181 Búbánat 2010-12-06 22:29:20
MAGYAR MŰVÉSZETTERÁPIA A Magyar Művészetterápiás Társaság /MMT/ tudományos, továbbképző szakfolyóirata Főszerkesztő, a Szerkesztőbizottság elnöke: Dr. med., Dr. h. c., Dr. h. c. Vértes László 2010. 2. évfolyam, 1. szám Megjelenik: elektronikus formában, minden negyedév utolsó hetében ________________________________________ Page 38 38 Dr. Vértes László Lehár Ferenc zeneszerző, karnagy Születése 140. évfordulójára „… nem foglalkozom a műfaj iskolás kérdéseivel” Lehár Ferenc A művészetterapeuta egyik szakmai és etikai kötelessége, hogy a terápiás foglalkozásokon „szereplő” művészek életpályájáról tájékoztatást adjon. E téren – valljuk be – akadnak hiányosságok. Ezek feloldása érdekében vázolunk életműveket szakfolyóiratunkban. Lehár Ferenc – az egyetemes muzsikatörténet zenitjén álló világhírű, magyar komponista. Gyönyörű alkotásait világszerte játsszák, közvetítik hatalmas sikerrel. 1952. november 28-án, Budapesten a felújított Luxemburg grófja első előadásán édes Szüleimmel én is jelen voltam. Azóta az operett rajongója vagyok. (Életem első zenés színházi előadása volt. Az első színházlátogatás: 1952. őszén, Molnár Ferenc óriási sikere, A hattyú.) Lehár Ferenc Magyarországon, Komáromban, 1870. április 30-án született. Alkotásait hazánkban, külföldön operettszínházak, operaházak is játszották. 1948. október 24-én halt meg Bad Ischl-ben. Az életutat könyvek, füzetek sora mutatja be, ezért mozaikokat közlünk. Budapest, Margitsziget, Szabadtéri Színház – sok nyáron A víg özvegy – ezt néztem, hallgattam – Glavari Hanna: Házy Erzsébet, a karmester Breitner Tamás. Giuseppe di Stefano szerepe: A mosoly országa – Szu Csong herceg. Placido Domingo szülei, Pepita Embil és Placido Domingo 1956-ban, spanyol színpadon szerepel a Luxemburg grófjában. Placido Domingo a Luxemburg grófja karmestere. Luciano Pavarotti, Placido Domingo, José Carreras – Lehár Ferenc áriát énekelnek. Joan Sutherland A víg özvegy Glavari Hannájaként tündökölt. 1999. Lehár Ferenc A víg özvegy című nagyoperettjét is műsorra tűzi – idén először – a veronai Aréna. Andrea Bocelli, a világtalan sztártenor, valamint Cecilia Gasdia és Fabrizio Frizzi énekli a főszerepeket a produkcióban, amelyet hét alkalommal adnak elő a római kori hatalmas szabadtéri amfiteátrum színpadán. 2002-ben október 24-ét Kálmán Imre születésének 120. évfordulója és Lehár Ferenc halálának 54. évfordulója alkalmából az Operett Napjává nyilvánították. (Kálmán Imre Siófokon, 1882. október 24-én született és 1953. október 30-án halt meg, Párizsban.) 1990. április 28-án az Esti Hírlap 2. oldalán jelent meg Kristóf aláírással szép cikk: „Éljen Lehár. Százhúsz éve született a világhírű zeneszerző” – a főcím fölött: „Mikor lesz utcája?” (?!). A szövegrész: „Most van születésének 120. évfordulója, Komáromban neveztek el róla utcát, ahogy a túlsó Komáromban szobra is áll, Bécsben megtalálható a Lehár-gasse, Pesten vajon mikor neveznek el róla utcát?” Éppen 20 év telt el. A magyar fővárosban még mindig nincs a magyar Lehár Ferenc-ről elnevezett közterület! Emléktáblája sincs! Szobra sincs! Intermezzo. A hajdani magyar Komáromban született Jókai Mór és Lehár Ferenc. A szülőházakat lebontották. Bad Ischl – szépséges üdülőhely. Lehár Ferenc lakóháza ma emlékmúzeum. Kétszer látogattam meg. Giacomo Puccini két levelét is olvashattam. A magyar zeneszerzőt tisztelet övezi. A ház utcájának neve 1930-tól, a 60. születésnap ünnepi eseményétől: Lehár – Kai. Lehár Ferenc és Richard Tauber Richard Tauber énekművész, operaházi magánénekes, kamaraénekes, operett-bonviván. Linzben, 1891. május 16-án született. Világhírű énekes, tenorista lett. Lehár Ferenccel a legjobb barátságba került. A Maestro késői műveit a főszereplőről Tauber operetteknek nevezték el. Richard Tauber csodálatos színész és énekes volt: a Lehár-hősök tökéletes alakítója hangban és játékban. Az említett alkotásokat többnyire a happy and hiánya jellemzi. Szakítás, válás, búcsú – és ezek a művek is világhírűek lettek. Richard Tauber Londonban, 1948. január 8-án halt meg. Érem. Két emlékéremről tudok. Ausztriában bocsátották ki 30 mm átmérőjű, 25 Schilling névértékű, előoldalán Lehár Ferenc kissé balra néző portréja, a külső körívben 2 oldalon és ________________________________________ Page 39 39 fenn FRANZ LEHÁR, lent 1870 – 1948. Bal oldala a szöveg alatt 1970. (a kiadás éve a 100. születési évforduló). 2008-ban, Giacomo Puccini születésének 150. évfordulójára emlékérmet terveztem, szakfolyóiratunk 2009. évi 1. évfolyama 1. számának 5. oldalán mutattam be. A hátoldal szövegében feltüntettem: Lehár Ferenc barátja. Bélyeg. Ausztria 1970-ben, Lehár Ferenc születésének 100. évfordulóján bélyeget bocsátott ki, egy értéket. A névérték 3,50 Schilling. Szöveg a bal oldalon: Franz Lehár: Die lustige Witwe. Magyarország. Lehár Ferenc emlékbélyeg, születésének 100. évfordulója alkalmából. Egy érték, 775 000 fogazott, 6 876 nem fogazott darab, a névérték 2,- Ft. Lehár Ferenc műveit sok-sok művész – operaénekes, operettművész, prózai színész – adta elő. Világhírűek is, bizonyítva tehetségüket az „operett”-ben is. A számomra legkiválóbbakat említem – előttük és a Mester előtt is tisztelegve. Karmesterek: Bródy Tamás, Breitner Tamás, Makláry László, Zubin Mehta, Placido Domingo. Énekművész hölgyek: Alpár Gitta, Decsi Ágnes, Eggerth Márta, Fenyvesi Éva, Gallay Judit, Gyenes Magda, Házy Erzsébet, Honthy Hanna, Kalocsay Zsuzsa, Koltay Valéria, Kovács Iby, Zarah Leander, Lehoczky Éva, Jeanette MacDonalds, Mednyánszky Ági, Németh Marika, Örkényi Éva, Petráss Sári, Petress Zsuzsa, Réthy Eszter, Anneline Rothenberger, Joan Sutherland, Zentay Anna, Zilahy Irén. Táncművész hölgyek: Balogh Edina, Szamosi Judit. Énekművész urak: Alfonzó, Baksay Árpád, Bende Zsolt, Benkóczi Zoltán, Bilicsi Tivadar, Andrea Bocelli, José Carreras, Maurice Chevalier, Placido Domingo, Peter Dvorsky, Feleki Kamill, Gárday Gábor, Gozmány György, Homm Pál, Ilosfalvy Róbert, Karizs Béla, Keleti László, Jan Kiepura, Király Ernő, Kishegyi Árpád, Latabár Kálmán, Márkus László, Wieslaw Ochman, Luciano Pavarotti, Rajz János, Rátkai Márton, Rátonyi Róbert, Sárdy János, Rudolf Schock, Simándy József, Giuseppe di Stefano, Szabó Miklós, Székelyhidy Ferenc, Richard Tauber, Udvardy Tibor, Virágh József. Lehár Ferenc, köszönöm az örökszép melódiákat! A fiatal Lehár Ferenc Lehár Ferenc a zongora mellett ________________________________________ Page 40 40 A karmester Lehár Ferenc Az idősödő Lehár Ferenc és aláírása (képes levelezőlap) Lehár Ferenc és Schani kutyája Lehár Ferenc és felesége Sophie Zürichben, 1947-ben Lehár Ferenc, Jarmila Novotna és Richard Zauber (jobbról) A hetvenéves Lehár Ferenc ás „A mosoly országa” főszereplői: (balról) Nagypál László és Szabó Ilonka. (Jobbról) Raffay Erzsi és Sárdy János ________________________________________ Page 41 41 Lehár Ferenc lakóháza Bad Ischl-ben, ma emlékmúzeum Bródy Tamás Makláry László Fritzy Massary Joan Sutherland Jeanette MacDonald és Maurice Chevalier ________________________________________ Page 42 42 Decsi Ágnes Feleki Kamill Németh Marika és Feleki Kamill Honthy Hanna Réthy Eszter Petress Zsuzsa és Latabár Kálmán ________________________________________ Page 43 43 Oszvald Marika Pepita Embil és id. Placido Domingo Balogh Edina Szamosi Judit Giacomo Puccini emlékérem, Lehár Ferenc barátságát is feltüntetve ________________________________________ Page 44 44 Lehár Ferenc pénzérme Lehár Ferenc emlékbélyeg Ausztriában Lehár Ferenc emlékbélyeg Magyarországon
MAGYAR MŰVÉSZETTERÁPIA A Magyar Művészetterápiás Társaság /MMT/ tudományos, továbbképző szakfolyóirata Főszerkesztő, a Szerkesztőbizottság elnöke: Dr. med., Dr. h. c., Dr. h. c. Vértes László 2010. 2. évfolyam, 1. szám Megjelenik: elektronikus formában, minden negyedév utolsó hetében ________________________________________ Page 38 38 Dr. Vértes László Lehár Ferenc zeneszerző, karnagy Születése 140. évfordulójára „… nem foglalkozom a műfaj iskolás kérdéseivel” Lehár Ferenc A művészetterapeuta egyik szakmai és etikai kötelessége, hogy a terápiás foglalkozásokon „szereplő” művészek életpályájáról tájékoztatást adjon. E téren – valljuk be – akadnak hiányosságok. Ezek feloldása érdekében vázolunk életműveket szakfolyóiratunkban. Lehár Ferenc – az egyetemes muzsikatörténet zenitjén álló világhírű, magyar komponista. Gyönyörű alkotásait világszerte játsszák, közvetítik hatalmas sikerrel. 1952. november 28-án, Budapesten a felújított Luxemburg grófja első előadásán édes Szüleimmel én is jelen voltam. Azóta az operett rajongója vagyok. (Életem első zenés színházi előadása volt. Az első színházlátogatás: 1952. őszén, Molnár Ferenc óriási sikere, A hattyú.) Lehár Ferenc Magyarországon, Komáromban, 1870. április 30-án született. Alkotásait hazánkban, külföldön operettszínházak, operaházak is játszották. 1948. október 24-én halt meg Bad Ischl-ben. Az életutat könyvek, füzetek sora mutatja be, ezért mozaikokat közlünk. Budapest, Margitsziget, Szabadtéri Színház – sok nyáron A víg özvegy – ezt néztem, hallgattam – Glavari Hanna: Házy Erzsébet, a karmester Breitner Tamás. Giuseppe di Stefano szerepe: A mosoly országa – Szu Csong herceg. Placido Domingo szülei, Pepita Embil és Placido Domingo 1956-ban, spanyol színpadon szerepel a Luxemburg grófjában. Placido Domingo a Luxemburg grófja karmestere. Luciano Pavarotti, Placido Domingo, José Carreras – Lehár Ferenc áriát énekelnek. Joan Sutherland A víg özvegy Glavari Hannájaként tündökölt. 1999. Lehár Ferenc A víg özvegy című nagyoperettjét is műsorra tűzi – idén először – a veronai Aréna. Andrea Bocelli, a világtalan sztártenor, valamint Cecilia Gasdia és Fabrizio Frizzi énekli a főszerepeket a produkcióban, amelyet hét alkalommal adnak elő a római kori hatalmas szabadtéri amfiteátrum színpadán. 2002-ben október 24-ét Kálmán Imre születésének 120. évfordulója és Lehár Ferenc halálának 54. évfordulója alkalmából az Operett Napjává nyilvánították. (Kálmán Imre Siófokon, 1882. október 24-én született és 1953. október 30-án halt meg, Párizsban.) 1990. április 28-án az Esti Hírlap 2. oldalán jelent meg Kristóf aláírással szép cikk: „Éljen Lehár. Százhúsz éve született a világhírű zeneszerző” – a főcím fölött: „Mikor lesz utcája?” (?!). A szövegrész: „Most van születésének 120. évfordulója, Komáromban neveztek el róla utcát, ahogy a túlsó Komáromban szobra is áll, Bécsben megtalálható a Lehár-gasse, Pesten vajon mikor neveznek el róla utcát?” Éppen 20 év telt el. A magyar fővárosban még mindig nincs a magyar Lehár Ferenc-ről elnevezett közterület! Emléktáblája sincs! Szobra sincs! Intermezzo. A hajdani magyar Komáromban született Jókai Mór és Lehár Ferenc. A szülőházakat lebontották. Bad Ischl – szépséges üdülőhely. Lehár Ferenc lakóháza ma emlékmúzeum. Kétszer látogattam meg. Giacomo Puccini két levelét is olvashattam. A magyar zeneszerzőt tisztelet övezi. A ház utcájának neve 1930-tól, a 60. születésnap ünnepi eseményétől: Lehár – Kai. Lehár Ferenc és Richard Tauber Richard Tauber énekművész, operaházi magánénekes, kamaraénekes, operett-bonviván. Linzben, 1891. május 16-án született. Világhírű énekes, tenorista lett. Lehár Ferenccel a legjobb barátságba került. A Maestro késői műveit a főszereplőről Tauber operetteknek nevezték el. Richard Tauber csodálatos színész és énekes volt: a Lehár-hősök tökéletes alakítója hangban és játékban. Az említett alkotásokat többnyire a happy and hiánya jellemzi. Szakítás, válás, búcsú – és ezek a művek is világhírűek lettek. Richard Tauber Londonban, 1948. január 8-án halt meg. Érem. Két emlékéremről tudok. Ausztriában bocsátották ki 30 mm átmérőjű, 25 Schilling névértékű, előoldalán Lehár Ferenc kissé balra néző portréja, a külső körívben 2 oldalon és ________________________________________ Page 39 39 fenn FRANZ LEHÁR, lent 1870 – 1948. Bal oldala a szöveg alatt 1970. (a kiadás éve a 100. születési évforduló). 2008-ban, Giacomo Puccini születésének 150. évfordulójára emlékérmet terveztem, szakfolyóiratunk 2009. évi 1. évfolyama 1. számának 5. oldalán mutattam be. A hátoldal szövegében feltüntettem: Lehár Ferenc barátja. Bélyeg. Ausztria 1970-ben, Lehár Ferenc születésének 100. évfordulóján bélyeget bocsátott ki, egy értéket. A névérték 3,50 Schilling. Szöveg a bal oldalon: Franz Lehár: Die lustige Witwe. Magyarország. Lehár Ferenc emlékbélyeg, születésének 100. évfordulója alkalmából. Egy érték, 775 000 fogazott, 6 876 nem fogazott darab, a névérték 2,- Ft. Lehár Ferenc műveit sok-sok művész – operaénekes, operettművész, prózai színész – adta elő. Világhírűek is, bizonyítva tehetségüket az „operett”-ben is. A számomra legkiválóbbakat említem – előttük és a Mester előtt is tisztelegve. Karmesterek: Bródy Tamás, Breitner Tamás, Makláry László, Zubin Mehta, Placido Domingo. Énekművész hölgyek: Alpár Gitta, Decsi Ágnes, Eggerth Márta, Fenyvesi Éva, Gallay Judit, Gyenes Magda, Házy Erzsébet, Honthy Hanna, Kalocsay Zsuzsa, Koltay Valéria, Kovács Iby, Zarah Leander, Lehoczky Éva, Jeanette MacDonalds, Mednyánszky Ági, Németh Marika, Örkényi Éva, Petráss Sári, Petress Zsuzsa, Réthy Eszter, Anneline Rothenberger, Joan Sutherland, Zentay Anna, Zilahy Irén. Táncművész hölgyek: Balogh Edina, Szamosi Judit. Énekművész urak: Alfonzó, Baksay Árpád, Bende Zsolt, Benkóczi Zoltán, Bilicsi Tivadar, Andrea Bocelli, José Carreras, Maurice Chevalier, Placido Domingo, Peter Dvorsky, Feleki Kamill, Gárday Gábor, Gozmány György, Homm Pál, Ilosfalvy Róbert, Karizs Béla, Keleti László, Jan Kiepura, Király Ernő, Kishegyi Árpád, Latabár Kálmán, Márkus László, Wieslaw Ochman, Luciano Pavarotti, Rajz János, Rátkai Márton, Rátonyi Róbert, Sárdy János, Rudolf Schock, Simándy József, Giuseppe di Stefano, Szabó Miklós, Székelyhidy Ferenc, Richard Tauber, Udvardy Tibor, Virágh József. Lehár Ferenc, köszönöm az örökszép melódiákat! A fiatal Lehár Ferenc Lehár Ferenc a zongora mellett ________________________________________ Page 40 40 A karmester Lehár Ferenc Az idősödő Lehár Ferenc és aláírása (képes levelezőlap) Lehár Ferenc és Schani kutyája Lehár Ferenc és felesége Sophie Zürichben, 1947-ben Lehár Ferenc, Jarmila Novotna és Richard Zauber (jobbról) A hetvenéves Lehár Ferenc ás „A mosoly országa” főszereplői: (balról) Nagypál László és Szabó Ilonka. (Jobbról) Raffay Erzsi és Sárdy János ________________________________________ Page 41 41 Lehár Ferenc lakóháza Bad Ischl-ben, ma emlékmúzeum Bródy Tamás Makláry László Fritzy Massary Joan Sutherland Jeanette MacDonald és Maurice Chevalier ________________________________________ Page 42 42 Decsi Ágnes Feleki Kamill Németh Marika és Feleki Kamill Honthy Hanna Réthy Eszter Petress Zsuzsa és Latabár Kálmán ________________________________________ Page 43 43 Oszvald Marika Pepita Embil és id. Placido Domingo Balogh Edina Szamosi Judit Giacomo Puccini emlékérem, Lehár Ferenc barátságát is feltüntetve ________________________________________ Page 44 44 Lehár Ferenc pénzérme Lehár Ferenc emlékbélyeg Ausztriában Lehár Ferenc emlékbélyeg Magyarországon
