1658 Búbánat 2009-04-09 13:57:34
Ez a most bemutatott budapesti Bajadér-operett egy nagyon férc produkció: összefércelt, toldozott-foltozott, más Kálmán Imre-művekből (így pl. a Cigányprímásból) átvett, újrafordított-újrahangszerelt dalokkal, kettősökkel „felhígított” darab; az eredeti szövegkönyvet és verseket (a Cigányprímásból átvett számokét is) újraírták, új szüzsét és új szövegkönyvet kapott, új a librettója, és több betétben a zenéket felcserélték, összevonták.. Erőltetett, de inkább semmitmondó humor, laposak, unalmasak a „poénok”, üresjáratok a dramaturgiában, más darabokból visszaköszönő jelmezek, díszletelemek és jelenetek (lásd pl. a Csókos asszonyból a palota-szalon-belső színpadképet). Mindez a „vegyesfelvágott” számomra nem érdekes, nem köt le, a colorit inkább eklektikusnak mondható, az aktualizálás, az „idézőjelek” zavaros körítése engem nem dob fel, és valljuk be, a soványka tartalom mellé a színpompásnak beígért látványvilág számomra inkább szürke és szegényes; az indiai egzotikumot és a keleti(es) coloritot még leginkább a tánc-képek jelenítik meg. Az itt sem marad el a kán-kán, mely klisészerűségével, avitt és erőltetett hatás-vadász módszereivel riasztott… Odette (a Bajadér) és Radjami herceg által abszolvált erotikusnak mondott hempergőzés, inkább hidegen hagyja a nézőt, mintsem hogy felajzza. Sete-suta volt ez a jelenet is, mint szinte az egész színrevitel. A nyílt szinten tologatott festett díszletelemek a gyors színváltozásokat szolgálnák, az eredeti ötletnek szánt korabeli mozgó járgányokkal sincs semmi baj, csak valahogy mégis zavarólag hatnak, kilógnak az összképből. Úgyhogy engem nem hozott lázba a keddi előadás. Méla unalom uralkodott el rajtam végig: kezdéstől a befejezésig. A művészekre - zenészekre nincs panaszom, tették a dolgukat – profin, de nekem ez (édes)kevés, mert az énekhangoknak semmi egyéni színe és ereje nincs; és ez igaz, bárkit is cserélnék be az énekes-színész helyére, ugyanaz a massza. Hol vannak a régiekhez méltó egyéniségek? Hol van Németh Marika, Petress Zsuzsa, Zentay Anna, vagy Baksay Árpád, Oszvald Gyula, Németh Sándor, Rátonyi Róbert, Feleki Kamill?! Sok tehetség van a mai fiatalokban, de nincs átütő erejük, sem hangban, sem színben, sem játékban: olyan kaptafára húzott, „egyenmassza” hangzás van a hangjukban – ugyanazt hallom, bármelyik szereposztásból, bármely darabban játszanak. Hiányzik belőlük az egyéni szín, fény, karakter, jellem. Ez van. Ezt kell szeretnünk. Még leginkább Kékkovács Mara alakítása tetszett, akin viszont látszik, keresi a helyét, nem tudja eldönteni, primadonna-e vagy naiva-e. A két főszereplő, Fischl Mónika és Vadász Dániel igyekezett kihozni a figurákból, amit csak lehetett, s ami habitusukból tellett; de ez számomra „mezei” színvonal, amint a táncos-komikus és szubrett szerepkörben játszó Bódi Barbaráé és Szabó Dávidé is az. Újra az Operettszínház színpadán köszönthettük Csere Lászlót, az egykor volt nagyszerű énekes-táncos-komikus színészt, aki most inkább rezonőrként próbálkozik, visszafogott játéka nekem az jelzi, lejárt az ő ideje, a régi „mutatványokra” már nem vállalkozik. Csak emiatt nem kellett volna őt visszahozni a színpadra…Az operett egyetlen eredeti slágerszáma, a „Shimmy”, amelytől reméltem, hangulatom kissé változni fog, de csak a sületlenséget észleltem, ezen az sem segített, hogy a duettből szextettet csináltak: három pár adta elő a vidám dalt, minimális tánc-akrobatikával. Az operettből inkább musical lett, melyet az is jelez, hogy semmi szirup, semmi csöpögős máz, semmi érzelem vagy sírva-vigadás, amint hiányzik az operettből a nemzeti (vagy nemzetközi) romantika is, mind a szinopszisból, de a partitúrából is…(erre majd egy évet várni kell: a Marica grófnőben komponálja meg Kálmán.). Lehet, hogy emiatt szorult évtizedekre háttérbe a Bajadér? Nem tudom. És azt sem, hogy most ezért bánkódnom vagy örülnöm kellene-e… Annyi biztos, hogy ez a Bajadér-felújítás nyugodtan várhatott volna tovább, nem hiányzott nekünk – kivéve azoknak, akiknek édes mindegy, hogy a Bajadér mit takar, csak Kálmán legyen, az sem baj, ha e cím alatt valami Kálmán-egyveleget öntenek a nyakukba… Kálmán nevével ugyanis még ma is minden eladható.
Ez a most bemutatott budapesti Bajadér-operett egy nagyon férc produkció: összefércelt, toldozott-foltozott, más Kálmán Imre-művekből (így pl. a Cigányprímásból) átvett, újrafordított-újrahangszerelt dalokkal, kettősökkel „felhígított” darab; az eredeti szövegkönyvet és verseket (a Cigányprímásból átvett számokét is) újraírták, új szüzsét és új szövegkönyvet kapott, új a librettója, és több betétben a zenéket felcserélték, összevonták.. Erőltetett, de inkább semmitmondó humor, laposak, unalmasak a „poénok”, üresjáratok a dramaturgiában, más darabokból visszaköszönő jelmezek, díszletelemek és jelenetek (lásd pl. a Csókos asszonyból a palota-szalon-belső színpadképet). Mindez a „vegyesfelvágott” számomra nem érdekes, nem köt le, a colorit inkább eklektikusnak mondható, az aktualizálás, az „idézőjelek” zavaros körítése engem nem dob fel, és valljuk be, a soványka tartalom mellé a színpompásnak beígért látványvilág számomra inkább szürke és szegényes; az indiai egzotikumot és a keleti(es) coloritot még leginkább a tánc-képek jelenítik meg. Az itt sem marad el a kán-kán, mely klisészerűségével, avitt és erőltetett hatás-vadász módszereivel riasztott… Odette (a Bajadér) és Radjami herceg által abszolvált erotikusnak mondott hempergőzés, inkább hidegen hagyja a nézőt, mintsem hogy felajzza. Sete-suta volt ez a jelenet is, mint szinte az egész színrevitel. A nyílt szinten tologatott festett díszletelemek a gyors színváltozásokat szolgálnák, az eredeti ötletnek szánt korabeli mozgó járgányokkal sincs semmi baj, csak valahogy mégis zavarólag hatnak, kilógnak az összképből. Úgyhogy engem nem hozott lázba a keddi előadás. Méla unalom uralkodott el rajtam végig: kezdéstől a befejezésig. A művészekre - zenészekre nincs panaszom, tették a dolgukat – profin, de nekem ez (édes)kevés, mert az énekhangoknak semmi egyéni színe és ereje nincs; és ez igaz, bárkit is cserélnék be az énekes-színész helyére, ugyanaz a massza. Hol vannak a régiekhez méltó egyéniségek? Hol van Németh Marika, Petress Zsuzsa, Zentay Anna, vagy Baksay Árpád, Oszvald Gyula, Németh Sándor, Rátonyi Róbert, Feleki Kamill?! Sok tehetség van a mai fiatalokban, de nincs átütő erejük, sem hangban, sem színben, sem játékban: olyan kaptafára húzott, „egyenmassza” hangzás van a hangjukban – ugyanazt hallom, bármelyik szereposztásból, bármely darabban játszanak. Hiányzik belőlük az egyéni szín, fény, karakter, jellem. Ez van. Ezt kell szeretnünk. Még leginkább Kékkovács Mara alakítása tetszett, akin viszont látszik, keresi a helyét, nem tudja eldönteni, primadonna-e vagy naiva-e. A két főszereplő, Fischl Mónika és Vadász Dániel igyekezett kihozni a figurákból, amit csak lehetett, s ami habitusukból tellett; de ez számomra „mezei” színvonal, amint a táncos-komikus és szubrett szerepkörben játszó Bódi Barbaráé és Szabó Dávidé is az. Újra az Operettszínház színpadán köszönthettük Csere Lászlót, az egykor volt nagyszerű énekes-táncos-komikus színészt, aki most inkább rezonőrként próbálkozik, visszafogott játéka nekem az jelzi, lejárt az ő ideje, a régi „mutatványokra” már nem vállalkozik. Csak emiatt nem kellett volna őt visszahozni a színpadra…Az operett egyetlen eredeti slágerszáma, a „Shimmy”, amelytől reméltem, hangulatom kissé változni fog, de csak a sületlenséget észleltem, ezen az sem segített, hogy a duettből szextettet csináltak: három pár adta elő a vidám dalt, minimális tánc-akrobatikával. Az operettből inkább musical lett, melyet az is jelez, hogy semmi szirup, semmi csöpögős máz, semmi érzelem vagy sírva-vigadás, amint hiányzik az operettből a nemzeti (vagy nemzetközi) romantika is, mind a szinopszisból, de a partitúrából is…(erre majd egy évet várni kell: a Marica grófnőben komponálja meg Kálmán.). Lehet, hogy emiatt szorult évtizedekre háttérbe a Bajadér? Nem tudom. És azt sem, hogy most ezért bánkódnom vagy örülnöm kellene-e… Annyi biztos, hogy ez a Bajadér-felújítás nyugodtan várhatott volna tovább, nem hiányzott nekünk – kivéve azoknak, akiknek édes mindegy, hogy a Bajadér mit takar, csak Kálmán legyen, az sem baj, ha e cím alatt valami Kálmán-egyveleget öntenek a nyakukba… Kálmán nevével ugyanis még ma is minden eladható.
1657 Búbánat 2009-04-01 21:12:47
Addig is, míg magam formálok véleményt az új Kálmán-bemutatóról, íme, egy újabb - nem túl lelkes - kritika a Bajadérról, ezúttal a mai Magyar Nemzetből (a cikk szerzője Makrai Sonja): „Kínos eklektikusság” Kálmán Imre Bajadérja a Budapesti Operettszínházban A musicalek mellett végre operettet is műsorára tűzött a műfaj hazai ’anyaintézménye’. A tavaszi fesztivál nyitóprogramjaként mutatták be Kálmán Imre Bajadér című művét a Budapesti Operettszínházban. A színház csapata megkísérelte modernizálni a ’21-ben írt művet. Olykor rá is fér ezekre a darabokra egy kis változtatás, de az operettszínház próbálkozása felemásan sikerült. Már Kálmán Imre operettjének legújabb premierjét beharangozó plakát sem kecsegtetett túl sok jóval. A csókolózó párról készült túlságosan közeli felvétel inkább hasonlít a főtámogató szépségipari cég reklámplakátjaihoz, mintsem egy klasszikus operettelőadás szóróanyagához. Odette Darimonde sikeres párizsi színésznő és Radjami indiai herceg története elvileg a húszas évek világában játszódna, azonban a felfrissített változatnál nem igen lehet megfejteni, melyik korba is helyezték tulajdonképpen az új ’szerzők’. Bár a látványvilág és a jelmezek igazán látványosak, a Harley-Davidson, egy harmincas évekbeli automobil és a szecessziós stílusjegyekkel teli környezet mégis zavaróan hatott egymás mellett. Ugyanez a helyzet a szövegekkel is. Müller Péter Sziámi kapta meg a feladatot, hogy az elavult librettót átírja. Sziámi dalszövegeiben nem elég, hogy tárgyi tévedéseket is fel lehetett fedezni – India már rég elnyerte függetlenségét, amikor a világon hódított a tviszt -, de a shopping, az Oscar-díj vagy a diszkóklub beemelése a szövegkörnyezetbe csak rontott az amúgy sem tetszetős összképen. Ami pedig a színészi játékot illeti: a táncos-komikus és szubrett vonalat megjelenítő Oszvald Marika – Csere László, Szendy Szilvi –Kerényi Miklós Máté párosok magas színvonalú ének- és tánctechnikai felkészültsége teljesen megfelelt az operettjátszás elvárásainak. Igaz, Kerényi Miklós Máté alakítása túlságosan erőltetettnek és hiteltelennek bizonyult, mintha nem lenne képes kitörni saját korlátaiból. Magyar újságíróként is ugyanazt az idióta figurát hozta, mint néhány hónappal ezelőtt a Tavaszébredés premierjén, amikor is egy diákfiút alakított. Annak ellenére, hogy ez az első ilyen típusú szerepe, úgy tűnt, hogy a Bajadér címszerepében látható Miklósa Erika az operett műfajában is otthonosan mozog. Vitathatatlanul jó választás volt rá osztani Odette szerepét. Partnere, Dolhai Attila a bonviván indiai herceg szerepében jól mutatott, ám többször is túlénekelte a primadonnát, ami nem úriemberhez méltó. Az, hogy szerelmi történetük képtelennek bizonyult, nem az ő hibájuk. Kerényi Miklós Gábor rendező és Kállai István dramaturg átdolgozása egy túlságosan hosszúra nyúlt látványfolyam, amely leginkább a semmiről szól.”
