370 Búbánat 2015-05-31 15:55:36 [Válasz erre: 288 Búbánat 2014-01-04 13:17:08]
Színházi Élet V. évfolyam. 1916. november 12-től november 19-ig. 40. szám. „Csillagok bolondja" a Népoperában, Beszélgetés Lehár Ferenccel. "Az új Lehár-operett, A csillagok bolondja, már túl van népoperai bemutatóján. A Kukuska című operán kívül ez a zseniális komponista tizenegyedik operettje Budapesten. Milyen tengere a gyönyörű melódiáknak, milyen hallatlan gazdagsága a szívhez szóló zenének ez a harminchárom felvonás ! Főpróba és bemutató között, csütörtökön délután kereste fel a Színházi Élet munkatársa Lehár Ferencet, hogy budapesti tartózkodásának részletei és jövő tervei iránt érdeklődjék. Lehár, ha Budapesten van, mindig a Hungáriában száll meg. Ezúttal a 105—106. számú lakosztályt nyitották meg a számára, amelynek ablakai a méltóságosan hömpölygő Dunára nyílnak. Többnyire itt tartózkodott Lehár bezárkózva, hogy kipihenje a napi próbák fáradságát. Reggel, alighogy felkelt, már ment a Népoperába, késő dél- 17. oldal j után volt, mire hazajött és megebédelt. Ilyenkor lefeküdt pihenni, aztán este elment valahová színházba. Csütörtökön délután azonban, még a főpróba izgalmainak hatása alatt, a Hungária kávéházban üldögélt. Itt kerestük fel a világhírű zeneköltőt, hogy megtudjunk tőle egyet mást a Színházi Élet olvasói számára. — A délelőtti főpróba — mondotta az első kérdésre Lehár — hálistennek jól sikerült. Régi barátom, Stoll Károly, akivel végig csináltunk már egynéhány bemutatót Budapesten, ezt a darabot is nagyszerűen rendezte. A Népopera uj karmestere, Virányi Jenő, akit még Kolozsvárról ismerek, szintén kitűnő munkát végzett. A magánszereplőkről pedig csak a legmelegebb elismerés hangján nyilatkozhatom. Dömötör Ilona hódítóan szép és gyönyörűen énekel. Sziklai József kitűnő színész, sok örömöm telik kitűnő alakításában. Lábass Juci, mióta legutoljára láttam, igen sokat fejlődött, sokat ígérő, bájos és tehetséges színésznő. Nagy Magda is igen kellemesen lepett meg. Teljesen kiforrott primadonna, aki nagyban hozzájárul az előadás tökéletességéhez. Nádor Jenő szép csengésű tenorjáról, Boross, Szabolcs és a többiek mulatságos alakításáról, Varga Irma kedves szerepléséről sem szabad megfeledkeznem. Őszintén remélem, hogy a közönségnek is mindnyájan úgy fognak tetszeni, mint nekem. - Mik a tervei a Csillagok bolondja után? - Most hangszerelem Ahol a pacsirta dalol című operettemet, amelynek komponálásával már teljesen készen vagyok. Ennek librettóját Martos Ferenctől kaptam. Nagyon szép és poétikus könyv, igazán kedvemre való. Ezután az operett után megzenésítem Lengyel Menyhért és Harsányi Zsolt Nelli című énekes színjátékát. A két kitűnő magyar író témája nagyon tetszik nekem, nagy kedvvel fogok nekilátni a komponálásnak. Bécsben ez a darab is az An der Wiennek van szánva, Budapesten erről sem tudok közelebbit mondani." A NÉPOPERA műsorán szereplő új Lehár-operett korabeli színlapja, és az operett cselekményének rövid leírása. A csillagok bolondja Operett 3 felvonásban Szövegét írták: Lötzner és Willner. Fordította: Gábor Andor. Zenéjét szerzette: Lehár Ferenc. Rendező : Stoll Károly. Személyek: Sziklay József – Feri Dömötör Ilona – Kitty, a húga Boross Muki, a szolga Sárossy – Rambacher Nyárayné – Rambacherné Nagy Magda – Mizzi, a leányuk Inke – Moser Simon M. – Moserné Lábass Juci – Lilly, a leányuk Kalocsay – Popper Becskyné – Popperné Varga M. – Izolda, a leányuk Nádor Jenő – Pál Rado – Inas Rózsa L. – Szobalány "I. felvonás. Feri, a csillagász, magányos, elvonult életet él, csak a csillagokat szereti; visszahúzódik az emberektől, kikben csalódott, a csillagok szelídebb hűségesebb és szépséges világába. Elvonultan él magányos házában, Kittyvel, a húgával, ki háztartását vezeti s megosztja a remeteséget fivérével. A két testvér imádja egymást, minden örömük és bánatuk közös. Történik azonban, hogy a világgyűlölő csillagvizsgáló mégis kimozdulni kényszerül magányosságából: a leánynevelő intézet, hol Kitty iskoláit végezte, estélyt rendez, melyen nem lehetséges elkerülni a megjelenést, el kell kísérni húgocskáját. Az estélyen a társaságtól elszokott fiú ezer vaskos ügyetlenséget követ el, de éppen e darabos, naiv, félszeg magaviseletével hódítja meg, Lillynek, Kitty barátnőjének szívét. „A csillagok bolondja" azonban mindebből semmit sem vesz észre, ő csak azt érzi, hogy nem való e társaságba, visszavágyakozik hűséges, kedves csillagai közé. Égő szégyenérzettel hagyja el az estélyt, Kittyvel, kinek Pál nyerte meg a szívét. II. felvonás. Az estély színes emlékei kísértenek a csillagvizsgáló csendes magányos házában. Kitty bevallja bátyjának, hogy szereti Pált, azonban nem akar a felesége lenni, mert nem hagyja magára fivérét. Inkább nem megy férjhez. A mogorva Feri sem tud szabadulni Lilly emlékétől s a nyugalmas házba fájdalom költözik. A csillagvizsgáló gépek is pihennek. Ekkor csap le rájuk egy véletlen folytán a hír, hogy Lilly menyasszony - és pedig Pálnak, Kitty szerelmesének menyasszonya. III. felvonás. Lilly és Pál csak szüleik akarata szerint jegyesek, tulajdonképpen nem szeretik egymást. Lilly hajlandó is feloldani Pál szavát, de csak úgy, ha az férjet szerez neki. Ő egy magányos, különös embert szeret, kinek csak a csillagok iránt van érzéke s nem akar tudni a földi csillagokról - ha az övé nem lehet, mindegy neki kinek lesz a felesége. Pál ezernyi furfanggal szerez is vőlegényt Lillynek - megszerzi számára Ferit. Így ö is elveheti feleségül Kittyt s a testvéreknek sem kell elhagyniuk egymást. A csillagok legvégül megmutatták a boldogság útját mesterüknek." A Der Sterngucker még Lehár gyámkodása alatt több átdolgozást ért meg, a szövegkönyve is változott: az eredeti A csillagok nyomában (Bécs - 1916. január 14.) később A szitakötők tánca (La della Libellule – Milánó, 1922. szeptember 27.), Libellentanz (Bécs - 1923. március 30. - ez utóbbi változatot „Die drei Grazien” (A három grácia címen is játszották), Gigolette (Milánó – 1926. december 30.) A CPO kiadó 2004-ben jelentette meg a rekonstruált partitúra nyomán az eredeti operettet: [url] http://www.amazon.com/Der-Sterngucker-F-Lehar/dp/B0001WGEKW; Der Sterngucker [/url] – az operett világelső teljes felvétele!
Színházi Élet V. évfolyam. 1916. november 12-től november 19-ig. 40. szám. „Csillagok bolondja" a Népoperában, Beszélgetés Lehár Ferenccel. "Az új Lehár-operett, A csillagok bolondja, már túl van népoperai bemutatóján. A Kukuska című operán kívül ez a zseniális komponista tizenegyedik operettje Budapesten. Milyen tengere a gyönyörű melódiáknak, milyen hallatlan gazdagsága a szívhez szóló zenének ez a harminchárom felvonás ! Főpróba és bemutató között, csütörtökön délután kereste fel a Színházi Élet munkatársa Lehár Ferencet, hogy budapesti tartózkodásának részletei és jövő tervei iránt érdeklődjék. Lehár, ha Budapesten van, mindig a Hungáriában száll meg. Ezúttal a 105—106. számú lakosztályt nyitották meg a számára, amelynek ablakai a méltóságosan hömpölygő Dunára nyílnak. Többnyire itt tartózkodott Lehár bezárkózva, hogy kipihenje a napi próbák fáradságát. Reggel, alighogy felkelt, már ment a Népoperába, késő dél- 17. oldal j után volt, mire hazajött és megebédelt. Ilyenkor lefeküdt pihenni, aztán este elment valahová színházba. Csütörtökön délután azonban, még a főpróba izgalmainak hatása alatt, a Hungária kávéházban üldögélt. Itt kerestük fel a világhírű zeneköltőt, hogy megtudjunk tőle egyet mást a Színházi Élet olvasói számára. — A délelőtti főpróba — mondotta az első kérdésre Lehár — hálistennek jól sikerült. Régi barátom, Stoll Károly, akivel végig csináltunk már egynéhány bemutatót Budapesten, ezt a darabot is nagyszerűen rendezte. A Népopera uj karmestere, Virányi Jenő, akit még Kolozsvárról ismerek, szintén kitűnő munkát végzett. A magánszereplőkről pedig csak a legmelegebb elismerés hangján nyilatkozhatom. Dömötör Ilona hódítóan szép és gyönyörűen énekel. Sziklai József kitűnő színész, sok örömöm telik kitűnő alakításában. Lábass Juci, mióta legutoljára láttam, igen sokat fejlődött, sokat ígérő, bájos és tehetséges színésznő. Nagy Magda is igen kellemesen lepett meg. Teljesen kiforrott primadonna, aki nagyban hozzájárul az előadás tökéletességéhez. Nádor Jenő szép csengésű tenorjáról, Boross, Szabolcs és a többiek mulatságos alakításáról, Varga Irma kedves szerepléséről sem szabad megfeledkeznem. Őszintén remélem, hogy a közönségnek is mindnyájan úgy fognak tetszeni, mint nekem. - Mik a tervei a Csillagok bolondja után? - Most hangszerelem Ahol a pacsirta dalol című operettemet, amelynek komponálásával már teljesen készen vagyok. Ennek librettóját Martos Ferenctől kaptam. Nagyon szép és poétikus könyv, igazán kedvemre való. Ezután az operett után megzenésítem Lengyel Menyhért és Harsányi Zsolt Nelli című énekes színjátékát. A két kitűnő magyar író témája nagyon tetszik nekem, nagy kedvvel fogok nekilátni a komponálásnak. Bécsben ez a darab is az An der Wiennek van szánva, Budapesten erről sem tudok közelebbit mondani." A NÉPOPERA műsorán szereplő új Lehár-operett korabeli színlapja, és az operett cselekményének rövid leírása. A csillagok bolondja Operett 3 felvonásban Szövegét írták: Lötzner és Willner. Fordította: Gábor Andor. Zenéjét szerzette: Lehár Ferenc. Rendező : Stoll Károly. Személyek: Sziklay József – Feri Dömötör Ilona – Kitty, a húga Boross Muki, a szolga Sárossy – Rambacher Nyárayné – Rambacherné Nagy Magda – Mizzi, a leányuk Inke – Moser Simon M. – Moserné Lábass Juci – Lilly, a leányuk Kalocsay – Popper Becskyné – Popperné Varga M. – Izolda, a leányuk Nádor Jenő – Pál Rado – Inas Rózsa L. – Szobalány "I. felvonás. Feri, a csillagász, magányos, elvonult életet él, csak a csillagokat szereti; visszahúzódik az emberektől, kikben csalódott, a csillagok szelídebb hűségesebb és szépséges világába. Elvonultan él magányos házában, Kittyvel, a húgával, ki háztartását vezeti s megosztja a remeteséget fivérével. A két testvér imádja egymást, minden örömük és bánatuk közös. Történik azonban, hogy a világgyűlölő csillagvizsgáló mégis kimozdulni kényszerül magányosságából: a leánynevelő intézet, hol Kitty iskoláit végezte, estélyt rendez, melyen nem lehetséges elkerülni a megjelenést, el kell kísérni húgocskáját. Az estélyen a társaságtól elszokott fiú ezer vaskos ügyetlenséget követ el, de éppen e darabos, naiv, félszeg magaviseletével hódítja meg, Lillynek, Kitty barátnőjének szívét. „A csillagok bolondja" azonban mindebből semmit sem vesz észre, ő csak azt érzi, hogy nem való e társaságba, visszavágyakozik hűséges, kedves csillagai közé. Égő szégyenérzettel hagyja el az estélyt, Kittyvel, kinek Pál nyerte meg a szívét. II. felvonás. Az estély színes emlékei kísértenek a csillagvizsgáló csendes magányos házában. Kitty bevallja bátyjának, hogy szereti Pált, azonban nem akar a felesége lenni, mert nem hagyja magára fivérét. Inkább nem megy férjhez. A mogorva Feri sem tud szabadulni Lilly emlékétől s a nyugalmas házba fájdalom költözik. A csillagvizsgáló gépek is pihennek. Ekkor csap le rájuk egy véletlen folytán a hír, hogy Lilly menyasszony - és pedig Pálnak, Kitty szerelmesének menyasszonya. III. felvonás. Lilly és Pál csak szüleik akarata szerint jegyesek, tulajdonképpen nem szeretik egymást. Lilly hajlandó is feloldani Pál szavát, de csak úgy, ha az férjet szerez neki. Ő egy magányos, különös embert szeret, kinek csak a csillagok iránt van érzéke s nem akar tudni a földi csillagokról - ha az övé nem lehet, mindegy neki kinek lesz a felesége. Pál ezernyi furfanggal szerez is vőlegényt Lillynek - megszerzi számára Ferit. Így ö is elveheti feleségül Kittyt s a testvéreknek sem kell elhagyniuk egymást. A csillagok legvégül megmutatták a boldogság útját mesterüknek." A Der Sterngucker még Lehár gyámkodása alatt több átdolgozást ért meg, a szövegkönyve is változott: az eredeti A csillagok nyomában (Bécs - 1916. január 14.) később A szitakötők tánca (La della Libellule – Milánó, 1922. szeptember 27.), Libellentanz (Bécs - 1923. március 30. - ez utóbbi változatot „Die drei Grazien” (A három grácia címen is játszották), Gigolette (Milánó – 1926. december 30.) A CPO kiadó 2004-ben jelentette meg a rekonstruált partitúra nyomán az eredeti operettet: [url] http://www.amazon.com/Der-Sterngucker-F-Lehar/dp/B0001WGEKW; Der Sterngucker [/url] – az operett világelső teljes felvétele!
369 Búbánat 2015-05-03 09:51:35 [Válasz erre: 368 kugli 2015-05-02 20:42:36]
Amikor Bad Ischlben jártam, nemcsak a gyönyörű Lehár-villában jártam, a Traun partján, hanem kimentem a helyi temetőbe a nagy zeneszerző sírjához, fejet hajtani előtte. És ott vettem észre, alig néhány méterre innen egy másik sírt: Richard Tauberét. Ugyanabban az évben hunytak el (1948) és ugyanabban a temetőben nyugszanak, egész közel egymáshoz.
Amikor Bad Ischlben jártam, nemcsak a gyönyörű Lehár-villában jártam, a Traun partján, hanem kimentem a helyi temetőbe a nagy zeneszerző sírjához, fejet hajtani előtte. És ott vettem észre, alig néhány méterre innen egy másik sírt: Richard Tauberét. Ugyanabban az évben hunytak el (1948) és ugyanabban a temetőben nyugszanak, egész közel egymáshoz.
368 kugli 2015-05-02 20:42:36 [Válasz erre: 365 Búbánat 2015-05-01 11:07:10]
Igen. 1940-ben nem "hívatalosan" Ünnepi Játékok, hanem valamit mást találtak ki helyette. Akkor nem kaptak állami támogatást. Bevétel céljából "találták ki". Nem kell szégyellniük: Lehár muzsikája már-már "szimfónikus" zene, főleg az un. Tauber-operettek.
Igen. 1940-ben nem "hívatalosan" Ünnepi Játékok, hanem valamit mást találtak ki helyette. Akkor nem kaptak állami támogatást. Bevétel céljából "találták ki". Nem kell szégyellniük: Lehár muzsikája már-már "szimfónikus" zene, főleg az un. Tauber-operettek.
367 Búbánat 2015-05-02 13:20:48 [Válasz erre: 366 Búbánat 2015-05-02 13:16:23]
Helyesbítem az évszámot: "Az első tippemben „A víg özvegy” szerepel, hiszen idén éppen 110 esztendeje lesz,..."
Helyesbítem az évszámot: "Az első tippemben „A víg özvegy” szerepel, hiszen idén éppen 110 esztendeje lesz,..."
366 Búbánat 2015-05-02 13:16:23 [Válasz erre: 363 Búbánat 2015-05-01 10:09:16]
A Dankó Rádió heti operettműsorában, a csütörtöki Lehár-napon, születésének 145. évfordulója jegyében, egy bejátszott archív rádiófelvétel (1970) részletéről, Kristóf Károly szerkesztő, író, színpadi szerző emlékezett vissza a zeneszerzőre, pesti személyes találkozásaikra. Ebben az interjúban említette saját daljátékát, mely akár posztumusz Lehár-darabnak is tekinthető. Címe: „Az első szívdobbanás”. Az „Operett, mint színpadi műfaj” topicból most „átemelem” ide azt a beírásomat, melyben idéztem Schubert Ferenc zenei szerkesztőnek a korabeli rádióújságban megjelent felvezető sorait a 135. Lehár-évforduló alkalmából a rádióban 2005. április 30-án Ruitner Sándor szerkesztésében elhangzott adásra. „50 évvel ezelôtt kezdett foglalkozni – az akkor még az Irodalmi Osztállyal közösen munkálkodó – dramaturgia azzal a gondolattal, amit Kristóf Károly dobott be a köztudatba, hogy életrajzi daljátékot kellene írni Lehár Ferenc tulajdonképpeni pályakezdô korszakáról, azaz a losonci katona-karmesteri évekrôl. Az ilyen életrajzi játékok írásában igencsak rutinos író tudta, hogy a mindössze hét esztendeje meghalt világhírű zeneszerzô esetében egy ilyesfajta munkához mindenképpen meg kell szerezni az örökösök engedélyét. Megkereste tehát Lehár Svájcban élô húgát, aki viszont csak azzal a feltétellel járult hozzá a komponista életrajzi játékának zenés formájához, ha maga a fôszereplô nem énekel a darabban. Így tehát született egy szabályos daljáték, amelyben minden fôszereplô kapott zenés feladatot, csak a Lehár nem. Ezt azonban olyan ügyesen oldották meg, hidalták át a szerzôk (az eredeti kompozíciók alapján Rékay Miklós teremtette meg a daljáték végsô zenei formáját), hogy az embernek nincs hiányérzete. Maga a darab – szerintünk – azért a legértékesebb Lehár-felvétele archívumunknak, mert a mi műhelyünk kezdeményezése nyomán született, és – annak ellenére, hogy magyar színpadon nem mutatták be – egy szerencsés véletlennek köszönhetôen Európa francia nyelvterületének valamennyi zenés színháza (beleértve Belgiumot és a francia Svájcot is) eljátszotta az ennek alapján készült daljátékot, Rose de Noël címmel. Sôt a párizsi Chatelet színház szereplôinek közreműködésével hosszújátszású lemez is készült a darab zenei anyagából.” 2005. április 30. Petőfi rádió 16.00 – 18.30: A Rádió Dalszínháza 135 éve született Lehár Ferenc Lehár Ferenc–Rékay Miklós–Kristóf Károly: Az elsô szívdobbanás Dokumentumok, valamint az 1955-ben készült rádiófelvétel részleteinek felhasználásával a posztumusz Lehár-daljáték bemutatójára emlékszik Ruitner Sándor. Km. Bitskey Tibor, Fekete Pál, Sennyei Vera, Petress Zsuzsa, Rátonyi Róbert, Zentai Anna, Baksay Árpád, Ajtay Andor, Halász Géza, Homm Pál, Szabó Ernô, Kôváry Gyula, Csákányi László, Táncsics Mária, az MR Szimfonikus Zenekara és Énekkara. Vez. Bródy Tamás A Dankó Rádióban Nagy Ibolya műsorvezető- szerkesztő a minapi műsorában jelezte, hogy az év végén egy teljes hetet fog szentelni Lehárnak, és az adásban meglepetésről is fog gondoskodni. Az első tippemben „A víg özvegy” szerepel, hiszen idén éppen 100 esztendeje lesz, hogy Lehár első világsikerét 1905. december 30-án bemutatták a bécsi Theater an der Wienben. De azt sem bánnám, ha az év végi Lehár-hét műsorában A víg özvegy mellett - meglepetésként – helyet kapna ez az említett, Kristóf Károly által írt „posztumusz” Lehár-daljáték (vagy annak részletei) is.
