Házy Erzsébet születésének mai évfordulóján a Dankó Rádió Az a szép c. műsora megismételte – némi tartalmi változtatással - az augusztus 17-i adást (amelynek részletezésétől eltekintek most – lásd. 4895. sorszámnál).
Kimaradt:
- Johann Strauss A cigánybáró c. operettjének rádiófelvételéről Szaffi és Barinkay kettőse, II. felv. (Házy Erzsébet és Ilosfalvy Róbert)
- Szirmai Albert – Emőd Tamás Mézeskalács c. operettjének rádiófelvételéről Örzse és Buhu vidám kettőse, III. felv. (Házy Erzsébet és Palcsó Sándor)
- Szirmai Albert - Mérey Adolf Mexikói lány c. operettjének rádiófelvételéről a Szerelmi kettős: „- Beatrix! Mégsem szabadna mellettem így elmennie! - Nem emlékszik adott szavára? - Nem. Nem emlékszem már semmire….” (Házy Erzsébet és Kelen Tibor)
Bekerült az előbbiek helyére:
- Szirmai Albert - Mérey Adolf Mexikói lány c. operettjének rádiófelvételéről a másik Szerelmi kettős: „- Most elmegyek!.../- Várj még, várj még, mindig tevéled járnék!... /– ….jő az ősz, a hervadás! Repül az idő, repül, a szerelmi vágy kihűl!… jő a fájó ébredés! /- Várj még, várj még, követlek, mint az árnyék…” (Házy Erzsébet és Kelen Tibor, km. a Magyar Állami Hangversenyzenekar, vezényel: Breitner Tamás) - „Bemutatjuk új operett-felvételünket”, részletek, 1965. április 16., Kossuth Rádió, 20.30 -
- Lehár Ferenc - Fritz Löhner-Beda, Ludwig Herzer - Harsányi Zsolt: A mosoly országa –Szu-Csong „Barackvirág-dala”, I. felv.: (Simándy József énekel, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás) - A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1971. november 11., Kossuth adó 19.35 – 21.29
„Egy dús virágzó barackfa ágát állítom hölgyem ablakába a holdas május éjjelén, s egy dalt dalolok vágyakozva halkan és cseng a vágy, mint színezüst a dalban, szerelmünk forró éjjelén szívem is azt suttogja: légy enyém!”
Megjegyzem, Házy Erzsébetnek a rádióban több mint ötven teljes vagy keresztmetszet operettfelvétele van. Szívesen vettem volna, ha az ismétlések helyett esetleg Házynak a műsorsorozatban még el nem hangzott vagy csak ritkán előfordult énekszámaiból kaptunk volna egy illusztris válogatást – azért persze örültem ennek a most újra elhangzott operett-összeállításnak is!
Házy Erzsébet és Cserés Miklós dr. rendező közös operettfelvételei a Magyar Rádió Dalszínháza produkcióiban
Jurij Miljutyin – Vajda István – Romhányi József: Nyugtalan boldogság (1959. január 1., Kossuth Rádió, 19.10 - 22.00 ) – Bródy Tamás – Házy Erzsébet, Zentay Anna, Kiss Manyi, Melis György, Külkey László, Fekete Pál, Gózon Gyula, Bilicsi Tivadar, az MRT Énekkara és a Magyar Állami Operaház Zenekara. Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendező: Cserés Miklós dr.
Kacsóh Pongrác – Bakonyi Károly – Heltai Jenő: János vitéz (1959. december 27., Kossuth Rádió, 18.40 – 21.05; Rádióra átdolgozta: Karinthy Ferenc) – Polgár Tibor – Házy Erzsébet, Lehoczky Éva, Sárdy János, Palló Imre, Szakács Sándor, Radnay György, Pethes Ferenc, Gobbi Hilda, Göndöcs József, Molnár Miklós, Harkányi Ödön, a Földényi-kórus, a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara. Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendező: Cserés Miklós dr.
Jacobi Viktor – Martos Ferenc – Bródy Miksa: Leányvásár (1964. július 18., Kossuth Rádió, 20.52 – 23.33) – Sebestyén András – Németh Marika, Házy Erzsébet, Udvardy Tibor, Palcsó Sándor, Bilicsi Tivadar, Csákányi László, az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara. Zenei rendező: Járfás Tamás. Rendező: Cserés Miklós dr.
Kálmán Imre – Gábor Andor – Romhányi József: Csárdáskirálynő (1968. június 1. Kossuth Rádió, 19.20 – 22.00) – Bródy Tamás – Házy Erzsébet, Zentay Anna, Honthy Hanna, Korondy György, Rátonyi Róbert, Palócz László, Feleki Kamill, Csákányi László, az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara. Zenei rendező: Balassa Sándor. Rendező: Cserés Miklós dr.
Jacques Offenbach – Romhányi József: A gerolsteini nagyhercegnő (keresztmetszet, 1968. november 20., Petőfi Rádió, 10.00 - 11.17 óra) – Bródy Tamás - Házy Erzsébet, Németh Marika, Erdész Zsuzsa, Koltay Valéria, Svéd Nóra, Divéky Zsuzsa, Réti József, Melis György, Bartha Alfonz, Kishegyi Árpád, Michels János és Pere János, az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara. A Zenei rendező: Balassa Sándor. Rendező: Cserés Miklós dr. Szerkesztő: Bitó Pál (A teljes stúdiófelvétel - prózai dialógusokkal együtt -, először 1970. augusztus 19-én, a Kossuth Rádióban (20.07 – 23.04 óra hangzott el a Rádió Dalszínházának bemutatójaként.)
Fényes Szabolcs – Harmath Imre – Romhányi József: Maya (1971. április 12. Kossuth Rádió, 19.57 – 22.00) - Gyulai Gaál Ferenc – Házy Erzsébet, Galambos Erzsébet, Németh Marika, Korda György, Palcsó Sándor, Bende Zsolt, Palócz László, Radnay György, Rátonyi Róbert, Bilicsi Tivadar, az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara. Zenei rendező: Fejes Ceclia, Rendező: Cserés Miklós dr.
Robert Planquette - Innocent Vincze Ernő: A corneville-i harangok (1971. december 20., Kossuth Rádió, 19.51 – 22.00) – Breitner Tamás – Házy Erzsébet, Kalmár Magda, Korondy György, Melis György, Sólyom-Nagy Sándor, Várhelyi Endre, Michels János, az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara. Zenei rendező: Balassa Sándor. Rendező: Cserés Miklós dr.
Horváth Jenő – Hárs László: Kénytelen mulatság (1973. szeptember 30., Kossuth Rádió, 19.15 – 20.35) – Breitner Tamás – Házy Erzsébet, Zentay Anna, Bessenyei Ferenc, Feleki Kamill, Hadics László, Csajányi György, az MRT Énekkara és Szimfonikus zenekara. Zenei rendező: Balassa Sándor. Rendező: Cserés Miklós dr.
Jacques Offenbach – Fodor Ákos: Kékszakáll (1978. december 26., Kossuth Rádió, 19.53 – 22.00) - HÁZY ERZSÉBET UTOLSÓ OPERETTFELVÉTELE - Bródy Tamás – Házy Erzsébet, Kalmár Magda, Lehoczky Éva, Horváth Eszter, Forgács Júlia, Tordai Éva, Szabó Anita, Domonkos Zsuzsa, Róka István, Palcsó Sándor, Fülöp Attila, Bende Zsolt, Melis György, Szénássy Ernő, az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara. Zenei rendező: Fejes Cecília. Rendező: Cserés Miklós dr.
A Dankó Rádió kedd esti operettműsorában ("Az a szép") a soron következő operettrészletet a szerkesztő-műsorvezető, Erdélyi Claudia ezzel vezette fel:
"Házy Erzsébet olyan szenvedélyesen élt, mint az általa megformált operahősnők."
Carl Zeller - Moritz West, Ludwig Held - Erdődy János - Fischer Sándor: A madarász - Rajna-keringő - "Rajna táj, égi báj" (Házy Erzsébet, km. az MRT Énekkarának Nőikara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás) - „Új operett felvételeinkből" – Házy Erzsébet és Melis György énekel részleteket - Bemutató: 1967. március 26., Petőfi Rádió, 13.20 – 13. 47
alternatíva: "Bemutatjuk új felvételünket" (részletek) 1973. január 4., Kossuth Rádió, 21.39 - 22.00 - Házy Erzsébet, Kalmár Magda, Kónya Sándor énekel, km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás (I. Zeller: A madarász, II. Millöcker: Dubarry) – LP-n és CD-n is kijöttek a dalok.
Hamarosan (11.15 - 12.50) a DunaWorld csatornán ismét megtekinthetjük a Férjhez menni tilos c. magyar filmvígjátékot (1963) Házy Erzsébet, Darvas Iván, Mányai Lajos, Psota Irén, Mezei Mária, Balázs Samu, Kabos László, Benkő Gyula és sok más ismert színésszel szerepükben. Rendező: Zsurzs Éva.
A film zenéjét Behár György szerezte.
Házy Erzsébet és Molnár Mihály rendező közös operettfelvétele a Magyar Rádió Dalszínháza produkcióiban
Polgár Tibor – Kristóf Károly: A lepecsételt asszony (1962. január 6., Kossuth Rádió, 20.45 – 22.55) – Kerekes János – Házy Erzsébet, Zentay Anna, Sárdy János, Rátonyi Róbert, Palócz László, Radnay György, Reményi Sándor, Molnár Miklós…, a Földényi-kórus, az MRT Szimfonikus Zenekara. Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendező: Molnár Mihály.
Házy Erzsébet és Mikó András rendező közös operettfelvételei a Magyar Rádió Dalszínháza produkcióiban
Farkas Ferenc – Dékány András: Csínom Palkó (Új felvétel: 1963. május 1., Kossuth Rádió, 20.10 – 22.00) – Lehel György –Házy Erzsébet, Gyurkovics Mária, Andor Éva, Komlóssy Erzsébet, Neményi Lili, Simándy József, Palócz László, Melis György, Radnay György, Szabó Ernő, Domahidy László, az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara. Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendező: Mikó András.
Johann Strauss – Fischer Sándor: A denevér (1963. december 25., Kossuth Rádió 19.05 –22.00) – Lehel György – Házy Erzsébet, László Margit, Szőnyi Ferenc, Ilosfalvy Róbert, Kozma Lajos, Melis György, Radnay György, Palcsó Sándor…, az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara. Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendező: Mikó András
Házy Erzsébet és Szécsi Ferenc rendező közös operettfelvételei a Magyar Rádió Dalszínháza produkcióiban
Fényes Szabolcs – Hárs László – Romhányi József: Nászajándék (1954. március 30. Kossuth rádió, 20:10 - ) – Lehel György – Házy Erzsébet, Pataky Jenő, Feleki Kamill, Csikós Rózsi, Latabár Árpád, Somogyi Nusi, Uray Tivadar, Mezey Mária, Apáthy Imre, Hlatky László, a Földényi-kórus, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara. Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendező: Szécsi Ferenc.
Jacques Offenbach – Innocent Vincze Ernő: Fortunió dala (1958. június 22, Kossuth Rádió 20.20 – 21.25) – Fischer Sándor – Házy Erzsébet, Palánkay Klára, Ilosfalvy Róbert, Maleczky Oszkár, Kishegyi Árpád, Bende Zsolt, Kövecses Béla, Külkey László, Réti József, a Magyar Állami Hangversenyzenekar. Zenei rendező: Fejes Cecília. Rendező: Szécsi Ferenc
Házy Erzsébet és Solymosi Ottó rendező közös operettfelvételei a Magyar Rádió Dalszínháza produkcióiban
Robert Planquette: A corneville-i harangok (keresztmetszet, 1960. január 13., Petőfi Rádió, 20:30 – 21.45 ) – Erdélyi Miklós - Házy Erzsébet, Zentay Anna, Bartha Alfonz, Radnay György, Maleczky Oszkár, Rátonyi Róbert az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara. Zenei rendező: Fejes Cecília. Rendező: Solymosi Ottó. Albert István összekötő szövegét Temessy Hédi és Kálmán György mondja el.
