1780 Haandel 2011-01-15 09:41:14
[url]http://www.port.hu/az_elet_muzsikaja_-_kalman_imre/pls/fi/films.film_page?i_film_id=50349;Az élet muzsikája - Kálmán Imre[/url] Magyar-szovjet életrajzi film (1984) 2011. január 15., szombat | 23.45 | m2
[url]http://www.port.hu/az_elet_muzsikaja_-_kalman_imre/pls/fi/films.film_page?i_film_id=50349;Az élet muzsikája - Kálmán Imre[/url] Magyar-szovjet életrajzi film (1984) 2011. január 15., szombat | 23.45 | m2
1779 Búbánat 2011-01-14 23:46:15
Ki volt ma este a Nagymező utcában? Opera az Operettben! Egyszerre mindjárt kettő: Puccini: Gianni Schicchi Szereposztás Kálmán Péter - Gianni Schicchi Geszthy Veronika - Lauretta Farkasréti Mária - Zita Boncsér Gergely - Rinuccio Vadász Zsolt - Gherardo Fischl Mónika - Nella Hábetler András - Betto Szécsi Máté - Simone Langer Soma - Marco Tóth Adrienn - Ciesca Magócs Ottó - Spineloccio Dézsy Szabó Gábor - Jegyző Flier Lajos - Pinellino Kökény Pál - Guccio ifj. Bátor Tamás - Gherardino Aczél Gergő - Buoso Donati Nádasdy Kálmán - Fordító Makláry László - Karmester Gyarmathy Ágnes - Jelmeztervező Khell Csörsz Díszlettervező KERO® - Kerényi Miklós Gábor - Rendező Vajda: Mario és a varázsló Szereposztás Szabó P. Szilveszter - Cipolla Szabó Dávid - Mario Petróczi Gábor - Gyapjúinges Farkasréti Mária - Angioleri kisasszony Dézsy Szabó Gábor - Római úr Szegedi Andor - Angioleri úr Somogyi-Tóth Dániel - Karmester Gyarmathy Ágnes - Jelmeztervező Khell Csörsz - Díszlettervező Aczél Gergő - Koreográfus KERO® - Kerényi Miklós Gábor - Rendező
Ki volt ma este a Nagymező utcában? Opera az Operettben! Egyszerre mindjárt kettő: Puccini: Gianni Schicchi Szereposztás Kálmán Péter - Gianni Schicchi Geszthy Veronika - Lauretta Farkasréti Mária - Zita Boncsér Gergely - Rinuccio Vadász Zsolt - Gherardo Fischl Mónika - Nella Hábetler András - Betto Szécsi Máté - Simone Langer Soma - Marco Tóth Adrienn - Ciesca Magócs Ottó - Spineloccio Dézsy Szabó Gábor - Jegyző Flier Lajos - Pinellino Kökény Pál - Guccio ifj. Bátor Tamás - Gherardino Aczél Gergő - Buoso Donati Nádasdy Kálmán - Fordító Makláry László - Karmester Gyarmathy Ágnes - Jelmeztervező Khell Csörsz Díszlettervező KERO® - Kerényi Miklós Gábor - Rendező Vajda: Mario és a varázsló Szereposztás Szabó P. Szilveszter - Cipolla Szabó Dávid - Mario Petróczi Gábor - Gyapjúinges Farkasréti Mária - Angioleri kisasszony Dézsy Szabó Gábor - Római úr Szegedi Andor - Angioleri úr Somogyi-Tóth Dániel - Karmester Gyarmathy Ágnes - Jelmeztervező Khell Csörsz - Díszlettervező Aczél Gergő - Koreográfus KERO® - Kerényi Miklós Gábor - Rendező
1778 sphynx 2010-12-30 18:41:01
Schmitt aláírta a médiatörvényt.
Schmitt aláírta a médiatörvényt.
1777 Búbánat 2010-12-30 14:41:24
2010. december 30-án (ma este) és 31-én 19 órakor Debrecenben, a Kölcsey Központban (Hunyadi u. 1-3.) a Debreceni Filharmonikus Zenekar Óévbúcsúztató koncertje: J. Strauss: A Denevér – nagyoperett 3 felvonásban Közreműködik: Kalocsai Zsuzsa Cselóczki Tamás Bátki Fazekas Zoltán Bódi Mariann Haja Zsolt Pataky P. Dániel Kóbor Tamás Dánielfy Zsolt a Debreceni Filharmonikus Zenekar (Művészeti vezető: Kocsár Balázs), a Cívis Táncegyesület (Művészeti vezető: Nagy Olivér) Rendező: Horváth Zoltán Vezényel: Kocsár Balázs Reggel a rádióban, interjú keretében, a rendező Horváth Zoltán elmondta, hogy nem híve a koncertszerű előadásnak, így azt találta ki, hogy összekötő szöveget írt az operett zenéjéhez, ezt dr. Falke fogja a cselekmény adott szituációja előtt narratív módon a közönségnek előadni.
2010. december 30-án (ma este) és 31-én 19 órakor Debrecenben, a Kölcsey Központban (Hunyadi u. 1-3.) a Debreceni Filharmonikus Zenekar Óévbúcsúztató koncertje: J. Strauss: A Denevér – nagyoperett 3 felvonásban Közreműködik: Kalocsai Zsuzsa Cselóczki Tamás Bátki Fazekas Zoltán Bódi Mariann Haja Zsolt Pataky P. Dániel Kóbor Tamás Dánielfy Zsolt a Debreceni Filharmonikus Zenekar (Művészeti vezető: Kocsár Balázs), a Cívis Táncegyesület (Művészeti vezető: Nagy Olivér) Rendező: Horváth Zoltán Vezényel: Kocsár Balázs Reggel a rádióban, interjú keretében, a rendező Horváth Zoltán elmondta, hogy nem híve a koncertszerű előadásnak, így azt találta ki, hogy összekötő szöveget írt az operett zenéjéhez, ezt dr. Falke fogja a cselekmény adott szituációja előtt narratív módon a közönségnek előadni.
1776 Budapest 2010-12-14 07:03:53 [Válasz erre: 1771 Búbánat 2010-12-06 21:14:52]
Miért találkoznál még? Azt hiszed nincs halál?
Miért találkoznál még? Azt hiszed nincs halál?
1775 Búbánat 2010-12-13 23:54:06
Előkarácsonyi és Újévi Operett Gálák! Az Operettszínház honlapjáról: Két nagyszabású sztárgálát is kínál a Budapesti Operettszínház nézőinek. A karácsonyi gálája - mely 2010. december 25-étől a müncheni Gasteig koncerttermében látható -, egyetlen előadás erejéig a Nagymező utcában december 16-án! Ünnepi hangulat, nagyszerű operett-dallamok, Kálmán Imre, Lehár Ferenc, Johann Strauss, Ábrahám Pál, Huszka Jenő, Szirmai Albert, Johann Strauss legnépszerűbb melódiái... Mindez egyben a Budapesti Operettszínház látványos gálaműsora - természetesen a Nagymező utcai teátrum sztárszólistáival. Közreműködik: Kalocsai Zsuzsa, Fischl Mónika, Bordás Barbara, Vadász Dániel, Vadász Zsolt, Boncsér Gergey, Oszvald Marika, Szendy Szilvi, Csere László, Kerényi Miklós Máté, valamint a Budapesti Operettszínház Balettkara és Zenekara. Karmester: Balassa Krisztián, rendező: KERO®. Január 1-jén pedig zenés utazásra invitáljuk nézőinket, ugyancsak a Budapesti Operettszínház sztárjaival. Újévi Operett Gálánkon Bódító bécsi pezsgő; Latin forgatag; Londoni sikerek és Magyar virtus várja majd a közönséget, némi musicallel és élő televíziós közvetítéssel fűszerezve. Műsorunkban Lehár Ferenc, Kálmán Imre, Johann Strauss, Fényes Szabolcs, Ábrahám Pál, Zerkovitz Béla, Szirmai Albert, Huszka Jenő, valamint Lévay Szilveszter, Andrew Lloyd Webber, Stephen Schwartz és Claude-Michel Schönberg legnépszerűbb melódiái csendülnek fel, olyan művekből, mint A Csárdáskirálynő, A Denevér, a Montmartre-i ibolya, A víg özvegy, A Bajadér, a Giuditta, a Bál a Savoyban, A mosoly országa, a Mágnás Miska, a Lili bárónő, a Marica grófnő, a Cigányszerelem, illetve a Miss Saigon, a Godspell, a Jézus Krisztus Szupersztár és a Rebecca. Újévi házigazda: Szinetár Dóra és Bereczki Zoltán Közreműködik: Boncsér Gergely, Bordás Barbara, Csere László, Dancs Annamari, Dolhai Attila, Faragó András, Frankó Tünde, Homonnay Zsolt, Kalocsai Zsuzsa, Kékkovács Mara, Kerényi Miklós Máté, Lehoczky Zsuzsa, Náray Erika, Oszvald Marika, Peller Károly, Szabó Dávid, Szendy Szilvi, a Budapesti Operettszínház Balettkara és Zenekara. Vezényel: Makláry László. Művészeti vezető: KERO®, szerkesztő-rendező: Somogyi Szilárd. A gálaműsort a Duna Televízió élő egyenes adásban közvetíti! Bordás Barbara és Dolhai Attila Belépők mindkét gálaműsorra 1400-5900,- forintos áron válthatók Jegypénztárunkban, Szervezési és Közönségkapcsolati Irodánkban, valamint Pavilonunkban a Nagymező utca-Andrássy út sarkán! Jöjjön, s előkarácsonyozzon a Budapesti Operettszínházban vagy töltse velünk az újév első napját!
Előkarácsonyi és Újévi Operett Gálák! Az Operettszínház honlapjáról: Két nagyszabású sztárgálát is kínál a Budapesti Operettszínház nézőinek. A karácsonyi gálája - mely 2010. december 25-étől a müncheni Gasteig koncerttermében látható -, egyetlen előadás erejéig a Nagymező utcában december 16-án! Ünnepi hangulat, nagyszerű operett-dallamok, Kálmán Imre, Lehár Ferenc, Johann Strauss, Ábrahám Pál, Huszka Jenő, Szirmai Albert, Johann Strauss legnépszerűbb melódiái... Mindez egyben a Budapesti Operettszínház látványos gálaműsora - természetesen a Nagymező utcai teátrum sztárszólistáival. Közreműködik: Kalocsai Zsuzsa, Fischl Mónika, Bordás Barbara, Vadász Dániel, Vadász Zsolt, Boncsér Gergey, Oszvald Marika, Szendy Szilvi, Csere László, Kerényi Miklós Máté, valamint a Budapesti Operettszínház Balettkara és Zenekara. Karmester: Balassa Krisztián, rendező: KERO®. Január 1-jén pedig zenés utazásra invitáljuk nézőinket, ugyancsak a Budapesti Operettszínház sztárjaival. Újévi Operett Gálánkon Bódító bécsi pezsgő; Latin forgatag; Londoni sikerek és Magyar virtus várja majd a közönséget, némi musicallel és élő televíziós közvetítéssel fűszerezve. Műsorunkban Lehár Ferenc, Kálmán Imre, Johann Strauss, Fényes Szabolcs, Ábrahám Pál, Zerkovitz Béla, Szirmai Albert, Huszka Jenő, valamint Lévay Szilveszter, Andrew Lloyd Webber, Stephen Schwartz és Claude-Michel Schönberg legnépszerűbb melódiái csendülnek fel, olyan művekből, mint A Csárdáskirálynő, A Denevér, a Montmartre-i ibolya, A víg özvegy, A Bajadér, a Giuditta, a Bál a Savoyban, A mosoly országa, a Mágnás Miska, a Lili bárónő, a Marica grófnő, a Cigányszerelem, illetve a Miss Saigon, a Godspell, a Jézus Krisztus Szupersztár és a Rebecca. Újévi házigazda: Szinetár Dóra és Bereczki Zoltán Közreműködik: Boncsér Gergely, Bordás Barbara, Csere László, Dancs Annamari, Dolhai Attila, Faragó András, Frankó Tünde, Homonnay Zsolt, Kalocsai Zsuzsa, Kékkovács Mara, Kerényi Miklós Máté, Lehoczky Zsuzsa, Náray Erika, Oszvald Marika, Peller Károly, Szabó Dávid, Szendy Szilvi, a Budapesti Operettszínház Balettkara és Zenekara. Vezényel: Makláry László. Művészeti vezető: KERO®, szerkesztő-rendező: Somogyi Szilárd. A gálaműsort a Duna Televízió élő egyenes adásban közvetíti! Bordás Barbara és Dolhai Attila Belépők mindkét gálaműsorra 1400-5900,- forintos áron válthatók Jegypénztárunkban, Szervezési és Közönségkapcsolati Irodánkban, valamint Pavilonunkban a Nagymező utca-Andrássy út sarkán! Jöjjön, s előkarácsonyozzon a Budapesti Operettszínházban vagy töltse velünk az újév első napját!
1774 Búbánat 2010-12-13 23:04:30
Csárdáskirálynő-kritika Szegedről: [url] http://fidelio.hu/operett_musical/kritika/biztosra_mentek; Biztosra mentek [/url] „A szegedi előadás legnagyobb erénye Tasnádi magabiztos, következetes történetmesélése - amiben a nyíregyházi "előtanulmányok" a segítségére lehettek - meg az, hogy ehhez megfelelő partnereket sikerült találnia. Másképp: aki mondjuk egy, a Mohácsi János legendás kaposvári előadásához hasonló revelatív élményre számít a szegedi Csárdáskirálynő kapcsán, csalódik, aki viszont jól akar szórakozni, annak bátran ajánlható a két hónappal a bemutató után is pótszékes teltházzal menő produkció. Az első és második szereposztás emlegetésének természetesen nincs értelme ilyenkor: "mindenki megvolt már mindenkinek", sőt az operisták és prózai színészek keveredése sem annyira kínos, mint inkább izgalmas pillanatokhoz juttatja a nézőt.”
Csárdáskirálynő-kritika Szegedről: [url] http://fidelio.hu/operett_musical/kritika/biztosra_mentek; Biztosra mentek [/url] „A szegedi előadás legnagyobb erénye Tasnádi magabiztos, következetes történetmesélése - amiben a nyíregyházi "előtanulmányok" a segítségére lehettek - meg az, hogy ehhez megfelelő partnereket sikerült találnia. Másképp: aki mondjuk egy, a Mohácsi János legendás kaposvári előadásához hasonló revelatív élményre számít a szegedi Csárdáskirálynő kapcsán, csalódik, aki viszont jól akar szórakozni, annak bátran ajánlható a két hónappal a bemutató után is pótszékes teltházzal menő produkció. Az első és második szereposztás emlegetésének természetesen nincs értelme ilyenkor: "mindenki megvolt már mindenkinek", sőt az operisták és prózai színészek keveredése sem annyira kínos, mint inkább izgalmas pillanatokhoz juttatja a nézőt.”
1773 Búbánat 2010-12-06 21:22:12
A Szigligeti Színház vezetősége a Duna Televízióval együttműködve, immár negyedik alkalommal, „Határok nélkül” Szilveszter Szolnokról elnevezéssel,nagyszabású Óévbúcsúztató gálát szervez , 2010. december 31-én, 21.30 órai kezdettel, a Szigligeti Színházban. A Duna Televízió közvetítése lehetőséget ad arra is, hogy az est műsorát határon innen és túl több millió néző kísérje figyelemmel. A gálaest műsorán opera, nagyoperett és musical dallamok csendülnek fel, közkedvelt művészek előadásában. A műsorban fellépnek a Szigligeti Színház Társulatának tagjai és az évad vendégművészei, valamint, a tervek szerint: Rost Andrea, Tokody Ilona, Bándi János, Mester Viktória, Kálmán Péter, Kiripolszky Péter, Lőrincz Judit, a Szigligeti Színház énekkara, tánckara a Szolnoki Szimfonikus Zenekar Zenei vezető: Rácz Márton Rendező: Balázs Péter
A Szigligeti Színház vezetősége a Duna Televízióval együttműködve, immár negyedik alkalommal, „Határok nélkül” Szilveszter Szolnokról elnevezéssel,nagyszabású Óévbúcsúztató gálát szervez , 2010. december 31-én, 21.30 órai kezdettel, a Szigligeti Színházban. A Duna Televízió közvetítése lehetőséget ad arra is, hogy az est műsorát határon innen és túl több millió néző kísérje figyelemmel. A gálaest műsorán opera, nagyoperett és musical dallamok csendülnek fel, közkedvelt művészek előadásában. A műsorban fellépnek a Szigligeti Színház Társulatának tagjai és az évad vendégművészei, valamint, a tervek szerint: Rost Andrea, Tokody Ilona, Bándi János, Mester Viktória, Kálmán Péter, Kiripolszky Péter, Lőrincz Judit, a Szigligeti Színház énekkara, tánckara a Szolnoki Szimfonikus Zenekar Zenei vezető: Rácz Márton Rendező: Balázs Péter
1772 Búbánat 2010-12-06 21:16:33 [Válasz erre: 1771 Búbánat 2010-12-06 21:14:52]
Zenés est lesz a Csepeli Munkásotthonban december 27-én Az Interoperett 2010. december 27-én, hétfőn 19 óra 30 perces kezdettel koncertet rendez Kovács József énekes emlékére.
