(Covid-19 és vírusváltozatai bizony, e tekintetben is bizonytalanságot jelenthet.)
Még egy kicsit várnunk kell... 2023-ban tartják.
A Házy Erzsébet Nemzetközi Tehetségkutató Énekversenynek ez már a hatodik kiírása. A megelőző években (öt alkalommal) már szép eredményekkel zajlott le Felvidéken (Érsekújvár) ez az ismert ének-megmérettetés. Örömmel várom az ideit is, biztosan az előzőekhez hasonlóan, kedvező fogadtatásra talál és visszhangja lesz!
Klemen Terézia Facebook oldaláról:
Kapcs. 5295. sorszám
Még egy kritika Házy Erzsébet Cso-cso-szan-alakításáról /Erkel Színház - 1971/, kapcsolva az előző bejegyzésemhez:
- Népszava, 1971-05-27 / 123. szám
„Amiről külön kell szólni, de éppen azért külön, mert a felújításnak legszervesebb része és legfőbb élménye, az Házy Erzsébet alakítása. Ez a nagy művésznő másfél évtizede „tartja a vállán” opera-repertoárunk rá eső, nem kicsiny részét. Emlékezetes alakok sokaságát formálta meg színészi és zenei vonatkozásban. Cso- cso-szánja a pálya csúcsán találja — bár elgondolkodtató, vajon szerepnek és művésznek ez a nagy találkozása miért nem történt akár évtizeddel korábban. Itt azonban az örömé a „főszólam” — ez a megrázó, egyszerűségében felemelő emberformálás méltó a muzsikához, amelyet színpadi eszközeivel életre kelt. Szebben végigélt „Butterfly” nem érkezett még tragikus halálához zenedrámai színpadainkon.”
/Rajk András/
Puccini: Pillangókisasszony – Szerelmi kettős – Házy Erzsébet, Korondy György
Pinkerton: Korondy György
Cso-cso-szan: Házy Erzsébet
Magyar Állami Operaház Zenekara
Vezényel: Erdélyi Miklós
(Élő előadás felvétele - a kettőst követően, a közönség tapsaival) - 1971
10:20 perc
Fodor Lajosnak a két premier-előadásról írt kritikájából (Esti Hírlap, 1971. május 28.) idézek:
„Házy Erzsébet megrázó Cso-cso-szán, varázsos erejű színpadi egyéniség. Tökéletesen átéli és tökéletesen vetíti ki a drámai és lírai hullámzású muzsikát. Hangját — amelyet tékozló, magát sohasem kímélő énekes pályáján válogatás nélkül fel- és kihasznált ő és a színház — maximálisan kényszeríti a művészi kifejezés szolgálatára. Korondy György fölényes biztonságú, muzikális partner — kár, hogy nincs egy 'Papp Laci', aki súlycsoportjának tartására kötelezné.”
„A mindennapos robotban sokszor halvány, fáradt zenekar most magasrendű koncertélményt ad a kezük alatt, nemcsak kitisztult hangzást, hanem a legmélyebben átélt, szárnyaló, s e szárnyalásban nagy erővel magával ragadó, nagyszerű muzsikálást. Erdélyinél ez nem váratlan már, hiszen éppen eléggé ismerjük szenvedélyes Puccini-interpretálásait. Annál nagyobb viszont a fiatal Medveczky Ádám keltette meglepetés, aki egyetlen évad, néhány előadás alatt lépett a legnagyobb magyar karmestertehetségek nyomdokaiba, az élvonalba!”
Kapcs. 5292.sorszám
A belinkelt cikkben foglaltakhoz egy kommentben hozzászólt Lukács Gyöngyi operaénekesnő is a Facebookon (2019):
„Nagyon jó és bátor írás, érdekes volt elolvasni! Házy Erzsébetet nem láttam színpadon, csak a felvételeiből ismerem. Csodaszép nő volt, ha szabad ilyet leírni, az operaénekesnők között szerintem a legszebb, és filmszínésznőként is nagyszerű alakításokat nyújtott! Azzal is egyet kell értenünk, hogy bizony ma itthon nem ápolják kellően az emlékét, dehát sajnos ez egy régi magyar virtus, mert külföldön egyáltalán nem így viselkedik az utókor a nagyokkal! Továbbá az is itthoni szokás, hogy mindenkit hasonlítgatni kell valakihez, amitől én a falra szoktam mászni! Példának okáért Sass Sylviát anno Callashoz hasonlították, engem meg Sasshoz, ami ellen minden tiszteletem dacára tiltakoztam, mert én saját magam szerettem volna lenni, és úgy érzem, hogy ez maradéktalanul sikerült is! Szerintem Házy Erzsébet soha nem gondolta, hogy ő bármiben is hasonlít Callashoz, egy interjújában mondta csak, hogy a célja, szakmailag megközelíteni Callast! Ez azért mást jelent ám! Egyébként külföldön is régóta megvoltak a "Callas hasonmások" Lucia Alibertitől kezdve Angéla Gheorghiuig, de így, hogy az olasz Callas, vagy a román Callas, soha nem hallottam róluk, mint ahogy sosem volt orosz Callas vagy Mario Del Monaco, és még lehetne sorolni! A minap hallottam csak a napokban elhunyt Karel Gottról, hogy a "Kelet Sinatrája" volt! Hm. De ha bekapcsolom a felvételét, amiből kiderül, hogy a prágai konzervatóriumot végzett énekes tényleg vérprofi volt, aztán melléteszem Sinatra hangját, hát, inkább nem mondok semmit!”
Leo Fall: Pompadour – René dala - Korondy György
- René dala, I. felv. – "Laridi, laridon, a karnevál megérkezett ma végre!...” - km. az MRT Énekkara
Leo Fall: Pompadour - Pompadour dala - Házy Erzsébet - video/MTV
- Pompadour belépője: "Ajh, ha kezembe kapnék egy férfit! Egy férfit, egy igazit, ám!.." - km. Koltay Valéria
Fall: Pompadour - Női hármas (Házy Erzsébet, Koltay Valéria, Szirmay Márta)
Fall: Pompadour - Ó, Jozef - Házy Erzsébet, Palcsó Sándor
Leo Fall: Pompadour
A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1967. szeptember 9., Kossuth Rádió, 20.31 - 22.00
Eredeti librettót Rudolf Schanzer és Ernst Wellisch írta
Fordította: Harsányi Zsolt
Rádióra Innocent Vincze Ernő dolgozta át.
Vezényel: Bródy Tamás
Km.: a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara és Énekkara (Karigazgató: Sapszon Ferenc)
Zenei rendező: Balassa Sándor
Rendező: László Endre
Szerkesztő: Bitó Pál
Szereposztás:
Pompadour márkinő – Házy Erzsébet (Váradi Hédi)
René /D'Estrades gróf/ – Korondy György (Bodrogi Gyula)
Belotte, Pompadour komornája – Koltay Valéria (Csala Zsuzsa)
Joseph Calico, népköltő – Palcsó Sándor (Pécsi Sándor)
XV. Lajos francia király – Külkey László (Erdődy Kálmán)
Maurepas, a rendőrminiszter – Nádas Tibor (Balázs Samu)
Poulard, Maurepas titkára – Katona Lajos (Kibédy Ervin)
Madeleine /D'Estrades grófné/ – Szirmay Márta
Collin, Madam Pompadour inasa – Kishegyi Árpád
Hadnagy (eredeti szövegkönyvben Lieut Corneille, gárdatiszt) – Radnóti Győző (Cs. Németh Lajos)
Prunier, fogadós – Pethes Ferenc
Emlékező írás Házy Erzsébetről
/Bartók Gergely – 2019. október 1./
OperaTV - facebook
Házy Erzsébet és Korondy György főszereplésével készült el 1968-ban, a Rádió Dalszínházának produkciójában, a Csárdáskirálynő új, teljes stúdiófelvétele, melynek keresztmetszete később Hungaroton-lemezen is (CD-n) megjelent.
