Bejelentkezés Regisztráció

Házy Erzsébet művészete és pályája


2668 telramund 2014-01-03 18:12:21 [Válasz erre: 2665 Búbánat 2014-01-03 16:15:44]
Amit írtam magától az érintettől tudom-na nem Martontól,bár emlékeim szerint a 8o-as években(1984) ,amikor a szállodájában beszélgettünk Bécsben,tett némi emlitést ezzel kapcsolatban. Aztán egy másik verziót a 4 részes műsorában a Magyar rádióban is szon időszakban.

2667 zalbarna 2014-01-03 17:12:13 [Válasz erre: 2666 zalbarna 2014-01-03 17:10:53]
Úgyértem szabadon menni és VISSZA IS JÖNNI. (... ha valaki már nem értené..)

2666 zalbarna 2014-01-03 17:10:53 [Válasz erre: 2665 Búbánat 2014-01-03 16:15:44]
Azért ez nem ilyen bonyolult sztem. Marton azért ment, mert már lehetett menni. Mikor Házy " potenciális helyzetben " volt, itthon még vasból volt a vasfüggöny . Apámnak két diplomája volt, de ötvenhárom éves koráig nem látta egyiket sem. Ott dolgozott, ahová engedték. ( '83-ban volt 53 éves.) Házy-ra ez még inkább igaz. Mert külföldre ő nem szökni akart, hanem szabadon menni. Marton már mehetett szabadon, nem kellett szöknie.

2665 Búbánat 2014-01-03 16:15:44 [Válasz erre: 2664 telramund 2014-01-02 09:13:48]
Ezt a Házy szavaira visszautaló indokát már több interjújában "eleresztette" Marton Éva. Magam is idéztem az egyik topicban. De hogy pontosan mi hangzott el közöttük - ha egyáltalán volt valami valós disputa a mondott tárgykörben -, ebben csak Martonra hagyatkozhatunk; őt megkérdőjelezni még sincs okunk, a szavahihetőség kérdését pláne nem vetném fel, még gondolatban sem. Házy Erzsébet, ha még élne, és köztünk lenne, akkor Marton Éva bizonyára nem ennyire leegyszerűsítve – sarkítva - fogalmazná meg külföldre távozásának indokát, és más szempontokat is tudna még felsorolni, melyek a döntő elhatározásra vitték. Házy pedig most elégtétellel nyugtázhatná – ha volt rá oka egykor azt mondania, amit Marton ráutalva felidéz; mondhatná: „milyen jót tettem vele, amikor anno szinte felszólítottam: ugyan menjél már el ebből az országból, hiszen nem teremhet itt babér a számodra! Kint fogsz karriert csinálni! Meghallgatta a tanácsomat, szót fogadott, elutazott a határokon túlra és tehetségét, tudását kamatoztatva valóban megvalósította önmagát. Nemcsak hírnevet szerzett, hanem világhíres operaénekes lett, és a csúcsra került. De most már hazajött, ragyogva vetül rá napjainkban is a fény, és méltán élvezi mindannak gyümölcsét, amit saját erőfeszítése révén művészetével határokon itthon és túl kivívott, ezzel szülőföldjének is gyarapítva hírnevét máig elért. Minden dicsőséget, rangot megkapott. Még nálam is többet! Nem irigyelem őt, de ha tizenöt évvel később születek sem biztos, hogy követtem volna példáját – ha engem ilyen lépésre Marton vagy bárki más kért volna meg…”

2664 telramund 2014-01-02 09:13:48
Ezer éves információ.Pontosan Moszkvában a Magyar Állami Operaház vendégjétékán történt. Csak régebben ez kicsit durvábban hangzott el!Hiába változnak az idők!

2663 IVA 2014-01-01 17:54:14
Marton Éva a Vasárnap Reggelnek mesélt a pályájáról, a sikereiről és a terveiről. [url]http://szinhaz.hu/opera/54865-a-siker-mamorito-es-erot-ad-marton-eva-palyarol-sikerekrol;Lapszemle a Magyar Színházi Portálon[/url]. „Arra a kérdésre, volt-e politikai oka annak, hogy 1972-ben elhagyta Magyarországot és külföldön kezdett zenei karrierbe, az énekesnő így válaszolt: »Semmi köze nem volt a politikához. Ha végtelenül le akarnám egyszerűsíteni, Házy Erzsébet egy mondata miatt mentem el, aki azt mondta nekem, hogy minek pazarolom a tehetségemet az Operaházban, menjek inkább külföldre. Akkoriban sok énekes volt az én kategóriámban, akik ugyanazokat a szerepeket énekelték. Tizenharmadik vagy tizennegyedik voltam a sorban. Az egy nehéz időszak volt, úgy éreztem, túl sok korlát vesz körül. Amikor hazamentem és szomorúan elmeséltem a férjemnek, mit mondott az ország első számú énekese, azt válaszolta, igaza van. Korábban is megfordult már a fejünkben, hogy megpróbálhatnám külföldön, de az utolsó lökést ez adta meg.«”

2662 Búbánat 2014-01-01 12:11:34
A Dankó Rádióban Házy Erzsébet Offenbach Szép Helénájából énekelt egy részletet ("Adonisz-siratók") a ma délelőtti, operettkedvelőknek szóló adásban. Ismétlés délután öt órától az ismert hullámhosszokon és az interneten is a rádió weboldalán, online.

