Bejelentkezés Regisztráció

Lehár Ferenc


152 Búbánat 2009-12-31 00:53:17
2010 Mörbisch [url]http://www.ksv.at/KSV/1870/de/pdf/forum/forumksv5_2009/forum5_09_12-13.pdf; Cárevics-bemutató [/url]

151 Búbánat 2009-12-26 01:17:45
Augusztusban Bad Ischlben jártam – hódolni Lehár Ferenc szelleme előtt. Arról már beszámoltam itt, milyen hatást tett rám az alpesi gyönyörű városka, maga a Lehár-ház - a gazdagon bútorozott szobáival, személyes tárgyai, eredeti partitúrák, kották stb., ,és a temetőben sírját is felkerestem (persze a Kaiser-villába és parkjába is kilátogattam). Bad Ischlben sétálgatva a Városi Múzeumba is eljutottam, melynek archívuma igen gazdag Lehár-gyűjteménnyel rendelkezik. Eredeti dokumentum vásárlására nem volt lehetőségem, de azért egy euróért vettem a Múzeumban egy, teljesen Lehár emlékének szentelt, a halála évében kiadott helybeli lap különszámának reprodukcióját, mely főleg képekben idézi meg a halhatatlan mestert. Az A/3 méretű lapban barnás színtónusú fényképek alatt vagy mellette kis írások a képen látható személyekre vagy velük történésekre utalnak. Österreich’s Illustrierte Zeitung Photographisches Atelier HOFER Bad Ischl Monumental-Festnummer Meister Lehar und Bad Ischl A címoldalon Lehár frakkban, karmester-pálcával a kezében néz szembe, egy kis kottarészlet; Lehár aláírása és dátum: 22. Juli, 1939 A második teljes oldalon egy írás áll: Franz Lehar – ein Leben in Musik (négy hasáb sűrű sorban írva Lehár élete, pályája, művei - egy fényképe található még itt: az asztalnál ül az idős zeneszerző, kalapban, ölében egy kis kutyával, derűsen néz a kamerába…) A harmadik oldalon három fénykép található: - az első képen a Traun partján lévő Zauner cukrászda kertjében asztalánál ülve dedikál, körülvéve rajongóinak gyűrűjétől: Autogramm-stunde beim Zauner auf der Esplanade; Der Meister, umringt von seinen Verehrerinnen und Verehrern. - a második képen a Traun folyócska partján, villája közelében, bricsesz nadrágban, sétapálcával a kezében látható: Franz Lehar beim allmorgendlichen Spaziergang auf der Ischler Esplanade - a harmadik képen frakkban látjuk, balján és jobbján a gálaest művésznőivel: Im Ischler Kurhaus: Franz Lehar bei einem Galaabend mit Esther Rethy und Jetti Topitz- Feiler zwei Solistinnen Negyedik oldalon négy képen látjuk Lehárt - az első képen a villa kertjében kiskutyájával foglalatoskodik (öltöny, kalap): Franz Lehar als grosser Tierfreund - második kép: a megterített ebédlőasztalnál ül feleségével, háttérben szép bútorok, asztal felett kissé leeresztve csillár: Beim Frühstück in seiner Villa – mit Gattin Sophie - harmadik képen szabadban, zenebarátai között látjuk: Wo Franz Lehar erschien, war er sofort von vielen Freunden seiner Musik umlagert - negyedik képen Réti Eszter társaságát élvezi: Eine grosse Verehrerin des Meisters: Esther Rethy – vor dem Hotel Post Ötödik oldalon két fénykép: - egy nagy képen a túlsó parton álló LEHÁR -villa – mögötte a behavazott hegycsúcsok: 1910 erwarb Lehar seine eigene Villa an der Traun - a másik képen 75. születésnapját ünneplik: középen karosszékben foglal helyett az ősz hajú komponista, mellette ül egy középkorú hölgy, mögöttük állva nyolc mosolygós tekintetű személy veszi őket körül: Der Meister feiert seinen 75er im Kreise von Freunden. Hatodik oldalon hozzák Bad Ischl főbb nevezetességeinek így a Lehar-Museum és a Museum der Stadt Bad Ischl címét, nyitvatartási idejét, telefonszámát. Hetedik oldalon három kép: Im Ischler Kurhaus - Koncertkép – Lehár zenekar élén dirigál - Lehárt mint vendéget, egy koncert után a színpadon köszönti a zenekar tagjai és a szólista, Réthy Eszter, virágcsokorral. Lehár bricsesz nadrágban, csokornyakkendőben ment fel a pódiumra. Lehar als Gast bei einem Konzert – mit Knickerbocker - Ovationen für den Meister der leichten Muse (A másik szólóénekessel együtt hajol meg a közönség előtt az egyik koncertszám elhangzását követően.) Nyolcadik oldalon négy kép található: - A villa kertjében rezes banda muzsikál Lehár tiszteletére, aki az első emeleti erkélyén társasága körében hallgatja a zenét (az erkély tele szép virágokkal.): Staendchen der Salinenkapelle vor der Villa des Meisters - Lehár dolgozószobájában, íróasztalánál ül, kezében tol és ír, előtte az asztalon kalitkában kanári. Lehars Kanarienvogel beim „Vorsingen” im Arbeitszimmer - Maler Padua portraetiert den Meister. A villa nappalijában modellt áll Lehár a festőművésznek. Mellette a hatalmas vásznon életnagyságú portéja szinte már készen, előtte a festő, kezében ecsettel. - Lehár a villa egyik, festményekkel teli szobájában térden állva az előtte lévő kis asztalka tetején csücsülő kiskutyáját simogatja A kilencedik oldalon is négy képet látunk: - A „Franz Lehár Theater” művészbejárója előtt: Mit Kurtdirektor Hammer und Kreisleiter Holzberger - 1940: Franz Lehat im Ischler Theater (Lehár az emeleti díszpáholyban felállva köszöni meg a feléje áradó tapsokat) - Stadterhebungsfeier 1940: Lehar im Kreise der damaligen Prominenz (Lehár a teremben az első sor közepén ül, civilben, mellette és mögötte lévő sorokban katonai egyenruhájukban német tisztek foglalnak helyet.) - US-Militaermusik bei Lehar im Mai 1945 zu Besuch (A vidám, nevetős, zenész- kompánia körbefonja Lehárt, egyikük bizalmasan a zeneszerző bal vállára helyezte kezét.) Tizedik oldalon három fotó következik: - Lehar mit Richard Tauber, einem seiner besten Freunde, für den er zahlreiche Arien schrieb. (Egyik előző bejegyzésemben írtam, hogy a temetőben Lehár sírjával szemben talán két méterre van a jóbarát, Richard Tauber sírja, aki ugyanabban az évben, 1948-ban hunyt el, mint a nagy komponista.) - A következő képen: Vor dem Lehartheater: Nach einem Konzert, mit dem jugendlichen Franz Müllegger - Lehár a házifényképészével beszélget az emeleti nappaliban, kezében tart egy fényképezőgépet. Franz Lehar mit seinem Hausfotografen Hugo Hofer (1940) A tizenegyedik oldalon Lehár Ferenc gyászszertartása és temetése képei - Felravatalozás a Lehár Színházban. Vor dem Lehartheater – Lehars Verabschiedung nach seinem Tod am 24. Okt. 1948. - A gyászmenet a koporsóval – vonul végig a városon, ki a temetőbe Lehars letzter weg - Lehár halotti maszkja - A partecédula - Die festliche Trauergemeinde – die engsten Familien- angehörigen Az utolsó, tizenkettedik oldalon még két fénykép található: - Kálmán Imre kezében egy nagy, virágokkal teli koszorú. Ott áll Lehár és felesége közös sírja előtt. Háttérben a sírkamra falán fekete márványlapon aranybetűkkel belevésve a két név és az évszámok. Emmerich Kalman: Abschied am Ischler Friedhof – vor dem Ehrengrab - Dr. Helmut Zilk in jugendlichen Jahren, vor einem Bild des Meisters Számomra felbecsülhetetlen értékkel bír ez az 1 EUR áron vett képes repro-lap különszám legkedvesebb operett komponistámról!