Addig is, míg magam formálok véleményt az új Kálmán-bemutatóról, íme, egy újabb - nem túl lelkes - kritika a Bajadérról, ezúttal a mai Magyar Nemzetből (a cikk szerzője Makrai Sonja): „Kínos eklektikusság” Kálmán Imre Bajadérja a Budapesti Operettszínházban A musicalek mellett végre operettet is műsorára tűzött a műfaj hazai ’anyaintézménye’. A tavaszi fesztivál nyitóprogramjaként mutatták be Kálmán Imre Bajadér című művét a Budapesti Operettszínházban. A színház csapata megkísérelte modernizálni a ’21-ben írt művet. Olykor rá is fér ezekre a darabokra egy kis változtatás, de az operettszínház próbálkozása felemásan sikerült. Már Kálmán Imre operettjének legújabb premierjét beharangozó plakát sem kecsegtetett túl sok jóval. A csókolózó párról készült túlságosan közeli felvétel inkább hasonlít a főtámogató szépségipari cég reklámplakátjaihoz, mintsem egy klasszikus operettelőadás szóróanyagához. Odette Darimonde sikeres párizsi színésznő és Radjami indiai herceg története elvileg a húszas évek világában játszódna, azonban a felfrissített változatnál nem igen lehet megfejteni, melyik korba is helyezték tulajdonképpen az új ’szerzők’. Bár a látványvilág és a jelmezek igazán látványosak, a Harley-Davidson, egy harmincas évekbeli automobil és a szecessziós stílusjegyekkel teli környezet mégis zavaróan hatott egymás mellett. Ugyanez a helyzet a szövegekkel is. Müller Péter Sziámi kapta meg a feladatot, hogy az elavult librettót átírja. Sziámi dalszövegeiben nem elég, hogy tárgyi tévedéseket is fel lehetett fedezni – India már rég elnyerte függetlenségét, amikor a világon hódított a tviszt -, de a shopping, az Oscar-díj vagy a diszkóklub beemelése a szövegkörnyezetbe csak rontott az amúgy sem tetszetős összképen. Ami pedig a színészi játékot illeti: a táncos-komikus és szubrett vonalat megjelenítő Oszvald Marika – Csere László, Szendy Szilvi –Kerényi Miklós Máté párosok magas színvonalú ének- és tánctechnikai felkészültsége teljesen megfelelt az operettjátszás elvárásainak. Igaz, Kerényi Miklós Máté alakítása túlságosan erőltetettnek és hiteltelennek bizonyult, mintha nem lenne képes kitörni saját korlátaiból. Magyar újságíróként is ugyanazt az idióta figurát hozta, mint néhány hónappal ezelőtt a Tavaszébredés premierjén, amikor is egy diákfiút alakított. Annak ellenére, hogy ez az első ilyen típusú szerepe, úgy tűnt, hogy a Bajadér címszerepében látható Miklósa Erika az operett műfajában is otthonosan mozog. Vitathatatlanul jó választás volt rá osztani Odette szerepét. Partnere, Dolhai Attila a bonviván indiai herceg szerepében jól mutatott, ám többször is túlénekelte a primadonnát, ami nem úriemberhez méltó. Az, hogy szerelmi történetük képtelennek bizonyult, nem az ő hibájuk. Kerényi Miklós Gábor rendező és Kállai István dramaturg átdolgozása egy túlságosan hosszúra nyúlt látványfolyam, amely leginkább a semmiről szól.”
1655 Búbánat 2009-03-27 22:29:13 [Válasz erre: 1654 Búbánat 2009-03-23 18:01:40]
Itt van egy Bajadér-[url] http://kultura.hu/main.php?folderID=1174&articleID=281031&ctag=articlelist&iid=1;kritika[/url]
Itt van egy Bajadér-[url] http://kultura.hu/main.php?folderID=1174&articleID=281031&ctag=articlelist&iid=1;kritika[/url]
1654 Búbánat 2009-03-23 18:01:40
[url]http://zene.hu/20090310_operettbemutato_sziami_szovegekkel;A Bajadér - képek[/url]
[url]http://zene.hu/20090310_operettbemutato_sziami_szovegekkel;A Bajadér - képek[/url]
1653 tiramisu 2009-03-13 18:22:42 [Válasz erre: 1652 Búbánat 2009-03-13 11:03:03]
...egy magyar szállal is kiegészült a darab,....két dalt is átemeltek a Cigányprímás operettből.... KERO minden előadás után felveszi a jogdíjat, az "átemelésekért"! Sokan és jól élnek Kálmánból !
...egy magyar szállal is kiegészült a darab,....két dalt is átemeltek a Cigányprímás operettből.... KERO minden előadás után felveszi a jogdíjat, az "átemelésekért"! Sokan és jól élnek Kálmánból !
1652 Búbánat 2009-03-13 11:03:03
Rövidesen egy új Kálmán Imre-operettnek tapsolhatunk az Operettszínházban! A Bajadért a fővárosi teátrum a szentpétervári Zenés Komédia Színházzal közösen március 20-án mutatja be a Budapesti Tavaszi Fesztivál programjaként. Már nem lep meg, hogy megint egy „átgyúrt” operettet kapunk, tetszik - nem tetszik, ezt kell hogy szeressük: a rendező Kerényi Miklós Gábor úgy tűnik, nem bízik Kálmánnak az 1921-es, mágikus operett műfajmegjelöléssel illetett művében, ezért alapos átdolgozásnak vetette alá a Bajadért. A történet középpontjában Radjami indiai herceg áll, aki léha életét éli Párizsba. Ám hazája törvényei szerint meg kell nősülnie, és el kell foglalnia ősei trónját. Közben azonban beleszeret Odette Darimonde-ba, az ünnepelt párizsi művésznőbe, s ezzel máris kezdetét veszik a klisészerű bonyodalmak. (Eddig tisztára, mint A mosoly országa váza…) Kerényi szerint Kálmán Imre művét a XXI. század embere számára is érthetővé kell tenni, ezért a librettót – a német szöveg alapján - Kállai István dramaturggal közösen szinte újraírták, a dalszövegek átdolgozására pedig Müller Péter Sziámit kérték fel. Mivel az eredeti műhöz képest egy magyar szállal is kiegészült a darab, ezért a kálmáni hagyománynak megfelelően verbunkos motívumokkal is bővült a zenei világ; két dalt átemeltek a Cigányprímás operettből. Valószínűleg nem marad el a siker sem… A mai korszellemnek megfelelően, ezzel az „újra-átdolgozással”, aktualizálással, ami lassacskán már tendenciájává válik az Operettnek, várhatóan A Bajadér is beilleszkedik a sorba, hiszen az elmúlt évek operett-bemutatói,- felújításai (mint pl. A párizsi élet, A víg özvegy, a Mágnás Miska, a Csókos asszony, Mária főhadnagy, Csárdáskirálynő esetében láttuk) annak ellenére, hogy jelentős dramaturgiai-, szöveg- és zenei toldozás – foltozás „áldozataivá” váltak, többségükben mégis szerethető, fogyasztható produkciók. Igaz, akik ismerték az ötvenes- hatvanas évekből a játszott darabokat, azok olykor alig ismernek rájuk, meg persze kevesen vannak, akiknek mond valamit az egykor sokat játszott-hallgatott rádió- és lemezfelvételekről ismert zenei anyaguk. Hogyne, ezek az átdolgozások is lehetnek értékesek, lehet sikerük, lehet nekik őszintén örülni, meg tapsolni is, ha színvonalasan, érthetően, logikusan, befogadhatóan, „profin” vannak színpadra állítva, jók az énekes-színészi alakítások, és nem kell ahhoz vért izzadniuk, hogy ezzel felpezsdítsék és lázba hozzák a publikumot; ha vannak kiváló művészek, akik úgymond a „hátukon viszik el” a darabot, azok várhatóan „eladják” a produkciójukat… Ebben bízom most is. Az első premier főszerepeire Kerényi – talán közönségcsalogatóként - megnyert két ismert művészt, Miklósa Erikát és Dolhai Attilát, akik persze nem elsősorban operett-produkciókban szereztek maguknak hírnevet és elismerést. Meglátjuk, mire jutnak… A táncos-komikus és szubrett figurákat Oszvald Marika, Csere László, illetve Szendy Szilvi, Kerényi Miklós Máté, valamint Bódi Barbara és Peller Károly kelti életre a bemutatókon. A második és a harmadik szereposztásban a primadonna és a bonviván szerepeket Fischl Mónika és Vadász Dániel, illetve Lukács Anita és Dániel Gábor alakítja. A díszleteket Túri Erzsébet, a jelmezeket Velich Erzsébet, a koreográfiát Lőcsei Jenő tervezte. A karmesterek Makláry László és Somogyi-Tóth Dániel. Tehát, megelőlegezett bizalommal várom az előadásokat, de azért nem fogok tudni elvonatkoztatni a rádió hatvanas évekbeli Bajadér felvételétől sem, melyen Vámos Ágnes, Udvardy Tibor, Zentay Anna és Kishegyi Árpád ragyogó hangi alakítása, a jól ismert dalbetétek - korabeli dalszövegükkel, mérceként tornyosulnak fel majd előttem…
Rövidesen egy új Kálmán Imre-operettnek tapsolhatunk az Operettszínházban! A Bajadért a fővárosi teátrum a szentpétervári Zenés Komédia Színházzal közösen március 20-án mutatja be a Budapesti Tavaszi Fesztivál programjaként. Már nem lep meg, hogy megint egy „átgyúrt” operettet kapunk, tetszik - nem tetszik, ezt kell hogy szeressük: a rendező Kerényi Miklós Gábor úgy tűnik, nem bízik Kálmánnak az 1921-es, mágikus operett műfajmegjelöléssel illetett művében, ezért alapos átdolgozásnak vetette alá a Bajadért. A történet középpontjában Radjami indiai herceg áll, aki léha életét éli Párizsba. Ám hazája törvényei szerint meg kell nősülnie, és el kell foglalnia ősei trónját. Közben azonban beleszeret Odette Darimonde-ba, az ünnepelt párizsi művésznőbe, s ezzel máris kezdetét veszik a klisészerű bonyodalmak. (Eddig tisztára, mint A mosoly országa váza…) Kerényi szerint Kálmán Imre művét a XXI. század embere számára is érthetővé kell tenni, ezért a librettót – a német szöveg alapján - Kállai István dramaturggal közösen szinte újraírták, a dalszövegek átdolgozására pedig Müller Péter Sziámit kérték fel. Mivel az eredeti műhöz képest egy magyar szállal is kiegészült a darab, ezért a kálmáni hagyománynak megfelelően verbunkos motívumokkal is bővült a zenei világ; két dalt átemeltek a Cigányprímás operettből. Valószínűleg nem marad el a siker sem… A mai korszellemnek megfelelően, ezzel az „újra-átdolgozással”, aktualizálással, ami lassacskán már tendenciájává válik az Operettnek, várhatóan A Bajadér is beilleszkedik a sorba, hiszen az elmúlt évek operett-bemutatói,- felújításai (mint pl. A párizsi élet, A víg özvegy, a Mágnás Miska, a Csókos asszony, Mária főhadnagy, Csárdáskirálynő esetében láttuk) annak ellenére, hogy jelentős dramaturgiai-, szöveg- és zenei toldozás – foltozás „áldozataivá” váltak, többségükben mégis szerethető, fogyasztható produkciók. Igaz, akik ismerték az ötvenes- hatvanas évekből a játszott darabokat, azok olykor alig ismernek rájuk, meg persze kevesen vannak, akiknek mond valamit az egykor sokat játszott-hallgatott rádió- és lemezfelvételekről ismert zenei anyaguk. Hogyne, ezek az átdolgozások is lehetnek értékesek, lehet sikerük, lehet nekik őszintén örülni, meg tapsolni is, ha színvonalasan, érthetően, logikusan, befogadhatóan, „profin” vannak színpadra állítva, jók az énekes-színészi alakítások, és nem kell ahhoz vért izzadniuk, hogy ezzel felpezsdítsék és lázba hozzák a publikumot; ha vannak kiváló művészek, akik úgymond a „hátukon viszik el” a darabot, azok várhatóan „eladják” a produkciójukat… Ebben bízom most is. Az első premier főszerepeire Kerényi – talán közönségcsalogatóként - megnyert két ismert művészt, Miklósa Erikát és Dolhai Attilát, akik persze nem elsősorban operett-produkciókban szereztek maguknak hírnevet és elismerést. Meglátjuk, mire jutnak… A táncos-komikus és szubrett figurákat Oszvald Marika, Csere László, illetve Szendy Szilvi, Kerényi Miklós Máté, valamint Bódi Barbara és Peller Károly kelti életre a bemutatókon. A második és a harmadik szereposztásban a primadonna és a bonviván szerepeket Fischl Mónika és Vadász Dániel, illetve Lukács Anita és Dániel Gábor alakítja. A díszleteket Túri Erzsébet, a jelmezeket Velich Erzsébet, a koreográfiát Lőcsei Jenő tervezte. A karmesterek Makláry László és Somogyi-Tóth Dániel. Tehát, megelőlegezett bizalommal várom az előadásokat, de azért nem fogok tudni elvonatkoztatni a rádió hatvanas évekbeli Bajadér felvételétől sem, melyen Vámos Ágnes, Udvardy Tibor, Zentay Anna és Kishegyi Árpád ragyogó hangi alakítása, a jól ismert dalbetétek - korabeli dalszövegükkel, mérceként tornyosulnak fel majd előttem…
1651 Búbánat 2009-02-17 11:26:06
Egy kis mustra a vidéki színházakban játékrenden levő és bemutató előtt álló operett-darabokról: Békéscsabai Jókai Színház: Csínom Palkó Debreceni Csokonai Színház: Mágnás Miska; Egy éj Velencében Egri Gárdonyi Géza Színház: Fekete Péter Győri Nemzeti Színház: Marica grófnő – bemutató: április 26. Kaposvári Csiky Gergely Színház: A cigánybáró – bemutató volt: február 13. Miskolci Nemzeti Színház: A denevér Pécsi Nemzeti Színház: Leányvásár – bemutató: március 27. Szegedi Szabadtéri Játékok: Cigányszerelem – bemutató: július 3., további előadások: július 4., 10., 11. Szolnoki Szigligeti Színház: Csókos asszony – bemutató: február 20. Zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház: Gül baba – bemutató: március 20.
