Közvetítések
Frank Hilbrich rendező erős, határozott elképzelésekkel érkezett a pesti Don Carlos rendezésére. Vannak vitatható ötletei szép számmal, de tagadhatatlanul konzekvens olvasatot tárt elénk, ami már önmagában elismerésre késztet. És vannak remek meglátásai is. Pszichés oldalról fogja meg Verdi remekét, főszereplői képességeikhez mérten tudták ebben követni.
Közvetítések
Ezen a hideg januári estén az Átlátszó Hang Újzenei Fesztivál online koncertjére csatakoztam fel, melyet a BMC színpadán tartottak – a helyzet szülte – live stream formában. A koncert műsora egy nagyon híres-hírhedt zenemű és egy annak nyomán született vadonatúj alkotás, Arnold Schönberg és Dinyés Dániel műveinek előadása.
Közvetítések
A kényszer szülte operaházi MaszkaBál-sorozat szeptember 20-án indult, utána december 20-ig minden szombaton és vasárnap került online nagyközönség elé egy-egy új koncert. 2020-ban összesen 27 produkció jött létre. A fentebb vázolt koncepció mentén 38 énekes lépett fel (mint főszereplő és/vagy mint vendég), valamint 21 fiatal meglepetés-vendég.
Operabemutatók
„Hivatalosan” Vajda János új dalművét Molière A képzelt beteg és Bulgakov Őfelsége komédiása című darabjából gyúrta össze Várady Szabolcs szövegíróval (Vajda bevált librettistája). Ez az információ viszont így könnyen tévútra vezeti a gyanútlan operabarátot. Ugyanis az előadás kb. 90 %-át adja A képzelt beteg, s mindössze négy nyúlfarknyi jelenet képviseli Bulgakovot.
Operabemutatók
Az Operaház is bemutatta a maga Poppeáját az Eiffel Műhelyház Bánffy termében. A színház belépett az újszerű kísérletezők népes táborába, felkérésére a fiatal Bella Máté újrahangszerelte és kortárs zenei elemekkel dúsította Claudio Monteverdi alapművét. Valamiért ez is kevésnek tűnhetett, mert a darabban jazzbetétek is felbukkannak, melyeket a kiváló Fekete-Kovács Kvintett játszott.
Operabemutatók
Ez a Rigoletto ismét megerősítette a régi tételt: legjobb zene az élő zene — természetesen méltó megvalósításban. Méltó volt a műhöz, az elődökhöz, de legfőképpen segített nem elveszteni a reményt, hogy még lehet jót hallani.
Operabemutatók
Van valami egészen megható abban, amilyen szívósan újra meg újra felbukkan a Katona József Színház műsorán az opera műfaja. Most éppen Monteverdi örökzöldje, a Poppea megkoronázása került színre. A megszokottól eltérő felállású operát a végig feszülten figyelő publikum a Katona legizgalmasabb előadásaira jellemző ovációval köszönte meg.
Operabemutatók
Az új Salome ismét roppant határozottsággal veti fel a számtalanszor feltett kérdést: szükséges volt-e a színház korábbi produkcióját lecserélni erre?
Budapesten
Nincs az a felkészült recenzens, aki szakemberként képes volna megfeledkezni korábbi élményeiről, aki nem vesz tudomást a különleges, személyes befolyásokról és érzelmekről. Különösen egy ilyen helyzetben. Szinte elképzelhetetlen, de több mint fél éve nem voltunk hangversenyen, és a hiányérzet már konkrétan fájt.
Operabemutatók
A Salome-premier fontosságára tekintettel két olvasatot kap az Olvasó. Mert a ritka alapművek újrafogalmazásánál nem árt, ha mindjárt több nézőpontból megvizsgáljuk, mi jut a publikum elé. Különös időszak, hosszú kihagyás után került sor az első igazi operai premierre. Az előadás legfőbb tanulsága, hogy vannak olyan mércék, amiből nem engedhetünk. A produkció egy össze nem rakott puzzlehalmazként hevert előttünk még a végén is.
