Nekem is gyanús volt a kép: persze hogy nem Házy Erzsébet szerepel rajta Mayaként. Abban az időben – 1967/68-ban – négy énekes-színész játszotta felváltva a címszerepet a Fővárosi Operettszínház Maya-produkciójában: Medgyesi Mária, Galambos Erzsi, Felföldi Anikó, Lehoczky Zsuzsa.
Azon a fotón szerintem Medgyesi Mária látható – ha összehasonlítjuk az alábbi portréfotójával, az azonosság szinte feltűnő és egyező:

A korabeli lapok arról tudósítanak, hogy Fényes Szabolcs operettjében 1967. november 26-án új Maya mutatkozott be a Fővárosi Operettszínházban Medgyesi Mária személyében, aki Lehoczky Zsuzsával felváltva alakítja a nagysikerű mű főszerepét. 

Tegnap a középdöntőkkel folytatódott a Házy Erzsébet Nemzetközi Tehetségkutató Énekverseny 2024-es évada Érsekújvárban.

A neves zsűri három kategóriában, közel harminc kitűnő opera, operett és musical énekest hallgatott meg.

(Forrás: atempo.sk.)

Ők jutottak a döntőbe - amelyre szeptember 22-én, tehát ma 14 órakor kerül sor szintén Érsekújvárban.

Kapcs. 5444. sorszám

A YouTube-ról korábban belinkeltem ide ezt a duettet: „Nem történt semmi... Good night...” - Ábrahám Pál - Földes Imre – Harmath Imre Viktória című operettjéből Házy Erzsébet és Melis György énekével (Viktória és Koltay kettőse). Km. a Harmónia Vokál és a Magyar Rádió Esztrádzenekara, vezényel: Bródy Tamás, 1963.

Az alábbi archív, televíziós produkció részletének  videofelvételén csak töredéke hangzik el a dalnak. Kuriózum.

Házy Erzsébet partnere a Fővárosi Operettszínház művésze, Homm Pál volt (mint „Koltay”) (ugyancsak a hatvanas évek elejéről). (Forrás: Nemzeti Archívum)

Televízió Slágermúzeum 2. - szórakoztató; revüfilm MTV: 1964. május 1., 21:15 Ismétlések: 1964. december 26..22:50; 1982.október 15., 21:05

A revüfilm az 1927-1936 közötti időszak nagy slágereinek felhasználásával. Közreműködnek: Psota Irén; Lehoczky Zsuzsa; Alfonzó; Bodrogi Gyula; Angyal Sándor; Bán Klári; Csanaki József; Csajányi György; Csorba István; HÁZY ERZSÉBET, Hlatky László; Homm Pál; Ilosfalvy Róbert; Kabos László; Márkus László; Ráday Imre; Szabó Anita; Szendrő József; Zentai Ferenc; Magyar Állami Operaház balettkara; Jégszínház együttese; szólót táncolnak:; Gaál Éva; Kékesi Mária, Nagy Iván; Szegő Tamás; Kísér: Magyar Rádió és Televíz6ió szimfonikus zenekara; Gyulai Gaál Ferenc; Gyulai Gaál János; Hidas Frigyes vezényelnek Részletes műsort nem ismerem.

Ábrahám Pál - Harmath Imre: Viktória - „Nem történt semmi, csak elválunk csendben, Good night...” (töredék) - Házy Erzsébet és Homm Pál

(Házy Erzsébet Facebook oldaláról)

Ötvös Csilla operaénekesnő élet- és pályarajzát leíró könyvében („Életem története” – Budapest, Pairuszbook kiadó, 2024) visszaemlékezik az 1975. évi házasságkötésének ünnepi pillanataira is, megnevezi a két esküvői tanút: Házy Erzsébet és Ötvös Csaba - őket a könyv fotó-mellékletében két színes képen láthatjuk a boldog fiatal pár mellett.

Ma délután ismét láthatjuk a televízióban – Magyar Mozi TV, 15.30 - 17.35 (ismétlés holnap délelőtt 7.50 – 9.55)

Gerolsteini kaland - fekete-fehér, romantikus zenés filmvígjáték, 1957-ből. 

A filmet rendezte: Farkas Zoltán, a forgatókönyvet írták Kolozsvári Andor és Szirtes György

Jacques Offenbach nagyoperettjének zenei motívumaira Patachich Iván - Szenes Iván készített a filmhez dalbetéteket.

Főszereplők

·       Házy Erzsébet – Antónia nagyhercegnő

·       Darvas Iván – Martin nagyherceg (énekhang: Csongor István)

·       Kiss Manyi – Klotild

·       Feleki Kamill – Bumm Alfonz kancellár

·       Tímár József – Al' Pacca

·       Lázár Mária – Anasztázia

·       Szabó Ernő– Árgus rendőrfőnök

·       Gózon Gyula – Frederik kocsmáros

·       Szemes Mari – Olivia

·       Váradi Hédi – Marie

·       Basilides Zoltán – összeesküvő

·       Garas Dezső – Ágens

·       Peti Sándor– Börtönőr

·Az énekfelvételeken közreműködik a Magyar Állami Színházak Zenekara. Vezényel: Vincze Ottó

Zenei anyag a YouTube-ról (Hungaroton Classic – 1957):

1. Frederick kupléja (Gózon Gyula)

https://www.youtube.com/watch?v=LuEStTMbNdQ&list=OLAK5uy_mYMs-_lvNvzCPjTxhUFO9RmCHTn6gjO38

2. Klotild és Bumm kettőse (Kiss Manyi, Feleki Kamill)

https://www.youtube.com/watch?v=ybeE6QOlqTc&list=OLAK5uy_mYMs-_lvNvzCPjTxhUFO9RmCHTn6gjO38&index=2

3. Antónia kupléja (Házy Erzsébet)

https://www.youtube.com/watch?v=4z0G6mwDH10&list=OLAK5uy_mYMs-_lvNvzCPjTxhUFO9RmCHTn6gjO38&index=3