Egy kis mustra a vidéki színházakban játékrenden levő és bemutató előtt álló operett-darabokról: Békéscsabai Jókai Színház: Csínom Palkó Debreceni Csokonai Színház: Mágnás Miska; Egy éj Velencében Egri Gárdonyi Géza Színház: Fekete Péter Győri Nemzeti Színház: Marica grófnő – bemutató: április 26. Kaposvári Csiky Gergely Színház: A cigánybáró – bemutató volt: február 13. Miskolci Nemzeti Színház: A denevér Pécsi Nemzeti Színház: Leányvásár – bemutató: március 27. Szegedi Szabadtéri Játékok: Cigányszerelem – bemutató: július 3., további előadások: július 4., 10., 11. Szolnoki Szigligeti Színház: Csókos asszony – bemutató: február 20. Zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház: Gül baba – bemutató: március 20.
1650 Búbánat 2009-02-15 16:23:12 [Válasz erre: 1643 Sesto 2009-02-06 10:24:17]
Rejtély számomra, bár nem döntő fontosságú, mert ami rajta van a lemezen, élvezetet okoz a hallgatónak; ha nem olvastam volna el a lemez borítóján szereplő adatokat, nem is hoznám most elő azt, ami az interneten olvasható tájékoztatáshoz képest eltérés. Ugyanis a papíralapú tájékoztatóban még egy számot, egy 17-et is megjelölnek a szerkesztők, ami nincs rajta a lemezen: Kálmán Imre: A montmarte-i ibolya/Paris in Spring – Das Weilchen vom Montmartre. Még a következőket olvashatja az, aki kezébe veszi a kiadványt: Ninon dala a 2. felvonásból/Ninon’s Song (Acte 2) 1’30” A papírborító belsején további adatok találhatók erről a számról, ami hiányzik a lemezről: „Wenn Paris bei Nacht … Carambolina, Caramboletta”; a darab keletkezésének ideje; az eredeti szövegkönyv szerzői; a felvételen közreműködő zenekar, karmester, és az, hogy ez a Kálmán-dal a Hungaroton stúdiójában készült. A lemezt lehallgatva 16. , Huszka-dallal fejeződik be a lemez, a trackok összideje: 59’09”, ezzel szemben a borítón olvasható total time: 60’13” Hangsúlyozom, ez a baki mit sem von le a lemez értékéből, csak annak megtévesztő, aki nem az interneten tájékozódik a vásárlás előtt, hanem a polcról leemelve olvasgatja a lemezborító hátoldalán lévő információkat, és aztán a lemez lehallgatásakor, a végén nem találja azt, amit olvasott róla…
Rejtély számomra, bár nem döntő fontosságú, mert ami rajta van a lemezen, élvezetet okoz a hallgatónak; ha nem olvastam volna el a lemez borítóján szereplő adatokat, nem is hoznám most elő azt, ami az interneten olvasható tájékoztatáshoz képest eltérés. Ugyanis a papíralapú tájékoztatóban még egy számot, egy 17-et is megjelölnek a szerkesztők, ami nincs rajta a lemezen: Kálmán Imre: A montmarte-i ibolya/Paris in Spring – Das Weilchen vom Montmartre. Még a következőket olvashatja az, aki kezébe veszi a kiadványt: Ninon dala a 2. felvonásból/Ninon’s Song (Acte 2) 1’30” A papírborító belsején további adatok találhatók erről a számról, ami hiányzik a lemezről: „Wenn Paris bei Nacht … Carambolina, Caramboletta”; a darab keletkezésének ideje; az eredeti szövegkönyv szerzői; a felvételen közreműködő zenekar, karmester, és az, hogy ez a Kálmán-dal a Hungaroton stúdiójában készült. A lemezt lehallgatva 16. , Huszka-dallal fejeződik be a lemez, a trackok összideje: 59’09”, ezzel szemben a borítón olvasható total time: 60’13” Hangsúlyozom, ez a baki mit sem von le a lemez értékéből, csak annak megtévesztő, aki nem az interneten tájékozódik a vásárlás előtt, hanem a polcról leemelve olvasgatja a lemezborító hátoldalán lévő információkat, és aztán a lemez lehallgatásakor, a végén nem találja azt, amit olvasott róla…
1649 Búbánat 2009-02-10 21:39:00
[url] http://sonline.hu/somogy/kultura/ciganybaro-operasztarokkal-210623; Cigánybáró operasztárokkal[/url] Csikyben debütál az eredeti Strauss-nagyoperett | A valódi Cigánybárót, és mindjárt két teljes értékű szereposztással állítja színre Kaposváron Selmeczi György. A színházban soha nem látott vállalásról a zenei vezető-rendező sajtótájékoztatón beszélt hétfőn. Bemutató előadás: 2009. február 13. péntek Vezényel: Selmeczi György Barinkay: Némedi Árpád Zsupán: Sándor Árpád mv. Ottokár: Gulácsi Tamás fh. Czipra: Wittinger Gertrud mv. Carnero: Lugosi György Mirabella: Nyári Szilvia Arzéna: Csereklyei Andrea mv. Saffi: Kele Brigitta mv. Bemutató előadás: 2009. február 27. péntek Vezényel: Kesselyák Gergely mv. Barinkay: Kóbor Tamás mv. Zsupán: Kőrösi András Ottokár: Mózes Balázs Czipra: Horváth Zita Carnero: Karácsony Tamás Mirabella: Varga Zsuzsa Arzéna: Bucsi Annamária mv. Saffi: Herczenik Anna mv.
[url] http://sonline.hu/somogy/kultura/ciganybaro-operasztarokkal-210623; Cigánybáró operasztárokkal[/url] Csikyben debütál az eredeti Strauss-nagyoperett | A valódi Cigánybárót, és mindjárt két teljes értékű szereposztással állítja színre Kaposváron Selmeczi György. A színházban soha nem látott vállalásról a zenei vezető-rendező sajtótájékoztatón beszélt hétfőn. Bemutató előadás: 2009. február 13. péntek Vezényel: Selmeczi György Barinkay: Némedi Árpád Zsupán: Sándor Árpád mv. Ottokár: Gulácsi Tamás fh. Czipra: Wittinger Gertrud mv. Carnero: Lugosi György Mirabella: Nyári Szilvia Arzéna: Csereklyei Andrea mv. Saffi: Kele Brigitta mv. Bemutató előadás: 2009. február 27. péntek Vezényel: Kesselyák Gergely mv. Barinkay: Kóbor Tamás mv. Zsupán: Kőrösi András Ottokár: Mózes Balázs Czipra: Horváth Zita Carnero: Karácsony Tamás Mirabella: Varga Zsuzsa Arzéna: Bucsi Annamária mv. Saffi: Herczenik Anna mv.
1648 Búbánat 2009-02-10 16:49:21 [Válasz erre: 1645 Búbánat 2009-02-08 17:12:38]
Off: Tompos Kátya mégsem vesz részt az Eurovíziós Dalfesztiválon! "A Magyar Televíziót a Sony BMG kiadó tájékoztatta arról, hogy Tompos Kátya színházi elfoglaltsága miatt nem tud részt venni az Eurovíziós Dalfesztivál májusi döntőjén Moszkvában. Pár napon belül ő a második, aki lemondja a szereplést, a zsűri pedig újra összeül. Vajon meddig lehet még ezt csinálni?" teszik fel a kérdést a netes portálok...
Off: Tompos Kátya mégsem vesz részt az Eurovíziós Dalfesztiválon! "A Magyar Televíziót a Sony BMG kiadó tájékoztatta arról, hogy Tompos Kátya színházi elfoglaltsága miatt nem tud részt venni az Eurovíziós Dalfesztivál májusi döntőjén Moszkvában. Pár napon belül ő a második, aki lemondja a szereplést, a zsűri pedig újra összeül. Vajon meddig lehet még ezt csinálni?" teszik fel a kérdést a netes portálok...
1647 Búbánat 2009-02-08 22:50:30 [Válasz erre: 1646 Sesto 2009-02-08 22:47:24]
Valóban, semmi probléma...
Valóban, semmi probléma...
1646 Sesto 2009-02-08 22:47:24
...nem tudom Búbánat ugyan honnan szedte az info-t, hogy Kincses Veronika felhagyott volna az "aktív énekléssel", mert ez így egészen biztos nem igaz, különben semmi probléma! :-0)
...nem tudom Búbánat ugyan honnan szedte az info-t, hogy Kincses Veronika felhagyott volna az "aktív énekléssel", mert ez így egészen biztos nem igaz, különben semmi probléma! :-0)
1645 Búbánat 2009-02-08 17:12:38
Majd elfelejtettem hírt adni róla, ami a neten is megtalálható, Tompos Kátya, a Nemzeti Színházban mostanában bemutatott János vitéz második premierjének Iluskája képviseli Magyarországot az idei Eurovíziós Dalversenyen - Moszkvában. A zsűri döntése értelmében a "Magányos csónak" című dalt, Pálvölgyi Géza szerzeményét fogja énekelni Tompos Kátya, a Nemzeti Színház színművésze.
Majd elfelejtettem hírt adni róla, ami a neten is megtalálható, Tompos Kátya, a Nemzeti Színházban mostanában bemutatott János vitéz második premierjének Iluskája képviseli Magyarországot az idei Eurovíziós Dalversenyen - Moszkvában. A zsűri döntése értelmében a "Magányos csónak" című dalt, Pálvölgyi Géza szerzeményét fogja énekelni Tompos Kátya, a Nemzeti Színház színművésze.
1644 Búbánat 2009-02-08 16:59:30
Így utólag visszagondolva, érdekesnek találom, hogy az operett műfaját először nem operett énekesek (Honthy Hanna, Petress Zsuzsa, Németh Marika, Zentay Anna, Lehoczky Zsuzsa, Baksay Árpád, a Latabárok, Oszvald Gyula, Hadics László, Rátonyi Róbert, Németh Sándor stb.) szerettették meg velem a színházban, hanem operaénekesek rádió- és lemezfelvételein keresztül vezetett ide az út. Az is elgondolkoztató, hogy későbbiekben is, az ismert és elismert operaénekesek operaszerepeiért valahogy kevésbé tudtam lelkesülni (belelkesedni), mint amikor operettben láttam őket fellépni a színpadon, vagy ha jól ismert hangjukon hallottam felcsendülni az éter hullámhosszán - a rádióban - valamely operett-alakításukat, illetve a darab részleteit. Legyenek akár a legnagyobbak is, nekem először az operettszerepeik és/vagy operettfelvételeik „ugranak be”, s csak azután következik a művészetük alapját képező opera. Erre tipikus példa Kincses Veronika művészete, akit szintén a rádióban énekelt operettfelvételei révén ismertem és szerettem meg igazán. Kár, hogy mára felhagyott az aktív énekléssel! Gyönyörű szép hangja, annak „pikáns” hangszínezete, mindig elbűvölt és levett a lábamról! A „klasszikus operett” nagyjai (Offenbach, Suppé, J. Strauss), és Huszka, Kálmán, Lehár művei rádióra alkalmazott verzióinak avatott tolmácsolói közé sorolom őt - színpadon (Operában, Operettben) sajnos, ritkán lépett fel e műfaj alkotásaiban. Ezért is értékelem, és nagyon örülök annak, hogy a lemezgyár most CD-n kihozta a mintegy három évtizede készült, a rádió stúdiójában felvett operettekből jó hozzáértéssel összeválogatott tizenhat részletet, mely betekintést ad Kincses Veronika énekművészetébe, s ezen túl megismerteti a hallgatót a nem is oly „könnyű” zenés műfaj mára kissé „elfeledett” darabjainak szépségeivel. Sorolhatnám a további nagy magyar operaénekes egyéniségeket, akiktől ugyancsak lehetne mit válogatni és kiadni lemezen – e műfajban is - a Rádió hangarchívumából! Azért hozzá teszem, Kincses Veronika szerettette meg velem az ő egyéniségéhez, lírai vénájához és különlegesen nemes szopránjához jól illő egyes Mozart- és Puccini-operákat (pl. A grófné, Zerlina, Angelica nővér, Liu szerepének megformálásaival), melyek korábban nem igazán hoztak tűzbe, de Vele, Őt hallgatva-látva, végül egész közel kerültek hozzám. Egy Verdi-szerepe is nagyon kedves és emlékezetes számomra: Amelia a Simon Boccanegrából! Mindezek mellett s ellenére, menthetetlenül Ő marad számomra elsősorban A grófné a Bécsi vérből, és a Báróné a Párizsi életből…