180 Búbánat 2010-12-06 22:26:21
MAGYAR MŰVÉSZETTERÁPIA A Magyar Művészetterápiás Társaság /MMT/ tudományos, továbbképző szakfolyóirata Főszerkesztő, a Szerkesztőbizottság elnöke: Dr. med., Dr. h. c., Dr. h. c. Vértes László 2010. 2. évfolyam, 1. szám Megjelenik: elektronikus formában, minden negyedév utolsó hetében Dr. Vértes László Lehár Ferenc és Giacomo Puccini Az operettkomponista 140 éve született Giacomo Puccini 140 évvel ezelőtt, 1858. december 22-én, a toscanai Lucca városkában született. Belgiumban, Brüsszelben, 1924. november 29-én 23 óra 30 perckor halt meg, láncdohányzása következtében kialakult gégerák miatt. A sors tragédiája, mindössze 66 éves volt! Lehár Ferenc Kristóf Komáromban született 1870. április 30-án és Ausztriában, Bad Ischl- ben hunyt el 1948. október 24-én. Giacomo Puccini és Lehár Ferenc igazi jó barátságban voltak. Lehár Ferenc tiszteletére emlékmúzeumot rendeztek be Bad Ischl-ben, ahol lakott. A második emeleten, az úgynevezett kis dolgozószobában két eredeti Giacomo Puccini dokumentum található: Az egyik Giacomo Puccini fényképe, amelyet Lehár Ferencnek dedikált. Rajta a dátum: 1920. A második Giacomo Puccini levele, amely 1924. július 18-án kelt. Az utca neve, amelyben a lakóház található: Lehár Kai 4. Itáliában, Torre del Lago Puccini településen található az a ház, ahol Giacomo Puccini hosszú időn át élt és alkotott. Ma emlékmúzeum, ahova érdemes ellátogatni, s a hatalmas anyagban gyönyörködni. Belépve a házba, láthatjuk a Maestro zongoráját kis oldalasztalkával, amelyen a kottákat írta, székével hol oda, hol meg a billentyűk felé fordulva. A zongorán több kedves barát dedikált fényképe is látható, az egyiken Lehár Ferenc van, Giacomo Puccininak írt sorokkal. Clemens Höslinger osztrák könyvtár-tudós Giacomo Puccini című, több kiadást megért könyvében említi, hogy Lehár Ferenc Bécsben 1920. október 29-én fényképet dedikált barátjának, s utal arra is, hogy Giacomo Puccini mennyire értékelte Lehár Ferenc műveit. Otto Schneidereit Lehár Ferencről írott értékes kézikönyvét magyar nyelven is kiadták. (Otto Schneidereit: Lehár. Zeneműkiadó, Budapest, 1988.) - Ebből idézünk: "Sokszor és sokan értették félre Lehár műveit, és nem utolsósorban más zeneszerzők is. Az egyetlen kivétel Giacomo Puccini volt, az olasz zeneszerző, akihez igazi - bár nem túl hosszan tartó - barátság fűzte Lehárt. Találkoztam én a közélet nem egy nagyságával... mégis, eltekintve a Puccinihoz fűződő meleg barátságomtól, midig is magányos maradtam." Lehár Ferenc 1913-ban ismerkedett meg Giacomo Puccinival, ki A Nyugat lánya című operájának bemutatójára érkezett Bécsbe, s óriási ünneplésben részesítették. Lehár Ferenc révén sok olyan emberrel is megismerkedett, akik kissé távolabb álltak az opera-műfajtól, többek között Sigmund Eisenschützcel, a Carl Theater akkori igazgatójával, aki rábeszélte őt: komponáljon operettet a Carl Theater számára. Operett helyett azonban vígopera jött létre, amelyet tekintettel a háborús helyzetre, - Olaszország és Ausztria akkor már ellenfelek voltak, - Monte Carloban adtak elő. Lehár Ferenc, már a háború után, kéréssel fordult Giacomo Puccinihoz. A válaszlevélben az alábbi olvasható: "Drága, nagy hírű Maestro! nagyon köszönöm kedves levelét... Birtokomban a Pacsirta című operettje, s csak ennyit mondhatok: bravó, maestro! Üdítően friss, zseniális, csupa ifjonti tűz! Ó, mennyire emlékszem az 1913-as napokra! ... Vajon visszatérek-e valaha oda valami új muzsikával, új művel? Legalább azt szeretném remélni, hogy teljesül a vágyam, és viszontláthatom Eisenschütz barátomat és Önt, kiváló mester - s ehhez csatlakoznak legszívélyesebb üdvözleteim -Giacomo Puccini." ________________________________________ Page 35 35 Giacomo Puccini kívánsága csak 1920 őszén teljesült, ám Lehár Ferenc már ezt megelőzően felkereste őt Olaszországban. Bécsben mindjárt két művének bemutatójára is sor került. Október 9-én mutatták be a La Rondiné-t (A fecske), s október 20-án, az Operaházban az Il Trittico-t. Mindez rengeteg izgalommal járt, főképp mivel a La Rondine nem aratott tartós sikert. Ám Lehár Ferenc és Giacomo Puccini mégis többször összetalálkozott ezekben a hetekben. Lehár Antal később így art erről: "Ferenc engem és feleségemet egyszerű vacsorára hívott meg. Csak egy vendég volt még ott: Puccini. Ferenc elég jól beszélt olaszul, Puccini csak néhány szót tudott németül. A két mester már vacsora közben is szinte kizárólag műveikből vett idézetek segítségével érintkezett egymással: halkan dudorászva jelezték, s azután megmagyarázták őket. Aztán mindketten zongorához ültek. Szorosan összeölelkeztek, hol Puccini játszott a jobb kezével, hol Lehár a bal kezével, hol meg egymást kísérték. Káprázatos harmóniák keletkeztek, puccinis és leháros hanghatások és fordulatok vetekedtek egymással. Felejthetetlen este volt, s emléke vissza-visszatért Puccininak Ferenchez írott leveleiben." Giacomo Puccini hazatért Torre del Lagóba, onnan írta 1921. elején: „Kedves Barátom! Visszatérve kicsiny, csendes fészkembe, Magához száll első gondolatom. Még mindig a csodálatos Bécs lenyűgöző benyomásainak hatása alatt állok, a városnak, ahol miden ember lelkében ott vibrál a zene, a ahol még a lélektelen tárgyaknak is mintha ritmikusan lüktető élete lenne. Kedves Maestro! Meg sem mondhatom, mennyire boldog voltam, hogy egészen közelről megismerhettem, hogy megcsodálhattam az ön emberi jóságát és világszerte ismert muzsikájának dallamait. Teljes szívemből köszönetet mondok mindazért a jóért, amivel elhalmozódott, mind a magam, mind a feleségem nevében. Fogadja kérem barátjának legszívélyesebb kézszorítását – Puccini” (Otto Schneidereit: Lehár. Zeneműkiadó, Budapest, 1988. 142. oldal). Néhány nappal Karczag halála után ünnepi keretek között mutatták be Giacomo Puccini Manon Lescaut-ját. A zeneszerző fia, Tonio társaságában érkezett Bécsbe. Meglepetést keltett, hogy autóval keltek át az Alpokon. Ez volt Lehár Ferenc és Giacomo Puccini utolsó találkozása (Otto Schneidereit: Lehár. Zeneműkiadó, Budapest, 1988. 161. oldal.). „Másfél évvel Giacomo Puccini halála után mutatta be a milánói Scala a zeneköltő utolsó operáját, a Turandot-ot. Lehár Ferenc a világ minden kincséért sem mulasztotta volna el, hogy ott legyen. A darabot befejező kettőst Giacomo Puccini már nem írhatta le. A karmester, Arturo Toscanini, ennél a pontnál letette a karmesteri pálcát, s a közönséghez fordulva így szólt: 'Itt véget ért a Mester műve!' Toscanini szavai után néhány másodpercig csönd volt. S azután percekre kitört a zokogás. Mindenki sírt, aki csak ott volt a Scala hatalmas nézőterén – sírtam én is... A második milánói előadástól kezdve aztán teljes egészében adták az operát, amelyet Franco Alfano fejezett be, Giacomo Puccini vázlatai alapján.” (Otto Schneidereit: Lehár. Zeneműkiadó, Budapest, 1988. 164. oldal.). A Turandot ősbemutatója Milánóban volt 1926. április 25-én, a Teatro alla Scala-ban. A karmester minden idők legnagyobbikja: Arturo Toscanini. A magyarok közül Lehár Ferenc, s világhírű baritonistánk, Palló Imre voltak jelen. A darab magyarországi ősbemutatóját a Magyar Királyi Operaházban 1927. november 14-én tartották. Giacomo Puccini első két művének szövegírója fiatal itáliai költő, Ferdinando Fontana. A két alkotás, sajnos sehol a világon nem éri el megérdemelt színrevitelét. Magyarországon az első csak koncertszerű – zeneileg tökéletes – előadásban került a nézők - hallgatók elé. Sokszor tévesen fordítják (és tévesen értelmezik) a mű címét, helyesen: A lidércek. Giacomo Puccini ________________________________________ Page 36 36 második műve az Edgar. Lehár Ferenc világhírű alkotását, A víg özvegyet Ferdinando Fontana fordította olasz nyelvre. (Engedtessék meg egy megjegyzés: A víg özvegy címszerepét Glavari Hannát, a legkitűnőbb énekesnők szólaltatták meg, például Joan Sutherland, Házy Erzsébet, Németh Marika. A férfi főszerepben Danilovics Danilóként mindig örömmel fogadtuk az igencsak mellőzött tenoróriást, minden idők egyik legszebb hangú lírai tenorját, Udvardy Tibort. Alfred Maria Willner szövegíróként tevékenykedett Lehár Ferenc Éva, Luxemburg grófja és Végre egyedül című operettjeiben. Giacomo Puccini egyetlen operettje, a La Rondine német szövegének munkatársaként is dolgozott. (Willner Goldmark Károlynak is írt szövegkönyvet: Charles Dickens nyomán A Házitücsköt – 1896., Johann Wolfgang Goethe művéből a Berlichingen Götzöt – 1902, és William Shakespeare után a Téli regét – 1908. Közreműködött továbbá Johann Strauss: Az ész istennője és Leo Fall: A dollárhercegnő című operettjének szövegkönyvében is.) 1913-ban, október 27-től 28-ig Giacomo Puccini Bécsben tartózkodott, a Hotel Bristolban lakott. Október 11-én a Pillangókisasszonyt, 19-éán a Bohéméletet nézte meg a Hopoferben. Október 14-én pedig A Nyugat lánya című operájának az ausztriai ősbemutatóján jelent meg. Giacomo Puccini a következő Lehár műveket látta: A leírások szerint, bécsi tartózkodásakor részt vett a Die ideale Gattin (A tökéletes nő) című Lehár Ferenc operett előadásán, a Theater an der Wien-ben. Valamelyik korai előadást láthatta, mivel az ősbemutató 1913. október 11-én volt. Giacomo Puccini 1914. május 4. és június 30. között Milánóban tartózkodott, ahonnan Párizsba és Bécsbe is ellátogatott. Ekkor nézte meg Lehár Ferenc Endlich allein (Végre egyedül) című operettjét a Theater an der Wien-ben. E mű átalakításával keletkezett minden idők egyik legragyogóbb színpadi műve, A mosoly országa. Giacomo Puccini levélbeli említése Lehár Ferencről: Giacomo Puccini 1924. november 1-jén Viareggioból levelet írt Milánóba, a Casa Ricordi igazgatójának: ”Kedves Renzo és Carlo, olvassátok el azt az újságkivágást, amelyet Lehár küldött. Én – hogy tudjátok magatokat mihez tartani, – nem tettem semmilyen nyilatkozatot és semmilyen engedményt...” A bécsi Operaház ugyanis nem tudott pénzbeli kötelezettségeinek eleget tenni és a ricordi cég visszavonta Giacomo Puccini operáit. Az újság azt is tudni vélte, hogy a szerző nem járult hozzá ehhez a rendelkezéshez. Ezt az újsághírt küldte meg Lehár Ferenc Giacomo Puccininak (Puccini, levelek és dokumentumok. II. kötet, Zeneműkiadó Vállalat, Budapest, 1964.) 1918. végén jelent meg a berlini Parthas Kiadó új kötete, Ingrid és Herbert Haffner munkája, „Immer nur lächeln....” címmel, alcíme: „Das Franz Lehár Buch”. A cím utalás Szu Csong herceg áriájára, amely minden idők egyik legcsodálatosabb operettjében, A mosoly országa első felvonásában hangzik el: „Mosolygó nézés...”. A kötet értékes összefoglalást ad a nagy komponista életpályájáról és két oldalt szentel Giacomo Puccinival való kapcsolatának. A szerzők említik, hogy a Maestro, Giacomo Puccini többször ellátogatott Bécsbe, ahol találkozott jó barátjával, Lehár Ferenccel. Kölcsönösen tisztelték egymás személyét és alkotásait. Lehár Ferenc jól beszélt olaszul, mivel fiatal karmesterként Polában működött. És ott aratta első sikereit. Utoljára 1923. őszén találkoztak Bécsben. A Manon Lescaut adták, Giacomo Puccini azon művét, amely először aratott világsikert, még 1883-ban. Röviddel ezután, 1924. november 29-én a Maestro meghalt. ________________________________________ Page 37 37 Lehár Ferencet a tragikus hír súlyosan érintette, hosszú időn át naphosszat szótlanná vált. Később Lehár Ferenc a következőképpen beszélt Giacomo Pucciniről, az egyik rádióinterjúban: „Nekünk valóban mély, a szív legmélyéből jövő barátságunk volt. Ha Puccini munkaasztalán még ma is az én fényképem áll, az a kép mindig kifejezi a szívem mélységét. Nagy volt mint muzsikus és számomra mindig csodálatos marad, mint igazi ember és a legjobb barát.” A Lehár Ferenc által ajándékozott fényképen a következő ajánlás szerepel: „A zseniális Maestronak, Giacomo Puccininek a legőszintébb, a leginkább szívből jövő megbecsüléssel, emlékezve a leghűségesebb barátjára.”