4. Antónia és Martin kettőse (Házy Erzsébet, Csongor István)

https://www.youtube.com/watch?v=Fkx4_BtEg5U&list=OLAK5uy_mYMs-_lvNvzCPjTxhUFO9RmCHTn6gjO38&index=4

A film középpontjában Gerolstein szépséges uralkodónője, Antónia nagyhercegnő áll, aki álruhában ismerkedik meg a szintén inkognitóban lévő Martin nagyherceggel, a szomszédos Pecunia uralkodójával.
Gerolsteinben azok a lányok, akik egy évben születtek a nagyhercegnővel, nem mehetnek férjhez, amíg ő pártában van. Vonzó és gazdag férjet keresnek Antóniának (Házy Erzsébet), hogy a kincstárat megtöltsék. A szépséges uralkodónő álruhában és véletlenül ismerkedik meg a kiszemelt vőlegénnyel: a szomszédos Pecunia uralkodójával. Martin (Darvas Iván) hasonló célból járja inkognitóban országát. Mulatságos bonyodalmak: együttes raboskodás, álarcosbál és lányszöktetés után egyesül a két koldusszegény korona.

„1957 decemberében HÁZY ERZSÉBET karácsonyi ajándékot vásárol a Corvin Áruház cipőosztályán.” – fotó   /KIRAKAT, 1957 – December/

A KIRAKAT című belkereskedelmi lap 1972. év végi egyik írásában – „15 év a KIRAKATBAN” - felidézi és összegzi a belföldi kereskedelem  előző tizenöt évének küzdelmes időszakát, eredményeit. Fotókat is bemutat, közülük az egyik épp az említett, 1957. decemberi lapszám címlapképe, melyen az ifjú operaénekesnő elegáns télikabátban az áruház cipőosztályának egy magas polcáról épp leemel egy cipőt, közben a másik kezét  a (vélhetően máshol)  megvásárolt ajándékcsomagokon tartja az oldalánál. A cikk szerzője azt írja róla: „Operaházunk egyik büszkesége Házy Erzsébet”

Amúgy a felvezető cikk szövege: „Másfél évtizeddel ezelőtt, 1957. április elsején jelent meg először a KIRAKAT. Akkor éledt újjá a magyar belkereskedelem is.  Ez az időszak próbára tette a magyar belkereskedelem dolgozóit. A lerombolt üzleteket valóban újjá, a korszerű igényeknek megfelelően kellett felépíteni, az üres raktárakat áruval megtölteni, a kétkedőket bizakodóvá, határozottá tenni.

Tizenöt év megannyi gond, öröm, izgalmas riport, sok újdonság, nyílt szakmai viták jellemzik lapunkat. Nehéz választani, hogy melyik volt a legérdekesebb téma, vagy ki volt az a riportalany, akire még jól emlékszünk.”

Újra a televízióban láthatjuk a Gábor diák c. színes magyar zenés filmet (1955)

 A Duna Tv sugározza ma 13.30 és 15.05 óra között:

A film Huszka Jenő csodálatos operettjéből, a Gül babából készült a kor nagyszerű színészeinek és énekeseinek a közreműködésével.

Énekhangok (a Magyar Állami Operaház művészei):

Gyurkovics Mária, Házy Erzsébet, Kenéz Ernõ, Littasy György, Losonczy György, Melis György Közreműködik: a Forrai Kórus és a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara Váradi László vezényletével

Szereplők:

Zenthe Ferenc (Gábor diák) - énekhangja: Kenéz Ernő

Sinkovits Imre (Suki Balázs, „Mujkó”) - énekhangja: Melis György

Krencsey Mariann (Leila, Gül Baba lánya) - énekhangja: Gyurkovics Mária 

Andaházy Margit (Veronika, Lagos görög lány ) - énekhangja: Házy Erzsébet 

Kőmíves Sándor (Gül Baba, a rózsák atyja) - énekhangja: Littasy György

Greguss Zoltán (Kucsuk Ali budai pasa) - énekhangja: Losonczy György

Tompa Sándor (Zülfikár, főeunuch)

Bárdy György (Ali embere)

Mády Szabó Gábor (Budai bíró)

Rendezte: • Kalmár László

Írta: • Babay József

Zeneszerző: • Huszka Jenő és  Vincze Ottó

Időtartam: 95 perc

A Magyar Mozi TV csatornán láthatjuk ma 10:15-től az Új Gilgames  c.  magyar filmdrámát

(fekete-fehér), (1963)

Rendező: Szemes Mihály

Házy Erzsébet Klári karakterét alakítja a filmben.

Részlet a filmből – Házy Erzsébet, Darvas Iván – Új Gilgames

Különleges, archív televíziós felvétel Házy Erzsébet énekével – sajnos,  csak töredék:

Házy Erzsébet _Ábrahám Pál: Bál a Savoyban _ „Toujours l’amour” (video-bejátszás)

Ugyanez a részlet, szintén "csonka":

Házy Erzsébet és Ötvös Csaba _Ábrahám Pál: Bál a Savoyban _ „Toujours l’amour” (video-bejátszás) 

Ugyanez a dal teljes időtartamú stúdiófelvételen - rádiófelvételről (1963), ami később Ábrahám Pál műveiből összeállított lemezen is /Hungaroton/  kiadásra került: 

Házy Erzsébet és kórus _ Ábrahám Pál: Bál a Savoyban _ „Toujours l’amour” – Rádiófelvételről (teljes)

A rádiófelvétel bemutatója - részletek Ábrahám Pál operettjeiből: először 1963. május 5-én, a Kossuth Rádióban hangzott el (17.10 – 17.40), a műsorban Házy Erzsébet, Petress Zsuzsa, Melis György, Baksay Árpád és Radnay György énekelnek, km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás. 