Johann Strauss – Fischer Sándor: A cigánybáró (1961. április 2., Kossuth Rádió, 18.50 – 21.30) – Ferencsik János - Házy Erzsébet, Ágai Karola, Komlóssy Erzsébet, Garancsy Márta, Ilosfalvy Róbert, Bartha Alfonz, Melis György, Bende Zsolt, Lendvay Andor, az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara. Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendező: Solymosi Ottó.
Házy Erzsébet és Rácz György rendező közös operettfelvételei a Magyar Rádió Dalszínháza produkcióiban
Polgár Tibor - Vajda István: Szél kerekedik (1950. március 15., Kossuth Rádió, 19.30 – 21. 00) – Polgár Tibor - Házy Erzsébet, Raskó Magda, Simándy József, Maleczky Oszkár, Sárdy János, Horváth Tivadar, valamint a Magyar Rádió Énekkara és Szimfonikus Zenekara. Rendező: Rácz György.
Jacobi Viktor – Martos Ferenc – Bródy Miksa: Leányvásár (keresztmetszet, 1954. március 18., Petőfi Rádió 13.00 – 13.53) – Török Emil – Házy Erzsébet, Neményi Lili, Kövecses Béla, Puskás Sándor, Maleczky Oszkár, a Földényi-kórus, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara. Rendező: Rácz György. Az összekötőszöveget Bánky Zsuzsa mondja el. „Régi nóta, régi tánc…”
Kálmán Imre – Gábor Andor: Csárdáskirálynő (részletek, 1954. február 28., Kossuth Rádió 13.00- ) – Török Emil – Házy Erzsébet, Lorenz Kornélia, Kövecses Béla, Szabó Miklós, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara. Zenei rendező: Bitó Pál. Rendező: Rácz György
Lehár Ferenc – Mérey Adolf: A víg özvegy (1962. december 8., Kossuth Rádió 18.55 – 21.27.) – Sebestyén András – Házy Erzsébet, Koltay Valéria, Udvardy Tibor, Kövecses Béla, Palcsó Sándor, Kishegyi Árpád, Külkey László, Bilicsi Tivadar, az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara. Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendező: Rácz György.
Lehár Ferenc – Harsányi Zsolt: A mosoly országa (1971. november 11., Kossuth Rádió 19.35 – 21.29) – Bródy Tamás – Házy Erzsébet, Kalmár Magda, Simándy József, Bende Zsolt, Radnay György, az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara. Zenei rendező: Balassa Sándor. Rendező: Rácz György
Házy Erzsébet és László Endre rendező közös operettfelvételei a Magyar Rádió Dalszínháza produkcióiban
Kemény Egon - Gál György Sándor - Erdődy János: Komáromi farsang (1957. március 9., Kossuth Rádió, 20.00 – 22.00) - Lehel György – Házy Erzsébet, Lehoczky Éva, Ilosfalvy Róbert, Bilicsi Tivadar, Göndöcs József, Hlatky László, Kibédy Ervin, Szabó Ernő, Fekete Pál, Kishegyi Árpád, Gózon Gyula, a Földényi-kórus, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara. Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendező: László Endre.
Charles Lecocq – Kristóf Károly - Romhányi József: Angot asszony lánya (1960. augusztus 21., Kossuth Rádió, 20.15 – 22.00) – Polgár Tibor – Házy Erzsébet, Németh Marika, Kiss Manyi, Geszty Szilvia, Szabó Miklós, Rátonyi Róbert, Fekete Pál, az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara. Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rádióra alkalmazta: Polgár Tibor. Rendező: László Endre.
Leo Fall – Harsányi Zsolt – Innocent Vince Ernő: Pompadour (1967. szeptember 9., Kossuth Rádió, 20.31- 22.00) – Bródy Tamás – Házy Erzsébet, Koltay Valéria, Szirmay Márta, Korondy György, Palcsó Sándor, Kishegyi Árpád, Külkey László, Nádas Tibor, Katona Lajos, az MRT Énekkara és Szimfonikus zenekara. Zenei rendező: Balassa Sándor. Rendező: László Endre.
Házy Erzsébet és Horváth Ádám rendező közös operettfelvételei a Magyar Rádió Dalszínháza produkcióiban
Jacques Offenbach – Fischer Sándor: A szép Heléna (1965. november 20. Kossuth Rádió 19.58 – 21.52) – Bródy Tamás – Házy Erzsébet, Koltay Valéria, Gombos Éva, Erdész Zsuzsa, Réti József, Maleczky Oszkár, Melis György, Bende Zsolt, Palcsó Sándor, Palócz László, Kishegyi Árpád, Külkey László, az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara. Zenei rendező: Járfás Tamás. Rendező: Horváth Ádám.
Johann Strauss - Gáspár Margit és Kristóf Károly: Egy éj Velencében (1966. július 16., Kossuth rádió 20.28 – 22.00) – Bródy Tamás – Házy Erzsébet, Zentay Anna, Sándor Judit, Ilosfalvy Róbert, Udvardy Tibor, Kishegyi Árpád, Maleczky Oszkár, az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara. Zenei rendező: Járfás Tamás. Rendező: Horváth Ádám
Farkas Ferenc: Csínom Palkó - Kettős - Házy Erzsébet, Simándy József
"Jó éjszakát, kisleány, a nevem Csínom Palkó"
A daljáték új felvételének rádiós bemutatója: 1963. május 1., Kossuth Rádió, 20.10 – 22.00
Az MRT Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényli.
A televíziós filmrészlet hanganyaga e rádiófelvételből való.
A Dankó Rádió Az a szép című operettműsorában ma délután Házy Erzsébet énekhangja is felcsendült rádiófelvételéről - két duettben:
- Szirmai Albert – Emőd Tamás: Mézeskalács
A Rádió Dalszínházának bemutatója - keresztmetszet: 1977. január 21., Kossuth Rádió 17.19 – 18.04
Km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Sebestyén András
- Örzse és Jóska kettőse, I. felv.: „Kívül piros, belül édes, olyan cukor, mint a rétes, jaj, be szép! Jaj be szép! Közepén a kép!.../ … Hencida, Boncida, Bergengócia, mért is csak az uraké az óperenci-en-ci-a!” (Házy Erzsébet és Melis György)
- Örzse és Jóska kettőse, I. felv.: „Tücskök között nem köll ehhöz semmi figura!” (Házy Erzsébet és Melis György)
„- Én a párod, te a párom, nem választ el semmi se, sem sírásó, sem koporsó, sem harangszó, sem mise: két szegény kis tücsköt így ád össze az egek ura. /- Nem kell a tücsöknél ehhöz semmi figura, semmi figura, semmi figura. /- Tudja jól a tücskök dolgát a mezők ura, a szívek ura, az egek ura…!”
Palcsó Sándor operaénekes visszaemlékezése Házy Erzsébetre
Részlet Klemen Terézia Az évszázad Manonja – Házy Erzsébet című képes könyvkiadványból (2018)
Palcsó Sándorral 2017. szeptember 17-én készítettem beszélgetést, ekkor mondta el élményeit és emlékeit a művésztársról, pályatársról, Házy Erzsébetről.
[…]
A legelső közös darabnál kezdte a visszaemlékezést.
"1957-ben Auber Fra Diavolóját próbáltuk az Erkel Színházban - (Búbánat: elírás lehet ez az évszám, ugyanis az opera premierje 1959. január 23-án volt.) -, melyet Szinetár Miklós rendezett. Erzsi már akkor ismert volt, nem igen akart velem próbálni. Még zöldfülű voltam, hiszen akkor kerültem oda, s nem azt csinálta, amire kérte a rendező. Nagyon méregetett, gondoltam, ez a nő ki akar próbálni engem. A bemutató előadáson van egy olyan rész, hogy már rég találkozott a két szereplő, s Zerlina, azaz Erzsi örömében a nyakamba ugrik. Észrevettem, hogy igencsak teljes erőből nekiiramodott. Kitámasztottam a lábam, nehogy elessünk, mert valószínű ez volt a szándéka, és ahogy belerepült a nyakamba, bizony jól megfogtam, még a bordája is reccsent, s a fülébe súgtam: most jobb? Ezzel csak azt akartam bemutatni, hogy milyen gondolkodásmódja volt Erzsinek. Észrevette, hogy megvan bennem is a megfelelő vagányság, merészség, és többet soha semmi konfliktus, de még piszkálódás sem volt közöttünk. Amolyan hasonszőrűek voltunk, ráéreztünk a dolgokra, mit hogyan kell.
[...] Manon élete legnagyobb szerepe volt. Alakításban és lelke mélyén is ezt szerette. Nagy találkozás volt szerep és szereplő között. Először is sugárzóan szép volt, amikor felöltözött a szerepben. Egyszerű lányként érkezik az első felvonásban a fogadóba, és ahogy a második felvonásban átváltozik gazdag dámává a híres aranyruhában, aztán bebörtönzött kurtizán, aztán a sivatagi vándorlás és végül a halála, egyszerűen döbbenetes a szerkezetfelépítés. Az átváltozás csodája volt.
Csak néhány szerepet, darabot szeretnék kiemelni, mindet lehetetlen. A Margitszigeten a nyári szabadtéri színpadon, az első Cigánybáróban játszottunk együtt 1962-ben. Nagyon sikeres darab volt, szerették az emberek is, mi is. Szegeden és Pesten is Erkel Ferenc Brankovics György című művében a két testvért játszottunk, ő volt az öcsém. Nagyon szép és sikeres munka volt. Puccini Turandotjában is sikerült nagyon szép operaházi élményt szereznünk a nézőknek. Mihály András főiskolai tanár első operaszerzeménye volt az Együtt és egyedül című mű, ahol szerelmespárt alakítottunk 1966-ban. Nagyon nehéz darab volt, sokat dolgoztunk vele, de mindketten addig csiszoltuk, míg az olyan nem lett, amilyennek mi elgondoltuk, mert egyforma volt a mércénk, amolyan» egy húron pendülők «találkozása volt ez mindig. Ráéreztünk a dolgokra, és azért is adták nekünk a szerepet, mert tudták, általunk siker lesz.”
1972-es évad vége, a felújított Salome. A címszereplő természetesen Házy Erzsébet volt. Palcsó Sándor életműkönyvében így emlékezik:
„Nagy kedvvel készültem a bemutatóra. Éreztem, hogy fontos állomása lesz a pályámnak, életemnek, mint azután ez később be is igazolódott. Jó partnereim voltak, elsősorban Házy Erzsi, akivel pályám során sokat voltunk együtt, sőt barátilag is összejártunk. Erzsi nagyon jó kollégám volt, és mondhatom, jó barátom is.”
„1973-ban a Szegedi Szabadtéri Színház leszerződte az egész Porgy és Bess darabot a teljes operaházi szereposztással. Ezen kívül Szokolay Sándor elkészült új operájával, a Sámsonnal, ahol ismét nagy szereposztással tanultuk a művet: Melis György, Házy Erzsébet, Faragó András és én, Palcsó Sándor, ugyanis ez a szereplőgárda biztosíték volt a szerzőnek, hogy a darab biztosan jó fogadtatásban részesül, s a nagyközönség kíváncsi lesz rá már a színészek miatt is.”
„A szívem majd megszakadt, amikor értesültem halálhíréről. Még előtte a kórházban meglátogattam, de én naivul reméltem, hogy felgyógyul. A munkánk mindig olyan volt, mikor a szív és a lélek összehajol… egy jó embert veszített el a társadalom. Nagyon jó volt vele dolgozni, nekem a későbbiekben soha többé nem volt ilyen kaliberű, nagy partnerem. Nyugodjék békében!”
Esti Hírlap, 1965. március 20.
Házy Erzsébet kitüntetése
Ma délelőtt átnyújtották Házy Erzsébetnek a Székely Mihály emlékplakettet. Székely Mihály halálának első évfordulóján, tavaly március 22-én adományozták ezt a kitüntetést első alkalommal, azzal a szándékkal, hogy a fiatal tehetségeket mindig nagy szeretettel támogató, elhunyt művész emlékét ápolják. Házy Erzsébet az utóbbi időben nyújtott kimagasló énekes-színészi alakításaiért nyerte el a Csillag István szobrászművész által készített Székely-plaketett. A Manon Lescaut néhány év előtti premierje óta az operairodalom klasszikus műveiben és a közelmúlt modem felújításaiban (Menotti: A telefon, Orff: Az okos lány, Szokolay: Vérnász) élményt keltő alakításokkal lépett közönség elé.