Így utólag visszagondolva, érdekesnek találom, hogy az operett műfaját először nem operett énekesek (Honthy Hanna, Petress Zsuzsa, Németh Marika, Zentay Anna, Lehoczky Zsuzsa, Baksay Árpád, a Latabárok, Oszvald Gyula, Hadics László, Rátonyi Róbert, Németh Sándor stb.) szerettették meg velem a színházban, hanem operaénekesek rádió- és lemezfelvételein keresztül vezetett ide az út. Az is elgondolkoztató, hogy későbbiekben is, az ismert és elismert operaénekesek operaszerepeiért valahogy kevésbé tudtam lelkesülni (belelkesedni), mint amikor operettben láttam őket fellépni a színpadon, vagy ha jól ismert hangjukon hallottam felcsendülni az éter hullámhosszán - a rádióban - valamely operett-alakításukat, illetve a darab részleteit. Legyenek akár a legnagyobbak is, nekem először az operettszerepeik és/vagy operettfelvételeik „ugranak be”, s csak azután következik a művészetük alapját képező opera. Erre tipikus példa Kincses Veronika művészete, akit szintén a rádióban énekelt operettfelvételei révén ismertem és szerettem meg igazán. Kár, hogy mára felhagyott az aktív énekléssel! Gyönyörű szép hangja, annak „pikáns” hangszínezete, mindig elbűvölt és levett a lábamról! A „klasszikus operett” nagyjai (Offenbach, Suppé, J. Strauss), és Huszka, Kálmán, Lehár művei rádióra alkalmazott verzióinak avatott tolmácsolói közé sorolom őt - színpadon (Operában, Operettben) sajnos, ritkán lépett fel e műfaj alkotásaiban. Ezért is értékelem, és nagyon örülök annak, hogy a lemezgyár most CD-n kihozta a mintegy három évtizede készült, a rádió stúdiójában felvett operettekből jó hozzáértéssel összeválogatott tizenhat részletet, mely betekintést ad Kincses Veronika énekművészetébe, s ezen túl megismerteti a hallgatót a nem is oly „könnyű” zenés műfaj mára kissé „elfeledett” darabjainak szépségeivel. Sorolhatnám a további nagy magyar operaénekes egyéniségeket, akiktől ugyancsak lehetne mit válogatni és kiadni lemezen – e műfajban is - a Rádió hangarchívumából! Azért hozzá teszem, Kincses Veronika szerettette meg velem az ő egyéniségéhez, lírai vénájához és különlegesen nemes szopránjához jól illő egyes Mozart- és Puccini-operákat (pl. A grófné, Zerlina, Angelica nővér, Liu szerepének megformálásaival), melyek korábban nem igazán hoztak tűzbe, de Vele, Őt hallgatva-látva, végül egész közel kerültek hozzám. Egy Verdi-szerepe is nagyon kedves és emlékezetes számomra: Amelia a Simon Boccanegrából! Mindezek mellett s ellenére, menthetetlenül Ő marad számomra elsősorban A grófné a Bécsi vérből, és a Báróné a Párizsi életből…
1643 Sesto 2009-02-06 10:24:17
KINCSES Veronika Operettdalok és -duettek / Songs and Duets from Operettas HCD 16890 5991811689025 This Compilation (P) 2008 Hungaroton Records Ltd. (P) 2008 AAD Attila Fülöp – tenor 8; János Berkes – tenor 10, 11; Lajos Miller – bariton / baritone 16 A Magyar Rádió és Televízió Énekkara / Hungarian Radio & Television Chorus (Karigazgató / Chorus master: Ferenc Sapszon) 1, 3, 4, 6, 9, 12, 13, A Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara Hungarian Radio & Television Symphony Orchestra 4–9, 12–15, Budapesti MÁV Szimfonikus Zenekar / Budapest MÁV Symphony Orchestra 10, 11, 16 Vezényel / Conducted by László Makláry 1,; Tamás Bródy 2–6, 9, 12, 13; Tamás Breitner 7, 8, 15; György Behár 10, 11, 16; Frigyes Hidas 14 IMRE (EMMERICH) KÁLMÁN (1882–1953) Marica grófnõ / Countess Maritza / Gräfin Mariza (1924) (Julius Brammer, Alfred Grünwald) 1. Marica belépõje / Maritza’s entrance song 2′44″ „Höre ich Zigeunergeigen… Wo wohnt die Liebe“ FERENC (FRANZ) LEHÁR (1870–1946) Víg özvegy / The Merry Widow / Die lustige Witwe (1905) (Victor Léon, Leo Stein–Adolf Mérei) 2. Bevezetés / Introduction. „A mi hazánk” 1′11″ 3. Tánc / Dance. “Ah, ah” (Kórus / Chorus) 1′33″ 4. Vilja-dal / Vilja’s song. „Az otthon hangja… Ott élt a lidérc” (Hanna Glawary) 5′10″ Ifj. JOHANN STRAUSS Jr (1825–1899) A cigánybáró / The Gypsy Baron / Der Zigeunerbaron (1885) (Ignaz Schnitzer–Sándor Fischer) 5. Saffi dala (I. felv.) / Saffi’s song (Act 1). „Nagyon vigyázz, jól vigyázz” 4′39″ A denevér / Die Fledermaus (1874) (Carl Haffner, Richard Genée–Sándor Fischer) 6. Adél kupléja. Kacagó dal (II. felv.) / Adele’s song (Act 2). „Márki, szívem” 3′18″ Bécsi vér / Wiener Blut (1899) (Victor Léon, Leo Stein–Sándor Fischer) 7. A grófné dala (I. felv.) / The Countess’ song (Act 1) 4′07″ „A férjem nem akarta… Üdvözlégy, te kedves fészek” 8. A grófné és gróf kettõse (II. felv.) / Duet of the Count and Countess (Act 2) 5′37″ (Bécsi vér keringõ / Wiener Blut Waltz Op. 354, 1873) „Csak egyet nem… Bécsi vér” CARL ZELLER (1842–1898) A madarász / Der Vogelhändler (1891) (Moritz West, Ludwig Held–Sándor Fischer) 9. A hercegnõ belépõje (I. felv) / Entrance song of the Princess (Act 1) 4′39″ Rajna keringõ / Rhine Waltz. „Ó de szép, drága szép” JENÕ HUSZKA (1875–1960) Mária fõhadnagy / Lieutenant Maria (1942) (László Szilágyi) 10. Bálint és Mária kettõse (I. felv.) / Duet of Bálint and Maria (Act 1) 3′22″ „Szeretem… Szabad-e remélnem” 11. Bálint és Mária kettõse (II. felv.) / Duet of Bálint and Maria (Act 2) 3′43″ „Én mától kezdve csak terólad álmodom” ROBERT PLANQUETTE (1848–1903) A corneville-i harangok / Le cloches de Corneville (1877) (Louis Clairville, Charles Gabet–Ernõ Innocent Vincze) 12. Germaine kupléja. Harangdal / Germain’s song 3′56″ „Régi hagyomány, hogy bátor, jó vizézek” JACQUES OFFENBACH (1819–1880) A sóhajok hídja / Le pont des soupirs (1868) (Hector Crémieux, Ludovic Halévy–József Romhányi) 13.Catarina dala / Song of Catarina. „Csengj, bongj, zengj” 2′07″ Piaci dámák / Mesdames de la Halle (1858) (Armand Lapointe–József Romhányi) 14.Ciboletta dala / Ciboletta’ song. „Szent ég… Jól ismer ám a csarnok” 5′03″ A párizsi élet / La vie parisienne (1866) (Henri Meilhac, Ludovic Halévy–József Romhányi) 15. A báróné dala (II. felv.) / The Baroness’ song (Act 2) 3′47″ „A szívem dermedt, mint a jég” 16. JENÕ HUSZKA (1875–1960) Aranyvirág / Golden Flower (1903) (Ferenc Martos) Szerelmi kettõs / Love duet. „Szívem szívednek örökös rabja lett” 3′31″
KINCSES Veronika Operettdalok és -duettek / Songs and Duets from Operettas HCD 16890 5991811689025 This Compilation (P) 2008 Hungaroton Records Ltd. (P) 2008 AAD Attila Fülöp – tenor 8; János Berkes – tenor 10, 11; Lajos Miller – bariton / baritone 16 A Magyar Rádió és Televízió Énekkara / Hungarian Radio & Television Chorus (Karigazgató / Chorus master: Ferenc Sapszon) 1, 3, 4, 6, 9, 12, 13, A Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara Hungarian Radio & Television Symphony Orchestra 4–9, 12–15, Budapesti MÁV Szimfonikus Zenekar / Budapest MÁV Symphony Orchestra 10, 11, 16 Vezényel / Conducted by László Makláry 1,; Tamás Bródy 2–6, 9, 12, 13; Tamás Breitner 7, 8, 15; György Behár 10, 11, 16; Frigyes Hidas 14 IMRE (EMMERICH) KÁLMÁN (1882–1953) Marica grófnõ / Countess Maritza / Gräfin Mariza (1924) (Julius Brammer, Alfred Grünwald) 1. Marica belépõje / Maritza’s entrance song 2′44″ „Höre ich Zigeunergeigen… Wo wohnt die Liebe“ FERENC (FRANZ) LEHÁR (1870–1946) Víg özvegy / The Merry Widow / Die lustige Witwe (1905) (Victor Léon, Leo Stein–Adolf Mérei) 2. Bevezetés / Introduction. „A mi hazánk” 1′11″ 3. Tánc / Dance. “Ah, ah” (Kórus / Chorus) 1′33″ 4. Vilja-dal / Vilja’s song. „Az otthon hangja… Ott élt a lidérc” (Hanna Glawary) 5′10″ Ifj. JOHANN STRAUSS Jr (1825–1899) A cigánybáró / The Gypsy Baron / Der Zigeunerbaron (1885) (Ignaz Schnitzer–Sándor Fischer) 5. Saffi dala (I. felv.) / Saffi’s song (Act 1). „Nagyon vigyázz, jól vigyázz” 4′39″ A denevér / Die Fledermaus (1874) (Carl Haffner, Richard Genée–Sándor Fischer) 6. Adél kupléja. Kacagó dal (II. felv.) / Adele’s song (Act 2). „Márki, szívem” 3′18″ Bécsi vér / Wiener Blut (1899) (Victor Léon, Leo Stein–Sándor Fischer) 7. A grófné dala (I. felv.) / The Countess’ song (Act 1) 4′07″ „A férjem nem akarta… Üdvözlégy, te kedves fészek” 8. A grófné és gróf kettõse (II. felv.) / Duet of the Count and Countess (Act 2) 5′37″ (Bécsi vér keringõ / Wiener Blut Waltz Op. 354, 1873) „Csak egyet nem… Bécsi vér” CARL ZELLER (1842–1898) A madarász / Der Vogelhändler (1891) (Moritz West, Ludwig Held–Sándor Fischer) 9. A hercegnõ belépõje (I. felv) / Entrance song of the Princess (Act 1) 4′39″ Rajna keringõ / Rhine Waltz. „Ó de szép, drága szép” JENÕ HUSZKA (1875–1960) Mária fõhadnagy / Lieutenant Maria (1942) (László Szilágyi) 10. Bálint és Mária kettõse (I. felv.) / Duet of Bálint and Maria (Act 1) 3′22″ „Szeretem… Szabad-e remélnem” 11. Bálint és Mária kettõse (II. felv.) / Duet of Bálint and Maria (Act 2) 3′43″ „Én mától kezdve csak terólad álmodom” ROBERT PLANQUETTE (1848–1903) A corneville-i harangok / Le cloches de Corneville (1877) (Louis Clairville, Charles Gabet–Ernõ Innocent Vincze) 12. Germaine kupléja. Harangdal / Germain’s song 3′56″ „Régi hagyomány, hogy bátor, jó vizézek” JACQUES OFFENBACH (1819–1880) A sóhajok hídja / Le pont des soupirs (1868) (Hector Crémieux, Ludovic Halévy–József Romhányi) 13.Catarina dala / Song of Catarina. „Csengj, bongj, zengj” 2′07″ Piaci dámák / Mesdames de la Halle (1858) (Armand Lapointe–József Romhányi) 14.Ciboletta dala / Ciboletta’ song. „Szent ég… Jól ismer ám a csarnok” 5′03″ A párizsi élet / La vie parisienne (1866) (Henri Meilhac, Ludovic Halévy–József Romhányi) 15. A báróné dala (II. felv.) / The Baroness’ song (Act 2) 3′47″ „A szívem dermedt, mint a jég” 16. JENÕ HUSZKA (1875–1960) Aranyvirág / Golden Flower (1903) (Ferenc Martos) Szerelmi kettõs / Love duet. „Szívem szívednek örökös rabja lett” 3′31″
1642 Búbánat 2009-01-28 10:08:40 [Válasz erre: 1641 bermuda 2009-01-28 06:29:59]
Majd elfelejtettem, két német nyelvű Lehár-életrajzom is van. Mindkettő alapos mű, rendkívül részletes adalékokkal szolgál a zseniális zeneszerzőről és műveiről.
Majd elfelejtettem, két német nyelvű Lehár-életrajzom is van. Mindkettő alapos mű, rendkívül részletes adalékokkal szolgál a zseniális zeneszerzőről és műveiről.
1641 bermuda 2009-01-28 06:29:59 [Válasz erre: 1640 Búbánat 2009-01-28 01:19:15]
Kedves Búbánat! Szokás szerint elképesztesz!! Köszönöm.
Kedves Búbánat! Szokás szerint elképesztesz!! Köszönöm.