2661 Búbánat 2013-12-31 13:33:24
A Dankó Rádióban az év utolsó napján is hallhattuk énekelni Házy Erzsébetet A denevér 1963-as rádió stúdiófelvételéről: a II. felvonás finálája hangzott el a délelőtti operettműsor végén. (Km.: Házy, László Margit, Kozma Lajos, Szőnyi Ferenc, Melis György, Radnay György, az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara Lehel György vezényletével.) Az adás ismétlése meghallgatható délután öt órai kezdettel a rádió hullámhosszán, és az interneten is online, a www.dankoradio.hu oldalon. Itt jelzem, hogy a Dankó Rádió fennállásának egy éve alkalmából gálaműsort rendeztek a Mikroszkóp Színpadon, amelyről televízós felvétel készült. Ezt ma 20.50 és 21.50 között sugározza a Duna TV: Dankó KLub

2658 telramund 2013-12-30 18:43:21 [Válasz erre: 2649 mazig 2013-12-30 09:57:39]
Kedves mazig Búbánat -köszönet érte-már megadta a választ. Házy Erzsébet sosem énekelte el a Verdi Requiem szoprán szólamát.(Szecsődy Irén viszont annál többször)

2657 Búbánat 2013-12-30 17:15:58 [Válasz erre: 2656 mazig 2013-12-30 16:36:13]
Kedves mazig! Sajnos, egyik koncerten sem lehettem jelen. Arról meg nem tudok, hogy hangfelvétel készült volna azokról Félek, az 1954-es Verdi Rekviemek szólistái között mégsem helytálló Házy mint szoprán szóló nevesítése. Itt valami elírás lehetett akkor a részemről. Ugyanis a Károlyi kertben és az Erkel Színházban is a következő szólókvartettet tünteti fel Gábor István a BHZ-tól az ÁHZ-ig című, a Zeneműkiadónál 1984-ben megjelent könyvében: Szecsődy Irén, Tiszay Magda, Ilosfalvy Róbert, Littasy György. Már nem emlékszem, honnan (hogyan) került közéjük Házy neve. Ennek megpróbálok utánanézni. Ha találok valami más adatot, jelentkezni fogok, legkorábban a jövő hét folyamán.

2656 mazig 2013-12-30 16:36:13
Kedves Búbánat! Köszönöm gyors válaszodat! Valamelyik koncerten jelen voltál? Valaki más a fórumozók közül? Nagyon sajnálom hogy egyik hangversenyt sem hallhattam. Vajon hangfelvétel létezik? Az 1954-es Verdi Rekviemekkel kapcsolatban két bizonytalanság: A Károlyi kertben Házy Erzsébet nem énekelt? Az Erkelben két szoprán volt?

2655 Búbánat 2013-12-30 15:13:16 [Válasz erre: 2645 telramund 2013-12-29 22:13:11]
Ne maradjon ki a felsorolásból a Három a kislány sem (Operaház, Erkel Színház, Margitsziget). Sőt, szerepelt Huszka nagyoperettjében, a Gül babában is: a Déryné Színpadon 1954 februárjában és márciusában Gencsy Sárival felváltva alakította Leilát! (lásd 740. sorszámnál)

2654 Búbánat 2013-12-30 14:48:47 [Válasz erre: 2653 Búbánat 2013-12-30 14:42:21]
... és a Károlyi-kertben is Verdi: Requiem 1954. július 5. este 8 óra Km.: Szecsődy Irén, Tiszay Magda, Ilosfaly Róbert, Littasy György Budapesti Kórus Magyar Állami Hangversenyzenekar Vezényel: Forray Miklós 398. sorszámon adtam hírt ezekről a Verdi-Requiem koncertekről.

2653 Búbánat 2013-12-30 14:42:21 [Válasz erre: 2652 Búbánat 2013-12-30 14:35:10]
És persze, ott van a Verdi Requiem is: Erkel Színház, 1954. májusm 17. Magyar Állami Hangversenyzenekar, a Forrai Kórus. Vezényel: Forrai Miklós Házy Erzsébet Szecsődy Irén Tiszay Magda Littasy György