A „PILLANGÓKISASSZONY” kritikai visszhangjából (1971)
MAGYAR NEMZET — Kovács János
." . amiért nemcsak kell, hanem érdemes is volt felújítani a Pillangókisasszonyt, az Házy Erzsébet alakításának személyes varázsa, átütő tehetsége . . .
Szerencséje ennek a felújításnak a sikerült rendezés is.
... a karmesteri emelvényen egy szenvedélyes muzsikus fűti át mélységes drámai meggyőződéssel és zenei jelentőséggel az előadást: Erdélyi Miklós.
A második szereposztásnak különben a fiatal karmester, Medveczky Adám az egyik legérdekesebb és legfigyelmereméltóbb jelensége ...”
NÉPSZAVA — Rajk András
„Amiről külön kell szólni, de éppen ezért külön, mert a felújításnak legszervesebb része és legfőbb élménye, az Házy Erzsébet alakítása. Ez a nagy művésznő másfél évtizede „tartja a vállán” opera-repertoárunk rá eső, nem kicsiny részét. Emlékezetes alakok sokaságát formálta meg színészi és zenei vonatkozásban. Cso-cso- szánja a pálya csúcsán találja — bár elgondolkodtató, vajon szerepnek és művésznek ez a nagy találkozása mért nem történt akár évtizeddel korábban. Itt azonban az örömé a ,főszólam’ — ez a megrázó, egyszerűségében felemelő emberformálás .méltó a muzsikához, amelyet színpadi eszközeivel életre kelt. Szebben végigélt „Butterfly” nem érkezett még tragikus halálához zenedrámai színpadainkon.”
ESTI HÍRLAP — Fodor Lajos
„Házy Erzsébet megrázó Cso-cso-szán, varázsos erejű színpadi egyéniség. Tökéletesen átéli és tökéletesen vetíti ki a drámai és lírai hullámzású muzsikát.”
Ma délután a Dankó Rádió Az a szép című műsorában Házy Erzsébet énekhangját a My Fair Lady és a Leányvásár rádiófelvételeinek részleteiben hallhattuk ismét.
- Frederick Loewe - Alan Jay Lerner - Ungvári Tamás - G. Dénes György: My Fair Lady
- „Lenn délen édes éjen” (Eliza, Higgins, Pickering) – Házy Erzsébet, Melis György, Ütő Endre, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Pál Tamás - részletek, 1972. június 16., URH adó 21.04 – 21.47
- Jacobi Viktor – Bródy Miksa – Martos Ferenc: Leányvásár
A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1964. július 18., Kossuth Rádió, 20.52 – 23.33
A Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekarát Sebestyén András vezényli.
Bessy és Fritz három vidám kettőse:
I. felv.: „- Nagyon vad ez a vadon, ülök a padon s unalommal nézek szét. - Megyek ide-oda már, ha kegyeskednék helyet adni cseppecskét. - Ne papoljon már, az idő eljár, ide mellém, úrficskám! - Kicsi szívem ijedez, tudom isten, lesz szigorú vizsgám. /- Kettecskén, az élet édes álom kettecskén, szerelemben összenőve, sülve-főve, kettecskén. - Kettecskén, veszélyes üldögélni kettecskén, bizseregve forr a vérem, furcsa kérem, kettecskén…” (Házy Erzsébet és Palcsó Sándor)
II. felv.: „- Lassan uram, édes uram, miért oly mohó, kár e nagy sietés. Hát hol marad az udvarias bók, sima szó, kézcsókra kész bevezetés? - Nem tehetek róla, ez a sorvasztó láz, nincs hozzá illő szavam. Lázban égve és nem vigyázva szenvedély, ha megrohan. /- Na, de, méltóságos úr, nem szokás ölelni ily vadul! …- Mert a Méltóságos úr túlontúl dúl-fúl…” (Házy Erzsébet és Palcsó Sándor)
II. felv.: „-Történt hajdanán, hogy egy hottentotta lány, Párizsba ment a kis bohó! – dzsilolo, dzsilolo, dzsilolo - Oly szörnyen szegény, derekán egy kis kötény, több éppenséggel semmi, ó! - dzsilolo, dzsilolo, dzsilolo - Csak ment, mendegélt, egy kukkot sem beszélt, csupán az utcasarkon posztoló… - . dzsilolo, dzsilolo, dzsilolo ...- ...rendőr úr előtt, ki rendre inti őt, mondta hottentottául: dzsilolo. / - Nincsen több ily csoda gazella-termet, a fekete Afrika ölében termett ez! Tűz folyik erében, hajának ében fürtje lengedez! Ha, ha,ha. Szép szeme sötétje csillog, ha mosolyog, fogsora fehérje villogó, s van neki kicsinyke köténye, dzsilolo....” (Házy Erzsébet és Palcsó Sándor)
A Dankó Rádió Az a szép című operettműsorában – már nem először - Ábrahám Pál operettjeiből hangzottak el jól ismert melódiák, köztük a Bál a Savoyban két részlete is Házy Erzsébet rádiófelvételéről:
- Ábrahám Pál - Alfred Grünwald, Fritz Löhner-Beda - Heltai Jenő – Romhányi József: Bál a Savoyban
- Madeleine és Aristid kettőse: "A férjed(m) szerelmes beléd(m), letérdel rajongón eléd(m)....A férjed(m) csak ismerjük el, úgy csókol, hogy jobban sem kell...” (Házy Erzsébet és Melis György, km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás) - 1963. május 5., Kossuth Rádió, 17.10 – 17.40 Ábrahám Pál operettjeiből - (Ez a kettős a Viktória című Ábrahám-operettben is felhangzik betétként)
- Madeleine dala: „Az élet kettesben de szép…/Toujours l'amour, egy hölgy és egy úr…” (Házy Erzsébet, km. a Harmónia Vokál és a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara)
- Házy Erzsébet és Török Emil karmester közös operettfelvételei a Magyar Rádió Dalszínháza produkcióiban
Kálmán Imre – Gábor Andor: Csárdáskirálynő (részletek, 1954. február 28., Kossuth Rádió 13.00 - ) – Török Emil – Házy Erzsébet, Lorenz Kornélia, Kövecses Béla, Szabó Miklós, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara. Zenei rendező: Bitó Pál. Rendező: Rácz György
Jacobi Viktor – Martos Ferenc – Bródy Miksa: Leányvásár (keresztmetszet, 1954. március 18., Petőfi Rádió 13.00 – 13.53) – Török Emil – Házy Erzsébet, Neményi Lili, Kövecses Béla, Puskás Sándor, Maleczky Oszkár, a Földényi-kórus, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara. Rendező: Rácz György. Az összekötőszöveget Bánky Zsuzsa mondja el.
- Várady László karmester neve is összefonódik Házy Erzsébetével:
Huszka Jenő – Martos Ferenc: Gábor diák – magyar zenés film (Gül baba) (részletek, 1956) –az ének- zenei hangfelvétel közreműködői: Várady László - Gyurkovics Mária, Házy Erzsébet, Kenéz Ernő, Melis György, Losonczy György, Littasy György. A film rendezője: Kalmár László.
- Házy Erzsébet és Sebestyén András karmester közös operettfelvételei a Magyar Rádió Dalszínháza produkcióiban
Huszka Jenő – Martos Ferenc: Lili bárónő (1961. március 25., Kossuth Rádió, 20.00 – 21.35) – Sebestyén András – Házy Erzsébet, Koltay Valéria, Ilosfalvy Róbert, Kishegyi Árpád, Melis György, a Magyar Állami Operaház Énekkara és Zenekara.
Lehár Ferenc – Mérey Adolf: A víg özvegy (1962. december 8., Kossuth Rádió 18.55 – 21.27.) – Sebestyén András – Házy Erzsébet, Koltay Valéria, Udvardy Tibor, Kövecses Béla, Palcsó Sándor, Kishegyi Árpád, Külkey László, Bilicsi Tivadar, az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara. Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendező: Rácz György.
Jacobi Viktor – Martos Ferenc – Bródy Miksa: Leányvásár (1964. július 18., Kossuth Rádió, 20.52 – 23.33 ) – Sebestyén András – Németh Marika, Házy Erzsébet, Udvardy Tibor, Palcsó Sándor, Bilicsi Tivadar, Csákányi László, az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara. Zenei rendező: Járfás Tamás. Rendező: Cserés Miklós dr.
Szirmai Albert – Emőd Tamás: Mézeskalács (keresztmetszet, 1977. január 21., Kossuth Rádió 17.19 – 18.04) – Sebestyén András - Andor Éva, Házy Erzsébet, Melis György, Palcsó Sándor, Rozsos István, az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara
- Házy Erzsébet és Polgár Tibor zeneszerző-karmester közös operettfelvételei a Magyar Rádió Dalszínháza produkcióiban
Polgár Tibor - Vajda István: Szél kerekedik (1950. március 15., Kossuth Rádió, 19.30 – 21. 00) – Polgár Tibor - Házy Erzsébet, Raskó Magda, Simándy József, Maleczky Oszkár, Sárdy János, Horváth Tivadar, valamint a Magyar Rádió Énekkara és Szimfonikus zenekara. Rendező: Rácz György.
Fényes Szabolcs – Innocent Vincze Ernő: Fekete csillagok (részlet, Qualiton. 1957) – Polgár Tibor – Házy Erzsébet, Melis György, az MRT Szimfonikus Zenekara
Alternatív felvételen: HÁZY ERZSÉBET és BENDE ZSOLT éneklik, km. a Magyar Állami Hangversenyzenekar
Kacsóh Pongrác – Bakonyi Károly – Heltai Jenő: János vitéz (1959. december 27., Kossuth Rádió18.40 – 21.05; Rádióra átdolgozta: Karinthy Ferenc) – Polgár Tibor – Házy Erzsébet, Lehoczky Éva, Sárdy János, Palló Imre, Szakács Sándor, Radnay György, Pethes Ferenc, Gobbi Hilda, Göndöcs József, Molnár Miklós, Harkányi Ödön, a Földényi-kórus, a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara. Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendező: Cserés Miklós dr
Charles Lecocq – Kristóf Károly - Romhányi József: Angot asszony lánya (1960. augusztus 21., Kossuth Rádió, 20.15 – 22.00) – Polgár Tibor – Házy Erzsébet, Németh Marika, Kiss Manyi, Geszty Szilvia, Szabó Miklós, Rátonyi Róbert, Fekete Pál, az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara. Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rádióra alkalmazta: Polgár Tibor. Rendező: László Endre.
Polgár Tibor – Darvas Szilárd: A szókimondó asszonyság (keresztmetszet, 1960. december 18., Kossuth Rádió 17.10 – 17.45) - Polgár Tibor - Házy Erzsébet, Koltay Valéria, Palócz László, Rátonyi Róbert, Szabó Miklós, az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara
- Házy Erzsébet és Pál Tamás karmester közös operettfelvételei a Magyar Rádió Dalszínháza produkcióiban
Frederick Loewe - Ungvári Tamás - G. Dénes György: My Fair Lady (részletek, 1972. június 16., URH adó 21.04 – 21.47) – Pál Tamás – Házy Erzsébet, Köteles Éva, Takács Judit, Szita Borbála, Bordás György, Korondy György, Melis György, Ütő Endre, az MRT énekkara és szimfonikus zenekara.
- Házy Erzsébet és Rubányi Vilmos karmester közös operettfelvételei a Magyar Rádió Dalszínháza produkcióiban
Lehár Ferenc – Harsányi Zsolt: A mosoly országa (keresztmetszet, 1957. március 14., Kossuth Rádió 19.10 - ) – Rubányi Vilmos –Osváth Júlia, Házy Erzsébet, Udvardy Tibor, Melis György, a Földényi-kórus, a Magyar Rádió szimfonikus zenekara
- Házy Erzsébet és Pogány László karmester közös operettfelvételei
- Lehár Ferenc - Gábor Andor: Cigányszerelem – Ilona és Dragetni kettőse (Házy Erzsébet, Szabó Miklós, km. a Magyar Állami Hangversenyzenekar. (Hungaroton Classics – 1954. augusztus 14.)
