeket támasztott a zenekkarral és az énekesekkel szemben...”.

Udvardy Tibor operaénekessel Czigány György beszélgetett 1975-ben:

„A könnyűmuzsika világhírű mesterével két felejthetetlen élményem van.

Mint a Garabonciás címszereplője, állandó összeköttetésbe kerültem vele, mert nem a teljesen kész darabbal érkezett meg hozzánk. A szó szoros értelemben házi őrizetbe kellett venni őt a Gellértben, hogy befejezze művét. Leírhatatlan nagy premier volt. Lehárra és személyes vezénylésére való tekintettel majdnem az összes európai ország direktben közvetítette az ősbemutatót, és úgy álltak a mikrofonok az operaszínpadon, mint kiadós eső után az erdőben a gombák.

A másik élményem: egy lemezfelvételt készítettem vele A mosoly országából, és amikor elénekeltem belőle a Szu-Csong belépőjét, letette a pálcát és ennyit mondott: ezt ő nem így képzelte el: ő ezt finomabb, törékenyebb kínai figurának szánta, de a felvétel drámaisága annyira meggyőzte, hogy ebben az esetben maradjunk ennél a megoldásnál. Olyan barátság fejlődött ki közöttünk, hogy később egyik dalát nekem dedikálta, ésTamás Ilonkával egyszer egy bécsi és egyszer egy berlini hangversenyre hívott meg közreműködőként, ahol ő vezényelt.”

Udvardy Tibor az operettről alkotott fontos gondolatait is megosztotta Czigány Györggyel:

Én az operettnek sok szépet köszönhetek és ma is szeretem. A mai formájában, idézőjelben játszva, mint persziflázst, elfogadni nem tudom. Pedig, ha elhatároznánk, operett nagyhatalom lehetnénk, mert szerzőink Lehár, Kálmán, Jacobi, Huszka, de a ma élőkkel is, olyan rangot biztosítanának, mint talán Bartók és Kodály a komoly zenében. De ameddig szégyelljük amire büszkék lehetnénk, és szakmai felkészültség nélkül...Tudni illik, nem elég jól mozogni és táncolni. Valódi bonvivánok és primadonnák nélkül operettet csinálni nem lehet, mert olyan primadonnára és bonvivánra van szükség, aki nem azért csinálja ezt a műfajt, mert tehetségéből többre nem telik, hanem azért, mert ide kötelezte el magát.  Ezzel többet ártunk a műfajnak, de rajta keresztül a komolyzenének is, mert az ítéletében bizonytalan közönséget fölényes, nevelni akaró kritikákkal csak megzavarjuk. Ez a műfaj nem lebecsülendő, nehezebb, mint az opera. Mert az operában leírt kottafejeket valaki precízen leénekli, és a magas és a mély hangokat kivágja, a siker biztos, nagy baj már nem lehet, mert mindig alatta a mű.  Az operettnél viszont hittel kell életre hívni, és szép hangon. Fel kell gyújtani a megírt egyszerű dallamokat, nem szentimentálisan, álpátosszal, hanem őszinte érzéssel, stílussal, és akkor sokaknak azt fogja nyújtani, mint a zenében már jártasaknak a „Kilencedik szimfónia”.

Halász Gitta operaénekesnő idézi fel a közös munkát Lehár Ferenccel, egy 1965-ös rádiófelvétel hangbejátszásán:

„Hadd említsek egy olyan hangversenyt, ami valóban ritka élmény volt, sőt azt hiszem, egyetlen alkalom is: Lehár vezényelte A víg özvegyet.  E szép koncert emlékét néhány fénykép és Lehár sorai őrzik meg számomra. Itt van Lehár fényképének alján az ajánlás. Nekem igazi örömet szerzett Lehár elismerése. Azt írta: a kedves, bájos és kitűnő Víg özvegynek: Halász Gittának. Hálás szeretettel: Lehár Ferenc”

Németh Marika, operettprimadonna a bejátszott hangfelvételen Boros Attila szerkesztővel beszélget, akinek mikrofonja előtt először arra kérdésre válaszol, hogy vajon ki a kedves zeneszerzője? (A rádióműsor 1979-ben készült.)

„Talán legszívesebben Lehár Ferenctől énekelek, mert Lehár Ferenc jobban írt énekes hangra, mint Kálmán Imre.  Kálmán Imre talán a zenei összhatás kedvéért, és az effektusok kedvéért - mert csodálatos effektus zenéket írt Kálmán Imre - ... fárasztó hangi problémákat [jelent]. Például, nem is megyek messzire: Cigányprímás című operettjének van egy duettje, ami egy duetten belül két oktáv. Tehát alsó C-től magas C-ig. Tehát énekes legyen a talpán, aki egy duettben ezt el tudja énekelni. Mondjuk, fáradtság nélkül. Lehár Ferenc viszont úgy írta a dalait, hogy operai – és mindjárt minősítést adnék az operettjeinek -, az egyik A mosoly országa, aminek énekeltem a főszerepét, Lizát, majdnem Puccini-szerűen, tehát ragyogóan lehet énekelni, anélkül, hogy az ember elfáradna.”

Az adás visszahallgatható: itt

Különlegesség!

Valse de l'Opérette La Veuve Joyeuse de Franz Lehar joué par l'Orchestre des enfants

Gyermekzenekar: Keringő Lehár Ferenc A víg özvegy című operettjéből

(A Bernadette Jansen Iskola fennállásának 40. évfordulóját ünnepli.)

cca 1943 Lehár Ferenc, Tamási Áron (háttal), Udvardy Tibor, feliratozott fotó, MFI, 13x18 cm

(A Darabanth árverésén elkelt)

Lehár: Szép a világ - dal - Celeng Mária - Gärtnerplatztheater Münich

Video: "Ich bin so verliebt"  - (zongorára és kamarazenekarra hangszerelt változatban!) 

A Győri Nemzeti Színház - „A jelen és a jövő színháza” mottó mentén szerveződött - 2022/2023-as évadában, amelyről a sajtó képviselői részletesen értesülhettek május 4-én délután a teátrum csillárszintjének elegáns kulisszái között, bemutatásra kerül Lehár Ferenc klasszikus nagyoperettje is:

2023. március 11-től lesz megtekinthető A víg özvegy Bakos-Kiss Gábor igazgató rendezésében, aki kétszer énekelte már benne pályafutás során Danilo Danilovič-ot. Lehár Ferenc művében ezúttal nem ő lép majd a deszkákra a gróf megtestesítőjeként, azonban szeretne „meghajolni a műfaj nagymesterei előtt, és olyan operettet idevarázsolni, amely látványában, vizualitásában azt hozza”, amely a műfaj színpadi lényege. 

A címszerepet - Glavari Hannát - Zavaros Eszter, a Magyar Állami Operaház énekművésze alakítja.

Forrás: https://www.gyoriszalon.hu/news/16496/102/

Egy anekdota, amely azt bizonyítja, milyen jelentős hatással bírt A víg özvegy a kortársakra. Alma Mahler, a neves zeneszerző és karmester Gustav Mahler felesége így emlékezett vissza: „Egyszer megnéztük A víg özvegy című operettet, s az tetszett nekünk. Mahler meg én utána otthon táncoltunk, és emlékezetből felidéztük Lehár keringőjét. Mulatságos dolog történt. Az egyik dallamra nem tudtunk visszaemlékezni, bármennyire igyekeztünk is. Akkoriban viszont mindketten annyira a fellegekben jártunk, hogy nem tudtuk rávenni magunkat, hogy megvegyük a keringőt. Ezért mindketten bementünk a Doblinger zeneműboltba. Mahler beszélgetésbe elegyedett a főnökkel műveinek eladásáról, én pedig közben látszólag közönyösen lapozgattam A víg özvegy zongorakivonatait és egyvelegeit, míg rá nem bukkantam a keringőre és a keresett dallamra. Ekkor odaléptem Mahlerhez. Ő gyorsan elbúcsúzott, én meg az utcán elénekeltem neki a dallamot, nehogy megint elfelejtsem.”

Kapcs. 797. sorszám

Különlegesség: 

Lehár Ferenc A víg özvegy bécsi ősbemutatóját (1905. december 30.) követő évben egy gyermekeknek szóló mesejátékot zenésített meg: Péter és Pál Bergengóciában (Peter und Paul reisen ins Schlaraffenland) – A szövegkönyvet és a verseket Robert Bodanzky és Fritz Grünbaum szerezték.  A darab bemutatója 1906. december 1-jén volt a Theater an der Wienben.  Alig több mint három hétre rá, már nálunk a Magyar Színházban is láthatta a közönség Lehárnak ezt az új, mese-daljátékát.

A magyarországi bemutatóról így ír a Budapesti Hírlap (1906. december 21.):

Gyermekeknek való, vidám, tanulságos darab került színre ma délután a Magyar Színházban. Az újdonság címe Petykó és Palkó. Két pajkos fiú a gonosz szellem csábítására abbahagyja a munkát és megy fölkeresni a mesebeli Eldorádót, ahol mindenki csak henyél és lakmározik. A jó szellem hiába könyörög, nem hallgatnak a szavára. Sok viszontagság után végre bejutnak Eldorádóba, de hamar megutálják a dologtalan életet és a jó szellem most már győzedelmeskedik a gonoszságon. Lehár Ferenc néhány egyszerű, könnyen pergő dalt írt ehhez az élő mesekönyvhöz, amely most nagy sikerrel járja be a német színpadokat. A színház szép kiállítással és eléggé gondos előadásban mutatta be az újdonságot. A kettős címszerepet Papír Sándor és Kővári Gyula játszotta kissé túlozva, de mindvégig ötletesen és általános derültséget keltve. Tállián Anna, Bezerédi Ödön és főképpen a kis Lakos Vilma alakítása is nagyon tetszett. A nézőtér nem telt meg egészen. Azok a gyermekek, akik ott voltak, kitartó tapssal hívták a kárpit elé a szereplőket s az Operaház apró ballerináinak ügyes táncát megismételtették.