Kálmán Imre: A csárdáskirálynő
Librettó: Leo Stein - Jenbach Béla
Operett három felvonásban
A Rádió Dalszínházának teljes felvétele (operett két részben, magyar nyelven)
A dalszövegeket fordította: Gábor Andor
A prózai részeket átdolgozta: Békeffi István és Kellér Dezső
A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1968. június 1. Kossuth Rádió 19.20 – 22.00
Rádióra alkalmazta: Romhányi József
Vezényel: Bródy Tamás
Km.: az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara (Karigazgató: Sapszon Ferenc), valamint a Körmendi együttes
Zenei rendező: Balassa Sándor
Rendezte: Cserés Miklós dr.
Szerkesztő: Bitó Pál
Szereposztás:
Vereczky Szilvia, a Csárdáskirálynő – Házy Erzsébet
Edvin herceg – Korondy György
Cecília – Honthy Hanna
Kaucsiano Bóni gróf – Rátonyi Róbert
Stázi grófnő – Zentay Anna
Miska főpincér – Feleki Kamill
Leopold Mária, Lippert-Wellersheim hercege – Csákányi László
Kerekes Ferkó – Palócz László
Ferdinánd főherceg – Ferencz László
Rohnsdorff tábornok – Képessy József
Kiss közjegyző – Nádas Tibor
a Magyar Rádió stúdiója a Csárdáskirálynő rádióváltozatának felvételekor.
Korondy György és Házy Erzsébet operaénekesek, jobbra Feleki Kamill színművész. (1968),
Fotó: Szalay Zoltán. Forrás: Fortepan.hu
A YouTube-on megtalálható a rádiófelvétel teljes hanganyaga (a Hungaroton lemezéről - CD-n - csak részletek!), - itt most belinkelem azokat a dalszámokat, amelyeken Házy Erzsébet és Korondy György énekelnek ill. a dialógusokban prózát mondanak:
- Szilvia belépője „Hogyha szívem kéred tőlem (Haj, hó! Haj, hó!...)” - (Házy, énekkar)
Szilvia, Edvin és Bóni jelenete, I. felv.
- Szilvia, Edvin és Bóni jelenete, I. felv.: „Miért kergeted csupán a messze boldogságot?.../”Nincs szebb, mint a szerelem...”/ „Az asszony összetör, megkínoz, meggyötör...” - (Házy, Korondy, Rátonyi, énekkar)
Edvin és Szilvia kettőse, I. felv.
- Edvin és Szilvia kettőse, I. felv.: „Haragszom magára!.../Egy a szívem, egy a párom... (A szerelem furcsa jószág...)” - (Korondy, Házy – próza és ének)
- Az I. felvonás fináléja: „Parancsoljanak, itt a közjegyző!..../Gyere csak, Bónikám... Én, Edvin Roland…Nászinduló…. Elnézést, ha zavarok…. Melodráma” - (Palócz, Házy, Rátonyi, Feleki, Nádas, énekkar)
Szilvia és Edvin kettőse, II. felv.
- Szilvia és Edvin kettőse, II. felv.: „Most már értem..../Emlékszel még? (Pohár csengett, zene zengett...)” - (Házy, Korondy)
Edvin, Bóni, Stázi és Szilvia négyese, II. felv.
- Edvin, Bóni, Stázi és Szilvia négyese, II. felv.: „Jöjjön, ne várjunk, eljárunk egy kört!..../Hurrá! Hurrá!...”) - (Korondy, Rátonyi, Zentay, Házy)
Stázi és Edvin kettőse, II. felv.
- Stázi és Edvin kettőse, II. felv.: „Túl az Óperencián...” – (Zentay, Korondy)
Edvin és Szilvia kettőse, II. felv.
- Edvin és Szilvia kettőse, II. felv.: „Álom, álom, édes álom...” (Táncolnék a boldogságtól...)” - (Korondy, Házy)
Szilvia és Edvin dialógusa (1)
- Edvin és Szilvia kettőse, II. felv. – dialógus: „Grófnő! Nem hittem, hogy így fogunk találkozni!...” - (Korondy, Házy)
Szilvia és Edvin dialógusa (2)
- Edvin és Szilvia kettőse, II. felv. – dialógus: „Szilvia! Miért húzódik félre?...” - (Korondy, Házy)
Szilvia és Edvin dialógusa (3)
- Edvin és Szilvia kettőse, II. felv. – dialógus: „Most pedig gyere, menjünk édesanyámhoz!...” - (Korondy, Házy)
Edvin és Szilvia jelenete, a II. felvonás fináléja
- Edvin és Szilvia jelenete, a II. felvonás fináléja: „Anyám is elvált grófnő volt...” (Korondy, Házy, Feleki, Csákányi, Zentay, Honthy, Ferencz, Zentay, Rátonyi, énekkar
Szilvia, Edvin, Bóni, Stázi jelenete - dialógus
- Szilvia, Edvin, Bóni, Stázi jelenete - dialógus, III. felv.: "-Szeretsz, Edvin? - Imádlak, Szilvia!..." - (Házy, Korondy, Rátonyi, Zentay)
- A III. felvonás fináléja: „Hajmási Péter, Hajmási Pál....” (Házy, Zentay, Honthy, Korondy, Rátonyi, Feleki, Palóc, Ferencz, énekkar)
Itt is megemlítem Korondi Annának édesapjáról, Korondi György operaénekesről nemrég megjelent életrajzi könyvét – „Az énekes rangja a hangszíne” –, amiről néhány gondolatomat az Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) topicban már megosztottam a 4967. sorszám és 4966. sorszám alatt.
Itt most a könyvből csak azokra a részekre térek ki, melyeket a szerző Házy Erzsébet vonatkozásában megemlített:
53. oldal: Apámat az Operában „gőz Gyurinak” is hívták. E „becenevét” gyakori színpadi partnere, Házy Erzsébet adta neki.
59. oldal: Monteverdi: Poppea megkoronázása
[...] „Az akkori társulat színe-java jelen volt az éppen száz alkalommal játszott produkcióban: László Margit, Házy Erzsébet, Szirmay Márta, vagy Komlóssy Erzsébet, Andor Éva, Sudlik Mária és Kalmár Magda. A férfiak közül Szőnyi Ferenc, Ütő Endre vagy Dene József működött közre a két szereposztásban.”
71. oldal: Fotó – Pinkerton szerepében Puccini Pillangókisasszony c. operájában (Cso-cso-szán: Házy Erzsébet)
72. oldal: „Pinkerton szerepe igen illett édesapámhoz, a rá oly jellemző energiához, forró életszeretetéhez és hangjának spintoszínezetéhez. Az I. felvonást lezáró szenvedélyes, szerelmi duett – talán Puccini leghosszabb kettőse – az opera egyik csúcspontja. Ebben az előadásban édesapám s oly gyakori színpadi partnere, Házy Erzsébet személyében két izzó, nagyon impulziv művész találkozott. E jelenet forró légköréről az a rádiófelvétel is tanúskodik, amely a premierről készült. Ugyanakkor a III. felvonásbeli önvád hangjának lírai színezetével is remekül kiteljesedésre talált.”
77. oldal: „Közben megszületett húgom, Teréz is, és a nyár folyamán beköltöztünk mátyáshegyi lakásunkba, ami az év mozgalmasságát még teljesebbé tette. A Mátyáshegy akkor, mondhatni, az operaénekesek lakónegyede volt. Az első „őslakos” Domahidy László volt családjával, őket követte később Házy Erzsébet-Darvas Iván házaspár, majd szinte velük szemben Melis György, majd mi, alig pár házzal távolabb a Domahidy-rezidenciától. Pár évvel később Sass Sylvia is csatlakozott az „énekeskolóniához”.
