Lehár-felvételeivel emlékezem a tegnap elhunyt kiváló orosz karmesterre, Michail Jurowskira.
Lehár Ferenc: Nyitányok és zenekari keringők, vezényel: Michail Jurowski - YouTube
I. Altenwiener - Liebeswalzer (1892)
II. Der Göttergatte – Overture to the operetta (1903)
III. Wilde Rosen ’Chrysanthemum-Walzer’ (Valse Boston) (1921)
IV. Clo-Clo – Overture to the operetta (1924)
V. Grützner-Walzer (1895)
VI. Adria Walzer (1895)
Performed by Rudfunk-Sinfonieorchester Berlin conducted by Michail Jurowski
Berlin Radio Symphony Orchestra /Michail Jurowski
Rec. Jesus-Christus-Kirche, Berlin 18-19 May 2000, 12-13 April 2002. DDD
Co-production between CPO and Deutschland Radio Berlin.
CPO 999 891-2 [51.09]
Megjegyzem: a CD-n még egy zeneszám található: A víg özvegy - nyitány (1904)
Lehár Ferenc: Tatjana (1892/1905) - opera - vezényel: Michail Jurowski - YouTube
Háromfelvonásos opera
Dagmar Schellenberger, Herbert Lippert, Karsten Meves etz.
Rundfunkchor Berlin (Sigurd Brauns)
Rundfunk-Sinfonieorchester Berlin
Michail Jurowski
CPO 999 762-2 2 CDs, DDD, 2001
FonoForum 12/02: „What makes this work interesting and worth performing is its distinct caterpillar stage clearly anticipating the later butterfly, pars pro toto, the great grievous duets typical of Lehar’s Berlin operettas. The recording presents a well-prepared case for Lehár’s early oeuvre.”
Kapcs. 761. sorszám
Kis kalauz jelent meg Lehár Ferenc életéről
https://ujszo.com/regio/kis-kalauz-jelent-meg-lehar-ferenc-eleterol
lKOMÁROM | Komáromi gyerek vagyok címmel látott napvilágot a híres zeneszerző életéről szóló kiadvány a Pro Museum társulás gondozásában – magyar és szlovák nyelven.
A kiadvány szerzője Galo Vilmos történész, a komáromi Duna Menti Múzeum (DMM) munkatársa.
Az Új Szó érdeklődésére elmondta, két oka van a füzet létrejöttének. Az egyik, hogy szerkesztőként dolgozott a Klemen Terézia és Margitay Zoltán által jegyzett „Az operettkirály” című 2020-as monográfia összeállításán. „Közben 2020 végén megcsináltuk a Lehár-kiállítást a Duna Menti Múzeumban, viszont ahhoz nem készült katalógus. Mivel én készítettem el a kiállítás szövegét, s egy komoly képanyagot gyűjtöttem össze hozzá, úgy gondoltam, készítek egy utókatalógust”– fejtette ki a történész.
A másik ok az volt, hogy a Zichy-palotában található múzeumi kiállítások között van egy állandó tárlat, amely a város nagy szülötteit, Jókai Mór és Lehár pályafutását mutatják be. „Jókaihoz korábban már készült egy füzetecske, ami meg is vehető. Lehárhoz viszont eddig nem volt ilyen összefoglaló kiadvány, amit amolyan »gyorstalpalóként« vagy emléknek elvihet a látogató” – zárta Galo.
A füzet kétszer 32 oldalból, egy magyar és egy szlovák részből áll. A szöveget a korábbi jubileumi kiállításról is ismerős fényképek illusztrálják. Többségük Lehár életének különböző szakaszait illusztrálja, ám néhány oldalon láthatóak olyan, korábban csak kevéssé ismert 19. és 20. századi fotók is, amelyek Komárom belvárosának különböző helyszínein készültek.
https://media.helyorseg.ma/pictures/felvidek-2021-januar-torok-bianka/b_lehar-k-boritoja.jpg
https://felvidek.ma/2021/07/lehar-az-operettkiraly-szellemisege-elevenedett-meg-ipolysagon/
https://www.momus.hu/forum.php?act=new&forumcat=361&msgcount=752#390327
Esti Kurir, 1928. október 9.
* A Friderika bemutatója. Berlinből jelentik: Tegnap este mutatták be a teljesen újjáalakított Metropol Theaterben Lehár Ferenc új daljátékát, a Friderikát, amelyet tudvalévően Goethe életéről írtak a librettisták. Lehár daljátéka mind fölépítésében, mind pedig zenei szövésében inkább vigoperára, mint operettre emlékeztet. A daljáték keretében számos történelmi alak lép fel, akinek jellemét pompásan adta vissza zeneileg Lehár Ferenc. A bemutató fényes külsőségek között folyt le, a nézőtéren megjelentek a német társadalmi élet kiválóságai, sőt a diplomáciai testület is külön páholyt rezervált magának és itt megjelent Stresemann külügyminiszter felesége is. A bemutató a vége-hosszat nem érő ünneplések szakadatlan sorozata volt. Lehár Ferencet babérkoszorúval üdvözölték s a második felvonás után a színpadot virágesővel áraszották el.
Metropol , más néven Theater am Nollendorfplatz , Neues Schauspielhaus és Goya
Metropol - Kilátás a nézőtérre
* Lehár Ferenc éjszakai ünneplése Berlinben. A világ rádióhallgató közönsége díszes ünnepségben vett részt vasárnapról hétfőre virradó éjszaka. Pontban tizenkét órakor megszólalt a berlini -rádióadóállomás és jelentette, hogy Lehár Ferenc zeneszerzői munkásságának huszonötesztendős évfordulóját ünnepli Berlin és az ünnepséget mikrofon segítségével közvetíteni fogják az egész világnak. Egy nyilvános étteremben folyt le az ünnepeltetés, ahol az első szónok igy szólott LehárFerenchez:
— Szükebb hazádtól, Magyarországtól távol, forró szeretettel köszönt a nagy német birodalom népe, Lehár Ferenc, a muzsika mestere.
Ezután még számos szónoklat hangzott el, amelyek mindegyike nagy szeretettel beszélt a magyar komponista huszonötéves zeneszerzői múltjáról. A beszédeket tus követte, a tusokat berlini zeneszerzők Lehár melódiáinak fortisszimóiból állították össze. Maga Lehár is a szónokok sorai között volt. Meghatott szavakkal köszönte meg az ünnepséget, amelynek végén a zenekar Lehár müveiből egy hatalmas pootpurit adott elő.
Hiányoltam a 2020-ra tervezett, aztán a COVID-vírusjárvány miatt elmaradt Lehár-gála pótlását a Budapesti Színházban, de most felcsillant előttem a remény!
Olvasom a hírt: a Budapesti Operettszínház Operettgála műsort ad Lehár Ferenc emlékére!
„Szép álom, szállj a szívemre!”
A nagyszabású, ünnepi gálaműsorban felcsendülnek majd a szerző legnépszerűbb dallamai az Operettszínház ismert művészeinek tolmácsolásában. Fellép Bojtos Luca, Dolhai Attila, Fischl Mónika, Kerényi Miklós Máté, Kiss Diána, Laki Péter, Lukács Anita, Ninh Duc Hoang Long, Szendy Szilvi és Vadász Zsolt.
Közreműködik a színház Énekkara, Balettkara és Zenekara, vezényel Pfeiffer Gyula.
A gála rendezője: Ionel Pantea
Előadások:
2022. április 29., 19.00 óra
2022. április 30., 19.00 óra
Lehár Ferenc két operettjében is fellépett Szamosi Elza (1884-1924), akit igen kedvelt a zeneszerző, de még Puccini is nagy elismeréssel illette és operáiban foglalkoztatta.
"Hercegkisasszony" - Magyar Királyi Operaház - magyarországi premier, 1910. december 20.
Képaláírás: A "Herczegkisasszony" operett előadása az Operaházban. - Balogh Rudolf felvételei.
Alszeghy Kálmán, a rendező (1852 – 1927), Ambrusné Benkő Etelka (1872-1921), Székelyhidy Ferenc (1885-1954), Környei Béla (1873-1925), Szamosi Elza (1884-1924), Lehár Ferenc, a zeneszerző (1870-1948), Flattné Győrffy Gizella (1874-?), Kornay Richárd (1870-1931) - (Balról jobbra).