Zenés est lesz a Csepeli Munkásotthonban december 27-én Az Interoperett 2010. december 27-én, hétfőn 19 óra 30 perces kezdettel koncertet rendez Kovács József énekes emlékére.
1771 Búbánat 2010-12-06 21:14:52
Az Interoperett honlapján olvasom: „Köszönjük szépen a sok érdeklődést, de sajnálattal tudatjuk, hogy a művész úr halála miatt a 2011. január 1-jei Újévi Gálakoncert elmarad!” Az is megtudtam, hogy az Interoperett végleg „kiköltözött” a Dohány utcai Belvárosi Színházból. Mint befogadó színháznak, a nyártól már nincs kapcsolata az Interoperettel. Megszoktuk az elmúlt években, hogy a Kovács József vezette társulat Újévkor operettgálával kedveskedik, amit élőben sugároz a televízió. Idén sajnos már nem lesz ott operett, és a gála sem, amit a televízió közvetíthetne. A tavaly 20 éves fennállásukat ünneplő társulattal azért remélem, még találkozni fogunk!
Az Interoperett honlapján olvasom: „Köszönjük szépen a sok érdeklődést, de sajnálattal tudatjuk, hogy a művész úr halála miatt a 2011. január 1-jei Újévi Gálakoncert elmarad!” Az is megtudtam, hogy az Interoperett végleg „kiköltözött” a Dohány utcai Belvárosi Színházból. Mint befogadó színháznak, a nyártól már nincs kapcsolata az Interoperettel. Megszoktuk az elmúlt években, hogy a Kovács József vezette társulat Újévkor operettgálával kedveskedik, amit élőben sugároz a televízió. Idén sajnos már nem lesz ott operett, és a gála sem, amit a televízió közvetíthetne. A tavaly 20 éves fennállásukat ünneplő társulattal azért remélem, még találkozni fogunk!
1770 Búbánat 2010-12-04 13:44:13
Tegnap volt a Koldusopera bemutatója az Operettben • 2010. november 24. - • (pt)-(vd) - • Fidelio - • A Budapesti Operettszínház december 3-án mutatja be – Kerényi Miklós Gábor igazgatót idézve – minden zenés műfajok legkülönlegesebbik alkotását, a Koldusoperát. Az idei évad szlogenje a Nagymező utcában: Emeljük a tétet!, és ebbe a "tematikába" illeszkedik Kurt Weill és Bertolt Brecht műve, amely Kerényi szerint amellett, hogy lehetőséget jelent az Operettnek arra, hogy színészei sokoldalúságát bebizonyítsa, egy zenés népszínház esetében megkerülhetetlen repertoárdarab. Az igazgató bízik abban, hogy széles közönségrétegekhez eljut a Koldusopera, amellyel egyszerre követik a Petőfi Színház Petrovics-Szinetár-i, illetve a '70-es évek Operettszínházának Vámos László-i örökségét. Az előadás rendezője, Béres Attila úgy fogalmazott, a - Brechtet idéző - némafilm és a színház ötvözésével nem akarja megújítani a darabot, reményei szerint a Horesnyi Balázs tervezte expresszív tér önmagában kifejezi a mai világ ferdeségét, amelyben a Koldusopera bemutatása nem egy teátrum bátorságára valló, hanem kötelező tett. Az előadás főbb szerepeiben Balikó Tamás és Földes Tamás, Siménfalvy Ágota, Dolhai Attila, Szinetár Dóra, Szabó P. Szilveszter, Peller Anna és Szendy Szilvi látható. A jelmezeket Túri Erzsébet tervezte, a koreográfia Tihanyi Ákos munkája. A Koldusoperát Blum Tamás fordításában december 3-tól játssza a Budapesti Operettszínház - az egykori Petőfi Színház épületében - a Thália Színházban.
Tegnap volt a Koldusopera bemutatója az Operettben • 2010. november 24. - • (pt)-(vd) - • Fidelio - • A Budapesti Operettszínház december 3-án mutatja be – Kerényi Miklós Gábor igazgatót idézve – minden zenés műfajok legkülönlegesebbik alkotását, a Koldusoperát. Az idei évad szlogenje a Nagymező utcában: Emeljük a tétet!, és ebbe a "tematikába" illeszkedik Kurt Weill és Bertolt Brecht műve, amely Kerényi szerint amellett, hogy lehetőséget jelent az Operettnek arra, hogy színészei sokoldalúságát bebizonyítsa, egy zenés népszínház esetében megkerülhetetlen repertoárdarab. Az igazgató bízik abban, hogy széles közönségrétegekhez eljut a Koldusopera, amellyel egyszerre követik a Petőfi Színház Petrovics-Szinetár-i, illetve a '70-es évek Operettszínházának Vámos László-i örökségét. Az előadás rendezője, Béres Attila úgy fogalmazott, a - Brechtet idéző - némafilm és a színház ötvözésével nem akarja megújítani a darabot, reményei szerint a Horesnyi Balázs tervezte expresszív tér önmagában kifejezi a mai világ ferdeségét, amelyben a Koldusopera bemutatása nem egy teátrum bátorságára valló, hanem kötelező tett. Az előadás főbb szerepeiben Balikó Tamás és Földes Tamás, Siménfalvy Ágota, Dolhai Attila, Szinetár Dóra, Szabó P. Szilveszter, Peller Anna és Szendy Szilvi látható. A jelmezeket Túri Erzsébet tervezte, a koreográfia Tihanyi Ákos munkája. A Koldusoperát Blum Tamás fordításában december 3-tól játssza a Budapesti Operettszínház - az egykori Petőfi Színház épületében - a Thália Színházban.
1769 Búbánat 2010-12-04 00:16:16
Kis kitekintés. Decemberben hol, milyen operetteket, zenés darabokat játszanak nyugati országhatárunk másik oldalán: [url]http://www.viennaticketoffice.com/operette_de.php; Operett-körkép [/url]
Kis kitekintés. Decemberben hol, milyen operetteket, zenés darabokat játszanak nyugati országhatárunk másik oldalán: [url]http://www.viennaticketoffice.com/operette_de.php; Operett-körkép [/url]
1768 Búbánat 2010-12-04 00:04:46 [Válasz erre: 1767 Haandel 2010-12-03 20:18:35]
Tavaly augusztusban Bad Ischlben járva tisztelegtem Lehár Ferenc, Oscar Straus és Richard Tauber szelleme előtt... Érdekes filmet vetít majd holnap a 3SAT onnan. Kíváncsian várom.
Tavaly augusztusban Bad Ischlben járva tisztelegtem Lehár Ferenc, Oscar Straus és Richard Tauber szelleme előtt... Érdekes filmet vetít majd holnap a 3SAT onnan. Kíváncsian várom.
1767 Haandel 2010-12-03 20:18:35
[url]http://www.3sat.de/programm/?viewlong=viewlong&d=20101204&dayID=ClnDaN04&cx=47;"Dein ist mein ganzes Herz ..."[/url] Bad Ischl und die Operette Samstag, 4. Dezember 2010 | 09:45 | 3sat | Astra 19.2°E Film von Otmar Schrott 1870 wurde im Ischler Theater die erste Operette gespielt und im Laufe der Zeit kamen alle bedeutenden Operettenkomponisten in die Stadt im oberösterreichischen Salzkammergut. Kaiser Franz Joseph, kam zeitlebens nach Ischl, das er als das "Paradies auf Erden" bezeichnete. Weil ihm alle folgten, die in der Donaumonarchie Rang und Namen hatten, und diese Gäste auf das Beste unterhalten werden wollten, entwickelte sich Ischl zu einem Zentrum der Operette. Johann Strauß erwarb dort eine Villa, später auch Franz Lehár. Der Jahrhunderttenor Richard Tauber besuchte Lehár oft in der Stadt an der Traun. Die beiden verband eine Freundschaft, und Lehár komponierte speziell für die Stimme von Richard Tauber - zum Beispiel das Lied "Dein ist mein ganzes Herz". Der Film beschäftigt sich mit der Geschichte der Operette in Bad Ischl. (ORF)
[url]http://www.3sat.de/programm/?viewlong=viewlong&d=20101204&dayID=ClnDaN04&cx=47;"Dein ist mein ganzes Herz ..."[/url] Bad Ischl und die Operette Samstag, 4. Dezember 2010 | 09:45 | 3sat | Astra 19.2°E Film von Otmar Schrott 1870 wurde im Ischler Theater die erste Operette gespielt und im Laufe der Zeit kamen alle bedeutenden Operettenkomponisten in die Stadt im oberösterreichischen Salzkammergut. Kaiser Franz Joseph, kam zeitlebens nach Ischl, das er als das "Paradies auf Erden" bezeichnete. Weil ihm alle folgten, die in der Donaumonarchie Rang und Namen hatten, und diese Gäste auf das Beste unterhalten werden wollten, entwickelte sich Ischl zu einem Zentrum der Operette. Johann Strauß erwarb dort eine Villa, später auch Franz Lehár. Der Jahrhunderttenor Richard Tauber besuchte Lehár oft in der Stadt an der Traun. Die beiden verband eine Freundschaft, und Lehár komponierte speziell für die Stimme von Richard Tauber - zum Beispiel das Lied "Dein ist mein ganzes Herz". Der Film beschäftigt sich mit der Geschichte der Operette in Bad Ischl. (ORF)
1766 Haandel 2010-10-31 17:40:20
Apropos Operette [url]http://oe1.orf.at/programm/257953;Fritz Wunderlich und die leichte Muse.[/url] Montag | 01. November 2010 | 15:05-16:00 | [url]http://www.listenlive.eu/austria.html;Ö1[/url] | Web/Astra 19.2°E
Apropos Operette [url]http://oe1.orf.at/programm/257953;Fritz Wunderlich und die leichte Muse.[/url] Montag | 01. November 2010 | 15:05-16:00 | [url]http://www.listenlive.eu/austria.html;Ö1[/url] | Web/Astra 19.2°E
1765 Búbánat 2010-10-27 23:37:15
[url] http://szinhaz.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=39329:a-legmagasabb-polc&catid=3:videk&Itemid=18; „Számomra mindig a legmagasabb polcon volt a Szabadtéri" [/url] - Interjú Kesselyák Gergellyel, abból az alkalomból, hogy öt éve vállalta el a felkérést a Szegedi Szabadtéri Játékok művészeti vezetésére. (Forrás: Szegedi Szabadtéri Játékok) Ebből az interjúból kiemelem a karmester-rendező-művészeti vezető Kesselyáknak az operett műfajt érintő megnyilatkozásait. - … nagyfokú kompromisszumkészség kell-e ahhoz, ami a te feladatod... Kesselyák Gergely: Persze, de tulajdonképpen minden vezetéshez az kell. Az első ilyesfajta, belső dilemmám 2005-ben, az induláskor volt: azt szerettem volna, ha operett-előadásként Franz von Suppé Boccaccio című darabját tűzzük műsorra. Egészen zseniális darab, opera műfajnál nehezebb énekelnivalókkal, talán tizenhárom énekes szereppel, hatalmas zenekarral, óriási kórussal, tömegjelenetek garmadával, elképesztően pezsgő és vérpezsdítő zenével. (A mai napig szeretném egyébként megcsinálni valahol.) Valamiért mégsem sikerült Magyarországon igazán átütően bemutatni, hogy bekerüljön az operett- és operalátogató néző tudatába, repertoárjába. Az én műsortervemben tehát a Boccaccio szerepelt Alföldi Róbert rendezésében, de lecseréltük azt a Csárdáskirálynőre, Alföldi kezdeményezésére. Ezt egyébként most mondom el először, de mivel már történelem, talán szabad. Ez volt az első hidegzuhany. Azt gondoltam, hogy a Boccaccio egy nagyon igényes zenei mű, operett is egyben, ám egy picit túlmutat azokon a kereteken, amelyeket az operettszínházak a világban megengedhetnek maguknak. Láttam a lehetőséget arra, hogy egy hatalmas, ennél fogva erre rendkívül alkalmas színpadon picit az igényszint fölé lőjünk. És bár saját részről szomorú voltam, hogy nem a Boccaccio „nyert". De végül a Csárdáskirálynő egyik legnagyobb sikerünk lett. Kritikai és nézői visszhangra is értem ezt, és művészeti szempontból is nagyon-nagyon fontos produkciónak tartom az egész magyar kultúrtörténet szempontjából. - Akkor itt jön be az, amin én most gondolkodom, miközben beszélsz, hogy amikor azt mondod, hogy lőjünk fölé az igényszintnek, akkor azt gondolom, hogy darabon belül is meg lehet ezt tenni. Kesselyák Gergely: A Csárdáskirálynő esetében ez maradéktalanul sikerült. Nem szoktam nagy szavakat használni, de úgy érzem, hogy azzal egy előadással a Szegedi Szabadtéri Játékok kicsit újradefiniálta az operett-játszást. Olyan színészekkel, olyan művészi megoldásokkal és látványvilággal került színre, ami ritka. Sikerült rögtön megtalálni egyfajta utat, amin aztán később is bátran lehetett járni. Fölemeltük az operettet egy fokkal a megszokott művészi elvárások és színvonal fölé, méghozzá úgy, hogy a lényegét, a könnyedségét nem vesztette el. Kesselyák Gergely: A víg özvegyet talán a legszebb magyar operettnek tartom. Rendkívül kifinomult, értékes zene, ugyanakkor igazi, vérbeli operett is, melyet a négyezres nézőközönség, egy nyári előadáson feltétlenül elvár. Lehár-bemutatónk két éve volt, akkor Béres Attila rendezte a Cigányszerelmet.