102. oldal: két fotón jelenetek – Házy Erzsébettel Kálmán Imre Csárdáskirálynő c. operettjének „Emlékszel még”-duettjében. (Búbánat: a rádiófelvétel hanganyagára felvett televíziós képfelvételből)
104. oldal: „Domahidy Laci emlékező soraiban kitér a West Side Story felvételére is: Biztos énektudás, biztos stílusismeret. Így jelenhetett meg, s maradt fülünkben – mikor itthon még azt sem tudtuk, mi az a musical – Bernstein West Side Storyjának lemeze vele és Házy Erzsébettel. Két olyan énekessel, akik nem csináltak operát az akkor még alig ismert, új műfajból. Az ő Tonyjuk és Mariájuk nem egy Moizart-vagy Verdi-operából lépett ki, hanem ösztönösen ráérzett Bernstein egyéni hangjára....
Szerencsére nemcsak a Magyar Rádió, hanem a Televízió is készített operettfelvételeket apámmal. E fekete-fehér képanyag, amely kiemelkedő pillanatokat őriz (például a My Sweetheart Fényes Szabolcs Maya című operettjéből, vagy a Csárdáskirálynő Emlékszel még... duettje) a hangfelvételekhez hasonlóan magas színvonalú énekes-előadásmódról tesz tanúbizonyságot, s ezzel igazolja az operett komoly műfaji mivoltát.”
105. oldal: fent fotó – A csárdáskirálynő rádiófelvételén Házy Erzsébettel és Feleki Kamill-lal.
„Az operettfelvételek során is remek partnerekkel dolgozhatott együtt. Csak néhány név közülük: Honthy Hanna, Feleki Kamill, Rátonyi Róbert, Bende Zsolt, Radnay György, Udvardy Tibor. Duett-partnerei közül azonban kiemelkedik Házy Erzsébet és Ágai Karola. A velük énekelt kettősöket hallgatva feltűnik, hogy mind zeneileg, mind hangszínben mennyire harmonikusan kelnek életre a dallamok. Ha kedvenceket kéne említenem ezekből a közös munkákból, az Emlékszel még... már említett szívszorítóan szép felvétele mellett Szirmai Albert Alexandra című operettjéből a Rózsák közt hihetetlenül szépen tolmácsolt hangfelvételét emelném ki.”
A csárdáskirálynő - Egy a szívem, egy a párom - Házy Erzsébet és Korondy György
A csárdáskirálynő - Emlékszel még?... Házy Erzsébet és Korondy György - video
A hangzó anyagról:
A Rádió Dalszínházának stúdiófelvétele. Bemutató: 1968. június 1., Kossuth Rádió, 19.20 – 22.00: – Bródy Tamás – Házy Erzsébet, Zentay Anna, Honthy Hanna, Korondy György, Rátonyi Róbert, Palócz László, Feleki Kamill, Csákányi László, az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara. Zenei rendező: Balassa Sándor. Rendező: Cserés Miklós dr.
Az M5 csatorna sugározza ma 13.20 – 14.55 óra között:
És akkor a pasas... - fekete-fehér magyar vígjáték, 92 perc (1966)
rendező: Gertler Viktor
forgatókönyvíró: Gertler Viktor, Herskó János, Szász Péter
zeneszerző: Ránki György
operatőr: Hildebrand István
Szereplők:
Latinovits Zoltán - Főnök
Sinkovits Imre - Rendező
Major Tamás – Sándor
Réti József - énekes
Házy Erzsébet - Széphalminé
Kozák László - Széphalmi
Psota Irén - Marika/Maud/nő/Tekla
Törőcsik Mari - Mara
Csala Zsuzsa - hintaló vásárló
Bárdy György - Billy
Tyll Attila - nyomozó
Alfonzó - Józsi bácsi
Basilides Zoltán – Maud apja
Görbe János – őrmester
Horváth Tivadar – német filmrendező
Huszti Péter – kivégzőosztag parancsnoka
Kálmán György – idegorvos
Koncz Gábor – Dick
Márkus László – Charlie
Pártos Erzsi – Anya
Péchy Blanka – A mama
Pethes Sándor – rendező
Szabó Ottó – Kalauz
Velenczei István – Ügyvéd
Zách János - igazgató
Továbbá: Mensáros László, Tomanek Nándor…
Tartalom:
A karikaturisztikus filmben pályafutásának emlékeit ajánlja filmötletként egy idős rendező hajdanvolt tanítványának, a jelenlegi stúdióvezetőnek. Ifjúként látjuk a húszas évek Berlinjében, ahol egy magyar származású filmcsillagot kell honfibúval megríkatnia. Majd egy hollywoodi történet, a rakodómunkás Pennypepper és egy milliomoslány románca elevenedik meg. Modernista filmötleteket egy 23. századi sci-fi paródia követ - de a Főnöknek egyik sem tetszik. Mikor jön a hír az első űrrepülésről, az idős rendező szeme felcsillan, és azonnal kombinálni kezd...
Kapcs. 5286. sorszám
Még egy fotó a hivatkozott Sólyom-Nagy Sándor Visszanézve című posztumusz kötetéből:
64. oldal - R. Strauss: Salome -jelenetkép. Házy Erzsébet /Salome/ és Sólyom-Nagy Sándor/ Jochanaan/ - 1972
Forrás: Opera Archívuma
Kapcs.: 1570. sorszám
Az Operaház Örökös Tagjai portrésorozatban megjelent Sólyom-Nagy Sándor Visszanézve című, posztumusz kötete. (Szerkesztő: Karczag Márton)
A fotókkal gazdagon illusztrált kötet megvásárolható az OperaShopban.
A kötet 62. oldalán egy fotón operaénekes kollégáival látható Házy Erzsébet a Moszkvai Nagy Színház előtt (1971) - Egymás mellett padon ülnek: Sólyom-Nagy Sándor, Rozsos István, Hankiss Ilona, Házy Erzsébet, Bende Zsolt, Andor Éva
/Képforrás: Sólyom-Nagy Sándor magángyűjteménye/
A Magyar Állami Operaház társulatának Szovjetunióban - Moszkvában - tett vendégjátéka során a Poppea megkoronázása két alkalommal, a Manon Lescaut három alkalommal és a Vérnász kétszer került előadásra a Nagy Színházban, 1971. szeptember 18. és 29. között – mely előadások részese volt Házy Erzsébet.
Az Operaház Örökös Tagjai portrésorozatban megjelent Karczag Márton Az én hangom!? – Tíz délután Kincses Veronikánál című interjúkötete.
Részletek a könyv bevezetőjéből:
„Forró szeptember volt, amikor először felmentem Kincses Vera budai otthonába, és havas tél lett, mire befejeztük a délutáni beszélgetéseinket. Hosszú órákat töltöttünk azzal, hogy felidézzük pályafutásának legemlékezetesebb pillanatait, az országos ismeretséget, mely szinte gyerekként szakadt rá, a nagy sikereket és a nehéz, fájdalmas pillanatokat egyaránt. Minden látogatásom előtt furmányos kérdéseket állítottam össze gondosan, hogy sikerüljön valahogy felfejteni a ’Kincses Vera’ titkot’. Aztán kérdéseimmel rendre kudarcot vallottam...”
A fotókkal gazdagon illusztrált kötet megvásárolható az OperaShopban.
Kincses Veronika kamaszkora operalátogatásaira vonatkozó kérdésre így kezdi válaszát:
"Ekkoriban már rendszeresen szöktünk fel a III. emeletre, egyszerűen faltuk az operákat. A szemünkben Házy Erzsébet volt a legnagyobb sztár..."
A kötet 20. oldalán két fotón - egy-egy operajelenetben - látni Házy Erzsébetet:
1. Mozart: A varázsfuvola - 1960, Székely Mihály és Házy Erzsébet
2. Poldini: Farsangi lakodalom - 1958, Sárdy János és Házy Erzsébet
/Képforrás: Opera Archivuma/
Kapcs. 5283. sorszám
Kiegészítem Planquette A corneville-i harangok című operett rádiófelvételének megadott ének-szereposztását, és feltüntetem a szerepben prózát mondó színészek nevét is:
Germaine, Gaspard unokahúga – Házy Erzsébet – a prózát is ő mondja
Serpolette, Gaspard szolgálólánya – Kalmár Magda (Lehoczky Zsuzsa)
Jean Grenicheux, parasztlegény – Korondy György (Zenthe Ferenc)
Henri de Corneville márki – Melis György (Sinkovits Imre)
Gaspard, a kastély gondnoka „Gáspár apó” – Várhelyi Endre (Balázs Samu)
Bíró – Sólyom-Nagy Sándor (Kovács Károly)
Vásárbiztos (intéző) – Michels János (Galgóczi Imre)
Kormányos – Szirmay Jenő
Matróz – Hága József
Km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara.