150 Haandel 2009-12-22 12:25:33
[url]http://chicagoclassicalreview.com/2009/12/with-its-flaws-lyric-opera%E2%80%99s-lively-%E2%80%9Cmerry-widow%E2%80%9D-pops-the-vocal-cork-successfully/;With its flaws, Lyric Opera's lively ''Merry Widow'' pops the vocal cork successfully[/url] [url]http://www.lyricopera.org/;Lyric Opera of Chicago[/url] The Merry Widow - Videos

149 tiramisu 2009-12-20 20:11:37 [Válasz erre: 148 tiramisu 2009-12-20 20:10:11]
Állj, a Danilo miatt, mégiscsak.

148 tiramisu 2009-12-20 20:10:11 [Válasz erre: 147 Búbánat 2009-12-20 16:12:16]
Szépen átírták a neveket! Ha csak a neveket látom, rá nem jöttem volna, hogy ez a Víg özvegy! Mint a viccben...Hát már Béla sem vagy!...

147 Búbánat 2009-12-20 16:12:16
Karácsony második estéjén (december 26., 20:30; ismétlés: 2010. január 3., 17:00) [url] http://www.resmusica.com/aff_article.php3?art=3270; A víg özvegy [/url] megy a Mezzon! Egy újabb változat, ezúttal a lyoni Opera felvétele. Opérette (2006 - 2h30) réalisée par Dominique Thiel [url] http://www.resmusica.com/article_3302_scene_lyrique_la_veuve_joyeuse_berne_triste_veuve.html; La Veuve Joyeuse [/url] enregistrée à [url] http://multimedia.fnac.com/multimedia/images_produits/ZoomPE/2/9/6/5099969613692.jpg;l ' Opéra de Lyon en décembre 2006 [/url] Die Lustige Witwe - Opérette en trois actes [1905-1909] Musique de Franz Lehar Livret de Victor Léon et Léo Stein, d ' après L ' Attaché d ' ambassade d ' Henri Meihac Direction musicale, Gérard Korsten Orchestre et Choeurs de l ' Opéra de Lyon Mise en scène, adaptation des dialogues, décors et costumes, Macha Makeïeff Avec (Missia Palmieri) Véronique Gens ; (Baron Popoff) Henk Smit ; (Nadia / Manon) Magali Léger ; (Prince Danilo) Peter Edelmann ; (Camille de Coutanson) Gordon Gietz ; (Figg) Robert Horn ; (D ' Estillac) David Lefort ; (Lérida) Alexandre Guerrero ; (Kromsky) Jean-Philippe Marlière ; (Olga Kromsky) Claire Delgado-Boge ; (Bogdanowitch) Leandro Lopez Garcia ; (Sylviane Bogdanovitch) Renate Arends ; (Pritschitch) Marcin Habela ; (Praskovia) Nicole Monestier Pour sauver la Marsovie de la faillite, il faut qu ' un ressortissant de cette minuscule principauté épouse Missia Palmieri ; elle est veuve, elle est belle, elle est riche : ses dépôts à la Banque Nationale maintiennent à flot l ' économie du pays. Tout se passe à Paris, à l ' ambassade de Marsovie et du côté de chez Maxim ' s. L ' ambassadeur Popoff gaffeur mais touchant, conduit les grandes manoeuvres pour marier Missia au beau Comte Danilo, attaché d ' ambassade. Ces deux-là se sont aimés naguère, se sont perdus mais s ' aiment encore... ils mettront trois actes et quelques valses pour se le dire, dans un tourbillon de danses et de chansons, brillantes ou nostalgiques. Heure exquise, qui nous grise... Paris est une fête... La patrie sera sauvée !

146 macskás 2009-11-12 18:22:06 [Válasz erre: 144 Búbánat 2009-11-11 22:10:56]
Szuper! Miket nem találsz!

145 bermuda 2009-11-12 07:19:50
Köszönjük! Különleges, ritka élmény!!

144 Búbánat 2009-11-11 22:10:56
A víg özvegy bemutatója a [url] http://www.filmhiradok.nava.hu/watch.php?id=5108; Margitszigeti Szabadtéri Színpadon [/url] 1943 júliusában

143 Búbánat 2009-11-11 22:02:44
Lehár Ferenc [url] http://www.filmhiradok.nava.hu/watch.php?id=2022; Stockholmban [/url]

142 Búbánat 2009-11-11 21:57:10 [Válasz erre: 121 Búbánat 2009-03-18 23:17:40]
A [url] http://www.filmhiradok.nava.hu/watch.php?id=4946; Garabonciás [/url] díszbemutatója az Operaházban a szerző vezényletével - 1943. február A részletekben énekel többek között Udvardy Tibor, Orosz Júlia, Osváth Júlia

141 Búbánat 2009-11-11 21:38:27 [Válasz erre: 140 Búbánat 2009-11-11 21:35:41]
[url] http://www.filmhiradok.nava.hu/watch.php?id=3667;A víg özvegyének nyitányát vezényli[/url]

140 Búbánat 2009-11-11 21:35:41
Korabeli Filmhíradó részlet A 70. születésnapját ünneplő zeneszerző [url] http://www.filmhiradok.nava.hu/watch.php?id=3667; A víg özvegyének nyitányát vezényli [/url] a Magyar Rádióban.

139 Búbánat 2009-11-11 21:22:39
Lehár Ferenc, a világhírű magyar zeneszerző budapesti látogatása [url] http://www.filmhiradok.nava.hu/watch.php?id=1289; korabeli filmhíradó-részlet [/url]

138 Búbánat 2009-08-31 22:48:25 [Válasz erre: 137 Búbánat 2009-08-30 21:37:31]
A Lehár-villában megakadt a szemem az egyik emeleti szoba falán függő bekeretezett fényképen. A képen Lehárt profilból látni egy Pesti Vigadó-beli hangversenyén, amint a zenekar élén vezényel. Évszámot nem láttam a fényképen. Kíváncsi voltam, hogy vajon mikor készülhetett ez a felvétel nálunk, és milyen műsort vezényelt? Ezért ahogy visszaérkeztem Pestre, elővettem Gábor Istvánnak "A vigadó története" című képes könyvét (1978, Zeneműkiadó), amelyben rábukkantam a keresett adatra: Egy könnyűzenei hangversenyen, 1934 áprilisában Lehár Ferenc tartott Báthy Anna és Székelyhidy Ferenc közreműködésével szerzői estet.