A sok hatásos szám közül különösen Petykó és Palkó katona kettőse, a bölcsődal és Károlyka dala a hintalovon, melyet a kis Lakos Vilma ad elő, számíthat zajos tetszésre.

A Magyar színházban a délutáni előadásokat Petykó és Palkó bohókás mesejátéka biztosítja, előreláthatólag huzamosabb időre, mert Lehár Ferenc kedves, fülbemászó zenéje a felnőtteknek is élvezetet nyújt.

A youTube-on rátaláltam a mesejáték néhány részletére – az oldalon több rendezésből látható jelenet:

Ein Sternlein ist gekommen

Glückspilzgavotte

Ferkeltanz (1)

Ferkeltanz (2)

Das Schaukelpfred (1)

Das Schaukelpfred (2)

Minister im Schlaraffenland

Mohnblumenwalzer

Bauernwalzer

Abmarsch ins Schlaraffenland

Rádió Világhíradó – 1933. december 31. – 1934. január 6.

A Színházi Élet melléklete a 2. számhoz

A Színházi Élet Mikrofonja: Hevesi Sándor

„Bécsben ma két operettszerző dominál: Strauss és Lehár. Egyik a múlt, amely nem múlt el, a másik a jelen, amely szintén nem fog elmúlni. Strauss először Bécsé volt, aztán a monarchiáé lett, később az egész világé. Lehár először Magyarországé volt, aztán a monarchiáé és a világé lett, most pedig Bécs saját magának akarja lefoglalni, mint Strauss igazi örökösét. Boldog ember, róla máris bizonyos, hogy a zenetörténetírók hajba fognak kapni miatta.”

Lehár Ferenc: Éva – „Zwannzinetta”_Springtime in Vienna 98, Bécsi Szimfonikusok_Vladimir Fedosejev

Lehár Ferenc: Éva_”Paris De Lujo Emporio”_Alfredo Kraus

Ének spanyolul, eredeti német szöveg: „Paris di Luxusstadt

Km. Orchestra and of Radio Espagna

Lehár Ferenc: Éva - Octave és Éva szerelmi kettőse: „Deja hablar a tu corazón” - Alfredo Kraus és Ana Maria Olaria

Ének spanyolul, magyar fordításban: „Hadd beszéljen a szíved” (km.  Orquesta de Cámara de Madrid, vezényel. Enrique Estela (1961)

Lehár Ferenc: Éva – „War es auch ninchts als ein Traum” – Joan Sutherland és Ambrosian Light Opera Chorus

Km. a New Philharmonia Orchestra, vezényel: Richard Bonynge (1967)

Lehár Ferenc: Éva – Szerelmi kettős_keringőjelenet_ „Szőkém, kicsi Hamupipőcském” – Lehoczky Éva és Korondy György

"- Szőkém, kicsi Hamupipőcském, lásd, e pompás, e mesebeli változást. Jöjj vélem, jöjj a királyi várba! Jöttöd meghódolt száz szolgád várja. Szőkém, kicsi Hamupipőcském, lásd, a fácska adott egy gyöngyfüzért, pompást! S itt áll most előtted a királyfi, csak nyújtsd ki a kezed, tiéd lehet!

/ - Hogyha csak egy perc a boldogság, és aztán mint álom él tovább, mint röpke tavasz elillant a vágy, elhervad végül, mint egy rózsaszál. És hogyha vak vágyam meggyötör, és hogyha megkínoz, összetör, hogy életemre csalárd fátylat szőj, azt mondom én, jöjj-jöjj!  És hogyha örvénylő szavakba tör, azt mondom én, jöjj-jöjj! ... És aztán tiéd vagyok!..."

Lehár Ferenc - Alfred Maria Willner, Robert Bodanzky - Gábor Andor - Semsei Jenő - Szabó Miklós: Éva

(Kevesen tudják, hogy eredetileg „Das Fabrikmädel” lett volna a darab címe.)

- Éva és Oktáv kettőse, valamint az Éva-keringőjelenet a II. felvonásból (Km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András) 

 A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1975. június 23., Kossuth Rádió, 19.30 - 21.30

Az Éva teljes rádiófelvétele: Lehoczky Éva, Németh Marika, Korondy György, Kishegyi Árpád, Bende Zsolt, Sólyom-Nagy Sándor, Ambrus Mihály, az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara. Zenei rendező: Fejes Cecília. Rendező: Cserés Miklós dr.

Lehár Ferenc: Éva – „Leichtsinnsarie” – Vera Svoboda-Macku

Karmester: Eduard Macku

Az operett tévéfelvételéből jelenet

Vera Svoboda-Macku, osztrák operetténekes (Linz, 1919.12.30. - Bécs, 2013. 04. 01.)

Férje: Eduard Macku, osztrák karmester, kórusmester és zeneszerző (Linz, 1901.06.30 – Bécs, 1999. 04.11.

Visszatekintés

Szép álom, szállj a szívemre – Gála Lehár Ferenc alkotásaiból _ összefoglaló

(YouTube) - Operettszínház

„Élje át újra a 2022. április 29-i és 30-i gála legszebb pillanatait összefoglalónkban!”

Rendező: Ionel Pantea

Videó: Weidinger Amelie

Remélhetőleg az MTV sugározni fogja a teljes gálakoncertet!

A Katolikus Rádió 2022. április 29-én 11:30-kor  elhangzott „Dallamív” adásában Lehár Ferenc muzsikája szólalt meg!

„Összeállításunk a 152 évvel ezelőtt, 1870. április 30-án született Lehár Ferencre emlékezik”

Szerkesztő-műsorvezető: Boros Attila

A félórás adásba csupa olyan Lehár-zenéket válogatott be a szerkesztő, melyek a leghitelesebb hangzásban szólalnak meg: a szerző vezényletével és azokkal az énekesekkel, akik az idézett két operett bemutatóján is szerepeltek; a részletek akkor frissiben, máris lemezre kerültek:  

A műsort felvezető „Báli szirének”-keringő-egyveleg után következett:

1. A mosoly országa (1929)

a) Tea-kettős, I. felv. „Mein Lieber Prinz..../Bei einem Tee en deux in selig süsser Näh”  (Vera Schwarz és Richard Tauber, a Bécsi Állami Zenekart a szerző vezényli)

b) Szerelmi kettős („Szív-duett”), II. felv. „Wer hat die Liebe uns ins Herz gesenkt?”  (Vera Schwarz és Richard Tauber, a Bécsi Állami Zenekart a szerző vezényli)

2. Giuditta (1934)

a) Octavio dala, I. felv. „Freund, das Lebe ist lebenswert” (Richard Tauber, a Bécsi Filharmonikusokat a szerző vezényli)

b) Giuditta és Octavio kettőse: „Schön wie die blaue Sommernacht” (Jarmila Novotna és Richard Tauber, a Bécsi Filharmonikusokat a szerző vezényli)

c) Giuditta dala: „Meine Lippen sie küssen so heiss” (Jarmila Novotna, a Bécsi Filharmonikusokat a szerző vezényli)

d) Octavio dala, III. felv.: ”Du bist meine Sonne” (Richard Tauber, a Bécsi Filharmonikusokat a szerző vezényli)

A műsor végén a szerkesztő egy hírneves magyar énekművész Lehár-felvételét is bejátszotta: 

3. A cárevics (1927)

Sonja dala, I. felv.: „Einer wird kommen, der wird mich begehren, einer wird kommen, dem soll ich gehören” (Réthy Eszter, a Bécsi Szimfonikus Zenekart a szerző vezényli – 1942)

Az adás visszahallgatható: itt

Az előbbi bejegyzésem folytatása:

Nagyszabású gálával ünnepelte Lehár Ferenc születésének 152. évfordulóját a Budapesti Operettszínház. A Szép álom, szállj a szívemre című estet Ionel Pantea rendezte, melyen a közönség által jól ismert slágerek mellett a ritkán játszott dalok is felcsendültek. Kétszer,  április 29-én és 30-án este került színre a gálakoncert – hatalmas közönségsikerrel!

Külön szólnom kell az Operettszínház Lehár-gálán közreműködő Énekkaráról, Zenekaráról, Balettkaráról és Táncegyütteséről, akik produkciójukkal a klasszikus operett nívójához méltó színvonalon járultak hozzá a grandiózus operettest sikeréhez, és nem utolsó sorban említem meg Pfeiffer Gyula főzeneigazgatót, aki a fellépett kiváló szólisták és a művészi együttesek parádés zenei irányításával tette igazán ünnepivé és rangossá a gálát, méltóan Lehár Ferenc szelleméhez! Felejthetetlenül.

Hihetetlen, hogy ugyanazon a napon előbb délután - a Lehár-est előtt – már nagyszerű Huszka-gálát tartottak a színházban, nagyrészt ugyanazokkal az előadókkal, és a karmesterrel, akiket megneveztem.  Mindkét napon. Mivel a Huszka-gálakoncerten is jelen voltam, állíthatom, hogy professzionális szinten teljesített a Budapesti Operettszínház társulata a két nagy magyar komponista életműve előtt tisztelegvén. Minden elismerést megérdemelnek! 

És most magáról a gáláról.

