Háry János: Bessenyei Ferenc - videorészlet
Szegedi Szabadtéri
Játékok
– a színpadon 1975. augusztus 9-én volt a
bemutatója Kodály Zoltán Háry János
daljátékának Giricz Mátyás rendezésében
és Bessenyei Ferenc és Házy Erzsébet
főszereplésével.
Az itt látható beszélgetés Bessenyei Ferenccel a darab próbájának egyik szünetében készült. Házy Erzsébet és Bessenyei Ferenc egymás mellett ülnek.
A beszélgetés közben egy pillanatra megfogják egymás kezét; Bessenyei a címszerep megformálásának számára sokoldalú követelményeit taglalja és a mellette helyet foglalt operaénekesnő-társát említi, kitől mekkora segítséget kap a próbaidőszakban. Ezekkal a hálás szavakkal fordult a szemmel láthatóan megilletődött Házyhoz:
„Itt van mellettem Erzsi, folyton fogja a kezem és bökdös és énekel és fogalmaz és intonál helyettem. Úgyhogy amíg Erzsi itt van, én nem félek.” (az időskálán: 0.49 – 1.16)
Kapcs.: 1470. sorszám
Vujicsics Tihamér: Éjféli operabemutató – Zenés játék /„kabaré-keverék”/
Szöveg: László Miklós Éjféli látogató c. bohózata alapján átdolgozta és a mikro operabetétet Brand István írta.
Zenei rendező: Fejes Cecília
Rendező: Marton Frigyes
Bemutató: 1963. július 13., Kossuth Rádió, 20.20 – 22.00 – „Nem az én színpadom” – Fővárosi színházak vetélkedése. III. forduló. József Attila Színház - Operaház
Az ’Éjféli operabemutató’ rádiókabaréban Házy Erzsébet volt Ödönke!
Kabaréjelenet: az operát előadják az éjfélkor betóduló énekesek és zenészek (’A háztömb öntevékeny kultúrcsoportja és úttörőzenekara’)
Amikor a függöny szétmegy, Báthory Ödönke könnyei hullanak, pitty-pitty. Miközben a rekettyésben a békák kórusa dalol: „Éjjel nappal brekegünk, soha be nem rekedünk.” Ekkor következik Ödönke áriája (énekli: Házy Erzsébet): „Mama, fogjál nekem békát!...” De erre a mama (Komlóssy Erzsébet) nem hajlandó, hiába ismételgeti Ödönke e kérő sorokat, a végső elutasító szavak a papából (Várhelyi Endre) robbannak ki „Na de ausgetippelt én?”
"Az Éjféli operabemutató című bohózat halhatatlanná vált sorai ezek, amelyben egy erőszakos színdarabíró, a meg nem értett zseni éjféltájt rajtaüt a színház direktorán, fegyverrel kényszerítve, hogy hallgassa végig Báthory Ödönke 12 felvonásban megírt, békafogásra felhívó szívfacsaró történetét."
A fővárosi színházak vetélkedője harmadik fordulójának színhelye a Rádió 6-os stúdiója volt. A "kabaré-keverékben" Házy Erzsébet mellett Komlóssy Erzsébet, Ágay Karola, Réti József, Radnai György, Várhelyi Endre és mások léptek fel az Operaház énekművész csapatából (több kabaréjelenet előadása során).
Kapcs.: 4960., 1936., 1935., 1934., 1931., 1929., 1927., 832., 721.
sorszámok
Kiegészítés