137 Búbánat 2009-08-30 21:37:31
Salzburgban és a salzkammerguti tóvidéken töltöttem az elmúlt tíz napot. Sikerült eljutnom Bad Ischlbe is, ide immár harmadszor utaztam: ezt a lehetőséget nem hagyom ki, ha már Salzburgban vagyok! Itt van a Lehár-múzeum, ami maga a Lehár-villa. Kedvenc operettkomponistám életműve, személye, kötelez engem arra,hogy ide időnként elzarándokoljak! (A híres Kaiser-villa és parkja sem lebecsülendő látnivaló persze - ezt is megtekintettem, de ez most számomra másodlagos.) Már leírtam itt a fórumon jónéhányat a Lehár Múzeum nevezetességeiből, korábbi élményeimre támaszkodva. Mostani látogatásom során a villába szóló jegy mellé egy magyar nyelvű tájékoztatót is kaptam, mely szobáról-szobára haladva ismerteti a főbb látnivalókat. Ezt érdemesnek tartom teljes egészében idemásolni: Lehár Múzeum Bevezető (innen csak az utolsó mondatokat idézem): [...] Budapesti és bécsi sikeres bemutatkozásai után a Bad Ischl-i villába 1912-ben költözött, és ettől kezdve Ischl-i lakos. 1948-ban bekövetkezett halála után a házat végrendeletében a Városra hagyta. A város azóta a házat változtatás nélkül Lehár múzeumként tartja fenn. Földszint A XVII. sz.-ból származó tiroli sekrestye szekrény, díszítésén négy evangélista. Két keleti faliszőnyeg, festmény, reneszánsz-láda, Szent János, Szent Barbara és Madonna a gyermekkel (kb. 1450-ből) szobrok. Ebédlő Osztrák barokk szekrény (XVIII. sz.), angol bútorok (késői Georgianus időszak), régi bécsi és karlsbadi mesterek művei, valamint meisseni és sevres-ből származó festett porcelán tányérok. Két cseh gyertyatartó, Joachim Albrecht porosz herceget ábrázoló rajz K. Meindltől (XVIII. sz.) Lépcsőház A lépcső mellett híres magyar történelmi festmények kisméretű litográfiái, fára festett olajfestmények, kovácsoltvas barokk kapu. A szobor Szent Rupert-et ábrázolja a sóhordóval (kb. 1480-ból). 2. emelet Dohányzó szoba A Lehár Ferencet ábrázoló olajfestményt Kaán Albert festette 1932-ben. Rézmetszetek láthatók Gauermann-tól: "Szarvasra támadó sasok" és Piranesi-től Római látképek (XVIII. sz.) A bútorzat közt barokk szekrény biedermeier álló órával és reneszánsz ülő garnitúra. Kis dolgozó szoba Lehár Ferenc íróasztala, könyvszekrényén a szerző "Luxemburg grófja" és a "Mosoly országa" eredeti partitúrái Richard Tauber saját kezű fordításával. A falakon a Művész ifjúkori fényképei, művészek és barátok fényképei, köztük Richard Tauber, Maria Jeritza,Eggert Marta, Anna Sacher (A híres bécsi Sacher szálló tulajdonosnője), és Giacomo Puccini eredeti levele. Biedermeier szoba A falakon Lehár Ferenc és ismert művészek fényképei. Egyik festményen a komáromi szülőház, Bécset ábrázoló akvarellek és metszetek. Capo di Monte zenészek és a szekrényben nippek, köztük Lehár kis barna vászon elefántja, amit a bemutatók, előadások alkalmával talizmánként magával vitt. 1. emelet Nagy dolgozó szoba Legtöbb operettjét ebben a szobában alkotta. A Steinway zongoráján a Budapesti Filharmonikus Zenekartól kapott remekműveire utaló kézi-festéssel készített herendi porcelán váza. A kerek asztal lapja citromfa intarziával, rajta a korabeli francia új művészeti stílusban készült Galle-váza. A szobában láthatók még bronz babérkoszorúk, Helen Odilon, Alexander Girardi feleségét ábrázoló bronz szobor, a XVI. sz.ból való intarziával diszített ajtó, több olajfestmény, köztük Canon "Gyermek portré", Amerling "Apa és leánya" valamint Lehár Ferenc díszpolgári oklevele (1948) Fogadó szoba Faragott angol tálaló (a londoni Daily Theater ajánlásával 1912). Márvány alapú bronz plakettek a zeneszerző szüleit: Ferencet és Krisztinát ábrázolják. Két kerek empire asztal, zománcozott medalionokkal. Több ritka festmény: A későbbi Császárt és Királyt, a 16 éves Ferenc Józsefet ábrázolja, másik a Van Dyck-től (vitatott) "Az ittas Silenius" és Waldmüller, Danhauser munkák. Halottas szoba A szoba sarkában átlósan elhelyezkedő XVI. Lajos stílusú, kétoldalról megközelíthető halottas ágya. Az éjjeli szekrényen az utoljára használt tárgyaival. A falakon Martin Schmidt (Kremser Schmidt) " A Pünkösdi csoda" c. festménye, XVI. sz.-i német mester "Mária esküvője", korálba vésett ikon Madonna. A vitrinben "Sassoferrato"-nak nevezett Giovanni Battista Salli kerámiába égetett "Rózsaujjú kék Madonná"-ja (csak három példány létezik a Vatikánban, az angol királyi udvarban és a Lehár-villában!). A szobában még látható II. Miklós cár ajándéka, a drágakövekkel kirakott serleg , az arany karmesteri pálca Berlin ajándéka, Lehár Ferenc 1947-ben 71 éves korában elhunyt feleségének, Sophie-nak fiatalkori fényképei, valamint a bécsi Kauer professzor által készített Lehár Ferenc halotti maszkja. Eddig az ismertető a házról, amely vagy másfél tucat nyelvre fordítva ingyen kapható a jegypénztárban. Természetesen, mellékhelyiségek is találhatók az épületben, amit a vezetés során megtekinthettünk: pl. fürdőszoba, mosdó, konyha berendezései és használati tárgyai. Szép belső kert, tele virágokkal. A házat a belső kertre nyitottan egy földszínti kis tornácos átjáró köti össze az épület másik lakrészével. Itt három szobából álló külön kis múzeum van vitrinekkel teli és falakra függesztett Lehár-relíkviákkal. (De a harmadik szoba Lehár pálya- és kortársának, az osztrák Oscar Strausnak állít emléket; ott Straus-melódiák szólnak halkan a hangszóróból.) A villa kis shopja elég szegényes, mindössze néhány Lehár-CD-t, DVD-t láttam a pulton, ami megvásárolható. Bad Ischl Városi Múzeuma is gazdag Lehár dokumentumokkal van teli, oda is érdemes bemenni. A portán szép képeslapok vásárolhatók a Traun túlpartján helyet foglaló "Lehár-villá"-ról (az épület homlokzatán ez a felirat messziről is jól kivehető, leolvasható. Ez a szép múzeum-ház kétségtelenül Bad Ischl egyik ékessége!) Azt korábban, másutt írtam, hogy Lehár Ferenc az üdülő-városkában, a folyócska festői partján, az utóbb róla elnevezett rakparton álló kétszintes villát Sabrani hercegnőtől vásárolta 1910-ben, és attól kezdve életének csaknem valamennyi nyarát itt töltötte. A háborút követő években Svájcban élt feleségével, majd annak 1947-ben bekövetkezett halála után 1948-ban tért vissza Bad Ischlbe, ahol megkapta a Várostól a díszpolgári címet. A városi temetőben nyugszik. Elmentem a temetőbe is sírjához. A főbejárattól balra kell fordulni és menni a temető oldaláig. Onnan, a fal mentén egyenesen előre haladva elérjük Lehár örök nyugvó helyét; odáig egymást érik a díszsirhelyek (Oscar Strausé is néhány méterre található Lehárétól),szorosan egymás mellett, úgy helyezkednek el, hogy a "fülkék" mélysége a falig terjed, szemközt maga a márvány sírlap fedi be a falat. Hatalmas fekete márványtáblára vésve fent egyszerű kereszt, középen pedig arany betűkkel Lehár neve meg a születési és halálozási évszáma. Mindössze ennyi adat. Alatta felirat jelzi még az édesanyja és a felesége nevét, és az évszámokat. Ők is ebben a sírhelyben nyugszanak, amit sok friss virág díszíti. Magyar trikolor csokrocskák is színesítik a kovácsoltvas kerítést. A Lehár Ferenc-síremlék közvetlen közelében, "belebotlunk" Richard Tauber sírjába. A neves tenor ugyanabban az esztendőben hunyt el, mint Lehár, akinek annyi de annyi operettjében alakította a bonviván főszerepet és vitte sikerre műveit. (Ezeket a darabokat utóbb "Tauber-operetteknek" is nevezik.) Az alpesi gyönyörű vidék, a szép napsütötte táj, a zöldellő erdőkkel borított hegyek-völgyek-rétek, folyók, hidak, sétányok, kertek, sétáló utcácskák és terek, a nyugodt, barátságos légkör, a pompázatos virágok tarkasága, meg a cukrászdák, kávézók, éttermek, kertvendéglők finomságai, csemegéi mind hozzájárultak ahhoz, hogy Bad Ischl 2009-ből is csupa szép emlékekkel maradjon meg emlékezetemben, melynek középpontjában ott helyezkedik el továbbra is, még erősebben,kisugárzóbban mint korábban, maga Lehár Ferenc!