Nem egyszerűen csak egymást váltották a színpadon az énekesek, a már ismert számokat elénekelve; a rendezés szerint volt egyféle dramaturgia és idea a műsor mögött. Ionel Pentea rendező – ahogyan interjújában elmondta, többletet valósított meg: koncepciójában a színpadon fellépő művészek és a nézőtéren ülők is, Lehárnál voltunk egy fogadáson. Ezért a Lehár-gála ívét Lehár Ferenc élete adta; mintha maga Lehár is jelen volna velünk. Vetítés is volt sok-sok válogatott fotóból, hangban pedig a kulisszák mögül hangszórón át Földes Tamás idézte meg a zeneszerzőt.  A rendező arra is törekedett, hogy minél teljesebben mutassa meg azt a sokszínű életművet, amit Lehár ránk hagyott, ezért a legnépszerűbb slágerek mellett a ritkábban játszott, kevésbé ismert darabok, például a Pacsirta, A cárevics, a Gigolette vagy a Friderika részletei is felcsendültek. Mivel a dalok a kontextusból kivéve hangzottak el, Pentea igyekezett köréjük egy kis történetet is rendezni.

Ezekután felsorolom az operett-betétdalokat, de nem elhangzásuk sorrendjében, mert úgy áttekinthetetlenné, rendszertelenné válna, ha a színpadi rendezői koncepció és a látvány mentén venném sorra elejétől a végéig, ki mit miből énekelt. Inkább a művek felől közelítem meg és ismertetem, mit hallottunk a kétrészes gálaesten.

Az énekszámok alatt a remek tánckar is folyamatosan közreműködött, amit itt külön nem említek meg.

I. Arany és ezüst – keringő (1902)  (balettkar)

II. A cárevics (1927)

– Volga-dal, I. felv.: „Egyedül! Újra egyedül! Magam mint mindig! Az ifjúságom elrepült! A szív magánya vesz körül. Úgy fáj e bús, e zord magány, aranykalitka ez csupán!  A Volga vizénél őrszem áll. Mint fészkét őrző sas madár. A pusztaságon éj és csend! Nincs holdsugár, se csillag fenn.  Mozdulatlan néma táj. Kozáklegény szíve fáj. Mert a szív megérti ez mit jelent. Ha az ember elhagyott, így zokog, így eseng: Nézz rám az égből, teremtő Atyám! Úgy vágyom már én is egy szív után!  Trónod körül annyi angyal virul! Kérek egyet az én páromul! ..”  (Vadász Zsolt)

– Mása és Iván vidám kettőse, II. felv.: „Elmennék én hozzád, babám, ha este várnál rám…” (Bojtos Luca és Laki Péter)

III. Luxemburg grófja (1909)

– Juliette és Armand Bissard „Bohém-kettőse”, I. felv.: „Egy kis szoba kell, hol szűk is a hely, de elférünk, hat jó emelet, a nap benevet, s mi nem félünk. Nem kérek mást, csak... /Gyerünk, tubicám, se kocsink se lovunk, én s a cicám, mi csak elkocogunk. Friss örömet csak a jó szív ád. Vesszen a pénz, de a csók mi vár…”  (Bojtos Luca és Kerényi Miklós Máté)

IV. Cigányszerelem (1910)

– Ilona csárdása, I. felv.: „Messze a nagy erdő, messze száll a felhő...Volt, nincs, fene bánja...” .(Fischl Mónika)

– Józsi dala, II. felv.: „Vad cigánygyerek vagyok...Átok ül a szívemen.../Forr a vérem, kerget, egyre csábít…/Messze hív a nagyvilág, nincs hazám, sem párom…” (Dolhai Attila)

V. Pacsirta (1918)

–  Margit /Juliska/ belépője, I. felv.: „Akkor vagyok boldog, mikor elbolyongok, erdő sűrűjében, tarka réten, a rigó dallal vár, öröm az élet, örökös a nyár…/Kis pacsirta víg dalol, ég felé száll…én is, énis szállni vágyom a magasba fenn, hol a kedves kis pacsirta vígan énekel...” (Lukács Anita)

– Török Pál dala, I. felv.: „Pali, drágám, pattogj lelkem, mondta jó anyám. Vajat, mézet hozz, de menten, szóval, szaporán ……/- Palikám, Palikám, kis barnám, gyere, szaporán vissza megint!  Palikám, Palikám, gondolj rám, feléd a leány vágyva tekint. Bajszodon vastagon fénylik a zsír, érted a lány szíve sír!  Palikám, kis barnám, mért sietsz már, Temesvár kár neked, kár!...”  (Laki Péter, énekkar)

– Borcsa és Pista kettőse: „Menjünk a faluba vissza, ott lesz jó! Házunk kicsike, de tiszta, mint a hó. Nem fog érni sose vád. Végre hazamehetünk. Jobb a falun a világ. Pap elébe léphetünk....” (Bojtos Luca és Laki Péter, énekkar)

VI. A három grácia (1923)

– Bouquet és Marietta Toutou „apacskettőse, III. felv – „Gigolette”.: „Süvít a szél, hideg a tél, a sarki lámpa fénye sápadtan fehér. Későre jár, az óra már, a gigolette kacéran prédájára vár.../Ha megversz is imádlak én, te drága rossz apacslegény. Csak üss meg, de tekints le rám, tiéd a hű apacsleány...” (Széles Flóra és Kerényi Miklós Máté)

VII. Paganini (1925)

– Archív filmbejátszás: Lehár Ferenc otthonában a zongoránál ül, beszél majd hangszerén kíséri Richard Tauber énekszólamát: „Gern hab’ ich die Frau’n geküsst” (Kulinyi Ernő magyar szövegével: „Volt, nem egy de száz babám”)

– Maria Anna Elisa dala: „Csak nem lesz tán hozzám az élet oly kegyetlen és csalárd, hogy ellopja az üdvösséget, mely végre rám talált../Szép álom szállj a szívembe, szent égi tűz! Szép álom, utánad vágyom, ó, el ne űzz!...” (Fischl Mónika)

VIII. Friderika (1928)

 – A költő (Goethe) dala: „Ó lányka, ó lánykám, imádlak én! Te drága, te drágám, te légy enyém! Tiéd az életem, légy a hű szerelmesem., add a szádat engedelmesen...” (Vadász Zsolt)

IX. A mosoly országa (1929)

– Kínai balettszvit - négy tételben, a „Sárga kabát”-szertartás jelenetéből  (Balettkar)

– Liza belépője, I. felv.: „Egy nőnek mindig jól esik az ilyen szép fogadtatás…/Bók csinosítja a nőt, a siker teszi őt hevesen lobogóvá...” (Kiss Diána, énekkar)

– Szu-Csong dala, II. felv: „Vágyom egy nő után...” (Ninh Duc Hoang Long)

– Liza és Szu-Csong szerelmi kettőse, II. felv. (Szívkettős): „- Lótuszvirág ! Érted élek csupán!... /Szív, hogyan tudsz így tele lenni, mondd? Hogyan fér beléd ennyi vágy és tűz? És ennyi láz? Ennyi édes gond? Hogyan zenghet száz mély melódiát egy szívdobbanás?…/- Hogy lehet a láz, mely megbabonáz ilyen édes vágy, ilyen lágy! Olyan ez a szerelem, mint egy édes költemény! Drágaságom, aranyos férjecském, imádlak én!" (Lukács Anita és Vadász Zsolt)

– Mi és Feri kettőse, II. felv.: „Ne félj, ne félj bolond szívem, úgyis tudod már, hogy egy nagyon csinos leány csakis terád vár. Világosan beszél a tény, a sok beszéd kár. Mert ahol van egy leány, meg egy legény, az egy pár....” (Bojtos Luca és Laki Péter)

X. Giuditta (1934)

– Octavio belépője, I. felv.: „Élni, barátaim, élni jó! .../Ó signora, ó signorina, forró szívem téged hív ma...”  (Ninh Duc Hoang Long, énekkar)

–  Giuditta dala, II. felv.: „Olykor csodálkozom a különös varázslaton, hogy ki hozzám közel kerül, az rögtön tűzre gerjed menthetetlenül!…/ Olyan forró ajkamról a csók, olyan fehérek e kis kacsók, olyan selymes és ívelt a pillám, pillantásom, mint a villám….” (Kiss Diána, énekkar)

XI. A víg özvegy (1905)

– Danilo belépője, I. felv.: „Szerelmetes szép hazám…/Az orfeum tanyám, ott békén hagy hazám,
tegeznek ott a hölgyek és csókkal üdvözölnek! Lolo, Dodo, Jou-Jou, Clo-Clo, Margot, Frou-Frou.  A hazaszeretetnél szerelmük többet ér!” (Dolhai Attila)

– Hanna belépője, I. felv.: „Uraim, elég!.../Párizsban én csak jövevény és özvegy is vagyok...” (Kiss Diána, énekkar)

– Hanna Vilja-dala, II. felv.: „Ha győzi még a társaság, elmondanék egy balladát a tündérlányról, aki szép s Viljának hívja őt a nép. Ott élt a lidérc az erdők rejtekén, meglátta egy jámbor, egy ifjú legény.../ Vilja, óh Vilja, te szép és csodás, légy az enyém, soha el ne bocsáss!...” (Lukács Anita, énekkar)

– Camille de Rosillon áriája és a Pavillon-duett (Camille és Valencienne kettőse), II. felv.: „Májusban nyílnak a rózsák! Pompázva színesen. A szerelem virága bimbózik szívemen!.../ Nézd ! ez a kicsi pavillon, Az istenke küldte őt nekünk! Lásd, ez a kicsi pavillon lesz szerelmetes búvóhelyünk!...”) (Ninh Duc Hoang Long és Lukács Anita)

– Olga /Valencienne/ Grisette-dala, II. felv.: „Ritantouri, tantire” (Széles Flóra, énekkar)

– Danilo és Hanna szerelmi kettőse, III. felv.: „„Ajk az ajkon, úgy sóhajtom: jöjj, szeress!..(Másik dalszöveggel: „Minden vágyam súgom lágyan, csak szeress!”) (Fischl Mónika és Dolhai Attila)

– Mars-szeptett, II. felv. - Asszonydal: „Asszonynéppel hogy kell bánni?../ Bár az asszonyokhoz senki sem ért: De rajongunk a női nemért! Mert az égen s a földön a fő: Csak a nő, nő, nő, nő, nő!....” (Előbb a férfi-, majd a nő szereplők, és mindnyájan együtt éneklik) – ez egyúttal a Lehár-gálaest fináléja.

