Bécsi Operabál 2017 - Jonas Kaufmann – „Dein is mein ganzes Herz”

Wiener Staatsopernorchester. Dirigentin: Speranza Scappucci

Lehár Ferenc: A mosoly országa – Szu Csong áriája, II. felv.  (magyar szöveg: „Vágyom egy nő után” )

A Fórum Műsorajánlójában Miklósa Erika neve szerepel, de más internetes oldalakon Rost Andreát nevezik meg a koncert mai ének közreműködőjeként:

14:00: Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

MAGYAR KINCSEK ÜNNEPE – 2. KONCERT

Az Operettek világa

Lehár: A víg özvegy – szvit
Lehár: Concertino hegedűre és zenekarra
Lehár: Keringő a Giuditta című operettből
Lehár: „Meine Lippen, die küssen so heiß” – Giuditta dala a Giuditta című operettből
Lehár: Arany és ezüst – keringő, op. 79

Miranda Liu (hegedű), Rost Andrea (ének)
Óbudai Danubia Zenekar
Vezényel: Hámori Máté

A mosoly országa hatalmas sikernek ígérkezik a Budapesti Operettszínházban

ORIGO

2021.10.14. 14:29

„A muzsika magával ragadja a közönséget, mert aki írta, meggyőződésből, hittel írta" - közli a korabeli sajtó Lehár Ferenc zenéjéről, amely tegnap is meghódította a Budapesti Operettszínház sajtótájékoztatójának résztvevőit. A Párisi Udvar Hotel Budapest impozáns csarnokában A mosoly országának alkotói és művészei avatták be a sajtó képviselőit az előadás és a próbafolyamat kulisszatitkaiba..

Lehár Ferenc egyik leghíresebb operettjét október 22-én, 23-án és 24-én, a Magyar Operett Napja alkalmából mutatja be a teátrum.

Lehár Ferenc-emlékműsor, kiállítás és könyvbemutató Losoncon

Írta: Böszörményi István

(Felvidék.ma) - 2021.10.01

1890. október 12-én a Losoncz és Vidéke hetilap rövid hírben közölte, hogy „Házi ezredünk zenekara új mestere ifj. Lehár Ferencz vezetése mellett tegnap tartotta meg első hangversenyét /…/ A fiatal zenész a zenekart nagy tűzzel és buzgósággal vezényelte /…/ de különösen magán hegedűjátékával (czigány, helyesebben magyar tánczokat játszott) oly tetszést és elismerést aratott, akár mint az igazi virtuózt illeti.”

Így kezdődött Lehár Ferenc négyéves losonci működése, akiről az akkori losonciak nem sejthették, hogy majd világhírű zeneszerző lesz. A mai losonciak közül már nem sokan tudják, miért viseli nevét a városban egy utca, kávéház, sőt egy söröző is.

Az „operettkirály” születésének 150., Losoncra érkezésének 130. évfordulóját 2020-ban tervezte megünnepelni a Csemadok Losonci Alapszervezete. A járványhelyzet miatt többször módosult az időpont és a helyszín, míg végül a Nógrádi Múzeum és Galéria, valamint a Csemadok közös rendezvényeként 2021. szeptember 30-án megvalósult az emlékest, melynek keretében Lehár-dalok műsora, könyvbemutató és kiállításmegnyitó is volt, korlátozott számú közönség részvételével.

Házigazdaként Kacarová Iveta múzeumigazgató köszöntötte a rendezvény közreműködő vendégeit: Klemen Teréziát és Margitay Zoltánt, Az operettkirály – Lehár Ferenc életútja című könyv szerzőit, Nagy Ibolya budapesti operettprimadonnát, Klein Ottokár operaénekest, Érsekújvár polgármesterét és dr. Csütörtöky Józsefet, a komáromi Duna Menti Múzeum igazgatóját. A Csemadok nevében Demecs Andrea elnök üdvözölte a vendégeket és a közönséget, majd rózsacsokorral köszöntötte a sokoldalú kultúraszervező tanárnőt, Klemen Teréziát születésnapja alkalmából.

Lehár Ferenc életútját operettrészletekkel tarkítva idézte fel Nagy Ibolya, Klemen Terézia, és Margitay Zoltán. Felcsendült egyebek közt a Messze a nagy erdő, a Vágyom egy nő után és a Vilja dal is. Magyarul, németül, szlovákul énekeltek a vendégművészek, Klein Ottokár azonban megjegyezte, hogy Lehár dalai magyarul hangzanak a legszebben…

A kiállítást, amely először Komáromban, majd Pozsonyban a Magyar Kultúra Múzeumában volt látható, a kölcsönadó Duna Menti Múzeum nevében dr. Csütörtöky József mutatta be. A paneleken gazdag képanyaggal, magyar és szlovák ismertetőkkel Lehár Ferenc életútja és munkássága elevenedik meg.

Egy installáció a századforduló hangulatát idézi, érdekessége az a katonakarmesteri uniformis, amelyet a budapesti Hadtörténeti Múzeum bocsátott a kiállítás kurátorai rendelkezésére. Lehár losonci éveire egy 1892-ben készült fotográfia emlékeztet, amelyen
a Vigadóban lezajlott operettelőadás szereplőit örökítették meg.

Lehár Losoncon 1892-ben

A zenekart dirigáló Lehár a kép előterében, babérkoszorúval egyik, karmesteri pálcával a másik kezében hevert a katonatisztekből és hozzátartozóikból verbuválódott szereplőgárda előtt.

A Nógrádi Múzeum és Galéria, a Csemadok Losonci Alapszervezete, a Duna Menti Múzeum, a Lehár Ferenc Polgári Társulás közös rendezvényét támogatta Besztercebánya és Nyitra Megye Önkormányzata, valamint az Emberi Erőforrások Minisztériuma.

A kiállítás 2021. november 7-ig látható Losoncon a Nógrádi Múzeum és Galéria termeiben.

Forrás:  itt

A tavaly megjelent új, Lehár Ferenc életét, pályáját, műveit ismertető, számtalan fotóval illusztrált könyv egyik fejezete kitér Lehár Ferenc és Kálmán Imre baráti kapcsolatára. Két képen látni együtt őket (68. oldalon), köztük ezen:

Lehár Ferenc, Eggerth Márta (Budapest, 1912. április 17. – Rye, New York, 2013. december 26.), magyar származású amerikai koloratúrszoprán énekesnő, Kálmán Imre  (a felvétel ideje: 1933-ban)

Megtaláltam a kép forrását.

Marta Eggerth in 1933 with the composers Franz Lehar, left, and Emmerich Kalman. (Courtesy of Manhattan School of Music/Marta Eggerth) (Courtesy of Manhattan School of Music / Marta Eggerth)

The Washington Post | April 12, 2012

 :-)

Fergeteges turné! Nagy Ibolya és Klemen Terézia Facebook oldalán megannyi felvétel mutatja, hogy ami tavaly nem jöhetett létre, az idén teljes mértékben sikerült! Öröm látni, hogy a rádiós Nagy Ibolya újra csodálatos színpadi operettprimadonna.

Klemen Terézia és Margitay Zoltán Az operettkirály - Lehár Ferenc életútja című könyvük (2020) zenés bemutatóinak eddigi állomásai  (amikről tudomásom volt/van):

Felvidéki és magyarországi helyszínek - 2021-ben:

• Június 16. – Pozsony, Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeum – Brämer-kúria
• Július 8. – Ipolyság, Menora Saag Centrum Artis
• Július 27. – Rimaszombat, Csillagház
• Július 30. – Fülek, Magyar Közösségi Ház
• Augusztus 6. – Komárom, Egressy Béni Városi Művelődési Központ
• Augusztus 11. – Sopron, Lenck-villa kertje
• Augusztus 25. – Párkány, Városi Múzeum, 16 órakor
• Augusztus 25. – Érsekújvár, Csemadok székház, 19 órakor
• Szeptember 1. – Dunaszerdahely, Vermes-villa  (Kortárs Magyar Galéria).
• Szeptember 8. – Nagymegyer, Plauter Kúria
• Szeptember 9. – Budapest, Fészek Művészklub – Kellér Szalon
• Szeptember 13. – Dél-Komárom, Aranytál Étterem Rendezvényterme
• Szeptember 15. – Győr, Újvárosi Művelődési Ház

A könyvbemutatók sorában következik:

•  Szeptember 28. – Esztergom, Laskai Osvát Antikvárium
•  Szeptember 30. – Losonc,...

Megemlítendő az is, hogy a könyvbemutató- 'turnén"  állandó koncert-közreműködő Nagy Ibolya énekművésznő, primadonna és színésznő.

A kötetet a Pro Museum Polgári Társulás, Észak- és Dél-Komárom Önkormányzata, a Nemzetpolitikai Államtitkárság és a Kultminor támogatásával, 700 darabos példányszámban adta ki 2020-ban.