A Dankó Rádió ma délutáni operettműsorában ("Az a szép") hallhattuk:
Polgár Tibor - Krúdy Gyula műve nyomán - Kristóf Károly: A lepecsételt asszony
- Pál és Anna kettőse: ” - Most akarom a csókodat… /- Szeretlek tavasszal, amikor virágzik a rét, szeretlek nyáron, amikor tiszta kék az ég, szeretlek ősszel, amikor perdül a levél, szeretlek télen, amikor minden hófehér/- Szeretlek reggel, amikor kezdődik a nap, délben is várom, szomjazom a csókjaidat, szeretlek este csillagos, forró éjjelen, szerelmem megbolondul, mert végtelen, jobban szeretlek, mint az életem…” (Házy Erzsébet és Sárdy János, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Kerekes János) – A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1962. január 6., Kossuth Rádió, 20.45 – 22.55
Házy Erzsébet és Lehel György karmester közös operettfelvételei a Magyar Rádió Dalszínháza produkcióiban
Lehár Ferenc – Gábor Andor: Cigányszerelem (részlet, 1950, TONALIT hanglemez)) – Lehel György – Házy Erzsébet, Szabó Miklós, Budapest Zenekar
Fényes Szabolcs – Hárs László – Romhányi József: Nászajándék (1954. március 30. kedd, 20:10. Kossuth rádió) – Lehel György – Házy Erzsébet, Pataky Jenő, Feleki Kamill, Csikós Rózsi, Latabár Árpád, Somogyi Nusi, Uray Tivadar, Mezey Mária, Apáthy Imre, Hlatky László, a Földényi-kórus, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara. Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendező: Szécsi Ferenc.
Kemény Egon - Gál György Sándor - Erdődy János: Komáromi farsang (1957. március 9., Kossuth Rádió, 20.00 – 22.00) - Lehel György – Házy Erzsébet, Lehoczky Éva, Ilosfalvy Róbert, Bilicsi Tivadar, Göndöcs József, Hlatky László, Kibédy Ervin, Szabó Ernő, Fekete Pál, Kishegyi Árpád, Gózon Gyula, a Földényi-kórus, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara. Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendező: László Endre.
Farkas Ferenc – Dékány András: Csínom Palkó (Új felvétel: 1963. május 1., Kossuth Rádió, 20.10 – 22.00) – Lehel György –Házy Erzsébet, Gyurkovics Mária, Andor Éva, Komlóssy Erzsébet, Neményi Lili, Simándy József, Palócz László, Melis György, Radnay György, Szabó Ernő, Domahidy László, az MRT Énekkara és Szimfonikus zenekara. Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendező: Mikó András.
Johann Strauss – Fischer Sándor: A denevér (1963. december 25., Kossuth Rádió 19.05 –22.00) – Lehel György – Házy Erzsébet, László Margit, Szőnyi Ferenc, Ilosfalvy Róbert, Kozma Lajos, Melis György, Radnay György, Palcsó Sándor…, az MRT Énekkara és Szimfonikus zenekara. Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendező: Mikó András.
Házy Erzsébet és Kulka János karmester közös operettfelvételei a Magyar Rádió Dalszínháza produkcióiban
Lehár Ferenc – Harsányi Zsolt: A mosoly országa (részlet, Qualiton, 1956; LP 6501; rádiófelvétel, 1954) - Kulka János – Házy Erzsébet, Kishegyi Árpád, a Magyar Rádió szimfonikus zenekara
Farkas Ferenc – Dékány András: Csínom Palkó (részletek, 1955. május 31., Kossuth Rádió) – Kulka János – Házy Erzsébet, Reményi Sándor, Bódy József, a Magyar Állami Hangversenyzenekar
Házy Erzsébet és Kerekes János karmester közös operettfelvételei a Magyar Rádió Dalszínháza produkcióiban
Lehár Ferenc – Mérey Adolf: A víg özvegy (részletek, Qualiton, 1960 HLP OK 6516) – Kerekes János – Házy Erzsébet, Koltay Valéria, Udvardy Tibor, Kövecses Béla, Kishegyi Árpád, Kenéz Ernő, Rajna András, Maleczky Oszkár, Palócz László, Göndöcs József, Kerekes Gábor, a Magyar Állami Operaház énekkara és zenekara.
Polgár Tibor – Kristóf Károly: A lepecsételt asszony (1962. január 6., Kossuth Rádió, 20.45 – 22.55) – Kerekes János – Házy Erzsébet, Zentay Anna, Sárdy János, Rátonyi Róbert, Palócz László, Radnay György, Reményi Sándor, Molnár Miklós…, a Földényi-kórus, az MRT szimfonikus zenekara. Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendező: Molnár Mihály.
A Dankó Rádióban tegnap sugárzott Csárdáskirálynő-részletek 1968-as rádiófelvételéről adalékok:
Kálmán Imre (1882-1953): A csárdáskirálynő
/Die Csárdásfürstin - 1915. november 17., Bécs, Johann Strauss Theater/
Librettó: Leo Stein - Jenbach Béla
Operett három felvonásban
Magyarországi bemutató: Budapest, Király Színház, 1916. november 3.
Az operett eredeti címe: Éljen a szerelem!
A Rádió Dalszínházának teljes felvétele (operett két részben, magyar nyelven)
A dalszövegeket fordította: Gábor Andor
A prózai részeket átdolgozta: Békeffi István és Kellér Dezső
A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1968. június 1., Kossuth Rádió 19.20 – 22.00
Rádióra alkalmazta: Romhányi József
Vezényel: Bródy Tamás
Km.: az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara (Karigazgató: Sapszon Ferenc), valamint a Körmendi együttes
Zenei rendező: Balassa Sándor
Rendezte: Cserés Miklós dr.
Szerkesztő: Bitó Pál
A Csárdáskirálynő stúdiófelvétele a rádió 6-os stúdiójában készült 1968 januárjában; a Rádió és Televízió Újság 1968. január 27-én (4.szám) fényképet közöl a műhelymunkáról: a fotón Házy Erzsébet, Korondy György és Feleki Kamill látható, amint egymáshoz közel hajolva, állva, énekelnek a mikrofon előtt - kezükben a kottával…
Szereposztás:
Vereczky Szilvia, a Csárdáskirálynő – Házy Erzsébet
Edvin herceg – Korondy György
Cecília – Honthy Hanna
Bóni gróf – Rátonyi Róbert
Stázi bárónő – Zentay Anna
Miska főpincér – Feleki Kamill
Leopold Mária főherceg – Csákányi László
Kerekes Ferkó – Palócz László
Ferdinánd főherceg – Ferencz László
Házy Erzsébet a rádiófelvételen a következő számokban énekel:
- Szilvia belépője „Hogyha szívem kéred tőlem (Haj, hó! Haj, hó!...)” - (Házy, énekkar)
- Edvin és Szilvia duettje „Egy a szívem, egy a párom (A szerelem furcsa jószág...)” – (Korondy, Házy)
- Szilvia, Edvin és Bóni jelenete „Nincs szebb, mint a szerelem / Az asszony összetör (Mért kergeted a messze boldogságot...)” – (Házy, Korondy, Rátonyi)
- Az I. felvonás fináléja: „Gyere csak, Bónikám... Én, Edvin Roland…Nászinduló…. Elnézést, ha zavarok…. Melodráma” (Palócz, Házy, Rátonyi, Feleki…, énekkar)
- Szilvia és Edvin duettje a II. felvonásból „Emlékszel még? (Pohár csengett, zene zengett...)” – (Házy, Korondy)
- Edvin, Bóni, Stázi és Szilvia kvartettje „Hurrá, hurrá! (Jöjjön, ne várjunk...)” – (Korondy, Rátonyi, Zentay, Házy)
- Edvin és Szilvia duettje „Álom, álom édes álom (Táncolnék a boldogságtól...)” – (Korondy, Házy)
- Tercett a III. felvonásból: „Sose búsulj, kis angyalom – Húzza csak…” – (Zentay, Rátonyi, Házy)
- A III. felvonás fináléja: „Ha válni kell, hát váljunk minden búcsú nélkül…. Bocsáss meg, Apám! Bocsáss meg, Stázikám...Határidőm most jár le éppen” - Záródal: „Százezernyi angyal” - (összes közreműködő, énekkar)
Házy Erzsébet címszereplésével elkészült Csárdáskirálynő új rádiófelvétele később LP-n is kijött; CD-n pedig az operettfelvétel keresztmetszete.
Tudni érdemes azt is, hogy Házy Erzsébet a Csárdáskirálynő néhány részletét már jóval korábban felénekelte a rádióstúdióban hangszalagra:
Kálmán Imre – Gábor Andor: Csárdáskirálynő (részletek, 1954. február 28., Kossuth Rádió 13.00- ) – Vezényel: Török Emil – Házy Erzsébet, Lorenz Kornélia, Kövecses Béla, Szabó Miklós, km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara.
Zenei rendező: Bitó Pál.
Rendező: Rácz György
A Dankó Rádió mai operettműsorában ("Az a szép") Házy Erzsébet énekhangján a Csárdáskirálynő három részlete is felcsendült:
Kálmán Imre – Leo Stein, Jenbach Béla – Gábor Andor – Romhányi József: A csárdáskirálynő
Km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás – a Rádió Dalszínházának bemutatója: 1968. június 1. Kossuth Rádió 19.20 – 22.00
- Szilvia belépője, I. felv.: ”Haj, hó!, haj, hó! Messze délen, zordon hegyek ölén…ott születtem, onnan jövök én…./Hogyha szívem kéred tőlem, jól vigyázz, babám...” (Házy Erzsébet)
- Szilvia és Edvin kettőse, I. felv.: „A szerelem furcsa jószág, a szerelem egyszer sújt… /Egy a szívem, egy a párom, boldogságot tőle várom…” (Házy Erzsébet és Korondy György)
- Szilvia dala és együttes, I. felv.: „Mért kergeted csupán a messze boldogságot…/Nincs szebb, mint a szerelem, mindigis de szép volt…/Az asszony összetör, megkínoz, meggyötör, az asszony tönkretesz, vigyázz, hogy el ne vessz…” (Házy Erzsébet, Korondy György, Rátonyi Róbert)
Házy Erzsébet és Gyulai Gaál Ferenc karmester közös operettfelvételei a Magyar Rádió Dalszínháza produkcióiban
Fényes Szabolcs - Békeffy István – Kellér Dezső: Szombat délután (részletek, 1954. június 12., Kossuth Rádió, 16.20 – 16.40) – Gyulai Gaál Ferenc - Házy Erzsébet, Petress Zsuzsa, Maleczky Oszkár, Palócz László és Rátonyi Róbert, a Földényi-kórus, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara
Gyöngy Pál – Bródy Tamás – Kellér Dezső – Szilágyi László: Éva a paradicsomban (részlet, Qualiton, 1967) - Gyulai Gaál Ferenc - Házy Erzsébet, Korondy György, az MRT szimfonikus zenekara. Zenei rendező: Juhász István
Gyöngy Pál – Kristóf Károly: Minden jegy elkelt (részlet, Qualiton,1967) – Gyulai Gaál Ferenc – Házy Erzsébet, Bende Zsolt, az MRT szimfonikus zenekara. Zenei rendező: Juhász István
Leonard Bernstein - Arthur Laurents, Stephen Sondheim – Reményi Gyenes István: West Side-i történet (musicalrészletek - Qualiton LP-1966; Kossuth Rádió, 1969. június 22.,19.10 -19.44) – Gyulai Gaál Ferenc – Házy Erzsébet, Szirmay Márta, Ádám Anna, Korondy György, a Harmónia Vokál és a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara. Narrátor: Gábor Miklós. Zenei rendező: Juhász István
Fényes Szabolcs – Harmath Imre – Romhányi József: Maya (1971. április 12. Kossuth Rádió, 19.57 – 22.00) - Gyulai Gaál Ferenc – Házy Erzsébet, Galambos Erzsébet, Németh Marika, Korda György, Palcsó Sándor, Bende Zsolt, Palócz László, Radnay György, Rátonyi Róbert, Bilicsi Tivadar, az MRT énekkara és szimfonikus zenekara. Zenei rendező: Fejes Ceclia, Rendező: Cserés Miklós dr.