Óriási közönségsiker – a gála-előadás végén álló ováció és vastaps - fogadta a produkciót és mindkét esten fellépett művészeket.  Számomra ez nem is volt meglepetés, azonban egy nevet mindenképpen meg - és ki - kell emelnem a többi kitűnő művész közül: Ninh Duc Hoang Long! Már nem először van hozzá szerencsém: nagyszerű tenor, aki bonvivánként is meggyőző alakítást nyújt, immár magyar nyelven is!  Korábban is elragadtatottan dicsértem kiváló alakítását Lehár Ferenc A mosoly országa c. operettjének (Szu-Csong herceg) tenorfőszerepében. Ezen a gálán a Giuditta, A mosoly országa és A víg özvegy nagy hatású tenor áriáival tovább erősbítette „hírnevét”:  az önálló darabrészletek eléneklésénél is tudja ragyogó képességeit kamatoztatni, képes a fényes, szépen csengő énekhangján magas hőfokú szenvedélyt ábrázolni, vagy akár édesbús érzelmeket kelteni. Hozzáteszem: magyar nyelven tisztán, érthetően deklamál (alig észrevehető kis akcentussal). Ninh Duc Hoang Long nagy nyeresége az operettműfajnak (is), a hazai operettjátszásnak már nemcsak egyik jövőbeli ígérete lehet.... A Magyar Állami Operaház is foglalkoztatja: egyelőre kis szerepeket kap a Dalszínházban, jelenleg Verdi Simon Boccanegra című operájában Az íjászok kapitánya szerepében láthatjuk a fiatal, tehetséges vietnámi származású énekművészt.

A bejelentett ígéret szerint minden évben várhatunk hasonló Lehár-gálákat a Budapesti Operettszínházban, de igazán annak örülnék, ha a következő évadokban újabb és újabb Lehár-művek kerülnének színpadra. Remélhetőleg, jövőre a már korábban jelzett Giuditta-bemutató tényleg megvalósul!

„GÁLAKONCERTTEL EMLÉKEZETT A VILÁGHÍRŰ KOMPONISTÁRA A BUDAPESTI OPERETTSZÍNHÁZ”

„Lehár 152 – Komáromból a világhírig”

Nagyszabású gálával ünnepelte Lehár Ferenc születésének 152. évfordulóját a Budapesti Operettszínház. A Szép álom, szállj a szívemre című estet Ionel Pantea rendezte, melyen a közönség által jól ismert slágerek mellett a ritkán játszott dalok is felcsendültek. Kétszer, április 29-én és 30-án este került színre a gálakoncert – hatalmas közönségsikerrel!

Nem  tudnám jobban szemléltetni - összefoglalni a látottakat, az élményt, mint ahogyan Lengyel Emese teszi a Magyar Nemzet online oldalán közzétett írásában (április 30.)

Lehár Ferenc 1870. április 30-án született Komáromban. Operai igényességgel megírt operettjei ma is megállják helyüket a világ zenés színpadain, több művéből készült film. A mosoly országa, A víg özvegy, a Luxemburg grófja és a Cigányszerelem itthon jól ismert darabok. 

A kétfelvonásos műsor ívét a Lehár-életmű adja, s az alkotók azzal a gondolattal játszanak el, hogy mi történne, ha a komponista 2022-ben szólna hozzánk.

A színpad egy fogadást idéz meg, ahol a házigazda maga a zeneszerző, aki Földes Tamás hangján szól a vendégekhez. Fényképen keresztül és egy korabeli filmfelvétel által ismerhetjük meg jobban, miközben műveiről, motivációjáról, valamint az opera és az operett műfajához fűződő viszonyáról szintén sok érdekes részletet tudhatunk meg. Az említett videón Richard Tauber osztrák tenorista, Lehár barátja énekel, miközben a szerző kíséri zongorán. Lehár számos dalt, operettet írt a tenornak, éppen ezért a Paganini, A cárevics, A mosoly országa vagy éppen a Giuditta című műveket szokás Tauber-operetteknek is nevezni.

Az első és a második felvonás első jelenetében a balettkar kap bemutatkozási lehetőséget, mely az Arany és ezüst keringőre, majd A mosoly országa kínai balettszvitjére készült koreográfia.

„Szüntelen kapom a vastapsot. A zenémmel tudom meghálálni a szeretetet” – mondja egyszer csak Lehár a vendégeknek, s kezdetét veszi a nagy ünnepség, amelyre az Operettszínház sztárjai hivatalosak: a primadonnák és szubrettek (Fischl Mónika, Kiss Diána, Lukács Anita, Bojtos Luca és Széles Flóra), valamint a bonviván és a tánckomikus szerepkörökben hódító művészek (Dolhai Attila, Ninh Duc Hoang Long, Vadász Zsolt, Kerényi Miklós Máté és Laki Péter). Sorra csendülnek fel a legnépszerűbb Lehár-dallamok, mint például Danilo és Hanna szívszorító, szerelmes duettje, az Ajk az ajkon (A víg özvegy). De a Paganini ritkán játszott és egyben az est címét adó Szép álom, szállj a szívemre című dal is felejthetetlen pillanatokat szerez.

A művészeknek is különleges alkalom e gála, hiszen a kánonból kikerült művekből énekelhetnek csodálatos részleteket, s e dalok egytől egyig különleges zenei csemegék.

Rögtön kitűnik, hogy Lehár folyamatosan kereste a megújulási lehetőséget, s kereste az operett műfajának a szerepét a zenés színházon belül. A Pacsirta című művében például a szerkezeti újításra tett kísérletet, hiszen a megszokott egy szubrett és egy primadonna felosztás helyett két egyenrangú primadonnát álmodott színpadra. Az esten Margit gyönyörű belépőjét Lukács Anita tolmácsolásában hallhatta a közönség. 

Ionel Pantea rendezőként figyelt arra, hogy az andalító Lehár-melódiákon kívül a közönség átfogó képet kaphasson az 1948 októberében, Bad Ischlben elhunyt zeneszerző pályaképéről és az operettirodalomban betöltött pozíciójáról. Van mire emlékeznünk és büszkének lennünk, hiszen ahogy egyik méltatója írta – s ez elhangzik az előadásban is –,

A zenés színpadnak három műfaja van: opera, operett – és Lehár!

Eddig az idézet.

(Következő bejegyzésben folytatom)

Ionel Pantea: „A rendező nem úr, hanem szolga a színházban”

Papageno.hu - Papp Timea,  2022. április 26.

1870. április 30-án született Lehár Ferenc. Az ő kivételes életművét ünnepelte a Budapesti Operettszínház nagyszabású gálaműsora, amelynek címét a komponista Paganini operettjének egyik népszerű dalából kölcsönözték. A Szép álom szállj szívemre bemutatója   április 29-én volt  a Nagymező utcában. Az est során a legismertebb slágerek mellett igazi csemegéket is hallhatott a közönség.

A gálát Ionel Pantea álmodta színpadra.

[...]

„– A román színházi világban hol az operett és Lehár helye?

– Bár van Bukarestben operettet és musicalt is játszó színház, de leginkább az operaházakban tűzik műsorra Lehár darabjait. És ez nem véletlen, már csak azért sem, mert Lehár tulajdonképpem mindig is operát akart írni. De ennek nem az az oka, hogy lenézte volna az operettet. Úgy érezte, az I. világháború hatalmas trauma volt mindenkinek, művészeknek, hétköznapi embereknek egyaránt, és alapjaiban megváltoztatta az életüket, a kapcsolataikat, az egzisztenciájukat, sőt tönkretette a világot. Ez minden alkotó- és előadó-művészeti műfajra rányomta a bélyegét. Ne menjünk messzire, nézzük csak a zenét: ekkor születik a dodekafónia, ami a káoszt próbálta megfogalmazni egy új nyelven. Ennek az új rendnek nem a könnyed operett volt a megfelelő műfaja. Lehár úgy érezte, az operett célja nem csak a mulattatás, a kacagtatás, hanem a közönség nevelése. Valami olyat akart a nézőknek adni, ami az előadás után el tudnak gondolkodni. Így született meg az a forradalmi dramaturgiai újítás, hogy az operettjei nem tiszta happy enddel érnek véget. Még A víg özvegyben sem igazán felszabadult a boldogság. Ekkor születtek az olyan művei, mint például A mosoly országa. Ezzel együtt pedig az énekeseknek hangilag nagyon komoly adottságokat, operai kvalitásokat igénylő szólamokat írt. Ha már A mosoly országa: Szu-Csong gyakorlatilag végig jelen van a színpadon. Egy tenor szerep, de nem olyan tenort kíván, mint egy operett bonvivánja. De elmondhatjuk A víg özvegy Danilójáról, és a nagy női primadonnaszerepekről is, amelyekben a szopránoknak egészen más magasságokkal és dallamvilággal kell megküzdeni, mint egy operettben. És mivel ezeket az énekeseket legtöbbször az operaházakban találták meg szerte a világon, Lehár darabjai a nagyvilágban általában az operaszínpadokat hódították meg.”