Képaláírás: A "Herczegkisasszony" operett előadása az Operaházban. - Balogh Rudolf felvételei. - "A tavasz-ősz"- duett. (Környei és Szamosi Elza.)
Szamosi Elza:
"Sokan csodálkoznak, hogy én drámai énekesnő létemre egy soubretteszerepet vállaltam el. De ennek az a története, hogy Lehár mester határozottan igy kivánta, mint ezt már egy római intervievban [sic] is hangsulyozta… […] Különben sem egészen szorosan vett, egyszerü szoubrette-szerep ez. Sok benne a drámai rész és a koloratura. Tehát nagy és szép feladatot ró rám. Aztán meg azért is örülök, hogy hosszu idő mulva ismét egy ilyen operettszerü alakitást produkálhatok, legalább azok is, akik csak a könnyebb dalmüveket kedvelik, megismerkednek velem. És ha tetszem nekik, drámai szerepben is meghallgatnak."
Forrás: Egy látcsöves ur.: „Látogatás Szamosy Elzánál. A »Herczegkisasszony« bemutatója előtt.” Egyetértés XLV/300 (1910. december 18.): 12–13.
Szamosi Elza:
„higgye el, igen nagy dolog, a mikor egy drámai énekesnő visszatér az operetthez. De milyen szivesen tettem! Mennyire elragadtak az operett szépségei! Aztán meg Maryan [sic] szerepe olyan, mely nem érhető el tánczczal és egy kis dalolni tudással. Ehhez magasabb énekmüvészet kell.
”Ry.): „Szamosi Elzánál. – Találkozás Lehárral.” Az Ujság VIII/300 (1910. december 18.): 15
Forrás: Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem 28. számú művészet- és művelődés-történeti tudományok besorolású doktori iskola SZAMOSI ELZA (1881–1924) MŰVÉSZETE SZABÓ FERENC JÁNOS TÉMAVEZETŐ: DALOS ANNA PHD DOKTORI ÉRTEKEZÉS 2018
CSÁTH GÉZA: ISMERETLEN HÁZBAN
II. kötet: Kritikák, tanulmányok, cikkek
A HERCEGKISASSZONY - BEMUTATÓ AZ OPERAHÁZBAN - (1910. DEC. 20.)
Részlet az előadás-kritikából:
„A hercegkisasszony szerepében elragadóan bájos és disztingvált volt Ambrusné, Hadzsi Sztavroszt Környei személyesítette igen plasztikusan. A hajóskapitány énekpartiját jól kihozta Székelyhidy, de játéka és prózai dikciója kellemetlen és merev volt. Szamosi Elza viszont teljesen otthon érezte magát az operettben. Szépen énekelt, és igen szép zamatot adott néhány jelenetnek jól nüanszírozott beszédével és fordulataival. Dr. Dalnoki Viktor (aki nagyon ügyesen és mulatságosan alakította a rendőrfőnököt), Flattné, Kornai, Hegedűs és Válent kisebb szerepekben megbirkóztak nehéz föladatukkal, mely most a szigorúbb értelemben vett komédiázás volt. Az operett fordítása csengő rímeivel, jó prozódiájával külön dicséretet érdemel. Gábor Andor munkája.”
„A hercegkisasszony szövegét Léon Viktor írta. Arról szól, hogy egy görög rabló, Hadzsi Sztavrosz, egyetlen leányát, Fotinit, hercegkisasszonyként nevelteti. A leány semmit sem tud apja kedélyes, balkáni operett-mesterségéről, ellenben beleszeret Bill Harisba, egy amerikai tengerészbe (amint látjuk, nemzetközi darab), aki rendszerető jenki lévén, nem képes megérteni, hogy ezt a veszedelmes rablót a rendőrség képtelen elfogni. Megfogadja tehát az előjáték fináléjában, hogy kézre keríti. Hadzsi Sztavrosz értesülvén leánya szerelmesének elhatározásáról, ír Fotininek, hogy rögtön férjhez mehet Billhez, mihelyst az megnyerte a fogadást. Ez az első felvonásban történik. A fiatalok azonban a rablók kezei közé kerülnek és így az apa, illetőleg a leendő após foglyaivá lesznek. Ez persze, amikor megtudja, hogy kiket fogott el, nem mutatkozik a leánya előtt, hanem szabadon bocsátja mind a kettőjüket. A második felvonásban az amerikai mégis csellel a hajóra csalja a rablót. Azt írja neki, hogy a leányát elfogta, és túszul magának szándékozik tartani. Hadzsi megérkezik, megadja magát, és mint a hercegkisasszony apja egyszersmind kikötéséhez híven férjhez adja a leányát az ügyes Billhez. Bill megnyerte a fogadást, és a hercegkisasszony - hála a szintén ügyes librettistának - sohase fogja megtudni, hogy az apja zsiványvezér.”
Lehár Ferenc: "Végre egyedül" ("Endlich allein") - Király Színház, 1915
Archív - A víg özvegy (rádióoperett, 1941.) - töredék
Nemzeti Filmintézet - Filmarchívum
„Víg özvegy“ - Operett három részben.
Zenéjét szerezte Lehár Ferenc.
Leon Viktor és Stein Leó szövegkönyve alapján rádiószínpadra alkalmazta és rendezte dr. Németh Antal.
A verseket fordította dr. Liszt Nándor.
A rádiózenekart vezényli Fridl Frigyes.
Rendező dr. Németh Antal.
Személyek:
báró Zéta Mirkó montenegrói párizsi nagykövet — Maleczky Oszkár;
Valencienne, a felesége — Farkas Ilonka;
gróf Danilovics Daniló, követségi titkár — Laurisin Lajos;
Glavari Hanna, az özvegy — Honthy Hanna;
Camille de Rosillon — Udvardy Tibor;
Vicomte Cascada — Hámory Imre;
Raoul de St. Brioche — Mally Győző;
Bogdanovics, montenegrói konzul — v. Garamszeghy Sándor;
Sylvanie, a felesége — Berky Lili;
Kromow montenegrói követségi tanácsos — Pethes Sándor;
Olga, a felesége — Haraszti Mici;
Prascoia — Gobbi Hilda;
Nyegus, írnok a követségen — Gózon Gyula;
Első, második, harmadik hölgy — Hódy Gitta, Kóry Judit és Romváry Gertrúd;
Első, második úr — Szilassy Gyula és Primusz István
LEHAR, F.: Operettas (Lehar Conducts Lehar: The Saarbrucken Concert) (1939)
Lehár Ferenc és Richard Tauber - angol nyelvű riport
|
Lehár angolul beszél (!) és zongorán kíséri Richard Tauber énekét a „Paganini”-ből TAUBER & LEHAR 1930’s |
1943. JÚLIUS - MAGYAR VILÁGHÍRADÓ 1014
Inzertszöveg:
„Lehár Ferenc Víg özvegy című operettjét nagy sikerrel mutatták be a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon.”
Rendező: Tihanyi Vilmos
Díszlettervező: Bercsényi Tibor; a tervei alapján festették: Kéry és Laszka
Jelmeztervezők: Dióssyné Nagyajtay Teréz és dr. Pintér Viktorné
Koreográfus: Horváth Margit
Karmester: Rubányi Vilmos
Km. a Budapesti Hangversenyzenekar
Karigazgató: Dötsch Zoltán
Szólótáncosok: Erőss Éva és Sallay Zoltán
Az 1943. július 21-i bemutató előadás szereposztásából:
Glavari Hanna – Szilvássy Margit
Danilo – Udvardy Tibor
Valencienne – Kelly Anna
Camille de Rosillon – Hámory Imre
Viconte de Cascada – Szomolányi János
Raoul de St. Brioche – Csáky Ferenc
Zéta Mirko – Maleczky Oszkár
Nyegus – ijfj. Latabár Árpád
Időpontok:
július 21 – 31.
augusztus 1-31.
szeptember 1-14.
1943. MÁRCIUS - MAGYAR VILÁGHÍRADÓ 993.
Inzertszöveg:
„Lehár Ferenc, a világhírű magyar zeneszerző Garabonciás című új dalművét vezényli a Magyar Királyi Operaházban megtartott ősbemutatón.”
1943. február 20., ősbemutató – az egyperces, archív filmkockákon látni és énekel:
Udvardy Tibor, Orosz Júlia, Osváth Júlia, Hámory Imre, km. a Magyar Királyi Operaház Énekkara és Zenekara, vezényel: Lehár Ferenc!