136 Búbánat 2009-05-27 23:51:05 [Válasz erre: 117 Búbánat 2009-01-10 15:58:50]
A Bartók Rádió leadja a január 9-én, a Zeneakadémia nagytermében tartott MR Szimfonikusok Lehár-koncertjének hangfelvételét három részben, három hétre elosztva a koncertprogramot. Az első részt holnap, csütörtökön közvetíti a rádió 13.20 és 14.00 óra között. A második részt jövő pénteken 13.25 és 14.00 óra között hallgathatjuk meg, a harmadik befejező részre pedig június 10-én, szerdán 13.24 órai kezdettel kerül sor.

135 Búbánat 2009-05-15 20:16:39
A CPO kihozta az alábbi Lehár-újdonságot: [url] http://www.recordsinternational.com/cd.php?cd=03K097;Die Blaue Mazur [/url] Nagyon várom a lemezt, hiszem gyerekkoromban a rádió magyar nyelvű - "Kék mazur" -, gyakran sugárzott felvételéről belém ívódtak a gyönyörű Lehár-melódiák Udvardy Tibor és Németh Marika felejthetetlen tolmácsolásában; ezek csak részletek voltak, most viszont CD-n itt van a teljes operett zenei anyaga! Visszatérek majd erre a lemezre.

134 Búbánat 2009-05-15 20:04:29 [Válasz erre: 133 nibelung 2009-05-15 12:16:00]
Fellélegeztem, már azt hittem a törökök után következnek a görögök...

133 nibelung 2009-05-15 12:16:00 [Válasz erre: 132 Búbánat 2009-05-15 10:45:36]
Kedves Búbánat, enyhén marháskodó megjegyzésem nem érdemelt volna ilyen kimerítő választ. Ráadásul nekem nem a törökökkel van bajom, hanem Lehárral.

132 Búbánat 2009-05-15 10:45:36 [Válasz erre: 131 nibelung 2009-05-14 19:12:57]
Ez kissé (le) egyszerűsítése a „dolgok állásának”; a török kultúra megérdemli figyelmünket, mely sok tekintetben felveszi a „versenyt” a saját európai identitásunkból fakadó büszke, kulturális örökségünkkel; mi több, a török gyökerek máig bennünk élnek, ezért is, kissé sommásnak érzem megjegyzésed. Értékelnünk kell azt az igyekezetüket, hogy Európához kívánnak csatlakozni. Annak meg feltétlenül örülnünk kell, hogy nemzeti és/vagy kozmopolita zenénkre nyitottak, azt befogadják, ápolják, játsszák, megbecsülik…Miért ne férne bele ebbe nekik Lehár örökbecsű alkotása is?! Én örülök annak, és értékelem, hogy egy török operaház magyar, német, olasz, francia stb. szerzők művét bemutatja, előadja! Bárcsak mi lennénk ilyen nyitottak és toleránsak a (kissé lenézett?) törökök irányában! Nem feledve a történelmi közös múlt terhes örökségét, meg az alapvető földrajzi és történelmi különbözőségeket, az eltérő nyelv, a más társadalmi berendezkedés vagy egyéb „másságok” szerepét, mégis, a jelenben - véleményem szerint - nem szükségszerű, hogy mindez gátja legyen a két kultúra egymáshoz való közeledésének - legalábbis a Boszporuszon innen. Minden ilyen „akciónak” különösen és kölcsönösen örülnünk kell(ene)! Én speciel azt sem bánnám, ha Lehárt a Boszporuszon túl, már az ázsiai oldalon is színre vinnék Törökországban! (Lehet, hogy ez már megtörtént, csak nem tudok róla?) Mindenesetre most a tolerancia jegyében éppen Mozart „Török indulóját” hallgatom az A-Dúr szonátából, utána pedig keresek valami „originál” török zenét a kazettáim között…

131 nibelung 2009-05-14 19:12:57 [Válasz erre: 130 Búbánat 2009-05-14 13:37:37]
Na hiszen a törökök! Mégcsak nem is EU tagok. Nem csoda.

130 Búbánat 2009-05-14 13:37:37
Már a [url] http://farm4.static.flickr.com/3042/3065493192_fa2275b300_o.jpg; török metropolisz operaházába [/url] is „bekéredzkedett” A víg özvegy! Februárban kezdődött és most májusban fejeződött be [url] http://www.idobale.com/eser/16; Istanbuli Állami Opera és Balett [/url] előadásában a több hetes Víg özvegy-széria.

129 nibelung 2009-04-30 16:26:47
Csak az érdekesség kedvéért idemásolom egy amerikai komolyzenei fórum operarangsorát,amelynek több részével magam sem értek egyet: 1. Der Ring des Nibelungen – Richard Wagner 2. Tristan Und Isolde – Richard Wagner 3. Don Giovanni – Wolfgang Amadeus Mozart 4. Otello – Giuseppe Verdi 5. The Marriage of Figaro – Wolfgang Amadeus Mozart 6. Aida – Giuseppe Verdi 7. La Boheme – Giacomo Puccini 8. Madame Butterfly – Giacomo Puccini 9. Der Rosenkavalier – Richard Strauss 10. Parsifal – Richard Wagner 11. Boris Godunov – Modest Mussorgsky 12. La Traviata – Giuseppe Verdi 13. Carmen – Georges Bizet 14. Die Meistersinger – Richard Wagner 15. The Magic Flute – Wolfgang Amadeus Mozart 16. Tosca – Giacomo Puccini 17. Falstaff – Giuseppe Verdi 18. Rigoletto – Giuseppe Verdi 19. The Barber Of Seville – Gioacchino Rossini 20. Cavalleria Rusticana – Pietro Mascagni 21. Il Trovatore – Giuseppe Verdi 22. Turandot – Giacomo Puccini 23. Faust – Charles Gounod 24. Lohengrin – Richard Wagner 25. Peter Grimes – Benjamin Britten 26. Norma – Vincenzo Bellini 27. Tannhauser – Richard Wagner 28. I Pagliacci – Rugierro Leoncavallo 29. Pelleas and Mellisande – Claude Debussy 30. Porgy & Bess – George Gershwin 31. Lucia Di Lammermoor – Gaetano Donizetti 32. Les Troyens – Hector Berlioz 33. Elektra – Richard Strauss 34. Cosi Fan Tutte – Wolfgang Amadeus Mozart 35. Fidelio – Ludwig Van Beethoven 36. Eugene Onegin – Peter Illitch Tchaikovsky 37. La Gioconda – Amiliare Ponchielli 38. Wozzeck – Alban Berg ** 39. Incoronazione di Poppea – Claudio Monteverdi ** 40. Salome – Richard Strauss 41. Dido and Aneas – Henry Purcell 42. The Cunning Little Vixen – Leos Janacek ** 43. Orpheus and Eurydice – Christoph Willibald Gluck 44. Don Carlos – Giuseppe Verdi 45. Orfeo – Claudio Monteverdi 46. Der Freischutz – Carl Maria von Weber 47. Samson and Delilah – Camille Saint-Saens 48. Tales of Hoffman – Jacques Offenbach 49. Hansel and Gretel – Engelbert Humperdink 50. The Flying Dutchman – Richard Wagner 51. The Rake's Progress – Igor Stravinsky 52. Manon – Jules Massenet 53. The Bartered Bride – Bedrich Smetana 54. The Huguenots – Giacomo Meyerbeer 55. La Forza Del Destino – Giuseppe Verdi 56. Manon Lescaut – Giacomo Puccini 57. Ariadne auf Naxos – Richard Strauss 58. Romeo and Juliet – Charles Gounod 59. L'Elisir D'Amore – Gaetano Donizetti 60. Lakme – Leo Delibes 61. Andre Chenier – Umberto Giordano 62. Werther – Jules Massenet 63. Don Pasquale – Gaetano Donizetti 64. Jenufa – Leos Janacek ** 65. The Girl of the Golden West – Giacomo Puccini 66. La Sonnambula – Vincenzo Bellini 67. Turn of the Screw – Benjamin Britten ** 68. Duke Bluebeard’s Castle – Bela Bartok ** 69. William Tell – Gioacchino Rossini 70. The Masked Ball – Giuseppe Verdi 71. Julius Caesar – Georg Friedrich Handel ** 72. La Serva Padrona – Giovanni Pergolesi ** 73. Die Tote Stadt – Erich Wolfgang Korngold 74. Louise – Gustave Charpentier ** 75. Mefistofele – Arrigo Boito 76. I Puritani – Vincenzo Bellini 77. Semiramide – Gioacchino Rossini 78. L'Africaine – Giacomo Meyerbeer 79. Castor et Pollux – Jean-Philippe Rameau ** 80. La Cenerentola – Gioacchino Rossini ** 81. Pique Dame – Peter Illitch Tchaikovsky ** 82. Billy Budd – Benjamin Britten ** 83. La Fille du Regiment – Gaetano Donizetti ** 84. Le Prophete – Giacomo Meyerbeer 85. Le Coq D'or – Nikolai Rimsky-Korsakoff 86. McBeth – Giuseppe Verdi ** 87. Les Pecheurs des Perles – Georges Bizet ** 88. The Pilgrim's Progress – Ralph Vaughan Williams 89. Ernani – Giuseppe Verdi 90. Gianni Schicchi – Giacomo Puccini ** 91. Beatrice et Benedict – Hector Berlioz 92. Simon Boccanegra – Giuseppe Verdi 93. Prince Igor – Alexander Borodin ** 94. Nabucco – Giuseppe Verdi ** 95. The Abduction from the Seraglio – Wolfgang Amadeus Mozart ** 96. Euryanthe – Carl Maria von Weber 97. Dialogues des Carmelites – Frances Poulenc 98. Atys – Jean-Baptiste Lully ** 99. Thais – Jules Massenet 100. Martha – Friederich von Flotow