[url] http://szinhaz.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=39329:a-legmagasabb-polc&catid=3:videk&Itemid=18; „Számomra mindig a legmagasabb polcon volt a Szabadtéri" [/url] - Interjú Kesselyák Gergellyel, abból az alkalomból, hogy öt éve vállalta el a felkérést a Szegedi Szabadtéri Játékok művészeti vezetésére. (Forrás: Szegedi Szabadtéri Játékok) Ebből az interjúból kiemelem a karmester-rendező-művészeti vezető Kesselyáknak az operett műfajt érintő megnyilatkozásait. - … nagyfokú kompromisszumkészség kell-e ahhoz, ami a te feladatod... Kesselyák Gergely: Persze, de tulajdonképpen minden vezetéshez az kell. Az első ilyesfajta, belső dilemmám 2005-ben, az induláskor volt: azt szerettem volna, ha operett-előadásként Franz von Suppé Boccaccio című darabját tűzzük műsorra. Egészen zseniális darab, opera műfajnál nehezebb énekelnivalókkal, talán tizenhárom énekes szereppel, hatalmas zenekarral, óriási kórussal, tömegjelenetek garmadával, elképesztően pezsgő és vérpezsdítő zenével. (A mai napig szeretném egyébként megcsinálni valahol.) Valamiért mégsem sikerült Magyarországon igazán átütően bemutatni, hogy bekerüljön az operett- és operalátogató néző tudatába, repertoárjába. Az én műsortervemben tehát a Boccaccio szerepelt Alföldi Róbert rendezésében, de lecseréltük azt a Csárdáskirálynőre, Alföldi kezdeményezésére. Ezt egyébként most mondom el először, de mivel már történelem, talán szabad. Ez volt az első hidegzuhany. Azt gondoltam, hogy a Boccaccio egy nagyon igényes zenei mű, operett is egyben, ám egy picit túlmutat azokon a kereteken, amelyeket az operettszínházak a világban megengedhetnek maguknak. Láttam a lehetőséget arra, hogy egy hatalmas, ennél fogva erre rendkívül alkalmas színpadon picit az igényszint fölé lőjünk. És bár saját részről szomorú voltam, hogy nem a Boccaccio „nyert". De végül a Csárdáskirálynő egyik legnagyobb sikerünk lett. Kritikai és nézői visszhangra is értem ezt, és művészeti szempontból is nagyon-nagyon fontos produkciónak tartom az egész magyar kultúrtörténet szempontjából. - Akkor itt jön be az, amin én most gondolkodom, miközben beszélsz, hogy amikor azt mondod, hogy lőjünk fölé az igényszintnek, akkor azt gondolom, hogy darabon belül is meg lehet ezt tenni. Kesselyák Gergely: A Csárdáskirálynő esetében ez maradéktalanul sikerült. Nem szoktam nagy szavakat használni, de úgy érzem, hogy azzal egy előadással a Szegedi Szabadtéri Játékok kicsit újradefiniálta az operett-játszást. Olyan színészekkel, olyan művészi megoldásokkal és látványvilággal került színre, ami ritka. Sikerült rögtön megtalálni egyfajta utat, amin aztán később is bátran lehetett járni. Fölemeltük az operettet egy fokkal a megszokott művészi elvárások és színvonal fölé, méghozzá úgy, hogy a lényegét, a könnyedségét nem vesztette el. Kesselyák Gergely: A víg özvegyet talán a legszebb magyar operettnek tartom. Rendkívül kifinomult, értékes zene, ugyanakkor igazi, vérbeli operett is, melyet a négyezres nézőközönség, egy nyári előadáson feltétlenül elvár. Lehár-bemutatónk két éve volt, akkor Béres Attila rendezte a Cigányszerelmet.
1764 Búbánat 2010-10-25 20:14:29
A Magyar Operett Napja - Kovács Zsuzsáé az életműdíjnyomtatásküldés ismerősnekoperett MTI - 2010.10.24. 19:26 Vadász Dániel lett az év operettszínésze, Szinetár Dóra az év musicalszínésze, a legígéretesebb tehetségnek járó díjat Bordás Barbara nyerte el. A Magyar Operett Napja alkalmából idén Kovács Zsuzsa életműdíjat kapott, Vadász Dániel lett az év operettszínésze, Szinetár Dóra az év musicalszínésze, a legígéretesebb tehetségnek járó Marsallbot-díjat pedig Bordás Barbara nyerte el - tájékoztatott Ferenczi Orsolya, a Budapesti Operettszínház sajtófőnöke. Az elismeréseket kilencedik alkalommal ítélték oda, a Kálmán Imre zeneszerző születésnapján (egyben Lehár Ferenc halálának évfordulóján), október 24-én ünnepelt Magyar Operett Napja alkalmából. Az életműdíjjal Kovács Zsuzsa színészi pályafutásának sikeres 50 évét ismerték el. A Szegedi Nemzeti Színházban kezdte pályáját, majd a Budapesti Operettszínház társulatához szerződött, amelynek azóta is tagja. Játszott operett- és musicalfőszerepeket egyaránt. Vadász Dánielnek nemcsak az előadásokon, hanem a gálákon való szereplését is díjazták az év operettszínésze címmel - tette hozzá Ferenczi Orsolya. A fiatal énekes-színész zenei tanulmányait Püspökladányban végezte klarinét szakon, majd a debreceni Csokonai Színház kórusában hét évig énekelt a kórusszólamon kívül kisebb operaszerepeket is. A 2000-2001 évadban már címzetes magánénekesként volt a teátrum tagja. A következő évadban a Szegedi Nemzeti Színházhoz szerződött klasszikus és modern operákra, valamint bonviván szerepekre. Már ebben az évadban vendégként énekelt a Budapesti Operettszínházban, de rendszeres fellépő a Magyar Állami Operaházban is. Az év musicalszínésze, Szinetár Dóra 2001 óta a Budapesti Operettszínház tagja. Gyermekkora óta a színpadon él, a régi Rock Színházban játszott a Nyomorultak, a Légy jó mindhalálig, az Anna Karenina és a Miss Saigon című musicalekben. A díjjal idei kitűnő Rebecca-alakítását ismerték el. A szubrett szerepeket jutalmazó Bársony Rózsi-emlékgyűrűvel Bódy Barbarát jutalmazták, aki 2003-ban végzett a színművészeti egyetemen, és egy meghallgatás során került a Budapesti Operettszínházhoz. Először az Operett Akadémia tanulói közé vették fel, majd szerződtette is a színház. Bordás Barbarához a 2010-es Nemzetközi Lehár Énekversenyen nyújtott teljesítményéért és a gálákon való szerepléseiért került a legígéretesebb tehetségnek járó Marsallbot. Különdíjat kapott Horváth Erzsébet, aki a művészeti titkárságon hosszú évekig szolgálta a színházat - tette hozzá az operettszínház sajtófőnöke.
A Magyar Operett Napja - Kovács Zsuzsáé az életműdíjnyomtatásküldés ismerősnekoperett MTI - 2010.10.24. 19:26 Vadász Dániel lett az év operettszínésze, Szinetár Dóra az év musicalszínésze, a legígéretesebb tehetségnek járó díjat Bordás Barbara nyerte el. A Magyar Operett Napja alkalmából idén Kovács Zsuzsa életműdíjat kapott, Vadász Dániel lett az év operettszínésze, Szinetár Dóra az év musicalszínésze, a legígéretesebb tehetségnek járó Marsallbot-díjat pedig Bordás Barbara nyerte el - tájékoztatott Ferenczi Orsolya, a Budapesti Operettszínház sajtófőnöke. Az elismeréseket kilencedik alkalommal ítélték oda, a Kálmán Imre zeneszerző születésnapján (egyben Lehár Ferenc halálának évfordulóján), október 24-én ünnepelt Magyar Operett Napja alkalmából. Az életműdíjjal Kovács Zsuzsa színészi pályafutásának sikeres 50 évét ismerték el. A Szegedi Nemzeti Színházban kezdte pályáját, majd a Budapesti Operettszínház társulatához szerződött, amelynek azóta is tagja. Játszott operett- és musicalfőszerepeket egyaránt. Vadász Dánielnek nemcsak az előadásokon, hanem a gálákon való szereplését is díjazták az év operettszínésze címmel - tette hozzá Ferenczi Orsolya. A fiatal énekes-színész zenei tanulmányait Püspökladányban végezte klarinét szakon, majd a debreceni Csokonai Színház kórusában hét évig énekelt a kórusszólamon kívül kisebb operaszerepeket is. A 2000-2001 évadban már címzetes magánénekesként volt a teátrum tagja. A következő évadban a Szegedi Nemzeti Színházhoz szerződött klasszikus és modern operákra, valamint bonviván szerepekre. Már ebben az évadban vendégként énekelt a Budapesti Operettszínházban, de rendszeres fellépő a Magyar Állami Operaházban is. Az év musicalszínésze, Szinetár Dóra 2001 óta a Budapesti Operettszínház tagja. Gyermekkora óta a színpadon él, a régi Rock Színházban játszott a Nyomorultak, a Légy jó mindhalálig, az Anna Karenina és a Miss Saigon című musicalekben. A díjjal idei kitűnő Rebecca-alakítását ismerték el. A szubrett szerepeket jutalmazó Bársony Rózsi-emlékgyűrűvel Bódy Barbarát jutalmazták, aki 2003-ban végzett a színművészeti egyetemen, és egy meghallgatás során került a Budapesti Operettszínházhoz. Először az Operett Akadémia tanulói közé vették fel, majd szerződtette is a színház. Bordás Barbarához a 2010-es Nemzetközi Lehár Énekversenyen nyújtott teljesítményéért és a gálákon való szerepléseiért került a legígéretesebb tehetségnek járó Marsallbot. Különdíjat kapott Horváth Erzsébet, aki a művészeti titkárságon hosszú évekig szolgálta a színházat - tette hozzá az operettszínház sajtófőnöke.
1763 Búbánat 2010-10-24 14:56:01
Huszka Jenő - Bakonyi Károly - Martos Ferenc: [url] http://www.ankk.hu/index.php?option=com_events&task=view_detail&agid=478&year=2010&month=10&day=24&Itemid=123; Bob herceg [/url] A három felvonásos „regényes” nagyoperettet ma este tekintheti meg az érdeklődő Szolnokon, az Aba-Novák Kulturális Központban (5000 Szolnok, Hild József tér 1.) 2010.10.24.: 18:00 - 23:00 A történet főszereplője György trónörökös, aki éjszakánként Bob néven, álruhát öltve a nép között elvegyülve járja a várost, és Annie az eladósodott városi fényképész, Tom apó lánya, akibe a herceg első látásra beleszeret, és ezzel kezdetét veszi a bonyodalmak sorozata. Szereplők: A királynő - Bencze Ilona György herceg, a fia - Sövegjártó Áron Annie, Tom apó lánya - Rárósi Anita Pomponius - Mikó István Viktória hercegnő - Vásári Mónika Lord Lancester - Laklóth Aladár Hopmester - Bozsó József Mary Pickwick - Borbély Krisztina Tom apó - Nagy Gábor Plumpudding, borbély - Győri Péter Gipsy, fűszeres - Zsolnay András Pickwick - Benkő Péter Harangozó - Beszterczey Attila Elsie, Annie barátnője - Tébi Márta Udvarhölgyek - Magyar Tímea, Szabó Anikó
Huszka Jenő - Bakonyi Károly - Martos Ferenc: [url] http://www.ankk.hu/index.php?option=com_events&task=view_detail&agid=478&year=2010&month=10&day=24&Itemid=123; Bob herceg [/url] A három felvonásos „regényes” nagyoperettet ma este tekintheti meg az érdeklődő Szolnokon, az Aba-Novák Kulturális Központban (5000 Szolnok, Hild József tér 1.) 2010.10.24.: 18:00 - 23:00 A történet főszereplője György trónörökös, aki éjszakánként Bob néven, álruhát öltve a nép között elvegyülve járja a várost, és Annie az eladósodott városi fényképész, Tom apó lánya, akibe a herceg első látásra beleszeret, és ezzel kezdetét veszi a bonyodalmak sorozata. Szereplők: A királynő - Bencze Ilona György herceg, a fia - Sövegjártó Áron Annie, Tom apó lánya - Rárósi Anita Pomponius - Mikó István Viktória hercegnő - Vásári Mónika Lord Lancester - Laklóth Aladár Hopmester - Bozsó József Mary Pickwick - Borbély Krisztina Tom apó - Nagy Gábor Plumpudding, borbély - Győri Péter Gipsy, fűszeres - Zsolnay András Pickwick - Benkő Péter Harangozó - Beszterczey Attila Elsie, Annie barátnője - Tébi Márta Udvarhölgyek - Magyar Tímea, Szabó Anikó
1762 Búbánat 2010-10-18 12:02:34
[url] http://www.szigligetiszinhaz.hu/alap.php?inc=repertoar&almenu_id=&menu_id=4&hirid=3437; Kacsóh-Heltai-Bakonyi: János vitéz – interjúk [/url] Az elmúlt hétvégén (október 15.) mutatta be a Szolnoki Szigligeti Színház a daljátékot – hűen az eredetihez. Az 1904-es ősbemutató óta most először hangzik el EREDETI MEGZENÉSÍTÉSBEN a teljes mű! Közreműküdnek: Kukorica Jancsi: Bot Gábor Iluska: Geszthy Veronika/Bende Zsuzsanna A francia királylány: Kertész Marcella A francia király: Balázs Péter A gonosz mostoha: Lugosi Claudia Bagó: Barabás Botond Strázsamester: Zelei Gábor/Kovács Márton Toborzó tiszt: ifj. Jászai László A falu csősze: Molnár László Bartolo, udvari tudós: Horváth Gábor/Harna Péter A Szigligeti Színház Énekkara és Tánckara, Szolnoki Szimfonikus Zenekar Díszlettervező: Székely László Jelmeztervező: Jánoskuti Márta Korrepetítor: Simon Erika Karnagy : Rimóczi Mónika Koreográfus: Sebestyén Csaba Koreográfus-asszisztens Segédrendező: Deme Gábor Zenei vezető: Rácz Márton Karmester: Rácz Márton, Cser Ádám Rendező: Balázs Péter
[url] http://www.szigligetiszinhaz.hu/alap.php?inc=repertoar&almenu_id=&menu_id=4&hirid=3437; Kacsóh-Heltai-Bakonyi: János vitéz – interjúk [/url] Az elmúlt hétvégén (október 15.) mutatta be a Szolnoki Szigligeti Színház a daljátékot – hűen az eredetihez. Az 1904-es ősbemutató óta most először hangzik el EREDETI MEGZENÉSÍTÉSBEN a teljes mű! Közreműküdnek: Kukorica Jancsi: Bot Gábor Iluska: Geszthy Veronika/Bende Zsuzsanna A francia királylány: Kertész Marcella A francia király: Balázs Péter A gonosz mostoha: Lugosi Claudia Bagó: Barabás Botond Strázsamester: Zelei Gábor/Kovács Márton Toborzó tiszt: ifj. Jászai László A falu csősze: Molnár László Bartolo, udvari tudós: Horváth Gábor/Harna Péter A Szigligeti Színház Énekkara és Tánckara, Szolnoki Szimfonikus Zenekar Díszlettervező: Székely László Jelmeztervező: Jánoskuti Márta Korrepetítor: Simon Erika Karnagy : Rimóczi Mónika Koreográfus: Sebestyén Csaba Koreográfus-asszisztens Segédrendező: Deme Gábor Zenei vezető: Rácz Márton Karmester: Rácz Márton, Cser Ádám Rendező: Balázs Péter
1761 Búbánat 2010-10-16 12:04:05
Érdekes információ az Opera-Világ híroldaláról: Kovács János karmester januárban Berlinben, a Komische Operben négy alkalommal vezényli A mosoly országát. Lehár operettjét január 12-én, 16-án, 21-én és 30-án fogja dirigálni a nagyhírű teátrumban.
Érdekes információ az Opera-Világ híroldaláról: Kovács János karmester januárban Berlinben, a Komische Operben négy alkalommal vezényli A mosoly országát. Lehár operettjét január 12-én, 16-án, 21-én és 30-án fogja dirigálni a nagyhírű teátrumban.
1760 Búbánat 2010-10-16 11:13:58
November 24-én lesz a bemutatója a [url] http://www.operettszinhaz.hu/operett.php?pid=show&rId=103&mId=3844&evad=6; Ez Hungarikum - A magyar operett története [/url]operett-gálának, amely további négy alkalommal hangzik majd fel a Fővárosi Operettszínházban. Ábrahám, Jacobi, Huszka, Kálmán, Lehár….. „Gálaestünkön az ő dalaik és életük bizonyos epizódjainak felidézésével próbálunk meg végigszáguldani a magyar operett történetének több mint száz esztendején. Bevalljuk, kalandos vállalkozás ez, hiszen óriási anyagból kellett válogatnunk, de reméljük ugyanolyan örömük lesz ebből az estéből, mint amilyen nekünk volt, míg a "régi szép" operettvilág rejtelmeit kutattuk. Tehát sok igaz, (vagy az is lehet, hogy legendaszerű?!) kulisszatitokkal találkoznak majd, remek zenével, sok olyan dallal, melyet együtt dúdolhatnak a színház népszerű művészeivel, és ama tanulsággal, hogy: Habár az operett elmúlt több mint száz esztendős, nem látszik rajta. Él és virul, elandalít és kacagtat, romantikus és szemtelen. És még valami kiderül majd. A magyar operett azért tudott olyan elsöprő nemzetközi sikert aratni, mert… annyira magyar!”