Vezényel: Breitner Tamés
Zenei rendező: Balassa Sándor
Rendező: Cserés Miklós dr.
Az Operett klub videogalériájáról elérhető a rádiófelvétel egyik szép zenei részlete: Házy Erzsébet és Korondy György énekével Germaine és Grenicheux kettőse - azoknak, akik regisztráltak az oldalra.
A történet kezdetén:
A normandiai halászfaluban, Corneville-ben elhagyatottan áll a tengerpart fölé emelkedő kastély. Tulajdonosai eltávoztak, jó ideje az örökösök sem adtak életjelt magukról. Az épület egyébként is elátkozott hírében áll, éjfélkor ugyanis rendre megszólalnak tornyának harangjai, mind nagyobb félelemmel töltve el az ott lakókat, olyannyira, hogy biztonságosabbnak tartják elkerülni még a környékét is. Húsz év telt el. A kastély gondnoka, Gáspár apó két árva lánykát nevelt fel mostanra, a gondjaira bízott lányt és egy talált gyermeket. Serpolette az egyik, aki arról álmodik, egyszer majd az derül ki róla, hogy nemesi származású, és aki az ügyeskedő Grenicheux-be szerelmes, aki inkább a másik lányt, Germaine-t rajongja körül. Germaine-t nevelőapja a bírónak szánja, de a lány egy jóslat beteljesedésében bízik, hogy majd ahhoz megy feleségül, aki a tenger felől érkezik és megmenti az életét… Éppen vasárnap van, amikor egy csapat matróz kíséretében egy idegen keresi fel a falucskát. Az ismeretlen valójában Henri márki, a kastély örököse, aki inkognitóban tér vissza gyermekkora színhelyére, s amint jár-kel, hirtelen felrémlenek előtte egykori emlékei: a kastély, s egy kislány, aki beleesett a tengerbe, ám ő kihúzta, a partra vitte, majd – sorsára hagyta. Úgy határoz, egyelőre nem fedi fel kilétét, gazdag utazónak adja ki magát, s szolgálatába fogadja Serpolette-et, Germaine-t és Grenicheux-t, majd Gáspár jóváhagyásával a kastélyban üti fel szállását...
Tegnap volt kerek ötven éve, hogy a Rádió Házy Erzsébet főszereplésével bemutatta Planquette klasszikus nagyoperettjének új stúdiófelvételét:
Robert Planquette (1848-1903): A corneville-i harangok
/Les closhes de Corneville - 1877. április 19. Théatre des Folies-Dramatiques/
Librettó: Charles Gabet azonos című színdarabja nyomán Louis-Francois Clairville (eredeti nevén: Nicolaie, 1811-1879) és Charles Gabet
Operett (eredetileg „opera comique”) három felvonásban
Magyarországi bemutató: 1878. március 23. Pest, Népszínház
A Rádió Dalszínházának teljes felvétele, magyar nyelven - bemutató: 1971. december 20., Kossuth Rádió, 19.51 – 22.00
Magyar szöveg: Innocent Vincze Ernő
|
Kapcs. 4988. és 3605. sorszámok
Korábban az Ország-Világ, 1959. május 27-ei számából bemásoltam ide a Moszkvai Nagy Színházban Tatjánaként bemutatkozott Házy Erzsébet szerepléséről szóló beszámolót – fotóval.
Ezt a képes cikket most belinkelem, mivel az Anyegin-előadás jelenetének fotója mellett található egy másik ritka felvétel is róla: Házy Erzsébet Lvovban, a szovjet hősök emlékműve előtt látható a képen!
Fotók
1729. sorszám
Kóbor János elhunyta miatti veszteségérzetemet – és az OMEGÁ-ból már korábban eltávozott zenész társaiét is – próbálom magamban feldolgozni. Eszembe jutott, hogy az ugyancsak feledhetetlen Házy Erzsébet is közreműködött velük az együttes „Omega 7 Időrabló – Time Robber” 1977-es kiadású albumának (SLPX 17523) stúdiófelvételén: Várszegi Évával közösen vokáloztak az
című dalban.
Most éppen ezt a szép számukat hallgatom újra.
A borító hátlapján olvasható:
„Külön köszönet Házy Erzsébet és Várszegi Éva közreműködéséért.”
Offenbach: Hoffmann meséi
Antónia – Házy Erzsébet
Hoffmann – Kövecses Béla
Erkel Színház, 1957. december 14.
,A Magyar Televízió 1992-ben készített egy nekrológ- emlékműsort Operafejedelmek - Házy Erzsébet címmel.
Erről a portréfilmről részletesen beszámoltam az 1569. sorszám alatt.
A filmbejátszások között láthattuk Házy Erzsébet ravatalát az Erkel Színházban, majd a temetési szertartásról is néhány képkockát; Házy Erzsébet sírhantját a Farkasréti temetőben.
Házy Erzsébet 1982. november 24-én hunyt el,
december 3-án kísérték végső nyughelyére, a Farkasréti temetőbe, ahol sírját a művészparcellában találjuk.
Eszembe jutott: az elhunyt operaénekesnő felravatalozása az Erkel Színházban, majd azt követő temetése a Farkasréten pénteki napra esett, ugyanúgy, mint tegnap a 39. évfordulóján.
A Magyar Nemzetben olvashattunk egy beszámolót a december 3-i búcsúztatásról:
„Pénteken az Erkel Színház előcsarnokában hozzátartozói, pályatársai, barátai és tisztelői vettek végső búcsút Házy Erzsébet Kossuth-díjas kiváló művésztől, a Magyar Állami Operaház magánénekesétől. A ravatalnál Házy Erzsébet művészi és emberi alakját elsőként Mihály András igazgató idézte fel a Művelődési Minisztérium és az Operaház nevében. A Magyar Zeneművészek Szövetségének elnöksége, tagsága, a zeneművész társadalom nevében Görgey György karnagy, a kollégák és a barátok nevében Bende Zsolt, az Operaház zenekara nevében Lakatos Gábor csellóművész, a táncosok képviseletében Seregi László balettigazgató, az énekkar részéről Erdei Gyula. a műszaki dolgozók nevében pedig Borsa Miklós műszaki vezető mondott búcsúszavakat.
Házy Erzsébetet délután a Farkasréti temetőben gyászolók sokasága kísérte utolsó útjára. A sírnál Szokolay Sándor zeneszerző, a Magyar Kodály Társaság és azon kortárs komponisták nevében búcsúzott, akiknek műveiben Házy Erzsébet oly maradandót alkotott. A művésznő sírját elborították a megemlékezés és a kegyelet virágai.”
Emlékszem a ravatal melletti gyászszertartáson elhangzott zenékre is:
A gyászünnepségen elsőként Puccini Manon Lescaut című operájának negyedik felvonásából az előzene csendült fel az Operaház Zenekarának előadásában, Kórodi András vezényletével.
A gyászszertartás végén az Operaház Férfikara és Zenekara Kórodi András vezényletével Mozart Varázsfuvolájából adott elő egy részletet.
A pár napja elhunyt Csűrös Karolát Házy Erzsébet partnereként (is) láthattuk abban az operettfilmben, amelynek rendezője a színésznő férje, Horváth Ádám volt.