Házy Erzsébet és Fischer Sándor karmester közös operettfelvételei a Magyar Rádió Dalszínháza produkcióiban
Jacques Offenbach – Innocent Vincze Ernő: Fortunió dala (1958. június 22, Kossuth Rádió 20.20 – 21.25) – Fischer Sándor – Házy Erzsébet, Palánkay Klára, Ilosfalvy Róbert, Maleczky Oszkár, Kishegyi Árpád, Bende Zsolt, Kövecses Béla, Külkey László, Réti József, a Magyar Állami Hangversenyzenekar. Zenei rendező: Fejes Cecília. Rendező: Szécsi Ferenc
Franz Schubert – Berté Henrik – Harsányi Zsolt- Innocent-Vincze Ernő: Három a kislány (részletek, 1959. március 30., Kossuth Rádió 15.15 – 15.45.) – Fischer Sándor - Házy Erzsébet, László Margit, Koltay Valéria, Pavlánszky Edina, Ilosfalvy Róbert, Melis György, Réti József, Pálffy Endre, Rissay Pál, valamint a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara.
Házy Erzsébet és Ferencsik János karmester közös operettfelvételei a Magyar Rádió Dalszínháza produkcióiban
- Johann Strauss – Fischer Sándor: A cigánybáró (1961. április 2., Kossuth Rádió, 18.50 – 21.30) – Házy Erzsébet, Ágai Karola, Komlóssy Erzsébet, Garancsy Márta, Ilosfalvy Róbert, Bartha Alfonz, Melis György, Bende Zsolt, Lendvay Andor, az MRT énekkara és szimfonikus zenekara. Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendező: Solymosi Ottó.
Házy Erzsébet és Erdélyi Miklós karmester közös operettfelvételei a Magyar Rádió Dalszínháza produkcióiban
Robert Planquette: A corneville-i harangok (keresztmetszet, 1960. január 13., Petőfi Rádió, 20:30 – 21.45 ) – Erdélyi Miklós- Házy Erzsébet, Zentay Anna, Bartha Alfonz, Radnay György, Maleczky Oszkár, Rátonyi Róbert az MRT énekkara és szimfonikus Zenekara. Zenei rendező: Fejes Cecília. Rendező: Solymosi Ottó. Albert István összekötő szövegét Temessy Hédi és Kálmán György mondja el.
A Dankó Rádió "Az a szép" c. mai operettműsora végén elhangzott két kettősben Házy Erzsébet énekpartnerei Bende Zsolt és Fülöp Attila voltak - utóbbi duett élő, koncertfelvételről:
- Fényes Szabolcs – Ambrózy Ágoston - Innocent Vincze Ernő: Fekete csillagok
Péter és Ilonka kettőse: „- Este ha gyúlnak a lámpák, eljövök érted, elkísérlek én. Páros csillag fényes az égen: két szép szemed úgy ragyog felém. Fekete csillag a két szemed …./- Elmúlnak lassan az évek, lehull a csillag, bánat és az éj. De két szemednek fénye, mint régen, majd akkor is úgy ragyog felém. Fekete csillag a két szemed… / Fekete csillag a két szemed, csillagok fényében élnék veled. Olyan szép lenne véled az életem, csillagom fénye te légy nekem. Kettőnknek nyílnak az orgonák, kettőnkért szebb lesz a szép világ! Gyere, induljunk szépen kettesben kéz-kézben egy boldog élten át!” (Házy Erzsébet és Bende Zsolt, km. a Magyar Állami Hangversenyzenekar) - a karmesterről nincs információm! (Ugyanez a kettős Házy Erzsébet és Melis György énekével is meghallgatható, hanglemezen is kijött, a Rádiózenekart Polgár Tibor vezényli, 1957)
- Franz von Suppé: Boccaccio – Fiametta és Boccaccio „olasz”- kettőse - itt magyar nyelven énekelve (Házy Erzsébet és Fülöp Attila, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás) - „Komolyan – Könnyedén” – Operettől zenés játékig - a Magyar Rádió nyilvános hangversenyének közvetítése a 6-os stúdióból (1977. június 26., Kossuth Rádió, 19.30 – 21.20)
Házy Erzsébet és Bródy Tamás karmester közös operettfelvételei a Magyar Rádió Dalszínháza produkcióiban
- Jurij Miljutyin – Vajda István – Romhányi József: Nyugtalan boldogság (1959. január 1., Kossuth Rádió, 19.10 -22.00 ) – Bródy Tamás – Házy Erzsébet, Zentay Anna, Kiss Manyi, Melis György, Külkey László, Fekete Pál, Gózon Gyula, Bilicsi Tivadar, az MRT énekkara és a Magyar Állami Operaház zenekara. Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendező: Cserés Miklós dr.
- Ábrahám Pál – Harmath Imre: Bál a Savoyban (részletek, 1963. március 2., Kossuth Rádió) – Bródy Tamás –Házy Erzsébet, Petress Zsuzsa, Zentay Anna, Baksay Árpád, Melis György, Rátonyi Róbert, az MRT énekkara és szimfonikus zenekara.
- Lehár Ferenc – Harsányi Zsolt: A mosoly országa (részletek, Qualiton, 1963. LPX 6541) – Bródy Tamás – Orosz Júlia, Házy Erzsébet, Udvardy Tibor, Bende Zsolt, a Fővárosi Operettszínház énekkara és zenekara
- Lehár Ferenc – Gábor Andor: Éva (keresztmetszet, 1964. június 15., Kossuth Rádió) – Bródy Tamás – Házy Erzsébet, Zentay Anna, Udvardy Tibor, Kishegyi Árpád, a Magyar Rádió énekkara és szimfonikus Zenekara.
- Carl Zeller – Márkus József: A bányamester (részletek, 1964. szeptember 6., Kossuth Rádió 14.55 – 15.20) – Bródy Tamás – Házy Erzsébet, Kelen Tibor, az MRT énekkara és szimfonikus zenekara.
- Ábrahám Pál operettjeiből (részletek, Qualiton, 1965) – Bródy Tamás - Házy Erzsébet,, Németh Marika, Zentay Anna, Melis György, Rátonyi Róbert, a Harmónia vokál, az MRT szimfonikus zenekara, a Magyar Rádió Esztrádzenekara, a Magyar Rádió Tánczenekara. (Bál a Savoyban, Hawaii rózsája, Viktória, 3:1 a szerelem javára, Zenebona, Az utolsó Verebély lány)
- Kálmán Imre – Kulinyi Ernő: A cirkuszhercegnő (keresztmetszet, Qualiton, 1965) – Bródy Tamás – Házy Erzsébet, Koltay Valéria, Udvardy Tibor, Kishegyi Árpád, Rátonyi Róbert, a Fővárosi Operettszínház Énekkara, az MRT szimfonikus zenekara.
- Jacques Offenbach – Fischer Sándor: A szép Heléna (1965. november 20. Kossuth Rádió 19.58 – 21.52) – Bródy Tamás – Házy Erzsébet, Koltay Valéria, Gombos Éva, Erdész Zsuzsa, Réti József, Maleczky Oszkár, Melis György, Bende Zsolt, Palcsó Sándor, Palócz László, Kishegyi Árpád, Külkey László, az MRT énekkara és szimfonikus zenekara. Zenei rendező: Járfás Tamás. Rendező: Horváth Ádám.
- Johann Strauss - Gáspár Margit és Kristóf Károly: Egy éj Velencében (1966. július 16., Kossuth rádió 20.28 – 22.00) – Bródy Tamás – Házy Erzsébet, Zentay Anna, Sándor Judit, Ilosfalvy Róbert, Udvardy Tibor, Kishegyi Árpád, Maleczky Oszkár, az MRT énekkara és szimfonikus zenekara. Zenei rendező: Járfás Tamás. Rendező: Horváth Ádám
- „Új operett felvételeinkből" – Házy Erzsébet és Melis György énekel részleteket (1967. március 26., Petőfi Rádió, 13.20 – 13. 47) - Bródy Tamás - a Magyar Rádió énekkara és szimfonikus zenekara
- Karl Zeller: A madarász – Rajna keringő (Házy, km. Énekkar)
- Lehár Ferenc: A cárevics – Sonja dala (Házy )
- Lehár Ferenc: Giuditta – Giuditta dala (Házy, km. Énekkar) -
"Oly forró az ajkamról a csók"
- Leo Fall – Harsányi Zsolt – Innocent Vince Ernő: Pompadour (1967. szeptember 9., Kossuth Rádió, 20.31-22.00) – Bródy Tamás – Házy Erzsébet, Koltay Valéria, Szirmay Márta, Korondy György, Palcsó Sándor, Kishegyi Árpád, Külkey László, Nádas Tibor, Katona Lajos, az MRT énekkara és szimfonikus zenekara. Zenei rendező: Balassa Sándor. Rendező: László Endre.
- Kálmán Imre – Gábor Andor – Romhányi József: Csárdáskirálynő (1968. június 1. Kossuth Rádió 19.20 – 22.00) – Bródy Tamás – Házy Erzsébet, Zentay Anna, Honthy Hanna, Korondy György, Rátonyi Róbert, Palócz László, Feleki Kamill, Csákányi László, az MRT énekkara és szimfonikus zenekara. Zenei rendező: Balassa Sándor. Rendező: Cserés Miklós dr.
- Lehár Ferenc – Harsányi Zsolt – Erdődy János: Giuditta (részletek, 1968. Kossuth Rádió) – Bródy Tamás - Házy Erzsébet, Koltay Valéria, Korondy György, Palcsó Sándor, Földényi-kórus, az MRT szimfonikus zenekara.
- Jacques Offenbach – Romhányi József: A gerolsteini nagyhercegnő (keresztmetszet, 1968. november 20., Petőfi Rádió, 10.00 - 11.17 óra) – Bródy Tamás - Házy Erzsébet, Németh Marika, Erdész Zsuzsa, Koltay Valéria, Svéd Nóra, Divéky Zsuzsa, Réti József, Melis György, Bartha Alfonz, Kishegyi Árpád, Michels János és Pere János, az MRTzimfonikus Zenekara és Énekkara. A Zenei rendező: Balassa Sándor. Rendező: Cserés Miklós dr. Szerkesztő: Bitó Pál- (A magyar nyelvű teljes stúdiófelvétel - prózai dialógusokkal együtt -, először 1970. augusztus 19-én, a Kossuth Rádióban (20.07 – 23.04 óra hangzott el a Rádió Dalszínházának bemutatójaként.
- Offenbach-est a Rádió 6-os stúdiójában (1969. június 23., Kossuth Rádió, 19.30 – 21.00) – Bródy Tamás – Ágai Karola, Házy Erzsébet, László Margit, Szőnyi Olga, Korondy György, Palcsó Sándor, Radnay György, az MRT énekkara és szimfonikus zenekara.
- A szép Heléna –Heléna románca – Házy; Álom-kettős – Házy, Palcsó;
- Lehár Ferenc – Kulinyi Ernő: A cárevics (részletek, 1969, július 2., Kossuth Rádió, 22.20 –22.45) - Bródy Tamás – Házy Erzsébet, Zentay Anna, Udvardy Tibor, Kishegyi Árpád, az MRT szimfonikus zenekara.
- Offenbachtól Bernsteinig…”Nyáresti szórakozás”- Operett-est közvetítése a Zeneakadémiáról (1971. augusztus 21, Kossuth Rádió 19.35 - ) – Bródy Tamás – Házy Erzsébet, Kalmár Magda, László Margit, Németh Marika, Szirmay Márta, Zentay Anna, Karizs Béla, Sólyom-Nagy Sándor, Melis György, Palócz László, Simándy József, az MRT énekkara, szimfonikus zenekara, a Harmónia énekegyüttes. Zenei rendező: Balassa Sándor. Szerkesztő: Benczés Magda és Bitó Pál. Műsorvezető: Bárdy György (Offenbach: Orfeusz az alvilágban, A gerolsteini nagyhercegnő; Johann Strauss: A cigánybáró, A denevér; Suppé: Boccaccio, Könnyű lovasság; Zeller: A madarász; Lehár Ferenc: A mosoly országa; Planquette: A corneville-i harangok; Fall: Elvált asszony; Ábrahám Pál: Viktória; Fényes Szabolcs: Maya; Dunajevszkij: Szabad szél; Herman: Hello, Dolly; Gyulai Gaál János: Hét pofon; Loewe: My Fair Lady; Bernstein: West Side-i történet.)