November 24-én lesz a bemutatója a [url] http://www.operettszinhaz.hu/operett.php?pid=show&rId=103&mId=3844&evad=6; Ez Hungarikum - A magyar operett története [/url]operett-gálának, amely további négy alkalommal hangzik majd fel a Fővárosi Operettszínházban. Ábrahám, Jacobi, Huszka, Kálmán, Lehár….. „Gálaestünkön az ő dalaik és életük bizonyos epizódjainak felidézésével próbálunk meg végigszáguldani a magyar operett történetének több mint száz esztendején. Bevalljuk, kalandos vállalkozás ez, hiszen óriási anyagból kellett válogatnunk, de reméljük ugyanolyan örömük lesz ebből az estéből, mint amilyen nekünk volt, míg a "régi szép" operettvilág rejtelmeit kutattuk. Tehát sok igaz, (vagy az is lehet, hogy legendaszerű?!) kulisszatitokkal találkoznak majd, remek zenével, sok olyan dallal, melyet együtt dúdolhatnak a színház népszerű művészeivel, és ama tanulsággal, hogy: Habár az operett elmúlt több mint száz esztendős, nem látszik rajta. Él és virul, elandalít és kacagtat, romantikus és szemtelen. És még valami kiderül majd. A magyar operett azért tudott olyan elsöprő nemzetközi sikert aratni, mert… annyira magyar!”
1759 Búbánat 2010-09-04 00:36:21 [Válasz erre: 1757 Búbánat 2010-08-27 22:28:00]
„Kolonits Klára királynő szerepben” – ez a címe a Magyar Nemzet keddi számában megjelent cikknek, melynek keretében Gulyás J. Attila interjúvolta meg az Operaház szopránját - abból az alkalomból, hogy Huszka-daljátékban lép fel Kaposvárott. A Liszt-díjas operaénekessel a társulati évadnyitó után beszélgetett a napilap munkatársa. „Szeretem a kihívásokat, de már most remeg a lábam – mondta mosolyogva Kolonits Klára, a Csiky Gergely Színház évad-első előadásának, Huszka Jenő Erzsébet című daljátékának főszereplője. - A legnehezebb Mozart, Verdi, Puccini-operák női főszereplője miért tart egy Huszka-daljátéktól? - Mert az Éj királynője, a Violetta, a Mimi után most voltaképpen egy prózai darab főszerepe vár rám. Az Erzsébet királynőben ugyanis csak két dal hangzik el. Számomra, akik 1995 óta mindig zenés színpadi szerepeket kaptam, és „elértek” a legszebb Mozart-operák, nagy kihívás prózai színészként bemutatkozni. - Mivel magyarázható, hogy a zenés színház kedvelői keveset tudnak az Erzsébetről? - Én se ismertem, és nem hallottam róla, pedig a Budapesti Operettszínházban már minden Huszka-darabban énekelte,. De nem véletlen, hogy ebben a formában ismeretlen a színházlátogatók előtt, az eredeti Erzsébetben ugyanis nem volt zenés szerep. Ács János rendező választása talán ezért esett rám, mert úgy gondolta: egy jó énekes meg tud birkózni egy prózai szereppel is. Így kerültem Kaposvárra vendégként, György- Rózsa Sándorral, az Operettszínház tagjával. Egyébként a mi szerepünk nem valóságbeli, inkább idolok vagyunk, akikre a darabban a földi konfliktus megoldása vár. - A daljáték rendezője a kaposváriak körében is nagy tiszteletnek örvendő Ács János lett volna, aki időközben megbetegedett, így most Babarczy Lászlóra vár a darab színpadra állítása. Nem zavarja ez? - Sajnálom Jánost, aki szinte családtag nálunk. Az ő rendezésében játszhattam Szolnokon a Marica grófnőt, Szegeden pedig a Bohéméletet. Nem csak a szerep, a rendező, Babarczy László is nagy kihívás számomra, és gondolom, számára se lesz könnyű egy „más színházi világból” érkezettel dolgozni. - Láthatóan izgatott, ugyanakkor nem titkolja: a szíve mélyén örül a próbatételnek és bizakodó. - Nagyon fontos, hogy az embert új impulzusok érjék. Én nyitott vagyok ilyenekre, és izgatottan várom az október elsejei bemutatót. Fontosnak tartok két megjegyzést fűzni az interjúban elmondottakhoz: 1.) Az Erzsébet nem próza, hanem daljáték! Az igaz, hogy a címszereplőnek csak két dalt írt Huszka, de merem remélni, a rendezés önkényesen nem csonkítja meg a zeneszerző művét és benne maradnak a jól ismert zenei részletek – mert Kolonits Klára által mondottakkal ellentétben, az eredeti daljáték tele van jobbnál jobb Huszka-zenékkel, köztük slágerekkel. Ilyen például a „ Rózsám, viruló kis rózsám…”; „Én mától kezdve csak terólad álmodom”; „Van az úgy kérem, néha-néha…” dalbetétek is. A rádiófelvételen Melis György, László Margit, Kishegyi Árpád, Zentai Anna énekli a szép részleteket (Sebestyén András volt a karmester), de CD-jükön Kincses Veronika, Kalmár Magda, Galambos Erzsi, Pándy Piroska, illetve Németh Sándor is énekel Huszka-melódiákat a darabból. (Zenés film is készült Huszka daljátékából „Erzsébet királyné” címmel, Karády Katalinnal és Jávor Pállal a főszerepekben…) 2.) Az 1939. január 5-én Budapesten, a Magyar Színházban bemutatott 3 felvonásos daljáték karmestere Komor Vilmos volt, a neves operaházi dirigens! A daljáték szövegét Szilágyi László írta. A főbb szereplők: Erzsébet királyné; Latkóczy Ida, a királyné felolvasónője; Neszmélyi Kálmán, Kossuth futárja; Andrássy gróf; Udvarhölgyek. Mivel a magyaros témát az idegen elnyomás elleni tiltakozásnak tekintették, a darab politikai vihart kavart, de végül is óriási sikert aratva több százszor került színre. Ebben az operettben hangzik el Huszka megzenésített Petőfi-verse, a Szeptember végén, és az I. felvonás fináléjában a „Szegény magyar nép Téged vihar tép…”, s nem utolsó sorban, a humor szolgálatában a slágerré vált szám, a „Délibábos Hortobágyon” című vidám kettős. Huszka ezzel a művével újjászélesztette a szunnyadó klasszikus operettet. A magas színvonalú zene és az emelkedett téma méltó reneszánsza a műfajnak. Nagyon bízom abban, hogy a bemutatandó Huszka-daljáték zeneileg csonkítatlan állapotban kerül bemutatásra az évadnyitó kaposvári előadáson!
„Kolonits Klára királynő szerepben” – ez a címe a Magyar Nemzet keddi számában megjelent cikknek, melynek keretében Gulyás J. Attila interjúvolta meg az Operaház szopránját - abból az alkalomból, hogy Huszka-daljátékban lép fel Kaposvárott. A Liszt-díjas operaénekessel a társulati évadnyitó után beszélgetett a napilap munkatársa. „Szeretem a kihívásokat, de már most remeg a lábam – mondta mosolyogva Kolonits Klára, a Csiky Gergely Színház évad-első előadásának, Huszka Jenő Erzsébet című daljátékának főszereplője. - A legnehezebb Mozart, Verdi, Puccini-operák női főszereplője miért tart egy Huszka-daljátéktól? - Mert az Éj királynője, a Violetta, a Mimi után most voltaképpen egy prózai darab főszerepe vár rám. Az Erzsébet királynőben ugyanis csak két dal hangzik el. Számomra, akik 1995 óta mindig zenés színpadi szerepeket kaptam, és „elértek” a legszebb Mozart-operák, nagy kihívás prózai színészként bemutatkozni. - Mivel magyarázható, hogy a zenés színház kedvelői keveset tudnak az Erzsébetről? - Én se ismertem, és nem hallottam róla, pedig a Budapesti Operettszínházban már minden Huszka-darabban énekelte,. De nem véletlen, hogy ebben a formában ismeretlen a színházlátogatók előtt, az eredeti Erzsébetben ugyanis nem volt zenés szerep. Ács János rendező választása talán ezért esett rám, mert úgy gondolta: egy jó énekes meg tud birkózni egy prózai szereppel is. Így kerültem Kaposvárra vendégként, György- Rózsa Sándorral, az Operettszínház tagjával. Egyébként a mi szerepünk nem valóságbeli, inkább idolok vagyunk, akikre a darabban a földi konfliktus megoldása vár. - A daljáték rendezője a kaposváriak körében is nagy tiszteletnek örvendő Ács János lett volna, aki időközben megbetegedett, így most Babarczy Lászlóra vár a darab színpadra állítása. Nem zavarja ez? - Sajnálom Jánost, aki szinte családtag nálunk. Az ő rendezésében játszhattam Szolnokon a Marica grófnőt, Szegeden pedig a Bohéméletet. Nem csak a szerep, a rendező, Babarczy László is nagy kihívás számomra, és gondolom, számára se lesz könnyű egy „más színházi világból” érkezettel dolgozni. - Láthatóan izgatott, ugyanakkor nem titkolja: a szíve mélyén örül a próbatételnek és bizakodó. - Nagyon fontos, hogy az embert új impulzusok érjék. Én nyitott vagyok ilyenekre, és izgatottan várom az október elsejei bemutatót. Fontosnak tartok két megjegyzést fűzni az interjúban elmondottakhoz: 1.) Az Erzsébet nem próza, hanem daljáték! Az igaz, hogy a címszereplőnek csak két dalt írt Huszka, de merem remélni, a rendezés önkényesen nem csonkítja meg a zeneszerző művét és benne maradnak a jól ismert zenei részletek – mert Kolonits Klára által mondottakkal ellentétben, az eredeti daljáték tele van jobbnál jobb Huszka-zenékkel, köztük slágerekkel. Ilyen például a „ Rózsám, viruló kis rózsám…”; „Én mától kezdve csak terólad álmodom”; „Van az úgy kérem, néha-néha…” dalbetétek is. A rádiófelvételen Melis György, László Margit, Kishegyi Árpád, Zentai Anna énekli a szép részleteket (Sebestyén András volt a karmester), de CD-jükön Kincses Veronika, Kalmár Magda, Galambos Erzsi, Pándy Piroska, illetve Németh Sándor is énekel Huszka-melódiákat a darabból. (Zenés film is készült Huszka daljátékából „Erzsébet királyné” címmel, Karády Katalinnal és Jávor Pállal a főszerepekben…) 2.) Az 1939. január 5-én Budapesten, a Magyar Színházban bemutatott 3 felvonásos daljáték karmestere Komor Vilmos volt, a neves operaházi dirigens! A daljáték szövegét Szilágyi László írta. A főbb szereplők: Erzsébet királyné; Latkóczy Ida, a királyné felolvasónője; Neszmélyi Kálmán, Kossuth futárja; Andrássy gróf; Udvarhölgyek. Mivel a magyaros témát az idegen elnyomás elleni tiltakozásnak tekintették, a darab politikai vihart kavart, de végül is óriási sikert aratva több százszor került színre. Ebben az operettben hangzik el Huszka megzenésített Petőfi-verse, a Szeptember végén, és az I. felvonás fináléjában a „Szegény magyar nép Téged vihar tép…”, s nem utolsó sorban, a humor szolgálatában a slágerré vált szám, a „Délibábos Hortobágyon” című vidám kettős. Huszka ezzel a művével újjászélesztette a szunnyadó klasszikus operettet. A magas színvonalú zene és az emelkedett téma méltó reneszánsza a műfajnak. Nagyon bízom abban, hogy a bemutatandó Huszka-daljáték zeneileg csonkítatlan állapotban kerül bemutatásra az évadnyitó kaposvári előadáson!
1758 Haandel 2010-08-30 16:51:12
[url]http://www.amazon.de/Bettelstudent-Streich/dp/B000005GRJ/ref=sr_1_1?ie=UTF8&s=music&qid=1283151628&sr=8-1;Carl Millöcker: Der Bettelstudent[/url] (Žebravý student) Pondělí 30. 08. 2010 | 20:00-22:00 | [url]http://www.rozhlas.cz/audio/vysilani/;Vltava[/url] Web/Astra 23.5°E Opereta o třech dějstvích, libreto Friedrich Zell a Richard Genée. Osoby a obsazení: Palmatica, hraběnka Nowalska (Gisela Litz), Laura a Bronislawa, její dcery (Rita Streich a Renate Holm), plukovník Ollendorf, místodržící v Krakowě (Hermann Prey), major von Wangenheim, velitel (Horst Sachtleben), poručík von Schweinitz, poručík (Peter Brand), Jan, kapitán hrabě Opalinski (Gerhard Unger), Symon Rymanowicz (Nicolai Gedda) a Enterich, žalářník (Karl H. Bennert). Zpívá sbor Bavorského rozhlasu, hraje Symfonický orchestr Graunke, řídí Franz Allers. Nahrávka z let 1967 a 1973, v Bürgerbräu v Mnichově. Připravil a uvádí Libor Dřevikovský. (120min.) [url]http://www.opera-guide.ch/libretto.php?id=223&uilang=de&lang=de;Libretto[/url] [url]http://www.musicaltheatreguide.com/composers/millocker/bettelstudent.htm;The Guide to Light Opera & Operetta[/url] [url]http://www2.rozhlas.cz/program/html/2010-08-30;Vltava - Program[/url]
[url]http://www.amazon.de/Bettelstudent-Streich/dp/B000005GRJ/ref=sr_1_1?ie=UTF8&s=music&qid=1283151628&sr=8-1;Carl Millöcker: Der Bettelstudent[/url] (Žebravý student) Pondělí 30. 08. 2010 | 20:00-22:00 | [url]http://www.rozhlas.cz/audio/vysilani/;Vltava[/url] Web/Astra 23.5°E Opereta o třech dějstvích, libreto Friedrich Zell a Richard Genée. Osoby a obsazení: Palmatica, hraběnka Nowalska (Gisela Litz), Laura a Bronislawa, její dcery (Rita Streich a Renate Holm), plukovník Ollendorf, místodržící v Krakowě (Hermann Prey), major von Wangenheim, velitel (Horst Sachtleben), poručík von Schweinitz, poručík (Peter Brand), Jan, kapitán hrabě Opalinski (Gerhard Unger), Symon Rymanowicz (Nicolai Gedda) a Enterich, žalářník (Karl H. Bennert). Zpívá sbor Bavorského rozhlasu, hraje Symfonický orchestr Graunke, řídí Franz Allers. Nahrávka z let 1967 a 1973, v Bürgerbräu v Mnichově. Připravil a uvádí Libor Dřevikovský. (120min.) [url]http://www.opera-guide.ch/libretto.php?id=223&uilang=de&lang=de;Libretto[/url] [url]http://www.musicaltheatreguide.com/composers/millocker/bettelstudent.htm;The Guide to Light Opera & Operetta[/url] [url]http://www2.rozhlas.cz/program/html/2010-08-30;Vltava - Program[/url]
1757 Búbánat 2010-08-27 22:28:00
Kolonits Klára nem lett hűtlen az operett műfajához, ismét a daljátékkal kacérkodik, amikor elvállalta Huszka Jenő Erzsébetjének női főszerepét a Kaposvári Csiky Gergely Színház most induló évadjában. Az Erzsébetet az Operaház és a Budapesti Operettszínház vendégművészei, köztük az említett Liszt-díjas Kolonits Klára közreműködésével mutatja be a színház. A 2010. október 1-jén bemutatásra kerülő Huszka-darab rendezője Babarczy László. Erről is szólt az évadnyitó társulati ülésen Rátóti Zoltán színész, a kaposvári teátrum napokban kinevezett új igazgatója.
Kolonits Klára nem lett hűtlen az operett műfajához, ismét a daljátékkal kacérkodik, amikor elvállalta Huszka Jenő Erzsébetjének női főszerepét a Kaposvári Csiky Gergely Színház most induló évadjában. Az Erzsébetet az Operaház és a Budapesti Operettszínház vendégművészei, köztük az említett Liszt-díjas Kolonits Klára közreműködésével mutatja be a színház. A 2010. október 1-jén bemutatásra kerülő Huszka-darab rendezője Babarczy László. Erről is szólt az évadnyitó társulati ülésen Rátóti Zoltán színész, a kaposvári teátrum napokban kinevezett új igazgatója.