Hanglemezen is: „Részletek Ábrahám Pál operettjeiből - Bál a Savoyban, Hawaii rózsája, Viktória” ; Részletek HCD 16886; „Bál a Savoyban – egyveleg Ábrahám Pál műveiből, LPX 65520” 

Házy Erzsébet – sok más művésztársához hasonlóan – alkalmanként fellépett esztrádműsorokban is. Főleg pályája elején, az ötvenes években hívták különféle vegyes, zenés, könnyűzenei produkciókba beállni/fellépni, de persze opera-operett gálákon is énekelt.

Néhány ilyen koncertet említek abból az időszakból:

ERKEL SZÍNHÁZ – 1955. szeptember 18. de. fél 11 órakor

„Virágzik a rózsa” – Ének: Házy Erzsébet, Németh Marika, Petress Zsuzsa, Bilicsi Tivadar, Palócz László, Rátonyi Róbert, Szabó Miklós. Km. a Budapesti Zenekar és a Fővárosi Operettszínház énekkara. Karigazgató: Virány László. Vezényel: Pogány László. Rendező: Kenessey Ferenc. Konferál: Gál György Sándor

A műsorból Házy Erzsébet két énekszámát említem meg: „Virágzik a rózsa”, „Te büszke kozák”.

ERKEL SZÍNHÁZ – 1956. március 18. du. 3 órakor

„Tavaszi dallamok” – Ének: Gencsy Sári, Gyurkovics Mária, Házy Erzsébet, Szilvássy Margit, Tiszay Magda, Fekete Pál, Maleczky Oszkár, Melis György, Sárdy János, Simándy József. Balett: Pásztor Vera, Vashegyi Ernő. Km. a Magyar Állami Operaház zenekara. Vezényel: Kulka János

A műsorban opera- és  operettrészletek, könnyebb dallamok csendültek fel (Bizet, Rossini, Mozart, Puccini, Gounod, Gershwin, Donizetti, Offenbach, J. Strauss, Ábrahám, Kálmán, Romberg, Huszka műveiből részletek illetve Chaplintől: Egy kis balettcipő)

Házy Erzsébet két énekszámot adott elő: Gounod Faust című operájából Margit Ékszeráriáját, míg Ábrahám Pál Viktória c. operettjéből egy dalt énekelt.

BARTÓK TEREM – 1956. április 15-én és 22-én du. 4 és este 8 órakor is.

„Tavaszi Randevú” – Ének: Házy Erzsébet, Török Erzsi,  Záray Márta, Szabó Miklós, Feleki Kamill; próza: Gordon Zsuzsa, Kabos László, Verebes Károly; Kocsis Albert hegedűművész és Turán László együttese (zenekar). Aki mindenkivel randevúzik (konferál): Gál György Sándor

A vegyes, esztrádműsorban elhangzottak skót, holland, magyar stb. népdalok; egy Tosti-dal, Lehár-operettrészletek, Halász Rudolf-dala, Hajdú Júlia táncdalai, prózában kabaré- és vidám jelenetek, hegedűn megszólaló Chopin-, Mendelssohn-, Vecsey-művek, egy Fényes Szabolcs-szerzemény stb.

Házy Erzsébet és Szabó Miklós előadásában felcsendült  Lehár Ferenc Paganini című operettjének szerelmi duettje.

ÓBUDAI ANZIX  Harmadik Kerületi Kulturális Magazin 

OPERA - 2023 TÉL

Várkonyi Judit: A Házy-legenda

Óbudán is emléktábla őrzi a ragyogó szoprán, az 50-es, 60-as, 70-es évek állócsillagának emlékét. A III. kerületben is élt egy darabig Házy Erzsébet, aki Oscartól Örzséig hitelesen énekelt el megannyi szerepet, Manon Lescaut-alakítását pedig ma is az évszázad Manonjaként emlegeti a szakma. Életét a szélsőségek jellemezték – a színpadon siker, a magánéletben csalódások szegélyezték az útját.

A varázsfuvola, 1960

Házy Erzsébetről egyszerre könnyű és nehéz írni. Nehéz, hiszen már a mai középkorúak is csak archív anyagokra hagyatkozhatnak vele kapcsolatban, élő, személyes emlékeink nincsenek róla. És nehéz azért is, mert a kevés hozzáférhető cikk mint forrás szinte szóról szóra egyforma. S hogy miért könnyű mégis? Mert a sok hiátus ellenére még mindig elér minket a híre, mert a neve ma is egyet jelent a misztikummal, legendás tehetség, legendás hang, legendás szépség. Ha valakire túlzás nélkül illik a legenda kifejezés, akkor az Házy Erzsébet.
Könnyű és nehéz… Ugyanez igaz Házy életére is. Páratlan karriert futott be, viharos magánéletet élt és fiatalon, mindössze ötvenhárom évesen elment. Pályája során elénekelte a legjelentősebb szoprán főszerepeket, a kortárs szerzők a tenyerükön hordták, a zenés műfajok bármelyikében képes volt varázsolni, és filmes feladatokat is játszi könnyedséggel abszolvált. 

Karczag Mártonnal, az Opera Emléktárának vezetőjével beszélgettünk a Házy-jelenségről. 

Házynak az volt a tragédiája, hogy túl tehetséges volt – mondja. És túl szép, teszem hozzá. 

Igen. Ne felejtsük el, hogy az ő karrierje az 1950-es évek elején indult és a 80-as évek elején ér véget, sajnos romjaiban. Fénykorában olyasmit képviselt abban a lassan olvadó politikai környezetben, azt a fajta szexbombaságot, amit ki lehetett tenni a Füles címlapjára. Mindig jól nézett ki, és őrjöngtek érte, olyan ikon volt, akinek a címét olvasók hada szerette volna megszerezni a szerkesztőségekben. 

Ez az opera műfajban különös jelenség lehetett akkor is.

