az MTV stúdiója, középen Házy Erzsébet operaénekes és Békés András
rendező.
/Fortepan, 1976/
Kapcs.: 5405., 5358. sorszámok
Farkas Ferenc – Dékány András: Csínom Palkó – Rádiódaljáték teljes stúdiófelvétele!
(1:45:07) a YouTube-on már elérhető.
Az adatbázisomból néhány információt megosztok erről a csodaszép daljáték rádiófelvételéről, a kor nagyszerű operaénekes-generációjának avatott képviselőivel rögzített dalszámokról is:
Farkas Ferenc Dékány András szövegére komponált Csínom Palkó című daljátékát a rádió megrendelésére készítette, melynek 1949-ben volt a bemutatója; e rádiófelvétel átdolgozása után, 1951. február 22-én mutatta be a Városi Színház - a mai Erkel Színház - az átdolgozott művet.
A daljáték második, teljes stúdiófelvételére a Rádióban 1962. december 17-én került sor, ugyancsak Lehel György karmester zenei irányításával. Az elkészült felvételt a Rádió Dalszínháza először 1963. május 1-jén sugározta:
Farkas Ferenc – Dékány András: Csínom Palkó
3 felvonásos daljáték
Vezényel: Lehel György
Km.: az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara (Karigazgató: Vajda Cecília)
Zenei rendező: Ruitner Sándor
Rendező: Mikó András
Szereposztás:
Csínom Palkó – Simándy József
Csínom Jankó – Palócz László
Balogh Ádám, kapitány – Melis György
Zsuzsika – Gyurkovics Mária
Rosta Márton – Szabó Ernő
Éduska, a leánya – Házy Erzsébet
Tyukodi, a strázsamester – Domahidy László
Förgeteg, betyár – Radnay György
Örzse – Komlóssy Erzsébet
Kati – Andor Éva
Koháry gróf – Deák Sándor
Koháry grófné – Neményi Lili
Tájékoztatásul ideírom a stúdiófelvételen található főbb betétszámok megnevezését és előadóit:
- Előjáték és Förgeteg dala (Radnay György)
- Csínom Palkó és Csínom Jankó kettőse: „Jöttünk Edelényből” (Simándy József, Palócz László)
- Kati és Jankó kettőse: „Katinkám, ide gyere!..../Elmondom szemedbe, szívem szerint szeretlek, szemérmes virágom…./Kis Dunaág, nagy Dunaág….” (Andor Éva, Palócz László)
- Palkó és „Tyukodi kettőse: „Te vagy a legény!...” (Simándy József, Domahidy László, énekkar)
- Palkó és Jankó dala (Simándy József, Palócz László)
- Balogh Ádám dala: „Ahol te jársz” (Melis György)
- Örzse dala: „Tányér, bogrács, fakanál, puha ágy és pörkölt-libamáj, ez az asszonynak, ez az asszonynak a dolga; éles kard és buzogány, kanóc, puska és kacagány, ez a férfiaknak, ez a férfiaknak gondja…/ De ha szól a harci riadó…” (Komlóssy Erzsébet, énekkar)
- Jelenet, Éduska és Rosta kettőse, I. felv.: „Jó estét, jó estét, áldás erő békesség” (Házy Erzsébet, Szabó Ernő, énekkar; próza: Radnay György)
- Prózai jelenet, I. felv.: „Mézeskalács, abból ugyan mi nem kérünk” – próza: (Házy Erzsébet, Radnay György, Szabó Ernő)
- Zsuzsika dala: „Sírva írt levelem” (Gyurkovics Mária)
- Jelenet és Palkó dala, I. felv.: „Jaj, ez a sok kacat”; „Elrepült a szép madárka, messze repültˇ - Próza (Ének és próza: Simándy József, km. Házy Erzsébet).
- Éduska és Palkó kettőse, I. felv.: „Éduska, te volnál”; „jójszakát kis leány, a nevem Csínom Palkó” (Házy Erzsébet, Simándy József – ének és próza)
- I. felvonás fináléja (Házy Erzsébet, Szabó Ernő, Domahidy László, Melis György, Simándy József, Palócz László, énekkar)
- Palkó dala: „Elrepült a szép madárka, merre repül?ˇ (Simándy József)
- Zsuzsika, Éduska és Rosta jelenete, II. felv.: „Hát itt fogunk mulatni”; „Olvasd: sírva írom levelem” (Próza, ének: Gyurkovics Mária, Házy Erzsébet)
- Zsuzsika és Balogh Ádám kettőse a II. felvonásból: „Hűséges szívemmel” (Gyurkovics Mária, Melis György)
- Zsuzsika és Éduska jelenete, II. felv.: „Ennyire szereted?”; „Hé, emberek, jó egészséget, itt volnánk” (Próza és ének: Gyurkovics Mária, Házy Erzsébet, Simándy József, Melis György)
- Éduska és Balogh Ádám jelenete, III. felv.: „Kapitány uram, szolgálatára” (Próza és ének: Házy Erzsébet, Melis György)
- Jelenet, III.felv. (Házy Erzsébet, Simándy József, Melis György, Domahidy József)
- Koháry grófné és Rosta Márton kettőse: „Ein, zwei, drei, ein, három a tánc…” (Neményi Lili, Szabó Ernő)
- Prózai jelenet és a III. felv. fináléja: „Ide hozzám! Nézzétek, Tyukodi a bakon!....Jól verekedtetek! Az új rangot megérdemlitek!...Csínom Palkó, Csínom Jankó, csontos karabélyom…” ( próza és ének: Házy Erzsébet, Andor Éva, Komlóssy Erzsébet, Gyurkovics Mária, Simándy József, Palócz László, Melis György, Domahidy László, Szabó Ernő, énekkar)
Magyar Katolikus Rádió – „Zenei barangolás”
„Operaelőadások Budapesten a II.
világháborút követő évtizedben (1945 – 1955)” (a Rádió havonta jelentkező
operatörténeti sorozata)
Szerkesztő-műsorvezető:
Boros Attila
A 2023. december 10-én elhangzott műsorban Házy Erzsébet szopránja is felcsendül a Figaro házassága és a Bohémélet c. operákból. Házy énekfelvételei az időskálán 38:10 perctől hallgathatók vissza: itt
Mozart:
Figaró házassága
– Cherubin áriája - „Csak szerelemről
álmodom” (Házy Erzsébet - élő felvétel, 1954)
Puccini:
Bohémélet
- részletek (a Magyar Állami Operaház
Zenekarát Erdélyi Miklós vezényli) – Hungaroton, 1970
– Rodolphe áriája, I. felv. (Ilosfaly Róbert)
– Mimi áriája, I. felv. (Házy Erzsébet)
– Jelenet, Mimi és Rodolphe szerelmi kettőse (az I. felv. zárójelenete) (Házy Erzsébet,
Ilosfalvy
Róbert, km. Melis György, Várhelyi Endre)
– Rodolphe és Marcel kettőse, III. felv. (Ilosfalvy
Róbert, Melis György)
Az Operaház Vörös Szalonjában szeptemberi évadkezdés óta Melis György 100 arca címmel fotókiállítás látható, amely szerepein keresztül megidézi a legendás magyar operaénekesünk hosszantartó, nagyszerű pályafutását. A művész születésének 100. évfordulója alkalmából a nagy magyar bariton ezer arcából száz portrét idéz meg a Karczag Márton kurátor által jegyzett kiállítás.
Nem állhatom meg, hogy ne hivatkozzam itt arra az egy fotóra - jelenetkép -, melyen Házy Erzsébetet (Nedda) látjuk Melis György (Tonio) „párjaként” a Bajazzók egyik 1967-es előadásán az Erkel Színház színpadán.
A fotókiállítás látogatható az operaházi előadások szünetében.
Érdekes, hogy a televíziós felvételen Házy Erzsébet a Vilja-dalt kóruskíséret nélkül adja elő - míg a lemezen és a rádiófelvételén is az előírt énekkar persze szerepel mindkét vers ismételt refrénjében.
Lehár Ferenc: A víg özvegy
/Die Lustige Witwe, 1905/
Operett három felvonásban
Szövegét André Meilhac
Attasé című darabja alapján Victor Léon és Leo Stein írták, a
magyar dalszövegek Mérei
Adolf munkája.
I. Házy Erzsébet hanglemezen énekel A víg özvegy keresztmetszet felvételén (1959)
Katalógusszám: HLP OK 6516 - QUALITON; Kiadási év: 1960
– Keresztmetszet.
