Házy Erzsébet és Simándy József
(egy koncertfellépésen)
Tegnapelőtt hunyt el Hildebrand István operatőr, 93 éves korában.
Az első filmje volt a Házy Erzsébettel a főszerepben forgatott Gerolsteini kaland.
Házy Erzsébet a" Gerolsteini kaland" film forgatóstábja körében. A kép balszélén: Hildebrand István operatőr
Gerolsteini kaland - filmhíradó
1957. MÁRCIUS
MAGYAR FILMHÍRADÓ11
1957. március, Magyar Filmhíradó 11/6. bejátszás
Elhangzó szöveg:10 év után ismét játékfilmet forgatnak a Budapest Filmstúdióban. Indítom. Felvétel. Készül a Gerolsteini kaland. A férfi főszereplő Darvas Iván. Szaktanácsadó Kárpáti Rudolf, olimpiai kardbajnok. Élete első filmfőszerepét játssza Házy Erzsébet, az Operaház énekesnője, de Hildebrand István operatőrnek is ez az első játékfilmje. Még egy rövid utasítás és Farkas Zoltán rendező indítja a következő jelenetet.
Kivonatos leírás:Világítás, vezérlőterem. Stúdióban felvétel: Darvas Iván jelmezben, kardozás. Kárpáti Rudolf tanácsokat oszt. Házy Erzsébetet sminkelik. Hildebrand István a kamera mögött. Farkas Zoltán rendező.
Mai évforduló: 120 évvel ezelőtt született Sir William Walton (Oldhaim, Egyesült Királyság, 1902. március 29. – 1983. március 8., Ischia, Olaszország) - 20. századi angol zeneszerző.
Házy Erzsébet egyik emlékezetes televíziós alakítása volt Popova szerepe Walton Csehov színdarabja nyomán komponált operája – „A medve” - filmváltozatában.
A Zenés TV Színház égisze alatt bemutatott operafilmet - rendező: Ádám Ottó - 1976. június 5-én sugározta a televízió 21.30 órától.
Paul Dehm és William Walton szövegét fordította: Romhányi József
Díszlet: Mátay Lívia,
Jelmez: Mialkovszky Erzsébet
Dramaturg Bánki László, zenei rendező Fejes Cecília, vezető-operatőr Sík Igor.
Szereplők:
Grigorij Sztyepanovics Szmirnov földbirtokos és a gárda tartalékos hadnagya (a „Medve”) – Melis György
Jelena Ivanovna Popova, özvegy– Házy Erzsébet
Luka, Popova szolgája – Begányi Ferenc
A Magyar Állami Operaház Zenekarát Erdélyi Miklós vezényli.
A vígopera története:
A történet szerint 1888-ban egy oroszországi vidéki kúriában gyászolja elhunyt férjét Popova, a fiatal özvegyasszony. Luka, a szolgája hiába kérleli, fejezze be a gyászt és kezdjen új életet. Ekkor érkezik Szmirnov földbirtokos, a gárda tartalékos hadnagya, aki 30 ezer rubelt követel Popovától, amit még férjének adott kölcsön. Popova kéri, várjon a hét végéig, majd az intézője kifizeti. Szmirnovnak azonban nics ideje várni, mert lejárnak a váltói. Az erőszakos férfit Popova medvének titulálja. A vita hevében már majnem párbajoznak, mikor a férfi rájön, hogy beleszeretett a harcias, bátor asszonyba...
A Kossuth Rádió OPERETTPARÁDÉ című műsorában hangzott el ez a kedves duett (a február 27-i adásból)
Farkas Ferenc – Dékány András: Csínom Palkó
- Jelenet, Éduska és Rosta Márton kettőse, I. felv. (HÁZY ERZSÉBET és Szabó Ernő, énekkar; próza: Radnay György)
A Rádió Dalszínházának bemutatója (új felvétele): 1963. május 1., Kossuth Rádió 20.10 – 22.00
A daljáték felvételén közreműködik: a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara és Énekkara (Karigazgató: Vajda Cecília), vezényel: Lehel György (az 1950-es első változatban is ő dirigálta a rádió zenekarát)
1.
Rosta: Jó estét, jó estét, áldás, erő, békesség!
Éduska: Jó estét, jó estét, mindenkinek kedvesség!
Kórus: Ha-ha-ha, ha-ha-ha, csak egy leány s az apja! Pántlikás kosárja, hetyke a kis kalapja.
Rosta: Rosta Márton, híres ember Pozsonyban, itten áll most előttetek valóban, készíti a mézeskalács szíveket. Gyertyát, ánizst, és cukorból egeret.
Éduska: Menta, ánizs, és törökméz, csupa jó. Hozzáadva egy maréknyi szép dió. Ebből lesz a Rosta-féle keverék.
Együtt: Tessék, tessék, itten helyben ezt vegyék!
2.
Rosta: Jó estét, jó estét, nem kell nekünk fényesség.
Kórus: Eltöltjük az estét, itt a finom édesség!
Éduska: Jó estét, jó estét, mézeskalácsot tessék! Ki éhes, ehessék, vendégeket fektessék!
Refrén
Rosta: Rosta Márton, híres ember Pozsonyban,...
Éduska: Menta, ánizs, és törökméz, csupa jó....
Együtt: Tessék, tessék, itten helyben ezt vegyék!
Kapcs. 5056. sorszám
HANGTÁR – filmzene – Qualiton
Gerolsteini kaland – Antonia kupléja és Antonia - Martin kettőse
Házy Erzsébet és Csongor István énekel.
Vezényel: Vincze Ottó · Magyar Állami Színházak Zenekara Gerolsteini kaland ℗ 1957 HUNGAROTON RECORDS LTD.
Dalszöveg: Szenes Iván;
Zene: Patachich Iván átdolgozása
1. Antonia és Martin kettőse:
„- Régen vártam ezt a percet, melyben szívem, szerelmem rám talál. - Régen vártam ezt az érzést, amíg körötted kivirul a napsugár. - Pillantásod oly ismerősen száll felém, - messze álmaimban láttam én, - sokszor eljöttél te hozzám, szerelmes ábrándok virágos útján. - És most visszatértem, drágám, előtted az élet minden boldogsága vár majd rám! Régen vártam ezt a percet, melyben szívem, szerelmem ránk ragyog..."
2. Antonia kupléja
„Megértem néhány évet, láttam annyi szépet, mégse tudom, mi a szerelem? Csak napsugárban jártam, fényes palotában....Tán felébreszti bennem azt az érzést, amit úgy hívnak, hogy: szerelem!...Ha megkérdem magamtól, félek is a naptól, amikor majd hív a szerelem. De legyőzve az érzést, várom a kísértést, ami úrrá lesz a szívemen..."
Megjegyzés: a filmen Martint Darvas Iván játszotta, énekhangja volt Csongor István.
Katalógusszám: Qualiton, OK 6613
Matricaszám: M 2866, M 2867
Lelőhely: Országos Széchényi Könyvtár
Raktári jelzet: HK 30.058
Forrás: hangtar.oszk.hu
Jacobi Viktor – Martos Ferenc – Bródy Miksa: Leányvásár
A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1964. július 18., Kossuth Rádió, 20.52 – 23.33
Darvas Szilárd átdolgozásnak felhasználásával rádióra alkalmazta Innocent Vincze Ernő
Vezényel: Sebestyén András
Km.: az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara (Karigazgató: Vajda Cecília)
Zenei rendező: Járfás Tamás
Rendező: Cserés Miklós dr.