- Lehár Ferenc – Harsányi Zsolt: A mosoly országa (1971. november 11., Kossuth Rádió 19.35 – 21.29) – Bródy Tamás – Házy Erzsébet, Kalmár Magda, Simándy József, Bende Zsolt, Radnay György, az MRT énekkara és szimfonikus zenekara. Zenei rendező: Balassa Sándor. Rendező: Rácz György
- Carl Millöcker – Theo Mackeben – Szenes Andor: Dubarry (részletek, 1973. január 30., Kossuth Rádió 19.25 - 20.23: „Operettest” ) – Bródy Tamás – Házy Erzsébet, Petress Zsuzsa, Kónya Sándor, Palcsó Sándor, az MRT énekkara és szimfonikus zenekara.
- Carl Zeller - Fischer Sándor - Erdődy János: A madarász (1973. január 30., Kossuth Rádió 19.25 - 20.23) – Bródy Tamás – Házy Erzsébet, Kalmár Magda, Kónya Sándor, Réti József, Kishegyi Árpád, Várhelyi Endre, az MRT énekkara és szimfonikus zenekara
- Lehár-emlékest a szerző halálának 25. évfordulója alkalmából. Magyar Rádió 6-os stúdiója (1973. október 29., Petőfi Rádió)- Bródy Tamás – Házy Erzsébet, Horváth Eszter, Németh Marika, Petress Zsuzsa, Melis György, Palcsó Sándor, Simándy József, az MRT énekkara, a Magyar Állami Operaház zenekara. Zenei rendező: Fejes Cecília. Szerkesztő: Bitó Pál
- A cárevics – Sonja dala (Házy)
- A mosoly országa – szerelmi kettőse (Házy, Simándy)
- Giuditta – Giuditta dala: „Oly forró ajkamról a csók” (Házy, énekkar)
- „Új operett felvételeinkből" – Házy Erzsébet énekel részleteket (1976. december 26., Petőfi Rádió, 15.44 -16.06) - Bródy Tamás - a Magyar Állami Operaház zenekara
- Robert Planquette: Rip van Winkle – Alice levéláriája
- Pjotr Csajkovszkij - Klein: A diadalmas asszony – Mártha románca
- Lehár Ferenc: Hercegkisasszony – Mary-Ann dala + Közzene/Intermezzo/
- Oscar Straus: Búcsúkeringő – Vera Lisaweta Opalinski grófnő dala „Rózsadal”
- Lehár Ferenc: Luxemburg grófja – Angéla belépője „Boldogság, ki tudja, mi a boldogság, aki nem volt szerelmes még…”
- Lehár Ferenc: Paganini – Liza belépője „Szép álom, szállj a szívemre”
- „Komolyan – Könnyedén” – Operettől zenés játékig - a Magyar Rádió nyilvános hangversenyének közvetítése a 6-os stúdióból (1977. június 26., Kossuth Rádió, 19.30 – 21.20) – Bródy Tamás – Galambos Erzsi, Házy Erzsébet, Kalmár Magda, Kincses Veronika, Lehoczky Éva, Bessenyei Ferenc, Fülöp Attila, Gáti István, Rozsos István, Sólyom-Nagy Sándor, az MRT énekkara és szimfonikus zenekara, a Stúdió 11 és a Harmónia énekegyüttes. Szerkesztő: Bitó Pál. Műsorvezető: Rapcsányi László.
(A koncert hangfelvételét 1977. augusztus 18-án, a Petőfi Rádió sugározta: 20.33 – 22.17)
Az elhangzott műsorban többek között szerepelt ez is:
- Kálmán Imre: Csárdáskirálynő – „Nincs szebb, mint a szerelem…/Az asszony összetör, megkínoz, meggyötör…” (Házy, km. Fülöp, Rozsos, Sólyom-Nagy)
- Franz von Suppé: Boccaccio – Fiametta és Boccaccio „olasz”-kettőse, de magyar nyelven (Házy, Fülöp)
- Jacques Offenbach – Fodor Ákos: Kékszakáll (1978. december 26., Kossuth Rádió, 19.53 – 22.00 ) - Bródy Tamás – Házy Erzsébet, Kalmár Magda, Lehoczky Éva, Horváth Eszter, Forgács Júlia, Tordai Éva, Szabó Anita, Domonkos Zsuzsa, Róka István, Palcsó Sándor, Fülöp Attila, Bende Zsolt, Melis György, Szénássy Ernő, az MRT énekkara és szimfonikus zenekara. Zenei rendező:Fejes Cecília. Rendező: Cserés Miklós dr.
Házy Erzsébet és Breitner Tamás karmester közös operettfelvételei a Magyar Rádió Dalszínháza produkcióiban
Szirmai Albert – Gábor Andor: Rinaldó (részletek, 1965. április 16., Kossuth Rádió, 20.30 - ) – Breitner Tamás – Házy Erzsébet, Zentay Anna, Bende Zsolt, Rátonyi Róbert, a Magyar Állami Hangversenyzenekar. Zenei rendező-szerkesztő: Bitó Pál
Szirmai Albert – Mérey Adolf: Mexikói lány (részletek, 1965. április 16., Kossuth Rádió, 20.30 - ) – Breitner Tamás – Házy Erzsébet, Kelen Tibor, a Magyar Állami Hangversenyzenekar. Zenei rendező-szerkesztő: Bitó Pál
Lehár Ferenc – Gábor Andor: Cigányszerelem (részletek, Qualiton,1965) – Breitner Tamás – Házy Erzsébet, Ilosfalvy Róbert, Radnay György, a Magyar Állami Operaház zenekara. Zenei rendező: Antal Dóra
Johann Strauss - Fischer Sándor – Szinetár György: A cigánybáró (keresztmetszet, Qualiton, 1967) – Breitner Tamás – Házy Erzsébet, Barlay Zsuzsa, Ágai Karola, Szabó Anita, Udvardy Tibor, Radnay György, Bende Zsolt, az MRT énekkara, a Magyar Állami Hangversenyzenekar. Zenei rendező: Antal Dóra
Robert Planquette - Innocent Vincze Ernő: A corneville-i harangok (1971. december 20., Kossuth adó 19.51 – 22.00) – Breitner Tamás – Házy Erzsébet, Kalmár Magda, Korondy György, Melis György, Sólyom-Nagy Sándor, Várhelyi Endre, Michels János, az MRT énekkara és szimfonikus zenekara. Zenei rendező: Balassa Sándor. Rendező: Cserés Miklós dr.
Horváth Jenő – Hárs László: Kénytelen mulatság (1973. szeptember 30., Kossuth Rádió, 19.15 – 20.35) – Breitner Tamás – Házy Erzsébet, Zentay Anna, Bessenyei Ferenc, Feleki Kamill, Hadics László, Csajányi György, az MRT énekkara és szimfonikus zenekara. Zenei rendező: Balassa Sándor. Rendező: Cserés Miklós dr.
Offenbach-est közvetítése a Csepeli Munkásotthonból (1977. január 31., Petőfi Rádió, 19.40 - 21.40) – Breitner Tamás - Barlay Zsuzsa, Házy Erzsébet, Kincses Veronika, Lehoczky Éva, Gregor József, B. Nagy János, Palcsó Sándor, Sólyom-Nagy Sándor, a Magyar Állami Operaház Énekkara, az MRT szimfonikus zenekara, a Magyar Állami Operaház Énekkara (A 66-os szám, Eljegyzés lámpafénynél, A férj kopogtat, A gerolsteini nagyhercegnő, A sóhajok hídja, A szép Heléna, Hoffmann meséi)
6.) A szép Heléna
b) Heléna románca (Házy)
c) Álom-kettős (Házy, B. Nagy)
7.) Hoffmann meséi
d) Barcarola (Barlay, Házy)
- Igaz Szó, 1980. február 1.
Beszélgetés Telessy Györgyi színművésznővel
Telessy Györgyi pályafutása során nemcsak vonzó nőket, hanem kisfiúkat is játszott.
— Sok ilyen szerepet kaptam. Voltam Nemecsek, Muzsikus Péter, Cherubin a Figaró házasságában, Jófiú a Hangvilla című tv-sorozatban.
A Telessy név az édesanyjáé, ő is Házy-lány, de ezt a nevet már hamarabb „lefoglalta” Házy Erzsébet, Operaházunk Kossuth-díjas magánénekesnője, Györgyi nővére.
— A színház szeretetét neki köszönhetem, tőle „örököltem” — meséli a Népstadion úti MN Művelődési Ház egyik csendes sarkában. — Böbe miatt gyerekkoromban minden estémet az Operaházban töltöttem. Volt egy háromforintos bérletem. A negyedik emelet leghátsó sorába szólt, ezzel a bélyegzéssel: innen a színpad nem látható. A zsinórpadlással volt egy magasságban az utolsó sor. A nővéremre való tekintettel azonban a jószívű jegyszedő nénik megengedték, hogy a negyedik emelet első sora mellé, a lépcsőre ülhessek. Onnan már láthattam a színpadot is.
[...]
Szentendrén...
Autó dudál a Művelődési Ház előtt. Megérkezett a családja. (Férje tűzoltótiszt, kislánya általános iskolába jár, 13 éves.) Szombat van, indulni akarnak Szentendrére. Kis házuk van ott a hegytetőn.
— Imádom a Duna-kanyart, valósággal újjászületek Szentendrén. És imádom az állatokat. Van odakint három kacsám, tizenkét tyúkom, kilenc nyulam, egy bárányom, két komondor kutyám és egy sziámi macskám. Télen befogjuk a szán elé a két komondort, aztán indulhat a „magyar trojka”...
/K.Gy./
Kapcs.3703., 3605. sorszámok: Házy Erzsébet Moszkvában - Tatjana voltam - interjú, Ország-Világ, 1959. május 27. szám + címlapfotó
50 éve az Operaháznál – Medveczky Ádámot köszöntötték
Papageno, 2019. szeptember 26.
„A nagy beugrást Házy Erzsébet betanítása jelentette számára, aki félóra múlva már azt követelte a művészeti igazgatóságtól, hogy mindig ’ez a Medve-gyerek’ korrepetálja.”
Medveczky Ádám karmester visszaemlékezése Házy Erzsébetre
Részlet Klemen Terézia Az évszázad Manonja – Házy Erzsébet című képes könyvkiadványból (2018)
KT: 2017. október hatodikára beszéltünk meg találkozót Medveczky Ádámmal Budapesten. Stílusosan az Operaház egyik próbatermében ültünk le beszélgetni, hogy a kortárs személyével láttathassam Házy Erzsébet művészetét. A beszélgetést monologikusan vetettem papírra, egyes szám első személyben mesél a karmester, csak itt-ott vetek közbe kérdést:
MÁ: Első találkozásom a művésznővel édesanyám Érsek Mária révén történt, aki az Operaház aranykorának egyik legjobb korrepetitora volt. Ez a társaság nagyon összetartó és összeszokott volt, nagy emberi kötődésekkel. Így történt, hogy szilveszterkor Franz Schubert – Berté Henrik Három a kislány című darabja után az egész társaság hozzánk, a Damjanich utcai lakásunkba jött ünnepelni, szórakozni. Házy Erzsi át sem öltözött, Médi szerepruhájában maradt az előadás után is, így jött el, így vigadtunk. Ez 1957-ben történt, én 16 éves voltam ekkor. Csak néztem és csodálkoztam, hogy ez a szép, gyönyörű hangú énekesnő nálunk, a mi előszobánkban van. Nagyon kedves és közvetlen volt mindenkihez, amolyan társaság középpontja, s a gyerekeket különösen szerette, velük még inkább kedves tudott lenni. Nekem egész életemben csak jó tapasztalataim voltak vele, minden találkozás kellemes volt, nem igazak azok a híresztelések, hogy olyan, ilyen, meg amolyan volt. Ha megmondott valamit, azt nem véletlenül tette, mindig igaza volt, s ugye az emberek nem nagyon szeretik hallani az igazságot. Azóta pályám során, találkoztam nehéz emberekkel, ő nem volt az. Sajátos volt a szövegmondása, éneklése, nagyon különleges, szinte erotikus hangszíne volt, máséval össze nem téveszthető, azonnal felismerhető. Olyan énekesnő volt, aki a hangjával játszott, mozgásával énekelt. Édesanyám révén nagyon sokszor találkoztam vele, mert anyámhoz, s a próbákra is sokszor bejártam, ismertem a művészeket.