1756 Búbánat 2010-08-26 18:21:24
Lehár Ferenc: A víg özvegy - Szegedi Szabadtéri Játékok - 2011 Olvasom az előzetest: A szabadtéri program második bemutatója Lehár egyik legnépszerűbb és legjelentősebb operettje, A víg özvegy lesz. A mű – hallatlan sikere mellett – zeneileg rendkívül nagyformátumú, az operaházak repertoárján is gyakran szerepel. A művészeti vezetés nem titkoltan azt a vonalat kívánja folytatni az operett színre állításával, amely a Csárdáskirálynővel kezdődött: hangulatban, szellemiségben és sikerében egyaránt. A szereposztás tekintetében a nagy népszerűségnek örvendő közönségkedvencek mellett operaénekesekre is számítanak. A víg özvegy négy alkalommal kerül színpadra.
Lehár Ferenc: A víg özvegy - Szegedi Szabadtéri Játékok - 2011 Olvasom az előzetest: A szabadtéri program második bemutatója Lehár egyik legnépszerűbb és legjelentősebb operettje, A víg özvegy lesz. A mű – hallatlan sikere mellett – zeneileg rendkívül nagyformátumú, az operaházak repertoárján is gyakran szerepel. A művészeti vezetés nem titkoltan azt a vonalat kívánja folytatni az operett színre állításával, amely a Csárdáskirálynővel kezdődött: hangulatban, szellemiségben és sikerében egyaránt. A szereposztás tekintetében a nagy népszerűségnek örvendő közönségkedvencek mellett operaénekesekre is számítanak. A víg özvegy négy alkalommal kerül színpadra.
1755 Búbánat 2010-08-23 22:25:24 [Válasz erre: 1753 nora83 2010-08-23 08:19:13]
Ezen a linken talán megnyitható [url] http://www.gkrte.hu/public/magazin.php?id=2080&kat_id=0; Csárdáskirálynő Gödöllőn [/url]
Ezen a linken talán megnyitható [url] http://www.gkrte.hu/public/magazin.php?id=2080&kat_id=0; Csárdáskirálynő Gödöllőn [/url]
1754 Búbánat 2010-08-23 22:21:35 [Válasz erre: 1752 IVA 2010-07-27 01:02:44]
Ez nagyon tetszik nekem! Ha tudtam volna erről a Jamboree-produktumról, én is odamerészkedtem volna közéjük! A Moszkva téren szinte naponta megfordulok. Kár, hogy ezt a lehetőséget akkor és ott elszalasztottam!
Ez nagyon tetszik nekem! Ha tudtam volna erről a Jamboree-produktumról, én is odamerészkedtem volna közéjük! A Moszkva téren szinte naponta megfordulok. Kár, hogy ezt a lehetőséget akkor és ott elszalasztottam!
1753 nora83 2010-08-23 08:19:13
[url]http://https://mail.google.com/mail/?ui=2&ik=bc221661a0&view=att&th=1291f048889c93d7&attid=0.2&disp=inline&zw;Csárdáskirálynő,Gödöllő[/url]
[url]http://https://mail.google.com/mail/?ui=2&ik=bc221661a0&view=att&th=1291f048889c93d7&attid=0.2&disp=inline&zw;Csárdáskirálynő,Gödöllő[/url]
1752 IVA 2010-07-27 01:02:44
[url]http://www.youtube.com/watch?v=VJjEth3cKek;Az első magyar énekes flashmob[/url] a Moszkva téren, 2010 áprilisában
[url]http://www.youtube.com/watch?v=VJjEth3cKek;Az első magyar énekes flashmob[/url] a Moszkva téren, 2010 áprilisában
1751 Haandel 2010-07-24 09:13:40
[url]http://spielfilm.zdf.de/ZDFde/inhalt/27/0,1872,1020923_idDispatch:9801150,00.html?dr=1;Der Csárdáskönig[/url] Musikfilm, D 1958 Sonntag, 25.07.2010 | 13:50 | ZDF (Astra 19.2°E) Gerhard Riedmann (Emmerich Kálmán), Rudolf Schock (Janos), Elma Karlowa (Ilonka), Sabine Bethmann (Helene), Marina Orschel (Vera), Hubert von Meyerinck (Szegedy), Richard Häußler (Graf Riedern) Harald Philipp inszenierte einen Lebensabschnitt aus der frühen Schaffensperiode des berühmten Komponisten Emmerich Kálmán (1882-1953) mit vielen seiner melodischen Evergreens und dem unverwechselbaren Zeitkolorit der k.u.k.-Monarchie. [url]http://www.rtv.de/detailansicht.php?sendungs_id=20082978;zur Bildgalerie[/url]
[url]http://spielfilm.zdf.de/ZDFde/inhalt/27/0,1872,1020923_idDispatch:9801150,00.html?dr=1;Der Csárdáskönig[/url] Musikfilm, D 1958 Sonntag, 25.07.2010 | 13:50 | ZDF (Astra 19.2°E) Gerhard Riedmann (Emmerich Kálmán), Rudolf Schock (Janos), Elma Karlowa (Ilonka), Sabine Bethmann (Helene), Marina Orschel (Vera), Hubert von Meyerinck (Szegedy), Richard Häußler (Graf Riedern) Harald Philipp inszenierte einen Lebensabschnitt aus der frühen Schaffensperiode des berühmten Komponisten Emmerich Kálmán (1882-1953) mit vielen seiner melodischen Evergreens und dem unverwechselbaren Zeitkolorit der k.u.k.-Monarchie. [url]http://www.rtv.de/detailansicht.php?sendungs_id=20082978;zur Bildgalerie[/url]
1750 Búbánat 2010-06-26 16:43:16
Ma lenne 85 éves [url] http://www.mommo.hu/kep/popup/51781/b6485b5755; Németh Marika [/url] , az Operettszínház egykori legendás primadonnája. Az érdemes és kiváló művész 1996-ban hunyt el.
Ma lenne 85 éves [url] http://www.mommo.hu/kep/popup/51781/b6485b5755; Németh Marika [/url] , az Operettszínház egykori legendás primadonnája. Az érdemes és kiváló művész 1996-ban hunyt el.
1749 Búbánat 2010-06-17 22:53:18
Számomra nem közömbös - operettel kapcsolatos - hír, hogy a kaposvári Csiky Gergely Színház következő évadjának bemutatói között szerepel az idén ötven éve elhunyt Huszka Jenő ritkán játszott operettje, az 1939-ben komponált ERZSÉBET is, melyet a nagyszínpadon Ács János rendezésében állítanak színpadra. A rádióban és koncerteken időnként felcsendülnek ennek a daljátéknak népszerű dallamai („Rózsám, viruló kis rózsám…”; „Délibábos Hortobágyon…” ), de végre most alkalom kínálkozik a teljes darab megismerésére is.
Számomra nem közömbös - operettel kapcsolatos - hír, hogy a kaposvári Csiky Gergely Színház következő évadjának bemutatói között szerepel az idén ötven éve elhunyt Huszka Jenő ritkán játszott operettje, az 1939-ben komponált ERZSÉBET is, melyet a nagyszínpadon Ács János rendezésében állítanak színpadra. A rádióban és koncerteken időnként felcsendülnek ennek a daljátéknak népszerű dallamai („Rózsám, viruló kis rózsám…”; „Délibábos Hortobágyon…” ), de végre most alkalom kínálkozik a teljes darab megismerésére is.
1748 Búbánat 2010-05-09 15:38:19
Szegedi Szabadtéri Játékok 2010 Operett-Opera Gála Dóm tér 2010. július 24. A két műfaj zeneirodalmának esszenciáját hallhatja és láthatja a közönség: áriákat, duetteket, tercetteket, táncbetéteket. A hagyományos koncertkeretektől eltérve, úgynevezett szcenírozott változatban színre kerülő produkciókban közreműködnek a Budapesti Operettszínház művészei valamint jeles operaénekesek. Olyan népszerű melódiák hangoznak majd el többek között, mint a Marica grófnő, Csárdáskirálynő, Bál a Savoyban, Cigányszerelem, A víg özvegy, Bánk bán, Traviata, Carmen, Varázsfuvola, A sevillai borbély, Parasztbecsület részletei. Az esemény kapcsolódik a Pécs2010 Európa Kulturális Fővárosa programsorozathoz. OPERETT-OPERA GÁLA Fellépők: Sztárvendég: Miklósa Erika Kalocsai Zsuzsa Fischl Mónika Oszvald Marika Kállay Bori Szendy Szilvi Vadász Dániel Vadász Zsolt Csere László Peller Károly Faragó András Közreműködik: a Budapesti Operettszínház zenekara és balettkara Művészeti vezető: Kerényi Miklós Gábor KERO® Rendező: Béres Attila
Szegedi Szabadtéri Játékok 2010 Operett-Opera Gála Dóm tér 2010. július 24. A két műfaj zeneirodalmának esszenciáját hallhatja és láthatja a közönség: áriákat, duetteket, tercetteket, táncbetéteket. A hagyományos koncertkeretektől eltérve, úgynevezett szcenírozott változatban színre kerülő produkciókban közreműködnek a Budapesti Operettszínház művészei valamint jeles operaénekesek. Olyan népszerű melódiák hangoznak majd el többek között, mint a Marica grófnő, Csárdáskirálynő, Bál a Savoyban, Cigányszerelem, A víg özvegy, Bánk bán, Traviata, Carmen, Varázsfuvola, A sevillai borbély, Parasztbecsület részletei. Az esemény kapcsolódik a Pécs2010 Európa Kulturális Fővárosa programsorozathoz. OPERETT-OPERA GÁLA Fellépők: Sztárvendég: Miklósa Erika Kalocsai Zsuzsa Fischl Mónika Oszvald Marika Kállay Bori Szendy Szilvi Vadász Dániel Vadász Zsolt Csere László Peller Károly Faragó András Közreműködik: a Budapesti Operettszínház zenekara és balettkara Művészeti vezető: Kerényi Miklós Gábor KERO® Rendező: Béres Attila
1747 Búbánat 2010-05-09 15:32:40 [Válasz erre: 1746 Haandel 2010-05-08 17:36:48]
Jellemző, ezt a nagyon fontos forrásgyűjteményt nem mi magunk, a komponista honfitársai állítottuk össze, hanem a tengerentúliak...
Jellemző, ezt a nagyon fontos forrásgyűjteményt nem mi magunk, a komponista honfitársai állítottuk össze, hanem a tengerentúliak...
1746 Haandel 2010-05-08 17:36:48
[url]http://etd.lsu.edu/docs/available/etd-06142005-160600/unrestricted/Martin_thesis.pdf;A Survey of the Operettas of Emmerich Kálmán[/url]
[url]http://etd.lsu.edu/docs/available/etd-06142005-160600/unrestricted/Martin_thesis.pdf;A Survey of the Operettas of Emmerich Kálmán[/url]
1745 colored 2010-05-03 21:34:50
Kedves fórumozók! Szeretném segítségüket/segítségeteket kérni. Elsősorban azokét, akik láttak már operettet. Nagyon megköszönném, ha készülő szakdolgozatomhoz hozzájárulnátok egy kérdőív kitöltésével. A kérdések az operett műfajjal és a Budapesti Operettszínház operett előadásaival kapcsolatosak. Köszönöm! Link: http://ripet.hu/feedback.php?kid=foszjrz4rf4z4y1p
Kedves fórumozók! Szeretném segítségüket/segítségeteket kérni. Elsősorban azokét, akik láttak már operettet. Nagyon megköszönném, ha készülő szakdolgozatomhoz hozzájárulnátok egy kérdőív kitöltésével. A kérdések az operett műfajjal és a Budapesti Operettszínház operett előadásaival kapcsolatosak. Köszönöm! Link: http://ripet.hu/feedback.php?kid=foszjrz4rf4z4y1p
1744 Búbánat 2010-05-01 16:45:42 [Válasz erre: 1742 Búbánat 2010-05-01 01:59:24]
Lemaradt a beszámolómból, pedig nagyon fontos tényezője volt a Madame Pompadour-bemutató előadás zenei megvalósításában: a péntek esti premiert az Operettszínház fiatal zenei munkatársa vezényelte: [url] http://webcache.googleusercontent.com/search?q=cache:trO2BBbz68EJ:www.operettszinhaz.hu/operett.php%3Fpid%3Dartist%26szId%3D40950+balassa+kriszti%C3%A1n&cd=6&hl=hu&ct=clnk&gl=hu; Balassa Krisztián [/url] élt a lehetőséggel, vitathatatlan, elismerésre méltó érdemei voltak a bemutató-előadás sikerében. Ennek maga a direktor, Kerényi Miklós Gábor is hangot adott az előadás végeztével, mikor a produkció összes közreműködőit, a darab alkotóit egyenként méltatta. A finálé után Balassa Krisztiánnak a színpadon mellette álló Kalocsai Zsuzsa külön gratulált az előadás zökkenőmentes zenei irányításáért. Azt hiszem, a fiatal tehetséges művész még sokra viszi a zenei életben!
Lemaradt a beszámolómból, pedig nagyon fontos tényezője volt a Madame Pompadour-bemutató előadás zenei megvalósításában: a péntek esti premiert az Operettszínház fiatal zenei munkatársa vezényelte: [url] http://webcache.googleusercontent.com/search?q=cache:trO2BBbz68EJ:www.operettszinhaz.hu/operett.php%3Fpid%3Dartist%26szId%3D40950+balassa+kriszti%C3%A1n&cd=6&hl=hu&ct=clnk&gl=hu; Balassa Krisztián [/url] élt a lehetőséggel, vitathatatlan, elismerésre méltó érdemei voltak a bemutató-előadás sikerében. Ennek maga a direktor, Kerényi Miklós Gábor is hangot adott az előadás végeztével, mikor a produkció összes közreműködőit, a darab alkotóit egyenként méltatta. A finálé után Balassa Krisztiánnak a színpadon mellette álló Kalocsai Zsuzsa külön gratulált az előadás zökkenőmentes zenei irányításáért. Azt hiszem, a fiatal tehetséges művész még sokra viszi a zenei életben!
1743 Haandel 2010-05-01 08:09:27
Apropos Operette: [url]http://oe1.orf.at/programm/236208;Paul Abraham - zum 50. Todestag des Komponisten[/url] Samstag 01. Mai 2010 15:05-16:00 [url]http://www.listenlive.eu/austria.html;Ö1[/url] Web/Astra Ausschnitte aus: a) Viktoria und ihr Husar; b) Blume von Hawaii; c) Ball im Savoy; u. a. Solist/Solistin: Sylvia Geszty, Erzsébet Házy, u.a.
Apropos Operette: [url]http://oe1.orf.at/programm/236208;Paul Abraham - zum 50. Todestag des Komponisten[/url] Samstag 01. Mai 2010 15:05-16:00 [url]http://www.listenlive.eu/austria.html;Ö1[/url] Web/Astra Ausschnitte aus: a) Viktoria und ihr Husar; b) Blume von Hawaii; c) Ball im Savoy; u. a. Solist/Solistin: Sylvia Geszty, Erzsébet Házy, u.a.