MAGYAR MŰVÉSZETTERÁPIA A Magyar Művészetterápiás Társaság /MMT/ tudományos, továbbképző szakfolyóirata Főszerkesztő, a Szerkesztőbizottság elnöke: Dr. med., Dr. h. c., Dr. h. c. Vértes László 2010. 2. évfolyam, 1. szám Megjelenik: elektronikus formában, minden negyedév utolsó hetében Dr. Vértes László Lehár Ferenc és Giacomo Puccini Az operettkomponista 140 éve született Giacomo Puccini 140 évvel ezelőtt, 1858. december 22-én, a toscanai Lucca városkában született. Belgiumban, Brüsszelben, 1924. november 29-én 23 óra 30 perckor halt meg, láncdohányzása következtében kialakult gégerák miatt. A sors tragédiája, mindössze 66 éves volt! Lehár Ferenc Kristóf Komáromban született 1870. április 30-án és Ausztriában, Bad Ischl- ben hunyt el 1948. október 24-én. Giacomo Puccini és Lehár Ferenc igazi jó barátságban voltak. Lehár Ferenc tiszteletére emlékmúzeumot rendeztek be Bad Ischl-ben, ahol lakott. A második emeleten, az úgynevezett kis dolgozószobában két eredeti Giacomo Puccini dokumentum található: Az egyik Giacomo Puccini fényképe, amelyet Lehár Ferencnek dedikált. Rajta a dátum: 1920. A második Giacomo Puccini levele, amely 1924. július 18-án kelt. Az utca neve, amelyben a lakóház található: Lehár Kai 4. Itáliában, Torre del Lago Puccini településen található az a ház, ahol Giacomo Puccini hosszú időn át élt és alkotott. Ma emlékmúzeum, ahova érdemes ellátogatni, s a hatalmas anyagban gyönyörködni. Belépve a házba, láthatjuk a Maestro zongoráját kis oldalasztalkával, amelyen a kottákat írta, székével hol oda, hol meg a billentyűk felé fordulva. A zongorán több kedves barát dedikált fényképe is látható, az egyiken Lehár Ferenc van, Giacomo Puccininak írt sorokkal. Clemens Höslinger osztrák könyvtár-tudós Giacomo Puccini című, több kiadást megért könyvében említi, hogy Lehár Ferenc Bécsben 1920. október 29-én fényképet dedikált barátjának, s utal arra is, hogy Giacomo Puccini mennyire értékelte Lehár Ferenc műveit. Otto Schneidereit Lehár Ferencről írott értékes kézikönyvét magyar nyelven is kiadták. (Otto Schneidereit: Lehár. Zeneműkiadó, Budapest, 1988.) - Ebből idézünk: "Sokszor és sokan értették félre Lehár műveit, és nem utolsósorban más zeneszerzők is. Az egyetlen kivétel Giacomo Puccini volt, az olasz zeneszerző, akihez igazi - bár nem túl hosszan tartó - barátság fűzte Lehárt. Találkoztam én a közélet nem egy nagyságával... mégis, eltekintve a Puccinihoz fűződő meleg barátságomtól, midig is magányos maradtam." Lehár Ferenc 1913-ban ismerkedett meg Giacomo Puccinival, ki A Nyugat lánya című operájának bemutatójára érkezett Bécsbe, s óriási ünneplésben részesítették. Lehár Ferenc révén sok olyan emberrel is megismerkedett, akik kissé távolabb álltak az opera-műfajtól, többek között Sigmund Eisenschützcel, a Carl Theater akkori igazgatójával, aki rábeszélte őt: komponáljon operettet a Carl Theater számára. Operett helyett azonban vígopera jött létre, amelyet tekintettel a háborús helyzetre, - Olaszország és Ausztria akkor már ellenfelek voltak, - Monte Carloban adtak elő. Lehár Ferenc, már a háború után, kéréssel fordult Giacomo Puccinihoz. A válaszlevélben az alábbi olvasható: "Drága, nagy hírű Maestro! nagyon köszönöm kedves levelét... Birtokomban a Pacsirta című operettje, s csak ennyit mondhatok: bravó, maestro! Üdítően friss, zseniális, csupa ifjonti tűz! Ó, mennyire emlékszem az 1913-as napokra! ... Vajon visszatérek-e valaha oda valami új muzsikával, új művel? Legalább azt szeretném remélni, hogy teljesül a vágyam, és viszontláthatom Eisenschütz barátomat és Önt, kiváló mester - s ehhez csatlakoznak legszívélyesebb üdvözleteim -Giacomo Puccini." ________________________________________ Page 35 35 Giacomo Puccini kívánsága csak 1920 őszén teljesült, ám Lehár Ferenc már ezt megelőzően felkereste őt Olaszországban. Bécsben mindjárt két művének bemutatójára is sor került. Október 9-én mutatták be a La Rondiné-t (A fecske), s október 20-án, az Operaházban az Il Trittico-t. Mindez rengeteg izgalommal járt, főképp mivel a La Rondine nem aratott tartós sikert. Ám Lehár Ferenc és Giacomo Puccini mégis többször összetalálkozott ezekben a hetekben. Lehár Antal később így art erről: "Ferenc engem és feleségemet egyszerű vacsorára hívott meg. Csak egy vendég volt még ott: Puccini. Ferenc elég jól beszélt olaszul, Puccini csak néhány szót tudott németül. A két mester már vacsora közben is szinte kizárólag műveikből vett idézetek segítségével érintkezett egymással: halkan dudorászva jelezték, s azután megmagyarázták őket. Aztán mindketten zongorához ültek. Szorosan összeölelkeztek, hol Puccini játszott a jobb kezével, hol Lehár a bal kezével, hol meg egymást kísérték. Káprázatos harmóniák keletkeztek, puccinis és leháros hanghatások és fordulatok vetekedtek egymással. Felejthetetlen este volt, s emléke vissza-visszatért Puccininak Ferenchez írott leveleiben." Giacomo Puccini hazatért Torre del Lagóba, onnan írta 1921. elején: „Kedves Barátom! Visszatérve kicsiny, csendes fészkembe, Magához száll első gondolatom. Még mindig a csodálatos Bécs lenyűgöző benyomásainak hatása alatt állok, a városnak, ahol miden ember lelkében ott vibrál a zene, a ahol még a lélektelen tárgyaknak is mintha ritmikusan lüktető élete lenne. Kedves Maestro! Meg sem mondhatom, mennyire boldog voltam, hogy egészen közelről megismerhettem, hogy megcsodálhattam az ön emberi jóságát és világszerte ismert muzsikájának dallamait. Teljes szívemből köszönetet mondok mindazért a jóért, amivel elhalmozódott, mind a magam, mind a feleségem nevében. Fogadja kérem barátjának legszívélyesebb kézszorítását – Puccini” (Otto Schneidereit: Lehár. Zeneműkiadó, Budapest, 1988. 142. oldal). Néhány nappal Karczag halála után ünnepi keretek között mutatták be Giacomo Puccini Manon Lescaut-ját. A zeneszerző fia, Tonio társaságában érkezett Bécsbe. Meglepetést keltett, hogy autóval keltek át az Alpokon. Ez volt Lehár Ferenc és Giacomo Puccini utolsó találkozása (Otto Schneidereit: Lehár. Zeneműkiadó, Budapest, 1988. 161. oldal.). „Másfél évvel Giacomo Puccini halála után mutatta be a milánói Scala a zeneköltő utolsó operáját, a Turandot-ot. Lehár Ferenc a világ minden kincséért sem mulasztotta volna el, hogy ott legyen. A darabot befejező kettőst Giacomo Puccini már nem írhatta le. A karmester, Arturo Toscanini, ennél a pontnál letette a karmesteri pálcát, s a közönséghez fordulva így szólt: 'Itt véget ért a Mester műve!' Toscanini szavai után néhány másodpercig csönd volt. S azután percekre kitört a zokogás. Mindenki sírt, aki csak ott volt a Scala hatalmas nézőterén – sírtam én is... A második milánói előadástól kezdve aztán teljes egészében adták az operát, amelyet Franco Alfano fejezett be, Giacomo Puccini vázlatai alapján.” (Otto Schneidereit: Lehár. Zeneműkiadó, Budapest, 1988. 164. oldal.). A Turandot ősbemutatója Milánóban volt 1926. április 25-én, a Teatro alla Scala-ban. A karmester minden idők legnagyobbikja: Arturo Toscanini. A magyarok közül Lehár Ferenc, s világhírű baritonistánk, Palló Imre voltak jelen. A darab magyarországi ősbemutatóját a Magyar Királyi Operaházban 1927. november 14-én tartották. Giacomo Puccini első két művének szövegírója fiatal itáliai költő, Ferdinando Fontana. A két alkotás, sajnos sehol a világon nem éri el megérdemelt színrevitelét. Magyarországon az első csak koncertszerű – zeneileg tökéletes – előadásban került a nézők - hallgatók elé. Sokszor tévesen fordítják (és tévesen értelmezik) a mű címét, helyesen: A lidércek. Giacomo Puccini ________________________________________ Page 36 36 második műve az Edgar. Lehár Ferenc világhírű alkotását, A víg özvegyet Ferdinando Fontana fordította olasz nyelvre. (Engedtessék meg egy megjegyzés: A víg özvegy címszerepét Glavari Hannát, a legkitűnőbb énekesnők szólaltatták meg, például Joan Sutherland, Házy Erzsébet, Németh Marika. A férfi főszerepben Danilovics Danilóként mindig örömmel fogadtuk az igencsak mellőzött tenoróriást, minden idők egyik legszebb hangú lírai tenorját, Udvardy Tibort. Alfred Maria Willner szövegíróként tevékenykedett Lehár Ferenc Éva, Luxemburg grófja és Végre egyedül című operettjeiben. Giacomo Puccini egyetlen operettje, a La Rondine német szövegének munkatársaként is dolgozott. (Willner Goldmark Károlynak is írt szövegkönyvet: Charles Dickens nyomán A Házitücsköt – 1896., Johann Wolfgang Goethe művéből a Berlichingen Götzöt – 1902, és William Shakespeare után a Téli regét – 1908. Közreműködött továbbá Johann Strauss: Az ész istennője és Leo Fall: A dollárhercegnő című operettjének szövegkönyvében is.) 1913-ban, október 27-től 28-ig Giacomo Puccini Bécsben tartózkodott, a Hotel Bristolban lakott. Október 11-én a Pillangókisasszonyt, 19-éán a Bohéméletet nézte meg a Hopoferben. Október 14-én pedig A Nyugat lánya című operájának az ausztriai ősbemutatóján jelent meg. Giacomo Puccini a következő Lehár műveket látta: A leírások szerint, bécsi tartózkodásakor részt vett a Die ideale Gattin (A tökéletes nő) című Lehár Ferenc operett előadásán, a Theater an der Wien-ben. Valamelyik korai előadást láthatta, mivel az ősbemutató 1913. október 11-én volt. Giacomo Puccini 1914. május 4. és június 30. között Milánóban tartózkodott, ahonnan Párizsba és Bécsbe is ellátogatott. Ekkor nézte meg Lehár Ferenc Endlich allein (Végre egyedül) című operettjét a Theater an der Wien-ben. E mű átalakításával keletkezett minden idők egyik legragyogóbb színpadi műve, A mosoly országa. Giacomo Puccini levélbeli említése Lehár Ferencről: Giacomo Puccini 1924. november 1-jén Viareggioból levelet írt Milánóba, a Casa Ricordi igazgatójának: ”Kedves Renzo és Carlo, olvassátok el azt az újságkivágást, amelyet Lehár küldött. Én – hogy tudjátok magatokat mihez tartani, – nem tettem semmilyen nyilatkozatot és semmilyen engedményt...” A bécsi Operaház ugyanis nem tudott pénzbeli kötelezettségeinek eleget tenni és a ricordi cég visszavonta Giacomo Puccini operáit. Az újság azt is tudni vélte, hogy a szerző nem járult hozzá ehhez a rendelkezéshez. Ezt az újsághírt küldte meg Lehár Ferenc Giacomo Puccininak (Puccini, levelek és dokumentumok. II. kötet, Zeneműkiadó Vállalat, Budapest, 1964.) 1918. végén jelent meg a berlini Parthas Kiadó új kötete, Ingrid és Herbert Haffner munkája, „Immer nur lächeln....” címmel, alcíme: „Das Franz Lehár Buch”. A cím utalás Szu Csong herceg áriájára, amely minden idők egyik legcsodálatosabb operettjében, A mosoly országa első felvonásában hangzik el: „Mosolygó nézés...”. A kötet értékes összefoglalást ad a nagy komponista életpályájáról és két oldalt szentel Giacomo Puccinival való kapcsolatának. A szerzők említik, hogy a Maestro, Giacomo Puccini többször ellátogatott Bécsbe, ahol találkozott jó barátjával, Lehár Ferenccel. Kölcsönösen tisztelték egymás személyét és alkotásait. Lehár Ferenc jól beszélt olaszul, mivel fiatal karmesterként Polában működött. És ott aratta első sikereit. Utoljára 1923. őszén találkoztak Bécsben. A Manon Lescaut adták, Giacomo Puccini azon művét, amely először aratott világsikert, még 1883-ban. Röviddel ezután, 1924. november 29-én a Maestro meghalt. ________________________________________ Page 37 37 Lehár Ferencet a tragikus hír súlyosan érintette, hosszú időn át naphosszat szótlanná vált. Később Lehár Ferenc a következőképpen beszélt Giacomo Pucciniről, az egyik rádióinterjúban: „Nekünk valóban mély, a szív legmélyéből jövő barátságunk volt. Ha Puccini munkaasztalán még ma is az én fényképem áll, az a kép mindig kifejezi a szívem mélységét. Nagy volt mint muzsikus és számomra mindig csodálatos marad, mint igazi ember és a legjobb barát.” A Lehár Ferenc által ajándékozott fényképen a következő ajánlás szerepel: „A zseniális Maestronak, Giacomo Puccininek a legőszintébb, a leginkább szívből jövő megbecsüléssel, emlékezve a leghűségesebb barátjára.”
178 Búbánat 2010-10-26 23:40:53 [Válasz erre: 177 Haandel 2010-10-26 18:42:58]
Érdekes cikk! Milyen jó lenne, ha Bergmann rendezte Vig özvegyről valami hangos-képes archív anyag a rendelkezésünkre állna!...
Érdekes cikk! Milyen jó lenne, ha Bergmann rendezte Vig özvegyről valami hangos-képes archív anyag a rendelkezésünkre állna!...
177 Haandel 2010-10-26 18:42:58
[url]http://www.guardian.co.uk/music/2010/oct/24/merry-widow-opera-north-britten-sinfonia-review;The Merry Widow[/url] ... Less well known – and worth relating since the man himself was in the UK this week to receive an honorary degree at the Royal Academy of Music, as well as to promote his book, Finishing the Hat: Collected Lyrics (1954-1981) – is the fact that Stephen Sondheim began a collaboration with Ingmar Bergman on a film version of The Merry Widow. In 1954, Bergman had directed the operetta onstage, a radical departure for him, and a triumph. It is said to have led to his 1955 film Smiles of a Summer Night, on which Sondheim's A Little Night Music is loosely based. You see a thread developing. After A Little Night Music had opened successfully, but before Bergman had actually seen it, he approached Sondheim suggesting he rewrite the Widow book and lyrics. Sondheim agreed to do the lyrics only. Barbara Streisand was to play the lead in a 1972 film. All seemed to be progressing well. (Bergman, incidentally, then saw A Little Night Music, admired it, enjoyed it and said it had nothing in common with Smiles of a Summer Night.) But then the "troublesome lady" Streisand demanded that Sondheim rewrite the second half of the show and, for reasons not explained, potentially the most supreme ever Merry Widow was abandoned. Imagine. ... * * * * * [url]http://www.ingmarbergman.se/page.asp?guid=602BE04B-ADFB-476A-B37D-A60814357587&LanCD=EN;Ingmar Bergman[/url] Malmö stadsteater celebrated its tenth anniversary with an operetta: Bergman's production of Franz Lehar's The Merry Widow. In an interview in the Malmö stadsteater newsletters, Bergman states: 'The Merry Widow is like a wonderful old kerosene lamp. One must be careful not to put electric lights in it. It has to be treated with care and must not be modernized'.
[url]http://www.guardian.co.uk/music/2010/oct/24/merry-widow-opera-north-britten-sinfonia-review;The Merry Widow[/url] ... Less well known – and worth relating since the man himself was in the UK this week to receive an honorary degree at the Royal Academy of Music, as well as to promote his book, Finishing the Hat: Collected Lyrics (1954-1981) – is the fact that Stephen Sondheim began a collaboration with Ingmar Bergman on a film version of The Merry Widow. In 1954, Bergman had directed the operetta onstage, a radical departure for him, and a triumph. It is said to have led to his 1955 film Smiles of a Summer Night, on which Sondheim's A Little Night Music is loosely based. You see a thread developing. After A Little Night Music had opened successfully, but before Bergman had actually seen it, he approached Sondheim suggesting he rewrite the Widow book and lyrics. Sondheim agreed to do the lyrics only. Barbara Streisand was to play the lead in a 1972 film. All seemed to be progressing well. (Bergman, incidentally, then saw A Little Night Music, admired it, enjoyed it and said it had nothing in common with Smiles of a Summer Night.) But then the "troublesome lady" Streisand demanded that Sondheim rewrite the second half of the show and, for reasons not explained, potentially the most supreme ever Merry Widow was abandoned. Imagine. ... * * * * * [url]http://www.ingmarbergman.se/page.asp?guid=602BE04B-ADFB-476A-B37D-A60814357587&LanCD=EN;Ingmar Bergman[/url] Malmö stadsteater celebrated its tenth anniversary with an operetta: Bergman's production of Franz Lehar's The Merry Widow. In an interview in the Malmö stadsteater newsletters, Bergman states: 'The Merry Widow is like a wonderful old kerosene lamp. One must be careful not to put electric lights in it. It has to be treated with care and must not be modernized'.
176 Haandel 2010-09-17 17:01:35 [Válasz erre: 173 Haandel 2010-09-15 17:22:55]
YouTube [url]http://www.youtube.com/watch?v=K3dWus4bAWM;Elīna Garanča – Hör‘ ich Zymbalklänge[/url]
YouTube [url]http://www.youtube.com/watch?v=K3dWus4bAWM;Elīna Garanča – Hör‘ ich Zymbalklänge[/url]
175 Búbánat 2010-09-16 21:33:51
A víg özvegy a Szegedi Szabadtéri Játékokon! Már olvasható az előzetes a neten: A 2011-es évad második bemutatója Lehár Ferenc egyik legnépszerűbb és legjelentősebb operettje, A víg özvegy lesz. A mű - hallatlan sikere mellett - zeneileg rendkívül nagyformátumú, az operaházak repertoárján is gyakran szerepel. A művészeti vezetés nem titkoltan azt a vonalat kívánja folytatni az operett színre állításával, amely a Csárdáskirálynővel kezdődött: hangulatban, szellemiségben és sikerében egyaránt. A szereposztás tekintetében a nagy népszerűségnek örvendő közönségkedvencek mellett operaénekesekre is számítanak. A víg özvegy négy alkalommal (2011. július 15, 16, 22, 23.) kerül színpadra. Fennállásának 80. évfordulóját ünnepli jövőre a Szegedi Szabadtéri Játékok. A legnagyobb múltú szabadtéri színházi fesztivál 2011-es évadának műsorát ennek szellemében alakította ki az igazgatóság. Az elmúlt évtizedek előtt tisztelegve ünnepi előadásként kerül színre Az ember tragédiája, mely a játékok kezdeti időszakának emblematikus produkciója volt - ezzel visszatér a próza a Dóm térre. Összesen hét produkciót, ebből valamennyi Dóm térit saját bemutatóként láthat a közönség jövő nyáron a Szabadtéri két játszóhelyén: Az ember tragédiája, A víg özvegy, Carmen, Popeye (musical), Valahol Európában (musical), Gianni Schicchi, Mario és a varázsló.
A víg özvegy a Szegedi Szabadtéri Játékokon! Már olvasható az előzetes a neten: A 2011-es évad második bemutatója Lehár Ferenc egyik legnépszerűbb és legjelentősebb operettje, A víg özvegy lesz. A mű - hallatlan sikere mellett - zeneileg rendkívül nagyformátumú, az operaházak repertoárján is gyakran szerepel. A művészeti vezetés nem titkoltan azt a vonalat kívánja folytatni az operett színre állításával, amely a Csárdáskirálynővel kezdődött: hangulatban, szellemiségben és sikerében egyaránt. A szereposztás tekintetében a nagy népszerűségnek örvendő közönségkedvencek mellett operaénekesekre is számítanak. A víg özvegy négy alkalommal (2011. július 15, 16, 22, 23.) kerül színpadra. Fennállásának 80. évfordulóját ünnepli jövőre a Szegedi Szabadtéri Játékok. A legnagyobb múltú szabadtéri színházi fesztivál 2011-es évadának műsorát ennek szellemében alakította ki az igazgatóság. Az elmúlt évtizedek előtt tisztelegve ünnepi előadásként kerül színre Az ember tragédiája, mely a játékok kezdeti időszakának emblematikus produkciója volt - ezzel visszatér a próza a Dóm térre. Összesen hét produkciót, ebből valamennyi Dóm térit saját bemutatóként láthat a közönség jövő nyáron a Szabadtéri két játszóhelyén: Az ember tragédiája, A víg özvegy, Carmen, Popeye (musical), Valahol Európában (musical), Gianni Schicchi, Mario és a varázsló.
174 Búbánat 2010-09-15 20:14:57
Hiába, Lehár és dalművei, azok részletei ki- és megkerülhetetlenek... az operával együtt élnek és halnak, míg világ a világ...
Hiába, Lehár és dalművei, azok részletei ki- és megkerülhetetlenek... az operával együtt élnek és halnak, míg világ a világ...