2652 Búbánat 2013-12-30 14:35:10 [Válasz erre: 2649 mazig 2013-12-30 09:57:39]
Kedves mazig! Telramund helyett elmondom. Házy Erzsébet a következő oratóriumokban énekelt – amiről tudomásom van és amelyről a kritikákat a topicba magam már egyszer beírtam: Mozart: Requiem Brahms: Német requiem Beethoven: IX. Szimfónia Most egymás alá írom a már korábban beírt cikkeket, melyek a nevezett „oratórium- koncertek” kritikái voltak: 2236 • Búbánat Előzmény 1095 2012-12-27 18:23:18 A Film Színház Muzsika korabeli recenziója /Fábián Imre, 1960. január 8./ mellett - amit az 1095 sorszám alatt idéztem - a Vigiliában is található zenekritika Mozart Requiemjének arról az előadásáról, melynek szoprán szólistája Házy Erzsébet volt. 1960. január 4-én az Erkel Színházban - Mozart-est keretében - Ferencsik János, a Magyar Állami Hangversenyzenekar és a Budapesti Kórus közreműködésével a g-moll szimfónia után hangzott el a gyászmise. Most idézek Rónay László zenei jegyzetéből, mely a Vigilia 1960. február havi számában jelent meg: A g-moll szimfóniáról írt értékelő kritikája majd a második mű, a Requiem keletkezése körülményeinek felvázolása és a gyászmise dimenzióinak bemutatása után így folytatja Rónay László: „[…] Az életmű külső valóságának valóban megfelelnek az operák, szimfóniák, zongoraversenyek. A szerző belső lelki fejlődése azonban éppen élete végén a külső valóság fölé emelkedett, a világonkívüliségbe, ahol már nincs ’reprezentálás’, csak alázat és hódolat. Mert ennek a két érzésnek a terméke a Requiem. Ennyi mély és magasztos érzelemből összetett alkotás megszólaltatása nagyon nehéz követelményeket támaszt az arra vállalkozóval szemben. Hisz az abszolutum zenei kifejeződésének csak maga a megvalósíthatatlan abszolutum lehet a mértéke. Ezért is érezzük úgy, hogy a Requiemnek legszebb előadása mind között az lehetett, amikor a halál előtt álló szerző ágya köré gyűjtötte utolsó óráinak tanúit és kiosztva közöttük a partitúrákat, elénekelték első részét. Ő ekkor már túlemelkedett az evilágiságon; lét és nemlét káprázatában dicsérte teremtőjét. Az alázatnak ez a mély kifejeződése érződött Ferencsik János művészetében is. Az általa megvalósított bensőségesen szép összképet még az sem rontotta le, hogy a Tuba mirum… harsonása nem tudott megbirkózni feladatával és a Confutatis… elején érezhető tempókülönbség volt az egyébként kitűnően éneklő Budapesti Kórus és a zenekar között. A szólisták (Házy Erzsébet, Komlóssy Erzsébet, Barha Alfonz és Antalffy Albert) szintén szépen helytálltak.” 1095 • Búbánat Előzmény 777 2008-02-11 20:07:21 Amíg el nem felejtem, ehhez a korábbi bejegyzéshez illesztem kiegészítésül a következőket: Megtaláltam a kritikát az Erkel Színházban, 1960. év január 4.-én megtartott Mozart-hangversenyről, melynek második részében a Rekviem hangzott el Házy Erzsébet szoprán szólójával! Film Színház Muzsika, 1960. január 8. (2. szám). A recenzió szerzője: Fábián Imre A zenekritikának csak azt a részét idézem, mely a Rekviemmel foglalkozik. (Akit érdekel, annak kedvéért szívesen bemásolom a koncert első részében játszott g-moll szimfóniáról írt kritikusi véleményt is.) „… A befejezetlenül maradt, utolsó alkotás, a Rekviem az Állami Hangversenyzenekar és a Budapesti Kórus előadásában csendült fel, Házy Erzsébet, Komlóssy Erzsébet, Bartha Alfonz és Antalffy Albert szólista közreműködésével. Élménytadóan megragadó részletei, a Kyrie technikailag is hibátlan fugája, a Lacrimosa ihletett szépségű tolmácsolása mellett akadtak kisebb-nagyobb egyenetlenségei, pontatlanságai is, a Tuba mirum harsonaszavában és a Confutatis tempó-zavaraiban. A szólisták között Házy Erzsébet és Komlóssy Erzsébet szép hangjával, Bartha muzikalitásával, Antalffy stílusérzékével tűnt ki.” A teljes koncertről írt összefoglalójában Fábián kitér Ferencsik művészetére is: „Ferencsik János karmester-művészete az érzések és szenvedélyek klasszikus egyensúlyát, a formák egységbe fogó erejét, világos arányait hangsúlyozta ezen az estén, az Állami Hangversenyzenekar együttesének élén. Előadását a formálásnak ez az áttetsző, kristályos tisztasága jellemezte.” 777 • Búbánat 2007-09-14 13:34:13 Itt értem utol magamat: az 1957-1959 évekből Házy Erzsébet szabadtéri és egyéb(koncert) fellépéseit már korábban ismertettem - rátérhetek a '60-as esztendők krónikájára. 1960. január 2. Zeneakadémia 1960. január 4. Erkel Színház A Magyar Állami Hangversenyzenekar és a Budapesti Kórus hangversenye 1. Mozart: g-moll szimfónia, K. 550. 2. Mozart: Requiem Közreműködött: Házy Erzsébet, Komlóssy Erzsébet, Barta Alfonz, Antalffy Albert 278. sorszám: Gábor István: A BHZ-tól az ÁHZ-ig /Zeneműkiadó, 1984/ A „Nevezetes események az ÁHZ életében” című fejezetben olvasom (aki nem tudná, a BHZ és az ÁHZ a mai Nemzeti Filharmonikus Zenekar jogelődje volt): „ Ebben a részben olyan hangversenyekről szólunk – természetesen a teljesség igénye nélkül -, amelyek öregbítették az együttes hírnevét, és különösen nagy örömet szereztek a zenekedvelők mind növekvő táborának. Az 1958-as év első felében három szép oratórium-estről számolhatunk be. Az elsőn Ferencsik János vezényletével Brahms Német Requiemje hangzott fel, Házy Erzsébet, Jámbor László, a Budapesti Kórus és Margittay Sándor orgona-szólójával. László Zsigmond az eseményről ezt írta a Műsorfüzetben: - A Budapesti Kórus, Forrai Miklós kiváló együttese ezúttal is képességei javát adta: A megszólalás odaadó hevét, a szépen kezelt hanganyag gazdag áradását. Ugyanaz mondható el a Hangversenyzenekar munkájáról is. A két testület ’érzéki’ hőfoka azonos volt, olyan zenekari fénypontokkal, mint pl. a második tétel remek gyászindulója…” 279. sorszám: Gábor István: A BHZ-tól az ÁHZ-ig /Zeneműkiadó, 1984/ A „Nevezetes események az ÁHZ életében” című fejezetben olvastam (aki nem tudná, a BHZ és az ÁHZ a mai Nemzeti Filharmonikus Zenekar jogelődje volt) Házy Erzsébet egy másik oratóriumban szerepléséről is. „A nyári koncertek közül két vendégdirigens szereplését emeljük ki, mindketten a rossz idő miatt az Erkel Színházban álltak a zenekar élére. Massimo Freccia neve fontos emléket idéz: két évvel az ÁHZ elődje, a Budapesti Hangversenyzenekar megalakulása után, 1932-ben ő volt az együttes első vendégdirigense, majd 1954-ben óriási sikerű olaszországi turnén vezényelte a zenekart. 1969. július 8-án adott műsorán két Beethoven-mű szerepelt, Idi Biret török művésznővel a C-dúr zongoraverseny és a IX. szimfónia; ennek közreműködői a Budapest Kórus, valamint Házy Erzsébet, Barlay Zsuzsa, Carelli Gábor és Szalma Ferenc voltak. „

2651 Búbánat 2013-12-30 14:30:35
A Dankó Rádió operettkedvelőknek szóló délelőtti adásában a szerkesztő-műsorvezető ezen a héten minden nap a 2013-ban elhangzott adásokból szemezget: a "Best of..." cím alatt a stúdióba meghívott művészek vidám "sztoriai", anekdotái közül válogat és ismétli meg a már korábban elhangzottakat. És persze, sok-sok operett- és daljáték részlet bejátszása gazdagítja a műsort. A mai adásban Virágh Józseffel, Csák Józseffel és Jankovits Józseffel készült beszélgetések részleteit elevenítette fel a szerkesztő Nagy Ibolya. A felvcsendült zenék között volt Lehár A víg özvegyéből is néhány részlet HÁzy Erzsébet, Koltay Valéria, Udvardy Tibor és Palcsó Sándor előadásában: Hanna és Danilo szerelmi duettje a III. felvonásból; Hanna és Valencienne kettőse: "Párisban így szokás..." és a II. felvonás fináléjából egy jelenet, valamint a III. fináléjából rövid részlet. Ismétlés ma déljután öt órától, ami a rádió internetes oldalán is elérhető lesz online.

2649 mazig 2013-12-30 09:57:39
Kedves Telramund! Békés vizekre evezve, visszatérve a fórum lényegére, írnál néhány személyes sort Házy Erzsébet oratórium szerepléseiről? Azt hiszem vagyunk néhányan akiknek ez kimaradt.