A Dankó Rádió heti operettműsorában, a csütörtöki Lehár-napon, születésének 145. évfordulója jegyében, egy bejátszott archív rádiófelvétel (1970) részletéről, Kristóf Károly szerkesztő, író, színpadi szerző emlékezett vissza a zeneszerzőre, pesti személyes találkozásaikra. Ebben az interjúban említette saját daljátékát, mely akár posztumusz Lehár-darabnak is tekinthető. Címe: „Az első szívdobbanás”. Az „Operett, mint színpadi műfaj” topicból most „átemelem” ide azt a beírásomat, melyben idéztem Schubert Ferenc zenei szerkesztőnek a korabeli rádióújságban megjelent felvezető sorait a 135. Lehár-évforduló alkalmából a rádióban 2005. április 30-án Ruitner Sándor szerkesztésében elhangzott adásra. „50 évvel ezelôtt kezdett foglalkozni – az akkor még az Irodalmi Osztállyal közösen munkálkodó – dramaturgia azzal a gondolattal, amit Kristóf Károly dobott be a köztudatba, hogy életrajzi daljátékot kellene írni Lehár Ferenc tulajdonképpeni pályakezdô korszakáról, azaz a losonci katona-karmesteri évekrôl. Az ilyen életrajzi játékok írásában igencsak rutinos író tudta, hogy a mindössze hét esztendeje meghalt világhírű zeneszerzô esetében egy ilyesfajta munkához mindenképpen meg kell szerezni az örökösök engedélyét. Megkereste tehát Lehár Svájcban élô húgát, aki viszont csak azzal a feltétellel járult hozzá a komponista életrajzi játékának zenés formájához, ha maga a fôszereplô nem énekel a darabban. Így tehát született egy szabályos daljáték, amelyben minden fôszereplô kapott zenés feladatot, csak a Lehár nem. Ezt azonban olyan ügyesen oldották meg, hidalták át a szerzôk (az eredeti kompozíciók alapján Rékay Miklós teremtette meg a daljáték végsô zenei formáját), hogy az embernek nincs hiányérzete. Maga a darab – szerintünk – azért a legértékesebb Lehár-felvétele archívumunknak, mert a mi műhelyünk kezdeményezése nyomán született, és – annak ellenére, hogy magyar színpadon nem mutatták be – egy szerencsés véletlennek köszönhetôen Európa francia nyelvterületének valamennyi zenés színháza (beleértve Belgiumot és a francia Svájcot is) eljátszotta az ennek alapján készült daljátékot, Rose de Noël címmel. Sôt a párizsi Chatelet színház szereplôinek közreműködésével hosszújátszású lemez is készült a darab zenei anyagából.” 2005. április 30. Petőfi rádió 16.00 – 18.30: A Rádió Dalszínháza 135 éve született Lehár Ferenc Lehár Ferenc–Rékay Miklós–Kristóf Károly: Az elsô szívdobbanás Dokumentumok, valamint az 1955-ben készült rádiófelvétel részleteinek felhasználásával a posztumusz Lehár-daljáték bemutatójára emlékszik Ruitner Sándor. Km. Bitskey Tibor, Fekete Pál, Sennyei Vera, Petress Zsuzsa, Rátonyi Róbert, Zentai Anna, Baksay Árpád, Ajtay Andor, Halász Géza, Homm Pál, Szabó Ernô, Kôváry Gyula, Csákányi László, Táncsics Mária, az MR Szimfonikus Zenekara és Énekkara. Vez. Bródy Tamás A Dankó Rádióban Nagy Ibolya műsorvezető- szerkesztő a minapi műsorában jelezte, hogy az év végén egy teljes hetet fog szentelni Lehárnak, és az adásban meglepetésről is fog gondoskodni. Az első tippemben „A víg özvegy” szerepel, hiszen idén éppen 100 esztendeje lesz, hogy Lehár első világsikerét 1905. december 30-án bemutatták a bécsi Theater an der Wienben. De azt sem bánnám, ha az év végi Lehár-hét műsorában A víg özvegy mellett - meglepetésként – helyet kapna ez az említett, Kristóf Károly által írt „posztumusz” Lehár-daljáték (vagy annak részletei) is.
365 Búbánat 2015-05-01 11:07:10 [Válasz erre: 362 kugli 2015-04-30 11:40:50]
Erre gondolsz? [url] http://www.salzburgerfestspiele.at/geschichte/1940; SALZBURGER KULTURSOMMER 13. BIS 27. JULI, 1940 [/url]
Erre gondolsz? [url] http://www.salzburgerfestspiele.at/geschichte/1940; SALZBURGER KULTURSOMMER 13. BIS 27. JULI, 1940 [/url]
364 Búbánat 2015-05-01 10:13:10 [Válasz erre: 363 Búbánat 2015-05-01 10:09:16]
Lemaradt a vége: - Eredetileg másnak szánták a szövegkönyvet, de az lemondta és így Lehár elvállalta. Mindenki azt hitte, hogy csúfosan meg fog bukni…”
Lemaradt a vége: - Eredetileg másnak szánták a szövegkönyvet, de az lemondta és így Lehár elvállalta. Mindenki azt hitte, hogy csúfosan meg fog bukni…”
363 Búbánat 2015-05-01 10:09:16
A tegnapi Lehár-emléknapon a Dankó Rádióban magát Lehárt is hallhattuk beszélni az operettműsorban: a Nagy Ibolya műsorvezető szerkesztette Lehár-melódiákat felvezető bejátszott két „Lehár-vallomás” egy archív, Ausztriában készült német hanganyagból való, magyar szinkronnal: a komponista életére és munkásságára emlékszik vissza a felvételen. (Lehár születésének 100. évfordulója alkalmából, 1970-ben hangzott el először a magyar rádióban.) Első bejátszásban Lehár arról mesél, hogyan és miért lett pályája legelején katonakarmester? „ – Miért kezdtem éppen mint katonakarmester? Nos, a válasz nyilvánvaló! Még húszéves sem voltam, éppen katonaköteles sorban. A konzervatóriumi növendékeknek akkoriban nem volt joguk az egyéves önkéntesi szolgálathoz. Hatévi konzervatóriumi tanulás után három esztendőt kellett volna katonabandában töltenem. Miután vállaltam tehát a katonakarmesterséget. A zenedei növendékek alighanem mindmáig irigyelhetnek a részemre kínálkozott alkalomért. Jó zenekar, 42 muzsikus állott rendelkezésemre. Módomban volt kísérletezni velük, mégpedig alaposan, és sok olyat tanultam tőlük, amiknek később hasznát vettem…. Az olyan vitathatatlan siker, mint amilyen A víg özvegy volt, fiatal zeneszerző számára igen veszedelmessé válhat. Akkortájt több ízben azt jósolták nekem, hogy elbízom magam és csökken majd munkakedvem, az alkotás öröme. Életmódomon tudatosan nem változtattam semmit. Rossz apa lennék, ha egyik gyermekemet előnyben részesítenék a másikkal szemben. De mégis. Egyik szülöttem különösen a szívemhez nőt, a Goethéről szóló Friderika című darabra gondolok…” Második bejátszás a német hanganyagból „- A művészeti műfajok meghatározása és az az elhatárolása a zenetörténészek és kritikusok feladata. Számomra a színpadi mű megjelölése, mely szerint operának, operettnek, zenés vígjátéknak vagy énekes-játéknak nevezik, mellékes és alárendelt jelentőségű. A történet és a benne szereplő emberek a fontosak. Ha az emberek húsból-vérből valók, és az amit mondanak, énekelnek, az szívhez szól, és úgy váltanak ki örömet és bánatot, ahogy az életben, akkor - de csakis akkor - volt érdemes megírni a művet. Ha sikerül zenémmel mindazt, amit érzek oly módon kifejezni, hogy a színházban ülő emberek néhány órára megfeledkeznek saját gondjaikról, akkor elértem vágyaim célját. És akkor teljesen közömbös számomra, hogy operát írtam-e vagy operettet. Hogy melyik művészi ágba sorolják, azt átengedem nem annyira a kortársaimnak, mint inkább az utókornak. A jó sorsom a Kaimberg lábához vezetett, ahol ráakadtam egy házra, kilátás a Dunára, kicsiny ápolt kert, gazdag könyvtár és néhány helyiség, ahol a világtól elzárva a zenének élhetek. Ez mostanában az otthonom. Nyáron Ischlben, a Traun folyó partján lévő házban lakom. Csak ritkán hagyom el. Ott nyugodtabb körülmények között dolgozhatom, mint Bécsben. Általában sokat utazom, de mindig visszatérek a városba, amely az idők változásai során egyben változatlan maradt: Bécs a zene városa és a muzsikusoké! De nem mulaszthatom el az alkalmat, hogy megköszönjem mindazoknak, akik művészetemhez egy emberöltőn át hűek maradtak. Amit nyújthattam, szívből jött. Életem feladatát abban látom, hogy embertársaim szürke hétköznapjait megszépítsem. A muzsikában azt szeretném adni, ami után minden ember vágyik: örömet és egy kis napsugarat.” Lehár születésének 100. évfordulója alkalmából, 1970-ben hangzott el az a műsor a rádióban, melyben a szerzőre emlékeztek. Benne megszólalt Kristóf Károly szerkesztő, író, színpadi szerző, aki amellett, hogy több újságcikket készített találkozásaik során a zeneszerzővel, de írt egy daljátékot is róla, melynek címe: „Az első szívdobbanás”. Boros Attila beszélgetett Kristóf Károllyal. Ebből az interjúból is hallhattunk egy bejátszást: „ - Ismerte személyesen is a mestert? - Igen, jól ismertem. Újságírói munkásságom során gyakran beszélgettem vele. A vele folytatott interjúkat rendszerint darabjainak budapesti előadása alkalmával készítettem a próbán vagy a szállodában. Találkoztunk a Király Színházban, az Operett Színházban, a Városi, tehát mai Erkel Színházban, és természetesen az Operaházban is. Mindig készségesen állt rendelkezésre. Tökéletesen beszélt magyarul, minden idegen kiejtés nélkül. Ami természetes, hiszen magyarnak vallotta magát, és az is maradt haláláig. Bécsben lakott évtizedeken át, de soha nem vette fel az osztrák állampolgárságot. Magyar útlevele volt, sőt a II. Világháború után a magyar kormánytól kérte új útlevelét, és meg is kapta. Dinnyés Lajos küldötte ki Ischlbe neki, diplomáciai úton. - A találkozások és beszélgetések során bizonyára sok érdekeset tudott meg Lehár Ferencről illetve műveiről? - Szívesen mesélgetett pályafutásáról, ifjúságáról, kezdő katonakarmesteri idejéről. Komáromban született, Sopronban járt elemibe, Pesten a piarista gimnáziumba. Amikor a losonci helyőrség karmestere lett, a nők rajongtak érte. - Kevesen tudják, hogy Lehár tulajdonképpen operaszerzőnek indult. Hogyan lett mégis operettszerző? Erről nem mesélt valamit? - Dehogynem. Többször megírtam. Lehár már katonakarmester korában arról álmodott, amiről általában minden úgynevezett tamburmajor: hogy a nagy botot, amit a rezes katonabanda előtt emelget a taktus miatt, valaha felcserélheti a kecses kis karmesteri pálcával és eldirigálhatja saját operáját. A haditengerésznél szolgált, ott egy tiszt írt neki operaszöveget. Így született meg Kukuska című operája. Pesten is bemutatták. Nem sok pénzt keresett vele. Minthogy ott hagyta a katonaságot, egzisztenciális gondjai voltak. Egy színházi bennfentes – nevére Lehár nem tudott visszaemlékezni – azt ajánlotta neki, hogy inkább írjon operettet, abban nagyobb a kereslet. Pesten hiába kilincselt szövegkönyvekért, senki nem állt vele szóba. Így kénytelen volt Bécsben szerencsét próbálni. Az osztrák fővárosban jó ajánlólevél volt a monarchia közös hadserege. A Theater an der Wienben éppen megüresedett egy karmesteri állás. Lehár jelentkezett, és szerződtették. - És ott nyilván már könnyebben helyezhette el operettjeit! - Csakugyan így volt! Persze a nagy siker, a világsiker még váratott magára. Jóval túl volt a harmincon, amikor megszületett A víg özvegy. Eredetileg másnak szánták a szövegkönyvet, de az
A tegnapi Lehár-emléknapon a Dankó Rádióban magát Lehárt is hallhattuk beszélni az operettműsorban: a Nagy Ibolya műsorvezető szerkesztette Lehár-melódiákat felvezető bejátszott két „Lehár-vallomás” egy archív, Ausztriában készült német hanganyagból való, magyar szinkronnal: a komponista életére és munkásságára emlékszik vissza a felvételen. (Lehár születésének 100. évfordulója alkalmából, 1970-ben hangzott el először a magyar rádióban.) Első bejátszásban Lehár arról mesél, hogyan és miért lett pályája legelején katonakarmester? „ – Miért kezdtem éppen mint katonakarmester? Nos, a válasz nyilvánvaló! Még húszéves sem voltam, éppen katonaköteles sorban. A konzervatóriumi növendékeknek akkoriban nem volt joguk az egyéves önkéntesi szolgálathoz. Hatévi konzervatóriumi tanulás után három esztendőt kellett volna katonabandában töltenem. Miután vállaltam tehát a katonakarmesterséget. A zenedei növendékek alighanem mindmáig irigyelhetnek a részemre kínálkozott alkalomért. Jó zenekar, 42 muzsikus állott rendelkezésemre. Módomban volt kísérletezni velük, mégpedig alaposan, és sok olyat tanultam tőlük, amiknek később hasznát vettem…. Az olyan vitathatatlan siker, mint amilyen A víg özvegy volt, fiatal zeneszerző számára igen veszedelmessé válhat. Akkortájt több ízben azt jósolták nekem, hogy elbízom magam és csökken majd munkakedvem, az alkotás öröme. Életmódomon tudatosan nem változtattam semmit. Rossz apa lennék, ha egyik gyermekemet előnyben részesítenék a másikkal szemben. De mégis. Egyik szülöttem különösen a szívemhez nőt, a Goethéről szóló Friderika című darabra gondolok…” Második bejátszás a német hanganyagból „- A művészeti műfajok meghatározása és az az elhatárolása a zenetörténészek és kritikusok feladata. Számomra a színpadi mű megjelölése, mely szerint operának, operettnek, zenés vígjátéknak vagy énekes-játéknak nevezik, mellékes és alárendelt jelentőségű. A történet és a benne szereplő emberek a fontosak. Ha az emberek húsból-vérből valók, és az amit mondanak, énekelnek, az szívhez szól, és úgy váltanak ki örömet és bánatot, ahogy az életben, akkor - de csakis akkor - volt érdemes megírni a művet. Ha sikerül zenémmel mindazt, amit érzek oly módon kifejezni, hogy a színházban ülő emberek néhány órára megfeledkeznek saját gondjaikról, akkor elértem vágyaim célját. És akkor teljesen közömbös számomra, hogy operát írtam-e vagy operettet. Hogy melyik művészi ágba sorolják, azt átengedem nem annyira a kortársaimnak, mint inkább az utókornak. A jó sorsom a Kaimberg lábához vezetett, ahol ráakadtam egy házra, kilátás a Dunára, kicsiny ápolt kert, gazdag könyvtár és néhány helyiség, ahol a világtól elzárva a zenének élhetek. Ez mostanában az otthonom. Nyáron Ischlben, a Traun folyó partján lévő házban lakom. Csak ritkán hagyom el. Ott nyugodtabb körülmények között dolgozhatom, mint Bécsben. Általában sokat utazom, de mindig visszatérek a városba, amely az idők változásai során egyben változatlan maradt: Bécs a zene városa és a muzsikusoké! De nem mulaszthatom el az alkalmat, hogy megköszönjem mindazoknak, akik művészetemhez egy emberöltőn át hűek maradtak. Amit nyújthattam, szívből jött. Életem feladatát abban látom, hogy embertársaim szürke hétköznapjait megszépítsem. A muzsikában azt szeretném adni, ami után minden ember vágyik: örömet és egy kis napsugarat.” Lehár születésének 100. évfordulója alkalmából, 1970-ben hangzott el az a műsor a rádióban, melyben a szerzőre emlékeztek. Benne megszólalt Kristóf Károly szerkesztő, író, színpadi szerző, aki amellett, hogy több újságcikket készített találkozásaik során a zeneszerzővel, de írt egy daljátékot is róla, melynek címe: „Az első szívdobbanás”. Boros Attila beszélgetett Kristóf Károllyal. Ebből az interjúból is hallhattunk egy bejátszást: „ - Ismerte személyesen is a mestert? - Igen, jól ismertem. Újságírói munkásságom során gyakran beszélgettem vele. A vele folytatott interjúkat rendszerint darabjainak budapesti előadása alkalmával készítettem a próbán vagy a szállodában. Találkoztunk a Király Színházban, az Operett Színházban, a Városi, tehát mai Erkel Színházban, és természetesen az Operaházban is. Mindig készségesen állt rendelkezésre. Tökéletesen beszélt magyarul, minden idegen kiejtés nélkül. Ami természetes, hiszen magyarnak vallotta magát, és az is maradt haláláig. Bécsben lakott évtizedeken át, de soha nem vette fel az osztrák állampolgárságot. Magyar útlevele volt, sőt a II. Világháború után a magyar kormánytól kérte új útlevelét, és meg is kapta. Dinnyés Lajos küldötte ki Ischlbe neki, diplomáciai úton. - A találkozások és beszélgetések során bizonyára sok érdekeset tudott meg Lehár Ferencről illetve műveiről? - Szívesen mesélgetett pályafutásáról, ifjúságáról, kezdő katonakarmesteri idejéről. Komáromban született, Sopronban járt elemibe, Pesten a piarista gimnáziumba. Amikor a losonci helyőrség karmestere lett, a nők rajongtak érte. - Kevesen tudják, hogy Lehár tulajdonképpen operaszerzőnek indult. Hogyan lett mégis operettszerző? Erről nem mesélt valamit? - Dehogynem. Többször megírtam. Lehár már katonakarmester korában arról álmodott, amiről általában minden úgynevezett tamburmajor: hogy a nagy botot, amit a rezes katonabanda előtt emelget a taktus miatt, valaha felcserélheti a kecses kis karmesteri pálcával és eldirigálhatja saját operáját. A haditengerésznél szolgált, ott egy tiszt írt neki operaszöveget. Így született meg Kukuska című operája. Pesten is bemutatták. Nem sok pénzt keresett vele. Minthogy ott hagyta a katonaságot, egzisztenciális gondjai voltak. Egy színházi bennfentes – nevére Lehár nem tudott visszaemlékezni – azt ajánlotta neki, hogy inkább írjon operettet, abban nagyobb a kereslet. Pesten hiába kilincselt szövegkönyvekért, senki nem állt vele szóba. Így kénytelen volt Bécsben szerencsét próbálni. Az osztrák fővárosban jó ajánlólevél volt a monarchia közös hadserege. A Theater an der Wienben éppen megüresedett egy karmesteri állás. Lehár jelentkezett, és szerződtették. - És ott nyilván már könnyebben helyezhette el operettjeit! - Csakugyan így volt! Persze a nagy siker, a világsiker még váratott magára. Jóval túl volt a harmincon, amikor megszületett A víg özvegy. Eredetileg másnak szánták a szövegkönyvet, de az
362 kugli 2015-04-30 11:40:50
Lehár Ferenc a salzburgi Játékokon egyszer vezényelte a Bécsi Filharmonikusokat egy Lehár-esten. Mikor?