128 Búbánat 2009-04-30 08:34:17 [Válasz erre: 127 nibelung 2009-04-30 08:29:21]
Ez így korrekt.

127 nibelung 2009-04-30 08:29:21 [Válasz erre: 126 Búbánat 2009-04-30 00:30:31]
Jó, akkor maradjunk annyiban, hogy én nem szeretem, és 50(vagy több) zeneszerzőt fel tudnék sorolni, akinek a munkásságát többre tartom.

126 Búbánat 2009-04-30 00:30:31 [Válasz erre: 125 nibelung 2009-04-29 09:55:55]
Az ún. „komolyzene” határait élesen nem lehet meghúzni. Lehár különben három operát írt, és a többségében világhírű, zeneileg igényes színpadi munkái mellett a „komoly” zene más műfajaiban is elismerésre méltót alkotott: zongorára és hegedűre, mint szóló hangszerekre több tucatnyi művet komponált, hasonlóan, a szimfonikus alkotásai és dalainak termése is jelentősek. Lehár Ferenc a Kukuska operájával tőlünk indult el és A hercegkisasszony, A mosoly országa, a Garabonciás, operaházi sikerei csak megerősítik azt a felfogást, hogy igen sok Lehár-operett zenei igényeit az operaházak zengőbb orkeszterei, szárnyalóbb hangjai, képzettebb énekegyüttesei megfelelőbben tudják kielégíteni. Azóta is, különösen külföldön, legtöbbször az történik, hogy a Lehár-operettek főszereplőit az operaszínpadokról kérik kölcsön, és egyébként is igyekeznek a zenei részben, Lehár partitúráihoz alkalmazkodva, az operai színvonalhoz közeledni; a szélesen ívelt melódiák, a nagyszabású finálék, a csiszolt énektechnikát kívánó szólamok – kedvező esetben - még akkor is a dalszínházat kellene megtenniük e Lehár-darabok otthonává, ha a prózamondás és a mozgás természetessége, a tréfás és táncos részek könnyedsége viszont hiányosabb. Operett az operaházban! Kevés szerző dicsekedhet ilyen sikerrel. Lehár megérte azt, hogy több művét, így a Giudittát, A víg özvegyet, A mosoly országát a világ több operaházában játszották. Kellett ehhez az egykori katonakarmester mindig újra és jobbra törekvése, fokozódó igényessége a zenekarokkal és énekesekkel szemben, kellett, hogy Alpár Gitta és Richard Tauber mutassa be rokonszenvesen alakjait. Kritikusai sokáig nem tudták hová tenni művészetét, mert beskatulyázhatatlan volt, közönsége viszont mindig lelkesen fogadta a többek által már eltemetett operett új, kiváló mesterének darabjait. Elmúlt években is, szinte minden vezető operaház műsorára tűzte A víg özvegyet. Lemezfelvételek, a videók, a DVD-k sokasága mellett a rádió- és a televízió-közvetítések ugyancsak arra utalnak, hogy művei által Lehár tényleg a zenés színpad meghatározó – harmadik - eleme - az opera és az operett után. Az internet korszakában ez alól a Momus sem tudja-akarja kivonni magát…

125 nibelung 2009-04-29 09:55:55 [Válasz erre: 116 Búbánat 2009-01-09 08:28:54]
Csak szerintem a két utóbbi nem tekinthető komolyzenének. A café momus komolyzenei magazin.

124 Búbánat 2009-04-27 17:59:24 [Válasz erre: 123 kov.anna 2009-04-26 13:18:04]
Azt nem lehet megtudni, hogy milyen Lehár-részletek lesznek a műsorban?

123 kov.anna 2009-04-26 13:18:04
Meghívó Sok szeretettel meghívjuk Önöket Operett koncertünkre, melyet 2009. április 30-án 18 órakor tartunk, a Zuglói Szent István Zeneházban (1145 Budapest, Columbus u. 11.) Fellépők: Hormai József, valamint növendékei: Szecskó Petra, Kocsis Piroska, Csőrsz Lili, Kristofóri Ferenc, Dénes Mirjam, Balogh Eszter, Pataki Bence, Hepp Ildikó, Kovách Anna Műsor: válogatás a Marica grófnő, János vitéz, Cigánybáró, Meseautó, és más hasonlóan népszerű operett- és filmslágerből Zongorán kísér: Szőke Katalin és Rózsa Gábor Segítségünkre volt: Fehér András rendező, Hlaszny Kata koreográfus Az est háziasszonya: Adrigán Judit Jegyek kaphatók:: a Zuglói Szent István Zeneház (1145 Bp. Columbus u. 11) jegypénztárában minden hétköznap 16.00-20.00 óra között. Felnőttjegy: 700 Ft, diák- és nyugdíjasjegy: 500 Ft

122 frushena 2009-04-08 08:49:02
[url]http://www.youtube.com/watch?v=yEEzmDKjloo;Helen Donath - Vilja-Lied[/url]