Persze. Az előző korok ideáljait nem mindig értjük, de Házy olyan mágnes volt, mint Marilyn Monroe. Érdekes egyébként, hogy egyik operai elődje, Gencsy Sári ugyancsak ez a platinaszőke jelenség volt. Házy az örökérvényű szépség, akinek talán az lett a veszte, hogy a szépségét ő nem tudta kezelni, a tehetségét pedig a színház nem tudta kordában tartani. Mivel mindent el tudott énekelni, tele volt feladattal és kitűzésekkel. Kortárs bemutatóktól a Poppea megkoronázásáig mindent elénekelt, és ezek a nehéz szerepek a hangot egy idő után megették. Az adottságai mögött ugyanis nem állt az a technika, ami elégséges muníciót szolgáltatott volna ahhoz, amibe a színház őt belekényszerítette. Ha meg is lett volna az akarata és a belátása, hogy vigyázzon magára, a vezetőség „édes kényszerhelyzetben” tartotta. 

Magyarul kisajtoltak belőle mindent… Ez vezetett a korai szakmai kiégéshez? 

Hogy ő mit érzékelt ebből a folyamatból, nem tudni. Fiatalon halt meg, tehát szinte az utolsó időkig kapta a nagy szerepeket, bár igen nehéz egy ötvenéves szopránnak szerepet találni, aki ráadásul alkoholproblémákkal is küzd…

Egyszer teljesen véletlenül került elém egy régi cikk az Opera Emléktárában, amely arról számolt be, hogy egy soha nem tisztázott autóbaleset következtében Ilosfalvy Róbert került börtönbe. Együtt utaztak, és sosem derült ki, ki vezetett valójában… 

Így volt, és sejthető, hogy Ilosfalvy csak elvitte a balhét. Ezután el is váltak. Gyönyörű love story az övék, ami az operatörténetben ritka. Az ő párosuk előtt nem fordult még elő, hogy egy ilyen színvonalú álompárt együtt lehessen szerepeltetni: dekoratívak voltak és mindkettő klasszis a maga hangfajában. Felrobbant a színpad kettőjük szerelmétől. Főleg Pucciniket játszottak együtt, talán a Bohémélettel kezdték, aztán az 1961-es Manon Lescaut-premier rájuk lett kitalálva, A Nyugat lányát is együtt csinálták. A YouTube őriz egy rossz, talán zsinórpadlásról felvett anyagot – a ’70-es évek végén, Moszkvában hosszú szünet után ismét összeeresztették őket egy Manonra… az a pár perc is lángol. Amit ők egymásból emocionálisan ki tudtak hozni, egészen elképesztő volt. Házy élete gyönyörű, önpusztító sorstörténet és örök kérdés, hogy vajon meg tudjuk-e védeni ezeket a tehetségeket? Tudhatnak-e bárkire hallgatni az ilyen kaliberek ahhoz, hogy épségben maradjanak? Callas, Monroe, és ugyanebbe a sorba illik Házy Erzsébet… Egyáltalán szabad-e őket védeni?

Jobb lett volna, ha nyolcvanévesen mennek el, vagy ez az elrendelés, hogy szükségszerűen el kell égniük?

Érdekes az a párhuzam is, hogy míg szakmájukban üstökösként robbannak be és sikert sikerre halmoznak, a magánéletük boldogtalan vagy csak ideig-óráig tartanak a szebb időszakok. Házynak négy férje volt. 

Gál Gábor, Ilosfalvy Róbert és Ötvös Csaba is énekes volt, és a film hozta össze Darvas Ivánnal. A színésszel kötött házassága állítólag bántalmazó kapcsolat volt, Házy nem egyszer óriási napszemüvegben jelent meg az Operában a közös időszakukban. 

Egy róla szóló interjúból úgy tudom, hogy élete végén depresszió gyötörte.

Az utolsó öt évben már alig ment színpadra, és bizony az akkori fotóin is látszik a változás. Az alkoholprobléma is valószínűleg ebből fakadt. Az ember, ha ilyen fokon ég a színpadon, muszáj előadás után bemenni az OperaKlubba, muszáj kiereszteni a gőzt, inni egy-két pohárral. Ha pedig az ember ekkora primadonna, akkor neki lesz a legnagyobb hangja, ő engedi meg magának a legnagyobb szemtelenségeket, és kialakul körülötte egy sajátos légkör. A Házba épp bekerülő fiatal énekesnők számára a rettegett pillanatok közé tartozott a vele való találkozás: úristen, a Házy mit fog rólam mondani vagy hogy fog hozzám szólni? Hogy épp mit mond, az másoknak egy életre szóló sokkoló élmény maradt. Nekem Házy azt mondta a büfében… és hurcolták tovább, sok esetben egy életen át. 

A keménység talán a túlérzékenység álcája volt. Tudunk olyan karmestert említeni, aki mégis jól értette és érezte őt? 

Ferencsik nyilván vigyázott rá, Lukács Ervin pedig örökölte Ferencsik hagyatékát. Maga a karrier elvben szépen volt felépítve, eleinte nem terhelték agyon, pici szerepeket adtak neki, majd Norina, Mimi – de a hatvanas években jött egy fordulat, amikor vérszemet kaptak, és aztán minden mindegy alapon amit értek, ráosztottak. A kortárs szerzők pedig boldogok voltak, mert egyrészről Házy kegyetlen jó figura volt, másrészt pedig mindent, ami a kottában volt, maradéktalanul le tudott énekelni. Mihály András Együtt és egyedül című operájának ősbemutatóját, Szokolay Vérnászában a Menyasszonyt énekelte, ugyanakkor a Sámsonban Delila, Petrovics Bűn és bűnhődésében Szonja, a nagy klasszikusok egész sora, a teljes szoprán repertoár legkülönfélébb szerepei. Mindent elénekelt, amire ez a hangfaj predesztinálta – sőt háromszor annyit. A kiemelkedően nehéz Salome mellett énekelte A rózsalovag mezzo Octavianját, de a Pikk dáma Lizáját is, amit manapság fajsúlyos drámai hangok énekelnek, de ettől ő még egy Örzsét is oda tudott tenni, amiben viszont bűbájos volt. Az ösztönös nőiességével meg aztán mindent vitt.