173 Haandel 2010-09-15 17:22:55
[url]http://www.amazon.de/Zigeunerliebe-Gipsy-Love-Act-Zymbalkl%C3%A4nge/dp/B00419N79M/ref=sr_1_1?ie=UTF8&s=dmusic&qid=1284563659&sr=8-1;Elīna Garanča - Hör' ich Zymbalklänge[/url] (ld. Alle Hörproben abspielen) [url]http://www.deutschegrammophon.com/cat/single?PRODUCT_NR=4778776;CD Habanera[/url] Int. Release 20 Aug. 2010 Track 3. Franz Lehár: Zigeunerliebe - Hör' ich Zymbalklänge
[url]http://www.amazon.de/Zigeunerliebe-Gipsy-Love-Act-Zymbalkl%C3%A4nge/dp/B00419N79M/ref=sr_1_1?ie=UTF8&s=dmusic&qid=1284563659&sr=8-1;Elīna Garanča - Hör' ich Zymbalklänge[/url] (ld. Alle Hörproben abspielen) [url]http://www.deutschegrammophon.com/cat/single?PRODUCT_NR=4778776;CD Habanera[/url] Int. Release 20 Aug. 2010 Track 3. Franz Lehár: Zigeunerliebe - Hör' ich Zymbalklänge
172 Búbánat 2010-07-11 11:53:59
Pár nap még és július 15-én Mörbischben, a nemzetközi operettfesztiválon, a tószínpadon felcsendülnek Lehár egyik híres operettjének - [url] http://viennaclassic.com/termine.php?year=2010&month=7&sid=8f686ef9f3e6a3edcabaa8671cd1acc8&navid=21&bundle=SEFESTSPIELEM%D6RBISCH2008; Der Zarewitsch [/url] - dallamai; a [url] http://www.seefestspiele-moerbisch.at/; Cárevics [/url] nagyoperettet júliusban és augusztusban összesen 28 alkalommal tűzik műsorra! A [url] http://www.seefestspiele-moerbisch.at/home/index10.htm; produkció [/url] DVD-je sem soká várat magára….
Pár nap még és július 15-én Mörbischben, a nemzetközi operettfesztiválon, a tószínpadon felcsendülnek Lehár egyik híres operettjének - [url] http://viennaclassic.com/termine.php?year=2010&month=7&sid=8f686ef9f3e6a3edcabaa8671cd1acc8&navid=21&bundle=SEFESTSPIELEM%D6RBISCH2008; Der Zarewitsch [/url] - dallamai; a [url] http://www.seefestspiele-moerbisch.at/; Cárevics [/url] nagyoperettet júliusban és augusztusban összesen 28 alkalommal tűzik műsorra! A [url] http://www.seefestspiele-moerbisch.at/home/index10.htm; produkció [/url] DVD-je sem soká várat magára….
171 Haandel 2010-07-11 09:25:01 [Válasz erre: 170 Haandel 2010-07-11 09:22:31]
[url]http://www.tvp.pl/program-telewizyjny?offset=0;TVP Kultura[/url] Astra 19.2°E/HotBird 13°E
[url]http://www.tvp.pl/program-telewizyjny?offset=0;TVP Kultura[/url] Astra 19.2°E/HotBird 13°E
170 Haandel 2010-07-11 09:22:31 [Válasz erre: 96 Haandel 2008-07-04 17:19:37]
[url]http://www.amazon.de/Graf-von-Luxemburg-VHS/dp/B00004RMD2/ref=sr_1_6?ie=UTF8&s=dvd&qid=1278759506&sr=1-6;HRABIA LUXEMBURG (DER GRAF VON LUXEMBURG)[/url] 2010-07-11 | 11:00-12:40 | Eberhard Wächter (hrabia Luxemburg), Angela Didier (Lilian Sukis), Erich Kunz (książę Bazyli), Peter Fröhlich (Armand Brissard), Helga Papouschek (Julia Vermont), Jane Tilden (Stazja Kokozow) i inni. Orkiestry Symfonicznej Kurta Graunke pod dyrekcją Waltera Goldschmidta. [url]http://www.unitel.de/en/produkt/do/detail.html?pId=440;Unitel[/url] ld. Trailer
[url]http://www.amazon.de/Graf-von-Luxemburg-VHS/dp/B00004RMD2/ref=sr_1_6?ie=UTF8&s=dvd&qid=1278759506&sr=1-6;HRABIA LUXEMBURG (DER GRAF VON LUXEMBURG)[/url] 2010-07-11 | 11:00-12:40 | Eberhard Wächter (hrabia Luxemburg), Angela Didier (Lilian Sukis), Erich Kunz (książę Bazyli), Peter Fröhlich (Armand Brissard), Helga Papouschek (Julia Vermont), Jane Tilden (Stazja Kokozow) i inni. Orkiestry Symfonicznej Kurta Graunke pod dyrekcją Waltera Goldschmidta. [url]http://www.unitel.de/en/produkt/do/detail.html?pId=440;Unitel[/url] ld. Trailer
169 Haandel 2010-06-30 17:25:25
[url]http://www.jpc.de/jpcng/classic/detail/-/art/Franz-Lehar-Giuditta/hnum/3632004; Lehár Dirigiert Lehár: Giuditta[/url] 2010-07-01 | 11:52 | [url]http://www.swissradio.ch/;Opera 128K[/url] Oeggl, Ksirova, Friedrich, Monthy, Schumann, Großes Wiener Rundfunkorchester Dirigent: Franz Lehár (Wien 1942) ***** Franz Lehar/Vienna Radio Orchestra. Lehar's final new opera was special for him, as the only work he ever wrote for the Vienna State Opera. The performance here is carried off with much feeling and a great deal of affection, and this compares favorably with the modern version on EMI. The sound is considerably sharper and crisper than the 1942 recording date would indicate, especially for a radio broadcast. ~ Bruce Eder, All Music Guide
[url]http://www.jpc.de/jpcng/classic/detail/-/art/Franz-Lehar-Giuditta/hnum/3632004; Lehár Dirigiert Lehár: Giuditta[/url] 2010-07-01 | 11:52 | [url]http://www.swissradio.ch/;Opera 128K[/url] Oeggl, Ksirova, Friedrich, Monthy, Schumann, Großes Wiener Rundfunkorchester Dirigent: Franz Lehár (Wien 1942) ***** Franz Lehar/Vienna Radio Orchestra. Lehar's final new opera was special for him, as the only work he ever wrote for the Vienna State Opera. The performance here is carried off with much feeling and a great deal of affection, and this compares favorably with the modern version on EMI. The sound is considerably sharper and crisper than the 1942 recording date would indicate, especially for a radio broadcast. ~ Bruce Eder, All Music Guide
168 Búbánat 2010-05-15 23:15:33 [Válasz erre: 163 Búbánat 2010-05-11 23:09:29]
Holnap, vasárnap, 19:15 - 20:55 Duna TV: Lehár Ferenc Nemzetközi Operett Énekverseny gálaműsorának közvetítése - felvételről.
Holnap, vasárnap, 19:15 - 20:55 Duna TV: Lehár Ferenc Nemzetközi Operett Énekverseny gálaműsorának közvetítése - felvételről.
167 macskás 2010-05-12 23:30:25
Ne tolyjatok mán be! :))
Ne tolyjatok mán be! :))
165 hurut 2010-05-12 22:14:08
Boncsér az új üdvöske!!! Szegény fiú, tönkre foglyák tenni abban a színházban! Sajnálom
Boncsér az új üdvöske!!! Szegény fiú, tönkre foglyák tenni abban a színházban! Sajnálom
164 hurut 2010-05-12 22:11:24
Lehár és Lévay? Mi köze a kettőnek egymáshoz? Lehár ének verseny, Lévay gála? Ez tök király!!!
Lehár és Lévay? Mi köze a kettőnek egymáshoz? Lehár ének verseny, Lévay gála? Ez tök király!!!
163 Búbánat 2010-05-11 23:09:29 [Válasz erre: 162 Búbánat 2010-05-09 15:18:02]
Átadták a nemzetközi Lehár énekverseny díjait Révkomáromban. Örömmel újságolhatom el, hogy a bonviván kategóriában Boncsér Gergely lett az első helyezett!!!
Átadták a nemzetközi Lehár énekverseny díjait Révkomáromban. Örömmel újságolhatom el, hogy a bonviván kategóriában Boncsér Gergely lett az első helyezett!!!
162 Búbánat 2010-05-09 15:18:02 [Válasz erre: 159 Búbánat 2010-05-01 16:48:22]
Megvan már a műsor-tervezete a holnap esti nemzetköz operettgálának. A programból: A Lehár-énekverseny győztesei mutatkoznak be az alábbi Lehár-operettek részleteiben (áriák és duettek): Paganini A mosoly országa Giuditta A víg özvegy Cigányszerelem Friderika Luxemburg grófja A cárevics Az Operettszínház művészei lépnek fel Lévay Szilveszter darabjaiban: Elisabeth Mozart Rebecca A musicalekben énekelnek: Bereczki Zoltán, Dolhai Attila, Faragó András, Janza Kata, Nádasi Veronika, Oszvald Marika, Szabó P. Szilveszter, Szinetár Dóra. Műsorvezető: Peller Anna és Kembe Sorel-Arthur (Duna TV)
Megvan már a műsor-tervezete a holnap esti nemzetköz operettgálának. A programból: A Lehár-énekverseny győztesei mutatkoznak be az alábbi Lehár-operettek részleteiben (áriák és duettek): Paganini A mosoly országa Giuditta A víg özvegy Cigányszerelem Friderika Luxemburg grófja A cárevics Az Operettszínház művészei lépnek fel Lévay Szilveszter darabjaiban: Elisabeth Mozart Rebecca A musicalekben énekelnek: Bereczki Zoltán, Dolhai Attila, Faragó András, Janza Kata, Nádasi Veronika, Oszvald Marika, Szabó P. Szilveszter, Szinetár Dóra. Műsorvezető: Peller Anna és Kembe Sorel-Arthur (Duna TV)
161 Búbánat 2010-05-08 11:29:54
FISCHER ÁDÁM: Lehár 140 Élet és Irodalom /LIV. évfolyam 17. szám/ 2010. április 30. Ma 140 éve született minden idők nemzetközi viszonylatban is legismertebb és legtöbbet játszott magyar zeneszerzője, Lehár Ferenc. Tudjuk persze, hogy 140 év nem olyan kerek évforduló, mint 150, és azt is tudjuk, egy zenemű abszolút művészi értéke nem a népszerűségétől függ, de mégis, tulajdonképpen nagyon meglepő, milyen kevés embert érdekel nálunk ez a jubileum. Én, a magam részéről (legalábbis most, amikor ezt a cikket írom) egyetlen születésnapi megemlékezésről sem tudok. Vajon mi ennek az oka? Azzal a kérdéssel, hogy Lehár mennyire volt magyar, most nem akarok foglalkozni: ezt inkább átengedem a kérdés számos szakértőjének. Az sem lehet igazán döntő, hogy Lehár zenéje mennyire nevezhető könnyű-, illetve komolyzenének. Lehár a maga műfajában a legnagyobbak közé tartozik. Vajon miért nem vagyunk rá büszkébbek? Fiatal koromban, legalábbis magunk között, Lehárt illett lenézni. Én is lenéztem. Mi Bartók és Kodály zenéjén nevelkedtünk, tanáraink az ő munkatársai és növendékei voltak. Számunkra csakis a magyar népdalokból táplálkozó, azokhoz visszatérő műzene lehetett igazán magyar és szép. Még Dohnányival sem foglalkoztunk, nemhogy Lehárral. Lehár zenéjével először (te jó ég!) 1972-ben találkoztam. A St. Pölten-i Városi Színház ifjú korrepetitoraként huszonhárom évesen elvezényelhettem a Luxemburg grófját. „Huszonhárom évemmel még semmit sem tettem a halhatatlanságért!", így kesereg Schillernél Don Carlos barátjának, Posa márkinak. Én is így éreztem magam. Abba az előadásba beletettem anyait-apait. Tűz, víz, vulkáni szenvedélyek tomboltak benne. Szerintem gyújtó hatású volt. A kritikus szerint viszont szanaszét vertem az előadást, és túl hangos volt a zenekar. Akkor akartam először kritikust megfojtani. Istenem, a régi szép idők! A zene viszont megfogott, ezt kicsit szégyelltem ugyan, de magamnak sem tudtam letagadni. Lehár intenzív, áradó érzelmességű zenéje elementáris hatású. Nemhiába tisztelte őt Puccini annyira. Nota bene, konzervatóriumi tanulmányaim idején nálunk Puccinit is lenézték, Verdi nevében. És ha ehhez hozzávesszük, hogy a múlt század elején hányan nézték le nálunk Verdit Wagner nevében, akkor kimondottan optimisták lehetünk, mert, mint láthatjuk, zenei életünk és a hazai szakmai ízlés az idők folyamán egyre befogadóbbá, toleránsabbá válik. De talán nem is csak a szakmai vélemény a fontos. A szakma elfogult, különböző irányzatok harcolnak egymással, szenvedélyesen, szubjektíven. És ez így van rendjén. Bartóktól és Kodálytól nem lehet elvárni, hogy szeressék a „ezüst operett" műfaját, akkor se, ha Bartók szeretettel emlékezett arra, hogy Kálmán Imre évfolyamtársa volt a Zeneakadémián. Bartók és Lehár attól még ég és föld. Viszont ez az ég és ez a föld is a hazai kulturális örökség része, és több mint egy évszázaddal később talán (legalább a szakmán kívül állóknak) jobban el kellene ismerniük a másfajta, különböző irányzatok individuális létjogosultságát, helyét a nemzeti panteonban. Nem az a fontos, hogy lesz-e nálunk Lehár-intézet vagy Lehár-archívum. (Lehár utca és Lehár Társaság is csak Bécsben van.) De fontos lenne, hogy az úgynevezett könnyűzenét komolyan vagy egyre komolyabban vegyük. Egyáltalán, a szórakoztató és a komolyzene immár kétszáz év óta tartó, egyre nagyobb szétválása az újabb zene legnagyobb problémája. Mozart még ugyanúgy írt szimfóniákat és miséket, mint táncokat és divertimentókat, azaz szórakoztató zenét. Kár, hogy ez már nincs így, de ez most más lapra tartozik. Azt kell elismernünk, hogy Lehár a hazai köztudatban jobb sorsra lenne érdemes, és ezért részben mi, „komoly" zenészek is felelősek vagyunk. Lehár a maga műfajában a világ egyik legjobbja, valaki, aki miatt nemcsak relatív, hanem abszolút értelemben sem kell szégyenkeznünk. Valaki, aki még kicsit sem sárga, kicsit sem savanyú, mégis a miénk. Merjünk rá büszkék lenni!
FISCHER ÁDÁM: Lehár 140 Élet és Irodalom /LIV. évfolyam 17. szám/ 2010. április 30. Ma 140 éve született minden idők nemzetközi viszonylatban is legismertebb és legtöbbet játszott magyar zeneszerzője, Lehár Ferenc. Tudjuk persze, hogy 140 év nem olyan kerek évforduló, mint 150, és azt is tudjuk, egy zenemű abszolút művészi értéke nem a népszerűségétől függ, de mégis, tulajdonképpen nagyon meglepő, milyen kevés embert érdekel nálunk ez a jubileum. Én, a magam részéről (legalábbis most, amikor ezt a cikket írom) egyetlen születésnapi megemlékezésről sem tudok. Vajon mi ennek az oka? Azzal a kérdéssel, hogy Lehár mennyire volt magyar, most nem akarok foglalkozni: ezt inkább átengedem a kérdés számos szakértőjének. Az sem lehet igazán döntő, hogy Lehár zenéje mennyire nevezhető könnyű-, illetve komolyzenének. Lehár a maga műfajában a legnagyobbak közé tartozik. Vajon miért nem vagyunk rá büszkébbek? Fiatal koromban, legalábbis magunk között, Lehárt illett lenézni. Én is lenéztem. Mi Bartók és Kodály zenéjén nevelkedtünk, tanáraink az ő munkatársai és növendékei voltak. Számunkra csakis a magyar népdalokból táplálkozó, azokhoz visszatérő műzene lehetett igazán magyar és szép. Még Dohnányival sem foglalkoztunk, nemhogy Lehárral. Lehár zenéjével először (te jó ég!) 1972-ben találkoztam. A St. Pölten-i Városi Színház ifjú korrepetitoraként huszonhárom évesen elvezényelhettem a Luxemburg grófját. „Huszonhárom évemmel még semmit sem tettem a halhatatlanságért!", így kesereg Schillernél Don Carlos barátjának, Posa márkinak. Én is így éreztem magam. Abba az előadásba beletettem anyait-apait. Tűz, víz, vulkáni szenvedélyek tomboltak benne. Szerintem gyújtó hatású volt. A kritikus szerint viszont szanaszét vertem az előadást, és túl hangos volt a zenekar. Akkor akartam először kritikust megfojtani. Istenem, a régi szép idők! A zene viszont megfogott, ezt kicsit szégyelltem ugyan, de magamnak sem tudtam letagadni. Lehár intenzív, áradó érzelmességű zenéje elementáris hatású. Nemhiába tisztelte őt Puccini annyira. Nota bene, konzervatóriumi tanulmányaim idején nálunk Puccinit is lenézték, Verdi nevében. És ha ehhez hozzávesszük, hogy a múlt század elején hányan nézték le nálunk Verdit Wagner nevében, akkor kimondottan optimisták lehetünk, mert, mint láthatjuk, zenei életünk és a hazai szakmai ízlés az idők folyamán egyre befogadóbbá, toleránsabbá válik. De talán nem is csak a szakmai vélemény a fontos. A szakma elfogult, különböző irányzatok harcolnak egymással, szenvedélyesen, szubjektíven. És ez így van rendjén. Bartóktól és Kodálytól nem lehet elvárni, hogy szeressék a „ezüst operett" műfaját, akkor se, ha Bartók szeretettel emlékezett arra, hogy Kálmán Imre évfolyamtársa volt a Zeneakadémián. Bartók és Lehár attól még ég és föld. Viszont ez az ég és ez a föld is a hazai kulturális örökség része, és több mint egy évszázaddal később talán (legalább a szakmán kívül állóknak) jobban el kellene ismerniük a másfajta, különböző irányzatok individuális létjogosultságát, helyét a nemzeti panteonban. Nem az a fontos, hogy lesz-e nálunk Lehár-intézet vagy Lehár-archívum. (Lehár utca és Lehár Társaság is csak Bécsben van.) De fontos lenne, hogy az úgynevezett könnyűzenét komolyan vagy egyre komolyabban vegyük. Egyáltalán, a szórakoztató és a komolyzene immár kétszáz év óta tartó, egyre nagyobb szétválása az újabb zene legnagyobb problémája. Mozart még ugyanúgy írt szimfóniákat és miséket, mint táncokat és divertimentókat, azaz szórakoztató zenét. Kár, hogy ez már nincs így, de ez most más lapra tartozik. Azt kell elismernünk, hogy Lehár a hazai köztudatban jobb sorsra lenne érdemes, és ezért részben mi, „komoly" zenészek is felelősek vagyunk. Lehár a maga műfajában a világ egyik legjobbja, valaki, aki miatt nemcsak relatív, hanem abszolút értelemben sem kell szégyenkeznünk. Valaki, aki még kicsit sem sárga, kicsit sem savanyú, mégis a miénk. Merjünk rá büszkék lenni!