Szereposztás:
Harrison – Csákányi László
Harrisonné – Olty Magda
Lucy, a leányuk – Németh Marika
Bessy, Lucy társalkodónője – Házy Erzsébet
Tom Miggles – Udvardy Tibor
Gróf Rottenberg – Bilicsi Tivadar
Fritz, a fia – Palcsó Sándor
Jefferson, Harrison titkára – Szuhay Balázs
Kocsmáros – Szendrő József
Simpson, börtönőr – Basilides Zoltán
Hajóskapitány – Zentay Ferenc
Mary – Seress Erzsi
Részletek a YouTube-ról:
1. Lucy, Bessy és Tom hármasa - Németh Marika, Házy Erzsébet, Udvardy Tibor
„- Szörnyű helyzetben voltunk, jaj, mind a ketten!.../- Szép ez a vidék, de heves a nép, ám a szíve jó, ez a valóság!...”
2. Bessy és Fritz kettőse – „Dzsilolo” - Házy Erzsébet és Palcsó Sándor
„-Történt hajdanán, hogy egy hottentotta lány, Párizsba ment a kis bohó! - Dzsilolo, Dzsilolo, Dzsilolo...”
3. Bessy és Fritz kettőse – Jenki-dal (kuplé) - Házy Erzsébet és Palcsó Sándor
„Volt valahol, élt valahol egy aranyos nő, róla e dalban sok szó lesz, Yorkba bemegy és nyitott egy boltot is ott ő, egy pálinkás-boltot, au, jesz! Járt oda majd mindenki, tíz jenki, száz jenki, gazdag és szegény, és az italt öt pintig hörpintik ők, s őrizi mind szörnyen a nőt. Sőt! Félti a lányt mindenki, tíz jenki, száz jenki, ifjú és a vén, erkölcs itt az erény, mindenkit jellemzi, és a leány férjhez nem mén, ó szegény....”
4. Bessy és Fritz kettőse – „Kettecskén” - Házy Erzsébet és Palcsó Sándor
„- Nagyon vad ez a vadon, ülök a padon, s unalommal nézek szét. - Megyek ide ide-oda már, ha kegyeskednék helyet adni cseppecskét..../- Kettecskén, az élet édes álom kettecskén, szerelemben összenőve, sülve-főve, kettecskén...”
5. Tengerészinduló - Házy Erzsébet, Palcsó Sándor, Bilicsi Tivadar, az MRT Énekkara
„- A kis kadétnak pehely a bajusza.../- Nincs több oly úr, mint a tengerész, bárhová lépsz, hej, mindig tettre kész, ne csodáljad hát, ha kedveli a lányt, bolondul érte mind valahány!...”
Ismét láthatjuk a televízióban!
Ma 14.10 - 15.45 – Duna TV
Gábor diák
- Huszka Jenő Gül Baba c. operettjének színes filmváltozata (1955)
Az operett zenéjét átdolgozta: Vincze Ottó
Írta: Babay József
Rendező: Kalmár László
Énekhangok (a Magyar Állami Operaház Művészei):
Gyurkovics Mária, Házy Erzsébet, Kenéz Ernő, Littasy György, Losonczy
György, Melis György
Közreműködik: a Forrai Kórus és a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara Várady László vezényletével
Szereplők:
Zenthe Ferenc (Gábor diák) - énekhangja: Kenéz Ernő
Sinkovits Imre (Suki Balázs, „Mujkó”) - énekhangja: Melis György
Krencsey Mariann (Leila, Gül Baba lánya) - énekhangja: Gyurkovics Mária
Andaházy Margit (Veronika, Lagos görög lány ) - énekhangja: Házy Erzsébet
Kőmíves Sándor (Gül Baba, a rózsák atyja) - énekhangja: Littasy György
Tompa Sándor (Zülfikár, főeunuch)
Greguss Zoltán (Kucsuk Ali budai pasa) - énekhangja: Losonczy György
Bárdy György (Ali embere)
Mády Szabó Gábor (Budai bíró)
A film egyik jelenete: a fotón jobb oldalt látható Andaházy Margit színésznő (Veronika szerepében) énekhangja Házy Erzsébet.
Kapcs. 5344. sorszám
Esti Hírlap, 1962. június 26.
„Brankovics György - Erkel zenedrámájának sikeres felújításáról.”
„Palcsó Sándor és Házy Erzsébet, a két Brankovics-fiú szerepét fölényes zenei biztonsággal és színpadi érzékkel oldotta meg.”
/Fodor Lajos/
Népszava, 1962. július 3.
„A Brankovics-fiúk alakítói: Palcsó Sándor és Házy Erzsébet, valamint Kelen Tibor és Koltay Valéria egyaránt muzikálisan és kitűnő színészi képességekkel (a második szereposztás művészei inkább pasztellszíneket használva) oldják meg feladatukat. Külön kell azonban szólni közülük Palcsó Sándorról, aki rendkívüli intenzitásával az első szereposztás egyik legnagyobb erősségét jelenti.”
/Feuer Mária/
Szegedi Ünnepi Játékok - „Brankovics György szabadtéren”
Esti Hírlap, 1963. július 22.
„A főszereplők közül elsősorban Házy Erzsébet és Simándy József vitt új, szép színeket az alakításába és nyújtott teljes illúziót.”
Népszabadság, 1963. július 23.
[A címszereplő, Fodor János] „mellett ezúttal Házy Erzsébet volt a legjelentékenyebb, ő viszonylag kicsiny szerepében (Brankovics kisebbik fiát játszotta) is bemutatta magasrendű énektudását, muzikalitását.
/Breuer János/
Élet és Irodalom, 1963. július 27.
„A karmester energiáját [Kórodi András] felemészti a hatalmas távolságok összefogása, az elillanó hangzás fegyelmezett folyásának biztosítása; a zenekar tagjai a hangszerek érzékeny hőmérsékleti és a levegő párásságából adódó elhangolódásával, sőt megbénulásával küzdenek; a magánszereplők óriási távolságra lehetnek egymástól s főként a karmestertől... A legnagyobb dolog, hogy mindebből alig vesz észre valamit a hatalmas tér hallgatósága. A MAGÁNSZEREPLŐK közül Házy Erzsébet és Simándy József könnyedén túltette magát ezeken a nehézségeken; hangjuk megragadó szépséggel szólalt meg, játékuk könnyed és igen kifejező volt.”
/Fodor Lajos/
Csongrád Megyei Hírlap, 1963. július 27. – Varga Ákos
„Beszélgetés a „Trubadúr" külföldi vendégművészeivel” – PETER GLOSSOP
[...] — Milyennek találja a szabadtéri színpadot?
Peter Glossop:
— Nagyszerűnek. Láttam rajta egy magyar operaelőadást, amely rendkívül tetszett. Szép zenéje volt a műnek, s nagyon jó alakításokat láttam. Különösen Fodor János és Házy Erzsébet hangja lepett meg. Azt hallottam, ez a színpad kelet és nyugat művészeinek találkozóhelye kíván lenni. Ezt csodálatos ötletnek tartom. Zenében ugyanis nincsenek határok. Nyugati művésztársaim nagyrésze eddig még nem igen szerepelt más kelet-európai országokban, s nagyon örülök, hogy Szeged megtalálta a lehetőséget a találkozásra. A művészek gondolkodásában sem keleten, sem nyugaton nincs lényeges különbség. S az ilyen zenei fesztiválok csak közelebb hoznak bennünket egymáshoz.” [...]