2648 IVA 2013-12-29 23:32:44 [Válasz erre: 2645 telramund 2013-12-29 22:13:11]
A nagyoperett is operett. A víg özvegy, amelynek komplett előadásaiban itthon is, külföldön is sokszor fellépett Házy, Lehár műve. Mindezt nem azért írom le, mert azt feltételezem, hogy Te nem tudnád pontosan. Csupán azért, mert jelzi, hogy a primadonna legtöbbször látottsága nem függ össze az operett-történet pontos ismeretével, és a sem a primadonna legtöbbször látottsága, sem az operett-történet nyilvánvaló ismerete nem függ össze azzal, hogy valaki figyelmesen vagy figyelmetlenül jegyez be egy felsorolást, hozzászólást.

2647 IVA 2013-12-29 23:29:09 [Válasz erre: 2642 telramund 2013-12-29 20:37:20]
Házy Erzsébet pályájáról tudok annyit, hallottam, láttam annyit, mint ebben az országban senki.” Azért ebbe az országba beletartozhat az is, aki ezt nem jelenti ki ezen a fórumon.

2646 IVA 2013-12-29 23:27:31 [Válasz erre: 2636 telramund 2013-12-28 22:14:09]
A víg özvegy is Lehár-opus.

2645 telramund 2013-12-29 22:13:11
Uraim!Itt a legjobb most befejezni.A nézetkülönbség az operett és a nagyoperett megitélése között van. Ha csak az utolsó pár bejegyzést elolvassák észrevehető ,hogy nem tévedtem,annál is inkább ,mert Házy Erzsébetet,kb.25ox hallottam fellépni operában , nagy operettben/pl.Cigánybáró,Denevér/daljátékban pl Csinom palkó, János vitéz / operában,gondolom nem kell felsorolnom ,sőt oratóriumban is.De egyszer sem lépett fel komplett operett előadáson azaz Kálmán Imre illetve Lehár, vagy Jacobi vagy Huszka, Ábrahám Pál,stb műveiben.Ezekből részleteket fellépésein illetve lemezfelvételein,kersztmetszetken illetve a komplett Csárdáskirálynőben énekelte.

2644 kugli 2013-12-29 20:59:30 [Válasz erre: 2642 telramund 2013-12-29 20:37:20]
Kedves Telramund! Tény, hogy a megszólítás elmaradt ( nem csak az én ) részemről... Ilyen fórumon nem "Ki mit tud"-ot szoktunk "játszani" - hanem kicseréljük "rögeszméinket"... Ne felejtsük: sokkal több olyan van, amit NEM tudunk.

2643 Romeo 2013-12-29 20:50:07 [Válasz erre: 2642 telramund 2013-12-29 20:37:20]
Tévedni, emberi dolog, még egy Házy Erzsébet rajongónak is. Még egy Telramundnak is. Házy hát nem csak Víg özvegyet énekelte, mint Operettet. Hanem a Cigánybárót is. A szerénység Isten adománya, nem de ?

2642 telramund 2013-12-29 20:37:20 [Válasz erre: 2641 kugli 2013-12-29 19:02:50]
Nem emlékszem, hogy meg lettem szólitva az előzményben! Aztán,hogy mi a stilus ezen a fórumon nézzen utána a kitörölt bejegyzésekben ,főként a Jonas Kaufmann topicot és a Gruberova topicot tudom javasolni tanulmányozásra. Az "Apukám" visszaszívom-igaza van nem vagyunk olyan jóban.De maradjunk abba,hogy Házy Erzsébet pályájáról tudok annyit, hallottam ,láttam annyit,mint ebben az országban senki.A többit megirtam korábban.

2641 kugli 2013-12-29 19:02:50 [Válasz erre: 2636 telramund 2013-12-28 22:14:09]
Ez a stílus ( ld. a megszólítás HELYETT ) nem szokásos ezen a fórumon...

2640 telramund 2013-12-29 18:09:28 [Válasz erre: 2639 IVA 2013-12-29 17:10:32]
ld 168.óra !

2639 IVA 2013-12-29 17:10:32 [Válasz erre: 2638 Búbánat 2013-12-29 12:32:47]
A politika már Házy Erzsébet emlékének kisajátításába is beszállt.

2638 Búbánat 2013-12-29 12:32:47
A világhálón böngészve találtam rá a [url] http://www.reformatus82.com/2013_10_01_archive.html; New york-i független Magyar Református egyház [/url] egy októberi rendezvényére felhívó cikkre, mely eseményről talán utólag sem érdektelen itt hírt adnom. “Legfrissebb híreink 2013. október 6-án, vasárnap Szíki Károly elôadómûvész 2013. október 13-án, vasárnap de. 11 órától emlékezik 4 kiváló művészre az istentisztelet keretén belül, majd folytatva a szeretetvendégségen az 1848-as forradalom kitörésének és leverésének 165. évfordulója alkalmából. Közreműködnek: Kerekes Judit, Szíki Judit és Valu Olivér. A megemlékezettek: HÁZY ERZSÉBET, operaénekes; Széki Sándor, operaénekes, Varga László, színházalapító-igazgató és Cserey Erzsi, színházigazgató. Mindenkit szeretettel hívunk és várunk.” (A kiemelés tőlem.)

2637 telramund 2013-12-28 22:15:33 [Válasz erre: 2635 kugli 2013-12-28 20:24:42]
Na meg a Margitszigeten is felváltva Szilvássy Margittal.

2636 telramund 2013-12-28 22:14:09 [Válasz erre: 2635 kugli 2013-12-28 20:24:42]
Apukám Te nekem Házyból ne gyere!Akkor pontosan fogalmazok:valóban klasszikus nagyoperetteket énekelt szinpadon,de spec Kálmán, Lehár, Ábráhám opusokban egyszer sem.A Marica grófnőt NSZK_ban csinálta meg filmen.Bécsben Cigánybáróban ,Vig özvegyben éveken át vendégszerepelt.Maga a nagy Honthy Hanna mondta Házyról tv riportban,hogy a legnagyobb operett primadonna lenne,de nem hajlandó átruccanni a Nagymező u-ba.

2635 kugli 2013-12-28 20:24:42 [Válasz erre: 2620 telramund 2013-12-27 13:52:10]
Szerinted a Cigánybáró pl. micsoda? Szegeden is énekelte...