Glavari Hanna: Házy
Erzsébet; Mirko Zéta: Maleczky
Oszkár; Valencienne: Koltay Valéria;
Danilo: Udvardy Tibor; Camille de
Rosillon: Kövecses Béla; Vicomte
Cascada: Kenéz Ernő; Rauol de St.
Brioche: Rajna András; Kromov: Palócz László; Bogdanovics: Göndöcs József; Prisics: Kerekes Gábor; Nyegus: Kishegyi Árpád
Km. a Magyar Állami Operaház Ének- és Zenekara, vezényel: Kerekes János
Vilja-dal - Házy Erzsébet (I. szövegváltozat - hanglemezfelvételen)
Ez a Vilja-dal rajta szerepel a „HÁZY ERZSÉBET - operettrészletek” lemezen is: Qualiton - LPX 16573 (1968)
Hanna: Hol égbe nyúlva zord a bérc, ott él egy lány, egy rossz lidérc. A neve Vilja, csoda szép, van nóta róla, szól ekképp:
1. vers: Ott élt a lidérc az erdők rejtekén,
meglátta egy jámbor, egy ifjú legény. Csak nézte, csak nézte, és úgy megörül, és lángokat érez a szíve körül. Megdidergett, láz veré, már lelke a rossz szellemé. Sóvárgón sóhajtott a lány felé: Vilja, óh, Vilja, te szép és csodás, légy az enyém, soha el ne bocsáss. Vilja egy csókod a sírba temet, néked adom éltemet!...
2. vers:
És szólt a lidérc: a tiéd leszek én, - ölelte mohón, lobogón a legény. A földi
leánynak a csókja hamis, lidércnek a csókja forrón zamatos. Megdidergett, láz veré, már lelke a rossz szellemé. És végsőt sóhajtott a lány
felé: Vilja, óh, Vilja, te szép és csodás, légy az enyém, soha el ne bocsáss! Vilja
egy csókod a sírba temet, néked adom
éltemet!... Néked adom éltemet!
Megjegyzem e dalszöveg alternatív verziója:
Hanna: Ha győzi még a
társaság, Elmondanék egy balladát A tündérlányról, aki szép S Viljának hívja őt
a nép. 1. vers: Ott élt a lidérc az
erdők rejtekén, Meglátta egy jámbor, egy ifjú legény, Csak nézte, csak nézte és
úgy megörült, Hogy lángolást érzett a szíve körül. Megdidergett, láz veré, Már
lelke a rossz szellemé, Sóvárgón sóhajtott a lány felé: Vilja, óh Vilja, te
szép és csodás, Légy az enyém, soha el ne bocsáss. Üdvözít csókod vagy sírba
temet, Néked adom éltemet. Énekkar:
Vilja, óh Vilja, te szép és csodás, Légy az enyém, soha el ne bocsáss. Énekkar és Hanna: Vilja, a csókod a
sírba temet Néked adom éltemet. 2. vers:
Így szólt a lidérc: a tiéd leszek én, S ölelte mohón, lobogón a legényt. A
földi leányoknak csókja fagyos, Lidércnek e csókja forró, zamatos.
Megdidergett, láz veré, Már lelke a rossz szellemé, Sóvárgón sóhajtott a lány
felé: Vilja, óh Vilja, te szép és csodás, Légy az enyém, soha el ne bocsáss.
Üdvözít csókod vagy sírba temet, Néked adom éltemet. Énekkar: Vilja, óh Vilja, te szép és csodás, Légy az enyém, soha el
ne bocsáss. Énekkar és Hanna: Vilja,
a csókod a sírba temet Néked adom éltemet.
II.
Házy Erzsébet A víg
özvegy teljes rádiófelvételén énekel (1962)
A Rádió Dalszínházának bemutatója -
teljes felvétel: 1962. december 8., Kossuth Rádió, 18.55 - 21.27
Rádióra átdolgozta: Kristóf Károly
Vezényel: Sebestyén András
Km.: az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara (karigazgató: Vajda Cecília)
Zenei rendező: Ruitner Sándor
Rendező: Rácz György
Szereplők: Házy
Erzsébet, Udvardy Tibor /Zenthe Ferenc/, Koltay Valéria /Kállay Ilona/,
Kövecses Béla /Kaló Flórián/, Palcsó Sándor /Rajz János/, Kishegyi Árpád /Lázár Gedeon/, Külkey
László /Petrik József/, Nádas Tibor, Bilicsi Tivadar, továbbá: Nagy István,
Korompay Vali, Szoó György, Magda Gabi, Balázs István
Vilja-dal - Házy Erzsébet (III. szövegváltozat - rádiófelvételen)
Kapcs. 5166. sorszám
Poldini Ede: Farsangi
lakodalom -
1958. május 4. – Operaház
(MTI Fotó: Horváth Tamás)
Forrás:
ATEMPO.sk - „Sárdy János népszerű tenor, színész emlékére” (2023. július 27.)
Kapcs: 5284., 5283. és 5377., 5371. sorszámok
Házy Erzsébet archív, fiatalkori televíziós operettfelvételéről – Fekete-fehér filmen részlet (1960-as évek eleje, MTV):
„Régi hagyomány, hogy bátor jó
vitézek laktak hajdanán a várban odafent.... Örömre vagy gyászra, messzi
híradásra, meghúzták az ősi vén harangokat...Bim-bam, bim-bam,
bim-bam...”
Les cloches de Corneville (1877) - háromfelvonásos operett („opera comique”)
Librettó: Charles Gabet azonos című színdarabja nyomán Louis-Francois Clairville (eredeti nevén: Nicolaie, 1811-1879) és Charles Gabet
A film ének-zenei hanganyaga az alábbi
rádiófelvételről való:
Robert Planquette: A
corneville-i harangok
(keresztmetszet, 1960. január 13., Petőfi Rádió, 20:30 – 21.45 ) – A
Rádió Dalszínházának bemutatója
Vezényel: Erdélyi Miklós - Házy Erzsébet, Zentay Anna, Bartha Alfonz, Radnay György, Maleczky Oszkár, Rátonyi Róbert, km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara.
Zenei rendező: Fejes Cecília. Rendező: Solymosi Ottó.
Albert István összekötő
szövegét Temessy Hédi és Kálmán György mondja el.
Megemlítem, hogy Házy
Erzsébet Germaine énekszólamát újra hangszalagra énekelte fel tizenegy évvel később,
már az operett teljes rádiófelvételén!
Rádió Dalszínháza teljes felvétele, magyar nyelven
A Rádió Dalszínházának bemutatója:
1971. december 20., Kossuth Rádió, 19.51 – 22.00
Magyar szöveg: Innocent Vincze
Ernő
Vezényel: Breitner Tamás
Km.: az MRT Énekkara (Karigazgató: Sapszon Ferenc) és Szimfonikus Zenekara
Zenei rendező: Balassa Sándor
Rendező: Cserés Miklós dr.
Szerkesztő: Bitó Pál
Szereposztás:
Gaspard, a kastély gondnoka „Gáspár apó” – Várhelyi Endre (Balázs Samu)
Germaine, Gaspard unokahúga – Házy
Erzsébet
Serpolette, Gaspard szolgálólánya – Kalmár
Magda (Lehoczky
Zsuzsa)
Henri de Corneville márki – Melis
György (Sinkovits
Imre)
Jean Grenicheux, parasztlegény – Korondy
György (Zenthe
Ferenc)
A bíró – Sólyom Nagy Sándor (Kovács Károly)
Kormányos – Szirmay Jenő
Matróz – Hága József
Vásárbiztos – Michels
János (Galgóczy
Imre)
Corneville-i lányok – Arányi
Adrienne, Barlay Vali, Encsi Katalin,
Hódy Gitta, Kéry Edit, Mátrai
Zsuzsa, Létay Klári, Takács Judit,
Szatmári Liza, Zsombor Klára
„-... milyen egy férfi? De gyanakszom, a lány
szívét megérti. Mert ahogy szól és válaszol, valóban oly könnyelmű... hogy
joggal sérti meg,/- De így a helyzet roppant kényes. Egyebet én sem mondhatok. Titok!...
- Egy ilyen leány szemérmes, akiről én még sosem álmodom... Nos, megértem: a
hagyomány! Erről kérdem, ha meg nem sértem! Mit mond egy lány?... - Szép
hableány, te is várod-várod, meglásd, elindulsz majd egy szép úton.
