1680 Búbánat 2009-08-13 15:42:36
Szeptember 25-én mutatja be a Szegedi Nemzeti Színház Offenbach Orfeusz az alvilágban c. operettjét. Érdekesség, hogy az Iglódi István rendezésében színpadra kerülő darab főként a drámatagozat művészeire épül. A szereplők között lesz Király Attila és Király Levente… Iglódi rendezése várhatóan nem „úttörő”- munka lesz, hiszen Kecskeméten (2003), Sopronban és a Pesti Magyar Színházban (2004 ) már színpadra állította Offenbach remekét, jobbára a prózában jeleskedő – de énekelni is tudó - színművészekkel. Amennyiben most is ebben a koncepcióban gondolkodik, akkor ezúttal se számítsunk hagyományos nagyoperettre… Mindenesetre, a nagysikerű Sullivan-operett után Offenbach zenés darabja következik. Oda kell figyelnünk rá!
Szeptember 25-én mutatja be a Szegedi Nemzeti Színház Offenbach Orfeusz az alvilágban c. operettjét. Érdekesség, hogy az Iglódi István rendezésében színpadra kerülő darab főként a drámatagozat művészeire épül. A szereplők között lesz Király Attila és Király Levente… Iglódi rendezése várhatóan nem „úttörő”- munka lesz, hiszen Kecskeméten (2003), Sopronban és a Pesti Magyar Színházban (2004 ) már színpadra állította Offenbach remekét, jobbára a prózában jeleskedő – de énekelni is tudó - színművészekkel. Amennyiben most is ebben a koncepcióban gondolkodik, akkor ezúttal se számítsunk hagyományos nagyoperettre… Mindenesetre, a nagysikerű Sullivan-operett után Offenbach zenés darabja következik. Oda kell figyelnünk rá!
1679 Búbánat 2009-08-09 22:53:40
Heiner Lajos tavasszal írt egy nagyon frappáns kritikát A királynő kalózai c. Gilbert and Sullivan operett szegedi premier előadásáról. Tegnap este a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon is bemutatta a Szegedi Nemzeti Színház társulata ezt a napjainkban ritkábban színpadra kerülő angol operett-különlegességet! Megjegyzem, két előadás volt eredetileg meghirdetve, de „technikai okokra” hivatkozva a péntek esti elmaradt, és csak ez az egyetlen szombati bemutatkozás maradt meg számukra. Az eladott jegyeket a szombatira tették át a szervezők, így gondoskodtak arról, hogy egyszeri alkalommal, csaknem teltház előtt játsszák a zenés darabot. Miről is szól az operett? A cornwalli tengerparton kalózok ünnepelnek. Az ifjú Frederic kalóz-tanoncidejének végére ért. Úgy határoz, hogy elhagyja a pályát, amelyre nevelőnője, Ruth, tévedésből adta – a révkalauz („pilot”) szakma helyett kalóznak („pirate”). Első látásra beleszeret a partra érkező, fürdőzni szándékozó tizenkét szűzi hajadon egyikébe, a szépséges Mabelbe, Stanley dandártábornok (a magyar fordító következetesen „ellentengernagy” szavat használja) leánykájába. Noha Frederic figyelmezteti őket, a kalózok elfogják Mabelt és a lányokat (köztük testvéreit) Amikor az apa azt hazudja, hogy ő talált gyermek, „árva”, a kalózok elengedik a lányait. A dandártábornok Fredericet kinevezi egy, a kalózok elleni hadjárat vezetőjévé. Akciójukat gyáva rendőrök csapata támogatja, melyet egy őrmester vezet. De a kalózkirály és Ruth azt mondják Fredericnek, hogy mivel a születésnapja február 29-én van, ő tulajdonképpen még csak öt éves, mert ennyi szökőév volt a születése óta, tehát „valódi” 21 éves koráig tovább szolgálnia kell kalózként. Frederic arra kéri Mabelt, hogy várjon rá 62 évet (1940-ig). A boldogtalan rendőrök, így megfosztva Frederic vezetésétől, támadást indítanak a kalózok ellen, de a hálóruhás dandártábornokkal találják szembe magukat. Megpróbálják elfogni őt, mire kitör a csata. A kalózok győznek, ám amikor Viktória királynő nevében kapnak felszólítást – megadják magukat. Bevallják, hogy tulajdonképpen valamennyien nemesemberek, A dandártábornok felszólítja őket, hogy vegyék feleségül a lányokat, és a boldog Frederic és Mabel is egymáséi lesznek. Az angol operettben a táncnak, a mozgásnak sokkal nagyobb szerepe van, mint a francia, az osztrák vagy a magyar darabokban. Ebben a látott Sullivan-műben is azt konstatáltam, hogy a szegediek produkciója magán viseli ezeket a jellegzetességeket. Miben állnak ezek? Fogalmazásomban nem más ez mint dramatizált „perpetuum mobile” zenekísérettel. A szereplők örökös mozgásban vibrálnak, élénken pattogó ritmusok váltakoznak szélesen és lágyan ömlő melódiákkal, hatásos magánszámok művészien kidolgozott együttesekkel. Minden énekszám után elengedhetetlenül következik a tánc. Az énekkar (a tucat lány, a kalózok vagy a rendőrök csapata) alkalmanként kiegészülve a vízi sellők rajával, nem egyhelyben áll, hanem igen fürge mozgásokkal vesz részt mindabban, ami a színpadon történik. A táncosok, a tánckar oly egyszerre mozognak, mintha dróton rángatnák őket. Ez egy újszerű „görl csapatjáték”, amihez az énekes-színészek „angolos-groteszk mozgása” járul. Mielőtt a rendezésről és a zenei megvalósításról szólnék pár szót, néhány gondolat a szerzőpárosról. Az angol operett megteremtője a zeneszerző Dr. Sir Arthur Seymour Sullivan (1842-1900) - akit hazájában és a nagyvilágban már az életében az angolszász operett klasszikusaként tartották számon -, szövegíró társával, az író Sir William Schwenck Gilbert-tel (1836 – 1911) 1871-ben egy teadélutánon találkozott össze. Gilbert ragyogó társalgó, még ragyogóbb üzletember volt. Voltaképpen teljesen ötletszerűen vetette fel az ifjú komponistának (Sullivan ekkor már túl volt Shakespeare Viharjához írt kísérőzenén, „Az elvarázsolt sziget” c. balettjével, „ A tékozló fiú” c. oratóriumával és első teljes estés zenés színpadi darabjával ( „Cox and Box”), hogy nem volna-e kedve vele valami olyasmit összehozni, mint amivel a francia Offenbach évek óta bolondítja Európát? Sullivan először nem értette, mit akar tőle Gilbert, de mulattatta, hogy új barátja a következő hetekben szinte naponta felkeresi valami vidám történettel és arra próbálta rávenni, hogy ezek valamelyikét zenésítse meg. Gilbert történetei – mint nemsokára ország-világ előtt kiderült – zseniális librettók voltak, így nem is kell csodálkozni azon, hogy Sullivan kedvet kapott a megkomponálásukhoz: Thespis, az Esküdtszéki tárgyalás, Varázsló, Az állatkert, A Pinafore hadihajó (a magyar rádió felvételén „Fruska” címmel ismerjük), A penzance-i kalózok - bemutatója:1879.december 30., Royal Bijou Theatre/Paington/, London ("A királynő kalózai" - ezen fordításban most ismerkedett meg az operettel a pesti közönség, de a rádióban már korábban felvették „A cornwalli kalózok, avagy a becsület rabja” címmel, mely felvételen Frederic tenorszerepét B. Bagy János, .Mabelt Kalmár Magda, a Kalózkirályt és az Ellentengernagyot Gregor József illetőleg Sólyom Nagy Sándor énekelték), Patience, Iolanthe, Ida hercegnő, A mikádó, Ruddigore, A testőrök, A gondolások. A nagy sikerek közepette viták is előfordultak a szerzőtársak között, és az 1892-es Utópia Limited után egy időre megszakadt az együttműködésük. Sullivan zenéje sok esetben már a vígopera nívóját közelítette, ezért nemcsoda, hogy az operaházakba is beférkőztek ezek a darabok, s Sullivan legközelebb – más szerzőtárssal – már az Ivanhoe c. ötfelvonásos nagyoperával jelentkezett, de közben megírt egyéb „komoly” műveket is: Tizenhárom darabból álló zsoltársorozat, kísérő muzsika a VIII. Henrik, a Macbeth, a Velencei kalmár előadásaihoz, kantáta Longfellow Aranylegendájának szövegére. Évek teltek el, aztán D’Oyly Carte menedzser, reklámszakember kibékítette őket. Következett „A nagyherceg” c. közös művük, aztán megint pausa-szünet jött: az 1899-ben bemutatott sikertelen „Perzsia rózsája” c. vígopera librettóját nem Gilbert írta. Karácsonykor maga Sullivan állított be barátjához, kérve, hogy írjon megint neki valami jó történetet, amit szívesen megzenésítene. A megbékélt Gilbert szilveszterre már megírta az új operettnek, a Smaragdszigetnek első két felvonását. Sullivan 1900 januárjában kezdett dolgozni a zenén. Lassan ment a munka… hol fáradtságra, hol a szívére panaszkodott. Az első felvonás fináléját írta, mikor kiesett kezéből a toll… örökre. Visszatérve a szegediek produkciójához, a rendező Almási-Tóth András, az angol szöveget „magyarító” Varró Dániel - szellemes szófordulataival, a díszletet jegyző Balla Margit, a jelmeztervező Földi Andrea, a koreográfus Barta Dóra és nem utolsósorban a Szegedi Nemzeti Színház énekkara (karigazgató: Kovács Kornélia), zenekara (karmester: Kardos Gábor) csapatmunkájának eredményeként egy „vérprofi” előadás jött létre. A közönség igen jól szórakozott a csillagfényes éjszakában, a sziget zöldjébe varázsolt fedett színpadon zajló bohózat-szerű történet fordulatain. A látványt fokozta a színpad mélységét lezáró hatalmas díszletelem, ami nem más, mint folyamatosan vetített mozgóképet mutató vászonfal. Ezen hol a holdvilágos éjszakán nyugodtan hullámzó kék tenger képét látjuk, vagy amint éppen sötét égbolton villámok cikázása közben a tajtékzó tenger méteres hullámhegyei ostromolják a partvidéket. Fontos díszletelem a kalózok háromárbocos hajója, mely a cselekmény folyamán két alkalommal valóságosan „beúszik” a színpadra (legalábbis félig láthatóan), innen szállnak partra a kalózok, s ide felugrálva hajóznak tova… A színpad előterét egy világítótorony uralja, mely Stanley „ellentengernagy” és lányainak lakhelyeként is szolgál, de betölti eredeti funkcióját is… Rengeteg csavar, fordulat, ötlet van a történet színpadra alkalmazásában, melynek felsorolása itt lehetetlen. A színház énekesei, de a kórus tagjai is – a táncosokkal együtt, fantasztikus táncakrobatikával kápráztatják a nézőt, van itt minden, ami szem-és fül ingere…A művészek szépen éneklik, sőt, olykor hadarják szerepük szerint ami a kottában áll, a zene szövete (ének és zenekar) több helyen egy (víg) opera nívójának szintjén mozog: mind az áriák, kettősök, mind a kórustételek, a nagy tablók megoldásai, és a két finálé az előadókat és irányítójukat dicséri. Sőt, az énekesek, amikor nem énekelnek, hanem csak beszélnek, számomra meglepően jól artikulált, érthető szövegmondásukkal is ámulatba ejtettek. (A nem mindennapi tánctudást igénylő koreográfiák betanulása sem lehetett számukra egyszerű dolog.) Frederic szerepében a Cotton Club Singers egykori frontembere, a tenor László Boldizsár bűvöli közönségét szép erőteljes hangján, a magasságokat könnyedén győzve, egyúttal humorát is csillogtatva. Énektudásuk mellett komikából jelesül vizsgáznak a többiek is: Andrejcsik István Stanley, az „agyalágyult” dandártábornagy bőrébe bújva remekül hadarja belépőjét, Vajda Júlia jól karikírozza Ruthot, a kalózok szolgálólányát. Réti Attila, a kalózkirály szerepében bohóckodik, de szép baritonjára is felfigyeltem. Gábor Géza jól adja a „tökkelütött” rendőr őrmestert, basszusa hallhatóan nemcsak a szabadtéren „megszokott” erősítés miatt nyújtott a hallgatónak élményt. A szoprán főszerepet, a szépséges Mabelt a gyönyörű hangú és megjelenésű Kónya Krisztina formálta meg. László Boldizsárral együtt igen jól összedolgoztak, s adták a poénokat, végszavakat egymásnak, s komédiázó kedvük igen magas fokú ének-és tánctudással párosult; amikor Frederic a második részben egy hosszú kötéllel odakötözi Mabelt a világítótoronyhoz úgy, hogy a lányt a toronnyal együtt kötözi körbe, miközben énekszólamukkal is el vannak foglalva az együttesbe ágyazott duettjükben, az egyik legjobb geg, amit valaha operettszínpadon láttam! Kardos Gábor zenekara igen szépen szólt, a partitúra minden szépsége átjött a zenészek játékában. A karmester és a rendező, Almási-Tóth András irányításával, az előzetes próbák során nyilván jól felkészített - felkészült énekesi-, színészi-, táncos művészek összecsiszolt együttes munkájának gyümölcsét fogyasztottuk el, talán kissé meghökkenve, gusztálgatva, de mégis jóízűen. A közönség tisztességesen megtapsolta a produkciót és a közreműködőket, de nem tombolt. Úgy tűnik, a behízelgő melódiák, a ritmusos indulók, a különleges koreográfiájú táncok, a látvány önmagában kevés; a művészi, kifejező énekszólamok sem minden, ha a fanyar humorú történet, a blőd szöveg még kissé idegen meg szokatlan a számára; az „örökmozgásos” játék a színpadon szintén meglephette a publikumot, amit nem tudott hova tenni. Hiába, ez a sajátos angol humor, ez a más mentalitás „kilóg” abból a sorból, abból a sztereotípiából, amit eddig megismert: az osztrák-magyar monarchia jeles komponistái örökbecsű darabjainak emlékével kellett megbirkóznia, és az ilyen elvárással érkezőknek valószínűleg „edzésre” lesz szükségük ahhoz, hogy Sullivan darabjaihoz megtalálják az odavezető az utat… Erre lehetősége nyílik még, hiszen Szegedi Nemzeti Színházban a következő évadban is műsoron lesz Gilbert and Sullivan kitűnő opera (operett) paródiája.