160 colored 2010-05-03 21:34:41
Kedves fórumozók! Szeretném segítségüket/segítségeteket kérni. Elsősorban azokét, akik láttak már operettet. Nagyon megköszönném, ha készülő szakdolgozatomhoz hozzájárulnátok egy kérdőív kitöltésével. A kérdések az operett műfajjal és a Budapesti Operettszínház operett előadásaival kapcsolatosak. Köszönöm! Link: http://ripet.hu/feedback.php?kid=foszjrz4rf4z4y1p
Kedves fórumozók! Szeretném segítségüket/segítségeteket kérni. Elsősorban azokét, akik láttak már operettet. Nagyon megköszönném, ha készülő szakdolgozatomhoz hozzájárulnátok egy kérdőív kitöltésével. A kérdések az operett műfajjal és a Budapesti Operettszínház operett előadásaival kapcsolatosak. Köszönöm! Link: http://ripet.hu/feedback.php?kid=foszjrz4rf4z4y1p
159 Búbánat 2010-05-01 16:48:22 [Válasz erre: 158 Cilike 2010-05-01 16:37:18]
Ezzel egyet kell értenem!
Ezzel egyet kell értenem!
158 Cilike 2010-05-01 16:37:18
Nem értem, miért keverik konzekvensen a két műfajt. Van az operett és van a musical. Két különböző stílus, különböző énektechnikát igényel. Ki nem állhatom, mikor musicales hangképzésű énekesek operettel próbálkoznak.
Nem értem, miért keverik konzekvensen a két műfajt. Van az operett és van a musical. Két különböző stílus, különböző énektechnikát igényel. Ki nem állhatom, mikor musicales hangképzésű énekesek operettel próbálkoznak.
157 Búbánat 2010-05-01 15:48:25
Lehár Ferenc Nemzetközi Operett Énekverseny Gála Helyszín: Operettszínház Bemutató: 2010. május 10., 19 óra Hat ország. Több száz jelentkező Többfordulós megmérettetés. A legjobb primadonnák, bonvivánok és táncos-komikus-szubrett párosok. Ez a Lehár Ferenc Nemzetközi Operett énekverseny. A döntősök a magyar musicalélet sztárjaival lépnek fel május 10-én a Budapesti Operettszínházban! Kilencedik alkalommal rendezik meg a Nemzetközi Lehár Ferenc Operett Énekversenyt 2010. május 7-8-9-én, a komponista szülővárosában, Komáromban. A döntő utáni napon, május 10-én a nemzetközi operett-élet legjobbjai és magyar musicalsztárjaink közösen lépnek fel, ünnepelve a magyar zenét, a magyar zeneszerzőket, Lehár Ferencet és Lévay Szilvesztert! Hat országból - Ausztriából, Csehországból, Szlovákiából, Oroszországból, Romániából és Magyarországról - több száz primadonna, bonviván táncos-komikus és szubrett jelentkezett a nemzetközi énekversenyre, melyet Komárom Város Önkormányzata és a Komáromi Városi Művelődési Központ Komárom Város polgármesterének védnöksége alatt, a Budapesti Operettszínház és az Európai Zenés Színházi Unió tagjainak együttműködésével hirdetett meg. Ez rekord a verseny történetében! Magyarországról is rengetegen, mintegy nyolcvanan érdeklődtek a verseny iránt. A további előselejtezők az Európai Zenés Színházi Unió többi tagországának városaiban: Kolozsváron, Bukarestben, Pozsonyban, Prágában és Szentpéterváron zajlottak. A középdöntőt és a döntőt pedig Komáromban, május 7-8-9-én rendezik. Itt a versenyzőket a teljes nemzetközi zsűri meghallgatja, s dönt a végső eredményekről és a díjak kiadásáról. A legjobbak mindannyian fellépnek a nemzetközi énekverseny gálaműsorában, május 10-én a Budapesti Operettszínházban is, ahol csatlakoznak hozzájuk a magyar operett- és musicalsztárok, hogy a legnépszerűbb dallamokat közösen adják elő. Természetesen felcsendülnek a legnépszerűbb áriák és duettek Lehár Ferenc operettjeiből, illetve a komponista "mai örököse", Lévay Szilveszter legnépszerűbb műveiből. Az 1996 óta több száz előadást megért Elisabeth-ből, a még mindig népszerű Mozart!-ból és a legújabb sikerből, a Rebeccából. A gálaműsorban közreműködnek a Lehár Ferenc Nemzetközi Operett énekverseny döntősei, valamint Bereczki Zoltán Faragó András Dolhai Attila Janza Kata Nádasi Veronika Oszvald Marika Szabó P. Szilveszter Szinetár Dóra. Közreműködik a Budapesti Operettszínház Balettkara, Musical Együttese és Zenekara. Vezényel: Makláry László Rendező: KERO®
Lehár Ferenc Nemzetközi Operett Énekverseny Gála Helyszín: Operettszínház Bemutató: 2010. május 10., 19 óra Hat ország. Több száz jelentkező Többfordulós megmérettetés. A legjobb primadonnák, bonvivánok és táncos-komikus-szubrett párosok. Ez a Lehár Ferenc Nemzetközi Operett énekverseny. A döntősök a magyar musicalélet sztárjaival lépnek fel május 10-én a Budapesti Operettszínházban! Kilencedik alkalommal rendezik meg a Nemzetközi Lehár Ferenc Operett Énekversenyt 2010. május 7-8-9-én, a komponista szülővárosában, Komáromban. A döntő utáni napon, május 10-én a nemzetközi operett-élet legjobbjai és magyar musicalsztárjaink közösen lépnek fel, ünnepelve a magyar zenét, a magyar zeneszerzőket, Lehár Ferencet és Lévay Szilvesztert! Hat országból - Ausztriából, Csehországból, Szlovákiából, Oroszországból, Romániából és Magyarországról - több száz primadonna, bonviván táncos-komikus és szubrett jelentkezett a nemzetközi énekversenyre, melyet Komárom Város Önkormányzata és a Komáromi Városi Művelődési Központ Komárom Város polgármesterének védnöksége alatt, a Budapesti Operettszínház és az Európai Zenés Színházi Unió tagjainak együttműködésével hirdetett meg. Ez rekord a verseny történetében! Magyarországról is rengetegen, mintegy nyolcvanan érdeklődtek a verseny iránt. A további előselejtezők az Európai Zenés Színházi Unió többi tagországának városaiban: Kolozsváron, Bukarestben, Pozsonyban, Prágában és Szentpéterváron zajlottak. A középdöntőt és a döntőt pedig Komáromban, május 7-8-9-én rendezik. Itt a versenyzőket a teljes nemzetközi zsűri meghallgatja, s dönt a végső eredményekről és a díjak kiadásáról. A legjobbak mindannyian fellépnek a nemzetközi énekverseny gálaműsorában, május 10-én a Budapesti Operettszínházban is, ahol csatlakoznak hozzájuk a magyar operett- és musicalsztárok, hogy a legnépszerűbb dallamokat közösen adják elő. Természetesen felcsendülnek a legnépszerűbb áriák és duettek Lehár Ferenc operettjeiből, illetve a komponista "mai örököse", Lévay Szilveszter legnépszerűbb műveiből. Az 1996 óta több száz előadást megért Elisabeth-ből, a még mindig népszerű Mozart!-ból és a legújabb sikerből, a Rebeccából. A gálaműsorban közreműködnek a Lehár Ferenc Nemzetközi Operett énekverseny döntősei, valamint Bereczki Zoltán Faragó András Dolhai Attila Janza Kata Nádasi Veronika Oszvald Marika Szabó P. Szilveszter Szinetár Dóra. Közreműködik a Budapesti Operettszínház Balettkara, Musical Együttese és Zenekara. Vezényel: Makláry László Rendező: KERO®
156 Haandel 2010-05-01 08:05:53
Operetten-Boulevard[url]http://www.br-online.de/bayern1/operetten-boulevard/index.xml;Zum 140. Geburtstag von Franz Lehár[/url] (am 30. April) Samstag, 01.05.2010 22:05-23:00 [url]http://www.listenlive.eu/germany.html;Bayern 1[/url] Web/Astra
Operetten-Boulevard[url]http://www.br-online.de/bayern1/operetten-boulevard/index.xml;Zum 140. Geburtstag von Franz Lehár[/url] (am 30. April) Samstag, 01.05.2010 22:05-23:00 [url]http://www.listenlive.eu/germany.html;Bayern 1[/url] Web/Astra
155 Búbánat 2010-04-21 19:53:15
Az Operettszínház - némi román kisegítéssel - sikerre vitte A víg özvegyet [url] http://www.operettszinhaz.hu/operett.php?pid=read&hId=585; észak-olaszországi turnéján [/url].
Az Operettszínház - némi román kisegítéssel - sikerre vitte A víg özvegyet [url] http://www.operettszinhaz.hu/operett.php?pid=read&hId=585; észak-olaszországi turnéján [/url].
154 Búbánat 2010-03-14 12:37:42
Öt évvel ezelőtt, az Operett, mint színpadi műfaj c. topicban, az 59. sorszám alatt írtam egy posztumusz Lehár –darabról, amelyet most CD-n sikerült megszereznem. Idemásolom az RTV műsorújságban akkor megjelent - onnan idézett - híradást, mivel realizálódott számomra ez a Lehár-ritkaság: 2005. április 30. Petőfi rádió 16.00 – 18.30: A Rádió Dalszínháza 135 éve született Lehár Ferenc Lehár Ferenc–Rékay Miklós–Kristóf Károly: Az elsô szívdobbanás Dokumentumok, valamint az 1955-ben készült rádiófelvétel részleteinek felhasználásával a posztumusz Lehár-daljáték bemutatójára emlékszik Ruitner Sándor. Km. Bitskey Tibor, Fekete Pál, Sennyei Vera, Petress Zsuzsa, Rátonyi Róbert, Zentai Anna, Baksay Árpád, Ajtay Andor, Halász Géza, Homm Pál, Szabó Ernô, Kôváry Gyula, Csákányi László, Táncsics Mária, az MR Szimfonikus Zenekara és Énekkara. Vez. Bródy Tamás 50 évvel ezelôtt kezdett foglalkozni – az akkor még az Irodalmi Osztállyal közösen munkálkodó – dramaturgia azzal a gondolattal, amit Kristóf Károly dobott be a köztudatba, hogy életrajzi daljátékot kellene írni Lehár Ferenc tulajdonképpeni pályakezdô korszakáról, azaz a losonci katona-karmesteri évekrôl. Az ilyen életrajzi játékok írásában igencsak rutinos író tudta, hogy a mindössze hét esztendeje meghalt világhírű zeneszerzô esetében egy ilyesfajta munkához mindenképpen meg kell szerezni az örökösök engedélyét. Megkereste tehát Lehár Svájcban élô húgát, aki viszont csak azzal a feltétellel járult hozzá a komponista életrajzi játékának zenés formájához, ha maga a fôszereplô nem énekel a darabban. Így tehát született egy szabályos daljáték, amelyben minden fôszereplô kapott zenés feladatot, csak a Lehár nem. Ezt azonban olyan ügyesen oldották meg, hidalták át a szerzôk (az eredeti kompozíciók alapján Rékay Miklós teremtette meg a daljáték végsô zenei formáját), hogy az embernek nincs hiányérzete. Maga a darab – szerintünk – azért a legértékesebb Lehár-felvétele archívumunknak, mert a mi műhelyünk kezdeményezése nyomán született, és – annak ellenére, hogy magyar színpadon nem mutatták be – egy szerencsés véletlennek köszönhetôen Európa francia nyelvterületének valamennyi zenés színháza (beleértve Belgiumot és a francia Svájcot is) eljátszotta az ennek alapján készült daljátékot, Rose de Noël címmel. Sôt a párizsi Chatelet színház szereplôinek közreműködésével hosszújátszású lemez is készült a darab zenei anyagából. Szerkesztô: Schubert Ferenc [url] http://www.guidetomusicaltheatre.com/lehar/rose_noel.htm; Rose de Noel [/url] CD 42 perc tiszta zenei anyag; élő felvétel 1992-ből. Francia nyelven. A zenei részletekben egy-két ismerős dallamot fedeztem fel a Garabonciás (Vándordiák) című Lehár-daljátékból, de a többi zene számomra vadonatúj. Létezik még egy felvétele, amelyet szintén kiadtak CD-n, ami a Naxos-nál jelent meg. [url] http://www.musicweb-international.com/classrev/2003/Nov03/Lehar_Rose.htm; Itt olvasható [/url] erről a felvételről több adat.
Öt évvel ezelőtt, az Operett, mint színpadi műfaj c. topicban, az 59. sorszám alatt írtam egy posztumusz Lehár –darabról, amelyet most CD-n sikerült megszereznem. Idemásolom az RTV műsorújságban akkor megjelent - onnan idézett - híradást, mivel realizálódott számomra ez a Lehár-ritkaság: 2005. április 30. Petőfi rádió 16.00 – 18.30: A Rádió Dalszínháza 135 éve született Lehár Ferenc Lehár Ferenc–Rékay Miklós–Kristóf Károly: Az elsô szívdobbanás Dokumentumok, valamint az 1955-ben készült rádiófelvétel részleteinek felhasználásával a posztumusz Lehár-daljáték bemutatójára emlékszik Ruitner Sándor. Km. Bitskey Tibor, Fekete Pál, Sennyei Vera, Petress Zsuzsa, Rátonyi Róbert, Zentai Anna, Baksay Árpád, Ajtay Andor, Halász Géza, Homm Pál, Szabó Ernô, Kôváry Gyula, Csákányi László, Táncsics Mária, az MR Szimfonikus Zenekara és Énekkara. Vez. Bródy Tamás 50 évvel ezelôtt kezdett foglalkozni – az akkor még az Irodalmi Osztállyal közösen munkálkodó – dramaturgia azzal a gondolattal, amit Kristóf Károly dobott be a köztudatba, hogy életrajzi daljátékot kellene írni Lehár Ferenc tulajdonképpeni pályakezdô korszakáról, azaz a losonci katona-karmesteri évekrôl. Az ilyen életrajzi játékok írásában igencsak rutinos író tudta, hogy a mindössze hét esztendeje meghalt világhírű zeneszerzô esetében egy ilyesfajta munkához mindenképpen meg kell szerezni az örökösök engedélyét. Megkereste tehát Lehár Svájcban élô húgát, aki viszont csak azzal a feltétellel járult hozzá a komponista életrajzi játékának zenés formájához, ha maga a fôszereplô nem énekel a darabban. Így tehát született egy szabályos daljáték, amelyben minden fôszereplô kapott zenés feladatot, csak a Lehár nem. Ezt azonban olyan ügyesen oldották meg, hidalták át a szerzôk (az eredeti kompozíciók alapján Rékay Miklós teremtette meg a daljáték végsô zenei formáját), hogy az embernek nincs hiányérzete. Maga a darab – szerintünk – azért a legértékesebb Lehár-felvétele archívumunknak, mert a mi műhelyünk kezdeményezése nyomán született, és – annak ellenére, hogy magyar színpadon nem mutatták be – egy szerencsés véletlennek köszönhetôen Európa francia nyelvterületének valamennyi zenés színháza (beleértve Belgiumot és a francia Svájcot is) eljátszotta az ennek alapján készült daljátékot, Rose de Noël címmel. Sôt a párizsi Chatelet színház szereplôinek közreműködésével hosszújátszású lemez is készült a darab zenei anyagából. Szerkesztô: Schubert Ferenc [url] http://www.guidetomusicaltheatre.com/lehar/rose_noel.htm; Rose de Noel [/url] CD 42 perc tiszta zenei anyag; élő felvétel 1992-ből. Francia nyelven. A zenei részletekben egy-két ismerős dallamot fedeztem fel a Garabonciás (Vándordiák) című Lehár-daljátékból, de a többi zene számomra vadonatúj. Létezik még egy felvétele, amelyet szintén kiadtak CD-n, ami a Naxos-nál jelent meg. [url] http://www.musicweb-international.com/classrev/2003/Nov03/Lehar_Rose.htm; Itt olvasható [/url] erről a felvételről több adat.
153 Búbánat 2010-01-14 20:45:18
Meghallgattam a CPO Lehár-sorozatának új CD felvételét: [url] http://www.prestoclassical.co.uk/r/CPO/7773302; Friederike [/url] Lehár híres operettjére nagyon fájt a fogam, hiszen, bármily meglepő, a teljes operett zenéjéhez eddig nem volt szerencsém. Amit ismertem a Friderikából, az egy nagyon kedves, szép keresztmetszete, amit a rádióban, magyar nyelven, Simándy József, Andor Éva, Kalmár Magda, Bende Zsolt gyönyörű énekükkel oly emlékezetessé tettek. Ez a CPO-lemez az eredeti német librettó felhasználásával, rövidített dialógusokkal, az operett teljes zenei anyagát tartalmazza, így nagy örömömre szolgál. Ugyanakkor megállapításom szerint, az általam jól ismert áriák, duettek (pld. „ Óh lányka, óh lányka…”; „Kicsikém, ne tétovázz…”) itt nem igazán hoznak lázba – összehasonlítva a Rádió Dalszínháza 1972-es produkciójával, melynek zenei anyaga számomra sokkal poétikusabb, kifejezőbb. A német felvételről viszont jobban megismerjük ifjú Goethe korát, azt a biedermeiernek nevezett stíluskorszakot, melyben a darab cselekménye játszódik, s amit itt a zenében egy domináns melankolikus dallamvilág jellemez. Goethe reménytelen, beteljesületlen szerelme igen hálás téma, s Lehár pompás zenéje feledteti a librettó esetlegességeit… Ezért is, közelebb érzem magamhoz az operettnek a magyar rádióban készült keresztmetszetét. S bár örültem annak, hogy erről a CPO kiadványról megismerhettem Lehár művét teljességében, mégis, ha alkalom kínálkozik, inkább hallgatom a kiváló operaénekeseink tolmácsolásában a szívemnek kedves Friderika-részleteket az említett magyar rádiófelvételről.