Fejér Megyei Hírlap - 1963-07-30 / 176. szám
Kállai Gyula nyilatkozata a szegedi szabadtéri játékokról
„Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, aki a szegedi szabadtéri játékokon szombaton este megtekintette Erkel Brankovics György című operáját, az előadás szünetében az öltözőkben felkereste a darab főszereplőit, Mátyás Máriát, Házy Erzsébetet és gratulált alakításaikhoz.
— Nagyon szép, nemes művészi feladatot vállaltak azzal, — mondotta — hogy Erkelnek ezt az örökszép operáját ezen a hatalmas színpadon, ilyen nagy közönség előtt és ilyen elismerésre méltó módon szólaltatják meg. Ezután gratulált Fodor Jánosnak és Simándy Józsefnek, valamint Mikó András rendezőnek és Koródi András karnagynak.”
FOTÓ: Kállai Gyula gratulál Házy Erzsébetnek az öltözőben - 1963. augusztus 14. - Ország-Világ.
Erkel Ferenc: Brankovics György – a II. felvonás fináléja (YouTube)
Km. Házy Erzsébet, Mátyás Mária, Faragó András, Palcsó Sándor, Tarnay Gyula, valamint a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara és az MRT Énekkara. Vezényel: Kórodi András
/Hungaroton Records LTD, 1965. 03.28/
(A lemezen Faragó András énekhangján szólal meg a címszereplő ebben a részletben, viszont az Erkel Színházban az opera-premieren Fodor János alakította a címszerepet.)
Házy Erzsébet és Palcsó Sándor
Budapest, 1962. június 13. Házy Erzsébet István, Brankovics fia, Mátyás Mária Mara, Brankovics leánya és Palcsó Sándor Gergő, Brankovics fia szerepében (b-j) Erkel Ferenc Brankovics György című operájának próbáján a Magyar Állami Operaház Erkel Színházában.
Rendező: Mikó András
MTI Fotó: Keleti Éva
Erkel Ferenc: Brankovics György
Erkel Színház, 1962. június 21.
Az opera szövegkönyvének szerzői: Ormai Ferenc és Ódry Lehel.
Amikor az Operaház 1962. június 21-én színpadra állította Erkel alkotását, mind librettója (Romhányi József), mind zenéje (Kókai Rezső) megújult.
Díszlet: Fülöp Zoltán
Jelmez: Márk Tivadar
Koreográfus: Barkóczy Sándor
Rendező: Mikó András
Karmester: Kórodi András:
Szereposztás:
Brankovics György: Fodor János
Mara, Brankovics leánya: Mátyás Mária
Gergő, Brankovics fia: Palcsó Sándor
ISTVÁN, BRANKOVICS FIA: HÁZY ERZSÉBET
Murat, török nagyvezír: Simándy József
Cselebi aga: Domahidy László
Fruzsina, Mara duennája: Svéd Nóra
Hunyadi László: Tarnay Gyula
Székely László, magyar nemes: Hámory Imre
Lázár, Brankovics bizalmasa: Turpinszky Béla
Brankovics szolgája: Katona Lajos
Hunyadi küldötte: Kövesdi Károly,
Továbbá szerepelt még: Erdélyi Alice
Házy Erzsébet fellépésszáma Brankovics István szerepében:
Erkel Színház, 7 alkalom - 1962. június 21. – 1963. szeptember 5. között
Szegedi Szabadtéri Játékok, 3 alkalom - 1963. július 20., 24., 27.
Kapcs. 5331. sorszám
"HÁZY BÜFÉ Művészek zárt világa Nincs színház művészbüfé nélkül – van, ahol nappal is üzemel, ha nincs más mód az étkeztetésre, van, ahol csak este, próbák és előadások alatt. Ezt az utat követi az Eiffel Műhelyház is: a Gregor kantin pandant-ján, a másik frontoldali sarkon ugyanakkora méretű büféhelyiség nyílik az esti próbák, valamint opera- és balettelőadások fellépői és asszisztenciájuk számára. A Házy Erzsébetről elnevezett büfé napközben üdítő-, szendvics- és kávéautomatákkal várja az énekeseket, táncosokat, muzsikusokat és a színpadi műszakot, esténként pedig klasszikus büfészolgáltatással, személyzettel – és kedvezményes árszabással működik. A Házy büfé üzemi területen található, ahová csak arra feljogosított művészek és dolgozók léphetnek, így működése a közönség számára nem hozzáférhető."
https://www.opera.hu/data/cikk/6548/2022_23_musorkalendarium.pdf
lásd: 426. oldalon
Az elmúlt héten a Dankó Rádió zenés műsoraiban HÁZY ERZSÉBET rádiófelvételei közül négy operettből ill. daljátékból hangzott el egy-egy részlet:
1. Leo Fall: Pompadour
- Pompadour kupléja, III. felv. (Házy Erzsébet)
A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1967. szeptember 9., Kossuth Rádió, 20.31 - 22.00
Eredeti librettót Rudolf Schanzer és Ernst Wellisch írta
Fordította: Harsányi Zsolt
Rádióra Innocent Vincze Ernő dolgozta át.
Vezényel: Bródy Tamás
Km.: az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara (Karigazgató: Sapszon Ferenc)
Zenei rendező: Balassa Sándor
Rendező: László Endre
Szerkesztő: Bitó Pál
Szereposztás:
Pompadour márkinő – Házy Erzsébet (Váradi Hédi)
René /D'Estrades gróf/ – Korondy György (Bodrogi Gyula)
Belotte, Pompadour komornája – Koltay Valéria (Csala Zsuzsa)
Joseph Calico, népköltő – Palcsó Sándor (Pécsi Sándor)
XV. Lajos francia király – Külkey László (Erdődy Kálmán)
Maurepas, a rendőrminiszter – Nádas Tibor (Balázs Samu)
Poulard, Maurepas titkára – Katona Lajos (Kibédy Ervin)
Madeleine /D'Estrades grófné/ – Szirmay Márta
Collin, Madam Pompadour inasa – Kishegyi Árpád
Hadnagy (eredeti szövegkönyvben Lieut Corneille, gárdatiszt) – Radnóti Győző (Cs. Németh Lajos)
Prunier, fogadós – Pethes Ferenc
2. Lehár Ferenc – Harsányi Zsolt: A mosoly országa
- Liza és Szu-Csong szerelmi kettőse, II. felv. (Házy Erzsébet és Simándy József)
„- Lótuszvirág! Érted élek csupán! Senki másért! / Szív, hogyan tudsz így tele lenni, mondd? Hogyan fér beléd ennyi vágy és tűz. És ennyi láz? Ennyi édes gond? Hogyan zenghet száz mély melódiát egy szívdobbanás? /- Szív, hol veszed a vágyak viharát, könnyek tengerét, mosolyok aranyló sugarát? /-Hogy lehet a láz, mely megbabonáz../- .ilyen édes vágy, ilyen lágy?...”
A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1971. november 11., Kossuth Rádió, 19.35 – 21.29
Km.: az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara (Karigazgató: Sapszon Ferenc)
Vezényel: Bródy Tamás
Zenei rendező: Balassa Sándor
Rádióra átdolgozta és rendezte: Rácz György
Szerkesztő: Bitó Pál
Szereposztás:
Lichtenfels gróf - Balázs István
Liza, a leánya - Házy Erzsébet
Hardegg bárónő, a nagynénjük - Simon Zsuzsa
Szu Csong herceg - Simándy József
Mi, a húga - Kalmár Magda
Csang, a nagybátyjuk - Radnay György
Hadfaludy Feri - Bende Zsolt
Fu Li, követségi titkár - Szatmári István
Főajtónálló - Börzsönyi Mihály
3. Szirmai Albert –Emőd Tamás: Mézeskalács
- Örzse és Jóska kettőse, I. felv. (Házy Erzsébet és Melis György)
Örzse: - Kívül piros, belül édes, olyan cukor, mint a rétes. Jaj be szép! Jaj be szép! Középen a kép...