Az Érdekes Újság címlapján Házy Erzsébet a Felfelé a lejtőn c.
film forgatása közben. (1958)
Szerep: Takács Éva óvónő, de énekesnői karrierről ábrándozik.
Filmbemutató: 1959.
március 5.
A második kép forrása: Opera-Facebook.hu
* Délmagyarország, 1975. augusztus16.
Háry Örzséje – Interjú Házy Erzsébettel
Házy Erzsébet nélkül szinte elképzelhetetlen
a Szegedi Szabadtéri Játékok programja. Megannyi emlékezetes opera- és
daljátékszerep után ma este ismét Kodály Zoltán Háry Jánosának Örzse szerepét
alakítja.
- Az Operaházban Kodály Zoltán 80. szőletésnapján, az alkalomra bemutatott
Háry Jánosban már megkapta ennek a tisztalelkű lánynak szerepét, Örzsét ám most
először énekli szabadtárin.
- Valóban sokszor voltam már a
szegedi Dóm tér deszkáin, legtöbbször a János vitéz Iluskáját énekeltem. [Búbánat: Idővel A cigánybáró Szaffijával az
Iluskánál is több előadásszámot ér el Szegeden.] Mint ahogy a János vitéz
első színpadi ötlete a paródia volt, s ennek ellenére bemutatói – éppen a
szegedi szabadtérin – nemzeti üggyé váltak, bízom benne, Kodály daljátéka, a
Háry János is nemzeti üggyé válik éppen ezen a színpadon, a szegedi nézők előtt.
Csodálatos muzsikája, tisztasága és szépsége, egyszerűsége most is garancia.
- Az új rendezés milyen feladatokat követel Örzsétől?
- Örzse ebben az előadásban
szelídebb, meghatóbb népi figura, s nekem ez a rendezői megoldás őszintén
tetszik. Alakjában a nép tisztasága, belső érzelmi hőfoka fejeződik ki.
Feladatom a zenében levő szépségek kibontása. Örömmel játsszunk együtt prózai
színészekkel, s mindent megteszünk a siker érdekében. Hiszek a Háryban!
Kodály Zoltán: Háry János – 1975. augusztus 9., 10., 16., 20. – Örzse: Házy Erzsébet
"Kodály Zoltán születésének 80. évfordulója alkalmából az Állami Operaház vasárnap este díszelőadásban újította fel a Háry Jánost. A második felvonást követő szünetben Házy Erzsébet az együttes nevében koszorút nyújtott át Kodály Zoltánnak." (1962. december 16.)
Délmagyarország, 1973. július 28.
Bess és Iluska – Házy Erzsébet két
szerepe – interjú az Operaház művésznőjével
Tizennégy
esztendővel ezelőtt, 1959 júliusában, a felújított Szegedi Szabadtéri Játékokat
köszöntötte a Film Színház Muzsika. A címlapon Házy Erzsébetet láthattuk a Dóm
téren, az első sikerek kovácsainak egyikét, az első János vitéz első Iluskáját.
A folyóirat
múlt heti száma az eltelt másfél évtizedre emlékezik. A címlapról ismét Házy
Erzsébet mosolyog ránk, aki a szabadtéri játékok 15 éves történetének egyik
leggyakoribb szereplője volt. Szinte minden nyáron találkozhattunk vele. Énekelte a Csínom Palkó Éduskáját, A
cigánybáró Szaffiját, láthattuk a Brankovics Györgyben. Idén két főszerepet
énekel-játszik: Gershwin Porgy és Bess
című operájában a tündöklő szépségű lányt alakítja, akiért élnek-halnak a
fekete férfiak, majd Kacsóh Pongrác
János vitézében ismét Iluska tündéralakjában lép színpadra.
„ - Tulajdonképpen
nem nagyon lelkesedem a szabadtéri előadásokért, ahol elvész, megsemmisül a
színház négy fal közötti, semmi máshoz nem hasonlítható, és semmivel nem
pótolható varázsa. De ennek a városnak különös hangulata, megejtő szépsége van.
Szegeden engem nem a színház, nem a teátrum vonz, hanem maga a város: jellege,
hangulatai, szépsége. És ideköt az a nagy lelkesedés, amit a város lakói
produkálnak a szabadtéri játékok idején a szabadtéri játékok sikeréért.”
Házy
Erzsébet Kossuth-díjas, érdemes művésszel öltözőjében beszélgettünk a főpróba előtt.
Az öltöző fogasain a néger lány jelmezei, a nagy tükör előtti sminkasztalon
tubusok, festékek, tégelyek.
„- Deréktól
fölfelé feketére festenek, koromfeketére, s ezzel már nem én jövök ki a
színpadra, hanem a Gershwin által megálmodott néger leány. Ezt a ’feketeséget’ kellene folytatni az egész
előadás folyamán. Igyekszem mindvégig egy más világ, egy idegen temperamentumú
nép, az amerikai négerek közül egy lenni a színpadon. A Bess-alakítás egyike
legnehezebb szerepeimnek. Nemcsak az ének fontos, de szinte egyenrangú vele a
mozgás, a színészi játék. A Gershwin-opera nagy sikere azt hiszem elsősorban
abban rejlik, hogy Mikó András ráérzett a mű alapproblémájára, meg tudta teremteni
az előadás különös levegőjét, bátran vállalta egy távoli világ követeként
megjelenő opera színpadra állítását. Elismeréssel kell szólni minden kollégámról,
akik nemcsak nagy lelkesedéssel, de mély meggyőződéssel dolgoznak azon, hogy – bár
egyikük sem néger – a színpadon négereknek tűnjenek.”
Az opera
után daljáték következik: augusztus 10-én Kacsóh Pongrác János vitézében
Iluska lesz. A művésznő elmondta, hogy ezen a színpadon, mely méretei
miatt elsősorban a látványosságra épít, kisebb a különbség opera, operett,
daljáték és musical között, mint a kőszínházban. Így a színész számára minden
produkció egyformán nehéz feladatot jelent.
„- Iluska
szerepével tizenöt évvel ezelőtt is zavarban voltam. Most, tizenöt év múltán,
hogyne lennék zavarban. Húsz év múlva, ha nekem ajánlják majd a gonosz mostoha
szerepét, talán elmúlik...”
/Tandi Lajos/
Gershwin: Porgy és Bess – 1973., július 27., 29.,
augusztus 1., 4. – Bess: Házy Erzsébet
Kodály Zoltán: Háry János – 1975. augusztus 9., 10., 16., 20.
– Örzse: Házy Erzsébet
Kacsóh Pongrác: János vitéz – 1959. július 26-. augusztus
12., 13., 15., 16.; 1973. augusztus 10., 11., 12., 19. – Iluska: Házy Erzsébet
Farkas Ferenc: Csínom Palkó -1960. július 24., 27., 31., augusztus 2., 3. – Éduska: Házy Erzsébet
Erkel Ferenc: Brankovics György - 1963. július 20., 24., 27. – Az egyik Brankovics-fiú, István: Házy Erzsébet
Kapcs. 5421. sorszám és előzményei
Kapcs. 5420. sorszám
Johann Strauss: A cigánybáró –– Szaffi: Házy Erzsébet
Szegedi Szabadtéri Játékok:
1963. augusztus 8., 10., 11., 15., 19.;
1972. augusztus 4., 6., 12., 16.;
1976. augusztus 13., 15., 17., 20.;
1977. augusztus 10., 13., 20., 21.
Kapcs.5419. sorszámhoz
Az
előbbi cikkben leközölt Szaffi-interjúja után négy évvel, egy újabb cikkben, Házy Erzsébet mondhatni ugyanott folytatja gondolatmenetét,
ahol akkor abbahagyta – azóta eltelt pár esztendő, ám a helyszín és a
produkció, amiről szó esik, ugyanaz: Szegedi Szabadtéri Játékok és A
cigánybáró.
Házy Erzsébet – Szaffi monológja
- Nem
kényelmes szerep. A közönségnek talán fel sem tűnik, de sokkal nehezebb „csak
énekelni” egyy daljátékban vagy nagyoperettben. Szaffi teljesen passzív,
kifejezési formája az énekén kívül legfeljebb annyi, hogy állandóan jelen van a
színpadon. Ezt a művészi feladatot azért „rázósabb” megoldani, mert a prózai
szöveg híján keletkezett űrt csakis mozgással lehet áthidalni, és nyilván nem
mindegy, milyennel. Ugyanakkor úgynevezett „vágós szerep” is Szaffié, azaz a
sok fortisszimó miatt énekelni sem könnyű, a szokottnál jobban igénybe veszi a
torkot. Mégis azt hiszem, már annyira hozzám nőtt, hogy a nehézségeit szinte
észre sem veszem: bécsi fellépésekkel, nyugatnémet film- és
hanglemezfelvételekkel együtt körülbelül
a kétszázadik Szaffinál tartok [Búbánat:
Házy Erzsébet magyar rádiófelvételen is, 1961-ben, énekelte Szaffit (Ilosfalvy,
Melis, Ágai, Komlóssy és mások partnereként, Ferencsik János volt a karmester.] Szegeden most éneklem negyedszer. Nagyon
szeretem Szegedet, a felújított szabadtéri „úttörői” közé tartozom, a hőskorra
különösen szívesen emlékezem. Mostani partnereim is nagyon kedvesek, jó
társaság van együtt.
- Az idei
Cigánybáró-előadáson Horváth Zoltán kitűnő rendezése
következtében úgy érzem, sokszor zeneileg pontosabban „jövünk ki” például egy
szűk helyen a toronyjelenetben, így az egész kincsmegtalálási epizód jóval
reálisabb képet kap. A zenei teljesítmény kapcsán nem hagyhatom figyelmen kívül
Medveczky
Ádám karmester szerepét sem, akivel nagyon jól megértjük egymást; véleményem
szerint karmestereink legjobbjai közé tartozik.
- Terveimről
szólva elmondhatom, hogy 25 éves színházi tagságom jubileumát új premierrel
ünneplem: Csajkovszkij Pikk Dámájával. Idén
még bulgáriai és amerikai egyesült államokbeli turné vár rám, Szegedre pedig
meghívást kaptam a Manon Lescaut-ra. [Búbánat:
Házy Erzsébet nem énekelte el Manont Szegeden.)
- Bár
Szegedről szinte kizárólag csak jót mondhatok, hadd bíráljak is egy kicsit. Az öltözők
bővítése jó néhányunk szerint nem a legszerencsésebben történt. Nagy a tömeg, a
tolongás a folyosókon, statiszták, sminkesek, színészek egymás hegyén-hátán. És
még valami: olykor-olykor bizony a viselkedés, a stílus is ugyancsak
kifogásolható, a helyzet mindenképpen romlott a korábbi évekhez viszonyítva. Jó
lenne változtatni ezeken, én tudom, hogy nem csalódhatok Szegedben, bízom
benne, hogy a jelenlegi állapot csak átmeneti.
Szaffi
monológja ezzel véget ér. Felharsannak a fanfárok, Házy Erzsébet pedig indult
új sikerek felé.
/Dalos
László/
Johann Strauss: A cigánybáró –– Szaffi: Házy Erzsébet
Szegedi Szabadtéri Játékok:
1963. augusztus 8., 10., 11., 15., 19.;
1972. augusztus 4., 6., 12., 16.;
1976. augusztus 13., 15., 17., 20.;
1977. augusztus 10., 13., 20., 21.
„Szaffi” – interjú Házy Erzsébettel
-
Nem bírom a meleget máshol, csak itt a hajón – mondta Házy Erzsébet
Kossuth-díjas érdemes művész, a Szőke Tisza napozóján. Szegeden második
alkalommal alakítja a Cigánybáró Szaffiját.
- Nagyon passzív szerep, ez adja a munkát. Meg kell csinálni, hogy Szaffi tulajdonképpen nem csinál semmit. És szépen kell énekelni. A tömegmozgatás az igazi probléma ebben a darabban. Rengeteg a statiszta... Nem panaszkodni akarok, nem voltak kínosak a próbák, hamar összeállt a produkció.
- Már régen nem lehet jegyet kapni a Cigánybáróra. Mi a siker titka?
-
Ezek a népszerű operettek mindig beválnak. A Rómeót nehéz elképzelni ilyen
színpadon. Persze - amint látta - meg lehet csinálni, meg is kell. Az egyik
kasszasiker, a másik színvonalat biztosít. El ne felejtsem: nagyon szépen
kialakult a színpad és környéke. Kényelmesek az öltözők, kellemes a környezet.
Szeretek itt lenni. Szeged varázsos város, karaktere van. Szép fekvésű, szépen
rendezett, rendben tartott, legalábbis most, nyáron. A Tisza pedig kincset ér,
nem hiszem, hogy csak nyáron.
- A nyár – általában az embereknek – pihenés. Mikor jut erre ideje a művésznőnek?
-
Nem tudok, nem is szeretek pihenni. A munka híve vagyok, szorgalmas típus és
strapabíró. Keményen dolgozni – az a jó. Lehet is, nekünk, akik Pesten élünk,
mindig rengeteg munkánk van: rádió, tévé, hanglemez, koncertek. Hat évig minden
nyáron Bécsben léptem fel. Tavaly sehol. Az idén aztán már nem bírtam munka
nélkül.
- Szívesen szerepel külföldön?
-
Ki nem? Szeretek utazni, sokat. Szeged előtt éppen nem tettem, a férjem egyedül
ment Spanyolországba. Ezalatt – három hétig – én otthon „nyaraltam”. Nagyon szép kertes házunk van. Szegedről csak
az utolsó Rómeó-előadás után megyünk haza. Huszadika után nézzük majd az
olimpiát. Egyébként Fradi-drukker vagyok, és nagyon bízom benne, hogy fel fog
javulni a magyar foci. Meccsre nem járok, túl nagy izgalmat jelentene.
- Az új évad szerepei?
-
Természetesen nemcsak olimpia lesz a világon a következő időszakban. Alban Berg-ősbemutatóra készülünk.
Márciusban lesz, de a szerepem olyan nehéz, hogy néha úgy érzem, már késő elkezdeni
a tanulását. [Búbánat: Házy Erzsébet végül
nem vállalta el a Lulu címszerepét.] Az évadot régebbi szerepeimmel
kezdem...”
/S.E./
Johann Strauss: A cigánybáró –– Szaffi: Házy Erzsébet
Szegedi
Szabadtéri Játékok:
1963. augusztus 8., 10., 11., 15., 19.;
1972. augusztus 4., 6., 12., 16.;
1976. augusztus 13., 15., 17., 20.;
1977. augusztus 10., 13., 20., 21.
Kapcs. 2939. sorszámhoz
A tegnap elhunyt világhírű szoprán, Virginia Zeani (97 évet élt meg!) közös fotón látható Házy Erzsébettel:

