Bejelentkezés Regisztráció

Házy Erzsébet művészete és pályája


4924 Búbánat 2020-09-13 16:15:21

A „PILLANGÓKISASSZONY” kritikai visszhangjából (1971)

MAGYAR NEMZET — Kovács János
." . amiért nemcsak kell, hanem érdemes is volt felújítani a Pillangókisasszonyt, az Házy Erzsébet alakításának személyes varázsa, átütő tehetsége . . .
Szerencséje ennek a felújításnak a sikerült rendezés is.
... a karmesteri emelvényen egy szenvedélyes muzsikus fűti át mélységes drámai meggyőződéssel és zenei jelentőséggel az előadást: Erdélyi Miklós.
A második szereposztásnak különben a fiatal karmester, Medveczky Adám az egyik legérdekesebb és legfigyelmereméltóbb jelensége ...”


NÉPSZAVA — Rajk András
„Amiről külön kell szólni, de éppen ezért külön, mert a felújításnak legszervesebb része és legfőbb élménye, az Házy Erzsébet alakítása. Ez a nagy művésznő másfél évtizede „tartja a vállán” opera-repertoárunk rá eső, nem kicsiny részét. Emlékezetes alakok sokaságát formálta meg színészi és zenei vonatkozásban. Cso-cso- szánja a pálya csúcsán találja — bár elgondolkodtató, vajon szerepnek és művésznek ez a nagy találkozása mért nem történt akár évtizeddel korábban. Itt azonban az örömé a ,főszólam’ — ez a megrázó, egyszerűségében felemelő emberformálás .méltó a muzsikához, amelyet színpadi eszközeivel életre kelt. Szebben végigélt „Butterfly” nem érkezett még tragikus halálához zenedrámai színpadainkon.”

ESTI HÍRLAP — Fodor Lajos
„Házy Erzsébet megrázó Cso-cso-szán, varázsos erejű színpadi egyéniség. Tökéletesen átéli és tökéletesen vetíti ki a drámai és lírai hullámzású muzsikát.”
 


4923 Búbánat 2020-09-11 19:42:13

Ma délután a Dankó Rádió Az a szép című műsorában Házy Erzsébet énekhangját a My Fair Lady és a Leányvásár rádiófelvételeinek részleteiben hallhattuk ismét.

  • Frederick Loewe - Alan Jay Lerner - Ungvári Tamás - G. Dénes György: My Fair Lady

- „Lenn délen édes éjen”  (Eliza, Higgins, Pickering) – Házy Erzsébet, Melis György, Ütő Endre, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Pál Tamás - részletek, 1972. június 16., URH adó 21.04 – 21.47

  • Jacobi Viktor – Bródy Miksa – Martos Ferenc: Leányvásár

A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1964. július 18., Kossuth Rádió, 20.52 – 23.33

A Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekarát Sebestyén András vezényli.

Bessy és Fritz három vidám kettőse:

I. felv.: „- Nagyon vad ez a vadon, ülök a padon s unalommal nézek szét.  - Megyek ide-oda már, ha kegyeskednék helyet adni cseppecskét.  - Ne papoljon már, az idő eljár,  ide mellém, úrficskám!  - Kicsi szívem ijedez, tudom isten,  lesz  szigorú vizsgám.  /- Kettecskén,  az élet édes álom kettecskén, szerelemben összenőve, sülve-főve, kettecskén.  - Kettecskén,  veszélyes üldögélni kettecskén, bizseregve forr a vérem,  furcsa kérem, kettecskén…”  (Házy Erzsébet és Palcsó Sándor)

II. felv.: „- Lassan uram, édes uram, miért oly mohó, kár e nagy sietés. Hát hol marad az udvarias bók, sima szó, kézcsókra kész bevezetés? - Nem tehetek róla, ez a sorvasztó láz, nincs hozzá illő szavam. Lázban égve és nem vigyázva szenvedély, ha megrohan. /- Na, de, méltóságos úr, nem szokás ölelni ily vadul! …- Mert a Méltóságos úr túlontúl dúl-fúl…”  (Házy Erzsébet és Palcsó Sándor)

II. felv.: „-Történt hajdanán, hogy egy hottentotta lány, Párizsba ment a kis bohó! – dzsilolo, dzsilolo, dzsilolo  - Oly szörnyen szegény, derekán egy kis kötény, több éppenséggel semmi, ó! - dzsilolo, dzsilolo, dzsilolo  - Csak ment, mendegélt, egy kukkot sem beszélt, csupán az utcasarkon posztoló… - . dzsilolo, dzsilolo, dzsilolo  ...- ...rendőr úr előtt, ki rendre inti őt, mondta hottentottául: dzsilolo. / - Nincsen több ily csoda gazella-termet, a fekete Afrika ölében  termett ez! Tűz folyik erében, hajának ében fürtje lengedez! Ha, ha,ha. Szép szeme sötétje csillog, ha mosolyog, fogsora fehérje villogó, s van neki kicsinyke köténye, dzsilolo....” (Házy Erzsébet és Palcsó Sándor)


4922 Búbánat 2020-09-10 19:55:46

A Dankó Rádió Az a szép című operettműsorában – már nem először  - Ábrahám Pál operettjeiből hangzottak el jól ismert melódiák, köztük a Bál a Savoyban két részlete is Házy Erzsébet rádiófelvételéről: 

  • Ábrahám Pál Alfred GrünwaldFritz Löhner-Beda Heltai Jenő – Romhányi József: Bál a Savoyban

- Madeleine és Aristid kettőse: "A férjed(m) szerelmes beléd(m), letérdel rajongón eléd(m)....A férjed(m) csak ismerjük el, úgy csókol, hogy jobban sem kell...”  (Házy Erzsébet  és Melis Györgykm. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás) - 1963. május 5., Kossuth Rádió, 17.10 – 17.40 Ábrahám Pál operettjeiből  - (Ez a kettős a Viktória című Ábrahám-operettben is felhangzik betétként)

- Madeleine dala: „Az élet kettesben de szép…/Toujours l'amour, egy hölgy és egy úr…” (Házy Erzsébetkm. a Harmónia Vokál és a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara)


4921 Búbánat 2020-09-09 19:45:06
  • Házy Erzsébet és Török Emil karmester közös operettfelvételei a Magyar Rádió Dalszínháza produkcióiban

Kálmán  Imre – Gábor Andor: Csárdáskirálynő (részletek, 1954. február 28., Kossuth Rádió 13.00 - ) – Török Emil – Házy Erzsébet, Lorenz Kornélia, Kövecses Béla, Szabó Miklós, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara. Zenei rendező: Bitó Pál. Rendező: Rácz György

Jacobi Viktor – Martos Ferenc – Bródy Miksa: Leányvásár (keresztmetszet, 1954. március 18., Petőfi Rádió 13.00 – 13.53) – Török Emil – Házy Erzsébet, Neményi Lili, Kövecses Béla, Puskás Sándor, Maleczky Oszkár, a Földényi-kórus, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara. Rendező: Rácz György. Az összekötőszöveget Bánky Zsuzsa mondja el.

 

  • Várady László karmester neve is összefonódik Házy Erzsébetével:

Huszka Jenő – Martos Ferenc: Gábor diák – magyar zenés film (Gül baba) (részletek, 1956) –az ének- zenei hangfelvétel közreműködői:  Várady László  - Gyurkovics Mária, Házy Erzsébet, Kenéz Ernő, Melis György, Losonczy György, Littasy György. A film rendezője: Kalmár László.


4920 Búbánat 2020-09-08 21:47:57
  • Házy Erzsébet és Sebestyén András karmester közös operettfelvételei a Magyar Rádió Dalszínháza produkcióiban

Huszka Jenő – Martos Ferenc: Lili bárónő (1961. március 25., Kossuth Rádió, 20.00 – 21.35) – Sebestyén András – Házy Erzsébet, Koltay Valéria, Ilosfalvy Róbert, Kishegyi Árpád, Melis György, a Magyar Állami Operaház Énekkara és Zenekara.

Lehár Ferenc – Mérey Adolf: A víg özvegy (1962. december 8., Kossuth Rádió 18.55 – 21.27.) – Sebestyén András – Házy Erzsébet, Koltay Valéria, Udvardy Tibor, Kövecses Béla, Palcsó Sándor, Kishegyi Árpád, Külkey László, Bilicsi Tivadar, az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara. Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendező: Rácz György.

Jacobi Viktor – Martos Ferenc – Bródy Miksa: Leányvásár (1964. július 18., Kossuth Rádió, 20.52 – 23.33 ) – Sebestyén András – Németh Marika, Házy Erzsébet, Udvardy Tibor, Palcsó Sándor, Bilicsi Tivadar, Csákányi László, az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara. Zenei rendező: Járfás Tamás. Rendező: Cserés Miklós dr.

Szirmai Albert – Emőd Tamás: Mézeskalács (keresztmetszet, 1977. január 21., Kossuth Rádió 17.19 – 18.04) – Sebestyén András - Andor Éva, Házy Erzsébet, Melis György, Palcsó Sándor, Rozsos István, az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara


4919 Búbánat 2020-09-06 12:25:17
  • Házy Erzsébet és Polgár Tibor zeneszerző-karmester közös operettfelvételei a Magyar Rádió Dalszínháza produkcióiban

Polgár Tibor - Vajda István: Szél kerekedik (1950. március 15., Kossuth Rádió, 19.30 – 21. 00) – Polgár Tibor - Házy Erzsébet, Raskó Magda, Simándy József, Maleczky Oszkár, Sárdy János, Horváth Tivadar, valamint a Magyar Rádió Énekkara és Szimfonikus zenekara. Rendező: Rácz György.

Fényes Szabolcs – Innocent Vincze Ernő: Fekete csillagok (részlet, Qualiton. 1957) – Polgár Tibor – Házy Erzsébet, Melis György, az MRT Szimfonikus Zenekara

Alternatív felvételen: HÁZY ERZSÉBET és BENDE ZSOLT éneklik, km. a Magyar Állami Hangversenyzenekar

Kacsóh Pongrác – Bakonyi Károly – Heltai Jenő: János vitéz (1959. december 27., Kossuth Rádió18.40 – 21.05; Rádióra átdolgozta: Karinthy Ferenc) – Polgár Tibor – Házy Erzsébet, Lehoczky Éva, Sárdy János, Palló Imre, Szakács Sándor, Radnay György, Pethes Ferenc, Gobbi Hilda, Göndöcs József, Molnár Miklós, Harkányi Ödön, a Földényi-kórus, a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara. Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendező: Cserés Miklós dr

Charles Lecocq – Kristóf Károly - Romhányi József: Angot asszony lánya (1960. augusztus 21., Kossuth Rádió, 20.15 – 22.00) – Polgár Tibor – Házy Erzsébet, Németh Marika, Kiss Manyi, Geszty Szilvia, Szabó Miklós, Rátonyi Róbert, Fekete Pál, az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara. Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rádióra alkalmazta: Polgár Tibor. Rendező: László Endre.

Polgár Tibor – Darvas Szilárd: A szókimondó asszonyság (keresztmetszet, 1960. december 18., Kossuth Rádió 17.10 – 17.45)  - Polgár Tibor - Házy Erzsébet, Koltay Valéria, Palócz László, Rátonyi Róbert, Szabó Miklós, az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara

 


4918 Búbánat 2020-09-04 23:04:30
  • Házy Erzsébet és Pál Tamás karmester közös operettfelvételei a Magyar Rádió Dalszínháza produkcióiban

Frederick Loewe - Ungvári Tamás - G. Dénes György: My Fair Lady (részletek, 1972. június 16., URH adó 21.04 – 21.47) – Pál Tamás – Házy Erzsébet, Köteles Éva, Takács Judit, Szita Borbála, Bordás György, Korondy György, Melis György, Ütő Endre, az MRT énekkara és szimfonikus zenekara.


