1708 bemaria 2010-02-11 20:46:14 [Válasz erre: 1703 Búbánat 2010-02-11 19:55:36]
Azt gondoltam, de nem tudok róla, hogy vendégszerepeltek-e a közelmúltban is bármikor Budapesten vagy környékén.
Azt gondoltam, de nem tudok róla, hogy vendégszerepeltek-e a közelmúltban is bármikor Budapesten vagy környékén.
1707 bermuda 2010-02-11 20:45:24 [Válasz erre: 1705 bermuda 2010-02-11 20:28:41]
A 3sat-on megtaláltam a szereposztást, de nem tudtam áthozni (béna vagyok), 2007-es felvétel. Szombat 14,35-kor van.
A 3sat-on megtaláltam a szereposztást, de nem tudtam áthozni (béna vagyok), 2007-es felvétel. Szombat 14,35-kor van.
1706 bemaria 2010-02-11 20:45:11 [Válasz erre: 1702 Búbánat 2010-02-11 19:53:11]
A 3sat honlapján írják, hogy a 2007-es mörbischi előadás lesz, amit már láttunk. :-)
A 3sat honlapján írják, hogy a 2007-es mörbischi előadás lesz, amit már láttunk. :-)
1705 bermuda 2010-02-11 20:28:41 [Válasz erre: 1702 Búbánat 2010-02-11 19:53:11]
A műsorban nem részletezi, de mörbischi lesz, biztos az van meg Neked:-) (Egy tuti, hogy nem az én régi kedvenceim lesznek:-(( már nem is élnek. De szép zene, remélem nem valami kiábránditó rendezés....no meglátjuk. Ilosfalvy meg nagyon jó hír!!Kösz.
A műsorban nem részletezi, de mörbischi lesz, biztos az van meg Neked:-) (Egy tuti, hogy nem az én régi kedvenceim lesznek:-(( már nem is élnek. De szép zene, remélem nem valami kiábránditó rendezés....no meglátjuk. Ilosfalvy meg nagyon jó hír!!Kösz.
1704 Búbánat 2010-02-11 20:03:19 [Válasz erre: 1685 bemaria 2009-11-07 09:34:17]
Winkler Gábor szeretné az operettek világát is emberközelbe hozni. Már bele is kezdett ennek az operaismertetővel hasonló szerkezetű könyvnek az írásába - mint korábban említettem. (Ezt most megerősítette a Budai Polgárban olvasható interjúban is.) És Ilosfalvy Róbertnek is méltó emléket kíván állítani- talán valami portré könyvre gondol - erről nem árult el részleteket.
Winkler Gábor szeretné az operettek világát is emberközelbe hozni. Már bele is kezdett ennek az operaismertetővel hasonló szerkezetű könyvnek az írásába - mint korábban említettem. (Ezt most megerősítette a Budai Polgárban olvasható interjúban is.) És Ilosfalvy Róbertnek is méltó emléket kíván állítani- talán valami portré könyvre gondol - erről nem árult el részleteket.
1703 Búbánat 2010-02-11 19:55:36 [Válasz erre: 1699 bemaria 2010-02-10 06:34:21]
Az lenne számomra ideális, ha a színház - úgy mint a debreceniek vagy a szegediek - felhozná Pestre a produkciót - akár nyáron, szabadtéren, bemutatva a pesti közönségnek.
Az lenne számomra ideális, ha a színház - úgy mint a debreceniek vagy a szegediek - felhozná Pestre a produkciót - akár nyáron, szabadtéren, bemutatva a pesti közönségnek.
1702 Búbánat 2010-02-11 19:53:11 [Válasz erre: 1701 bermuda 2010-02-11 10:51:28]
Lehet tudni erről valami előzeteset? Kik a közreműködők? Én csak a mörbischi közvetítés felvételét ismerem DVD-ről.
Lehet tudni erről valami előzeteset? Kik a közreműködők? Én csak a mörbischi közvetítés felvételét ismerem DVD-ről.
1701 bermuda 2010-02-11 10:51:28
A 3SAT közvetiti a Bécsi vér c. operettet......
A 3SAT közvetiti a Bécsi vér c. operettet......
1700 bemaria 2010-02-10 06:37:30 [Válasz erre: 1698 Búbánat 2010-02-10 01:19:46]
Ez volt az első operett amit valaha láttam, úgyhogy én is nagyon szeretem, és én is közelebb érzem magamhoz, mint a Sybillt.
Ez volt az első operett amit valaha láttam, úgyhogy én is nagyon szeretem, és én is közelebb érzem magamhoz, mint a Sybillt.
1699 bemaria 2010-02-10 06:34:21 [Válasz erre: 1697 Búbánat 2010-02-10 01:16:02]
Feltétlen beszámolok róla, és remélem annak tükrében esetleg te is megnézed majd a későbbiekben.
Feltétlen beszámolok róla, és remélem annak tükrében esetleg te is megnézed majd a későbbiekben.
1698 Búbánat 2010-02-10 01:19:46 [Válasz erre: 1687 Búbánat 2009-12-26 16:16:02]
A Leányvásár című nagyoperettet láttam a Thália Színházban – hol a Szolnoki Szigligeti Színház társulata vendégeskedett ezen a február 8-i (hétfői) estén. Azt olvastam, hogy Szolnokon fergeteges siker volt a bemutató előadás, nos, most tíz nappal a premier után itt Pesten hasonló volt a Leányvásár fogadtatása. A látványos előadás után közel tizenöt percig zúgott a vastaps, hangzott a zajos tetszésnyilvánítás, minden újabb függöny után (volt vagy tíz belőlük) ismételten felcsendült a fináléból a nagy sláger: „Na, de méltóságos úr…”., meg felhangzott a „Dzsilolo” és a „Kettecskén…” refrénjei, Rácz Márton karmester a zenészeit egy idő után már nem a zenekari árokban, hanem fentről a színpadról intette be… - a közönség pedig lankadatlanul követelte függöny elé a megismert és megszeretett kedvenceket: Fonyó Barbara, Csengeri Attila, Kertész Marcella, Dósa Mátyás, Lugosi Claudia, Karczag Ferenc és a többiek, a tánckar és az énekkar pedig eleget tett az óhajnak és hálásan, újra csak rázendítettek, a lábak megint táncra álltak. Aztán csak elérkezett a búcsú perce (akkor már több mint három és negyed órája tartott az előadás – a három felvonást két részben, egy szünettel játszották), de biztos vagyok benne, hogy ez nem végleges elköszönés volt egymástól, lesz még folytatása itt ennek a szépen sikerült operett-estnek, megmarad ez a bimbózó kapcsolat a szolnoki teátrum és a Thália Színház (és a pesti vendégszerető publikum) között. Anélkül, hogy belemennék a darab, a rendezés, a közreműködő művészek, a zenei megvalósítás értékelésébe és minősítésébe… csak tanúsítani szeretném, hogy gyerekkori álmom valósult meg, mikor most, több évtized eltelte után ismét – élőben – szerencsém lehetett ehhez a hangulatos vadnyugati történethez, mely a kaliforniai partvidéken és egy tengerjáró jachton játszódó romantikus operettmese, ami tele van pompás, érzelmes és temperamentumos melódiákkal, átszőve sok humorral meg (melo) drámával, melyet mostanáig csak régi rádiófelvételről élvezhettem, kedvenc énekeseim tolmácsolásában (Házy Erzsébet, Németh Marika, Udvardy Tibor, Palcsó Sándor) - igaz, számtalanszor hallgattam a rádió hullámhosszain, ahányszor csak tehettem. Mégis, ez a – akár provinciálisnak is tekinthető – produkció, az ismert sztori és zenéje ellenére, annyi év elteltével is, az újdonság erejével hatott rám, s csak úgy szívtam magamba az angol operettek világához (Jones, Sullivan) közelálló zenéket, és telítődtem magam is a fordulatos cselekményt, sok humort, táncot, mély érzelmeket egyformán magában foglaló Jacobi-operettel, melyet mindig is közelebb éreztem magamhoz, mint a másik sikerét, a Sybillt. s bár a dicséretek mellett megfogalmazhatnék némi más előjelű bírálatokat is a hétfői előadáson tapasztaltakról, mégsem teszem, hanem örülök annak, hogy láthattam ezt a szolnoki Leányvásár-operettet, benne megismerhettem nagyszerű, tehetséges ének-és színművészeket, akiknek művészete, munkája összességében igen pozitívan megérintett, belelkesített, és bízom csillagomban, hogy ezzel a társulattal találkozhatom még a jövőben itt és ott. Remélhetőleg, a kiváló színész-rendező, Balázs Péter színházigazgató, akinek köszönhetjük ezt a produkciót, aki elhozott hozzánk Pestre egy vidéki társulat műhelyéből kikerülő, hatni tudó, zenés-színpadi alkotást, továbbra is kitart célkitűzése mellett, amit ekképp fogalmazott meg a Magyar Teátrum február havi számában: „Az operett nem tűnhet el a magyar színpadokról! Ez a jellegzetesen magyar műfaj üzenetet hoz egy régi világból, ahol a férfiak férfiak voltak, a nők pedig nők. Ahol az adott szónak értéke volt, ahol a becsületért párbajozni is képesek voltak az urak, ahol a nőknek mély tisztelet járt, ahol az u d v a r l á s n a k szabályai voltak, ahol az élet telve volt derűvel, romantikával, illatokkal és dallamokkal. Az operetteket a legkiválóbb zeneszerzők és librettisták írták, a dalszövegeket jegyző költőkről nem is beszélve! Az operettnek élnie kell, s élni is fog. Elhatározott szándékunk, hogy a Szigligeti Színház egy tehetségkutató verseny keretében lehetőséget adjon ifjú, tehetséges szubrettek, primadonnák, táncoskomikusok és bonvivánok számára, hogy ország-világ előtt bemutathassák, amit tudnak, s elinduljanak a színjátszás fényes útján!” Olvasom, hogy Kertész Marcella – a Leányvásár Bessyje – a 30-as színészgeneráció egyik legkülönlegesebb művésze, aki színészcsaládban nevelkedett, a színház mámorát gyerekkorától élvezhette és ízig-vérig színházi emberré lett - szó szoros értelmében vérbeli színésszé -, most megkapta a Bodnár József vállalkozó által alapított szolnoki díjat, a BODEX-gyűrűt, melyet az alapító a Magyar Kultúra Napja alkalmából adott át neki. Szívből gratulálok a művésznőnek ehhez a rangos elismeréshez!
A Leányvásár című nagyoperettet láttam a Thália Színházban – hol a Szolnoki Szigligeti Színház társulata vendégeskedett ezen a február 8-i (hétfői) estén. Azt olvastam, hogy Szolnokon fergeteges siker volt a bemutató előadás, nos, most tíz nappal a premier után itt Pesten hasonló volt a Leányvásár fogadtatása. A látványos előadás után közel tizenöt percig zúgott a vastaps, hangzott a zajos tetszésnyilvánítás, minden újabb függöny után (volt vagy tíz belőlük) ismételten felcsendült a fináléból a nagy sláger: „Na, de méltóságos úr…”., meg felhangzott a „Dzsilolo” és a „Kettecskén…” refrénjei, Rácz Márton karmester a zenészeit egy idő után már nem a zenekari árokban, hanem fentről a színpadról intette be… - a közönség pedig lankadatlanul követelte függöny elé a megismert és megszeretett kedvenceket: Fonyó Barbara, Csengeri Attila, Kertész Marcella, Dósa Mátyás, Lugosi Claudia, Karczag Ferenc és a többiek, a tánckar és az énekkar pedig eleget tett az óhajnak és hálásan, újra csak rázendítettek, a lábak megint táncra álltak. Aztán csak elérkezett a búcsú perce (akkor már több mint három és negyed órája tartott az előadás – a három felvonást két részben, egy szünettel játszották), de biztos vagyok benne, hogy ez nem végleges elköszönés volt egymástól, lesz még folytatása itt ennek a szépen sikerült operett-estnek, megmarad ez a bimbózó kapcsolat a szolnoki teátrum és a Thália Színház (és a pesti vendégszerető publikum) között. Anélkül, hogy belemennék a darab, a rendezés, a közreműködő művészek, a zenei megvalósítás értékelésébe és minősítésébe… csak tanúsítani szeretném, hogy gyerekkori álmom valósult meg, mikor most, több évtized eltelte után ismét – élőben – szerencsém lehetett ehhez a hangulatos vadnyugati történethez, mely a kaliforniai partvidéken és egy tengerjáró jachton játszódó romantikus operettmese, ami tele van pompás, érzelmes és temperamentumos melódiákkal, átszőve sok humorral meg (melo) drámával, melyet mostanáig csak régi rádiófelvételről élvezhettem, kedvenc énekeseim tolmácsolásában (Házy Erzsébet, Németh Marika, Udvardy Tibor, Palcsó Sándor) - igaz, számtalanszor hallgattam a rádió hullámhosszain, ahányszor csak tehettem. Mégis, ez a – akár provinciálisnak is tekinthető – produkció, az ismert sztori és zenéje ellenére, annyi év elteltével is, az újdonság erejével hatott rám, s csak úgy szívtam magamba az angol operettek világához (Jones, Sullivan) közelálló zenéket, és telítődtem magam is a fordulatos cselekményt, sok humort, táncot, mély érzelmeket egyformán magában foglaló Jacobi-operettel, melyet mindig is közelebb éreztem magamhoz, mint a másik sikerét, a Sybillt. s bár a dicséretek mellett megfogalmazhatnék némi más előjelű bírálatokat is a hétfői előadáson tapasztaltakról, mégsem teszem, hanem örülök annak, hogy láthattam ezt a szolnoki Leányvásár-operettet, benne megismerhettem nagyszerű, tehetséges ének-és színművészeket, akiknek művészete, munkája összességében igen pozitívan megérintett, belelkesített, és bízom csillagomban, hogy ezzel a társulattal találkozhatom még a jövőben itt és ott. Remélhetőleg, a kiváló színész-rendező, Balázs Péter színházigazgató, akinek köszönhetjük ezt a produkciót, aki elhozott hozzánk Pestre egy vidéki társulat műhelyéből kikerülő, hatni tudó, zenés-színpadi alkotást, továbbra is kitart célkitűzése mellett, amit ekképp fogalmazott meg a Magyar Teátrum február havi számában: „Az operett nem tűnhet el a magyar színpadokról! Ez a jellegzetesen magyar műfaj üzenetet hoz egy régi világból, ahol a férfiak férfiak voltak, a nők pedig nők. Ahol az adott szónak értéke volt, ahol a becsületért párbajozni is képesek voltak az urak, ahol a nőknek mély tisztelet járt, ahol az u d v a r l á s n a k szabályai voltak, ahol az élet telve volt derűvel, romantikával, illatokkal és dallamokkal. Az operetteket a legkiválóbb zeneszerzők és librettisták írták, a dalszövegeket jegyző költőkről nem is beszélve! Az operettnek élnie kell, s élni is fog. Elhatározott szándékunk, hogy a Szigligeti Színház egy tehetségkutató verseny keretében lehetőséget adjon ifjú, tehetséges szubrettek, primadonnák, táncoskomikusok és bonvivánok számára, hogy ország-világ előtt bemutathassák, amit tudnak, s elinduljanak a színjátszás fényes útján!” Olvasom, hogy Kertész Marcella – a Leányvásár Bessyje – a 30-as színészgeneráció egyik legkülönlegesebb művésze, aki színészcsaládban nevelkedett, a színház mámorát gyerekkorától élvezhette és ízig-vérig színházi emberré lett - szó szoros értelmében vérbeli színésszé -, most megkapta a Bodnár József vállalkozó által alapított szolnoki díjat, a BODEX-gyűrűt, melyet az alapító a Magyar Kultúra Napja alkalmából adott át neki. Szívből gratulálok a művésznőnek ehhez a rangos elismeréshez!