Budapest, 1962. október 5. Házy
Erzsébet operaénekes (b) gratulál Virginia
Zeaninak, a milanói Scala Budapesten vendégszereplő magánénekesének, aki
Verdi: Traviata című operájának címszerepét énekelte a Magyar Állami
Operaházban.
Virginia Zeani (született Virginia Zehan) (Solovăstru, Románia, 1925.
október 21 – 2023. március 20.) világhírű szoprán operaénekes.
Házy Erzsébet (1929–1982) Kossuth- (1970) és Liszt-díjas (1963) operaénekes (szoprán), érdemes- és kiváló művész.
Kapcs.: 5345. és 5344. sorszámok
Délmagyarország, 1963.
július 20.
KAPUNYITÁS ELŐTT
Erkel: Brankovics György – Szegedi Szabadtéri Játékok
HÁZY ERZSÉBET
„Nekem ez az opera szubjektíve is tetszik, kedvem találom benne, különösen
a Kókai Rezső által végzett átdolgozás óta. Kár, hogy ő nem érhette meg
bemutatóját. Feltétlenül sikerre számítok, mert ez az opera örök.
- A fiúszerepeket lassacskán már megszoktam, ez a kilencedik. Az ilyen ellentétekkel terhes fiúszerepeket szeretem, az ilyet játszani és énekelni
ösztönző, jó.”
Erkel Ferenc: Brankovics György – 1963. július 20., 24., 27. – Brankovics István: Házy Erzsébet
Elmúlt szombaton volt 26 éve, hogy elhunyt Simándy József Kossuth-díjas operaénekes, főiskolai tanár, érdemes és kiváló művész (Kistarcsa, 1916. szeptember 18. - Budapest, 1997. március 4.)

A képen: Házy Erzsébet és Simándy József a Manon Lescaut-ban, 1961. december 28.
/Forrás: atempo.sk – 2022. március 4./
Lehár Ferenc: A mosoly országa – Liza és Szu-Csong Tea-kettőse - Házy Erzsébet és Simándy József
A Rádió Dalszínházának bemutatója: Lehár Ferenc – Ludwig Herzer, Fritz Löhner-Beda - Harsányi Zsolt: A mosoly országa (1971. november 11., Kossuth Rádió 19.35 – 21.29) – Bródy Tamás – Házy Erzsébet, Kalmár Magda, Simándy József, Bende Zsolt, Radnay György, az MRT Énekkara és Szimfonikus zenekara. Zenei rendező: Balassa Sándor. Rendező: Rácz György
Online aukción megvásárolható lemez – még hat napig!
![]()
Házy Erzsébet, Ilosfalvy Róbert, Melis György, Lamberto Gardelli, Magyar Rádió És Televízió Énekkara, Magyar Rádió És Televízió Szimfonikus Zenekara
2 x Vinyl, LP, Mono. Hungaroton. Magyarország, 1984. jó állapotban
15552. sz. tétel, kikiáltási ár: 1.000 Ft
Darabanth.com
Kapcs. 5140. sorszám
Meglepő, de csak most tudatosult bennem a YouTube-ot böngészve, hogy a Fényes Szabolcs-Harmath Imre Maya című operettjéből a címszereplő híres dala - "Szeretnék egyszer kicsit boldog lenni" - Házy Erzsébet énekfelvételei között két egymástól különböző zenekari kísérettel és hangfekvésben (részben más szöveggel) is megtalálható:
1. változat (4:06 perc)
2. változat (3:37 perc)
Kapcs. 4775. sorszám
Lehár Ferenc: Cigányszerelem – „Ott túl a kék hegy ormán” – Házy Erzsébet és Ilosfalvy Róbert
Lehár Ferenc: Cigányszerelem – „Nézz rám, ha szeretsz igazán!” – Házy Erzsébet
Lehár Ferenc: Cigányszerelem – „Zórika, jöjj haza már!” – Házy Erzsébet és Ilosfalvy Róbert
Lehár Ferenc - Alfred Maria Willner, Robert Bodanzky - Gábor Andor: Cigányszerelem - részletek
1965-ös hanglemezfelvétel, mely a Qualiton kiadványa volt, LP-n, majd CD-n is kiadták (2004)
Km. a Magyar Állami Operaház Zenekara, vezényel: Breitner Tamás
A komáromi Kultúrpalota időszakos kiállítása Házy Erzsébetre emlékezett – Képekkel
Nagyon szép kiállítás volt látható a komáromi Duna Menti
Múzeumban az egyik legnagyobb magyar operacsillag, Házy Erzsébet életéről
Az évszázad Manonja címmel.... E kiállítás a díva emlékének felidézését,
illetve annak megőrzését kívánta szolgálni. A szemet gyönyörködtető
tárlatot még az elmúlt nyár folyamán a pozsonyi Szlovákiai Magyar Kultúra
Múzeumában láthatta a nagyközönség, majd pedig az őszi és téli időszakra
Komáromba költözött, ahol az 2023. január 27-ig volt megtekinthető.
Forrás: KÖRKÉP.SK
Magyar Katolikus Rádió – „Zenei kincsestár”
Johann Strauss: A denevér
Szerkesztő: Szakács Emese
Elhangzott: 2022. december 31., 23.30 – 24.00
A rádió-stúdiófelvételről bejátszott részletekben énekel:
Házy Erzsébet, László Margit, Szőnyi Ferenc, Ilosfalvy Róbert, Kozma Lajos, Melis György, km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Lehel György - A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1963. december 25., Kossuth Rádió, 19.05 – 22.00
- Falke belépője és kettőse Eisensteinnel, I. felv. (Melis György és Szőnyi Ferenc)
- Orlovsky kupléja, II. felv. (Kozma Lajos)
- Adél Kacagódala, II. felv. (László Margit, km. az MRT Énekkara)
- Órakettős, II. felv. (Házy Erzsébet és Szőnyi Ferenc)
- Hármas és jelenet, III. felv. (Házy Erzsébet, Ilosfalvy Róbert, Szőnyi Ferenc)
- Együttes és a III. felv. fináléja (Házy Erzsébet, László Margit, Szőnyi Ferenc, Ilosfalvy Róbert, Kozma Lajos, Melis György, Radnay György, Palcsó Sándor, km. az MRT Énekkara)
Az adás visszahallgatható: itt
Kapcs. 5407. sorszám
A fotó „kitörlődött” (?) innen, újra beteszem:

Házy Erzsébet és Szőnyi Ferenc (1967)
Brecht - Weill: Mahagonny város tündöklése és bukása
(Foto: Keleti Éva) - KÉPESLAPON
(Vatera)
Kapcs. 5406. sorszám
A fotó „kitörlődött” (?) innen, újra beteszem:
Kapcs. 5318. sorszám
Brecht - Weill: Mahagonny város tündöklése és bukása
(Foto: Keleti Éva)
Képeslapon is!