Azt tudni kell, hogy ha valaki bekerül az Operába, nem lesz belőle azonnal karmester, végig kell járni a lépcsőfokokat, az úgynevezett szamárlétrát. Először csak inas, majd így tovább, mint régen a céhekben. Amikor valaki új munkahelyre megy, illik bemutatkozni. 1969-ben, amikor az Operába kerültem, odamentem Erzsihez is és nagyon illendően bemutatkoztam. – De hisz mi már ismerjük egymást, sőt tegeződtünk is… most akkor miért magázol? – kérdezte. Nagyon kedves, barátságos volt, hogy félni kellett volna tőle, ezt csak a rosszakarói, irigyei találták ki, mert azok a szépsége és a tehetsége miatt voltak bőven. Első közös munkánk 1970-ben volt. Strauss Rózsalovagja próbái mentek, Erzsi Octavian szerepét kapta meg, a próbára én voltam kiírva, mint korrepetitor. Mikor bejött a próbára, nem figyelte, hogy ki a korrepetitor, megkérdezte: Megtanulta, ismeri egyáltalán a darabot, biztosan tudni fogja játszani? Vele szemben nem lehetett ugrani, csak szelíden lehetett vele beszélni, mondtam, hogy igen, természetesen. Minden rendben ment a próbán, maximálisan elégedett volt, megkérdezte, hogy tanultad meg ennyire a darabot? Közben már felismert, annyira elégedett volt, hogy lement a titkárságra és azt mondta, hogy: „ezentúl ehhez a Medve gyerekhez osszatok be mindenre.”
KT: Beírhatom, hogy Medve gyerek?
MÁ: „Igen, nyugodtan le lehet írni, én voltam azon túl a Medve gyerek, aztán mindenkinek csak Medve maradtam, olyannyira, hogy egy alkalommal a titkárságon úgy írták ki a próbarendet, hogy Sas (Sass Sylvia) és Róka (Róka István) próbára megy a Medvéhez.”
KT: Ezen igazán jót derültünk, szinte visszhangzott a hangszigetelt próbaterem.
MÁ: „Erzsit én mindig pozitív oldaláról láttam és ítéltem meg, semmiféle súrlódás nem volt köztünk. Magánemberként, kollégaként is gyakran találkoztunk, egy irányban laktunk, s ha kellett, még az autóján is gyakran hazafuvarozott.”
KT: Ön szerint melyek voltak az említésre méltó szerepei?
MÁ: „Egy-két nagyon híres alakításáról szeretnék beszélni, például Puccini Bohémélete Oláh Gusztáv híres varázslatos díszletével, ami védett lett, nem merik bántani. Ez a díszlet nyílt színi tapsot kapott. Mivel Erzsi a színpadon a játékban is nagyon tudta használni gyönyörű testét, használta tekintetét, szépségét, ő a mindenkivel kacérkodó Musette szerepére gondolt először, aki minden férfival játszik és sejteti azokat a gyönyörű idomokat, amit a ruhája fodrai rejtenek. De a zseniális Nádasdy Kálmán mondta, hogy nem Böbe, neked nem a Musette való, hanem Mimi. Te a költészet vagy, ahogy a szövegben is éneklik. Igaza volt Nádasdynak, tökéletes Mimi lett Erzsiből, ő azt a nagyon naiv, szűzies kislányt is meg tudta eleveníteni.
Előtte, még a kezdetekkor apródszerepeket énekelt: apród volt a Rigolettóban, majd Verdi Álarcosbáljában már Oscart játszotta. Ez már sokkal jobban állt neki, mint az előző nadrágszerep. Egyébként a nadrágszerepek is mind nagyon jól álltak neki. El tudta hitetni, hogy egy kamaszt játszik. Mindig el tudta hitetni a nézővel, hallgatóval, hogy ő az, amit éppen játszik, hisz átlényegült, átalakult, s ugyanakkor mégis ő volt. Ezt nem lehet elmondani, ezt látni kell.
Leghíresebb, legnagyobb alakítása Manon volt, amit Ilosfalvyval és Melissel játszották. Sűrű volt a levegő, valóban felejthetetlen élmény volt azoknak, akik ezt átélhették.
Mindegyikben kiváló volt, a Nyugat lányában, az új 70-es felújításnál a Pillangókisasszonyban. Szinte mindegyik Puccini szerepben kiváló volt. Nagyon jó lett volna Puccini Köpeny című egyfelvonásos operájában, ez a szerep azért nem jött össze, mert Giorgetta hangja nagyon sötét, drámai, Erzsinek meg olyan dolce színezetű hangja volt. Azt a fajta játékosságot, amit ő tudott a színpadon, nehéz volt megközelíteni. A kortárs operákban tudta még megmutatni tehetségét: Ránki, Petrovics, Mihály András darabjainál. Őrá épített a kortárs opera, a zeneszerzők neki írtak operákat, s ő sikerre vitte azokat.
Nagyon muzikális volt, s mindenre felkészült. Ahogy egy akkordra berobbant, például Minnie, a Nyugat lányában a szép kocsmárosnő, csak őrá lehetett figyelni. Mindig mindent kiszámított, még a lépéseket is, hogy ritmusra lépjen. Zeneileg nagyon képzett volt, hiszen zongoraművész szeretett volna lenni, kottaolvasó ember volt. Ez abban az időben még nem volt megszokott dolog, régebben voltak olyan énekesek, akik nem tudtak kottából énekelni. Persze ez ma már elképzelhetetlen. A korrepetitorok tartottak tőle, mert ha nem úgy játszottak, akkor megmondta nekik. Azonnal észrevette az elütést, hibát. Annyira magabiztos zenei képzettségű volt, hogy egyik alkalommal, mikor gyakoroltunk, s betanulta a Pillangókisasszonyt, rászóltam, hogy nem úgy kell énekelni, mert itt negyed szünet van, ezt nem úgy írta a zeneszerző. Erre ő: ha most itt lenne Puccini, beolvasnék neki, megmondanám, hogy miért nem így írta, mert sokkal jobban hangzana. És bizony abban egy sor változtatásában is igaza volt.
Mindig megmondta a véleményét. Nem bántón, hanem szünetben odahívta az illetőt, s figyelmeztette, hogy mit nem csinált jól. Nem alázott meg soha senkit, Nagyon igényes volt, és ez sokak szemében rossznak számított. Én sosem akadtam fenn semmiféle viselkedésén, ő így volt komplett. Élt, halt a színpadért. Annyira vágyott színpadra, hogy nem bírta elviselni a fellépés előtti órákat, főleg ha premier volt, mert már annyira színpadon akart lenni. Azt kérdezte egyszer tőlem: tudod hol voltam a Manon Lescaut bemutatója előtt? Kiskunfélegyházán megnéztem az óriásbálnát, mert már nem bírtam magammal, hát inkább elautóztam oda.
Ő égett, egy különös lázban égett, s ezt a színpadért, a művészetért tette. Ha nem égette volna el magát, ha jobban ügyel és kíméli magát, főleg a hangját, Európa legnagyobb énekese lehetett volna.
Aki jó volt a szakmájában, azzal szeretett dolgozni, aki viszont fellengzős volt, vagy nem tudott megfelelően viselkedni, ott be is keményített.”
KT: Nagyon jól tudtak együtt dolgozni, talán nem véletlen, hogy a Pikk dáma dirigálására Önt kérte fel.
MÁ: „Csak nagyon kevesen tudták, hogy ez volt a negyedszázados operaházi jubileuma. Mimikával, szemmel is eljátszott mindent. Színésznő is volt. A Poulenc monodráma, Az emberi hang, nagyon szép rendezés volt. Vámos Laci rendezte, ő csak és kimondottan Erzsivel képzelte el ezt a művet, szerinte más alkalmatlan lett volna a szerepre. A mű egy asszony sorsát, vívódását, félelmeit mutatta be, s ez tipikusan Erzsi volt, hisz ő is pontosan ilyen problémákkal küszködött a valóságban. Ez tv felvételre készült. Itt látható, hogy nagyon nagy színésznő. Ahogyan a telefonnal játszik a közeli felvételeken, a szeme rebbenése. Én dirigáltam a művet, s nem adtam neki egy beintést, mert belefeledkeztem a játékba. Kinézett és azt mondta: ’Medve, segíts már!’, akkor kezdtem el dirigálni.
Azt is meg kell említeni, hogy nem szerette a fölösleges dolgokat. Adott a viselkedésre, de a mesterkéltséget,a pózolást nem szerettem a hamis hízelgést, az álnokságot nem tűrte. Nagyon muzikális volt, és talán senki nem tudta, hogy mennyi rengeteg munka van a mögött, hány éven keresztül dolgozik valaki azért, hogy felmehessen a színpadra, s ott úgy teljesítsen, ahogy a színpadon kell. Erzsi nagyon kidolgozta a karaktereket, alapos volt. Persze erre születni is kell, de ő nagyon meg is dolgozott érte.
Így közel 50 év távlatából e lehet mondani, hogy a magyar operajátszás egyik legnagyobb alakja volt. Egyedi, nagy művész, s ezt mindenkinek tudatosítania kell.”
„Emlékezés a Bolsojra”
Lányok, asszonyok - 1976. március 1. (3. szám) – Dalos László
Kétszáz éves a moszkvai Nagyszínház, amelyet joggal neveznek az orosz opera- és balettművészet akadémiájának. A színház egész története elválaszthatatlanul összefonódott az orosz és a szovjet művészet sok kiválóságának életművével. Itt vitték színre az első orosz operákat, Glinka, Csajkovszkij, Dargomizsszkij, Muszorgszkij halhatatlan remekeit. A szovjethatalom évei óta a Nagyszínház történetéhez hozzátartozik az orosz és a nyugat-európai klasszikusok műveinek felújítása éppúgy, mint Prokofjev, Sosztakovics, Aszafjev, Paliasvili és más szovjet zeneszerzők operáinak és baletteinek bemutatása. A Bolsoj krónikájának része a nagyszerű előadóművészek egész sorának színrelépése s a számos nagy sikerű vendégszereplés sok-sok országban
Fotók:
A Magyar Állami Operaház „Manon Lescaut” előadása a Nagyszínház színpadán. Manon Lescaut: Házy Erzsébet
A Nagyszínház „Traviata” előadása. Violetta: Sass Sylvia, Germont: Melis
György
„A hattyúk tava” előadása után. Orosz Adél, Maja Pliszeckaja és Róna Viktor
„Poppea megkoronázása”. Poppea: Sudlik Mária, Nero: Szőnyi Ferenc
Magasztos falak között jár az ember, ha belép a moszkvai Nagyszínházba, a világ egyik leghíresebb operaházába. Egy nagy ország történelmének és kultúrájának kétszáz esztendejét látták és visszhangozzák ezek a falak.
Így érzi ezt mindenki, ha a Bolsojba belép.
Még inkább átérzi ezt az a művész, akinek osztályrészéül jutott, hogy vendégként a Nagyszínház színpadán mutassa meg képességeit a moszkvai közönségnek. így a magyar művészek, operaénekesek, táncosok is, akik hol egyenként, hol partnerrel, hol meg csoportosan, az elmúlt három évtizedben sokszor szerepeltek ott. Sőt, a Magyar Állami Operaház teljes együttese is nemegyszer lépett fel a Bolsoj színpadán.
A Magyar Állami Operaház három művészével, Házy Erzsébet és Ágay Karola operaénekesnőkkel, valamint Fülöp Viktor balettművésszel beszélgetünk emlékeikről.
Házy Erzsébet a Magyar Állami Operaház egyik vezető lírai szoprán énekesnője. Legtöbbször énekelt szerepei közé tartozik az „Anyegin” Tatjánája.