1742 Búbánat 2010-05-01 01:59:24 [Válasz erre: 1740 Búbánat 2010-04-21 19:59:35]
Megvolt a premier. Hónapra és szinte napra pontosan, éppen negyven évvel a legutóbbi bemutatója után, tegnap este újra tapsolhatott a pesti publikum a "Madame Pompadour"-nak! Leo Fall híres operettje ismét hosszú sikerszériára számíthat az Operettszínházban! Nagyszerű jelenetek, együttesek vannak a darabban, megtűzdelve sláger-számokkal, szép áriákkal és vidám duettekkel. A remek zenékben pompás táncok is helyet kaptak, melyhez méltó koreográfia társult. Szinetár Miklós rendezése a régi szép időket hozza vissza, mikor még az Operett direktoraként rendezett a teátrumban kiváló darabokat. A produkció a szentpétervári színházzal koprodukcióban jött létre, a rokokó kort idéző gyönyörű színpompás jelmezek alkotói oroszok. Szereposztás a következő volt: Kalocsai Zsuzsa - Madame Pompadour Oszvald Marika - Belotte, a komorna Csere László - Calicot, a költő Huszti Péter - XV. Lajos, király Vadász Zsolt - René, egy nemes úr Kékkovács Mara - Madeleine, egy nemes asszony Faragó András - Rendőrminiszter Peller Károly - "Róka", rendőr spicli Langer Soma - Hadnagy Benkóczy Zoltán - Kocsmáros Kalocsai Zsuzsa láthatóan élvezi a primadonna-szerepet és a körítést, ami ezzel jár. Vadász Zsolt tenorja karcsú, kellemes, a magasságok is megvannak, Kalocsaival remek párost alkotnak. Huszti Pétert kitüntető taps fogadta, bár csak két rövid jelenete van az operettben, amit rutinosan megold, de szerintem erre a szerepre a társulat saját erőből is kiállíthatott volna valakit, aki nála jobban énekel; a magyar rádiófelvételen Külkey László remekül oldotta meg ezt a feladatot. Ami még igazán tetszett, három fergeteges jelenet: az egyik a bibliából „kölcsönvett” nevezetes Putifárné, ahogyan elcsábítaná Józsefet… Itt Pompadour próbálja ugyanezt tenni – bosszúból - Calicot-val, a költővel, aki róla gúnyverseket fabrikál a nép körében. A másik ugyanennek a paródiája, az udvari bálon, ahol Oszvald Marika és Peller Károly játssza, táncolja, komédiázza végig a jelenetet, melyhez mondani sem kell, fergeteges ritmikájú zene járul, s ami nekem a legjobban tetszett, egy másik Fall- operettből ide áthozott zenéjére kiagyalt jelenet („Az elvált asszony”): a Rendőrminiszter (Faragó András), a titkos ügynöke, a Róka (Peller Károly) és a rendőrspiclik (férfi tánckar) közös ének-tánc jelenete talán a legnagyobb sikert aratták az est folyamán. Fall operettjét a múlt század húszas éveinek elején komponálta, tele szebbnél-szebb dallamokkal. Fülbemászó, vérpezsdítő zenéjébe már bele-belecsempészett az amerikai jazz stílusvilágából is; a bécsi nagyvilági körök vidámságát és szerelmi – történelmi – köntösbe ágyazott romantikáját érzelmes keringő dallamokba, pattogó indulókba és könnyed táncritmusokba oltotta. A játszott egy szem Offenbach-operett (A párizsi élet) mellett javarészt Kálmán-Lehár- Huszka- Jacobi - Szirmai- Zerkovitz vonulat után éppen ideje volt elővenni a bécsi „ezüst-kor” egyik nagysikerű darabját. Jó volt végre látni-hallani egy más szellemiségű, bécsi „franciás” mintájú nagyoperettet a Nagymező utcában!
Megvolt a premier. Hónapra és szinte napra pontosan, éppen negyven évvel a legutóbbi bemutatója után, tegnap este újra tapsolhatott a pesti publikum a "Madame Pompadour"-nak! Leo Fall híres operettje ismét hosszú sikerszériára számíthat az Operettszínházban! Nagyszerű jelenetek, együttesek vannak a darabban, megtűzdelve sláger-számokkal, szép áriákkal és vidám duettekkel. A remek zenékben pompás táncok is helyet kaptak, melyhez méltó koreográfia társult. Szinetár Miklós rendezése a régi szép időket hozza vissza, mikor még az Operett direktoraként rendezett a teátrumban kiváló darabokat. A produkció a szentpétervári színházzal koprodukcióban jött létre, a rokokó kort idéző gyönyörű színpompás jelmezek alkotói oroszok. Szereposztás a következő volt: Kalocsai Zsuzsa - Madame Pompadour Oszvald Marika - Belotte, a komorna Csere László - Calicot, a költő Huszti Péter - XV. Lajos, király Vadász Zsolt - René, egy nemes úr Kékkovács Mara - Madeleine, egy nemes asszony Faragó András - Rendőrminiszter Peller Károly - "Róka", rendőr spicli Langer Soma - Hadnagy Benkóczy Zoltán - Kocsmáros Kalocsai Zsuzsa láthatóan élvezi a primadonna-szerepet és a körítést, ami ezzel jár. Vadász Zsolt tenorja karcsú, kellemes, a magasságok is megvannak, Kalocsaival remek párost alkotnak. Huszti Pétert kitüntető taps fogadta, bár csak két rövid jelenete van az operettben, amit rutinosan megold, de szerintem erre a szerepre a társulat saját erőből is kiállíthatott volna valakit, aki nála jobban énekel; a magyar rádiófelvételen Külkey László remekül oldotta meg ezt a feladatot. Ami még igazán tetszett, három fergeteges jelenet: az egyik a bibliából „kölcsönvett” nevezetes Putifárné, ahogyan elcsábítaná Józsefet… Itt Pompadour próbálja ugyanezt tenni – bosszúból - Calicot-val, a költővel, aki róla gúnyverseket fabrikál a nép körében. A másik ugyanennek a paródiája, az udvari bálon, ahol Oszvald Marika és Peller Károly játssza, táncolja, komédiázza végig a jelenetet, melyhez mondani sem kell, fergeteges ritmikájú zene járul, s ami nekem a legjobban tetszett, egy másik Fall- operettből ide áthozott zenéjére kiagyalt jelenet („Az elvált asszony”): a Rendőrminiszter (Faragó András), a titkos ügynöke, a Róka (Peller Károly) és a rendőrspiclik (férfi tánckar) közös ének-tánc jelenete talán a legnagyobb sikert aratták az est folyamán. Fall operettjét a múlt század húszas éveinek elején komponálta, tele szebbnél-szebb dallamokkal. Fülbemászó, vérpezsdítő zenéjébe már bele-belecsempészett az amerikai jazz stílusvilágából is; a bécsi nagyvilági körök vidámságát és szerelmi – történelmi – köntösbe ágyazott romantikáját érzelmes keringő dallamokba, pattogó indulókba és könnyed táncritmusokba oltotta. A játszott egy szem Offenbach-operett (A párizsi élet) mellett javarészt Kálmán-Lehár- Huszka- Jacobi - Szirmai- Zerkovitz vonulat után éppen ideje volt elővenni a bécsi „ezüst-kor” egyik nagysikerű darabját. Jó volt végre látni-hallani egy más szellemiségű, bécsi „franciás” mintájú nagyoperettet a Nagymező utcában!
1741 Búbánat 2010-04-22 22:27:49
Egy évvel ezelőtti interjú, de most sem érdektelen elolvasni. Beszélgetés Marik Péter operett-színésszel. http://operett.network.hu/blog/operett-klub-hirei/beszelgetes-marik-peter-operett-szinesszel 2009.03.20. Szívből énekelni! Beszélgetés Marik Péter operett-színésszel. – Ki fedezte fel gyermekkorában hangi adottságait? – Kicsiny gyermekkoromtól kezdve, mikor jó kedvem volt, énekelgettem, így a nagy karácsonyi összejöveteleken is. Mostohanagyapám, a híres színész, Rajnai Gábor – nekem csak Gabi bácsi – volt. Emlékszem arra a Csókos asszony c. darabra, melyben ő volt a főszereplő, a báró, s Németh Marika játszotta Katókát. Ismeretségi körébe olyan nevek tartoztak, mint Fekete István, Herczeg Ferenc. Ilyen híres emberek voltak nálunk vendégségben a ’40-es évek elején, mikor karácsonykor elénekeltem a Mennyből az angyal-t kristálytiszta hangon. Erre mindenki felfigyelt. Később – ahogy felcseperedtem – nagyon szerettem zenét hallgatni, főleg operákat. Apámnak nagyon jó és szép lemeztára volt. Egyik nagybátyám – akit Wágnernak hívtak – rajongott a névrokon zeneszerzőért. Nagyon sok Wagner-operát hallgattam vele. Így már kisgyerekként énekeltem a walkűrök lovaglását. Amikor megkérdezték tőlem, mi akarsz lenni, azt feleltem, hogy operaénekes. Mikor érettségi előtt álltam, akkor is azt mondtam: zeneakadémiára szeretnék jelentkezni. Otthon megvolt nekünk Benjamino Gigli több lemeze, s én a híres operaénekest utánoztam, ami később igen nagy bajt jelentett számomra, mert a saját hangomat ezzel elnyomtam kissé. Gabi bácsi még 14-15 éves koromban elhívta hozzánk Oláh Gusztávot, az Operaház rendezőjét, hogy hallgasson meg engem. Oláh Gusztáv azt tanácsolta: tanuljak zenetörténetet, összhangzattant és keressek fel egy énektanárt. A zeneművészeti főiskola egyik korrepetitora tanított zongorázni, s a Kertész utcai gyakorlóiskolában foglalkoztak velem. Felvettek énekművész tanárnak, s az utolsó két évben én is a Kertész utcai iskolában folytattam gyakorlati tanítást. Az opera szakra már nem vettek fel… Nem volt hozzá elég jó hangom. Ezután végeztem el a művésztanárképzőt. – De mégis az Operaházhoz került, igaz nem énekesként, hanem mint ügyelő. – Amikor művésztanárképzős lettem, Mikó András, az Operaház főrendezője megkért arra, hogy az egyik operavizsgán az adott jelenetben énekeljem be Kalaf szerepét. Mikó megkérdezte tőlem: elvállalnám-e az egyik megüresedett ügyelői állás betöltését. Azt mondta nekem: én is így kezdtem. Rendezőt akart belőlem faragni, s ki is neveztek idővel segédrendezőnek. Egyszer Vámos László Turandotot rendezett az Erkel Színházban, s én voltam a segédrendezője. Akkor kérdezte meg tőlem: átjönnék-e az Operettbe a Pompadourba. – Hol látta és hallotta önt előtte a legendás főrendező? – Miközben ügyelőként dolgoztam, énekelni tanultam. Először Réti Józsefnél akartam énekelni, majd Bende Zsoltnál, s ők tanácsolták, hogy dr. Sípos Jenőhöz, a kor híres énektanárához menjek. Tehát Jenő bácsi tanított engem, s ő beszélt rá arra, hogy ne operaénekes, hanem operett-színész legyek. Az Operettszínháznál úgyis nagy bonvivánhiány van. Vámos pedig egyszer Sípos tanár úr lakásán hallgatott meg. – Az Operaház ekkor élte fénykorát: Gyurkovics Mária, Székely Mihály, Melis és Simándy, Ilosfalvy Róbert és Házy Erzsébet, Osváth Júlia és időnként Svéd Sándor szerepelt a világot jelentő deszkákon. Ezek a művészek felértek egy mesterkurzussal? – Sok mindent lestem el tőlük. Még diákként rajongtam Simándy Jóskáért, sok operaszereplését megnéztem. De mégsem őt utánoztam, hanem Giglit. A főiskolán problémás voltam hangi szempontból. Mikó Wagner-tenorként képzelt el. Mások pedig Mozartot erőltettek rám. Azon vitatkoztak, hogy hős- vagy lírai tenor vagyok. Erre megszólalt Révhegyi Ferencné, a legendás énektanárnő: inkább azt vizsgáljuk, hogy tenor, vagy bariton a fiú. – A Víg özvegy Danilóját lírai baritonok is énekelték… – Így van. Ezért is kaptam meg ezt a szerepet, miután leszerződtem az Operettszínházhoz. Addig Bende Zsolt, az Operaház baritonistája énekelte vendégként ezt a szerepet, de neki a „szolgálati helyén” voltak elfoglaltságai, s a másik Danilo, Baksay Árpád, pedig akkor az USA-ban énekelt. Így „biztosítékként” kaptam meg a szerepet. Ekkor Németh Marika felment az igazgatóhoz, s azt mondta: „ne tegyétek ezt velem. Ezzel a zöldfülűvel raktok össze!” Akkor voltam 33 éves, de sokkal fiatalabbnak gondoltak. – Az Operettben ismerkedett meg későbbi feleségével, Németh Marika primadonnával. – Így van. Mikor a színházhoz szerződtem, véget vetettem előző kapcsolatomnak, annyira megbűvölt Marika személye. 1970 szeptemberében kezdtük el próbálni a Víg özvegyet, s októberben álltam be a szerepre. Szeptemberben van két Mária-nap is. Ez egy jó alibi volt, hogy Németh Marikát – egy kis társasággal együtt – meghívjam koccintani. Utána is folyton kerestem a lehetőséget, hogy próba után igyunk meg valamit. Úgy ügyeskedtem, hogy másokat is elhívtam: ne tűnjön fel, hogy csak Marika miatt teszem mindezt. Öreg korrepetitorunk, Csató Bandi egyszer ezt mondta Marikának: „nem veszed észre, hogy ez a fiú szerelmes beléd? Bármit mond, játszik, énekel, csak rád figyel.” Ezt követően a randevúk megsokszorozódtak, s végül az év karácsonyán Marikához költöztem, de az esküvőig – 1971. július 14-éig – várni kellett, míg el nem vált görög férjétől. – Ki tanította meg a színészmesterségre? – Igaz, ilyet a főiskolán nem tanultam. A rendezések, a próbák alatt sajátítottam el a színpadi mozgást. Ezt valahogyan ösztönösen bennem volt. – Tudtommal Marikával együtt szerepeltek a Keleti Márton által rendezett Fuss, hogy utolérjenek c. filmvígjátékban. Ezen kívül más filmben is látható volt? – Ennek a filmnek Fényes Szabolcs szerezte a zenéjét. Egy jelenetben – amit az Operettszínházban vettek fel – a színpadon Marika volt a primadonna, s én meg a bonviván. A szokásos második felvonásbeli összeveszési részt tették be a filmbe. Tudtommal más filmben nem szerepeltem. – Ebben a filmben a nagy, híres színészek lenézik a kezdőket, fiatalokat. Ön megtapasztalta ezt a valóságban? – Nem. Amikor vendégként Leo Fall operettjébe bekerültem, partnereim, Lehoczky Zsuzsa, Petress Zsuzsa és Rátonyi Róbert mind elfogadtak. Nem hoztak zavarba a színpadon. Bizonnyal megérezték, hogy ígéretes tehetség vagyok. – Lehet, hogy kissé kellemetlen a kérdés, de önt Marik Péterként emlegették régebben, vagy a Németh Marika férjeként? – Ismertek már Marik Péterként is, de a legtöbbször azt mondták: itt jön Németh Marika férje. Ez megmaradt Marika halála után is. Megállítanak az utcán azzal: „magát ismerem, az Operettben játszik. Tudom már! A Németh Marika férje!” Ez nem bántó, pedig elég sűrűn szerepeltem a színházban, az egyik darabot követte a másik. – Akkoriban is téma volt a lapokban a művészek magánélete? – Előfordult, hogy magánéletünkről kérdeztek az újságírók. Feljöttek hozzánk, fényképeztek, de kellemetlen kérdéseket nem tettek fel. Bulvárosabb cikk rólunk nagyon sokáig nem született. Többen el sem hitték, hogy példás és gyönyörű házasságban éltünk. Akkor írtak csipkelődő, bántó dolgokat, mikor Marika halálát követő második évben összeköltöztem mostani feleségemmel. Azt írták: Marik, a víg özvegy. Arról is cikkeztek, hogy alkoholista lettem. A színház egyik tagja adta a valós és hamis információkat a pletykalapoknak. – Tudtommal nagyon szerette volt felesége főztjeit. Pl. a zöldborsós csirkét… – Ez igaz. Marika nagyon szerette a különlegességeket. Olyanokat készített itthon, amit világjáró körútjain kóstolt. Így megismerhettem a görög, a német és az ausztrál konyha remekeit is. Néhány receptjét még az újságok is leközölték. – Azt el lehet mondani, hogy Németh Marika sztár volt. Vannak még sztárok az operett egén? – Vannak, de már nem olyan nagy egyéniségek, mint régebben voltak. Ettől függetlenül számomra a primadonnák közül Kalocsai Zsuzsa az, aki még egyéniség és sztár is. Sztárnak tartom még Dolhai Attilát, Janza Katát, Mészáros Árpit és Szabó P. Szilvesztert is. Igaz, őket nem sztárolják annyira. Régebben a színész, énekes sokat szerepelt a televízióban. Ez mára megszűnt. A színészeket pedig a tv-nézők nem egy-egy darab kapcsán ismerik meg. – Régebben több operettet játszottak az Operettszínházban, mint musicalt. Most más az arány. Ön szerint miért változott meg a műsorpolitika? – Gondolom a bevétel miatt, s az is tény: a musicalekre jobban bejönnek a fiatalok. Ma szinte önellátóak a színházak, mert az állami támogatásokat minimálisra csökkentik. Kerényi Miklós Gábor hozta be a musicaleket, melyek nem rosszak, igaz egy más, egy hangosított műfajról van szó. Az operettet még nem hangosítják, pedig kéne, mert a színháznak nem jó az akusztikája. Ez lehet az oka annak, hogy a régi színészek sokszor kirívóan a nézőtér felé játszottak. Az is egy ügyes húzás, hogy tehetséges musical-sztárokat szerepeltetnek operettekben. Így erre a műfajra is be lehet csalogatni a fiatal generáció tagjait. – Mit szól ahhoz, hogy ma több operettet modernizálnak? – Ha a modernizáció nem megy a zene és a játék rovására, akkor nincs gond. Akkor van baj, ha egyesek valami fura késztetés miatt mindent mai környezetbe akarnak átültetni. Azt sem tartom jónak, ha öncélúan ordenáré beszédet adnak a színészek szájába. – Nem tartja