Rendező: Nádasdy Kálmán
Díszlettervező: Oláh Gusztáv
társdíszlettervező: Fülöp Zoltán
Jelmeztervező: Márk Tivadar
Koreográfus: Nádasi Ferenc
1940. FEBRUÁR - MAGYAR VILÁGHÍRADÓ 834
Inzertszöveg:
„Lehár Ferenc jubileuma
A 70 éves világhírű magyar zeneszerző A víg özvegy nyitányát vezényelte jubiláris rádióhangversenyén.”
Kapcs. 782. sorszám
1935. JANUÁR - MAGYAR VILÁGHÍRADÓ 567
Inzertszöveg:
LEHÁR FERENC, A VILÁGHÍRŰ MAGYAR ZENESZERZŐ BUDAPESTI LÁTOGATÁSA ALKALMÁVAL NYILATKOZIK ALKOTÁSAINAK MEGFILMESÍTÉSÉRŐL ÉS A JÖVŐ TERVEIRŐL
Riporter: „Mi a véleménye a mesternek világhírű darabjainak megfilmesítéséről?”
Lehár Ferenc: „Nagyon örülök, hogy operettjeimet megfilmesítik, mert véleményem szerint a film, a maga korlátlan lehetőségeivel azt is be tudja mutatni, amit a színpadon csak elmesélnek.”
Riporter: „És mik a tervei a legközelebbi jövőben?”
Lehár Ferenc: „Erről egyelőre nem beszélhetek, azt hiszem, meglepetés lesz. A téma már megvan, lehet, hogy film, lehet, hogy színpad.”
Uhrman György:
„Gardiner a Maximban”
- Magyar Hírlap, 1995-01-14 / 12. szám
„Bamba gyászvitéz” legyen a talpán, aki nem szédül bele a táncforgatagba, kivált, hogy a banda (a Bécsi Filharmonikusok) élén John Eliot Gardiner húzza! Hát ezt is tudja? A Maxim is a tanyája? - hüledezünk. Azon is, hogy pálcája alatt a barokk éneklés mintapéldájaként tisztelt Monteverdi Kórus „korhűen” dúdolja a Vilja-dalt, meg azt harsogja, hogy „Csak a nő, nő, nő!”. Gardiner a meglepetések embere. A nyolcvanas évek elejétől a „legélettelibb historikus” címmel illetik (nagyszerű Messiás-lemeze a Hungaroton kiadásában is kapható volt). Átgondolt terv szerint nyomult előre a zenetörténeti időben a 18. századtól Rossinin és Berliozon át Brahmsig. 1994-ben ő lett az év művésze a Grammophone díjazottjai között; friss Beethoven-szimfóniaciklusa mind híveit, mint bírálóit lázba hozta. Szíves karácsonyi küldemény jelezte, immár a Lehár-birodalom fellegvárán is ott lobog Gardiner felségjele.
A legnépszerűbb operettdallamokat - hála a rádiónak - kisiskolás korunk előtt is ismerhettük, s ha Glavari Hanna kedvéért nem tértünk is be a színházba, régi margitszigeti esték és felejthető filmváltozatok emléke dereng a képernyőről. Ez a 80 (!) perces CD így is meglep: ennyire jó zene ez? Többszöri meghallgatás, kutakodások és összehasonlítások után felfedezzük, amivel a műveltebbek feltehetően régóta tisztában vannak.
Úgymint:
1. Lehárnak sok köze van a Straussokhoz, elsőül is Johannhoz. Víg özvegye legalább annyit köszönhet a Denevérnek, mint amaz Offenbachnak. (A szövegkönyv forrása is azon a tájon csörgedezett.) Richard neve szintén felbukkan, a Salome és A víg özvegy egyaránt az 1905-ös esztendő szülötte. A későbbi Strauss-operák míves költő-librettistája, Hugo von Hofmannstahl állítólag azt mondotta, A rózsalovag akkor lett volna igazán jó, ha Lehár ír hozzá zenét. Hm... Bár e helyütt és a késéi darabokban is kétségtelen a vígoperai igényesség. Egyes szakírók aláhúzzák, hogy míg A rózsalovagban egyetlen táncforma (csakis a valcer) ritmusa és dallamai kavarognak szüntelen, A víg özvegy szerzője a lassú keringő, a cake-walk, galopp és kánkán angolosfranciás divatcikkein és pattogó marsokon kívül nem fukarkodik a mazurka, polka és kóló szláv-balkáni táncfüzéreivel sem. Nem is tehetné, ugyanis ebben az operettben (akár a költő szerint az égben) minden este bál van; minden felvonásban a táncteremben térül-fordul, sasszézik a színpadi nép, mivel így kívánja ezt a párizsi sikk - pontevedrói szemmel.
2. A bál utáni macskajajban ugyan felróhatjuk, hogy a III. felvonás zenéjét szinte elfeledte megírni a szerző, újat alig kapunk, de némiképp hasonló hibában leledzik a felsőbb osztályba sorolt Denevér is. S tűnődésre késztet a Concerto „megszakított közjátékának” groteszk motívuma: részeg társaság csizmái dübörögnek, triviális fütyülésük erősen hasonlít egy pajkos Lehár-dallamra - adta tovább Fricsay Ferenc az állítólag Bartóktól eredő jellemzést. Amiről József Attila jut eszünkbe, a Szigeten zajongó „csámpás Wotanok téglavörös arccal”. A zenetörténészeknek meg Sosztakovics VII. szimfóniája, ott ez a felvonuló náci hadsereg jelképe. (Vajon tudta-e Bartók, hogy Hitler is A víg özvegy kedvelői közé tartozott?)
3. S ha már Danilo belépőjénél tartunk: a pontevedrói, vagyis montenegrói históriában járatlan magamfajta laikus operetthallgatónak a kísérőfüzetből kellett értesülnie, hogy az amúgy kellőképpen bugyuta cselekmény valódi hely- és személynevekkel, eseménytörténeti és napi utalásokkal kacsint a századelő újságolvasói felé. (Zeta, Letinjé-Cetinje, Njegos-dinasztia, Danilo fejedelem stb.)
Szükség és a vállalati „személyzeti politika” szabja meg, hogy a bécsi operett szereposztásában amerikaiak (2), skandinávok (2) és britek mellett egyetlen német anyanyelvű kapott nagyobb feladatot. Le sem tagadhatnák eredetüket, de kiejtésük ne riassza el a magyar hallgatót; végtére egy pontevedrói beszélhet akcentussal - „franciául”. Ámde egymás között?... Legjobban a lírai tenor Rainer Trost (Camille) és partnernője, Barbara Bonney (Valencienne) tetszett, meg Bryn Terfel Mirko Zetája. A már-már elmaradhatatlan Cheryl Studer kissé sápadt és finomkodó címszereplő, elkelne valamennyi Schwarzkopf spontán és idiomatikus vígságából, Házy Erzsébet temperamentumából. Boje Skovhus (Danilo) baritonja sem oly behízelgő, amilyennel Hermann Prey bolondította egykor az orfeum és a közönség hölgyeit.
Mindezzel együtt a Kilencvenéves Özvegy pompás farsangi mulatságba invitál.
UHRMAN GYÖRGY
Lehár: A víg özvegy
Vezényel: John Eliot Gardiner
Deutsche Grammophone,
1994 Poly Gram
Lehár angolul beszél (!) és zongorán kíséri Richard Tauber énekét a „Paganini”-ből
TAUBER & LEHAR 1930’s
http://www.aparchive.com/metadata/youtube/af3a3aec79b9486990c97fe521f8f2f4
Újra látható Lehár Ferenc A mosoly országa című operettje a Budapesti Operettszínházban.
ORIGO
2022.01.11. 14:55
A „Magyar operett napja” Kálmán Imre születésnapja és Lehár Ferenc halálának napja: egyaránt október 24-re esik.
A Rádió mindkét világhírű komponistára a születési, illetve a halálozási évfordulójukon többször is, koncertekkel vagy operettfelvételeik műsorra tűzésével emlékezett.
Most itt a legkedvesebb operettszerzőm emlékére megtartott egyik operett-koncertet elevenítem fel a műsor részletezésével:
Lehár-emlékest a szerző halálának 25. évfordulója alkalmából.