— Váratlanul kerültem a Nagyszínház színpadára. Kujbisevben és Leningrádban énekeltem az „Anyegin” Tatjánáját és a „Bohémélet” Mimijét. Amikor Leningrádból Moszkvába érkeztem, hirtelen közölték velem, hogy a Nagyszínházban is fellépek: Tatjánát kell énekelnem . . . Nagy öröm, nagy izgalom fogott el! Érthető is. Tatjánát énekelni a Nagyszínház színpadán magyar énekesnőnek! Néhány évvel később ismét Tatjánát énekelhettem a Bolsojban egy díszelőadáson. Jurij Mazúrok énekelte Anyegint. Ennek a fellépésemnek kedves epizódja, hogy amikor a moszkvai rádió megemlékezett róla, engem Kossuth-díjasnak nevezett. Pedig akkor még nem is voltam az. De ez az „előlegezés” igen meghatott. Négy éve egész társulatunk fellépett a Nagyszínházban, akkor a „Manon Lescaut” címszerepét és a „Vérnász” című Szokolay Sándor-opera Menyasszonyát énekeltem. Ennek a vendégjátéknak egyetlen szomorúsága volt: a Bolsoj ugyanakkor vendégszerepelt Budapesten, így az ő előadásaikat, akkor, nem láthattam . . .
[...]
Erdélyi Claudia, a Dankó Rádió Az a szép című operettműsorának szerkesztő-műsorvezetője a mai adást Házy Erzsébet emlékének szentelte!
„Házy Erzsébetet gyönyörű hangja, attraktív megjelenése, kiváló színészi készsége és muzikalitása a legnagyobb művészek közé emelte...”
Házy Erzsébet operettfelvételei közül a következő dalokat hallhattuk:
- Kálmán Imre - Leo Stein, Jenbach Béla - Gábor Andor: A csárdáskirálynő
- Szilvia belépője (Házy Erzsébet, km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekar, vezényel: Bródy Tamás) – Rádió Dalszínházának bemutatója: 1968. június 1. Kossuth Rádió 19.20 – 22.00
- Franz von Suppé – Friedrich Zell, Richard Genée – Blum Tamás: Boccaccio – Fiametta és Boccaccio „olasz”-kettőse (Házy Erzsébet, Fülöp Attila, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás) - koncertfelvétel: „Komolyan – Könnyedén” – Operettől zenés játékig - a Magyar Rádió nyilvános hangversenyének közvetítése a 6-os stúdióból (1977. június 26., Kossuth Rádió, 19.30 – 21.20)
- Lehár Ferenc - Fritz Löhner-Beda, Ludwig Herzer - Harsányi Zsolt: A mosoly országa
- Mi dala, III. felv. (Házy Erzsébet, km. a Fővárosi Operettszínház Zenekara, vezényel Bródy Tamás) - részletek, Qualiton, 1963. LPX 6541
„Engedjék meg hát a nőnek, éljen ember módra végre, legyen okos és kecses teremtés. Ám még az sem megy, hogy tessen… csak csi-csi, csu-csú, hiába minden kérvény, csak csi-csi, csu-csú, bagázsnak nem jut érvény… szívem bánatos, mert a flört tilos, van rá rögtön újraoltás, ezzel szemben nincs megoldás, és még mennyi báj, titkolnunk muszáj. Társadalmi helyzetünkkel még egy csók is de meggyűlhet, ám a nő csak stoppolásra jó. Persze mindig otthon ülni, évenként egy bébit szülni, tűrhetetlen szituáció! Szenved sok-sok asszony és leány, el nem csókolt csókkal, jaj, de kár! Unjuk most már ezt a dolgot, csókot kérünk, csókot, csókot! Ezért sír most asszony-millió…/Semmi mást, csak hagyj magamra, otthon várni férjuramra, ó a férfi undok náció. Hát már semmi sincs a nőnek? Még csak meg se csaljuk őket? Tűrhetetlen szituáció! Szenved így az asszony és leány, el nem csókolt csókkal, jaj, de kár! Unjuk most már ezt a dolgot, csókot kérünk, csókot, csókot! Ezt kívánja asszony-millió!”
(Alternatív stúdiófelvétel, ahol Házy Erzsébet ugyancsak Mi szerepét énekli: km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel Rubányi Vilmos - keresztmetszet, 1957. március 14., Kossuth Rádió 19.10 - )
- Liza és Hatfaludy Feri kettőse, I. felv. (Házy Erzsébet, Bende Zsolt, km. az MRT Szimfonikus zenekara, vezényel: Bródy Tamás) - A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1971. november 11., Kossuth adó 19.35 – 21.29
„- Megtörtént már máskor is, még megesik százszor is, hogy egy pár párra nem talál, hiszen olyan végtelen a világtörténelem, akad példa erre bőven már. Szervusz, jó mulatást! Az egész nem lényeges. Eddig megvoltunk legalább. Ez az ügy kicsikét gyerekes! Szervusz, jó mulatást, az egész nem lényeges /- De ahol nincs, ott ne keress! Jó hát legyen eszem, játsszunk mást! Megtörtént már máskor is, még megesik százszor is, hogy egy tévedés már végzetes! Egyebet, mit mondhatnék, ha én eszedbe jutok még, csakhogy majd akkor már késő lesz! /- Szervusz, jó mulatást! Az egész nem lényeges. Eddig megvoltunk legalább. Ez az ügy kicsikét gyerekes! /- Szervusz, jó mulatást! Az egész nem lényeges! De ahol nincs, ott ne keress! Jó, hát legyen eszem, játsszunk mást! … /- Pajtikám! Ne búsulj! /- Semmi baj.”
- Johann Strauss: A cigánybáró – Kincskeringő (A Bécsi Filharmonikusokat Nikolaus Harnoncourt vezényli) - koncertfelvétel
- Johann Strauss: A cigánybáró
A Rádió Dalszínházának a bemutatója: 1961. április 2., Kossuth Rádió, 18.50 – 21.30
Szövegét Jókai Mór novellája nyomán Igna(t)z Schnitzer írta. Fordította és rádióra átdolgozta: Szinetár György. A versszövegeket Fischer Sándor fordította.
A Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekarát és Énekkarát Ferencsik János vezényli.
- Szaffi dala, I. felv.: „Oly árva és oly jó nincs senki a földön, mint a cigányok. Vigyázni jó, félni jó, hol cigány él...” (Házy Erzsébet)
- Szaffi és Barinkay kettőse, II. felv. „… Most hazámba végre én újra visszatértem én, és nem vagyok már világjáró, de báró vagyok! Báró vagyok! Cigánybáró!/- Bár ha várna rád szép szülőhazád…. találd meg hát a régi szép hazát! Már az arca elpirul, már szemében láng kigyúl. Ébredj, szívem, új világ, új világon jár. Bízva követünk, csak maradj velünk! Boldog életre vár az életünk,…követ lábad nyomdokán, szeretlek én, szegény cigányleány. Szegény cigánylány!” (Házy Erzsébet, Ilosfalvy Róbert)
- Szirmai Albert - Mérey Adolf: Mexikói lány
- Szerelmi kettős: „- Beatrix! Mégsem szabadna mellettem így elmennie! -Nem emlékszik adott szavára? -Nem. Nem emlékszem már semmire. Nem, nem! Tovább nem bírom! Nem, nem!...- Nem, nem! Hagyjon utamra mennem!.../- Szép szemedbe nézek, s dőrén, mint a részeg, táncol bús szívem! Láng lobog e szívben, forr a vérem, nyújtsd ajkadat, csókjaidat kérem! … fellobog a szívem, csókjaidat kérem, szomjas ajkam lázban ég!...” (Házy Erzsébet, Kelen Tibor, km. a Magyar Állami Hangversenyzenekar, vezényel: Breitner Tamás) - „Bemutatjuk új operett-felvételünket”, részletek, 1965. április 16., Kossuth Rádió, 20.30 -
- Szirmai Albert - Bakonyi Károly - Gábor Andor: Rinaldó
- Helén dala, II. felv.: „Zendül a zengő zene hangja puhán, mint a varázs, szállj ma rám.…/Várok, valamire várok réges-rég, álmok, napsugaras álmok, várok még. Várok valami csodára, ó bár, jönne valahára, várok rá, hol késik oly soká!,,,” (Házy Erzsébet, km. a Magyar Állami Hangversenyzenekar, vezényel: Breitner Tamás) - „Bemutatjuk új operett-felvételünket”, részletek, 1965. április 16., Kossuth Rádió, 20.30 -
- Szirmai Albert – Emőd Tamás: Mézeskalács
A daljáték stúdiófelvétele (keresztmetszet) először 1977. január 21-én, a Kossuth Rádióban szólalt meg 17.19 – 18.04 között ( „Bemutatjuk új felvételünket”).
Km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András
- Örzse és Jóska kettőse, I. felv.: „- Vidd ezt a mézest véled el, emlékül, kérlek, tedd el, talán még sor kerül reá, ne hadd itt, kérlek, vedd el. Egy olcsó kis mézeskalács, ne hallgass semmi másra: két égő szív van írva rá, a kis mézeskalácsra. /Szív küldi szívnek szívesen, szív a szívtől kapja szívből kedvesen…” (Házy Erzsébet, Melis György)
- Örzse és Jóska kettőse, I. felv.: „Kívül piros, belül édes, olyan cukor, mint a rétes, jaj be szép! Jaj be szép! Közepén a kép!.../ … Hencida, Boncida, Bergengócia, mért is csak az uraké az óperenci-en-ci-a!” (Házy Erzsébet, Melis György)
- Örzse és Buhu vidám kettőse, III. felv.: „- Hála néked mindenható, ejje-hujja, hm!.../- Ha én herceg, báró lennék, ejje-hujja, hm!...” (Házy Erzsébet, Palcsó Sándor)
Filmvilág – 1976. 3. szám
Poulenc: Az emberi hang
„[…] A monodrámából — melyet a Comédie Frangaise-ban játszottak —, Poulenc 1959-ben írt egyfelvonásos zenés lírai tragédiát. A zene — híven a komponista esztétikai elveihez — az emberi hangra koncentrál, annak árnyalataival, színeivel — a gyengéd érzelmes lírától a hisztérikus kitörésig —, a moduláció, a hangsúlyok sokféleségével ábrázol, tár fel vágyat, reményt, vesztett illúziókat, búcsút.
A párizsi bemutatón Denise Duval énekelte a szerepet, a magyar televízióban Házy Erzsébet tolmácsolásában hallhattuk. Vámos László rendezte az előadást rendkívüli körültekintéssel, megragadó atmoszférát teremtve, a lélekrajz aprólékos pontosságával, ütemről ütemre megértve és átérezve a zene mondanivalóját, kifejezőerejét. Házy Erzsébet legjobb énekes-színésznői alakításaira emlékeztetve énekelte a szólamot, melyben nem a „lage” jelenti a nehézséget, hanem az énekbeszéd villódzó változatossága, a kifejezés plaszticitása, sokfélesége. Házy megragadó alakítást nyújtott; finom lírával idézte fel a szép és visszahozhatatlan emlékeket, egy szeptemberi nap varázslatát, a marseille-i hotelben töltött felejthetetlen órákat, szuggesztíven az elvesztett reményt, s végül hatásos drámaisággal — a telefonzsinórral való játékban — a jóvátehetetlen, végső elhatározását...”
/Albert István/
Házy Erzsébet és Barlay Zsuzsa közös énekfelvételei a Magyar Rádió Dalszínháza produkcióiban
Johann Strauss - Fischer Sándor – Szinetár György: A cigánybáró (keresztmetszet, Qualiton, 1967) – Házy (Szaffi), Barlay (Czipra)
Házy Erzsébet és László Margit közös énekfelvételei a Magyar Rádió Dalszínháza produkcióiban
Franz Schubert – Berté Henrik – Harsányi Zsolt- Innocent-Vincze Ernő: Három a kislány (1959) – Házy (Médi), László (Hédi)
Johann Strauss – Fischer Sándor: A denevér (1963) – Házy (Rosalinda), László (Adél)
Házy Erzsébet és Honthy Hanna közös énekfelvételei a Magyar Rádió Dalszínháza produkcióiban
Kálmán Imre – Gábor Andor – Romhányi József: Csárdáskirálynő (1968) - Házy (Szilvia), Honthy (Cecília)