4917 Búbánat 2020-09-04 23:02:40
  • Házy Erzsébet és Rubányi Vilmos karmester közös operettfelvételei a Magyar Rádió Dalszínháza produkcióiban

Lehár Ferenc – Harsányi Zsolt: A mosoly országa (keresztmetszet, 1957. március 14., Kossuth Rádió 19.10 - – Rubányi Vilmos –Osváth Júlia, Házy Erzsébet, Udvardy Tibor, Melis György, a Földényi-kórus, a Magyar Rádió szimfonikus zenekara


4916 Búbánat 2020-09-04 23:01:45
  • Házy Erzsébet és Pogány László karmester közös operettfelvételei

- Lehár Ferenc  - Gábor Andor: Cigányszerelem – Ilona és Dragetni kettőse (Házy Erzsébet, Szabó Miklós, km. a Magyar Állami Hangversenyzenekar. (Hungaroton Classics – 1954. augusztus 14.)


4915 Búbánat 2020-09-03 23:08:49

A Dankó Rádió ma délutáni operettműsorában ("Az a szép") hallhattuk:

Polgár Tibor - Krúdy Gyula műve nyomán - Kristóf Károly: A lepecsételt asszony

- Pál és Anna kettőse: ” - Most akarom a csókodat… /- Szeretlek tavasszal, amikor virágzik a rét, szeretlek nyáron, amikor tiszta kék az ég, szeretlek ősszel, amikor perdül a levél, szeretlek télen, amikor minden hófehér/- Szeretlek reggel, amikor kezdődik a nap, délben is várom, szomjazom a csókjaidat, szeretlek este csillagos, forró éjjelen, szerelmem megbolondul, mert végtelen, jobban szeretlek, mint az életem…”  (Házy Erzsébet és Sárdy János, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Kerekes János) – A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1962. január 6., Kossuth Rádió, 20.45 – 22.55


4914 Búbánat 2020-09-03 11:01:18

Házy Erzsébet és Lehel György karmester közös operettfelvételei a Magyar Rádió Dalszínháza produkcióiban

Lehár Ferenc – Gábor Andor: Cigányszerelem (részlet, 1950, TONALIT hanglemez)– Lehel György – Házy Erzsébet, Szabó Miklós, Budapest Zenekar

Fényes Szabolcs – Hárs László – Romhányi József: Nászajándék (1954. március 30. kedd, 20:10. Kossuth rádió) – Lehel György – Házy Erzsébet, Pataky Jenő, Feleki Kamill, Csikós Rózsi, Latabár Árpád, Somogyi Nusi, Uray Tivadar, Mezey Mária, Apáthy Imre, Hlatky László, a Földényi-kórus, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara. Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendező: Szécsi Ferenc.

Kemény Egon - Gál György Sándor - Erdődy János: Komáromi farsang  (1957. március 9., Kossuth Rádió, 20.00 – 22.00) -  Lehel György – Házy Erzsébet, Lehoczky Éva, Ilosfalvy Róbert, Bilicsi Tivadar, Göndöcs József, Hlatky László, Kibédy Ervin, Szabó Ernő, Fekete Pál, Kishegyi Árpád, Gózon Gyula, a Földényi-kórus, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara.  Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendező: László Endre.

Farkas Ferenc – Dékány András: Csínom Palkó (Új felvétel: 1963. május 1., Kossuth Rádió, 20.10 – 22.00) – Lehel György –Házy Erzsébet, Gyurkovics Mária, Andor Éva, Komlóssy Erzsébet, Neményi LiliSimándy József, Palócz László, Melis György, Radnay György, Szabó Ernő, Domahidy László, az MRT Énekkara és Szimfonikus zenekara. Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendező: Mikó András.

Johann Strauss – Fischer Sándor: A denevér (1963. december 25., Kossuth Rádió 19.05 –22.00) – Lehel György – Házy Erzsébet, László Margit, Szőnyi Ferenc, Ilosfalvy Róbert, Kozma Lajos, Melis György, Radnay György, Palcsó Sándor…, az MRT Énekkara és Szimfonikus zenekara. Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendező: Mikó András.


4913 Búbánat 2020-09-02 14:57:50 [Válasz erre: 4912 Búbánat 2020-09-02 14:57:16]


4912 Búbánat 2020-09-02 14:57:16


4911 Búbánat 2020-08-31 19:47:27

Házy Erzsébet és Kulka János karmester közös operettfelvételei a Magyar Rádió Dalszínháza produkcióiban

Lehár Ferenc – Harsányi Zsolt: A mosoly országa (részlet, Qualiton, 1956;  LP 6501; rádiófelvétel, 1954) - Kulka János – Házy Erzsébet, Kishegyi Árpád, a Magyar Rádió szimfonikus zenekara

Farkas Ferenc – Dékány András: Csínom Palkó (részletek, 1955. május 31., Kossuth Rádió) – Kulka János – Házy Erzsébet, Reményi Sándor, Bódy József, a Magyar Állami Hangversenyzenekar

 


4910 Búbánat 2020-08-31 19:26:37

Házy Erzsébet és Kerekes János karmester közös operettfelvételei a Magyar Rádió Dalszínháza produkcióiban

Lehár Ferenc – Mérey Adolf: A víg özvegy (részletek, Qualiton, 1960 HLP OK 6516) – Kerekes János – Házy Erzsébet, Koltay Valéria, Udvardy Tibor, Kövecses Béla, Kishegyi Árpád, Kenéz Ernő, Rajna András, Maleczky Oszkár, Palócz László, Göndöcs József, Kerekes Gábor, a Magyar Állami Operaház énekkara és zenekara.

Polgár Tibor – Kristóf Károly: A lepecsételt asszony (1962. január 6., Kossuth Rádió, 20.45 – 22.55) – Kerekes János – Házy Erzsébet, Zentay Anna, Sárdy János, Rátonyi Róbert, Palócz László, Radnay György, Reményi Sándor, Molnár Miklós…, a  Földényi-kórus, az MRT szimfonikus zenekara. Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendező: Molnár Mihály.


4909 Búbánat 2020-08-29 09:51:24 [Válasz erre: 4908 Búbánat 2020-08-28 22:52:30]

A  Dankó Rádióban tegnap sugárzott Csárdáskirálynő-részletek 1968-as rádiófelvételéről adalékok:

Kálmán Imre (1882-1953): A csárdáskirálynő 
/Die Csárdásfürstin - 1915. november 17., Bécs, Johann Strauss Theater/

Librettó: Leo Stein - Jenbach Béla

Operett három felvonásban

Magyarországi bemutató: Budapest, Király Színház, 1916. november 3.

Az operett eredeti címe: Éljen a szerelem!

A Rádió Dalszínházának teljes felvétele (operett két részben, magyar nyelven)

A dalszövegeket fordította: Gábor Andor

A prózai részeket átdolgozta: Békeffi István és Kellér Dezső

A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1968. június 1., Kossuth Rádió 19.20 – 22.00

Rádióra alkalmazta: Romhányi József

Vezényel: Bródy Tamás

Km.: az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara (Karigazgató: Sapszon Ferenc), valamint a Körmendi együttes

Zenei rendező: Balassa Sándor

Rendezte: Cserés Miklós dr.
Szerkesztő: Bitó Pál

A Csárdáskirálynő stúdiófelvétele a rádió 6-os stúdiójában készült 1968 januárjában; a Rádió és Televízió Újság 1968. január 27-én (4.szám) fényképet közöl a műhelymunkáról: a fotón Házy Erzsébet, Korondy György és Feleki Kamill látható, amint egymáshoz közel hajolva, állva, énekelnek a mikrofon előtt - kezükben a kottával…

Szereposztás:

Vereczky Szilvia, a Csárdáskirálynő – Házy Erzsébet
Edvin herceg – Korondy György
Cecília – Honthy Hanna
Bóni gróf – Rátonyi Róbert
Stázi bárónő – Zentay Anna
Miska főpincér – Feleki Kamill
Leopold Mária főherceg – Csákányi László
Kerekes Ferkó – Palócz László
Ferdinánd főherceg – Ferencz László

Házy Erzsébet a rádiófelvételen a következő számokban énekel:

- Szilvia belépője „Hogyha szívem kéred tőlem (Haj, hó! Haj, hó!...)” - (Házy, énekkar)
- Edvin és Szilvia duettje „Egy a szívem, egy a párom (A szerelem furcsa jószág...)” – (Korondy, Házy)
- Szilvia, Edvin és Bóni jelenete „Nincs szebb, mint a szerelem / Az asszony összetör (Mért kergeted a messze boldogságot...)” – (Házy, Korondy, Rátonyi)
- Az I. felvonás fináléja: „Gyere csak, Bónikám... Én, Edvin Roland…Nászinduló…. Elnézést, ha zavarok…. Melodráma” (Palócz, Házy, Rátonyi, Feleki…, énekkar)
- Szilvia és Edvin duettje a II. felvonásból „Emlékszel még? (Pohár csengett, zene zengett...)” – (Házy, Korondy)
- Edvin, Bóni, Stázi és Szilvia kvartettje „Hurrá, hurrá! (Jöjjön, ne várjunk...)” – (Korondy, Rátonyi, Zentay, Házy)
- Edvin és Szilvia duettje „Álom, álom édes álom (Táncolnék a boldogságtól...)” – (Korondy, Házy)
- Tercett a III. felvonásból: „Sose búsulj, kis angyalom – Húzza csak…” – (Zentay, Rátonyi, Házy)
- A III. felvonás fináléja: „Ha válni kell, hát váljunk minden búcsú nélkül…. Bocsáss meg, Apám! Bocsáss meg, Stázikám...Határidőm most jár le éppen” - Záródal: „Százezernyi angyal” - (összes közreműködő, énekkar)

Házy Erzsébet címszereplésével elkészült  Csárdáskirálynő új rádiófelvétele később LP-n is kijött; CD-n pedig az operettfelvétel keresztmetszete. 

Tudni érdemes azt is, hogy Házy Erzsébet a Csárdáskirálynő néhány részletét már jóval korábban felénekelte a rádióstúdióban hangszalagra:

Kálmán  Imre – Gábor Andor: Csárdáskirálynő (részletek, 1954. február 28., Kossuth Rádió 13.00- ) – Vezényel: Török Emil – Házy Erzsébet, Lorenz Kornélia, Kövecses Béla, Szabó Miklós, km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara.

Zenei rendező: Bitó Pál.