1697 Búbánat 2010-02-10 01:16:02 [Válasz erre: 1696 bemaria 2010-02-08 17:56:54]
Kedves Bemaria! Remélhetőleg - első kézből - valami beszámoló félét is kapunk; elkötelezett Lehár-rajongóként mondhatnám azt, hogy nekem is ott a helyem, de attól tartok, ezúttal a Te prezentációdat fogom olvasgatni, ahelyett, hogy Miskolcra utaznék. Pedig ez A mosoly országa tényleg nagyon vonzónak ígérkezik és igen vonzana...
Kedves Bemaria! Remélhetőleg - első kézből - valami beszámoló félét is kapunk; elkötelezett Lehár-rajongóként mondhatnám azt, hogy nekem is ott a helyem, de attól tartok, ezúttal a Te prezentációdat fogom olvasgatni, ahelyett, hogy Miskolcra utaznék. Pedig ez A mosoly országa tényleg nagyon vonzónak ígérkezik és igen vonzana...
1696 bemaria 2010-02-08 17:56:54 [Válasz erre: 1695 törpekirály 2010-02-08 16:28:59]
Szombaton megyek megnézni, kíváncsian várom!
Szombaton megyek megnézni, kíváncsian várom!
1695 törpekirály 2010-02-08 16:28:59
szereposztás röviden a zeneszerző a rendező Szu-Csong - Vadász Szu-Csong - Balczó képgaléria Lehár Ferenc A MOSOLY ORSZÁGA operett két részben Leon Viktor szövegkönyve alapján írta: Herzer Lajos és Löhner Frigyes Fordította: Harsányi Zsolt SZU-CSONG HERCEG Kína bécsi nagykövete, majd Kína miniszterelnöke VADÁSZ ZSOLT BALCZÓ PÉTER LIZA, ifjú bécsi grófnő EPERJESI ERIKA MIKSCH ADRIENN GRÓF HATFALUDY FERENC, ifjú huszárfőhadnagy HAGYMÁSI SÁNDOR KIS DOMONKOS MÁRK MI, ifjú kínai hercegnő, Szu-Csong húga TEREMI TRIXI POHLY BOGLÁRKA CSANG, ortodox főúr KINCSES KÁROLY MOLNÁR ERIK FŐEUNUCH BAJ LÁSZLÓ HOMONAI ISTVÁN LICHTENFELS GRÓF, táborszernagy, Liza apja SOMLÓ ISTVÁN HARDEGGNÉ, bécsi grófnő ORTH ÉVA FU-LI követségi titkár OSVÁTH TIBOR FINI JAMBRIK BOGLÁRKA FRANCI LIPTÁK ÁGNES VALI CSIZMADIA MÓNIKA TÓNI HIRCSU ANGELIKA Közreműködik a Miskolci Nemzeti Színház tánckara, kiegészített ének- és zenekara Karigazgató: REGŐS ZSOLT Díszlettervező: MENCZEL RÓBERT Jászai-díjas Jelmeztervező: LACZÓ HENRIETT Zenei vezető: VÁRADI KATALIN Koreográfus: MAJOROS ISTVÁN Korrepetitor: BÓDI TAMÁS/TÓTH ANIKÓ Színpadmester: FARKAS GÁBOR Ügyelő: FÜSTI MOLNÁR ÁGOTA Súgó:HORTI ZSUZSANNA Rendezőasszisztens: RADNAI ERIKA Vezényel: VÁRADI KATALIN / PHILIPPE DE CHALENDAR Rendező: HALASI IMRE Jászai-díjas Bemutató 2010. február 12. Nagyszínház MISKOLCI NEMZETI SZINHÁZ
szereposztás röviden a zeneszerző a rendező Szu-Csong - Vadász Szu-Csong - Balczó képgaléria Lehár Ferenc A MOSOLY ORSZÁGA operett két részben Leon Viktor szövegkönyve alapján írta: Herzer Lajos és Löhner Frigyes Fordította: Harsányi Zsolt SZU-CSONG HERCEG Kína bécsi nagykövete, majd Kína miniszterelnöke VADÁSZ ZSOLT BALCZÓ PÉTER LIZA, ifjú bécsi grófnő EPERJESI ERIKA MIKSCH ADRIENN GRÓF HATFALUDY FERENC, ifjú huszárfőhadnagy HAGYMÁSI SÁNDOR KIS DOMONKOS MÁRK MI, ifjú kínai hercegnő, Szu-Csong húga TEREMI TRIXI POHLY BOGLÁRKA CSANG, ortodox főúr KINCSES KÁROLY MOLNÁR ERIK FŐEUNUCH BAJ LÁSZLÓ HOMONAI ISTVÁN LICHTENFELS GRÓF, táborszernagy, Liza apja SOMLÓ ISTVÁN HARDEGGNÉ, bécsi grófnő ORTH ÉVA FU-LI követségi titkár OSVÁTH TIBOR FINI JAMBRIK BOGLÁRKA FRANCI LIPTÁK ÁGNES VALI CSIZMADIA MÓNIKA TÓNI HIRCSU ANGELIKA Közreműködik a Miskolci Nemzeti Színház tánckara, kiegészített ének- és zenekara Karigazgató: REGŐS ZSOLT Díszlettervező: MENCZEL RÓBERT Jászai-díjas Jelmeztervező: LACZÓ HENRIETT Zenei vezető: VÁRADI KATALIN Koreográfus: MAJOROS ISTVÁN Korrepetitor: BÓDI TAMÁS/TÓTH ANIKÓ Színpadmester: FARKAS GÁBOR Ügyelő: FÜSTI MOLNÁR ÁGOTA Súgó:HORTI ZSUZSANNA Rendezőasszisztens: RADNAI ERIKA Vezényel: VÁRADI KATALIN / PHILIPPE DE CHALENDAR Rendező: HALASI IMRE Jászai-díjas Bemutató 2010. február 12. Nagyszínház MISKOLCI NEMZETI SZINHÁZ
1694 Haandel 2010-02-07 15:58:21
Der Bettelstudent Komische Operette in drei Akten von Karl Millöcker Sommerarena Baden, 2006 2010-02-08, 2.45-4.20, 3sat Es singen Anke Berndt, Frauke Schäfer, Kip Wilburn, Thomas Sigwald, Jürgen Trekel u.a. Musikalische Leitung: Franz Josef Breznik Inszenierung: Robert Herzl
Der Bettelstudent Komische Operette in drei Akten von Karl Millöcker Sommerarena Baden, 2006 2010-02-08, 2.45-4.20, 3sat Es singen Anke Berndt, Frauke Schäfer, Kip Wilburn, Thomas Sigwald, Jürgen Trekel u.a. Musikalische Leitung: Franz Josef Breznik Inszenierung: Robert Herzl
1693 Búbánat 2010-02-06 11:02:29 [Válasz erre: 1688 Búbánat 2010-01-15 21:23:09]
Ide linkelem [url]http://www.fidelio.hu/operett_musical/kritika/a_vig_ozvegy_kritika_kaposvar.aspx; A víg özvegy [/url] kaposvári bemutatójáról írt Fidelio-recenziót.
Ide linkelem [url]http://www.fidelio.hu/operett_musical/kritika/a_vig_ozvegy_kritika_kaposvar.aspx; A víg özvegy [/url] kaposvári bemutatójáról írt Fidelio-recenziót.
1692 sphynx 2010-01-22 00:12:43
Hogy valami [url]http://www.youtube.com/watch?v=QVXLEgeRBDo;jót[/url] is hallgassatok.
Hogy valami [url]http://www.youtube.com/watch?v=QVXLEgeRBDo;jót[/url] is hallgassatok.
1691 Búbánat 2010-01-21 22:02:50
A Budapesti Operettszínház két sikeres produkciója jelent meg DVD-n: Mágikus Operett; A Bajadér. Részletek [url] http://www.operett.hu/operett.php?pid=read&hId=553; itt [/url]
A Budapesti Operettszínház két sikeres produkciója jelent meg DVD-n: Mágikus Operett; A Bajadér. Részletek [url] http://www.operett.hu/operett.php?pid=read&hId=553; itt [/url]
1690 Búbánat 2010-01-21 20:53:17 [Válasz erre: 1687 Búbánat 2009-12-26 16:16:02]
Nagyon siessen a jegyvásárlással, aki itt Pesten szeretné látni a szolnoki társulat Leányvásár-előadását: a február 8-i vendégjátékukra a Thália Színházban rohamosan fogynak a jegyek!
Nagyon siessen a jegyvásárlással, aki itt Pesten szeretné látni a szolnoki társulat Leányvásár-előadását: a február 8-i vendégjátékukra a Thália Színházban rohamosan fogynak a jegyek!
1689 Búbánat 2010-01-19 20:29:44
A Fidelió honlapján olvasható interjúban (2009. december 13.) [url] http://www.fidelio.hu/opera/interju/kolonits_klara_interju_1212.aspx; Kolonits Klára [/url] az Éj királynője-szerep megformálásáról vall - nagyon érdekfeszítően. (Még a premierje előtt készült vele ez a beszélgetés.) A beszélgetőtárs, Teimer Gábor váratlan fordulattal rákérdez Kolonits operettes múltjára, ezt a bekezdést érdemesnek tartom külön, ide a topicba bemásolni: […] - Azt mondod, szükségesek a kidolgozott karakterek. Ez az igényed nem akadályozott az operettvilág kevésbé fajsúlyos szereplőinek megformálása során? - Ellenkezőleg, éppen ott sajátítottam el azt a tanítható és tanulható kisugárzást, amely minden primadonnaszerep nélkülözhetetlen kelléke, s amely ehhez a szerephez is szükséges. Nem jártam operatanszakra, így tulajdonképpen a vidéki színházak és az Operettszínház volt az a hely, ahol elsajátítottam a szakmai alapokat: a prózamondás és a színészi mozgás kidolgozottságát, s ott jöttem rá, hogy a kellő színpadi hatás érdekében magamat fizikailag is karban kell tartanom. Nyári Zoltán, aki az Operettszínházban állandó partnerem volt - és most a Varázsfuvolában is az -, a prózai színészet felől érkezett a pályára, és ezt a prózai színházbeli igényességet állandóan számon kérte rajtam. Nagyon hálás vagyok az ott eltöltött 3 évnek, mert bár sokáig nem értettem, operaénekesként miért van szükségem erre a kitérőre, utólag valahogy minden igazolást nyert. Ha akkor és ott nem tanulom meg az "elérhetetlen nő" archetípusát színpadra állítani, a felerősített nőiséget sugározni, akkor most hiába próbálkoznék hiteles Éj királynőjének mutatkozni. E készség segítségével igyekszem most elérni, hogy az első pillanatban azt érezzék a nézők: itt egy kamasz fiú és a nagybetűs nő áll egymással szemben, s Taminónak két lehetősége van: vagy megijed tőlem, vagy igazi férfi lesz belőle. Mindez azért is komoly kihívás, mert bármennyire is kulcsszerep az enyém, nettó 15 percnél többet nem töltök a színpadon. Egyszer öt, majd egyszer négy percem van arra, hogy a teljes eszköz- és fegyvertáram, s a sorsom megmutassam. Mozart igazán írhatott volna még néhány duettet vagy valami Sarastróval közös, harcos jelenetet...[…]
A Fidelió honlapján olvasható interjúban (2009. december 13.) [url] http://www.fidelio.hu/opera/interju/kolonits_klara_interju_1212.aspx; Kolonits Klára [/url] az Éj királynője-szerep megformálásáról vall - nagyon érdekfeszítően. (Még a premierje előtt készült vele ez a beszélgetés.) A beszélgetőtárs, Teimer Gábor váratlan fordulattal rákérdez Kolonits operettes múltjára, ezt a bekezdést érdemesnek tartom külön, ide a topicba bemásolni: […] - Azt mondod, szükségesek a kidolgozott karakterek. Ez az igényed nem akadályozott az operettvilág kevésbé fajsúlyos szereplőinek megformálása során? - Ellenkezőleg, éppen ott sajátítottam el azt a tanítható és tanulható kisugárzást, amely minden primadonnaszerep nélkülözhetetlen kelléke, s amely ehhez a szerephez is szükséges. Nem jártam operatanszakra, így tulajdonképpen a vidéki színházak és az Operettszínház volt az a hely, ahol elsajátítottam a szakmai alapokat: a prózamondás és a színészi mozgás kidolgozottságát, s ott jöttem rá, hogy a kellő színpadi hatás érdekében magamat fizikailag is karban kell tartanom. Nyári Zoltán, aki az Operettszínházban állandó partnerem volt - és most a Varázsfuvolában is az -, a prózai színészet felől érkezett a pályára, és ezt a prózai színházbeli igényességet állandóan számon kérte rajtam. Nagyon hálás vagyok az ott eltöltött 3 évnek, mert bár sokáig nem értettem, operaénekesként miért van szükségem erre a kitérőre, utólag valahogy minden igazolást nyert. Ha akkor és ott nem tanulom meg az "elérhetetlen nő" archetípusát színpadra állítani, a felerősített nőiséget sugározni, akkor most hiába próbálkoznék hiteles Éj királynőjének mutatkozni. E készség segítségével igyekszem most elérni, hogy az első pillanatban azt érezzék a nézők: itt egy kamasz fiú és a nagybetűs nő áll egymással szemben, s Taminónak két lehetősége van: vagy megijed tőlem, vagy igazi férfi lesz belőle. Mindez azért is komoly kihívás, mert bármennyire is kulcsszerep az enyém, nettó 15 percnél többet nem töltök a színpadon. Egyszer öt, majd egyszer négy percem van arra, hogy a teljes eszköz- és fegyvertáram, s a sorsom megmutassam. Mozart igazán írhatott volna még néhány duettet vagy valami Sarastróval közös, harcos jelenetet...[…]
1688 Búbánat 2010-01-15 21:23:09
Már csak néhány nap és Kaposvárott, a Csiky Gergely Színházban felcsendülnek A víg özvegy jól ismert dallamai… Bár Lehár remekéről szinte mindent ismerünk az unalomig, én is rengetegszer megosztottam itt és más topicokban személyes és rajongó nézeteimet kedvenc Lehár-operettemről, mégis ezúttal hadd idézzem Hanák Pétert, aki így fogalmazza meg gondolatait A víg özvegyről: „Az operett formálisan Párizsban játszódik, de ez a fiktív helyi kolorit csak a homlokzat, amely mögött Bécs és Közép-Európa életvalósága húzódik meg. Az elaggott arisztokrácia kinevetése, a vérmes "hazafiság" karikírozása, a szereplők, maga a hősnő, Hanna, talán pestiek, prágaiak, zágrábiak - de legfőképpen bécsiek. " Vagyis: a Lehár Ferenc darabja immár nem operett, hanem kortörténeti esemény, az idők szellemének megnyilvánulása, csaknem fogalom...” – írja A HÉT kritikusa. A víg özvegy szövegkönyve alkalmat adott Lehárnak, hogy szakítson az operettek világában túlnyomórészt uralkodó valószerűtlenségekkel. Részben mondén, részben nemzeti karakterű muzsikával, logikus drámai felépítéssel olyat alkotott, ami merőben új volt ebben a műfajban. Művével új megvilágításba került az operett-zeneszerzés zenekari technikája is. Hangszerelése lényegében gazdagabb és szebb színekben csillogott, mint elődeinek és kortársainak ilyen jellegű munkája.[...] Glavari Hanna és Daniló története nem mindennapi karriert futott be. Mindent felülmúló internacionális sikere bizonyította, hogy Lehár feltalálta a nemzetközi operett komponálásának receptjét. Egész Európa Lehárnak tapsolt és 1907 októberében New Yorkból elindult A víg özvegy amerikai sikersorozata is. A történetben Pontevedro államkincstára koldusbotra jutott, ám mégis káprázatos estélyt rendeznek, ahol megjelenik Glavari Hanna, a szép, fiatal és vagyonos özvegy is. Zéta nagykövetnek ekkor remek ötlete támad. A gazdag özvegyet és Danilo követségi titkárt össze kell hozni, s a házasság megmentheti az eladósodott Pontevedrót. Bemutató időpontja: 2010. január 22. , Csiky Gergely Színház Szereposztás: Glavari Hanna, gazdag özvegy - Kele Brigitta, Herczenik Anna Gróf Danilovics Daniló, követségi titkár - Homonnay Zsolt, Bakos-Kiss Gábor Báró Zéta Mirkó, nagykövet - Kőrösi András Valencienne, a felesége - Bucsi Annamária, Csereklyei Andrea Camille De Rosillon, francia attasé - Gulácsi Tamás, Kóbor Tamás Nyegus, mindenes - Némedi Árpád Sebastian Cascade, diplomata - Sarkadi Kiss János Raoul Saint Brioche, diplomata - Fándly Csaba Kromov, politikai tanácsos - Lecső Péter Olga, a felesége - Csapó Virág Bogdanovics, konzul - Mózes Balázs Sylviane, a felesége - Német Mónika Prisics, katonai attasé - Takács Géza Praskovia, a felesége - Varga Zsuzsanna Díszlet: Znamenák István Jelmez: Cselényi Nóra Koreográfus: Bodor Johanna Zenei vezető: Selmeczi György Rendező: Znamenák István