Lehár Ferenc a salzburgi Játékokon egyszer vezényelte a Bécsi Filharmonikusokat egy Lehár-esten. Mikor?
361 kugli 2015-04-30 11:40:30
Lehár Ferenc a salzburgi Játékokon egyszer vezényelte a Bécsi Filharmonikusokat egy Lehár-esten. Mikor?
Lehár Ferenc a salzburgi Játékokon egyszer vezényelte a Bécsi Filharmonikusokat egy Lehár-esten. Mikor?
360 Búbánat 2015-04-30 10:48:59 [Válasz erre: 359 Búbánat 2015-04-30 10:16:22]
Bocsánat, elírtam, helyesen: ma 145 éve született Lehár Ferenc (1870. április 30., Komárom)
Bocsánat, elírtam, helyesen: ma 145 éve született Lehár Ferenc (1870. április 30., Komárom)
359 Búbánat 2015-04-30 10:16:22
Ma 115 éve született Lehár Ferenc A Bartók Rádióban ma délben műsorra kerül: Hangversenykülönlegességek 12.05 – 13.26: Lehár Ferenc gála - Bad Ischl, Kaiservilla, 1998. július - részletek Km. Rost Andrea, Eva Lind, Placido Domingo, José Carreras, Thomas Hampson – ének Km. a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara Vezényel: Marcello Viotti 1. Lehár: A víg özvegy - Hanna és Danilo kettőse III. felv. (Rost, Lind, Domingo, Carreras) 2. Lehár: Cárevics - Volga-dal I. felv. (Carreras) 3. Lehár: Guiditta - Octavio belépője (Domingo) 4. Lehár: Cigányszerelem - Zórika dala III. felv. (Lind) 5. Lehár: A víg özvegy - Danilo belépője I. felv. (Hampson) 6. Lehár: A víg özvegy - Vilja-dal II. felv. (Rost) 7. Zeller: A madarász - Rózsa-dal I. felv. (Lind) 8. Kálmán: Marica grófnő - Tasziló dala I. felv. (Hampson) 9. Lehár: Giuditta - Giuditta dala II. felv. (Rost) 10. Lehár: Paganini - Paganini dala (Domingo) 11. Lehár: A víg özvegy - az I. felv. fináléja (Carreras) 12. Lehár: A mosoly országa - Lisa és Szu-csong kettőse II. felv. (Rost, Hampson) 13. Egyveleg Lehár operettjeiből (Rost, Lind, Domingo, Carreras, Hampson) 14. Lehár: A mosoly országa - Szu-csong dala II. felv. (Rost, Lind, Domingo, Carreras, Hampson)
Ma 115 éve született Lehár Ferenc A Bartók Rádióban ma délben műsorra kerül: Hangversenykülönlegességek 12.05 – 13.26: Lehár Ferenc gála - Bad Ischl, Kaiservilla, 1998. július - részletek Km. Rost Andrea, Eva Lind, Placido Domingo, José Carreras, Thomas Hampson – ének Km. a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara Vezényel: Marcello Viotti 1. Lehár: A víg özvegy - Hanna és Danilo kettőse III. felv. (Rost, Lind, Domingo, Carreras) 2. Lehár: Cárevics - Volga-dal I. felv. (Carreras) 3. Lehár: Guiditta - Octavio belépője (Domingo) 4. Lehár: Cigányszerelem - Zórika dala III. felv. (Lind) 5. Lehár: A víg özvegy - Danilo belépője I. felv. (Hampson) 6. Lehár: A víg özvegy - Vilja-dal II. felv. (Rost) 7. Zeller: A madarász - Rózsa-dal I. felv. (Lind) 8. Kálmán: Marica grófnő - Tasziló dala I. felv. (Hampson) 9. Lehár: Giuditta - Giuditta dala II. felv. (Rost) 10. Lehár: Paganini - Paganini dala (Domingo) 11. Lehár: A víg özvegy - az I. felv. fináléja (Carreras) 12. Lehár: A mosoly országa - Lisa és Szu-csong kettőse II. felv. (Rost, Hampson) 13. Egyveleg Lehár operettjeiből (Rost, Lind, Domingo, Carreras, Hampson) 14. Lehár: A mosoly országa - Szu-csong dala II. felv. (Rost, Lind, Domingo, Carreras, Hampson)
358 Búbánat 2015-03-31 15:36:32
[url] http://filmhiradokonline.hu/watch.php?id=1289; Lehár Ferenc, a világhírű magyar zeneszerző budapesti látogatása [/url] 1935. január/Magyar Világhíradó 567. Inzertszöveg: LEHÁR FERENC, A VILÁGHÍRŰ MAGYAR ZENESZERZŐ BUDAPESTI LÁTOGATÁSA ALKALMÁVAL NYILATKOZIK ALKOTÁSAINAK MEGFILMESÍTÉSÉRŐL ÉS A JÖVŐ TERVEIRŐL. (MFI) Elhangzó szöveg:[riporter:] „Mi a véleménye a mesternek világhírű darabjainak megfilmesítéséről?” - [Lehár Ferenc:] „Nagyon örülök, hogy operettjeimet megfilmesítik, mert véleményem szerint a film, a maga korlátlan lehetőségeivel azt is be tudja mutatni, amit a színpadon csak elmesélnek.” - [riporter:] „És mik a tervei a legközelebbi jövőben?” - [Lehár Ferenc:] „Erről egyelőre nem beszélhetek, azt hiszem, meglepetés lesz. A téma már megvan, lehet, hogy film, lehet, hogy színpad.” (B.I. volt fórumtársunk, aki már nem ír ide, bukkant rá erre a linkre. Köszönet figyelmességéért.)
[url] http://filmhiradokonline.hu/watch.php?id=1289; Lehár Ferenc, a világhírű magyar zeneszerző budapesti látogatása [/url] 1935. január/Magyar Világhíradó 567. Inzertszöveg: LEHÁR FERENC, A VILÁGHÍRŰ MAGYAR ZENESZERZŐ BUDAPESTI LÁTOGATÁSA ALKALMÁVAL NYILATKOZIK ALKOTÁSAINAK MEGFILMESÍTÉSÉRŐL ÉS A JÖVŐ TERVEIRŐL. (MFI) Elhangzó szöveg:[riporter:] „Mi a véleménye a mesternek világhírű darabjainak megfilmesítéséről?” - [Lehár Ferenc:] „Nagyon örülök, hogy operettjeimet megfilmesítik, mert véleményem szerint a film, a maga korlátlan lehetőségeivel azt is be tudja mutatni, amit a színpadon csak elmesélnek.” - [riporter:] „És mik a tervei a legközelebbi jövőben?” - [Lehár Ferenc:] „Erről egyelőre nem beszélhetek, azt hiszem, meglepetés lesz. A téma már megvan, lehet, hogy film, lehet, hogy színpad.” (B.I. volt fórumtársunk, aki már nem ír ide, bukkant rá erre a linkre. Köszönet figyelmességéért.)
357 Ardelao 2015-03-20 19:49:04 [Válasz erre: 355 Búbánat 2015-03-19 22:20:55]
Felejthetetlen élményben lehetett része a korabeli publikumnak.
Felejthetetlen élményben lehetett része a korabeli publikumnak.
356 Búbánat 2015-03-20 19:31:51
Nagy Ibolya műsorvezető, a Dankó Rádió Túl az Óperencián című mai adásában – a Frasquita-részletek bejátszása előtt - elmesélt egy kis történetet: „Lehárnak remek humora is volt. Egy anekdota szerint felkérte egyszer a bíróság, hogy egy plágiumperben legyen szakértő. Két zeneszerző ugyanis arról vitatkozott, hogy melyiküktől származik egy bizonyos dallam. Miután Lehár meghallgatta a per tárgyát képező két dallamot, kijelentette, egyik sem lopta a másiktól: mindketten Offenbachtól lopták.”
Nagy Ibolya műsorvezető, a Dankó Rádió Túl az Óperencián című mai adásában – a Frasquita-részletek bejátszása előtt - elmesélt egy kis történetet: „Lehárnak remek humora is volt. Egy anekdota szerint felkérte egyszer a bíróság, hogy egy plágiumperben legyen szakértő. Két zeneszerző ugyanis arról vitatkozott, hogy melyiküktől származik egy bizonyos dallam. Miután Lehár meghallgatta a per tárgyát képező két dallamot, kijelentette, egyik sem lopta a másiktól: mindketten Offenbachtól lopták.”
355 Búbánat 2015-03-19 22:20:55
Az alábbi érdekes cikket is kedves volt fórumtársunk, B.I. engedelmével (aki már nem ír a fórumra) hozom át ide, mely a Színházi Életben jelent meg az 1918. 16. számban (IV. 14-21.), honnan kimásolta nekünk. Köszönet érte! „Premier után” Írta: Pakots József „Azok a boldogok, akik zsöllyéből és páholyból nézik a világot, rendszerint abban az illúzióban élnek, hogy az a világhírű művész, író, zeneszerző stb… akinek tapsolni szoktak, a legboldogabb ember a világon. A világhírt, a dicsőséget olyan narkotikumnak gondolják, amely a boldog álmok lágy felhőibe ringatják a művészt. Ki hinné, hogy nagy Megkoszorúzott, a homlokára font virágok, babérok között : láthatatlan tüskék véres szúrását érzi, s mikor vége az ünneplésnek, a hódoló tapsoknak, otthon már csak e tüskék sajgását érzi. Pedig sokszor van így. A múlt héten Bécsben járván, néhány órán át vendége lehettem Lehárnak, a mi kedves magyar szerzőnknek. Éppen nagypéntek volt. Két nappal előbb mutatták be a Theater an der Wienben a Pacsirtát, amely a Király Színházban már nem tudom hányadszor megy táblás házak mellett. A Pacsirtának Wienben is óriási sikere volt. A magyar ritmusú Lehár muzsika megrészegítette a jó bécsieket és ünnepelték a mestert, ahogy csak Lehárt lehet ünnepelni. Erről a sikerről beszélgetünk Lehárról. Egy osztrák színházi kritikus is a társaságunkban volt. Abban a szobában ülünk, ahol Lehár komponálni szokott. Egy nagy rézkalitkában ott gubbasztott Lehár komponista társa Lóri. Ez a Lóri egy szürkéskék, pirosfarkú papagály, aki időnként énekelni, diskurálni szokott. Érdeklődve nézem. Az osztrák színházi kritikus mondja nekem: - A mester csak akkor tud dolgozni, ha Lóri társalog vele. Lehár mosolyog. - A Lóri a munkatársam – mondja. - Hogy volt megelégedve a bécsi sikerrel? - kérdem most. Lehárnak felvillámlott a mosolygó, szelíd szeme. - A siker nagy volt. De a sajtóra haragszom. - És a kritikusra nézett. Az beszélni akart, de Lehár nem hagyta szóhoz. - Jó, jó, amit mondani akar, azt úgy is tudom. A sajtó jót írt a muzsikámról. Majd berregett a telefon. Valaki gratulált. Egy pár obligát szó s Lehár megint köztünk ült. De ettől kezdve egyre csilingelt a telefon. A válaszokból tudtuk, hogy nő, vagy férfi beszélt. A nők többen voltak. Lehár már unta is. Nehezen mozdult. Hagyta zörögni a telefont. Egyszerre csak egy erélyes sürgetés hangzott a rézkalitka felől: - Halló, halló ! Lóri figyelmeztette gazdáját. Ennek már engedelmeskedett. Még egy bécsi úrral szaporodott ezután a társaságunk. A két bécsi egymással diskurált, mi, két magyar, Lehár, meg én bizalmasan, magyar beszélgetésbe fogtunk. - Oh, Budapest. Ott érzem igazán jól magam. Milyen kedvesek hozzám. Mindenki. Írók, színészek, a publikum. De hát magyar is vagyok ! - Mondja lelkesen. Kérdeztem, hogy mit fog csinálni legközelebb. - Ischlbe megyek a villámba. Az orvosom azt mondta, hogy pihennem kell. Valami tüdőcsúcshurutot konstatált. Nem hiszek neki, inkább azt gondolom, hogy így akar pihenésre szorítani. - Egyedül megy? – kérdezem tovább. - Egyedül. - Elgondolkozott. - Azaz, hogy magammal viszem a Lórit is, mert hátha kedvem kerekedik dolgozni. Még egy kérdést szegeztem neki: - Hogy érzi magát a világhír csúcsán? Naiv egyszerűséggel felelte: - Világhír ? Nem érzem a szó jelentőségét. Én ma is ugyanannak érzem magam, mint aki voltam, akkor amikor ismeretlenül benyújtottam első darabomat a színházhoz. Drukkoltam és drukkolok ma is. És úgy érzem mindig, mindenik új darabom előtt, hogy most kezdem. Szeretem az elmúlt dolgaimat, de minden külsőséget, ami valamikor hozzájuk fűződött elfelejtettem. Mindig kezdek, elölről kezdek. - Tehetséges kezdő …. mondom mosolyogva. Ő is nevet. Búcsúzunk. A bécsi urak is. Lóri kedvesen kikiáltja utánunk. : - Agyő, meine Herren ! Lehár fülembe súgja. - Lóri nemsokára magyarul is fog beszélni. Nehezen megy, mert csupa német szót hall, de muszáj neki. Nagyon felmelegült szívvel mentem el a világhírű embertől." Lejegyezte: BI. Megjegyzés: Pakots József (1877-1933) Író, újságíró, országgyűlési képviselő, a Petőfi társaság tagja.
Az alábbi érdekes cikket is kedves volt fórumtársunk, B.I. engedelmével (aki már nem ír a fórumra) hozom át ide, mely a Színházi Életben jelent meg az 1918. 16. számban (IV. 14-21.), honnan kimásolta nekünk. Köszönet érte! „Premier után” Írta: Pakots József „Azok a boldogok, akik zsöllyéből és páholyból nézik a világot, rendszerint abban az illúzióban élnek, hogy az a világhírű művész, író, zeneszerző stb… akinek tapsolni szoktak, a legboldogabb ember a világon. A világhírt, a dicsőséget olyan narkotikumnak gondolják, amely a boldog álmok lágy felhőibe ringatják a művészt. Ki hinné, hogy nagy Megkoszorúzott, a homlokára font virágok, babérok között : láthatatlan tüskék véres szúrását érzi, s mikor vége az ünneplésnek, a hódoló tapsoknak, otthon már csak e tüskék sajgását érzi. Pedig sokszor van így. A múlt héten Bécsben járván, néhány órán át vendége lehettem Lehárnak, a mi kedves magyar szerzőnknek. Éppen nagypéntek volt. Két nappal előbb mutatták be a Theater an der Wienben a Pacsirtát, amely a Király Színházban már nem tudom hányadszor megy táblás házak mellett. A Pacsirtának Wienben is óriási sikere volt. A magyar ritmusú Lehár muzsika megrészegítette a jó bécsieket és ünnepelték a mestert, ahogy csak Lehárt lehet ünnepelni. Erről a sikerről beszélgetünk Lehárról. Egy osztrák színházi kritikus is a társaságunkban volt. Abban a szobában ülünk, ahol Lehár komponálni szokott. Egy nagy rézkalitkában ott gubbasztott Lehár komponista társa Lóri. Ez a Lóri egy szürkéskék, pirosfarkú papagály, aki időnként énekelni, diskurálni szokott. Érdeklődve nézem. Az osztrák színházi kritikus mondja nekem: - A mester csak akkor tud dolgozni, ha Lóri társalog vele. Lehár mosolyog. - A Lóri a munkatársam – mondja. - Hogy volt megelégedve a bécsi sikerrel? - kérdem most. Lehárnak felvillámlott a mosolygó, szelíd szeme. - A siker nagy volt. De a sajtóra haragszom. - És a kritikusra nézett. Az beszélni akart, de Lehár nem hagyta szóhoz. - Jó, jó, amit mondani akar, azt úgy is tudom. A sajtó jót írt a muzsikámról. Majd berregett a telefon. Valaki gratulált. Egy pár obligát szó s Lehár megint köztünk ült. De ettől kezdve egyre csilingelt a telefon. A válaszokból tudtuk, hogy nő, vagy férfi beszélt. A nők többen voltak. Lehár már unta is. Nehezen mozdult. Hagyta zörögni a telefont. Egyszerre csak egy erélyes sürgetés hangzott a rézkalitka felől: - Halló, halló ! Lóri figyelmeztette gazdáját. Ennek már engedelmeskedett. Még egy bécsi úrral szaporodott ezután a társaságunk. A két bécsi egymással diskurált, mi, két magyar, Lehár, meg én bizalmasan, magyar beszélgetésbe fogtunk. - Oh, Budapest. Ott érzem igazán jól magam. Milyen kedvesek hozzám. Mindenki. Írók, színészek, a publikum. De hát magyar is vagyok ! - Mondja lelkesen. Kérdeztem, hogy mit fog csinálni legközelebb. - Ischlbe megyek a villámba. Az orvosom azt mondta, hogy pihennem kell. Valami tüdőcsúcshurutot konstatált. Nem hiszek neki, inkább azt gondolom, hogy így akar pihenésre szorítani. - Egyedül megy? – kérdezem tovább. - Egyedül. - Elgondolkozott. - Azaz, hogy magammal viszem a Lórit is, mert hátha kedvem kerekedik dolgozni. Még egy kérdést szegeztem neki: - Hogy érzi magát a világhír csúcsán? Naiv egyszerűséggel felelte: - Világhír ? Nem érzem a szó jelentőségét. Én ma is ugyanannak érzem magam, mint aki voltam, akkor amikor ismeretlenül benyújtottam első darabomat a színházhoz. Drukkoltam és drukkolok ma is. És úgy érzem mindig, mindenik új darabom előtt, hogy most kezdem. Szeretem az elmúlt dolgaimat, de minden külsőséget, ami valamikor hozzájuk fűződött elfelejtettem. Mindig kezdek, elölről kezdek. - Tehetséges kezdő …. mondom mosolyogva. Ő is nevet. Búcsúzunk. A bécsi urak is. Lóri kedvesen kikiáltja utánunk. : - Agyő, meine Herren ! Lehár fülembe súgja. - Lóri nemsokára magyarul is fog beszélni. Nehezen megy, mert csupa német szót hall, de muszáj neki. Nagyon felmelegült szívvel mentem el a világhírű embertől." Lejegyezte: BI. Megjegyzés: Pakots József (1877-1933) Író, újságíró, országgyűlési képviselő, a Petőfi társaság tagja.
354 Búbánat 2015-03-04 18:44:53 [Válasz erre: 353 Búbánat 2015-03-04 18:44:20]
LÁBASS JUCI - A pacsirtában – „A pacsirtá”-nak új szereplője van néhány nap óta: Gömöri Vilmának, a kacér, intrikus színésznőnek szerepét Lábass Juci, a Sztambul rózsája kedves, temperamentumos Midili-je vette át és esténként nagy sikert arat énekével, táncaival, és nem utolsó sorban : megjelenésével. Jóformán máról holnapra készült el szerepével, próbákra sem jutott ideje és tulajdonképpen azok az esték, amelyeken először játszotta Vilma szerepét, voltak Lábass Juci együttes próbái. Ma már persze túl van régen ezeken is és tökéletesen beilleszkedve „A pacsirta” pompás együttesébe, lelkes temperamentummal viszi előre Lehár Ferenc operettjét a jubileumok felé. A közönség, igen érthetően, zajos ovációkkal köszönti Lábass Jucit, „A pacsirta” szereplői között, és nagy az öröm, hogy a pajkos Midili most sem hiányzik a színpadon. Igaz, hogy ez a szerep nem olyan természetű mint az, amelyiket a Sztambul rózsájában játszott, de Lábass Juci egészséges színpadi ösztöne megérezte hol kell letompítani Gömöri Vilma alakjának komolyságát, hol lehet kis poetica licentiával szabadosságot vinni a szerepbe. Külön helyen kell felemlíteni Lábass Juci nagyszerű toalettjeit, melyek nagyban fokozzák „A pacsirta” amúgy is sok látványosságát és valóságos szenzációk a táncai, főleg a harmadik felvonás bravúros foxtrottjában, ahol Király Ernővel minden alkalommal meg kell ismételnie ezt a nagyszerű produkciót. Lehár Ferenc is nagyon érdeklődik operettjének új szereplője iránt és a legközelebbi napokban ismét ellátogat Budapestre, hogy megnézhesse „A pacsirta” új előadását Kosáry Emmyvel, Király Ernővel és – Lábass Jucival. SZ.É. 1918. 9. sz. (II.24-III.3.) Leközölte: B.I.