Jóska: - Egyik piros, másik sárga, így árulják a vásárba'. Jaj be szép! Jaj be szép! Muzsikára lép...
A Rádió új stúdiófelvétele a daljáték keresztmetszetét jelenti. Bemutatója: 1977. január 21., Kossuth Rádió, 17.19 – 18.04.
Szereposztás:
Encella királynő – Andor Éva
Örzsi, városi pesztonka – Házy Erzsébet
Jóska, bujdosó katona – Melis György
Buhu, udvari bolond – Palcsó Sándor
Pityi Pál, csizmadiamester – Rozsos István
valamint az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András
4. Jacques Offenbach: Kékszakáll
- Clémentine királyné dala a II. felvonás első képéből – rondó (Házy Erzsébet)
„ – Mivel a kicsi lányt nem kérdi már kicsi és a nagy-nagy úr, remeg a kicsi és megérzi, nem örül, amit így tanul. Lám ilyesmi tehát a kezdet, derűs és színes üdeség. Vak államérdek nyeli már el, ideje sem volt élni még. És ura lett egy Kandeláber… /S egy szép napon elébe toppan egy kedves ifjú, finom úr. És szépen szól hozzá, de nyomban, mitől ő sápad és pirul. Nos, ilyesmi tehát a kezdet… Uram, királyom, Kandeláber…”
Henri Meilhac és Ludovic Halévy librettója nyomán a szöveget magyarra fordította, és a darabot rádióra alkalmazta: Fodor Ákos
A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1978. december 26., Kossuth Rádió, 19.53 – 22.00
Közreműködik az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara (Karigazgató: Sapszon Ferenc)
Vezényel: Bródy Tamás
Zenei rendező: Fejes Cecília
Rendező: Cserés Miklós dr.
Szerkesztő: Bitó Pál
Ez a teljes operettfelvétel volt Házy Erzsébet utolsó munkája a Rádió Dalszínháza égisze alatt!
Teljes szereposztás:
/Az eredeti szövegkönyv szerinti francia személynevek a magyar fordításban új nevet kaptak, a Dalszínház felvételén ezen a néven szerepelnek, ezért zárójelben ezt is feltüntetem./
Kékszakáll lovag – Róka István (Harsányi Gábor)
Bobéche király (Kandeláber király) – Palcsó Sándor (Körmendi János)
Clementine (Klementina) királyné, a felesége – Házy Erzsébet (Kohut Magda)
Hermina hercegnő, a leányuk, „Gyopár” (aki először Fleurette-ként mint virágárus, jelenik meg a darabban) – Lehoczky Éva (Sunyovszky Szilvia)
Zafir herceg (aki először pásztorként jelenik meg a darabban) – Fülöp Attila (Szacsvay László)
Oszkár gróf, a király minisztere – Bende Zsolt (Márkus László)
Popolani (Pelikán) alkimista a lovag szolgálatában – Melis György (Sinkovits Imre)
Boulotte, parasztlány („Vadóc”), Kékszakáll leendő – hatodik – asszonya – Kalmár Magda (Schütz Ila)
Alvarez, udvaronc – Szénássy Ernő
Kékszakáll „elhunyt” feleségei:
Héloise, az első asszonya – Horváth Eszter
Eléonore, a második asszonya – Forgács Júlia
Isaure, a harmadik asszonya – Tordai Éva
Rosalinde, a negyedik asszonya – Szabó Anita
Blanche, az ötödik asszonya – Domonkos Zsuzsa
Kapcs. 5340., 5339. sorszámok
Claude Debussy: Pelléas és Mélisande
Bemutató: 1963. május 24. Magyar Állami Operaház
Népszabadság, 1963. július 2.
„... Nem kevésbé ihletett megszemélyesítőt kapott Mélisande Házy Erzsébet személyében. Költői megfogalmazásában a leány törékeny, sejtelmes lénye teljes hitelességében bontakozik ki.” (Lózsy János)
Esti Hírlap, 1963. május 28.
„Házy Erzsébet ebben a szerepben a figura réveteg, belső sokféleségét ragadta meg elsősorban, hangja és az átélt, s kivetített érzelmei mélyen emberiek.” (Fodor Lajos)
Film Színház Muzsika, 1963. május 31.
„Megragadó Debussy-élményünk, a Pelléas és Mélisande, a párhuzamos szereposztásban is erős marad. Mindenekelőtt: Mélisande alakítóját, Házy Erzsébetet illeti a megkülönböztetett elismerés. Soha nem volt még ennyire költői - pedig jónéhány szép nőalakot vitt már az Opera színpadára. Ez a szépség most megindító. Pontosan az a fajta költői szépség, amit Maeterlinck és Debussy elképzelt. Mélisande ilyen. Ilyen érzékenyen nőies, és ilyen öntudatlanul gyermekies. Mélisande-nál a női talányosságnak gyermekarca van. És megérezni, akár a finom parfümöt, művésznőnk Mélisande-jában az ártatlanul kacér erotikumot is; gondoljunk a „vakok kútjánál” folyó jelenetre, amikor valami utánozhatatlan mozdulattal veti el magát a kút káváján, Pelléas szemeláttára...” (Szenthegyi István)
Budapest, 1963. május 15. Házy Erzsébet Mélisande és Kozma Lajos Pelléas, Arkel unokája szerepében játszik Claude Debussy Pelléas és Mélisande című operájának próbáján.
A felújított művet május 18-án mutatták be Mikó András rendezésében és Ferencsik János vezényletével a Magyar Állami Operaházban.
MTI Fotó: Bartal Ferenc
Claude Debussy: Pelléas és Mélisande
1963. május 24. Magyar Állami Operaház
Fordította: Blum Tamás
Díszlet: Forray Gábor
Jelmez: Márk Tivadar
Rendezte: Mikó András
Karmester: Blum Tamás
Szereposztás:
Pelléas, Arkel unokája: Kozma Lajos
Golaud, Arkel unokája: Faragó András
Arkel, Allemonde királya: Ütő Endre fh.
Geneviéve, Pelléas és Golaud anyja: Szabó Anita
MÉLISANDE: HÁZY ERZSÉBET
A kis Yniold, Golaud fia: Hankiss Ilona mv.
Egy orvos: Nádas Tibor
Budapest, 1963. május 15. Házy Erzsébet Mélisande és Kozma Lajos Pelléas, Arkel unokája szerepében játszik Claude Debussy Pelléas és Mélisande című operájának próbáján.
A felújított művet május 18-án mutatták be Mikó András rendezésében és Ferencsik János vezényletével a Magyar Állami Operaházban.
MTI Fotó: Bartal Ferenc
„És akkor a pasas...”
Fekete-fehér, magyar vígjáték, 92 perc, 1966
Rendező: Gertler Viktor
Jelenet a filmből – fotó (Sajnos, elég rossz minőségű kép)
Házy Erzsébet (Széphalminé)
Huszti Péter (Kivégzőosztag parancsnoka)
Sinkovits Imre (Mr. Pennypepper rendező)
Törőcsik Mari (Mara)
(A linkre kattintva, Házy Erzsébet másik filmjéből - "Felfelé a lejtőn", 1958 - ugyancsak találhatók fotók.)