Felfedezed őt! Jó a hagyomány! S jó az is … Grenischeux a párod!...”
Koppány Zsolt: Morbusz és hungarikum
Esszék (2004-2006)
Napkút Kiadó. Budapest, 2007
„Az örömhír mögötti dráma”
HÁZY ERZSÉBET
nekem is maga volt a nagybetűs nő.
A kisfiúnak, aki álmodozott. Te jóisten! Ha ilyen nő lett volna a nevelőanyám!
És persze hittem a felnőtti szónak, néztem a fekete-fehéren hunyorgó
tévéképernyőn a démont, az angyalt, hallgattam csillogó áriáit, amelyekből nem
értettem semmit, dallamosabb volt nekem a Táncdalfesztivál valahány nótája, de
ilyen cicaarcot, ilyen szőkeséget, ilyen tüzet nem láttam akkor sem, és azóta
végképp. Aztán ledarált az idő, bejáratos lettem az Operaház klubjába, ahol egy
pici nőt láttam szemüvegben, arcot árnyékoló sapkában, és valaki odasúgta. - Ez
a Házy. - Hát persze! Micsoda agyalágyult. Hát hogyan lehetne ez a nő Házy
Erzsébet? A XX. század legautentikusabb Manonja? Aki elé maga Puccini térdelt
volna le, és kereste volna apró kezét, hogy megcsókolhassa. Aki képes lett
volna abbahagyni egyetlen elítélendő tevékenységét, csónakból történő
kacsavadászatát. Ez a nagy szívember, az operairodalom legtündökletesebb
áriáinak költője. Biztos. Hogy ilyennek képzelte Manont, mint amilyen volt Házy
Erzsébet. Akit még ma is az idétlen pletykák tartanak életben. Az 1982-ben
meghaltat. Nem arcai, nem szerepformálása, nagy színésznősége, zsenialitása.
Nem. Mert ezt az országot mindig a botrányok érdekelték. A nagy művészet soha.
Mintha olyan természetes lenne a nagy művészet. De a botrány! Krisztus óta
tudjuk, hogy a botrány szükségszerű, de jaj a botrányokozónak! Jaj is volt
Házynak! Bara Margitnak! És aki még csak nem is volt botrányos, a Sárigyöp írója,
a felejthetetlen Horváth Teri. Egyikük sem a Nemzet Színésze.
Bármilyen fájdalmas is kimondanunk, Házy Erzsébet időben halt meg. Kit
érdekelne ma az öregedő díva? Ki foglalkozott Osváth Júliával? Takács Paulával?
Velemkorú híres operaénekesnő odasúgja: - A mai zeneművészetisek azt se tudják,
ki volt Házy Erzsébet! - Hát így vagyunk. Nemzet, emlékezet nélkül. Még ország
sem. Nemhogy nemzet. És akkor, ott az Opera Klubban. Házy volt, csak az arcának
nemes vonásai emlékeztettek, hogy róla beszéltek a tántik és a nagybácsik
kanalazván a húslevest. Házy, talán utoljára, ott csattant föl, amikor fiatal
kolleginájához? vagy egy balerinához? szólt, kíméletlenül és hangosan, akár egy
olasz kofaasszony. De mégse úgy, hanem ahogy a grófnő szól tébláboló férjéhez.
Házy persze tegezte az ifjú hölgyet. - Ha odatetted volna a seggedet, aranyom, akkor
most nem itt tartanál! - Piruló arcok. Döbbenet. És nagyon kevés, bólogató fej.
Mert ő soha nem tette oda. Legföljebb szerelemből. Szerepért
azonban? Akkor inkább a vég. Mely le is csapott rá két hónapon belül. Májának
teljes szétesése. Persze. Az alkohol is. A pszichés nyomás. Az öregedés
beauvoir-i kínja. Pedig ötvenkét év középkorúság. Nem úgy persze egy nőnél. De
ott is! Akár. Szemes Mari még ott, a Szent Margit Kórházban is, halála előtt
is, kívánatos nő volt! Pedig vesebaja bokát duzzasztott. És ötvenhat éves volt,
amikor magunkra hagyott bennünket. A Házy Erzsébet-jelenség teljesen más.
Egyedisége Blaha Lujzához, Honthyhoz, Fedák Sárihoz mérhető. És kedvencéhez,
Mária Callaséhoz. Be a kazetta a videóba. Archív film. London. Covent Garden. A
rendező Franco Zeffirelli. Puccini Toscája. Jobbról fénysáv zuhan a
színpadra. Scarpia Tito Gobbi. Szerelemért minden: árulás, gyilkosság,
öngyilkosság. Ott: Callas. Aki zseniális színésszé ért egy másik halhatatlan
olasz filmes kezei közt. Luchino Visconti varázslata. Hát ilyen volt Házy
Erzsébet is. Fiatalon haltak mindketten. Hangjukat ítéljék meg az abszolút
hallásúak. A zenetörténészek. Jelenségük azonban egyedi, megismételhetetlen.
Callas nem volt szép nő. Házy gyönyörű volt. De egyiküknél sem az arc határozta
meg a jelenlét irgalmatlan súlyát. Persze: a botrányok is. A féligazságok. Ki
volt a férfi az életükben. Minden, ami nem lényeges. És alig
valami a lényegből. Házy nem vacakolt. Benne szimbiózisban élt a nyerseség, a
szókimondás, a lírai attitűd, a krisztusi alázat. És mennyire érvényes rá is
Márai megjegyzése gróf Lev Nyikolájevics Tolsztojról: "A zseni nem éppen
nyájas jelenség; különösen házi használatra nem az. (...) Védelme, mellyel az
utókor elé áll, két szó mindössze, de ez a két szó megsemmisítő: Tolsztoj
volt." Hát így valahogy Házy Erzsébet is. Tizedannyi bűnnel. Húsz évvel
halála után megjelent egy könyv. Vékony. Tele képekkel. 2002-ben megtört a
mesterséges hallgatás. A szerző: I. Horváth Ágnes. Vajon egy négygyermekes anya
miért adja írásra a fejét? Több könyve is megjelent. Talán ezért: nem olyan,
mint a legtöbb nagycsaládos anya. Más. Több? Kevesebb? Talán ki akarja mondani
fájdalmát. És örömeit. Meg is teszi. Hobbiíró mondhatnánk. Annál azért több.
Hogy "látva lássák". Mert van mit mondania. Nem neki lett volna
kötelessége. Hogy írjon Házyról. Talán az Operaháznak. Valamelyik kiadóval
összefogva. De nem. Varasdy Frigyesné, aki civil nevével jön elő, amikor
"civilben" van, éppen civil kurázsiból vizsgázott jelesre. Nem
középiskolás fokon! Saját pénzét sem kímélve estet rendezett 2003. december
9-én a Rátkai Klubban. Bensőséges estet. Oldalán Domahidy Andrással.
Sztorizással. Emlékezésekkel. Ki is volt Házy. Alig egy esztendő múltán az
Operaház oldalában, a művészbejáró előtti hatalmas ajtó mögött mintha kriptába
lépnénk. A falakon emlékek régi nagyokról. 2004. november 19-én, Erzsébet
napján megszervezte, hogy Molnár Péter Salamon Házyról készített reliefjét
számos közönség előtt leleplezzék. Petrovics Emil emelkedett hangú beszéde. Aki
kiemeli Varasdy Frigyesné érdemeit. Hogy nemcsak az állam. De valaki a saját
pénzéből! Legyen hát követendő példa. Nem lesz. Ahhoz olyan rajongó kell, mint
Varasdy Frigyesné, aki valaha az Operaházban statisztált. És az író I. Horváth
Ágnes. Nem a tapadó, levakarhatatlan rajongó ő, hanem a nemes. Aki tenni akar.
És tesz is. Tűzön-vízen keresztül. Aki leírja könyvében, hogy "Valamikor
kislány koromban így képzeltem el a mesebeli tündéreket. Ilyen virágszirom
arccal, ilyen sugárzó szőkén, ilyen csilingelő hanggal. És egyszer csak ott
állt előttem élő valóságában az Operaház színpadán... a gyönyörű Manon, a
szende Mimi, a vágyódó Salome, a bűbájos Cherubin, a légies Melisande, és így
tovább. Megannyi csodálatos szerep megtestesítője: Házy Erzsébet. A rajongója
lettem..." Hát valahogy így. Az utolsó est, Házy-emlékezés a Fészek
Művészklubban volt idén, január 14-én. És kiderült, Szokolay Sándor
világhírű Vérnász című zenedrámájában is magasan szárnyalt
Házy Erzsébet. A szerző személyesen tisztelte meg jelenlétével az estet, és
elmesélte, miket mondott szerepére Házy. A klasszikusokhoz szokott énekes. Nagy
derültséget keltve. És mégis. Egyik legnagyobb szerepévé érett. I. Horváth
Ágnes könyve immár a második, bővített kiadását érte meg. Ott a helye minden
könyvespolcon. Olyan helyeken, olyan szívekben, ahol a föltámadás nem is olyan
nagy csoda. A mindennapok isteni velejárója.