LÁBASS JUCI - A pacsirtában – „A pacsirtá”-nak új szereplője van néhány nap óta: Gömöri Vilmának, a kacér, intrikus színésznőnek szerepét Lábass Juci, a Sztambul rózsája kedves, temperamentumos Midili-je vette át és esténként nagy sikert arat énekével, táncaival, és nem utolsó sorban : megjelenésével. Jóformán máról holnapra készült el szerepével, próbákra sem jutott ideje és tulajdonképpen azok az esték, amelyeken először játszotta Vilma szerepét, voltak Lábass Juci együttes próbái. Ma már persze túl van régen ezeken is és tökéletesen beilleszkedve „A pacsirta” pompás együttesébe, lelkes temperamentummal viszi előre Lehár Ferenc operettjét a jubileumok felé. A közönség, igen érthetően, zajos ovációkkal köszönti Lábass Jucit, „A pacsirta” szereplői között, és nagy az öröm, hogy a pajkos Midili most sem hiányzik a színpadon. Igaz, hogy ez a szerep nem olyan természetű mint az, amelyiket a Sztambul rózsájában játszott, de Lábass Juci egészséges színpadi ösztöne megérezte hol kell letompítani Gömöri Vilma alakjának komolyságát, hol lehet kis poetica licentiával szabadosságot vinni a szerepbe. Külön helyen kell felemlíteni Lábass Juci nagyszerű toalettjeit, melyek nagyban fokozzák „A pacsirta” amúgy is sok látványosságát és valóságos szenzációk a táncai, főleg a harmadik felvonás bravúros foxtrottjában, ahol Király Ernővel minden alkalommal meg kell ismételnie ezt a nagyszerű produkciót. Lehár Ferenc is nagyon érdeklődik operettjének új szereplője iránt és a legközelebbi napokban ismét ellátogat Budapestre, hogy megnézhesse „A pacsirta” új előadását Kosáry Emmyvel, Király Ernővel és – Lábass Jucival. SZ.É. 1918. 9. sz. (II.24-III.3.) Leközölte: B.I.
353 Búbánat 2015-03-04 18:44:20 [Válasz erre: 332 Búbánat 2014-12-30 22:25:19]
Folytatva kedves volt fórumtársunk, B.I. (aki már nem ír ide a fórumra) „folytatásos” Lehár-sagáját, engedelmével áthozom ide azt a válogatott cikksorozatot, melyet a Színházi Élet lap korabeli számaiból (SZÉ. 7.sz. 1918.február 10-17. és SZ. É. 9. sz.,1918. február 24. . március 3.) másolt ki nekünk. Köszönet érte! "PACSIRTA" - Lehár premier a Király Színházban ! A béke szállani készülő hófehér galambja mellett (ne feledjük el, hogy az I. világháború már negyedik éve tart, és a bemutató, valamint a közölt cikk 1918.februárjában készült, a háború befejezésének illúziója még eléggé messze van - megj. BI.) még egy "szárnyas" érdekli újabban a színházba járó embereket. "A Pacsirta", amely február havának első napján, Budapesten röppent fel, hogy innen szálljon a világ minden tája felé, ahol csak operettet játszanak. Megtörtént végre a nevezetes, várva várt Lehár-bemutató, amely abban különbözött a sok magyar Lehár-bemutatótól, hogy nem ismétlése a bécsinek vagy a berlininek, hanem eredeti, első, Lehár Ferenc legújabb operettje. "A Pacsirta", Budapesten a Király Színházban került legelőször bemutatóra. A kitűnő komponista, akinek nevét három világrészben ismerik, úgy tett, mint darabjának hősnője, a kis, szőke hajú Juliska, aki nagyvilági kalandok után belátja, hogy mégis csak legjobb otthon. Lehár Ferenc is, aki tőlünk, közülünk indult el, hogy ország határain túl keresse boldogulását, visszatért most hozzánk, hogy még mielőtt más is hallaná, nekünk daloljon először a magyar rónáról, a búzakalászról, a faluról. Idestova két évtizeddel ezelőtt, pontosan tizenkilenc éve is volt ilyen eredeti Lehár-premier Budapesten: 1899. május 2-án az Operaház mutatta be első művét, a "Kukuska" című operát, amely azonban csak tíz előadást ért meg nálunk. A fiatal magyar zeneszerző azután Bécsbe költözött és hozzálátott egy nehéz, de ragyogóan sikerült nagy munkához, a bécsi operett stílusának nemesítéséhez. Egymásután következtek a pompásnál-pompásabb Lehár-operettek, amelyek új szint, új hangot vittek színpadra. "A drótostót", a "Mulató istenek", azután "A víg özvegy", amely világhírűvé tette Lehár Ferenc nevét, őt magát pedig a modern operettírás fejedelmévé. Ezt a rangot megtartotta mind máig azon termékeny úton, amelyen olyan művek, mint a "Cigányszerelem", a "Luxemburg grófja", "Éva" jelzik az állomásokat. És most a legújabb művét - a huszadikat a hosszú sorban - elhozta hozzánk, hogy a mi lelkes tapsaink kísérjék elindulását. Lehár lelkes magyar érzéseitől, a budapesti közönség iránt érzett és mindig kimutatott nagy szeretetétől eltekintve, mindenképpen stílusos is, hogy "A pacsirta" nálunk kerüljön először bemutatóra. Még évekkel ezelőtt történt, hogy Beöthy László felhívta Lehár figyelmét Martos Ferenc, a "Bob herceg" és sok más pompás magyar operett írójának új szövegére és Lehár nagy lelkesedéssel vállalkozott "A pacsirta" megkomponálására. Így lett ez a darab Lehár legmagyarabb operettje és szinte természetes, hogy ez csakis innen indulhatott világhódító útjára. Lehár Ferenc rendkívül hálás szöveget kapott Martos librettójában. Az ugyancsak sok sikert aratott szövegíró, aki első művében a "Bob herceg"-ben angol miliőt vitt színpadra, a "Gül babá"-ban törököt, a "Leányvásár"-ban amerikait, a "Szibill"-ben oroszt, a nagy nemzetköziség után megtalálta a magyart. "A pacsirtá"-ban a magyar falu kerül a színpadra, amely a "János vitéz" óta - elég különösen - nem szerepelt operettben. (Ezután, több oldalon keresztül - 9 o.-, az operett részletes tartalmának leírása következik, amit terjedelme miatt nem másolt ki B.I., inkább az előadásról írottakat ismerteti a cikkből, néhány érdekességet, kritikát.) - Amilyen szokatlan a tónusa, beállítása, egész felépítése Martos szövegkönyvének, olyan új, friss és megkapó Lehár Ferenc új zenéje. A sok népszerű operett komponistája ezúttal illatos mezei virágokat font melódiái csokrába és a pompás rózsák, szegfűk között virítanak pipacs és százszorszép is : a keringők, dalok közt magyar nóták, magyar táncok. Az egészen megérződik az előkelő kertész rutinos keze, amely a különféle természetű virágokat ízléssel, szellemes elrendezéssel egységes összhangba hozta egymással és mikor Lehár Ferenc átnyújtja színekben pompás művét, nem tudjuk minek örüljünk jobban: a gyönyörű daloknak, vagy a pompás táncoknak és a megható magyar nótázásnak? Tele van szebbnél-szebb zeneszámmal "A pacsirta" mind a három felvonása és nem hisszük, hogy felsülnénk, mikor azt jósoljuk, hogy rövidesen utónútfélén csak ezeket a zeneszámokat fogjuk hallani. Teljesen igaza van annak az őszinte rajongónak, aki a bemutatón a második felvonás után csillogó szemmel fordult szomszédjához: --" Hát nem érdekes, hogy ez a Lehár mindig csupa slágert ír "! -- De nem is csoda, hogy slágerré lesz minden szám az olyan kitűnő előadásban, amit a Király-színház produkál. Olyan ez az előadás, amit alig tud utánozni bármely előkelő külföldi operett-színház: a két női főszerepet két kiváló operaénekesnő énekli és megesik az a ritkaság, hogy az operettben egyszer az éneklés, a hang sem lesz mellékes körülménnyé. A figyelmes Lehár Ferenc két egyenrangú primadonnaszerepet írt új művében és így két énekesnőt kötelez le egyszerre nagy hálára azért a bőkezűségért, amivel mindkettő számára ontja a melódiát. Török Juliskát, a pacsirtát Kosáry Emmy játssza és alakítása méltán sorakozik a Csárdáskirálynő Vereczki Szilviája és a Sztambul rózsája Kondzsa Gül-je mellé. A hangja előbb lép színpadra, mint ő maga: egy hatalmas trilla, mely Kurz Zelmának is becsületére válna (Selma Kurz /1874-1933/ zseniális osztrák koloratúr-szoprán énekesnő volt, megj. B.I.), jelenti be jövetelét, azután lép csak be, hogy elénekelte első dalát a pacsirtáról. Megkapó, egészen újszerű Kosáry Emmy ebben az új szerepében. Pezsgő temperamentuma épp úgy magával ragadja a nézőt, mint ahogyan meg tudja hatni csendes összeroskadása, leheletszerűen finom lelki viaskodása. A lecke-nóta, a második felvonás nagy táncos jelenete egészen új oldalairól mutatják Kosáry Emmyt, aki ezzel az alakítással - ha ugyan lehet - még eddigi népszerűségét is fokozni fogja. Külön szenzációszámba mennek pazar színességű magyar ruhái, melyek Faragó Géza, a kitűnő festőművész tervei szerint készültek. -- A pacsirta vetélytársnője Vilma szerepében Dömötör Ilona, aki ebben a tehetségéhez méltó szerepben kezdte meg működését a Király-színházban. A főpróbán még némán ábrázolta a féltékeny színésznőt, de a bemutatón már annál frissebb, csillogóbb hangon dalolt és dalol most minden este igazi, nagy sikerrel. Első nagy keringője méltán párja Kosáry Emmy hatásos belépőjének, a harmadik felvonásban pedig eljárja Királlyal a foxtrott táncot, a legújabb amerikai táncot és ezzel nehéz probléma elé állít mindenkit, mert senki sem tudja eldönteni, énekelni tud-e jobban, vagy pedig táncolni. Kétségkívül kitűnően érti mind a kettőt. --A két primadonna közös partnere - ki lehetne más - Király Ernő, akinek mintha csak a testére szabták volna Zápolya Sándor alakját. Elegáns, előkelő és ő is pompásan énekel és táncol, mint mindig. Csupa hálás száma van, mert hiszen mindegyikben ott van mellette hol Kosáry, hol Dömötör, akiknél jobb partnerekről nem is álmodhat egy igazi bonviván. --Vezető szerep jut Gyárfás Dezsőnek is, aki Pali bácsi alakját ruházza fel a maga egyéni humorával sok kedves, szeretetreméltó vonással. Minden tisztelet és becsület Martos Ferenc kitűnő szövegkönyvének, de azt hisszük, nagyon sok dolog, aminek nagy sikere van a színpadon, elő sem fordul benne: ezért Gyárfásnak tartozik hálával a szövegíró. Mindent tud ez a kitűnő színész. Kitűnően énekel, mókázik, és még táncol is, ami nem a legkönnyebb mesterség az ő jólismert kerekdedsége mellett. (Gyárfás Dezső eléggé nagydarab, kövér ember volt, megj. BI.). --A nagy sikerben derekasan kiveszik részüket Simon Marcsa is, aki Borcsa szerepében érvényesíti kiváló komikai képességeit, Latabár Árpád (id. L.Á. a későbbi Latabár fivérek édesapja, megj. B.I.) és Nádor Jenő. Az egyik a kedélyes Árpád bárót játssza ismert szeretetreméltóságával, a másik pedig mint a pacsirta hűséges vőlegénye nyújt ízes, magyaros alakítást. --A kórus és a zenekar fegyelmezettsége Bertha István karmesteri pálcájának kiválóságát hirdeti. A rendezésben Czakó Gyula mutatta meg ismét, mit lehet csinálni tudással, stílusérzékkel egy operettből, a díszletek Márkus László színes fantáziájának gyümölcsei. Faragó Géza pedig pompás, látványos etnográfiával szolgál magyaros ruhatervezéseivel. --Mikor ennyi kitűnő erő és tudás egyesül és nem kisebb ember, mint Lehár Ferenc írja a zenét, lehet-e más eredménye az operettbemutatónak, mint nagy, rendkívül nagy siker? Szinte megbántás számba menne, ha ezt külön igyekeznénk hangsúlyozni, annál is inkább, mert hiszen mi nem is vagyunk erre hivatottak. -- A bemutatón természetesen vége-hossza sem volt az ismétléseknek és a felvonások végén percekig futott fel és alá a függöny. Különösen a második felvonás után tört ki elementáris erővel a lelkesedés és Lehár Ferenc, valamint az összes főszereplők mellett meg kellett jelennie Beöthy Lászlónak is, akit Lehár vonszolt ki a karjánál fogva a lámpák elé. Zápolya Sándor műterme valóságos üvegházzá lett : egészen megtöltötték a színpadot Kosáry Emmy és Dömötör Ilona csokrai, kosarai. -- Így azután nem csoda, hogy a bemutató féltizenkettőig tartott és éjfél felé járt az idő, mire az előadás tényezői és mindazok, akiknek némi közük van egy királyszínházi premierhez a Fészek éttermében a siker pezsgős hangulatában a jól megérdemelt vacsorához ülhettek. Nem volt formális bankett, de ott volt mindenki, akinek ott kellett lenni. Lehár Ferenc a feleségével együtt ragyogó arccal ült a fehér asztalnál. Buttykay Ákos pedig olyan boldog volt, mintha ő írta volna "A pacsirtá"-t. Hiszen legközelebb tulajdonképpen ő áll a pacsirtához, mert hát a felesége - Kosáry Emmy. A Király Színházat Beöthy László és Lázár Ödön képviselték, mindegyik a feleségével, sőt Lázárék társaságában ott volt Vági Andor is. Lázár Ödön fia, aki kora ellenére is már színpadi szerző. Király Ernő és Gyárfás Dezső is feleségestől jelentek meg. Ott volt azután Bárd Mór, a népszerű Masu, aki "A pacsirta" zenéjét forgalomba hozza, valamint budapesti képviselője Nádor Kálmán is, dr. Marton Sándor, a Beöthy-színházak ügyésze a feleségével és az elegáns Littke Ernő, aki mindig a saját pezsgőjét issza. Kálmán Imre is eljött, hogy örvendjen kollégája nagy sikerének és nem hiányzott Faragó Géza sem, aki a kosztümöket tervezte. Ott voltak még Reichert Heinz, aki Martos librettóját Bécs számára fogja átdolgozni. Szentgyörgyi Ida, Simon Marcsa, Latabár Árpád, Raskó Géza, Jávor Béla, a Király Színház népszerű művészei, a kitűnő Kövesy Albert, a daliás Baracs főhadnagy és Incze Sándor a Színházi Élet szerkesztője. (Megj.: valószínűleg ő írhatta e beszámolót, B.I.) SZÉ.7.sz. 1918. február 10-17. Leközölte: B.I.