Karczag Márton az összegzésben azt is kiemeli, hogy Házynak nehéz volt második szereposztást adni, mert ugyan sokan voltak körülötte, ő valami mást képviselt, mint a többi szoprán. Hiába volt mellette még hat Pillangókisasszony, ő nagyon hamar saját kategória lett.

Az akkori, szürke Magyarországon nem volt operaházi párja ennek a jelenségnek. 

De vajon honnan csöppent ide ez a különös és feledhetetlen jelenség? Egy pozsonyi mészáros lányaként látta meg a napvilágot, és tízéves volt, amikor a család – három lánygyerekkel – áttelepült Budapestre, a negyedik kislány már itt született. Állítólag Újpesten még tíz éve is emlékeztek Házy bácsi lókolbászára. Legkisebb lányuk színésznő lett (Telessy Györgyi, aki édesanyja nevét vette fel), Erzsébet pedig a zenében találta meg az útját, a Magyar Rádió kórusának alapító tagja volt, és huszonkét évesen felvételizett az Operaházba. A folytatást tudjuk. Pályája során sorra kapta a rangos szakmai elismeréseket: Liszt Ferenc-díj, Székely Mihály-emlékplakett, érdemes művész, majd 1970-ben Kossuth-díjas, végül 1976-ban kiváló művész lett.

Egyszer Antal Imre egy televíziós interjúban arra kérte Házyt, hogy fogalmazza meg a művészi ars poeticáját: „Egy szó: ügyszeretet. Soha nem pénzért, lehetőségekért, tapsért, hanem mindent az ügyszeretetért tettem, és azt hiszem, hogy ezért mindent meg is kaptam” – mondta akkor, pedig a műsorban csak az operai pályára szorítkoztak. A már említett Manon Lescaut emblematikus szerepe volt, amit nemcsak hangban, de figurában és érzelmi megformálás terén is egyedi minőségben valósított meg, úgy tartották, ő az évszázad Manonja. Alakításaiért nemcsak a közönség rajongott, a szakmai kritikusok is elismerően írtak róla és külföldön is rendre sikert aratott.

Az 1960-as évektől szerepelt nemzetközi színpadokon. A moszkvai Bolsojban Csajkovszkij Anyeginjének Tatjánáját oroszul énekelte, a helyes kiejtést akkori férjével, Darvas Ivánnal gyakorolta. Óbudai évei egyébként ehhez a házassághoz kötik. S hogy vajon mi lehet igaz abból, ami a bántalmazást illeti? Darvas egyik egykori nyilatkozata árulkodó: „Tekinthetjük ezt szabadosságnak, bűnnek, gusztustalanságnak. Mélyen megvetem magam ezeknek a szabados időknek a magatartása miatt. Mély lelkifurdalások gyötörtek, a tréfás az, hogy közben is.” Egy másik alkalommal azt mondta: „Megittam a magamét. Ártalmasan sokat.” Két művészegyéniség, két vergődő lélek talán nem a legjobb párosítás…

Házy Erzsébet a szocialista országokon túl fellépett német nyelvterületen és a tengerentúlra is eljutott.

Jelentős szerepet vállalt a kortárs külföldi és az új magyar operák bemutatásában, ugyanakkor operett-szerepekben is humorral brillírozott, elképesztő primadonna volt, könnyed műsorokban pedig Fényes Szabolcs és Ábrahám Pál dalaival bűvölte el a közönséget. A Hófehérke és a hét törpe című Disney-rajzfilm első magyar szinkronos verziójában ő kölcsönözte Hófehérke énekhangját, nagy- és kislemezek egész sora őrizte és remélhetőleg őrzi ma is ezt a hangot, és mindemellett több rádiós szerepet és tizenkét filmszerepet is kapott ez a kivételes tehetség. 

Az 1966-os És akkor a pasas… című filmben olyan partnerekkel játszott, mint Sinkovits Imre, Latinovits Zoltán, Major Tamás és Törőcsik Mari. A Gerolsteini kalandban Darvas Iván és Házy mellett szintén feltűnnek a kor emblematikus színészei, és még egy sor további filmmel bizonyította sokrétű talentumát.

Szakmai pályafutásának alapos számbavétele jóval nagyobb teret kívánna – e cikk terjedelme inkább Házy rövid életével korrelál. Az összegzés kinek-kinek érzése szerint alakul majd úgyis. Adhat-e teljességet egy csúcsra járatott művészi pálya – vagy a teljességhez más kell, több kell? 1977-ben Házy Erzsébet így nyilatkozott a Népszavának: „Csak égve tudok élni. Azt persze nem tudom, meddig lehet így élni?

Magyar Katolikus Rádió – „Zeneközelben”

2024. március 3., 17.05 – 18.00

Juhász Előd műsora

Vendég: Pitti Katalin

Házy Erzsébet életének egyik utolsó interjúját a Nők Magazinjának adta.

„Operáról prózában”

Beszélgetés Házy Erzsébettel

(Nők Magazinja, 1980. június 1. – Kemény György)

Házy Erzsébetről, az Operaház Kossuth-díjas kiváló művésznőjéről sok felsőfokú jelzőt leírtak már. Egy operaénekesnő, aki csodálatos szopránhangja mellett vonzó külsejű, és a prózában is otthon van. Két évtizeden keresztül uralta az operaszínpadot. Sorra játszotta a filmfőszerepeket, és nem egy prózai színháztól kapott főszerep-ajánlatot.

Házy Erzsébet igazi sztár lett, a szó jó és rossz értelmében egyaránt. Az Opera egyik fényes csillaga nem nélkülözte a nagy sztárok szokásait. „Hisztériás, fékezhetetlen, goromba” – terjedt el róla.

Valóban könnyen odamondogatott a színházi rendezőknek, kritikusoknak, a riportereknek. Talán ezért is készült vele kevés interjú.