Felkerült a YouTube-ra két Lehár-operett egy-egy részlete is Házy Erzsébet ihletett, szép tolmácsolásában -
viszonylag kései rádiófelvételéről valók (a legutolsó operettfelvétele két
évvel később Offenbach Kékszakáll c. dalművének Clementina királyné szerepe
volt a rádió stúdiójában):
Lehár Ferenc - Kulinyi Ernő: Paganini – „Szép álom, szállj a szívembe”– Házy Erzsébet
Maria Anna-Elisa dala: „Csak nem lesz már hozzám az élet oly kegyetlen
és csalárd....A boldogság
nékem is szent jogom, a szerelmem
engedni nem fogom, nem térít el utamból száz veszély, mert e szív, érte él.
/Szép álom, szállj a szívembe, szent égi tűz! Szép
álom, utánad vágyom, ó, el ne űzz! Légy üdvöm vagy átkom, még csók ég a
szánkon, a szív mindent felejt, könnyet sem ejt.…” (Házy Erzsébet, km. a Magyar Állami
Operaház Zenekara, vezényel: Bródy Tamás)
Lehár Ferenc – Gábor Andor: Luxemburg grófja – Angèle belépője – Házy Erzsébet
Angèle
dala: „Vőlegényre várok én, kit nem ismerek, ki
házasságot köt velem, látnom sosem lehet.../Boldogság, ki tudja, mi a
boldogság, aki nem volt szerelmes még…”
Házy Erzsébet 1976-ban
a Magyar Állami Operaház Zenekarával, Bródy Tamás vezényletével, hat
operettdalt énekelt fel a rádióban stúdiószalagra.
Ezek a többségében ritkán hallható operettmelódiák Házy szopránjával először a Bemutatjuk új felvételünket című
rádióműsorban kerültek adásba (1976. december 26., Petőfi Rádió,15.44 –
16.06 óra):
1. Planquette: Rip van Winkle - Levél-ária – Alice-dala
2. Csajkovszkij - Klein: A diadalmas asszony – Mártha /a későbbi Katalin cárnő/
románca
3. Oscar Straus: Búcsúkeringő – Rózsadal (a II. felvonásban énekli Vera
Lisaweta Opalinski grófnő)
4. Lehár: Hercegkisasszony - Mary-Ann dala + Közzene
5. Lehár: Paganini – Maria
Anna-Elisa dala: „Szép
álom, szállj a szívembe”
6. Lehár: Luxemburg grófja - Angèle belépője: „… Boldogság, ki tudja, mi a boldogság, aki nem
volt szerelmes még…”
Néhány napja került fel a YouTube-ra Házy Erzsébet és Melis György kettőse a Viktóriából, egy szép részlet, ami az utóbbi tíz évben rendszeresen felhangzik a Dankó Rádió operett-adásaiban.
Km. a Harmónia Vokál és a Magyar Rádió Esztrádzenekara, vezényel: Bródy Tamás
Viktória és Koltay kettőse – dalszöveg:
„- Kérem, maradjon szép emlékem, vonuljon vissza kérem, csendben, szépen.
- Kérem, ha kéri, megígérem, de érzem, túl nem élem, nékem végem.
Refrén: - Nem történt semmi, csak elválunk csendben, good night, good night, good night.
- Így kellett lenni, majd elfelejt engem, good night, good night, good night.
- A vérző szív bár sok fájdalmat rejt, ma könnyet ejt, holnap felejt.
- Nem történt semmi, csak elválunk csendben, good night, good night, good night. Mért nem hullat egy könnyet értem, úgy hittem, úgy reméltem, bús lesz értem.
- Hát csak azért, hátha látnak, legyünk nagyon vidámak, erre kérem.
Refrén: - Nem történt semmi, csak elválunk csendben… stb.
Hanglemezre is rákerült ez a duett: „Részletek Ábrahám Pál operettjeiből - Bál a Savoyban, Hawaii rózsája, Viktória” ; Részletek HCD 16886; „Bál a Savoyban – egyveleg Ábrahám Pál műveiből, LPX 65520”
(Megjegyzem, Baksay Árpád énekhangja pedig Házy Erzsébetével együtt - a „Sevilla-duettben” csendül fel a Bál a Savoyban-ból, de csak a rádiófelvételen található, az LP-re és CD-re ez a szám nem került rá.)
Kapcs. 4976 sorszám
Túl szép, amit te
mondsz,
Ahhoz, hogy így igaz legyen.
Túl szép, ahogy szeretsz,
Elhinni én alig merem.
Az ég azonnal kékebb,
Ha én rád gondolok,
A szép azért lett még szebb,
Mert már veled vagyok.
Túl szép, amit te adsz,
Ezer öröm és szerelem.
Nem száll vajon tovább,
Úgy ahogy jött,
Oly hirtelen.
De két szép szemedbe nézek
És boldogan megnyugszom én.
Túl szép, de mégis igaz,
Hogy szíved enyém!
Megjegyzem, ez a duett a Révész György
rendezésében 1955-ben bemutatott 2x2 néha öt című film betétdala volt, ami Ferrari
Violetta énekhangján szólalt meg.
Km.
a Magyar Rádió Szimfonikus és Tánczenekara és Énekkara, vezényel: Polgár Tibor
Házy Erzsébet énekhangja ezen az egyveleg lemezen az alábbi négy Fényes Szabolcs-szerzemény stúdiófelvételén csendül fel:
A1: Szeretnék
egyszer (Fényes Szabolcs
– Mihály István)
HÁZY ERZSÉBET
A4: Fekete csillag
(Fényes Szabolcs – Ambrózy Á.)
HÁZY ERZSÉBET, MELIS GYÖRGY
B7: Álmaimban
valahol (Fényes Szabolcs
– Mihály István)
HÁZY ERZSÉBET
B13: Túl szép
(Fényes Szabolcs – Szenes Iván)
HÁZY ERZSÉBET, MELIS GYÖRGY
Itt egy emlékező cikk Házy Erzsébetre, születésének évfordulóján. (Mult-kor.hu – 2023.09.30): „Nehezen viselte élete végén a mellőzöttséget a korábbi végzet asszonya, Házy Erzsébet”
Megjegyzem, megint téves adat szerepel Házy
Erzsébet családi állapotáról; évek óta olvasni a médiában ezt (az interneten
kering, nem javítják, így ezt veszik át/alapul): ugyanis, Ilosfalvy Róbert nem
házastársa, hanem élettársa volt Házynak.
Első férje Gál Gábor, a Honvéd
együttes szólistája volt. Második férje Ilosfalvy Róbert (tenor) operaénekes,
harmadik férje Darvas Iván színművész. Élete utolsó esztendeiben Ötvös Csaba (az idén
80 éves bariton) operaénekes volt Házy Erzsébet férje.
Tegnap (vagy ma?!) 94 éve született Házy Erzsébet.
„A Magyar Állami Operaház újra Moszkvában”
(Lányok-Asszonyok, 1971-09-01 / 9. szám. A cikk szerzője: Dalos László)
Házy Erzsébet:
- A tervek szerint a „Manon
Lescaut” címszerepét és a „Vérnász”-ban a Menyasszonyt éneklem a moszkvai
közönség előtt. Először 1959-ben jártam Moszkvában, felejthetetlen élményem,
hogy a Nagyszínház színpadán az „Anyegin” Tatjánáját énekeltem. Ez két évre rá
megismétlődött, akkor Jurij Mazurok énekelte a címszerepet, igen nagy hatással
volt rám. Kijevben, Kujbisevben és másutt is felléptem a „Bohémélet” Mimijével,
aztán Tatjánával, „Az álarcosbál” Oszkárjával, a „Figaro házassága” Cherubinójával.