Magyar Rádió 6-os stúdiója (1973. október 29., Petőfi Rádió)
Az esten fellépett énekművészek: Házy Erzsébet, Horváth Eszter, Németh Marika, Petress Zsuzsa, Melis György, Palcsó Sándor, Simándy József.
Km. az MRT Énekkara, a Magyar Állami Operaház Zenekara.
Vezényel: Bródy Tamás
Zenei rendező: Fejes Cecília. Szerkesztő: Bitó Pál
1.) - Mérei Adolf: A víg özvegy
a.) Nyitány
b.) Danilo belépője, I. felv.: „Óh szerelmetes szép hazám.../Az orfeum tanyám, ott békén hagy hazám...” (Palcsó)
c.) Hanna dala, II. felv. - Bevezetés és Vilja-dal: „Vilja, ó, Vilja, te szép és csodás! Légy az enyém, soha el ne bocsáss!” (Németh, énekkar)
2.) - Harsányi Zsolt: Friderika
Goethe, a költő dala, II. felv.: „Óh, lányka, óh, lánykám, imádlak én!” (Simándy)
3. )- Kulinyi Ernő: A cárevics
a.) Sonja dala, I. felv.: „Majd jön egy férfi, ki rám tekint vágyón, majd jön egy férfi, hogy ő legyen párom!" (Házy)
b.) A Cárevics dala - Volga-dal, I. felv.: „Egyedül, újra egyedül... A Volga vizénél őrszem áll... Nézz rám az égből, teremtő Atyám!...” (Melis)
4.) - Gábor Andor: Cigányszerelem
Ilona és Drágfay Péter csókkettőse, I. felv.: „Van egy csodaszer, én ismerem, mely ifjúságot ád!.../ Csókban van csak ifjúság, csók, te dús virág a szád!...” (Horváth, Palcsó)
5.) - Martos Ferenc: Pacsirta
Palotás (km. énekkar)
6.) - Kulinyi Ernő: Paganini
a.) Előjáték
b.) Anna Elisa dala, I. felv.: „Szép álom, szállj a szívembe, szent égi tűz” (Horváth)
7.) - Gábor Andor: Luxemburg grófja
a.) Juliette és Armand bohém kettőse, I. felv.: „Egy kis szoba, hej, szűkös a hely.../Gyerünk, tubicám, se kocsink, se lovunk” (Petress, Palcsó)
b.) Basil belépője, I. felv.: „Szívem szeret, valóság ez, nem álom.” (Melis)
c.) Angéla belépője, I. felv.: Sanzon – „Boldogság, ki tudja, mi a boldogság, aki nem volt szerelmes még…” (Petress)
8.) - Harsányi Zsolt: A mosoly országa
a.) Szu-Csong dala, II. felv.: „Vágyom egy nő után...” (Simándy)
b.) Lisa és Szu-Csong szerelmi kettőse, II. felv.: „Lótuszvirág! Érted élek csupán!.../Szív, hogyan tudsz így tele lenni, mondd?...” (Házy, Simándy)
9.) - Harsányi Zsolt: Giuditta
Giuditta dala – 3. kép: „Ki tudja, miért van ez, hogy minden férfi észrevesz?.../Más nem csókol ily forrón, csak én, égő szememben kigyúl a fény....” (Házy)
10. - Gábor Andor: Éva
Nyitány
"joska141" fórumtársunk osztotta meg velünk az alábbi híradást az Operett, mint színpadi műfaj topicban (4987.sz.) . Onnan másoltam át ide - itt is helye van:
"A Szinház Online az alábbi, hosszú cikkben foglalkozik a müncheni Staatsoper közelgő, december 18-i, Lehár bemutatójával.
A cikkből – melyet érdemes lenne az Operettszínház vezetőinek is elolvasni – a következő bekezdést idézem:
„A Giudittát szokás nagyoperának, zenés komédiának, operettnek is tartani, ám a lehári kompozíciót a bajor operaházi bemutatóban a tervek szerint áttörik majd Lehár kortársaitól kölcsönzött zenekari művek és dalok: Bartók, Berg, Eisler, Hindemith, Korngold, Krenek, Schönberg, Sosztakovics, Sztravinszkij, Ullmann szerzeményei.”
Sajnálatos, hogy a COVID miatt jelenleg nem igazán biztonságosak az utazások, pedig nagyon szívesen megnézném, még a viszonylag magas jegyárak ellenére is. Egyébként ez a mű lesz a Staatsoper szilveszteri produkciója is."
Lehár Ferenc első operettkompozíciója, amivel „befutott” és máris világhírnévre tett szert: Bécsi asszonyok (Wiener Frauen), 1902
Ebben hangzik fel az alábbi induló:
Lehár: Nechledil March - Gustavo Dudamel, Wiener Philharmoniker
Bécsi Újévi Koncert 2017 – Goldenen Saal des Wiener Musikvereins
A II. felvonás zárójelenetében csendül fel ez a "Nachledil-induló" – a Katonakarmester dala - aminek dalszövege is van. A darab librettójának szerzőpárosa: Ottokar Tann-Bergler - Emil Norini.
Mérei Adolf magyar szövegével (aki A víg özvegy szövegét is fordította) így hangzik a vers:
Johann Nepomuk Nechledil, zenetanár, karmester indulódala:
„- A banda élén míg megyek, száz szem tekint felém! Csin-csin-tra-rá, csin-csin-trará… Megállanak az emberek az utca két felén, Csin-csin-tra-rá, csin-csin-tra-rá …de a hallgatóság ó, de nagyszerű! És főleg nőnemű, csinos parázsszemű! Megnyílanak kint mind az ablakok és a földi angyalok! Csupa lány! Csupa szép! …Sok kis kéz ím rám mutat: / Ó, de szép, de csábító, oly hódító elbódító! Sóhajt nőcske-lányka száz, értem ég szívében láz! Rám borul a kis hamis, megolvad még a jégcsap is, hogyha szemtől szembe néz, a pillantása megigéz!
/A banda élén vinni kell a karmesterboltot, Csin-csin-tra-rá, csin-csin-tra-rá…Megláthatja a sok irigy, a munka nem robot, Csin-csin-tra-rá, csin-csin-tra-rá…És hozzám hány lány szólott esztelen, szép holdas estelen, derék karmesterem… / Ó, de szép, de csábító, oly hódító elbódító! …”
(Palcsó Sándor, Külkey László és Rátonyi Róbert énekfelvételeiről is ismerhetjük ezt az operettrészletet.)
Bécsi Operabál 2017 - Jonas Kaufmann – „Dein is mein ganzes Herz”
Wiener Staatsopernorchester. Dirigentin: Speranza Scappucci
Lehár Ferenc: A mosoly országa – Szu Csong áriája, II. felv. (magyar szöveg: „Vágyom egy nő után” )
A Fórum Műsorajánlójában Miklósa Erika neve szerepel, de más internetes oldalakon Rost Andreát nevezik meg a koncert mai ének közreműködőjeként:
14:00: Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem
MAGYAR KINCSEK ÜNNEPE – 2. KONCERT
Az Operettek világa
Lehár: A víg özvegy – szvit
Lehár: Concertino hegedűre és zenekarra
Lehár: Keringő a Giuditta című operettből
Lehár: „Meine Lippen, die küssen so heiß” – Giuditta dala a Giuditta című operettből
Lehár: Arany és ezüst – keringő, op. 79
Miranda Liu (hegedű), Rost Andrea (ének)
Óbudai Danubia Zenekar
Vezényel: Hámori Máté
A mosoly országa hatalmas sikernek ígérkezik a Budapesti Operettszínházban
ORIGO
2021.10.14. 14:29
„A muzsika magával ragadja a közönséget, mert aki írta, meggyőződésből, hittel írta" - közli a korabeli sajtó Lehár Ferenc zenéjéről, amely tegnap is meghódította a Budapesti Operettszínház sajtótájékoztatójának résztvevőit. A Párisi Udvar Hotel Budapest impozáns csarnokában A mosoly országának alkotói és művészei avatták be a sajtó képviselőit az előadás és a próbafolyamat kulisszatitkaiba..
Lehár Ferenc egyik leghíresebb operettjét október 22-én, 23-án és 24-én, a Magyar Operett Napja alkalmából mutatja be a teátrum.