2634 Búbánat 2013-12-28 14:10:15
A Dankó Rádió ma délelőtti operettműsorában Házy Erzsébet és Udvardy Tibor előadásában csendült fel A víg özvegyből a szerelmi kettős („Minden vágyam, súgom lágyan, csak szeress…”), Ugyancsak ebből a Lehár-világsikerből hangzott fel további öt részlet erről az 1962-es rádiófelvételről, melyen még Koltay Valéria, Kövecses Béla, Kishegyi Árpád, Külkey László, Palcsó Sándor énekel, az MRT Énekkarát és Szimfonikus Zenekarát Sebestyén András vezényli. A műsorban Kálmán Imre melódiáiból is felhangzott néhány szép részlet (Csárdáskirálynő, Az obsitos, Tatárjárás), mely felvételeken Pitti Katalin Berkes János; Melis György; László Margit, Korondy György; Melis György, Zentay Anna énekét hallhatjuk. Az adás ismétlése a szokott időben és hullámhosszon, 17 órakor a Dankó Rádióban hallgatható meg, illetve az interneten is elérhető a www.dankoradio.hu weboldalon.

2633 telramund 2013-12-28 13:08:09 [Válasz erre: 2621 mazig 2013-12-27 14:34:00]
Kedves 3-szor iró mazig!Ezt eddig nem is "tudtam":):):):)

2632 mazig 2013-12-28 12:26:58
Nem hiszem, hogy ebben a fórumban helye volna a 2629. és a 2631. hozzászólásoknak!

2631 IVA 2013-12-28 03:39:29 [Válasz erre: 2629 telramund 2013-12-27 20:59:03]
Rádióműsor korában is nagyobb volt a presztízse, mint az értéke.

2630 IVA 2013-12-28 03:37:36 [Válasz erre: 2628 Búbánat 2013-12-27 20:50:47]
Úgy emlékszem, a parkszínpadi Mayát már a következő évadban adaptálták az Operettszínház színpadára, a címszerepet Medgyesi Máriával kettőzték le. „Más fizimiskát” kapott volna hozzá Lehoczky, aki híresen gyönyörű volt? Kalocsai Zsuzsával sem azonosítanám a kép szereplőjét, ennek anatómiai elemzésében nem kívánok itt elmerülni. Téves képillusztráció, illetve képaláírás számtalanszor kerül az írott és internetes sajtóba. Hogy itt hogyan esett meg, azon kevés töprengeni való találok, ha figyelembe veszem, hogy az írás tartalmában is mennyi a tévedés, ld. 2618. sz. hozzászólásom. Bevallom, csak később néztem utána a szerző kilétének, és meglepődtem azon, hogy író, film- és irodalomtörténész, egyetemi tanár. Filmtörténésztől és két Karády Katalinról szóló kiadvány szerzőjétől különösen furcsa a filmről, filmszínészetről, valamint Karády és Házy filmes pályafutásának összevetéséről bulvárszinten megfogalmazott véleménye.

2629 telramund 2013-12-27 20:59:03 [Válasz erre: 2628 Búbánat 2013-12-27 20:50:47]
Azért került be a rossz kép,mert a 168 óra egy "színvonalas"lap.:):):) Ki is vágtam a 3 oldalt ,a többi ment a szemétbe.

2628 Búbánat 2013-12-27 20:50:47 [Válasz erre: 2626 IVA 2013-12-27 17:34:15]
Lehoczky Zsuzsát sok darabban láttam, nemcsak a Mayában, 1967 nyarán, a Budai Parkszínpadon. Elfogadom, hogy ami hasonlóságot véltem felfedezni az ő és a képen látható személy arcvonása között, a csalóka képzelet játszott velem; semmi közük nem lehet egymáshoz. Lehoczky nemcsak a Parkszínpadon, abban a rendezésben alakította Mayát, hanem az Operettszínház későbbi Maya-bemutatójában is szerepelt: más"fizimiskát” kapott, de azt a produkciót nem láttam. Egyéb szerepeiben is készültek róla fotók, amik kissé engem ezen a fotón látható hölgyre emlékeztettek. Noha, Lehoczky Zsuzsának a 46 évvel ezelőtti Maya szerepe jutott először az eszembe, arra nem gondoltam, hogy akkor és ott más frizurát viselt, ahhoz képest, mint ami ezen a képen látható. És persze, így utólag, a két arc sem igen hasonlítható egymáshoz (ha a szájformát és a fogakat tekintem, még Kalocsai Zsuzsa neve is felmerült bennem, ami szintén csak puszta ötlet). Valóban, ha a képen látható hölgy nem Maya, és nem Házy, nem Lehoczky, akár egy kartáncosnő is lehetne - erre nem is gondoltam. De ha már találgatunk, még akár Barbara, afrikai bártulajdonosnő, Maya barátnője is szóba jöhetne a Fényes Szabolcs darabjából. Kíváncsi vagyok, lesz-e valaki, aki "telibe találja", felismeri, anno kit is kapott lencsevégre a fényképész, akinek fotóját most a 168 Órában Maya és Házy Erzsébet aláírással tisztelték meg. Mindenesetre kíváncsi lennék, hogy ez a „hamis” képillusztráció hogyan került be a megemlékező cikkbe helyezett, Házy Erzsébetről készült fotók közé.

2627 IVA 2013-12-27 17:39:48 [Válasz erre: 2618 IVA 2013-12-26 20:48:39]
OFF: A közhely divatja parttalan! „101 évesen elhunyt Eggerth Márta, az operett Callasa” - ezzel a címmel jelent meg ma tudósítás a koloratúrszoprán haláláról.

2626 IVA 2013-12-27 17:34:15 [Válasz erre: 2622 Búbánat 2013-12-27 14:37:15]
Köszönöm a megerősítést. Lehoczky Zsuzsa gyanúba keverését viszont elvetem. Láttam őt a Mayában 1967 nyarán. Hosszú, fekete hajjal (vagy parókával), és kissé őserdei afroid viseletben jelenítette meg a marokkói mulatóhely üdvöskéjének egzotikumát. Szerintem egyáltalán nem hasonlít a képen látható nőre, aki lehet akár egy kartáncosnő is egy operett-előadásból, sőt lehet, hogy a kép nem is magyar anyagból tévedt oda. (Lehoczkynak is igen jellegzetes a szemöldökíve, alapvetően másmilyen.)