Heiner Lajos tavasszal írt egy nagyon frappáns kritikát A királynő kalózai c. Gilbert and Sullivan operett szegedi premier előadásáról. Tegnap este a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon is bemutatta a Szegedi Nemzeti Színház társulata ezt a napjainkban ritkábban színpadra kerülő angol operett-különlegességet! Megjegyzem, két előadás volt eredetileg meghirdetve, de „technikai okokra” hivatkozva a péntek esti elmaradt, és csak ez az egyetlen szombati bemutatkozás maradt meg számukra. Az eladott jegyeket a szombatira tették át a szervezők, így gondoskodtak arról, hogy egyszeri alkalommal, csaknem teltház előtt játsszák a zenés darabot. Miről is szól az operett? A cornwalli tengerparton kalózok ünnepelnek. Az ifjú Frederic kalóz-tanoncidejének végére ért. Úgy határoz, hogy elhagyja a pályát, amelyre nevelőnője, Ruth, tévedésből adta – a révkalauz („pilot”) szakma helyett kalóznak („pirate”). Első látásra beleszeret a partra érkező, fürdőzni szándékozó tizenkét szűzi hajadon egyikébe, a szépséges Mabelbe, Stanley dandártábornok (a magyar fordító következetesen „ellentengernagy” szavat használja) leánykájába. Noha Frederic figyelmezteti őket, a kalózok elfogják Mabelt és a lányokat (köztük testvéreit) Amikor az apa azt hazudja, hogy ő talált gyermek, „árva”, a kalózok elengedik a lányait. A dandártábornok Fredericet kinevezi egy, a kalózok elleni hadjárat vezetőjévé. Akciójukat gyáva rendőrök csapata támogatja, melyet egy őrmester vezet. De a kalózkirály és Ruth azt mondják Fredericnek, hogy mivel a születésnapja február 29-én van, ő tulajdonképpen még csak öt éves, mert ennyi szökőév volt a születése óta, tehát „valódi” 21 éves koráig tovább szolgálnia kell kalózként. Frederic arra kéri Mabelt, hogy várjon rá 62 évet (1940-ig). A boldogtalan rendőrök, így megfosztva Frederic vezetésétől, támadást indítanak a kalózok ellen, de a hálóruhás dandártábornokkal találják szembe magukat. Megpróbálják elfogni őt, mire kitör a csata. A kalózok győznek, ám amikor Viktória királynő nevében kapnak felszólítást – megadják magukat. Bevallják, hogy tulajdonképpen valamennyien nemesemberek, A dandártábornok felszólítja őket, hogy vegyék feleségül a lányokat, és a boldog Frederic és Mabel is egymáséi lesznek. Az angol operettben a táncnak, a mozgásnak sokkal nagyobb szerepe van, mint a francia, az osztrák vagy a magyar darabokban. Ebben a látott Sullivan-műben is azt konstatáltam, hogy a szegediek produkciója magán viseli ezeket a jellegzetességeket. Miben állnak ezek? Fogalmazásomban nem más ez mint dramatizált „perpetuum mobile” zenekísérettel. A szereplők örökös mozgásban vibrálnak, élénken pattogó ritmusok váltakoznak szélesen és lágyan ömlő melódiákkal, hatásos magánszámok művészien kidolgozott együttesekkel. Minden énekszám után elengedhetetlenül következik a tánc. Az énekkar (a tucat lány, a kalózok vagy a rendőrök csapata) alkalmanként kiegészülve a vízi sellők rajával, nem egyhelyben áll, hanem igen fürge mozgásokkal vesz részt mindabban, ami a színpadon történik. A táncosok, a tánckar oly egyszerre mozognak, mintha dróton rángatnák őket. Ez egy újszerű „görl csapatjáték”, amihez az énekes-színészek „angolos-groteszk mozgása” járul. Mielőtt a rendezésről és a zenei megvalósításról szólnék pár szót, néhány gondolat a szerzőpárosról. Az angol operett megteremtője a zeneszerző Dr. Sir Arthur Seymour Sullivan (1842-1900) - akit hazájában és a nagyvilágban már az életében az angolszász operett klasszikusaként tartották számon -, szövegíró társával, az író Sir William Schwenck Gilbert-tel (1836 – 1911) 1871-ben egy teadélutánon találkozott össze. Gilbert ragyogó társalgó, még ragyogóbb üzletember volt. Voltaképpen teljesen ötletszerűen vetette fel az ifjú komponistának (Sullivan ekkor már túl volt Shakespeare Viharjához írt kísérőzenén, „Az elvarázsolt sziget” c. balettjével, „ A tékozló fiú” c. oratóriumával és első teljes estés zenés színpadi darabjával ( „Cox and Box”), hogy nem volna-e kedve vele valami olyasmit összehozni, mint amivel a francia Offenbach évek óta bolondítja Európát? Sullivan először nem értette, mit akar tőle Gilbert, de mulattatta, hogy új barátja a következő hetekben szinte naponta felkeresi valami vidám történettel és arra próbálta rávenni, hogy ezek valamelyikét zenésítse meg. Gilbert történetei – mint nemsokára ország-világ előtt kiderült – zseniális librettók voltak, így nem is kell csodálkozni azon, hogy Sullivan kedvet kapott a megkomponálásukhoz: Thespis, az Esküdtszéki tárgyalás, Varázsló, Az állatkert, A Pinafore hadihajó (a magyar rádió felvételén „Fruska” címmel ismerjük), A penzance-i kalózok - bemutatója:1879.december 30., Royal Bijou Theatre/Paington/, London ("A királynő kalózai" - ezen fordításban most ismerkedett meg az operettel a pesti közönség, de a rádióban már korábban felvették „A cornwalli kalózok, avagy a becsület rabja” címmel, mely felvételen Frederic tenorszerepét B. Bagy János, .Mabelt Kalmár Magda, a Kalózkirályt és az Ellentengernagyot Gregor József illetőleg Sólyom Nagy Sándor énekelték), Patience, Iolanthe, Ida hercegnő, A mikádó, Ruddigore, A testőrök, A gondolások. A nagy sikerek közepette viták is előfordultak a szerzőtársak között, és az 1892-es Utópia Limited után egy időre megszakadt az együttműködésük. Sullivan zenéje sok esetben már a vígopera nívóját közelítette, ezért nemcsoda, hogy az operaházakba is beférkőztek ezek a darabok, s Sullivan legközelebb – más szerzőtárssal – már az Ivanhoe c. ötfelvonásos nagyoperával jelentkezett, de közben megírt egyéb „komoly” műveket is: Tizenhárom darabból álló zsoltársorozat, kísérő muzsika a VIII. Henrik, a Macbeth, a Velencei kalmár előadásaihoz, kantáta Longfellow Aranylegendájának szövegére. Évek teltek el, aztán D’Oyly Carte menedzser, reklámszakember kibékítette őket. Következett „A nagyherceg” c. közös művük, aztán megint pausa-szünet jött: az 1899-ben bemutatott sikertelen „Perzsia rózsája” c. vígopera librettóját nem Gilbert írta. Karácsonykor maga Sullivan állított be barátjához, kérve, hogy írjon megint neki valami jó történetet, amit szívesen megzenésítene. A megbékélt Gilbert szilveszterre már megírta az új operettnek, a Smaragdszigetnek első két felvonását. Sullivan 1900 januárjában kezdett dolgozni a zenén. Lassan ment a munka… hol fáradtságra, hol a szívére panaszkodott. Az első felvonás fináléját írta, mikor kiesett kezéből a toll… örökre. Visszatérve a szegediek produkciójához, a rendező Almási-Tóth András, az angol szöveget „magyarító” Varró Dániel - szellemes szófordulataival, a díszletet jegyző Balla Margit, a jelmeztervező Földi Andrea, a koreográfus Barta Dóra és nem utolsósorban a Szegedi Nemzeti Színház énekkara (karigazgató: Kovács Kornélia), zenekara (karmester: Kardos Gábor) csapatmunkájának eredményeként egy „vérprofi” előadás jött létre. A közönség igen jól szórakozott a csillagfényes éjszakában, a sziget zöldjébe varázsolt fedett színpadon zajló bohózat-szerű történet fordulatain. A látványt fokozta a színpad mélységét lezáró hatalmas díszletelem, ami nem más, mint folyamatosan vetített mozgóképet mutató vászonfal. Ezen hol a holdvilágos éjszakán nyugodtan hullámzó kék tenger képét látjuk, vagy amint éppen sötét égbolton villámok cikázása közben a tajtékzó tenger méteres hullámhegyei ostromolják a partvidéket. Fontos díszletelem a kalózok háromárbocos hajója, mely a cselekmény folyamán két alkalommal valóságosan „beúszik” a színpadra (legalábbis félig láthatóan), innen szállnak partra a kalózok, s ide felugrálva hajóznak tova… A színpad előterét egy világítótorony uralja, mely Stanley „ellentengernagy” és lányainak lakhelyeként is szolgál, de betölti eredeti funkcióját is… Rengeteg csavar, fordulat, ötlet van a történet színpadra alkalmazásában, melynek felsorolása itt lehetetlen. A színház énekesei, de a kórus tagjai is – a táncosokkal együtt, fantasztikus táncakrobatikával kápráztatják a nézőt, van itt minden, ami szem-és fül ingere…A művészek szépen éneklik, sőt, olykor hadarják szerepük szerint ami a kottában áll, a zene szövete (ének és zenekar) több helyen egy (víg) opera nívójának szintjén mozog: mind az áriák, kettősök, mind a kórustételek, a nagy tablók megoldásai, és a két finálé az előadókat és irányítójukat dicséri. Sőt, az énekesek, amikor nem énekelnek, hanem csak beszélnek, számomra meglepően jól artikulált, érthető szövegmondásukkal is ámulatba ejtettek. (A nem mindennapi tánctudást igénylő koreográfiák betanulása sem lehetett számukra egyszerű dolog.) Frederic szerepében a Cotton Club Singers egykori frontembere, a tenor László Boldizsár bűvöli közönségét szép erőteljes hangján, a magasságokat könnyedén győzve, egyúttal humorát is csillogtatva. Énektudásuk mellett komikából jelesül vizsgáznak a többiek is: Andrejcsik István Stanley, az „agyalágyult” dandártábornagy bőrébe bújva remekül hadarja belépőjét, Vajda Júlia jól karikírozza Ruthot, a kalózok szolgálólányát. Réti Attila, a kalózkirály szerepében bohóckodik, de szép baritonjára is felfigyeltem. Gábor Géza jól adja a „tökkelütött” rendőr őrmestert, basszusa hallhatóan nemcsak a szabadtéren „megszokott” erősítés miatt nyújtott a hallgatónak élményt. A szoprán főszerepet, a szépséges Mabelt a gyönyörű hangú és megjelenésű Kónya Krisztina formálta meg. László Boldizsárral együtt igen jól összedolgoztak, s adták a poénokat, végszavakat egymásnak, s komédiázó kedvük igen magas fokú ének-és tánctudással párosult; amikor Frederic a második részben egy hosszú kötéllel odakötözi Mabelt a világítótoronyhoz úgy, hogy a lányt a toronnyal együtt kötözi körbe, miközben énekszólamukkal is el vannak foglalva az együttesbe ágyazott duettjükben, az egyik legjobb geg, amit valaha operettszínpadon láttam! Kardos Gábor zenekara igen szépen szólt, a partitúra minden szépsége átjött a zenészek játékában. A karmester és a rendező, Almási-Tóth András irányításával, az előzetes próbák során nyilván jól felkészített - felkészült énekesi-, színészi-, táncos művészek összecsiszolt együttes munkájának gyümölcsét fogyasztottuk el, talán kissé meghökkenve, gusztálgatva, de mégis jóízűen. A közönség tisztességesen megtapsolta a produkciót és a közreműködőket, de nem tombolt. Úgy tűnik, a behízelgő melódiák, a ritmusos indulók, a különleges koreográfiájú táncok, a látvány önmagában kevés; a művészi, kifejező énekszólamok sem minden, ha a fanyar humorú történet, a blőd szöveg még kissé idegen meg szokatlan a számára; az „örökmozgásos” játék a színpadon szintén meglephette a publikumot, amit nem tudott hova tenni. Hiába, ez a sajátos angol humor, ez a más mentalitás „kilóg” abból a sorból, abból a sztereotípiából, amit eddig megismert: az osztrák-magyar monarchia jeles komponistái örökbecsű darabjainak emlékével kellett megbirkóznia, és az ilyen elvárással érkezőknek valószínűleg „edzésre” lesz szükségük ahhoz, hogy Sullivan darabjaihoz megtalálják az odavezető az utat… Erre lehetősége nyílik még, hiszen Szegedi Nemzeti Színházban a következő évadban is műsoron lesz Gilbert and Sullivan kitűnő opera (operett) paródiája.