gondnak, hogy manapság egy valóságshow szereplőjét jobban ismernek, mint egy híres színészt? – Dehogynem. Nincsenek tv-játékok, s színházakba egyre kevesebben járnak. Egy, a média által felkapott figura így válik közismertté, míg aki estéről estére hatalmas sikert arat, csak a szakmai lapokban látja viszont nevét. – Ön szerint a gazdasági válság mennyire érintheti a kulturális életet? – Akinek nincs pénze kenyérre, az nem ad színházért pénzt, s a magánember éppen úgy kulturális szükségletein kezdi a leépítést, mint akár a közösség, legyen az állam, vagy városi önkormányzat…Ettől nagyon rettegünk, bár szerencsére az Operettszínház a jó marketing miatt teltházas darabokat játszik. Igaz, nemcsak a szegénység, hanem a túlgazdagság is durvít, nemcsak a kereset hiánya, hanem a könnyű és korlátlan kereseti lehetőség is, ami műveletlen rétegeket emel a társadalomban felszínre, erkölcsileg értéktelenebb csoportok kezére játssza a vezetést. – Amikor a pályára lépett, a pénz, vagy a politika szólt bele jobban a színházak életébe, s mi most a helyzet? – Pályafutásom elején a politika, s most pedig a pénz, a támogatás és a bevételek. Emlékszem: milyen nagy dolog volt, mikor a munkásmozgalmi témájú zenés játékok – mint a Szabad szél – után végre Kálmán Imrét és Lehárt játszhattak az Operettszínházban. – Jól látom, hogy Fényes Szabolccsal kihalt a magyar operett-szerzés? – Jól. Sajnos jól. Kortársai közül néhányan írtak még operettet, de azokat nem játszották olyan nagy sikerrel, mint a Fényes-darabokat. Vannak most is jó zeneszerzők a könnyebb műfajban, de ők nem operettet, hanem musicalt írnak. – Ennyire hűséges típus, hogy majd’ 40 éve nem váltott színházat? – Az vagyok. Vendégként nagyon sok helyen játszottam, s ha kellett, betegség miatt beugrottam egy-egy darabba. – „Ma nem divat operettszínésznek lenni, nem nagyon van ilyen képzés a főiskolán sem. A véletlen folytán lehet belekerülni. Az utánpótlás is kevés, mert a rockopera, a musical, a zenés játék, s mindaz divat, amihez elektronikus zene kell és mikrofon. Az operett pedig nem mikrofonzene, a színházban át kell énekelni egy 40 tagú zenekart is.” – nyilatkozott Kállay Bori. Egyetért vele? – Abszolúte. Ehhez még hozzátartozik, hogy nálunk egy rossz akusztikájú színházban kell áténekelni a zenekart, ami nehezebb. Arra is vigyázni kell, ne énekeljünk hátrafelé, amikor erősen szól a zenekar. – Farkas Bálint bonviván nyilatkozta a lapunknak: az operett hungarikum. – Így van – ahogy a pálinka és a tokaji is az – s ez igazgatónk véleménye is. Jó a bécsi operett is, de más, mint a magyar. Nagyon sok külföldi szereti a magyar operettet, s ezért is támogatni kéne. Ha ezt a műfajt gyengítik, akkor velünk is ezt teszik. – Önben mi tartja a hitet a színház iránt? – Szükségem van a színpadra. Ameddig hanggal és fizikailag bírom, addig játszom a színházban. Öt évvel ezelőtt még főszerepeket játszottam, most meg karakterfigurákat. Ez nem bánt engem, mert bármit is játszom, azt szívből teszem. Medveczky Attila
Egy évvel ezelőtti interjú, de most sem érdektelen elolvasni. Beszélgetés Marik Péter operett-színésszel. http://operett.network.hu/blog/operett-klub-hirei/beszelgetes-marik-peter-operett-szinesszel 2009.03.20. Szívből énekelni! Beszélgetés Marik Péter operett-színésszel. – Ki fedezte fel gyermekkorában hangi adottságait? – Kicsiny gyermekkoromtól kezdve, mikor jó kedvem volt, énekelgettem, így a nagy karácsonyi összejöveteleken is. Mostohanagyapám, a híres színész, Rajnai Gábor – nekem csak Gabi bácsi – volt. Emlékszem arra a Csókos asszony c. darabra, melyben ő volt a főszereplő, a báró, s Németh Marika játszotta Katókát. Ismeretségi körébe olyan nevek tartoztak, mint Fekete István, Herczeg Ferenc. Ilyen híres emberek voltak nálunk vendégségben a ’40-es évek elején, mikor karácsonykor elénekeltem a Mennyből az angyal-t kristálytiszta hangon. Erre mindenki felfigyelt. Később – ahogy felcseperedtem – nagyon szerettem zenét hallgatni, főleg operákat. Apámnak nagyon jó és szép lemeztára volt. Egyik nagybátyám – akit Wágnernak hívtak – rajongott a névrokon zeneszerzőért. Nagyon sok Wagner-operát hallgattam vele. Így már kisgyerekként énekeltem a walkűrök lovaglását. Amikor megkérdezték tőlem, mi akarsz lenni, azt feleltem, hogy operaénekes. Mikor érettségi előtt álltam, akkor is azt mondtam: zeneakadémiára szeretnék jelentkezni. Otthon megvolt nekünk Benjamino Gigli több lemeze, s én a híres operaénekest utánoztam, ami később igen nagy bajt jelentett számomra, mert a saját hangomat ezzel elnyomtam kissé. Gabi bácsi még 14-15 éves koromban elhívta hozzánk Oláh Gusztávot, az Operaház rendezőjét, hogy hallgasson meg engem. Oláh Gusztáv azt tanácsolta: tanuljak zenetörténetet, összhangzattant és keressek fel egy énektanárt. A zeneművészeti főiskola egyik korrepetitora tanított zongorázni, s a Kertész utcai gyakorlóiskolában foglalkoztak velem. Felvettek énekművész tanárnak, s az utolsó két évben én is a Kertész utcai iskolában folytattam gyakorlati tanítást. Az opera szakra már nem vettek fel… Nem volt hozzá elég jó hangom. Ezután végeztem el a művésztanárképzőt. – De mégis az Operaházhoz került, igaz nem énekesként, hanem mint ügyelő. – Amikor művésztanárképzős lettem, Mikó András, az Operaház főrendezője megkért arra, hogy az egyik operavizsgán az adott jelenetben énekeljem be Kalaf szerepét. Mikó megkérdezte tőlem: elvállalnám-e az egyik megüresedett ügyelői állás betöltését. Azt mondta nekem: én is így kezdtem. Rendezőt akart belőlem faragni, s ki is neveztek idővel segédrendezőnek. Egyszer Vámos László Turandotot rendezett az Erkel Színházban, s én voltam a segédrendezője. Akkor kérdezte meg tőlem: átjönnék-e az Operettbe a Pompadourba. – Hol látta és hallotta önt előtte a legendás főrendező? – Miközben ügyelőként dolgoztam, énekelni tanultam. Először Réti Józsefnél akartam énekelni, majd Bende Zsoltnál, s ők tanácsolták, hogy dr. Sípos Jenőhöz, a kor híres énektanárához menjek. Tehát Jenő bácsi tanított engem, s ő beszélt rá arra, hogy ne operaénekes, hanem operett-színész legyek. Az Operettszínháznál úgyis nagy bonvivánhiány van. Vámos pedig egyszer Sípos tanár úr lakásán hallgatott meg. – Az Operaház ekkor élte fénykorát: Gyurkovics Mária, Székely Mihály, Melis és Simándy, Ilosfalvy Róbert és Házy Erzsébet, Osváth Júlia és időnként Svéd Sándor szerepelt a világot jelentő deszkákon. Ezek a művészek felértek egy mesterkurzussal? – Sok mindent lestem el tőlük. Még diákként rajongtam Simándy Jóskáért, sok operaszereplését megnéztem. De mégsem őt utánoztam, hanem Giglit. A főiskolán problémás voltam hangi szempontból. Mikó Wagner-tenorként képzelt el. Mások pedig Mozartot erőltettek rám. Azon vitatkoztak, hogy hős- vagy lírai tenor vagyok. Erre megszólalt Révhegyi Ferencné, a legendás énektanárnő: inkább azt vizsgáljuk, hogy tenor, vagy bariton a fiú. – A Víg özvegy Danilóját lírai baritonok is énekelték… – Így van. Ezért is kaptam meg ezt a szerepet, miután leszerződtem az Operettszínházhoz. Addig Bende Zsolt, az Operaház baritonistája énekelte vendégként ezt a szerepet, de neki a „szolgálati helyén” voltak elfoglaltságai, s a másik Danilo, Baksay Árpád, pedig akkor az USA-ban énekelt. Így „biztosítékként” kaptam meg a szerepet. Ekkor Németh Marika felment az igazgatóhoz, s azt mondta: „ne tegyétek ezt velem. Ezzel a zöldfülűvel raktok össze!” Akkor voltam 33 éves, de sokkal fiatalabbnak gondoltak. – Az Operettben ismerkedett meg későbbi feleségével, Németh Marika primadonnával. – Így van. Mikor a színházhoz szerződtem, véget vetettem előző kapcsolatomnak, annyira megbűvölt Marika személye. 1970 szeptemberében kezdtük el próbálni a Víg özvegyet, s októberben álltam be a szerepre. Szeptemberben van két Mária-nap is. Ez egy jó alibi volt, hogy Németh Marikát – egy kis társasággal együtt – meghívjam koccintani. Utána is folyton kerestem a lehetőséget, hogy próba után igyunk meg valamit. Úgy ügyeskedtem, hogy másokat is elhívtam: ne tűnjön fel, hogy csak Marika miatt teszem mindezt. Öreg korrepetitorunk, Csató Bandi egyszer ezt mondta Marikának: „nem veszed észre, hogy ez a fiú szerelmes beléd? Bármit mond, játszik, énekel, csak rád figyel.” Ezt követően a randevúk megsokszorozódtak, s végül az év karácsonyán Marikához költöztem, de az esküvőig – 1971. július 14-éig – várni kellett, míg el nem vált görög férjétől. – Ki tanította meg a színészmesterségre? – Igaz, ilyet a főiskolán nem tanultam. A rendezések, a próbák alatt sajátítottam el a színpadi mozgást. Ezt valahogyan ösztönösen bennem volt. – Tudtommal Marikával együtt szerepeltek a Keleti Márton által rendezett Fuss, hogy utolérjenek c. filmvígjátékban. Ezen kívül más filmben is látható volt? – Ennek a filmnek Fényes Szabolcs szerezte a zenéjét. Egy jelenetben – amit az Operettszínházban vettek fel – a színpadon Marika volt a primadonna, s én meg a bonviván. A szokásos második felvonásbeli összeveszési részt tették be a filmbe. Tudtommal más filmben nem szerepeltem. – Ebben a filmben a nagy, híres színészek lenézik a kezdőket, fiatalokat. Ön megtapasztalta ezt a valóságban? – Nem. Amikor vendégként Leo Fall operettjébe bekerültem, partnereim, Lehoczky Zsuzsa, Petress Zsuzsa és Rátonyi Róbert mind elfogadtak. Nem hoztak zavarba a színpadon. Bizonnyal megérezték, hogy ígéretes tehetség vagyok. – Lehet, hogy kissé kellemetlen a kérdés, de önt Marik Péterként emlegették régebben, vagy a Németh Marika férjeként? – Ismertek már Marik Péterként is, de a legtöbbször azt mondták: itt jön Németh Marika férje. Ez megmaradt Marika halála után is. Megállítanak az utcán azzal: „magát ismerem, az Operettben játszik. Tudom már! A Németh Marika férje!” Ez nem bántó, pedig elég sűrűn szerepeltem a színházban, az egyik darabot követte a másik. – Akkoriban is téma volt a lapokban a művészek magánélete? – Előfordult, hogy magánéletünkről kérdeztek az újságírók. Feljöttek hozzánk, fényképeztek, de kellemetlen kérdéseket nem tettek fel. Bulvárosabb cikk rólunk nagyon sokáig nem született. Többen el sem hitték, hogy példás és gyönyörű házasságban éltünk. Akkor írtak csipkelődő, bántó dolgokat, mikor Marika halálát követő második évben összeköltöztem mostani feleségemmel. Azt írták: Marik, a víg özvegy. Arról is cikkeztek, hogy alkoholista lettem. A színház egyik tagja adta a valós és hamis információkat a pletykalapoknak. – Tudtommal nagyon szerette volt felesége főztjeit. Pl. a zöldborsós csirkét… – Ez igaz. Marika nagyon szerette a különlegességeket. Olyanokat készített itthon, amit világjáró körútjain kóstolt. Így megismerhettem a görög, a német és az ausztrál konyha remekeit is. Néhány receptjét még az újságok is leközölték. – Azt el lehet mondani, hogy Németh Marika sztár volt. Vannak még sztárok az operett egén? – Vannak, de már nem olyan nagy egyéniségek, mint régebben voltak. Ettől függetlenül számomra a primadonnák közül Kalocsai Zsuzsa az, aki még egyéniség és sztár is. Sztárnak tartom még Dolhai Attilát, Janza Katát, Mészáros Árpit és Szabó P. Szilvesztert is. Igaz, őket nem sztárolják annyira. Régebben a színész, énekes sokat szerepelt a televízióban. Ez mára megszűnt. A színészeket pedig a tv-nézők nem egy-egy darab kapcsán ismerik meg. – Régebben több operettet játszottak az Operettszínházban, mint musicalt. Most más az arány. Ön szerint miért változott meg a műsorpolitika? – Gondolom a bevétel miatt, s az is tény: a musicalekre jobban bejönnek a fiatalok. Ma szinte önellátóak a színházak, mert az állami támogatásokat minimálisra csökkentik. Kerényi Miklós Gábor hozta be a musicaleket, melyek nem rosszak, igaz egy más, egy hangosított műfajról van szó. Az operettet még nem hangosítják, pedig kéne, mert a színháznak nem jó az akusztikája. Ez lehet az oka annak, hogy a régi színészek sokszor kirívóan a nézőtér felé játszottak. Az is egy ügyes húzás, hogy tehetséges musical-sztárokat szerepeltetnek operettekben. Így erre a műfajra is be lehet csalogatni a fiatal generáció tagjait. – Mit szól ahhoz, hogy ma több operettet modernizálnak? – Ha a modernizáció nem megy a zene és a játék rovására, akkor nincs gond. Akkor van baj, ha egyesek valami fura késztetés miatt mindent mai környezetbe akarnak átültetni. Azt sem tartom jónak, ha öncélúan ordenáré beszédet adnak a színészek szájába. – Nem tartja gondnak, hogy manapság egy valóságshow szereplőjét jobban ismernek, mint egy híres színészt? – Dehogynem. Nincsenek tv-játékok, s színházakba egyre kevesebben járnak. Egy, a média által felkapott figura így válik közismertté, míg aki estéről estére hatalmas sikert arat, csak a szakmai lapokban látja viszont nevét. – Ön szerint a gazdasági válság mennyire érintheti a kulturális életet? – Akinek nincs pénze kenyérre, az nem ad színházért pénzt, s a magánember éppen úgy kulturális szükségletein kezdi a leépítést, mint akár a közösség, legyen az állam, vagy városi önkormányzat…Ettől nagyon rettegünk, bár szerencsére az Operettszínház a jó marketing miatt teltházas darabokat játszik. Igaz, nemcsak a szegénység, hanem a túlgazdagság is durvít, nemcsak a kereset hiánya, hanem a könnyű és korlátlan kereseti lehetőség is, ami műveletlen rétegeket emel a társadalomban felszínre, erkölcsileg értéktelenebb csoportok kezére játssza a vezetést. – Amikor a pályára lépett, a pénz, vagy a politika szólt bele jobban a színházak életébe, s mi most a helyzet? – Pályafutásom elején a politika, s most pedig a pénz, a támogatás és a bevételek. Emlékszem: milyen nagy dolog volt, mikor a munkásmozgalmi témájú zenés játékok – mint a Szabad szél – után végre Kálmán Imrét és Lehárt játszhattak az Operettszínházban. – Jól látom, hogy Fényes Szabolccsal kihalt a magyar operett-szerzés? – Jól. Sajnos jól. Kortársai közül néhányan írtak még operettet, de azokat nem játszották olyan nagy sikerrel, mint a Fényes-darabokat. Vannak most is jó zeneszerzők a könnyebb műfajban, de ők nem operettet, hanem musicalt írnak. – Ennyire hűséges típus, hogy majd’ 40 éve nem váltott színházat? – Az vagyok. Vendégként nagyon sok helyen játszottam, s ha kellett, betegség miatt beugrottam egy-egy darabba. – „Ma nem divat operettszínésznek lenni, nem nagyon van ilyen képzés a főiskolán sem. A véletlen folytán lehet belekerülni. Az utánpótlás is kevés, mert a rockopera, a musical, a zenés játék, s mindaz divat, amihez elektronikus zene kell és mikrofon. Az operett pedig nem mikrofonzene, a színházban át kell énekelni egy 40 tagú zenekart is.” – nyilatkozott Kállay Bori. Egyetért vele? – Abszolúte. Ehhez még hozzátartozik, hogy nálunk egy rossz akusztikájú színházban kell áténekelni a zenekart, ami nehezebb. Arra is vigyázni kell, ne énekeljünk hátrafelé, amikor erősen szól a zenekar. – Farkas Bálint bonviván nyilatkozta a lapunknak: az operett hungarikum. – Így van – ahogy a pálinka és a tokaji is az – s ez igazgatónk véleménye is. Jó a bécsi operett is, de más, mint a magyar. Nagyon sok külföldi szereti a magyar operettet, s ezért is támogatni kéne. Ha ezt a műfajt gyengítik, akkor velünk is ezt teszik. – Önben mi tartja a hitet a színház iránt? – Szükségem van a színpadra. Ameddig hanggal és fizikailag bírom, addig játszom a színházban. Öt évvel ezelőtt még főszerepeket játszottam, most meg karakterfigurákat. Ez nem bánt engem, mert bármit is játszom, azt szívből teszem. Medveczky Attila
1740 Búbánat 2010-04-21 19:59:35
Közeledik a [url] http://www.operettszinhaz.hu/operett.php?pid=read&hId=583; Madame Pompadour [/url] bemutatója a Budapesti Operettszínházban: április 30.