[...]

„– És hogyan kell rendezni egy gálát?

– Van egy olyan út, amit én egyáltalán nem szeretek, és ebben nincs is komoly rendezés. Ez az, amikor egymást váltják színpadon az énekesek, a már ismert számokat eléneklik, de semmiféle dramaturgia vagy idea nincs a műsor mögött. Én szeretnék valami többletet adni a közönségnek, ezért a Lehár-gála ívét Lehár Ferenc élete adja. Szeretném, ha úgy érezné a közönség, Lehár is jelen van velünk, ezért fogunk vetíteni a sok-sok válogatott fotóból, hangban pedig Földes Tamás által idézzük meg őt. Arra is törekszem, hogy minél teljesebben mutassuk meg azt a sokszínű életművet, amit Lehár ránk hagyott, ezért a legnépszerűbb slágerek mellett a ritkábban játszott, kevésbé ismert darabok, A cárevics, a Gigolette vagy a Friderika részletei is felcsendülnek. Mivel a dalok a kontextusból kivéve hangzanak el, igyekeztem köréjük egy kis történetet is rendezni.

– Ha jól értem, Lehár életét követjük végig kronologikusan. Az elhangzó darabrészletek ezt illusztrálják, vagy teljesen asszociatívan követik egymást?

– Annyit elárulok, hogy mindannyian, a színpadon fellépő művészek és a nézőtéren ülők is, Lehárnál leszünk egy fogadáson. Remélem, hogy kellemes vendégség lesz!”

[...]

Álmok álmodói - Lehár Ferenc (2022)

(öt percben)

Duna TV   - 2022. április 29.  18.45 – 19.45 

Lehár Ferenc méltatói:

 Nacsa Olivér – producer, műsorvezető,

Klemen Terézia, a Lehár Ferenc Polgári Társulás elnöke

Az archív filmbejátszásokban maga Lehár Ferenc is látható (zongorázik A mosoly országa darabjának egy részletét), és fotókon is.

Tegnap este óriási siker volt a Lehár-gála az Operettszínházban, ma este még egy előadás lesz. (Még előtte, ma du. Huszka-gála is!)  Beszámolómat későbbre hagyom...

800

A Budapesti Operettszínház honlapjáról

Operettgála Lehár Ferenc emlékére. 

(2022. április 29., 30. - 19.00 óra)

A mosoly országa, A Víg özvegy, Luxemburg grófja, Cigányszerelem - csak néhány cím a világhírű művek listájáról, amelyeket Lehár Ferencnek köszönhetünk. A magyar operettjátszás egyik legmeghatározóbb zeneszerzője 1870. április 30-án született, az évforduló alkalmából nagyszabású ünnepi gálaműsorral készül a Budapesti Operettszínház. A Szép álom szállj a szívemre című gálaest során felcsendülnek részletek a szerző legnépszerűbb műveiből, valamint rejtett kincsnek számító Lehár - gyöngyszemek is elhangzanak színházunk sztárjainak előadásában: fellép Bojtos Luca, Dolhai Attila, Fischl Mónika, Kerényi Miklós Máté, Kiss Diána, Laki Péter, Lukács Anita, Ninh Duc Hoang Long, Széles Flóra és Vadász Zsolt.

Lehár Ferenc hangja Földes Tamás. A pazar előadást színesíti a Budapesti Operettszínház Énekkara és Balettkara, színházunk Zenekarát Pfeiffer Gyula vezényli.

Múzeum | Fair Partner ✔

40. Könyvárverés | 2022. 04. 28. csütörtök 17:00

aukció helyszíne:

Kossuth Klub | 1088 Budapest, Múzeum u. 9.

kiállítás helyszíne:

Múzeum Antikvárium, 1053 Budapest, Múzeum krt. 35.

kiállítás ideje:

2022. 04. 19 -  04. 27-ig hétköznaponként 11:00-17:30-ig, szombaton 10:00-13:30-ig

DECSEY, (Ernő) Ernst: Franz Lehár [Dedikált]

445 tétel

TÉTEL TELJES LEÍRÁSA

Wien, 1924. Drei Masken-Verlag. 154+[2] p.+12 t. Első kiadás.
Szennycímlapján Lehár Ferenc tintával írt, datált ajánlása.
Kiadói, kopottas gerincű, illusztrált félvászon kötésben.

Kikiáltási ár: 10.000 Ft

449. tétel

LEHÁR Ferenc (1870-1948) zeneszerző aláírt képeslapja.

Kikiáltási ár: 6.000 Ft

Kapcs. 796. sorszám

Michail Jurowski karmester egyik kedvenc szerzője Lehár Ferenc volt, akinek műveit több lemezre vette. (A Dankó Rádió Túl az Óperencián és az Az a szép c. operettműsoraiban olykor felcsendültek/felcsendülnek ezekről a CPO-kiadványokról Lehár szerzeményei, a tegnapelőtt elhunyt orosz karmester és zenekarainak interpretálásában.)

Franz Lehar: Fata Morgana – Suites, Dances and Intermezzi -conducted by Michail Jurowski  - YouTube

I. Zigeuner – Ballet Scene op. 46, incorporated into the operetta Zigeunerliebe („Cigányszerelem”) 1912

II. Marsch und Palotas from the operetta, Wo die singt („Pacsirta”) 1917

III. Prelude religioso from the opera, Rodrigo (1893)

IV. Ein Märchen aus’ Tausendundeiner Nacht, Scene fantastique op.3

V. Fata Morgana, Konzert Gavotte op. 59 (1899)

VI. Korallenlippen, Polka mazurka op.7

VII. Resignation from the operetta, Das Fürstenkind („A hercegkisasszony”) 1909

VIII. Suite de danse (1935)

Performed by Rundfunk-Sinfonieorchester Berlin conducted by Michail Jurowski

/CPO - 2 CD/

A 2. CD-n további instrumentális zenei részletek vannak:

 Peter und Paul reisen ins Schlaraffenland  -YouTube

 című gyermek-daljátékból (1906)

1. Marsch der Garde;
2. Mohnblumen -Walzer;
3. Lebkuchen -Polka;
4. Akrobaten -Galopp;
5. Gemüse -Hochzeit;
6. Ferkel-Tanz;
7. Glückspilze -Gavotte;
8. Hahnen. Rennen;
9. Honignymphen -Walzer
10. Apotheose

Lehár Ferenc A mosoly országa című operettből:

Szvit (1929):

1. Allegro non troppo
2. Allegretto moderato
3. Tempo di marcia

CPO  Cat. No.: 999 761-2

Running Time: 67:29

Release Date: September 2001

Originally recorded in 2001

Lehár-felvételeivel emlékezem a tegnap elhunyt kiváló orosz karmesterre, Michail Jurowskira.

Lehár Ferenc: Nyitányok és zenekari keringők, vezényel: Michail Jurowski  - YouTube

I. Altenwiener - Liebeswalzer (1892)

II. Der Göttergatte – Overture to the operetta (1903)

III. Wilde Rosen ’Chrysanthemum-Walzer’ (Valse Boston) (1921)

IV. Clo-Clo – Overture to the operetta (1924)

V. Grützner-Walzer (1895)

VI. Adria Walzer (1895)

Performed by Rudfunk-Sinfonieorchester Berlin conducted by Michail Jurowski

Berlin Radio Symphony Orchestra /Michail Jurowski

Rec. Jesus-Christus-Kirche, Berlin 18-19 May 2000, 12-13 April 2002.  DDD

Co-production between CPO and Deutschland Radio Berlin.

CPO 999 891-2 [51.09]

Megjegyzem: a CD-n még egy zeneszám található: A víg özvegy - nyitány (1904)

Lehár Ferenc: Tatjana (1892/1905) - opera - vezényel: Michail Jurowski - YouTube

Háromfelvonásos opera

Dagmar Schellenberger, Herbert Lippert, Karsten Meves etz.
Rundfunkchor Berlin (Sigurd Brauns)
Rundfunk-Sinfonieorchester Berlin
Michail Jurowski

CPO 999 762-2 2 CDs, DDD, 2001

FonoForum 12/02: „What makes this work interesting and worth performing is its distinct caterpillar stage clearly anticipating the later butterfly, pars pro toto, the great grievous duets typical of Lehar’s Berlin operettas. The recording presents a well-prepared case for Lehár’s early oeuvre.”

Kapcs. 761. sorszám

Kis kalauz jelent meg Lehár Ferenc életéről

https://ujszo.com/regio/kis-kalauz-jelent-meg-lehar-ferenc-eleterol

l

KOMÁROM | Komáromi gyerek vagyok címmel látott napvilágot a híres zeneszerző életéről szóló kiadvány a Pro Museum társulás gondozásában – magyar és szlovák nyelven.

https://ujszo.com/sites/default/files/styles/pl_article_full_lead/public/lead_image/IMG_20220215_124612_449.webp?h=9886a93b&itok=lH4mBe-J

A kiadvány szerzője Galo Vilmos történész, a komáromi Duna Menti Múzeum (DMM) munkatársa.

Az Új Szó érdeklődésére elmondta, két oka van a füzet létrejöttének. Az egyik, hogy szerkesztőként dolgozott a Klemen Terézia és Margitay Zoltán által jegyzett „Az operettkirály” című 2020-as monográfia összeállításán. „Közben 2020 végén megcsináltuk a Lehár-kiállítást a Duna Menti Múzeumban, viszont ahhoz nem készült katalógus. Mivel én készítettem el a kiállítás szövegét, s egy komoly képanyagot gyűjtöttem össze hozzá, úgy gondoltam, készítek egy utókatalógust”– fejtette ki a történész. 