Legutóbb tavaly voltam Moszkvában, a Csajkovszkij-teremben hangversenyen
énekeltem. Ez volt a kilencedik szovjet utam. Így hát ősszel tizedszer léphetek
szovjet közönség elé, és egyszerre két premierrel! Hiszen még sem a „Vérnász”
Menyasszonyát, sem a „Manon Lescaut” címszerepét nem énekeltem a Szovjetunióban.
Nagy izgalommal készülök a jubileumi találkozásra.
Puccini: Manon Lescaut – Taci taci tu il cor mi frangi – Házy, Ilosfalvy, 1971, Moscow.wmv – video
Egy Manon-előadás után készült fotó a Moszkvai Nagyszínházban (Tolna Megyei Népújság, 1971-09-30
/ 230. szám)
Adalék egykori
operacsillagunk, Házy Erzsébet kevéssé ismert oldalához: az énekművészetén túl,
amint alább kitűnik, a „konyhaművészet” terén is kivételes képességei voltak,
amelyben kibontakoztathatta ilyen irányú tehetségét:
Az alábbi cikk Házy Erzsébet szakácstudományát osztja meg az olvasóval: három receptjét írja le részletesen. Nincs bennük semmi, ami a zenéhez kötheti, de azért itt, kuriózumként, kimásoltam ide – akit érdekel, maga is megpróbálhatja Házy receptjei után elkészíteni ezeket az ismertetett ételkülönlegességeket...
Nem először fordul elő a HÁZY ERZSÉBET topikban, hogy belinkelt fotót a forrásgazda személy utóbb ide "utánanyúlva" törli (törölheti ha zavarja...).
Sajnos a kép helyén csak egy üres keret látható.
Carl Orff: Az okos lány – Házy Erzsébet
A művet Mikó András
rendezésében 1964. május 9-én mutatták be a Magyar Állami Operaház művészei az
Erkel Színházban.
(A kép forrása: Domahidy László, Facebook oldalról)
Házy Erzsébet A paraszt lánya (cím)szerepében 9 alkalommal lépett fel (1964. május 9. – 1965. február 10. között).
Gerolsteini kaland (1957) - filmoperett, Házy Erzsébet -YouTube-ról
Kapcs. 5056., 4355. sorszámok
Offenbach operettje (A gerolsteini nagyhercegnő) alapján. Házy Erzsébet, Darvas Iván, Kiss Manyi, Feleki Kamill, Lázár Mária, Gózon Gyula és sok más ismert színész közreműködésével.
(1:35:29)
Hangtár - Gerolsteini kaland (filmzene) (részletek) - OSZK Zeneműtár
Énekel: Házy Erzsébet és Csongor István
Marica grófnő - filmoperett, német változat, 1974 - Házy Erzsébet - YouTube-ról
Kapcs. 5391., 4627., 5090. sorszámok
Operettfilm
- Házy Erzsébet, René Kollo, Dagmar Koller, Ljuba Welitsch, Kurt Huemer, Benno
Kusche
A Kálmán
Imre zenéjére felvett filmoperettben feltűnik egy-egy kis szerepben Patkós
Irma, Sunyovszky Szilvia és Latinovits Zoltán.
(2:41:19)
- Hallo, ich bin Maria! Bist du Julianna?
-Ja ich bin Julianna!
- Kennst du Házy
Erzsébet?
-Ja, ich kenne sie. Házy Erzsébet ist eine Opernsängerin.
- Hat sie schöne lange Haare?
- Ja, sie hat schöne lange Haare, aber sie trägt in
ihren Rollen oft eine weiße Perücke.
- Ist sie dick?
- Nein! Sie ist sehr schön und schlank.
- Welche Farbe haben ihre Augen?
- Sie hat hellblaue Augen.
- Was hat sie in ihren Rollen oft an?
- Sie trägt oft weite lange Röcke und eine
farbenreiche Bluse mit Perlen und mit einem Band.
- Trägt sie eine Krawatte?
- Nein! Sie trägt nie eine Krawatte. Aber einmal hat sie
eine Krawatte getragen. Sie hat eine Herrenrolle gespielt.
- Ich habe keine Zeit mehr. Bis später.
Leo Fall: Pompadour
Leo Fall: Pompadour – René belépője: „Laridi, laridon!...” – Korondy György, km. énekkar
Magyar szöveg: Harsányi Zsolt
A rádióban a teljes operett magyar szövege Innocent -Vincze Ernő átültetésében hallható,
a Rádió Dalszínházának bemutatója: 1967. szeptember 9., Kossuth Rádió, 20.31 - 22.00.
Vezényel: Bródy Tamás -
Házy Erzsébet (Pompadour marquise)
Koltay Valéria (Belotte, Pompadour szobalánya),
Szirmay Márta (Madeleine, René gróf felesége),
Korondy György (René d' Estrades gróf),
Palcsó Sándor (Joseph Calicot, népköltő) ,
Kishegyi Árpád (Collin, Pompadour inasa),
Külkey László (XV. Lajos király),
Nádas Tibor (Maurepas, rendőrminiszter),
Katona Lajos (Poulard, besúgó, a rendőrminiszter ügynöke),
km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara.
Zenei rendező: Balassa Sándor.
Rendező: László Endre.
Budapest, 1964. január 8. A csapó a táblát tartja a Pénzcsináló című
film forgatásán a filmgyár Pasaréti úti műtermében Házy Erzsébet operaénekes elé (k), aki a filmben orfeumi énekesnőt
alakít. A háttérben a kánkánlányok. A film rendezője Bán Frigyes.
Fotó: Bojár Sándor / MTI Nemzeti Fotótár
A Házy Erzsébettel készített jelenetek tudomásom szerint végül nem kerültek bele az elkészült filmbe:
A film rendezője Bán
Frigyes.
Házy Erzsébet és a "kán-kán" lányok jelenete A pénzcsináló c. filmben (amiből ezt is "kivágták"...)
Tamino Autographs
Fotó: Dietrich, bécsi stemplivel
Mérete: 3,5 x 5,5 cm
Háry János: Bessenyei Ferenc - videorészlet
Szegedi Szabadtéri
Játékok
– a színpadon 1975. augusztus 9-én volt a
bemutatója Kodály Zoltán Háry János
daljátékának Giricz Mátyás rendezésében
és Bessenyei Ferenc és Házy Erzsébet
főszereplésével.
Az itt látható beszélgetés Bessenyei Ferenccel a darab próbájának egyik szünetében készült. Házy Erzsébet és Bessenyei Ferenc egymás mellett ülnek.
A beszélgetés közben egy pillanatra megfogják egymás kezét; Bessenyei a címszerep megformálásának számára sokoldalú követelményeit taglalja és a mellette helyet foglalt operaénekesnő-társát említi, kitől mekkora segítséget kap a próbaidőszakban. Ezekkal a hálás szavakkal fordult a szemmel láthatóan megilletődött Házyhoz:
„Itt van mellettem Erzsi, folyton fogja a kezem és bökdös és énekel és fogalmaz és intonál helyettem. Úgyhogy amíg Erzsi itt van, én nem félek.” (az időskálán: 0.49 – 1.16)
Kapcs.: 1470. sorszám
Vujicsics Tihamér: Éjféli operabemutató – Zenés játék /„kabaré-keverék”/
Szöveg: László Miklós Éjféli látogató c. bohózata alapján átdolgozta és a mikro operabetétet Brand István írta.
Zenei rendező: Fejes Cecília
Rendező: Marton Frigyes
Bemutató: 1963. július 13., Kossuth Rádió, 20.20 – 22.00 – „Nem az én színpadom” – Fővárosi színházak vetélkedése. III. forduló. József Attila Színház - Operaház
Az ’Éjféli operabemutató’ rádiókabaréban Házy Erzsébet volt Ödönke!
Kabaréjelenet: az operát előadják az éjfélkor betóduló énekesek és zenészek (’A háztömb öntevékeny kultúrcsoportja és úttörőzenekara’)
Amikor a függöny szétmegy, Báthory Ödönke könnyei hullanak, pitty-pitty. Miközben a rekettyésben a békák kórusa dalol: „Éjjel nappal brekegünk, soha be nem rekedünk.” Ekkor következik Ödönke áriája (énekli: Házy Erzsébet): „Mama, fogjál nekem békát!...” De erre a mama (Komlóssy Erzsébet) nem hajlandó, hiába ismételgeti Ödönke e kérő sorokat, a végső elutasító szavak a papából (Várhelyi Endre) robbannak ki „Na de ausgetippelt én?”