1640 Búbánat 2009-01-28 01:19:15 [Válasz erre: 1639 bermuda 2009-01-27 17:36:27]
Kedves Bermuda! Íme, a „ Szép a világ” fő cselekményvonala. (Annyit tudni kell, hogy ez a darab az 1914-ben, Bécsben bemutatott „Endlich Allein” , azaz „Végre egyedül” c három felvonásos operett átdolgozása, a történet azzal csaknem megegyezik; a szereplők neve változott, meg a rangjuk is, míg a zenei anyag részben átdolgozásra került, ugyanakkor új számokkal bővült.) Szereplők: -A király (egy meg nem nevezett országnak) -Georg, a fia, a koronaherceg, trónörökös -Marie Brankenhorst nagyhercegnő -Elisabeth hercegkisasszony, az unokahúga, Lichtenbergből -Gróf Sacha Karlowitz, a király adjutánsa -Mercedes del Rosso, argentin prímabalerina -Az „Hotel des Alpes” igazgatója -Főkomornyik -Mercedes öltöztetője A Szép a világ cselekményének középpontjában a politika áll. Egy rangos európai ország királya úgy gondolja, hogy az ország érdeke azt kívánja, fia, a koronaherceg végre megnősüljön, és hozzá rangban illő frigyre lépjen. Kinézi számára régi kedves barátnéja, Marie Brankenhorst nagyhercegnő unokahúgát, a lichtenbergi Elisabeth hercegkisasszonyt. Georg nem rajong apja ötletéért. Nincs kedve megnősülni. A történet kezdetén a leendő mennyasszony és vőlegény még nem találkozott egymással. Egy másik házasság ígérete is tálcán kínálja magát az operettben: Gróf Sacha Karlowitz, a király adjutánsa és egy argentin énekes-táncosnő, Mercedes del Rosso kapcsolatára épül. Sacha azért aggódik, vajon nemesi származása és a „polgári” oldalról jött művészlélek kedvese között legalizálható-e ez az állapot. Végső soron, akárcsak a koronaherceg, akinek most a kíséretében tartózkodik, nem lelkesedik a házasság gondolatáért. Az első felvonás egy svájci üdülőhelyen, az „Hotel des Alpes”-ban játszódik a múlt század húszas éveinek vége felé. A Hotel személyzete egybegyűlt már és várják a trónörökös érkezését. Ugyanakkor már a hotelben tartózkodik inkognitóban a király, a nagyhercegnő és a menyasszony. Georg megérkezik, de szintén inkognitóban, egyszerű viseletben, nem ismerik fel benne a koronaherceget. A nyitó áriában Elisabeth énekel, ezt követően Mercedesnek esélye nyílik találkoznia Sachával (duett). Még kicsivel később Georg összefut Elisabeth-tel, akiről nem sejti, hogy ő a menyasszonya. Azonnal megtetszenek egymásnak és elhatározzák, hogy tesznek egy sétát a hegyekben. Míg elmennek ruhát váltani, ezalatt Mercedes jön be újra, mint egy igen csábos nő, aki attraktív megjelenésével és rögtönzött énekével-táncával felhívja magára az álöltözetben ott tartózkodó király figyelmét, akit megigéz a nő délies bűbája. A második felvonás a hegyekben játszódik. Mindössze két szereplője van: Georg és Elisabeth! Nekik van szentelve a teljes második felvonás! Egymás iránti érzésük egyre szorosabb, és bensőségesebb. Séta közben bekapcsolják a rádiót, amely éppen beolvassa, hogy keresik az eltűnt Elisabeth hercegnőt. Georg gondolja, hogy az oldalán andalgó kedves barátnőjéről van szó, de ez most már egy csöppet sem zavarja. Nem sokáig gondolkodik ezen, miközben egyre viharosabbá válik az időjárás, s úgy látszik, hogy a hegyekben rekednek; a nagy égzengések közepette megvallják egymás iránti szerelmüket. Később – már a harmadik felvonásban – újra mindenki együtt a szálló halljában. És a helyzet jól rendeződik: Elisabeth kinyilvánítja, hogy ő csak azzal a fiatalemberrel kíván házasságra lépni, akivel együtt volt a hegyekben, ez a házasság számára semmi problémát nem jelent. A király és a nagyhercegnő rezignáltan, beletörődve ebbe, adják áldásukat az ifjú párra. A herceg jóváhagyását megkapja Sacha, hogy elvegye Mercedest. Minden elő van már készítve a hotelben a kettős menyegzőre. Az özvegy király pedig a fináléban arra a következtetésre jut, hogy élete hátralévő éveit az ő hölgye, Marie Brankenhorst nagyhercegnő oldalán kívánja eltölteni. Ennyi a történet. Nem valami fajsúlyos, világrendítő mondanivalóval. Itt is a nívós, invenciós, olykor már operai igényű Lehár-zene az, ami a nem valami falrengető libretto hiányosságait ellensúlyozza. Az operettben van minden féle tánczene is: keringő, induló, korabeli foxtrott, tangó stb. Pl. fergeteges zene a híres „Rio de Janeiro”-szám is… De a nagy szerelmi kettős, vagy az ismert címadó keringődal, „Szép a világ” már a vígoperai magaslatokra tör!
Kedves Bermuda! Íme, a „ Szép a világ” fő cselekményvonala. (Annyit tudni kell, hogy ez a darab az 1914-ben, Bécsben bemutatott „Endlich Allein” , azaz „Végre egyedül” c három felvonásos operett átdolgozása, a történet azzal csaknem megegyezik; a szereplők neve változott, meg a rangjuk is, míg a zenei anyag részben átdolgozásra került, ugyanakkor új számokkal bővült.) Szereplők: -A király (egy meg nem nevezett országnak) -Georg, a fia, a koronaherceg, trónörökös -Marie Brankenhorst nagyhercegnő -Elisabeth hercegkisasszony, az unokahúga, Lichtenbergből -Gróf Sacha Karlowitz, a király adjutánsa -Mercedes del Rosso, argentin prímabalerina -Az „Hotel des Alpes” igazgatója -Főkomornyik -Mercedes öltöztetője A Szép a világ cselekményének középpontjában a politika áll. Egy rangos európai ország királya úgy gondolja, hogy az ország érdeke azt kívánja, fia, a koronaherceg végre megnősüljön, és hozzá rangban illő frigyre lépjen. Kinézi számára régi kedves barátnéja, Marie Brankenhorst nagyhercegnő unokahúgát, a lichtenbergi Elisabeth hercegkisasszonyt. Georg nem rajong apja ötletéért. Nincs kedve megnősülni. A történet kezdetén a leendő mennyasszony és vőlegény még nem találkozott egymással. Egy másik házasság ígérete is tálcán kínálja magát az operettben: Gróf Sacha Karlowitz, a király adjutánsa és egy argentin énekes-táncosnő, Mercedes del Rosso kapcsolatára épül. Sacha azért aggódik, vajon nemesi származása és a „polgári” oldalról jött művészlélek kedvese között legalizálható-e ez az állapot. Végső soron, akárcsak a koronaherceg, akinek most a kíséretében tartózkodik, nem lelkesedik a házasság gondolatáért. Az első felvonás egy svájci üdülőhelyen, az „Hotel des Alpes”-ban játszódik a múlt század húszas éveinek vége felé. A Hotel személyzete egybegyűlt már és várják a trónörökös érkezését. Ugyanakkor már a hotelben tartózkodik inkognitóban a király, a nagyhercegnő és a menyasszony. Georg megérkezik, de szintén inkognitóban, egyszerű viseletben, nem ismerik fel benne a koronaherceget. A nyitó áriában Elisabeth énekel, ezt követően Mercedesnek esélye nyílik találkoznia Sachával (duett). Még kicsivel később Georg összefut Elisabeth-tel, akiről nem sejti, hogy ő a menyasszonya. Azonnal megtetszenek egymásnak és elhatározzák, hogy tesznek egy sétát a hegyekben. Míg elmennek ruhát váltani, ezalatt Mercedes jön be újra, mint egy igen csábos nő, aki attraktív megjelenésével és rögtönzött énekével-táncával felhívja magára az álöltözetben ott tartózkodó király figyelmét, akit megigéz a nő délies bűbája. A második felvonás a hegyekben játszódik. Mindössze két szereplője van: Georg és Elisabeth! Nekik van szentelve a teljes második felvonás! Egymás iránti érzésük egyre szorosabb, és bensőségesebb. Séta közben bekapcsolják a rádiót, amely éppen beolvassa, hogy keresik az eltűnt Elisabeth hercegnőt. Georg gondolja, hogy az oldalán andalgó kedves barátnőjéről van szó, de ez most már egy csöppet sem zavarja. Nem sokáig gondolkodik ezen, miközben egyre viharosabbá válik az időjárás, s úgy látszik, hogy a hegyekben rekednek; a nagy égzengések közepette megvallják egymás iránti szerelmüket. Később – már a harmadik felvonásban – újra mindenki együtt a szálló halljában. És a helyzet jól rendeződik: Elisabeth kinyilvánítja, hogy ő csak azzal a fiatalemberrel kíván házasságra lépni, akivel együtt volt a hegyekben, ez a házasság számára semmi problémát nem jelent. A király és a nagyhercegnő rezignáltan, beletörődve ebbe, adják áldásukat az ifjú párra. A herceg jóváhagyását megkapja Sacha, hogy elvegye Mercedest. Minden elő van már készítve a hotelben a kettős menyegzőre. Az özvegy király pedig a fináléban arra a következtetésre jut, hogy élete hátralévő éveit az ő hölgye, Marie Brankenhorst nagyhercegnő oldalán kívánja eltölteni. Ennyi a történet. Nem valami fajsúlyos, világrendítő mondanivalóval. Itt is a nívós, invenciós, olykor már operai igényű Lehár-zene az, ami a nem valami falrengető libretto hiányosságait ellensúlyozza. Az operettben van minden féle tánczene is: keringő, induló, korabeli foxtrott, tangó stb. Pl. fergeteges zene a híres „Rio de Janeiro”-szám is… De a nagy szerelmi kettős, vagy az ismert címadó keringődal, „Szép a világ” már a vígoperai magaslatokra tör!
1639 bermuda 2009-01-27 17:36:27 [Válasz erre: 1638 Búbánat 2009-01-27 09:24:35]
Köszönöm, lehetséges,bár kicsit korábbra tettem a dolgot, de lényegében mindegy. Élvezem Lehár zenéjét minden mennyiségben, s ezen a felvételen Mosuc a primadonna, mit mondjak-Neki aztán remek hangja van.-))
Köszönöm, lehetséges,bár kicsit korábbra tettem a dolgot, de lényegében mindegy. Élvezem Lehár zenéjét minden mennyiségben, s ezen a felvételen Mosuc a primadonna, mit mondjak-Neki aztán remek hangja van.-))
1638 Búbánat 2009-01-27 09:24:35 [Válasz erre: 1637 bermuda 2009-01-27 08:15:24]
Kedves Bermuda! Szerintem a rádióban ebből a felvételből hallhattál részleteket: „Bemutatjuk új felvételünket” – 1974. május 1. Kossuth Rádió 14.29 - Lehár Ferenc – Szenes Andor: Szép a világ Km.: Andor Éva, Németh Marika, Korondy György, Palcsó Sándor, Basky István valamint az MRT énekkara és szimfonikus zenekara Vezényel: Bródy Tamás Az operett tartalmának utánanézek (nem akarok pontatlan lenni.)
Kedves Bermuda! Szerintem a rádióban ebből a felvételből hallhattál részleteket: „Bemutatjuk új felvételünket” – 1974. május 1. Kossuth Rádió 14.29 - Lehár Ferenc – Szenes Andor: Szép a világ Km.: Andor Éva, Németh Marika, Korondy György, Palcsó Sándor, Basky István valamint az MRT énekkara és szimfonikus zenekara Vezényel: Bródy Tamás Az operett tartalmának utánanézek (nem akarok pontatlan lenni.)
1637 bermuda 2009-01-27 08:15:24
Kedves Búbánat! Mostanában hallgattam Lehár:Szép a világ.zenei anyagát, nagyon tetszik, ismerek belőle néhány részletet, de nem tudom miről szól?! Kerestem az Operettek könyvében, de csak megemlíti. Tudsz valami bővebbet? Arra sem emlékszem ki énekli magyarul a tenor ismert dalát, tán Szabó Miklós?
Kedves Búbánat! Mostanában hallgattam Lehár:Szép a világ.zenei anyagát, nagyon tetszik, ismerek belőle néhány részletet, de nem tudom miről szól?! Kerestem az Operettek könyvében, de csak megemlíti. Tudsz valami bővebbet? Arra sem emlékszem ki énekli magyarul a tenor ismert dalát, tán Szabó Miklós?
1636 Búbánat 2009-01-23 10:58:28 [Válasz erre: 1260 Búbánat 2007-07-24 15:46:03]
2008-ban elmaradt a Kübekházi Operettfalu-program. Anyagi okok miatt. Pedig a tizedik, jubileumi gálaestre készültek a helyi szervezők. Állítólag azért kellett a rendszeresen több mint tízezer látogatót fogadó rendezvényt lemondania a Csongrád megyei kis településnek, mert a nyári zenei fesztiválokra kiírt pályázatról az Önkormányzati Minisztérium nem döntött, illetve a fesztivál egyik hagyományos támogatója, az ORTT nem tárgyalta egyedi kérelmüket. Míg 2007-ben a rendezvényt az Európai Unió támogatta, addig 2008-ban nem volt olyan kiírás, amelyre pályázhattak volna. A fesztivál megrendezéséhez szükséges teljes összeg, mintegy tízmillió forint, amelyet a helyi önkormányzat nem tudott saját zsebből előteremteni. Kérdés, hogy idén történik-e előrelépés, számíthatunk-e a jubileumi koncertre? A Budapest TV csatorna gondolt egy nagyot, és tegnapelőtt éjjel levetítette a 2007-es gálát. Jó volt ismét látni-hallgatni a népszerű művészeket: Kovács Zsuzsát, Pitti Katalint, Teremi Trixit, Vásári Mónikát, Bozsó Józsefet, Jankovits Józsefet, Kovácsházi Istvánt, Nemcsák Károlyt, akik a „könnyű múzsának” hódolva jókedvűen énekelték-táncolták a Huszka, Kálmán, Lehár, Szirmai népszerű melódiáit, amelyeket a helyszínen több mint tízezer néző tapsolt végig, a televíziós közvetítés révén pedig ország-világ láthatott… Nagyon bízom abban, hogy lesz Kübekházi-Operettfalu-gála 2009-ben!
2008-ban elmaradt a Kübekházi Operettfalu-program. Anyagi okok miatt. Pedig a tizedik, jubileumi gálaestre készültek a helyi szervezők. Állítólag azért kellett a rendszeresen több mint tízezer látogatót fogadó rendezvényt lemondania a Csongrád megyei kis településnek, mert a nyári zenei fesztiválokra kiírt pályázatról az Önkormányzati Minisztérium nem döntött, illetve a fesztivál egyik hagyományos támogatója, az ORTT nem tárgyalta egyedi kérelmüket. Míg 2007-ben a rendezvényt az Európai Unió támogatta, addig 2008-ban nem volt olyan kiírás, amelyre pályázhattak volna. A fesztivál megrendezéséhez szükséges teljes összeg, mintegy tízmillió forint, amelyet a helyi önkormányzat nem tudott saját zsebből előteremteni. Kérdés, hogy idén történik-e előrelépés, számíthatunk-e a jubileumi koncertre? A Budapest TV csatorna gondolt egy nagyot, és tegnapelőtt éjjel levetítette a 2007-es gálát. Jó volt ismét látni-hallgatni a népszerű művészeket: Kovács Zsuzsát, Pitti Katalint, Teremi Trixit, Vásári Mónikát, Bozsó Józsefet, Jankovits Józsefet, Kovácsházi Istvánt, Nemcsák Károlyt, akik a „könnyű múzsának” hódolva jókedvűen énekelték-táncolták a Huszka, Kálmán, Lehár, Szirmai népszerű melódiáit, amelyeket a helyszínen több mint tízezer néző tapsolt végig, a televíziós közvetítés révén pedig ország-világ láthatott… Nagyon bízom abban, hogy lesz Kübekházi-Operettfalu-gála 2009-ben!