A másik ok az volt, hogy a Zichy-palotában található múzeumi kiállítások között van egy állandó tárlat, amely a város nagy szülötteit, Jókai Mór és Lehár pályafutását mutatják be. „Jókaihoz korábban már készült egy füzetecske, ami meg is vehető. Lehárhoz viszont eddig nem volt ilyen összefoglaló kiadvány, amit amolyan »gyorstalpalóként« vagy emléknek elvihet a látogató” – zárta Galo.

A füzet kétszer 32 oldalból, egy magyar és egy szlovák részből áll. A szöveget a korábbi jubileumi kiállításról is ismerős fényképek illusztrálják. Többségük Lehár életének különböző szakaszait illusztrálja, ám néhány oldalon láthatóak olyan, korábban csak kevéssé ismert 19. és 20. századi fotók is, amelyek Komárom belvárosának különböző helyszínein készültek.

https://media.helyorseg.ma/pictures/felvidek-2021-januar-torok-bianka/b_lehar-k-boritoja.jpg

https://felvidek.ma/2021/07/lehar-az-operettkiraly-szellemisege-elevenedett-meg-ipolysagon/

https://www.momus.hu/forum.php?act=new&forumcat=361&msgcount=752#390327

Esti Kurir, 1928. október 9.

* A Friderika bemutatója. Berlinből jelen­tik: Tegnap este mutatták be a teljesen újjáalakított Metropol Theaterben Lehár Ferenc új daljátékát, a Friderikát, amelyet tudvalévően Goethe életéről írtak a librettisták. Lehár daljátéka mind fölépítésében, mind pedig zenei szövésében inkább vigoperára, mint operettre emlékeztet. A dal­játék keretében számos történelmi alak lép fel, akinek jellemét pompásan adta vissza zeneileg Lehár Ferenc. A bemutató fényes külsőségek között folyt le, a nézőtéren meg­jelentek a német társadalmi élet kiválóságai, sőt a diplomáciai testület is külön páholyt rezervált magának és itt megjelent    Stresemann külügyminiszter felesége is. A bemu­tató a vége-hosszat nem érő ünneplések sza­kadatlan sorozata volt. Lehár Ferencet ba­bérkoszorúval üdvözölték s a második fel­vonás után a színpadot virágesővel áraszották el.

Metropol , más néven Theater am Nollendorfplatz , Neues Schauspielhaus és Goya

Metropol - Kilátás a nézőtérre

* Lehár Ferenc éjszakai ünneplése Berlin­ben. A világ rádióhallgató közönsége díszes ünnepségben vett részt vasárnapról hétfőre virradó éjszaka. Pontban tizenkét órakor megszólalt a berlini -rádióadóállomás és jelen­tette, hogy Lehár Ferenc zeneszerzői munkásságának huszonötesztendős évfordulóját ün­nepli Berlin és az ünnepséget mikrofon segít­ségével közvetíteni fogják az egész világnak. Egy nyilvános étteremben folyt le az ünnepel­tetés, ahol az első szónok igy szólott LehárFerenchez:
— Szükebb hazádtól, Magyarországtól távol, forró szeretettel köszönt a nagy német biroda­lom népe, Lehár Ferenc, a muzsika mestere.
Ezután még számos szónoklat hangzott el, amelyek mindegyike nagy szeretettel beszélt a magyar komponista huszonötéves zeneszerzői múltjáról. A beszédeket tus követte, a tusokat berlini zeneszerzők Lehár melódiáinak  fortisszimóiból állították össze. Maga Lehár is a szónokok sorai között volt. Meghatott szavak­kal köszönte meg az ünnepséget, amelynek vé­gén a zenekar Lehár müveiből egy hatalmas pootpurit adott elő.

Hiányoltam a 2020-ra tervezett, aztán a COVID-vírusjárvány miatt elmaradt Lehár-gála pótlását a Budapesti Színházban, de most felcsillant előttem a remény!

Olvasom a hírt: a Budapesti Operettszínház Operettgála műsort ad Lehár Ferenc emlékére!

„Szép álom, szállj a szívemre!”

A nagyszabású, ünnepi gálaműsorban felcsendülnek majd a szerző legnépszerűbb dallamai az Operettszínház ismert művészeinek tolmácsolásában. Fellép Bojtos Luca, Dolhai Attila, Fischl Mónika, Kerényi Miklós Máté, Kiss Diána, Laki Péter, Lukács Anita, Ninh Duc Hoang Long, Szendy Szilvi és Vadász Zsolt.

Közreműködik a színház Énekkara, Balettkara és Zenekara, vezényel Pfeiffer Gyula.

A gála rendezője: Ionel Pantea

Előadások:

2022. április 29., 19.00 óra

2022. április 30., 19.00 óra

Lehár Ferenc két operettjében is fellépett Szamosi Elza (1884-1924), akit igen kedvelt a zeneszerző, de még Puccini is nagy elismeréssel illette és operáiban foglalkoztatta.

"Hercegkisasszony" - Magyar Királyi Operaház - magyarországi premier, 1910. december 20.

Képaláírás: A "Herczegkisasszony" operett előadása az Operaházban. - Balogh Rudolf felvételei.

Alszeghy Kálmán, a rendező (1852 – 1927), Ambrusné Benkő Etelka (1872-1921), Székelyhidy Ferenc (1885-1954), Környei Béla (1873-1925), Szamosi Elza (1884-1924), Lehár Ferenc, a zeneszerző (1870-1948), Flattné Győrffy Gizella (1874-?), Kornay Richárd (1870-1931) -  (Balról jobbra).

Képaláírás: A "Herczegkisasszony" operett előadása az Operaházban. - Balogh Rudolf felvételei. - "A  tavasz-ősz"- duett. (Környei és Szamosi Elza.)

Szamosi Elza: 

"Sokan csodálkoznak, hogy én drámai énekesnő létemre egy soubretteszerepet vállaltam el. De ennek az a története, hogy Lehár mester határozottan igy kivánta, mint ezt már egy római intervievban [sic] is hangsulyozta… […] Különben sem egészen szorosan vett, egyszerü szoubrette-szerep ez. Sok benne a drámai rész és a koloratura. Tehát nagy és szép feladatot ró rám. Aztán meg azért is örülök, hogy hosszu idő mulva ismét egy ilyen operettszerü alakitást produkálhatok, legalább azok is, akik csak a könnyebb dalmüveket kedvelik, megismerkednek velem. És ha tetszem nekik, drámai szerepben is meghallgatnak."

Forrás: Egy látcsöves ur.: „Látogatás Szamosy Elzánál. A »Herczegkisasszony« bemutatója előtt.” Egyetértés XLV/300 (1910. december 18.): 12–13.

Szamosi Elza:

„higgye el, igen nagy dolog, a mikor egy drámai énekesnő visszatér az operetthez. De milyen szivesen tettem! Mennyire elragadtak az operett szépségei! Aztán meg Maryan [sic] szerepe olyan, mely nem érhető el tánczczal és egy kis dalolni tudással. Ehhez magasabb énekmüvészet kell.

”Ry.): „Szamosi Elzánál. – Találkozás Lehárral.” Az Ujság VIII/300 (1910. december 18.): 15

Forrás: Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem 28. számú művészet- és művelődés-történeti tudományok besorolású doktori iskola SZAMOSI ELZA (1881–1924) MŰVÉSZETE SZABÓ FERENC JÁNOS TÉMAVEZETŐ: DALOS ANNA PHD DOKTORI ÉRTEKEZÉS 2018

CSÁTH GÉZA: ISMERETLEN HÁZBAN

II. kötet: Kritikák, tanulmányok, cikkek

A HERCEGKISASSZONY - BEMUTATÓ AZ OPERAHÁZBAN - (1910. DEC. 20.)

Részlet az előadás-kritikából:

„A hercegkisasszony szerepében elragadóan bájos és disztingvált volt Ambrusné, Hadzsi Sztavroszt Környei személyesítette igen plasztikusan. A hajóskapitány énekpartiját jól kihozta Székelyhidy, de játéka és prózai dikciója kellemetlen és merev volt. Szamosi Elza viszont teljesen otthon érezte magát az operettben. Szépen énekelt, és igen szép zamatot adott néhány jelenetnek jól nüanszírozott beszédével és fordulataival. Dr. Dalnoki Viktor (aki nagyon ügyesen és mulatságosan alakította a rendőrfőnököt), Flattné, Kornai, Hegedűs és Válent kisebb szerepekben megbirkóztak nehéz föladatukkal, mely most a szigorúbb értelemben vett komédiázás volt. Az operett fordítása csengő rímeivel, jó prozódiájával külön dicséretet érdemel. Gábor Andor munkája.”

 „A hercegkisasszony szövegét Léon Viktor írta. Arról szól, hogy egy görög rabló, Hadzsi Sztavrosz, egyetlen leányát, Fotinit, hercegkisasszonyként nevelteti. A leány semmit sem tud apja kedélyes, balkáni operett-mesterségéről, ellenben beleszeret Bill Harisba, egy amerikai tengerészbe (amint látjuk, nemzetközi darab), aki rendszerető jenki lévén, nem képes megérteni, hogy ezt a veszedelmes rablót a rendőrség képtelen elfogni. Megfogadja tehát az előjáték fináléjában, hogy kézre keríti. Hadzsi Sztavrosz értesülvén leánya szerelmesének elhatározásáról, ír Fotininek, hogy rögtön férjhez mehet Billhez, mihelyst az megnyerte a fogadást. Ez az első felvonásban történik. A fiatalok azonban a rablók kezei közé kerülnek és így az apa, illetőleg a leendő após foglyaivá lesznek. Ez persze, amikor megtudja, hogy kiket fogott el, nem mutatkozik a leánya előtt, hanem szabadon bocsátja mind a kettőjüket. A második felvonásban az amerikai mégis csellel a hajóra csalja a rablót. Azt írja neki, hogy a leányát elfogta, és túszul magának szándékozik tartani. Hadzsi megérkezik, megadja magát, és mint a hercegkisasszony apja egyszersmind kikötéséhez híven férjhez adja a leányát az ügyes Billhez. Bill megnyerte a fogadást, és a hercegkisasszony - hála a szintén ügyes librettistának - sohase fogja megtudni, hogy az apja zsiványvezér.”