1678 Búbánat 2009-08-09 18:08:26
Huszka Jenő - Bakonyi Károly - Martos Ferenc: BOB HERCEG regényes nagyoperett három felvonásban Kisvárda 2009. augusztus 11. (kedd) 20.30 óra, Várszínpad A soproni Petőfi Színház előadása. Rendező: Pinczés István A főbb szerepekben: Bencze Ilona, Kiss Zoltán, Mikó István, Vásári Mónika, Laklóth Aladár, Bozsó József, Nagy Gábor, Benkő Péter, Győri Péter "Londonban hej, van számos utca..." - és ezeket az utcákat járja éjjelente mandolinját pengetve, álruhás kísérőjével mulatozva György herceg, az angol trón várományosa - inkognitóban. Szerelme, a szegény, de annál gyönyörűbb Annie és az utca népe csak Bobnak szólítja, s nem is sejti, ki lapus az álruha mögött. Anyja, a királynő már kiszemelte számára a leendő feleséget az udvarban - Annie kezére pedig a bugyuta borbély ácsingózik. "Te más világban, én más világban" - szárnyal a szomorú dallam Huszka Jenő operettjében, s mire a függöny legördül, kiderül: legyőzi-e a rangkülönbséget a minden akadályt legyőző szerelem? További előadások: Sopron, Petőfi Színház Szeptember 19., 20., 24., 25., 26., 27.
Huszka Jenő - Bakonyi Károly - Martos Ferenc: BOB HERCEG regényes nagyoperett három felvonásban Kisvárda 2009. augusztus 11. (kedd) 20.30 óra, Várszínpad A soproni Petőfi Színház előadása. Rendező: Pinczés István A főbb szerepekben: Bencze Ilona, Kiss Zoltán, Mikó István, Vásári Mónika, Laklóth Aladár, Bozsó József, Nagy Gábor, Benkő Péter, Győri Péter "Londonban hej, van számos utca..." - és ezeket az utcákat járja éjjelente mandolinját pengetve, álruhás kísérőjével mulatozva György herceg, az angol trón várományosa - inkognitóban. Szerelme, a szegény, de annál gyönyörűbb Annie és az utca népe csak Bobnak szólítja, s nem is sejti, ki lapus az álruha mögött. Anyja, a királynő már kiszemelte számára a leendő feleséget az udvarban - Annie kezére pedig a bugyuta borbély ácsingózik. "Te más világban, én más világban" - szárnyal a szomorú dallam Huszka Jenő operettjében, s mire a függöny legördül, kiderül: legyőzi-e a rangkülönbséget a minden akadályt legyőző szerelem? További előadások: Sopron, Petőfi Színház Szeptember 19., 20., 24., 25., 26., 27.
1677 Búbánat 2009-08-09 18:07:37
Nem értem, mi ezzel a gond. Világsikerű operett komponisták népszerű darabjainak slágereit szólaltatja meg alkalmi zenekar, alkalmi énekesekkel. Ezúttal nem az Operában, nem az Erkel Színházban, nem a Zeneakadémián, nem a MÜPA-ban, nem a Pesti Vigadóban, nem az Operettszínházban vagy a Margitszigeten. Hanem Kübekházán. Ismert és kevésbé ismert, fiatal és idősebb korosztályt képviselő énekművészek részvételével zajlik a program. Az „ihaj-csuhaj”-t én sem igazán szeretem, ilyesmi az eddigi gálák műsorában csak marginálisan volt jelen. Nem csak ezért zarándokol oda ki a szabadtérre évről-évre tízezernyi embertömeg. Van, ki nosztalgiából utazik, van, ki most ismerkedik a műfajjal, van, aki egyszerűen szereti, „imádja” sokadszorra is meghallgatni akarja kedvenc melódiát, élőben. Esetleg találkozni, meg látni és hallani szeretné a számára kedves előadókat. A kübekházai operet fesztivált hakninak sem mondanám a méretei miatt. A nívó, az igényesség viszont fontos, abból nem szabad engedni. Kell, hogy mérték és mérce legyen a szervezők számára is. Ezzel egyetértek. A televízió közvetítés által pedig sok olyan családhoz eljut ez a fajta zene, ami sokuknak örömet-szépséget, kikapcsolódást jelenthet, jó esetben művészi élményt is kaphatnak; akiknek esetleg nincs módjukban a helyszínen követni az eseményeket, és amúgy is nehezen tudják megoldani lakhelyükön a színházba-, a koncertre járást, és akiknek gondot okoz a megfizethetetlen jegyár, és hasonló okokból kifolyólag nem engedhetik meg maguknak az utazást, nem beszélve a szállás költségeiről, mert se pénzük, de idejük sincs erre, akkor nem sajnálom tőlük akár a helyszínen, akár a TV képernyője előtt ezt a fajta zenei kikapcsolódást.
Nem értem, mi ezzel a gond. Világsikerű operett komponisták népszerű darabjainak slágereit szólaltatja meg alkalmi zenekar, alkalmi énekesekkel. Ezúttal nem az Operában, nem az Erkel Színházban, nem a Zeneakadémián, nem a MÜPA-ban, nem a Pesti Vigadóban, nem az Operettszínházban vagy a Margitszigeten. Hanem Kübekházán. Ismert és kevésbé ismert, fiatal és idősebb korosztályt képviselő énekművészek részvételével zajlik a program. Az „ihaj-csuhaj”-t én sem igazán szeretem, ilyesmi az eddigi gálák műsorában csak marginálisan volt jelen. Nem csak ezért zarándokol oda ki a szabadtérre évről-évre tízezernyi embertömeg. Van, ki nosztalgiából utazik, van, ki most ismerkedik a műfajjal, van, aki egyszerűen szereti, „imádja” sokadszorra is meghallgatni akarja kedvenc melódiát, élőben. Esetleg találkozni, meg látni és hallani szeretné a számára kedves előadókat. A kübekházai operet fesztivált hakninak sem mondanám a méretei miatt. A nívó, az igényesség viszont fontos, abból nem szabad engedni. Kell, hogy mérték és mérce legyen a szervezők számára is. Ezzel egyetértek. A televízió közvetítés által pedig sok olyan családhoz eljut ez a fajta zene, ami sokuknak örömet-szépséget, kikapcsolódást jelenthet, jó esetben művészi élményt is kaphatnak; akiknek esetleg nincs módjukban a helyszínen követni az eseményeket, és amúgy is nehezen tudják megoldani lakhelyükön a színházba-, a koncertre járást, és akiknek gondot okoz a megfizethetetlen jegyár, és hasonló okokból kifolyólag nem engedhetik meg maguknak az utazást, nem beszélve a szállás költségeiről, mert se pénzük, de idejük sincs erre, akkor nem sajnálom tőlük akár a helyszínen, akár a TV képernyője előtt ezt a fajta zenei kikapcsolódást.
1676 Ilike 2009-07-26 20:10:15 [Válasz erre: 1674 Búbánat 2009-07-25 14:48:27]
Minek kell az ihajcsuhaj operettezéshez áram? Talán nincs hangjuk vagy csak akkora van, hogy annyi áram kell a felerősítéséhez? Minek kell csilivili világítás? Minek?
Minek kell az ihajcsuhaj operettezéshez áram? Talán nincs hangjuk vagy csak akkora van, hogy annyi áram kell a felerősítéséhez? Minek kell csilivili világítás? Minek?
1675 nibelung 2009-07-25 16:27:28 [Válasz erre: 1674 Búbánat 2009-07-25 14:48:27]
Itt most jó, ha csendben maradok.
Itt most jó, ha csendben maradok.