Meghallgattam a CPO Lehár-sorozatának új CD felvételét: [url] http://www.prestoclassical.co.uk/r/CPO/7773302; Friederike [/url] Lehár híres operettjére nagyon fájt a fogam, hiszen, bármily meglepő, a teljes operett zenéjéhez eddig nem volt szerencsém. Amit ismertem a Friderikából, az egy nagyon kedves, szép keresztmetszete, amit a rádióban, magyar nyelven, Simándy József, Andor Éva, Kalmár Magda, Bende Zsolt gyönyörű énekükkel oly emlékezetessé tettek. Ez a CPO-lemez az eredeti német librettó felhasználásával, rövidített dialógusokkal, az operett teljes zenei anyagát tartalmazza, így nagy örömömre szolgál. Ugyanakkor megállapításom szerint, az általam jól ismert áriák, duettek (pld. „ Óh lányka, óh lányka…”; „Kicsikém, ne tétovázz…”) itt nem igazán hoznak lázba – összehasonlítva a Rádió Dalszínháza 1972-es produkciójával, melynek zenei anyaga számomra sokkal poétikusabb, kifejezőbb. A német felvételről viszont jobban megismerjük ifjú Goethe korát, azt a biedermeiernek nevezett stíluskorszakot, melyben a darab cselekménye játszódik, s amit itt a zenében egy domináns melankolikus dallamvilág jellemez. Goethe reménytelen, beteljesületlen szerelme igen hálás téma, s Lehár pompás zenéje feledteti a librettó esetlegességeit… Ezért is, közelebb érzem magamhoz az operettnek a magyar rádióban készült keresztmetszetét. S bár örültem annak, hogy erről a CPO kiadványról megismerhettem Lehár művét teljességében, mégis, ha alkalom kínálkozik, inkább hallgatom a kiváló operaénekeseink tolmácsolásában a szívemnek kedves Friderika-részleteket az említett magyar rádiófelvételről.
152 Búbánat 2009-12-31 00:53:17
2010 Mörbisch [url]http://www.ksv.at/KSV/1870/de/pdf/forum/forumksv5_2009/forum5_09_12-13.pdf; Cárevics-bemutató [/url]
2010 Mörbisch [url]http://www.ksv.at/KSV/1870/de/pdf/forum/forumksv5_2009/forum5_09_12-13.pdf; Cárevics-bemutató [/url]
151 Búbánat 2009-12-26 01:17:45
Augusztusban Bad Ischlben jártam – hódolni Lehár Ferenc szelleme előtt. Arról már beszámoltam itt, milyen hatást tett rám az alpesi gyönyörű városka, maga a Lehár-ház - a gazdagon bútorozott szobáival, személyes tárgyai, eredeti partitúrák, kották stb., ,és a temetőben sírját is felkerestem (persze a Kaiser-villába és parkjába is kilátogattam). Bad Ischlben sétálgatva a Városi Múzeumba is eljutottam, melynek archívuma igen gazdag Lehár-gyűjteménnyel rendelkezik. Eredeti dokumentum vásárlására nem volt lehetőségem, de azért egy euróért vettem a Múzeumban egy, teljesen Lehár emlékének szentelt, a halála évében kiadott helybeli lap különszámának reprodukcióját, mely főleg képekben idézi meg a halhatatlan mestert. Az A/3 méretű lapban barnás színtónusú fényképek alatt vagy mellette kis írások a képen látható személyekre vagy velük történésekre utalnak. Österreich’s Illustrierte Zeitung Photographisches Atelier HOFER Bad Ischl Monumental-Festnummer Meister Lehar und Bad Ischl A címoldalon Lehár frakkban, karmester-pálcával a kezében néz szembe, egy kis kottarészlet; Lehár aláírása és dátum: 22. Juli, 1939 A második teljes oldalon egy írás áll: Franz Lehar – ein Leben in Musik (négy hasáb sűrű sorban írva Lehár élete, pályája, művei - egy fényképe található még itt: az asztalnál ül az idős zeneszerző, kalapban, ölében egy kis kutyával, derűsen néz a kamerába…) A harmadik oldalon három fénykép található: - az első képen a Traun partján lévő Zauner cukrászda kertjében asztalánál ülve dedikál, körülvéve rajongóinak gyűrűjétől: Autogramm-stunde beim Zauner auf der Esplanade; Der Meister, umringt von seinen Verehrerinnen und Verehrern. - a második képen a Traun folyócska partján, villája közelében, bricsesz nadrágban, sétapálcával a kezében látható: Franz Lehar beim allmorgendlichen Spaziergang auf der Ischler Esplanade - a harmadik képen frakkban látjuk, balján és jobbján a gálaest művésznőivel: Im Ischler Kurhaus: Franz Lehar bei einem Galaabend mit Esther Rethy und Jetti Topitz- Feiler zwei Solistinnen Negyedik oldalon négy képen látjuk Lehárt - az első képen a villa kertjében kiskutyájával foglalatoskodik (öltöny, kalap): Franz Lehar als grosser Tierfreund - második kép: a megterített ebédlőasztalnál ül feleségével, háttérben szép bútorok, asztal felett kissé leeresztve csillár: Beim Frühstück in seiner Villa – mit Gattin Sophie - harmadik képen szabadban, zenebarátai között látjuk: Wo Franz Lehar erschien, war er sofort von vielen Freunden seiner Musik umlagert - negyedik képen Réti Eszter társaságát élvezi: Eine grosse Verehrerin des Meisters: Esther Rethy – vor dem Hotel Post Ötödik oldalon két fénykép: - egy nagy képen a túlsó parton álló LEHÁR -villa – mögötte a behavazott hegycsúcsok: 1910 erwarb Lehar seine eigene Villa an der Traun - a másik képen 75. születésnapját ünneplik: középen karosszékben foglal helyett az ősz hajú komponista, mellette ül egy középkorú hölgy, mögöttük állva nyolc mosolygós tekintetű személy veszi őket körül: Der Meister feiert seinen 75er im Kreise von Freunden. Hatodik oldalon hozzák Bad Ischl főbb nevezetességeinek így a Lehar-Museum és a Museum der Stadt Bad Ischl címét, nyitvatartási idejét, telefonszámát. Hetedik oldalon három kép: Im Ischler Kurhaus - Koncertkép – Lehár zenekar élén dirigál - Lehárt mint vendéget, egy koncert után a színpadon köszönti a zenekar tagjai és a szólista, Réthy Eszter, virágcsokorral. Lehár bricsesz nadrágban, csokornyakkendőben ment fel a pódiumra. Lehar als Gast bei einem Konzert – mit Knickerbocker - Ovationen für den Meister der leichten Muse (A másik szólóénekessel együtt hajol meg a közönség előtt az egyik koncertszám elhangzását követően.) Nyolcadik oldalon négy kép található: - A villa kertjében rezes banda muzsikál Lehár tiszteletére, aki az első emeleti erkélyén társasága körében hallgatja a zenét (az erkély tele szép virágokkal.): Staendchen der Salinenkapelle vor der Villa des Meisters - Lehár dolgozószobájában, íróasztalánál ül, kezében tol és ír, előtte az asztalon kalitkában kanári. Lehars Kanarienvogel beim „Vorsingen” im Arbeitszimmer - Maler Padua portraetiert den Meister. A villa nappalijában modellt áll Lehár a festőművésznek. Mellette a hatalmas vásznon életnagyságú portéja szinte már készen, előtte a festő, kezében ecsettel. - Lehár a villa egyik, festményekkel teli szobájában térden állva az előtte lévő kis asztalka tetején csücsülő kiskutyáját simogatja A kilencedik oldalon is négy képet látunk: - A „Franz Lehár Theater” művészbejárója előtt: Mit Kurtdirektor Hammer und Kreisleiter Holzberger - 1940: Franz Lehat im Ischler Theater (Lehár az emeleti díszpáholyban felállva köszöni meg a feléje áradó tapsokat) - Stadterhebungsfeier 1940: Lehar im Kreise der damaligen Prominenz (Lehár a teremben az első sor közepén ül, civilben, mellette és mögötte lévő sorokban katonai egyenruhájukban német tisztek foglalnak helyet.) - US-Militaermusik bei Lehar im Mai 1945 zu Besuch (A vidám, nevetős, zenész- kompánia körbefonja Lehárt, egyikük bizalmasan a zeneszerző bal vállára helyezte kezét.) Tizedik oldalon három fotó következik: - Lehar mit Richard Tauber, einem seiner besten Freunde, für den er zahlreiche Arien schrieb. (Egyik előző bejegyzésemben írtam, hogy a temetőben Lehár sírjával szemben talán két méterre van a jóbarát, Richard Tauber sírja, aki ugyanabban az évben, 1948-ban hunyt el, mint a nagy komponista.) - A következő képen: Vor dem Lehartheater: Nach einem Konzert, mit dem jugendlichen Franz Müllegger - Lehár a házifényképészével beszélget az emeleti nappaliban, kezében tart egy fényképezőgépet. Franz Lehar mit seinem Hausfotografen Hugo Hofer (1940) A tizenegyedik oldalon Lehár Ferenc gyászszertartása és temetése képei - Felravatalozás a Lehár Színházban. Vor dem Lehartheater – Lehars Verabschiedung nach seinem Tod am 24. Okt. 1948. - A gyászmenet a koporsóval – vonul végig a városon, ki a temetőbe Lehars letzter weg - Lehár halotti maszkja - A partecédula - Die festliche Trauergemeinde – die engsten Familien- angehörigen Az utolsó, tizenkettedik oldalon még két fénykép található: - Kálmán Imre kezében egy nagy, virágokkal teli koszorú. Ott áll Lehár és felesége közös sírja előtt. Háttérben a sírkamra falán fekete márványlapon aranybetűkkel belevésve a két név és az évszámok. Emmerich Kalman: Abschied am Ischler Friedhof – vor dem Ehrengrab - Dr. Helmut Zilk in jugendlichen Jahren, vor einem Bild des Meisters Számomra felbecsülhetetlen értékkel bír ez az 1 EUR áron vett képes repro-lap különszám legkedvesebb operett komponistámról!
Augusztusban Bad Ischlben jártam – hódolni Lehár Ferenc szelleme előtt. Arról már beszámoltam itt, milyen hatást tett rám az alpesi gyönyörű városka, maga a Lehár-ház - a gazdagon bútorozott szobáival, személyes tárgyai, eredeti partitúrák, kották stb., ,és a temetőben sírját is felkerestem (persze a Kaiser-villába és parkjába is kilátogattam). Bad Ischlben sétálgatva a Városi Múzeumba is eljutottam, melynek archívuma igen gazdag Lehár-gyűjteménnyel rendelkezik. Eredeti dokumentum vásárlására nem volt lehetőségem, de azért egy euróért vettem a Múzeumban egy, teljesen Lehár emlékének szentelt, a halála évében kiadott helybeli lap különszámának reprodukcióját, mely főleg képekben idézi meg a halhatatlan mestert. Az A/3 méretű lapban barnás színtónusú fényképek alatt vagy mellette kis írások a képen látható személyekre vagy velük történésekre utalnak. Österreich’s Illustrierte Zeitung Photographisches Atelier HOFER Bad Ischl Monumental-Festnummer Meister Lehar und Bad Ischl A címoldalon Lehár frakkban, karmester-pálcával a kezében néz szembe, egy kis kottarészlet; Lehár aláírása és dátum: 22. Juli, 1939 A második teljes oldalon egy írás áll: Franz Lehar – ein Leben in Musik (négy hasáb sűrű sorban írva Lehár élete, pályája, művei - egy fényképe található még itt: az asztalnál ül az idős zeneszerző, kalapban, ölében egy kis kutyával, derűsen néz a kamerába…) A harmadik oldalon három fénykép található: - az első képen a Traun partján lévő Zauner cukrászda kertjében asztalánál ülve dedikál, körülvéve rajongóinak gyűrűjétől: Autogramm-stunde beim Zauner auf der Esplanade; Der Meister, umringt von seinen Verehrerinnen und Verehrern. - a második képen a Traun folyócska partján, villája közelében, bricsesz nadrágban, sétapálcával a kezében látható: Franz Lehar beim allmorgendlichen Spaziergang auf der Ischler Esplanade - a harmadik képen frakkban látjuk, balján és jobbján a gálaest művésznőivel: Im Ischler Kurhaus: Franz Lehar bei einem Galaabend mit Esther Rethy und Jetti Topitz- Feiler zwei Solistinnen Negyedik oldalon négy képen látjuk Lehárt - az első képen a villa kertjében kiskutyájával foglalatoskodik (öltöny, kalap): Franz Lehar als grosser Tierfreund - második kép: a megterített ebédlőasztalnál ül feleségével, háttérben szép bútorok, asztal felett kissé leeresztve csillár: Beim Frühstück in seiner Villa – mit Gattin Sophie - harmadik képen szabadban, zenebarátai között látjuk: Wo Franz Lehar erschien, war er sofort von vielen Freunden seiner Musik umlagert - negyedik képen Réti Eszter társaságát élvezi: Eine grosse Verehrerin des Meisters: Esther Rethy – vor dem Hotel Post Ötödik oldalon két fénykép: - egy nagy képen a túlsó parton álló LEHÁR -villa – mögötte a behavazott hegycsúcsok: 1910 erwarb Lehar seine eigene Villa an der Traun - a másik képen 75. születésnapját ünneplik: középen karosszékben foglal helyett az ősz hajú komponista, mellette ül egy középkorú hölgy, mögöttük állva nyolc mosolygós tekintetű személy veszi őket körül: Der Meister feiert seinen 75er im Kreise von Freunden. Hatodik oldalon hozzák Bad Ischl főbb nevezetességeinek így a Lehar-Museum és a Museum der Stadt Bad Ischl címét, nyitvatartási idejét, telefonszámát. Hetedik oldalon három kép: Im Ischler Kurhaus - Koncertkép – Lehár zenekar élén dirigál - Lehárt mint vendéget, egy koncert után a színpadon köszönti a zenekar tagjai és a szólista, Réthy Eszter, virágcsokorral. Lehár bricsesz nadrágban, csokornyakkendőben ment fel a pódiumra. Lehar als Gast bei einem Konzert – mit Knickerbocker - Ovationen für den Meister der leichten Muse (A másik szólóénekessel együtt hajol meg a közönség előtt az egyik koncertszám elhangzását követően.) Nyolcadik oldalon négy kép található: - A villa kertjében rezes banda muzsikál Lehár tiszteletére, aki az első emeleti erkélyén társasága körében hallgatja a zenét (az erkély tele szép virágokkal.): Staendchen der Salinenkapelle vor der Villa des Meisters - Lehár dolgozószobájában, íróasztalánál ül, kezében tol és ír, előtte az asztalon kalitkában kanári. Lehars Kanarienvogel beim „Vorsingen” im Arbeitszimmer - Maler Padua portraetiert den Meister. A villa nappalijában modellt áll Lehár a festőművésznek. Mellette a hatalmas vásznon életnagyságú portéja szinte már készen, előtte a festő, kezében ecsettel. - Lehár a villa egyik, festményekkel teli szobájában térden állva az előtte lévő kis asztalka tetején csücsülő kiskutyáját simogatja A kilencedik oldalon is négy képet látunk: - A „Franz Lehár Theater” művészbejárója előtt: Mit Kurtdirektor Hammer und Kreisleiter Holzberger - 1940: Franz Lehat im Ischler Theater (Lehár az emeleti díszpáholyban felállva köszöni meg a feléje áradó tapsokat) - Stadterhebungsfeier 1940: Lehar im Kreise der damaligen Prominenz (Lehár a teremben az első sor közepén ül, civilben, mellette és mögötte lévő sorokban katonai egyenruhájukban német tisztek foglalnak helyet.) - US-Militaermusik bei Lehar im Mai 1945 zu Besuch (A vidám, nevetős, zenész- kompánia körbefonja Lehárt, egyikük bizalmasan a zeneszerző bal vállára helyezte kezét.) Tizedik oldalon három fotó következik: - Lehar mit Richard Tauber, einem seiner besten Freunde, für den er zahlreiche Arien schrieb. (Egyik előző bejegyzésemben írtam, hogy a temetőben Lehár sírjával szemben talán két méterre van a jóbarát, Richard Tauber sírja, aki ugyanabban az évben, 1948-ban hunyt el, mint a nagy komponista.) - A következő képen: Vor dem Lehartheater: Nach einem Konzert, mit dem jugendlichen Franz Müllegger - Lehár a házifényképészével beszélget az emeleti nappaliban, kezében tart egy fényképezőgépet. Franz Lehar mit seinem Hausfotografen Hugo Hofer (1940) A tizenegyedik oldalon Lehár Ferenc gyászszertartása és temetése képei - Felravatalozás a Lehár Színházban. Vor dem Lehartheater – Lehars Verabschiedung nach seinem Tod am 24. Okt. 1948. - A gyászmenet a koporsóval – vonul végig a városon, ki a temetőbe Lehars letzter weg - Lehár halotti maszkja - A partecédula - Die festliche Trauergemeinde – die engsten Familien- angehörigen Az utolsó, tizenkettedik oldalon még két fénykép található: - Kálmán Imre kezében egy nagy, virágokkal teli koszorú. Ott áll Lehár és felesége közös sírja előtt. Háttérben a sírkamra falán fekete márványlapon aranybetűkkel belevésve a két név és az évszámok. Emmerich Kalman: Abschied am Ischler Friedhof – vor dem Ehrengrab - Dr. Helmut Zilk in jugendlichen Jahren, vor einem Bild des Meisters Számomra felbecsülhetetlen értékkel bír ez az 1 EUR áron vett képes repro-lap különszám legkedvesebb operett komponistámról!