A televízió népszerű riporterének arra a kérdésére, hogy „Mire készül a művésznő?”, a következő meghökkentő választ adta a nagy nyilvánosság előtt: „A halálra. Miért? Talán maga nem arra készül?” Egy másik újságíró megkérdezte tőle: „Gyűjt valamit?” „Igen, anyacsavarokat.” – hangzott a válasz. Utána mindenkinek elmesélte, hogy az a ...........  újságíró komolyan vette és leírta.

Amikor megkértem, hogy fogadjon egy beszélgetésre, nagyot sóhajtott:

- Na, nem bánom! De tudnia kell, hogy három dolgot nagyon nehezen viselek el: az újságírókat, a fodrászokat és a fogorvosokat. Sajnos, az élet úgy hozta, hogy mindháromra szükségem van.

- Miért vonakodik úgy a tollforgató emberektől?

- Soha nem akartam és nem is tudtam magam adminisztrálni. Egész életemet impresszáriók nélkül éltem le. Igazán tehetséges embereknek nincs szükségük a reklámra. A közönség is belefárad a sztárolásba. Pihentetni kell őket, ha újra fel akarunk támadni.

- Úgy tűnik, most ilyen időszakban van. Meglehetősen ritkán láthatjuk az Opera színpadán. Mi lehet az oka?

- Nem vagyok fontos az Opera számára. Hogy mégis kifejezhessem magam, kénytelen vagyok haknizni. Az én múltammal nagyon megalázónak tartom a haknizást, de hát azt hiszem, ezért nem nekem kellene igazán szégyenkeznem.

- Kielégítőnek tartja emberi, művészi kapcsolatait?

- Nem. Az Operaházban kifejezetten idegesít a légkör. Valószínű, hogy ebben én is hibás vagyok, de a mellőzés feszültséget okoz az emberben.

- Érez generációs problémákat?

- Igen, de ez természetes dolog. Generációs problémák mindig is voltak és lesznek is. Sorrendiségi kérdés az egész. A mai húszéves is lesz egyszer ötven, és a mai ötvenéves is volt egyszer fiatal. Talán ezt a kérdést régen nem élezték ki annyira, mint most. Amikor én bekerültem az Operaházba, a régi nagyok valami elérhetetlen piedesztálon álltak felettünk. Tiszteltük és bámultuk őket. Ma másképpen néz ki a helyzet. Egy harmincon túli énekesnőre könnyen kimondják: „Mit akar még ez a vén tyúk?”

- Jó viszonyban van az ifjú kolléganőivel?

- Nem, mert nem mindenki viseli el egyformán a sikert.

- Gondolt arra, hogy külföldre szerződjön?

- Régebben sokszor vendégszerepeltem külföldön. Bécstől New Yorkig sok helyen felléptem, de hosszabb ideig nem tudtam idegenben lenni. Nagyon csodálkozom azokon, akik könnyedén el tudják hagyni a hazájukat.

- Kikapcsolódásként milyen zenét hallgat?

- Bachot és a klasszikusokat. De élvezem a könnyűzenét is.

- Beatet?

- Azt azért nem. Ezek a derék beates fiúk, ha egyszer abbahagyják, maguk fognak a legjobban szégyenkezni a zenéjük miatt.

- Véleménye szerint értők vagy sznobok járnak ma az Operaházba?

- Is-is. A karzaton ülnek az értők, a páholyokban az estélyi ruhások...

- Mi volt élete legnagyobb öröme?

- Amikor vége lett a háborúnak.

- A legnagyobb bánata?

- Lehet, hogy túl érzékeny vagyok, de minden rosszindulatú tekintet, megjegyzés bánt. Ezért aztán sűrűn bánatos vagyok.

- MI tudja felvidítani?

- Maggi kutyám, amelynek hosszú együttlétünk alatt kifinomult hallása lett.

Maggi kutya beszélgetésünk alatt végig ott lapult a szőnyegen. Neve hallatára felkapja a fejét.

- Most figyeljen – mondta a művésznő.

Figyeltem. Házy Erzsébet trillázott. Gyönyörűen. Maggi hegyezte a fülét, és amikor a gazdája abbahagyta, ő lépett a színre. Ha hiszik, ha nem, kinyomta a magas C-t...

Ismét a televízió képernyőjén a Gerolsteini kaland!

Az M5 csatorna ma 14.45 és 16.25 óra között sugározza ezt a fekete-fehér, magyar, romantikus zenés filmvígjátékot, 1957-ből. 

A mozifilmben kitűnő művészek egész sorát láthatjuk viszont: Házy Erzsébet ("Antónia"), aki nemcsak énekel, de mint színésznő a címszerepet is alakítja, továbbá Darvas Iván (énekhangja: Csongor István), Feleki Kamill,  Gózon Gyula, Kiss Manyi, Szemes Mari és sokan mások.  A filmet rendezte: Farkas Zoltán, a forgatókönyvet írták: Kolozsvári Andor és Szirtes György.

Jacques Offenbach műveinek zenei motívumaira Patachich Iván - Szenes Iván készített a filmhez dalbetéteket. A Magyar Állami Színházak Zenekarát Vincze Ottó vezényli.

Kapcs. 5458., 5450., 5449. sorszámok

Lehár: A víg özvegy – Hanna és Danilo szerelmi kettőse, III. felv. „Minden vágyam, súgom lágyan, csak szeress!” (Házy Erzsébet és Udvardy Tibor)

Minden vágyam, súgom lágyan, csak szeress.

Szívem tágul, majd elkábul, csak szeress.

Szép szemedbe nézek, éltet a remény,

Hogy te édes szép szerelmem, légy óh. légy enyém.

Dalod szívemhez szól, jól esik, igen jól

Érted dobog e szív, ez a hű szív csak téged hív.

Némán elhallgat a száj,

Titkolja, hogy szívem mint fáj,

Érted büszke legény, szeretlek én.