Áthoztam ide smaragd fórumtárs bejegyzését a "Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969)" topicból - ott a 2278. sorszám alatti

Tiszteletednek ezt a jelét átengedem annak, aki értékelni tudja... 

Elkezdődtek A mosoly országa olvasópróbái a Budapesti Operettszínházban, Lehár Ferenc műve alapján. A neves brit rendező, Stephen Medcalf ismertette koncepcióját a társulattal.

Az Origo cikke és a rendezővel készült interjú (Video): itt

„A mosoly országa Lehár Ferenc pályafutásának egyik legmeghatározóbb darabja, életművének összefoglalója, amit ő maga legjobb alkotásának tartott. Az operai igényességgel megkomponált háromfelvonásos operettet 1929-ben mutatták be Berlinben. Zenei jellegét és történetét az akkor divatos keleti motívumok inspirálták: a bécsi arisztokrata tábornok lánya, Liza és a kínai trónörökös, Szu Csong herceg szerelmét meséli el.

Bár a műfajtól megszokott módon nincs híján humornak, játékosságnak,

A MOSOLY ORSZÁGA A KIBÉKÍTHETETLEN VILÁGNÉZETI ELLENTÉTEK, KULTURÁLIS ÉS TÁRSADALMI KÜLÖNBSÉGEK KOMOLY KÉRDÉSEIT JÁRJA KÖRÜL,

és ez a világ első operettje, amely nem vidám végkifejlettel zárul.”

„A mosoly országa egy operai hangvételű darab, a jin és jang filozófiájának megnyilvánulása. Ez a dualitás a színészi játékban, valamint a vizuális megvalósításban is érzékelhető lesz" - mondta a brit rendező a társulatnak. „Az első felvonás Bécsben játszódik, ahol a jin érvényesül: nőies, lágy formák, érzelmes, intuitív hangulatok és hideg színek érvényesülnek a képi világban. A pekingi palotában a maszkulin jang dominál: szögletes formák, harsány, élénk, meleg színek, a racionalitás jellemzi a látványvilágot is."

Bede-Fazekas Zsolt kérdezett a Balatonról és a Lehár könyvbemutatókról.

YouTube – Nagy Ibolya internetes portálja: Podcast

Premier dátuma: 2021. aug. 18.

Innen is, szeretettel gratulálok Nagy Ibolyának, operettprimadonnának, mai születésnapja alkalmából! Mint egykori rádiós műsorvezetőt is, számon tartjuk Ibolyát, hiszen a Művésznő hét éven át volt a Dankó Rádió „Túl az Óperencián” operettműsorának házigazdája, motorja, lelke. Műsorának megszűnése után is napi rendszerességgel hallhatjuk őt az ismétlő adásokban, kora reggel a rádióban.

 Kívánok Nagy Ibolyának ezen a szép ünnepén sok boldogságot, további sikeres színpadi- és koncertfellépéseket, alkotókedvet, jó egészséget!

Búbánat

765

smaragdnak ajánlva:)

A Lehár-operett a magyarság, a szerelem maga

Írta: Pósa Homoly Erzsó

 2021.07.29  Felvidek.ma

"Akik pedig Rimaszombatban megvásárolták a kiadványt, örök emléket szereztek otthonukba is.

A nagyon szép kivitelezésű könyv betekintést nyújt a zeneszerző családi életébe, zenei indulásába, Kálmán Imréhez fűződő barátságába, a világháborúk idején kifejtett tevékenységébe, Komáromhoz fűződő viszonyára. Megtaláljuk a könyvben Lehár művészetének összefoglalását is.

A sikeres könyvbemutatót Rimaszombatban, a Csillagházban a Szövetség a Közös Célokért Rimaszombati Területi Irodája és a Rákóczi Szövetség Gömörben Polgári Társulás szervezte, karöltve a komáromi Lehár Ferenc Polgári Társulással július 27-én."

Lehár Ferenc – a magyar Operettkirály

kurier.plus

Lehár Ferenc egy 1906-ban készült fényképen. (Forrás: Wikimedia Commons)

"Lehár Ferenc új utat nyitott a nyugat-európai operett történetében. Sikerült új életet lehelnie az első aranykora után megfakulni látszó műfajba. A pályafutása csúcsán tündöklő magyar zeneszerző géniuszának köszönhetően a 20. század első évtizede az operett újjászületését eredményezte. Lehár minden újabb operettel egyre magasabb szintre emelte az előadásokat. A magukkal ragadó zenei formák egyre eredetibbek és kifinomultabbak lettek, miközben a hangszerelés is folyamatosan gazdagodott. A lehári operett ezeknek a vonásoknak köszönhetően hódította meg a nagyvilág színpadait."

"Lehár Ferenc az ausztriai Bad Ischlben hunyt el 1948. október 24-én életének hetvennyolcadik esztendejében. Több mint harminc operettet és operát írt a legkülönbözőbb változatokban – a könnyű vidám operettektől kezdve az olyan fennkölt monumentális operai igényű művekig, amelyek még magának Verdinek is dícséretére válnának. A magyar zeneszerző és karmester előkelő helyet foglal el a zene történetében, mint az egyik legkiválóbb operettszerző. Hatása a műfajra annyira jelentős volt, hogy nem túlzás azt mondani, hogy ő alkotta meg a modern operettet. Ismert az egész világon, a legnépszerűbb zeneszerzők egyike. Lehárt leghíresebb operettje, A Víg özvegy tette halhatatlanná, maga a mű pedig 1905-ös premierje óta folyamatosan jelen van a világ zenei színpadain. Az operett dalait tartalmazó lemez a mai napig több tízmillió példányban kelt el."

Lehár emlékműve a bécsi Stadtparkban (Forrás: Wikimedia Commons)

Lehár, az operettkirály szellemisége elevenedett meg Ipolyságon

Írta: Felvidék.ma - 2021.07.09

Az operett világa került reflektorfénybe az ipolysági Menora Saag Centrum Artis épületében tartott július 8-ai rendezvényen. Lehár Ferenc munkásságába, életébe és szellemiségébe nyerhettünk bepillantást a különleges, operettslágerekkel gazdagított könyvbemutatón, melyen Klemen Terézia és Margitay Zoltán közös kötetét ismertette a szerzőpáros. Az operettdallamok Nagy Ibolya operettprimadonna előadásában csendültek fel.

„Komáromi gyerek vagyok”

Írta: Benyák Mária

 2021.06.17.  Felvidék.ma

"Aki részt vett Pozsonyban a Szlovák Nemzeti Múzeum – Magyar Kultúra Múzeumában a Több mint szomszéd – Magyar kulturális hét keretében megrendezett Lehár Ferenccel kapcsolatos beszélgetésen, zenés műsoron és kiállítás-megnyitón annak még sokáig fülében visszhangozhattak az ott elhangzott okos gondolatok, a zeneszerző örökzöld dallamai és tudatosíthatta, hogy újra és újra beigazolódik, az operett komoly helyet érdemel a zene világában, az egész kultúrtörténetben."

"A rendezvényen jelen volt a Bécsben élő közeli rokon, Lehár Ferenc húgának unokája, Lehár Mikes Zsuzsa és férje is."

"A rendezvény vendége volt Baranyi Ferenc Kossuth- és József Attila-díjas költő, író, aki részletesen szólt arról, miként ismerte meg a zeneszerző dalait, majd később teljes operettjeit."

"Klemen Terézia, a komáromi székhelyű Lehár Ferenc Polgári Társulás alapítója és elnöke arról beszélt, hogy zenekedvelő családban nevelkedve, zeneszerető emberként tudatos elhatározásból alapította a társulást és vállalta fel a Komáromban 1870. április 30-án született zeneszerző emlékének ápolását."

"Tavaly, születésének 150. évfordulója alkalmából Klemen Terézia Margitay Zoltánnal közösen könyvet jelentetett meg értékes dokumentumokkal, fényképekkel, eddig ismeretlen anyagokkal kiegészítve Az operettkirály – Lehár Ferenc életútja címen."

"A társszerző, Margitay Zoltán szintén jelen volt a beszélgetésen, aki ugyancsak értékes ismeretekkel gyarapította a közönséget a zeneszerzőről....Tőle tudtuk meg azt is, hogy felesleges temetni az operettet, van közönsége, van népszerűsége és maga Lehár a legkedveltebbek egyike. Tizenöt évre visszamenően a statisztikák szerint Johann Strauss után éppen az ő művei szerepelnek a világ színpadjain a legtöbbet."

"Az élvezetes beszélgetést mintegy megkoronázta Nagy Ibolya operettprimadonna és Klein Otokár operaénekes szereplése, akik a zeneszerző operettjeinek dalaiból mutattak be válogatást..."