Közeledik a [url] http://www.operettszinhaz.hu/operett.php?pid=read&hId=583; Madame Pompadour [/url] bemutatója a Budapesti Operettszínházban: április 30.
1739 Búbánat 2010-04-21 19:37:29 [Válasz erre: 1738 Haandel 2010-04-20 17:55:23]
Nagyon jók a Suppéról, Lehárról és Huszkáról írt fejezetek! De szinte minden témakörben találtam sok érdekes és elgondolkoztató írást. Nagyon értékelem, hogy ezt a linket ide felraktad, és hogy erre a negyedévente megjelenő kulturális folyóíratra felhívtad a figyelmünket!
Nagyon jók a Suppéról, Lehárról és Huszkáról írt fejezetek! De szinte minden témakörben találtam sok érdekes és elgondolkoztató írást. Nagyon értékelem, hogy ezt a linket ide felraktad, és hogy erre a negyedévente megjelenő kulturális folyóíratra felhívtad a figyelmünket!
1738 Haandel 2010-04-20 17:55:23 [Válasz erre: 1737 Haandel 2010-04-20 17:41:33]
[url]http://api.ning.com/files/eXfrQqyaMMiT2xJE6qMAuMapH*EUFfxZfQAG5TAEG6EFSp7B*Fsub1F2RPcK97PpeM8Z6uIBAYEE3PyNXpsnq1oaNzRtkgJH/MagyarMuvszetterpia3LAP.pdf;Magyar Művészetterápia[/url]
[url]http://api.ning.com/files/eXfrQqyaMMiT2xJE6qMAuMapH*EUFfxZfQAG5TAEG6EFSp7B*Fsub1F2RPcK97PpeM8Z6uIBAYEE3PyNXpsnq1oaNzRtkgJH/MagyarMuvszetterpia3LAP.pdf;Magyar Művészetterápia[/url]
1737 Haandel 2010-04-20 17:41:33
[url]api.ning.com/files/eXfrQqyaMMiT2xJE6qMAuMapH*EUFfxZfQAG5TAEG6EFSp7B*Fsub1F2RPcK97PpeM8Z6uIBAYEE3PyNXpsnq1oaNzRtkgJH/MagyarMuvszetterpia3LAP.pdf; Magyar Művészetterápia[/url] (Ez egy kereshető pdf, pl. Find: ‘operett‘, ‘Lehár‘, ...) [url]http://asmmtt.ning.com/;Magyar Művészetterápiás Társaság[/url]
[url]api.ning.com/files/eXfrQqyaMMiT2xJE6qMAuMapH*EUFfxZfQAG5TAEG6EFSp7B*Fsub1F2RPcK97PpeM8Z6uIBAYEE3PyNXpsnq1oaNzRtkgJH/MagyarMuvszetterpia3LAP.pdf; Magyar Művészetterápia[/url] (Ez egy kereshető pdf, pl. Find: ‘operett‘, ‘Lehár‘, ...) [url]http://asmmtt.ning.com/;Magyar Művészetterápiás Társaság[/url]
1736 Búbánat 2010-04-16 22:43:56 [Válasz erre: 1735 Haandel 2010-04-15 19:19:21]
A Lehár-topicban korábban már érintettem műveinek újszerűségét, az úgynevezett "lehárizmust", amely sikereinek titka volt. Most A mosoly országa miskolci bemutatója kapcsán érdemes ezt a gondolatot más oldalról is megvilágítani. Leghelyesebb, ha ennek megértéséhez, ennek a titoknak a mibenlétéről magát a komponistát idézem: "Az operett nem halt ki, csak azok pusztulnak el, akik nem tudnak mit kezdeni vele; a klisé-írók és a majmolók. Minden igaz művész tunelrobbantó, aki hegyek sötétségén át a túloldalon napvilágra tör. Új anyag, új emberek, új formák kellenek! Én a jelen embere vagyok és az egész jelen nem más, mint egy nagy kísérleti műhely a jövő nemzedék számára. A jelen átgyúrta a drámát, átgyúrta a regényt és a vígjátékot, miért ne gyúrhatná át az operettet is?" /Sopron város tanácsának jegyzőkönyve 1940. május 15./ És még valami, amiben utolérhetetlen volt Lehár. Nemcsak invenciójában és struktúrájában adott újat az operettszínpadnak, hanem zenei formavilága is új volt. Művészetére az jellemző, hogy harmonikusan egyesíti francia könnyedséget, bécsi álmodozást, a szláv érzelembőséget és a magyar temperamentumot - állapítja meg a korabeli szakíró. Otto Schneidereit Lehár-könyvében írja a következőket: "Adjunk most egy leltárszerű összegzést - a térképre vetítve - Lehár hihetetlen mozgékonyságáról! 1937-ben, tehát 67. életévében a következő körutazást tette: Bécsből Berlinbe ment, ahol a Luxemburg grófját vitte színpadra. Berlinből Brüsszelbe utazott, a Cárevics előadására; "Brüsszelből Párizsba mentem, hogy eldirigáljam gyermekoperámat a 'Péter és Pál Bergengóciában' címmel. Ezután elhagytam Európát és Afrikába mentem. Algírban tavasszal nemzetközi orvoskongresszus ült össze, és ennek alkalmával bemutatták A mosoly országát, amit én vezényeltem. Algírban egyébként még két hangversenyre is sor került az én műveimből. Nem tartózkodhattam sokáig Afrikában, hiszen április 15-én ismét Párizsban kellett lennem, hogy elvezényeljem a Giuditta ottani premierjét. Párizsból Londonba vitt az utam; ott a Paganinit mutatták be.” Lehár Ferenc noha már hetven elmúlt, még nem akar pihenni. Sőt, 1940-ben ismét Párizsban találjuk, ahol ismét vezényel. Párizsi szerepléséről, valamint a vele folytatott beszélgetésről számol be a Nemzeti Újság munkatársa. Az igen érdekes találkozásról a Komáromi Lapok is megemlékezik. Ebből a tudósításból idézek egy rövid részletet: „[…] Lehár még néhány napig Párizsban marad. Percnyi ideje sincs… - Melyik operettje ment a mesternek A mosoly országa előtt, Párizsban? – kezdjük a beszélgetést: - Majdnem mindegyik… A legtöbb nagyon tetszett a párizsi közönségnek… - A mai viszonyok között tudja-e, hogy hol melyik művét játsszák? – Pontosan nem tudom… Sokszor csak utólag értesülök magam is róla. Azt tudom, hogy Berlinben most megy A víg özvegy, Chemnitzben a Giuditta, Zürichben a Friderika, Drezdában két hónapja A víg özvegy. – Melyik művével volt a legnagyobb sikere? – Azt hiszem, A víg özveggyel… Harminc éve adják, de már húsz évvel ezelőtt huszonkétezer előadást ért meg. De úgy látszik, A mosoly országa versenyre kel vele, talán meg is javítja a rekordot… /Ez az idézett interjú teljes terjedelmében olvasható Szénássy Zoltán „Lehár” című könyvében, amit a Madách-Posonium kiadó jelentetett meg Pozsonyban 1995-ben, a zeneszerző születésének 125. évfordulójára./
A Lehár-topicban korábban már érintettem műveinek újszerűségét, az úgynevezett "lehárizmust", amely sikereinek titka volt. Most A mosoly országa miskolci bemutatója kapcsán érdemes ezt a gondolatot más oldalról is megvilágítani. Leghelyesebb, ha ennek megértéséhez, ennek a titoknak a mibenlétéről magát a komponistát idézem: "Az operett nem halt ki, csak azok pusztulnak el, akik nem tudnak mit kezdeni vele; a klisé-írók és a majmolók. Minden igaz művész tunelrobbantó, aki hegyek sötétségén át a túloldalon napvilágra tör. Új anyag, új emberek, új formák kellenek! Én a jelen embere vagyok és az egész jelen nem más, mint egy nagy kísérleti műhely a jövő nemzedék számára. A jelen átgyúrta a drámát, átgyúrta a regényt és a vígjátékot, miért ne gyúrhatná át az operettet is?" /Sopron város tanácsának jegyzőkönyve 1940. május 15./ És még valami, amiben utolérhetetlen volt Lehár. Nemcsak invenciójában és struktúrájában adott újat az operettszínpadnak, hanem zenei formavilága is új volt. Művészetére az jellemző, hogy harmonikusan egyesíti francia könnyedséget, bécsi álmodozást, a szláv érzelembőséget és a magyar temperamentumot - állapítja meg a korabeli szakíró. Otto Schneidereit Lehár-könyvében írja a következőket: "Adjunk most egy leltárszerű összegzést - a térképre vetítve - Lehár hihetetlen mozgékonyságáról! 1937-ben, tehát 67. életévében a következő körutazást tette: Bécsből Berlinbe ment, ahol a Luxemburg grófját vitte színpadra. Berlinből Brüsszelbe utazott, a Cárevics előadására; "Brüsszelből Párizsba mentem, hogy eldirigáljam gyermekoperámat a 'Péter és Pál Bergengóciában' címmel. Ezután elhagytam Európát és Afrikába mentem. Algírban tavasszal nemzetközi orvoskongresszus ült össze, és ennek alkalmával bemutatták A mosoly országát, amit én vezényeltem. Algírban egyébként még két hangversenyre is sor került az én műveimből. Nem tartózkodhattam sokáig Afrikában, hiszen április 15-én ismét Párizsban kellett lennem, hogy elvezényeljem a Giuditta ottani premierjét. Párizsból Londonba vitt az utam; ott a Paganinit mutatták be.” Lehár Ferenc noha már hetven elmúlt, még nem akar pihenni. Sőt, 1940-ben ismét Párizsban találjuk, ahol ismét vezényel. Párizsi szerepléséről, valamint a vele folytatott beszélgetésről számol be a Nemzeti Újság munkatársa. Az igen érdekes találkozásról a Komáromi Lapok is megemlékezik. Ebből a tudósításból idézek egy rövid részletet: „[…] Lehár még néhány napig Párizsban marad. Percnyi ideje sincs… - Melyik operettje ment a mesternek A mosoly országa előtt, Párizsban? – kezdjük a beszélgetést: - Majdnem mindegyik… A legtöbb nagyon tetszett a párizsi közönségnek… - A mai viszonyok között tudja-e, hogy hol melyik művét játsszák? – Pontosan nem tudom… Sokszor csak utólag értesülök magam is róla. Azt tudom, hogy Berlinben most megy A víg özvegy, Chemnitzben a Giuditta, Zürichben a Friderika, Drezdában két hónapja A víg özvegy. – Melyik művével volt a legnagyobb sikere? – Azt hiszem, A víg özveggyel… Harminc éve adják, de már húsz évvel ezelőtt huszonkétezer előadást ért meg. De úgy látszik, A mosoly országa versenyre kel vele, talán meg is javítja a rekordot… /Ez az idézett interjú teljes terjedelmében olvasható Szénássy Zoltán „Lehár” című könyvében, amit a Madách-Posonium kiadó jelentetett meg Pozsonyban 1995-ben, a zeneszerző születésének 125. évfordulójára./
1735 Haandel 2010-04-15 19:19:21
MusicalCriticism.com [url]http://www.musicalcriticism.com/opera/miskolc-smiles-0410.shtml;Lehár: Das Land des Lächelns[/url] National Theatre of Miskolc, Hungary, 15 April 2010 [url]http://translate.google.com/translate?js=y&prev=_t&hl=en&ie=UTF-8&layout=1&eotf=1&u=http%3A%2F%2Fwww.musicalcriticism.com%2Fopera%2Fmiskolc-smiles-0410.shtml&sl=en&tl=hu;Google Translate[/url]
MusicalCriticism.com [url]http://www.musicalcriticism.com/opera/miskolc-smiles-0410.shtml;Lehár: Das Land des Lächelns[/url] National Theatre of Miskolc, Hungary, 15 April 2010 [url]http://translate.google.com/translate?js=y&prev=_t&hl=en&ie=UTF-8&layout=1&eotf=1&u=http%3A%2F%2Fwww.musicalcriticism.com%2Fopera%2Fmiskolc-smiles-0410.shtml&sl=en&tl=hu;Google Translate[/url]
1734 Haandel 2010-03-28 18:51:56 [Válasz erre: 1733 Haandel 2010-03-28 18:30:35]
[url]http://www.ohiolightopera.org/2010_season_1.html;The Ohio Light Opera – 2010 Season [/url] [url]http://maps.yahoo.com/#mvt=m&lat=40.811266&lon=-81.934194&zoom=7&q1=1189%20Beall%20Avenue%20Wooster%2C%20OH%2044691;Wooster, OH 44691[/url]
[url]http://www.ohiolightopera.org/2010_season_1.html;The Ohio Light Opera – 2010 Season [/url] [url]http://maps.yahoo.com/#mvt=m&lat=40.811266&lon=-81.934194&zoom=7&q1=1189%20Beall%20Avenue%20Wooster%2C%20OH%2044691;Wooster, OH 44691[/url]
1732 Haandel 2010-03-28 18:29:36 [Válasz erre: 1730 Búbánat 2010-03-28 16:42:20]
[url]http://www.operettafoundation.org/oarchives.htm;Kálmán-különlegességek[/url]
[url]http://www.operettafoundation.org/oarchives.htm;Kálmán-különlegességek[/url]
1731 Haandel 2010-03-28 18:29:05 [Válasz erre: 1571 Haandel 2008-07-01 17:16:45]
[url]http://www.ohiolightopera.org/2010_season_1.html;Ohio Light Opera – 210 Season[/url]
[url]http://www.ohiolightopera.org/2010_season_1.html;Ohio Light Opera – 210 Season[/url]