121 Búbánat 2009-03-18 23:17:40 [Válasz erre: 45 Búbánat 2008-01-07 23:44:10]
Lehár saját szavai után akkor lássuk az 1943-as Garabonciás-premiernek egy „hivatalos” és hiteles recenzióját is: Lehár-bemutató az Operaházban A Garabonciás premierje Lehár Ferenc a világ legnépszerűbb zeneköltője büszkén vallja magát magyarnak és közel félévszázad óta állandó nagy sikerrel szerez sok-sok dicsőséget hazájának. Mi sem természetesebb, mint az a megbecsülés, elismerés és szeretet, amivel híres komáromi honfitársunkat körülvesszük. Egy Lehár-premier mindig esemény és most kétszeresen is az. Az egész emberiséget megrázkódtató fegyverdörgés pokoli zajában Budapestről ma a rádió mind az öt földrésznek sugározza Lehár simogató dallamait és a magyar fővárosból varázsolja a harmónia megnyugtató illúzióját. Azt hisszük, érthető, ha az ünnepi bemutatónak elsősorban ezt a jelentőségét emeljük ki. A Garabonciás a Cigányszerelemből született. A harminc éve ismert, közkedvelt operett miliője a változott körülmények között ma nálunk nem alkalmas a színrehozásra, és így az a gondolat merült fel, hogy átdolgozott alakban elevenítik fel. A terv kivitele azonban nehéz feladat elé állította mind a komponistát, mind a szövegírót, mert az átalakításnál bizonyos fokig mindkettőjük keze meg volt kötve, és a problémák egész sorát kellett megoldani. De Lehár alkotóképessége, invenciója hetvenhárom éves korában is csodálatosan friss, és szerencsére Innocent-Vincze Ernő librettójában olyan poétikus, leleményes, hatásos szöveget kapott, hogy alighanem itt is megismétlődik majd a Sárga kabátból készült Mosoly országa esete, s új művészi formában éppen olyan örömmel fogadja szívébe a hallgatóság Lehár meleg, érzelmes melódiáit. Különben nemcsak az operett hangszerelése bővült ki a nagyobb igényű regényes daljáték operai méreteihez, és nem csupán az áriák, dalok áthelyezésével változott a darab, hanem nagy részben egészen új számok gazdagították a teljesen átkomponált partitúrát, amellyel a régi muzsika inkább csak motívumszerűen tartja a kapcsolatot. Innocent-Vincze meséje, finom verseinek ritmusa új szárnyalásra késztették Lehár fantáziáját. És sok lehetőséget adott az is, hogy a Garabonciás 1848 szabadságot hozó levegőjében játszódik le. A romantikus, biedermeier darab hőse, a muzsikus kóbordiák, egyben az örök szabadságvágy megtestesítője is. Az Operaház az illusztris zeneszerzőt megillető lelkes odaadással, áldozatkészséggel állott a mű szolgálatába, és a premiernek külön díszt kölcsönzött, hogy maga Lehár Ferenc ült a karmesteri székbe. Nádasdy Kálmán tömérdek ötlettel rendezte a daljátékot. Oláh Gusztáv és Fülöp Zoltán gyönyörű díszleteket, Márk Tivadar látványos jelmezeket tervezett. Rubányi Vilmos hónapokig tartó munkával igen gondosan tanította be a zenét. A címszerepben Udvardy Tibor énekben, megjelenésben legsikeresebb produkcióját nyújtja, a két széphangú primadonna, Orosz Júlia és Osváth Júlia egymással versenyeznek a hálás Lehár-dallamok közvetítésében. Koréh Emdre művészi éneke, jóízű alakítása egyik fénypontja az estnek, Hámory Imre baritonja legkedvezőbb diszpozíciójában szól, és kellemes Nagypál László tenorja. Az epizódszerepekben Kováts Jolán, Szabó Miklós, Nagy Izabella, Sipos erzsébet, Máthé Jolán, Dósa Mária, Farkas Ilonka, Szomolányi János, Mally Győző, Reményi Sándor járulnak dicséretesen az együtteshez. A balettkar, élén szólistáival: Ottrubay Melindával, Bordy Bellával, Kálmán Etelkával, Csányi Lászlóval, Nádasi Ferenc koreográfiájára tündérien lejti táncait. A bemutatót az Operaház és az Operabarátok Egyesülete jótékony célra rendezte, a legdíszesebb külsőségek között, és szombaton ünnepi társadalmi esemény is zajlott az Andrássy úti palotában, ahol a zsúfolt nézőtéren közéletünk számos előkelősége hódolt Lehár Ferenc személyének és halmozta el tapsaival egész este az előadás közreműködőit. Péterfi István (Újság, 1943. február 21.) A színlapot a 114-es sorszám alatt korábban beírtam.

120 Búbánat 2009-03-06 10:31:00
Szegedi Szabadtéri Játékok LEHÁR FERENC: CIGÁNYSZERELEM Operett 2009. Július 3., 4., 10., 11. Ilona, vidéki primadonna: Frankó Tünde Józsi, cigányprímás: Kiss B. Atilla Dragotin Péter, erdélyi földbirtokos: Bodrogi Gyula Zórika, a lánya: Rácz Rita Mademoiselle Berta, nevelőnő: Molnár Piroska Paulette, Dragotin unokahúga: Kovács Patrícia Tivadar, vidéki színész, rendező, szövegíró, álgróf: Stohl András Jonel, Zórika vőlegénye: Vadász Zsolt Kutula, cigányvajda: Gesztesi Károly Mosu: Hollósi Frigyes Díszlettervező: Daróczi Sándor Jelmeztervező: Velich Rita Dramaturg: Ari-Nagy Barbara Koreográfus: Bodor Johanna, Szögi Csaba Karmester, zenei vezető: Silló István Rendező: Béres Attila.

119 Búbánat 2009-01-11 11:20:47 [Válasz erre: 118 virius 2009-01-10 20:49:09]
Ez ismeretes... Egyébként új dalokat, kettősöket és jeleneteket is írt hozzá, tehát akár félig-meddig "vadonatúj" kompozíciónak is számíthat.

118 virius 2009-01-10 20:49:09 [Válasz erre: 114 Búbánat 2008-11-28 00:34:03]
Az eredeti cím és a szereplők nevei alapján úgy tűnik, ez a Cigányszerelem mutációja...