150 Haandel 2009-12-22 12:25:33
[url]http://chicagoclassicalreview.com/2009/12/with-its-flaws-lyric-opera%E2%80%99s-lively-%E2%80%9Cmerry-widow%E2%80%9D-pops-the-vocal-cork-successfully/;With its flaws, Lyric Opera's lively ''Merry Widow'' pops the vocal cork successfully[/url] [url]http://www.lyricopera.org/;Lyric Opera of Chicago[/url] The Merry Widow - Videos
[url]http://chicagoclassicalreview.com/2009/12/with-its-flaws-lyric-opera%E2%80%99s-lively-%E2%80%9Cmerry-widow%E2%80%9D-pops-the-vocal-cork-successfully/;With its flaws, Lyric Opera's lively ''Merry Widow'' pops the vocal cork successfully[/url] [url]http://www.lyricopera.org/;Lyric Opera of Chicago[/url] The Merry Widow - Videos
149 tiramisu 2009-12-20 20:11:37 [Válasz erre: 148 tiramisu 2009-12-20 20:10:11]
Állj, a Danilo miatt, mégiscsak.
Állj, a Danilo miatt, mégiscsak.
148 tiramisu 2009-12-20 20:10:11 [Válasz erre: 147 Búbánat 2009-12-20 16:12:16]
Szépen átírták a neveket! Ha csak a neveket látom, rá nem jöttem volna, hogy ez a Víg özvegy! Mint a viccben...Hát már Béla sem vagy!...
Szépen átírták a neveket! Ha csak a neveket látom, rá nem jöttem volna, hogy ez a Víg özvegy! Mint a viccben...Hát már Béla sem vagy!...
147 Búbánat 2009-12-20 16:12:16
Karácsony második estéjén (december 26., 20:30; ismétlés: 2010. január 3., 17:00) [url] http://www.resmusica.com/aff_article.php3?art=3270; A víg özvegy [/url] megy a Mezzon! Egy újabb változat, ezúttal a lyoni Opera felvétele. Opérette (2006 - 2h30) réalisée par Dominique Thiel [url] http://www.resmusica.com/article_3302_scene_lyrique_la_veuve_joyeuse_berne_triste_veuve.html; La Veuve Joyeuse [/url] enregistrée à [url] http://multimedia.fnac.com/multimedia/images_produits/ZoomPE/2/9/6/5099969613692.jpg;l ' Opéra de Lyon en décembre 2006 [/url] Die Lustige Witwe - Opérette en trois actes [1905-1909] Musique de Franz Lehar Livret de Victor Léon et Léo Stein, d ' après L ' Attaché d ' ambassade d ' Henri Meihac Direction musicale, Gérard Korsten Orchestre et Choeurs de l ' Opéra de Lyon Mise en scène, adaptation des dialogues, décors et costumes, Macha Makeïeff Avec (Missia Palmieri) Véronique Gens ; (Baron Popoff) Henk Smit ; (Nadia / Manon) Magali Léger ; (Prince Danilo) Peter Edelmann ; (Camille de Coutanson) Gordon Gietz ; (Figg) Robert Horn ; (D ' Estillac) David Lefort ; (Lérida) Alexandre Guerrero ; (Kromsky) Jean-Philippe Marlière ; (Olga Kromsky) Claire Delgado-Boge ; (Bogdanowitch) Leandro Lopez Garcia ; (Sylviane Bogdanovitch) Renate Arends ; (Pritschitch) Marcin Habela ; (Praskovia) Nicole Monestier Pour sauver la Marsovie de la faillite, il faut qu ' un ressortissant de cette minuscule principauté épouse Missia Palmieri ; elle est veuve, elle est belle, elle est riche : ses dépôts à la Banque Nationale maintiennent à flot l ' économie du pays. Tout se passe à Paris, à l ' ambassade de Marsovie et du côté de chez Maxim ' s. L ' ambassadeur Popoff gaffeur mais touchant, conduit les grandes manoeuvres pour marier Missia au beau Comte Danilo, attaché d ' ambassade. Ces deux-là se sont aimés naguère, se sont perdus mais s ' aiment encore... ils mettront trois actes et quelques valses pour se le dire, dans un tourbillon de danses et de chansons, brillantes ou nostalgiques. Heure exquise, qui nous grise... Paris est une fête... La patrie sera sauvée !
Karácsony második estéjén (december 26., 20:30; ismétlés: 2010. január 3., 17:00) [url] http://www.resmusica.com/aff_article.php3?art=3270; A víg özvegy [/url] megy a Mezzon! Egy újabb változat, ezúttal a lyoni Opera felvétele. Opérette (2006 - 2h30) réalisée par Dominique Thiel [url] http://www.resmusica.com/article_3302_scene_lyrique_la_veuve_joyeuse_berne_triste_veuve.html; La Veuve Joyeuse [/url] enregistrée à [url] http://multimedia.fnac.com/multimedia/images_produits/ZoomPE/2/9/6/5099969613692.jpg;l ' Opéra de Lyon en décembre 2006 [/url] Die Lustige Witwe - Opérette en trois actes [1905-1909] Musique de Franz Lehar Livret de Victor Léon et Léo Stein, d ' après L ' Attaché d ' ambassade d ' Henri Meihac Direction musicale, Gérard Korsten Orchestre et Choeurs de l ' Opéra de Lyon Mise en scène, adaptation des dialogues, décors et costumes, Macha Makeïeff Avec (Missia Palmieri) Véronique Gens ; (Baron Popoff) Henk Smit ; (Nadia / Manon) Magali Léger ; (Prince Danilo) Peter Edelmann ; (Camille de Coutanson) Gordon Gietz ; (Figg) Robert Horn ; (D ' Estillac) David Lefort ; (Lérida) Alexandre Guerrero ; (Kromsky) Jean-Philippe Marlière ; (Olga Kromsky) Claire Delgado-Boge ; (Bogdanowitch) Leandro Lopez Garcia ; (Sylviane Bogdanovitch) Renate Arends ; (Pritschitch) Marcin Habela ; (Praskovia) Nicole Monestier Pour sauver la Marsovie de la faillite, il faut qu ' un ressortissant de cette minuscule principauté épouse Missia Palmieri ; elle est veuve, elle est belle, elle est riche : ses dépôts à la Banque Nationale maintiennent à flot l ' économie du pays. Tout se passe à Paris, à l ' ambassade de Marsovie et du côté de chez Maxim ' s. L ' ambassadeur Popoff gaffeur mais touchant, conduit les grandes manoeuvres pour marier Missia au beau Comte Danilo, attaché d ' ambassade. Ces deux-là se sont aimés naguère, se sont perdus mais s ' aiment encore... ils mettront trois actes et quelques valses pour se le dire, dans un tourbillon de danses et de chansons, brillantes ou nostalgiques. Heure exquise, qui nous grise... Paris est une fête... La patrie sera sauvée !
146 macskás 2009-11-12 18:22:06 [Válasz erre: 144 Búbánat 2009-11-11 22:10:56]
Szuper! Miket nem találsz!
Szuper! Miket nem találsz!
145 bermuda 2009-11-12 07:19:50
Köszönjük! Különleges, ritka élmény!!
Köszönjük! Különleges, ritka élmény!!
144 Búbánat 2009-11-11 22:10:56
A víg özvegy bemutatója a [url] http://www.filmhiradok.nava.hu/watch.php?id=5108; Margitszigeti Szabadtéri Színpadon [/url] 1943 júliusában
A víg özvegy bemutatója a [url] http://www.filmhiradok.nava.hu/watch.php?id=5108; Margitszigeti Szabadtéri Színpadon [/url] 1943 júliusában
143 Búbánat 2009-11-11 22:02:44
Lehár Ferenc [url] http://www.filmhiradok.nava.hu/watch.php?id=2022; Stockholmban [/url]
Lehár Ferenc [url] http://www.filmhiradok.nava.hu/watch.php?id=2022; Stockholmban [/url]
142 Búbánat 2009-11-11 21:57:10 [Válasz erre: 121 Búbánat 2009-03-18 23:17:40]
A [url] http://www.filmhiradok.nava.hu/watch.php?id=4946; Garabonciás [/url] díszbemutatója az Operaházban a szerző vezényletével - 1943. február A részletekben énekel többek között Udvardy Tibor, Orosz Júlia, Osváth Júlia
A [url] http://www.filmhiradok.nava.hu/watch.php?id=4946; Garabonciás [/url] díszbemutatója az Operaházban a szerző vezényletével - 1943. február A részletekben énekel többek között Udvardy Tibor, Orosz Júlia, Osváth Júlia
141 Búbánat 2009-11-11 21:38:27 [Válasz erre: 140 Búbánat 2009-11-11 21:35:41]
[url] http://www.filmhiradok.nava.hu/watch.php?id=3667;A víg özvegyének nyitányát vezényli[/url]
[url] http://www.filmhiradok.nava.hu/watch.php?id=3667;A víg özvegyének nyitányát vezényli[/url]
140 Búbánat 2009-11-11 21:35:41
Korabeli Filmhíradó részlet A 70. születésnapját ünneplő zeneszerző [url] http://www.filmhiradok.nava.hu/watch.php?id=3667; A víg özvegyének nyitányát vezényli [/url] a Magyar Rádióban.
Korabeli Filmhíradó részlet A 70. születésnapját ünneplő zeneszerző [url] http://www.filmhiradok.nava.hu/watch.php?id=3667; A víg özvegyének nyitányát vezényli [/url] a Magyar Rádióban.
139 Búbánat 2009-11-11 21:22:39
Lehár Ferenc, a világhírű magyar zeneszerző budapesti látogatása [url] http://www.filmhiradok.nava.hu/watch.php?id=1289; korabeli filmhíradó-részlet [/url]
Lehár Ferenc, a világhírű magyar zeneszerző budapesti látogatása [url] http://www.filmhiradok.nava.hu/watch.php?id=1289; korabeli filmhíradó-részlet [/url]
138 Búbánat 2009-08-31 22:48:25 [Válasz erre: 137 Búbánat 2009-08-30 21:37:31]
A Lehár-villában megakadt a szemem az egyik emeleti szoba falán függő bekeretezett fényképen. A képen Lehárt profilból látni egy Pesti Vigadó-beli hangversenyén, amint a zenekar élén vezényel. Évszámot nem láttam a fényképen. Kíváncsi voltam, hogy vajon mikor készülhetett ez a felvétel nálunk, és milyen műsort vezényelt? Ezért ahogy visszaérkeztem Pestre, elővettem Gábor Istvánnak "A vigadó története" című képes könyvét (1978, Zeneműkiadó), amelyben rábukkantam a keresett adatra: Egy könnyűzenei hangversenyen, 1934 áprilisában Lehár Ferenc tartott Báthy Anna és Székelyhidy Ferenc közreműködésével szerzői estet.
A Lehár-villában megakadt a szemem az egyik emeleti szoba falán függő bekeretezett fényképen. A képen Lehárt profilból látni egy Pesti Vigadó-beli hangversenyén, amint a zenekar élén vezényel. Évszámot nem láttam a fényképen. Kíváncsi voltam, hogy vajon mikor készülhetett ez a felvétel nálunk, és milyen műsort vezényelt? Ezért ahogy visszaérkeztem Pestre, elővettem Gábor Istvánnak "A vigadó története" című képes könyvét (1978, Zeneműkiadó), amelyben rábukkantam a keresett adatra: Egy könnyűzenei hangversenyen, 1934 áprilisában Lehár Ferenc tartott Báthy Anna és Székelyhidy Ferenc közreműködésével szerzői estet.
137 Búbánat 2009-08-30 21:37:31
Salzburgban és a salzkammerguti tóvidéken töltöttem az elmúlt tíz napot. Sikerült eljutnom Bad Ischlbe is, ide immár harmadszor utaztam: ezt a lehetőséget nem hagyom ki, ha már Salzburgban vagyok! Itt van a Lehár-múzeum, ami maga a Lehár-villa. Kedvenc operettkomponistám életműve, személye, kötelez engem arra,hogy ide időnként elzarándokoljak! (A híres Kaiser-villa és parkja sem lebecsülendő látnivaló persze - ezt is megtekintettem, de ez most számomra másodlagos.) Már leírtam itt a fórumon jónéhányat a Lehár Múzeum nevezetességeiből, korábbi élményeimre támaszkodva. Mostani látogatásom során a villába szóló jegy mellé egy magyar nyelvű tájékoztatót is kaptam, mely szobáról-szobára haladva ismerteti a főbb látnivalókat. Ezt érdemesnek tartom teljes egészében idemásolni: Lehár Múzeum Bevezető (innen csak az utolsó mondatokat idézem): [...] Budapesti és bécsi sikeres bemutatkozásai után a Bad Ischl-i villába 1912-ben költözött, és ettől kezdve Ischl-i lakos. 1948-ban bekövetkezett halála után a házat végrendeletében a Városra hagyta. A város azóta a házat változtatás nélkül Lehár múzeumként tartja fenn. Földszint A XVII. sz.-ból származó tiroli sekrestye szekrény, díszítésén négy evangélista. Két keleti faliszőnyeg, festmény, reneszánsz-láda, Szent János, Szent Barbara és Madonna a gyermekkel (kb. 1450-ből) szobrok. Ebédlő Osztrák barokk szekrény (XVIII. sz.), angol bútorok (késői Georgianus időszak), régi bécsi és karlsbadi mesterek művei, valamint meisseni és sevres-ből származó festett porcelán tányérok. Két cseh gyertyatartó, Joachim Albrecht porosz herceget ábrázoló rajz K. Meindltől (XVIII. sz.) Lépcsőház A lépcső mellett híres magyar történelmi festmények kisméretű litográfiái, fára festett olajfestmények, kovácsoltvas barokk kapu. A szobor Szent Rupert-et ábrázolja a sóhordóval (kb. 1480-ból). 2. emelet Dohányzó szoba A Lehár Ferencet ábrázoló olajfestményt Kaán Albert festette 1932-ben. Rézmetszetek láthatók Gauermann-tól: "Szarvasra támadó sasok" és Piranesi-től Római látképek (XVIII. sz.) A bútorzat közt barokk szekrény biedermeier álló órával és reneszánsz ülő garnitúra. Kis dolgozó szoba Lehár Ferenc íróasztala, könyvszekrényén a szerző "Luxemburg grófja" és a "Mosoly országa" eredeti partitúrái Richard Tauber saját kezű fordításával. A falakon a Művész ifjúkori fényképei, művészek és barátok fényképei, köztük Richard Tauber, Maria Jeritza,Eggert Marta, Anna Sacher (A híres bécsi Sacher szálló tulajdonosnője), és Giacomo Puccini eredeti levele. Biedermeier szoba A falakon Lehár Ferenc és ismert művészek fényképei. Egyik festményen a komáromi szülőház, Bécset ábrázoló akvarellek és metszetek. Capo di Monte zenészek és a szekrényben nippek, köztük Lehár kis barna vászon elefántja, amit a bemutatók, előadások alkalmával talizmánként magával vitt. 1. emelet Nagy dolgozó szoba Legtöbb operettjét ebben a szobában alkotta. A Steinway zongoráján a Budapesti Filharmonikus Zenekartól kapott remekműveire utaló kézi-festéssel készített herendi porcelán váza. A kerek asztal lapja citromfa intarziával, rajta a korabeli francia új művészeti stílusban készült Galle-váza. A szobában láthatók még bronz babérkoszorúk, Helen Odilon, Alexander Girardi feleségét ábrázoló bronz szobor, a XVI. sz.ból való intarziával diszített ajtó, több olajfestmény, köztük Canon "Gyermek portré", Amerling "Apa és leánya" valamint Lehár Ferenc díszpolgári oklevele (1948) Fogadó szoba Faragott angol tálaló (a londoni Daily Theater ajánlásával 1912). Márvány alapú bronz plakettek a zeneszerző szüleit: Ferencet és Krisztinát ábrázolják. Két kerek empire asztal, zománcozott medalionokkal. Több ritka festmény: A későbbi Császárt és Királyt, a 16 éves Ferenc Józsefet ábrázolja, másik a Van Dyck-től (vitatott) "Az ittas Silenius" és Waldmüller, Danhauser munkák. Halottas szoba A szoba sarkában átlósan elhelyezkedő XVI. Lajos stílusú, kétoldalról megközelíthető halottas ágya. Az éjjeli szekrényen az utoljára használt tárgyaival. A falakon Martin Schmidt (Kremser Schmidt) " A Pünkösdi csoda" c. festménye, XVI. sz.-i német mester "Mária esküvője", korálba vésett ikon Madonna. A vitrinben "Sassoferrato"-nak nevezett Giovanni Battista Salli kerámiába égetett "Rózsaujjú kék Madonná"-ja (csak három példány létezik a Vatikánban, az angol királyi udvarban és a Lehár-villában!). A szobában még látható II. Miklós cár ajándéka, a drágakövekkel kirakott serleg , az arany karmesteri pálca Berlin ajándéka, Lehár Ferenc 1947-ben 71 éves korában elhunyt feleségének, Sophie-nak fiatalkori fényképei, valamint a bécsi Kauer professzor által készített Lehár Ferenc halotti maszkja. Eddig az ismertető a házról, amely vagy másfél tucat nyelvre fordítva ingyen kapható a jegypénztárban. Természetesen, mellékhelyiségek is találhatók az épületben, amit a vezetés során megtekinthettünk: pl. fürdőszoba, mosdó, konyha berendezései és használati tárgyai. Szép belső kert, tele virágokkal. A házat a belső kertre nyitottan egy földszínti kis tornácos átjáró köti össze az épület másik lakrészével. Itt három szobából álló külön kis múzeum van vitrinekkel teli és falakra függesztett Lehár-relíkviákkal. (De a harmadik szoba Lehár pálya- és kortársának, az osztrák Oscar Strausnak állít emléket; ott Straus-melódiák szólnak halkan a hangszóróból.) A villa kis shopja elég szegényes, mindössze néhány Lehár-CD-t, DVD-t láttam a pulton, ami megvásárolható. Bad Ischl Városi Múzeuma is gazdag Lehár dokumentumokkal van teli, oda is érdemes bemenni. A portán szép képeslapok vásárolhatók a Traun túlpartján helyet foglaló "Lehár-villá"-ról (az épület homlokzatán ez a felirat messziről is jól kivehető, leolvasható. Ez a szép múzeum-ház kétségtelenül Bad Ischl egyik ékessége!) Azt korábban, másutt írtam, hogy Lehár Ferenc az üdülő-városkában, a folyócska festői partján, az utóbb róla elnevezett rakparton álló kétszintes villát Sabrani hercegnőtől vásárolta 1910-ben, és attól kezdve életének csaknem valamennyi nyarát itt töltötte. A háborút követő években Svájcban élt feleségével, majd annak 1947-ben bekövetkezett halála után 1948-ban tért vissza Bad Ischlbe, ahol megkapta a Várostól a díszpolgári címet. A városi temetőben nyugszik. Elmentem a temetőbe is sírjához. A főbejárattól balra kell fordulni és menni a temető oldaláig. Onnan, a fal mentén egyenesen előre haladva elérjük Lehár örök nyugvó helyét; odáig egymást érik a díszsirhelyek (Oscar Strausé is néhány méterre található Lehárétól),szorosan egymás mellett, úgy helyezkednek el, hogy a "fülkék" mélysége a falig terjed, szemközt maga a márvány sírlap fedi be a falat. Hatalmas fekete márványtáblára vésve fent egyszerű kereszt, középen pedig arany betűkkel Lehár neve meg a születési és halálozási évszáma. Mindössze ennyi adat. Alatta felirat jelzi még az édesanyja és a felesége nevét, és az évszámokat. Ők is ebben a sírhelyben nyugszanak, amit sok friss virág díszíti. Magyar trikolor csokrocskák is színesítik a kovácsoltvas kerítést. A Lehár Ferenc-síremlék közvetlen közelében, "belebotlunk" Richard Tauber sírjába. A neves tenor ugyanabban az esztendőben hunyt el, mint Lehár, akinek annyi de annyi operettjében alakította a bonviván főszerepet és vitte sikerre műveit. (Ezeket a darabokat utóbb "Tauber-operetteknek" is nevezik.) Az alpesi gyönyörű vidék, a szép napsütötte táj, a zöldellő erdőkkel borított hegyek-völgyek-rétek, folyók, hidak, sétányok, kertek, sétáló utcácskák és terek, a nyugodt, barátságos légkör, a pompázatos virágok tarkasága, meg a cukrászdák, kávézók, éttermek, kertvendéglők finomságai, csemegéi mind hozzájárultak ahhoz, hogy Bad Ischl 2009-ből is csupa szép emlékekkel maradjon meg emlékezetemben, melynek középpontjában ott helyezkedik el továbbra is, még erősebben,kisugárzóbban mint korábban, maga Lehár Ferenc!