Magyarország Pozsonyi Nagykövetsége és a Magyar Kulturális Intézet Pozsony szervezésében

Június 16-én, szerdán 15.30 kezdettel szervezik meg A komáromi operettkirály című rendhagyó kiállításmegnyitót A Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma pozsonyi központi épületében.

Lehár Ferenc, a bécsi operett megújítója, a XX. Század egyik legkiválóbb és legünnepeltebb operettkomponistája 151. évvel ezelőtt született Észak-Komáromban. Bár életét nagyobb részt Bécsben töltötte, haláláig elszakíthatatlan szálak kötötték a magyar nyelvhez és a magyar gyökerekhez.

Munkásságát Baranyi Ferenc Kossuth- és József Attila-díjas költő, író, műfordító méltatja. Beszélgetőtársa Klemen Terézia, Az operettkirály – Lehár Ferenc életútja című könyv társszerzője. (A másik társszerző: Margitay Zoltán)

Keresem az Operettszínház oldalán, de nem találom, hogy pótolnák a tavaly november 11-re meghirdetett Lehár Gálát  - ("Vágyom egy nő után" - Operettgála Lehár Ferenc születésének 150. évfordulója tiszteletére) 

A pandémia idején maradt el, s akkor azt mondták az Operett illetékesei, hogy a járvány lecsengése után pótolni fogják az elmaradt előadást. 

A jegyet még őrzöm, nem váltottam át kuponra, de más operett-előadásra sem cseréltem át,  az árát nem kértem vissza. Titkon még reménykedem, hogy a Színház vezetése nem felejtette el ezt a programot és a következő évad elején megvalósítani fogja. 

Ugyanez a helyzet a másik nagy magyar operettkomponista, Huszka Jenő évfordulós, meghirdetett operettgálájával, ami tavaly ugyancsak elmaradt az Operettszínházban!

Az operett királyaként számontartott Lehár Ferenc 1889-ben felvette a császári-királyi mundért, és tagja lett az apja által vezetett bécsi 50. gyalogezred zenekarának. 1890-ben a saját útját kezdte járni; megpályázta és elnyerte a losonci 25. gyalogezred karmesteri státusát.

Körkép.sk. 2021. március 30; április 4.

„Sírtak, ríttak a losonci leányok...- emlékezzünk Lehár Ferencre 1.

https://korkep.sk/cikkek/kultura/2020/03/30/sirtak-rittak-a-losonci-leanyok-emlekezzunk-lehar-ferencre-1/

„Sírtak, ríttak a losonci leányok...- emlékezzünk Lehár Ferencre 2.

https://korkep.sk/cikkek/kultura/2020/04/01/sirtak-rittak-a-losonci-leanyok-emlekezzunk-lehar-ferencre-2/

Ismert, hogy Nagy Ibolya, énekesnő, operettprimadonna, sok éven át a Dankó Rádió „Túl az Óperencián” házigazdája, szerkesztő-műsorvezetője (műsorának megszűnését követően napi rendszerességgel, a régi adások ismétléseit hallhatjuk kora reggel a rádióban) már egy ideje új műsorával jelentkezik a YouTube csatornáján:   

„A mosoly muzsikusai, avagy Szép a világ - Rivaldafényben az operett.”

Nagy Ibolya énekesnő a YouTube-on: "podcast"-sorozattal jelentkezik  (telefoninterjúk...) 

https://www.youtube.com/channel/UCyVy7XqZb6QEs7rqVIgXOaA

Az adást „keretbe” foglalja Lehár Ferenc kései operettjéből felcsendülő szép dal, Szabó Miklós operaénekes énekhangján – rádiófelvételéről:

Lehár Ferenc – Ludwig Herzer, Fritz Löhner-Beda - Szenes Andor – Dalos László: Szép a világ

https://www.youtube.com/watch?v=t-8081IODHo&ab_channel=Istv%C3%A1nSzekeres

• Georg dala: „… Szép a világ, ha a szívünkben nyílt száz virág, szép, nézni szép egy lány ábrándos tekintetét. Szép a világ, ha a csillagos ég néz le ránk, szép, élni szép, s várni mint szép…tündérmesét…” (Szabó Miklós és a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Várady László) - 1956

E mellett egy másik Lehár-operettből, az ÉVA című műve keringőjének dallamait is hallhatjuk ("aláúsztatva") a podcastokban.

A Katolikus Rádió Dallamív című műsorának 2021. április 30-i adásában, születésének 151. évfordulóján Lehár Ferencre emlékezett a szerkesztő-műsorvezető, Boros Attila.

Az adás ezen a linken visszahallgatható:

katolikusradio - archivum

A műsorban az alábbi dallamok csendültek fel:  

• Lehár Ferenc -  Ludwig Herzer, Fritz Löhner - Harsányi Zsolt: A mosoly országa

- Bevezető kórus és Liza belépője, I. felv. (Osváth Júlia, km. a Földényi-kórus és a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Rubányi Vilmos) – A Rádió Dalszínházának bemutatója - keresztmetszet, 1957. március 14., Kossuth Rádió, 19.10 – 20.00)

 „- Éljen sokáig! Éljen sokáig! Éljen ő!! /- Egy nőnek mindig jól esik az ilyen szép fogadtatás! Bók csinosítja a nőt, a siker teszi őt hevesen lobogóvá, s felgyúl a láng!.../Flörtök, miért gyötörtök, nektek szívemet adni kár! Más kell, lángolás kell, édes öröm kell végre már!... /Szív, szív mindig remél, el jő a mély nagy szenvedély! Arra ébredünk, hogy halkan hív egy csendes szó, egy másik szív!... Hív, hív, hallod szavát, rohansz felém száz kínon át!  Összetört martalék lesz a szív, mégis arra hív, arra hív!...”

- Liza és Szu-Csong szerelmi kettőse, II. felv. (Szív-kettős) - (Németh Marika és Baksay Árpád, km. a Fővárosi Operettszínház Zenekara) – A Fővárosi Operettszínház 1962-es előadásának hangfelvételéről)

 „- Lótuszvirág! Érted élek csupán!... /Szív, hogyan tudsz így tele lenni, mondd? Hogyan fér beléd ennyi vágy és tűz? És ennyi láz? Ennyi édes gond? Hogyan zenghet száz mély melódiát egy szívdobbanás?…/- Hogy lehet a láz, mely megbabonáz ilyen édes vágy, ilyen lágy! Olyan ez a szerelem, mint egy édes költemény! Drágaságom, aranyos férjecském, imádlak én!"

- Szu Csong dala, I. felv. (Simándy József, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás) - A Rádió Dalszínházának bemutatója – teljes felvétel: 1971. november 11., Kossuth Rádió, 19.35 – 21.29

„Egy dús, virágzó barackfa ágát állítom kincsem ablakába a holdas május éjjelén. Egy dalt dalolok vágyakozva halkan, és cseng a vágy, mint színezüst a dalban a holdas május éjjelén.…” 

• Lehár Ferenc – Paul Knepler, Ludwig Herzer, Fritz Löhner-Beda - Harsányi Zsolt – Erdődy János: Giuditta

- Ottavio áriája (Molnár András, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Oberfrank Géza) – A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1982. szeptember 13., Kossuth Rádió 20.19 – 22.00

„... /Ó, te vagy a napfény, a ragyogás az égbolt kékjén. Ha te nem vagy velem, oly üres a nagyvilág. Az égen felhők, és elhervad száz virág! Ó, te vagy a napfény, te vagy a tűz a szívem mélyén! Az életem tiéd és a szíved már enyém! Közös a sorsunk, mert szeretlek téged én! Mikor az időnk üzeni nékünk: itt az idő, most ez az óra szerelemé! Elmondom halkan, varázsos dalban. Rajongva száll a szerenád szíved felé! Egyetlen nő! Gyönyörű nő! … Szeretlek én! Te vagy a szép napfény!” 

• Lehár Ferenc - Victor Léon - Leo Stein: A víg özvegy /”Die Lustige Wittwe”/

- Camille de Rosillon  és Valencienne "Pavillon-duettje", II.  felv.:   (Erika Köth és Ilosfalvy Róbert,  közreműködik a Symphonie-Orchester Graunke, vezényel:  Willy Mattes) - 1967
(CD - EMI Classics, 2006)

Sieh dort den kleinen Pavillon, er kann höchst diskret verschwiegen sein! O, dieser kleiner Pavillon plaudert nicht ein Wörtchen aus, o nein! Dunkel uns umfängt nimm, was Liebe uns schenkt! Komm in den kleinen Pavillon, komm zum süssen Rendezvous, o Du!

- Nyitány (Bécsi Filharmonikusok – vezényel a szerző, Lehár Ferenc) – archív, stúdiófelvételről

Tavaly az osztrákok készítettek a 150. születésnapi évforduló alkalmából doku-játékfilmet   Lehár Ferencről. 