Már csak néhány nap és Kaposvárott, a Csiky Gergely Színházban felcsendülnek A víg özvegy jól ismert dallamai… Bár Lehár remekéről szinte mindent ismerünk az unalomig, én is rengetegszer megosztottam itt és más topicokban személyes és rajongó nézeteimet kedvenc Lehár-operettemről, mégis ezúttal hadd idézzem Hanák Pétert, aki így fogalmazza meg gondolatait A víg özvegyről: „Az operett formálisan Párizsban játszódik, de ez a fiktív helyi kolorit csak a homlokzat, amely mögött Bécs és Közép-Európa életvalósága húzódik meg. Az elaggott arisztokrácia kinevetése, a vérmes "hazafiság" karikírozása, a szereplők, maga a hősnő, Hanna, talán pestiek, prágaiak, zágrábiak - de legfőképpen bécsiek. " Vagyis: a Lehár Ferenc darabja immár nem operett, hanem kortörténeti esemény, az idők szellemének megnyilvánulása, csaknem fogalom...” – írja A HÉT kritikusa. A víg özvegy szövegkönyve alkalmat adott Lehárnak, hogy szakítson az operettek világában túlnyomórészt uralkodó valószerűtlenségekkel. Részben mondén, részben nemzeti karakterű muzsikával, logikus drámai felépítéssel olyat alkotott, ami merőben új volt ebben a műfajban. Művével új megvilágításba került az operett-zeneszerzés zenekari technikája is. Hangszerelése lényegében gazdagabb és szebb színekben csillogott, mint elődeinek és kortársainak ilyen jellegű munkája.[...] Glavari Hanna és Daniló története nem mindennapi karriert futott be. Mindent felülmúló internacionális sikere bizonyította, hogy Lehár feltalálta a nemzetközi operett komponálásának receptjét. Egész Európa Lehárnak tapsolt és 1907 októberében New Yorkból elindult A víg özvegy amerikai sikersorozata is. A történetben Pontevedro államkincstára koldusbotra jutott, ám mégis káprázatos estélyt rendeznek, ahol megjelenik Glavari Hanna, a szép, fiatal és vagyonos özvegy is. Zéta nagykövetnek ekkor remek ötlete támad. A gazdag özvegyet és Danilo követségi titkárt össze kell hozni, s a házasság megmentheti az eladósodott Pontevedrót. Bemutató időpontja: 2010. január 22. , Csiky Gergely Színház Szereposztás: Glavari Hanna, gazdag özvegy - Kele Brigitta, Herczenik Anna Gróf Danilovics Daniló, követségi titkár - Homonnay Zsolt, Bakos-Kiss Gábor Báró Zéta Mirkó, nagykövet - Kőrösi András Valencienne, a felesége - Bucsi Annamária, Csereklyei Andrea Camille De Rosillon, francia attasé - Gulácsi Tamás, Kóbor Tamás Nyegus, mindenes - Némedi Árpád Sebastian Cascade, diplomata - Sarkadi Kiss János Raoul Saint Brioche, diplomata - Fándly Csaba Kromov, politikai tanácsos - Lecső Péter Olga, a felesége - Csapó Virág Bogdanovics, konzul - Mózes Balázs Sylviane, a felesége - Német Mónika Prisics, katonai attasé - Takács Géza Praskovia, a felesége - Varga Zsuzsanna Díszlet: Znamenák István Jelmez: Cselényi Nóra Koreográfus: Bodor Johanna Zenei vezető: Selmeczi György Rendező: Znamenák István
1687 Búbánat 2009-12-26 16:16:02
A szilveszteri-operett-opera gála (melyet a Duna TV közvetít, s melyen a tervek szerint fellép Rost Andrea, Tokody Ilona, Bándi János, Mécs Károly is) után egy zenés bemutatóról: Következzék egy "igazi" Leányvásár-felújítás előzetese a SZOLNOKI SZIGLIGETI SZÍNHÁZ honlapjáról nagyoperett 3 részben A SZOLNOKI SZIGLIGETI SZÍNHÁZ előadása Szerző: Jacobi Viktor Karmester: Rácz Márton, Reményi József Rendező: Balázs Péter Szereposztás: Jack Harrison - Karczag Ferenc Harrisonné, a felesége - Lugosi Claudia Lucy, a lányuk - Füredi Nikolett, Fonyó Barbara Gróf Rottenberg - Szirtes Gábor, Mészáros István Fritz, a fia - Dósa Mátyás Tom Miggles - Csengeri Attila, Bot Gábor Bessy, komorna - Kertész Marcella Kocsmáros - Mészáros István, Molnár László Macdonald, titkár - Horváth Gábor Sam, néger csapos - Harna Péter Kapitány - Tárnai Attila Bill Bush - Deme Gábor Paul Bush - Kinczel József Káplán - Ónodi Gábor Díszlettervező: Húros Annamária Jelmeztervező: Húros Annamária Koreográfus: Sebestyén Csaba Koreográfus-asszisztens: Kinczel József Korrepetitor: Simon Erika Karigazgató: Rimóczi Mónika Zenei vezető: Rácz Márton Rendezőasszisztens: Deme Gábor Előadás időpontok: SZIGLIGETI SZÍNHÁZ - Szolnok január 28. (csütörtök) 19:00 (Kátay bérlet) január 29. (péntek) 19:00 (Szigligeti bérlet) január 30. (szombat) 19:00 (Varsányi bérlet) Ismertető: Jacobi Victor melódiái annyi év után ismét Szolnokon! Fordulatos, mozgalmas, lőporfüstös vadnyugati nagyoperett, látványos díszletekkel, gyönyörű kosztümökkel, kiváló énekesekkel, a mi színészeinkkel és ismert vendégekkel, fülbemászó dallamokkal és nem utolsó sorban sok humorral és az elmaradhatatlan, romantikus szerelmi történettel. Mi így várjuk a Tavaszt!
A szilveszteri-operett-opera gála (melyet a Duna TV közvetít, s melyen a tervek szerint fellép Rost Andrea, Tokody Ilona, Bándi János, Mécs Károly is) után egy zenés bemutatóról: Következzék egy "igazi" Leányvásár-felújítás előzetese a SZOLNOKI SZIGLIGETI SZÍNHÁZ honlapjáról nagyoperett 3 részben A SZOLNOKI SZIGLIGETI SZÍNHÁZ előadása Szerző: Jacobi Viktor Karmester: Rácz Márton, Reményi József Rendező: Balázs Péter Szereposztás: Jack Harrison - Karczag Ferenc Harrisonné, a felesége - Lugosi Claudia Lucy, a lányuk - Füredi Nikolett, Fonyó Barbara Gróf Rottenberg - Szirtes Gábor, Mészáros István Fritz, a fia - Dósa Mátyás Tom Miggles - Csengeri Attila, Bot Gábor Bessy, komorna - Kertész Marcella Kocsmáros - Mészáros István, Molnár László Macdonald, titkár - Horváth Gábor Sam, néger csapos - Harna Péter Kapitány - Tárnai Attila Bill Bush - Deme Gábor Paul Bush - Kinczel József Káplán - Ónodi Gábor Díszlettervező: Húros Annamária Jelmeztervező: Húros Annamária Koreográfus: Sebestyén Csaba Koreográfus-asszisztens: Kinczel József Korrepetitor: Simon Erika Karigazgató: Rimóczi Mónika Zenei vezető: Rácz Márton Rendezőasszisztens: Deme Gábor Előadás időpontok: SZIGLIGETI SZÍNHÁZ - Szolnok január 28. (csütörtök) 19:00 (Kátay bérlet) január 29. (péntek) 19:00 (Szigligeti bérlet) január 30. (szombat) 19:00 (Varsányi bérlet) Ismertető: Jacobi Victor melódiái annyi év után ismét Szolnokon! Fordulatos, mozgalmas, lőporfüstös vadnyugati nagyoperett, látványos díszletekkel, gyönyörű kosztümökkel, kiváló énekesekkel, a mi színészeinkkel és ismert vendégekkel, fülbemászó dallamokkal és nem utolsó sorban sok humorral és az elmaradhatatlan, romantikus szerelmi történettel. Mi így várjuk a Tavaszt!
1686 Búbánat 2009-12-21 21:59:54
Ezt a sziporkázó stílusban megírt recenziót az opera-vilag portálról linkeltem ide. [url] http://www.opera-vilag.hu/hirek_teljes.operettszinhazi+estek+vi+-614.html; Leányvásár az Operettben [/url] Kár, hogy ez a produkció elkerülte a figyelmemet,nem lehettem jelen az Operettszínházban, de legalább most hírt kaphattunk erről a nemcsak operett- és leányvásárról...
Ezt a sziporkázó stílusban megírt recenziót az opera-vilag portálról linkeltem ide. [url] http://www.opera-vilag.hu/hirek_teljes.operettszinhazi+estek+vi+-614.html; Leányvásár az Operettben [/url] Kár, hogy ez a produkció elkerülte a figyelmemet,nem lehettem jelen az Operettszínházban, de legalább most hírt kaphattunk erről a nemcsak operett- és leányvásárról...
1685 bemaria 2009-11-07 09:34:17 [Válasz erre: 1684 Búbánat 2009-11-06 23:32:02]
Micsoda hírek! Én is kíváncsian várom az eredményt!
Micsoda hírek! Én is kíváncsian várom az eredményt!
1684 Búbánat 2009-11-06 23:32:02
Úgy tudom, Dr. Winkler Gábor figyelme az opera után az operett felé fordult. Alighogy megjelent a Melis- portrékönyve, máris letette kiadója asztalára következő zenei témájú kötetének vaskos kéziratát. Ez nem más, mint a korábbi nagysikerű kézikönyve, a „Barangolások az operák világában” című négykötetes munkája akár folytatásának is tekinthető írás a másik zenés színpadi műfajról; úgy tetszik, a „barangolást” nem lehet abba hagyni, s én ennek természetesen nagyon örülök, hogy ezúttal az operett világa a folytatás. Kíváncsian és nagy érdeklődéssel várom Winkler Gábor újabb nagyszabású vállalkozásának eredményét, a remélhetőleg mihamarabb megjelenő kötetet, mely bizonyára sok tárgyi adatot, zenetörténeti ismereteket, érdekességeket tartalmaz, amiből nem maradhat ki az operett nagy korszakainak, színpadi szerzőinek, alkotásainak ismertetése - elemzése, ahogyan remélhetőleg a világhírű magyar operett fejezete sem…
Úgy tudom, Dr. Winkler Gábor figyelme az opera után az operett felé fordult. Alighogy megjelent a Melis- portrékönyve, máris letette kiadója asztalára következő zenei témájú kötetének vaskos kéziratát. Ez nem más, mint a korábbi nagysikerű kézikönyve, a „Barangolások az operák világában” című négykötetes munkája akár folytatásának is tekinthető írás a másik zenés színpadi műfajról; úgy tetszik, a „barangolást” nem lehet abba hagyni, s én ennek természetesen nagyon örülök, hogy ezúttal az operett világa a folytatás. Kíváncsian és nagy érdeklődéssel várom Winkler Gábor újabb nagyszabású vállalkozásának eredményét, a remélhetőleg mihamarabb megjelenő kötetet, mely bizonyára sok tárgyi adatot, zenetörténeti ismereteket, érdekességeket tartalmaz, amiből nem maradhat ki az operett nagy korszakainak, színpadi szerzőinek, alkotásainak ismertetése - elemzése, ahogyan remélhetőleg a világhírű magyar operett fejezete sem…
1683 Búbánat 2009-08-16 15:05:15
M1 Tv csatorna 2009. augusztus 16. vasárnap 16:15 - 17:05 100 év - Játék a színház 11.rész Operett Felelős szerkesztő: Bartha Krisztina Szórakoztató vetélkedő 16 héten át a színházról, hírességek tudását próbára téve. Színészek, írók, közéleti személyiségek mérik össze tudásukat az elmúlt száz év színházáról, irodalmáról, zenéjéről. Mai epizódunk az operett világáról szól. Szereplők: •Oszvald Marika •Csere László •Molnár Piroska •Peller Károly •Fischl Mónika •Kerényi Miklós Gábor •Tasnádi István •Szakonyi Károly •Egressy Zoltán Rendezte: •Varga Zs. Csaba Műsorvezető: •Sugár Ágnes Időtartam: 45 perc
M1 Tv csatorna 2009. augusztus 16. vasárnap 16:15 - 17:05 100 év - Játék a színház 11.rész Operett Felelős szerkesztő: Bartha Krisztina Szórakoztató vetélkedő 16 héten át a színházról, hírességek tudását próbára téve. Színészek, írók, közéleti személyiségek mérik össze tudásukat az elmúlt száz év színházáról, irodalmáról, zenéjéről. Mai epizódunk az operett világáról szól. Szereplők: •Oszvald Marika •Csere László •Molnár Piroska •Peller Károly •Fischl Mónika •Kerényi Miklós Gábor •Tasnádi István •Szakonyi Károly •Egressy Zoltán Rendezte: •Varga Zs. Csaba Műsorvezető: •Sugár Ágnes Időtartam: 45 perc
1682 csicsija 2009-08-13 23:00:05
"Érdekesség, hogy az Iglódi István rendezésében színpadra kerülő darab főként a drámatagozat művészeire épül"-kívéve a főszereplő párt,akik úgy tudom szintén László Boldizsár és Kónya Krisztina lesznek :-)
"Érdekesség, hogy az Iglódi István rendezésében színpadra kerülő darab főként a drámatagozat művészeire épül"-kívéve a főszereplő párt,akik úgy tudom szintén László Boldizsár és Kónya Krisztina lesznek :-)
1681 Cilike 2009-08-13 17:44:23
Az Erkelben ment valamikor '92-93 körül. Vannak benne lehetőségek, de a mi előadásunk, ahogy emlékszem, elég uncsi volt. Nagy Viktor rendezte.