2625 Búbánat 2013-12-27 16:53:50 [Válasz erre: 2624 Búbánat 2013-12-27 16:50:59]
Rosszul írtam be a közreműködőket. Helyesen: Ábrahám Pál – Harmath Imre: Bál a Savoyban – „ A férjem szerelmes belém…” (Km. Melis György és az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás) Szirmai Albert – Emőd Tamás: Mézeskalács – „Édes-kedves krumplileves…” a vidám kettősben Házy partnere Palcsó Sándor (Km. a MRT Szimfonikus zenekara, Sebestyén András vezényel)

2624 Búbánat 2013-12-27 16:50:59
Házy Erzsébet stúdiófelvételeiből hallgathatunk meg hármat a Dankó Rádió mai, operettkedvelőknek szóló adásában: Ábrahám Pál – Harmath Imre: Bál a Savoyban – „ A férjem szerelmes belém…” (Km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás) Szirmai Albert – Emőd Tamás: Mézeskalács – „Édes-kedves krumplileves…” a vidám kettősben Házy partnere Melis György (Km.:MRT Szimfonikus zenekarát Sebestyén András vezényli) Jacobi Viktor – Martos Ferenc- Bródy Miksa: Leányvásár (Házy, Németh Marika, Bilicsi Tivadar, Palcsó Sándor, MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András) Az öt órai ismétlő műsort sugározza a rádió az ismert frekvenciáin, és interneten is elérhető a www.dankoradio.hi weboldalon.

2623 telramund 2013-12-27 15:11:12
A figyelmes olvasás nyomonkövethető....

2622 Búbánat 2013-12-27 14:37:15 [Válasz erre: 2619 IVA 2013-12-27 04:19:44]
A képre vetett első pillantásom, de a tüzetes megvizsgálása után is, ugyanez a meglátásom. Ezen a fotón nem Házy Erzsébet látható. A Mayát sohasem játszotta színpadon, csak a rádióban készült vele az operettből stúdiófelvétel 1971-ben. És LP-ken is énekel a Mayából. Koncerteken-gálákon (amit a televízió is közvetített) szintén énekelt egy-két részletett Fényes Szabolcs operettjéből, a duettekben partnerei: Bende Zsolt, Berkes János. Ezekre a fellépéseire viszonylag idősebb korában, a 70-es évek közepe után került sor, és akkor estélyi ruhában láthattuk őt énekelni. Ha a fotó mégis Mayáról készült, akkor inkább Lehoczky Zsuzsára gondolnék…

2621 mazig 2013-12-27 14:34:00
Házy Erzsébet Szaffit, Rosalindát és Adélt is énekelte.(Cigánybáró-Bécs, Szeged, Erkel Színház, A denevér- Erkel Színház) Több előadáson személyesen is jelen voltam.

2620 telramund 2013-12-27 13:52:10
Házy Mayát szinpadon sosem énekelte,legfeljebb egy-egy részletet-A magitszigeti Víg özvegyen kívül Magyarországon komlett operett előadásban nem szerepelt.(a János vitéz a Csinom Palkó a Három a kislány daljáték,mielőtt ezeket hoznák fel) A Maya a Margitszigeten az akkori Vörösmarthy szinpadon ment és Tolnay Klári volt a főszereplő.

2619 IVA 2013-12-27 04:19:44 [Válasz erre: 2616 Búbánat 2013-12-25 13:03:02]
Az [url]http://www.168ora.hu/itthon/szinhaz-film-hazy-erzsebet-operett-121093.html;Elbűvölsz újra című írás itt[/url] elolvasható. Az internetes változatban a Felfelé a lejtőn c. film címe helyesen szerepel. De most nem ezért térek vissza erre a cikkre. Tud-e valaki arról, hogy Házy Erzsébet nemcsak a rádióváltozatban alakította a Maya címszerepét, hanem színpadon, vagy tévéfelvételen is játszotta? Noha Fényes Szabolcs operettje egzotikus környezetben kezdődik, gyanúm támadt, hogy a Maya képaláírással ellátott mellékleten látható jelmez nem a Maya valamelyik előadásából való, inkább tűnik Szaffi-jelmeznek. Ám ennél is erősebb az a gyanúm, hogy a kép nem Házy Erzsébetet ábrázolja. Nem állítom, hogy a megörökített nő vonásaiban és mosolyában nincs Házyra halványan emlékeztető, s ezért megtévesztő elem, ám ez a szemöldökrajz a Házy erősebb sminkjeiben használt kikészítésre sem jellemző, s az orrforma egyezésében is kételkedem. (Természetesen egy fénykép megvilágítása, árnyékai is okozhatnak optikai csalódást.) Nem akarom részletezni a fogsor leírását, de abban is inkább eltérést látok. Kíváncsian várom mások észrevételeit ez ügyben, illetve az általam ismeretlen információkat Házy Maya-szerepléséről.