Rendező: Rácz György


4908 Búbánat 2020-08-28 22:52:30

A Dankó Rádió mai operettműsorában ("Az a szép")  Házy Erzsébet énekhangján a Csárdáskirálynő három részlete is felcsendült:

Kálmán Imre – Leo Stein, Jenbach Béla – Gábor Andor – Romhányi József: A csárdáskirálynő

Km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás – a Rádió Dalszínházának bemutatója: 1968. június 1. Kossuth Rádió 19.20 – 22.00

- Szilvia belépője, I. felv.: ”Haj, hó!, haj, hó! Messze délen, zordon hegyek ölén…ott születtem, onnan jövök én…./Hogyha szívem kéred tőlem, jól vigyázz, babám...” (Házy Erzsébet)

- Szilvia és Edvin kettőse, I. felv.: „A szerelem furcsa jószág, a szerelem egyszer sújt… /Egy a szívem, egy a párom, boldogságot tőle várom…”  (Házy Erzsébet és Korondy György)

- Szilvia dala és együttes, I. felv.: „Mért kergeted csupán a messze boldogságot…/Nincs szebb, mint a szerelem, mindigis de szép volt…/Az asszony összetör, megkínoz, meggyötör, az asszony tönkretesz, vigyázz, hogy el ne vessz…” (Házy Erzsébet, Korondy György, Rátonyi Róbert)


4907 Búbánat 2020-08-28 11:34:01

Házy Erzsébet és Gyulai Gaál Ferenc karmester közös operettfelvételei a Magyar Rádió Dalszínháza produkcióiban

Fényes Szabolcs - Békeffy István – Kellér Dezső: Szombat délután (részletek, 1954. június 12., Kossuth Rádió, 16.20 – 16.40) – Gyulai Gaál Ferenc - Házy Erzsébet, Petress Zsuzsa, Maleczky Oszkár, Palócz László és Rátonyi Róbert, a Földényi-kórus, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara

Gyöngy Pál – Bródy Tamás – Kellér Dezső – Szilágyi László: Éva a paradicsomban (részlet, Qualiton, 1967) - Gyulai Gaál Ferenc -  Házy Erzsébet, Korondy György, az MRT szimfonikus zenekara. Zenei rendező: Juhász István

Gyöngy Pál – Kristóf Károly: Minden jegy elkelt (részlet, Qualiton,1967) – Gyulai Gaál Ferenc – Házy Erzsébet, Bende Zsolt, az MRT szimfonikus zenekara. Zenei rendező: Juhász István

Leonard Bernstein - Arthur Laurents, Stephen Sondheim  – Reményi Gyenes István: West Side-i történet (musicalrészletek - Qualiton LP-1966; Kossuth Rádió, 1969. június 22.,19.10 -19.44) – Gyulai Gaál Ferenc – Házy Erzsébet, Szirmay Márta, Ádám Anna, Korondy György,  a Harmónia Vokál és a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara. Narrátor: Gábor Miklós.  Zenei rendező: Juhász István

Fényes Szabolcs – Harmath Imre – Romhányi József: Maya (1971. április 12. Kossuth Rádió, 19.57 – 22.00) - Gyulai Gaál Ferenc – Házy Erzsébet, Galambos Erzsébet, Németh Marika, Korda György, Palcsó Sándor, Bende Zsolt, Palócz László, Radnay György, Rátonyi Róbert, Bilicsi Tivadar, az MRT énekkara és szimfonikus zenekara. Zenei rendező: Fejes Ceclia, Rendező: Cserés Miklós dr.


4906 Búbánat 2020-08-28 11:19:43

Házy Erzsébet és Fischer Sándor karmester közös operettfelvételei a Magyar Rádió Dalszínháza produkcióiban

Jacques Offenbach – Innocent Vincze Ernő: Fortunió dala (1958. június 22, Kossuth Rádió 20.20 – 21.25) – Fischer Sándor – Házy Erzsébet, Palánkay Klára, Ilosfalvy Róbert, Maleczky Oszkár, Kishegyi Árpád, Bende Zsolt, Kövecses Béla, Külkey László, Réti József,  a Magyar Állami Hangversenyzenekar. Zenei rendező: Fejes Cecília. Rendező: Szécsi Ferenc

Franz Schubert – Berté Henrik – Harsányi Zsolt- Innocent-Vincze Ernő: Három a kislány (részletek, 1959. március 30., Kossuth Rádió 15.15 – 15.45.) – Fischer Sándor - Házy Erzsébet, László Margit, Koltay Valéria, Pavlánszky Edina, Ilosfalvy Róbert, Melis György, Réti József, Pálffy Endre, Rissay Pál, valamint a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara.


4905 Búbánat 2020-08-26 11:52:52

Házy Erzsébet és Ferencsik János karmester közös operettfelvételei a Magyar Rádió Dalszínháza produkcióiban

  • Johann Strauss – Fischer Sándor: A cigánybáró (1961. április 2., Kossuth Rádió, 18.50 – 21.30) – Házy Erzsébet, Ágai Karola, Komlóssy Erzsébet, Garancsy Márta, Ilosfalvy Róbert, Bartha Alfonz, Melis György, Bende Zsolt, Lendvay Andor, az MRT énekkara és szimfonikus zenekara. Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendező: Solymosi Ottó.

4904 Búbánat 2020-08-26 11:52:14

Házy Erzsébet és Erdélyi Miklós karmester közös operettfelvételei a Magyar Rádió Dalszínháza produkcióiban

Robert Planquette: A corneville-i harangok (keresztmetszet, 1960. január 13., Petőfi Rádió, 20:30 – 21.45 – Erdélyi Miklós-  Házy Erzsébet, Zentay Anna, Bartha Alfonz, Radnay György, Maleczky Oszkár, Rátonyi Róbert az MRT énekkara és szimfonikus Zenekara. Zenei rendező: Fejes Cecília. Rendező: Solymosi Ottó. Albert István összekötő szövegét Temessy Hédi és Kálmán György mondja el.


4903 Búbánat 2020-08-24 21:23:50

A Dankó Rádió "Az a szép" c. mai operettműsora végén elhangzott két kettősben Házy Erzsébet énekpartnerei Bende Zsolt és Fülöp Attila voltak - utóbbi duett élő, koncertfelvételről:

  • Fényes Szabolcs – Ambrózy Ágoston - Innocent Vincze Ernő: Fekete csillagok

Péter és Ilonka kettőse: „- Este ha gyúlnak a lámpák, eljövök érted, elkísérlek én. Páros csillag fényes az égen: két szép szemed úgy ragyog felém. Fekete csillag a két szemed …./- Elmúlnak lassan az évek, lehull a csillag, bánat és az éj. De két szemednek fénye, mint régen, majd akkor is úgy ragyog felém. Fekete csillag a két szemed… / Fekete csillag a két szemed, csillagok fényében élnék veled. Olyan szép lenne véled az életem, csillagom fénye te légy nekem. Kettőnknek nyílnak az orgonák, kettőnkért szebb lesz a szép világ! Gyere, induljunk szépen kettesben kéz-kézben egy boldog élten át!” (Házy Erzsébet és Bende ZsoltkmMagyar Állami Hangversenyzenekar)  -  a karmesterről nincs információm!  (Ugyanez a kettős Házy Erzsébet és Melis György énekével is meghallgatható,  hanglemezen is kijött, a Rádiózenekart Polgár Tibor vezényli, 1957)

  • Franz von Suppé: Boccaccio – Fiametta és Boccaccio „olasz”- kettőse  - itt magyar nyelven énekelve  (Házy Erzsébet és Fülöp Attila, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás)  -  „Komolyan – Könnyedén” – Operettől  zenés játékig - a Magyar Rádió nyilvános hangversenyének közvetítése a 6-os stúdióból (1977. június 26., Kossuth Rádió, 19.30 – 21.20)

4902 Búbánat 2020-08-24 11:37:22

Házy Erzsébet és Bródy Tamás karmester közös operettfelvételei a Magyar Rádió Dalszínháza produkcióiban

  • Jurij Miljutyin – Vajda István – Romhányi József: Nyugtalan boldogság (1959. január 1., Kossuth Rádió, 19.10 -22.00 ) – Bródy Tamás – Házy Erzsébet, Zentay Anna, Kiss Manyi, Melis György, Külkey László, Fekete Pál, Gózon Gyula, Bilicsi Tivadar, az MRT énekkara és a Magyar Állami Operaház zenekara. Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendező: Cserés Miklós dr.
  • Ábrahám Pál – Harmath Imre: Bál a Savoyban (részletek, 1963. március 2., Kossuth Rádió) – Bródy Tamás –Házy Erzsébet, Petress Zsuzsa, Zentay Anna, Baksay Árpád, Melis György, Rátonyi Róbert, az MRT énekkara és szimfonikus zenekara.
  • Lehár Ferenc – Harsányi Zsolt: A mosoly országa (részletek, Qualiton, 1963. LPX 6541) – Bródy Tamás – Orosz Júlia, Házy Erzsébet, Udvardy Tibor, Bende Zsolt,  a Fővárosi Operettszínház énekkara és zenekara
  • Lehár Ferenc – Gábor Andor: Éva (keresztmetszet, 1964. június 15., Kossuth Rádió) – Bródy Tamás – Házy Erzsébet, Zentay Anna, Udvardy Tibor, Kishegyi Árpád, a Magyar Rádió énekkara és szimfonikus Zenekara.
  • Carl Zeller – Márkus József: A bányamester (részletek, 1964. szeptember 6., Kossuth Rádió 14.55 – 15.20) – Bródy Tamás – Házy Erzsébet, Kelen Tibor, az MRT énekkara és szimfonikus zenekara.
  • Ábrahám Pál operettjeiből (részletek, Qualiton, 1965) – Bródy Tamás - Házy Erzsébet,, Németh Marika, Zentay Anna, Melis György, Rátonyi Róbert, a Harmónia vokál, az MRT szimfonikus zenekara, a Magyar Rádió Esztrádzenekara, a Magyar Rádió Tánczenekara. (Bál a Savoyban, Hawaii rózsája, Viktória, 3:1 a szerelem javára, Zenebona, Az utolsó Verebély lány)
  • Kálmán Imre – Kulinyi Ernő: A cirkuszhercegnő (keresztmetszet, Qualiton, 1965) – Bródy Tamás – Házy Erzsébet, Koltay Valéria, Udvardy Tibor, Kishegyi Árpád, Rátonyi Róbert, a Fővárosi Operettszínház Énekkara, az MRT szimfonikus zenekara.
  • Jacques Offenbach – Fischer Sándor: A szép Heléna (1965. november 20. Kossuth Rádió 19.58 – 21.52) – Bródy Tamás – Házy Erzsébet, Koltay Valéria, Gombos Éva, Erdész Zsuzsa, Réti József, Maleczky Oszkár, Melis György, Bende Zsolt, Palcsó Sándor, Palócz László, Kishegyi Árpád, Külkey László, az MRT énekkara és szimfonikus zenekara. Zenei rendező: Járfás Tamás. Rendező: Horváth Ádám.
  • Johann Strauss - Gáspár Margit és Kristóf Károly: Egy éj Velencében (1966. július 16., Kossuth rádió 20.28 – 22.00) – Bródy Tamás – Házy Erzsébet, Zentay Anna, Sándor Judit, Ilosfalvy Róbert, Udvardy Tibor, Kishegyi Árpád, Maleczky Oszkár, az MRT énekkara és szimfonikus zenekara. Zenei rendező: Járfás Tamás. Rendező: Horváth Ádám
  • „Új operett felvételeinkből" – Házy Erzsébet és Melis György énekel részleteket (1967. március 26., Petőfi Rádió, 13.20 – 13. 47) - Bródy Tamás -  a Magyar Rádió énekkara és szimfonikus zenekara

            - Karl Zeller: A madarász – Rajna keringő (Házy, km. Énekkar)
            - Lehár Ferenc: A cárevics – Sonja dala (Házy )
            - Lehár Ferenc: Giuditta – Giuditta dala (Házy, km.  Énekkar) -

              "Oly forró az ajkamról a csók"