Most rájuk is emlékezek a következő dalrészlet belinkelésével:
Johann Strauss: A denevér – finálé a televíziós operettfilmből
Szereplők a jelenetben: Ilosfalvy Róbert, Moldován Stefánia, Melis György, Házy Erzsébet, Radnay György, Darvas Iván, Csűrös Karola, Major Tamás
Csűrös Karolát (Budapest, 1936. november 6. – Budapest, 2021. november 24.) Darvas Iván oldalán láthatjuk - két villanásnyit - a belinkelt jelenetben.
- Egy másik jelenet az operettfilmből, Alfréd és Rosalinda kettőse Moldován Stefánia és Szigeti László előadásában:
https://www.youtube.com/watch?v=pUP_2cR_1Gc&ab_channel=Norina64
Szilveszter 1965.
„Szilveszteri vacsora” – kabaréműsor + operettfilm
MTV, 1965. december 31.
JOHANN STRAUSS: DENEVÉR - televíziós változat (72 perc).
Erről a TV-filmről már többször volt szó itt a topicban.
Fischer Sándor fordításának felhasználásával átdolgozta és a verseket írta Romhányi József,
Szereplők:
Ilosfalvy Róbert - Eisenstein;
Moldován Stefánia - Rosalinda;
Melis György - dr. Falke;
Házy Erzsébet - Adél;
Szigeti László - Alfréd;
Csürös Karola - Ida;
Radnay György - Frank;
Darvas Iván (énekhangja: Külkey László) - Karnevál herceg;
Major Tamás - Frosch
Km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás
A Magyar Állami Operaház Balettkara (koreográfus: Barkóczy Sándor)
Egy időben voltak rádiós kapcsolataim, akik segítettek abban, hogy a Rádió hangarchívumából CD-re kiírva - magáncélból - hozzájussak néhány, általam nagyon keresett, teljes operettfelvételhez – a Rádió Dalszínházának magyar nyelvű bemutatói közül!
Íme, a kincseim, amelyek nincsenek – nem kaphatók - kereskedelmi forgalomban:
1.) Jacques Offenbach – Innocent Vincze Ernő: Fortunió dala (1958. június 22, Kossuth Rádió, 20.20 – 21.25) – Fischer Sándor – Házy Erzsébet, Palánkay Klára, Ilosfalvy Róbert, Maleczky Oszkár, Kishegyi Árpád, Bende Zsolt, Kövecses Béla, Külkey László, Réti József, a Magyar Állami Hangversenyzenekar. Zenei rendező: Fejes Cecília. Rendező: Szécsi Ferenc
2.) Johann Strauss – Fischer Sándor: A cigánybáró (1961. április 2., Kossuth Rádió, 18.50 – 21.30) – Ferencsik János – Házy Erzsébet, Ágai Karola, Komlóssy Erzsébet, Garancsy Márta, Ilosfalvy Róbert, Bartha Alfonz, Melis György, Bende Zsolt, Lendvay Andor, az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara. Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendező: Solymosi Ottó
3.) Lehár Ferenc – Mérey Adolf: A víg özvegy (1962. december 8., Kossuth Rádió, 18.55 - 21.27) – Sebestyén András – Házy Erzsébet, Koltay Valéria, Udvardy Tibor, Kövecses Béla, Palcsó Sándor, Kishegyi Árpád, Külkey László, Bilicsi Tivadar, az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara. Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendező: Rácz György
4.) Johann Strauss – Fischer Sándor: A denevér (1963. december 25., Kossuth Rádió, 19.05 –22.00) – Lehel György – Házy Erzsébet, László Margit, Szőnyi Ferenc, Ilosfalvy Róbert, Kozma Lajos, Melis György, Radnay György, Palcsó Sándor…, az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara. Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendező: Mikó András
5.) Jacques Offenbach - Fischer Sándor: A szép Heléna (1965. december 20., Kossuth Rádió, 18.58 - 21.32) – Bródy Tamás – Házy Erzsébet, Koltay Valéria, Gombos Éva, Erdész Zsuzsa, Réti József, Maleczky Oszkár, Melis György, Bende Zsolt, Palcsó Sándor, Palócz László, Kishegyi Árpád, Külkey László, az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara. Zenei rendező: Járfás Tamás. Rendező: Horváth Ádám.
6.) Jacques Offenbach – Romhányi József: A gerolsteini nagyhercegnő (1968. november 20., Petőfi Rádió, 10.00 - 11.17 - keresztmetszet; a teljes stúdiófelvétel - prózai dialógusokkal együtt - bemutatója: 1970. augusztus 19., Kossuth Rádió, 20.07 – 23.04) – Bródy Tamás - Házy Erzsébet, Németh Marika, Erdész Zsuzsa, Koltay Valéria, Svéd Nóra, Divéky Zsuzsa, Réti József, Melis György, Bartha Alfonz, Kishegyi Árpád, Michels János és Pere János, az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara. Zenei rendező: Balassa Sándor. Rendező: Cserés Miklós dr. Szerkesztő: Bitó Pál
7.) Lehár Ferenc – Harsányi Zsolt: A mosoly országa (1971. november 11., Kossuth Rádió, 19.35 – 21.29) – Bródy Tamás – Házy Erzsébet, Kalmár Magda, Simándy József, Bende Zsolt, Radnay György, az MRT Énekkara és Szimfonikus zenekara. Zenei rendező: Balassa Sándor. Rendező: Rácz György
Házy Erzsébet az alábbi felvételeken nem szerepel, de azért érdemesnek tartom ezeket is megemlíteni, hiszen e két CD számomra szintén értéket jelent:
- Franz von Suppé - Kardos György - Róna Frigyes: Boccaccio (1961. június 24., Kossuth Rádió, 20.30 - 23.35) – Erdélyi Miklós - László Margit, Ágai Karola, Palánkay Klára, Sándor Judit, Ilosfalvy Róbert, Maleczky Oszkár, Réti József, Bende Zsolt, Kishegyi Árpád, Külkey László, Várhelyi Endre, Nádas Tibor, az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara. Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendező: Molnár Mihály
- Franz Schubert - Berté Henrik - Harsányi Zsolt - Innocent-Vincze Ernő: Három a kislány (1963. január 5., Kossuth Rádió, 18.55 - 22.00) – Fischer Sándor – Andor Éva, Hankiss Ilona, László Margit, Neményi Lili, Palánkay Klára, Bende Zsolt, Ilosfalvy Róbert, Melis György, Maleczky Oszkár, Külkey László, Nádas Tibor, Réti József, Várhelyi Endre, az MRT kamarakórusa és az Állami Hangversenyzenekar. Zenei rendező: Járfás Tamás. Rendező: Solymosi Ottó
Vannak még ilyen vágyaim, bőségesen, amelyek eléréséhez várom a jó szerencsét...
Kapcs. 5274. sorszám
A tegnap belinkelt két dalbetét szám mellé itt van további négy duett linkje is:
Lehár Ferenc - Alfred Maria Willner, Robert Bodanzky - Gábor Andor: Cigányszerelem
1965-ös hanglemezfelvétel, mely a Qualiton kiadványa volt, LP-n, majd CD-n is kiadták (2004) - részletek
Km. a Magyar Állami Operaház Zenekara, vezényel: Breitner Tamás
Dragotin, román földbirtokos – Radnai György
Zórika, a lánya és Körösházy Ilona, magyar özvegy – Házy Erzsébet
Ionel Bolesku, földbirtokos és Józsi, cigánylegény – Ilosfalvy Róbert
Lehár Ferenc – Cigányszerelem – „Ott túl a kék hegy ormán” – Házy Erzsébet és Ilosfalvy Róbert
Kettős az első felvonásból (Zórika, Józsi): "- Nem nézett még így senki rám! - Ölelj meg szép szemű lány! - Ki tudja ki vagy? És honnan hozott a szél? A hegedű miről beszél?/ - Ott túl a kék hegy ormán, ott vár egy tünde táj! Ott édes nóta csendül, ott a szív se fáj!... ”
Lehár Ferenc – Cigányszerelem – „Zórika, Zórika, jöjj haza már” – Házy Erzsébet és Ilosfalvy Róbert
Kettős az első felvonásból (Ionel, Zórika)
„- Ébredj, kis bimbó! Szép tavasz kél, szíveden nyílik a rózsalevél! Ébred a bimbó, ébred a lány…./Ki vagyok? Ki vagyok? Egy éretted bolygó árnyék, mert nincs nyugalmam már. Az én szívem visszavár, bár elárultál! Jól érzem, hogy meg sem hallod a vádat, mely számon kér, mégis érted sóhajt a dal, mely elkísér! /Zórika, Zórika jöjj vissza már, vár otthon nyugalmas fészked! Ott vár a boldogság, szerelmed vár, máshol csak könnyben lesz részed! Zórika, Zórika, jöjj vissza hát!…/ - Ne várj rám! … boldogan élek itt… /- Nem szeret a másik, akire vársz… csak bajt hoz Rád!…./- Hogy hív a hangja! Bűvölő!....Szívem elolvad menten. Csak őt szeretem! Érted?.../ - Zórika, Zórika, jöjj haza már!...”