1635 telramund 2009-01-21 21:24:36
Alföldi:János vitéz-summázva "felborult a klozet,tetejére került a sz.r!!!
Alföldi:János vitéz-summázva "felborult a klozet,tetejére került a sz.r!!!
1634 Búbánat 2009-01-21 09:04:03 [Válasz erre: 1629 tiramisu 2009-01-21 02:36:16]
Véleményemet nem rejtem véka alá, e felől nyugodt lehetsz – de ahhoz előbb meg kellene néznem a darabot. Igazad van, ne tépelődjek soká, frissiben kell látni, amíg a sok olvasott kritika nem rág le minden csontot, s nekem már semmi sem marad…
Véleményemet nem rejtem véka alá, e felől nyugodt lehetsz – de ahhoz előbb meg kellene néznem a darabot. Igazad van, ne tépelődjek soká, frissiben kell látni, amíg a sok olvasott kritika nem rág le minden csontot, s nekem már semmi sem marad…
1632 Búbánat 2009-01-21 08:56:08 [Válasz erre: 1630 bermuda 2009-01-21 07:27:15]
Köszönöm, hogy felhívtad rá a figyelmemet, mindjárt elolvasom - de nem fog befolyásolni semmiben.
Köszönöm, hogy felhívtad rá a figyelmemet, mindjárt elolvasom - de nem fog befolyásolni semmiben.
1631 Búbánat 2009-01-21 08:52:49 [Válasz erre: 1629 tiramisu 2009-01-21 02:36:16]
Gondolom, észrevetted, hogy – Veled ellentétben - amin ott vagyok, arról szoktam rövidebb-hosszabb beszámolót írni. Amennyiben érdekel valami, de még nem láttam, az nem jelenti azt, hogy nem vagyok kíváncsi azok véleményére, akik viszont már látták, s írtak róla – nemcsak a fórum kritikáit szoktam olvasgatni. S mindig örömmel hívom fel ezekre is a figyelmet. Ezért is linkelek be ezek közül néhányat – ha már megtanultam a linkelés technikáját… Nem baj, ha ezeket olvasva, előzetes fogalmat kapunk arról, hogy mi vár(na) ránk… Ép ez a célja a recenzióknak is – különben az asztalfióknak készülnének. Egyeseket ösztönözhet, inspirálhat, avagy riaszthat – egyre megy. Lényeg, hogy kapjunk információkat, s engem nem zavar, hogy mások már előttem milyen szubjektív „ítéletet” alkottak a látottakról. S nem muszáj azonnal a premierre jegyet váltanom sem, a Bajadért sem a premieren fogom először látni…. Ha Te már láttad ezt a János vitézt, kérlek, írj róla. Nagyra értékelném!
Gondolom, észrevetted, hogy – Veled ellentétben - amin ott vagyok, arról szoktam rövidebb-hosszabb beszámolót írni. Amennyiben érdekel valami, de még nem láttam, az nem jelenti azt, hogy nem vagyok kíváncsi azok véleményére, akik viszont már látták, s írtak róla – nemcsak a fórum kritikáit szoktam olvasgatni. S mindig örömmel hívom fel ezekre is a figyelmet. Ezért is linkelek be ezek közül néhányat – ha már megtanultam a linkelés technikáját… Nem baj, ha ezeket olvasva, előzetes fogalmat kapunk arról, hogy mi vár(na) ránk… Ép ez a célja a recenzióknak is – különben az asztalfióknak készülnének. Egyeseket ösztönözhet, inspirálhat, avagy riaszthat – egyre megy. Lényeg, hogy kapjunk információkat, s engem nem zavar, hogy mások már előttem milyen szubjektív „ítéletet” alkottak a látottakról. S nem muszáj azonnal a premierre jegyet váltanom sem, a Bajadért sem a premieren fogom először látni…. Ha Te már láttad ezt a János vitézt, kérlek, írj róla. Nagyra értékelném!
1630 bermuda 2009-01-21 07:27:15 [Válasz erre: 1627 Búbánat 2009-01-20 22:38:03]
Olvasd el az Opera-világon megjelent kettő kritikát, s akkor -kiváncsi vagyok a döntésedre;-) Az enyém már egyértelmű:-(
Olvasd el az Opera-világon megjelent kettő kritikát, s akkor -kiváncsi vagyok a döntésedre;-) Az enyém már egyértelmű:-(
1629 tiramisu 2009-01-21 02:36:16 [Válasz erre: 1627 Búbánat 2009-01-20 22:38:03]
Szívesebben olvasnánk saját élményeden alapuló kritikát a Momus-n! Az újságokat úgyis elolvassuk, a Te véleményedre vagyunk kíváncsiak! Ne érleld sokáig !
Szívesebben olvasnánk saját élményeden alapuló kritikát a Momus-n! Az újságokat úgyis elolvassuk, a Te véleményedre vagyunk kíváncsiak! Ne érleld sokáig !
1628 Búbánat 2009-01-20 22:40:46 [Válasz erre: 1627 Búbánat 2009-01-20 22:38:03]
Itt egy képes beszámoló a [url] http://kultura.hu/main.php?folderID=1174&articleID=278230&ctag=articlelist&iid=1; János vitézről [/url]
Itt egy képes beszámoló a [url] http://kultura.hu/main.php?folderID=1174&articleID=278230&ctag=articlelist&iid=1; János vitézről [/url]
1627 Búbánat 2009-01-20 22:38:03
Talán nem ebben a topicban kellene szólni az új János vitézről, hiszen, ami létrejött – olvasom – sem nem operett, sem nem daljáték, inkább valami népszínműhez közelítő színpadi ábrázolásmódja. Zenei oldalát tekintve végképp nincs sok köze az Operában is játszott klasszikus daljátékhoz. Persze van, akinek ez is bejön, s nyilván van s lesz, aki a fenntartásait hangsúlyozza. A Magyar Nemzet tegnapi száma terjedelmes recenziót közöl a Kacsóh Pongrátz daljátékának újszerű előadásáról, melyet kettős szereposztásban mutatott be a Nemzeti Színház. Pethő Tibor György kritikáját így fejezi be, idézem: "A legutóbbi évek legsikerültebb Alföldi-rendezését jól kiegészítik Bakonyi Károly némileg átírt szövegei, s a lendületesen dirigált zenei betétek." Eleinte volt bennem érdeklődés, és szándékomban állt valamelyik előadást megnézni, de most, amit olvastam a kritikustól a 3. felvonás színpadi megjelenítéséről, kissé elbizonytalanodtam: "[...] Végül Tündérország helyett gyakorlatilag a pokolba jutunk, amely egy metróállomás, s egy finoman szólva is legyalázott, szennyes aluljáró elegye. A hiteles környezet egy kisstílű politikai csoport által tönkretett (a francia király korábbi megszólalásai nem hagynak kétséget e felől), egyre élhetetlenebb Magyarországot mutat, ahol még Tündérország is csak kuplerájként működhet, élén Iluskával. A záró képben, amely állítólag a szöveg eredeti verziója, nem véletlenül távozik el János vitéz ebből az ’álomvilágból’, s hagyja magára a halálig keresett szerelmét. Üzenetértékű, hogy nem külföldre, hanem egy virtuális, idealizált, s elérhetetlensége miatt kissé ironikusan bemutatott Magyarországra távozik, tulajdonképpen az első felvonás kicsinyített idilljébe.” Hát nem tudom, még hagyom „érlelni” magamban ezt a „menni vagy nem menni” kérdést…
Talán nem ebben a topicban kellene szólni az új János vitézről, hiszen, ami létrejött – olvasom – sem nem operett, sem nem daljáték, inkább valami népszínműhez közelítő színpadi ábrázolásmódja. Zenei oldalát tekintve végképp nincs sok köze az Operában is játszott klasszikus daljátékhoz. Persze van, akinek ez is bejön, s nyilván van s lesz, aki a fenntartásait hangsúlyozza. A Magyar Nemzet tegnapi száma terjedelmes recenziót közöl a Kacsóh Pongrátz daljátékának újszerű előadásáról, melyet kettős szereposztásban mutatott be a Nemzeti Színház. Pethő Tibor György kritikáját így fejezi be, idézem: "A legutóbbi évek legsikerültebb Alföldi-rendezését jól kiegészítik Bakonyi Károly némileg átírt szövegei, s a lendületesen dirigált zenei betétek." Eleinte volt bennem érdeklődés, és szándékomban állt valamelyik előadást megnézni, de most, amit olvastam a kritikustól a 3. felvonás színpadi megjelenítéséről, kissé elbizonytalanodtam: "[...] Végül Tündérország helyett gyakorlatilag a pokolba jutunk, amely egy metróállomás, s egy finoman szólva is legyalázott, szennyes aluljáró elegye. A hiteles környezet egy kisstílű politikai csoport által tönkretett (a francia király korábbi megszólalásai nem hagynak kétséget e felől), egyre élhetetlenebb Magyarországot mutat, ahol még Tündérország is csak kuplerájként működhet, élén Iluskával. A záró képben, amely állítólag a szöveg eredeti verziója, nem véletlenül távozik el János vitéz ebből az ’álomvilágból’, s hagyja magára a halálig keresett szerelmét. Üzenetértékű, hogy nem külföldre, hanem egy virtuális, idealizált, s elérhetetlensége miatt kissé ironikusan bemutatott Magyarországra távozik, tulajdonképpen az első felvonás kicsinyített idilljébe.” Hát nem tudom, még hagyom „érlelni” magamban ezt a „menni vagy nem menni” kérdést…
1626 Búbánat 2009-01-19 13:56:45
Egy klasszikus Sullivan- Gilbert operett jött ki DVD-n a VAI-nál: [url] http://www.cris.com/~oakapple/gasdisc/mik1966v.htm; Mikado (1966) [/url] - a legendás D'Oyly Carte Opera Company produkciója színesben; a televízióra alkalmazott változat szemet kápráztató mesés díszletekkel és jelmezekkel hat (mindössze két színhelye van a történetnek, így gazdaságosan berendezhették a stúdiót). A zenei megvalósítás – a mono hangrögzítés ellenére – ugyancsak élményt nyújt: The Mikado - Donald Adams Nanki-Poo - Phillip Potter Ko-Ko - John Reed Pooh-Bah - Kenneth Sandford Pish-Tush - Thomas Lawlor Go-To - George Cook Yum-Yum - Valerie Masterson Pitti-Sing - Peggy Ann Jones Peep-Bo - Pauline Wales Katisha - Christene Palmer D'Oyly Carte Opera Company City of Birmingham Symphony Orchestra Conductor: Isidore Godfrey A szereplők közül kiemelkedik a Yum-Yumot alakító neves brit szoprán, Valerie Masterson és az érzelmes szívű hóhért (Ko-ko) megjelenítő John Reed, de az összes közreműködő: telitalálat! Tudni kell, hogy 1885-ben éppen a D'Oyly Carte Opera Company mutatta be a londoni Savoy Színházban a rövidesen világsikerré váló Sullivan-Gilbert darabot Sok Mikádó felvételem van (video és DVD), de erről a régi tV-felvételről igazán sugárzik a patina… (VAI 69215), 122 perc
Egy klasszikus Sullivan- Gilbert operett jött ki DVD-n a VAI-nál: [url] http://www.cris.com/~oakapple/gasdisc/mik1966v.htm; Mikado (1966) [/url] - a legendás D'Oyly Carte Opera Company produkciója színesben; a televízióra alkalmazott változat szemet kápráztató mesés díszletekkel és jelmezekkel hat (mindössze két színhelye van a történetnek, így gazdaságosan berendezhették a stúdiót). A zenei megvalósítás – a mono hangrögzítés ellenére – ugyancsak élményt nyújt: The Mikado - Donald Adams Nanki-Poo - Phillip Potter Ko-Ko - John Reed Pooh-Bah - Kenneth Sandford Pish-Tush - Thomas Lawlor Go-To - George Cook Yum-Yum - Valerie Masterson Pitti-Sing - Peggy Ann Jones Peep-Bo - Pauline Wales Katisha - Christene Palmer D'Oyly Carte Opera Company City of Birmingham Symphony Orchestra Conductor: Isidore Godfrey A szereplők közül kiemelkedik a Yum-Yumot alakító neves brit szoprán, Valerie Masterson és az érzelmes szívű hóhért (Ko-ko) megjelenítő John Reed, de az összes közreműködő: telitalálat! Tudni kell, hogy 1885-ben éppen a D'Oyly Carte Opera Company mutatta be a londoni Savoy Színházban a rövidesen világsikerré váló Sullivan-Gilbert darabot Sok Mikádó felvételem van (video és DVD), de erről a régi tV-felvételről igazán sugárzik a patina… (VAI 69215), 122 perc
1625 Búbánat 2009-01-14 10:51:03
[url] http://opera-vilag.hu/hirek_teljes.vilagok+harca+++operettszinhazi+estek+v+-470.html; Csárdáskirálynő [/url] az Operettszínházban - az opera-vilag. hu recenziója
[url] http://opera-vilag.hu/hirek_teljes.vilagok+harca+++operettszinhazi+estek+v+-470.html; Csárdáskirálynő [/url] az Operettszínházban - az opera-vilag. hu recenziója
1624 Haandel 2009-01-06 09:49:09
[url]http://oe1.orf.at/programm/2009010612701.html;Apropos Operette[/url] 2009-01-06, 15:06-16:30, [url]http://www.listenlive.eu/austria.html;ORF Ö1[/url] WebRadio / SatRadio Elisabeth Schwarzkopf u.a. Bis in die 1970er Jahre hinein war die gängigste Form der Operettenaufzeichnung auf Schallplatte der Querschnitt, wobei solche Melodienfolgen gerne als Potpourris produziert wurden...