Folytatva kedves volt fórumtársunk, B.I. (aki már nem ír ide a fórumra) „folytatásos” Lehár-sagáját, engedelmével áthozom ide azt a válogatott cikksorozatot, melyet a Színházi Élet lap korabeli számaiból (SZÉ. 7.sz. 1918.február 10-17. és SZ. É. 9. sz.,1918. február 24. . március 3.) másolt ki nekünk. Köszönet érte! "PACSIRTA" - Lehár premier a Király Színházban ! A béke szállani készülő hófehér galambja mellett (ne feledjük el, hogy az I. világháború már negyedik éve tart, és a bemutató, valamint a közölt cikk 1918.februárjában készült, a háború befejezésének illúziója még eléggé messze van - megj. BI.) még egy "szárnyas" érdekli újabban a színházba járó embereket. "A Pacsirta", amely február havának első napján, Budapesten röppent fel, hogy innen szálljon a világ minden tája felé, ahol csak operettet játszanak. Megtörtént végre a nevezetes, várva várt Lehár-bemutató, amely abban különbözött a sok magyar Lehár-bemutatótól, hogy nem ismétlése a bécsinek vagy a berlininek, hanem eredeti, első, Lehár Ferenc legújabb operettje. "A Pacsirta", Budapesten a Király Színházban került legelőször bemutatóra. A kitűnő komponista, akinek nevét három világrészben ismerik, úgy tett, mint darabjának hősnője, a kis, szőke hajú Juliska, aki nagyvilági kalandok után belátja, hogy mégis csak legjobb otthon. Lehár Ferenc is, aki tőlünk, közülünk indult el, hogy ország határain túl keresse boldogulását, visszatért most hozzánk, hogy még mielőtt más is hallaná, nekünk daloljon először a magyar rónáról, a búzakalászról, a faluról. Idestova két évtizeddel ezelőtt, pontosan tizenkilenc éve is volt ilyen eredeti Lehár-premier Budapesten: 1899. május 2-án az Operaház mutatta be első művét, a "Kukuska" című operát, amely azonban csak tíz előadást ért meg nálunk. A fiatal magyar zeneszerző azután Bécsbe költözött és hozzálátott egy nehéz, de ragyogóan sikerült nagy munkához, a bécsi operett stílusának nemesítéséhez. Egymásután következtek a pompásnál-pompásabb Lehár-operettek, amelyek új szint, új hangot vittek színpadra. "A drótostót", a "Mulató istenek", azután "A víg özvegy", amely világhírűvé tette Lehár Ferenc nevét, őt magát pedig a modern operettírás fejedelmévé. Ezt a rangot megtartotta mind máig azon termékeny úton, amelyen olyan művek, mint a "Cigányszerelem", a "Luxemburg grófja", "Éva" jelzik az állomásokat. És most a legújabb művét - a huszadikat a hosszú sorban - elhozta hozzánk, hogy a mi lelkes tapsaink kísérjék elindulását. Lehár lelkes magyar érzéseitől, a budapesti közönség iránt érzett és mindig kimutatott nagy szeretetétől eltekintve, mindenképpen stílusos is, hogy "A pacsirta" nálunk kerüljön először bemutatóra. Még évekkel ezelőtt történt, hogy Beöthy László felhívta Lehár figyelmét Martos Ferenc, a "Bob herceg" és sok más pompás magyar operett írójának új szövegére és Lehár nagy lelkesedéssel vállalkozott "A pacsirta" megkomponálására. Így lett ez a darab Lehár legmagyarabb operettje és szinte természetes, hogy ez csakis innen indulhatott világhódító útjára. Lehár Ferenc rendkívül hálás szöveget kapott Martos librettójában. Az ugyancsak sok sikert aratott szövegíró, aki első művében a "Bob herceg"-ben angol miliőt vitt színpadra, a "Gül babá"-ban törököt, a "Leányvásár"-ban amerikait, a "Szibill"-ben oroszt, a nagy nemzetköziség után megtalálta a magyart. "A pacsirtá"-ban a magyar falu kerül a színpadra, amely a "János vitéz" óta - elég különösen - nem szerepelt operettben. (Ezután, több oldalon keresztül - 9 o.-, az operett részletes tartalmának leírása következik, amit terjedelme miatt nem másolt ki B.I., inkább az előadásról írottakat ismerteti a cikkből, néhány érdekességet, kritikát.) - Amilyen szokatlan a tónusa, beállítása, egész felépítése Martos szövegkönyvének, olyan új, friss és megkapó Lehár Ferenc új zenéje. A sok népszerű operett komponistája ezúttal illatos mezei virágokat font melódiái csokrába és a pompás rózsák, szegfűk között virítanak pipacs és százszorszép is : a keringők, dalok közt magyar nóták, magyar táncok. Az egészen megérződik az előkelő kertész rutinos keze, amely a különféle természetű virágokat ízléssel, szellemes elrendezéssel egységes összhangba hozta egymással és mikor Lehár Ferenc átnyújtja színekben pompás művét, nem tudjuk minek örüljünk jobban: a gyönyörű daloknak, vagy a pompás táncoknak és a megható magyar nótázásnak? Tele van szebbnél-szebb zeneszámmal "A pacsirta" mind a három felvonása és nem hisszük, hogy felsülnénk, mikor azt jósoljuk, hogy rövidesen utónútfélén csak ezeket a zeneszámokat fogjuk hallani. Teljesen igaza van annak az őszinte rajongónak, aki a bemutatón a második felvonás után csillogó szemmel fordult szomszédjához: --" Hát nem érdekes, hogy ez a Lehár mindig csupa slágert ír "! -- De nem is csoda, hogy slágerré lesz minden szám az olyan kitűnő előadásban, amit a Király-színház produkál. Olyan ez az előadás, amit alig tud utánozni bármely előkelő külföldi operett-színház: a két női főszerepet két kiváló operaénekesnő énekli és megesik az a ritkaság, hogy az operettben egyszer az éneklés, a hang sem lesz mellékes körülménnyé. A figyelmes Lehár Ferenc két egyenrangú primadonnaszerepet írt új művében és így két énekesnőt kötelez le egyszerre nagy hálára azért a bőkezűségért, amivel mindkettő számára ontja a melódiát. Török Juliskát, a pacsirtát Kosáry Emmy játssza és alakítása méltán sorakozik a Csárdáskirálynő Vereczki Szilviája és a Sztambul rózsája Kondzsa Gül-je mellé. A hangja előbb lép színpadra, mint ő maga: egy hatalmas trilla, mely Kurz Zelmának is becsületére válna (Selma Kurz /1874-1933/ zseniális osztrák koloratúr-szoprán énekesnő volt, megj. B.I.), jelenti be jövetelét, azután lép csak be, hogy elénekelte első dalát a pacsirtáról. Megkapó, egészen újszerű Kosáry Emmy ebben az új szerepében. Pezsgő temperamentuma épp úgy magával ragadja a nézőt, mint ahogyan meg tudja hatni csendes összeroskadása, leheletszerűen finom lelki viaskodása. A lecke-nóta, a második felvonás nagy táncos jelenete egészen új oldalairól mutatják Kosáry Emmyt, aki ezzel az alakítással - ha ugyan lehet - még eddigi népszerűségét is fokozni fogja. Külön szenzációszámba mennek pazar színességű magyar ruhái, melyek Faragó Géza, a kitűnő festőművész tervei szerint készültek. -- A pacsirta vetélytársnője Vilma szerepében Dömötör Ilona, aki ebben a tehetségéhez méltó szerepben kezdte meg működését a Király-színházban. A főpróbán még némán ábrázolta a féltékeny színésznőt, de a bemutatón már annál frissebb, csillogóbb hangon dalolt és dalol most minden este igazi, nagy sikerrel. Első nagy keringője méltán párja Kosáry Emmy hatásos belépőjének, a harmadik felvonásban pedig eljárja Királlyal a foxtrott táncot, a legújabb amerikai táncot és ezzel nehéz probléma elé állít mindenkit, mert senki sem tudja eldönteni, énekelni tud-e jobban, vagy pedig táncolni. Kétségkívül kitűnően érti mind a kettőt. --A két primadonna közös partnere - ki lehetne más - Király Ernő, akinek mintha csak a testére szabták volna Zápolya Sándor alakját. Elegáns, előkelő és ő is pompásan énekel és táncol, mint mindig. Csupa hálás száma van, mert hiszen mindegyikben ott van mellette hol Kosáry, hol Dömötör, akiknél jobb partnerekről nem is álmodhat egy igazi bonviván. --Vezető szerep jut Gyárfás Dezsőnek is, aki Pali bácsi alakját ruházza fel a maga egyéni humorával sok kedves, szeretetreméltó vonással. Minden tisztelet és becsület Martos Ferenc kitűnő szövegkönyvének, de azt hisszük, nagyon sok dolog, aminek nagy sikere van a színpadon, elő sem fordul benne: ezért Gyárfásnak tartozik hálával a szövegíró. Mindent tud ez a kitűnő színész. Kitűnően énekel, mókázik, és még táncol is, ami nem a legkönnyebb mesterség az ő jólismert kerekdedsége mellett. (Gyárfás Dezső eléggé nagydarab, kövér ember volt, megj. BI.). --A nagy sikerben derekasan kiveszik részüket Simon Marcsa is, aki Borcsa szerepében érvényesíti kiváló komikai képességeit, Latabár Árpád (id. L.Á. a későbbi Latabár fivérek édesapja, megj. B.I.) és Nádor Jenő. Az egyik a kedélyes Árpád bárót játssza ismert szeretetreméltóságával, a másik pedig mint a pacsirta hűséges vőlegénye nyújt ízes, magyaros alakítást. --A kórus és a zenekar fegyelmezettsége Bertha István karmesteri pálcájának kiválóságát hirdeti. A rendezésben Czakó Gyula mutatta meg ismét, mit lehet csinálni tudással, stílusérzékkel egy operettből, a díszletek Márkus László színes fantáziájának gyümölcsei. Faragó Géza pedig pompás, látványos etnográfiával szolgál magyaros ruhatervezéseivel. --Mikor ennyi kitűnő erő és tudás egyesül és nem kisebb ember, mint Lehár Ferenc írja a zenét, lehet-e más eredménye az operettbemutatónak, mint nagy, rendkívül nagy siker? Szinte megbántás számba menne, ha ezt külön igyekeznénk hangsúlyozni, annál is inkább, mert hiszen mi nem is vagyunk erre hivatottak. -- A bemutatón természetesen vége-hossza sem volt az ismétléseknek és a felvonások végén percekig futott fel és alá a függöny. Különösen a második felvonás után tört ki elementáris erővel a lelkesedés és Lehár Ferenc, valamint az összes főszereplők mellett meg kellett jelennie Beöthy Lászlónak is, akit Lehár vonszolt ki a karjánál fogva a lámpák elé. Zápolya Sándor műterme valóságos üvegházzá lett : egészen megtöltötték a színpadot Kosáry Emmy és Dömötör Ilona csokrai, kosarai. -- Így azután nem csoda, hogy a bemutató féltizenkettőig tartott és éjfél felé járt az idő, mire az előadás tényezői és mindazok, akiknek némi közük van egy királyszínházi premierhez a Fészek éttermében a siker pezsgős hangulatában a jól megérdemelt vacsorához ülhettek. Nem volt formális bankett, de ott volt mindenki, akinek ott kellett lenni. Lehár Ferenc a feleségével együtt ragyogó arccal ült a fehér asztalnál. Buttykay Ákos pedig olyan boldog volt, mintha ő írta volna "A pacsirtá"-t. Hiszen legközelebb tulajdonképpen ő áll a pacsirtához, mert hát a felesége - Kosáry Emmy. A Király Színházat Beöthy László és Lázár Ödön képviselték, mindegyik a feleségével, sőt Lázárék társaságában ott volt Vági Andor is. Lázár Ödön fia, aki kora ellenére is már színpadi szerző. Király Ernő és Gyárfás Dezső is feleségestől jelentek meg. Ott volt azután Bárd Mór, a népszerű Masu, aki "A pacsirta" zenéjét forgalomba hozza, valamint budapesti képviselője Nádor Kálmán is, dr. Marton Sándor, a Beöthy-színházak ügyésze a feleségével és az elegáns Littke Ernő, aki mindig a saját pezsgőjét issza. Kálmán Imre is eljött, hogy örvendjen kollégája nagy sikerének és nem hiányzott Faragó Géza sem, aki a kosztümöket tervezte. Ott voltak még Reichert Heinz, aki Martos librettóját Bécs számára fogja átdolgozni. Szentgyörgyi Ida, Simon Marcsa, Latabár Árpád, Raskó Géza, Jávor Béla, a Király Színház népszerű művészei, a kitűnő Kövesy Albert, a daliás Baracs főhadnagy és Incze Sándor a Színházi Élet szerkesztője. (Megj.: valószínűleg ő írhatta e beszámolót, B.I.) SZÉ.7.sz. 1918. február 10-17. Leközölte: B.I.
352 Búbánat 2015-01-30 19:38:19 [Válasz erre: 350 Búbánat 2015-01-19 15:57:32]
[url] http://operavilag.net/kiemelt/korites/; Körítés [/url] Operavilag.net, 2015. január 28. A víg özvegy – Lehár Ferenc operettjének Metropolitan-közvetítéséről BÓKA GÁBOR írt kritikát „Ha például a Met egyik legnagyobb kedvence,Renée Fleming azt mondja, hogy ő márpedig Glawári Hannaként is szeretne a New York-i közönség elé állni, nosza, azon nyomban új rendezésben hozzák ki számára A víg özvegyet – ezt előtte csak Plácido Domingo Danilója kedvéért tették meg 2000-ben. Ezek alapján azt gondolhatnánk, hogy ez A víg özvegy nem elsősorban Lehár Ferencről szól. S ebben nem is tévedünk nagyot. „Párnákat dobálnak” a primadonna alá: a színpadon minden a körül forog, hogy Fleming minél dekoratívabb vizuális és auditív környezetben bontakoztathassa ki nagyságát. Mindehhez a Broadway-ről importáltak rendezőt Susan Stroman személyében, aki szemmel láthatóan tisztában van vele, hogy mi fán is terem a hagyományos értelemben vett operettrendezés – pontosabban tudja, hogyan kell egy bécsi operettet az amerikai publikum ízlésének megfelelően a klasszikus musical comedyhez közelíteni. Stílusérzékünk háboroghat az amerikanizálódás felett, de el kell ismernünk, hogy mindez még a jó ízlés határain belül történik; és hát az, amit a színpadon látunk, nagyjából megfelel annak, amit Lehár és szövegírói papírra vetettek. (A prózai dialógusok mindenkori feldúsításától most tekintsünk el; ez a műfaj kötelező velejárója.)”
[url] http://operavilag.net/kiemelt/korites/; Körítés [/url] Operavilag.net, 2015. január 28. A víg özvegy – Lehár Ferenc operettjének Metropolitan-közvetítéséről BÓKA GÁBOR írt kritikát „Ha például a Met egyik legnagyobb kedvence,Renée Fleming azt mondja, hogy ő márpedig Glawári Hannaként is szeretne a New York-i közönség elé állni, nosza, azon nyomban új rendezésben hozzák ki számára A víg özvegyet – ezt előtte csak Plácido Domingo Danilója kedvéért tették meg 2000-ben. Ezek alapján azt gondolhatnánk, hogy ez A víg özvegy nem elsősorban Lehár Ferencről szól. S ebben nem is tévedünk nagyot. „Párnákat dobálnak” a primadonna alá: a színpadon minden a körül forog, hogy Fleming minél dekoratívabb vizuális és auditív környezetben bontakoztathassa ki nagyságát. Mindehhez a Broadway-ről importáltak rendezőt Susan Stroman személyében, aki szemmel láthatóan tisztában van vele, hogy mi fán is terem a hagyományos értelemben vett operettrendezés – pontosabban tudja, hogyan kell egy bécsi operettet az amerikai publikum ízlésének megfelelően a klasszikus musical comedyhez közelíteni. Stílusérzékünk háboroghat az amerikanizálódás felett, de el kell ismernünk, hogy mindez még a jó ízlés határain belül történik; és hát az, amit a színpadon látunk, nagyjából megfelel annak, amit Lehár és szövegírói papírra vetettek. (A prózai dialógusok mindenkori feldúsításától most tekintsünk el; ez a műfaj kötelező velejárója.)”
351 Búbánat 2015-01-21 12:17:47 [Válasz erre: 343 joska141 2015-01-18 18:35:12]
Tisztelt joska141! Visszahallgattam a MET-ből 2000-ben közvetített A víg özvegy felvételét és megtaláltam az általad jelzett "idegen" bonusz-betétet: valóban Domingó énekli Lehár Paganini című operettjéből a magyar fordításban "Volt nem egy, de száz babám..." című betétdalt. Legalább annyiban következetes ez a mostani új Víg özvegy-rendezés, hogy ezúttal is a Paganiniből emelt át egy részletet, de most nem Danilo (Domingo), hanem Glawari Hanna (Renée Fleming) kedvéért.
Tisztelt joska141! Visszahallgattam a MET-ből 2000-ben közvetített A víg özvegy felvételét és megtaláltam az általad jelzett "idegen" bonusz-betétet: valóban Domingó énekli Lehár Paganini című operettjéből a magyar fordításban "Volt nem egy, de száz babám..." című betétdalt. Legalább annyiban következetes ez a mostani új Víg özvegy-rendezés, hogy ezúttal is a Paganiniből emelt át egy részletet, de most nem Danilo (Domingo), hanem Glawari Hanna (Renée Fleming) kedvéért.
350 Búbánat 2015-01-19 15:57:32 [Válasz erre: 349 nizajemon 2015-01-19 15:30:21]
Még jó, hogy angol nyelvű ez az amerikai „A víg özvegy”! Mert amit a magyar feliratról olvastam, az köszönőviszonyban sincs sem a német eredeti, sem az általunk jól ismert és meggyökeresedett magyar (Mérey Adolf) fordítással. Az előadás szünetében a rendező Joyce DiDonato-val folytatott beszélgetésében kitért erre is: azért fordíttatta le újra a darabot, mert úgy gondolja a korszellem, a mai közízlés, a napi trendiség jobban passzol az amúgy is kortalan témának, a közönség befogadni, „venni”-fogja ezt a szövegváltozatot is. (A zenét, éneket pedig mindenki ismeri.) Nos, például erre rácsodálkozhattunk a közismert Vilja-dal esetében is: az általam ismert német dalszövegből, pláne a magyaréból egyedül a „Vilja” maradt meg… Teljesen vadidegen volt számomra a feliratozott magyar nyersfordítás. De amúgy nem zavart, mert az angol nyelv „érdekessége” egy Lehár-operettet hallgatva jobban lekötötte a figyelmemet, és a prozódia is a helyén volt. Az ismert magyar verssorok itt olvasott szinonimája nem változtatja meg a cselekményt, illetve az ismert szituációkkal, meg érzelmeket kifejező állapotokkal nem ellentétes. Azért ez megnyugtatott: arról énekelnek ebben A víg özvegyben, amit „más nyelven” különben mindig is ismertük-tudtuk.
Még jó, hogy angol nyelvű ez az amerikai „A víg özvegy”! Mert amit a magyar feliratról olvastam, az köszönőviszonyban sincs sem a német eredeti, sem az általunk jól ismert és meggyökeresedett magyar (Mérey Adolf) fordítással. Az előadás szünetében a rendező Joyce DiDonato-val folytatott beszélgetésében kitért erre is: azért fordíttatta le újra a darabot, mert úgy gondolja a korszellem, a mai közízlés, a napi trendiség jobban passzol az amúgy is kortalan témának, a közönség befogadni, „venni”-fogja ezt a szövegváltozatot is. (A zenét, éneket pedig mindenki ismeri.) Nos, például erre rácsodálkozhattunk a közismert Vilja-dal esetében is: az általam ismert német dalszövegből, pláne a magyaréból egyedül a „Vilja” maradt meg… Teljesen vadidegen volt számomra a feliratozott magyar nyersfordítás. De amúgy nem zavart, mert az angol nyelv „érdekessége” egy Lehár-operettet hallgatva jobban lekötötte a figyelmemet, és a prozódia is a helyén volt. Az ismert magyar verssorok itt olvasott szinonimája nem változtatja meg a cselekményt, illetve az ismert szituációkkal, meg érzelmeket kifejező állapotokkal nem ellentétes. Azért ez megnyugtatott: arról énekelnek ebben A víg özvegyben, amit „más nyelven” különben mindig is ismertük-tudtuk.
349 nizajemon 2015-01-19 15:30:21 [Válasz erre: 348 Búbánat 2015-01-19 15:26:46]
Nagyon harmatosnak hatott gépről az a vilja-dal.Lehet,hogy a látvánnyal lett volna az igazi.
Nagyon harmatosnak hatott gépről az a vilja-dal.Lehet,hogy a látvánnyal lett volna az igazi.
348 Búbánat 2015-01-19 15:26:46 [Válasz erre: 343 joska141 2015-01-18 18:35:12]
Igen, az lehet, de arra nem emlékszem, hogy Hanna kapott volna "ajándékba" a Vilja-dal mellé egy újabb áriát egy másik Lehár-műből. Mivel megvan nekem a 2000-es és a 2003-as közvetítés teljes rádiófelvétele kazettán, visszafogom hallgatni a pontosítás végett.
Igen, az lehet, de arra nem emlékszem, hogy Hanna kapott volna "ajándékba" a Vilja-dal mellé egy újabb áriát egy másik Lehár-műből. Mivel megvan nekem a 2000-es és a 2003-as közvetítés teljes rádiófelvétele kazettán, visszafogom hallgatni a pontosítás végett.
347 Búbánat 2015-01-19 15:23:38 [Válasz erre: 344 bermuda 2015-01-18 22:37:12]
Mint produkció nagyon tetszett, de az énekes szereplők, még Fleming sem, a nyomába nem érnek a korábbi két MET-es Víg özvegy-bemutatónak - amiről írtam. A stúdiófelvételeket tekintve pedig nekem marad 1962-ből a Magyar Rádiónak a Sebstyén András- Házy, Udvardy, Koltay, Kövecses, Kishegyi, Külkey, Palcsó, Nádas, Várhelyi fémjelezte szereposztásban felvett Víg özvegy.
Mint produkció nagyon tetszett, de az énekes szereplők, még Fleming sem, a nyomába nem érnek a korábbi két MET-es Víg özvegy-bemutatónak - amiről írtam. A stúdiófelvételeket tekintve pedig nekem marad 1962-ből a Magyar Rádiónak a Sebstyén András- Házy, Udvardy, Koltay, Kövecses, Kishegyi, Külkey, Palcsó, Nádas, Várhelyi fémjelezte szereposztásban felvett Víg özvegy.
346 Búbánat 2015-01-19 15:17:52 [Válasz erre: 345 Heiner Lajos 2015-01-18 23:03:23]
Bizony, az én ízlésvilágomtól is távol állt, nem is nevesítettem ezt az amerikai baritont. Nekem nem Domingó, hanem a 'mi' - néhai - csodálatos tenorunk, Udvardy Tibor a mérce; akárhány Danilót láttam, hallottam, mind a mai napig senki nem ér a nyomába.
Bizony, az én ízlésvilágomtól is távol állt, nem is nevesítettem ezt az amerikai baritont. Nekem nem Domingó, hanem a 'mi' - néhai - csodálatos tenorunk, Udvardy Tibor a mérce; akárhány Danilót láttam, hallottam, mind a mai napig senki nem ér a nyomába.
345 Heiner Lajos 2015-01-18 23:03:23 [Válasz erre: 344 bermuda 2015-01-18 22:37:12]
Ez a Danilo egy NAGY NULLA volt, és akkor is ezt írnám, ha nem hallottam volna Domingoval (sajnos, csak felvételről). Fleming elbűvölt, a korábban általam nem ismert O' Hara is. Allen még mindig jelenség, nagyszerűnek éreztem a zenekart (miért nem dirigálja a bécsi Neujahrskonzertet Davis?), de ha a Met is csak egy ilyen tenoreunochot tud kiállítani Rosillon szerepére, az szomorú.
Ez a Danilo egy NAGY NULLA volt, és akkor is ezt írnám, ha nem hallottam volna Domingoval (sajnos, csak felvételről). Fleming elbűvölt, a korábban általam nem ismert O' Hara is. Allen még mindig jelenség, nagyszerűnek éreztem a zenekart (miért nem dirigálja a bécsi Neujahrskonzertet Davis?), de ha a Met is csak egy ilyen tenoreunochot tud kiállítani Rosillon szerepére, az szomorú.