Operabemutatók
A debreceni Bánkot nagy várakozás előzte meg. Részben a rendezés és a válogatott előadógárda okán, másrészt pedig a járványveszélyben kiéheztetett közönség várható magatartását illetően. Az, hogy végül is katartikus színházi estének lehettünk részesei, egyszerre köszönhető az előadóknak és a befogadóknak, mivel sikerült tökéletesen egymásra hangolódniuk.
Budapesten
A Fesztivál Akadémia eddig is mindig törekedett arra, hogy eltalálja a helyes arányt mind a fiatal és rutinosabb előadók, mind a klasszikus remekművek és az újdonságok között, s ez most sem volt másképp.
Budapesten
Volt valami előzetes hitetlenkedés bennem, amikor megláttam, hogy a pályakezdés éveiben járó, szimpatikus és színpadra termett baritonista, Erdős Attila kedvenc Schumann-dalciklusomat, a Dichterliebe-t adja elő. Utána a Kelemen Fesztiválkvartett produkciója, a harmadik Razumovsky-vonósnégyes következett. A két mű előadása különösen csillagos órában jött létre.
Budapesten
Fellélegzés. Ezt a nevet adta a Fesztivál Akadémia Budapest az idei, a járványhelyzet miatt jelentősen átalakult programsorozatának. Ahogy a 21 koncert beköszöntőjében Kokas Katalin és Kelemen Barnabás írta: „Fellélegzés számunkra, hogy újra együtt lehetünk, együtt zenélhetünk, együtt hallgathatjuk a kamarazene irodalmának legnagyszerűbb alkotásait.”
Külföldön
Ha valaki harminc évvel korábban azt mondja nekem, hogy hamarabb jutok el a Metropolitanbe vagy a Scalába, vagy épp Madrid, Barcelona vezető operaházaiba, mint a Magyarországtól mindössze párszáz kilométerre fekvő Velencébe a Fenicébe, akkor körberöhögöm.
Pedig így történt.
Vidéken
Nincs még egy dirigens, akinek annyi operaelőadását, koncertjét látogattam volna, mint az övét. Néhány hónap múlva immáron négy és fél évtizede lesz ennek, lassan két emberöltőnyi idő. De úgy gondolom, hogy Pál Tamás ezzel a Beethoven Hetedikkel élete hangversenyét dirigálta.
Operabemutatók
Lehet, hogy az új debreceni Tosca nem teljesíti be sok néző előzetes várakozását, de mégis figyelemre méltó és elgondolkoztató produkció. Aki Debrecenbe veszi az irányt és megnézi az előadást, bizonyára még jó ideig tanakodni fog a látottakon.
Operabemutatók
Az Operaház az idei Aida-reprízt különös gonddal tervezte, igazi nagyágyúkkal tűzdelte meg a szereposztást, akiket így együtt ritkán hallhatunk. Azon lamentáltam az előadást megelőzően, hogy az öt főszereplő, akik már mind régóta gazdái szerepüknek, együtt akár már az ötszázadik Aidájukon lehetnek túl, s ez így tényleg rendkívüli csillagállást is hozhat.
Külföldön
Ez az előadás zeneileg a világ bármelyik nagy operaházában megállná a helyét. Valami mégis hiányzott, az, ami megfoghatatlan, definiálhatatlan, de a Carlos kvintesszenciája
Operabemutatók
Bakonyi Anikó énekelte Giocondát, akit én régóta méltatlanul mellőzött, kitűnő énekesnőnek tartok. Nagyon szép hang, nagyszerű énekkultúra, meglepően biztos és fényes magas regiszterrel. Csak éppen nem drámai, hanem lírai szoprán, aki pompás Mimi, Pillangó, Liú, Lauretta, Susanna, Gara Mária vagy akár Oszkár lehetne. Helyette Aidát énekelt pár éve, és most Giocondát.