  • Leo Fall – Harsányi Zsolt – Innocent Vince Ernő: Pompadour (1967. szeptember 9., Kossuth Rádió, 20.31-22.00) – Bródy Tamás – Házy Erzsébet, Koltay Valéria, Szirmay Márta, Korondy György, Palcsó Sándor, Kishegyi Árpád, Külkey László, Nádas Tibor, Katona Lajos, az MRT énekkara és szimfonikus zenekara. Zenei rendező: Balassa Sándor. Rendező: László Endre.
  • Kálmán Imre – Gábor Andor – Romhányi József: Csárdáskirálynő (1968. június 1. Kossuth Rádió 19.20 – 22.00) – Bródy Tamás – Házy Erzsébet, Zentay Anna, Honthy Hanna, Korondy György, Rátonyi Róbert, Palócz László, Feleki Kamill, Csákányi László, az MRT énekkara és szimfonikus zenekara. Zenei rendező: Balassa Sándor. Rendező: Cserés Miklós dr.
  • Lehár Ferenc – Harsányi Zsolt – Erdődy János: Giuditta (részletek, 1968. Kossuth Rádió) – Bródy Tamás - Házy Erzsébet, Koltay Valéria, Korondy György, Palcsó Sándor, Földényi-kórus, az MRT szimfonikus zenekara.
  • Jacques Offenbach – Romhányi József: A gerolsteini nagyhercegnő (keresztmetszet, 1968. november 20., Petőfi Rádió, 10.00 - 11.17 óra) – Bródy Tamás - Házy Erzsébet, Németh Marika, Erdész Zsuzsa, Koltay Valéria, Svéd Nóra, Divéky Zsuzsa, Réti József, Melis György, Bartha Alfonz, Kishegyi Árpád, Michels János és Pere János, az MRTzimfonikus Zenekara és Énekkara. A Zenei rendező: Balassa Sándor. Rendező: Cserés Miklós dr. Szerkesztő: Bitó Pál- (A magyar nyelvű teljes stúdiófelvétel prózai dialógusokkal együtt -,  először 1970. augusztus 19-én,  a Kossuth Rádióban (20.07 – 23.04 óra hangzott el a Rádió Dalszínházának bemutatójaként. 
  • Offenbach-est a Rádió 6-os stúdiójában (1969. június 23., Kossuth Rádió, 19.30 – 21.00) – Bródy Tamás – Ágai Karola, Házy Erzsébet, László Margit, Szőnyi Olga, Korondy György, Palcsó Sándor, Radnay György, az MRT énekkara és szimfonikus zenekara.

        - A szép Heléna –Heléna románca – Házy; Álom-kettős – Házy, Palcsó;

  • Lehár Ferenc – Kulinyi Ernő: A cárevics (részletek, 1969, július 2., Kossuth Rádió, 22.20 –22.45) - Bródy Tamás – Házy Erzsébet, Zentay Anna, Udvardy Tibor, Kishegyi Árpád, az MRT szimfonikus zenekara.
  • Offenbachtól Bernsteinig…”Nyáresti szórakozás”-  Operett-est közvetítése a Zeneakadémiáról (1971. augusztus 21, Kossuth Rádió 19.35 - ) – Bródy Tamás – Házy Erzsébet, Kalmár Magda, László Margit,  Németh Marika, Szirmay Márta, Zentay Anna, Karizs Béla, Sólyom-Nagy Sándor, Melis György, Palócz László, Simándy József, az MRT énekkara, szimfonikus zenekara, a Harmónia énekegyüttes. Zenei rendező: Balassa Sándor. Szerkesztő: Benczés Magda és Bitó Pál.  Műsorvezető: Bárdy György (Offenbach: Orfeusz az alvilágban, A gerolsteini nagyhercegnő;  Johann Strauss: A cigánybáró, A denevér; Suppé: Boccaccio, Könnyű lovasság;  Zeller: A madarász; Lehár Ferenc: A mosoly országa; Planquette: A corneville-i harangok; Fall: Elvált asszony; Ábrahám Pál: Viktória; Fényes Szabolcs: Maya; Dunajevszkij: Szabad szél; Herman: Hello, Dolly; Gyulai Gaál János: Hét pofon; Loewe: My Fair Lady; Bernstein: West Side-i történet.)
  • Lehár Ferenc – Harsányi Zsolt: A mosoly országa (1971. november 11., Kossuth Rádió 19.35 – 21.29) – Bródy Tamás – Házy Erzsébet, Kalmár Magda, Simándy József, Bende Zsolt, Radnay György, az MRT énekkara és szimfonikus zenekara. Zenei rendező: Balassa Sándor. Rendező: Rácz György
  • Carl Millöcker – Theo Mackeben – Szenes Andor: Dubarry (részletek, 1973. január 30., Kossuth Rádió 19.25 - 20.23: „Operettest” – Bródy Tamás – Házy Erzsébet, Petress Zsuzsa, Kónya Sándor, Palcsó Sándor, az MRT énekkara és szimfonikus zenekara.
  • Carl Zeller - Fischer Sándor - Erdődy János: A madarász (1973. január 30., Kossuth Rádió 19.25 - 20.23) – Bródy Tamás – Házy Erzsébet, Kalmár Magda, Kónya Sándor, Réti József, Kishegyi Árpád, Várhelyi Endre, az MRT énekkara és szimfonikus zenekara
  • Lehár-emlékest a szerző halálának 25. évfordulója alkalmából. Magyar Rádió 6-os stúdiója (1973. október 29., Petőfi Rádió)- Bródy Tamás – Házy Erzsébet, Horváth Eszter, Németh Marika, Petress Zsuzsa, Melis György, Palcsó Sándor, Simándy József,  az MRT énekkara, a Magyar Állami Operaház zenekara. Zenei rendező: Fejes Cecília. Szerkesztő: Bitó Pál 

         - A cárevics – Sonja dala (Házy)

         - A mosoly országa –  szerelmi kettőse (Házy, Simándy)

         - Giuditta – Giuditta dala: „Oly forró ajkamról a csók” (Házy, énekkar)

  • „Új operett felvételeinkből" – Házy Erzsébet énekel részleteket (1976. december 26., Petőfi Rádió, 15.44 -16.06) - Bródy Tamás -  a Magyar Állami Operaház zenekara
  1. Robert Planquette: Rip van Winkle – Alice levéláriája
  2. Pjotr Csajkovszkij - Klein: A diadalmas asszony – Mártha románca
  3.  Lehár Ferenc: Hercegkisasszony – Mary-Ann dala + Közzene/Intermezzo/
  4. Oscar Straus: Búcsúkeringő – Vera Lisaweta Opalinski grófnő dala „Rózsadal”
  5. Lehár Ferenc: Luxemburg grófja – Angéla belépője „Boldogság, ki tudja, mi a boldogság, aki nem volt szerelmes még…”
  6. Lehár Ferenc: Paganini – Liza belépője „Szép álom, szállj a szívemre”
  • „Komolyan – Könnyedén” – Operettől  zenés játékig - a Magyar Rádió nyilvános hangversenyének közvetítése a 6-os stúdióból (1977. június 26., Kossuth Rádió, 19.30 – 21.20) – Bródy Tamás – Galambos Erzsi, Házy Erzsébet, Kalmár Magda, Kincses Veronika, Lehoczky Éva, Bessenyei Ferenc, Fülöp Attila, Gáti István, Rozsos István, Sólyom-Nagy Sándor, az MRT énekkara és szimfonikus zenekara, a Stúdió 11 és a Harmónia énekegyüttes. Szerkesztő: Bitó Pál. Műsorvezető: Rapcsányi László.

 (A koncert hangfelvételét 1977. augusztus 18-án, a Petőfi Rádió sugározta: 20.33 – 22.17) 

Az elhangzott műsorban többek között szerepelt ez is:

- Kálmán Imre: Csárdáskirálynő – „Nincs szebb, mint a szerelem…/Az asszony összetör, megkínoz, meggyötör…” (Házy, km. Fülöp, Rozsos, Sólyom-Nagy)

- Franz von Suppé: Boccaccio – Fiametta és Boccaccio „olasz”-kettőse, de magyar nyelven (Házy, Fülöp)

  • Jacques  Offenbach – Fodor Ákos: Kékszakáll (1978. december 26., Kossuth Rádió, 19.53 – 22.00 ) -  Bródy Tamás – Házy Erzsébet, Kalmár Magda, Lehoczky Éva, Horváth Eszter, Forgács Júlia, Tordai Éva, Szabó Anita, Domonkos Zsuzsa, Róka István, Palcsó Sándor, Fülöp Attila, Bende Zsolt, Melis György, Szénássy Ernő, az MRT énekkara és szimfonikus zenekara. Zenei rendező:Fejes Cecília. Rendező: Cserés Miklós dr.

4901 Búbánat 2020-08-22 21:54:34

Házy Erzsébet és Breitner Tamás karmester közös operettfelvételei a Magyar Rádió Dalszínháza produkcióiban

Szirmai Albert – Gábor Andor: Rinaldó (részletek, 1965. április 16., Kossuth Rádió, 20.30 - ) – Breitner Tamás – Házy Erzsébet, Zentay Anna, Bende Zsolt, Rátonyi Róbert, a Magyar Állami Hangversenyzenekar. Zenei rendező-szerkesztő: Bitó Pál

Szirmai Albert – Mérey Adolf: Mexikói lány (részletek, 1965. április 16., Kossuth Rádió, 20.30 - ) – Breitner Tamás – Házy Erzsébet, Kelen Tibor, a Magyar Állami Hangversenyzenekar. Zenei rendező-szerkesztő: Bitó Pál

Lehár Ferenc – Gábor Andor: Cigányszerelem (részletek, Qualiton,1965) – Breitner Tamás – Házy Erzsébet, Ilosfalvy Róbert, Radnay György, a Magyar Állami Operaház zenekara. Zenei rendező: Antal Dóra

Johann StraussFischer Sándor – Szinetár György: A cigánybáró (keresztmetszet, Qualiton, 1967) – Breitner Tamás – Házy Erzsébet, Barlay Zsuzsa, Ágai Karola, Szabó Anita, Udvardy Tibor, Radnay György, Bende Zsolt, az MRT énekkara, a Magyar Állami Hangversenyzenekar. Zenei rendező: Antal Dóra

Robert Planquette -  Innocent Vincze Ernő: A corneville-i harangok  (1971. december 20., Kossuth adó 19.51 – 22.00) – Breitner Tamás – Házy Erzsébet, Kalmár Magda, Korondy György, Melis György, Sólyom-Nagy Sándor, Várhelyi Endre, Michels János, az MRT énekkara és szimfonikus zenekara. Zenei rendező: Balassa Sándor. Rendező: Cserés Miklós dr.

Horváth Jenő – Hárs László: Kénytelen mulatság (1973. szeptember 30., Kossuth Rádió, 19.15 – 20.35) – Breitner Tamás – Házy Erzsébet, Zentay Anna, Bessenyei Ferenc, Feleki Kamill, Hadics László, Csajányi György, az MRT énekkara és szimfonikus zenekara. Zenei rendező: Balassa Sándor. Rendező: Cserés Miklós dr.