Már elkezdődött a televízióban a film sugárzása (13.45) - az M5 csatornán láthatjuk megint
„És akkor a pasas...”
Fekete-fehér, magyar vígjáték, 92 perc, 1966
Rendező: Gertler Viktor
A szereposztásból:
• Latinovits Zoltán (Főnök)
• Sinkovits Imre (Rendező)
• Major Tamás (Sándor)
• Törőcsik Mari (Mara)
• Márkus László (Charlie)
• Psota Irén (Marika / Maud / nő / Tekla)
• Házy Erzsébet (Széphalminé)
„A karikaturisztikus filmben pályafutásának emlékeit ajánlja filmötletként egy idős rendező hajdanvolt tanítványának, a jelenlegi stúdióvezetőnek. Ifjúként látjuk a húszas évek Berlinjében, ahol egy magyar származású filmcsillagot kell honfibúval megríkatnia. Majd egy hollywoodi történet, a rakodómunkás Pennypepper és egy milliomoslány románca elevenedik meg. Modernista filmötleteket egy 23. századi sci-fi paródia követ - de a Főnöknek egyik sem tetszik. Mikor jön a hír az első űrrepülésről, az idős rendező szeme felcsillan, és azonnal kombinálni kezd...”
Katolikus Rádió – "Zenei barangolás"
Adás: 2022. február 6., 20.04 – 21.00
Magyar operaénekesek felvételei
Szerkesztő-műsorvezető: Boros Attila
Wagner-, Verdi-, Ponchielli és Puccini-operarészletekben neves magyar énekeseket hallunk.
Házy Erzsébet szopránját a Manon Lescaut-ból hallhatjuk: Manon Ékszeráriáját énekli a bejátszott felvételen. (A walkür- és A végzet hatalma-részlet között csendül fel a Puccini-dallam)
Az adás visszahallgatható itt. (az időskálán a 33:06 perctől)
Kapcs. 4829. és 1001. sorszámok
Magyar Nemzet, 1961. március 17.
"Házy Erzsébet, Katja Kabanova megszemélyesítője illúziót keltő, fiatalos jelenség. Énekes-teljesítménye is - könnyed és tiszta intonáció, hajlékony és ha kell, erőteljesen szárnyaló ének - igen jó hatást tesz ebben a szerepben, ahol az ösztönös dallamkészségen és muzikalitáson múlik a legtöbb, s a hangszín- kultúra választékossága nem elsődleges jelentőségű. Alakításának hangulata, drámai légköre is van; talán csak az alak tragikus súlyával marad kissé adós.”
Budapest, 1961. február 21. Jelenet a III. felvonásból: Házy Erzsébet Katja Kabanova (elöl), Nagypál László Tyihon Kabanov (elöl, k), Elek Éva Glása (b) és Varga András Szovjol Gyikoj (bottal) szerepében Leos Janáček Katja Kabanova című operája próbáján. Az operát 1961. március 10-én mutatta be Kenessey Ferenc rendezésében a Magyar Állami Operaház, két szereposztásban. MTI Fotó: Keleti Éva
Budapest, 1961. február 21. Svéd Nóra Varvara (b) és Házy Erzsébet Katja Kabanova szerepében Leos Janáček Katja Kabanova című operájának próbáján. Az operát 1961. március 10-én mutatta be Kenessey Ferenc rendezésében a Magyar Állami Operaház, két szereposztásban. MTI Fotó: Keleti Éva
Budapest, 1961. február 21. Házy Erzsébet Katja Kabanova és Kövecses Béla Borisz szerepében Leos Janáček Katja Kabanova című operájának próbáján. Az operát 1961. március 10-én mutatta be Kenessey Ferenc rendezésében a Magyar Állami Operaház, két szereposztásban. MTI Fotó: Keleti Éva
Házy Erzsébet fotója az Éjszakai repülés című, Szinetár Miklós rendezte első magyar televíziós operafilmjéből – a Veszprémi Napló 1963. november 9-i lapszámának 2. oldalán.
https://adt.arcanum.com/hu/view/VeszpremiNaplo_1963_11/?pg=57&layout=s
(Ezt a linket megnyitva egyből feljön a lap második oldala, a fotóval!)
Házy Erzsébet, aki a szerencsétlenül járt repülő pilótájának feleségét (Fabianné) alakítja.
Csongrád Megyei Hírlap, 1963. november 10.
„Éjszakai repülés” – Újszerű produkció a Magyar Televízióban
„Az előadás szereplői maguk is különös izgalommal készültek a szokatlan feladatra.
Házy Erzsébetnek az okozta a legnagyobb gondot, hogy megszűntek a színpadi tér korlátai, hiányzott a közönség. Ezért szinte megoldhatatlannak találta feladatát, de — amint elmondotta — hamar megkedvelte az erős drámaisággal telített szerepét, s különös gondot fordított arra, hogy érthető legyen az énekelt szöveg, s így az opera számára új közönséggel is megkedveltesse a műfajt.
Radnay György úgy érzi, ez a mű lenyűgöző hatással lesz nemcsak a zeneértő közönségre, hiszen a történet megőrizte rendkívül izgalmas, feszült légkörét."
(Házy Erzsébet és Radnay György eme nyilatkozata külön, saját szavaikkal, megtalálható és elolvasható a Fejér Megyei Hírlap 1963. november 3-án megjelent, a televíziós operafilm bemutatójáról beszámoló cikkében.)
Házy Erzsébet a címlapon (1978)
/Forrás: Café Momus - 2022. február 18. - Galéria/
A Magyar Állami Operaház az Eiffel Műhelyházában található 327-es Mozdonycsarnok közönségforgalmi büfé és nosztalgia étkezőkocsi elnevezésére javaslatot tett: üzemelteti a Gregor József Étkező (továbbiakban: Opera Menza) és a Házy Erzsébet művészbüfé (továbbiakban: Művészbüfé) egységeket.
Az Eiffelnek csak kisebbik része közönségforgalmi terület. Jóval nagyobb a hátsó traktus, amelyben a díszletraktárak és a műhelyek kapnak helyet, itt fog zajlani a mindennapi élet. Egy színház egyik központi helye a művészbüfé, melyet a színház egyik legnépszerűbb énekesnőjéről, Házy Erzsébetről nevezünk el. Az étterem a szintén közkedvelt, a kulináris élvezetekre egykor híresen sokat adó Gregor Józsefről kapja nevét.
A Garden Party televíziós felvételéről nem tudok, pontosabban nem emlékszem, hogy valaha láttam volna 1965 után a tévé műsorán.
Talán egy-egy részlete fellelhető a NAVA archivumában?...
A Garden Party-t aTV-ben láttam. Egy műsorszámra biztosan emlékszem: Házy Erzsébet a Pillangókisasszony Nagyáriáját énekelte.
Esti Hírlap, 1963. november 11.