Bővebben ezen a linken – és fotók a filmből és a filmforgatásról:

https://www.fortv.at/projekte/

Szép Lehár-portréfilm ez -  az életút és a művészpálya főbb állomásain és  műveinek zenés-filmes illusztrációin túl  betekintést enged  a zeneszerző privát szférájába ls, és tbk.  múzeális értékű, archív filmkockákon látni a komponistát bécsi palotájához tartozó kertjében, amint a kerti kis tavacska partján aranyhalaknak szór morzsákat, vagy éppen  teknősbékákkal foglalatoskodik... 

Valami olyasmit ígértek, hogy egy filmet készítenek életéről a 150. szülinapra, ami tavaly volt. Erről tudtok valamit?

A Kálmán Imre életéről készült egy film, de hogy Lehárról lenne-e életrajzi film nem rémlik.

"Ich über mich - Franz Léhar" (Portrait des Komponisten) - YouTube

Talán ez lenne az, gondolom.

Szinetár Miklós: Lehár Ferenc, az operettkirály

2021. február 12., 10:05

Kevés olyan kerek életutat ismerünk a zeneszerzők között, mint Lehár Ferenc története. Erről a kerek életről megjelent egy nagyon teljes könyv Klemen Terézia és Margitay Zoltán együttműködéséből: Az operettkirály, Lehár Ferenc életútja, a Pro Museum Polgári Társulás kiadásában.

Megragadóan átfogó ez a könyv, szinte mindent megtudunk a különlegesen tehetséges zeneszerzőről. Szó van benne a családról, a komáromi születésről, a fiatalkorról, a prágai tanulóról és az indulásról, arról, ahogy elkezdi zenében kiteljesedő életét. Nem volt könnyű az indulás, nehéz volt a kezdet. Az is előfordult, hogy kinevették, de azután jött az első siker az Arany és ezüst keringő, majd a Bécsi nők, A drótostót – és elindult egy nagy karrier.

A világban ma legtöbbet játszott operett A víg özvegy. Ennek a jövedelméből már négyemeletes bérházat vett Bécsben Lehár Ferenc. A darab születésének körülményei bonyolultak, izgalmasak, várakozásokkal és félelmekkel telve, és diplomáciai bonyodalmaktól terhesek. De végül is világsiker lett! A könyvből megtudhatjuk azt is, hogy még Afrikában a Viktória-tónál is előadták.

Szó van a könyvben a Cigányszerelemről, amely a leginkább magyar műve Lehárnak, aki bár bécsi zeneszerző volt, mindig is magyarnak vallotta magát. Megismerkedünk Lehár Ferenc és Kálmán Imre kapcsolatával, olvashatunk Lehár és Puccini barátságáról, és figyelemmel kísérhetjük sorsát az első világháború idején. Lehár a világháború után érte el sikereinek csúcsát, akkor már mindenütt ismerik. A Cárevics világsikert arat, és megszületik A mosoly országa, ez a már operai igényű remekmű. Ebben a darabban éneklik az egyik legnépszerűbb tenoráriát: „Vágyom egy nő után!” A dalt a nagy tenoristának, Richard Taubernek írta, akivel már korábban barátságot kötött. A Tauber-dal zenei fogalom lett. A könyvben megismerhetjük Lehár életét a világválság és a második világháború idején is. Az életművet „hattyúdala”, a Garabonciás fejezi be.

A kötetben találunk olyan ritka kincseket is, mint amilyen Lehár Ferenc írása az operett alkonyáról. A könyv nemcsak gazdag, hiszen Lehár összes művével megismerkedünk, hanem szép is. Gazdag képanyaggal rendelkezik, szépen szerkesztett, olvasmányos a szöveg, hasznos kiadvány. Napjainkban, amikor olyan nagy divat a feledés, méltó emléket állít egy különleges muzsikusnak.

(Megjelent a felvidéki Előretolt Helyőrség 2021. januári számában)

Tegnap este a Youtube-on sugárzott „Lehár és kortársai” online premier-műsor visszanézhető.  (45 perc)

Az interneten elérhető ezen a linken:

https://www.youtube.com/watch?v=CGy3nsnj2Kg&ab_channel=KomaromMsks_vmk

Az irodalmi szemelvények között elhangzó dalok és az énekszámok előadói:

A zongoránál: Bertók István

- A víg özvegy – Daniló belépője: „Az orfeum tanyám, ott békén hagy hazám”  (Derzsi György)

- A cárevics – Szonja áriája: „Jön majd egy férfi”  (Becse Szabó Ilona)

- Luxemburg grófja – Angéla dala: „Hazugsággal szívembe miért jártam én?” (Becse Szabó Ilona)

- Bécsi asszonyok – Katonarmester-dal: „A banda élén” (Derzsi György)

- A mosoly országa – Szu Csong és Liza szerelmi kettőse /„Szív-kettős”/: „Szív, hogyan tudsz így tele lenni, mondd?”: (Becse Szabó Ilona és Derzsi György)

- A víg özvegy – Daniló és Hanna szerelmi kettőse: „Ajk az ajkon” (Becse Szabó Ilona és Derzsi György)

Az irodalmi összeállításban  - Lehár Ferenc méltán ismert operettjei mellett -  olyan magyar költők és írók műveiből kapunk ízelítőt, mint Kafka Margit, Somlyó Zoltán és Kosztolányi Dezső.

Az előadók:

Culka Ottó, Domonkos Pál, Gál Tamás, Hanusz Zoltán, Kiss Szilvia, Mokos Attila és Rák Viktória.

Szerkesztette: Varga Emese

Készült a komáromi Egressy Béni Városi Művelődési Központ megbízásából.

(2021. április 30.)

Elkezdődött...

Lehár és kortársai – zenés-irodalmi összeállítás - online

A YouTube oldalról

Premier dátuma: 2021. ápr. 30.

Kezdés: 20 órakor

A Lehár 150 programsorozat online rendezvénye

Közreműködnek: Becse Szabó Ilona, Bertók István, Culka Ottó, Derzsi György, Domonkos Pál, Gál Tamás, Hanusz Zoltán, Kiss Szilvia, Mokos Attila és Rák Viktória.

Szerkesztette: Varga Emese

Kamera és utómunka: Görözdi Szilárd és Domján Gergely

Hangmérnök: Varga Attila

Fővilágosító: Dobosi Gyula

Készült az Egressy Béni Városi Művelődési Központ megbízásából.

 A Lehár és kortársai online műsor a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával készült.

A tavalyi, 150. születési évfordulóra tervezett ünnepi zenei és egyéb megemlékező események a járványhelyzet miatt elmaradtak, sajnos a mostani 151.-kel sem járunk jobban...

http://www.operett.hu/index.php?inc=cikk&cikkId=312&menuId=24

Lehár Ferenc a Fejlődésem útja című önéletrajzi írásában így fogalmazza meg ars poeticáját: „A zenekedvelő bécsiek azt várják az

Lehár Ferenc (Komárom, 1870. április 30. – Bad Ischl, 1948. október 24.)  

operettől, hogy felvidítsa őket a mindennapi fáradozásuk után, és azt is, hogy segítsen a problémáikat elfelejteni. Azt az örömöt várják tőle, amely elfog minden jó kedélyű, ártatlan lelkű embert, ha kellemes muzsika cseng a fülébe, s annak ritmusa hasonló rezdüléseket kelt lelkében is… Az operettszerző nem írhat spekulatív, lélekmarcangoló zenét; egyszerűnek, népiesnek kell maradnia. Ez bizony nehéz – nehezebb, mint általában hinnők. Nem szabad többet akarnia, mint azt, hogy operettszerző legyen, ám óvakodnia kell a banalitástól és nem szabad csorbát ejtenie muzsikusi méltóságán. Ha szabad szólanom az operett jövőjéről, azt mondanám, hogy egyre tartalmasabb lesz, s közelíteni fog a vígoperához.”

Lehár Ferenc: Arany és Ezüst - keringő

André Rieu & His Johann Strauss Orchestra performing Gold & Silber in front of Hofburg Palace, Vienna. 

Lehár Ferenc: Garabonciás – Állami Déryné színház bemutatója - képes füzet  - "Vándordiák"

A Kossuth Rádióban minden szombaton délután jelentkező Operettparádé című műsor ma az 1848/49-es forradalom és szabadságharcunk emlékét felidéző és megjelenítő két dalszínházi produkció - „Mária főhadnagy”; „Garabonciás”  - keletkezését, történetét és zenéjét állította középpontjába.

A szerkesztő Babucs Kriszta ezúttal is Kiss-B. Atilla operaénekes, a Budapesti Operettszínház főigazgatója és Nemlaha György, dramaturg, zenei író bevonásával készítette és vezette operettműsorát.

[...] 