Offenbach-est közvetítése a Csepeli Munkásotthonból (1977. január 31., Petőfi Rádió, 19.40 - 21.40) – Breitner Tamás - Barlay Zsuzsa, Házy Erzsébet, Kincses Veronika, Lehoczky Éva, Gregor József, B. Nagy János, Palcsó Sándor, Sólyom-Nagy Sándor, a Magyar Állami Operaház Énekkara, az MRT szimfonikus zenekara, a Magyar Állami Operaház Énekkara (A 66-os szám, Eljegyzés lámpafénynél, A férj kopogtat, A gerolsteini nagyhercegnő, A sóhajok hídja, A szép Heléna, Hoffmann meséi)

6.) A szép Heléna
b) Heléna románca (Házy)
c) Álom-kettős (Házy, B. Nagy)

7.) Hoffmann meséi
d) Barcarola (Barlay, Házy)


4900 Búbánat 2020-08-21 16:50:37
  •  Igaz Szó, 1980. február 1. 

Beszélgetés Telessy Györgyi színművésznővel

Telessy Györgyi pályafutása során nemcsak vonzó nőket, hanem kisfiúkat is játszott.

— Sok ilyen szerepet kaptam. Voltam Nemecsek, Muzsikus Péter, Cherubin a Figaró házasságában, Jófiú a Hangvilla című tv-sorozatban.

A Telessy név az édesanyjáé, ő is Házy-lány, de ezt a nevet már hamarabb „lefoglalta” Házy Erzsébet, Operaházunk Kossuth-díjas magánénekesnője, Györgyi nővére.

— A színház szeretetét neki köszönhetem, tőle „örököltem” — meséli a Népstadion úti MN Művelődési Ház egyik csendes sarkában. — Böbe miatt gyerekkoromban minden estémet az Operaházban töltöttem. Volt egy háromforintos bérletem. A negyedik emelet leghátsó sorába szólt, ezzel a bélyegzéssel: innen a színpad nem látható. A zsinórpadlással volt egy magasságban az utolsó sor. A nővéremre való tekintettel azonban a jószívű jegyszedő nénik megengedték, hogy a negyedik emelet első sora mellé, a lépcsőre ülhessek. Onnan már láthattam a színpadot is.

[...] 

Szentendrén...
Autó dudál a Művelődési Ház előtt. Megérkezett a családja. (Férje tűzoltótiszt, kislánya általános iskolába jár, 13 éves.) Szombat van, indulni akarnak Szentendrére. Kis házuk van ott a hegytetőn.
— Imádom a Duna-kanyart, valósággal újjászületek Szentendrén. És imádom az állatokat. Van odakint három kacsám, tizenkét tyúkom, kilenc nyulam, egy bárányom, két komondor kutyám és egy sziámi macskám. Télen befogjuk a szán elé a két komondort, aztán indulhat a „magyar trojka”...

/K.Gy./


4899 Búbánat 2020-08-21 16:33:51 [Válasz erre: 4896 Búbánat 2020-08-19 11:19:34]

Kapcs.3703., 3605. sorszámok:  Házy Erzsébet Moszkvában -  Tatjana voltam  - interjú, Ország-Világ, 1959. május 27. szám + címlapfotó


4898 Búbánat 2020-08-20 19:30:44 [Válasz erre: 4897 Búbánat 2020-08-20 17:03:43]

50 éve az Operaháznál – Medveczky Ádámot köszöntötték

Papageno, 2019. szeptember 26.

„A nagy beugrást Házy Erzsébet betanítása jelentette számára, aki félóra múlva már azt követelte a művészeti igazgatóságtól, hogy mindig  ’ez a Medve-gyerek’ korrepetálja.”


4897 Búbánat 2020-08-20 17:03:43 [Válasz erre: 4894 Búbánat 2020-08-16 15:25:53]

Medveczky Ádám karmester visszaemlékezése Házy Erzsébetre

Részlet Klemen Terézia Az évszázad Manonja – Házy Erzsébet című képes könyvkiadványból (2018)

KT: 2017. október hatodikára beszéltünk meg találkozót Medveczky Ádámmal Budapesten. Stílusosan az Operaház egyik próbatermében ültünk le beszélgetni, hogy a kortárs személyével láttathassam Házy Erzsébet művészetét. A beszélgetést monologikusan vetettem papírra, egyes szám első személyben mesél a karmester, csak itt-ott vetek közbe kérdést:

MÁ:  Első találkozásom a művésznővel édesanyám Érsek Mária révén történt, aki az Operaház aranykorának egyik legjobb korrepetitora volt. Ez a társaság nagyon összetartó és összeszokott volt, nagy emberi kötődésekkel. Így történt, hogy szilveszterkor Franz Schubert – Berté Henrik Három a kislány című darabja után az egész társaság hozzánk, a Damjanich utcai lakásunkba jött ünnepelni, szórakozni. Házy Erzsi át sem öltözött, Médi szerepruhájában maradt az előadás után is, így jött el, így vigadtunk. Ez 1957-ben történt, én 16 éves voltam ekkor. Csak néztem és csodálkoztam, hogy ez a szép, gyönyörű hangú énekesnő nálunk, a mi előszobánkban van. Nagyon kedves és közvetlen volt mindenkihez, amolyan társaság középpontja, s a gyerekeket különösen szerette, velük még inkább kedves tudott lenni. Nekem egész életemben csak jó tapasztalataim voltak vele, minden találkozás kellemes volt, nem igazak azok a híresztelések, hogy olyan, ilyen, meg amolyan volt. Ha megmondott valamit, azt nem véletlenül tette, mindig igaza volt, s ugye az emberek nem nagyon szeretik hallani az igazságot. Azóta pályám során, találkoztam nehéz emberekkel, ő nem volt az. Sajátos volt a szövegmondása, éneklése, nagyon különleges, szinte erotikus hangszíne volt, máséval össze nem téveszthető, azonnal felismerhető. Olyan énekesnő volt, aki a hangjával játszott, mozgásával énekelt. Édesanyám révén nagyon sokszor találkoztam vele, mert anyámhoz, s a próbákra is sokszor bejártam, ismertem a művészeket.

Azt tudni kell, hogy ha valaki bekerül az Operába, nem lesz belőle azonnal karmester, végig kell járni a lépcsőfokokat, az úgynevezett szamárlétrát. Először csak inas, majd így tovább, mint régen a céhekben. Amikor valaki új munkahelyre megy, illik bemutatkozni. 1969-ben, amikor az Operába kerültem, odamentem Erzsihez is és nagyon illendően bemutatkoztam. – De hisz mi már ismerjük egymást, sőt tegeződtünk is… most akkor miért magázol? – kérdezte. Nagyon kedves, barátságos volt, hogy félni kellett volna tőle, ezt csak a rosszakarói, irigyei találták ki, mert azok a szépsége és a tehetsége miatt voltak bőven. Első közös munkánk 1970-ben volt. Strauss Rózsalovagja próbái mentek, Erzsi Octavian szerepét kapta meg, a próbára én voltam kiírva, mint korrepetitor. Mikor bejött a próbára, nem figyelte, hogy ki a korrepetitor, megkérdezte: Megtanulta, ismeri egyáltalán a darabot, biztosan tudni fogja játszani? Vele szemben nem lehetett ugrani, csak szelíden lehetett vele beszélni, mondtam, hogy igen, természetesen. Minden rendben ment a próbán, maximálisan elégedett volt, megkérdezte, hogy tanultad meg ennyire a darabot? Közben már felismert, annyira elégedett volt, hogy lement a titkárságra és azt mondta, hogy: „ezentúl ehhez a Medve gyerekhez osszatok be mindenre.”

KT: Beírhatom, hogy Medve gyerek?

MÁ: „Igen, nyugodtan le lehet írni, én voltam azon túl a Medve gyerek, aztán mindenkinek csak Medve maradtam, olyannyira, hogy egy alkalommal a titkárságon úgy írták ki a próbarendet, hogy Sas (Sass Sylvia) és Róka (Róka István) próbára megy a Medvéhez.”

KT: Ezen igazán jót derültünk, szinte visszhangzott a hangszigetelt próbaterem.

MÁ: „Erzsit én mindig pozitív oldaláról láttam és ítéltem meg, semmiféle súrlódás nem volt köztünk. Magánemberként, kollégaként is gyakran találkoztunk, egy irányban laktunk, s ha kellett, még az autóján is gyakran hazafuvarozott.”

KT: Ön szerint melyek voltak az említésre méltó szerepei?

MÁ: „Egy-két nagyon híres alakításáról szeretnék beszélni, például Puccini Bohémélete Oláh Gusztáv híres varázslatos díszletével, ami védett lett, nem merik bántani. Ez a díszlet nyílt színi tapsot kapott. Mivel Erzsi a színpadon a játékban is nagyon tudta használni gyönyörű testét, használta tekintetét, szépségét, ő a mindenkivel kacérkodó Musette szerepére gondolt először, aki minden férfival játszik és sejteti azokat a gyönyörű idomokat, amit a ruhája fodrai rejtenek. De a zseniális Nádasdy Kálmán mondta, hogy nem Böbe, neked nem a Musette való, hanem Mimi. Te a költészet vagy, ahogy a szövegben is éneklik. Igaza volt Nádasdynak, tökéletes Mimi lett Erzsiből, ő azt a nagyon naiv, szűzies kislányt is meg tudta eleveníteni.

Előtte, még a kezdetekkor apródszerepeket énekelt: apród volt a Rigolettóban, majd Verdi Álarcosbáljában már Oscart játszotta. Ez már sokkal jobban állt neki, mint az előző nadrágszerep. Egyébként a nadrágszerepek is mind nagyon jól álltak neki. El tudta hitetni, hogy egy kamaszt játszik. Mindig el tudta hitetni a nézővel, hallgatóval, hogy ő az, amit éppen játszik, hisz átlényegült, átalakult, s ugyanakkor mégis ő volt. Ezt nem lehet elmondani, ezt látni kell.

Leghíresebb, legnagyobb alakítása Manon volt, amit Ilosfalvyval és Melissel játszották. Sűrű volt a levegő, valóban felejthetetlen élmény volt azoknak, akik ezt átélhették.

Mindegyikben kiváló volt, a Nyugat lányában, az új 70-es felújításnál a Pillangókisasszonyban. Szinte mindegyik Puccini szerepben kiváló volt. Nagyon jó lett volna Puccini Köpeny című egyfelvonásos operájában, ez a szerep azért nem jött össze, mert Giorgetta hangja nagyon sötét, drámai, Erzsinek meg olyan dolce színezetű hangja volt. Azt a fajta játékosságot, amit ő tudott a színpadon, nehéz volt megközelíteni. A kortárs operákban tudta még megmutatni tehetségét: Ránki, Petrovics, Mihály András darabjainál. Őrá épített a kortárs opera, a zeneszerzők neki írtak operákat, s ő sikerre vitte azokat.

Nagyon muzikális volt, s mindenre felkészült. Ahogy egy akkordra berobbant, például Minnie, a Nyugat lányában a szép kocsmárosnő, csak őrá lehetett figyelni. Mindig mindent kiszámított, még a lépéseket is, hogy ritmusra lépjen. Zeneileg nagyon képzett volt, hiszen zongoraművész szeretett volna lenni, kottaolvasó ember volt. Ez abban az időben még nem volt megszokott dolog, régebben voltak olyan énekesek, akik nem tudtak kottából énekelni. Persze ez ma már elképzelhetetlen. A korrepetitorok tartottak tőle, mert ha nem úgy játszottak, akkor megmondta nekik. Azonnal észrevette az elütést, hibát. Annyira magabiztos zenei képzettségű volt, hogy egyik alkalommal, mikor gyakoroltunk, s betanulta a Pillangókisasszonyt, rászóltam, hogy nem úgy kell énekelni, mert itt negyed szünet van, ezt nem úgy írta a zeneszerző. Erre ő: ha most itt lenne Puccini, beolvasnék neki, megmondanám, hogy miért nem így írta, mert sokkal jobban hangzana. És bizony abban egy sor változtatásában is igaza volt.