Az Erkelben ment valamikor '92-93 körül. Vannak benne lehetőségek, de a mi előadásunk, ahogy emlékszem, elég uncsi volt. Nagy Viktor rendezte.
1680 Búbánat 2009-08-13 15:42:36
Szeptember 25-én mutatja be a Szegedi Nemzeti Színház Offenbach Orfeusz az alvilágban c. operettjét. Érdekesség, hogy az Iglódi István rendezésében színpadra kerülő darab főként a drámatagozat művészeire épül. A szereplők között lesz Király Attila és Király Levente… Iglódi rendezése várhatóan nem „úttörő”- munka lesz, hiszen Kecskeméten (2003), Sopronban és a Pesti Magyar Színházban (2004 ) már színpadra állította Offenbach remekét, jobbára a prózában jeleskedő – de énekelni is tudó - színművészekkel. Amennyiben most is ebben a koncepcióban gondolkodik, akkor ezúttal se számítsunk hagyományos nagyoperettre… Mindenesetre, a nagysikerű Sullivan-operett után Offenbach zenés darabja következik. Oda kell figyelnünk rá!
Szeptember 25-én mutatja be a Szegedi Nemzeti Színház Offenbach Orfeusz az alvilágban c. operettjét. Érdekesség, hogy az Iglódi István rendezésében színpadra kerülő darab főként a drámatagozat művészeire épül. A szereplők között lesz Király Attila és Király Levente… Iglódi rendezése várhatóan nem „úttörő”- munka lesz, hiszen Kecskeméten (2003), Sopronban és a Pesti Magyar Színházban (2004 ) már színpadra állította Offenbach remekét, jobbára a prózában jeleskedő – de énekelni is tudó - színművészekkel. Amennyiben most is ebben a koncepcióban gondolkodik, akkor ezúttal se számítsunk hagyományos nagyoperettre… Mindenesetre, a nagysikerű Sullivan-operett után Offenbach zenés darabja következik. Oda kell figyelnünk rá!
1679 Búbánat 2009-08-09 22:53:40
Heiner Lajos tavasszal írt egy nagyon frappáns kritikát A királynő kalózai c. Gilbert and Sullivan operett szegedi premier előadásáról. Tegnap este a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon is bemutatta a Szegedi Nemzeti Színház társulata ezt a napjainkban ritkábban színpadra kerülő angol operett-különlegességet! Megjegyzem, két előadás volt eredetileg meghirdetve, de „technikai okokra” hivatkozva a péntek esti elmaradt, és csak ez az egyetlen szombati bemutatkozás maradt meg számukra. Az eladott jegyeket a szombatira tették át a szervezők, így gondoskodtak arról, hogy egyszeri alkalommal, csaknem teltház előtt játsszák a zenés darabot. Miről is szól az operett? A cornwalli tengerparton kalózok ünnepelnek. Az ifjú Frederic kalóz-tanoncidejének végére ért. Úgy határoz, hogy elhagyja a pályát, amelyre nevelőnője, Ruth, tévedésből adta – a révkalauz („pilot”) szakma helyett kalóznak („pirate”). Első látásra beleszeret a partra érkező, fürdőzni szándékozó tizenkét szűzi hajadon egyikébe, a szépséges Mabelbe, Stanley dandártábornok (a magyar fordító következetesen „ellentengernagy” szavat használja) leánykájába. Noha Frederic figyelmezteti őket, a kalózok elfogják Mabelt és a lányokat (köztük testvéreit) Amikor az apa azt hazudja, hogy ő talált gyermek, „árva”, a kalózok elengedik a lányait. A dandártábornok Fredericet kinevezi egy, a kalózok elleni hadjárat vezetőjévé. Akciójukat gyáva rendőrök csapata támogatja, melyet egy őrmester vezet. De a kalózkirály és Ruth azt mondják Fredericnek, hogy mivel a születésnapja február 29-én van, ő tulajdonképpen még csak öt éves, mert ennyi szökőév volt a születése óta, tehát „valódi” 21 éves koráig tovább szolgálnia kell kalózként. Frederic arra kéri Mabelt, hogy várjon rá 62 évet (1940-ig). A boldogtalan rendőrök, így megfosztva Frederic vezetésétől, támadást indítanak a kalózok ellen, de a hálóruhás dandártábornokkal találják szembe magukat. Megpróbálják elfogni őt, mire kitör a csata. A kalózok győznek, ám amikor Viktória királynő nevében kapnak felszólítást – megadják magukat. Bevallják, hogy tulajdonképpen valamennyien nemesemberek, A dandártábornok felszólítja őket, hogy vegyék feleségül a lányokat, és a boldog Frederic és Mabel is egymáséi lesznek. Az angol operettben a táncnak, a mozgásnak sokkal nagyobb szerepe van, mint a francia, az osztrák vagy a magyar darabokban. Ebben a látott Sullivan-műben is azt konstatáltam, hogy a szegediek produkciója magán viseli ezeket a jellegzetességeket. Miben állnak ezek? Fogalmazásomban nem más ez mint dramatizált „perpetuum mobile” zenekísérettel. A szereplők örökös mozgásban vibrálnak, élénken pattogó ritmusok váltakoznak szélesen és lágyan ömlő melódiákkal, hatásos magánszámok művészien kidolgozott együttesekkel. Minden énekszám után elengedhetetlenül következik a tánc. Az énekkar (a tucat lány, a kalózok vagy a rendőrök csapata) alkalmanként kiegészülve a vízi sellők rajával, nem egyhelyben áll, hanem igen fürge mozgásokkal vesz részt mindabban, ami a színpadon történik. A táncosok, a tánckar oly egyszerre mozognak, mintha dróton rángatnák őket. Ez egy újszerű „görl csapatjáték”, amihez az énekes-színészek „angolos-groteszk mozgása” járul. Mielőtt a rendezésről és a zenei megvalósításról szólnék pár szót, néhány gondolat a szerzőpárosról. Az angol operett megteremtője a zeneszerző Dr. Sir Arthur Seymour Sullivan (1842-1900) - akit hazájában és a nagyvilágban már az életében az angolszász operett klasszikusaként tartották számon -, szövegíró társával, az író Sir William Schwenck Gilbert-tel (1836 – 1911) 1871-ben egy teadélutánon találkozott össze. Gilbert ragyogó társalgó, még ragyogóbb üzletember volt. Voltaképpen teljesen ötletszerűen vetette fel az ifjú komponistának (Sullivan ekkor már túl volt Shakespeare Viharjához írt kísérőzenén, „Az elvarázsolt sziget” c. balettjével, „ A tékozló fiú” c. oratóriumával és első teljes estés zenés színpadi darabjával ( „Cox and Box”), hogy nem volna-e kedve vele valami olyasmit összehozni, mint amivel a francia Offenbach évek óta bolondítja Európát? Sullivan először nem értette, mit akar tőle Gilbert, de mulattatta, hogy új barátja a következő hetekben szinte naponta felkeresi valami vidám történettel és arra próbálta rávenni, hogy ezek valamelyikét zenésítse meg. Gilbert történetei – mint nemsokára ország-világ előtt kiderült – zseniális librettók voltak, így nem is kell csodálkozni azon, hogy Sullivan kedvet kapott a megkomponálásukhoz: Thespis, az Esküdtszéki tárgyalás, Varázsló, Az állatkert, A Pinafore hadihajó (a magyar rádió felvételén „Fruska” címmel ismerjük), A penzance-i kalózok - bemutatója:1879.december 30., Royal Bijou Theatre/Paington/, London ("A királynő kalózai" - ezen fordításban most ismerkedett meg az operettel a pesti közönség, de a rádióban már korábban felvették „A cornwalli kalózok, avagy a becsület rabja” címmel, mely felvételen Frederic tenorszerepét B. Bagy János, .Mabelt Kalmár Magda, a Kalózkirályt és az Ellentengernagyot Gregor József illetőleg Sólyom Nagy Sándor énekelték), Patience, Iolanthe, Ida hercegnő, A mikádó, Ruddigore, A testőrök, A gondolások. A nagy sikerek közepette viták is előfordultak a szerzőtársak között, és az 1892-es Utópia Limited után egy időre megszakadt az együttműködésük. Sullivan zenéje sok esetben már a vígopera nívóját közelítette, ezért nemcsoda, hogy az operaházakba is beférkőztek ezek a darabok, s Sullivan legközelebb – más szerzőtárssal – már az Ivanhoe c. ötfelvonásos nagyoperával jelentkezett, de közben megírt egyéb „komoly” műveket is: Tizenhárom darabból álló zsoltársorozat, kísérő muzsika a VIII. Henrik, a Macbeth, a Velencei kalmár előadásaihoz, kantáta Longfellow Aranylegendájának szövegére. Évek teltek el, aztán D’Oyly Carte menedzser, reklámszakember kibékítette őket. Következett „A nagyherceg” c. közös művük, aztán megint pausa-szünet jött: az 1899-ben bemutatott sikertelen „Perzsia rózsája” c. vígopera librettóját nem Gilbert írta. Karácsonykor maga Sullivan állított be barátjához, kérve, hogy írjon megint neki valami jó történetet, amit szívesen megzenésítene. A megbékélt Gilbert szilveszterre már megírta az új operettnek, a Smaragdszigetnek első két felvonását. Sullivan 1900 januárjában kezdett dolgozni a zenén. Lassan ment a munka… hol fáradtságra, hol a szívére panaszkodott. Az első felvonás fináléját írta, mikor kiesett kezéből a toll… örökre. Visszatérve a szegediek produkciójához, a rendező Almási-Tóth András, az angol szöveget „magyarító” Varró Dániel - szellemes szófordulataival, a díszletet jegyző Balla Margit, a jelmeztervező Földi Andrea, a koreográfus Barta Dóra és nem utolsósorban a Szegedi Nemzeti Színház énekkara (karigazgató: Kovács Kornélia), zenekara (karmester: Kardos Gábor) csapatmunkájának eredményeként egy „vérprofi” előadás jött létre. A közönség igen jól szórakozott a csillagfényes éjszakában, a sziget zöldjébe varázsolt fedett színpadon zajló bohózat-szerű történet fordulatain. A látványt fokozta a színpad mélységét lezáró hatalmas díszletelem, ami nem más, mint folyamatosan vetített mozgóképet mutató vászonfal. Ezen hol a holdvilágos éjszakán nyugodtan hullámzó kék tenger képét látjuk, vagy amint éppen sötét égbolton villámok cikázása közben a tajtékzó tenger méteres hullámhegyei ostromolják a partvidéket. Fontos díszletelem a kalózok háromárbocos hajója, mely a cselekmény folyamán két alkalommal valóságosan „beúszik” a színpadra (legalábbis félig láthatóan), innen szállnak partra a kalózok, s ide felugrálva hajóznak tova… A színpad előterét egy világítótorony uralja, mely Stanley „ellentengernagy” és lányainak lakhelyeként is szolgál, de betölti eredeti funkcióját is… Rengeteg csavar, fordulat, ötlet van a történet színpadra alkalmazásában, melynek felsorolása itt lehetetlen. A színház énekesei, de a kórus tagjai is – a táncosokkal együtt, fantasztikus táncakrobatikával kápráztatják a nézőt, van itt minden, ami szem-és fül ingere…A művészek szépen éneklik, sőt, olykor hadarják szerepük szerint ami a kottában áll, a zene szövete (ének és zenekar) több helyen egy (víg) opera nívójának szintjén mozog: mind az áriák, kettősök, mind a kórustételek, a nagy tablók megoldásai, és a két finálé az előadókat és irányítójukat dicséri. Sőt, az énekesek, amikor nem énekelnek, hanem csak beszélnek, számomra meglepően jól artikulált, érthető szövegmondásukkal is ámulatba ejtettek. (A nem mindennapi tánctudást igénylő koreográfiák betanulása sem lehetett számukra egyszerű dolog.) Frederic szerepében a Cotton Club Singers egykori frontembere, a tenor László Boldizsár bűvöli közönségét szép erőteljes hangján, a magasságokat könnyedén győzve, egyúttal humorát is csillogtatva. Énektudásuk mellett komikából jelesül vizsgáznak a többiek is: Andrejcsik István Stanley, az „agyalágyult” dandártábornagy bőrébe bújva remekül hadarja belépőjét, Vajda Júlia jól karikírozza Ruthot, a kalózok szolgálólányát. Réti Attila, a kalózkirály szerepében bohóckodik, de szép baritonjára is felfigyeltem. Gábor Géza jól adja a „tökkelütött” rendőr őrmestert, basszusa hallhatóan nemcsak a szabadtéren „megszokott” erősítés miatt nyújtott a hallgatónak élményt. A szoprán főszerepet, a szépséges Mabelt a gyönyörű hangú és megjelenésű Kónya Krisztina formálta meg. László Boldizsárral együtt igen jól összedolgoztak, s adták a poénokat, végszavakat egymásnak, s komédiázó kedvük igen magas fokú ének-és tánctudással párosult; amikor Frederic a második részben egy hosszú kötéllel odakötözi Mabelt a világítótoronyhoz úgy, hogy a lányt a toronnyal együtt kötözi körbe, miközben énekszólamukkal is el vannak foglalva az együttesbe ágyazott duettjükben, az egyik legjobb geg, amit valaha operettszínpadon láttam! Kardos Gábor zenekara igen szépen szólt, a partitúra minden szépsége átjött a zenészek játékában. A karmester és a rendező, Almási-Tóth András irányításával, az előzetes próbák során nyilván jól felkészített - felkészült énekesi-, színészi-, táncos művészek összecsiszolt együttes munkájának gyümölcsét fogyasztottuk el, talán kissé meghökkenve, gusztálgatva, de mégis jóízűen. A közönség tisztességesen megtapsolta a produkciót és a közreműködőket, de nem tombolt. Úgy tűnik, a behízelgő melódiák, a ritmusos indulók, a különleges koreográfiájú táncok, a látvány önmagában kevés; a művészi, kifejező énekszólamok sem minden, ha a fanyar humorú történet, a blőd szöveg még kissé idegen meg szokatlan a számára; az „örökmozgásos” játék a színpadon szintén meglephette a publikumot, amit nem tudott hova tenni. Hiába, ez a sajátos angol humor, ez a más mentalitás „kilóg” abból a sorból, abból a sztereotípiából, amit eddig megismert: az osztrák-magyar monarchia jeles komponistái örökbecsű darabjainak emlékével kellett megbirkóznia, és az ilyen elvárással érkezőknek valószínűleg „edzésre” lesz szükségük ahhoz, hogy Sullivan darabjaihoz megtalálják az odavezető az utat… Erre lehetősége nyílik még, hiszen Szegedi Nemzeti Színházban a következő évadban is műsoron lesz Gilbert and Sullivan kitűnő opera (operett) paródiája.