Operaházi bemutató: 1967. március 19.
Jenny Smith – Házy Erzsébet
Jim Mahoney – Szőnyi Ferenc
A Vaterán most megvásárolható ez a képeslap!
Pótlás:

Interjú Házy Erzsébettel - „A magas ’c’-t mindig ki kell énekelni”
"Hétköznap – munka közben"
/Film Színház Muzsika, 1968. április 13. (15. szám)/
Fotó: Fejes László
Farkas Ferenc zeneszerző születésének mai évfordulóján (Nagykanizsa, 1905. december 15. - Budapest, 2000. október 10.) legyen itt talán legnépszerűbb művéből egy bejátszás:
- Jelenet, Rosta Márton és Éduska kettőse (Házy Erzsébet és Szabó Ernő, km. Férfikar)
1.
Rosta:
Jó estét, jó estét,
Áldás, erő, békesség!
Éduska:
Jó estét, jó estét,
Mindenkinek kedvesség!
Mind (férfikar):
Ha, ha, ha, ha, ha, ha,
Csak egy leány s az apja!
Pántlikás kosárja,
Hetyke a kis kalapja.
Rosta:
Rosta Márton,
Híres ember Pozsonyban,
Itten áll most
Előttetek valóban.
Éduska:
Készíti a mézeskalács szíveket.
Rosta:
Gyertyát, ánizst, és cukorból egeret.
Éduska:
Menta, ánizs,
És törökméz, csupa jó.
Hozzá adva
Egy maréknyi szép dió.
Ebből lesz a Rosta féle keverék.
Együtt:
Tessék, tessék!
Itten helyben ezt egyék!
A daljáték második, teljes stúdiófelvételére a Rádióban 1962. december 17-én került sor, ugyancsak Lehel György karmester zenei irányításával. Az elkészült felvételt a Rádió Dalszínháza 1963. május 1-jén mutatta be:
Farkas Ferenc – Dékány András: Csínom Palkó
3 felvonásos daljáték
Vezényel: Lehel György
Km.: az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara (Karigazgató: Vajda Cecília)
Zenei rendező: Ruitner Sándor
Rendező: Mikó András
Szereposztás:
Csínom Palkó – Simándy József
Csínom Jankó – Palócz László
Balogh Ádám, kapitány – Melis György
Zsuzsika – Gyurkovics Mária
Rosta Márton – Szabó Ernő
Éduska, a leánya – Házy Erzsébet
Tyukodi, a strázsamester – Domahidy László
Förgeteg, betyár – Radnay György
Örzse – Komlóssy Erzsébet
Kati – Andor Éva (születésének ugyancsak ma van az évfordulója: 1939 - 2014)
Koháry gróf – Deák Sándor
Koháry grófné – Neményi Lili
Magyar Katolikus Rádió – „Zenei kincsestár”
"Talán csak álomképet láttam..."
Emlékezés Házy Erzsébetre halálának 40. évfordulóján
Adás elhangzott 2022. november 26., 23.30 – 24.00
Szerkesztő: Szakács Emese
Összeállítás az énekesnő színpadi szerepeiből. (Cherubino, Tatjana, Manon Lescaut)
Közreműködik: Ilosfalvy Róbert, a Magyar Állami Operaház és a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara. Vezényel: Lamberto Gardelli és Erdélyi Miklós
Adás visszahallgatható: itt
Magyar Katolikus Rádió – „Zenei közelkép”
Emlékezés a negyven évvel ezelőtt elhunyt Házy Erzsébetre
Adás elhangzott: 2022.november 24. 12:30 – 13.00
Szerkesztő-műsorvezető: Boros Attila
Házy Erzsébet énekfelvételeiből:
1. Mozart: Figaró házassága - Cherubino áriája, I. felv. (élő felvételről)
2. Puccini: Manon Lescaut - Manon Ékszeráriája
3. Leoncavallo: Bajazzók - Nedda Madárdala
4. Lehár Ferenc - Fritz Löhner-Beda, Ludwig Herzer - Harsányi Zsolt: A mosoly országa
– Liza és Szu-Csong Tea-kettőse, I. felv.: „Igyék velem egy csésze illatos teát...” (km. Simándy József és az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás) - a Rádió Dalszínházának bemutatója: 1971. november 11., Kossuth Rádió, 19.35 – 21.29
Adás visszahallgatható: itt

40 éve hunyt el Házy Erzsébet, a pozsonyi csalogány
ATEMPO.sk - 2022. NOVEMBER 24.
A cikkben közölt egyik fotón Házy Erzsébet és Ilosfalvy Róbert együtt láthatóak:

Házy Erzsébet ma 40 éve halt meg. Emléke most is köztünk él...
Alakját, alakításait, szépséges szopránját évtizedeken át megörökítette a Rádió, a Televízió, a MAFILM és a Hanglemezgyár. A színpadon, a koncertpódiumon és filmen kamerákkal felvett és/vagy mikrofon előtt rögzített szerepeinek - valamint hazai és külföldi fellépéseinek - sokaságát meg sokszínűségét felidézhetjük a nyilvántartott források (OPERA, sajtó, rádió, televízió, MOKÉP, Hungaroton/Qualiton, video, internet) kép- és hangarchívumaiból, és elérhető adatbázisokból, ahogyan a Róla írt könyvek, cikkek, visszaemlékezések, de interjúi, fotók, lemezek, kazetták által is.
Vagyunk még páran, akik holta után - ennyi idő elteltével - is, folyamatosan ébren tartjuk egykori operacsillagunk felejthetetlen emlékét és ápoljuk lényének-énekművészetének kimeríthetetlen, tartalmas örökségét.
Kapcs. 1059, 1055. sorszámok
Interjú Házy Erzsébettel - „A magas ’c’-t mindig ki kell énekelni”
"Hétköznap – munka közben"
/Film Színház Muzsika, 1968. április 13. (15. szám)/
A cikk képmelléklete:

(Fejes László fotója)
Kapcs. 5012 sorszám
Egy másik fotón: színesben is Házy Erzsébet (Pamina)
Operaház archívuma.
Budapest, 1960. január 30. Házy Erzsébet Pamina szerepében Wolfgang Amadeus Mozart A varázsfuvola című operájában, melyet a Magyar Állami Operaház Mikó András rendezésében, 1960. január 24-én mutatott be.