Mindig megmondta a véleményét. Nem bántón, hanem szünetben odahívta az illetőt, s figyelmeztette, hogy mit nem csinált jól. Nem alázott meg soha senkit, Nagyon igényes volt, és ez sokak szemében rossznak számított. Én sosem akadtam fenn semmiféle viselkedésén, ő így volt komplett. Élt, halt a színpadért. Annyira vágyott színpadra, hogy nem bírta elviselni a fellépés előtti órákat, főleg ha premier volt, mert már annyira színpadon akart lenni. Azt kérdezte egyszer tőlem: tudod hol voltam a Manon Lescaut bemutatója előtt? Kiskunfélegyházán megnéztem az óriásbálnát, mert már nem bírtam magammal, hát inkább elautóztam oda.

Ő égett, egy különös lázban égett, s ezt a színpadért, a művészetért tette. Ha nem égette volna el magát, ha jobban ügyel és kíméli magát, főleg a hangját, Európa legnagyobb énekese lehetett volna.

Aki jó volt a szakmájában, azzal szeretett dolgozni, aki viszont fellengzős volt, vagy nem tudott megfelelően viselkedni, ott be is keményített.”

KT: Nagyon jól tudtak együtt dolgozni, talán nem véletlen, hogy a Pikk dáma dirigálására Önt kérte fel.

MÁ: „Csak nagyon kevesen tudták, hogy ez volt a negyedszázados operaházi jubileuma. Mimikával, szemmel is eljátszott mindent. Színésznő is volt. A Poulenc monodráma, Az emberi hang, nagyon szép rendezés volt. Vámos Laci rendezte, ő csak és kimondottan Erzsivel képzelte el ezt a művet, szerinte más alkalmatlan lett volna a szerepre. A mű egy asszony sorsát, vívódását, félelmeit mutatta be, s ez tipikusan Erzsi volt, hisz ő is pontosan ilyen problémákkal küszködött a valóságban. Ez tv felvételre készült. Itt látható, hogy nagyon nagy színésznő. Ahogyan a telefonnal játszik a közeli felvételeken, a szeme rebbenése. Én dirigáltam a művet, s nem adtam neki egy beintést, mert belefeledkeztem a játékba. Kinézett és azt mondta: ’Medve, segíts már!’, akkor kezdtem el dirigálni.

Azt is meg kell említeni, hogy nem szerette a fölösleges dolgokat. Adott a viselkedésre, de a mesterkéltséget,a  pózolást nem szerettem a hamis hízelgést, az álnokságot nem tűrte. Nagyon muzikális volt, és talán senki nem tudta, hogy mennyi rengeteg munka van a mögött, hány éven keresztül dolgozik valaki azért, hogy felmehessen a színpadra, s ott úgy teljesítsen, ahogy a színpadon kell. Erzsi nagyon kidolgozta a karaktereket, alapos volt. Persze erre születni is kell, de ő nagyon meg is dolgozott érte.

Így közel 50 év távlatából e lehet mondani, hogy a magyar operajátszás egyik legnagyobb alakja volt. Egyedi, nagy művész, s ezt mindenkinek tudatosítania kell.”


4896 Búbánat 2020-08-19 11:19:34

„Emlékezés a Bolsojra”

Lányok, asszonyok - 1976. március 1.  (3. szám) – Dalos László

Kétszáz éves a moszkvai Nagyszínház, amelyet joggal neveznek az orosz opera- és balettművészet akadémiájának. A színház egész története elválaszthatatlanul összefonódott az orosz és a szovjet művészet sok kiválóságának életművével. Itt vitték színre az első orosz operákat, Glinka, Csajkovszkij, Dargomizsszkij, Muszorgszkij halhatatlan remekeit. A szovjethatalom évei óta a Nagyszínház történetéhez hozzátartozik az orosz és a nyugat-európai klasszikusok műveinek felújítása éppúgy, mint Prokofjev, Sosztakovics, Aszafjev, Paliasvili és más szovjet zeneszerzők operáinak és baletteinek bemutatása. A Bolsoj krónikájának része a nagyszerű előadóművészek egész sorának színrelépése s a számos nagy sikerű vendégszereplés sok-sok országban

Fotók:

A Magyar Állami Operaház „Manon Lescaut” előadása a Nagyszínház színpadán. Manon Lescaut: Házy Erzsébet

A Nagyszínház „Traviata” előadása. Violetta: Sass Sylvia, Germont: Melis
György

„A hattyúk tava” előadása után. Orosz Adél, Maja Pliszeckaja és Róna Viktor

„Poppea megkoronázása”. Poppea: Sudlik Mária, Nero: Szőnyi Ferenc

Magasztos falak között jár az ember, ha belép a moszkvai Nagyszínházba, a világ egyik leghíresebb operaházába. Egy nagy ország történelmének és kultúrájának kétszáz esztendejét látták és visszhangozzák ezek a falak.
Így érzi ezt mindenki, ha a Bolsojba belép.
Még inkább átérzi ezt az a művész, akinek osztályrészéül jutott, hogy vendégként a Nagyszínház színpadán mutassa meg képességeit a moszkvai közönségnek. így a magyar művészek, operaénekesek, táncosok is, akik hol egyenként, hol partnerrel, hol meg csoportosan, az elmúlt három évtizedben sokszor szerepeltek ott. Sőt, a Magyar Állami Operaház teljes együttese is nemegyszer lépett fel a Bolsoj színpadán.

A Magyar Állami Operaház három művészével, Házy Erzsébet és Ágay Karola operaénekesnőkkel, valamint Fülöp Viktor balettművésszel beszélgetünk emlékeikről.

Házy Erzsébet a Magyar Állami Operaház egyik vezető lírai szoprán énekesnője. Legtöbbször énekelt szerepei közé tartozik az „Anyegin” Tatjánája.

— Váratlanul kerültem a Nagyszínház színpadára. Kujbisevben és Leningrádban énekeltem az „Anyegin” Tatjánáját és a „Bohémélet” Mimijét. Amikor Leningrádból Moszkvába érkeztem, hirtelen közölték velem, hogy a Nagyszínházban is fellépek: Tatjánát kell énekelnem . . . Nagy öröm, nagy izgalom fogott el! Érthető is. Tatjánát énekelni a Nagyszínház színpadán magyar énekesnőnek! Néhány évvel később ismét Tatjánát énekelhettem a Bolsojban egy díszelőadáson. Jurij Mazúrok énekelte Anyegint. Ennek a fellépésemnek kedves epizódja, hogy amikor a moszkvai rádió megemlékezett róla, engem Kossuth-díjasnak nevezett. Pedig akkor még nem is voltam az. De ez az „előlegezés” igen meghatott. Négy éve egész társulatunk fellépett a Nagyszínházban, akkor a „Manon Lescaut” címszerepét és a „Vérnász” című Szokolay Sándor-opera Menyasszonyát énekeltem. Ennek a vendégjátéknak egyetlen szomorúsága volt: a Bolsoj ugyanakkor vendégszerepelt Budapesten, így az ő előadásaikat, akkor, nem láthattam . . .

[...] 


4895 Búbánat 2020-08-17 23:32:35

Erdélyi Claudia, a Dankó Rádió Az a szép című operettműsorának szerkesztő-műsorvezetője a mai adást Házy Erzsébet emlékének szentelte!

„Házy Erzsébetet gyönyörű hangja, attraktív megjelenése, kiváló színészi készsége és muzikalitása a legnagyobb művészek közé emelte...”

Házy Erzsébet operettfelvételei közül a  következő dalokat hallhattuk:

  • Kálmán Imre - Leo Stein, Jenbach Béla - Gábor Andor: A csárdáskirálynő

- Szilvia belépője (Házy Erzsébet, km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekar, vezényel: Bródy Tamás) – Rádió Dalszínházának bemutatója: 1968. június 1. Kossuth Rádió 19.20 – 22.00

  • Franz von Suppé – Friedrich Zell, Richard Genée – Blum Tamás: Boccaccio   Fiametta és Boccaccio „olasz”-kettőse (Házy Erzsébet, Fülöp Attila, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás) - koncertfelvétel: „Komolyan – Könnyedén” – Operettől  zenés játékig - a Magyar Rádió nyilvános hangversenyének közvetítése a 6-os stúdióból (1977. június 26., Kossuth Rádió, 19.30 – 21.20) 
  • Lehár Ferenc - Fritz Löhner-Beda,  Ludwig Herzer - Harsányi Zsolt:  A mosoly országa

- Mi dala, III. felv. (Házy Erzsébet, km. a Fővárosi Operettszínház Zenekara, vezényel Bródy Tamás) - részletek, Qualiton, 1963. LPX 6541

„Engedjék meg hát a nőnek, éljen ember módra végre, legyen okos és kecses teremtés. Ám még az sem megy, hogy tessen… csak csi-csi, csu-csú, hiába minden kérvény, csak csi-csi, csu-csú, bagázsnak nem jut érvény… szívem bánatos, mert a flört tilos, van rá rögtön újraoltás, ezzel szemben nincs megoldás, és még mennyi báj, titkolnunk muszáj. Társadalmi helyzetünkkel még egy csók is de meggyűlhet, ám a nő csak stoppolásra jó.  Persze mindig otthon ülni, évenként egy bébit szülni, tűrhetetlen szituáció!  Szenved sok-sok asszony és leány, el nem csókolt csókkal, jaj, de kár!  Unjuk most már ezt a dolgot, csókot kérünk, csókot, csókot! Ezért sír most asszony-millió…/Semmi mást, csak hagyj magamra, otthon várni férjuramra, ó a férfi undok náció. Hát már semmi sincs a nőnek? Még csak meg se csaljuk őket? Tűrhetetlen szituáció! Szenved így az asszony és leány, el nem csókolt csókkal, jaj, de kár!  Unjuk most már ezt a dolgot, csókot kérünk, csókot, csókot! Ezt kívánja asszony-millió!”

 (Alternatív stúdiófelvétel, ahol Házy Erzsébet ugyancsak Mi szerepét énekli: km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel Rubányi Vilmos - keresztmetszet, 1957. március 14., Kossuth Rádió 19.10 - )

- Liza és Hatfaludy Feri kettőse, I. felv. (Házy Erzsébet, Bende Zsolt, km. az MRT Szimfonikus zenekara, vezényel: Bródy Tamás) - A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1971. november 11., Kossuth adó 19.35 – 21.29

„- Megtörtént már máskor is, még megesik százszor is, hogy egy pár párra nem talál, hiszen  olyan végtelen a világtörténelem, akad példa erre bőven már. Szervusz, jó mulatást! Az egész nem lényeges. Eddig megvoltunk legalább. Ez az ügy kicsikét gyerekes! Szervusz, jó mulatást, az egész nem lényeges /- De ahol nincs, ott ne keress! Jó hát legyen eszem, játsszunk mást! Megtörtént már máskor is, még megesik százszor is, hogy egy tévedés már végzetes! Egyebet, mit mondhatnék, ha én eszedbe jutok még, csakhogy majd akkor már késő lesz! /- Szervusz, jó mulatást! Az egész nem lényeges. Eddig megvoltunk legalább. Ez az ügy kicsikét gyerekes! /- Szervusz, jó mulatást! Az egész nem lényeges! De ahol nincs, ott ne keress! Jó, hát legyen eszem, játsszunk mást! … /- Pajtikám! Ne búsulj! /- Semmi baj.”