Részlet a napilapban közölt kritikából (az első magyar televíziós operafilm bemutatójáról):
„[...] Az Éjszakai repülés librettóját maga a zeneszerző, Luigi Dallapiccola irta Saint-Exupéry magyarul is megjelent regényéből (Egyedül a felhők felett). Vannak benne a drámai szerkesztés hatásosságával nem eléggé számoló mozzanatok: mikor az éjszaka repülő pilóták életveszélyes kalandjait csak elbeszélik. (A dramaturgia első számú törvénye, hogy a küzdelmet meg kell jeleníteni!) A magyar televízió-előadás azonban kétszer is bravúrosan oldja meg ezt a problémát:
[...] S aztán ott van a repülőközpont népes személyzete, egy sor röviden, de igen karakterisztikusan ábrázolt figura, akik lereagálják a történetet, és a tragédia ugyanott lezajló párhuzamos vetülete: mikor az elpusztuló pilóta felesége összecsap az életveszélyes hajszát kényszerítő főnökkel. Házy Erzsébet és Radnai György hihetetlenül nehéz feladatot oldott meg ebben a két szerepben, alakításuk, kifejező arcjátékuk, a zenéhez alkalmazkodó átélésük — akárcsak Simándy és llosfalvy esetében — filmszínészi teljesítménynek is kiváló." [...]
Köszönöm, mostanában kaptam sok régi Film szinházat.. pont a 65-ös nincs de rajta vagyok, h megkapjam.. 55-től 81-ig van jópár...érdekes olvasmány kötve fúzve...
Kedves bermuda!
Még figyelmedbe ajánlom ezt a korabeli cikket a Garden party-ról, ami a Magyar Nemzetben jelent meg és ide belinkeltem már. (4253. sorszám alatt.)
Házy Erzsébet fotója mellett még ezt a képet találtam a neten:
Honthy Hanna operett primadonna és Udvardy Tibor operaénekes. A felvétel a Szabadtéri Színpad öltözőinél készült, a Garden party című előadás idején. (1965)
(Kotnyek Antal felvétele)
Kedves Bermuda! A Film Színház Muzsikában van pár fotó a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon - a Garden Partin - fellépett más művészekről is - pl. Ilosfalvy Róbertről is! (Az Arcanumra elő kell fizetned, és akkor belelapozhatsz az érdekelt lapszámba.)
Nincs több képed erről a Partyról?? Ú gy emlékszem utána láttam vmelyik újságban.Sajnos a 65-ös Film szinház nincs meg nekem....kár, h.nem találkoztunk))) kedves Búbánat.
Kedves bermuda!
Szívesen osztottam meg ezeket az infókat itt - legendás gálaestek legendás fellépőire ma is szívesen emlékez(het)ünk, nem felejtjük el...
Én is ott voltam, fiatalon, azon a Garden partin. Fantasztikus énekes nagyságokkal találkozhattunk "élőben"... (De magára a műsorra már kevésbé emlékeztem vissza; a kutatásaim eredménye a leírt műsorszámok és az előadók megnevezése.)
Kedves BÚBÁNAT..köszönet. én ott voltam ezen a Garden partyn 65-ben..de a dátumban nem voltam biztos. Szabó Miklósra -bizonyos okok miatt-jól emlékeztem és mint Ilos rajongó Őrá pláne.. a Nessun dormára is. hatalmas sikerrel énekelte.Köszönöm szépen a résztvevők leírását..élmény volt.
Anno Dobos István, a Magyar Televízió dramaturgiájának vezetője mesélte, aki kint volt Monte-Carlóban a televíziós operafilmek filmfesztiválján:
„A filmünknek a francia sajtóban sikere volt. Bondeville, a párizsi opera igazgatója, a zsűri tagja a maga nemében kitűnően sikerült filmnek tartotta az Éjszakai repülést, de, mint mondotta, magát a művet, Dallapiccola operáját nem tartja értékesnek. Ebből az anyagból nem lehetett jobbat csinálni — hangoztatta — és dicsérte a magyar operaénekesek természetes játékát, különösen Házy Erzsébet színészi és énekesi teljesítményét.”
(Magyar Nemzet, 1964. február 11.)
Szinetár Miklós: Azelső magyar operafilm, az Éjszakai repülés a mai nézőknek azért lehet érdekes, mert digitálisan felújítva találkozhatnak a magyar operajátszás csodálatos egyéniségeivel, többek között Simándy Józseffel, vagy Házy Erzsébettel. Ennek az operafilmnek annak idején hatalmas sikere volt, a szerző telekiabálta egész Európát, hogy mennyire nívós ez a produkció. A film apropójából egy Cannes-i Fesztiválon lehettem alelnök, René Clair mellett. Az Éjszakai repülést itt nem mint versenyfilmet – azt nem lehetett, mivel zsűritag voltam – hanem, ”encournment de festival”, azaz a fesztivál megkoronázása címen vetítették le.
Kapcs.: 4671., 4608., 3880. sorszámok
Az Erkel Színházban ma este a „Szinetár90” ünnepi előadás keretében levetítésre kerül Szinetár Miklós rendező első operafilmje - ami egyben az első magyar operafilm! - , aminek a női főszerepét HÁZY ERZSÉBET alakította! Továbbá Ilosfalvy és Simándy együtt szerepelnek - "unicum-felállás"...!
Luigi Dallapiccola: Éjszakai repülés (1963)
TV-operafilm (fekete-fehér, 55 perc)
Bemutató: MTV - 1963. november 10., 20.55 - 21.50
Fordította: Blum Tamás
Km.: MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara (karigazgató: Vajda Cecília)
Vezényel: Blum Tamás
Dramaturg: Kármán György;
Díszlettervező: Drégely László;
Jelmeztervező: Horányi Mária;
Zenei rendező: Ruitner Sándor;
operatőr: Kocsis Sándor
Rendező: Szinetár Miklós
Szereposztás:
Riviere – Radnay György
Robineau – Nádas Tibor
Pellerin – Simándy József
A rádiós – Ilosfalvy Róbert
1. tisztviselő – Pálos Imre
2. tisztviselő – Pálffy Endre
3. tisztviselő – Szigeti László
4. tisztviselő – Várhelyi Endre
FABIENNÉ – HÁZY ERZSÉBET
Egy hang – Szőnyi Olga
Fabien – Koncz Gábor (próza)
" Az Éjszakai repülés” főszereplői közül HÁZY ERZSÉBET így nyilatkozott:
"- Féltem a produkciótól; Az opera művészeit az a tudat, hogy nem a színházban, hanem milliós közönség előtt játszik, az első pillanatban szinte megoldhatatlan feladat elé állítja. Ez a feszültség aztán feloldódott bennem, hamar megkedveltem drámai sodrású, ragyogó szerepemet, s nagy kedvvel játszottam.”
Házy Erzsébet és Szőnyi Ferenc
Fotó: Keleti Éva (MTI)
Kurt Weill – Bertolt Brecht: Mahagonny városának tündöklése és bukása
Operaházi bemutató: 1967. március 19.
Jenny Smith – Házy Erzsébet
Jim Mahoney – Szőnyi Ferenc
Fordító: Görgey Gábor
Rendező: Mikó András
Díszlet-és jelmeztervező: Makai Péter
Karmester: Blum Tamás
Élet és Irodalom, 1967.03.25.
„Házy Erzsébet Jenny-je: kedves, kacér, elbűvölő, kicsit érzelmes és fájóan kemény szívű teremtést formál meg, olyan valakit, aki ebben a tárgyias hangú darabban is érzelmi reakcióra kényszeríti a nézőt.” (Kárpáti János)
Népszabadság, 1967. 03.30.
Jenny Smitht a premieren Házy Erzsébet játszotta. Nemcsak színesen énekli, remekül alakítja is a szerepet, olyan légkört hozva magával a színpadra, hogy akkor és ott érezni a jelenlétét, ha más szereplőkre kell figyelnünk. Szőnyi Ferenc derűs-naiv Jim Mahoneyje igen rokonszenves jellemrajz.” (Lózsy János)
Népszava, 1967.04.06.