[url]http://oe1.orf.at/programm/2009010612701.html;Apropos Operette[/url] 2009-01-06, 15:06-16:30, [url]http://www.listenlive.eu/austria.html;ORF Ö1[/url] WebRadio / SatRadio Elisabeth Schwarzkopf u.a. Bis in die 1970er Jahre hinein war die gängigste Form der Operettenaufzeichnung auf Schallplatte der Querschnitt, wobei solche Melodienfolgen gerne als Potpourris produziert wurden...
1623 Haandel 2009-01-04 14:29:31
A [url]http://www.tvp.pl/program-telewizyjny?offset=0;TVP Kultura[/url]-n (lengyel díjmentes műholdas TV csatorna - Astra 19.2E/HotBird 13E) ma elindult a 'Karnawał z operetką' c. sorozat: 2009-01-04, 11.00-14.00 (ism. 2009-01-05, 01.40-04.35) [url]http://www.amazon.de/Strauss-Johann-Die-Fledermaus-NTSC/dp/B0000BZNMH/ref=sr_1_26?ie=UTF8&s=dvd&qid=1231070790&sr=8-26;Johann Strauss - Zemsta nietoperza[/url] (Sajnos sajátos lengyel szinkronnal) 2009-01-11, 11.00-12.40 Karnawał z operetką [url]http://www.amazon.de/Strau%C3%9F-Johann-Zigeunerbaron-Ivan-Rebroff/dp/B0012GLMMQ/ref=sr_1_1?ie=UTF8&s=dvd&qid=1231070885&sr=1-1;Johann Strauss - Baron Cygański[/url] [url]http://www.hmv.co.jp/product/detail/2615571;Franciszek Lehár - Paganini[/url] 2009-01-18, 11:00-12:55 Nagyon valószínű, hogy január 25-n adni fogják a [url]http://www.hmv.co.jp/product/detail/2615572;Gräfin Mariza[/url] operettfilmet is (Házy Erzsébet, René Kollo, Dagmar Koller, Kurt Huemer)...
A [url]http://www.tvp.pl/program-telewizyjny?offset=0;TVP Kultura[/url]-n (lengyel díjmentes műholdas TV csatorna - Astra 19.2E/HotBird 13E) ma elindult a 'Karnawał z operetką' c. sorozat: 2009-01-04, 11.00-14.00 (ism. 2009-01-05, 01.40-04.35) [url]http://www.amazon.de/Strauss-Johann-Die-Fledermaus-NTSC/dp/B0000BZNMH/ref=sr_1_26?ie=UTF8&s=dvd&qid=1231070790&sr=8-26;Johann Strauss - Zemsta nietoperza[/url] (Sajnos sajátos lengyel szinkronnal) 2009-01-11, 11.00-12.40 Karnawał z operetką [url]http://www.amazon.de/Strau%C3%9F-Johann-Zigeunerbaron-Ivan-Rebroff/dp/B0012GLMMQ/ref=sr_1_1?ie=UTF8&s=dvd&qid=1231070885&sr=1-1;Johann Strauss - Baron Cygański[/url] [url]http://www.hmv.co.jp/product/detail/2615571;Franciszek Lehár - Paganini[/url] 2009-01-18, 11:00-12:55 Nagyon valószínű, hogy január 25-n adni fogják a [url]http://www.hmv.co.jp/product/detail/2615572;Gräfin Mariza[/url] operettfilmet is (Házy Erzsébet, René Kollo, Dagmar Koller, Kurt Huemer)...
1622 Haandel 2009-01-01 13:47:20
[url]http://oe1.orf.at/programm/2009010112701.html;Apropos Operette[/url] 2009-01-01, 15:06-16:30, [url]http://www.listenlive.eu/austria.html;ORF Ö1[/url] WebRadio/SatRadio Operettenjubiläen 2009. Ausschnitte aus: Jacques Offenbach: "Un mari à la porte" (1859), Arthur Sullivan: "Prinzess Ida" (1884), Karl Millöcker: "Gasparone" (1884), Franz Lehár: "Der Graf von Luxemburg" (1909), Leo Fall: "Brüderlein fein" (1909), Lionel Monckton: "The Arcadians" (1909), Franz Lehár: "Giuditta" (1934), Nico Dostal: "Die Vielgeliebte" (1934), Walter W. Goetze: "Der goldene Pierrot" (1934), Dmitrij Schostakowitsch: "Moskau Tscheremuschki" (1959) u. a.
[url]http://oe1.orf.at/programm/2009010112701.html;Apropos Operette[/url] 2009-01-01, 15:06-16:30, [url]http://www.listenlive.eu/austria.html;ORF Ö1[/url] WebRadio/SatRadio Operettenjubiläen 2009. Ausschnitte aus: Jacques Offenbach: "Un mari à la porte" (1859), Arthur Sullivan: "Prinzess Ida" (1884), Karl Millöcker: "Gasparone" (1884), Franz Lehár: "Der Graf von Luxemburg" (1909), Leo Fall: "Brüderlein fein" (1909), Lionel Monckton: "The Arcadians" (1909), Franz Lehár: "Giuditta" (1934), Nico Dostal: "Die Vielgeliebte" (1934), Walter W. Goetze: "Der goldene Pierrot" (1934), Dmitrij Schostakowitsch: "Moskau Tscheremuschki" (1959) u. a.
1621 Haandel 2008-12-31 09:12:51
[url]http://oe1.orf.at/programm/200812315201.html;Carl Michael Ziehrer - Die drei Wünsche[/url] Operette in einem Vorspiel und zwei Akten (aufgenommen zwischen 5. & 8. August 2008 im ORF RadioKulturhaus Wien) 2008-12-31, 19:30-21:30 [url]http://www.listenlive.eu/austria.html;ORF Ö1[/url] WebRadio/SatRadio
[url]http://oe1.orf.at/programm/200812315201.html;Carl Michael Ziehrer - Die drei Wünsche[/url] Operette in einem Vorspiel und zwei Akten (aufgenommen zwischen 5. & 8. August 2008 im ORF RadioKulturhaus Wien) 2008-12-31, 19:30-21:30 [url]http://www.listenlive.eu/austria.html;ORF Ö1[/url] WebRadio/SatRadio
1620 Búbánat 2008-12-28 16:53:47
Áthoztam az ifj. Johann Strauss topicból a Debreceni Csokonai Színházban 2008. november 21-én bemutatott J. Strauss: Egy éj Velencében c. operettelőadásról belinkelt kritikát; a bemutató kapcsán érdekes fejtegetést tartalmaz az operett színpadi művészetéről. deol.hu Tapsol a közönség Lara | 2008. december 08., 10:29 Vitathatatlan, hogy az operett színpadi művészet. Sőt az is minden kétséget kizáró tény, hogy – sajátos kötődése által a magyar kultúrához – kiaknázatlan potenciálokat hordoz a magyar kulturális élet számára, melyet eddig csupán néhány színházi alkotó ismert fel. Innovatív és új utakat kereső operettrendezésekkel ugyanis csak nagyon ritkán találkozhatunk – és ez a megállapítás nem csupán Magyarországra érvényes, hanem általános jelenség. Mindez egyáltalán nem meglepő annak fényében, hogy az operett leginkább a nemzeti színházak polgári közönsége által kedvelt műfaj, akik legritkább esetben kiáltanak változásért. Az operettet kedvelő közönségnek általában határozott elképzelései vannak arról, hogy milyen is legyen egy előadás – legyen szó a színpadi esztétikáról, a színészi munkáról vagy a zenéről. A magyar operettnézők többsége számára a műfajt ifj. Johann Strauss neve fémjelzi, hiszen nevéhez köthető egy olyan monarchiabeli hangulat zenei megörökítése, mely a polgári jóléten alapuló hétköznapok színpadi megjelenítésével képes a nézők számára mind a mai napig érvényes képet nyújtani. Legalábbis úgy tűnik. Erre – a ma embere számára is aktuális színházi szituáció megteremtésére – törekedett a Csokonai Színházban az Egy éj Velencében című operett dramaturgja (Csikós Attila), aki Szűcs Gábor rendezővel együttműködve átfésülte és újrafordította a szöveget, mégpedig kifejezetten azzal a szándékkal, hogy egy ma is érvényes és sokak számára kapcsolódási pontokat kínáló színpadi szöveg születhessen meg. Így lehetséges, hogy egy XIX. századot idéző előadás meglepő szlengekkel megtűzdelve sokszor a tinédzser korosztály hangján szólal meg. A klasszikusoperett-néző közönség számára a színpadi szöveg és esztétika szétválása minden bizonnyal új élményt jelent(het), és előfordulhat, hogy nem tud teljes mértékben feloldódni a jólétben élő, gondtalan színpadi alakok mulatságaiban, ha a XIX. századi ruhákban parolázó alakok „király”-nak nevezik azt a helyzetet, ami nekik előnyösnek tűnik, és „zsír”-t kiáltanak, miközben lelkes örömujjongásban törnek ki. Az említett kifejezésekkel talán nincs is különösebben bajuk, az Egy éj Velencében alakjai azonban miközben mai szlenget használnak, minden másban a XIX. századot idézik, legyen szó kosztümről, gesztusokról, családi és társadalmi problémákról, rangokról. Talán ezzel is magyarázható, hogy az operett mágikus ereje nem tudott teljes mértékben kibontakozni aznap este a színházi térben: a szünetben a nézők a pohár pezsgő mellett nem Urbino hercegének megkapó alakjáról cseverésztek, hanem a másnapi munkáról és a nehéz ébredésről. Pedig, ha létezik olyan színpadi műfaj, mely elsődleges célja a szórakoztatás és a varázslat, mely képes kiragadni nézőit a hétköznapokból, akkor ez az operettre mindenképpen érvényes. Más nézők számára talán éppen az újrafordított szöveg jelentette a kiinduló- és kapcsolódási pontot, mely azonban a színpadi esztétikában semmilyen formában nem tükröződik, és ezért öncélúnak bizonyul. A szöveg ugyanis nem képes önmagában integrált, egységes színpadi esztétikát megteremteni – ahhoz, hogy a kor szellemének megfelelő előadás szülessen a kor számára is érvényes színpadi nyelv megteremtése szükséges, mely nyelv nem csupán az „ejtett szöveget” jelenti, hanem a színpadi eszköztár egészét. Akik tehát az operett színháziságáért mentek aznap este a színházba, azt tapasztalhatták, hogy Szűcs Gábor rendező a szöveg „korszerűségén” túl semmilyen más elemben nem érzékeltette, hogy az Egy éj Velencében képes a mai ember számára is érvényes színpadi formában, aktuális témákat megszólítva működni. Rendező törekvése, hogy egy olyan előadás születhessen meg a Csokonai Színházban 2008-ban, mely a ma embere számára is könnyen hozzáférhető, mindenképpen dicséretes szándék, hiszen mi másról is szólhatna a művészet, ha nem nem arról, hogy állandóan újraértelmezve saját környezetünket és berögzült kulturális mintáinkat folyton új és eddig nem tapasztalt érzékelési mezőket hozzon létre. Ha nem ezt teszi, sokszor akkor is széles körben elfogadják – s ez fokozottan érvényes a színházra ma Magyarországon –, hiszen a vastaps szinte kötelező a nemzeti színházak nézőterén. A vastaps olyan mint a szép ruha – állandó kellék, mely nélkül szinte elképzelhetetlen egy előadás. Az Egy éj Velencében is vastapssal, sőt ráadással zárult. A közönségnek tehát tetszett…
Áthoztam az ifj. Johann Strauss topicból a Debreceni Csokonai Színházban 2008. november 21-én bemutatott J. Strauss: Egy éj Velencében c. operettelőadásról belinkelt kritikát; a bemutató kapcsán érdekes fejtegetést tartalmaz az operett színpadi művészetéről. deol.hu Tapsol a közönség Lara | 2008. december 08., 10:29 Vitathatatlan, hogy az operett színpadi művészet. Sőt az is minden kétséget kizáró tény, hogy – sajátos kötődése által a magyar kultúrához – kiaknázatlan potenciálokat hordoz a magyar kulturális élet számára, melyet eddig csupán néhány színházi alkotó ismert fel. Innovatív és új utakat kereső operettrendezésekkel ugyanis csak nagyon ritkán találkozhatunk – és ez a megállapítás nem csupán Magyarországra érvényes, hanem általános jelenség. Mindez egyáltalán nem meglepő annak fényében, hogy az operett leginkább a nemzeti színházak polgári közönsége által kedvelt műfaj, akik legritkább esetben kiáltanak változásért. Az operettet kedvelő közönségnek általában határozott elképzelései vannak arról, hogy milyen is legyen egy előadás – legyen szó a színpadi esztétikáról, a színészi munkáról vagy a zenéről. A magyar operettnézők többsége számára a műfajt ifj. Johann Strauss neve fémjelzi, hiszen nevéhez köthető egy olyan monarchiabeli hangulat zenei megörökítése, mely a polgári jóléten alapuló hétköznapok színpadi megjelenítésével képes a nézők számára mind a mai napig érvényes képet nyújtani. Legalábbis úgy tűnik. Erre – a ma embere számára is aktuális színházi szituáció megteremtésére – törekedett a Csokonai Színházban az Egy éj Velencében című operett dramaturgja (Csikós Attila), aki Szűcs Gábor rendezővel együttműködve átfésülte és újrafordította a szöveget, mégpedig kifejezetten azzal a szándékkal, hogy egy ma is érvényes és sokak számára kapcsolódási pontokat kínáló színpadi szöveg születhessen meg. Így lehetséges, hogy egy XIX. századot idéző előadás meglepő szlengekkel megtűzdelve sokszor a tinédzser korosztály