Lehár Ferenc-emlékműsor, kiállítás és könyvbemutató Losoncon
Írta: Böszörményi István
(Felvidék.ma) - 2021.10.01
1890. október 12-én a Losoncz és Vidéke hetilap rövid hírben közölte, hogy „Házi ezredünk zenekara új mestere ifj. Lehár Ferencz vezetése mellett tegnap tartotta meg első hangversenyét /…/ A fiatal zenész a zenekart nagy tűzzel és buzgósággal vezényelte /…/ de különösen magán hegedűjátékával (czigány, helyesebben magyar tánczokat játszott) oly tetszést és elismerést aratott, akár mint az igazi virtuózt illeti.”
Így kezdődött Lehár Ferenc négyéves losonci működése, akiről az akkori losonciak nem sejthették, hogy majd világhírű zeneszerző lesz. A mai losonciak közül már nem sokan tudják, miért viseli nevét a városban egy utca, kávéház, sőt egy söröző is.
Az „operettkirály” születésének 150., Losoncra érkezésének 130. évfordulóját 2020-ban tervezte megünnepelni a Csemadok Losonci Alapszervezete. A járványhelyzet miatt többször módosult az időpont és a helyszín, míg végül a Nógrádi Múzeum és Galéria, valamint a Csemadok közös rendezvényeként 2021. szeptember 30-án megvalósult az emlékest, melynek keretében Lehár-dalok műsora, könyvbemutató és kiállításmegnyitó is volt, korlátozott számú közönség részvételével.
Házigazdaként Kacarová Iveta múzeumigazgató köszöntötte a rendezvény közreműködő vendégeit: Klemen Teréziát és Margitay Zoltánt, Az operettkirály – Lehár Ferenc életútja című könyv szerzőit, Nagy Ibolya budapesti operettprimadonnát, Klein Ottokár operaénekest, Érsekújvár polgármesterét és dr. Csütörtöky Józsefet, a komáromi Duna Menti Múzeum igazgatóját. A Csemadok nevében Demecs Andrea elnök üdvözölte a vendégeket és a közönséget, majd rózsacsokorral köszöntötte a sokoldalú kultúraszervező tanárnőt, Klemen Teréziát születésnapja alkalmából.
Lehár Ferenc életútját operettrészletekkel tarkítva idézte fel Nagy Ibolya, Klemen Terézia, és Margitay Zoltán. Felcsendült egyebek közt a Messze a nagy erdő, a Vágyom egy nő után és a Vilja dal is. Magyarul, németül, szlovákul énekeltek a vendégművészek, Klein Ottokár azonban megjegyezte, hogy Lehár dalai magyarul hangzanak a legszebben…
A kiállítást, amely először Komáromban, majd Pozsonyban a Magyar Kultúra Múzeumában volt látható, a kölcsönadó Duna Menti Múzeum nevében dr. Csütörtöky József mutatta be. A paneleken gazdag képanyaggal, magyar és szlovák ismertetőkkel Lehár Ferenc életútja és munkássága elevenedik meg.
Egy installáció a századforduló hangulatát idézi, érdekessége az a katonakarmesteri uniformis, amelyet a budapesti Hadtörténeti Múzeum bocsátott a kiállítás kurátorai rendelkezésére. Lehár losonci éveire egy 1892-ben készült fotográfia emlékeztet, amelyen
a Vigadóban lezajlott operettelőadás szereplőit örökítették meg.
Lehár Losoncon 1892-ben
A zenekart dirigáló Lehár a kép előterében, babérkoszorúval egyik, karmesteri pálcával a másik kezében hevert a katonatisztekből és hozzátartozóikból verbuválódott szereplőgárda előtt.
A Nógrádi Múzeum és Galéria, a Csemadok Losonci Alapszervezete, a Duna Menti Múzeum, a Lehár Ferenc Polgári Társulás közös rendezvényét támogatta Besztercebánya és Nyitra Megye Önkormányzata, valamint az Emberi Erőforrások Minisztériuma.
A kiállítás 2021. november 7-ig látható Losoncon a Nógrádi Múzeum és Galéria termeiben.
Forrás: itt
A tavaly megjelent új, Lehár Ferenc életét, pályáját, műveit ismertető, számtalan fotóval illusztrált könyv egyik fejezete kitér Lehár Ferenc és Kálmán Imre baráti kapcsolatára. Két képen látni együtt őket (68. oldalon), köztük ezen:
Lehár Ferenc, Eggerth Márta (Budapest, 1912. április 17. – Rye, New York, 2013. december 26.), magyar származású amerikai koloratúrszoprán énekesnő, Kálmán Imre (a felvétel ideje: 1933-ban)
Megtaláltam a kép forrását.
Marta Eggerth in 1933 with the composers Franz Lehar, left, and Emmerich Kalman. (Courtesy of Manhattan School of Music/Marta Eggerth) (Courtesy of Manhattan School of Music / Marta Eggerth)
The Washington Post | April 12, 2012
:-)
Fergeteges turné! Nagy Ibolya és Klemen Terézia Facebook oldalán megannyi felvétel mutatja, hogy ami tavaly nem jöhetett létre, az idén teljes mértékben sikerült! Öröm látni, hogy a rádiós Nagy Ibolya újra csodálatos színpadi operettprimadonna.
Klemen Terézia és Margitay Zoltán Az operettkirály - Lehár Ferenc életútja című könyvük (2020) zenés bemutatóinak eddigi állomásai (amikről tudomásom volt/van):
Felvidéki és magyarországi helyszínek - 2021-ben:
- Június 16. – Pozsony, Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeum – Brämer-kúria
- Július 8. – Ipolyság, Menora Saag Centrum Artis
- Július 27. – Rimaszombat, Csillagház
- Július 30. – Fülek, Magyar Közösségi Ház
- Augusztus 6. – Komárom, Egressy Béni Városi Művelődési Központ
- Augusztus 11. – Sopron, Lenck-villa kertje
- Augusztus 25. – Párkány, Városi Múzeum, 16 órakor
- Augusztus 25. – Érsekújvár, Csemadok székház, 19 órakor
- Szeptember 1. – Dunaszerdahely, Vermes-villa (Kortárs Magyar Galéria).
- Szeptember 8. – Nagymegyer, Plauter Kúria
- Szeptember 9. – Budapest, Fészek Művészklub – Kellér Szalon
- Szeptember 13. – Dél-Komárom, Aranytál Étterem Rendezvényterme
- Szeptember 15. – Győr, Újvárosi Művelődési Ház
A könyvbemutatók sorában következik:
- Szeptember 28. – Esztergom, Laskai Osvát Antikvárium
- Szeptember 30. – Losonc,...
Megemlítendő az is, hogy a könyvbemutató- 'turnén" állandó koncert-közreműködő Nagy Ibolya énekművésznő, primadonna és színésznő.
A kötetet a Pro Museum Polgári Társulás, Észak- és Dél-Komárom Önkormányzata, a Nemzetpolitikai Államtitkárság és a Kultminor támogatásával, 700 darabos példányszámban adta ki 2020-ban.
Áthoztam ide smaragd fórumtárs bejegyzését a "Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969)" topicból - ott a 2278. sorszám alatti
|
AZ OPERETTKIRÁLY A FÉSZEKBEN Lehár Ferenc életéről gazdagon illusztrált könyv jelent meg. A szerzők: Klemen Terézia és Margitay Zoltán. Az ország szebbnél szebb termeiben, a Felvidéken is, zenés könyv-bemutatóval hozzák közelebb a mai hallgatósághoz a világhírű zeneszerző életét. Nagy Ibolya énekművésznő, primadonna és színésznő tehetségét és sokoldalúságát csodálhattuk meg tegnap este a Fészek Művészklub Kellér-Szalonjában. Margitay Zoltán Lehár Ferenc műveihez és személyéhez fűzött kevésbé ismert részleteket, és ezekkel a különlegességekkel tovább színezte a műsort. Nagyszerű program részese lehettem. Szívből gratulálok a szerzőknek és a Művésznőnek valamint további sok sikert kívánok a rendkívül érdekes, magas színvonalú könyv-ismertető turnéhoz! |
Tiszteletednek ezt a jelét átengedem annak, aki értékelni tudja...
Elkezdődtek A mosoly országa olvasópróbái a Budapesti Operettszínházban, Lehár Ferenc műve alapján. A neves brit rendező, Stephen Medcalf ismertette koncepcióját a társulattal.