Salzburgban és a salzkammerguti tóvidéken töltöttem az elmúlt tíz napot. Sikerült eljutnom Bad Ischlbe is, ide immár harmadszor utaztam: ezt a lehetőséget nem hagyom ki, ha már Salzburgban vagyok! Itt van a Lehár-múzeum, ami maga a Lehár-villa. Kedvenc operettkomponistám életműve, személye, kötelez engem arra,hogy ide időnként elzarándokoljak! (A híres Kaiser-villa és parkja sem lebecsülendő látnivaló persze - ezt is megtekintettem, de ez most számomra másodlagos.) Már leírtam itt a fórumon jónéhányat a Lehár Múzeum nevezetességeiből, korábbi élményeimre támaszkodva. Mostani látogatásom során a villába szóló jegy mellé egy magyar nyelvű tájékoztatót is kaptam, mely szobáról-szobára haladva ismerteti a főbb látnivalókat. Ezt érdemesnek tartom teljes egészében idemásolni: Lehár Múzeum Bevezető (innen csak az utolsó mondatokat idézem): [...] Budapesti és bécsi sikeres bemutatkozásai után a Bad Ischl-i villába 1912-ben költözött, és ettől kezdve Ischl-i lakos. 1948-ban bekövetkezett halála után a házat végrendeletében a Városra hagyta. A város azóta a házat változtatás nélkül Lehár múzeumként tartja fenn. Földszint A XVII. sz.-ból származó tiroli sekrestye szekrény, díszítésén négy evangélista. Két keleti faliszőnyeg, festmény, reneszánsz-láda, Szent János, Szent Barbara és Madonna a gyermekkel (kb. 1450-ből) szobrok. Ebédlő Osztrák barokk szekrény (XVIII. sz.), angol bútorok (késői Georgianus időszak), régi bécsi és karlsbadi mesterek művei, valamint meisseni és sevres-ből származó festett porcelán tányérok. Két cseh gyertyatartó, Joachim Albrecht porosz herceget ábrázoló rajz K. Meindltől (XVIII. sz.) Lépcsőház A lépcső mellett híres magyar történelmi festmények kisméretű litográfiái, fára festett olajfestmények, kovácsoltvas barokk kapu. A szobor Szent Rupert-et ábrázolja a sóhordóval (kb. 1480-ból). 2. emelet Dohányzó szoba A Lehár Ferencet ábrázoló olajfestményt Kaán Albert festette 1932-ben. Rézmetszetek láthatók Gauermann-tól: "Szarvasra támadó sasok" és Piranesi-től Római látképek (XVIII. sz.) A bútorzat közt barokk szekrény biedermeier álló órával és reneszánsz ülő garnitúra. Kis dolgozó szoba Lehár Ferenc íróasztala, könyvszekrényén a szerző "Luxemburg grófja" és a "Mosoly országa" eredeti partitúrái Richard Tauber saját kezű fordításával. A falakon a Művész ifjúkori fényképei, művészek és barátok fényképei, köztük Richard Tauber, Maria Jeritza,Eggert Marta, Anna Sacher (A híres bécsi Sacher szálló tulajdonosnője), és Giacomo Puccini eredeti levele. Biedermeier szoba A falakon Lehár Ferenc és ismert művészek fényképei. Egyik festményen a komáromi szülőház, Bécset ábrázoló akvarellek és metszetek. Capo di Monte zenészek és a szekrényben nippek, köztük Lehár kis barna vászon elefántja, amit a bemutatók, előadások alkalmával talizmánként magával vitt. 1. emelet Nagy dolgozó szoba Legtöbb operettjét ebben a szobában alkotta. A Steinway zongoráján a Budapesti Filharmonikus Zenekartól kapott remekműveire utaló kézi-festéssel készített herendi porcelán váza. A kerek asztal lapja citromfa intarziával, rajta a korabeli francia új művészeti stílusban készült Galle-váza. A szobában láthatók még bronz babérkoszorúk, Helen Odilon, Alexander Girardi feleségét ábrázoló bronz szobor, a XVI. sz.ból való intarziával diszített ajtó, több olajfestmény, köztük Canon "Gyermek portré", Amerling "Apa és leánya" valamint Lehár Ferenc díszpolgári oklevele (1948) Fogadó szoba Faragott angol tálaló (a londoni Daily Theater ajánlásával 1912). Márvány alapú bronz plakettek a zeneszerző szüleit: Ferencet és Krisztinát ábrázolják. Két kerek empire asztal, zománcozott medalionokkal. Több ritka festmény: A későbbi Császárt és Királyt, a 16 éves Ferenc Józsefet ábrázolja, másik a Van Dyck-től (vitatott) "Az ittas Silenius" és Waldmüller, Danhauser munkák. Halottas szoba A szoba sarkában átlósan elhelyezkedő XVI. Lajos stílusú, kétoldalról megközelíthető halottas ágya. Az éjjeli szekrényen az utoljára használt tárgyaival. A falakon Martin Schmidt (Kremser Schmidt) " A Pünkösdi csoda" c. festménye, XVI. sz.-i német mester "Mária esküvője", korálba vésett ikon Madonna. A vitrinben "Sassoferrato"-nak nevezett Giovanni Battista Salli kerámiába égetett "Rózsaujjú kék Madonná"-ja (csak három példány létezik a Vatikánban, az angol királyi udvarban és a Lehár-villában!). A szobában még látható II. Miklós cár ajándéka, a drágakövekkel kirakott serleg , az arany karmesteri pálca Berlin ajándéka, Lehár Ferenc 1947-ben 71 éves korában elhunyt feleségének, Sophie-nak fiatalkori fényképei, valamint a bécsi Kauer professzor által készített Lehár Ferenc halotti maszkja. Eddig az ismertető a házról, amely vagy másfél tucat nyelvre fordítva ingyen kapható a jegypénztárban. Természetesen, mellékhelyiségek is találhatók az épületben, amit a vezetés során megtekinthettünk: pl. fürdőszoba, mosdó, konyha berendezései és használati tárgyai. Szép belső kert, tele virágokkal. A házat a belső kertre nyitottan egy földszínti kis tornácos átjáró köti össze az épület másik lakrészével. Itt három szobából álló külön kis múzeum van vitrinekkel teli és falakra függesztett Lehár-relíkviákkal. (De a harmadik szoba Lehár pálya- és kortársának, az osztrák Oscar Strausnak állít emléket; ott Straus-melódiák szólnak halkan a hangszóróból.) A villa kis shopja elég szegényes, mindössze néhány Lehár-CD-t, DVD-t láttam a pulton, ami megvásárolható. Bad Ischl Városi Múzeuma is gazdag Lehár dokumentumokkal van teli, oda is érdemes bemenni. A portán szép képeslapok vásárolhatók a Traun túlpartján helyet foglaló "Lehár-villá"-ról (az épület homlokzatán ez a felirat messziről is jól kivehető, leolvasható. Ez a szép múzeum-ház kétségtelenül Bad Ischl egyik ékessége!) Azt korábban, másutt írtam, hogy Lehár Ferenc az üdülő-városkában, a folyócska festői partján, az utóbb róla elnevezett rakparton álló kétszintes villát Sabrani hercegnőtől vásárolta 1910-ben, és attól kezdve életének csaknem valamennyi nyarát itt töltötte. A háborút követő években Svájcban élt feleségével, majd annak 1947-ben bekövetkezett halála után 1948-ban tért vissza Bad Ischlbe, ahol megkapta a Várostól a díszpolgári címet. A városi temetőben nyugszik. Elmentem a temetőbe is sírjához. A főbejárattól balra kell fordulni és menni a temető oldaláig. Onnan, a fal mentén egyenesen előre haladva elérjük Lehár örök nyugvó helyét; odáig egymást érik a díszsirhelyek (Oscar Strausé is néhány méterre található Lehárétól),szorosan egymás mellett, úgy helyezkednek el, hogy a "fülkék" mélysége a falig terjed, szemközt maga a márvány sírlap fedi be a falat. Hatalmas fekete márványtáblára vésve fent egyszerű kereszt, középen pedig arany betűkkel Lehár neve meg a születési és halálozási évszáma. Mindössze ennyi adat. Alatta felirat jelzi még az édesanyja és a felesége nevét, és az évszámokat. Ők is ebben a sírhelyben nyugszanak, amit sok friss virág díszíti. Magyar trikolor csokrocskák is színesítik a kovácsoltvas kerítést. A Lehár Ferenc-síremlék közvetlen közelében, "belebotlunk" Richard Tauber sírjába. A neves tenor ugyanabban az esztendőben hunyt el, mint Lehár, akinek annyi de annyi operettjében alakította a bonviván főszerepet és vitte sikerre műveit. (Ezeket a darabokat utóbb "Tauber-operetteknek" is nevezik.) Az alpesi gyönyörű vidék, a szép napsütötte táj, a zöldellő erdőkkel borított hegyek-völgyek-rétek, folyók, hidak, sétányok, kertek, sétáló utcácskák és terek, a nyugodt, barátságos légkör, a pompázatos virágok tarkasága, meg a cukrászdák, kávézók, éttermek, kertvendéglők finomságai, csemegéi mind hozzájárultak ahhoz, hogy Bad Ischl 2009-ből is csupa szép emlékekkel maradjon meg emlékezetemben, melynek középpontjában ott helyezkedik el továbbra is, még erősebben,kisugárzóbban mint korábban, maga Lehár Ferenc!
136 Búbánat 2009-05-27 23:51:05 [Válasz erre: 117 Búbánat 2009-01-10 15:58:50]
A Bartók Rádió leadja a január 9-én, a Zeneakadémia nagytermében tartott MR Szimfonikusok Lehár-koncertjének hangfelvételét három részben, három hétre elosztva a koncertprogramot. Az első részt holnap, csütörtökön közvetíti a rádió 13.20 és 14.00 óra között. A második részt jövő pénteken 13.25 és 14.00 óra között hallgathatjuk meg, a harmadik befejező részre pedig június 10-én, szerdán 13.24 órai kezdettel kerül sor.
A Bartók Rádió leadja a január 9-én, a Zeneakadémia nagytermében tartott MR Szimfonikusok Lehár-koncertjének hangfelvételét három részben, három hétre elosztva a koncertprogramot. Az első részt holnap, csütörtökön közvetíti a rádió 13.20 és 14.00 óra között. A második részt jövő pénteken 13.25 és 14.00 óra között hallgathatjuk meg, a harmadik befejező részre pedig június 10-én, szerdán 13.24 órai kezdettel kerül sor.
135 Búbánat 2009-05-15 20:16:39
A CPO kihozta az alábbi Lehár-újdonságot: [url] http://www.recordsinternational.com/cd.php?cd=03K097;Die Blaue Mazur [/url] Nagyon várom a lemezt, hiszem gyerekkoromban a rádió magyar nyelvű - "Kék mazur" -, gyakran sugárzott felvételéről belém ívódtak a gyönyörű Lehár-melódiák Udvardy Tibor és Németh Marika felejthetetlen tolmácsolásában; ezek csak részletek voltak, most viszont CD-n itt van a teljes operett zenei anyaga! Visszatérek majd erre a lemezre.
A CPO kihozta az alábbi Lehár-újdonságot: [url] http://www.recordsinternational.com/cd.php?cd=03K097;Die Blaue Mazur [/url] Nagyon várom a lemezt, hiszem gyerekkoromban a rádió magyar nyelvű - "Kék mazur" -, gyakran sugárzott felvételéről belém ívódtak a gyönyörű Lehár-melódiák Udvardy Tibor és Németh Marika felejthetetlen tolmácsolásában; ezek csak részletek voltak, most viszont CD-n itt van a teljes operett zenei anyaga! Visszatérek majd erre a lemezre.
134 Búbánat 2009-05-15 20:04:29 [Válasz erre: 133 nibelung 2009-05-15 12:16:00]
Fellélegeztem, már azt hittem a törökök után következnek a görögök...
Fellélegeztem, már azt hittem a törökök után következnek a görögök...
133 nibelung 2009-05-15 12:16:00 [Válasz erre: 132 Búbánat 2009-05-15 10:45:36]
Kedves Búbánat, enyhén marháskodó megjegyzésem nem érdemelt volna ilyen kimerítő választ. Ráadásul nekem nem a törökökkel van bajom, hanem Lehárral.
Kedves Búbánat, enyhén marháskodó megjegyzésem nem érdemelt volna ilyen kimerítő választ. Ráadásul nekem nem a törökökkel van bajom, hanem Lehárral.
132 Búbánat 2009-05-15 10:45:36 [Válasz erre: 131 nibelung 2009-05-14 19:12:57]
Ez kissé (le) egyszerűsítése a „dolgok állásának”; a török kultúra megérdemli figyelmünket, mely sok tekintetben felveszi a „versenyt” a saját európai identitásunkból fakadó büszke, kulturális örökségünkkel; mi több, a török gyökerek máig bennünk élnek, ezért is, kissé sommásnak érzem megjegyzésed. Értékelnünk kell azt az igyekezetüket, hogy Európához kívánnak csatlakozni. Annak meg feltétlenül örülnünk kell, hogy nemzeti és/vagy kozmopolita zenénkre nyitottak, azt befogadják, ápolják, játsszák, megbecsülik…Miért ne férne bele ebbe nekik Lehár örökbecsű alkotása is?! Én örülök annak, és értékelem, hogy egy török operaház magyar, német, olasz, francia stb. szerzők művét bemutatja, előadja! Bárcsak mi lennénk ilyen nyitottak és toleránsak a (kissé lenézett?) törökök irányában! Nem feledve a történelmi közös múlt terhes örökségét, meg az alapvető földrajzi és történelmi különbözőségeket, az eltérő nyelv, a más társadalmi berendezkedés vagy egyéb „másságok” szerepét, mégis, a jelenben - véleményem szerint - nem szükségszerű, hogy mindez gátja legyen a két kultúra egymáshoz való közeledésének - legalábbis a Boszporuszon innen. Minden ilyen „akciónak” különösen és kölcsönösen örülnünk kell(ene)! Én speciel azt sem bánnám, ha Lehárt a Boszporuszon túl, már az ázsiai oldalon is színre vinnék Törökországban! (Lehet, hogy ez már megtörtént, csak nem tudok róla?) Mindenesetre most a tolerancia jegyében éppen Mozart „Török indulóját” hallgatom az A-Dúr szonátából, utána pedig keresek valami „originál” török zenét a kazettáim között…
Ez kissé (le) egyszerűsítése a „dolgok állásának”; a török kultúra megérdemli figyelmünket, mely sok tekintetben felveszi a „versenyt” a saját európai identitásunkból fakadó büszke, kulturális örökségünkkel; mi több, a török gyökerek máig bennünk élnek, ezért is, kissé sommásnak érzem megjegyzésed. Értékelnünk kell azt az igyekezetüket, hogy Európához kívánnak csatlakozni. Annak meg feltétlenül örülnünk kell, hogy nemzeti és/vagy kozmopolita zenénkre nyitottak, azt befogadják, ápolják, játsszák, megbecsülik…Miért ne férne bele ebbe nekik Lehár örökbecsű alkotása is?! Én örülök annak, és értékelem, hogy egy török operaház magyar, német, olasz, francia stb. szerzők művét bemutatja, előadja! Bárcsak mi lennénk ilyen nyitottak és toleránsak a (kissé lenézett?) törökök irányában! Nem feledve a történelmi közös múlt terhes örökségét, meg az alapvető földrajzi és történelmi különbözőségeket, az eltérő nyelv, a más társadalmi berendezkedés vagy egyéb „másságok” szerepét, mégis, a jelenben - véleményem szerint - nem szükségszerű, hogy mindez gátja legyen a két kultúra egymáshoz való közeledésének - legalábbis a Boszporuszon innen. Minden ilyen „akciónak” különösen és kölcsönösen örülnünk kell(ene)! Én speciel azt sem bánnám, ha Lehárt a Boszporuszon túl, már az ázsiai oldalon is színre vinnék Törökországban! (Lehet, hogy ez már megtörtént, csak nem tudok róla?) Mindenesetre most a tolerancia jegyében éppen Mozart „Török indulóját” hallgatom az A-Dúr szonátából, utána pedig keresek valami „originál” török zenét a kazettáim között…