1674 Búbánat 2009-07-25 14:48:27 [Válasz erre: 1636 Búbánat 2009-01-23 10:58:28]
Itt a válasz: lesz 10. alkalom - ma este Kübekházán Szabadföld online cikke: Operettfalu: falusi idill modern köntösben Kübekháza az idén is várja a zenerajongókat 2009. július 15. | szerda Immár tizedik alkalommal rendezi meg Kübekháza az operettfalut. A július 25-i gálaestre modern hang- és fénytechnikával, no és harmincezer szál virággal készül a kis falu. hirdetés Július 25-én, szombaton ismét várja vendégeit a kübekházi operettfalu. A Szeged melletti falu minden évben – immár tizedszer – július utolsó szombatján rendezi meg Magyarország legnagyobb ingyenes operettgáláját. Az operettfalu története az ezredfordulóra tekint vissza, amikor is a helybéliek elhatározták: így-vagy úgy, de kizökkentik a falut a hétköznapokból, s bekapcsolják Kübekházát a kulturális vérkeringésbe. Összefogott hát a falu apraja-nagyja, és egy helybéli ács segítségével igazi falusi idillt varázsoltak a főtérre. A polgármester csatasorba állította ismerőseit, köztük az azóta Kossuth-díjjal is jutalmazott, érdemes és kiváló művész Kalmár Magdát, aki művészeti igazgatóként bábáskodott a falusi gálaest felett. A siker nem is maradt el. Az operettfalu a házilagos kivitelezés ellenére – vagy talán pont azért – már az első évben lelkes közönségre talált. A sikeren felbuzdulva ezt követően – egy kivétellel – minden évben megrendezték a gálát. Az alkalmazott technikai azóta sokat fejlődött, a színpad már fedett, sőt professzionális nagyszínpad. A hang- és fénytechnikában a legmodernebb eszközöket vonultatják fel – olyannyira, hogy a modern kütyük áramigényét a falu meglévő elektromos hálózata már nem képes kielégíteni, ezért külön aggregátor-kocsit béreltek a rendezvényre. Az idei gálaműsor fellépői: Pitti Katalin operaénekes, Nagy Ibolya primadonna, Teremi Trixi szubrett, Kokas Piroska és Straub Dezső színművész, Jankovits József énekes, Bozsó József táncos-komikus, Boncsér Gergely bonviván lesznek. Közreműködnek a Váci Szimfónikusok Farkas Pál vezényletével, s az Operett Tánckar Hábel Ferenc koreográfiájával. Romvári Orsolya
Itt a válasz: lesz 10. alkalom - ma este Kübekházán Szabadföld online cikke: Operettfalu: falusi idill modern köntösben Kübekháza az idén is várja a zenerajongókat 2009. július 15. | szerda Immár tizedik alkalommal rendezi meg Kübekháza az operettfalut. A július 25-i gálaestre modern hang- és fénytechnikával, no és harmincezer szál virággal készül a kis falu. hirdetés Július 25-én, szombaton ismét várja vendégeit a kübekházi operettfalu. A Szeged melletti falu minden évben – immár tizedszer – július utolsó szombatján rendezi meg Magyarország legnagyobb ingyenes operettgáláját. Az operettfalu története az ezredfordulóra tekint vissza, amikor is a helybéliek elhatározták: így-vagy úgy, de kizökkentik a falut a hétköznapokból, s bekapcsolják Kübekházát a kulturális vérkeringésbe. Összefogott hát a falu apraja-nagyja, és egy helybéli ács segítségével igazi falusi idillt varázsoltak a főtérre. A polgármester csatasorba állította ismerőseit, köztük az azóta Kossuth-díjjal is jutalmazott, érdemes és kiváló művész Kalmár Magdát, aki művészeti igazgatóként bábáskodott a falusi gálaest felett. A siker nem is maradt el. Az operettfalu a házilagos kivitelezés ellenére – vagy talán pont azért – már az első évben lelkes közönségre talált. A sikeren felbuzdulva ezt követően – egy kivétellel – minden évben megrendezték a gálát. Az alkalmazott technikai azóta sokat fejlődött, a színpad már fedett, sőt professzionális nagyszínpad. A hang- és fénytechnikában a legmodernebb eszközöket vonultatják fel – olyannyira, hogy a modern kütyük áramigényét a falu meglévő elektromos hálózata már nem képes kielégíteni, ezért külön aggregátor-kocsit béreltek a rendezvényre. Az idei gálaműsor fellépői: Pitti Katalin operaénekes, Nagy Ibolya primadonna, Teremi Trixi szubrett, Kokas Piroska és Straub Dezső színművész, Jankovits József énekes, Bozsó József táncos-komikus, Boncsér Gergely bonviván lesznek. Közreműködnek a Váci Szimfónikusok Farkas Pál vezényletével, s az Operett Tánckar Hábel Ferenc koreográfiájával. Romvári Orsolya
1673 Búbánat 2009-07-11 21:58:53
Itt egy másik - jobban megfogott - kritika a delmagyar.hu oldalról, szerzője: Hollósi Zsolt: [url] http://www.delmagyar.hu/szeged_hirek/ciganyszerelem_a_szegedi_szabadterin_-_kopott_nyirerdoben/2105866/; Cigányszerelem [/url]
Itt egy másik - jobban megfogott - kritika a delmagyar.hu oldalról, szerzője: Hollósi Zsolt: [url] http://www.delmagyar.hu/szeged_hirek/ciganyszerelem_a_szegedi_szabadterin_-_kopott_nyirerdoben/2105866/; Cigányszerelem [/url]
1672 tiramisu 2009-07-09 15:51:46 [Válasz erre: 1671 tiramisu 2009-07-09 15:22:28]
A véleményem kritikája nyelvtanilag szintén! :-(((((((((((((((
A véleményem kritikája nyelvtanilag szintén! :-(((((((((((((((
1671 tiramisu 2009-07-09 15:22:28 [Válasz erre: 1670 Búbánat 2009-07-09 09:50:28]
Nem tudom ki írta, de ez a kritika majdnem megüti egy általános iskola 7. osztályos,közepes tanuló átlagát, meg állagát! Mi mennyi, most merre ? :-(((
Nem tudom ki írta, de ez a kritika majdnem megüti egy általános iskola 7. osztályos,közepes tanuló átlagát, meg állagát! Mi mennyi, most merre ? :-(((
1670 Búbánat 2009-07-09 09:50:28
Egy Fidelio-kritika a Cigányszerelem Szegedi Szabadtéri Játékok bemutató előadásáról [url] http://www.fidelio.hu/operett_musical/kritika/ellen_carmen.aspx; Ellen-Carmen-musical [/url]
Egy Fidelio-kritika a Cigányszerelem Szegedi Szabadtéri Játékok bemutató előadásáról [url] http://www.fidelio.hu/operett_musical/kritika/ellen_carmen.aspx; Ellen-Carmen-musical [/url]
1669 Búbánat 2009-07-04 12:30:38
[url] http://www.hirsarok.hu/node/29808; Cigányszerelem a Dóm téren - exkluzív video [/url]
[url] http://www.hirsarok.hu/node/29808; Cigányszerelem a Dóm téren - exkluzív video [/url]
1668 Búbánat 2009-07-03 20:34:06
Cigányszerelem - operett bemutató Szegeden Nem egészen félóra múlva a Lehár-operett bemutatóval megnyílik az idei Szegedi Szabadtéri Játékok. A Cigányszerelem még további 3 alkalommal lesz látható a szegedi Dóm téren. A mozgalmas zenés mű koreográfiáit Bodor Johanna álmodta meg. Ismét prózai sztárszínészek - Bodrogi Gyula, Hollósi Frigyes, Stohl András, Gesztesi Károly, Kovács Patrícia és Molnár Piroska - bizonyítanak az operett műfajában olyan kiválóságok mellett, mint Kiss B. Atilla, Frankó Tünde, Rácz Rita és Vadász Zsolt. A mára emblematikussá vált "szegedi operett" produkciók sora - melyet a musical-kedvelő idősebbek és fiatalabbak egyaránt megszerettek - Kálmán Imre után Lehár Ferenccel folytatódik. Az operett a női lélek titkairól, a szerelem szabadságáról, a nemiség démoni erejéről szól. A darabot Béres Attila, a fiatal magyar rendezőgeneráció egyik legkarizmatikusabb alakja állítja színpadra, aki szerint egy szenvedélyes, a mai korra is érvényes szerelmi történetről van szó, mely ösztönök vezérelte, ám nem tud kiteljesedni. Az izgalmas zenei megoldás - a szimfonikus zenekar mellett cigányzenészek is lesznek a színpadon -, valamint a különleges látványvilágot ígérő, sűrű nyírfaerdőt ábrázoló díszlet mellett a rendező büszke arra, hogy a magyar színházművészet elsőrangú színészeit sikerült megnyerni a szerepekre, akik nem mellesleg vérbeli komédiások is. A gyönyörű és gazdag lány, Zórika a szintén gazdag vőlegény helyett a szegény, ám szenvedélyes szerelmet ígérő fiatal cigánylegényt, Józsit választaná. Zórika Nagyboldog-asszony napján született, így - a legenda szerint - ha kézfogója napján iszik a Csorna folyó vizéből, álmában megláthatja jövőjét. A kétségbeesett Zórika kortyol a vízből, s boldogan szövögeti álmait Józsiról, a cigánylegényről. Az édes álom azonban hamarosan rémálommá válik. Az operett műfajára jellemző boldog befejezés azért nem marad el. Alkotók szerző: Lehár Ferenc karmester: Silló István díszlettervező: Daróczi Sándor jelmeztervező: Velich Rita dramaturg: Ari-Nagy Barbara koreográfus: Bodor Johanna koreográfus: Szögi Csaba zenei vezető: Silló István RENDEZő: BéRES ATTILA Előadók Ilona, vidéki primadonna: Frankó Tünde Józsi, cigányprímás: Kiss B. Atilla Dragotin Péter, erdélyi földbirtokos: Bodrogi Gyula Zórika, a lánya: Rácz Rita Mademoiselle Berta, nevelőnő: Molnár Piroska Paulette, Dragotin unokahúga: Kovács Patrícia Tivadar, vidéki színész, rendező, szövegíró, álgróf: Stohl András Jonel, Zórika vőlegénye: Vadász Zsolt Kutula, cigányvajda: Gesztesi Károly Mosu: Hollósi Frigyes Előadás időpontok PÉNTEK (július 3.) - 21:00 SZOMBAT (július 4.) - 21:00 PÉNTEK (július 10.) - 21:00 SZOMBAT (július 11.) - 21:00 Forrás: Múvészógynökség – KÉK honlapjáról
Cigányszerelem - operett bemutató Szegeden Nem egészen félóra múlva a Lehár-operett bemutatóval megnyílik az idei Szegedi Szabadtéri Játékok. A Cigányszerelem még további 3 alkalommal lesz látható a szegedi Dóm téren. A mozgalmas zenés mű koreográfiáit Bodor Johanna álmodta meg. Ismét prózai sztárszínészek - Bodrogi Gyula, Hollósi Frigyes, Stohl András, Gesztesi Károly, Kovács Patrícia és Molnár Piroska - bizonyítanak az operett műfajában olyan kiválóságok mellett, mint Kiss B. Atilla, Frankó Tünde, Rácz Rita és Vadász Zsolt. A mára emblematikussá vált "szegedi operett" produkciók sora - melyet a musical-kedvelő idősebbek és fiatalabbak egyaránt megszerettek - Kálmán Imre után Lehár Ferenccel folytatódik. Az operett a női lélek titkairól, a szerelem szabadságáról, a nemiség démoni erejéről szól. A darabot Béres Attila, a fiatal magyar rendezőgeneráció egyik legkarizmatikusabb alakja állítja színpadra, aki szerint egy szenvedélyes, a mai korra is érvényes szerelmi történetről van szó, mely ösztönök vezérelte, ám nem tud kiteljesedni. Az izgalmas zenei megoldás - a szimfonikus zenekar mellett cigányzenészek is lesznek a színpadon -, valamint a különleges látványvilágot ígérő, sűrű nyírfaerdőt ábrázoló díszlet mellett a rendező büszke arra, hogy a magyar színházművészet elsőrangú színészeit sikerült megnyerni a szerepekre, akik nem mellesleg vérbeli komédiások is. A gyönyörű és gazdag lány, Zórika a szintén gazdag vőlegény helyett a szegény, ám szenvedélyes szerelmet ígérő fiatal cigánylegényt, Józsit választaná. Zórika Nagyboldog-asszony napján született, így - a legenda szerint - ha kézfogója napján iszik a Csorna folyó vizéből, álmában megláthatja jövőjét. A kétségbeesett Zórika kortyol a vízből, s boldogan szövögeti álmait Józsiról, a cigánylegényről. Az édes álom azonban hamarosan rémálommá válik. Az operett műfajára jellemző boldog befejezés azért nem marad el. Alkotók szerző: Lehár Ferenc karmester: Silló István díszlettervező: Daróczi Sándor jelmeztervező: Velich Rita dramaturg: Ari-Nagy Barbara koreográfus: Bodor Johanna koreográfus: Szögi Csaba zenei vezető: Silló István RENDEZő: BéRES ATTILA Előadók Ilona, vidéki primadonna: Frankó Tünde Józsi, cigányprímás: Kiss B. Atilla Dragotin Péter, erdélyi földbirtokos: Bodrogi Gyula Zórika, a lánya: Rácz Rita Mademoiselle Berta, nevelőnő: Molnár Piroska Paulette, Dragotin unokahúga: Kovács Patrícia Tivadar, vidéki színész, rendező, szövegíró, álgróf: Stohl András Jonel, Zórika vőlegénye: Vadász Zsolt Kutula, cigányvajda: Gesztesi Károly Mosu: Hollósi Frigyes Előadás időpontok PÉNTEK (július 3.) - 21:00 SZOMBAT (július 4.) - 21:00 PÉNTEK (július 10.) - 21:00 SZOMBAT (július 11.) - 21:00 Forrás: Múvészógynökség – KÉK honlapjáról
1667 Búbánat 2009-07-01 22:47:28
Megérkezett az új operett-DVD! [url] http://www.mdt.co.uk/MDTSite/pages/product/product.asp?ctgry=Choice_DVDSellersMay09&prod=VLD143&cookie_test=1; Abraham,Paul:Viktoria und ihr Husar [/url] Budapest Operetta Theatre. Videoland DVD
Megérkezett az új operett-DVD! [url] http://www.mdt.co.uk/MDTSite/pages/product/product.asp?ctgry=Choice_DVDSellersMay09&prod=VLD143&cookie_test=1; Abraham,Paul:Viktoria und ihr Husar [/url] Budapest Operetta Theatre. Videoland DVD
1666 Búbánat 2009-06-29 01:47:39
Zentai Anna köszöntése Ma este (2009. június 29-én) a televízióban Zentai Anna köszöntése M2 csatorna 22.30-22.55 Dallamról dallamra 1. - ismétlés Zentai Anna emlékalbuma - A Fővárosi Operettszínház örökös tagja, Zentai Anna születésnapja alkalmából ismétli meg azt a portréműsort, amelyben a művésznő felidézi pályafutásának legfontosabb állomásait, legkedvesebb partnereit, sok régi, ritka archív felvétel beiktatásával. Rendezte: Bilicsi Erzsébet Forgatókönyvíró: Nemlaha György Operatőr: Abonyi Antal A műsorban közreműködő előadóművészek: Bilicsi Tivadar Ilosfalvy Róbert Kenessey Ferencné Dr. Latabár Kálmán Id. Latabár Árpád Kálmán Latabár Árpád, Id. Rátonyi Róbert Id. Szilassy Nelli Sárdy János Ne legyünk szemérmesek – a lexikonok sem azok: Zentaí Anna ma ünnepli 85. életévét!!! Isten éltesse őt sokáig! Magyar Színházművészeti Lexikon(Bp., 1924. jún. 29.– ): színésznő. A SzAk elvégzése után a Szegedi Nemzeti Színház művésznője lett, ahol prózai szerepeket, operettet és operát is játszott. 1950-től 1979-ig a Fővárosi Operettszínház tagja volt. Azóta szabadfoglalkozású művésznő. Sugárzó életerővel állítja színpadra mozgékony, derűs figuráit. Magával ragadó lendülettel, egészséges humorral arat sikert, amelyet természetes színészi képességeinek is köszönhet. Kiváló szubrett, ill. naiva-primadonna, rendszeresen vendégszerepelt az Operaházban és külföldön. Jászai Mari-díjas (1957), érdemes művész (1968). F.Sz. Emily (Wilder: A mi kis városunk); Rosina (Rossini: A szevillai borbély); Cherubin (Mozart: Figaro házassága); Iluska (Kacsoh P.: János vitéz); Éduska (Farkas F.: Csínom Palkó); Mi (Lehár F.: A mosoly országa); Stázi, Cecília (Kálmán I.: A csárdáskirálynő).