Kettős az első felvonásból (Ilona és Dragotin)::
"- Én tudok egy titkos balzsamírt, mely ifjúságot ád, bár még soha orvos fel nem írt... - Mily csoda e szó, nem lenne jó, nem mondaná meg, miből áll? - Nem titkos por, sem édes bor, nem pirula...- Nos, árulja el végre hát, mitől örök az ifjúság? - Egy dal kísér amíg csak élsz, egy dal...mit a szívünk dalol... E dal, míg a világ lesz, el nem hal, mert benne a szív dalol! A hangjában ujjong a föld, az ég, a vágyról, a csókról mesél.. Addig tart az ifjúság, míg..."
Alternatívaként legyen meg ugyanez a kettős egy másik linkről is, tizenegy évvel korábbi stúdiófelvételről, melyen Házy Erzsébet itt a tenor partnerével énekelte fel a „Csók-kettős”-t az operettből. Érdemes a kettős végén felfigyelni rá: Házy akkor még szinte koloratúrszoprán-magasságokat villant fel!
Megemlítem továbbá azt is, hogy a duettben itt más dalszöveget énekelnek, mint ami a későbbi stúdiófelvételen hallható volt.
Pogány László vezényli a Magyar Állami Hangversenyzenekart.
(részlet - TONALIT hanglemez, 1950; Qualiton lemezen is, 1954-ben)
Dalszöveg (Ilona és Dragotin):
- Van egy csodaszer, én ismerem, mely ifjúságot ád! Használd csak addig szüntelen, s hamar művel csodát!
- Hát ez kitűnő, ó drága nő, nevezze meg ezt a szerét!
- Valódi kincs, mely írva nincs, és nem patikás-keverék!
- Ó, mondja meg gyorsan nekem, mitől ifjul meg életem!?
- Az életen át édes nóta száll, úgy hódít, úgy bódít...
- És ujjong ki hallja e vad zenét, mely harsog, de mégis oly lágy! Örök virágnyílásra ád reményt és felpezsdül ettől a vágy!
Refrén:
- Csókban van csak ifjúság, csók te dús virág a szád. Csókolj míg a szám(d) piros, csókolj míg csak nem piros!
- Csókolj, míg a csók tüzel, gondot-bút a csók üzen: Csók, te bódító boldogság, gyógyító orvosság! Csók! Csók! Csók!
(ismét együtt)
Ma harminckilenc éve hunyta le örökre szemét a nagy magyar szoprán operaénekesnő, Házy Erzsébet.
Rá emlékezem ezzel a ritkán hallható énekfelvételével:
Lehár Ferenc - Cigányszerelem - Csárdás - Házy Erzsébet
Lehár Ferenc: Cigányszerelem - Zórika dala – „Nézz rám” – Házy Erzsébet
Lehár Ferenc - Alfred Maria Willner, Robert Bodanzky - Gábor Andor: Cigányszerelem
1965-ös hanglemezfelvétel, mely a Qualiton kiadványa volt, LP-n, majd CD-n is kiadták (2004) - részletek
Km. a Magyar Állami Operaház Zenekara, vezényel: Breitner Tamás
Dragotin, román földbirtokos – Radnai György
Zórika, a lánya és Körösházy Ilona, magyar özvegy – Házy Erzsébet
Ionel Bolesku, földbirtokos és Józsi, cigánylegény – Ilosfalvy Róbert
(A lemezen a Luxemburg grófja című Lehár-operett részletei is rajta vannak - más előadókkal.)
CIGANYSZERELEM / ZIGEUNERLIEBE
13. Kettős az elso felvonasbol (Zorika, Jozsi) 3:40
14. Csárdás (Ilona) 2:01
15. Messze hív a láthatár (Józsi) 4:11
16. Nézz rám (Zórika) 3:01
17. Egy dal kísér (Ilona, Dragotin) 4:49
18. Zórika, Zórika jöjj haza már (Zórika, Jonel) 6:42
Házy Erzsébet emlékére halála napjának évfordulóján
Házy Erzsébet rádiós énekfelvételei közül ma Lehár Ferenc A cárevics című operettjéből Szonja dalát hallhattuk a Dankó Rádió ma délelőtti, Az a szép című zenei műsorában.
- részletek, 1969, július 2., Kossuth Rádió, 22.20 –22.45 - Bródy Tamás vezényel – énekelnek: Házy Erzsébet, Zentay Anna, Udvardy Tibor, Kishegyi Árpád. Km. az MRT Szimfonikus Zenekara.
(Nem hallgattam a rádiót - az interneten találtam rá erre a címre.)
Puccini: A Nyugat lánya - Házy Erzsébet és Ilosfalvy Róbert - fotó
Ramerrez áriája - Ilosfalvy Róbert - A nyugat lánya
Ramerrez áriája (III. felv.) – „Ch’ ella mi creda” – Ilosfalvy Róbert, km.: a Magyar Állami Operaház Zenekara, vezényel: Erdélyi Miklós - Hungaroton felvétel, olasz nyelven
Vinyl Album – Házy Erzsébet – operarészletek - Qualiton
Kat.sz.: LPX 11410
A1 La Bohème–Sì mi chiamano Mimì
A2 La Bohème–Donde lieta uscì
A3 Manon Lescaut–Sola perduta
A4 La fanciulla del West–Laggiú nel soledad
A5 Madama Butterfly–Con onor muore
A6 Mahagonny–Jenny's Songs and Blues (Act 1 and 2): Oh Shov [i.e. Show] Us the Way • Meine Herren
A7 Háry János–Örzse's Songs • Szegény vagyok • Hej két tikom
B1 Le nozze di Figaro–Cherubino's arias (Act 1 and 2): Non so più cosa son
B2 Le nozze di Figaro–Voi che sapete
B3 The Bartered Bride–Mashenka's Aria (Act 3): Our Dream of Love [Prodaná nevěsta. Ten lásky sen]
B4 Eugene Onegin–Tatiana's Letter Scene (Act 1) [Евгений Онегин. Письмо Татьяны]
B5 I pagliacci–Nedda's Aria (Act 1) • Qual fiamma.
Vezényel: Erdélyi Miklós
Km. a Magyar Állami Operaház Zenekara
A5 Szigeti László - tenor
A6 Állami Operaház Énekkarának Nőíkara.
Disc published ca. 1970.
Tegnap Nagy Ibolya műsorában, „Túl az Óperencián” – ismétlés a Dankó Rádióban, Házy Erzsébet szerepeiről, művészetéről és személyiségéről folyt a beszélgetés, majd Kemény Egon "Komáromi farsang" című daljátékából (Házy Erzsébet első daljátékfelvétele volt a Magyar Rádióban, 1957) hangzott fel két duett és Csokonai dala. A részleteket az Előzményekre kattintva olvashatjuk el.