344 bermuda 2015-01-18 22:37:12 [Válasz erre: 342 Búbánat 2015-01-18 17:46:06]
Most jöttem haza, nekem kicsit csalódás volt mindegyik szereplő....Fleming aranyos volt,...de...régebbi Hanna emlékeim mások...Danilo nekem ellenszenves volt, Rosillon hangilag semmilyen...s én is néztem nagyot a plusz Hanna nem ebben az operettben szereplő dalára((( mintha nem tudták volna mivel kitölteni a darabot. Nem szeretem a keverékeket.
Most jöttem haza, nekem kicsit csalódás volt mindegyik szereplő....Fleming aranyos volt,...de...régebbi Hanna emlékeim mások...Danilo nekem ellenszenves volt, Rosillon hangilag semmilyen...s én is néztem nagyot a plusz Hanna nem ebben az operettben szereplő dalára((( mintha nem tudták volna mivel kitölteni a darabot. Nem szeretem a keverékeket.
343 joska141 2015-01-18 18:35:12 [Válasz erre: 342 Búbánat 2015-01-18 17:46:06]
Tisztelt Búbánat! Köszönöm sorait. Ahogy visszaemlékszem a 2000.éves MET Víg özvegy rádióközvetítésre, az előadás előtt a magyar nyelvű ismertető külön felhívta a figyelmet, hogy a II.felvonásban Domingo kedvéért még egy áriát betoldottak részére - sajnos már nem tudom melyik másik Lehár műből - mert a bonvivánnak kevés szóló énekelni valója van a Víg özvegyben.
Tisztelt Búbánat! Köszönöm sorait. Ahogy visszaemlékszem a 2000.éves MET Víg özvegy rádióközvetítésre, az előadás előtt a magyar nyelvű ismertető külön felhívta a figyelmet, hogy a II.felvonásban Domingo kedvéért még egy áriát betoldottak részére - sajnos már nem tudom melyik másik Lehár műből - mert a bonvivánnak kevés szóló énekelni valója van a Víg özvegyben.
342 Búbánat 2015-01-18 17:46:06
Nem a rádió élő kapcsolásos adását hallgattam tegnap este, mivel a Müpában a műholdas, élő "mozi"-közvetítést néztem meg. Nem csalódtam: pompás előadásban részesültünk! Renée Fleming A víg özvegyben a rendező jóvoltából „ajándékba kapott” egy kakukktojás-áriát: a harmadik felvonás végén, a Maximban énekli a Paganini ismert betétdalát, amit ott Alice hercegnő énekel. Kulinyi Ernő magyar fordításában úgy ismerjük ennek a refrénjét: „Szép álom, szállj a szívemre, szent égi tűz. Szép álom, utánad vágyom, ó el ne űzz.” Kétségtelen, nagyon szép és hatásos dal, és Fleming gyönyörűen énekli el; dramaturgiai szempontból beleillik A víg özvegy fináléjába is, a helyén van, Hanna éppen akkor énekli, mikor a dráma bonyodalma a tetőfokán áll és a boldog végkifejlet még kissé tünékenynek látszik… (Hozzáteszem: a betoldások nélkül is – mint ismeretes - világsiker a darab.) Úgy látszik, mostanság már alig van olyan operettelőadás itthon és külföldön, hogy ne dúsítanák fel a partitúrát az adott komponista valamely másik ismert művéből „ollózott” részletével. Pedig a New York-i Metropolitan Opera korábbi A víg özvegy produkciójában – amit a magyar rádió kétszer is élőben közvetített (2000. március 04.: Frederica von Stade, Placido Domingo; és felújítása 2004. január 7-én: Susan Graham, Bo Skovhus) –nem volt erre még példa. Hiába, új rendezés született, Susan Stroman az operett színpadra állítása mellett új, angol fordításról is gondoskodott, tehát a tizenöt évvel ezelőtti rendezésben bemutatott darabot most teljesen új dialógussal és dalszöveggel hallottuk (a magyar feliratozás igyekezett „találó” lenni…). A korábbi szereplőgárdákból hírmondónak sem maradt, egyedül az első, a 2000-évi A víg özvegy- bemutató karmestere volt a régi, Andrew Davis személyében – aki láthatóan nagy elánnal, örökös jókedvvel az arcán, kifogástalanul vezényelt. Anélkül, hogy belemennék a tegnap látott-hallott – nekem nagyon tetsző - élő előadás értékelésébe, el kell mondanom magamból kiindulva: minden operettszerző nagysága előtt fejet hajtok, de Lehár Ferenc zeneszerzői talentuma, munkássága kiemelkedik a többieké közül. Pontosan azért, mert az első darabjától az utolsóig besorolhatatlan remekművek sorát alkotta évtizedeken át, túllépve mindenkin, szerzőkön, stílusokon, korszakokon, a régi, hagyományos műfajbeli korlátokat nemcsak feszegette, de át is lépte a szükségszerű „fejlődés” érdekében. Művei között operai igényű partitúrákat találunk. A többi kitűnő szerző operettjeiben is varázslatos dalbetétek hosszú sorát találjuk, remek hangszerelésük is van, de Lehár alkotóműhelyében az általa komponált zenés színpadi művek olyan szövetű partitúrákból állnak (még ha olykor csacskák is a librettóik), hogy az ének, a muzsika igényes megszólaltatásához olyan magas szintű tudással rendelkező előadóművészek (énekesek, zenészek, karmesterek) szükségeltetnek, akiket elsősorban az operatársulatoknál találhatunk meg. Ezért egy Lehár-operettet nálunk, itthon, a legritkább esetben lehet olyan jól kiosztani (szereplők, énekkar, zenekar), hogy a komponista megkövetelte zenei igényességből és minőségből akárcsak egy picit is engedni lehessen. Lehár partitúráit lapozva nem véletlen, hogy operettjei – és ilyen A víg özvegy, a Cigányszerelem, az Éva, a Paganini, A cárevics, a Frasquita, a Friderika, A mosoly országa és a Giuditta is - az operaszínpadok után kívánkoznak! Úgyhogy az sem véletlen, hogy a közmegegyezés szerint a zenés színpadnak három műfaja van: Opera, Operett - és Lehár! Tegnap este a New York-i Metropolitan Operaház közönsége körében óriási sikert aratott A víg özvegy, ünnepelte a színpadon a közreműködött énekművészeket, énekkart, táncosokat és a színvonalasan játszó hatalmas zenekari apparátust. Nem maradt el az álló ováció sem. Lehár újra csatát nyert az amerikai metropolis első színpadán!
Nem a rádió élő kapcsolásos adását hallgattam tegnap este, mivel a Müpában a műholdas, élő "mozi"-közvetítést néztem meg. Nem csalódtam: pompás előadásban részesültünk! Renée Fleming A víg özvegyben a rendező jóvoltából „ajándékba kapott” egy kakukktojás-áriát: a harmadik felvonás végén, a Maximban énekli a Paganini ismert betétdalát, amit ott Alice hercegnő énekel. Kulinyi Ernő magyar fordításában úgy ismerjük ennek a refrénjét: „Szép álom, szállj a szívemre, szent égi tűz. Szép álom, utánad vágyom, ó el ne űzz.” Kétségtelen, nagyon szép és hatásos dal, és Fleming gyönyörűen énekli el; dramaturgiai szempontból beleillik A víg özvegy fináléjába is, a helyén van, Hanna éppen akkor énekli, mikor a dráma bonyodalma a tetőfokán áll és a boldog végkifejlet még kissé tünékenynek látszik… (Hozzáteszem: a betoldások nélkül is – mint ismeretes - világsiker a darab.) Úgy látszik, mostanság már alig van olyan operettelőadás itthon és külföldön, hogy ne dúsítanák fel a partitúrát az adott komponista valamely másik ismert művéből „ollózott” részletével. Pedig a New York-i Metropolitan Opera korábbi A víg özvegy produkciójában – amit a magyar rádió kétszer is élőben közvetített (2000. március 04.: Frederica von Stade, Placido Domingo; és felújítása 2004. január 7-én: Susan Graham, Bo Skovhus) –nem volt erre még példa. Hiába, új rendezés született, Susan Stroman az operett színpadra állítása mellett új, angol fordításról is gondoskodott, tehát a tizenöt évvel ezelőtti rendezésben bemutatott darabot most teljesen új dialógussal és dalszöveggel hallottuk (a magyar feliratozás igyekezett „találó” lenni…). A korábbi szereplőgárdákból hírmondónak sem maradt, egyedül az első, a 2000-évi A víg özvegy- bemutató karmestere volt a régi, Andrew Davis személyében – aki láthatóan nagy elánnal, örökös jókedvvel az arcán, kifogástalanul vezényelt. Anélkül, hogy belemennék a tegnap látott-hallott – nekem nagyon tetsző - élő előadás értékelésébe, el kell mondanom magamból kiindulva: minden operettszerző nagysága előtt fejet hajtok, de Lehár Ferenc zeneszerzői talentuma, munkássága kiemelkedik a többieké közül. Pontosan azért, mert az első darabjától az utolsóig besorolhatatlan remekművek sorát alkotta évtizedeken át, túllépve mindenkin, szerzőkön, stílusokon, korszakokon, a régi, hagyományos műfajbeli korlátokat nemcsak feszegette, de át is lépte a szükségszerű „fejlődés” érdekében. Művei között operai igényű partitúrákat találunk. A többi kitűnő szerző operettjeiben is varázslatos dalbetétek hosszú sorát találjuk, remek hangszerelésük is van, de Lehár alkotóműhelyében az általa komponált zenés színpadi művek olyan szövetű partitúrákból állnak (még ha olykor csacskák is a librettóik), hogy az ének, a muzsika igényes megszólaltatásához olyan magas szintű tudással rendelkező előadóművészek (énekesek, zenészek, karmesterek) szükségeltetnek, akiket elsősorban az operatársulatoknál találhatunk meg. Ezért egy Lehár-operettet nálunk, itthon, a legritkább esetben lehet olyan jól kiosztani (szereplők, énekkar, zenekar), hogy a komponista megkövetelte zenei igényességből és minőségből akárcsak egy picit is engedni lehessen. Lehár partitúráit lapozva nem véletlen, hogy operettjei – és ilyen A víg özvegy, a Cigányszerelem, az Éva, a Paganini, A cárevics, a Frasquita, a Friderika, A mosoly országa és a Giuditta is - az operaszínpadok után kívánkoznak! Úgyhogy az sem véletlen, hogy a közmegegyezés szerint a zenés színpadnak három műfaja van: Opera, Operett - és Lehár! Tegnap este a New York-i Metropolitan Operaház közönsége körében óriási sikert aratott A víg özvegy, ünnepelte a színpadon a közreműködött énekművészeket, énekkart, táncosokat és a színvonalasan játszó hatalmas zenekari apparátust. Nem maradt el az álló ováció sem. Lehár újra csatát nyert az amerikai metropolis első színpadán!
341 Búbánat 2015-01-17 13:38:09
2015. január 17., Bartók Rádió 19.00 – kb. 21.45 Kapcsoljuk a New York-i Metropolitan Operaházat Lehár: A víg özvegy Háromfelvonásos operett – angol nyelvű produkció Szövegét Victor Léon és Leo Stein írta Rendező: Susan Stroman Vezényel: Andrew Davis Km. a Metropolitan Operaház Ének- és Zenekara Szereposztás: Mirko Zeta - Thomas Allen (bariton) Valencienne - Kelli O´Hara (szoprán) Danilo - Nathan Gunn (tenor) Hanna Glawari - Renée Fleming (szoprán) Camille de Rosillon - Alek Shrader (tenor) Cascade - Jeff Mattsey (bariton) Raoul de St. Brioche - Alexander Lewis (tenor) Nyegus - Carson Elrod (prózai szerep) Kromow - Daniel Mobbs (bariton) Bogdanovitch - Mark Schowalter (bariton) Sylviane - Emalie Savoy (szoprán) Olga - Wallis Giunta (mezzoszoprán) Pritschitsch - Gary Simpson (bariton) Praskowia - Margaret Lattimore (mezzoszoprán)
2015. január 17., Bartók Rádió 19.00 – kb. 21.45 Kapcsoljuk a New York-i Metropolitan Operaházat Lehár: A víg özvegy Háromfelvonásos operett – angol nyelvű produkció Szövegét Victor Léon és Leo Stein írta Rendező: Susan Stroman Vezényel: Andrew Davis Km. a Metropolitan Operaház Ének- és Zenekara Szereposztás: Mirko Zeta - Thomas Allen (bariton) Valencienne - Kelli O´Hara (szoprán) Danilo - Nathan Gunn (tenor) Hanna Glawari - Renée Fleming (szoprán) Camille de Rosillon - Alek Shrader (tenor) Cascade - Jeff Mattsey (bariton) Raoul de St. Brioche - Alexander Lewis (tenor) Nyegus - Carson Elrod (prózai szerep) Kromow - Daniel Mobbs (bariton) Bogdanovitch - Mark Schowalter (bariton) Sylviane - Emalie Savoy (szoprán) Olga - Wallis Giunta (mezzoszoprán) Pritschitsch - Gary Simpson (bariton) Praskowia - Margaret Lattimore (mezzoszoprán)
340 Búbánat 2015-01-12 11:46:32
[url] http://www.nytimes.com/2015/01/02/arts/music/susan-stromans-the-merry-widow-at-the-met.html?_r=0; Susan Stroman’s ‘The Merry Widow’ at the Met [/url] By ANTHONY TOMMASINIJAN. 1, 2015
[url] http://www.nytimes.com/2015/01/02/arts/music/susan-stromans-the-merry-widow-at-the-met.html?_r=0; Susan Stroman’s ‘The Merry Widow’ at the Met [/url] By ANTHONY TOMMASINIJAN. 1, 2015
339 Búbánat 2014-12-31 15:02:36
Bartók Rádió, 2014. december 31. 19.30 – 20.55 A Drezdai Staatskapelle szilveszteri hangversenye – 2010 [url] http://www.deutschegrammophon.com/en/cat/0734644; Franz Lehar: Die lustige Witwe [/url] Lehár Ferenc: A víg özvegy – koncertszerű előadás Drezdai Semperoper, 2010, december 31, Km. a Drezdai Staatsoper énekkara és zenekara Vezényel: Christian Thielemann Szereposztás: Hanna - Renée Fleming Danilo - Christopher Maltman Valencienne - Carolina Ullrich Camille - Andrej Dunajev Mirko Zeta báró - Tom Martinsen Cascada - Christoph Pohl St. Brioche - Aaron Pegram Bogdanowitsch - Ilhun Jung Kromow - Sangmin Lee Pritschitsch - Gerald Hupach ráadások: a) Bernstein: West Side Story - I Feel Pretty (Fleming) b) Lehár: A mosoly országa - Szu Csong dala (Maltman, Fleming) c) Johann Strauss: Az Elba - keringő Op. 477.
Bartók Rádió, 2014. december 31. 19.30 – 20.55 A Drezdai Staatskapelle szilveszteri hangversenye – 2010 [url] http://www.deutschegrammophon.com/en/cat/0734644; Franz Lehar: Die lustige Witwe [/url] Lehár Ferenc: A víg özvegy – koncertszerű előadás Drezdai Semperoper, 2010, december 31, Km. a Drezdai Staatsoper énekkara és zenekara Vezényel: Christian Thielemann Szereposztás: Hanna - Renée Fleming Danilo - Christopher Maltman Valencienne - Carolina Ullrich Camille - Andrej Dunajev Mirko Zeta báró - Tom Martinsen Cascada - Christoph Pohl St. Brioche - Aaron Pegram Bogdanowitsch - Ilhun Jung Kromow - Sangmin Lee Pritschitsch - Gerald Hupach ráadások: a) Bernstein: West Side Story - I Feel Pretty (Fleming) b) Lehár: A mosoly országa - Szu Csong dala (Maltman, Fleming) c) Johann Strauss: Az Elba - keringő Op. 477.
338 Búbánat 2014-12-31 15:00:48
[url] http://www.metopera.org/opera/the-merry-widow-lehar-tickets?icamp=merrywidow&iloc=hpg; Lehar: The Merry Widow [/url] Approximate running time 2 hrs. 45 min. „The great Renée Fleming stars as the beguiling femme fatale who captivates all Paris in Lehár’s enchanting operetta, seen in a new staging by Broadway virtuoso director and choreographer Susan Stroman (The Producers, Oklahoma!, Contact). Stroman and her design team of Julian Crouch (Satyagraha, The Enchanted Island) and costume designer William Ivey Long (Cinderella, Grey Gardens, Hairspray) have created an art-nouveau setting that climaxes with singing and dancing grisettes at the legendary Maxim’s. Nathan Gunn co-stars as Danilo and Kelli O’Hara is Valencienne. Mezzo-soprano diva Susan Graham takes on the title role later in the run. Sir Andrew Davis and Fabio Luisi conduct.”
[url] http://www.metopera.org/opera/the-merry-widow-lehar-tickets?icamp=merrywidow&iloc=hpg; Lehar: The Merry Widow [/url] Approximate running time 2 hrs. 45 min. „The great Renée Fleming stars as the beguiling femme fatale who captivates all Paris in Lehár’s enchanting operetta, seen in a new staging by Broadway virtuoso director and choreographer Susan Stroman (The Producers, Oklahoma!, Contact). Stroman and her design team of Julian Crouch (Satyagraha, The Enchanted Island) and costume designer William Ivey Long (Cinderella, Grey Gardens, Hairspray) have created an art-nouveau setting that climaxes with singing and dancing grisettes at the legendary Maxim’s. Nathan Gunn co-stars as Danilo and Kelli O’Hara is Valencienne. Mezzo-soprano diva Susan Graham takes on the title role later in the run. Sir Andrew Davis and Fabio Luisi conduct.”
337 macskás 2014-12-30 23:54:36
337 Na, milyen? :)
337 Na, milyen? :)
336 macskás 2014-12-30 23:52:33 [Válasz erre: 334 -zéta- 2014-12-30 22:53:32]
Tudod, milyenek a macskák:) Nagyon édesek, de lusták:)
Tudod, milyenek a macskák:) Nagyon édesek, de lusták:)
334 -zéta- 2014-12-30 22:53:32 [Válasz erre: 333 Búbánat 2014-12-30 22:35:23]
Már megint lazsál... Kaufmannról is lekésett...;-)
Már megint lazsál... Kaufmannról is lekésett...;-)
333 Búbánat 2014-12-30 22:35:23
Most Macskás helyett: 333
Most Macskás helyett: 333
332 Búbánat 2014-12-30 22:25:19
Az alábbi érdekes cikket is kedves volt fórumtársunk, B.I. engedelmével (aki már nem ír ide a fórumra) hozom át ide, mely a Színházi Életben jelent meg az 1918. 25. számban (VI.16.– 23.), honnan kimásolta nekünk. Köszönet érte! "Lehár Ferenc filmen" -- Irodalmi és művészi körökben ma (1918-ban, megj. BI.) egyébről sem beszélnek, mint a készülő Lehár-filmről, amelynek egyik főszerepét maga a világhírű zeneszerző játssza el. Hogy miképpen jött Lehár erre a gondolatra, hogy sokoldalú művészi tehetségét újabb babérokkal gyarapítsa, arra rávilágít a darab története. -- Gyönyörű kastélyában utolsó napjait élte az öreg báró, akinek minden öröme, vigasztalása unokaöccse volt. A szép őszi verőfény, s a vénasszonyok nyara már sárgára festette az ősi park lombos fáinak leveleit s már közeledett az esős időszak. A fiatal báró a városban megismerkedett egy szép fiatal színésznővel, aki dacára nagy talentumának, mégsem tudott sehogy sem érvényesülni. A fiatalok beleszerettek egymásba. Közben a kastélyban nagy esemény történt. Az öreg báróné halála után mint házvezetőnő továbbra is megtartották a francia nevelőnőt, aki, mert a fiatal báró nem viszonozta szerelmét, bosszút forralt ellene. Elvétette magát a nagybácsival s kitagadtatta örökségéből a fiatal bárót. -- Itt kezdődik azután Lehár szerepe. A mester épp akkor készül el egyik legszebb zenei alkotásával, a Pacsirtával, és nagy gondot okozott neki a kérdés, kivel játszassa el az operett női főszerepét. Választása az eddig mellőzött kis színésznőre esett, akinek bájos színpadi alakja, csengő hangja mindenképpen hozzáillettek a kitűnő szerephez. Amíg a próbák folytak, meghalt az öreg báró, ki tényleg kitagadta unokaöccsét az örökségből. A fiatal báró mint festőművész akarta megkeresni kenyerét, a nevelőnőből lett bárónő továbbra is üldözte őt szerelmével és elhatározta, hogy elcsúfítja a színésznőt. Fellopódzik ennek öltözőjébe és illatszer-üvegcséjébe titokban vitriolt önt. Ámde meglepik, és a nevelőnő ijedtében elájul, és hogy eszméletre keltsék, az arcába fecskendezik az illatszert. A maró folyadék őt csúfította el, nem pedig azt, aki útjában állott. A vége a darabnak az, hogy lelkiismeret furdalástól gyötörve végrendeletet készít és minden vagyonát ráhagyja arra, akit örökségétől megfosztott. -- Lehár a darab különböző képeiben szerepel. Egymást követik a kedvesebbnél-kedvesebb Lehár- jelenetek. Ott látjuk Lehárt az otthonában, amint maga köré gyűjti a fiatal zenebarátokat, akiknek jelenlétében komponálja legújabb darabjait. Megjelenik Lehár továbbá abban a jelenetben, amikor elkészült a Cigányszerelem című operettjével és a cigánysorban keresi darabja eredeti modelljeit. A színésznő, akit felfedezett, nem jutott el odáig, hogy eljátszhassa a Pacsirta főszerepét, mert mint fiatalasszony a báróval és Lehárral együtt egy páholyból nézi végig a Pacsirta bemutatóját”. A nálunk is bemutatott film A művészet diadalútja címet kapta és számos osztrák színész mellett Leháron kívül szerepel még benne Karczag Vilmos, a Theater an der Wien igazgatója és az akkori némafilmek nagy sztárja, Lóth Ila. Lejegyezte: BI.