Az Origo cikke és a rendezővel készült interjú (Video): itt
„A mosoly országa Lehár Ferenc pályafutásának egyik legmeghatározóbb darabja, életművének összefoglalója, amit ő maga legjobb alkotásának tartott. Az operai igényességgel megkomponált háromfelvonásos operettet 1929-ben mutatták be Berlinben. Zenei jellegét és történetét az akkor divatos keleti motívumok inspirálták: a bécsi arisztokrata tábornok lánya, Liza és a kínai trónörökös, Szu Csong herceg szerelmét meséli el.
Bár a műfajtól megszokott módon nincs híján humornak, játékosságnak,
A MOSOLY ORSZÁGA A KIBÉKÍTHETETLEN VILÁGNÉZETI ELLENTÉTEK, KULTURÁLIS ÉS TÁRSADALMI KÜLÖNBSÉGEK KOMOLY KÉRDÉSEIT JÁRJA KÖRÜL,
és ez a világ első operettje, amely nem vidám végkifejlettel zárul.”
„A mosoly országa egy operai hangvételű darab, a jin és jang filozófiájának megnyilvánulása. Ez a dualitás a színészi játékban, valamint a vizuális megvalósításban is érzékelhető lesz" - mondta a brit rendező a társulatnak. „Az első felvonás Bécsben játszódik, ahol a jin érvényesül: nőies, lágy formák, érzelmes, intuitív hangulatok és hideg színek érvényesülnek a képi világban. A pekingi palotában a maszkulin jang dominál: szögletes formák, harsány, élénk, meleg színek, a racionalitás jellemzi a látványvilágot is."
Bede-Fazekas Zsolt kérdezett a Balatonról és a Lehár könyvbemutatókról.
YouTube – Nagy Ibolya internetes portálja: Podcast
Premier dátuma: 2021. aug. 18.
Innen is, szeretettel gratulálok Nagy Ibolyának, operettprimadonnának, mai születésnapja alkalmából! Mint egykori rádiós műsorvezetőt is, számon tartjuk Ibolyát, hiszen a Művésznő hét éven át volt a Dankó Rádió „Túl az Óperencián” operettműsorának házigazdája, motorja, lelke. Műsorának megszűnése után is napi rendszerességgel hallhatjuk őt az ismétlő adásokban, kora reggel a rádióban.
Kívánok Nagy Ibolyának ezen a szép ünnepén sok boldogságot, további sikeres színpadi- és koncertfellépéseket, alkotókedvet, jó egészséget!
Búbánat
765
smaragdnak ajánlva:)
A Lehár-operett a magyarság, a szerelem maga
Írta: Pósa Homoly Erzsó
2021.07.29 Felvidek.ma
"Akik pedig Rimaszombatban megvásárolták a kiadványt, örök emléket szereztek otthonukba is.
A nagyon szép kivitelezésű könyv betekintést nyújt a zeneszerző családi életébe, zenei indulásába, Kálmán Imréhez fűződő barátságába, a világháborúk idején kifejtett tevékenységébe, Komáromhoz fűződő viszonyára. Megtaláljuk a könyvben Lehár művészetének összefoglalását is.
A sikeres könyvbemutatót Rimaszombatban, a Csillagházban a Szövetség a Közös Célokért Rimaszombati Területi Irodája és a Rákóczi Szövetség Gömörben Polgári Társulás szervezte, karöltve a komáromi Lehár Ferenc Polgári Társulással július 27-én."
Lehár Ferenc – a magyar Operettkirály
kurier.plus
Lehár Ferenc egy 1906-ban készült fényképen. (Forrás: Wikimedia Commons)
"Lehár Ferenc új utat nyitott a nyugat-európai operett történetében. Sikerült új életet lehelnie az első aranykora után megfakulni látszó műfajba. A pályafutása csúcsán tündöklő magyar zeneszerző géniuszának köszönhetően a 20. század első évtizede az operett újjászületését eredményezte. Lehár minden újabb operettel egyre magasabb szintre emelte az előadásokat. A magukkal ragadó zenei formák egyre eredetibbek és kifinomultabbak lettek, miközben a hangszerelés is folyamatosan gazdagodott. A lehári operett ezeknek a vonásoknak köszönhetően hódította meg a nagyvilág színpadait."
"Lehár Ferenc az ausztriai Bad Ischlben hunyt el 1948. október 24-én életének hetvennyolcadik esztendejében. Több mint harminc operettet és operát írt a legkülönbözőbb változatokban – a könnyű vidám operettektől kezdve az olyan fennkölt monumentális operai igényű művekig, amelyek még magának Verdinek is dícséretére válnának. A magyar zeneszerző és karmester előkelő helyet foglal el a zene történetében, mint az egyik legkiválóbb operettszerző. Hatása a műfajra annyira jelentős volt, hogy nem túlzás azt mondani, hogy ő alkotta meg a modern operettet. Ismert az egész világon, a legnépszerűbb zeneszerzők egyike. Lehárt leghíresebb operettje, A Víg özvegy tette halhatatlanná, maga a mű pedig 1905-ös premierje óta folyamatosan jelen van a világ zenei színpadain. Az operett dalait tartalmazó lemez a mai napig több tízmillió példányban kelt el."
Lehár emlékműve a bécsi Stadtparkban (Forrás: Wikimedia Commons)
Lehár, az operettkirály szellemisége elevenedett meg Ipolyságon
Írta: Felvidék.ma - 2021.07.09
Az operett világa került reflektorfénybe az ipolysági Menora Saag Centrum Artis épületében tartott július 8-ai rendezvényen. Lehár Ferenc munkásságába, életébe és szellemiségébe nyerhettünk bepillantást a különleges, operettslágerekkel gazdagított könyvbemutatón, melyen Klemen Terézia és Margitay Zoltán közös kötetét ismertette a szerzőpáros. Az operettdallamok Nagy Ibolya operettprimadonna előadásában csendültek fel.
Írta: Benyák Mária
2021.06.17. Felvidék.ma
"Aki részt vett Pozsonyban a Szlovák Nemzeti Múzeum – Magyar Kultúra Múzeumában a Több mint szomszéd – Magyar kulturális hét keretében megrendezett Lehár Ferenccel kapcsolatos beszélgetésen, zenés műsoron és kiállítás-megnyitón annak még sokáig fülében visszhangozhattak az ott elhangzott okos gondolatok, a zeneszerző örökzöld dallamai és tudatosíthatta, hogy újra és újra beigazolódik, az operett komoly helyet érdemel a zene világában, az egész kultúrtörténetben."
"A rendezvényen jelen volt a Bécsben élő közeli rokon, Lehár Ferenc húgának unokája, Lehár Mikes Zsuzsa és férje is."
"A rendezvény vendége volt Baranyi Ferenc Kossuth- és József Attila-díjas költő, író, aki részletesen szólt arról, miként ismerte meg a zeneszerző dalait, majd később teljes operettjeit."
"Klemen Terézia, a komáromi székhelyű Lehár Ferenc Polgári Társulás alapítója és elnöke arról beszélt, hogy zenekedvelő családban nevelkedve, zeneszerető emberként tudatos elhatározásból alapította a társulást és vállalta fel a Komáromban 1870. április 30-án született zeneszerző emlékének ápolását."
"Tavaly, születésének 150. évfordulója alkalmából Klemen Terézia Margitay Zoltánnal közösen könyvet jelentetett meg értékes dokumentumokkal, fényképekkel, eddig ismeretlen anyagokkal kiegészítve Az operettkirály – Lehár Ferenc életútja címen."
"A társszerző, Margitay Zoltán szintén jelen volt a beszélgetésen, aki ugyancsak értékes ismeretekkel gyarapította a közönséget a zeneszerzőről....Tőle tudtuk meg azt is, hogy felesleges temetni az operettet, van közönsége, van népszerűsége és maga Lehár a legkedveltebbek egyike. Tizenöt évre visszamenően a statisztikák szerint Johann Strauss után éppen az ő művei szerepelnek a világ színpadjain a legtöbbet."
"Az élvezetes beszélgetést mintegy megkoronázta Nagy Ibolya operettprimadonna és Klein Otokár operaénekes szereplése, akik a zeneszerző operettjeinek dalaiból mutattak be válogatást..."