Kapcs. 2119. sorszám
- Nógrádi Bányász, 1955-09-28 / 39. szám
"A plakát még nem minden"
Salgótarjáni Bányász Kultúrotthon vezetősége, amikor munkatervét készítette, nagy dologra határozta el magát: Meghívják vendégszereplésre az Operaház néhány tagját, hogy a salgótarjáni közönség is gyönyörködjön a fővárosi színészek vendégjátékában.
A szerződést megkötötték s a vendégek: Udvardy Tibor, Liszt-díjas, érdemes művész, Házy Erzsébet, VIT-díjas, Koltay Valéria, Domahidy László szeptember18-án el is jöttek. Csak éppen az volt a hiba, hogy alig volt kinek játszani.
Az igaz, hogy a kultúrotthon vezetősége tetszetős kivitelű plakátot készíttetett, melyet az előadás előtt 4 - 5 nappal láthattunk a falakon és hirdetőoszlopokon. De ez nem elég a jó előkészítéshez. Jobban kellett volna támaszkodni a városi híradóra, az üzemek, a hivatalok, különböző vállalatok kultúrfelelőseinek segítségére, mert hiányzott az alaposabb, nagyobb előkészítés. Kár érte.
Azok a vendégek, akik elmentek, nagyon jól szórakoztak, kellemesen töltötték a vasárnapot. A művészek nagy kedvvel játszottak s a jelenlévők bőséges tapssal jutalmazták szereplésüket.
E félig sikerült rendezésből a kultúrotthon vezetősége vonja le a megfelelő tanulságot. Nemcsak azért, mert az ilyen rendezvény rontja a kultúrotthon tekintélyét, hanem azért is, mert nem mindegy, hogyan használják fel azt az összeget, melyet államunk biztosít a kultúrotthonnak.
DALOK SZÁRNYÁN – BEMUTATJUK HÁZY ERZSÉBETET
A Bocskai Rádió Dalok szárnyán 2020. szeptember 6-i műsorában Házy Erzsébet művésznőt mutatta be Jártó Kocsis Emőke. (A rádió Facebook oldalán videokamerával is rögzített adásban.)
„Házy Erzsébet személyisége és zenei hagyatéka számottevőnek számít a zenei irodalomban. Hangját rádió-, televízió- és lemezfelvételek tucatjai őrzik meg az utókor számára mellyel örökre beírta magát a halhatatlan művészek könyvébe.”
Megjegyzésem: Azon túl, hogy örülök minden, Házy Erzsébet művészetével foglalkozó rádiós vagy televíziós megemlékező adásnak, nem tudok szó nélkül elmenni a mellett, amikor a szerkesztő-műsorvezető nem felkészült, ha felszínesen gondozza a témát. Nem tudom, a felolvasott szöveget (életrajzi adatokat is) honnan „kölcsönözte” Jártó Kocsis Emőke, amit sajnos igen pongyola megfogalmazásban „mondta fel”. Túl sematikus, elnagyolt pályaképet rajzolt fel, ráadásul tele pontatlanságokkal, téves adatokkal, nem beszélve a bejátszott videó-részletek technikai minőségéről: az énekhang és hozzá a kép zavarólag ható „anti” szinkronja, azaz: egymáshoz képest „elcsúszása”, fáziskésése miatt is bosszankodnom kellett. (Persze ha a YouTube-on is ilyen minőségben "élvezhetők" ezek a dalok, erről Jártó Kocsis Emőke nem tehet..)
Házy Erzsébet televíziós- és mozifilm-felvételeiből válogatva, részletek vannak a következő művekből:
- Ifj. Johann Strauss: A cigánybáró – Szaffi belépője (1962) - hangfelvétel: 1961 - a Rádió Dalszínháza
- Ifj. Johann Strauss: A denevér – Adél kacagódala (1965)
- Csajkovszkij: Anyegin – Tatjána levél-jelenete (magyar nyelven, 1960-as évek)
- Polgár Tibor: „Lásd, ezen az éjszakán” – Takács Éva dala (részlet Gertler Viktor Felfelé a lejtőn c. filmjéből – 1959)
- Lehár Ferenc: A víg özvegy
- Vilja-dal
- Szerelmi kettős: „Ajk az ajkon” (km. Bende Zsolt) - „Operett dióhéjban” - A víg özvegy 30 percbe zsugorított televíziós változata. Dramaturg: Bánki László. Rendező: Seregi László (MTV, 1976. január 10., 21:10)
- Kálmán Imre: A csárdáskirálynő – Szilvia és Edvin kettőse: „Emlékszel még” (km. Korondy György) (hangfelvétel: 1968 - Rádió Dalszínháza; a televíziós képfelvétel: 1970-es évek eleje)
HÁZY ERZSÉBET - Rádió-stúdiófelvétel
/MAGYAR RÁDIÓ/
Az M5 csatornán ma 13.50-től ismét láthatjuk a Felfelé a lejtőn című magyar mozifilmet (1959) – benne Házy Erzsébet játssza az egyik főszerepet.
két részlet a filmből – duett:
Polgár Tibor – Darvas Szilárd: Megszerettelek (Ráday Imre és Házy Erzsébet)
"Takács Éva" dala:
Házy Erzsébet – Lásd, ezen az éjszakán
Kapcs.: 5255. sorszám és előzményei
Lehár Ferenc: A mosoly országa
Az ismertetett Qualiton-hanglemezfelvétel lemezének (LP) képes borítója, a borító hátlapja és a korong borítója:
:format(jpeg):mode_rgb():quality(90)/discogs-images/R-6788024-1426629277-6228.jpeg.jpg)
Kapcs.: 5260. sorszám és előzményei
Lehár Ferenc: A mosoly országa
Az előbbiekben ismertetett teljes rádió-stúdiófelvétel nyomán az operett egyes részleteit a Magyar Hanglemezgyár - keresztmetszetszerűen - hanghordozókon is hozzáférhetővé tette (Qualiton és Hungaroton) - képes borítók:
LP-n:
Kazettán:
:format(jpeg):mode_rgb():quality(90)/discogs-images/R-12509096-1536677999-6703.jpeg.jpg)
CD-n - (Kossuth Kiadó Híres operettek-sorozatából, CD-melléklettel)
Lehár: A mosoly országa - A I. felvonás fináléja (HÁZY, SIMÁNDY)
Ludwig Herzer és dr. Fritz Löhner-Beda szövegét Harsányi Zsolt fordította magyarra.
Liza: Házy Erzsébet
Szu-Csong: Simándy József
Km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás)
A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1971. november 11., Kossuth Rádió 19.35 – 21.29
Lehár Ferenc: A mosoly országa - A II. felvonás fináléja (HÁZY, SIMÁNDY)
Ludwig Herzer és dr. Fritz Löhner- Beda szövegét Harsányi Zsolt fordította magyarra.
Liza: Házy Erzsébet
Szu-Csong: Simándy József
Km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás
A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1971. november 11., Kossuth Rádió 19.35 – 21.29
Megjegyzem: A rádiófelvételen a második finálé az operett 3. felvonásának vége. A felvételen Mi (Kalmár Magda) és Szu-Csong - kettejük - záró énekével teljes, ér véget a finálé és ezzel az operett.
Házy Erzsébet tizenhét évvel későbbi énekével is meghallgathatjuk ezt a nevezetes szerelmi kettőst Simándy József partnereként, az operett teljes rádiófelvételéről:
Lehár Ferenc: A mosoly országa - „Szívkettős”– II.
Szu-Csong és Liza kettőse, II. felv „- Lótuszvirág! Érted élek csupán! Senki másért! / Szív, hogyan tudsz így tele lenni, mondd? Hogyan fér beléd ennyi vágy és tűz. És ennyi láz? Ennyi édes gond? Hogyan zenghet száz mély melódiát egy szívdobbanás? /- Szív, hol veszed a vágyak viharát, könnyek tengerét, mosolyok aranyló sugarát? /-Hogy lehet a láz, mely megbabonáz../- .ilyen édes vágy, ilyen lágy?...” (Házy Erzsébet és Simándy József, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás)
A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1971. november 11., Kossuth Rádió 19.35 – 21.29
Hungaroton - részletek
Lehár Ferenc: A mosoly országa - „Szívkettős”– I.