  • Johann Strauss: A cigánybáró – Kincskeringő (A Bécsi Filharmonikusokat Nikolaus Harnoncourt vezényli)  - koncertfelvétel
  • Johann Strauss: A cigánybáró

A Rádió Dalszínházának a bemutatója: 1961. április 2., Kossuth Rádió, 18.50 – 21.30

Szövegét Jókai Mór novellája nyomán Igna(t)z Schnitzer írta. Fordította és rádióra átdolgozta: Szinetár György.  A versszövegeket Fischer Sándor fordította.

A Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekarát és Énekkarát Ferencsik János vezényli.

- Szaffi dala, I. felv.: „Oly árva és oly jó nincs senki a földön, mint a cigányok. Vigyázni jó, félni jó, hol cigány él...” (Házy Erzsébet)

- Szaffi és Barinkay kettőse, II. felv.  „… Most hazámba végre én újra visszatértem én, és nem vagyok már világjáró,  de báró vagyok! Báró vagyok! Cigánybáró!/- Bár ha várna rád szép szülőhazád…. találd meg hát a régi szép hazát! Már az arca elpirul, már szemében láng kigyúl. Ébredj, szívem,  új világ, új világon jár. Bízva követünk, csak maradj velünk!  Boldog életre vár az életünk,…követ lábad nyomdokán,  szeretlek én, szegény cigányleány. Szegény cigánylány!”  (Házy Erzsébet, Ilosfalvy Róbert)

  • Szirmai Albert - Mérey Adolf: Mexikói lány

 - Szerelmi kettős: „- Beatrix! Mégsem szabadna mellettem így elmennie! -Nem emlékszik adott szavára? -Nem. Nem emlékszem már semmire. Nem, nem! Tovább nem bírom! Nem, nem!...- Nem, nem! Hagyjon utamra mennem!.../- Szép szemedbe nézek, s dőrén, mint a részeg, táncol bús szívem! Láng lobog e szívben, forr a vérem, nyújtsd ajkadat, csókjaidat kérem! … fellobog a szívem, csókjaidat kérem, szomjas ajkam lázban ég!...” (Házy Erzsébet, Kelen Tibor, km. a Magyar Állami Hangversenyzenekar, vezényel: Breitner Tamás) - „Bemutatjuk új operett-felvételünket”, részletek, 1965. április 16., Kossuth Rádió, 20.30 -

  • Szirmai Albert - Bakonyi Károly - Gábor Andor: Rinaldó

- Helén dala, II. felv.: „Zendül a zengő zene hangja puhán, mint a varázs, szállj ma rám.…/Várok, valamire várok réges-rég, álmok, napsugaras álmok, várok még. Várok valami csodára, ó bár, jönne valahára, várok rá, hol késik oly soká!,,,”  (Házy Erzsébet, km. a Magyar Állami Hangversenyzenekar, vezényel: Breitner Tamás) - „Bemutatjuk új operett-felvételünket”, részletek, 1965. április 16., Kossuth Rádió, 20.30 -

  • Szirmai Albert – Emőd Tamás: Mézeskalács

A daljáték stúdiófelvétele (keresztmetszet) először 1977. január 21-én, a Kossuth Rádióban szólalt meg 17.19 – 18.04 között ( „Bemutatjuk új felvételünket”).

Km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András

 - Örzse és Jóska kettőse, I. felv.: „- Vidd ezt a mézest véled el, emlékül, kérlek,  tedd el, talán még sor kerül reá, ne hadd itt, kérlek, vedd el. Egy olcsó kis mézeskalács, ne hallgass semmi másra: két égő szív van írva rá, a kis mézeskalácsra. /Szív küldi szívnek szívesen, szív a szívtől kapja szívből kedvesen…”  (Házy Erzsébet, Melis György)

- Örzse és Jóska kettőse, I. felv.:  „Kívül piros, belül édes, olyan cukor, mint a rétes, jaj be szép! Jaj be szép! Közepén a kép!.../ … Hencida, Boncida, Bergengócia, mért is csak az uraké az óperenci-en-ci-a!”  (Házy Erzsébet, Melis György)

- Örzse és Buhu vidám kettőse, III. felv.: „- Hála néked mindenható, ejje-hujja, hm!.../- Ha én herceg, báró lennék, ejje-hujja, hm!...” (Házy Erzsébet, Palcsó Sándor)


4894 Búbánat 2020-08-16 15:25:53 [Válasz erre: 4368 Búbánat 2018-11-11 17:15:53]

Filmvilág – 1976. 3. szám

Poulenc: Az emberi hang

„[…] A monodrámából — melyet a Comédie Frangaise-ban játszottak —, Poulenc 1959-ben írt egyfelvonásos zenés lírai tragédiát. A zene — híven a komponista esztétikai elveihez — az emberi hangra koncentrál, annak árnyalataival, színeivel — a gyengéd érzelmes lírától a hisztérikus kitörésig —, a moduláció, a hangsúlyok sokféleségével ábrázol, tár fel vágyat, reményt, vesztett illúziókat, búcsút.

A párizsi bemutatón Denise Duval énekelte a szerepet, a magyar televízióban Házy Erzsébet tolmácsolásában hallhattuk. Vámos László rendezte az előadást rendkívüli körültekintéssel, megragadó atmoszférát teremtve, a lélekrajz aprólékos pontosságával, ütemről ütemre megértve és átérezve a zene mondanivalóját, kifejezőerejét. Házy Erzsébet legjobb énekes-színésznői alakításaira emlékeztetve énekelte a szólamot, melyben nem a „lage” jelenti a nehézséget, hanem az énekbeszéd  villódzó változatossága, a kifejezés plaszticitása, sokfélesége. Házy megragadó alakítást nyújtott; finom lírával idézte fel a szép és visszahozhatatlan emlékeket, egy szeptemberi nap varázslatát, a marseille-i hotelben töltött felejthetetlen órákat, szuggesztíven az elvesztett reményt, s végül hatásos drámaisággal — a telefonzsinórral való játékban — a jóvátehetetlen, végső elhatározását...”

/Albert István/


4893 Búbánat 2020-08-15 22:21:51

Házy Erzsébet és Barlay Zsuzsa közös énekfelvételei a Magyar Rádió Dalszínháza produkcióiban

Johann StraussFischer Sándor – Szinetár György: A cigánybáró (keresztmetszet, Qualiton, 1967) – Házy (Szaffi), Barlay (Czipra)


4892 Búbánat 2020-08-14 20:29:31

Házy Erzsébet és László Margit közös énekfelvételei a Magyar Rádió Dalszínháza produkcióiban

Franz Schubert – Berté Henrik – Harsányi Zsolt- Innocent-Vincze Ernő: Három a kislány (1959) – Házy (Médi), László (Hédi)

Johann Strauss – Fischer Sándor: A denevér (1963) – Házy (Rosalinda), László (Adél)


4891 Búbánat 2020-08-12 15:10:01

Házy Erzsébet és Honthy Hanna közös énekfelvételei a Magyar Rádió Dalszínháza produkcióiban

Kálmán Imre – Gábor Andor – Romhányi József: Csárdáskirálynő (1968)  - Házy (Szilvia), Honthy (Cecília)


4890 Búbánat 2020-08-12 15:09:15

Házy Erzsébet és Lorenz Kornélia közös énekfelvételei a Magyar Rádió Dalszínháza produkcióiban

Kálmán  Imre – Gábor Andor: Csárdáskirálynő (részletek, 1954) - Házy (Stázi), Lorenz (Szilvia)


4889 Búbánat 2020-08-12 15:08:49

Házy Erzsébet és Neményi Lili közös énekfelvételei a Magyar Rádió Dalszínháza produkcióiban

Jacobi Viktor – Martos Ferenc – Bródy Miksa: Leányvásár (keresztmetszet, 1954) - Házy (Bessy), Neményi (Lucy)


4888 Búbánat 2020-08-11 16:44:33

Házy Erzsébet és Szirmay Márta közös énekfelvételei a Magyar Rádió Dalszínháza produkcióiban

Leo Fall – Harsányi Zsolt – Innocent Vince Ernő: Pompadour (1967)  Házy (Pompadour), Szirmay (Madeleine)

Leonard Bernstein - Reményi Gyenes István: West Side-i történet (musicalrészletek, Qualiton, 1967)  Házy (Maria), Szirmay (Anita)


4887 Búbánat 2020-08-11 16:43:35

Házy Erzsébet és Ágai Karola  közös énekfelvételei a Magyar Rádió Dalszínháza produkcióiban

Johann Strauss – Fischer Sándor: A cigánybáró (1961) - Házy (Szaffi), Ágai (Arzéna) 

Johann StraussFischer Sándor : A cigánybáró (keresztmetszet, Qualiton, 1967) – Házy (Szaffi), Ágai (Arzéna) 


4886 Búbánat 2020-08-09 10:30:19

Nagyon ritkán hangzik el ez az operettdal a rádióban - tegnap meghallgathattuk a Dankó Rádió  Az a szép című operettműsorában, a műsorvezető Erdélyi Claudia szerkesztésében:

Carl Zeller – Moritz West – Ludwig Held – Erdődy János – Fischer Sándor: A madarász

A hercegnő dala: „A boldogság madarával találkoznunk de nehéz… /Kék madár…” (Házy Erzsébet, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás)  - Carl Millöcker Dubarry  c. operettjének részleteivel együtt, 1973. január 30., Kossuth Rádió 19.25 - 20.23 (CD-n is kijött)


4885 Búbánat 2020-08-08 10:49:33

Házy Erzsébet és Komlóssy Erzsébet  közös énekfelvételei a Magyar Rádió Dalszínháza produkcióiban

Johann Strauss – Fischer Sándor: A cigánybáró (1961) – Házy (Szaffi), Komlóssy (Czipra)

Farkas Ferenc – Dékány András: Csínom Palkó (1963) – Házy (Éduska), Komlóssy (Örzse)


4884 Búbánat 2020-08-08 10:49:04

Házy Erzsébet és Gyurkovics Mária közös énekfelvételei a Magyar Rádió Dalszínháza produkcióiban

Gábor diák- film - énekhangok (Huszka Jenő: Gül baba)  (1955) Házy (Veronika), Gyurkovics (Leila)

Farkas Ferenc – Dékány András: Csínom Palkó (1963) – Házy (Éduska), Gyurkovics M. (Zsuzsika)


4883 Búbánat 2020-08-06 17:32:34 [Válasz erre: 4882 Búbánat 2020-08-04 21:53:46]

Gábor diák- film (Huszka Jenő: Gül baba)  - 1955 

Énekhangok: Gyurkovics Mária (Leila), Házy Erzsébet (Veronika)

 

Boronyák Rita: Díszvetítés, avagy a filmgyártás vége - tanulmány

/Fimtett.ro/

https://www.filmtett.ro/cikk/2123/rendezoportrek-kalmar-laszlo

Rendezőportrék: Kalmár László 

/2004. február 15. / 

Részlet a tanulmányból:

Kalmár László: Gábor diák

Az 1955-ös Gábor diák Kalmár egyetlen szuperprodukciója. Színes, láthatóan gazdag film, jó minőségű stúdiódíszlettel, ruhákkal, kellékekkel. Furcsán is fest előtte a kalapácsos-kalászos-csillagos címer. Óriási közönségsiker, 5 millió 250 ezer néző látta. A kritikai visszhang jelzi, milyen hivatalos közegben kellett megélnie ennek a „romantikus, dalos mesejáték”-nak. „Megengedhetjük-e azt a luxust magunknak, hogy a szórakoztatás kizárólagos igényével gyártsunk filmet, mikor még a nevelő tendenciájú, magas eszmeiségű, művészi filmalkotásokban is szűkölködünk? Úgy látszik – igen." - írta (László) a békéscsabai Viharsarok Népében. Még Örkény István is leszedte róla ideológiai alapon a keresztvizet a maga metszően ironikus módján. Azért akadt, aki megbocsátóbbnak mutatkozott: Cs. P. a Népszavától dicsérte a produkcióban, hogy mer film lenni, ám hibájául rótta föl, hogy az operett és az ifjúsági történelmi regény (=értsd az oktató szándék) nem elegyedett. Mások azt javasolják: a közönség szórakozásigényét jobb művekkel elégítsék ki. A fiatal B. Nagy László elemzi egyedül tisztességgel, okosan, teljes kritikusi vértezetben, ideológiamentesen a Gábor diákot. A kultúrpolitika engedélyezte ugyan operettek játszását (panem et circenses), de nem mulasztott el egyetlen alkalmat sem a népnevelésre. Az operett alacsonyrendű tömegműfajnak, megvetendőnek bélyegeztetett, mert nem akart sem szocialista, sem realista lenni. (Az agymosó ideologikus színműveket és filmeket persze a melodrámától, az operett-től elorzott klisékből állították össze, s ráütötték a „haladó” pecsétet, úgy lett magasabbrendű.)