Heiner Lajos tavasszal írt egy nagyon frappáns kritikát A királynő kalózai c. Gilbert and Sullivan operett szegedi premier előadásáról. Tegnap este a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon is bemutatta a Szegedi Nemzeti Színház társulata ezt a napjainkban ritkábban színpadra kerülő angol operett-különlegességet! Megjegyzem, két előadás volt eredetileg meghirdetve, de „technikai okokra” hivatkozva a péntek esti elmaradt, és csak ez az egyetlen szombati bemutatkozás maradt meg számukra. Az eladott jegyeket a szombatira tették át a szervezők, így gondoskodtak arról, hogy egyszeri alkalommal, csaknem teltház előtt játsszák a zenés darabot. Miről is szól az operett? A cornwalli tengerparton kalózok ünnepelnek. Az ifjú Frederic kalóz-tanoncidejének végére ért. Úgy határoz, hogy elhagyja a pályát, amelyre nevelőnője, Ruth, tévedésből adta – a révkalauz („pilot”) szakma helyett kalóznak („pirate”). Első látásra beleszeret a partra érkező, fürdőzni szándékozó tizenkét szűzi hajadon egyikébe, a szépséges Mabelbe, Stanley dandártábornok (a magyar fordító következetesen „ellentengernagy” szavat használja) leánykájába. Noha Frederic figyelmezteti őket, a kalózok elfogják Mabelt és a lányokat (köztük testvéreit) Amikor az apa azt hazudja, hogy ő talált gyermek, „árva”, a kalózok elengedik a lányait. A dandártábornok Fredericet kinevezi egy, a kalózok elleni hadjárat vezetőjévé. Akciójukat gyáva rendőrök csapata támogatja, melyet egy őrmester vezet. De a kalózkirály és Ruth azt mondják Fredericnek, hogy mivel a születésnapja február 29-én van, ő tulajdonképpen még csak öt éves, mert ennyi szökőév volt a születése óta, tehát „valódi” 21 éves koráig tovább szolgálnia kell kalózként. Frederic arra kéri Mabelt, hogy várjon rá 62 évet (1940-ig). A boldogtalan rendőrök, így megfosztva Frederic vezetésétől, támadást indítanak a kalózok ellen, de a hálóruhás dandártábornokkal találják szembe magukat. Megpróbálják elfogni őt, mire kitör a csata. A kalózok győznek, ám amikor Viktória királynő nevében kapnak felszólítást – megadják magukat. Bevallják, hogy tulajdonképpen valamennyien nemesemberek, A dandártábornok felszólítja őket, hogy vegyék feleségül a lányokat, és a boldog Frederic és Mabel is egymáséi lesznek. Az angol operettben a táncnak, a mozgásnak sokkal nagyobb szerepe van, mint a francia, az osztrák vagy a magyar darabokban. Ebben a látott Sullivan-műben is azt konstatáltam, hogy a szegediek produkciója magán viseli ezeket a jellegzetességeket. Miben állnak ezek? Fogalmazásomban nem más ez mint dramatizált „perpetuum mobile” zenekísérettel. A szereplők örökös mozgásban vibrálnak, élénken pattogó ritmusok váltakoznak szélesen és lágyan ömlő melódiákkal, hatásos magánszámok művészien kidolgozott együttesekkel. Minden énekszám után elengedhetetlenül következik a tánc. Az énekkar (a tucat lány, a kalózok vagy a rendőrök csapata) alkalmanként kiegészülve a vízi sellők rajával, nem egyhelyben áll, hanem igen fürge mozgásokkal vesz részt mindabban, ami a színpadon történik. A táncosok, a tánckar oly egyszerre mozognak, mintha dróton rángatnák őket. Ez egy újszerű „görl csapatjáték”, amihez az énekes-színészek „angolos-groteszk mozgása” járul. Mielőtt a rendezésről és a zenei megvalósításról szólnék pár szót, néhány gondolat a szerzőpárosról. Az angol operett megteremtője a zeneszerző Dr. Sir Arthur Seymour Sullivan (1842-1900) - akit hazájában és a nagyvilágban már az életében az angolszász operett klasszikusaként tartották számon -, szövegíró társával, az író Sir William Schwenck Gilbert-tel (1836 – 1911) 1871-ben egy teadélutánon találkozott össze. Gilbert ragyogó társalgó, még ragyogóbb üzletember volt. Voltaképpen teljesen ötletszerűen vetette fel az ifjú komponistának (Sullivan ekkor már túl volt Shakespeare Viharjához írt kísérőzenén, „Az elvarázsolt sziget” c. balettjével, „ A tékozló fiú” c. oratóriumával és első teljes estés zenés színpadi darabjával ( „Cox and Box”), hogy nem volna-e kedve vele valami olyasmit összehozni, mint amivel a francia Offenbach évek óta bolondítja Európát? Sullivan először nem értette, mit akar tőle Gilbert, de mulattatta, hogy új barátja a következő hetekben szinte naponta felkeresi valami vidám történettel és arra próbálta rávenni, hogy ezek valamelyikét zenésítse meg. Gilbert történetei – mint nemsokára ország-világ előtt kiderült – zseniális librettók voltak, így nem is kell csodálkozni azon, hogy Sullivan kedvet kapott a megkomponálásukhoz: Thespis, az Esküdtszéki tárgyalás, Varázsló, Az állatkert, A Pinafore hadihajó (a magyar rádió felvételén „Fruska” címmel ismerjük), A penzance-i kalózok - bemutatója:1879.december 30., Royal Bijou Theatre/Paington/, London ("A királynő kalózai" - ezen fordításban most ismerkedett meg az operettel a pesti közönség, de a rádióban már korábban felvették „A cornwalli kalózok, avagy a becsület rabja” címmel, mely felvételen Frederic tenorszerepét B. Bagy János, .Mabelt Kalmár Magda, a Kalózkirályt és az Ellentengernagyot Gregor József illetőleg Sólyom Nagy Sándor énekelték), Patience, Iolanthe, Ida hercegnő, A mikádó, Ruddigore, A testőrök, A gondolások. A nagy sikerek közepette viták is előfordultak a szerzőtársak között, és az 1892-es Utópia Limited után egy időre megszakadt az együttműködésük. Sullivan zenéje sok esetben már a vígopera nívóját közelítette, ezért nemcsoda, hogy az operaházakba is beférkőztek ezek a darabok, s Sullivan legközelebb – más szerzőtárssal – már az Ivanhoe c. ötfelvonásos nagyoperával jelentkezett, de közben megírt egyéb „komoly” műveket is: Tizenhárom darabból álló zsoltársorozat, kísérő muzsika a VIII. Henrik, a Macbeth, a Velencei kalmár előadásaihoz, kantáta Longfellow Aranylegendájának szövegére. Évek teltek el, aztán D’Oyly Carte menedzser, reklámszakember kibékítette őket. Következett „A nagyherceg” c. közös művük, aztán megint pausa-szünet jött: az 1899-ben bemutatott sikertelen „Perzsia rózsája” c. vígopera librettóját nem Gilbert írta. Karácsonykor maga Sullivan állított be barátjához, kérve, hogy írjon megint neki valami jó történetet, amit szívesen megzenésítene. A megbékélt Gilbert szilveszterre már megírta az új operettnek, a Smaragdszigetnek első két felvonását. Sullivan 1900 januárjában kezdett dolgozni a zenén. Lassan ment a munka… hol fáradtságra, hol a szívére panaszkodott. Az első felvonás fináléját írta, mikor kiesett kezéből a toll… örökre. Visszatérve a szegediek produkciójához, a rendező Almási-Tóth András, az angol szöveget „magyarító” Varró Dániel - szellemes szófordulataival, a díszletet jegyző Balla Margit, a jelmeztervező Földi Andrea, a koreográfus Barta Dóra és nem utolsósorban a Szegedi Nemzeti Színház énekkara (karigazgató: Kovács Kornélia), zenekara (karmester: Kardos Gábor) csapatmunkájának eredményeként egy „vérprofi” előadás jött létre. A közönség igen jól szórakozott a csillagfényes éjszakában, a sziget zöldjébe varázsolt fedett színpadon zajló bohózat-szerű történet fordulatain. A látványt fokozta a színpad mélységét lezáró hatalmas díszletelem, ami nem más, mint folyamatosan vetített mozgóképet mutató vászonfal. Ezen hol a holdvilágos éjszakán nyugodtan hullámzó kék tenger képét látjuk, vagy amint éppen sötét égbolton villámok cikázása közben a tajtékzó tenger méteres hullámhegyei ostromolják a partvidéket. Fontos díszletelem a kalózok háromárbocos hajója, mely a cselekmény folyamán két alkalommal valóságosan „beúszik” a színpadra (legalábbis félig láthatóan), innen szállnak partra a kalózok, s ide felugrálva hajóznak tova… A színpad előterét egy világítótorony uralja, mely Stanley „ellentengernagy” és lányainak lakhelyeként is szolgál, de betölti eredeti funkcióját is… Rengeteg csavar, fordulat, ötlet van a történet színpadra alkalmazásában, melynek felsorolása itt lehetetlen. A színház énekesei, de a kórus tagjai is – a táncosokkal együtt, fantasztikus táncakrobatikával kápráztatják a nézőt, van itt minden, ami szem-és fül ingere…A művészek szépen éneklik, sőt, olykor hadarják szerepük szerint ami a kottában áll, a zene szövete (ének és zenekar) több helyen egy (víg) opera nívójának szintjén mozog: mind az áriák, kettősök, mind a kórustételek, a nagy tablók megoldásai, és a két finálé az előadókat és irányítójukat dicséri. Sőt, az énekesek, amikor nem énekelnek, hanem csak beszélnek, számomra meglepően jól artikulált, érthető szövegmondásukkal is ámulatba ejtettek. (A nem mindennapi tánctudást igénylő koreográfiák betanulása sem lehetett számukra egyszerű dolog.) Frederic szerepében a Cotton Club Singers egykori frontembere, a tenor László Boldizsár bűvöli közönségét szép erőteljes hangján, a magasságokat könnyedén győzve, egyúttal humorát is csillogtatva. Énektudásuk mellett komikából jelesül vizsgáznak a többiek is: Andrejcsik István Stanley, az „agyalágyult” dandártábornagy bőrébe bújva remekül hadarja belépőjét, Vajda Júlia jól karikírozza Ruthot, a kalózok szolgálólányát. Réti Attila, a kalózkirály szerepében bohóckodik, de szép baritonjára is felfigyeltem. Gábor Géza jól adja a „tökkelütött” rendőr őrmestert, basszusa hallhatóan nemcsak a szabadtéren „megszokott” erősítés miatt nyújtott a hallgatónak élményt. A szoprán főszerepet, a szépséges Mabelt a gyönyörű hangú és megjelenésű Kónya Krisztina formálta meg. László Boldizsárral együtt igen jól összedolgoztak, s adták a poénokat, végszavakat egymásnak, s komédiázó kedvük igen magas fokú ének-és tánctudással párosult; amikor Frederic a második részben egy hosszú kötéllel odakötözi Mabelt a világítótoronyhoz úgy, hogy a lányt a toronnyal együtt kötözi körbe, miközben énekszólamukkal is el vannak foglalva az együttesbe ágyazott duettjükben, az egyik legjobb geg, amit valaha operettszínpadon láttam! Kardos Gábor zenekara igen szépen szólt, a partitúra minden szépsége átjött a zenészek játékában. A karmester és a rendező, Almási-Tóth András irányításával, az előzetes próbák során nyilván jól felkészített - felkészült énekesi-, színészi-, táncos művészek összecsiszolt együttes munkájának gyümölcsét fogyasztottuk el, talán kissé meghökkenve, gusztálgatva, de mégis jóízűen. A közönség tisztességesen megtapsolta a produkciót és a közreműködőket, de nem tombolt. Úgy tűnik, a behízelgő melódiák, a ritmusos indulók, a különleges koreográfiájú táncok, a látvány önmagában kevés; a művészi, kifejező énekszólamok sem minden, ha a fanyar humorú történet, a blőd szöveg még kissé idegen meg szokatlan a számára; az „örökmozgásos” játék a színpadon szintén meglephette a publikumot, amit nem tudott hova tenni. Hiába, ez a sajátos angol humor, ez a más mentalitás „kilóg” abból a sorból, abból a sztereotípiából, amit eddig megismert: az osztrák-magyar monarchia jeles komponistái örökbecsű darabjainak emlékével kellett megbirkóznia, és az ilyen elvárással érkezőknek valószínűleg „edzésre” lesz szükségük ahhoz, hogy Sullivan darabjaihoz megtalálják az odavezető az utat… Erre lehetősége nyílik még, hiszen Szegedi Nemzeti Színházban a következő évadban is műsoron lesz Gilbert and Sullivan kitűnő opera (operett) paródiája.
1678 Búbánat 2009-08-09 18:08:26
Huszka Jenő - Bakonyi Károly - Martos Ferenc: BOB HERCEG regényes nagyoperett három felvonásban Kisvárda 2009. augusztus 11. (kedd) 20.30 óra, Várszínpad A soproni Petőfi Színház előadása. Rendező: Pinczés István A főbb szerepekben: Bencze Ilona, Kiss Zoltán, Mikó István, Vásári Mónika, Laklóth Aladár, Bozsó József, Nagy Gábor, Benkő Péter, Győri Péter "Londonban hej, van számos utca..." - és ezeket az utcákat járja éjjelente mandolinját pengetve, álruhás kísérőjével mulatozva György herceg, az angol trón várományosa - inkognitóban. Szerelme, a szegény, de annál gyönyörűbb Annie és az utca népe csak Bobnak szólítja, s nem is sejti, ki lapus az álruha mögött. Anyja, a királynő már kiszemelte számára a leendő feleséget az udvarban - Annie kezére pedig a bugyuta borbély ácsingózik. "Te más világban, én más világban" - szárnyal a szomorú dallam Huszka Jenő operettjében, s mire a függöny legördül, kiderül: legyőzi-e a rangkülönbséget a minden akadályt legyőző szerelem? További előadások: Sopron, Petőfi Színház Szeptember 19., 20., 24., 25., 26., 27.