2618 IVA 2013-12-26 20:48:39 [Válasz erre: 2616 Búbánat 2013-12-25 13:03:02]
Minden megemlékezés dicséretes és örvendetes, de ebben az írásban oly sok a pontatlanság és az elnagyoltság, hogy összességében hevenyészettnek mondanám. „Remek hang, tündöklő szépség, kiváló színészi képességek. Ha ebből a háromból legalább kettő adott, évekre egyeduralkodó lehet valaki a világ operaszínpadain.” Ez nem igaz: tündöklő szépséggel és kiváló színészi képességekkel, remek hang adottsága nélkül pl. keresnivalója sincs valakinek az operaszínpadon, és a remek hanggal is kell tudni még egyet s mást. „Merthogy vetkőzött ő is, a Gerolsteini kalandban meg pár évvel később az operaszínpadon a Fra Diavolo című vígoperában.” Ez a mondat még Ruttkai Éva fürdőruhás megjelenéséhez hasonlítva is félrevezető – a vetkőzés ma egyértelműen meztelenre vetkőzést jelent –, tekintve a Gerolsteini kalandban fényképezett jelenet távoliságát és sejtelmes fényviszonyait. A Fra Diavolo Erkel színházi előadásáról pedig a földszint első sorában ülő szemtanúként mesélhetem, hogy Zerlina esti lefekvés előtt fehér, fodros, kivágott és ujjatlan alsó blúzra és fehér, fodros, térdharisnyáig érő „bugyira” vetkőzött, ami persze szépen kiemelte Házy vonalait. A jelenet pikantériáját Házy humora adta, és mindenekelőtt az, hogy e vetkőzést az ablakból kifigyelte a címszereplő bandita, talán nem is egyedül. „Egy csacska bűnügyi sztoriban énekesnői vágyakat dédelgető óvónőként lépett színre (Fölfelé a lejtőn). Az erőltetett kémtörténet egyetlen emlékezetes színfoltja az ő figurája.Felfelé a lejtőn a film címe helyesen, a benne játszó számos kiváló színész alakításához méltatlan megjegyzést pedig Házy-rajongóként is cáfolom. Ráday Imre, Kálmán György, Kazal László, Keleti László, Rozsos István, és icipici szerepében még Lorán Lenke alakítása is emlékezetes színfoltja a filmnek, és akkor még nem szóltunk a több mint színfolt Psota Irénről, akinek a játéka színészi bravúr, ráadásul Házy valóban „kellemes, fülbemászó dalaival” szemben az ő, nem akárhogyan előadott dala vált már a film korában slágerré, és ismert a mai napig. „Miközben Wagner kivételével végigénekelte szinte az egész klasszikus repertoárt”... Ez nemcsak azért nem igaz, mert Házynak volt egy fontos Wagner-szerepe, hanem azért sem, mert a Rigoletto-beli bemutatkozó kis szerepén kívül az egész Verdi-életműből csak Oszkárt énekelte. A Házy szerepkörében jelentős Mozartot és Richard Strausst ugyanakkor nem is említi a szerző. Persze a cikk nem a teljesség igényével igyekszik portrét adni, de mégiscsak pontosabb az a megfogalmazás, hogy Házy nagy repertoárja az operairodalom rendkívül széles és különleges választékából merített igen gazdagon. „Rajongói Renata Tebaldihoz és Maria Callashoz hasonlították.” Ez nem igaz! Házy kortárs rajongói nem voltak olyan laikusak, hogy színpadon élvezett kedvencüket, aki igazi honi csillag volt, a nemzetközi operaélet hangfenoménjaihoz hasonlítsák, akiket csak a rádióból és lemezekről ismerhettek. Ez a mondat a bulvárvilág üres dimenzióihoz szokott utókor hangja. Az írás Házy Erzsébet színészi tehetségéről is pontatlan képet ad. Kétségtelen, hogy játéka (mimikája, gesztusai, otthonossága) a színpadon hatásos volt, emellett természetesnek és őszintének hatott, és mindez nem mondható el valamennyi operaénekesről. A filmeken pedig olyan ügyesen bánt a mozgással és a szöveggel, hogy nem lógott ki a „prózai” színészek sorából. Valószínű, hogy adottságai alapján Nyugat-Németországban, vagy Amerikában sokkal több zenés filmhez hívták volna, mint Magyarországon, de mindez nem azt jelenti, hogy a magyar filmművészetben rossz érzékkel hanyagolták el. Ne feledjük, hogy Házy mennyit dolgozott évtizedeken át a színpadon, szinte minden nyarát lefoglalta valamilyen szabadtéri produkció, és sokat szerepelt a televízió legkülönfélébb műsoraiban is. Karády Katalin filmes pályafutásához mérni a Házy Erzsébetét pedig azért tévedés, mert Karády énekesi és típusbeli imázsa a maga idejében sokkal szélesebb tömegeket szólított meg, mint a Házyé. Nem szívesen írtam le ezeket a kifogásokat, de befejezésül elismerem, hogy a cikk címe nagyon szép és minden tekintetben találó. Azt is jelzi, hogy vannak gyönyörű és értékes operaszöveg-fordításaink is, Nádasdy archaizáló Manon Lescaut-fordítása ilyen gyöngyszem. Nagy kár, hogy az Operaházban hallhatatlanságra ítélték.

2617 Búbánat 2013-12-26 13:13:44 [Válasz erre: 2616 Búbánat 2013-12-25 13:03:02]
Az írás szerzője nem pontosan fogalmaz, amikor azt írja: "Wagner kivételével végigénekelte szinte az egész klasszikus repertoárt". Ez nem fedi a valóságot, hiszen Wagnert is énekelt: A nürnbergi mesterdalnokokat 1968. április 5-én, Éva szerepében Házy Erzsébettel, újította fel az Operaház. Ezt a szerepet 1968-ban és 1969-ben még többször alakította az Opera színpadán.