• Lehár Ferenc - Innocent-Vincze Ernő: Garabonciás  (A "Cigányszerelem" átdolgozott változata)

 (A vándordiák címmel rádiófelvétel készült a dalműből – de abból most a műsorban nem hangzott el részlet)

mediaklikk.hu

Az időskálán: 15:06:20 -

- Körösházy Ilona dala: „Szép vagy Erdélyország, szebb, mint a mennyország” – és csárdás   (Barabás Sári, km. Koncertzenekar,  vezényel: Vincze Ottó) – 1943

https://hangtar.oszk.hu/gramofon/szep-vagy-erdelyorszag/

https://www.youtube.com/watch?v=s0UXt11sHUM&ab_channel=AttilaPocze

- Józsi, diák dala: „Utam muzsikálva járom, búsan keresem a párom…” (Sárdy János)

- Ághy Péter dala: „Deres már a határ, őszül a vén betyár, rá se néz már sohasem a fehérnép” (az előadót nem nevesítették a műsorban; tippem:  Hámory Imre)

- Filmhíradó online

1943. MÁRCIUS
MAGYAR VILÁGHÍRADÓ 993.

Lehár Ferenc Garabonciás című dalművének díszbemutatója az Operában a szerző vezényletével  - 1943. február 20., ősbemutató

A bemutatóról egy perces híradófelvétel maradt fenn - a zenei anyagát most teljes egészében bejátszotta a rádióban a  szerkesztő: 

https://filmhiradokonline.hu/watch.php?id=4946

Énekel: Udvardy Tibor, Orosz Júlia, Osváth Júlia, Hámory Imre, km. a Magyar Királyi Operaház Énekkara és Zenekara, vezényel: Lehár  Ferenc!

Rendező: Nádasdy Kálmán

Díszlettervező: Oláh Gusztáv 
társdíszlettervező: Fülöp Zoltán

Jelmeztervező: Márk Tivadar

Koreográfus: Nádasi Ferenc

Lehár Ferenc: Arany és ezüst - keringő - ennek a darabnak számomra az egyik legjobban sikerült koncertfelvétele a YouTube-ról: 

Vladimir Fedosejev conducting the Wiener Symphoniker 

(Springtime In Vienna 98)

Kálmán Imre és Ábrahám Pál is mehet még a listához vagy Sigmund Romberg, ha már az operettnél tartunk, de még Jacobi Viktor is picit, bár ő hamar meghalt.

Kapcs. 736. sorszám

Ismétlés: hamarosan a Bartók Rádió műsorán,  14:10 – 15.00

Gálaest Lehár Ferenc operettjeiből – (részletek)

Km.: Rost Andrea, Eva Lind, Placido Domingo, José Carreras, Thomas Hampson (ének),

Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara, vezényel: Marcello Viotti

 (Bad Ischl, Kaiservilla, 1998. július) 

Bizonyára szubjektív válogatás az alábbi lista, lehetne még sok más magyar kiválóságot felhozni, más szempontok szerinti csoportosítást is elképzelni - akik "meghódították a világot".

E névsorban minden személy méltatása szerepel, de itt most csak Lehár Ferencől leírtakat másolom át ide:

Tíz magyar alkotó, aki meghódította a világot

„A Magyar kultúra napja tiszteletére összegyűjtöttünk tíz jeles XX. századi magyar művészt, akik a világ minden égtája felé elvitték a magyar kultúra jó hírét.”

/2021. 01. 22. - 06:03 - Híradó.hu/

Kodály Zoltán

Cziffra György

Kertész Mihály

Victor Vasarely

Zsigmond Vilmos

Bartók Béla

Kertész Imre

Robert Capa

Szabó Gábor

Lehár Ferenc

Lehár Ferenc, a leghíresebb magyar operettek írója, bár élete nagy részét Ausztriában élte le, mindig magyar állampolgár maradt. A szerző nevéhez összesen 31 operett fűződik, a legtöbbnek Bécsben volt a premierje, de valamennyit rövid időn belül Budapesten is műsorra tűzték. Világsikert aratott a Luxemburg grófja, a Cigányszerelem és A mosoly országa című darabja, gyakran játsszák A három grácia, A cárevics, a Paganini, a Friderika és a Giuditta című műveit is. Lehár egyedi, több szempontból formabontó, fantáziadús, színes ötletekkel teli műveivel megújította az akkor már sablonossá merevedő bécsi operett stílusát.

A magyar operett egyik úttörője volt, aki műveivel nemzetközileg elismertté és méltán népszerűvé tette ezt a ma már hungarikumnak számító műfajt. Sokatmondó, hogy Bécsben az a mondás járta: "A zenés színpadnak három műfaja van: az opera, az operett, és Lehár.

Budapesten jelenleg a Liszt Frenc Könyv - és Zeneműboltban (VIII. Kölcsey u. 1.) és a Rózsavölgyi és Társa Könyvesboltban (V. Szervita tér 5.) kapható a tavaly októberben megjelent, Lehár Ferenc életútját ismertető, számos képpel illusztrált, érdeklődésre számot tartható könyv - korlátozott példányszámban.

• Kampis Antal - Pásztor Gizella - Staud Géza (szerk.): A Kultúra világa 3. - A képzőművészetek. A zene. A színház és a film (Budapest, 1960)

A Zene - Gál György Sándor: A könnyű múzsa

"A magyar világsikerek útján"

A történetet feltétlenül Lehár Ferenccel (1870—1948) kell kezdenünk, akit — talán némi szeretetteljes túlzással — nem egy méltatója ifj. Johann Strauss egyenes örökösének tart.

Az ifjú Lehár Prágában végzi stúdiumait. Az első zeneszerzési útmutatásokat nem kisebb mestertől kapja, mint Antonin Dvorzsáktól, aki figyelmezteti a fiatal akadémistát, hogy inkább zeneszerzői stúdiumokkal foglalkozzék, mint a hegedűjátékkal (Lehár ugyanis hegedűsnek indult), mert ez a terület jóval több sikert ígér, mint a hangszerrel való bajlódás.
A prágai akadémia elvégzése után Lehárral, a fiatal katonakarmesterrel találkozunk, aki a szokásos „kincstári” vándorlás közepette eljut Losoncra is. Egy afférja támad, amelyben az ifjú karmester nagyon derekasan, nagyon önérzetesen megállja a helyét, de amely mégiscsak kettéroppantja pályafutását. Távoznia kell a hadseregtől. Apja — katonakarmester maga is — kétségbe van esve, hogy egy „erarisch” fiú kicsöppenjen a közszolgálatból és állástalan, de mindenekfelett: egyenruhátlan vagabundusként járja a világot. Gyorsan elszegődteti hát a fiút a tengerészeti zenekarhoz, ahol mélységes unalom, csend és töméntelen munkalehetőség vár rá. A pólai hadikikötőben nem túlságosan gyakori a zenekari koncert, viszont az ifjú Lehár Ferencben csakúgy duzzad a munkakedv. így hát nekilát és rendkívüli könnyedséggel, biztonsággal veti papírra, első jelentős művét, a vígoperai stílusban megírt Kukuschkát. A sikert nem lehet egetverőnek nevezni, de mégis csak jelentős dolog, hogy a névtelen kis pólai katonakarmester megjelenik Berlin és Budapest operaszínpadán és boldogan hajlong, megköszönve a kitüntető tapsokat, azon gondolkodva, miből is fizeti vissza majd a töméntelen kölcsönt, ami lehetővé tette az utazást, a frakkot, a plasztronos inget, az elegáns lakkcipőt és azt a töméntelen más kiadást, amivel egy sikeres szerző első európai körútja jár.
Ezek a gondok azonban szinte percekig tartanak csupán, hiszen hat esztendővel a Kukuschká (1896) bemutatója után a könnyed műfaj mestereként lép színpadra, megkomponálja a Drótostótot (1902) és ettől kezdve pályája nyílegyenes. A Drótostót megérdemelt sikere után ugyanis a Víg özvegy-gyel (1905) jelentkezik, amelyet életrajzírói joggal neveznek telitalálatnak. Mulatságos, szatirikus szövegkönyv — mulatságos, pikáns, csupadallam muzsika, mely természetesen ölti magára az operett különböző dal- és táncformáit.
Megcsendíti az érzelmes hangot csakúgy, mint a gúny és vidámság csípős hangzatait s mindezt oly mulattatóan, oly játékosan cselekszi, hogy az operetthallgató a színházból nemcsak mosolyt, vidámságot visz magával útravalóul, hanem jónéhány behízelgő, mesterien megformált dallam kedves emlékét is.