Huszka Jenő - Bakonyi Károly - Martos Ferenc: BOB HERCEG regényes nagyoperett három felvonásban Kisvárda 2009. augusztus 11. (kedd) 20.30 óra, Várszínpad A soproni Petőfi Színház előadása. Rendező: Pinczés István A főbb szerepekben: Bencze Ilona, Kiss Zoltán, Mikó István, Vásári Mónika, Laklóth Aladár, Bozsó József, Nagy Gábor, Benkő Péter, Győri Péter "Londonban hej, van számos utca..." - és ezeket az utcákat járja éjjelente mandolinját pengetve, álruhás kísérőjével mulatozva György herceg, az angol trón várományosa - inkognitóban. Szerelme, a szegény, de annál gyönyörűbb Annie és az utca népe csak Bobnak szólítja, s nem is sejti, ki lapus az álruha mögött. Anyja, a királynő már kiszemelte számára a leendő feleséget az udvarban - Annie kezére pedig a bugyuta borbély ácsingózik. "Te más világban, én más világban" - szárnyal a szomorú dallam Huszka Jenő operettjében, s mire a függöny legördül, kiderül: legyőzi-e a rangkülönbséget a minden akadályt legyőző szerelem? További előadások: Sopron, Petőfi Színház Szeptember 19., 20., 24., 25., 26., 27.
1677 Búbánat 2009-08-09 18:07:37
Nem értem, mi ezzel a gond. Világsikerű operett komponisták népszerű darabjainak slágereit szólaltatja meg alkalmi zenekar, alkalmi énekesekkel. Ezúttal nem az Operában, nem az Erkel Színházban, nem a Zeneakadémián, nem a MÜPA-ban, nem a Pesti Vigadóban, nem az Operettszínházban vagy a Margitszigeten. Hanem Kübekházán. Ismert és kevésbé ismert, fiatal és idősebb korosztályt képviselő énekművészek részvételével zajlik a program. Az „ihaj-csuhaj”-t én sem igazán szeretem, ilyesmi az eddigi gálák műsorában csak marginálisan volt jelen. Nem csak ezért zarándokol oda ki a szabadtérre évről-évre tízezernyi embertömeg. Van, ki nosztalgiából utazik, van, ki most ismerkedik a műfajjal, van, aki egyszerűen szereti, „imádja” sokadszorra is meghallgatni akarja kedvenc melódiát, élőben. Esetleg találkozni, meg látni és hallani szeretné a számára kedves előadókat. A kübekházai operet fesztivált hakninak sem mondanám a méretei miatt. A nívó, az igényesség viszont fontos, abból nem szabad engedni. Kell, hogy mérték és mérce legyen a szervezők számára is. Ezzel egyetértek. A televízió közvetítés által pedig sok olyan családhoz eljut ez a fajta zene, ami sokuknak örömet-szépséget, kikapcsolódást jelenthet, jó esetben művészi élményt is kaphatnak; akiknek esetleg nincs módjukban a helyszínen követni az eseményeket, és amúgy is nehezen tudják megoldani lakhelyükön a színházba-, a koncertre járást, és akiknek gondot okoz a megfizethetetlen jegyár, és hasonló okokból kifolyólag nem engedhetik meg maguknak az utazást, nem beszélve a szállás költségeiről, mert se pénzük, de idejük sincs erre, akkor nem sajnálom tőlük akár a helyszínen, akár a TV képernyője előtt ezt a fajta zenei kikapcsolódást.
Nem értem, mi ezzel a gond. Világsikerű operett komponisták népszerű darabjainak slágereit szólaltatja meg alkalmi zenekar, alkalmi énekesekkel. Ezúttal nem az Operában, nem az Erkel Színházban, nem a Zeneakadémián, nem a MÜPA-ban, nem a Pesti Vigadóban, nem az Operettszínházban vagy a Margitszigeten. Hanem Kübekházán. Ismert és kevésbé ismert, fiatal és idősebb korosztályt képviselő énekművészek részvételével zajlik a program. Az „ihaj-csuhaj”-t én sem igazán szeretem, ilyesmi az eddigi gálák műsorában csak marginálisan volt jelen. Nem csak ezért zarándokol oda ki a szabadtérre évről-évre tízezernyi embertömeg. Van, ki nosztalgiából utazik, van, ki most ismerkedik a műfajjal, van, aki egyszerűen szereti, „imádja” sokadszorra is meghallgatni akarja kedvenc melódiát, élőben. Esetleg találkozni, meg látni és hallani szeretné a számára kedves előadókat. A kübekházai operet fesztivált hakninak sem mondanám a méretei miatt. A nívó, az igényesség viszont fontos, abból nem szabad engedni. Kell, hogy mérték és mérce legyen a szervezők számára is. Ezzel egyetértek. A televízió közvetítés által pedig sok olyan családhoz eljut ez a fajta zene, ami sokuknak örömet-szépséget, kikapcsolódást jelenthet, jó esetben művészi élményt is kaphatnak; akiknek esetleg nincs módjukban a helyszínen követni az eseményeket, és amúgy is nehezen tudják megoldani lakhelyükön a színházba-, a koncertre járást, és akiknek gondot okoz a megfizethetetlen jegyár, és hasonló okokból kifolyólag nem engedhetik meg maguknak az utazást, nem beszélve a szállás költségeiről, mert se pénzük, de idejük sincs erre, akkor nem sajnálom tőlük akár a helyszínen, akár a TV képernyője előtt ezt a fajta zenei kikapcsolódást.
1676 Ilike 2009-07-26 20:10:15 [Válasz erre: 1674 Búbánat 2009-07-25 14:48:27]
Minek kell az ihajcsuhaj operettezéshez áram? Talán nincs hangjuk vagy csak akkora van, hogy annyi áram kell a felerősítéséhez? Minek kell csilivili világítás? Minek?
Minek kell az ihajcsuhaj operettezéshez áram? Talán nincs hangjuk vagy csak akkora van, hogy annyi áram kell a felerősítéséhez? Minek kell csilivili világítás? Minek?
1675 nibelung 2009-07-25 16:27:28 [Válasz erre: 1674 Búbánat 2009-07-25 14:48:27]
Itt most jó, ha csendben maradok.
Itt most jó, ha csendben maradok.
1674 Búbánat 2009-07-25 14:48:27 [Válasz erre: 1636 Búbánat 2009-01-23 10:58:28]
Itt a válasz: lesz 10. alkalom - ma este Kübekházán Szabadföld online cikke: Operettfalu: falusi idill modern köntösben Kübekháza az idén is várja a zenerajongókat 2009. július 15. | szerda Immár tizedik alkalommal rendezi meg Kübekháza az operettfalut. A július 25-i gálaestre modern hang- és fénytechnikával, no és harmincezer szál virággal készül a kis falu. hirdetés Július 25-én, szombaton ismét várja vendégeit a kübekházi operettfalu. A Szeged melletti falu minden évben – immár tizedszer – július utolsó szombatján rendezi meg Magyarország legnagyobb ingyenes operettgáláját. Az operettfalu története az ezredfordulóra tekint vissza, amikor is a helybéliek elhatározták: így-vagy úgy, de kizökkentik a falut a hétköznapokból, s bekapcsolják Kübekházát a kulturális vérkeringésbe. Összefogott hát a falu apraja-nagyja, és egy helybéli ács segítségével igazi falusi idillt varázsoltak a főtérre. A polgármester csatasorba állította ismerőseit, köztük az azóta Kossuth-díjjal is jutalmazott, érdemes és kiváló művész Kalmár Magdát, aki művészeti igazgatóként bábáskodott a falusi gálaest felett. A siker nem is maradt el. Az operettfalu a házilagos kivitelezés ellenére – vagy talán pont azért – már az első évben lelkes közönségre talált. A sikeren felbuzdulva ezt követően – egy kivétellel – minden évben megrendezték a gálát. Az alkalmazott technikai azóta sokat fejlődött, a színpad már fedett, sőt professzionális nagyszínpad. A hang- és fénytechnikában a legmodernebb eszközöket vonultatják fel – olyannyira, hogy a modern kütyük áramigényét a falu meglévő elektromos hálózata már nem képes kielégíteni, ezért külön aggregátor-kocsit béreltek a rendezvényre. Az idei gálaműsor fellépői: Pitti Katalin operaénekes, Nagy Ibolya primadonna, Teremi Trixi szubrett, Kokas Piroska és Straub Dezső színművész, Jankovits József énekes, Bozsó József táncos-komikus, Boncsér Gergely bonviván lesznek. Közreműködnek a Váci Szimfónikusok Farkas Pál vezényletével, s az Operett Tánckar Hábel Ferenc koreográfiájával. Romvári Orsolya
Itt a válasz: lesz 10. alkalom - ma este Kübekházán Szabadföld online cikke: Operettfalu: falusi idill modern köntösben Kübekháza az idén is várja a zenerajongókat 2009. július 15. | szerda Immár tizedik alkalommal rendezi meg Kübekháza az operettfalut. A július 25-i gálaestre modern hang- és fénytechnikával, no és harmincezer szál virággal készül a kis falu. hirdetés Július 25-én, szombaton ismét várja vendégeit a kübekházi operettfalu. A Szeged melletti falu minden évben – immár tizedszer – július utolsó szombatján rendezi meg Magyarország legnagyobb ingyenes operettgáláját. Az operettfalu története az ezredfordulóra tekint vissza, amikor is a helybéliek elhatározták: így-vagy úgy, de kizökkentik a falut a hétköznapokból, s bekapcsolják Kübekházát a kulturális vérkeringésbe. Összefogott hát a falu apraja-nagyja, és egy helybéli ács segítségével igazi falusi idillt varázsoltak a főtérre. A polgármester csatasorba állította ismerőseit, köztük az azóta Kossuth-díjjal is jutalmazott, érdemes és kiváló művész Kalmár Magdát, aki művészeti igazgatóként bábáskodott a falusi gálaest felett. A siker nem is maradt el. Az operettfalu a házilagos kivitelezés ellenére – vagy talán pont azért – már az első évben lelkes közönségre talált. A sikeren felbuzdulva ezt követően – egy kivétellel – minden évben megrendezték a gálát. Az alkalmazott technikai azóta sokat fejlődött, a színpad már fedett, sőt professzionális nagyszínpad. A hang- és fénytechnikában a legmodernebb eszközöket vonultatják fel – olyannyira, hogy a modern kütyük áramigényét a falu meglévő elektromos hálózata már nem képes kielégíteni, ezért külön aggregátor-kocsit béreltek a rendezvényre. Az idei gálaműsor fellépői: Pitti Katalin operaénekes, Nagy Ibolya primadonna, Teremi Trixi szubrett, Kokas Piroska és Straub Dezső színművész, Jankovits József énekes, Bozsó József táncos-komikus, Boncsér Gergely bonviván lesznek. Közreműködnek a Váci Szimfónikusok Farkas Pál vezényletével, s az Operett Tánckar Hábel Ferenc koreográfiájával. Romvári Orsolya
1673 Búbánat 2009-07-11 21:58:53
Itt egy másik - jobban megfogott - kritika a delmagyar.hu oldalról, szerzője: Hollósi Zsolt: [url] http://www.delmagyar.hu/szeged_hirek/ciganyszerelem_a_szegedi_szabadterin_-_kopott_nyirerdoben/2105866/; Cigányszerelem [/url]
Itt egy másik - jobban megfogott - kritika a delmagyar.hu oldalról, szerzője: Hollósi Zsolt: [url] http://www.delmagyar.hu/szeged_hirek/ciganyszerelem_a_szegedi_szabadterin_-_kopott_nyirerdoben/2105866/; Cigányszerelem [/url]
1672 tiramisu 2009-07-09 15:51:46 [Válasz erre: 1671 tiramisu 2009-07-09 15:22:28]
A véleményem kritikája nyelvtanilag szintén! :-(((((((((((((((
A véleményem kritikája nyelvtanilag szintén! :-(((((((((((((((
1671 tiramisu 2009-07-09 15:22:28 [Válasz erre: 1670 Búbánat 2009-07-09 09:50:28]
Nem tudom ki írta, de ez a kritika majdnem megüti egy általános iskola 7. osztályos,közepes tanuló átlagát, meg állagát! Mi mennyi, most merre ? :-(((
Nem tudom ki írta, de ez a kritika majdnem megüti egy általános iskola 7. osztályos,közepes tanuló átlagát, meg állagát! Mi mennyi, most merre ? :-(((
1670 Búbánat 2009-07-09 09:50:28
Egy Fidelio-kritika a Cigányszerelem Szegedi Szabadtéri Játékok bemutató előadásáról [url] http://www.fidelio.hu/operett_musical/kritika/ellen_carmen.aspx; Ellen-Carmen-musical [/url]
Egy Fidelio-kritika a Cigányszerelem Szegedi Szabadtéri Játékok bemutató előadásáról [url] http://www.fidelio.hu/operett_musical/kritika/ellen_carmen.aspx; Ellen-Carmen-musical [/url]
1669 Búbánat 2009-07-04 12:30:38