Magyarország Pozsonyi Nagykövetsége és a Magyar Kulturális Intézet Pozsony szervezésében
Június 16-én, szerdán 15.30 kezdettel szervezik meg A komáromi operettkirály című rendhagyó kiállításmegnyitót A Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma pozsonyi központi épületében.
Lehár Ferenc, a bécsi operett megújítója, a XX. Század egyik legkiválóbb és legünnepeltebb operettkomponistája 151. évvel ezelőtt született Észak-Komáromban. Bár életét nagyobb részt Bécsben töltötte, haláláig elszakíthatatlan szálak kötötték a magyar nyelvhez és a magyar gyökerekhez.
Munkásságát Baranyi Ferenc Kossuth- és József Attila-díjas költő, író, műfordító méltatja. Beszélgetőtársa Klemen Terézia, Az operettkirály – Lehár Ferenc életútja című könyv társszerzője. (A másik társszerző: Margitay Zoltán)
Keresem az Operettszínház oldalán, de nem találom, hogy pótolnák a tavaly november 11-re meghirdetett Lehár Gálát - ("Vágyom egy nő után" - Operettgála Lehár Ferenc születésének 150. évfordulója tiszteletére)
A pandémia idején maradt el, s akkor azt mondták az Operett illetékesei, hogy a járvány lecsengése után pótolni fogják az elmaradt előadást.
A jegyet még őrzöm, nem váltottam át kuponra, de más operett-előadásra sem cseréltem át, az árát nem kértem vissza. Titkon még reménykedem, hogy a Színház vezetése nem felejtette el ezt a programot és a következő évad elején megvalósítani fogja.
Ugyanez a helyzet a másik nagy magyar operettkomponista, Huszka Jenő évfordulós, meghirdetett operettgálájával, ami tavaly ugyancsak elmaradt az Operettszínházban!
Az operett királyaként számontartott Lehár Ferenc 1889-ben felvette a császári-királyi mundért, és tagja lett az apja által vezetett bécsi 50. gyalogezred zenekarának. 1890-ben a saját útját kezdte járni; megpályázta és elnyerte a losonci 25. gyalogezred karmesteri státusát.
Körkép.sk. 2021. március 30; április 4.
„Sírtak, ríttak a losonci leányok...- emlékezzünk Lehár Ferencre 1.
„Sírtak, ríttak a losonci leányok...- emlékezzünk Lehár Ferencre 2.
Ismert, hogy Nagy Ibolya, énekesnő, operettprimadonna, sok éven át a Dankó Rádió „Túl az Óperencián” házigazdája, szerkesztő-műsorvezetője (műsorának megszűnését követően napi rendszerességgel, a régi adások ismétléseit hallhatjuk kora reggel a rádióban) már egy ideje új műsorával jelentkezik a YouTube csatornáján:
„A mosoly muzsikusai, avagy Szép a világ - Rivaldafényben az operett.”
Nagy Ibolya énekesnő a YouTube-on: "podcast"-sorozattal jelentkezik (telefoninterjúk...)
https://www.youtube.com/channel/UCyVy7XqZb6QEs7rqVIgXOaA
Az adást „keretbe” foglalja Lehár Ferenc kései operettjéből felcsendülő szép dal, Szabó Miklós operaénekes énekhangján – rádiófelvételéről:
Lehár Ferenc – Ludwig Herzer, Fritz Löhner-Beda - Szenes Andor – Dalos László: Szép a világ
https://www.youtube.com/watch?v=t-8081IODHo&ab_channel=Istv%C3%A1nSzekeres
- Georg dala: „… Szép a világ, ha a szívünkben nyílt száz virág, szép, nézni szép egy lány ábrándos tekintetét. Szép a világ, ha a csillagos ég néz le ránk, szép, élni szép, s várni mint szép…tündérmesét…” (Szabó Miklós és a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Várady László) - 1956
E mellett egy másik Lehár-operettből, az ÉVA című műve keringőjének dallamait is hallhatjuk ("aláúsztatva") a podcastokban.
A Katolikus Rádió Dallamív című műsorának 2021. április 30-i adásában, születésének 151. évfordulóján Lehár Ferencre emlékezett a szerkesztő-műsorvezető, Boros Attila.
Az adás ezen a linken visszahallgatható:
A műsorban az alábbi dallamok csendültek fel:
- Lehár Ferenc - Ludwig Herzer, Fritz Löhner - Harsányi Zsolt: A mosoly országa
- Bevezető kórus és Liza belépője, I. felv. (Osváth Júlia, km. a Földényi-kórus és a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Rubányi Vilmos) – A Rádió Dalszínházának bemutatója - keresztmetszet, 1957. március 14., Kossuth Rádió, 19.10 – 20.00)
„- Éljen sokáig! Éljen sokáig! Éljen ő!! /- Egy nőnek mindig jól esik az ilyen szép fogadtatás! Bók csinosítja a nőt, a siker teszi őt hevesen lobogóvá, s felgyúl a láng!.../Flörtök, miért gyötörtök, nektek szívemet adni kár! Más kell, lángolás kell, édes öröm kell végre már!... /Szív, szív mindig remél, el jő a mély nagy szenvedély! Arra ébredünk, hogy halkan hív egy csendes szó, egy másik szív!... Hív, hív, hallod szavát, rohansz felém száz kínon át! Összetört martalék lesz a szív, mégis arra hív, arra hív!...”
- Liza és Szu-Csong szerelmi kettőse, II. felv. (Szív-kettős) - (Németh Marika és Baksay Árpád, km. a Fővárosi Operettszínház Zenekara) – A Fővárosi Operettszínház 1962-es előadásának hangfelvételéről)
„- Lótuszvirág! Érted élek csupán!... /Szív, hogyan tudsz így tele lenni, mondd? Hogyan fér beléd ennyi vágy és tűz? És ennyi láz? Ennyi édes gond? Hogyan zenghet száz mély melódiát egy szívdobbanás?…/- Hogy lehet a láz, mely megbabonáz ilyen édes vágy, ilyen lágy! Olyan ez a szerelem, mint egy édes költemény! Drágaságom, aranyos férjecském, imádlak én!"
- Szu Csong dala, I. felv. (Simándy József, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás) - A Rádió Dalszínházának bemutatója – teljes felvétel: 1971. november 11., Kossuth Rádió, 19.35 – 21.29
„Egy dús, virágzó barackfa ágát állítom kincsem ablakába a holdas május éjjelén. Egy dalt dalolok vágyakozva halkan, és cseng a vágy, mint színezüst a dalban a holdas május éjjelén.…”
- Lehár Ferenc – Paul Knepler, Ludwig Herzer, Fritz Löhner-Beda - Harsányi Zsolt – Erdődy János: Giuditta
- Ottavio áriája (Molnár András, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Oberfrank Géza) – A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1982. szeptember 13., Kossuth Rádió 20.19 – 22.00
„... /Ó, te vagy a napfény, a ragyogás az égbolt kékjén. Ha te nem vagy velem, oly üres a nagyvilág. Az égen felhők, és elhervad száz virág! Ó, te vagy a napfény, te vagy a tűz a szívem mélyén! Az életem tiéd és a szíved már enyém! Közös a sorsunk, mert szeretlek téged én! Mikor az időnk üzeni nékünk: itt az idő, most ez az óra szerelemé! Elmondom halkan, varázsos dalban. Rajongva száll a szerenád szíved felé! Egyetlen nő! Gyönyörű nő! … Szeretlek én! Te vagy a szép napfény!”
- Lehár Ferenc - Victor Léon - Leo Stein: A víg özvegy /”Die Lustige Wittwe”/
- Camille de Rosillon és Valencienne "Pavillon-duettje", II. felv.: (Erika Köth és Ilosfalvy Róbert, közreműködik a Symphonie-Orchester Graunke, vezényel: Willy Mattes) - 1967
(CD - EMI Classics, 2006)
Sieh dort den kleinen Pavillon, er kann höchst diskret verschwiegen sein! O, dieser kleiner Pavillon plaudert nicht ein Wörtchen aus, o nein! Dunkel uns umfängt nimm, was Liebe uns schenkt! Komm in den kleinen Pavillon, komm zum süssen Rendezvous, o Du!