Pontosítás
Az 1471.. sorszám alatt hozott „Kérem egy szóra…” – zenés emlékezés Harmath Imrére c. műsort az általam jelzett időpontnál (1971. szeptember 14. Petőfi Rádió 21.26 – 22.28 óra) korábban is sugározta már a rádió:
1966. augusztus 17., Kossuth Rádió, 20.20 - 21.22 - a műsort először sugározta a rádió!
Km.: Házy Erzsébet, Ilosfaly Róbert, Kazal László, Mátray Ferenc, Melis György, Petress Zsuzsa, Rátonyi Róbert, Vámosi János, Zentay Anna
Balassa P. Tamás – zongora
Kolozsvári Andor szövegét elmondta Váradi Hédi és Ráday Imre.
Újra megtekinthető az M5 csatornán ma 13.50 - 15.25 óra között:
Gábor diák
- Huszka Jenő Gül baba c. operettjének színes filmváltozata (1955)
Az operett zenéjét átdolgozta: Vincze Ottó
Írta: Babay József
Rendező: Kalmár László
Énekhangok (a Magyar Állami Operaház Művészei):
Gyurkovics Mária, Házy Erzsébet, Kenéz Ernő, Littasy György, Losonczy
György, Melis György
Közreműködik: a Forrai Kórus és a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, Várady László vezényletével
Szereplők:
Zenthe Ferenc (Gábor diák) - énekhangja: Kenéz Ernő
Sinkovits Imre (Suki Balázs, „Mujkó”) - énekhangja: Melis György
Krencsey Mariann (Leila, Gül Baba lánya) - énekhangja: Gyurkovics Mária
Andaházy Margit (Veronika, Lagos görög lány) - énekhangja: Házy Erzsébet
Kőmíves Sándor (Gül Baba, a rózsák atyja) - énekhangja: Littasy György
Tompa Sándor (Zülfikár, főeunuch)
Greguss Zoltán (Kucsuk Ali budai pasa) - énekhangja: Losonczy György
Bárdy György (Ali embere)
Mády Szabó Gábor (Budai bíró)
Komlós Vilmos (uzsorás); Latabár Árpád (török zarándok); Vándor József (néger szolga)
Somogyi Nusi, Kibédi Ervin, Basilides Zoltán, Rajz János, Siménfalvy Sándor, Pethes Sándor stb.
Kapcs. 4158. sorszám
Házy Erzsébet - Szirmai Albert: Gróf Rinaldo – „Várok, valamire várok réges-rég”
- Helén dala, II. felv.: „Zendül a ...zene hangja puhán, mint a varázs, szálljon ma rám! Illatos üzenet a rózsalevél, …/Várok, valamire várok réges-rég, álmot, napsugaras álmot, várok még. Várok valami csodára, ó, bár jönne valahára, várok rá, hol késik oly soká!...” (Házy Erzsébet)
1. Szirmai Albert - Bakonyi Károly - Gábor Andor: Rinaldo
2. Szirmai Albert - Rajna Ferenc - Gábor Andor: Mexikói lány
1965. április 16-án sugározta a két operett részleteit a Kossuth Rádió, 20.30 órától: „Bemutatjuk új operett-felvételünket”.
Közreműködött a Magyar Állami Hangversenyzenekar, vezényelt Breitner Tamás
Kapcs. 4295. sorszám
Egy másik fotón is

Házy Erzsébet a kutyájával „korzózik” a Duna-parton (háttérben a Szabadság-híd) - 1960 (Fotó: Kotnyek Antal)
A Café Momus oldaláról - Galéria – 2022. október 17.
Huszka Jenő: Lili bárónő – „Tündérkirálynő, légy a párom” – Házy Erzsébet és Ilosfalvy Róbert
- Illésházy gróf és Lili szerelmi kettőse, I. felv.: „Dombtetőkön, völgy ölében, kis faluban mennyi ház! És szavakban és szívekben mennyi szép szerelmi láz!... Ablak ha kinyílik valahol, kihajol rajta egy leány. Messze gitár szava pengő, szerelem szava zengő... és a fiú szava oly esengő: Tündérkirálynő, légy a párom! Szállj le, szállj le pilleszárnyon, hajadból összeszőtt aranysugáron...”
Huszka Jenő: Lili bárónő – „Szellő szárnyán, szállj velem” – Házy Erzsébet és Ilosfalvy Róbert
- lllésházy gróf és Lili szerelmi kettőse, II. felv.: „- Bocsássa meg, ha reszkető kezemmel megérintém a kis fehér kezét! Bocsássa meg, ha bús tekintetemmel úgy esengem éltető derült tekintetét! …/- A szeme ég, a szava éget! Elég, óh elég, mert még elégek!..../- Szellő szárnyán szállj velem, repülj velem! Erdők mély vadonán kószáljunk szerelmesen! Dús fű selyme legyen nászágyunk, és senki ne tudja, ne sejtse, hol járunk…”
Huszka Jenő – Martos Ferenc: Lili bárónő
A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1961. március 25., Kossuth Rádió 20.00 – 21.25.
Szereposztás:
Malomszegi Lili, bárónő – Házy Erzsébet
Illésházy László, gróf – Ilosfalvy Róbert
Malomszegi Ernő, báró – Melis György
Sasvári Clarisse, színésznő – Koltay Valéria
Remeteházi Galambos Frédi – Kishegyi Árpád
A felvételen közreműködik a Magyar Állami Operaház Zenekara és a Magyar Rádió Énekkara.
Vezényel: Sebestyén András
- Élet és Irodalom, 2005-10-28 / 43. szám
Fodor Géza: Nagy magyar énekesek 2.

Házy Erzsébet CD-jének energiacentruma a Manon Lescaut szerelmi kettőse Ilosfalvy Róberttel 1965-ből. A hang érzéki telítettsége teljes, a szenvedély elementáris, a vibrato, a portamentek, az elnyújtott magánhangzók erotikája szédítő. E jelenetnek nem ismerem az övékénél erotikusabb előadását. Házy alakítása a kongeniálison túl zseniális, Puccini realisztikus operafiguráját mitikussá emeli. Manonja „arany Aphrodité”, akinek a szerelem a létmódja, és nem erkölcstelen, mert erkölcsnek a létezéséről sem tud.
[...]
Nem tudom, ki lehet-e még hallani Cherubin két számából, hogy ki volt az 50-60-as évek fordulójáig: szerelemittas kobold, Kierkegaard megkülönböztetésével: a darabban levő apróddal szemben a mitikus apród. (Egyetlen párját ismertem meg később: Maria Ewinget Jean-Pierre Ponnelle Figaro házassága-tévéfilmjéből.) A CD elején, Cherubin, Tatjána és Nedda áriáiban valami közös: a gerjedelem olyan foka, amely majd szétfeszít, szinte kibírhatatlan vággyá hevül, csak kiénekelni lehet. De Házy ezen az állapoton belül is disztingvál: érzékelteti, hogy Cherubin és Tatjána még szűz - a vágy az előbbinél tapasztalatlan, az utóbbinál az ártatlanság számára új és annál hevesebb, Nedda asszonyi vágyakozása pedig szabadságvágy is. És talán ez volt Házy Erzsébet operaszínpadi lényének és létezésének a legfőbb jelentése: a Nő zsigeri szabadságvágya, amely nem akar tudni semmi korlátról, megfontolásról, morálról. ...”
Nagy magyar énekesek - a Hungaroton portrélemezei: Házy Erzsébet [2003]