[url] http://www.hirsarok.hu/node/29808; Cigányszerelem a Dóm téren - exkluzív video [/url]
[url] http://www.hirsarok.hu/node/29808; Cigányszerelem a Dóm téren - exkluzív video [/url]
1668 Búbánat 2009-07-03 20:34:06
Cigányszerelem - operett bemutató Szegeden Nem egészen félóra múlva a Lehár-operett bemutatóval megnyílik az idei Szegedi Szabadtéri Játékok. A Cigányszerelem még további 3 alkalommal lesz látható a szegedi Dóm téren. A mozgalmas zenés mű koreográfiáit Bodor Johanna álmodta meg. Ismét prózai sztárszínészek - Bodrogi Gyula, Hollósi Frigyes, Stohl András, Gesztesi Károly, Kovács Patrícia és Molnár Piroska - bizonyítanak az operett műfajában olyan kiválóságok mellett, mint Kiss B. Atilla, Frankó Tünde, Rácz Rita és Vadász Zsolt. A mára emblematikussá vált "szegedi operett" produkciók sora - melyet a musical-kedvelő idősebbek és fiatalabbak egyaránt megszerettek - Kálmán Imre után Lehár Ferenccel folytatódik. Az operett a női lélek titkairól, a szerelem szabadságáról, a nemiség démoni erejéről szól. A darabot Béres Attila, a fiatal magyar rendezőgeneráció egyik legkarizmatikusabb alakja állítja színpadra, aki szerint egy szenvedélyes, a mai korra is érvényes szerelmi történetről van szó, mely ösztönök vezérelte, ám nem tud kiteljesedni. Az izgalmas zenei megoldás - a szimfonikus zenekar mellett cigányzenészek is lesznek a színpadon -, valamint a különleges látványvilágot ígérő, sűrű nyírfaerdőt ábrázoló díszlet mellett a rendező büszke arra, hogy a magyar színházművészet elsőrangú színészeit sikerült megnyerni a szerepekre, akik nem mellesleg vérbeli komédiások is. A gyönyörű és gazdag lány, Zórika a szintén gazdag vőlegény helyett a szegény, ám szenvedélyes szerelmet ígérő fiatal cigánylegényt, Józsit választaná. Zórika Nagyboldog-asszony napján született, így - a legenda szerint - ha kézfogója napján iszik a Csorna folyó vizéből, álmában megláthatja jövőjét. A kétségbeesett Zórika kortyol a vízből, s boldogan szövögeti álmait Józsiról, a cigánylegényről. Az édes álom azonban hamarosan rémálommá válik. Az operett műfajára jellemző boldog befejezés azért nem marad el. Alkotók szerző: Lehár Ferenc karmester: Silló István díszlettervező: Daróczi Sándor jelmeztervező: Velich Rita dramaturg: Ari-Nagy Barbara koreográfus: Bodor Johanna koreográfus: Szögi Csaba zenei vezető: Silló István RENDEZő: BéRES ATTILA Előadók Ilona, vidéki primadonna: Frankó Tünde Józsi, cigányprímás: Kiss B. Atilla Dragotin Péter, erdélyi földbirtokos: Bodrogi Gyula Zórika, a lánya: Rácz Rita Mademoiselle Berta, nevelőnő: Molnár Piroska Paulette, Dragotin unokahúga: Kovács Patrícia Tivadar, vidéki színész, rendező, szövegíró, álgróf: Stohl András Jonel, Zórika vőlegénye: Vadász Zsolt Kutula, cigányvajda: Gesztesi Károly Mosu: Hollósi Frigyes Előadás időpontok PÉNTEK (július 3.) - 21:00 SZOMBAT (július 4.) - 21:00 PÉNTEK (július 10.) - 21:00 SZOMBAT (július 11.) - 21:00 Forrás: Múvészógynökség – KÉK honlapjáról
Cigányszerelem - operett bemutató Szegeden Nem egészen félóra múlva a Lehár-operett bemutatóval megnyílik az idei Szegedi Szabadtéri Játékok. A Cigányszerelem még további 3 alkalommal lesz látható a szegedi Dóm téren. A mozgalmas zenés mű koreográfiáit Bodor Johanna álmodta meg. Ismét prózai sztárszínészek - Bodrogi Gyula, Hollósi Frigyes, Stohl András, Gesztesi Károly, Kovács Patrícia és Molnár Piroska - bizonyítanak az operett műfajában olyan kiválóságok mellett, mint Kiss B. Atilla, Frankó Tünde, Rácz Rita és Vadász Zsolt. A mára emblematikussá vált "szegedi operett" produkciók sora - melyet a musical-kedvelő idősebbek és fiatalabbak egyaránt megszerettek - Kálmán Imre után Lehár Ferenccel folytatódik. Az operett a női lélek titkairól, a szerelem szabadságáról, a nemiség démoni erejéről szól. A darabot Béres Attila, a fiatal magyar rendezőgeneráció egyik legkarizmatikusabb alakja állítja színpadra, aki szerint egy szenvedélyes, a mai korra is érvényes szerelmi történetről van szó, mely ösztönök vezérelte, ám nem tud kiteljesedni. Az izgalmas zenei megoldás - a szimfonikus zenekar mellett cigányzenészek is lesznek a színpadon -, valamint a különleges látványvilágot ígérő, sűrű nyírfaerdőt ábrázoló díszlet mellett a rendező büszke arra, hogy a magyar színházművészet elsőrangú színészeit sikerült megnyerni a szerepekre, akik nem mellesleg vérbeli komédiások is. A gyönyörű és gazdag lány, Zórika a szintén gazdag vőlegény helyett a szegény, ám szenvedélyes szerelmet ígérő fiatal cigánylegényt, Józsit választaná. Zórika Nagyboldog-asszony napján született, így - a legenda szerint - ha kézfogója napján iszik a Csorna folyó vizéből, álmában megláthatja jövőjét. A kétségbeesett Zórika kortyol a vízből, s boldogan szövögeti álmait Józsiról, a cigánylegényről. Az édes álom azonban hamarosan rémálommá válik. Az operett műfajára jellemző boldog befejezés azért nem marad el. Alkotók szerző: Lehár Ferenc karmester: Silló István díszlettervező: Daróczi Sándor jelmeztervező: Velich Rita dramaturg: Ari-Nagy Barbara koreográfus: Bodor Johanna koreográfus: Szögi Csaba zenei vezető: Silló István RENDEZő: BéRES ATTILA Előadók Ilona, vidéki primadonna: Frankó Tünde Józsi, cigányprímás: Kiss B. Atilla Dragotin Péter, erdélyi földbirtokos: Bodrogi Gyula Zórika, a lánya: Rácz Rita Mademoiselle Berta, nevelőnő: Molnár Piroska Paulette, Dragotin unokahúga: Kovács Patrícia Tivadar, vidéki színész, rendező, szövegíró, álgróf: Stohl András Jonel, Zórika vőlegénye: Vadász Zsolt Kutula, cigányvajda: Gesztesi Károly Mosu: Hollósi Frigyes Előadás időpontok PÉNTEK (július 3.) - 21:00 SZOMBAT (július 4.) - 21:00 PÉNTEK (július 10.) - 21:00 SZOMBAT (július 11.) - 21:00 Forrás: Múvészógynökség – KÉK honlapjáról
1667 Búbánat 2009-07-01 22:47:28
Megérkezett az új operett-DVD! [url] http://www.mdt.co.uk/MDTSite/pages/product/product.asp?ctgry=Choice_DVDSellersMay09&prod=VLD143&cookie_test=1; Abraham,Paul:Viktoria und ihr Husar [/url] Budapest Operetta Theatre. Videoland DVD
Megérkezett az új operett-DVD! [url] http://www.mdt.co.uk/MDTSite/pages/product/product.asp?ctgry=Choice_DVDSellersMay09&prod=VLD143&cookie_test=1; Abraham,Paul:Viktoria und ihr Husar [/url] Budapest Operetta Theatre. Videoland DVD
1666 Búbánat 2009-06-29 01:47:39
Zentai Anna köszöntése Ma este (2009. június 29-én) a televízióban Zentai Anna köszöntése M2 csatorna 22.30-22.55 Dallamról dallamra 1. - ismétlés Zentai Anna emlékalbuma - A Fővárosi Operettszínház örökös tagja, Zentai Anna születésnapja alkalmából ismétli meg azt a portréműsort, amelyben a művésznő felidézi pályafutásának legfontosabb állomásait, legkedvesebb partnereit, sok régi, ritka archív felvétel beiktatásával. Rendezte: Bilicsi Erzsébet Forgatókönyvíró: Nemlaha György Operatőr: Abonyi Antal A műsorban közreműködő előadóművészek: Bilicsi Tivadar Ilosfalvy Róbert Kenessey Ferencné Dr. Latabár Kálmán Id. Latabár Árpád Kálmán Latabár Árpád, Id. Rátonyi Róbert Id. Szilassy Nelli Sárdy János Ne legyünk szemérmesek – a lexikonok sem azok: Zentaí Anna ma ünnepli 85. életévét!!! Isten éltesse őt sokáig! Magyar Színházművészeti Lexikon(Bp., 1924. jún. 29.– ): színésznő. A SzAk elvégzése után a Szegedi Nemzeti Színház művésznője lett, ahol prózai szerepeket, operettet és operát is játszott. 1950-től 1979-ig a Fővárosi Operettszínház tagja volt. Azóta szabadfoglalkozású művésznő. Sugárzó életerővel állítja színpadra mozgékony, derűs figuráit. Magával ragadó lendülettel, egészséges humorral arat sikert, amelyet természetes színészi képességeinek is köszönhet. Kiváló szubrett, ill. naiva-primadonna, rendszeresen vendégszerepelt az Operaházban és külföldön. Jászai Mari-díjas (1957), érdemes művész (1968). F.Sz. Emily (Wilder: A mi kis városunk); Rosina (Rossini: A szevillai borbély); Cherubin (Mozart: Figaro házassága); Iluska (Kacsoh P.: János vitéz); Éduska (Farkas F.: Csínom Palkó); Mi (Lehár F.: A mosoly országa); Stázi, Cecília (Kálmán I.: A csárdáskirálynő).
Zentai Anna köszöntése Ma este (2009. június 29-én) a televízióban Zentai Anna köszöntése M2 csatorna 22.30-22.55 Dallamról dallamra 1. - ismétlés Zentai Anna emlékalbuma - A Fővárosi Operettszínház örökös tagja, Zentai Anna születésnapja alkalmából ismétli meg azt a portréműsort, amelyben a művésznő felidézi pályafutásának legfontosabb állomásait, legkedvesebb partnereit, sok régi, ritka archív felvétel beiktatásával. Rendezte: Bilicsi Erzsébet Forgatókönyvíró: Nemlaha György Operatőr: Abonyi Antal A műsorban közreműködő előadóművészek: Bilicsi Tivadar Ilosfalvy Róbert Kenessey Ferencné Dr. Latabár Kálmán Id. Latabár Árpád Kálmán Latabár Árpád, Id. Rátonyi Róbert Id. Szilassy Nelli Sárdy János Ne legyünk szemérmesek – a lexikonok sem azok: Zentaí Anna ma ünnepli 85. életévét!!! Isten éltesse őt sokáig! Magyar Színházművészeti Lexikon(Bp., 1924. jún. 29.– ): színésznő. A SzAk elvégzése után a Szegedi Nemzeti Színház művésznője lett, ahol prózai szerepeket, operettet és operát is játszott. 1950-től 1979-ig a Fővárosi Operettszínház tagja volt. Azóta szabadfoglalkozású művésznő. Sugárzó életerővel állítja színpadra mozgékony, derűs figuráit. Magával ragadó lendülettel, egészséges humorral arat sikert, amelyet természetes színészi képességeinek is köszönhet. Kiváló szubrett, ill. naiva-primadonna, rendszeresen vendégszerepelt az Operaházban és külföldön. Jászai Mari-díjas (1957), érdemes művész (1968). F.Sz. Emily (Wilder: A mi kis városunk); Rosina (Rossini: A szevillai borbély); Cherubin (Mozart: Figaro házassága); Iluska (Kacsoh P.: János vitéz); Éduska (Farkas F.: Csínom Palkó); Mi (Lehár F.: A mosoly országa); Stázi, Cecília (Kálmán I.: A csárdáskirálynő).
1665 Búbánat 2009-06-28 09:02:26
Tegnap este főműsoridőben a Mezzo bemutatott egy "originál" francia operettet: a "Kis Faust" [url] http://www.mezzo.tv/programme.php?day=27&mois=6&annee=2009&_pro=7181&language=en;(Le Petit Faust)[/url] opera paródiát tíz évvel Gounod Faustja után, 1869-ben komponálta Florimond Roger, akit Hervé néven ismer a zenei világ, s már Offenbach működése előtt elkezdte a zenés színpadi darabok sorozat-"gyártását". A legismertebb művei a Nebáncsvirág és a Lili. Érdemes felvenni DVD-re vagy videóra ezt az operettkülönlegességet, amit ismételni fog még a Mezzo csatorna.
Tegnap este főműsoridőben a Mezzo bemutatott egy "originál" francia operettet: a "Kis Faust" [url] http://www.mezzo.tv/programme.php?day=27&mois=6&annee=2009&_pro=7181&language=en;(Le Petit Faust)[/url] opera paródiát tíz évvel Gounod Faustja után, 1869-ben komponálta Florimond Roger, akit Hervé néven ismer a zenei világ, s már Offenbach működése előtt elkezdte a zenés színpadi darabok sorozat-"gyártását". A legismertebb művei a Nebáncsvirág és a Lili. Érdemes felvenni DVD-re vagy videóra ezt az operettkülönlegességet, amit ismételni fog még a Mezzo csatorna.