Lehár Ferenc: "Végre egyedül"  ("Endlich allein") - Király Színház, 1915

Archív - A víg özvegy (rádióoperett, 1941.) - töredék

Nemzeti Filmintézet - Filmarchívum

 „Víg özvegy“ - Operett három részben.

Zenéjét szerezte Lehár Ferenc.

Leon Viktor és Stein Leó szövegkönyve alapján rádiószínpadra alkalmazta és rendezte dr. Németh Antal.

 A verseket fordította dr. Liszt Nándor.

A rádiózenekart vezényli Fridl Frigyes.

Rendező dr. Németh Antal.

Személyek:

báró Zéta Mirkó montenegrói párizsi nagykövet — Maleczky Oszkár;

Valencienne, a felesége — Farkas Ilonka;

gróf Danilovics Daniló, követségi titkár — Laurisin Lajos;

Glavari Hanna, az özvegy — Honthy Hanna;

Camille de Rosillon — Udvardy Tibor;

Vicomte Cascada — Hámory Imre;

Raoul de St. Brioche — Mally Győző;

 Bogdanovics, montenegrói konzul — v. Garamszeghy Sándor;

 Sylvanie, a felesége — Berky Lili;

Kromow montenegrói követségi tanácsos — Pethes Sándor;

Olga, a felesége — Haraszti Mici;

Prascoia — Gobbi Hilda;

Nyegus, írnok a követségen — Gózon Gyula;

Első, második, harmadik hölgy — Hódy Gitta, Kóry Judit és Romváry Gertrúd;

Első, második úr — Szilassy Gyula és Primusz István

LEHAR, F.: Operettas (Lehar Conducts Lehar: The Saarbrucken Concert) (1939)

Lehár conducts Lehár

Lehár Ferenc és Richard Tauber - angol nyelvű riport

1943. JÚLIUS - MAGYAR VILÁGHÍRADÓ 1014

Inzertszöveg:

„Lehár Ferenc Víg özvegy című operettjét nagy sikerrel mutatták be a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon.”

Rendező: Tihanyi Vilmos

Díszlettervező: Bercsényi Tibor; a tervei alapján festették: Kéry és Laszka

Jelmeztervezők: Dióssyné Nagyajtay Teréz és dr. Pintér Viktorné

Koreográfus: Horváth Margit

Karmester: Rubányi Vilmos

Km. a Budapesti Hangversenyzenekar

Karigazgató: Dötsch Zoltán

Szólótáncosok: Erőss Éva és Sallay Zoltán

Az 1943. július 21-i bemutató előadás szereposztásából:

Glavari Hanna – Szilvássy Margit

Danilo – Udvardy Tibor

Valencienne – Kelly Anna

Camille de Rosillon – Hámory Imre

Viconte de Cascada – Szomolányi János

Raoul de St. Brioche – Csáky Ferenc

Zéta Mirko – Maleczky Oszkár

Nyegus – ijfj. Latabár Árpád

Időpontok:

július 21 – 31.

augusztus 1-31.

szeptember 1-14.

1943. MÁRCIUS - MAGYAR VILÁGHÍRADÓ 993.

Inzertszöveg:

„Lehár Ferenc, a világhírű magyar zeneszerző Garabonciás című új dalművét vezényli a Magyar Királyi Operaházban megtartott ősbemutatón.”

1943. február 20., ősbemutató – az egyperces, archív filmkockákon látni és énekel:

Udvardy Tibor, Orosz Júlia, Osváth Júlia, Hámory Imre, km. a Magyar Királyi Operaház Énekkara és Zenekara, vezényel: Lehár Ferenc!

Rendező: Nádasdy Kálmán

Díszlettervező: Oláh Gusztáv 
társdíszlettervező: Fülöp Zoltán

Jelmeztervező: Márk Tivadar

Koreográfus: Nádasi Ferenc

1940. FEBRUÁR - MAGYAR VILÁGHÍRADÓ 834

Inzertszöveg:

„Lehár Ferenc jubileuma

A 70 éves világhírű magyar zeneszerző A víg özvegy nyitányát vezényelte jubiláris rádióhangversenyén.”

Kapcs. 782. sorszám

1935. JANUÁR - MAGYAR VILÁGHÍRADÓ 567

Inzertszöveg:

LEHÁR FERENC, A VILÁGHÍRŰ MAGYAR ZENESZERZŐ BUDAPESTI LÁTOGATÁSA ALKALMÁVAL NYILATKOZIK ALKOTÁSAINAK MEGFILMESÍTÉSÉRŐL ÉS A JÖVŐ TERVEIRŐL

Riporter: „Mi a véleménye a mesternek világhírű darabjainak megfilmesítéséről?”

Lehár Ferenc: „Nagyon örülök, hogy operettjeimet megfilmesítik, mert véleményem szerint a film, a maga korlátlan lehetőségeivel azt is be tudja mutatni, amit a színpadon csak elmesélnek.”

Riporter: „És mik a tervei a legközelebbi jövőben?”

Lehár Ferenc: „Erről egyelőre nem beszélhetek, azt hiszem, meglepetés lesz. A téma már megvan, lehet, hogy film, lehet, hogy színpad.”

Uhrman György:

„Gardiner a Maximban”

• Magyar Hírlap, 1995-01-14 / 12. szám

„Bamba gyászvitéz” legyen a talpán, aki nem szédül bele a táncforgatagba, kivált, hogy a banda (a Bécsi Filharmonikusok) élén John Eliot Gardiner húzza! Hát ezt is tudja? A Maxim is a tanyája? - hüledezünk. Azon is, hogy pálcája alatt a barokk ének­lés mintapéldájaként tisztelt Monteverdi Kórus „korhűen” dúdolja a Vilja-dalt, meg azt harsogja, hogy „Csak a nő, nő, nő!”. Gardiner a meglepetések embere. A nyolcva­nas évek elejétől a „legélettelibb historikus” címmel illetik (nagyszerű Messiás-lemeze a Hungaroton kiadásában is kapható volt). Átgondolt terv szerint nyomult előre a ze­netörténeti időben a 18. századtól Rossinin és Berliozon át Brahmsig. 1994-ben ő lett az év művésze a Grammophone díjazottjai között; friss Beethoven-szimfóniaciklusa mind híveit, mint bírálóit lázba hozta. Szíves karácsonyi küldemény jelezte, immár a Lehár-birodalom fellegvárán is ott lobog Gardiner felségjele.

A legnépszerűbb operettdallamokat - hála a rádiónak - kisiskolás korunk előtt is ismerhettük, s ha Glavari Hanna kedvéért nem tértünk is be a színházba, régi margit­szigeti esték és felejthető filmváltozatok emléke dereng a képernyőről. Ez a 80 (!) per­ces CD így is meglep: ennyire jó zene ez? Többszöri meghallgatás, kutakodások és összehasonlítások után felfedezzük, amivel a műveltebbek feltehetően régóta tisztában vannak.

Úgymint:

1. Lehárnak sok köze van a Straussokhoz, elsőül is Johannhoz. Víg özve­gye legalább annyit köszönhet a Denevérnek, mint amaz Offenbachnak. (A szöveg­könyv forrása is azon a tájon csörgedezett.) Richard neve szintén felbukkan, a Salome és A víg özvegy egyaránt az 1905-ös esztendő szülötte. A későbbi Strauss-operák míves költő-librettistája, Hugo von Hofmannstahl állítólag azt mondotta, A rózsalovag ak­kor lett volna igazán jó, ha Lehár ír hozzá zenét. Hm... Bár e helyütt és a késéi dara­bokban is kétségtelen a vígoperai igényesség. Egyes szakírók aláhúzzák, hogy míg A rózsalovagban egyetlen táncforma (csakis a valcer) ritmusa és dallamai kavarognak szün­telen, A víg özvegy szerzője a lassú keringő, a cake-walk, galopp és kánkán angolos­franciás divatcikkein és pattogó marsokon kívül nem fukarkodik a mazurka, polka és kóló szláv-balkáni táncfüzéreivel sem. Nem is tehetné, ugyanis ebben az operettben (akár a költő szerint az égben) minden este bál van; minden felvonásban a táncterem­ben térül-fordul, sasszézik a színpadi nép, mivel így kívánja ezt a párizsi sikk - pontevedrói szemmel.

2. A bál utáni macskajajban ugyan felróhatjuk, hogy a III. felvonás zenéjét szinte elfeledte megírni a szerző, újat alig kapunk, de némiképp hasonló hibában leledzik a felsőbb osztályba sorolt Denevér is. S tűnődésre késztet a Concerto „megszakított köz­játékának” groteszk motívuma: részeg társaság csizmái dübörögnek, triviális fütyülésük erősen hasonlít egy pajkos Lehár-dallamra - adta tovább Fricsay Ferenc az állítólag Bartóktól eredő jellemzést. Amiről József Attila jut eszünkbe, a Szigeten zajongó „csámpás Wotanok téglavörös arccal”. A zenetörténészeknek meg Sosztakovics VII. szimfóniája, ott ez a felvonuló náci hadsereg jelképe. (Vajon tudta-e Bartók, hogy Hit­ler is A víg özvegy kedvelői közé tartozott?)