hangján szólal meg. A klasszikusoperett-néző közönség számára a színpadi szöveg és esztétika szétválása minden bizonnyal új élményt jelent(het), és előfordulhat, hogy nem tud teljes mértékben feloldódni a jólétben élő, gondtalan színpadi alakok mulatságaiban, ha a XIX. századi ruhákban parolázó alakok „király”-nak nevezik azt a helyzetet, ami nekik előnyösnek tűnik, és „zsír”-t kiáltanak, miközben lelkes örömujjongásban törnek ki. Az említett kifejezésekkel talán nincs is különösebben bajuk, az Egy éj Velencében alakjai azonban miközben mai szlenget használnak, minden másban a XIX. századot idézik, legyen szó kosztümről, gesztusokról, családi és társadalmi problémákról, rangokról. Talán ezzel is magyarázható, hogy az operett mágikus ereje nem tudott teljes mértékben kibontakozni aznap este a színházi térben: a szünetben a nézők a pohár pezsgő mellett nem Urbino hercegének megkapó alakjáról cseverésztek, hanem a másnapi munkáról és a nehéz ébredésről. Pedig, ha létezik olyan színpadi műfaj, mely elsődleges célja a szórakoztatás és a varázslat, mely képes kiragadni nézőit a hétköznapokból, akkor ez az operettre mindenképpen érvényes. Más nézők számára talán éppen az újrafordított szöveg jelentette a kiinduló- és kapcsolódási pontot, mely azonban a színpadi esztétikában semmilyen formában nem tükröződik, és ezért öncélúnak bizonyul. A szöveg ugyanis nem képes önmagában integrált, egységes színpadi esztétikát megteremteni – ahhoz, hogy a kor szellemének megfelelő előadás szülessen a kor számára is érvényes színpadi nyelv megteremtése szükséges, mely nyelv nem csupán az „ejtett szöveget” jelenti, hanem a színpadi eszköztár egészét. Akik tehát az operett színháziságáért mentek aznap este a színházba, azt tapasztalhatták, hogy Szűcs Gábor rendező a szöveg „korszerűségén” túl semmilyen más elemben nem érzékeltette, hogy az Egy éj Velencében képes a mai ember számára is érvényes színpadi formában, aktuális témákat megszólítva működni. Rendező törekvése, hogy egy olyan előadás születhessen meg a Csokonai Színházban 2008-ban, mely a ma embere számára is könnyen hozzáférhető, mindenképpen dicséretes szándék, hiszen mi másról is szólhatna a művészet, ha nem nem arról, hogy állandóan újraértelmezve saját környezetünket és berögzült kulturális mintáinkat folyton új és eddig nem tapasztalt érzékelési mezőket hozzon létre. Ha nem ezt teszi, sokszor akkor is széles körben elfogadják – s ez fokozottan érvényes a színházra ma Magyarországon –, hiszen a vastaps szinte kötelező a nemzeti színházak nézőterén. A vastaps olyan mint a szép ruha – állandó kellék, mely nélkül szinte elképzelhetetlen egy előadás. Az Egy éj Velencében is vastapssal, sőt ráadással zárult. A közönségnek tehát tetszett…
1619 Búbánat 2008-12-28 15:09:06 [Válasz erre: 1618 bemaria 2008-12-25 09:38:22]
MIvel a Cigányszerelem megvan videón és DVD-re is átírva,most csak bele-bele nézegettem az előadásba; nem operettfilmnek nevezném, hiszen közvetítést láttunk a Millenáris Teátrumból, felvételről (2002). Lehár Ferenc halálának hatvanadik évfordulója alkalmából mutatta be a televízió ismét a Cigányszerelem című operettet, a Millenáris Teátrum előadását (mely koprodukcióban a Debreceni Csokonai Színház produkciója) - a Fővárosi Operettszínház és a debreceni színház művészeinek közös tolmácsolásában. Kissé megkésett tisztelgés volt ez a nagy magyar komponista előtt, hiszen Lehár Ferenc 1948. október 24-én halt meg.
MIvel a Cigányszerelem megvan videón és DVD-re is átírva,most csak bele-bele nézegettem az előadásba; nem operettfilmnek nevezném, hiszen közvetítést láttunk a Millenáris Teátrumból, felvételről (2002). Lehár Ferenc halálának hatvanadik évfordulója alkalmából mutatta be a televízió ismét a Cigányszerelem című operettet, a Millenáris Teátrum előadását (mely koprodukcióban a Debreceni Csokonai Színház produkciója) - a Fővárosi Operettszínház és a debreceni színház művészeinek közös tolmácsolásában. Kissé megkésett tisztelgés volt ez a nagy magyar komponista előtt, hiszen Lehár Ferenc 1948. október 24-én halt meg.
1618 bemaria 2008-12-25 09:38:22
15:50, Csütörtök (december 25.), m1 Cigányszerelem színes magyar operettfilm, 145 perc, 2002 rendező: Petrovics Eszter, Moravetz Levente író: Robert Bodanzky, A. M. Willner forgatókönyvíró: Gábor Andor zeneszerző: Lehár Ferenc operatőr: Bíró Miklós dramaturg: Balatoni Mónika jelmeztervező: Libor Katalin koreográfus: Csutka István szereplő(k): Gárday Gábor (Dragotin Péter, erdélyi nagybirtokos) Vadász Zsolt (Bolányi Gergely, Zórika vőlegénye) Jankovics József (Józsi, cigányzenész) Kállay Bori (Körösházy Ilona, földbirtokosnő) Puskás Tivadar (Demeter Boldizsár, a polgármester fia) Mohos Nagy Éva (Julcsa, Zórika dajkája) Gál Irén (Kéremné asszony) Simor Ottó (Kolompár Mihály, cigányvajda) Varga Éva (Jolán, Dragotin unokahúga) Molnár Marica (Zórika, a leánya) Tenki Ferenc (Misa, Dragotin inasa)
15:50, Csütörtök (december 25.), m1 Cigányszerelem színes magyar operettfilm, 145 perc, 2002 rendező: Petrovics Eszter, Moravetz Levente író: Robert Bodanzky, A. M. Willner forgatókönyvíró: Gábor Andor zeneszerző: Lehár Ferenc operatőr: Bíró Miklós dramaturg: Balatoni Mónika jelmeztervező: Libor Katalin koreográfus: Csutka István szereplő(k): Gárday Gábor (Dragotin Péter, erdélyi nagybirtokos) Vadász Zsolt (Bolányi Gergely, Zórika vőlegénye) Jankovics József (Józsi, cigányzenész) Kállay Bori (Körösházy Ilona, földbirtokosnő) Puskás Tivadar (Demeter Boldizsár, a polgármester fia) Mohos Nagy Éva (Julcsa, Zórika dajkája) Gál Irén (Kéremné asszony) Simor Ottó (Kolompár Mihály, cigányvajda) Varga Éva (Jolán, Dragotin unokahúga) Molnár Marica (Zórika, a leánya) Tenki Ferenc (Misa, Dragotin inasa)
1617 Búbánat 2008-12-18 11:34:31
Izraelben hódít a magyar operett (Metropol) Fergeteges sikert aratott a Budapesti Operettszínház társulata már az első fellépéssel a tel-avivi operában csütörtökön,a Bécs-Budapest-Párizs című gálaműsorral. A magyar művészek még három alkalommal lépnek az izraeli közönség elé Johann Strauss, Kálmán Imre és Lehár Ferenc legnépszerűbb melódiáival. [2008. december 12. 17:09]
Izraelben hódít a magyar operett (Metropol) Fergeteges sikert aratott a Budapesti Operettszínház társulata már az első fellépéssel a tel-avivi operában csütörtökön,a Bécs-Budapest-Párizs című gálaműsorral. A magyar művészek még három alkalommal lépnek az izraeli közönség elé Johann Strauss, Kálmán Imre és Lehár Ferenc legnépszerűbb melódiáival. [2008. december 12. 17:09]
1616 tiramisu 2008-12-07 21:15:39 [Válasz erre: 1614 Búbánat 2008-12-07 18:50:46]
Merthogy táncos-komikus. Még csk 66 éves, Plusz az ÁFA .
Merthogy táncos-komikus. Még csk 66 éves, Plusz az ÁFA .
1614 Búbánat 2008-12-07 18:50:46 [Válasz erre: 1613 Haandel 2008-12-07 15:53:41]
Németh Sándor - ki hinné? - 66. évében jár! Utoljára egy apró, bohókás szerepben láttam - DVD-ről - Kálmán Imre Chicagói hercegnő című operettjében. A Cappricco hozta ki a lemezt 2005-ben, mely a Volksoper egyik előadását örökítette meg. Németh Sándor Sylvarian államminiszterét, márki Perolint alakitotta a darabban. Nagyszerű karakterfigura ez, melyet Németh élettel töltött meg a színpadon. Kevés énekelni valója volt, de mint táncos-komuikus,remekül helytállt.
Németh Sándor - ki hinné? - 66. évében jár! Utoljára egy apró, bohókás szerepben láttam - DVD-ről - Kálmán Imre Chicagói hercegnő című operettjében. A Cappricco hozta ki a lemezt 2005-ben, mely a Volksoper egyik előadását örökítette meg. Németh Sándor Sylvarian államminiszterét, márki Perolint alakitotta a darabban. Nagyszerű karakterfigura ez, melyet Németh élettel töltött meg a színpadon. Kevés énekelni valója volt, de mint táncos-komuikus,remekül helytállt.
1613 Haandel 2008-12-07 15:53:41 [Válasz erre: 1599 Haandel 2008-10-21 17:07:09]
[url]http://oe1.orf.at/programm/2008120812701.html;150 Jahre Operette[/url] 2008-12-08, 15:06-16:30, [url]http://www.listenlive.eu/;ORF Ö1[/url] WebRadio/SatRadio Apropos Operette "150 Jahre Operette" - Ausschnitte aus einem Konzert der Volksoper Wien (mit Daniela Fally, Martina Dorak, Jochen Kowalski, Sebastian Reinthaller, Daniel Prohaska, Jörg Schneider, Mehrzad Montazeri, Sándor Németh, Sebastian Holecek u. a.; Orchester der Volksoper Wien, Dirigenten: Alfred Eschwé, Rudolf Bibl und Gerrit Prießnitz; Präsentation: Christoph Wagner-Trenkwitz; aufgenommen im Oktober 2008.
[url]http://oe1.orf.at/programm/2008120812701.html;150 Jahre Operette[/url] 2008-12-08, 15:06-16:30, [url]http://www.listenlive.eu/;ORF Ö1[/url] WebRadio/SatRadio Apropos Operette "150 Jahre Operette" - Ausschnitte aus einem Konzert der Volksoper Wien (mit Daniela Fally, Martina Dorak, Jochen Kowalski, Sebastian Reinthaller, Daniel Prohaska, Jörg Schneider, Mehrzad Montazeri, Sándor Németh, Sebastian Holecek u. a.; Orchester der Volksoper Wien, Dirigenten: Alfred Eschwé, Rudolf Bibl und Gerrit Prießnitz; Präsentation: Christoph Wagner-Trenkwitz; aufgenommen im Oktober 2008.
1612 Búbánat 2008-12-05 22:27:23
Sullivan színpadi műve nyomán készült brit - amerikai zenés vígjátékot láthatunk a zone europa TV csatornán, most vasárnap délután, 16.20-tól "Penzance kalózai" (1983) Fsz.: Kevin Kline, Angela Lansbury, Linda Ronstadt. Rendező: Wilford Leach (107 perc) [url] http://www.youtube.com/watch?v=vytosDX9dVM;Pirates of Penzance [/url]
Sullivan színpadi műve nyomán készült brit - amerikai zenés vígjátékot láthatunk a zone europa TV csatornán, most vasárnap délután, 16.20-tól "Penzance kalózai" (1983) Fsz.: Kevin Kline, Angela Lansbury, Linda Ronstadt. Rendező: Wilford Leach (107 perc) [url] http://www.youtube.com/watch?v=vytosDX9dVM;Pirates of Penzance [/url]
1611 Búbánat 2008-12-05 22:08:51 [Válasz erre: 1605 Búbánat 2008-11-15 22:39:48]
Hiánycikk lett a Zerkovitz-DVD film - ára egyébként 4.990 Ft az Operett Színház shopjában.
Hiánycikk lett a Zerkovitz-DVD film - ára egyébként 4.990 Ft az Operett Színház shopjában.
1609 Búbánat 2008-12-04 22:11:51 [Válasz erre: 1608 frushena 2008-12-04 08:56:40]
Talán tíz éve volt, hogy már láttam egy Bajadér-előadást az Operettszínházban - a Pécsi Nemzeti Színház társulatának vendégjátéka keretében. Az operett részleteit sugározta a televízió. Ott voltam én is a nézőtéren, így most abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy az Operett Színházban jövő tavasszal láthatok egy újabb Bajadér-produkciót. S túl a rendezésen, dramaturgián, látványvilágon, persze magam is érdeklődéssel várom, hogy mire jut egymással egy operaénekesnő meg egy musical színész...
Talán tíz éve volt, hogy már láttam egy Bajadér-előadást az Operettszínházban - a Pécsi Nemzeti Színház társulatának vendégjátéka keretében. Az operett részleteit sugározta a televízió. Ott voltam én is a nézőtéren, így most abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy az Operett Színházban jövő tavasszal láthatok egy újabb Bajadér-produkciót. S túl a rendezésen, dramaturgián, látványvilágon, persze magam is érdeklődéssel várom, hogy mire jut egymással egy operaénekesnő meg egy musical színész...