Zentai Anna köszöntése Ma este (2009. június 29-én) a televízióban Zentai Anna köszöntése M2 csatorna 22.30-22.55 Dallamról dallamra 1. - ismétlés Zentai Anna emlékalbuma - A Fővárosi Operettszínház örökös tagja, Zentai Anna születésnapja alkalmából ismétli meg azt a portréműsort, amelyben a művésznő felidézi pályafutásának legfontosabb állomásait, legkedvesebb partnereit, sok régi, ritka archív felvétel beiktatásával. Rendezte: Bilicsi Erzsébet Forgatókönyvíró: Nemlaha György Operatőr: Abonyi Antal A műsorban közreműködő előadóművészek: Bilicsi Tivadar Ilosfalvy Róbert Kenessey Ferencné Dr. Latabár Kálmán Id. Latabár Árpád Kálmán Latabár Árpád, Id. Rátonyi Róbert Id. Szilassy Nelli Sárdy János Ne legyünk szemérmesek – a lexikonok sem azok: Zentaí Anna ma ünnepli 85. életévét!!! Isten éltesse őt sokáig! Magyar Színházművészeti Lexikon(Bp., 1924. jún. 29.– ): színésznő. A SzAk elvégzése után a Szegedi Nemzeti Színház művésznője lett, ahol prózai szerepeket, operettet és operát is játszott. 1950-től 1979-ig a Fővárosi Operettszínház tagja volt. Azóta szabadfoglalkozású művésznő. Sugárzó életerővel állítja színpadra mozgékony, derűs figuráit. Magával ragadó lendülettel, egészséges humorral arat sikert, amelyet természetes színészi képességeinek is köszönhet. Kiváló szubrett, ill. naiva-primadonna, rendszeresen vendégszerepelt az Operaházban és külföldön. Jászai Mari-díjas (1957), érdemes művész (1968). F.Sz. Emily (Wilder: A mi kis városunk); Rosina (Rossini: A szevillai borbély); Cherubin (Mozart: Figaro házassága); Iluska (Kacsoh P.: János vitéz); Éduska (Farkas F.: Csínom Palkó); Mi (Lehár F.: A mosoly országa); Stázi, Cecília (Kálmán I.: A csárdáskirálynő).
1665 Búbánat 2009-06-28 09:02:26
Tegnap este főműsoridőben a Mezzo bemutatott egy "originál" francia operettet: a "Kis Faust" [url] http://www.mezzo.tv/programme.php?day=27&mois=6&annee=2009&_pro=7181&language=en;(Le Petit Faust)[/url] opera paródiát tíz évvel Gounod Faustja után, 1869-ben komponálta Florimond Roger, akit Hervé néven ismer a zenei világ, s már Offenbach működése előtt elkezdte a zenés színpadi darabok sorozat-"gyártását". A legismertebb művei a Nebáncsvirág és a Lili. Érdemes felvenni DVD-re vagy videóra ezt az operettkülönlegességet, amit ismételni fog még a Mezzo csatorna.
Tegnap este főműsoridőben a Mezzo bemutatott egy "originál" francia operettet: a "Kis Faust" [url] http://www.mezzo.tv/programme.php?day=27&mois=6&annee=2009&_pro=7181&language=en;(Le Petit Faust)[/url] opera paródiát tíz évvel Gounod Faustja után, 1869-ben komponálta Florimond Roger, akit Hervé néven ismer a zenei világ, s már Offenbach működése előtt elkezdte a zenés színpadi darabok sorozat-"gyártását". A legismertebb művei a Nebáncsvirág és a Lili. Érdemes felvenni DVD-re vagy videóra ezt az operettkülönlegességet, amit ismételni fog még a Mezzo csatorna.
1664 Búbánat 2009-06-25 16:54:51
Ismert már az Operettszínház 2009/2010. évadjának programja, a bérletek is szépen fogynak. A következő bemutatókra kerül sor: Január 17. Zerkovitz Béla: Doktor úr – zenés játék Március 21. Lévay Sylvester: Rebecca - musical Április 25. Leo Fall: Madame Pompadour - operett A Madame Pompadour igazi nagyoperett, amit több évtizeddel ezelőtt már játszott a színház, most vadonatúj rendezésben láthatjuk majd újra. Különben ennek a premierjén már túl is vannak,hiszen nemrég Szentpétervárott, az Operettszínház társulata vendégjáték keretében nagy sikerrel előadta a darabot. Leo Fall bécsi zeneszerzőnek a – XV. Lajos francia király leghíresebb szeretőjének nevét viselő – művét a Néva-parti város Zenés Komédia Színházában tekinthették meg az érdeklődők, akik Szinetár Miklós rendezésében bepillanthattak XV. Lajos udvarának viharos, nagyvilági mindennapjaiba…. A szakmán kívül az orosz közönség is elismerte az Operettszínház művészei által jegyzett produkciót. A Pompadour premierjének végén állva tapsoltak a nézők, akik mindvégig remekül szórakoztak Leo Fall politikailag és zeneileg is pikáns művéről Szinetár Miklós úgy nyilatkozott, hogy a Pompadourt az operett és a musical műfaja között elhelyezkedő szokatlan alkotásnak tartja. A mű hősei időnként megpróbálnak kitörni az életüket meghatározó könyörtelen keretek közül, ám ez korántsem mindig tűnik lehetségesnek A Pompadour szerinte ezért meglehetősen szomorú darab. A művet tehát a Budapesti Operettszínház és a szentpétervári Zenés Komédia Színház közösen vitte színre. Szinetár Miklóson kívül az Operettszínház adta a koreográfust, Lőcsei Jenő balettigazgatót, a játékmestert, Aczél Andrást, valamint a betanító-karmestert, Rácz Mártont, aki néhány dalt újra is hangszerelt. A zenei munkákat egyébként Fabio Mastrangelo olasz karmester, zenei rendező irányította. /Forrás: METROPOL újság Operettszínház internetes honlapja/
Ismert már az Operettszínház 2009/2010. évadjának programja, a bérletek is szépen fogynak. A következő bemutatókra kerül sor: Január 17. Zerkovitz Béla: Doktor úr – zenés játék Március 21. Lévay Sylvester: Rebecca - musical Április 25. Leo Fall: Madame Pompadour - operett A Madame Pompadour igazi nagyoperett, amit több évtizeddel ezelőtt már játszott a színház, most vadonatúj rendezésben láthatjuk majd újra. Különben ennek a premierjén már túl is vannak,hiszen nemrég Szentpétervárott, az Operettszínház társulata vendégjáték keretében nagy sikerrel előadta a darabot. Leo Fall bécsi zeneszerzőnek a – XV. Lajos francia király leghíresebb szeretőjének nevét viselő – művét a Néva-parti város Zenés Komédia Színházában tekinthették meg az érdeklődők, akik Szinetár Miklós rendezésében bepillanthattak XV. Lajos udvarának viharos, nagyvilági mindennapjaiba…. A szakmán kívül az orosz közönség is elismerte az Operettszínház művészei által jegyzett produkciót. A Pompadour premierjének végén állva tapsoltak a nézők, akik mindvégig remekül szórakoztak Leo Fall politikailag és zeneileg is pikáns művéről Szinetár Miklós úgy nyilatkozott, hogy a Pompadourt az operett és a musical műfaja között elhelyezkedő szokatlan alkotásnak tartja. A mű hősei időnként megpróbálnak kitörni az életüket meghatározó könyörtelen keretek közül, ám ez korántsem mindig tűnik lehetségesnek A Pompadour szerinte ezért meglehetősen szomorú darab. A művet tehát a Budapesti Operettszínház és a szentpétervári Zenés Komédia Színház közösen vitte színre. Szinetár Miklóson kívül az Operettszínház adta a koreográfust, Lőcsei Jenő balettigazgatót, a játékmestert, Aczél Andrást, valamint a betanító-karmestert, Rácz Mártont, aki néhány dalt újra is hangszerelt. A zenei munkákat egyébként Fabio Mastrangelo olasz karmester, zenei rendező irányította. /Forrás: METROPOL újság Operettszínház internetes honlapja/
1663 Búbánat 2009-06-10 11:31:32
1978 szeptemberében Budapesten lépett fel Hermann Prey, aki időt szakított arra is, hogy ellátogasson a Fészek Művészklubba, ahol találkozhatott a magyar - osztrák- nyugat-német közös koprodukcióban készülő Kálmán Imre életéről készülő zenés film néhány közreműködőjével, így a nem kevésbé világhírű Anna Moffóval meg Nadja Tiller filmszínésznővel, továbbá a magyar művészek közül - a képek tanúságai szerint – jelen volt még Márkus László és Harsányi Frigyes, és Kálmán Imre özvegye, Kálmán Vera is… Erről az eseményről számolt be képes illusztrációkkal a korabeli Film Színház Muzsika. Ugyanott, a képes folyóiratban interjút olvashatunk Hermann Prey-jal (Fenyves György: Mozarttól Wagnerig; Richard Strausst énekel). Az interjúban Hermann Prey szól az operett iránti vonzalmáról is: „[…] Ami pedig az operettet illeti: néhány szerzőnek nagy híve vagyok. Egy-egy Lehár és Kálmán-mű partitúrája előtt, bizony gyakran elgondolkozom, nem ugyanolyan rangos alkotások-e, mint például Puccini egyik-másik operája. Az az igazság, szeretem az operettet is. Gondolom, a lényeg kiderült. Ízig-vérig zenebolond vagyok, a műfajváltásokat pedig stílusgyakorlatnak tartom. […].”
1978 szeptemberében Budapesten lépett fel Hermann Prey, aki időt szakított arra is, hogy ellátogasson a Fészek Művészklubba, ahol találkozhatott a magyar - osztrák- nyugat-német közös koprodukcióban készülő Kálmán Imre életéről készülő zenés film néhány közreműködőjével, így a nem kevésbé világhírű Anna Moffóval meg Nadja Tiller filmszínésznővel, továbbá a magyar művészek közül - a képek tanúságai szerint – jelen volt még Márkus László és Harsányi Frigyes, és Kálmán Imre özvegye, Kálmán Vera is… Erről az eseményről számolt be képes illusztrációkkal a korabeli Film Színház Muzsika. Ugyanott, a képes folyóiratban interjút olvashatunk Hermann Prey-jal (Fenyves György: Mozarttól Wagnerig; Richard Strausst énekel). Az interjúban Hermann Prey szól az operett iránti vonzalmáról is: „[…] Ami pedig az operettet illeti: néhány szerzőnek nagy híve vagyok. Egy-egy Lehár és Kálmán-mű partitúrája előtt, bizony gyakran elgondolkozom, nem ugyanolyan rangos alkotások-e, mint például Puccini egyik-másik operája. Az az igazság, szeretem az operettet is. Gondolom, a lényeg kiderült. Ízig-vérig zenebolond vagyok, a műfajváltásokat pedig stílusgyakorlatnak tartom. […].”