Az alábbi érdekes cikket is kedves volt fórumtársunk, B.I. engedelmével (aki már nem ír ide a fórumra) hozom át ide, mely a Színházi Életben jelent meg az 1918. 25. számban (VI.16.– 23.), honnan kimásolta nekünk. Köszönet érte! "Lehár Ferenc filmen" -- Irodalmi és művészi körökben ma (1918-ban, megj. BI.) egyébről sem beszélnek, mint a készülő Lehár-filmről, amelynek egyik főszerepét maga a világhírű zeneszerző játssza el. Hogy miképpen jött Lehár erre a gondolatra, hogy sokoldalú művészi tehetségét újabb babérokkal gyarapítsa, arra rávilágít a darab története. -- Gyönyörű kastélyában utolsó napjait élte az öreg báró, akinek minden öröme, vigasztalása unokaöccse volt. A szép őszi verőfény, s a vénasszonyok nyara már sárgára festette az ősi park lombos fáinak leveleit s már közeledett az esős időszak. A fiatal báró a városban megismerkedett egy szép fiatal színésznővel, aki dacára nagy talentumának, mégsem tudott sehogy sem érvényesülni. A fiatalok beleszerettek egymásba. Közben a kastélyban nagy esemény történt. Az öreg báróné halála után mint házvezetőnő továbbra is megtartották a francia nevelőnőt, aki, mert a fiatal báró nem viszonozta szerelmét, bosszút forralt ellene. Elvétette magát a nagybácsival s kitagadtatta örökségéből a fiatal bárót. -- Itt kezdődik azután Lehár szerepe. A mester épp akkor készül el egyik legszebb zenei alkotásával, a Pacsirtával, és nagy gondot okozott neki a kérdés, kivel játszassa el az operett női főszerepét. Választása az eddig mellőzött kis színésznőre esett, akinek bájos színpadi alakja, csengő hangja mindenképpen hozzáillettek a kitűnő szerephez. Amíg a próbák folytak, meghalt az öreg báró, ki tényleg kitagadta unokaöccsét az örökségből. A fiatal báró mint festőművész akarta megkeresni kenyerét, a nevelőnőből lett bárónő továbbra is üldözte őt szerelmével és elhatározta, hogy elcsúfítja a színésznőt. Fellopódzik ennek öltözőjébe és illatszer-üvegcséjébe titokban vitriolt önt. Ámde meglepik, és a nevelőnő ijedtében elájul, és hogy eszméletre keltsék, az arcába fecskendezik az illatszert. A maró folyadék őt csúfította el, nem pedig azt, aki útjában állott. A vége a darabnak az, hogy lelkiismeret furdalástól gyötörve végrendeletet készít és minden vagyonát ráhagyja arra, akit örökségétől megfosztott. -- Lehár a darab különböző képeiben szerepel. Egymást követik a kedvesebbnél-kedvesebb Lehár- jelenetek. Ott látjuk Lehárt az otthonában, amint maga köré gyűjti a fiatal zenebarátokat, akiknek jelenlétében komponálja legújabb darabjait. Megjelenik Lehár továbbá abban a jelenetben, amikor elkészült a Cigányszerelem című operettjével és a cigánysorban keresi darabja eredeti modelljeit. A színésznő, akit felfedezett, nem jutott el odáig, hogy eljátszhassa a Pacsirta főszerepét, mert mint fiatalasszony a báróval és Lehárral együtt egy páholyból nézi végig a Pacsirta bemutatóját”. A nálunk is bemutatott film A művészet diadalútja címet kapta és számos osztrák színész mellett Leháron kívül szerepel még benne Karczag Vilmos, a Theater an der Wien igazgatója és az akkori némafilmek nagy sztárja, Lóth Ila. Lejegyezte: BI.
331 Búbánat 2014-12-21 15:16:41
Bemutató a Szegedi Nemzeti Színházban_ [url] http://www.szinhaz.szeged.hu/sznsz/szindarab/lehar-ferenc-victor-leon-leo-stein-vig-ozvegy; Lehár Ferenc-Victor Léon- Leo Stein: A víg özvegy [/url] - Nagyoperett Szereposztás: Glavari Hanna, gazdag özvegy - Kónya Krisztina Gróf Danilovics Danilo, követségi titkár - Andrejcsik István Báró Zéta Mirkó, nagykövet - Réti Attila Valencienne, a felesége - Horák Renáta Valencienne, a felesége - Kovács Éva Camille de Rosillon, francia attasé - Bocskai István Camille de Rosillon, francia attasé - Kóbor Tamás Nyegus, mindenes - Kancsár József Cascada vikomt, diplomata - Szélpál Szilveszter Raoul de Saint Brioche, diplomata - Szondi Péter Kromov, politikai tanácsos - Tóth Péter Olga, a felesége - Kocsis Judit Bogdanovics, konzul - Ördögh József Sylviane, a felesége - Dobrotka Szilvia Prisics, katonai attasé - Taletovics Milán Praskovia, a felesége - Tóth Judit Díszlettervező: Molnár Zsuzsa Jelmeztervező: Varjas Zsófi Karigazgató: Kovács Kornélia Koreográfus: Krámer György Dramaturg: Szokolai Brigitta Súgó: Vojta Margit Ügyelő: Stefanik Sándor Zenei asszisztens: Görög Enikő, Kovács Gábor, Zalánki Rita Rendezőasszisztens: Czene Zoltán Vezényel: Koczka Ferenc, Kardos Gábor Rendező: Tasnádi Csaba Közreműködők: Közreműködik a Szegedi Szimfonikus Zenekar, a Szegedi Nemzeti Színház énekkara és tánckara
Bemutató a Szegedi Nemzeti Színházban_ [url] http://www.szinhaz.szeged.hu/sznsz/szindarab/lehar-ferenc-victor-leon-leo-stein-vig-ozvegy; Lehár Ferenc-Victor Léon- Leo Stein: A víg özvegy [/url] - Nagyoperett Szereposztás: Glavari Hanna, gazdag özvegy - Kónya Krisztina Gróf Danilovics Danilo, követségi titkár - Andrejcsik István Báró Zéta Mirkó, nagykövet - Réti Attila Valencienne, a felesége - Horák Renáta Valencienne, a felesége - Kovács Éva Camille de Rosillon, francia attasé - Bocskai István Camille de Rosillon, francia attasé - Kóbor Tamás Nyegus, mindenes - Kancsár József Cascada vikomt, diplomata - Szélpál Szilveszter Raoul de Saint Brioche, diplomata - Szondi Péter Kromov, politikai tanácsos - Tóth Péter Olga, a felesége - Kocsis Judit Bogdanovics, konzul - Ördögh József Sylviane, a felesége - Dobrotka Szilvia Prisics, katonai attasé - Taletovics Milán Praskovia, a felesége - Tóth Judit Díszlettervező: Molnár Zsuzsa Jelmeztervező: Varjas Zsófi Karigazgató: Kovács Kornélia Koreográfus: Krámer György Dramaturg: Szokolai Brigitta Súgó: Vojta Margit Ügyelő: Stefanik Sándor Zenei asszisztens: Görög Enikő, Kovács Gábor, Zalánki Rita Rendezőasszisztens: Czene Zoltán Vezényel: Koczka Ferenc, Kardos Gábor Rendező: Tasnádi Csaba Közreműködők: Közreműködik a Szegedi Szimfonikus Zenekar, a Szegedi Nemzeti Színház énekkara és tánckara
330 Búbánat 2014-12-21 14:56:36 [Válasz erre: 329 Haandel 2014-12-21 13:06:10]
Igen érdekes riportokat láthatunk a filmen - benne előzetest a Víg özvegy-bemutató próbáiról is. Kíváncsian várom a "MET a moziban" januári vetítését Fleminggel a Lehár-operett címszerepében!
Igen érdekes riportokat láthatunk a filmen - benne előzetest a Víg özvegy-bemutató próbáiról is. Kíváncsian várom a "MET a moziban" januári vetítését Fleminggel a Lehár-operett címszerepében!
329 Haandel 2014-12-21 13:06:10
NYC-ARTS Full Episode: December 18, 2014 (PBS Video Portal) A behind the scenes look at Susan Stroman’s new staging of [url]http://video.pbs.org/video/2365388958/;Franz Lehár's “The Merry Widow”[/url], which will premiere on December 31st at The Metropolitan Opera.
NYC-ARTS Full Episode: December 18, 2014 (PBS Video Portal) A behind the scenes look at Susan Stroman’s new staging of [url]http://video.pbs.org/video/2365388958/;Franz Lehár's “The Merry Widow”[/url], which will premiere on December 31st at The Metropolitan Opera.
328 Búbánat 2014-12-03 20:13:11
Könyvárverés! 204., LEHÁR, Franz (Ferenc): Paganini / Operette in drei Akten von Paul Knepler und Bela Jenbach. Musik von - -. Berlin, 1925. Crescendo Theaterverlag. 120 p. (zene és szöveg) Első kiadás! Korabeli gerincén aranyozott félvászon kötésben, a kötéstábla verzójába ragasztva a világhírű zeneszerző autográf kéziratos zenei névjegye a Paganini operett „Szép álom, szállj a szívembe” sorának rajzos kottájával és szövegével, autográf aláírásával „Lehár F. Budapest 1926. V. 9.”. Lehár Ferenc (1870-1948.) világhírű zeneszerző, operettkomponista, karmester. Többek között Antonin Dvorak tanítványa Prágában. Többek között Puccini egyik legjobb barátja. Lehár műveinek népszerűsítésében oroszlánrésze volt Richard Taubernak, a kor egyik legjelesebb tenorjának. Az ő számára írta a Paganinit. A művet Paul Knepler könyvkereskedő írta saját kedvtelésére. Knepler beleegyezett librettójának megzenésítésébe, amit aztán Jenbach Béla alakított át a zeneszerző ízlésének megfelelően. Így jött létre a Paganini, amelyet a Johann Strauss Theaterben mutattak be 1925. október 30-án. A bécsi előadáson Tauber nem énekelhetett, a fogadtatás visszafogott volt, ám 1926-ban Tauberrel Berlinben már óriási sikert aratott. A teljes operett kotta első kiadása, amely különösen ritka darab. A becses kotta őrzi Lehár Paganinije egy sorának autográf kottáját és aláírását!” Kikiáltási ár: 45 000,- Ft Abaúj Antikvárium és Aukciósház 76. Könyvárverés Kiállítás: 2014. december 16-án (kedden), az árverés napján 12 től - 17 óráig, az árverés kezdetéig. Az árverés helyszínén (MEDOSZ Hotel), Budapest, VI. ker. Jókai tér 9. Tel.: 20/428-9105 E-mail: abaujantik@gmail.com A katalógus olvasható: www.konyvlap.hu / www.konyvpub.hu Az árverést vezeti: Pogány János Árverés: 2014. december 16-án (kedden) 17 órai kezdettel MEDOSZ Hotel, Budapest, VI. ker. Jókai tér 9.
Könyvárverés! 204., LEHÁR, Franz (Ferenc): Paganini / Operette in drei Akten von Paul Knepler und Bela Jenbach. Musik von - -. Berlin, 1925. Crescendo Theaterverlag. 120 p. (zene és szöveg) Első kiadás! Korabeli gerincén aranyozott félvászon kötésben, a kötéstábla verzójába ragasztva a világhírű zeneszerző autográf kéziratos zenei névjegye a Paganini operett „Szép álom, szállj a szívembe” sorának rajzos kottájával és szövegével, autográf aláírásával „Lehár F. Budapest 1926. V. 9.”. Lehár Ferenc (1870-1948.) világhírű zeneszerző, operettkomponista, karmester. Többek között Antonin Dvorak tanítványa Prágában. Többek között Puccini egyik legjobb barátja. Lehár műveinek népszerűsítésében oroszlánrésze volt Richard Taubernak, a kor egyik legjelesebb tenorjának. Az ő számára írta a Paganinit. A művet Paul Knepler könyvkereskedő írta saját kedvtelésére. Knepler beleegyezett librettójának megzenésítésébe, amit aztán Jenbach Béla alakított át a zeneszerző ízlésének megfelelően. Így jött létre a Paganini, amelyet a Johann Strauss Theaterben mutattak be 1925. október 30-án. A bécsi előadáson Tauber nem énekelhetett, a fogadtatás visszafogott volt, ám 1926-ban Tauberrel Berlinben már óriási sikert aratott. A teljes operett kotta első kiadása, amely különösen ritka darab. A becses kotta őrzi Lehár Paganinije egy sorának autográf kottáját és aláírását!” Kikiáltási ár: 45 000,- Ft Abaúj Antikvárium és Aukciósház 76. Könyvárverés Kiállítás: 2014. december 16-án (kedden), az árverés napján 12 től - 17 óráig, az árverés kezdetéig. Az árverés helyszínén (MEDOSZ Hotel), Budapest, VI. ker. Jókai tér 9. Tel.: 20/428-9105 E-mail: abaujantik@gmail.com A katalógus olvasható: www.konyvlap.hu / www.konyvpub.hu Az árverést vezeti: Pogány János Árverés: 2014. december 16-án (kedden) 17 órai kezdettel MEDOSZ Hotel, Budapest, VI. ker. Jókai tér 9.
327 Búbánat 2014-11-24 21:49:13
"A Szegedi Nemzeti Színházban A víg özvegy című nagyoperettet Tasnádi Csaba állítja színpadra. A december 12-től látható mű főszerepeit a szegedi hagyományoknak megfelelően operaénekesek játsszák, Glavari Hannaként Kónya Krisztinát láthatja a közönség, Danilo követségi titkárt pedig Andrejcsik István alakítja."
"A Szegedi Nemzeti Színházban A víg özvegy című nagyoperettet Tasnádi Csaba állítja színpadra. A december 12-től látható mű főszerepeit a szegedi hagyományoknak megfelelően operaénekesek játsszák, Glavari Hannaként Kónya Krisztinát láthatja a közönség, Danilo követségi titkárt pedig Andrejcsik István alakítja."
326 Búbánat 2014-11-23 19:08:19 [Válasz erre: 325 Haandel 2014-11-22 17:23:39]
Soha nem értettem, hogy Lehár-fesztiválon miért játsszák más komponisták operettjeit is...
Soha nem értettem, hogy Lehár-fesztiválon miért játsszák más komponisták operettjeit is...
325 Haandel 2014-11-22 17:23:39 [Válasz erre: 324 Haandel 2014-11-22 17:22:16]
[url]http://kurier.at/kultur/buehne/lehar-festival-es-geht-ums-nackte-ueberleben/98.202.550;Lehár Festival: "Es geht ums nackte Überleben!"[/url]
[url]http://kurier.at/kultur/buehne/lehar-festival-es-geht-ums-nackte-ueberleben/98.202.550;Lehár Festival: "Es geht ums nackte Überleben!"[/url]
324 Haandel 2014-11-22 17:22:16
[url]http://kurier.at/kultur/buehne/lehar-festival-es-geht-ums-nackte-ueberleben/98.202.550 ;Lehár Festival: "Es geht ums nackte Überleben!"[/url]
[url]http://kurier.at/kultur/buehne/lehar-festival-es-geht-ums-nackte-ueberleben/98.202.550 ;Lehár Festival: "Es geht ums nackte Überleben!"[/url]
323 Búbánat 2014-11-20 10:54:11 [Válasz erre: 321 Búbánat 2014-10-25 15:44:17]
Az alábbi cikket is kedves volt fórumtársunk, B.I. engedelmével (aki már nem ír ide a fórumra) hozom át ide, mely a Színházi Életben jelent meg az 1918. 5. számban (I. 27. – II. 3.), honnan kimásolta nekünk. Köszönet érte! „Lehár-premier a Királyban ! A Király Színház bemutatóra készül. Ez már magában véve is rendkívüli esemény, mert a Király Színházban, az utóbbi években vajmi ritkán van bemutató. Egy évben alig hogy kettő. Ez a legközelebbi az első lesz ez évben, sőt ebben a szezonban is, mert a nyár óta nem volt újdonsága Beöthy László operett színházának. A másik különálló érdekessége a küszöbön álló premierjének - sok egyébtől eltekintve - az, hogy az előadásra kerülő új darab szerzői magyar emberek: Lehár Ferenc és Martos Ferenc, mindketten régi jó ismerősei a budapesti közönségnek. Különösen Lehár Ferenc személye teszi rendkívül érdekessé a királyszínházi bemutatót, - folytatva az újságcikket - mert az új operettje, "A Pacsirta" minden színpadot megelőzve, először Budapesten kerül előadásra. Így lesz a január végére tervezett Lehár-bemutató európai nevezetesség: a kontinens egész operett világa most a magyar főváros felé tekint, mert innen indul el hódító útjára Lehár Ferenc új műve, aminek külön nevezetessége, hogy a tárgya ízig-vérig magyar. Lehár szakított ezúttal a bécsi szöveggyárosokkal és honfitársával, a jelenleg Svájcban élő Martos Ferenccel íratta librettóját, amely a magyar falu üde levegőjét viszi színpadra. "A Pacsirta" tehát magyar operett és így szinte természetes, hogy nálunk éri meg első előadását. Lehár már régen ígéretet tett Beöthy Lászlónak, hogy egyik operettjét a Király Színháznak engedi át első előadásra. A kiváló komponista régi lekötöttségei azonban mindeddig nem tették lehetővé kedves terve megvalósítását. Mikor azután nyilvánvalóvá lett, hogy "A Pacsirta" műsortorlódás miatt belátható időn belül nem kerülhet bemutatóra Bécsben, Beöthy jelentkezett Lehárnál, emlékeztette ígéretére és Lehár boldogan adta át a kincset érő partitúrát. - Tette ezt annál is szívesebben, mert tudta, hogy jobb előadásban, mint Budapesten, sehol sem kerülhet színre "A Pacsirta". Lehár jól ismeri a Király Színház mai operettegyüttesét és lelkes örömmel fogadta az ajánlatot, hogy operettje főszerepét Kosáry Emmy fogja énekelni. Nemcsak játszani: énekelni is! Mert a pacsirtának mindenekfelett énekelnie kell, még az operettben is. Lehár eredetileg is a szokottnál nehezebb énekpartit írt "A Pacsirta" főszerepében, ezt azonban még megtoldotta, mikor arról értesült, hogy Kosáry Emmy fogja a szerepet kreálni. Több új számot írt a művésznő számára és a belépődalt is feldíszítette kecses koloratúrákkal, amelyek valószínűleg csak Budapesten, a Kosáry Emmy üde hangján csendülnek meg. Kevés színház van Európában, amelynél az operett-primadonna egyúttal koloratúr-díva is. - Van még egy nagy énekszerep Lehár új operettjében, ezt a szerepet Dömötör Ilona, ugyancsak az Operaház volt kiváló művésznője énekli. Dömötör Ilonának, aki a Beöthy-rezsim alatt a Népoperában aratott zajos sikereket, ez lesz első fellépte a Király Színházban és a hosszú hallgatásért, várakozásért bőségesen kárpótolja "A Pacsirta" hálás szerepe. - A két női főszereplő mellett kitünő kezekben vannak a férfiszerepek is. A bonvivánt ki lehetne más, mint Király Ernő, a Csárdáskirályné szerelmes Edvin grófja, a Sztambul rózsája délceg Achmedje, aki nem győzi ismerősei, barátai körében legújabb szerepét dicsérni. Még akik jól ismerik Király kitűnő kvalitásait, azok is meg fognak lepődni, milyen új, szokatlan zsánerű szerepet játszik ezúttal és milyen új, eredeti és ötletes a népszerű, széphangú művész. - A vidámságról elsősorban Gyárfás Dezső fog gondoskodni, aki egy kacagtató, kedves figurát játszik a Lehár-operettben. Gyárfás segítőtársai lesznek a kitűnő Latabár, akinek nem szabad hiányoznia egy királyszínházi operett-előadásból és a széphangú Nádor Jenő, aki szintén hálás szerepet kapott "A Pacsirtá"-ban. - A Lehár-operett szövege is egészen újszerű és meg fogja lepni a leggyakorlottabb operettismerőket is. Martos Ferenc friss, zamatos mesét irt egy vidáman csicsergő kis falusi lányról, aki egy híres festő kedvéért elhagyja a faluját, de azután csendesen, szerényen félreáll a művész útjából és visszatér a falujába, hogy a nagyvilági szereplés után hűséges vőlegényének nyújtsa kezét. Ez a moll-akkordban elcsendülő befejezés egészen újszerű az operett-irodalomban, ahol majdnem kizárólag olyan operettek szerepelnek, amelyekben a szerelmes szívek egymásra találnak és a főszereplők házasságával ér véget a mese. Mint mindenben, ebben is eltér a sablontól "A Pacsirta" és a Király Színházban akadtak kétkedők, akik már azt javasolták, hogy változtassák meg ezt a befejezést. Nemrég Beöthy László elnökletével egész formális ankét volt ebben a kérdésben. Pro és kontra vélemények hangzottak el, hogy a befejezés marad a régiben, úgy, ahogyan eredetileg megírták. - A Lehár-operett jóformán készen várja a bemutatót. A főszereplők régen elkészültek szerepeikkel és a minap a "Sztambul rózsája" kétszázadik előadása alkalmából Kosáry Emmy lakásán tartott banketten valóságos kis főpróbát tartottak. Most már a színpadon folynak a próbák teljes zenekarral, és akiknek alkalmuk volt hallgatni ilyen próbát, a legnagyobb elragadtatással beszélnek Lehár új művéről. A rendezés Czakó Gyula kezében van, aki eddigi rendezői sikereit is fel fogja múlni. A díszleteket és a kosztümöket Faragó Géza, a kiváló festőművész tervezi, a zenei betanulás munkájában pedig Bertha István veszi ki részét a teljes gőzzel haladó előkészületekből. - Még néhány nap és "A Pacsirta" megkezdi diadalútját a Király Színházból.” Lejegyezte a SZÉ-ből BI.