117 Búbánat 2009-01-10 15:58:50 [Válasz erre: 116 Búbánat 2009-01-09 08:28:54]
„Drága, nagyhírű Maestro! […] Kezemben a Pacsirta című operettje, s csak annyit mondhatok: bravó, maestro! Üdítően friss, zseniális, csupa ifjonti tűz” (Giacomo Puccini levele Lehárnak, 1919. november 18.) Óriási sikerű Lehár-hangversenyt adott tegnap este a Zeneakadémia Nagytermében az MR Szimfonikusok! Karmesterük, Rácz Márton - az Operettszínház 2007-ben megrendezett I. Nemzetközi Karmesterversenyének győztese, s azóta egyre szebb feladatokat kapó karnagy – irányításával a zenekar csodálatos „bécsi – valcer”-hangulatot varázsolt a hallgatóság számára, aki nem győzte tapsokkal és bravókkal fogadni a sorban felhangzó ismert, vagy kevésbé ismert, sőt mondhatni ismeretlen opuszokat Lehár életművéból. Mindenekelőtt el kell mondanom, hogy ez az est nem operett-gála volt, hanem válogatás Lehár szerzeményeiből, melyben sok minden helyet kapott az est folyamán: az operett (Giuditta, A víg özvegy, A Luxemburg grófja, A cárevics és A mosoly országa), a keringők (pl. Arany és ezüst), a balettzene (Peter und Paul im Schlaraffenland – zenés mesejátékból hat zenekari részlet), „Induló és Palotás” (Pacsirta c. operettből), „Orosz táncok” (részletek a Tatjana c. operájából) és további, egyéb zenekari kompozíciók is, mint rögtön a nyitó szám: „Eine Vision (Meine Jugend) – konzert Ouverture”, vagy a „Wilde Rosen (Chrysanthemum Waltz) – Valse Boston”, a „Korallenlippen, Polka mazurka”, a „Donaulegenden (An der grauen Donau) – walzer”, a „Elfentanz – Konzert-Waltzer” és a végén a „Suite de Danse” Kis statisztika: a hivatalos programban 18 szám hangzott fel, s ebből – mint látható – 10-ben nem hangzott fel ének. 8 szám soha nem hangzott fel Magyarországon, tehát bemutatóként, most először csendültek fel számunkra ezek a Lehár-dallamok. Ebből a szempontból mindenképpen érdekes volt élőben hallgatni a Tatjana (a Kukuska átdolgozása – Brünn, 1905) c. második operájából a „Russian Dances” részleteit, de még ennél is nagyobb figyelem övezte a „Peter und Paul reisen ins Schlaraffenland” (Bécs, Theater an der Wien, 1906) c. említett operettecskéből a sosem hallott balettzenét, mely a következő tételekből áll: Marsch der Garde, Glückspitze-Gavotte, Mohnblumen-Walzer, Hahnen-Rennen, Lebkuchen-Polka, Akrobaten-Galopp). Ez egy zenés mesejáték, mely arról szól, hogy Péter és Pál suszterinasok lustaság szelleme elrepíti őket Sültgalambországba. A fiók megunják a semmittevést és visszaszöknek mesterükhöz. Karácsonyi apoteózis dicsőíti a munkás, tevékeny életet…. A Rádió Szimfonikus Zenekara pazar játékkal rukkolt elő ezen az estén!!! Persze, nem maradtak el a jól ismer operettrészletek sem. Végre megismerhettem Szabóki Tündét, mint operettprimadonnát is! A nemrég az Operában, a Fidelióban Leonóraként bemutatkozott szopránunk bizonyította, hogy a sok oratórium, mise és az opera mellett ezt a műfajt is „érti”! Ragyogó hang és megjelenés, földig érő, szép, mélykék színű nagyestélyiben bűbájosan adta elő az első részben Giuditta belépő nagyáriáját („Meine Lippen, sie küssen so heiss”, s a záró csúcshang után elementáris erővel csattan fel a taps és szól a bravó! Nyári Zoltán fellépését is nagy várakozás előzte meg, s a színpadi rutinjának előnyeivel hozta is kitűnő formáját: éneke, mozdulatai elénk varázsolta az énekelt figurát; sármja, eleganciája (szmoking persze) szerintem ezúttal is levette lábáról a meglepően sok fiatal hölgyet, akik (az idősebb korosztály tagjaival együtt) elragadtatva tapsolták őt is vissza első dala után, amely ugyancsak a Giudittából hangzott el („Freunde, das Leben ist lebenswert”). Majd az első részben volt egy kettősük A víg özvegyből, a nevezetes Pavillon-duett („Duett und Romanze”). Szünet után is egy-egy dalt és egy kettőst énekeltek: Angéla belépőjét A Luxemburg grófjából, a Volga-dalt A cárevicsből, s a szerelmi kettőst A mosoly országából („Wer hat die Liebe uns ins Herz gesenkt”). Minden énekszámot eredeti nyelven, tehát németül énekelték a művészek, s minden számot vastapssal háláltuk meg! Az egész est olyan forró hangulatot, légkört teremtett, hogy „kötelezően” jöttek a ráadások: A mosoly országából a „Vágyom egy nő után”, ezt követte A víg özvegyből a „Vilja-dal”, majd a híres szerelmi kettős: „Minden vágyam, súgom lágyan, csak szeress!” – persze, eredeti nyelven énekelve ez is, ami egyébként idehaza – egy gálán sem - nem annyira gyakori szokás még. Összefoglalva: ennél szebben és jobban, méltóbban, elkezdeni az Újévet – Lehár dallamokkal- -számomra nem is lehetett volna. S köszönhető ez a kitűnő Rádiózenekarnak és a két énekes szólistának, karmesternek egyaránt. Ezekkel a zsongító melódiákkal a fülünkben távoztunk este tíz után az épületből – csak azért nem félórával korábban, mert a szervezők tévesen hét órai kezdést tüntettek fel a jegyeken, s bizony sokan türelmetlenségüknek adtak hangot, amikor hét órakor ott toporogtunk a Zeneakadémia folyosóján, hogy bebocsátást nyerjünk a Nagyterembe, s csak sokára derült ki, hogy marad a szokásos fél nyolc órai időpont. Azt hiszem, ezt most utólag már nem is kellett volna felhánytorgatnom, hiszen mindezért kárpótoltak a művészek és maga Lehár Ferenc! Puccini idézettel kezdtem, hadd fejezzem be beszámolómat Lehár Antal – a zeneszerző testvére – soraival: „A két mester (G. Puccini és Lehár F.) már vacsora közben is szinte kizárólag műveikből vett idézetek segítségével érintkeztek egymással: halkan dudorászva jelezték s azután megmagyarázták őket. Szorosan összeölelkeztek, s hol Puccini játszott a jobb kezével, hol Lehár a bal kezével, hol meg egymást kísérték. Káprázatos harmóniák keletkeztek, puccinis és leháros hanghatások és fordulatok vetekedtek egymással. Felejthetetlen este volt.” (1920. októbere, Neue Zürcher Zeitung, Zürich, 1951. május 20.)

116 Búbánat 2009-01-09 08:28:54 [Válasz erre: 110 Búbánat 2008-11-05 12:37:55]
Ma este Lehár… [url] http://www.fidelio.hu/hir.asp?id=14899; "A zenés színpadnak három műfaja van: opera, operett – és Lehár!" [/url] "Ha olyan zenét írtam is, amelyik behatolt a nép közé, mégis valami más volt a célom, nem az, hogy elszórakoztassam az embereket. A szívüket akartam megnyerni, a lelkükbe igyekeztem behatolni, s a sok száz levél, amit a világ minden részéből kapok, mind azt igazolja, hogy ez sikerült, hogy nem hiába dolgoztam, nem hiába éltem." (Lehár Ferenc levele Lehár Antalnak, 1941. július 21. - Lehár Ferenc gyászjelentésének szövege)

115 Haandel 2008-12-02 17:06:13
[url]http://www.filmreporter.de/retro/news/1610;Franz-Lehar-und-der-Film;Franz Lehár und der Film[/url]

114 Búbánat 2008-11-28 00:34:03 [Válasz erre: 45 Búbánat 2008-01-07 23:44:10]
Megszereztem a Garabonciás 1943. évi bemutatójának színlapját: Magyar Királyi Operaház Szombaton, 1943 február 20-án Bérletszünet Felemelt helyárak Bemutató előadás A Főméltóságú vitéz Horthy Miklósné védnökségével a honvédcsaládok támogatására alakult mozgalom javára, rendezi a Magyar Királyi Operaház és a Magyar Operabarátok Egyesülete G A R A B O N C I Á S Regényes daljáték három felvonásban. Szövegét Willner és Bodenzky "Zigeunerliebe" című műve nyomán írta Innoczent-Vincze Ernő. Zenéjét szerzette Lehár Ferenc. Vezényli Lehár Ferenc. Rendezte Nádasdy Kálmán Drághy Péter, földbirtokos - Hámory Imre Sárika, leánya - Orosz Júlia Kőrösházy Ilona - Osváth Júlia Józsi diák - Udvardy Tibor János - Nagypál László Julcsa, Sárika dajkája - Nagy Izabella Mihály, kocsmáros - Koréh Endre Gergő, szolga - Szabó Miklós Pál, cigányvajda - Mally Győző Első osztrák tiszt - Szomolányi János Második osztrák tiszt - Reményi Sándor Első cigánylány - Kováts Jolán Második cigánylány - Sipos Erzsébet Harmadik cigánylány - Dósa Mária Negyedik cigánylány - Máthé Jolán Sellő - Farkas Ilonka Történik 1848-ban, a szabadságharc kitörése előtt. A táncok koreografiáját tervezte és betanította Nádasi Ferenc, előadja Kálmán Etelka, Ottrubay Melinda, Bordy Bella, Csányi László, Morgányi Josefin és a tánckar A díszleteket ifj. Oláh Gusztáv és Fülöp Zoltán, a jelmezeket Márk Tivadar tervezte. Kezdete 6 órakor, végde fél 10 óra előtt. Az 1942/1943 évadban a Garabonciás még többször színre került az Operában. További előadásai: február 23., 27., március 7., 15., 28., április 26., május 19., június 2., 12.