1662 Búbánat 2009-06-07 23:59:05
Kerényi Miklós Gábor 2014. január 31-ig vezeti főigazgatóként a Nagymező utcai teátrumot, mely immár hivatalosan is kéttagozatú, operettet és musicalt játszó színház A tervek szerint a 2009/2010-es évad bemutatói ezek lesznek: Operettszínház Nagyszínpad Jacobi: Leányvásár – koprodukció a Pécsi Nemzeti Színházzal (rendező: Somogyi Szilárd) Lévay: Rebecca (rendező: Béres Attila) Strauss: Cigánybáró (rendező: Kerényi Miklós Gábor) Thália Színház Molnár Ferenc – Zerkovitz Béla: Doktor úr (rendező: Böhm György) Raktárszínház Lola Blau – különleges kamaramusical (rendező: Béres Attila) A tervek szerint a 2010/2011-es évad bemutatói ezek lesznek: Operettszínház Nagyszínpad Leo Fall: Pompadour – koprodukció a Szentpétervári Zenés Színházzal (rendező: Szinetár Miklós) Lehár Ferenc: Cigányszerelem– félkoprodukció a Szegedi Szabadtéri Játékokkal (rendező: Béres Attila) Szörényi Levente: Atilla – Isten kardja (rendező: Kerényi Miklós Gábor) Thália Színház Szerb Antal – (a zeneszerző személye a napokban dől el): pendragon lengenda Raktárszínház Feldek: Na, nebáncsvirág! – operett parafrázis További érdekesség lehet a későbbiekben tervbe vett Rejtő Jenő Csontbrigád című légiómusical, a Marguerit háborús musical, a Szegény Dzsoni és Árinka varázsmusical, a Mary Poppins, a We Will Rock You, A párizsi Notre-Dame, a Dorian Gray, az Elfújta a szél és A vadászat közmusical is. Persze operettekben sem lesz hiány! A tervek között szerepel: Strauss: Egy éj Velencében –félkoprodukció Erfurttal Sullivan: A kalóz – jazzoperett – koprodukció a prágai Karlín Színházzal Fényes szabolcs:Maya Offenbach: A gerolsteini nagyhercegnő Kálmán Imre: Chicagoi hercegnő Kálmán Imre: Marica grófnő – felújítás Millöcker: Koldusdiák, vagy a Szegény Jonatán Lehár Ferenc: Cárevics Zerkovitz Béla: Szélhámoskirály – csalásoperett Ábrahám Pál: Viktória és a huszár – operett parafrázis
Kerényi Miklós Gábor 2014. január 31-ig vezeti főigazgatóként a Nagymező utcai teátrumot, mely immár hivatalosan is kéttagozatú, operettet és musicalt játszó színház A tervek szerint a 2009/2010-es évad bemutatói ezek lesznek: Operettszínház Nagyszínpad Jacobi: Leányvásár – koprodukció a Pécsi Nemzeti Színházzal (rendező: Somogyi Szilárd) Lévay: Rebecca (rendező: Béres Attila) Strauss: Cigánybáró (rendező: Kerényi Miklós Gábor) Thália Színház Molnár Ferenc – Zerkovitz Béla: Doktor úr (rendező: Böhm György) Raktárszínház Lola Blau – különleges kamaramusical (rendező: Béres Attila) A tervek szerint a 2010/2011-es évad bemutatói ezek lesznek: Operettszínház Nagyszínpad Leo Fall: Pompadour – koprodukció a Szentpétervári Zenés Színházzal (rendező: Szinetár Miklós) Lehár Ferenc: Cigányszerelem– félkoprodukció a Szegedi Szabadtéri Játékokkal (rendező: Béres Attila) Szörényi Levente: Atilla – Isten kardja (rendező: Kerényi Miklós Gábor) Thália Színház Szerb Antal – (a zeneszerző személye a napokban dől el): pendragon lengenda Raktárszínház Feldek: Na, nebáncsvirág! – operett parafrázis További érdekesség lehet a későbbiekben tervbe vett Rejtő Jenő Csontbrigád című légiómusical, a Marguerit háborús musical, a Szegény Dzsoni és Árinka varázsmusical, a Mary Poppins, a We Will Rock You, A párizsi Notre-Dame, a Dorian Gray, az Elfújta a szél és A vadászat közmusical is. Persze operettekben sem lesz hiány! A tervek között szerepel: Strauss: Egy éj Velencében –félkoprodukció Erfurttal Sullivan: A kalóz – jazzoperett – koprodukció a prágai Karlín Színházzal Fényes szabolcs:Maya Offenbach: A gerolsteini nagyhercegnő Kálmán Imre: Chicagoi hercegnő Kálmán Imre: Marica grófnő – felújítás Millöcker: Koldusdiák, vagy a Szegény Jonatán Lehár Ferenc: Cárevics Zerkovitz Béla: Szélhámoskirály – csalásoperett Ábrahám Pál: Viktória és a huszár – operett parafrázis
1661 kov.anna 2009-04-26 13:20:50
Meghívó Sok szeretettel meghívjuk Önöket Operett koncertünkre, melyet 2009. április 30-án 18 órakor tartunk, a Zuglói Szent István Zeneházban (1145 Budapest, Columbus u. 11.) Fellépők: Hormai József, valamint növendékei: Szecskó Petra, Kocsis Piroska, Csőrsz Lili, Kristofóri Ferenc, Dénes Mirjam, Balogh Eszter, Pataki Bence, Hepp Ildikó, Kovách Anna Műsor: válogatás a Marica grófnő, János vitéz, Cigánybáró, Meseautó, és más hasonlóan népszerű operett- és filmslágerből Zongorán kísér: Szőke Katalin és Rózsa Gábor Segítségünkre volt: Fehér András rendező, Hlaszny Kata koreográfus Az est háziasszonya: Adrigán Judit Jegyek kaphatók:: a Zuglói Szent István Zeneház (1145 Bp. Columbus u. 11) jegypénztárában minden hétköznap 16.00-20.00 óra között. Felnőttjegy: 700 Ft, diák- és nyugdíjasjegy: 500 Ft
Meghívó Sok szeretettel meghívjuk Önöket Operett koncertünkre, melyet 2009. április 30-án 18 órakor tartunk, a Zuglói Szent István Zeneházban (1145 Budapest, Columbus u. 11.) Fellépők: Hormai József, valamint növendékei: Szecskó Petra, Kocsis Piroska, Csőrsz Lili, Kristofóri Ferenc, Dénes Mirjam, Balogh Eszter, Pataki Bence, Hepp Ildikó, Kovách Anna Műsor: válogatás a Marica grófnő, János vitéz, Cigánybáró, Meseautó, és más hasonlóan népszerű operett- és filmslágerből Zongorán kísér: Szőke Katalin és Rózsa Gábor Segítségünkre volt: Fehér András rendező, Hlaszny Kata koreográfus Az est háziasszonya: Adrigán Judit Jegyek kaphatók:: a Zuglói Szent István Zeneház (1145 Bp. Columbus u. 11) jegypénztárában minden hétköznap 16.00-20.00 óra között. Felnőttjegy: 700 Ft, diák- és nyugdíjasjegy: 500 Ft
1660 bemaria 2009-04-09 17:40:22 [Válasz erre: 1658 Búbánat 2009-04-09 13:57:34]
Akkor jól gondoltam a korábban belinkelt kritika alapján, hogy ez az előadás nem sok jót ígér. Nem fogok elmenni megnézni, ha eddig terveztem is, most már végleg eldöntöttem. Inkább be kellene szerezni egy teljes felvételt az eredeti operettből bármely nyelven, hogy ezt is megismerjen. Legutóbb A cigányprímást vásároltam meg cd-n a cpo kiadásában németül.
Akkor jól gondoltam a korábban belinkelt kritika alapján, hogy ez az előadás nem sok jót ígér. Nem fogok elmenni megnézni, ha eddig terveztem is, most már végleg eldöntöttem. Inkább be kellene szerezni egy teljes felvételt az eredeti operettből bármely nyelven, hogy ezt is megismerjen. Legutóbb A cigányprímást vásároltam meg cd-n a cpo kiadásában németül.
1659 Búbánat 2009-04-09 14:46:48 [Válasz erre: 1658 Búbánat 2009-04-09 13:57:34]
Majd elfelejtettem: KERO-nak, azaz Kerényi Miklós Gábor rendezőnek, anno, nagyon tetszhetett az Operában rendezett saját Faustjának egyik díszleteleme, mégpedig a záróképből: Margit megdicsőülése jelenetben Margit elindul egy sejtelmes, mennyei, kavargó, örvénylő, feneketlen „torokban” befelé. Igazán szívszorító, hatásos kép! Nos ennek a festett, színes díszletelemnek a „kistestvére” tűnik azonnal szembe, mikor a Bajadér kezdésekor felmegy a függöny: a színpad mélységében, a nézővel szemközt, ilyetén, festett díszletelem (háttér) foglalja el a teljes színpadszélességet. Adott jelenettől függően hol eltakarja valami más díszlet és statisztéria, hol nem, de mindig – az egész előadás alatt - ott látjuk háttérben a színpadon, ami a változatos megvilágításnak köszönhetően is sejteti, hogy ez az operett- történet – noha Párizsban játszódik - valami delejes keleti, indiai (lahorei) mesés misztikummal vegyített illúziót szeretne megteremteni… képeskönyvbe kínálkozó illusztráció módján. Gondolom én. Kerényi ezúttal (a díszlettervezőt bevonva a játékba) saját magától lopott. Ez a jobbik eset…
Majd elfelejtettem: KERO-nak, azaz Kerényi Miklós Gábor rendezőnek, anno, nagyon tetszhetett az Operában rendezett saját Faustjának egyik díszleteleme, mégpedig a záróképből: Margit megdicsőülése jelenetben Margit elindul egy sejtelmes, mennyei, kavargó, örvénylő, feneketlen „torokban” befelé. Igazán szívszorító, hatásos kép! Nos ennek a festett, színes díszletelemnek a „kistestvére” tűnik azonnal szembe, mikor a Bajadér kezdésekor felmegy a függöny: a színpad mélységében, a nézővel szemközt, ilyetén, festett díszletelem (háttér) foglalja el a teljes színpadszélességet. Adott jelenettől függően hol eltakarja valami más díszlet és statisztéria, hol nem, de mindig – az egész előadás alatt - ott látjuk háttérben a színpadon, ami a változatos megvilágításnak köszönhetően is sejteti, hogy ez az operett- történet – noha Párizsban játszódik - valami delejes keleti, indiai (lahorei) mesés misztikummal vegyített illúziót szeretne megteremteni… képeskönyvbe kínálkozó illusztráció módján. Gondolom én. Kerényi ezúttal (a díszlettervezőt bevonva a játékba) saját magától lopott. Ez a jobbik eset…
1658 Búbánat 2009-04-09 13:57:34
Ez a most bemutatott budapesti Bajadér-operett egy nagyon férc produkció: összefércelt, toldozott-foltozott, más Kálmán Imre-művekből (így pl. a Cigányprímásból) átvett, újrafordított-újrahangszerelt dalokkal, kettősökkel „felhígított” darab; az eredeti szövegkönyvet és verseket (a Cigányprímásból átvett számokét is) újraírták, új szüzsét és új szövegkönyvet kapott, új a librettója, és több betétben a zenéket felcserélték, összevonták.. Erőltetett, de inkább semmitmondó humor, laposak, unalmasak a „poénok”, üresjáratok a dramaturgiában, más darabokból visszaköszönő jelmezek, díszletelemek és jelenetek (lásd pl. a Csókos asszonyból a palota-szalon-belső színpadképet). Mindez a „vegyesfelvágott” számomra nem érdekes, nem köt le, a colorit inkább eklektikusnak mondható, az aktualizálás, az „idézőjelek” zavaros körítése engem nem dob fel, és valljuk be, a soványka tartalom mellé a színpompásnak beígért látványvilág számomra inkább szürke és szegényes; az indiai egzotikumot és a keleti(es) coloritot még leginkább a tánc-képek jelenítik meg. Az itt sem marad el a kán-kán, mely klisészerűségével, avitt és erőltetett hatás-vadász módszereivel riasztott… Odette (a Bajadér) és Radjami herceg által abszolvált erotikusnak mondott hempergőzés, inkább hidegen hagyja a nézőt, mintsem hogy felajzza. Sete-suta volt ez a jelenet is, mint szinte az egész színrevitel. A nyílt szinten tologatott festett díszletelemek a gyors színváltozásokat szolgálnák, az eredeti ötletnek szánt korabeli mozgó járgányokkal sincs semmi baj, csak valahogy mégis zavarólag hatnak, kilógnak az összképből. Úgyhogy engem nem hozott lázba a keddi előadás. Méla unalom uralkodott el rajtam végig: kezdéstől a befejezésig. A művészekre - zenészekre nincs panaszom, tették a dolgukat – profin, de nekem ez (édes)kevés, mert az énekhangoknak semmi egyéni színe és ereje nincs; és ez igaz, bárkit is cserélnék be az énekes-színész helyére, ugyanaz a massza. Hol vannak a régiekhez méltó egyéniségek? Hol van Németh Marika, Petress Zsuzsa, Zentay Anna, vagy Baksay Árpád, Oszvald Gyula, Németh Sándor, Rátonyi Róbert, Feleki Kamill?! Sok tehetség van a mai fiatalokban, de nincs átütő erejük, sem hangban, sem színben, sem játékban: olyan kaptafára húzott, „egyenmassza” hangzás van a hangjukban – ugyanazt hallom, bármelyik szereposztásból, bármely darabban játszanak. Hiányzik belőlük az egyéni szín, fény, karakter, jellem. Ez van. Ezt kell szeretnünk. Még leginkább Kékkovács Mara alakítása tetszett, akin viszont látszik, keresi a helyét, nem tudja eldönteni, primadonna-e vagy naiva-e. A két főszereplő, Fischl Mónika és Vadász Dániel igyekezett kihozni a figurákból, amit csak lehetett, s ami habitusukból tellett; de ez számomra „mezei” színvonal, amint a táncos-komikus és szubrett szerepkörben játszó Bódi Barbaráé és Szabó Dávidé is az. Újra az Operettszínház színpadán köszönthettük Csere Lászlót, az egykor volt nagyszerű énekes-táncos-komikus színészt, aki most inkább rezonőrként próbálkozik, visszafogott játéka nekem az jelzi, lejárt az ő ideje, a régi „mutatványokra” már nem vállalkozik. Csak emiatt nem kellett volna őt visszahozni a színpadra…Az operett egyetlen eredeti slágerszáma, a „Shimmy”, amelytől reméltem, hangulatom kissé változni fog, de csak a sületlenséget észleltem, ezen az sem segített, hogy a duettből szextettet csináltak: három pár adta elő a vidám dalt, minimális tánc-akrobatikával. Az operettből inkább musical lett, melyet az is jelez, hogy semmi szirup, semmi csöpögős máz, semmi érzelem vagy sírva-vigadás, amint hiányzik az operettből a nemzeti (vagy nemzetközi) romantika is, mind a szinopszisból, de a partitúrából is…(erre majd egy évet várni kell: a Marica grófnőben komponálja meg Kálmán.). Lehet, hogy emiatt szorult évtizedekre háttérbe a Bajadér? Nem tudom. És azt sem, hogy most ezért bánkódnom vagy örülnöm kellene-e… Annyi biztos, hogy ez a Bajadér-felújítás nyugodtan várhatott volna tovább, nem hiányzott nekünk – kivéve azoknak, akiknek édes mindegy, hogy a Bajadér mit takar, csak Kálmán legyen, az sem baj, ha e cím alatt valami Kálmán-egyveleget öntenek a nyakukba… Kálmán nevével ugyanis még ma is minden eladható.