- Nyitány (Bécsi Filharmonikusok – vezényel a szerző, Lehár Ferenc) – archív, stúdiófelvételről
Tavaly az osztrákok készítettek a 150. születésnapi évforduló alkalmából doku-játékfilmet Lehár Ferencről.
Bővebben ezen a linken – és fotók a filmből és a filmforgatásról:
Szép Lehár-portréfilm ez - az életút és a művészpálya főbb állomásain és műveinek zenés-filmes illusztrációin túl betekintést enged a zeneszerző privát szférájába ls, és tbk. múzeális értékű, archív filmkockákon látni a komponistát bécsi palotájához tartozó kertjében, amint a kerti kis tavacska partján aranyhalaknak szór morzsákat, vagy éppen teknősbékákkal foglalatoskodik...
Valami olyasmit ígértek, hogy egy filmet készítenek életéről a 150. szülinapra, ami tavaly volt. Erről tudtok valamit?
A Kálmán Imre életéről készült egy film, de hogy Lehárról lenne-e életrajzi film nem rémlik.
"Ich über mich - Franz Léhar" (Portrait des Komponisten) - YouTube
Talán ez lenne az, gondolom.
Szinetár Miklós: Lehár Ferenc, az operettkirály
2021. február 12., 10:05
Kevés olyan kerek életutat ismerünk a zeneszerzők között, mint Lehár Ferenc története. Erről a kerek életről megjelent egy nagyon teljes könyv Klemen Terézia és Margitay Zoltán együttműködéséből: Az operettkirály, Lehár Ferenc életútja, a Pro Museum Polgári Társulás kiadásában.
Megragadóan átfogó ez a könyv, szinte mindent megtudunk a különlegesen tehetséges zeneszerzőről. Szó van benne a családról, a komáromi születésről, a fiatalkorról, a prágai tanulóról és az indulásról, arról, ahogy elkezdi zenében kiteljesedő életét. Nem volt könnyű az indulás, nehéz volt a kezdet. Az is előfordult, hogy kinevették, de azután jött az első siker az Arany és ezüst keringő, majd a Bécsi nők, A drótostót – és elindult egy nagy karrier.
A világban ma legtöbbet játszott operett A víg özvegy. Ennek a jövedelméből már négyemeletes bérházat vett Bécsben Lehár Ferenc. A darab születésének körülményei bonyolultak, izgalmasak, várakozásokkal és félelmekkel telve, és diplomáciai bonyodalmaktól terhesek. De végül is világsiker lett! A könyvből megtudhatjuk azt is, hogy még Afrikában a Viktória-tónál is előadták.
Szó van a könyvben a Cigányszerelemről, amely a leginkább magyar műve Lehárnak, aki bár bécsi zeneszerző volt, mindig is magyarnak vallotta magát. Megismerkedünk Lehár Ferenc és Kálmán Imre kapcsolatával, olvashatunk Lehár és Puccini barátságáról, és figyelemmel kísérhetjük sorsát az első világháború idején. Lehár a világháború után érte el sikereinek csúcsát, akkor már mindenütt ismerik. A Cárevics világsikert arat, és megszületik A mosoly országa, ez a már operai igényű remekmű. Ebben a darabban éneklik az egyik legnépszerűbb tenoráriát: „Vágyom egy nő után!” A dalt a nagy tenoristának, Richard Taubernek írta, akivel már korábban barátságot kötött. A Tauber-dal zenei fogalom lett. A könyvben megismerhetjük Lehár életét a világválság és a második világháború idején is. Az életművet „hattyúdala”, a Garabonciás fejezi be.
A kötetben találunk olyan ritka kincseket is, mint amilyen Lehár Ferenc írása az operett alkonyáról. A könyv nemcsak gazdag, hiszen Lehár összes művével megismerkedünk, hanem szép is. Gazdag képanyaggal rendelkezik, szépen szerkesztett, olvasmányos a szöveg, hasznos kiadvány. Napjainkban, amikor olyan nagy divat a feledés, méltó emléket állít egy különleges muzsikusnak.
(Megjelent a felvidéki Előretolt Helyőrség 2021. januári számában)
Tegnap este a Youtube-on sugárzott „Lehár és kortársai” online premier-műsor visszanézhető. (45 perc)
Az interneten elérhető ezen a linken:
https://www.youtube.com/watch?v=CGy3nsnj2Kg&ab_channel=KomaromMsks_vmk
Az irodalmi szemelvények között elhangzó dalok és az énekszámok előadói:
A zongoránál: Bertók István
- A víg özvegy – Daniló belépője: „Az orfeum tanyám, ott békén hagy hazám” (Derzsi György)
- A cárevics – Szonja áriája: „Jön majd egy férfi” (Becse Szabó Ilona)
- Luxemburg grófja – Angéla dala: „Hazugsággal szívembe miért jártam én?” (Becse Szabó Ilona)
- Bécsi asszonyok – Katonarmester-dal: „A banda élén” (Derzsi György)
- A mosoly országa – Szu Csong és Liza szerelmi kettőse /„Szív-kettős”/: „Szív, hogyan tudsz így tele lenni, mondd?”: (Becse Szabó Ilona és Derzsi György)
- A víg özvegy – Daniló és Hanna szerelmi kettőse: „Ajk az ajkon” (Becse Szabó Ilona és Derzsi György)
Az irodalmi összeállításban - Lehár Ferenc méltán ismert operettjei mellett - olyan magyar költők és írók műveiből kapunk ízelítőt, mint Kafka Margit, Somlyó Zoltán és Kosztolányi Dezső.
Az előadók:
Culka Ottó, Domonkos Pál, Gál Tamás, Hanusz Zoltán, Kiss Szilvia, Mokos Attila és Rák Viktória.
Szerkesztette: Varga Emese
Készült a komáromi Egressy Béni Városi Művelődési Központ megbízásából.
(2021. április 30.)
Lehár és kortársai – zenés-irodalmi összeállítás - online
A YouTube oldalról
Premier dátuma: 2021. ápr. 30.
Kezdés: 20 órakor
A Lehár 150 programsorozat online rendezvénye
Közreműködnek: Becse Szabó Ilona, Bertók István, Culka Ottó, Derzsi György, Domonkos Pál, Gál Tamás, Hanusz Zoltán, Kiss Szilvia, Mokos Attila és Rák Viktória.
Szerkesztette: Varga Emese
Kamera és utómunka: Görözdi Szilárd és Domján Gergely
Hangmérnök: Varga Attila
Fővilágosító: Dobosi Gyula
Készült az Egressy Béni Városi Művelődési Központ megbízásából.
A Lehár és kortársai online műsor a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával készült.
A tavalyi, 150. születési évfordulóra tervezett ünnepi zenei és egyéb megemlékező események a járványhelyzet miatt elmaradtak, sajnos a mostani 151.-kel sem járunk jobban...
http://www.operett.hu/index.php?inc=cikk&cikkId=312&menuId=24
Lehár Ferenc a Fejlődésem útja című önéletrajzi írásában így fogalmazza meg ars poeticáját: „A zenekedvelő bécsiek azt várják az
Lehár Ferenc (Komárom, 1870. április 30. – Bad Ischl, 1948. október 24.)
operettől, hogy felvidítsa őket a mindennapi fáradozásuk után, és azt is, hogy segítsen a problémáikat elfelejteni. Azt az örömöt várják tőle, amely elfog minden jó kedélyű, ártatlan lelkű embert, ha kellemes muzsika cseng a fülébe, s annak ritmusa hasonló rezdüléseket kelt lelkében is… Az operettszerző nem írhat spekulatív, lélekmarcangoló zenét; egyszerűnek, népiesnek kell maradnia. Ez bizony nehéz – nehezebb, mint általában hinnők. Nem szabad többet akarnia, mint azt, hogy operettszerző legyen, ám óvakodnia kell a banalitástól és nem szabad csorbát ejtenie muzsikusi méltóságán. Ha szabad szólanom az operett jövőjéről, azt mondanám, hogy egyre tartalmasabb lesz, s közelíteni fog a vígoperához.”
Lehár Ferenc pályája csúcsán komponálta ezt az operettet, amelyet élete legjobbjának tartott. Az operai igényességű darab a keleti témák iránti érdeklődés korabeli divatjának jegyében született. Egy bécsi arisztokrata hölgy és a kínai nagykövet szerelméről szól, amely a két világ áthidalhatatlan távolsága miatt van kudarcra ítélve. |