"Az Éjféli operabemutató című bohózat halhatatlanná vált sorai ezek, amelyben egy erőszakos színdarabíró, a meg nem értett zseni éjféltájt rajtaüt a színház direktorán, fegyverrel kényszerítve, hogy hallgassa végig Báthory Ödönke 12 felvonásban megírt, békafogásra felhívó szívfacsaró történetét."
A fővárosi színházak vetélkedője harmadik fordulójának színhelye a Rádió 6-os stúdiója volt. A "kabaré-keverékben" Házy Erzsébet mellett Komlóssy Erzsébet, Ágay Karola, Réti József, Radnai György, Várhelyi Endre és mások léptek fel az Operaház énekművész csapatából (több kabaréjelenet előadása során).
Kapcs.: 4960., 1936., 1935., 1934., 1931., 1929., 1927., 832., 721.
sorszámok
Kiegészítés
Az Érdekes Újság címlapján Házy Erzsébet a Felfelé a lejtőn c.
film forgatása közben. (1958)
Szerep: Takács Éva óvónő, de énekesnői karrierről ábrándozik.
Filmbemutató: 1959.
március 5.
A második kép forrása: Opera-Facebook.hu
* Délmagyarország, 1975. augusztus16.
Háry Örzséje – Interjú Házy Erzsébettel
Házy Erzsébet nélkül szinte elképzelhetetlen
a Szegedi Szabadtéri Játékok programja. Megannyi emlékezetes opera- és
daljátékszerep után ma este ismét Kodály Zoltán Háry Jánosának Örzse szerepét
alakítja.
- Az Operaházban Kodály Zoltán 80. szőletésnapján, az alkalomra bemutatott
Háry Jánosban már megkapta ennek a tisztalelkű lánynak szerepét, Örzsét ám most
először énekli szabadtárin.
- Valóban sokszor voltam már a
szegedi Dóm tér deszkáin, legtöbbször a János vitéz Iluskáját énekeltem. [Búbánat: Idővel A cigánybáró Szaffijával az
Iluskánál is több előadásszámot ér el Szegeden.] Mint ahogy a János vitéz
első színpadi ötlete a paródia volt, s ennek ellenére bemutatói – éppen a
szegedi szabadtérin – nemzeti üggyé váltak, bízom benne, Kodály daljátéka, a
Háry János is nemzeti üggyé válik éppen ezen a színpadon, a szegedi nézők előtt.
Csodálatos muzsikája, tisztasága és szépsége, egyszerűsége most is garancia.
- Az új rendezés milyen feladatokat követel Örzsétől?
- Örzse ebben az előadásban
szelídebb, meghatóbb népi figura, s nekem ez a rendezői megoldás őszintén
tetszik. Alakjában a nép tisztasága, belső érzelmi hőfoka fejeződik ki.
Feladatom a zenében levő szépségek kibontása. Örömmel játsszunk együtt prózai
színészekkel, s mindent megteszünk a siker érdekében. Hiszek a Háryban!
Kodály Zoltán: Háry János – 1975. augusztus 9., 10., 16., 20. – Örzse: Házy Erzsébet
"Kodály Zoltán születésének 80. évfordulója alkalmából az Állami Operaház vasárnap este díszelőadásban újította fel a Háry Jánost. A második felvonást követő szünetben Házy Erzsébet az együttes nevében koszorút nyújtott át Kodály Zoltánnak." (1962. december 16.)
Délmagyarország, 1973. július 28.
Bess és Iluska – Házy Erzsébet két
szerepe – interjú az Operaház művésznőjével
Tizennégy
esztendővel ezelőtt, 1959 júliusában, a felújított Szegedi Szabadtéri Játékokat
köszöntötte a Film Színház Muzsika. A címlapon Házy Erzsébetet láthattuk a Dóm
téren, az első sikerek kovácsainak egyikét, az első János vitéz első Iluskáját.
A folyóirat
múlt heti száma az eltelt másfél évtizedre emlékezik. A címlapról ismét Házy
Erzsébet mosolyog ránk, aki a szabadtéri játékok 15 éves történetének egyik
leggyakoribb szereplője volt. Szinte minden nyáron találkozhattunk vele. Énekelte a Csínom Palkó Éduskáját, A
cigánybáró Szaffiját, láthattuk a Brankovics Györgyben. Idén két főszerepet
énekel-játszik: Gershwin Porgy és Bess
című operájában a tündöklő szépségű lányt alakítja, akiért élnek-halnak a
fekete férfiak, majd Kacsóh Pongrác
János vitézében ismét Iluska tündéralakjában lép színpadra.
„ - Tulajdonképpen
nem nagyon lelkesedem a szabadtéri előadásokért, ahol elvész, megsemmisül a
színház négy fal közötti, semmi máshoz nem hasonlítható, és semmivel nem
pótolható varázsa. De ennek a városnak különös hangulata, megejtő szépsége van.
Szegeden engem nem a színház, nem a teátrum vonz, hanem maga a város: jellege,
hangulatai, szépsége. És ideköt az a nagy lelkesedés, amit a város lakói
produkálnak a szabadtéri játékok idején a szabadtéri játékok sikeréért.”
Házy
Erzsébet Kossuth-díjas, érdemes művésszel öltözőjében beszélgettünk a főpróba előtt.
Az öltöző fogasain a néger lány jelmezei, a nagy tükör előtti sminkasztalon
tubusok, festékek, tégelyek.
„- Deréktól
fölfelé feketére festenek, koromfeketére, s ezzel már nem én jövök ki a
színpadra, hanem a Gershwin által megálmodott néger leány. Ezt a ’feketeséget’ kellene folytatni az egész
előadás folyamán. Igyekszem mindvégig egy más világ, egy idegen temperamentumú
nép, az amerikai négerek közül egy lenni a színpadon. A Bess-alakítás egyike
legnehezebb szerepeimnek. Nemcsak az ének fontos, de szinte egyenrangú vele a
mozgás, a színészi játék. A Gershwin-opera nagy sikere azt hiszem elsősorban
abban rejlik, hogy Mikó András ráérzett a mű alapproblémájára, meg tudta teremteni
az előadás különös levegőjét, bátran vállalta egy távoli világ követeként
megjelenő opera színpadra állítását. Elismeréssel kell szólni minden kollégámról,
akik nemcsak nagy lelkesedéssel, de mély meggyőződéssel dolgoznak azon, hogy – bár
egyikük sem néger – a színpadon négereknek tűnjenek.”
Az opera
után daljáték következik: augusztus 10-én Kacsóh Pongrác János vitézében
Iluska lesz. A művésznő elmondta, hogy ezen a színpadon, mely méretei
miatt elsősorban a látványosságra épít, kisebb a különbség opera, operett,
daljáték és musical között, mint a kőszínházban. Így a színész számára minden
produkció egyformán nehéz feladatot jelent.
„- Iluska
szerepével tizenöt évvel ezelőtt is zavarban voltam. Most, tizenöt év múltán,
hogyne lennék zavarban. Húsz év múlva, ha nekem ajánlják majd a gonosz mostoha
szerepét, talán elmúlik...”
/Tandi Lajos/
Gershwin: Porgy és Bess – 1973., július 27., 29.,
augusztus 1., 4. – Bess: Házy Erzsébet
Kodály Zoltán: Háry János – 1975. augusztus 9., 10., 16., 20.
– Örzse: Házy Erzsébet
Kacsóh Pongrác: János vitéz – 1959. július 26-. augusztus
12., 13., 15., 16.; 1973. augusztus 10., 11., 12., 19. – Iluska: Házy Erzsébet
Farkas Ferenc: Csínom Palkó -1960. július 24., 27., 31., augusztus 2., 3. – Éduska: Házy Erzsébet
Erkel Ferenc: Brankovics György - 1963. július 20., 24., 27. – Az egyik Brankovics-fiú, István: Házy Erzsébet
Kapcs. 5421. sorszám és előzményei
Kapcs. 5420. sorszám
Johann Strauss: A cigánybáró –– Szaffi: Házy Erzsébet
Szegedi Szabadtéri Játékok:
1963. augusztus 8., 10., 11., 15., 19.;
1972. augusztus 4., 6., 12., 16.;
1976. augusztus 13., 15., 17., 20.;
1977. augusztus 10., 13., 20., 21.