Ez a most bemutatott budapesti Bajadér-operett egy nagyon férc produkció: összefércelt, toldozott-foltozott, más Kálmán Imre-művekből (így pl. a Cigányprímásból) átvett, újrafordított-újrahangszerelt dalokkal, kettősökkel „felhígított” darab; az eredeti szövegkönyvet és verseket (a Cigányprímásból átvett számokét is) újraírták, új szüzsét és új szövegkönyvet kapott, új a librettója, és több betétben a zenéket felcserélték, összevonták.. Erőltetett, de inkább semmitmondó humor, laposak, unalmasak a „poénok”, üresjáratok a dramaturgiában, más darabokból visszaköszönő jelmezek, díszletelemek és jelenetek (lásd pl. a Csókos asszonyból a palota-szalon-belső színpadképet). Mindez a „vegyesfelvágott” számomra nem érdekes, nem köt le, a colorit inkább eklektikusnak mondható, az aktualizálás, az „idézőjelek” zavaros körítése engem nem dob fel, és valljuk be, a soványka tartalom mellé a színpompásnak beígért látványvilág számomra inkább szürke és szegényes; az indiai egzotikumot és a keleti(es) coloritot még leginkább a tánc-képek jelenítik meg. Az itt sem marad el a kán-kán, mely klisészerűségével, avitt és erőltetett hatás-vadász módszereivel riasztott… Odette (a Bajadér) és Radjami herceg által abszolvált erotikusnak mondott hempergőzés, inkább hidegen hagyja a nézőt, mintsem hogy felajzza. Sete-suta volt ez a jelenet is, mint szinte az egész színrevitel. A nyílt szinten tologatott festett díszletelemek a gyors színváltozásokat szolgálnák, az eredeti ötletnek szánt korabeli mozgó járgányokkal sincs semmi baj, csak valahogy mégis zavarólag hatnak, kilógnak az összképből. Úgyhogy engem nem hozott lázba a keddi előadás. Méla unalom uralkodott el rajtam végig: kezdéstől a befejezésig. A művészekre - zenészekre nincs panaszom, tették a dolgukat – profin, de nekem ez (édes)kevés, mert az énekhangoknak semmi egyéni színe és ereje nincs; és ez igaz, bárkit is cserélnék be az énekes-színész helyére, ugyanaz a massza. Hol vannak a régiekhez méltó egyéniségek? Hol van Németh Marika, Petress Zsuzsa, Zentay Anna, vagy Baksay Árpád, Oszvald Gyula, Németh Sándor, Rátonyi Róbert, Feleki Kamill?! Sok tehetség van a mai fiatalokban, de nincs átütő erejük, sem hangban, sem színben, sem játékban: olyan kaptafára húzott, „egyenmassza” hangzás van a hangjukban – ugyanazt hallom, bármelyik szereposztásból, bármely darabban játszanak. Hiányzik belőlük az egyéni szín, fény, karakter, jellem. Ez van. Ezt kell szeretnünk. Még leginkább Kékkovács Mara alakítása tetszett, akin viszont látszik, keresi a helyét, nem tudja eldönteni, primadonna-e vagy naiva-e. A két főszereplő, Fischl Mónika és Vadász Dániel igyekezett kihozni a figurákból, amit csak lehetett, s ami habitusukból tellett; de ez számomra „mezei” színvonal, amint a táncos-komikus és szubrett szerepkörben játszó Bódi Barbaráé és Szabó Dávidé is az. Újra az Operettszínház színpadán köszönthettük Csere Lászlót, az egykor volt nagyszerű énekes-táncos-komikus színészt, aki most inkább rezonőrként próbálkozik, visszafogott játéka nekem az jelzi, lejárt az ő ideje, a régi „mutatványokra” már nem vállalkozik. Csak emiatt nem kellett volna őt visszahozni a színpadra…Az operett egyetlen eredeti slágerszáma, a „Shimmy”, amelytől reméltem, hangulatom kissé változni fog, de csak a sületlenséget észleltem, ezen az sem segített, hogy a duettből szextettet csináltak: három pár adta elő a vidám dalt, minimális tánc-akrobatikával. Az operettből inkább musical lett, melyet az is jelez, hogy semmi szirup, semmi csöpögős máz, semmi érzelem vagy sírva-vigadás, amint hiányzik az operettből a nemzeti (vagy nemzetközi) romantika is, mind a szinopszisból, de a partitúrából is…(erre majd egy évet várni kell: a Marica grófnőben komponálja meg Kálmán.). Lehet, hogy emiatt szorult évtizedekre háttérbe a Bajadér? Nem tudom. És azt sem, hogy most ezért bánkódnom vagy örülnöm kellene-e… Annyi biztos, hogy ez a Bajadér-felújítás nyugodtan várhatott volna tovább, nem hiányzott nekünk – kivéve azoknak, akiknek édes mindegy, hogy a Bajadér mit takar, csak Kálmán legyen, az sem baj, ha e cím alatt valami Kálmán-egyveleget öntenek a nyakukba… Kálmán nevével ugyanis még ma is minden eladható.
1657 Búbánat 2009-04-01 21:12:47
Addig is, míg magam formálok véleményt az új Kálmán-bemutatóról, íme, egy újabb - nem túl lelkes - kritika a Bajadérról, ezúttal a mai Magyar Nemzetből (a cikk szerzője Makrai Sonja): „Kínos eklektikusság” Kálmán Imre Bajadérja a Budapesti Operettszínházban A musicalek mellett végre operettet is műsorára tűzött a műfaj hazai ’anyaintézménye’. A tavaszi fesztivál nyitóprogramjaként mutatták be Kálmán Imre Bajadér című művét a Budapesti Operettszínházban. A színház csapata megkísérelte modernizálni a ’21-ben írt művet. Olykor rá is fér ezekre a darabokra egy kis változtatás, de az operettszínház próbálkozása felemásan sikerült. Már Kálmán Imre operettjének legújabb premierjét beharangozó plakát sem kecsegtetett túl sok jóval. A csókolózó párról készült túlságosan közeli felvétel inkább hasonlít a főtámogató szépségipari cég reklámplakátjaihoz, mintsem egy klasszikus operettelőadás szóróanyagához. Odette Darimonde sikeres párizsi színésznő és Radjami indiai herceg története elvileg a húszas évek világában játszódna, azonban a felfrissített változatnál nem igen lehet megfejteni, melyik korba is helyezték tulajdonképpen az új ’szerzők’. Bár a látványvilág és a jelmezek igazán látványosak, a Harley-Davidson, egy harmincas évekbeli automobil és a szecessziós stílusjegyekkel teli környezet mégis zavaróan hatott egymás mellett. Ugyanez a helyzet a szövegekkel is. Müller Péter Sziámi kapta meg a feladatot, hogy az elavult librettót átírja. Sziámi dalszövegeiben nem elég, hogy tárgyi tévedéseket is fel lehetett fedezni – India már rég elnyerte függetlenségét, amikor a világon hódított a tviszt -, de a shopping, az Oscar-díj vagy a diszkóklub beemelése a szövegkörnyezetbe csak rontott az amúgy sem tetszetős összképen. Ami pedig a színészi játékot illeti: a táncos-komikus és szubrett vonalat megjelenítő Oszvald Marika – Csere László, Szendy Szilvi –Kerényi Miklós Máté párosok magas színvonalú ének- és tánctechnikai felkészültsége teljesen megfelelt az operettjátszás elvárásainak. Igaz, Kerényi Miklós Máté alakítása túlságosan erőltetettnek és hiteltelennek bizonyult, mintha nem lenne képes kitörni saját korlátaiból. Magyar újságíróként is ugyanazt az idióta figurát hozta, mint néhány hónappal ezelőtt a Tavaszébredés premierjén, amikor is egy diákfiút alakított. Annak ellenére, hogy ez az első ilyen típusú szerepe, úgy tűnt, hogy a Bajadér címszerepében látható Miklósa Erika az operett műfajában is otthonosan mozog. Vitathatatlanul jó választás volt rá osztani Odette szerepét. Partnere, Dolhai Attila a bonviván indiai herceg szerepében jól mutatott, ám többször is túlénekelte a primadonnát, ami nem úriemberhez méltó. Az, hogy szerelmi történetük képtelennek bizonyult, nem az ő hibájuk. Kerényi Miklós Gábor rendező és Kállai István dramaturg átdolgozása egy túlságosan hosszúra nyúlt látványfolyam, amely leginkább a semmiről szól.”
Addig is, míg magam formálok véleményt az új Kálmán-bemutatóról, íme, egy újabb - nem túl lelkes - kritika a Bajadérról, ezúttal a mai Magyar Nemzetből (a cikk szerzője Makrai Sonja): „Kínos eklektikusság” Kálmán Imre Bajadérja a Budapesti Operettszínházban A musicalek mellett végre operettet is műsorára tűzött a műfaj hazai ’anyaintézménye’. A tavaszi fesztivál nyitóprogramjaként mutatták be Kálmán Imre Bajadér című művét a Budapesti Operettszínházban. A színház csapata megkísérelte modernizálni a ’21-ben írt művet. Olykor rá is fér ezekre a darabokra egy kis változtatás, de az operettszínház próbálkozása felemásan sikerült. Már Kálmán Imre operettjének legújabb premierjét beharangozó plakát sem kecsegtetett túl sok jóval. A csókolózó párról készült túlságosan közeli felvétel inkább hasonlít a főtámogató szépségipari cég reklámplakátjaihoz, mintsem egy klasszikus operettelőadás szóróanyagához. Odette Darimonde sikeres párizsi színésznő és Radjami indiai herceg története elvileg a húszas évek világában játszódna, azonban a felfrissített változatnál nem igen lehet megfejteni, melyik korba is helyezték tulajdonképpen az új ’szerzők’. Bár a látványvilág és a jelmezek igazán látványosak, a Harley-Davidson, egy harmincas évekbeli automobil és a szecessziós stílusjegyekkel teli környezet mégis zavaróan hatott egymás mellett. Ugyanez a helyzet a szövegekkel is. Müller Péter Sziámi kapta meg a feladatot, hogy az elavult librettót átírja. Sziámi dalszövegeiben nem elég, hogy tárgyi tévedéseket is fel lehetett fedezni – India már rég elnyerte függetlenségét, amikor a világon hódított a tviszt -, de a shopping, az Oscar-díj vagy a diszkóklub beemelése a szövegkörnyezetbe csak rontott az amúgy sem tetszetős összképen. Ami pedig a színészi játékot illeti: a táncos-komikus és szubrett vonalat megjelenítő Oszvald Marika – Csere László, Szendy Szilvi –Kerényi Miklós Máté párosok magas színvonalú ének- és tánctechnikai felkészültsége teljesen megfelelt az operettjátszás elvárásainak. Igaz, Kerényi Miklós Máté alakítása túlságosan erőltetettnek és hiteltelennek bizonyult, mintha nem lenne képes kitörni saját korlátaiból. Magyar újságíróként is ugyanazt az idióta figurát hozta, mint néhány hónappal ezelőtt a Tavaszébredés premierjén, amikor is egy diákfiút alakított. Annak ellenére, hogy ez az első ilyen típusú szerepe, úgy tűnt, hogy a Bajadér címszerepében látható Miklósa Erika az operett műfajában is otthonosan mozog. Vitathatatlanul jó választás volt rá osztani Odette szerepét. Partnere, Dolhai Attila a bonviván indiai herceg szerepében jól mutatott, ám többször is túlénekelte a primadonnát, ami nem úriemberhez méltó. Az, hogy szerelmi történetük képtelennek bizonyult, nem az ő hibájuk. Kerényi Miklós Gábor rendező és Kállai István dramaturg átdolgozása egy túlságosan hosszúra nyúlt látványfolyam, amely leginkább a semmiről szól.”