Az alábbi cikket is kedves volt fórumtársunk, B.I. engedelmével (aki már nem ír ide a fórumra) hozom át ide, mely a Színházi Életben jelent meg az 1918. 5. számban (I. 27. – II. 3.), honnan kimásolta nekünk. Köszönet érte! „Lehár-premier a Királyban ! A Király Színház bemutatóra készül. Ez már magában véve is rendkívüli esemény, mert a Király Színházban, az utóbbi években vajmi ritkán van bemutató. Egy évben alig hogy kettő. Ez a legközelebbi az első lesz ez évben, sőt ebben a szezonban is, mert a nyár óta nem volt újdonsága Beöthy László operett színházának. A másik különálló érdekessége a küszöbön álló premierjének - sok egyébtől eltekintve - az, hogy az előadásra kerülő új darab szerzői magyar emberek: Lehár Ferenc és Martos Ferenc, mindketten régi jó ismerősei a budapesti közönségnek. Különösen Lehár Ferenc személye teszi rendkívül érdekessé a királyszínházi bemutatót, - folytatva az újságcikket - mert az új operettje, "A Pacsirta" minden színpadot megelőzve, először Budapesten kerül előadásra. Így lesz a január végére tervezett Lehár-bemutató európai nevezetesség: a kontinens egész operett világa most a magyar főváros felé tekint, mert innen indul el hódító útjára Lehár Ferenc új műve, aminek külön nevezetessége, hogy a tárgya ízig-vérig magyar. Lehár szakított ezúttal a bécsi szöveggyárosokkal és honfitársával, a jelenleg Svájcban élő Martos Ferenccel íratta librettóját, amely a magyar falu üde levegőjét viszi színpadra. "A Pacsirta" tehát magyar operett és így szinte természetes, hogy nálunk éri meg első előadását. Lehár már régen ígéretet tett Beöthy Lászlónak, hogy egyik operettjét a Király Színháznak engedi át első előadásra. A kiváló komponista régi lekötöttségei azonban mindeddig nem tették lehetővé kedves terve megvalósítását. Mikor azután nyilvánvalóvá lett, hogy "A Pacsirta" műsortorlódás miatt belátható időn belül nem kerülhet bemutatóra Bécsben, Beöthy jelentkezett Lehárnál, emlékeztette ígéretére és Lehár boldogan adta át a kincset érő partitúrát. - Tette ezt annál is szívesebben, mert tudta, hogy jobb előadásban, mint Budapesten, sehol sem kerülhet színre "A Pacsirta". Lehár jól ismeri a Király Színház mai operettegyüttesét és lelkes örömmel fogadta az ajánlatot, hogy operettje főszerepét Kosáry Emmy fogja énekelni. Nemcsak játszani: énekelni is! Mert a pacsirtának mindenekfelett énekelnie kell, még az operettben is. Lehár eredetileg is a szokottnál nehezebb énekpartit írt "A Pacsirta" főszerepében, ezt azonban még megtoldotta, mikor arról értesült, hogy Kosáry Emmy fogja a szerepet kreálni. Több új számot írt a művésznő számára és a belépődalt is feldíszítette kecses koloratúrákkal, amelyek valószínűleg csak Budapesten, a Kosáry Emmy üde hangján csendülnek meg. Kevés színház van Európában, amelynél az operett-primadonna egyúttal koloratúr-díva is. - Van még egy nagy énekszerep Lehár új operettjében, ezt a szerepet Dömötör Ilona, ugyancsak az Operaház volt kiváló művésznője énekli. Dömötör Ilonának, aki a Beöthy-rezsim alatt a Népoperában aratott zajos sikereket, ez lesz első fellépte a Király Színházban és a hosszú hallgatásért, várakozásért bőségesen kárpótolja "A Pacsirta" hálás szerepe. - A két női főszereplő mellett kitünő kezekben vannak a férfiszerepek is. A bonvivánt ki lehetne más, mint Király Ernő, a Csárdáskirályné szerelmes Edvin grófja, a Sztambul rózsája délceg Achmedje, aki nem győzi ismerősei, barátai körében legújabb szerepét dicsérni. Még akik jól ismerik Király kitűnő kvalitásait, azok is meg fognak lepődni, milyen új, szokatlan zsánerű szerepet játszik ezúttal és milyen új, eredeti és ötletes a népszerű, széphangú művész. - A vidámságról elsősorban Gyárfás Dezső fog gondoskodni, aki egy kacagtató, kedves figurát játszik a Lehár-operettben. Gyárfás segítőtársai lesznek a kitűnő Latabár, akinek nem szabad hiányoznia egy királyszínházi operett-előadásból és a széphangú Nádor Jenő, aki szintén hálás szerepet kapott "A Pacsirtá"-ban. - A Lehár-operett szövege is egészen újszerű és meg fogja lepni a leggyakorlottabb operettismerőket is. Martos Ferenc friss, zamatos mesét irt egy vidáman csicsergő kis falusi lányról, aki egy híres festő kedvéért elhagyja a faluját, de azután csendesen, szerényen félreáll a művész útjából és visszatér a falujába, hogy a nagyvilági szereplés után hűséges vőlegényének nyújtsa kezét. Ez a moll-akkordban elcsendülő befejezés egészen újszerű az operett-irodalomban, ahol majdnem kizárólag olyan operettek szerepelnek, amelyekben a szerelmes szívek egymásra találnak és a főszereplők házasságával ér véget a mese. Mint mindenben, ebben is eltér a sablontól "A Pacsirta" és a Király Színházban akadtak kétkedők, akik már azt javasolták, hogy változtassák meg ezt a befejezést. Nemrég Beöthy László elnökletével egész formális ankét volt ebben a kérdésben. Pro és kontra vélemények hangzottak el, hogy a befejezés marad a régiben, úgy, ahogyan eredetileg megírták. - A Lehár-operett jóformán készen várja a bemutatót. A főszereplők régen elkészültek szerepeikkel és a minap a "Sztambul rózsája" kétszázadik előadása alkalmából Kosáry Emmy lakásán tartott banketten valóságos kis főpróbát tartottak. Most már a színpadon folynak a próbák teljes zenekarral, és akiknek alkalmuk volt hallgatni ilyen próbát, a legnagyobb elragadtatással beszélnek Lehár új művéről. A rendezés Czakó Gyula kezében van, aki eddigi rendezői sikereit is fel fogja múlni. A díszleteket és a kosztümöket Faragó Géza, a kiváló festőművész tervezi, a zenei betanulás munkájában pedig Bertha István veszi ki részét a teljes gőzzel haladó előkészületekből. - Még néhány nap és "A Pacsirta" megkezdi diadalútját a Király Színházból.” Lejegyezte a SZÉ-ből BI.
322 Búbánat 2014-10-26 19:07:31 [Válasz erre: 321 Búbánat 2014-10-25 15:44:17]
A Pacsirtáról volt szó itt. Erre rímelt a Dankó Rádió mai operettadásának tematikája: Lehár magyar tárgyú zenés színpadi művéből a Magyar Rádió Dalszínháza felvételéről öt részlet (dal, kettős) került adásba: Andor Éva, László Margit és Bende Zsolt énekelt, az MRT Énekkarát és Szimfonikus Zenekarát Sebestyén András vezényelte.
A Pacsirtáról volt szó itt. Erre rímelt a Dankó Rádió mai operettadásának tematikája: Lehár magyar tárgyú zenés színpadi művéből a Magyar Rádió Dalszínháza felvételéről öt részlet (dal, kettős) került adásba: Andor Éva, László Margit és Bende Zsolt énekelt, az MRT Énekkarát és Szimfonikus Zenekarát Sebestyén András vezényelte.
321 Búbánat 2014-10-25 15:44:17
Kedves volt fórumtársunk, B.I. engedelmével (aki már nem ír ide a fórumra), áthozom ide ezt a cikket, mely a Színházi Életben jelent meg az 1918. 1. számban (I. 1-6.), honnan kimásolta nekünk. Köszönet érte! A cikk címe: "Lehár Ferenc Budapesten" "A Víg özvegy és sok pompás utódjának szerzője máskor is gyakran járt már Budapesten, ahová nem egy emlékezetes nagy siker fűzi, de most mégis szokatlan időben látogatott el hozzánk : olyankor, amikor egyik színházban sem játsszák valamelyik darabját. Ha nem játsszák, ittlétének csak egyetlen oka lehet : játszani fogják. Úgy is van. A Király Színház legközelebbi újdonsága - Lehár operett. Még pedig nem is valamelyik már ismert, egyebütt játszott operett, hanem olyan, amelyet eddig még sehol sem játszottak, amelyet a budapesti Király Színház, nemcsak Budapestnek, hanem az egész világnak fog bemutatni. Lehetséges, hogy a "Pacsirta" már a béke ünnepének örömére fog csicseregni. (Ne felejtkezzünk el, hogy az I. világháború már negyedik éve tart, megj. BI.) Egyenlőre még az előkészületek folynak. A darabra is, a békére is. Nekünk, budapestieknek, különösen nagy megtiszteltetés, hogy Lehár Ferenc új operettje nálunk kerül legelőször előadásra. Nem csak azért, mert a magyar Lehár régen közelnőtt már a szívünkhöz, de azért is, mert az a körülmény, hogy a világhírű komponista a Király Színházból akarja világgá röpíteni "A Pacsirtá"-t. Ismételt bizonyíték amellett, milyen tekintélynek, hírnévnek örvend a külföldön a magyar operett játszás. Meg tudjuk érteni - folytatva a riportot, - hogy Lehár Ferencnek nagy bizodalma lehet egy olyan bemutatóban, amelyen Kosáry Emmi, Dömötör Ilona, Király Ernő, Gyárfás Dezső és Latabár Árpád (a későbbi Latabár- fivérek édesapja, megj. BI.) játsszák a főszerepeket. Azután meg joggal meg is illet bennünket az elsőség, hiszen magyar operett hol kerülhetne másutt első ízben bemutatóra, mint Budapesten? Mert eltekintve attól, hogy Lehár magyar ember (öröm hallgatni izmos, tősgyökeres magyar beszédét) és hogy a szöveget is magyar író, a jelenleg Svájcban élő Martos Ferenc írta, eltekintve mindettől - magyar tárgyú is az operett: az első felvonás egy alföldi faluban játszódik, a másik kettő pedig Budapesten. Erősen magyaros jellegű - mint Lehár itteni ismerőseinek kijelentette - a zene is, sokkal több benne a magyar népies elem, mint a "Cigányszerelem"-ben. A női főszerepet Lehár egyenesen Kosáry Emminek írja. Ez a szerep olyan lesz, hogy bárhol is fogják adni azután, ebben az alakban sehol sem kerülhet előadásra, mert nincs még egy operettszínház Európában, amelyiknek a primadonnája egyúttal koloratúra-művésznő is volna. Mert Kosáry Emmi, ha el is került az Operaháztól, az Éj-királynője szerepét ma is tudja énekelni a Varázsfuvolából és Lehár jól tudva ezt, teleaggatta a főszerepet fioriturákkal, koloratúrás díszítésekkel, melyeket más aligha tud leénekelni. Lehár minapi rövid itt tartózkodás alatt felkereste Buttykayékat és eljátszotta Kosáry Emminek az egész operettet. Talán mondanunk sem kell, hogy komponista és primadonna kölcsönösen el voltak ragadtatva és Lehár már is boldog, hogy számításaiban nem csalódott és biztos nagy siker előtt áll. Felkereste Lehár Dömötör Ilonát is, "A Pacsirta" másik női főszereplőjét és vele is átvette az egész partiet. Újabb meglepetés érte, mert operettprimadonna helyett ismét egy operaprimadonnával ismerkedett meg. Mert hát, mint ismeretes, Dömötör Ilona is ugyanonnan került a Király Színházhoz, ahonnan Kosáry Emmi: a magyar királyi Operaházból, viszont Európában csak a Király Színház engedheti meg magának azt a fényűzést, hogy tagjait az ország első zenei intézetéből szerződtesse. Király Ernőt jól ismeri Lehár a régi időkből, amikor az ő darabjaiban játszott és tudja, hogy csak kiválót várhat tőle. Ugyanígy tudja, mit jelent számára az olyan karmester, mint Bertha István és az olyan rendező mint Czakó Gyula." Eddig tartott a riport. Leközölte B.I.
Kedves volt fórumtársunk, B.I. engedelmével (aki már nem ír ide a fórumra), áthozom ide ezt a cikket, mely a Színházi Életben jelent meg az 1918. 1. számban (I. 1-6.), honnan kimásolta nekünk. Köszönet érte! A cikk címe: "Lehár Ferenc Budapesten" "A Víg özvegy és sok pompás utódjának szerzője máskor is gyakran járt már Budapesten, ahová nem egy emlékezetes nagy siker fűzi, de most mégis szokatlan időben látogatott el hozzánk : olyankor, amikor egyik színházban sem játsszák valamelyik darabját. Ha nem játsszák, ittlétének csak egyetlen oka lehet : játszani fogják. Úgy is van. A Király Színház legközelebbi újdonsága - Lehár operett. Még pedig nem is valamelyik már ismert, egyebütt játszott operett, hanem olyan, amelyet eddig még sehol sem játszottak, amelyet a budapesti Király Színház, nemcsak Budapestnek, hanem az egész világnak fog bemutatni. Lehetséges, hogy a "Pacsirta" már a béke ünnepének örömére fog csicseregni. (Ne felejtkezzünk el, hogy az I. világháború már negyedik éve tart, megj. BI.) Egyenlőre még az előkészületek folynak. A darabra is, a békére is. Nekünk, budapestieknek, különösen nagy megtiszteltetés, hogy Lehár Ferenc új operettje nálunk kerül legelőször előadásra. Nem csak azért, mert a magyar Lehár régen közelnőtt már a szívünkhöz, de azért is, mert az a körülmény, hogy a világhírű komponista a Király Színházból akarja világgá röpíteni "A Pacsirtá"-t. Ismételt bizonyíték amellett, milyen tekintélynek, hírnévnek örvend a külföldön a magyar operett játszás. Meg tudjuk érteni - folytatva a riportot, - hogy Lehár Ferencnek nagy bizodalma lehet egy olyan bemutatóban, amelyen Kosáry Emmi, Dömötör Ilona, Király Ernő, Gyárfás Dezső és Latabár Árpád (a későbbi Latabár- fivérek édesapja, megj. BI.) játsszák a főszerepeket. Azután meg joggal meg is illet bennünket az elsőség, hiszen magyar operett hol kerülhetne másutt első ízben bemutatóra, mint Budapesten? Mert eltekintve attól, hogy Lehár magyar ember (öröm hallgatni izmos, tősgyökeres magyar beszédét) és hogy a szöveget is magyar író, a jelenleg Svájcban élő Martos Ferenc írta, eltekintve mindettől - magyar tárgyú is az operett: az első felvonás egy alföldi faluban játszódik, a másik kettő pedig Budapesten. Erősen magyaros jellegű - mint Lehár itteni ismerőseinek kijelentette - a zene is, sokkal több benne a magyar népies elem, mint a "Cigányszerelem"-ben. A női főszerepet Lehár egyenesen Kosáry Emminek írja. Ez a szerep olyan lesz, hogy bárhol is fogják adni azután, ebben az alakban sehol sem kerülhet előadásra, mert nincs még egy operettszínház Európában, amelyiknek a primadonnája egyúttal koloratúra-művésznő is volna. Mert Kosáry Emmi, ha el is került az Operaháztól, az Éj-királynője szerepét ma is tudja énekelni a Varázsfuvolából és Lehár jól tudva ezt, teleaggatta a főszerepet fioriturákkal, koloratúrás díszítésekkel, melyeket más aligha tud leénekelni. Lehár minapi rövid itt tartózkodás alatt felkereste Buttykayékat és eljátszotta Kosáry Emminek az egész operettet. Talán mondanunk sem kell, hogy komponista és primadonna kölcsönösen el voltak ragadtatva és Lehár már is boldog, hogy számításaiban nem csalódott és biztos nagy siker előtt áll. Felkereste Lehár Dömötör Ilonát is, "A Pacsirta" másik női főszereplőjét és vele is átvette az egész partiet. Újabb meglepetés érte, mert operettprimadonna helyett ismét egy operaprimadonnával ismerkedett meg. Mert hát, mint ismeretes, Dömötör Ilona is ugyanonnan került a Király Színházhoz, ahonnan Kosáry Emmi: a magyar királyi Operaházból, viszont Európában csak a Király Színház engedheti meg magának azt a fényűzést, hogy tagjait az ország első zenei intézetéből szerződtesse. Király Ernőt jól ismeri Lehár a régi időkből, amikor az ő darabjaiban játszott és tudja, hogy csak kiválót várhat tőle. Ugyanígy tudja, mit jelent számára az olyan karmester, mint Bertha István és az olyan rendező mint Czakó Gyula." Eddig tartott a riport. Leközölte B.I.