Házy Erzsébet - Offenbach: A szép Heléna - Az Adonis siratók (YouTube-ról)
Km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás (1965)
Jacques Offenbach: A szép Heléna (La belle Hélène – 1864)
Operett három felvonásban
Rádió Dalszínháza teljes felvétele – magyar nyelven
Rádió Dalszínháza bemutatója: 1965. november 20., Kossuth Rádió, 19.58 – 21.52
Fordította: Fischer Sándor
Vezényel: Bródy Tamás
Km.: az MRT szimfonikus Zenekara és Énekkara (karigazgató: Vajda Cecília)
Zenei rendező: Járfás Tamás
Rendező: Horváth Ádám
A szereposztásból:
Páris – Réti József (Fülöp Zsigmond)
Menelaus – Melis György (Feleki Kamill)
Heléna – HÁZY ERZSÉBET (Váradi Hédi)
Agamemnon – Palócz László (Kállai Ferenc)
Calchas – Maleczky Oszkár (Greguss Zoltán)
Achilles – Palcsó Sándor (Kaló Flórián)
Ajax I. – Kishegyi Árpád (Gyenge Árpád)
Ajax II. – Külkey László (Miklóssy György)
Orestes – Bende Zsolt (Tordy Géza)
Bacchus – Koltay Valéria (Örkényi Éva)
Parthamis - Gombos Éva (Böröndi Kati)
Leone – Erdész Zsuzsa (Szegedi Erika)
Ismét sikeres volt a Házy Erzsébet énekverseny – A zene az kell!
/Felvidek.ma – 2022.09.19 – Benyák Mária/
„Sokan vannak, akik tájainkról származnak, nagyot, jelentőset alkottak, világhírnevet szereztek és ezzel ráirányították a figyelmet szülőföldjükre. Van, akikről mégis a szülőföld elfeledkezett. Nem így Házy Erzsébetről, a gyönyörű primadonnáról, az évszázad Manonjáról, a budapesti Operaház tagjáról, aki 1929-ben Pozsonyban látta meg a napvilágot, de rokoni szálak kötik Somorjához, Tejfaluhoz, Nyárasdhoz is, és mindig szívesen emlékezett gyökereire.
Hogy emléke tovább éljen, de azért is, hogy a fiatal tehetséges énekeseknek lehetőségük legyen a bemutatkozásra, szervezte meg Klemen Terézia, a Szlovákiai Civil Becsületrend alapítója és elnöke hat évvel ezelőtt először a Házy Erzsébet Nemzetközi Tehetségkutató Énekversenyt.
A versenyt idén már hatodik alkalommal hirdették meg, és mint mindig, most is opera, operett és musical kategóriában várták a jelentkezéseket.”
Az énekverseny helyszínéül ezúttal is az érsekújvári kultúrház szolgált.
Planquette: A corneville-i harangok - Kettős a hagyományról - Házy Erzsébet és Korondy György (YouTube)
Robert Planquette (1848-1903): A corneville-i harangok
/Les closhes de Corneville - 1877. április 19. Théatre des Folies-Dramatiques/
Librettó: Charles Gabet azonos című színdarabja nyomán Louis-Francois Clairville (eredeti nevén: Nicolaie, 1811-1879) és Charles Gabet
Operett (eredetileg „opera comique”) három felvonásban
Magyarországi bemutató: 1878. március 23. Pest, Népszínház
A Rádió Dalszínházának új, teljes felvétele, magyar nyelven - bemutató: 1971. december 20., Kossuth Rádió, 19.51 – 22.00
Magyar szöveg: Innocent Vincze Ernő
Szereposztás:
Germaine, Gaspard unokahúga – Házy Erzsébet (a prózát is ő mondja)
Serpolette, Gaspard szolgálólánya – Kalmár Magda (Lehoczky Zsuzsa)
Jean Grenicheux, parasztlegény – Korondy György (Zenthe Ferenc)
Henri de Corneville márki – Melis György (Sinkovits Imre)
Gaspard, a kastély gondnoka „Gáspár apó” – Várhelyi Endre (Balázs Samu)
Bíró – Sólyom-Nagy Sándor (Kovács Károly)
Vásárbiztos (intéző) – Michels János (Galgóczi Imre)
Kormányos – Szirmay Jenő
Matróz – Hága József
Km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara.
Vezényel: Breitner Tamás
Zenei rendező: Balassa Sándor
Rendező: Cserés Miklós dr.
Kapcs. 4627. sorszám
René Kollo és Házy Erzsébet a Marica grófnő c. operettfilmben
Házy Erzsébet a jelenetben nem énekel, Kollo énekszáma („Hej, cigány...”) alatt lép be a „képbe”...
Lásd az időskálán:
1:29 – 1:35
2:34 – 2:37
3:50 – 3:51
Gräfin Mariza
VHS, 1971
Rendező: Eugen York
Wiener Operettenchor, Wiener Symphoniker,
Dirigent: Wolfgang Ebert
Gräfin Mariza (film) Operette von Emmerich Kálmán
Fernsehinszenierung, BR Deutschland 1974
Gräfin Mariza – Házy Erzsébet
Graf Tassilo - Renè Kollo
Lisa - Dagmar Koller
Koloman Zsupán - Kurt Huemer
Fürst Populescu - Benno Kusche
Fürstin Bozena - Ljuba Welitsch
Tschekko - Kurt Grosskurth
Mamutschka - Irma Patkos
Manja - Olivera Miljakovic
Mariza barátnõje - Sunyovszky Szilvia
Penizek - Latinovits Zoltán
Choreographie: Antal Fodor
Musikalische Leitung: Wolfgang Ebert
Szenenbild: Otto Pischinger
Az OPERA kulturális magazinműsora az „Opera Café”, annak van egy portré-sorozata, amelyben Ókovács Szilveszter főigazgató beszélget a Magyar Állami Operaház új, örökös tagjaival.
A youtube-on elérhető a tavaly kitüntetett Róka István portréja is.
A már 81. évében járó tenorista a beszélgetés során szóba hozta Házy Erzsébetet, akivel sok operaelőadásban énekeltek együtt; úgy fogalmazott, igyekezett minden kollégával, partnerével jó barátságot ápolni: „Házy Erzsivel én nem vesztem össze... én voltam talán az egyik. Nem tudom, még hányan voltak, mi jó haverok voltunk.”
Azt már én teszem hozzá, Róka és Házy az Operán kívül is szerepeltek együtt, például rádiófelvételen:
Jacques Offenbach: Kékszakáll – klasszikus nagyoperett három felvonásban. A Rádió Dalszínháza teljes, magyar nyelvű felvételén (bemutatója, 1978. december 26., Kossuth Rádió, 19.53 - 22.00 óra. Házy utolsó ilyen munkája volt a rádióban) a Kékszakáll lovagot Róka István (próza: Harsányi Gábor), míg Klementina királynét Házy Erzsébet énekelte (próza: Kohut Magda).
Henri Meilhac és Ludovic Halévy librettója nyomán a szöveget magyarra fordította, és a rádióra alkalmazta: Fodor Ákos. Közreműködött az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényelt: Bródy Tamás. Zenei rendező: Fejes Cecília. Rendező: Cserés Miklós dr.
Egy rádióadás a múltból
1997. március 4. (kedd), Kossuth Rádió, 23.05 – 24.00
„Egy énekes – több szerep”
HÁZY ERZSÉBET felvételeiből
Szerkesztő: Varga F. István
- Gluck: Orfeusz – Ámor áriája, I. felv.
- Bellini: Az alvajáró – Amina és Elvino szerelmi kettőse, I. felv. (km. Mátray Ferenc és az MRT Énekkara)
- Smetana: Az eladott menyasszony – Masenka áriája, III. felv.
- Puccini: Manon Lescaut – Manon és Des Grieux szerelmi kettőse, II. felv. (km. Ilosfalvy Róbert)
- Leoncavallo: Bajazzók – Nedda áriája „Madárdal”
- Kodály: Háry János – Örzse dala
- Weill: Mahagonny – Alabama blues (km. a Magyar Állami Operaház Nőikara)
- Lehár Ferenc – Kulinyi Ernő: A cárevics – Szonja és a Cárevics szerelmi kettőse (km. Udvardy Tibor)
- Kálmán Imre – Gábor Andor: A csárdáskirálynő – Szilvia belépője (km. az MRT Énekkara)
- Szirmai Albert – Emőd Tamás: Mézeskalács – Örzse és Jóska szerelmi kettőse: „Szív küldi szívnek szívesen” (km. Melis György)
- Zeller: A madarász – a Hercegnő dala - „Rózsadal”
- Planquette: A corneville-i harangok – Germaine dala - „Harangdal” (km. az MRT Énekkara)
- Offenbach: A szép Heléna – Heléna románca
Zeller: A madarász - Rajna-keringő - Házy Erzsébet
(YouTube-ról)
- A hercegnő belépője, I. felv. - Rajna-keringő: „Ó, de szép! Ó, de szép! Drága kép! Rajna-táj, égi báj! Halld a szíved jelszavát...Ó szépséges Rajna-táj! /Egy lány sincsen fából...” (Házy Erzsébet, km. az MRT Énekkarának Nőikara és az MRT Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Bródy Tamás
Libretto és versek Moritz West és Ludwig Held munkája
Magyar szöveg és a versek fordítója: Fischer Sándor - Erdődy János
„Új operett felvételeinkből" – Házy Erzsébet énekel három részletet, Melis György is hármat (1967. március 26., Petőfi Rádió, 13.20 – 13. 47) - az egyik felvett operettrészlet ez az itt belinkelt dal, a másik kettő tőle:
- Lehár Ferenc – Kulinyi Ernő: Cárevics – Sonja dala
- Lehár Ferenc – Harsányi Zsolt: Giuditta – Giuditta dala: „Oly forró ajkamról a csók" (km. az MRT Énekkara)
Kapcs. 1.755., 1754. sorszámok
- A Hét - 1978-09-09 / 37. szám
HANGLEMEZ
CIGÁNYPRÍMÁS - CIGÁNYSZERELEM