Kapcs.5419. sorszámhoz
Az
előbbi cikkben leközölt Szaffi-interjúja után négy évvel, egy újabb cikkben, Házy Erzsébet mondhatni ugyanott folytatja gondolatmenetét,
ahol akkor abbahagyta – azóta eltelt pár esztendő, ám a helyszín és a
produkció, amiről szó esik, ugyanaz: Szegedi Szabadtéri Játékok és A
cigánybáró.
Házy Erzsébet – Szaffi monológja
- Nem
kényelmes szerep. A közönségnek talán fel sem tűnik, de sokkal nehezebb „csak
énekelni” egyy daljátékban vagy nagyoperettben. Szaffi teljesen passzív,
kifejezési formája az énekén kívül legfeljebb annyi, hogy állandóan jelen van a
színpadon. Ezt a művészi feladatot azért „rázósabb” megoldani, mert a prózai
szöveg híján keletkezett űrt csakis mozgással lehet áthidalni, és nyilván nem
mindegy, milyennel. Ugyanakkor úgynevezett „vágós szerep” is Szaffié, azaz a
sok fortisszimó miatt énekelni sem könnyű, a szokottnál jobban igénybe veszi a
torkot. Mégis azt hiszem, már annyira hozzám nőtt, hogy a nehézségeit szinte
észre sem veszem: bécsi fellépésekkel, nyugatnémet film- és
hanglemezfelvételekkel együtt körülbelül
a kétszázadik Szaffinál tartok [Búbánat:
Házy Erzsébet magyar rádiófelvételen is, 1961-ben, énekelte Szaffit (Ilosfalvy,
Melis, Ágai, Komlóssy és mások partnereként, Ferencsik János volt a karmester.] Szegeden most éneklem negyedszer. Nagyon
szeretem Szegedet, a felújított szabadtéri „úttörői” közé tartozom, a hőskorra
különösen szívesen emlékezem. Mostani partnereim is nagyon kedvesek, jó
társaság van együtt.
- Az idei
Cigánybáró-előadáson Horváth Zoltán kitűnő rendezése
következtében úgy érzem, sokszor zeneileg pontosabban „jövünk ki” például egy
szűk helyen a toronyjelenetben, így az egész kincsmegtalálási epizód jóval
reálisabb képet kap. A zenei teljesítmény kapcsán nem hagyhatom figyelmen kívül
Medveczky
Ádám karmester szerepét sem, akivel nagyon jól megértjük egymást; véleményem
szerint karmestereink legjobbjai közé tartozik.
- Terveimről
szólva elmondhatom, hogy 25 éves színházi tagságom jubileumát új premierrel
ünneplem: Csajkovszkij Pikk Dámájával. Idén
még bulgáriai és amerikai egyesült államokbeli turné vár rám, Szegedre pedig
meghívást kaptam a Manon Lescaut-ra. [Búbánat:
Házy Erzsébet nem énekelte el Manont Szegeden.)
- Bár
Szegedről szinte kizárólag csak jót mondhatok, hadd bíráljak is egy kicsit. Az öltözők
bővítése jó néhányunk szerint nem a legszerencsésebben történt. Nagy a tömeg, a
tolongás a folyosókon, statiszták, sminkesek, színészek egymás hegyén-hátán. És
még valami: olykor-olykor bizony a viselkedés, a stílus is ugyancsak
kifogásolható, a helyzet mindenképpen romlott a korábbi évekhez viszonyítva. Jó
lenne változtatni ezeken, én tudom, hogy nem csalódhatok Szegedben, bízom
benne, hogy a jelenlegi állapot csak átmeneti.
Szaffi
monológja ezzel véget ér. Felharsannak a fanfárok, Házy Erzsébet pedig indult
új sikerek felé.
/Dalos
László/
Johann Strauss: A cigánybáró –– Szaffi: Házy Erzsébet
Szegedi Szabadtéri Játékok:
1963. augusztus 8., 10., 11., 15., 19.;
1972. augusztus 4., 6., 12., 16.;
1976. augusztus 13., 15., 17., 20.;
1977. augusztus 10., 13., 20., 21.
„Szaffi” – interjú Házy Erzsébettel
-
Nem bírom a meleget máshol, csak itt a hajón – mondta Házy Erzsébet
Kossuth-díjas érdemes művész, a Szőke Tisza napozóján. Szegeden második
alkalommal alakítja a Cigánybáró Szaffiját.
- Nagyon passzív szerep, ez adja a munkát. Meg kell csinálni, hogy Szaffi tulajdonképpen nem csinál semmit. És szépen kell énekelni. A tömegmozgatás az igazi probléma ebben a darabban. Rengeteg a statiszta... Nem panaszkodni akarok, nem voltak kínosak a próbák, hamar összeállt a produkció.
- Már régen nem lehet jegyet kapni a Cigánybáróra. Mi a siker titka?
-
Ezek a népszerű operettek mindig beválnak. A Rómeót nehéz elképzelni ilyen
színpadon. Persze - amint látta - meg lehet csinálni, meg is kell. Az egyik
kasszasiker, a másik színvonalat biztosít. El ne felejtsem: nagyon szépen
kialakult a színpad és környéke. Kényelmesek az öltözők, kellemes a környezet.
Szeretek itt lenni. Szeged varázsos város, karaktere van. Szép fekvésű, szépen
rendezett, rendben tartott, legalábbis most, nyáron. A Tisza pedig kincset ér,
nem hiszem, hogy csak nyáron.
- A nyár – általában az embereknek – pihenés. Mikor jut erre ideje a művésznőnek?
-
Nem tudok, nem is szeretek pihenni. A munka híve vagyok, szorgalmas típus és
strapabíró. Keményen dolgozni – az a jó. Lehet is, nekünk, akik Pesten élünk,
mindig rengeteg munkánk van: rádió, tévé, hanglemez, koncertek. Hat évig minden
nyáron Bécsben léptem fel. Tavaly sehol. Az idén aztán már nem bírtam munka
nélkül.
- Szívesen szerepel külföldön?
-
Ki nem? Szeretek utazni, sokat. Szeged előtt éppen nem tettem, a férjem egyedül
ment Spanyolországba. Ezalatt – három hétig – én otthon „nyaraltam”. Nagyon szép kertes házunk van. Szegedről csak
az utolsó Rómeó-előadás után megyünk haza. Huszadika után nézzük majd az
olimpiát. Egyébként Fradi-drukker vagyok, és nagyon bízom benne, hogy fel fog
javulni a magyar foci. Meccsre nem járok, túl nagy izgalmat jelentene.
- Az új évad szerepei?
-
Természetesen nemcsak olimpia lesz a világon a következő időszakban. Alban Berg-ősbemutatóra készülünk.
Márciusban lesz, de a szerepem olyan nehéz, hogy néha úgy érzem, már késő elkezdeni
a tanulását. [Búbánat: Házy Erzsébet végül
nem vállalta el a Lulu címszerepét.] Az évadot régebbi szerepeimmel
kezdem...”
/S.E./
Johann Strauss: A cigánybáró –– Szaffi: Házy Erzsébet
Szegedi
Szabadtéri Játékok:
1963. augusztus 8., 10., 11., 15., 19.;
1972. augusztus 4., 6., 12., 16.;
1976. augusztus 13., 15., 17., 20.;
1977. augusztus 10., 13., 20., 21.
Kapcs. 2939. sorszámhoz
A tegnap elhunyt világhírű szoprán, Virginia Zeani (97 évet élt meg!) közös fotón látható Házy Erzsébettel:
Budapest, 1962. október 5. Házy
Erzsébet operaénekes (b) gratulál Virginia
Zeaninak, a milanói Scala Budapesten vendégszereplő magánénekesének, aki
Verdi: Traviata című operájának címszerepét énekelte a Magyar Állami
Operaházban.
Virginia Zeani (született Virginia Zehan) (Solovăstru, Románia, 1925.
október 21 – 2023. március 20.) világhírű szoprán operaénekes.
Házy Erzsébet (1929–1982) Kossuth- (1970) és Liszt-díjas (1963) operaénekes (szoprán), érdemes- és kiváló művész.
Kapcs.: 5345. és 5344. sorszámok
Délmagyarország, 1963.
július 20.
KAPUNYITÁS ELŐTT
Erkel: Brankovics György – Szegedi Szabadtéri Játékok
HÁZY ERZSÉBET
„Nekem ez az opera szubjektíve is tetszik, kedvem találom benne, különösen
a Kókai Rezső által végzett átdolgozás óta. Kár, hogy ő nem érhette meg
bemutatóját. Feltétlenül sikerre számítok, mert ez az opera örök.