"Házy Erzsébet személye jószerivel egymagában indokolná a bemutatót. Határozott elképzelése van erről az emberről és erről a világról - túl egyéni, alkati adottságain. Játékának és énekének a színei bejárják és lényegéhez közelítik az egész előadást Ha maholnap sokan dúdolják majd az »Alabama« és a »Benares« songot fővárosunkban - abban is ő lesz a bűnös.” (Rajk András)
Esti Hírlap, 1967. 03.24.
„Házy Erzsébet művészi egyénisége és kivételes tehetsége, a szerep izgalmas megelevenítésén túl, az egész mű mondanivalójának hordozója lett.” (Fodor Lajos)
Magyar Nemzet, 1967. 03.26.
„A szereposztás kiemelkedő erőssége Szőnyi Ferenc Jim Mahoney-ja és Házy Erzsébet Jenny Smith-e. Házy Erzsébet ugyan kissé a maga egyéniségére formálja Jennyt, s az eredeti figuránál (mégiscsak útszélibb virág ez a Jenny!) líraibb, ábrándosabb, néhol drámaibb - ha úgy tetszik, »operásabb« - tónusokat kölcsönöz a szerepnek. Mégis: ragyogó jelenség és izzó, átsütő tehetség - betölti a színpadot. Szőnyi Ferenc karakter-portréja, érzésünk szerint igazi trouvaille, az alak jellemrajzának széles skálájával: humoros, hóbortos, ábrándos és lírai vonásaival, »nagydarab és kék szemű« mivoltával: s nem utolsósorban zenei telítettségével, kifejezésének espressivójával.” (Kovács János)
MUZSIKA, 1967. június 1.
„Házy Erzsébet, mint Jenny Smith ismét meggyőzte a közönséget sokoldalú tehetségéről, kitűnően énekelt, játszott és táncolt.” (Kertész Iván)
Kapcs. 810. és 677. sorszámok
Házy Erzsébet operaénekesnő és Kerekes János karmester-zeneszerző
A felvétel a Margitszigeti Szabadtéri Színpad öltőzőinél készült a Zenés Garden Party című előadás idején (1965)
Fotó: Kotnyek Antal
Mérleg - a Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szabad Szakszervezetének lapja
1971-02-01 / 2. szám
MNB-klub - Éremgyűjtők, filmbarátok, barkácsolók és társaik
"Január 30-án Bíró Miklós igazgató megnyitó beszéde után adták át rendeltetésének a Magyar Nemzeti Bank Rudas László utcai, kibővített, újjávarázsolt klubhelyiségeit. A megnyitó beszédet reprezentatív műsor követte, Simándy József, Házy Erzsébet, Gobbi Hilda, Rónaszéky András, Brachfeld Siegfrid fellépésével, majd hajnalig tartó farsangi bál következett."
Kapcs. 5314. sorszám
Kiegészítésül:
Auber: Fra Diavolo – Erkel Színház – 1959. február 1. (második szereposztás)
Rendező: Szinetár Miklós
Zerlina - Házy Erzsébet
1959. február 6. – Film Színház Muzsika
„Házy Erzsébet szép énekével és eredeti humorának sok színével valóban pezsgő élettel tölti meg Zerlina kedves szerepét.” (S.V.)
1959-02-11 – Magyar Nemzet
"Zerlina kedves bája szinte árad a közönség felé Házy Erzsébet megformálásában. Ilyen elragadó operai szubrett-alakítás valóban nem mindennap akad, sőt kivételes alkalom. A szerep megoldása tökéletesen egységes: megjelenés, énekkel s játékkal való jellemábrázolás azonos "hangszerelésű", a kecses vidámság vonzó megjelenítője. Úgy gyanítjuk, Zerlina "vetkőző számából" ezúttal még egy-két strófát meghallgatna a közönség.” (sz.i.)
1959-04-01 – MUZSIKA
„Házy Erzsébet a „könnyű műfaj"-ban szerzett legjobb ismereteiből, nagy képességeiből és színpadi mozgásának a hivatásosokat is megszégyenítő természetes bájából, hetyke szellemességéből tartott igen eredményes rekapitulációt.” (Abody Béla)
Kapcs. 4299. sorszám
Budapest, 1959. január 30. Házy Erzsébet operaénekesnő (Zerlina) Daniel Auber francia zeneszerző Fra Diavolo című vígoperájában, amelyet a Magyar Állami Operaház Erkel Színházában mutattak be február 1-én Szinetár Miklós vendégrendezésében.
MTI Fotó: Lónyai Mária
Polgár Tibor: A szókimondó asszonyság - Kettős - Házy Erzsébet, Palócz László
- Egy kis kocsma néz a Szajna-partra, nincs benne semmi cifraság, a márki-herceg ritka arra, de a jókedv az nem ritkaság!
- Egy kis kocsma áll a Szajna-parton, ugye, sosem felejtjük el, amíg csak élek, eszemben tartom, amíg csak élek, veled(m) leszek(l)!...
- Egy kis kocsma áll a Szajna-parton, amíg csak élek eszemben tartom, szerelmünk boldog hajnalát!
- Egyszer majd visszasírjuk, egyszer majd visszahívjuk a régi kedves éveket!
- Ha fáj ezernyi gondunk, lélekben elbolyongunk
- S egy dalt dúdolok én majd neked! ....
A szókimondó asszonyság zenei keresztmetszetét 1960. december 18-án, a Kossuth Rádió mutatta be 17.10 – 17.45 óra között.
A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Polgár Tibor vezényli.
Az összekötőszöveget írta és elmondja: Darvas Szilárd.
(A daljáték rádiófelvételén énekel még: Koltay Valéria, Szabó Miklós és Rátonyi Róbert, km. a Magyar Rádió Énekkara)
Kapcs. 5311. sorszám
Szokolay Sándor: Hamlet (1968. október)
Ophelia – Házy Erzsébet
Hamlet – Szőnyi Ferenc
Megjegyzem, hogy Házy Erzsébet a másik szereposztásban bemutatkozott címszereplővel, Palcsó Sándorral is énekelt a Hamletben, kettejüknek is emlékezetes Hamlet-Ophelia alakításokat köszönhetünk!
Kritika-részletek:
„A címszerepet éneklő Szőnyi Ferenc győzi a szólam elképesztő nehézségeit, bár a néző tudatában kialakult Hamlet-figurával alkatilag nemigen tud azonosulni. Házy Erzsébetnek sincs könnyű dolga, de tehetsége legyőzi Ophelia szólamának szinte énekelhetetlen magasságait.”
/Hétfői Hírek, 1968. október 21. – Feuer Mária/
„a próbák, a főpróba alapján máris bizonyosnak érzem: Szönyi Ferenc nagyszerű Hamlet, érett és éretlen, sápadt és színes, bölcs és őrült; Házy Erzsébet (az övé talán a leghálásabb szerep) kitűnő Ophelia, lágy és tétova, kislányos és vonzóan nőies, éneke pillanatnyilag a legkészebb produkció az együttesben”
/Tükör, 1968. október 22. – Gergely Pál/
„Házy Erzsébet gazdag skálát jár be színészi és énekes-produkcióban egyaránt. Egyszerű. természetes, vonzó eszközökkel mintázza meg a figurát.”
/Film Színház Muzsika, 1968. október 26. – Fábián Imre/
„Játékával és énekkultúrájával kimagasló alakítást nyújtott Házy Erzsébet. Szönyi Ferenc Hamletje jelentős énekesi teljesítmény, intellektuális szerepformálása objektív."