Huszka Jenő Gül baba c. operettje akkor még közismert volt. Ismertsége elő is segítette, de akadályozta is a film népszerűségét. Közönsége, főként persze a szigorú ítészek, a Huszka-művön ejtett minden változtatást a film hibájául róttak föl. Ha összevetjük Nádasdy Kálmán: Gül baba c. 1940-es, operetthívebb filmadaptációjával (amellyel a mindkét produkcióban Gül babát játszó Kőmíves Sándor személye még érdekesen össze is köti a Kalmárét), azt látjuk, hogy a változtatások bizony jót tettek a mind a történetnek, mind a befogadhatóságának. A dialógusok korszerűbbek, szellemesebbek lettek, sok otromba, többek között rasszista humor változott kedves poénná. Kalmár és forgatókönyvírója, Babay József egyik legfőbb érdeme, hogy a kissé illogikus mesét reálisabbá, s ezzel paradox módon meseszerűbbé tette. Nála nem fordulhat elő olyasmi, hogy a szereplő énekel, zenekar kíséri, s zavaró, hisz nincs zenekari árok!, hogy a zenekar sehol. Kalmárnál akkor a másik teremben a háremhölgyek zenekara muzsikál éterien. A film címe becsapós. Noha Gábor (Zenthe Ferenc) a címszereplő, a főszereplő Gül baba marad. Ez a szentéletű férfiú olyan ügyes és ravasz, amennyire egy csöppet sem naív hívő muzulmán csak lehet. Nem a törvények betűjéhez, mindig a szelleméhez ragaszkodik. Elfogadja a kegyetlen, ravasz és ostoba budai basát szükséges rosszként, megtanul "basául" tárgyalni, és azon a terepen is győzi le a hatalmast, amelyre annak erőszakja miatt kényszerült. Mese?

Fontos változtatása a Babay-féle forgatókönyvnek, hogy míg az operettben Allah meghallgatja Gül baba imádságát, és pusztító vihart küld a szent rózsákra, Kalmár változatában Gül baba maga, a két kezével tépi ki kertje rózsáit (ezt nem tudták, vagy nem akarták értelmezni a korabeli kritikusok). Nagy a jelentéskülönbség: a Kalmár-filmben az egész addigi életét ő számolja fel, csoda nem segíti. Leánya, Leila és Gábor diák szerelme ráébreszti: az nem lehet Allahtól való törvény, hogy egy szál rózsáért elpusztuljon egy ember. Minden ideológiát jellemez Gül baba változása: a törvényt a basa (a hatalom) vezette le Gül baba rózsaszeretetéből (elmélet), s alkalmazná legyőzhetetlen ellenfelével, Gábor diákkal szemben, ám ő maga, a basa, a törvény hozója cinikus: nem hisz Allahban sem, a törvényekben sem. Egészen világos beszéd: ha az ideológus gondolatait a hatalom saját céljaira használja föl, s azzal embert akar ölni, akkor az ideológusnak kötelessége tövestől kitépni azt az ideológiát. Akkor is, ha ő maga hisz benne, és az az élete műve. Ideológia sem, törvény sem lehet életellenes. S ha ehhez még hozzávesszük, ahogyan lágyan szól a közismert sláger: „Ott, túl a rácson egy más világ van / ott, túl a rácson van a mennyország", egészen nyilvánvaló, miért szerették volna egyes kritikusok, ha nem ezen „szórakozik” a közönség. Azt gondolom, a film ereje, illetve alaptörténete kidolgozásának primer szépsége elviszi a kisebb filmes hibákat. Nem tud fontos lenni, hogy a Leilát alakító Krencsey Marianne játéka kívánnivalókat hagy maga után, ahogyan az sem, elhallatszik-e Gül baba kiáltozása a rózsák pusztulásáról (az egyetlen szuperplán a filmben Gül fájdalmas arca) a párbajozó basáig és Gáborig, illetve látszik-e a himlőoltás a statiszták karján. Az elemi szabadulnivágyás minden pillanatát áthatja a film primer szintjének, a zenés mesének: a táncokat, a díszleteket, a jelmezeket, a jól ismert áriákat. A műfajfilm betetőzése, amikor nem a műfaj maga, hanem az általa kifejezett világlátás az, ami érdekessé teszi a műfajfilmet. Nem a balett, nem a zene, nem (csak) a szépsége a fontos, hanem amit közvetít, s amellyel túlmutat önmagán a melodráma és a komédia. A mondanivaló. Ahhoz azonban a műfaj szabályainak meg kell felelnie, hogy hordozni tudja azt a többletet, ami miatt elkészült. (Zsarnoki korokban ezért tudnak létrejönni olyan jelentésteli, feszült, sokat tudó alkotások, amelyek esztétikuma éppen ebben a hitelességben, feszültségben, elhallgatásban él csak meg. )


4882 Búbánat 2020-08-04 21:53:46 [Válasz erre: 4672 Búbánat 2020-02-02 16:57:40]

Kapcs. 4672. sorszám

Kalmár László rendezésében készült  színes magyar film: Gábor diák (1955)

(Huszka Jenő Gül baba című operettje nyomán)

Andaházy Margit (Veronika, Lagos görög lány ) - énekhangja: Házy Erzsébet

Magyar Filmhíradó (30.) részlete  - video/online

"Gábor diák című film forgatása Óbudán - - 1955. augusztus"

https://filmhiradokonline.hu/watch.php?id=12027

ADATLAP

Inzertszöveg:

Elhangzó szöveg:A török korabeli Óbuda piacterén több mint ötszáz szereplővel forgatják a Gábor deák című színes film egyik jelenetét. Rendező: Kalmár László Kossuth-díjas, operatőr: Badal János. A címszerepet Zenthe Ferenc játssza. A korabeli rajzok és metszetek alapján felépített díszleteket szellemes makett kombinációkkal oldották meg.

Kivonatos leírás:A Gábor diák című film forgatása Óbuda főterén (totál). Török viseletbe öltözött statiszták. Kalmár László rendező instrukciókat ad (közeli). Badal János operatőr a kamerával (közeli). A kamera mozgatása. Részlet a forgatásból: Zenthe Ferencet a kivégzőhelyre kísérik. A stáb figyeli a jelenetet. A díszletek (totál).


4881 Búbánat 2020-08-04 21:28:16

A Dankó Rádióban - "Az a szép" - ma ismét meghallgathattuk Házy Erzsébet operettfelvételei közül: 

  • Ábrahám Pál – Heltai Jenő – Harmath Imre: Bál a Savoyban

- Madeleine és Aristid kettőse: "A férjed(m) szerelmes beléd(m), letérdel rajongón eléd(m)....A férjed(m) csak ismerjük el, úgy csókol, hogy jobban sem kell...”  (Házy Erzsébet  és Melis Györgykm. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekaram vezényel: Bródy Tamás) - 1963. május 5., Kossuth Rádió, 17.10 – 17.40 Ábrahám Pál operettjeiből  - (Ez a kettős a Viktória című Ábrahám-operettben is felhangzik betétként)

- Tangolita belépője: „Az én nevem La bella Tangolita, La Tangolita, di Santa Fé!”  (Házy Erzsébet , MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás) - 1963. május 5., Kossuth Rádió, 17.10 – 17.40 Ábrahám Pál operettjeiből


4880 Búbánat 2020-08-03 10:33:06

Házy Erzsébet és Andor Éva közös énekfelvételei a Magyar Rádió Dalszínháza produkcióiban

Farkas Ferenc – Dékány András: Csínom Palkó (1963) – Házy (Éduska), Andor (Kati)

Szirmai Albert – Emőd Tamás: Mézeskalács (1977) – Házy (Örzse), Andor (Encella királykisasszony)


4879 Búbánat 2020-08-03 10:32:33

Házy Erzsébet és Sándor Judit közös énekfelvételei a Magyar Rádió Dalszínháza produkcióiban

Johann Strauss – Gáspár Margit - Kristóf Károly: Egy éj Velencében (1966) Házy (Annina), Sándor (Barbara)


4878 Búbánat 2020-08-03 10:31:27

Házy Erzsébet és Petress Zsuzsa közös énekfelvételei a Magyar Rádió Dalszínháza produkcióiban

Fényes Szabolcs - Békeffy István – Kellér Dezső: Szombat délután (1954) – Házy (Kató), Petress (Anna)


4877 Búbánat 2020-08-01 10:16:25

Házy Erzsébet és Lehoczky Éva közös énekfelvételei a Magyar Rádió Dalszínháza produkcióiban

 Jacques  Offenbach – Fodor Ákos: Kékszakáll (1978) Házy (Klementina királyné), Lehoczky (Fleurette/ „Gyopár”/Hermia hercegnő)

Offenbach-est közvetítése a Csepeli Munkásotthonból (1977. január 31., Petőfi Rádió, 19.40-21.40)  - Hoffmann meséi: "Barcarola” ( Házy, Lehoczky)


4876 Búbánat 2020-08-01 10:15:05

Házy Erzsébet és Kalmár Magda közös énekfelvételei a Magyar Rádió Dalszínháza produkcióiban

Lehár Ferenc – Harsányi Zsolt: A mosoly országa (1971) - Házy (Liza), Kalmár (Mi)

Robert Planquette -  Innocent Vincze Ernő: A corneville-i harangok  (1971) - Házy (Germaine), Kalmár (Serpolette)

Jacques  Offenbach – Fodor Ákos: Kékszakáll (1978) – Házy (Klementina királyné), Kalmár (Boulotte /„Vadóc”)


4875 Búbánat 2020-08-01 10:14:03

Házy Erzsébet és Galambos Erzsi közös énekfelvételei a Magyar Rádió Dalszínháza produkcióiban

Fényes Szabolcs – Harmath Imre – Romhányi József: Maya (1971)  - Házy  (Maya) Galambos (Barbara)






A lapunkban megjelent szövegek a Café Momus, vagy a szerző kizárólagos szellemi tulajdonát képezik és szerzői jog védi őket.
A szerkesztőség külön, írásos engedélye nélkül mindennemű (részben vagy egészben történő) sokszorosításuk, felhasználásuk, kiadásuk és terjesztésük tilos.