Ludwig Herzer és dr. Fritz Löhner-Beda szövegét Harsányi Zsolt fordította magyarra.
Részlet:
Szu-Csong és Liza kettőse, II. felv „- Lótuszvirág! Érted élek csupán! Senki másért! / Szív, hogyan tudsz így tele lenni, mondd? Hogyan fér beléd ennyi vágy és tűz. És ennyi láz? Ennyi édes gond? Hogyan zenghet száz mély melódiát egy szívdobbanás? /- Szív, hol veszed a vágyak viharát, könnyek tengerét, mosolyok aranyló sugarát? /-Hogy lehet a láz, mely megbabonáz../- .ilyen édes vágy, ilyen lágy?...” (Házy Erzsébet és Kishegyi Árpád, km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Kulka János)
Rádiófelvétel bemutatója: 1954
Hanglemezen, LP 6501; megjelenés: 1956. 12.12.
Lehár Ferenc: A mosoly országa - Teakettős
Ludwig Herzer és dr. Fritz Löhner- Beda szövegét Harsányi Zsolt fordította magyarra.
„- Igyék velem egy csésze illatos teát... Csak ketten, senki más, van ebben /- Az álmot és a teát is szívből köszönöm, nekem itt mind a kettő igen nagy öröm!... Illatos a mi teánk, illatfelleg száll le reánk. /-Táncolni kezd a vér, a hangulat kacér. /- Kedves varázs! Kettesben teázni, jó ez nem vitás, ha nincsen senki más!...”
Liza: Házy Erzsébet
Szu-Csong: Simándy József
Km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás
A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1971. november 11., Kossuth Rádió 19.35 – 21.29
Hungaroton - részletek
Lehár Ferenc: A mosoly ország – Zig-zig-duett (HÁZY, BENDE)
Mi és Guszti/Feri kettőse, II.I felv. (Házy Erzsébet és Bende Zsolt, km. a Fővárosi Operettszínház Zenekara, vezényel: Bródy Tamás
Ludwig Herzer és dr. Fritz Löhner- Beda szövegét Harsányi Zsolt fordította magyarra.
Zig-Zig-duett („Fehér virág”)
Mi:
Zig-Zig-Zig-Zig-Zig-Zig-Zig
Zig-Zig-Zig-Zig-Zig-Zig-Zig….
Guszti/Feri:
Fehér virág, kacér virág,
Idegen mezőkön termettél,
Fehér virág, kacér virág,
Miért hogy muskátli nem lettél?
Miért is nem lehet, hogy kalapomhoz tűzzelek?!
Miért is nem lehet, hogy pántlikába fűzzelek?!
Fehér virág, kacér virág,
De kár hogy nem otthon termettél!
Mi:
Piros virág, tilos világ,
Idegen mezőkön termettél.
Piros virág, tilos világ,
De kár hogy virágom nem lettél?!
Guszti/Feri:
Miért is nem lehet, hogy kalapomhoz tűzzelek?!
Miért is nem lehet, hogy pántlikába fűzzelek?!
Együtt:
Fehér/Piros virág, kacér virág/tilos világ,
De kár hogy nem otthon termettél!
- részletek, Qualiton, LPX 6541
(1963)
Lehár Ferenc: A mosoly ország - Ne félj, ne félj bolond szívem (HÁZY, BENDE)
Mi és Guszti kettőse, II. felv. (Házy Erzsébet és Bende Zsolt, km. a Fővárosi Operettszínház Zenekara, vezényel: Bródy Tamás
- részletek, Qualiton, LPX 6541
(1963)
Ludwig Herzer és dr. Fritz Löhner- Beda szövegét Harsányi Zsolt fordította magyarra.
Guszti/Feri:
Nem formált a jó Isten ezerféle fajt,
Csak az emberek csinálták a fajok között bajt,
Ezért mi most, kis angyalom, búsulhatunk majd.
Mi:
Nem értik meg egymást a különféle nép,
Guszti/Feri:
kiket, bizony, ezer szokás ezer felé tép.
Mi:
Ámde míg a fajták, tarka harcra hív,
Megmaradt egyformán mindenütt a szív.
Guszti/Feri:
Ne félj, ne félj bolond szívem,
Úgyis tudod már,
Hogy egy nagyon csinos leány
Csakis terád vár.
Világosan beszél a tény,
A sok beszéd kár.
Mert ahol van egy leány meg egy legény,
Az egy pár.
Mi:
Ne félj, ne félj bolond szívem,
Úgyis tudod már,
Hogy egy nagyon csinos legény
Csakis terád vár.
Világosan beszél a tény,
A sok beszéd kár.
Mert ahol van egy leány meg egy legény,
Az egy pár.
[...]
Lehár Ferenc: A mosoly országa -Mi dala, II. felv. (Házy Erzsébet)
Ludwig Herzer és dr. Fritz Löhner- Beda szövegét Harsányi Zsolt fordította magyarra.
„Engedjék meg hát a nőnek, éljen ember módra végre, legyen okos és kecses teremtés… szívem bánatos, mert a flört tilos…. ezzel szemben nincs megoldás, és még mennyi báj, titkolnunk muszáj. Társadalmi helyzetünkkel még egy csók is titokban jöhet, ám a nő csak stoppolásra jó. Persze mindig otthon ülni, évenként egy bébit szülni, tűrhetetlen szituáció! Szenved sok-sok asszony és leány el nem csókolt csókkal, jaj, de kár!
Unjuk most már ezt a dolgot, csókot kérünk, csókot, csókot! Ezért sír most asszony-millió…/… otthon várni férjuramra, ó a férfi undok náció. Hát már semmi sincs a nőnek, még csak meg sem csaljuk őket? Tűrhetetlen szituáció! Szenved így az asszony és leány, el nem csókolt csókkal, jaj, de kár! Unjuk most már ezt a dolgot, csókot kérünk, csókot, csókot! Ezért sír most asszony-millió!”
A mosoly országa - részletek, Qualiton, LPX 6541
(1963)
Szereplők:
Líza - Orosz Júlia,
Mi - Házy Erzsébet,
Szu-Csong - Udvardy Tibor,
Guszti/ Hatfaludy Feri - Bende Zsolt
Km. a Fővárosi Operettszínház Énekkara és Zenekara, vezényel: Bródy Tamás
Ma és tegnap Házy Erzsébet rádiós operettfelvételei közül hallottunk ismét két bejátszott részletet a Dankó Rádió Az a szép című műsorában:
- Ifj. Johann Strauss - Karl Haffner - Richard Genée – Fischer Sándor: A denevér
- Eisenstein – Rosalinda duettje - „Órakettős”, II. felv.: „- Ez az ízlés, ez a szellem, ez a termet ritka kellem, ó, a láb itt csókra csábít…/ El ne szállj, te lelkem álma, te csábító szirén, vedd a maszkodat le drága, hogy az arcod lássam én…/ - Régi baj, csak néha érzem, gyorsan elmúlik ma már, gyorsabb most az érverésem, mint ahogy az óra jár/ - Itt az óra, nézzük meg…” (Házy Erzsébet és Szőnyi Ferenc, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Lehel György) - A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1963. december 25., Kossuth Rádió, 19.05 – 22.00
- Fényes Szabolcs - Békeffi István - Kellér Dezső: Szombat délután
- Hármas: „Jaj, nem lehet szerelem nélkül élni, hogy mért, el sem tudom mesélni. Úgy kell az a szívdobogás, oly jó az álmodozás. Egy titkon csattant csók, azt követi sok más. Jaj, nem lehet csak a csodára várni, meg kell az igazit találni. Pont őt, akit keresek rég, ki tele van széppel, jóval… szóval, - a nekem valót...” (Petress Zsuzsa, Házy Erzsébet és Maleczky Oszkár, km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Gyulai Gaál Ferenc) - részletek, 1956
Jó ötlet. Talán olvassa a fórumot ő is...