Minden vágyam, súgom lágyan, csak szeress.

Szívem tágul, majd elkábul, csak szeress.

Szép szemedbe nézek, éltet a remény,

Hogy te édes szép szerelmem, légy óh. légy enyém

Lehár: A víg özvegy - Hanna belépője, I. felv. „Uraim! Elég! (Házy Erzsébet, km. Kenéz Ernő, Rajna András, Göndöcs József, a Magyar Állami Operaház Énekkara)

Lehár: A víg özvegy – Hanna és Danilo kettőse: „Bamba, bamba gyászvitéz” (Házy Erzsébet és Udvardy Tibor, km. a Magyar Állami Operaház Zenekara)

Lehár Ferenc: A víg özvegy – keresztmetszet-felvétel (1959)

Glavari Hanna: Házy Erzsébet; Mirko Zéta: Maleczky Oszkár; Valencienne: Koltay Valéria; Danilo: Udvardy Tibor; Camille de Rosillon: Kövecses Béla; Vicomte Cascada: Kenéz Ernő; Rauol de St. Brioche: Rajna András; Kromov: Palócz László; Bogdanovics: Göndöcs József; Prisics: Kerekes Gábor; Nyegus: Kishegyi Árpád

Km.  a Magyar Állami Operaház Ének- és Zenekara, vezényel: Kerekes János

Katalógusszám: HLP OK 6516 - QUALITON; Kiadási év: 1960

Megemlítem az operett teljes, rádiófelvételét is:

Lehár Ferenc – Mérei Adolf: A víg özvegy

Szövegét André Meilhac Attasé című darabja alapján Victor Léon és Leo Stein írták, a magyar dalszövegek Mérei Adolf munkája.

 A Rádió Dalszínházának bemutatója - teljes felvétel: 1962. december 8., Kossuth Rádió, 18.55 - 21.27

Rádióra átdolgozta: Kristóf Károly

Vezényel: Sebestyén András
Km.: az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara (karigazgató: Vajda Cecília)

Zenei rendező: Ruitner Sándor 

Rendező: Rácz György

Glavari Hanna, gazdag özvegy – Házy Erzsébet
Danilovics Danilo, követségi titkár – Udvardy Tibor (Zenthe Ferenc)
Zeta Mirko, nagykövet – Palcsó Sándor (Rajz János)
Valencienne, a felesége – Koltay Valéria (Kállai Ilona)
Camille de Rosillon – Kövecses Béla (Kaló Flórián)
Cascade, vicomte – Kishegyi Árpád (Lázár Gedeon)
Raoul de St. Brioche – Külkey László (Petrik József)
Nyegus, írnok – Bilicsi Tivadar
Bogdanovics, konzul – Nádas Tibor (Nagy István)
Olga, a felesége – Korompay Vali
Kromov – Várhelyi Endre (Szoó György)
Sylviane, a felesége – Magda Gabi
Prisics – Balázs István

  Legfrissebb darabként a napokban jelent meg a kínálatban Ránki György Az ember tragédiája című operája, amit az 1970-es ősbemutatón rögzített a Magyar Rádió az Operaházban. A felvételen a főbb szerepeket Bende Zsolt (Ádám), Házy Erzsébet (Éva), Udvardy Tibor (Lucifer) és Ütő Endre (Az Úr hangja) énekli, a Magyar Állami Operaház Zenekarát és Énekkarát Erdélyi Miklós dirigálja.

Házy Erzsébet és Bende Zsolt

Ránki György: Az ember tragédiája - opera CD-n (2024) - Classical

Házy Erzsébet énekfelvételei közül - a televízió archív zenés filmjeiből válogatva (a YouTube oldaláról) - I.

Csajkovszkij: Anyegin – Tatjana levele (Házy Erzsébet)

Puccini: Manon Lescaut – Act II - „Taci, taci, tu il cor mi frangi!” (Házy Erzsébet és Ilosfalvy Róbert) – 1971. Moszkva, Nagyszínház

– A Magyar Állami Operaház vendégjátéka, vezényel: Erdélyi Miklós

az MTV stúdiója, középen Házy Erzsébet operaénekes és Békés András rendező. 

/Fortepan, 1976/

Kapcs.: 5405., 5358. sorszámok

Farkas Ferenc – Dékány András: Csínom Palkó – Rádiódaljáték teljes stúdiófelvétele!

(1:45:07)   a YouTube-on már elérhető.

Az adatbázisomból néhány információt megosztok erről a csodaszép daljáték rádiófelvételéről, a kor nagyszerű operaénekes-generációjának avatott képviselőivel rögzített dalszámokról is:

 Farkas Ferenc Dékány András szövegére komponált Csínom Palkó című daljátékát a rádió megrendelésére készítette, melynek 1949-ben volt a bemutatója; e rádiófelvétel átdolgozása után, 1951. február 22-én mutatta be a Városi Színház - a mai Erkel Színház - az átdolgozott művet.

A daljáték második, teljes stúdiófelvételére a Rádióban 1962. december 17-én került sor, ugyancsak Lehel György karmester zenei irányításával. Az elkészült felvételt a Rádió Dalszínháza először 1963. május 1-jén sugározta:

Farkas Ferenc – Dékány András: Csínom Palkó

3 felvonásos daljáték

Vezényel: Lehel György

Km.: az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara (Karigazgató: Vajda Cecília)

Zenei rendező: Ruitner Sándor
Rendező: Mikó András

Szereposztás:

Csínom Palkó – Simándy József
Csínom Jankó – Palócz László
Balogh Ádám, kapitány – Melis György
Zsuzsika – Gyurkovics Mária
Rosta Márton – Szabó Ernő
Éduska, a leánya – Házy Erzsébet
Tyukodi, a strázsamester – Domahidy László
Förgeteg, betyár – Radnay György
Örzse – Komlóssy Erzsébet
Kati – Andor Éva
Koháry gróf – Deák Sándor
Koháry grófné – Neményi Lili