A Luxemburg grófjától — a Mosoly országáig

Sikert siker követ. Négy évvel a Víg özvegy bemutatója után megjelenik a Luxemburg grófja (1909), alig egy évvel később a Cigányszerelem (1910). A világháború félelmetes esztendeiben sem hallgat, ekkor írja a Pacsirtát. Bécs úgyszólván még a nagy csatavesztés agóniájában hever, mikor Lehár, a nagy mulattató már jelentkezik a Kék mazúrral. És ez a mester, aki oly mélyen átérezte Bécs háromnegyedes ütemét, ez a hallatlan tanulékony, kaméleonként változó muzsikus hamarosan a Tangókirálynő- vel lép színpadra, majd ismét egy világsiker: Frasquita, aztán megint a vadonatúj táncmelódiák és táncritmusok visszhangja: A három grácia (1922).
A Tangókirálynőben már megkísérli a világváros új lelkiségének, a világvárosok új tánckultúrájának operettben való összefogását.

A három gráciában még tovább megy: itt már a jazz-szel kacérkodik.

A világsikerek mestere is megkóstolja a bukás keserű kenyerét. A sárga kabátot visszautasítja a közönség és éppen ebből a bukásból lesz Lehár pályafutásának talán leghangosabb sikere. Sok évi pihentetés után előveszi ismét a partitúrát, fölfrissítteti a librettót, néhány új zeneszámot is komponál, s a bukott Sárga kabát mint világsikerű Mosoly országa jelenik meg az opera-és operettszínházak deszkáin, olyan eufóriát keltve, amilyenre még nem volt példa a nagy Offenbach-i és Strauss-i sikerek óta.
Lehár és munkatársai itt megint zseniális szerkesztői munkát végeztek. Offenbach alapreceptjét jócskán ki is bővítették.

Vizsgáljuk meg csak azokat az elemeket, amelyekből a Mosoly országa világsikere összetevődött:

1. Egzotikus környezet és európai környezet szimultán használata.
2. Európai hős és egzotikus hős párviadala a szerelemért.
3. A dinasztikus cselvetések, intrikák halvány szatírája (ne feledjük el, hogy három-négy évtizeddel ezelőtt még nagyon erősen élt az emberek emlékezetében a Rudolf-ügy: a dinasztikus érdek megöli a boldogságot, sőt megöli az embereket is).
4. Rendkívüli érzelmesség, mely túlnőve a szokványos operettmelodikán, már-már a lírai opera tenoráriájáig ível: „Vágyom egy nő után”, Szu-Csong belépője; és a könnyesen vibráló hang ellentéteként a legvadabb burleszkhumor: Csang, a vérszomjas nagybácsi és a főeunuch - Ozminra ki ne ismerne rá, dinasztikusán megnagyítva, a néhai előképre - akik a közönséget valósággal hideg-meleg váltakozó fürdőbe ültetik, rémítgetve és nevettetve, megborzongatva és harsány kacajra ingerelve a földkerekség minden fajta, minden rangú, rendű publikumát.
5. Háromféle zenei kör érintkezik az operettben:
a) a bécsi operett kitörölhetetlen emlékei;
b) a Puccinit kissé népszerűbb oldatban adó egzotikus muzsika;
c) magyaros zene — lásd: „Ne félj, ne félj, bolond szívem...”
6. Lehár a legmerészebb operadramaturgiai fogást használja fel, ami ezen a színpadon egyáltalán elképzelhető: kettős szerelmi szálat sző. Liza európai szerelme — és Liza egzotikus szerelme. Ezt a kettős szálat végül is úgy fejezi be, hogy a dráma fővonala: Szu-Csong és Liza szerelme nem végződik happy enddel. Hiába a boldog európai szerelem. Hiába a „fehér ember” győzelme: hiszen végül is övé a diadal a szerelemért vívott küzdelemben. Lehár és dramaturgja elég merész ahhoz, hogy a színpadon utolsónak Szu-Csongot és kishúgát, Mit hagyja: mindketten a vesztett boldogság, a szétzúzott illúzió közepette. Lehár tehát okul az operettkritikusok bírálatán, akik elfogadhatatlannak találják az operett szirupfilozófiáját, az örökösen felhőtlen operett-eget, a csalhatatlanul beköszöntő happy endet. A mulattatás nagy mestere így is világsikert arat, mert a történet melankóliáját, enyhe operettbánatát feledteti a dallamözön, amellyel Lehár most sem maradt adós.

Életrajzi regény — életrajzi operettek
Az utolsó évtizedek szellemi divatjához feltétlenül hozzátartozik a történelmi nagyságok életének regényes megjelenítése. A divatot — a film indította el. Az egymással versengő nemzetek s e tágabb körön belül az egymással konkuráló filmgyárak fantasztikus mennyiségű történetet, eredeti vagy adaptált storyt emésztettek fel az elmúlt félévszázad során. Az eredeti témák fogytával sor került a nagy klasszikus alkotásokra: a Bűn és bűnhődésre csakúgy, mint a Faustra, a Nibelung gyűrűjére — és a bánatos Manchai lovagra, Hamletre és Achillesre, sor került az orosz, német, francia, angol, olasz, spanyol, magyar irodalom majd minden remekművére. Aztán a történelmi hősök sem kerülhették el sorsukat, megjelent a vásznon Napóleon, Kutuzov, Caesar, Hannibál és ki tudná felsorolni, ki mindenki még.. .
A szórakoztató regényirodalom, amely mint nagyüzem aligha marad el a film óriási méretei mögött, ugyancsak rávetette magát az elhalt nagyságok életére s innen már csak egy lépés, hogy a film s a népszerű „lecture-roman” útját megjárva, a történeti, műtörténeti hősök átlépjenek az operett színpadára is. így születtek meg azok a librettók, amelyeket Lehár lát el muzsikával s amelynek középpontjában egy-egy történelmi hős (helyesebben: művészettörténeti nagyság) szerepel. Talán elég, ha felidézzük Lehár Paganinijét és a Friderikát, amely utóbbinak szerelmeshőse nem más, mint az ifjú Goethe.
Félreértés ne essék: az életrajzi operett még olyan mértékben sem törekszik az életrajzi hűségre, mint azt a film vagy az életrajzi regény cselekedte. A Paganini operett zenéjében nyoma sincs Paganini zenéjének és a Goethe—Friderika történetben híre-nyoma sincs az ifjú Goethe kereső, új utakat firtató Faust-i szellemének. Mindez inkább csak egy távolból ragyogó név varázsának különös felhasználása. Ha ez operettekben nem marad belőlük semmi, csak puszta nevük, csillagfényük még így is áttűz az operett szeszélyesen és villámgyorsan összeszőtt szövedékén, kissé többet kívánva a szerzőtől s a publikumtól is, mint amennyit az átlagos operett-bohóság megkíván.

• Érdekes Ujság, 1957-05-25 / 21. szám

„Utódok és örökösök”

„Hány tehetséges embert adott már a nagyvilágnak ez a kis ország? Hány világhírű író, zeneszerző és színpadi szerző nevelődött a pesti aszfalton, a pesti kávéházak befüstölt gipszstukkói alatt és hány lett közülük hűtlen — kényszerűségből, vagy a világhírtől elkápráztatva? Micsoda mesebeli szellemi kincsek és maharadzsa mértékkel mérhető vagyonok maradtak olyanok után, akikről néha már azt sem tudta a világ, hogy — magyarok?

Minden regénynél izgalmasabb, minden színpadi műnél meghökkentőbb, fordulatokban gazdag vállalkozás a történelemnek azokat a lapjait kutatni, amelyek arról árulkodnak, hogy a világhír fényében elmúlt magyaroknak kik az utódjai és — kik az örökösei?

Lehár Ferenc, az egykori, vidéki katonakarmester a világ legnépszerűbb zeneszerzői közé emelkedett. A víg özvegy című operettje például olyan elemi hatóerővel robbant, hogy bemutatójának évében 5500 előadást ért meg az öt világrész színpadain. Richard Halliburton világjáró amerikai riporter jegyezte fel egyik könyvében, hogy kínai színházat látott egyszer Pekingben, ahol Goethe „Faust”-ját játszották s aláfestő zeneként csilingelő kínai hangszereken felcsendült a „Vilja dal”... Ez a népszerűség a szerzői jogvédelemnek az egész világra kiterjedő szervezete révén olyan vagyonokat alapozott meg, amelyek néha vetekszenek egy-egy közepes amerikai milliomos gazdagságával.

A Lehár-vagyon története pedig valóságos regény.
Lehár, aki gyermektelen volt, feleségével a második világháború befejezése után Bécsből Svájcba költözött és ott is élt  - haláláig. Amikor Svájcban letelepedett, kivitette magához nővérét, Papházai Ferencnét, akinek egyetlen fia volt: Papházai Ferenc gazdatiszt. Lehár — felesége halála után — új végrendeletet készített, amelyben általános örökösévé húgát, unokaöccsét és Papházai Ferenc gyermekeit tette meg. Az egykori magyar gazdatisztnek ma tizenkét élő gyermeke van, tizenkettőn lesznek tehát a fantasztikus Lehár vagyon örökösei!