113 Haandel 2008-11-19 17:12:48
[url]http://www.scottishopera.org.uk/cms/index.php?option=com_content&task=view&id=279&Itemid=71;Scottish Opera tour new production of The Merry Widow to 25 venues across Scotland[/url] [url]http://www.pressandjournal.co.uk/Article.aspx/880674?UserKey=;Getting merry is so much fun[/url] ... “This is Scottish Opera’s largest touring production to date and underlines our commitment to being a truly national company and bringing opera to audiences all over Scotland.” ...

112 Haandel 2008-11-18 14:58:20 [Válasz erre: 111 Haandel 2008-11-17 20:57:28]
[url]http://www.vol.at/news/tp:vol:kultur/artikel/lehars-lustige-witwe-erstmals-an-der-scala/cn/apa-114533225;Erstmals eine Operette an der Mailänder Scala[/url] Zum ersten Mal in der Geschichte der Mailänder Scala ist am Mittwochabend (2008-10-29) eine Operette aufgeführt worden. Franz Lehars "Die lustige Witwe" unter der Leitung des israelischen Dirigenten Asher Fisch begeisterte die Zuschauer. Die vor 103 Jahren erstmals aufgeführte Operette wurde für den Abschluss der Theatersaison an der Scala gewählt. Scala-Intendant Stephane Lissner zeigte sich über die Aufführung begeistert. "Als ich die Führung des Theaters übernommen habe, war ich überrascht, dass in der Geschichte des Opernhauses niemals eine Operette aufgeführt worden ist. 'Die lustige Witwe' ist ein Meisterwerk mit seinem leichten, freudvollen Text und dem Inhalt, in dem sich Geld, Liebe, Eifersucht und Treue vermischen. Man sagte mir, ich wäre verrückt, an der Scala dürfe man keine Operette aufführen, doch ich habe mich zu diesem Schritt entschlossen", so Lissner. [url]http://www.teatroallascala.org/en/stagioni/2007_2008/opera-e-balletto/19_vedovaallegra.html;La vedova allegra[/url]

111 Haandel 2008-11-17 20:57:28
[url]http://derstandard.at/?url=/?id=1225358658532;Erstmals eine Operette an der Mailänder Scala[/url] Lehars "Lustige Witwe" feierte am Mittwoch 29. Oktober 2008 Premiere [url]http://www.teatroallascala.org/en/stagioni/2007_2008/opera-e-balletto/19_vedovaallegra.html;La vedova allegra[/url] Sajnos [url]http://www.google.com/hostednews/afp/article/ALeqM5jjeokHvBDvV3aQQE1FZlg4xuB9EQ;Strike forces La Scala to cancel more shows[/url]

110 Búbánat 2008-11-05 12:37:55 [Válasz erre: 101 Búbánat 2008-08-28 21:10:24]
Kicsit bővebben: Péntek 19.00 – Zeneakadémia MR Szimfonikusok Újévi gálaest Lehár Ferenc műveiből Közreműködik: Szabóki Tünde – szoprán és Nyári Zoltán - tenor Vezényel: Rácz Márton Közismert és népszerű melódiákkal köszöntik az MR Szimfonikusok az Újévet és a közönséget a 2009-es esztendő első hangversenyén. A karmester és az ötletgazda, Rácz Márton szívesen és színesen mesél a jól ismert dalokról és a felejthetetlen szépségű duettekről. Az Operettszínház 2007-ben megrendezett I. Nemzetközi Karmesterversenyének fiatal győztese elkötelezettje a műfajnak. Válogatásában az ismerősen csengő, dallamos szerenádokon kívül ritkábban játszott, könnyen megszerethető darabok is megszólalnak. Az est zeneszerzője, Lehár Ferenc a század elején népszerű zenés színpadi műfaj egyik legkiválóbb képviselője volt. Kompozícióiban megújította az akkor már sablonossá merevedő bécsi operett stílusát.

109 Haandel 2008-10-25 09:20:37 [Válasz erre: 106 Búbánat 2008-10-24 22:53:33]
[url]http://www.br-online.de/bayern1/operetten-boulevard/index.xml;The best from Franz Lehár[/url] 2008-10-25, 21:05-22:00, Bayern 1 Geplante Themen am 25. Oktober 2008: The Best of Franz Lehár, zu dessen 60. Todestag (am 24.10.) Edda Moser wird am 27.10. Jahre alt! WebRadio - [url]http://www.br-online.de/br-mediathek/live/br-mediathek-live-streams-ID1200409281985.xml?_requestid=74903;Bayern 1 Live[/url] [url]http://www.listenlive.eu/germany.html;Listen Live EU[/url] SatRadio - Astra 19.2E

108 Búbánat 2008-10-24 22:56:29 [Válasz erre: 107 -zéta- 2008-10-24 22:55:00]
Jé! Ezt meg sem néztem eddig! Köszönet érte!!!

107 -zéta- 2008-10-24 22:55:00 [Válasz erre: 106 Búbánat 2008-10-24 22:53:33]
Ezért Ő a nap képe!

106 Búbánat 2008-10-24 22:53:33
Mindenképpen meg kell emlékeznem itt kedvenc zeneszerzőmről: ma hatvan éve hunyt el az operett és opera határmezsgyéjén komponáló Lehár Ferenc!

105 Haandel 2008-10-19 09:28:18
Vor 60 Jahren gestorben: Franz Lehár 2008-10-19, 22:30-22:45, [url]http://www.br-online.de/br-alpha/index.xml;BR-alpha[/url] - Free SatTV, Astra 19.2E König der Operette ("Es war ..." / HR / 1988)

104 Haandel 2008-10-18 08:34:14
[url]http://www.br-online.de/bayern1/operetten-boulevard/index.xml;Ausblick auf den 60. Todestag von Franz Lehár[/url] 2008-10-18, 21:00-22:00, Bayern 1, Free SatRadio Astra 19.2E, [url]http://www.br-online.de/br-mediathek/live/br-mediathek-live-streams-ID1200409281985.xml?_requestid=956302;WebRadio[/url] [url]http://www.listenlive.eu/germany.html;ListenLive EU[/url] Geplante Themen am 18. Oktober 2008: - Herbert Jarczyk zum 40. Todestag - umrahmt von "Ungarischem" - Ausblick auf den 60. Todestag von Franz Lehár am Sonntag

103 Haandel 2008-10-12 20:31:03
Franz Lehár: [url]http://www.amazon.com/Franz-Leh%C3%A1r-die-Lerche-singt/dp/B000003DM5/ref=sr_1_3?ie=UTF8&s=music&qid=1223836067&sr=8-3;Wo die Lerche singt[/url] (BelAge, 1942) 2008-10-12, 23:10 [url]http://www.swissradio.ch/menu/discography/klassik/opern/index.htm;RadioCrazy Opera[/url] Enjoy with RadioCrazy Opera Legendary and Rare opera/oratorio/operetta recordings in full lenght...





A lapunkban megjelent szövegek a Café Momus, vagy a szerző kizárólagos szellemi tulajdonát képezik és szerzői jog védi őket.
A szerkesztőség külön, írásos engedélye nélkül mindennemű (részben vagy egészben történő) sokszorosításuk, felhasználásuk, kiadásuk és terjesztésük tilos.