/Egészségügyi Dolgozó, 1968. december 1. – Láng Éva/
„Gyengéd színekkel, sok énekesi és színészi finomsággal formált alakítás Házy Erzsébet Opheliája. A kitűnő művésznőnek ebben a szerepformálásában gazdag pályája új fordulatát látjuk.”
/Látóhatár, 1969. március 1. – Ribári Antal/
Szokolay Sándor: Hamlet (1968. október)
Ophelia – Házy Erzsébet
Hamlet – Szőnyi Ferenc
Kapcs. 4627., 1053., 899. sz. sorszámok és előzményei
Az alábbi cikk újabb adalék Házy Erzsébet ismert, külföldi produkcióban készült filmjéhez.
Ehhez előzményként ide másolom áldott emlékű Haandel fórumtársunknak az Unitel filmvállalat (NSZK) Magyarországon, a Bük településen és környékén Házy Erzsébettel a címszerepben forgatott Marica grófnő-filmhez kapcsolódó hozzászólását (899. sorszám):
„DVD Házy Erzsébettel
Házy Erzsébetet eloszor januarban lattam es hallotam a Gräfin Mariza cimu filmben amelyet Búbánat már említet (570). A ZDFtheaterkanal muholdas TV csatornan (Astra 19.2E, dijmentes) egy honapon keresztul nehanyhoszor ismeteltek. Sikerult rogzitenem eszt a nagyszeru filmet es azota mar szamtalanszor megneztem. Midendki nagyon jol jatzik es enekel benne, de minnel tobbszor lattam annal jobban eresztem hogy Házy Erzsébet kivalo nem csak mint enekesno hanem mind szinesz is. Ehez meg majd maskor viszaterek.
Kutatni kezdtem Házy Erzsébet utan, de sajnos nem sok informaciot es felfetelt talatam. Hala az Istennek sikerult megtalalni eszt a filmet DVD-en, es pedig Japanban -> http://www.hmv.co.jp/product/detail/2615572 . It egy rovid video reszlet is lejatszhato (See the Trailer!). Egy 18 DVD-bol alo sorozatban (Unitel Operetta Series) is megtalahato ez a film -> http://www.hmv.co.jp/product/detail/2522381. Ezeket a DVD-ek problema nelkul lehet lejatszani mert az EU-ban es JP-ban ugyan az a Region Code 2 van. Az is jo hogy nemet felirat is van rajtuk, ez segit ha az ember nem tud jol nemetul. Az arhoz meg oda kell adni a vamdijat es az Afat.
Nagyon orulok hogy nemregen megtalatam eszt a forumot is (Koszonet Búbánatnak es a tobbieknek!), meg nem olvastam el mindent de ez a tema nagyon erdekel es it sokat megtudhatok.”
1973-06-08 / 132. szám
Magyar Nemzet
Vasban is „forog az idegen”
Miféle idegenforgalmat vonzhat az olyan vidék, ahol se nevezetes tó, folyó, se égbe gyúródott hegyláncok nincsenek? A természeti látványosságokban nem bővelkedő Vas megye 251 ezer látogatót fogadott tavaly, ennek 10 és fél százaléka a határon túlról érkezett. Nincs itt semmiféle rejtély. A Vas megyei példa azt igazolja, hogy az idegenforgalom kellő átgondoltsággal — az adottságokat és lehetőségeket számba véve — fejleszthető iparág.
A büki Kastély Szálló kapuján tábla: Műemléklátogatás 11-től 12 óráig. A Szapáry grófok egykori rezidenciája1696-ban épült, korai barokk stílusban. Ilyen kevés látható az országban. Végleges formáját tavaly nyerte el, Sándi Péterné tervei alapján. Az emeleti díszterem stukkói és freskói ismét régi fényükben pompáznak. Kényelmes szobái és nyugalmas, nagy parkja ideális pihenőhellyé teszik. Erre utal az is, hogy nemrég —mint a Magyar Nemzet is közölte — az osztrák Blaguss utazási iroda öt szobát az egész szezonra lefoglalt saját turistái részére. Jelenleg müncheni filmesek szállták meg a kastélyt. Az Unitel cég ebben a környezetben forgatja a Marica grófnő tévéfilm változatát Házy Erzsébettel a címszerepben. A rendező Eugen York. A park hátsó részét a filmesek gyönyörű virágokkal ültették tele. A szálloda igazgatója kapva-kapott az alkalmon és megegyezett velük, hogy a terület használati díja helyett ez a szépen berendezett kert legyen a fizetség. Így oldódott meg a teljes parkosítás, amely — elegendő pénz híján — még egy ideig késlekedhetett volna.”
Pergolesi: Az úrhatnám szolgáló – „Tudom én azt, kedves gazdám” - Házy Erzsébet és Dene József
Km. a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara, vezényel Borbély Gyula
"A magyar operaszínpad csillagai 4." (1984 HUNGAROTON RECORDS)
És még mindig Házy Erzsébet szilveszteri Operabeli fellépéseinél maradva:
Esti Hírlap, 1959-12-17 / 296. szám
A „BIHARI NÓTÁJA” szilveszteri előadása az Erkel Színházban meglepetéseket tartogat a közönségnek. A balett-táncosok között ezúttal énekesek is lesznek, akik betétműsort adnak: Házy Erzsébet, Melis György és Réti József is fellép
Egy évvel később - 1970. december 31-én - is szerepelt Házy Erzsébet A sevillai borbély Éneklecke-jelenetében, az Opera szilveszteri előadásán:
A Film Színház Muzsika képes beszámolója - 1971. június 9.
/ARCANUM-hozzáféréssel nyitható meg az oldal!!!/
SZILVESZTER ESTÉJÉN az Erkel Színházban, az immár hagyományos Denevér előadáson Udvardy Tibor és Moldován Stefánia énekelték a főszerepeket.
Az Operaházban A sevillai borbély került színre; az előadás érdekessége, hogy az Éneklecke jelenetében Darvas Iván is színpadra lépett.
Képeinken: A sevillai borbély énekleckéje: Szendrey-Karper László, Ágai Karola, Házy Erzsébet és Darvas Iván, illetve: Udvardy Tibor és Moldován Stefánia
a magazin 52. oldalán található fotó A sevillai borbély szilveszteri előadásán készült 1969-ben. A jelenetképen Házy Erzsébet és Melis György láthatók.
(A kép forrása: Opera Archívuma)
Cikk címe: Szilveszter Denevér nélkül?! /”Archív”/ Szerzője: Karczag Márton
Igen, bizonyára. :-) Nekem úgy tűnik, hogy 2023 lesz belőle, bár tévednék!!!! :-)
A felhívásban olvasható:
"2022-ben az énekverseny elődöntőjét online formában hirdetjük meg, amelyre erre az alkalomra készített videót kell beküldeni 2022. augusztus 31-ig." Ha ez igaz, akkor még ebben az évben megtartják a hatodik énekversenyt - ha a koronavírus közbe nem szól.
A felhívásban nem szerepel 2023-as dátum.
Ha mégis 2023-ban kerül sor az idei évre meghirdetett énekversenyre, akkor bizonyára időben hivatalos formában is olvasni fogunk az időpont változásról.
Igen, én is úgy tudtam, hogy évente rendezik meg, köszönöm az összeállítást. Nem tudom, hogy végleges-e a kétéventi megrendezés, de azt hallottam.