Tájékoztatásul ideírom a stúdiófelvételen található főbb betétszámok megnevezését és előadóit:

- Előjáték és Förgeteg dala (Radnay György)

- Csínom Palkó és Csínom Jankó kettőse: „Jöttünk Edelényből” (Simándy József, Palócz László)

- Kati és Jankó kettőse: „Katinkám, ide gyere!..../Elmondom szemedbe, szívem szerint szeretlek, szemérmes virágom…./Kis Dunaág, nagy Dunaág….” (Andor Éva, Palócz László)

- Palkó és „Tyukodi kettőse: „Te vagy a legény!...” (Simándy József, Domahidy László, énekkar)

- Palkó és Jankó dala (Simándy József, Palócz László)

- Balogh Ádám dala: „Ahol te jársz” (Melis György)

- Örzse dala: „Tányér, bogrács, fakanál, puha ágy és pörkölt-libamáj, ez az asszonynak, ez az asszonynak a dolga; éles kard és buzogány, kanóc, puska és kacagány, ez a férfiaknak, ez a férfiaknak gondja…/ De ha szól a harci riadó…” (Komlóssy Erzsébet, énekkar)

- Jelenet, Éduska és Rosta kettőse, I. felv.: „Jó estét, jó estét, áldás erő békesség” (Házy Erzsébet, Szabó Ernő, énekkar; próza: Radnay György)

- Prózai jelenet, I. felv.: „Mézeskalács, abból ugyan mi nem kérünk” – próza: (Házy Erzsébet,  Radnay György, Szabó Ernő)

- Zsuzsika dala: „Sírva írt levelem” (Gyurkovics Mária)

- Jelenet és Palkó dala, I. felv.: „Jaj, ez a sok kacat”; „Elrepült a szép madárka, messze repültˇ - Próza (Ének és próza: Simándy József, km. Házy Erzsébet).

- Éduska és Palkó kettőse, I. felv.: „Éduska, te volnál”; „jójszakát kis leány, a nevem Csínom Palkó” (Házy Erzsébet, Simándy József – ének és próza)

- I. felvonás fináléja (Házy Erzsébet, Szabó Ernő, Domahidy László, Melis György, Simándy József, Palócz László, énekkar) 

- Palkó dala: „Elrepült a szép madárka, merre repül?ˇ (Simándy József)

- Zsuzsika, Éduska és Rosta jelenete, II. felv.: „Hát itt fogunk mulatni”; „Olvasd: sírva írom levelem” (Próza, ének: Gyurkovics Mária, Házy Erzsébet)

- Zsuzsika és Balogh Ádám kettőse a II. felvonásból: „Hűséges szívemmel” (Gyurkovics Mária, Melis György)

- Zsuzsika és Éduska jelenete, II. felv.: „Ennyire szereted?”; „Hé, emberek, jó egészséget, itt volnánk” (Próza és ének: Gyurkovics Mária, Házy Erzsébet, Simándy József, Melis György)

- Éduska és Balogh Ádám jelenete, III. felv.: „Kapitány uram, szolgálatára” (Próza és ének: Házy Erzsébet, Melis György)

- Jelenet, III.felv. (Házy Erzsébet, Simándy József, Melis György, Domahidy József)

- Koháry grófné és Rosta Márton kettőse: „Ein, zwei, drei, ein, három a tánc…” (Neményi Lili, Szabó Ernő)

- Prózai jelenet és a III. felv. fináléja: „Ide hozzám! Nézzétek, Tyukodi a bakon!....Jól verekedtetek! Az új rangot megérdemlitek!...Csínom Palkó, Csínom Jankó, csontos karabélyom…” ( próza és ének: Házy Erzsébet, Andor Éva, Komlóssy Erzsébet, Gyurkovics Mária, Simándy József, Palócz László, Melis György, Domahidy László, Szabó Ernő, énekkar)

Magyar Katolikus Rádió – „Zenei barangolás”

„Operaelőadások Budapesten a II. világháborút követő évtizedben (1945 – 1955)” (a Rádió havonta jelentkező operatörténeti sorozata)

Szerkesztő-műsorvezető: Boros Attila

A 2023. december 10-én elhangzott műsorban Házy Erzsébet szopránja is felcsendül a Figaro házassága és a Bohémélet c. operákból. Házy énekfelvételei az időskálán 38:10 perctől hallgathatók vissza: itt

Mozart: Figaró házassága – Cherubin áriája - „Csak szerelemről álmodom” (Házy Erzsébet - élő felvétel, 1954)

Puccini: Bohémélet - részletek (a Magyar Állami Operaház Zenekarát Erdélyi Miklós vezényli) – Hungaroton, 1970

– Rodolphe áriája, I. felv. (Ilosfaly Róbert)

– Mimi áriája, I. felv. (Házy Erzsébet)

– Jelenet, Mimi és Rodolphe szerelmi kettőse (az I. felv. zárójelenete) (Házy Erzsébet, Ilosfalvy Róbert, km. Melis György, Várhelyi Endre)

– Rodolphe és Marcel kettőse, III. felv. (Ilosfalvy Róbert, Melis György)

Az Operaház Vörös Szalonjában szeptemberi évadkezdés óta Melis György 100 arca címmel fotókiállítás látható, amely szerepein keresztül megidézi a legendás magyar operaénekesünk hosszantartó, nagyszerű pályafutását.  A művész születésének 100. évfordulója alkalmából a nagy magyar bariton ezer arcából száz portrét idéz meg a Karczag Márton kurátor által jegyzett kiállítás.

Nem állhatom meg, hogy ne hivatkozzam itt arra az egy fotóra - jelenetkép -, melyen Házy Erzsébetet (Nedda) látjuk Melis György (Tonio) „párjaként” a Bajazzók egyik 1967-es előadásán az Erkel Színház színpadán.

A fotókiállítás látogatható az operaházi előadások szünetében.