- A fiúszerepeket lassacskán már megszoktam, ez a kilencedik. Az ilyen ellentétekkel terhes fiúszerepeket szeretem, az ilyet játszani és énekelni
ösztönző, jó.”
Erkel Ferenc: Brankovics György – 1963. július 20., 24., 27. – Brankovics István: Házy Erzsébet
Elmúlt szombaton volt 26 éve, hogy elhunyt Simándy József Kossuth-díjas operaénekes, főiskolai tanár, érdemes és kiváló művész (Kistarcsa, 1916. szeptember 18. - Budapest, 1997. március 4.)
A képen: Házy Erzsébet és Simándy József a Manon Lescaut-ban, 1961. december 28.
/Forrás: atempo.sk – 2022. március 4./
Lehár Ferenc: A mosoly országa – Liza és Szu-Csong Tea-kettőse - Házy Erzsébet és Simándy József
A Rádió Dalszínházának bemutatója: Lehár Ferenc – Ludwig Herzer, Fritz Löhner-Beda - Harsányi Zsolt: A mosoly országa (1971. november 11., Kossuth Rádió 19.35 – 21.29) – Bródy Tamás – Házy Erzsébet, Kalmár Magda, Simándy József, Bende Zsolt, Radnay György, az MRT Énekkara és Szimfonikus zenekara. Zenei rendező: Balassa Sándor. Rendező: Rácz György
Online aukción megvásárolható lemez – még hat napig!
Házy Erzsébet, Ilosfalvy Róbert, Melis György, Lamberto Gardelli, Magyar Rádió És Televízió Énekkara, Magyar Rádió És Televízió Szimfonikus Zenekara
2 x Vinyl, LP, Mono. Hungaroton. Magyarország, 1984. jó állapotban
15552. sz. tétel, kikiáltási ár: 1.000 Ft
Darabanth.com
Kapcs. 5140. sorszám
Meglepő, de csak most tudatosult bennem a YouTube-ot böngészve, hogy a Fényes Szabolcs-Harmath Imre Maya című operettjéből a címszereplő híres dala - "Szeretnék egyszer kicsit boldog lenni" - Házy Erzsébet énekfelvételei között két egymástól különböző zenekari kísérettel és hangfekvésben (részben más szöveggel) is megtalálható:
1. változat (4:06 perc)
2. változat (3:37 perc)
Kapcs. 4775. sorszám
Lehár Ferenc: Cigányszerelem – „Ott túl a kék hegy ormán” – Házy Erzsébet és Ilosfalvy Róbert
Lehár Ferenc: Cigányszerelem – „Nézz rám, ha szeretsz igazán!” – Házy Erzsébet
Lehár Ferenc: Cigányszerelem – „Zórika, jöjj haza már!” – Házy Erzsébet és Ilosfalvy Róbert
Lehár Ferenc - Alfred Maria Willner, Robert Bodanzky - Gábor Andor: Cigányszerelem - részletek
1965-ös hanglemezfelvétel, mely a Qualiton kiadványa volt, LP-n, majd CD-n is kiadták (2004)
Km. a Magyar Állami Operaház Zenekara, vezényel: Breitner Tamás
A komáromi Kultúrpalota időszakos kiállítása Házy Erzsébetre emlékezett – Képekkel
Nagyon szép kiállítás volt látható a komáromi Duna Menti
Múzeumban az egyik legnagyobb magyar operacsillag, Házy Erzsébet életéről
Az évszázad Manonja címmel.... E kiállítás a díva emlékének felidézését,
illetve annak megőrzését kívánta szolgálni. A szemet gyönyörködtető
tárlatot még az elmúlt nyár folyamán a pozsonyi Szlovákiai Magyar Kultúra
Múzeumában láthatta a nagyközönség, majd pedig az őszi és téli időszakra
Komáromba költözött, ahol az 2023. január 27-ig volt megtekinthető.
Forrás: KÖRKÉP.SK
Magyar Katolikus Rádió – „Zenei kincsestár”
Johann Strauss: A denevér
Szerkesztő: Szakács Emese
Elhangzott: 2022. december 31., 23.30 – 24.00
A rádió-stúdiófelvételről bejátszott részletekben énekel:
Házy Erzsébet, László Margit, Szőnyi Ferenc, Ilosfalvy Róbert, Kozma Lajos, Melis György, km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Lehel György - A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1963. december 25., Kossuth Rádió, 19.05 – 22.00
- Falke belépője és kettőse Eisensteinnel, I. felv. (Melis György és Szőnyi Ferenc)
- Orlovsky kupléja, II. felv. (Kozma Lajos)
- Adél Kacagódala, II. felv. (László Margit, km. az MRT Énekkara)
- Órakettős, II. felv. (Házy Erzsébet és Szőnyi Ferenc)
- Hármas és jelenet, III. felv. (Házy Erzsébet, Ilosfalvy Róbert, Szőnyi Ferenc)
- Együttes és a III. felv. fináléja (Házy Erzsébet, László Margit, Szőnyi Ferenc, Ilosfalvy Róbert, Kozma Lajos, Melis György, Radnay György, Palcsó Sándor, km. az MRT Énekkara)
Az adás visszahallgatható: itt
Kapcs. 5407. sorszám
A fotó „kitörlődött” (?) innen, újra beteszem:
Házy Erzsébet és Szőnyi Ferenc (1967)
Brecht - Weill: Mahagonny város tündöklése és bukása
(Foto: Keleti Éva) - KÉPESLAPON
(Vatera)
Kapcs. 5406. sorszám
A fotó „kitörlődött” (?) innen, újra beteszem:
Kapcs. 5318. sorszám
Brecht - Weill: Mahagonny város tündöklése és bukása
(Foto: Keleti Éva)
Képeslapon is!
Operaházi bemutató: 1967. március 19.
Jenny Smith – Házy Erzsébet
Jim Mahoney – Szőnyi Ferenc
A Vaterán most megvásárolható ez a képeslap!
Pótlás:
Interjú Házy Erzsébettel - „A magas ’c’-t mindig ki kell énekelni”
"Hétköznap – munka közben"
/Film Színház Muzsika, 1968. április 13. (15. szám)/
Fotó: Fejes László
Farkas Ferenc zeneszerző születésének mai évfordulóján (Nagykanizsa, 1905. december 15. - Budapest, 2000. október 10.) legyen itt talán legnépszerűbb művéből egy bejátszás:
- Jelenet, Rosta Márton és Éduska kettőse (Házy Erzsébet és Szabó Ernő, km. Férfikar)
1.
Rosta:
Jó estét, jó estét,
Áldás, erő, békesség!
Éduska:
Jó estét, jó estét,
Mindenkinek kedvesség!
Mind (férfikar):
Ha, ha, ha, ha, ha, ha,
Csak egy leány s az apja!
Pántlikás kosárja,
Hetyke a kis kalapja.
Rosta:
Rosta Márton,
Híres ember Pozsonyban,
Itten áll most
Előttetek valóban.
Éduska:
Készíti a mézeskalács szíveket.
Rosta:
Gyertyát, ánizst, és cukorból egeret.
Éduska:
Menta, ánizs,
És törökméz, csupa jó.
Hozzá adva
Egy maréknyi szép dió.
Ebből lesz a Rosta féle keverék.
Együtt:
Tessék, tessék!
Itten helyben ezt egyék!
A daljáték második, teljes stúdiófelvételére a Rádióban 1962. december 17-én került sor, ugyancsak Lehel György karmester zenei irányításával. Az elkészült felvételt a Rádió Dalszínháza 1963. május 1-jén mutatta be:
Farkas Ferenc – Dékány András: Csínom Palkó
3 felvonásos daljáték
Vezényel: Lehel György
Km.: az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara (Karigazgató: Vajda Cecília)
Zenei rendező: Ruitner Sándor
Rendező: Mikó András
Szereposztás:
Csínom Palkó – Simándy József
Csínom Jankó – Palócz László
Balogh Ádám, kapitány – Melis György
Zsuzsika – Gyurkovics Mária
Rosta Márton – Szabó Ernő
Éduska, a leánya – Házy Erzsébet
Tyukodi, a strázsamester – Domahidy László
Förgeteg, betyár – Radnay György
Örzse – Komlóssy Erzsébet
Kati – Andor Éva (születésének ugyancsak ma van az évfordulója: 1939 - 2014)
Koháry gróf – Deák Sándor
Koháry grófné – Neményi Lili