Qualiton – 1965
LPX 6550
A klasszikus magyar operettmuzsika máig is koronázatlan királyai: Kálmán Imre és Lehár Ferenc. Legismertebb operettjeik ma is a világ valamennyi számottevő zenés színházának repertoárjában megtalálhatók, s e kedves, immár „örökzölddé" vált melódiák nap mint nap felcsendülnek a világ számos rádió- és tévéállomásának műsorában is. A klasszikus magyar operett két kimagasló képviselője most egy közös Qualiton nagylemezen kapott helyet.
A lemez egyik oldala részleteket tartalmaz Kálmán Imre viszonylag kevésbé ismert operettjeinek egyikéből, a Cigányprímásból. A válogatásban szerepel többek közt a Gingalló, a Hacacáré, a Dal a Stradiváriról és a Lárifári. A felvételen Rácz Pali szerepében Radnai Györgyöt hallhatjuk, a többi közreműködők pedig: Petress Zsuzsa (Juliska), Zentay Anna (Sári), Kishegyi Árpád (Laci) és Kelen Tibor (Gaston). A Magyar Állami Operaház zenekarát és a Fővárosi Operettszínház énekkarát Breitner Tamás vezényli.
A nagylemez másik oldala Lehár Ferenc Cigányszerelem című operettjéből tartalmaz részleteket, többek közt Zórika és Józsi kettősét az I. felvonásból, a Csárdást, Zórika és Dragotin kettősét (Egy dal kisér) és Zórika és Ionel kettősét. Ilona és Zórika szerepét Házy Erzsébet, Jonel és Józsi szerepét Ilosfalvy Róbert, Dragotin szerepét pedig Radnai György énekli. A Magyar Állami Operaház zenekarát ezúttal is Breitner Tamás vezényli.
Székely András zenei rendező, Lukács János hangmérnök színvonalas munkája, a Magyar Állami Operaház zenekarának és a lentebb ismertetett művészeknek színvonalas produkciója is hozzájárult ahhoz, hogy a magyar operettmuzsika kedvelői most egy újabb értékes hanglemezzel gyarapíthatják lemezgyűjteményüket.
/Sági Tóth Tibor/
HÁZY ERZSÉBET _ NAGY fotó _FÉNYKÉP 23 X 18 CM

Csajkovszkij: Pikk dáma - Liza (1977 - Erkel Színház)
A fotó megvásárolható volt a Vaterán
Ismét a televízió képernyőjén!
Ma 20.00 – 21.40 - M5 csatorna
Gábor diák
- Huszka Jenő Gül baba c. operettjének színes filmváltozata (1955)
Az operett zenéjét átdolgozta: Vincze Ottó
Írta: Babay József
Rendező: Kalmár László
Énekhangok (a Magyar Állami Operaház Művészei):
Gyurkovics Mária, Házy Erzsébet, Kenéz Ernő, Littasy György, Losonczy
György, Melis György
Közreműködik: a Forrai Kórus és a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, Várady László vezényletével
Szereplők:
Zenthe Ferenc (Gábor diák) - énekhangja: Kenéz Ernő
Sinkovits Imre (Suki Balázs, „Mujkó”) - énekhangja: Melis György
Krencsey Mariann (Leila, Gül Baba lánya) - énekhangja: Gyurkovics Mária
Andaházy Margit (Veronika, Lagos görög lány ) - énekhangja: Házy Erzsébet
Kőmíves Sándor (Gül Baba, a rózsák atyja) - énekhangja: Littasy György
Tompa Sándor (Zülfikár, főeunuch)
Greguss Zoltán (Kucsuk Ali budai pasa) - énekhangja: Losonczy György
Bárdy György (Ali embere)
Mády Szabó Gábor (Budai bíró)
Kapcs. 5183., 3948., 1871. sorszámok
- A Hét - 1978-12-02 / 49. szám
HANGLEMEZ
Házy Erzsébet operettlemeze
Qualiton – 1969
LPX 16573
Az operettmuzsika kedvelői újabb kitűnő Qualiton-lemeznek örvendhetnek. Házy Erzsébet, a Magyar Állami Operaház vezető szoprán énekesnője, aki a Mozart- és Puccini-operák szerepeiben ugyanolyan kiváló teljesítményt nyújt, mint számos klasszikus operettben és modern musicalben, ezúttal e lemezzel is igazolja sokoldalúságát. A lemez valamennyi száma kitűnően dokumentálja, hogy Házy Erzsébet jelenleg nem csupán a magyar operaszínpad, hanem a magyar operettszínpad egyik legkimagaslóbb tehetsége is.
A lemez Ábrahám Pál Bál a Savoyban és Viktória című operettjeiből, Kálmán Imre Csárdáskirálynő és Cirkuszhercegnő, Lehár Ferenc A mosoly országa és A víg özvegy című operettjeiből, Johann Strauss Cigánybárójából és Bernstein West Side Story című musicaljéből tartalmaz részleteket.
Valamennyi számban kitűnően érvényesülnek Házy Erzsébet előadóművészetének összes kvalitásai: tisztán csengő, szárnyaló szopránja, páratlan muzikalitása, hangjának a színészi játék sokoldalúságát is visszatükröző alakítókészsége, drámai ereje és líraisága, s mindezek összegzéseként a szereppel való teljes azonosulás. A musical műfaja tudvalevően nem azonos az operett műfajával, hiszen e műfajnak is megvannak az operettől eltérő műfaji, zenei és szerkezeti sajátosságai. Házy Erzsébet azonban a musical műfajában is ugyanazt a kimagaslóan felsőfokú teljesítményt képes nyújtani, mint az operettekben vagy az operákban
/Sági Tóth Tibor/
„Örökké él, kit igazán szeretnek”
POZSONY | A Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeumában szeptember 11-ig tekinthető meg a Házy Erzsébet emlékére rendezett, Az évszázad Manonja című kiállítás, mely a Több mint szomszéd – Magyar Kulturális Hét Pozsonyban rendezvénysorozat részeként nyílt meg.
(Új Szó - Tallósi Béla - 2022. június 23.)