Lehár Ferenc, aki sohasem foglalkozott politikával, kizárta a végrendeletéből testvérét, Lehár Antal bárót, a szombathelyi hadtest első világháborús parancsnokát, a Habsburg-restauráció magyar előharcosát, aki megszervezte az 1919-es „Károly puccsot”. Az utolsó Habsburg uralkodó, IV. Károly Lehár Antal táborszernagy meghívására repült titokban Magyarországra, hogy a „királyhű” csapatok segítségével elkergesse Horthy admirálist és megkoronáztassa magát. A kaland a budaörsi csatában a legitimisták vereségével és IV. Károly Madeira-szigeti száműzetésével fejeződött be. A nagy zeneköltő sohasem bocsátotta meg fivérének ezt a kétes vállalkozását s végrendeletében csupán csekély évjáradékot hagyott számára. Lehár Antal „báró” ma is ebből él, igén szerényen, Ausztriában.

A főörökös, Papházai Ferenc azonban felvette a Lehár nevet s ma, mint Franz Lehár von Papháza „uralkodik” a londoni Glocken Verlag (London W. 1. Crawford Street 33.) fölött, mely a Lehár jogokat kezeli. A szerzőjogi törvény általában 50 évig védi a szellemi alkotásokat. A Lehár vagyon szakértők becslése szerint évi félmillió dollárral növekszik, 1998-ban tehát, amikor a Lehár örökség szabaddá válik, a 12 „Lehár—Papházai” unokaöcsnek és húgnak lesz mit a tejbe aprítani.”

[...]
/Baróti Géza/

Búbánat: pontosítás a cikkhez. Lehár felesége halálát követően  Zürichből visszatért Bad Ischlbe, a villájába és ott halt meg, tehát nem Svájcban, mint a szövegben szerepel. 

1. Cárevics - Volga-dal (Carreras),

2. Giuditta - Octavio belépője „Freunde, das Leben ist lebenswert” (Domingo),

3. Cigányszerelem - Zórika dala, III. felv. „Hor' ich Zymbalklange” (Lind),

4. A víg özvegy - Vilja-dal „Vilja, o Vilja” (Rost),

5. Paganini - Paganini dala, II. felv. „Gern hab' ich die Frau'n gekusst” (Domingo),

6. A víg özvegy - Danilo belépője „Dann geh' ich zu Maxim” (Hampson),

7. Giuditta - Giuditta dala, II. felv. „Meine Lipen” (Rost)

8. Egyveleg Lehár operettjeiből (Rost, Lind, Domingo, Carreras, Hampson)

 - „Von Apfelbluten einen Kranz” (A mosoly országa)

 - „Niemand liebt dich so wie ich” (Paganini )

 - „Komm in den Kleinmen Pavillon” (A víg özvegy

 - „Liebe, du Himmel auf Erden” (Paganini )

 - „Immer nur Lächeln” (A mosoly országa

 - „Du bist meine Sonne” (Giuditta )

 - „Ja, das Studium der Weiber ist schwer” (A víg özvegy)

https://axioart.com/tetel/lehar-ferenc-dedikalt-fotoja

RÉGIKÖNYVEK.HU

XXXIII. Online árverés

2020. 12. 11. PÉNTEK 19:00 - 2020. 12. 17. CSÜTÖRTÖK 20:00

158. tétel

Kikiáltási ár: 15.000 Ft

TÉTEL TELJES LEÍRÁSA

Lehár Ferenc (1870 – 1948) zeneszerző, operettkomponista, karmester autográf, aláírt sorai az őt ábrázoló portréfotó alatt.

"Kedves Tihanyi Barátom! A meglepően szép előadás megszilárdította meggyőződésem, hogy Te vagy az a művész, aki hazánkban az operettet ujra diadalra viszi. Budapest, 1940. II. 24. Lehár Ferenc."

A kép Rozgonyi udvari fényképész Kálvin téri műtermében készült.
Keretezve, üveglap mögött.
A fotó méretei: 33 x 21 cm.
A kép méretei: 42 x 32 cm.

aukció időpontja:

2020. 12. 11. péntek 19:00 - 2020. 12. 17. csütörtök 20:00

aukció helyszíne:

https://www.regikonyvek.hu/aukcio

kiállítás helyszíne:

1045. Istvántelki út 10-12.

kiállítás ideje:

Minden hétköznap 9-17 között

Lebilincselő kiállításon ismerhetjük meg Lehár Ferenc életét

Komaromonline.sk – egy portál Komáromról és polgárairól

/2020.11.20./

[...] „Rengeteg szervezőmunkánk veszett kárba, ugyanis még a múlt évben felvettük a kapcsolatot az ausztriai Bad Ischlben lévő Lehár-Villa Múzeum regisztrárjaival, és kérelmeztük, hogy Komárom világhírű szülöttjének emlékkiállításához kölcsönözzék ki a zeneszerző személyes hagyatékának egy részét, valamint a Bécsben élő leszármazottjaival is tárgyaltunk, de végül a járványügyi rendelkezések miatt nem volt lehetőség a gyűjteményi tárgyak kikölcsönzésére. A budapesti Színháztörténeti – és Hadtörténeti Múzeum gyűjteményeiből viszont több Lehárhoz kötődő anyagot sikerült felsorakoztatnunk. Az eredetileg tervezett nagy ívű, a teljesség igényére törekvő tárlatot ugyan nem tudtuk kivitelezni, de rengeteg kutakodásnak, munkának az eredményeként végül sikerült egy izgalmas, interaktív bemutatót létrehoznunk. “– mesél a szervezés nehézségeiről Vanya Péter, a múzeum történésze.

[...] 

Klemen Terézia - Margitay Zoltán: „Az operettkirály - Lehár Ferenc életútja”

„Lehár Ferenc új utat nyitott a nyugat-európai operett történetében. Sikerült új életet lehelnie az első aranykora után megfakulni látszó műfajba. A pályafutása csúcsán tündöklő magyar zeneszerző géniuszának köszönhetően a 20. század első évtizede az operett újjászületését eredményezte. Lehár minden újabb operettel egyre magasabb szintre emelte az előadásokat. A magukkal ragadó zenei formák egyre eredetibbek és kifinomultabbak lettek, miközben a hangszerelés is folyamatosan gazdagodott. A lehári operett ezeknek a vonásoknak köszönhetően hódította meg a nagyvilág színpadait.”

Erdélyi Magyar Televízió – „Magyar Világ” – 2020. október 22.

/YouTube/

A témák között szerepel az időskálán 1:50 – 6:15 perc:

"Lehár Ferenc életútja" - hiánypótló könyv jelent meg az operettkirályról

"Klemen Terézia – Margitay Zoltán: Az operettkirály" – a kötet 220 ritka fotográfiát is tartalmaz.

A könyv Lehár Ferenc születésének 150. évfordulójára jelent meg.

Kié Lehár Ferenc?

Cservenka Judit, 2020.08. 08,. Felvidek.ma

Az ember szerényen, kis örömökkel is beéri. Például azzal, ha nem ajándékozzák oda másnak azt, amiről úgy gondolja, hogy az övé. A vonatkozó névmás jelen esetben: „akiről”, mert személyről, nevezetesen Lehár Ferencről van szó, aki magyar állampolgárként született 1870-ben Komáromban, és magyar állampolgárként hunyt el 1948-ban az ausztriai Bad Ischlben

[...] Feltételezem, hogy a híres rendező csupán műfaji értelemben használta a bécsi operett fogalmat, és nem ajándékozta mindenestől Ausztriának Lehár Ferencet. Mégis felkaptam a fejem, mert azok közé tartozom, akik eléggé érzékenyek hajdani értékeink eltulajdonítására, kisajátítására, és ezek száma évről évre gyarapszik. Ahogy távolodik időben a történelmi Magyarország emléke, úgy fogyatkoznak a vele kapcsolatos ismeretek, és melyik külföldi bajlódna régmúlt dolgokkal?

Nem egyszerűbb azt mondani: magyar az, aki az ország határai között született? Hogy nem mindig ilyenek voltak a határok? Ugyan, ne untassuk a közönséget hosszú magyarázatokkal!

Így gondolhatta az az osztrák professzor is, aki a Bad Ischl-beli Lehár Múzeum kétnyelvű (német és angol) ismertetőjét írta. Most, a Lehár évforduló miatt előkerestem a hajdani múzeumi sétámon vett kis füzetet, amely tájékoztatja a látogatókat, hogy a nagy zeneszerző Szlovákiában, Komornban született 1870-ben.

A precízen felsorolt múzeumi látnivalók között a hallban látható Máriát a gyermek Jézussal ábrázoló szoborról is megtudtam, hogy 1450 körül készült szlovák munka.

(„slowakische Arbeit”, tehát nem Arbeit aus Slovakei”). Honnan lehet tudni, hogy a mester cipszer, magyar vagy tót, netán vándorló itáliai művész volt?