2616 Búbánat 2013-12-25 13:03:02 [Válasz erre: 2611 Búbánat 2013-12-20 22:28:40]
„Elbűvölsz újra…” - Házy Erzsébet titka /Kelecsényi László, 168 Óra – 2013. december 19. (51-52. szám, 71-73. oldal) Fénykorában, a hatvanas években vitathatatlanul övé volt az első hely a magyar szopránok sorában. S ha ügyes menedzserek irányítják a karrierjét, nemzetközi csillag válhatott volna belőle. Minden adottsága megvolt hozzá. Remek hang, tündöklő szépség, kiváló színészi képességek. Ha ebből a háromból legalább kettő adott, évekre egyeduralkodó lehet valaki a világ operaszínpadain. De amikor pályára lépett, az ötvenes évek első felét mutatta a naptár. Filmsztár is lehetett volna. Karády Katalin sokkal szerényebb adottságokkal lett az, igaz, csak nagyon rövid időre, amennyit egy történelmi pillanat engedett. Házy Erzsébet szerencsés időpontban kapta első filmfőszerepét. Az 1955-ben forgatott Gábor diákban még csak hangjával volt jelen, az ő szopránjára tátogott az egyik női szereplő. Két év múlva azonban már teljes nőiességében jelent meg egy Offenbach-bohóság, a Gerolsteini kaland címre keresztelt operettfilm főszerepében, Darvas Iván oldalán. 1957 elején forgatták, a mai buszpályaudvar helyén működött „kettes telep” műtermében. A gyártásvezetőt finoman figyelmeztették a belügyesek, hogy siessenek a munkával, mert a korszak vitathatatlanul legnépszerűbb férfi színésze, Liliomfi korábbi alakítója börtönbe fog kerülni. Darvas már ítéletre várt, amikor a mozikban újabb és újabb női szíveket dobogtatott meg. De hogy Házy Erzsébet mit művelt a férfiakkal ebben a suta szövegkönyvű, némi aktualitással megtűzdelt darabban, arról a statisztikák és az állandó felújítások tanúskodhatnak – azoknak, akik nagyon objektívek tudnak maradni. Ám vele szemben nem lehetett elfogulatlannak lenni. Sokféle jelzőt sorolhatnék, legyen elég ennyi: szexi volt. A mindig is prűd hazai filméletben pár évvel korábban Ruttkai Éva kétrészes fürdőruhája is kiverte a biztosítékot (Egy pikoló világos). Házy Erzsébet kihívó nőiessége, kacér pillantásai, üde bája felül felülírta Karády híres vetkőzését is a Halálos tavaszból. Merthogy vetkőzött ő is, a Gerolsteini kalandban meg pár évvel később az operaszínpadon a Fra Diavolo című vígoperában. A következő évben újabb filmfőszerep várta. Egy csacska bűnügyi sztoriban énekesnői vágyakat dédelgető óvónőként lépett színre (Fölfelé a lejtőn). Az erőltetett kémtörténet egyetlen emlékezetes színfoltja az ő figurája. Többször is hallhattuk énekelni a filmben, nem operát, csak kellemes, fülbemászó dalokat. Az 1959 tavaszán bemutatott mozgókép mindenkit meggyőzhetett Házy Erzsébet filmszínészi képességeiről. Mégsem kapott több, hasonlóan nagy feladatot. Játszott néhány filmben a hatvanas évek első felében (Alázatosan jelentem, Férjhez menni tilos, Új Gilgames), de az épp akkoriban rendezőcentrikussá váló filmgyártásunk soha nem tudta a maximumot kihozni a tehetséges, sokat ígérő színészekből. Várkonyi Zoltán ugyan fennen hirdette, hogy mindig kell egy szexepiles nő vagy egy vonzó, fiatal férfi a filmvászonra, de kisebbségben maradt ezzel a törekvésével. Házy Erzsébet pályája igazából az operaszínpadon teljesedett ki. A Rádió kórusából került az Andrássy úti dalpalotába. A Rigoletto egyik kisebb szerepében mutatkozott be, de igazából Puccini műveiben érezte otthon magát. Operatörténeti esemény volt, az azóta eltelt időben legendássá vált előadás kerekedett a Manon Lescaut 1961. decemberi felújításából. Statisztikák szerint negyven estén ment a darab abban az évadban – és még hosszú évekig. Lamberto Gardelli vezényelt, aki akkoriban gyakran állt operaházunk karmesteri pulpitusán. (Roppant érdekes, hogy a pesti operajátszás mindig vendégkarmesterek, Mahlerek, Klempererek, Gardellik ittléte idején virult.) Élt, izzott a színpad, és ez az elragadtatás minden alkalommal átterjedt a nézőtérre – tűz lángolt a rivalda előtt, amikor Házy Erzsébet és partnere, Ilosfalvy Róbert halhatatlanná énekelte a 18. századi regény szerelmespárját. Merthogy – operarajongóknak ezt nem kell mondani – akkor ők éppen a magánéletben is egy párt alkottak. „Az évszázad Manonja” – írta Házyról Fodor Géza, akinél jobban senki nem értett a műfaj titkaihoz. Ez az előadás alapozta meg az énekesnő színpadi karrierjét. Bár Puccini állt hozzá legközelebb, egyéniségének, alkatának a törékeny feleltek meg legjobban, ám modern szerepekben is bizonyított. Miközben Wagner kivételével végigénekelte szinte az egész klasszikus repertoárt, 20. századi szerzők (Menotti, Poulenc, Gershwin, Janaček) darabjaiban is kitűnt, s az akkor legmodernebbnek számító magyar opera, Szokolay Sándor Vérnászának a sztárja volt. A zeneszerző később rábízta a Hamlet és a Sámson női főszerepeit is. Rajongói Renata Tebaldihoz és Maria Callashoz hasonlították. Ha kalandozni kezdünk a világhálón, és belekukkantunk a YouTube keresőjébe, számos Házy-felvételre bukkanunk. Újra lehet élvezni az innen-onnan feltöltött előadások részleteit. Ám nem is ezek a képsorok az érdekesek igazán, hanem a kommentek. Íme, egy csokorra való a bejegyzésekből: „Házy Erzsébet az örök Manon, és még mi minden.”, „Nagyon hiányzik ez a csodahang.”, „ A legszebb hang, amit valaha hallottam.”, „A világ egyik legszebb nője és hangja.” Házy Erzsébet még ma is, fiatalon bekövetkezett halála után több mint három évtizeddel, megingathatatlanul ül trónján – rajongói széles táborának szívében egész biztosan. Ragyogó szépségű nő volt, sokan szerelmesedtek belé, nemcsak a színpadi játék során, a nézőtéren, de a magánéletében is. Nem elevenítem föl házasságai históriáját, azokat az információéhes nagyérdemű úgyis ismeri. Fodor Géza, a csalhatatlan érzékű operaszakértő Házy Erzsébet erotikus vonzását a hangjából vezette le. Való igaz, az énekesnő nem hibátlan nem hibátlan alakjával, eleven bájával, mindig csillogó pillantásával hódított – ezekkel az adottságokkal legfeljebb szépségversenyeket nyerhetett volna. A fényesen csengő, sokáig intakt, a hideg szívűeket is elbájoló hangja volt ab titka. „Elbűvölsz újra. A régi varázs megrészegít” – énekli Des Grieux Manonnak (Nádasdy Kálmán magyarításában), amikor visszatér hűtlen szerelméhez, aki megint csak leveszi a lábáról a rajongó férfiút, hiába csalta meg őt a kacér teremtés. Valójában minket bűvölt el, a közönséget. Házy Erzsébetből legenda lett – és az is maradt.





A lapunkban megjelent szövegek a Café Momus, vagy a szerző kizárólagos szellemi tulajdonát képezik és szerzői jog védi őket.
A szerkesztőség külön, írásos engedélye nélkül mindennemű (részben vagy egészben történő) sokszorosításuk, felhasználásuk, kiadásuk és terjesztésük tilos.