Részletek a cikk szövegéből:
A kiállítás dokumentum-, kép- és hanganyagában, kosztümöket, kellékeket felsorakoztató tárgyaiban a gyerek- és ifjúkortól indulva a felívelő pályát megrajzolva, majd a pálya csúcsáig elérkezve, a leghíresebb szerepet, a Manont pedig sokféleképpen kiemelve elevenedik meg az a legenda, amit Házy Erzsébet képvisel.
Mivel mással lehetne csalogatóbban invitálni a leendő közönséget erre a kiállításra, mint a bevezető tabló fő és a „legendáról” mindent összefoglaló szövegével, amely a műfaj egyik legnagyobb értőjétől, Szinetár Miklóstól vett idézet: „Több nagy korszak volt az opera történetében. Az egyik ilyen a hatvanas és hetvenes évek világa. Melis György, Ilosfalvy Róbert, Réti József, Sándor Judit, Bende Zsolt, Kelen Péter és még sokan mások, közöttük is emlékezetes Házy Erzsébet. Gyönyörű hang, nagy színpadi tehetség és csodálatos női jelenlét. Ezek mind együtt voltak ebben a nagyon szép, törékeny és mégis rettenetesen erős művészben, aki ha bejött a színpadra, bizony nem nagyon lehetett másra figyelni. Egyszerre volt varázslatos díva, primadonna és hibátlan zeneművész. Egyéniség volt, aki nem hasonlított senkire, és nem volt senki, aki hozzá hasonlított.”
Ahogy Szinetár Miklós jeles névsorában is ott ékeskedik Melis György, méltán az első helyen, Clementis Tamás, a Magyar Állami Operaház magánénekese is Melis Györggyel kezdte a pozsonyi kiállítást megnyitó beszédét. A magyar operajátszás megkerülhetetlen alakjától kölcsönzött idézetet továbbfűzve, hogy „sokan vannak a hivatalosak, de kevesen a kiválasztottak”, tette nyilvánvalóvá rögtön az elején: „Házy Erzsébet a kiválasztottak kiválasztottja volt”. A Magyar Állami Operaház aranykorának egyik oszlopos tagjaként „egyszemélyes magánmitológiát teremtett”. Nem véletlen, hogy ezerarcú előadóként emlegetik még ma is, vannak szerepei, melyek egybeforrtak a nevével. „Egy egyszeri, megismételhetetlen zenei zseni volt” – fogalmazott Clementis Tamás.
A megnyitó szövegéből a számokban ránk maradt tények is alátámasztják a magasba emelő jellemzéseket. Az egész álomszerűen kezdődött, gyorsan felismerték tehetségét: 22 évesen, 1951-ben került a Magyar Állami Operaházba, 4 nyelven beszélt, kiválóan zongorázott. Pályafutása során 62 főszerepet énekelt el. Életművében az operaházi és operett főszerepek mellé 16 nagylemez, 12 filmszerep társult. A Manont, melynek címszerepével beírta magát az operatörténelembe, a bemutató évében több mint negyvenszer játszották, amire a mai napig nem volt példa, és utána több mint 10 éven át folyamatosan repertoáron tartotta az Operaház.
Kapcs.5381. sorszám
Kiegészítés
Egy másik, kapcsolódó interjút az Új Ifjúság, 1962. szeptember 11-i száma közölte le, amit a 4970. sz. bejegyzésben már bemásoltam ide a topikba.
Puccini: Bohémélet
1962. szeptember 1., Pozsony, Nemzeti Színház – Házy Erzsébet és Ilosfalvy Róbert vendégfellépte - karmester: Ladislav Holoubek
Csajkovszkij: Anyegin
1962. szeptember 3., Pozsony, Nemzeti Színház – Házy Erzsébet és Ilosfalvy Róbert vendégfellépte
A Hét - 1962-09-16 / 37. szám
„Emlékek szárnyán”
Hűsítő-szellő indul útjára a Duna felől. A szálló teraszán kigyulladnak a lámpák. Az ezüsthangú Házy Erzsébettel beszélgetünk.
— Én is idézhetném Petőfi Sándort —lep meg egyszerre a művésznő — zengő sorait: „... itt születtem én ezen a tájon ..."
Amikor látja csodálkozó arcunkat, mesélni kezd:
— Kilenc éves kislány voltam, amikor szüleimmel és három kishúgommal elköltöztünk Bratislavából. Budapestre mentünk. Elárulhatom maguknak — fordul felénk és huncutul elmosolyodik — első utam egy régi pozsonyi ház elé vezetett. Kertész utca 93. Nem röstellem bevallani, hogy könny szökött a szemembe, amikor megpillantottam a régi házat, gyermekkorom édes-bús otthonát! Oh, mennyi szép emlék... valahogy megrohant a múlt.. szívemig sajdult.
— Gondolhatják, mennyire megörültem, amikor kézhez kaptam Budapesten a bratislavai Operaház megtisztelő meghívását. Az évek rohantak, elviharzottak és most mint Mimi és Tatjána köszönthetem az itteni nagyon kedves közönséget, és köztük — itt élő rokonaimat.
— Külön meglepetést szerzett nekem a város modern, új utcáival, zöldellő parkjaival — szinte elképesztő, hogy mennyire fejlődött! Egész új városnegyedek nőttek ki a földből!
A bájos művésznőt minden érdekli, minden tetszik neki, mindenre kíváncsi. Alig győzünk válaszolni a kérdéseire. De ezúttal mi kérdezünk:
—Vásárolt is valamit?
— Meghiszem azt! De leginkább könyveket! A könyvek elszórakoztatnak, a könyvekből tanulok. Egyáltalán: mindenkitől tanulok, akitől csak lehet! E tekintetben Caruso híve vagyok ...
Még itt is tanul, Bratislavában. Tanul, lázasan készül új szerepére.
— Kinél tanult énekelni?
— Talán csodálkozni fognak — mondja és szeme valahogy messzire, a múltba néz, — magánúton tanultam László Géza tanárnál. Kiváló, európai hírű szakember volt; olyan nagy művészek voltak a tanítványai, mint Svéd Sándor és Székely Mihály! Milyen kár, milyen vesztesége a magyar énekkultúrának, hogy itt hagyott bennünket.
Lopva egy könnyet töröl ki szeméből.
— Most már nyolc éve nincs új tanárom — folytatja, — a magam tanára vagyok... Autodidakta...
Házy Erzsébet szerelmese a muzsikának, az éneknek. Csak művészetének él. Szinte lángol az optimizmustól. Szavaiban ott cseng bájos humora. Eddigi kimagasló sikerei ellenére is nagyon szerény, de ez nem úgynevezett álszerénység — ez lényéből fakad, és magától értetődő.
— Kicsit szomorú vagyok, hogy már itt kell hagynom magukat, de hát hív a kötelesség. Várnak az új feladatok, az új szerepek ... vár a budapesti rádió és az én kedves budapesti közönségem! Most már egészen bizonyos, hogy megerősödnek itteni kapcsolataink és hogy nemsokára ismét találkozhatunk Önökkel...
— Kérjük, kedves Művésznő, mondjon valamit a Hét olvasóinak.
— Ezer örömmel. Szívből köszöntöm a Hét minden olvasóját. Szeretném hinni, hogy itteni szereplésünkkel nem okoztunk csalódást.
Mi méltán vagyunk büszkék az egykori pozsonyi kislányra, a mai nagy művésznőre és sok sikert kívánunk neki, a mielőbbi viszontlátás reményében.
/S. Gy./
Kasza Katalin operaénekesnő mai születésnapján:
(A Művésznő Facebook oldalára feltett versei Házy-fotókkal - Őrá emlékezve)
https://www.facebook.com/kaszakatalinirono/photos/a.947916648647456/947921228646998

Katolikus Rádió – „Zenei kincsestár” – 2022. június 18.
95 éves lenne Ilosfalvy Róbert
Szerkesztő: Szakács Emese
„Pályájának csúcspontja a Lamberto Gardelli vezényelte Manon Lescaut volt, ahol akkori élettársával, Házy Erzsébettel igazi álompárost alkottak.
De volt az Aida, A trubadúr, A végzet hatalma, a Traviata, az Otello, a Carmen, a Bánk bán, a Hunyadi László, vagy A nürnbergi mesterdalnokok, a Bajazzók és a Parasztbecsület hőse is.
Szárnyaló tenorját Radames, Turiddu, Canio, Des Grieux, Hunyadi László és Bánk bán szerepében idézzük fel.
Közreműködik: Házy Erzsébet, a Magyar Állami Operaház, valamint a Magyar Rádió Zenekara Erdélyi Miklós és Lamberto Gardelli vezényletével.”
Az adás visszahallgatható: itt
Az adásból kiemelem ezt a részletet:
Puccini: Manon Lescaut - Manon és Des Grieux szerelmi kettőse, II. felv.: „- Odakünn vár a hintó.../- Ah, én leszek a legszebb!... Ó, ne mondd, hogy nem szeretsz...” (Házy Erzsébet és Ilosfalvy Róbert) - Az idő skálán: 43:40 - 52:04