3. S ha már Danilo belépőjénél tartunk: a pontevedrói, vagyis montenegrói histó­riában járatlan magamfajta laikus operetthallgatónak a kísérőfüzetből kellett értesül­nie, hogy az amúgy kellőképpen bugyuta cselekmény valódi hely- és személynevekkel, eseménytörténeti és napi utalásokkal kacsint a századelő újságolvasói felé. (Zeta, Letinjé-Cetinje, Njegos-dinasztia, Danilo fejedelem stb.)
Szükség és a vállalati „személyzeti politika” szabja meg, hogy a bécsi operett szereposztásában amerikaiak (2), skandinávok (2) és britek mellett egyetlen német anya­nyelvű kapott nagyobb feladatot. Le sem tagadhatnák eredetüket, de kiejtésük ne riassza el a magyar hallgatót; végtére egy pontevedrói beszélhet akcentussal - „fran­ciául”. Ámde egymás között?... Legjobban a lírai tenor Rainer Trost (Camille) és partnernője, Barbara Bonney (Valencienne) tetszett, meg Bryn Terfel Mirko Zetája. A már-már elmaradhatatlan Cheryl Studer kissé sápadt és finomkodó címszereplő, elkel­ne valamennyi Schwarzkopf spontán és idiomatikus vígságából, Házy Erzsébet tempe­ramentumából. Boje Skovhus (Danilo) baritonja sem oly behízelgő, amilyennel Her­mann Prey bolondította egykor az orfeum és a közönség hölgyeit.

Mindezzel együtt a Kilencvenéves Özvegy pompás farsangi mulatságba invitál.

UHRMAN GYÖRGY

Lehár: A víg özvegy

Vezényel: John Eliot Gardiner

Deutsche Grammophone,

1994 Poly Gram

https://www.opus3a.com/u/sir-john-eliot-gardiner-wiener-philharmoniker-monteverdi-choir-bryn-terfel-barbara-bonney-lehar-the-merry-widow-cd/4d937dc2a2b38212095082365fa0304b

Lehár angolul beszél (!) és zongorán kíséri Richard Tauber énekét a „Paganini”-ből

TAUBER & LEHAR 1930’s

http://www.aparchive.com/metadata/youtube/af3a3aec79b9486990c97fe521f8f2f4

Újra látható Lehár Ferenc A mosoly országa című operettje a Budapesti Operettszínházban.

ORIGO

2022.01.11. 14:55

A „Magyar operett napja” Kálmán Imre születésnapja és Lehár Ferenc halálának napja: egyaránt október 24-re esik.

A Rádió mindkét világhírű komponistára a születési, illetve a halálozási évfordulójukon többször is, koncertekkel vagy operettfelvételeik műsorra tűzésével emlékezett.

Most itt a legkedvesebb operettszerzőm emlékére megtartott egyik operett-koncertet elevenítem fel a műsor részletezésével:

Lehár-emlékest a szerző halálának 25. évfordulója alkalmából.

Magyar Rádió 6-os stúdiója (1973. október 29., Petőfi Rádió)

Az esten fellépett énekművészek:  Házy Erzsébet, Horváth Eszter, Németh Marika, Petress Zsuzsa, Melis György, Palcsó Sándor, Simándy József. 

Km. az MRT Énekkara, a Magyar Állami Operaház Zenekara.

Vezényel: Bródy Tamás

Zenei rendező: Fejes Cecília. Szerkesztő: Bitó Pál

1.) - Mérei Adolf: A víg özvegy

a.) Nyitány

b.) Danilo belépője, I. felv.: „Óh szerelmetes szép hazám.../Az orfeum tanyám, ott békén hagy hazám...”  (Palcsó)

c.) Hanna dala, II. felv. - Bevezetés és Vilja-dal: „Vilja, ó, Vilja, te szép és csodás!  Légy az enyém, soha el ne bocsáss!” (Németh, énekkar)

2.) - Harsányi Zsolt: Friderika

Goethe, a költő dala, II. felv.: „Óh, lányka, óh, lánykám, imádlak én!” (Simándy)

3. )- Kulinyi Ernő: A cárevics

a.) Sonja dala, I. felv.: „Majd jön egy férfi, ki rám tekint vágyón, majd jön egy férfi, hogy ő legyen párom!"  (Házy)

b.) A Cárevics dala - Volga-dal, I. felv.: „Egyedül, újra egyedül... A Volga vizénél őrszem áll... Nézz rám az égből, teremtő Atyám!...” (Melis)

4.) - Gábor Andor: Cigányszerelem

Ilona és Drágfay Péter csókkettőse, I. felv.: „Van egy csodaszer, én ismerem, mely ifjúságot ád!.../ Csókban van csak ifjúság, csók, te dús virág a szád!...” (Horváth, Palcsó)

5.) - Martos Ferenc: Pacsirta

 Palotás (km. énekkar)

6.) - Kulinyi Ernő: Paganini

a.) Előjáték

b.) Anna Elisa dala, I. felv.: „Szép álom, szállj a szívembe, szent égi tűz” (Horváth)

7.) - Gábor Andor: Luxemburg grófja

a.) Juliette és Armand bohém kettőse, I. felv.: „Egy kis szoba, hej, szűkös a hely.../Gyerünk, tubicám, se kocsink, se lovunk” (Petress, Palcsó)

b.) Basil belépője, I. felv.: „Szívem szeret, valóság ez, nem álom.” (Melis)

c.) Angéla belépője, I. felv.: Sanzon – „Boldogság, ki tudja, mi a boldogság, aki nem volt szerelmes még…” (Petress)

8.) - Harsányi Zsolt: A mosoly országa

a.) Szu-Csong dala, II. felv.: „Vágyom egy nő után...”  (Simándy)

b.) Lisa és Szu-Csong szerelmi kettőse, II. felv.: „Lótuszvirág! Érted élek csupán!.../Szív, hogyan tudsz így tele lenni, mondd?...”  (Házy, Simándy)

9.) - Harsányi Zsolt: Giuditta

Giuditta dala – 3. kép: „Ki tudja, miért van ez, hogy minden férfi észrevesz?.../Más nem csókol ily forrón, csak én, égő szememben kigyúl a fény....” (Házy)

10. - Gábor Andor: Éva

Nyitány

"joska141" fórumtársunk osztotta meg velünk az alábbi híradást az Operett, mint színpadi műfaj topicban (4987.sz.) . Onnan másoltam át ide - itt is helye van:

"A Szinház Online az alábbi, hosszú cikkben foglalkozik a müncheni Staatsoper közelgő, december 18-i, Lehár bemutatójával.

https://szinhaz.online/guiditta-christoph-marthaler-lehar/?fbclid=IwAR1loO8mNm_0XD4m8eZTxG1u_jdE2e_uGbm4YFxb-jK8xM-ibsMUNccwVgM

A cikkből – melyet érdemes lenne az Operettszínház vezetőinek is elolvasni – a következő bekezdést idézem:

„A Giudittát szokás nagyoperának, zenés komédiának, operettnek is tartani, ám a lehári kompozíciót a bajor operaházi bemutatóban a tervek szerint áttörik majd Lehár kortársaitól kölcsönzött zenekari művek és dalok: Bartók, Berg, Eisler, Hindemith, Korngold, Krenek, Schönberg, Sosztakovics, Sztravinszkij, Ullmann szerzeményei.”

Sajnálatos, hogy a COVID miatt jelenleg nem igazán biztonságosak az utazások, pedig nagyon szívesen megnézném, még a viszonylag magas jegyárak ellenére is. Egyébként ez a mű lesz a Staatsoper szilveszteri produkciója is."

Lehár Ferenc első operettkompozíciója, amivel „befutott” és máris világhírnévre tett szert: Bécsi asszonyok (Wiener Frauen), 1902

Ebben hangzik fel az alábbi induló:

Lehár: Nechledil March - Gustavo Dudamel, Wiener Philharmoniker

Bécsi Újévi Koncert 2017 – Goldenen Saal des Wiener Musikvereins

A II. felvonás zárójelenetében csendül fel  ez a "Nachledil-induló" – a Katonakarmester dala - aminek dalszövege is van. A  darab librettójának szerzőpárosa: Ottokar Tann-Bergler - Emil Norini. 

Mérei Adolf magyar szövegével (aki A víg özvegy szövegét is fordította) így hangzik a vers:

Johann Nepomuk Nechledil, zenetanár, karmester indulódala:

 „- A banda élén míg megyek, száz szem tekint felém!  Csin-csin-tra-rá, csin-csin-trará… Megállanak az emberek az utca két felén, Csin-csin-tra-rá, csin-csin-tra-rá …de a hallgatóság ó, de nagyszerű! És főleg nőnemű, csinos parázsszemű! Megnyílanak kint mind az ablakok és a földi angyalok!   Csupa lány! Csupa szép! …Sok kis kéz ím rám mutat: / Ó, de szép, de csábító, oly hódító elbódító! Sóhajt nőcske-lányka száz, értem ég szívében láz! Rám borul a kis hamis, megolvad még a jégcsap is, hogyha szemtől szembe néz, a pillantása megigéz! 

/A banda élén vinni kell a karmesterboltot, Csin-csin-tra-rá, csin-csin-tra-rá…Megláthatja a sok irigy, a munka nem robot, Csin-csin-tra-rá, csin-csin-tra-rá…És hozzám hány lány szólott esztelen, szép holdas estelen, derék karmesterem… / Ó, de szép, de csábító, oly hódító elbódító! …” 

(Palcsó Sándor, Külkey László és Rátonyi Róbert énekfelvételeiről is ismerhetjük ezt az operettrészletet.)

Lehár Ferenc: Cigányszerelem - Nagykeringő