Azt pontosan közli a füzet, hogy az első emeletre vezető lépcsőház falán 30 fakeretes litográfia sorakozik, amelyek a magyar történelemből vett jeleneteket ábrázolnak, de láthatunk magyar hercegekről készült olajfestményeket is.  A következő emelet lépcsőfeljárójának falán újabb 30 magyar történelmi tárgyú litográfia, és a fordulóban egy fekete faragott faláda, amelyre két magyar király arcképét faragták. Sajnos akkori feljegyzéseimet nem találtam meg, nem emlékszem, hogy kik voltak a királyok és a hercegek, csak abban vagyok biztos, hogy a történelmi jelenetek közül számos metszet az 1848-49-es szabadságharcot idézte.

A nyolcszobás, főként barokk és biedermeier bútorokkal berendezett villa minden helyiségének minden tárgyát pontosan megnevezi az ismertető. A megannyi szobor, festmény, dísztárgy, szentkép között, amelyek Lehár legkedvesebb otthonát díszítik, személyes vonatkozású csupán Puccini levele, néhány színházi plakát és művészbarátok fotói mellett az a márványalapra helyezett két bronzplakett, amely szüleit: Ferencet és Krisztinát ábrázolja, egy ceruzarajz húgától: Emiliától, Papházay Istvánnétól és egy fénykép a komáromi szülőházról. Az osztrák muzeológusok becsületére válik, hogy mindent érintetlenül ott és úgy hagytak a villában, ahogyan Lehár Ferenc életében volt.

Hogy a világhírű zeneszerzőnek nemcsak utolsó otthona, de sírja is Bad Ischlben van, és műveinek többségét először az osztrák fővárosban mutatták be, elég nyomós érv lehet azok számára, akik bécsi zeneszerzőnek tartják, hasonlóan Kálmán Imréhez, Brahmshoz és Beethovenhez. (Kálmán Siófokon, Brahms Hamburgban és Beethoven Bonnban született). Liszt Ferencet nem szokták sem bécsinek, sem osztráknak besorolni, noha szülőhelye: Doborján arra a Sopron vármegyei területre esett, amelyet a trianoni diktátummal Ausztria tudott megszerezni. Őt inkább a németek tekintik magukénak, amit a Franz keresztnév is kifejez.

Érdekes, hogy Bartók Bélát még a leghíresebb zenei lexikon, a Brockhaus Riemann sem tartja románnak, noha szülőhelye, Nagyszentmiklós már 100 éve a román állam területén található. A nagyszentmiklósi leletként ismert 23 aranyedény viszont 1799 óta a bécsi Kunsthistorisches Museumban…

Visszatérve Lehár Ferencre, őt az említett zenei lexikon „magyar származású”-nak nevezi. Hogy maga a zeneszerző hová sorolta magát?

„Én Komáromban születtem a Nádor utca egyik szerény házacskájában. Apámat aztán a katonai parancs Pozsonyba, majd Sopronba, később Kolozsvárra szólította. Természetesen vitte magával a családját is. így aztán gyermekkoromban beutaztam egész Ausztriát és Magyarországot… A szülői házban kizárólag magyarul beszéltünk, sőt édesanyám csak törve beszélte a németet.”

[...] Hogy kié Lehár Ferenc? Zenéje mindenkié – mondhatjuk a közhelyválaszt. Emlékét mi, mint magyar zeneszerzőét ápoljuk. De talán az igazságnak az is a része, hogy Lehár, és még sokan mások egy olyan világ jelképei, amelyben még létezett egy szűkítő jelzők nélküli Közép-Európa. S olykor, ha süt a nap, szól a muzsika, és nem érkeznek rossz hírek, óvatosan reménykedni kezdünk: hátha még nem késő megmenteni értékeit.

Lehár Ferenc – a magyar Operettkirály

/kurier.plus/

"Lehár Ferenc új utat nyitott a nyugat-európai operett történetében. Sikerült új életet lehelnie az első aranykora után megfakulni látszó műfajba. A pályafutása csúcsán tündöklő magyar zeneszerző géniuszának köszönhetően a 20. század első évtizede az operett újjászületését eredményezte. Lehár minden újabb operettel egyre magasabb szintre emelte az előadásokat. A magukkal ragadó zenei formák egyre eredetibbek és kifinomultabbak lettek, miközben a hangszerelés is folyamatosan gazdagodott. A lehári operett ezeknek a vonásoknak köszönhetően hódította meg a nagyvilág színpadait."

Lehár Ferenc síremléke - Friedhof Bad Ischl

https://www.katolikusradio.hu/musoraink/adas/1/533632

„Az opera világa” – Szerkesztő: Boros Attila

2020. október 18., vasárnap 20:04 – 21.00

Lehár Ferenc­-emlékműsor a szerző halálának (1948. október 24.) hetvenkettedik évfordulójára

• Garabonciás „A cigányszerelem” átdolgozása; bemutató: Magyar Királyi Operaház (1943, Lehár Ferenc vezényletével)

Lehár utolsó színpadi műve volt. Ez a 33 évvel korábban keletkezett Cigányszerelem módosított változata. A mű főhőse egy garabonciás diák, aki otthagyja az iskolát, hogy csapatot szervezzen, és részt vegyen az 1848-as szabadságharcban. A diákba beleszeret egy Sárika nevű lány, aki szeretne belépni az őáltala szervezett felkelő csapatba.  A lány végül azonban meggondolta magát, miután látomásban megjelent előtte a felkelés bukása, a garabonciás diák menekülése és bujdosásban töltött élete. A budapesti ősbemutatón a zenekart, idős kora ellenére, maga Lehár vezényelte.

Librettó: Innocent Vincze Ernő – Rékay Miklós. Rádióbemutató A vándordiák  (A garabonciás diák) címmel: 1952., október 7., Kossuth Rádió, 20.45 – 22.20 –Gyurkovics Mária, Zentay Anna, Török Erzsi, Szabó Miklós, Svéd Sándor, a Forrai-kórus, a Magyar Rádió szimfonikus zenekara. Vezényel: Bródy Tamás. Hegedűszóló: Ney Tibor. Zenei rendező: Déry Pál. Rendező: Cserés Miklós.

- Józsi dala: „Utam muzsikálva járom, búsan keresem a párom, négy húron át zengem a szív szavát…/Szép asszony, hej, ha rám nevet, szétfutnak mind a fellegek! Párosan ez a világ gyönyörű, aranyos délibáb! /Gyöngyvirágom, kicsi violám! Mondd, az arcod mért oly halovány? Elepeszti tán a szerelem, ami idebenn dalol szíveden? Sóhajod megérti majd az ég, elküldi a párod tefeléd! Rólad álmodik nótafám, szép violám ...”  (Sárdy János)

- Vörösmarty Mihály A merengőhöz  c. költeménye sorainak megzenésítése: „Hová merűlt el szép szemed világa? Mi az, mit kétes távolban keres? Talán a múlt idők setét virága, min a csalódás könnye rengedez?...” (Svéd Sándor és Zentay Anna)

• Szép a világ („Schön Ist Die Welt”)

- Elisabeth és Georg vidám kettőse -  Anton Dermota (1910 - 1989) és Adele Kern (1901 - 1980) operaénekesek énekfelvételéről, km. Das Große Wiener Rundfunkorchester, Chor Der Wiener Volksoper. Vezényel: Lehár Ferenc (1942)

- Elisabeth dala (Adele Kern)

https://www.discogs.com/Franz-Leh%C3%A1r-Sch%C3%B6n-Ist-Die-Welt/release/8463036

• Tatjana  - Lehár  első  bemutatott zenés színpadi alkotása: egyetlen operája

Lehár egyik barátja, az amatőr drámaíró Felix Falzari kapitány, a néhány évig Szibériában élő amerikai utazó és felfedező George Kennan története által ihletve, operaszövegkönyvet írt a komponistának. Az elkészült mű, a Kukuska, egy Szibériába száműzött katonáról szól, aki beleszeretett egy halász lányába. A darabot először 1896-ban mutatták be Lipcsében, majd valamivel később Königsbergben. Budapesten 1905-ben volt a Tatjanának, a Kukuska átalakított változatának a premierje.

- részletek: Dagmar Schellenberger, Herbert Lippert, Karsten Mewse, valamint a Rundfunkchor Berlin és  Rundfunk-Sinfonieorchester Berlin. Vezényel: Michail Jurowski (2001)

https://www.prestomusic.com/classical/products/7947524--lehar-tatjana

Kálmán Imre gratulál Lehár Ferencnek, a Giudittá-jához – a Bécsi Állami Operában lezajlott ősbemutatót követően, 1934-ben.

A Giuditta premierjére 1934. január 20-án került sor. Az előadást, amelynek dallamait az osztrák rádió élőben sugározta, vastaps követte.... (Szövegkönyv - librettó szerzők: Paul Knepler és Fritz Löhner-Beda)