1664 Búbánat 2009-06-25 16:54:51
Ismert már az Operettszínház 2009/2010. évadjának programja, a bérletek is szépen fogynak. A következő bemutatókra kerül sor: Január 17. Zerkovitz Béla: Doktor úr – zenés játék Március 21. Lévay Sylvester: Rebecca - musical Április 25. Leo Fall: Madame Pompadour - operett A Madame Pompadour igazi nagyoperett, amit több évtizeddel ezelőtt már játszott a színház, most vadonatúj rendezésben láthatjuk majd újra. Különben ennek a premierjén már túl is vannak,hiszen nemrég Szentpétervárott, az Operettszínház társulata vendégjáték keretében nagy sikerrel előadta a darabot. Leo Fall bécsi zeneszerzőnek a – XV. Lajos francia király leghíresebb szeretőjének nevét viselő – művét a Néva-parti város Zenés Komédia Színházában tekinthették meg az érdeklődők, akik Szinetár Miklós rendezésében bepillanthattak XV. Lajos udvarának viharos, nagyvilági mindennapjaiba…. A szakmán kívül az orosz közönség is elismerte az Operettszínház művészei által jegyzett produkciót. A Pompadour premierjének végén állva tapsoltak a nézők, akik mindvégig remekül szórakoztak Leo Fall politikailag és zeneileg is pikáns művéről Szinetár Miklós úgy nyilatkozott, hogy a Pompadourt az operett és a musical műfaja között elhelyezkedő szokatlan alkotásnak tartja. A mű hősei időnként megpróbálnak kitörni az életüket meghatározó könyörtelen keretek közül, ám ez korántsem mindig tűnik lehetségesnek A Pompadour szerinte ezért meglehetősen szomorú darab. A művet tehát a Budapesti Operettszínház és a szentpétervári Zenés Komédia Színház közösen vitte színre. Szinetár Miklóson kívül az Operettszínház adta a koreográfust, Lőcsei Jenő balettigazgatót, a játékmestert, Aczél Andrást, valamint a betanító-karmestert, Rácz Mártont, aki néhány dalt újra is hangszerelt. A zenei munkákat egyébként Fabio Mastrangelo olasz karmester, zenei rendező irányította. /Forrás: METROPOL újság Operettszínház internetes honlapja/
Ismert már az Operettszínház 2009/2010. évadjának programja, a bérletek is szépen fogynak. A következő bemutatókra kerül sor: Január 17. Zerkovitz Béla: Doktor úr – zenés játék Március 21. Lévay Sylvester: Rebecca - musical Április 25. Leo Fall: Madame Pompadour - operett A Madame Pompadour igazi nagyoperett, amit több évtizeddel ezelőtt már játszott a színház, most vadonatúj rendezésben láthatjuk majd újra. Különben ennek a premierjén már túl is vannak,hiszen nemrég Szentpétervárott, az Operettszínház társulata vendégjáték keretében nagy sikerrel előadta a darabot. Leo Fall bécsi zeneszerzőnek a – XV. Lajos francia király leghíresebb szeretőjének nevét viselő – művét a Néva-parti város Zenés Komédia Színházában tekinthették meg az érdeklődők, akik Szinetár Miklós rendezésében bepillanthattak XV. Lajos udvarának viharos, nagyvilági mindennapjaiba…. A szakmán kívül az orosz közönség is elismerte az Operettszínház művészei által jegyzett produkciót. A Pompadour premierjének végén állva tapsoltak a nézők, akik mindvégig remekül szórakoztak Leo Fall politikailag és zeneileg is pikáns művéről Szinetár Miklós úgy nyilatkozott, hogy a Pompadourt az operett és a musical műfaja között elhelyezkedő szokatlan alkotásnak tartja. A mű hősei időnként megpróbálnak kitörni az életüket meghatározó könyörtelen keretek közül, ám ez korántsem mindig tűnik lehetségesnek A Pompadour szerinte ezért meglehetősen szomorú darab. A művet tehát a Budapesti Operettszínház és a szentpétervári Zenés Komédia Színház közösen vitte színre. Szinetár Miklóson kívül az Operettszínház adta a koreográfust, Lőcsei Jenő balettigazgatót, a játékmestert, Aczél Andrást, valamint a betanító-karmestert, Rácz Mártont, aki néhány dalt újra is hangszerelt. A zenei munkákat egyébként Fabio Mastrangelo olasz karmester, zenei rendező irányította. /Forrás: METROPOL újság Operettszínház internetes honlapja/
1663 Búbánat 2009-06-10 11:31:32
1978 szeptemberében Budapesten lépett fel Hermann Prey, aki időt szakított arra is, hogy ellátogasson a Fészek Művészklubba, ahol találkozhatott a magyar - osztrák- nyugat-német közös koprodukcióban készülő Kálmán Imre életéről készülő zenés film néhány közreműködőjével, így a nem kevésbé világhírű Anna Moffóval meg Nadja Tiller filmszínésznővel, továbbá a magyar művészek közül - a képek tanúságai szerint – jelen volt még Márkus László és Harsányi Frigyes, és Kálmán Imre özvegye, Kálmán Vera is… Erről az eseményről számolt be képes illusztrációkkal a korabeli Film Színház Muzsika. Ugyanott, a képes folyóiratban interjút olvashatunk Hermann Prey-jal (Fenyves György: Mozarttól Wagnerig; Richard Strausst énekel). Az interjúban Hermann Prey szól az operett iránti vonzalmáról is: „[…] Ami pedig az operettet illeti: néhány szerzőnek nagy híve vagyok. Egy-egy Lehár és Kálmán-mű partitúrája előtt, bizony gyakran elgondolkozom, nem ugyanolyan rangos alkotások-e, mint például Puccini egyik-másik operája. Az az igazság, szeretem az operettet is. Gondolom, a lényeg kiderült. Ízig-vérig zenebolond vagyok, a műfajváltásokat pedig stílusgyakorlatnak tartom. […].”
1978 szeptemberében Budapesten lépett fel Hermann Prey, aki időt szakított arra is, hogy ellátogasson a Fészek Művészklubba, ahol találkozhatott a magyar - osztrák- nyugat-német közös koprodukcióban készülő Kálmán Imre életéről készülő zenés film néhány közreműködőjével, így a nem kevésbé világhírű Anna Moffóval meg Nadja Tiller filmszínésznővel, továbbá a magyar művészek közül - a képek tanúságai szerint – jelen volt még Márkus László és Harsányi Frigyes, és Kálmán Imre özvegye, Kálmán Vera is… Erről az eseményről számolt be képes illusztrációkkal a korabeli Film Színház Muzsika. Ugyanott, a képes folyóiratban interjút olvashatunk Hermann Prey-jal (Fenyves György: Mozarttól Wagnerig; Richard Strausst énekel). Az interjúban Hermann Prey szól az operett iránti vonzalmáról is: „[…] Ami pedig az operettet illeti: néhány szerzőnek nagy híve vagyok. Egy-egy Lehár és Kálmán-mű partitúrája előtt, bizony gyakran elgondolkozom, nem ugyanolyan rangos alkotások-e, mint például Puccini egyik-másik operája. Az az igazság, szeretem az operettet is. Gondolom, a lényeg kiderült. Ízig-vérig zenebolond vagyok, a műfajváltásokat pedig stílusgyakorlatnak tartom. […].”
1662 Búbánat 2009-06-07 23:59:05
Kerényi Miklós Gábor 2014. január 31-ig vezeti főigazgatóként a Nagymező utcai teátrumot, mely immár hivatalosan is kéttagozatú, operettet és musicalt játszó színház A tervek szerint a 2009/2010-es évad bemutatói ezek lesznek: Operettszínház Nagyszínpad Jacobi: Leányvásár – koprodukció a Pécsi Nemzeti Színházzal (rendező: Somogyi Szilárd) Lévay: Rebecca (rendező: Béres Attila) Strauss: Cigánybáró (rendező: Kerényi Miklós Gábor) Thália Színház Molnár Ferenc – Zerkovitz Béla: Doktor úr (rendező: Böhm György) Raktárszínház Lola Blau – különleges kamaramusical (rendező: Béres Attila) A tervek szerint a 2010/2011-es évad bemutatói ezek lesznek: Operettszínház Nagyszínpad Leo Fall: Pompadour – koprodukció a Szentpétervári Zenés Színházzal (rendező: Szinetár Miklós) Lehár Ferenc: Cigányszerelem– félkoprodukció a Szegedi Szabadtéri Játékokkal (rendező: Béres Attila) Szörényi Levente: Atilla – Isten kardja (rendező: Kerényi Miklós Gábor) Thália Színház Szerb Antal – (a zeneszerző személye a napokban dől el): pendragon lengenda Raktárszínház Feldek: Na, nebáncsvirág! – operett parafrázis További érdekesség lehet a későbbiekben tervbe vett Rejtő Jenő Csontbrigád című légiómusical, a Marguerit háborús musical, a Szegény Dzsoni és Árinka varázsmusical, a Mary Poppins, a We Will Rock You, A párizsi Notre-Dame, a Dorian Gray, az Elfújta a szél és A vadászat közmusical is. Persze operettekben sem lesz hiány! A tervek között szerepel: Strauss: Egy éj Velencében –félkoprodukció Erfurttal Sullivan: A kalóz – jazzoperett – koprodukció a prágai Karlín Színházzal Fényes szabolcs:Maya Offenbach: A gerolsteini nagyhercegnő Kálmán Imre: Chicagoi hercegnő Kálmán Imre: Marica grófnő – felújítás Millöcker: Koldusdiák, vagy a Szegény Jonatán Lehár Ferenc: Cárevics Zerkovitz Béla: Szélhámoskirály – csalásoperett Ábrahám Pál: Viktória és a huszár – operett parafrázis
Kerényi Miklós Gábor 2014. január 31-ig vezeti főigazgatóként a Nagymező utcai teátrumot, mely immár hivatalosan is kéttagozatú, operettet és musicalt játszó színház A tervek szerint a 2009/2010-es évad bemutatói ezek lesznek: Operettszínház Nagyszínpad Jacobi: Leányvásár – koprodukció a Pécsi Nemzeti Színházzal (rendező: Somogyi Szilárd) Lévay: Rebecca (rendező: Béres Attila) Strauss: Cigánybáró (rendező: Kerényi Miklós Gábor) Thália Színház Molnár Ferenc – Zerkovitz Béla: Doktor úr (rendező: Böhm György) Raktárszínház Lola Blau – különleges kamaramusical (rendező: Béres Attila) A tervek szerint a 2010/2011-es évad bemutatói ezek lesznek: Operettszínház Nagyszínpad Leo Fall: Pompadour – koprodukció a Szentpétervári Zenés Színházzal (rendező: Szinetár Miklós) Lehár Ferenc: Cigányszerelem– félkoprodukció a Szegedi Szabadtéri Játékokkal (rendező: Béres Attila) Szörényi Levente: Atilla – Isten kardja (rendező: Kerényi Miklós Gábor) Thália Színház Szerb Antal – (a zeneszerző személye a napokban dől el): pendragon lengenda Raktárszínház Feldek: Na, nebáncsvirág! – operett parafrázis További érdekesség lehet a későbbiekben tervbe vett Rejtő Jenő Csontbrigád című légiómusical, a Marguerit háborús musical, a Szegény Dzsoni és Árinka varázsmusical, a Mary Poppins, a We Will Rock You, A párizsi Notre-Dame, a Dorian Gray, az Elfújta a szél és A vadászat közmusical is. Persze operettekben sem lesz hiány! A tervek között szerepel: Strauss: Egy éj Velencében –félkoprodukció Erfurttal Sullivan: A kalóz – jazzoperett – koprodukció a prágai Karlín Színházzal Fényes szabolcs:Maya Offenbach: A gerolsteini nagyhercegnő Kálmán Imre: Chicagoi hercegnő Kálmán Imre: Marica grófnő – felújítás Millöcker: Koldusdiák, vagy a Szegény Jonatán Lehár Ferenc: Cárevics Zerkovitz Béla: Szélhámoskirály – csalásoperett Ábrahám Pál: Viktória és a huszár – operett parafrázis
1661 kov.anna 2009-04-26 13:20:50
Meghívó Sok szeretettel meghívjuk Önöket Operett koncertünkre, melyet 2009. április 30-án 18 órakor tartunk, a Zuglói Szent István Zeneházban (1145 Budapest, Columbus u. 11.) Fellépők: Hormai József, valamint növendékei: Szecskó Petra, Kocsis Piroska, Csőrsz Lili, Kristofóri Ferenc, Dénes Mirjam, Balogh Eszter, Pataki Bence, Hepp Ildikó, Kovách Anna Műsor: válogatás a Marica grófnő, János vitéz, Cigánybáró, Meseautó, és más hasonlóan népszerű operett- és filmslágerből Zongorán kísér: Szőke Katalin és Rózsa Gábor Segítségünkre volt: Fehér András rendező, Hlaszny Kata koreográfus Az est háziasszonya: Adrigán Judit Jegyek kaphatók:: a Zuglói Szent István Zeneház (1145 Bp. Columbus u. 11) jegypénztárában minden hétköznap 16.00-20.00 óra között. Felnőttjegy: 700 Ft, diák- és nyugdíjasjegy: 500 Ft
Meghívó Sok szeretettel meghívjuk Önöket Operett koncertünkre, melyet 2009. április 30-án 18 órakor tartunk, a Zuglói Szent István Zeneházban (1145 Budapest, Columbus u. 11.) Fellépők: Hormai József, valamint növendékei: Szecskó Petra, Kocsis Piroska, Csőrsz Lili, Kristofóri Ferenc, Dénes Mirjam, Balogh Eszter, Pataki Bence, Hepp Ildikó, Kovách Anna Műsor: válogatás a Marica grófnő, János vitéz, Cigánybáró, Meseautó, és más hasonlóan népszerű operett- és filmslágerből Zongorán kísér: Szőke Katalin és Rózsa Gábor Segítségünkre volt: Fehér András rendező, Hlaszny Kata koreográfus Az est háziasszonya: Adrigán Judit Jegyek kaphatók:: a Zuglói Szent István Zeneház (1145 Bp. Columbus u. 11) jegypénztárában minden hétköznap 16.00-20.00 óra között. Felnőttjegy: 700 Ft, diák- és nyugdíjasjegy: 500 Ft
1660 bemaria 2009-04-09 17:40:22 [Válasz erre: 1658 Búbánat 2009-04-09 13:57:34]
Akkor jól gondoltam a korábban belinkelt kritika alapján, hogy ez az előadás nem sok jót ígér. Nem fogok elmenni megnézni, ha eddig terveztem is, most már végleg eldöntöttem. Inkább be kellene szerezni egy teljes felvételt az eredeti operettből bármely nyelven, hogy ezt is megismerjen. Legutóbb A cigányprímást vásároltam meg cd-n a cpo kiadásában németül.
Akkor jól gondoltam a korábban belinkelt kritika alapján, hogy ez az előadás nem sok jót ígér. Nem fogok elmenni megnézni, ha eddig terveztem is, most már végleg eldöntöttem. Inkább be kellene szerezni egy teljes felvételt az eredeti operettből bármely nyelven, hogy ezt is megismerjen. Legutóbb A cigányprímást vásároltam meg cd-n a cpo kiadásában németül.
1659 Búbánat 2009-04-09 14:46:48 [Válasz erre: 1658 Búbánat 2009-04-09 13:57:34]
Majd elfelejtettem: KERO-nak, azaz Kerényi Miklós Gábor rendezőnek, anno, nagyon tetszhetett az Operában rendezett saját Faustjának egyik díszleteleme, mégpedig a záróképből: Margit megdicsőülése jelenetben Margit elindul egy sejtelmes, mennyei, kavargó, örvénylő, feneketlen „torokban” befelé. Igazán szívszorító, hatásos kép! Nos ennek a festett, színes díszletelemnek a „kistestvére” tűnik azonnal szembe, mikor a Bajadér kezdésekor felmegy a függöny: a színpad mélységében, a nézővel szemközt, ilyetén, festett díszletelem (háttér) foglalja el a teljes színpadszélességet. Adott jelenettől függően hol eltakarja valami más díszlet és statisztéria, hol nem, de mindig – az egész előadás alatt - ott látjuk háttérben a színpadon, ami a változatos megvilágításnak köszönhetően is sejteti, hogy ez az operett- történet – noha Párizsban játszódik - valami delejes keleti, indiai (lahorei) mesés misztikummal vegyített illúziót szeretne megteremteni… képeskönyvbe kínálkozó illusztráció módján. Gondolom én. Kerényi ezúttal (a díszlettervezőt bevonva a játékba) saját magától lopott. Ez a jobbik eset…
Majd elfelejtettem: KERO-nak, azaz Kerényi Miklós Gábor rendezőnek, anno, nagyon tetszhetett az Operában rendezett saját Faustjának egyik díszleteleme, mégpedig a záróképből: Margit megdicsőülése jelenetben Margit elindul egy sejtelmes, mennyei, kavargó, örvénylő, feneketlen „torokban” befelé. Igazán szívszorító, hatásos kép! Nos ennek a festett, színes díszletelemnek a „kistestvére” tűnik azonnal szembe, mikor a Bajadér kezdésekor felmegy a függöny: a színpad mélységében, a nézővel szemközt, ilyetén, festett díszletelem (háttér) foglalja el a teljes színpadszélességet. Adott jelenettől függően hol eltakarja valami más díszlet és statisztéria, hol nem, de mindig – az egész előadás alatt - ott látjuk háttérben a színpadon, ami a változatos megvilágításnak köszönhetően is sejteti, hogy ez az operett- történet – noha Párizsban játszódik - valami delejes keleti, indiai (lahorei) mesés misztikummal vegyített illúziót szeretne megteremteni… képeskönyvbe kínálkozó illusztráció módján. Gondolom én. Kerényi ezúttal (a díszlettervezőt bevonva a játékba) saját magától lopott. Ez a jobbik eset…