1655 Búbánat 2009-03-27 22:29:13 [Válasz erre: 1654 Búbánat 2009-03-23 18:01:40]
Itt van egy Bajadér-[url] http://kultura.hu/main.php?folderID=1174&articleID=281031&ctag=articlelist&iid=1;kritika[/url]
Itt van egy Bajadér-[url] http://kultura.hu/main.php?folderID=1174&articleID=281031&ctag=articlelist&iid=1;kritika[/url]
1654 Búbánat 2009-03-23 18:01:40
[url]http://zene.hu/20090310_operettbemutato_sziami_szovegekkel;A Bajadér - képek[/url]
[url]http://zene.hu/20090310_operettbemutato_sziami_szovegekkel;A Bajadér - képek[/url]
1653 tiramisu 2009-03-13 18:22:42 [Válasz erre: 1652 Búbánat 2009-03-13 11:03:03]
...egy magyar szállal is kiegészült a darab,....két dalt is átemeltek a Cigányprímás operettből.... KERO minden előadás után felveszi a jogdíjat, az "átemelésekért"! Sokan és jól élnek Kálmánból !
...egy magyar szállal is kiegészült a darab,....két dalt is átemeltek a Cigányprímás operettből.... KERO minden előadás után felveszi a jogdíjat, az "átemelésekért"! Sokan és jól élnek Kálmánból !
1652 Búbánat 2009-03-13 11:03:03
Rövidesen egy új Kálmán Imre-operettnek tapsolhatunk az Operettszínházban! A Bajadért a fővárosi teátrum a szentpétervári Zenés Komédia Színházzal közösen március 20-án mutatja be a Budapesti Tavaszi Fesztivál programjaként. Már nem lep meg, hogy megint egy „átgyúrt” operettet kapunk, tetszik - nem tetszik, ezt kell hogy szeressük: a rendező Kerényi Miklós Gábor úgy tűnik, nem bízik Kálmánnak az 1921-es, mágikus operett műfajmegjelöléssel illetett művében, ezért alapos átdolgozásnak vetette alá a Bajadért. A történet középpontjában Radjami indiai herceg áll, aki léha életét éli Párizsba. Ám hazája törvényei szerint meg kell nősülnie, és el kell foglalnia ősei trónját. Közben azonban beleszeret Odette Darimonde-ba, az ünnepelt párizsi művésznőbe, s ezzel máris kezdetét veszik a klisészerű bonyodalmak. (Eddig tisztára, mint A mosoly országa váza…) Kerényi szerint Kálmán Imre művét a XXI. század embere számára is érthetővé kell tenni, ezért a librettót – a német szöveg alapján - Kállai István dramaturggal közösen szinte újraírták, a dalszövegek átdolgozására pedig Müller Péter Sziámit kérték fel. Mivel az eredeti műhöz képest egy magyar szállal is kiegészült a darab, ezért a kálmáni hagyománynak megfelelően verbunkos motívumokkal is bővült a zenei világ; két dalt átemeltek a Cigányprímás operettből. Valószínűleg nem marad el a siker sem… A mai korszellemnek megfelelően, ezzel az „újra-átdolgozással”, aktualizálással, ami lassacskán már tendenciájává válik az Operettnek, várhatóan A Bajadér is beilleszkedik a sorba, hiszen az elmúlt évek operett-bemutatói,- felújításai (mint pl. A párizsi élet, A víg özvegy, a Mágnás Miska, a Csókos asszony, Mária főhadnagy, Csárdáskirálynő esetében láttuk) annak ellenére, hogy jelentős dramaturgiai-, szöveg- és zenei toldozás – foltozás „áldozataivá” váltak, többségükben mégis szerethető, fogyasztható produkciók. Igaz, akik ismerték az ötvenes- hatvanas évekből a játszott darabokat, azok olykor alig ismernek rájuk, meg persze kevesen vannak, akiknek mond valamit az egykor sokat játszott-hallgatott rádió- és lemezfelvételekről ismert zenei anyaguk. Hogyne, ezek az átdolgozások is lehetnek értékesek, lehet sikerük, lehet nekik őszintén örülni, meg tapsolni is, ha színvonalasan, érthetően, logikusan, befogadhatóan, „profin” vannak színpadra állítva, jók az énekes-színészi alakítások, és nem kell ahhoz vért izzadniuk, hogy ezzel felpezsdítsék és lázba hozzák a publikumot; ha vannak kiváló művészek, akik úgymond a „hátukon viszik el” a darabot, azok várhatóan „eladják” a produkciójukat… Ebben bízom most is. Az első premier főszerepeire Kerényi – talán közönségcsalogatóként - megnyert két ismert művészt, Miklósa Erikát és Dolhai Attilát, akik persze nem elsősorban operett-produkciókban szereztek maguknak hírnevet és elismerést. Meglátjuk, mire jutnak… A táncos-komikus és szubrett figurákat Oszvald Marika, Csere László, illetve Szendy Szilvi, Kerényi Miklós Máté, valamint Bódi Barbara és Peller Károly kelti életre a bemutatókon. A második és a harmadik szereposztásban a primadonna és a bonviván szerepeket Fischl Mónika és Vadász Dániel, illetve Lukács Anita és Dániel Gábor alakítja. A díszleteket Túri Erzsébet, a jelmezeket Velich Erzsébet, a koreográfiát Lőcsei Jenő tervezte. A karmesterek Makláry László és Somogyi-Tóth Dániel. Tehát, megelőlegezett bizalommal várom az előadásokat, de azért nem fogok tudni elvonatkoztatni a rádió hatvanas évekbeli Bajadér felvételétől sem, melyen Vámos Ágnes, Udvardy Tibor, Zentay Anna és Kishegyi Árpád ragyogó hangi alakítása, a jól ismert dalbetétek - korabeli dalszövegükkel, mérceként tornyosulnak fel majd előttem…
Rövidesen egy új Kálmán Imre-operettnek tapsolhatunk az Operettszínházban! A Bajadért a fővárosi teátrum a szentpétervári Zenés Komédia Színházzal közösen március 20-án mutatja be a Budapesti Tavaszi Fesztivál programjaként. Már nem lep meg, hogy megint egy „átgyúrt” operettet kapunk, tetszik - nem tetszik, ezt kell hogy szeressük: a rendező Kerényi Miklós Gábor úgy tűnik, nem bízik Kálmánnak az 1921-es, mágikus operett műfajmegjelöléssel illetett művében, ezért alapos átdolgozásnak vetette alá a Bajadért. A történet középpontjában Radjami indiai herceg áll, aki léha életét éli Párizsba. Ám hazája törvényei szerint meg kell nősülnie, és el kell foglalnia ősei trónját. Közben azonban beleszeret Odette Darimonde-ba, az ünnepelt párizsi művésznőbe, s ezzel máris kezdetét veszik a klisészerű bonyodalmak. (Eddig tisztára, mint A mosoly országa váza…) Kerényi szerint Kálmán Imre művét a XXI. század embere számára is érthetővé kell tenni, ezért a librettót – a német szöveg alapján - Kállai István dramaturggal közösen szinte újraírták, a dalszövegek átdolgozására pedig Müller Péter Sziámit kérték fel. Mivel az eredeti műhöz képest egy magyar szállal is kiegészült a darab, ezért a kálmáni hagyománynak megfelelően verbunkos motívumokkal is bővült a zenei világ; két dalt átemeltek a Cigányprímás operettből. Valószínűleg nem marad el a siker sem… A mai korszellemnek megfelelően, ezzel az „újra-átdolgozással”, aktualizálással, ami lassacskán már tendenciájává válik az Operettnek, várhatóan A Bajadér is beilleszkedik a sorba, hiszen az elmúlt évek operett-bemutatói,- felújításai (mint pl. A párizsi élet, A víg özvegy, a Mágnás Miska, a Csókos asszony, Mária főhadnagy, Csárdáskirálynő esetében láttuk) annak ellenére, hogy jelentős dramaturgiai-, szöveg- és zenei toldozás – foltozás „áldozataivá” váltak, többségükben mégis szerethető, fogyasztható produkciók. Igaz, akik ismerték az ötvenes- hatvanas évekből a játszott darabokat, azok olykor alig ismernek rájuk, meg persze kevesen vannak, akiknek mond valamit az egykor sokat játszott-hallgatott rádió- és lemezfelvételekről ismert zenei anyaguk. Hogyne, ezek az átdolgozások is lehetnek értékesek, lehet sikerük, lehet nekik őszintén örülni, meg tapsolni is, ha színvonalasan, érthetően, logikusan, befogadhatóan, „profin” vannak színpadra állítva, jók az énekes-színészi alakítások, és nem kell ahhoz vért izzadniuk, hogy ezzel felpezsdítsék és lázba hozzák a publikumot; ha vannak kiváló művészek, akik úgymond a „hátukon viszik el” a darabot, azok várhatóan „eladják” a produkciójukat… Ebben bízom most is. Az első premier főszerepeire Kerényi – talán közönségcsalogatóként - megnyert két ismert művészt, Miklósa Erikát és Dolhai Attilát, akik persze nem elsősorban operett-produkciókban szereztek maguknak hírnevet és elismerést. Meglátjuk, mire jutnak… A táncos-komikus és szubrett figurákat Oszvald Marika, Csere László, illetve Szendy Szilvi, Kerényi Miklós Máté, valamint Bódi Barbara és Peller Károly kelti életre a bemutatókon. A második és a harmadik szereposztásban a primadonna és a bonviván szerepeket Fischl Mónika és Vadász Dániel, illetve Lukács Anita és Dániel Gábor alakítja. A díszleteket Túri Erzsébet, a jelmezeket Velich Erzsébet, a koreográfiát Lőcsei Jenő tervezte. A karmesterek Makláry László és Somogyi-Tóth Dániel. Tehát, megelőlegezett bizalommal várom az előadásokat, de azért nem fogok tudni elvonatkoztatni a rádió hatvanas évekbeli Bajadér felvételétől sem, melyen Vámos Ágnes, Udvardy Tibor, Zentay Anna és Kishegyi Árpád ragyogó hangi alakítása, a jól ismert dalbetétek - korabeli dalszövegükkel, mérceként tornyosulnak fel majd előttem…
1651 Búbánat 2009-02-17 11:26:06
Egy kis mustra a vidéki színházakban játékrenden levő és bemutató előtt álló operett-darabokról: Békéscsabai Jókai Színház: Csínom Palkó Debreceni Csokonai Színház: Mágnás Miska; Egy éj Velencében Egri Gárdonyi Géza Színház: Fekete Péter Győri Nemzeti Színház: Marica grófnő – bemutató: április 26. Kaposvári Csiky Gergely Színház: A cigánybáró – bemutató volt: február 13. Miskolci Nemzeti Színház: A denevér Pécsi Nemzeti Színház: Leányvásár – bemutató: március 27. Szegedi Szabadtéri Játékok: Cigányszerelem – bemutató: július 3., további előadások: július 4., 10., 11. Szolnoki Szigligeti Színház: Csókos asszony – bemutató: február 20. Zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház: Gül baba – bemutató: március 20.
Egy kis mustra a vidéki színházakban játékrenden levő és bemutató előtt álló operett-darabokról: Békéscsabai Jókai Színház: Csínom Palkó Debreceni Csokonai Színház: Mágnás Miska; Egy éj Velencében Egri Gárdonyi Géza Színház: Fekete Péter Győri Nemzeti Színház: Marica grófnő – bemutató: április 26. Kaposvári Csiky Gergely Színház: A cigánybáró – bemutató volt: február 13. Miskolci Nemzeti Színház: A denevér Pécsi Nemzeti Színház: Leányvásár – bemutató: március 27. Szegedi Szabadtéri Játékok: Cigányszerelem – bemutató: július 3., további előadások: július 4., 10., 11. Szolnoki Szigligeti Színház: Csókos asszony – bemutató: február 20. Zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház: Gül baba – bemutató: március 20.
1650 Búbánat 2009-02-15 16:23:12 [Válasz erre: 1643 Sesto 2009-02-06 10:24:17]
Rejtély számomra, bár nem döntő fontosságú, mert ami rajta van a lemezen, élvezetet okoz a hallgatónak; ha nem olvastam volna el a lemez borítóján szereplő adatokat, nem is hoznám most elő azt, ami az interneten olvasható tájékoztatáshoz képest eltérés. Ugyanis a papíralapú tájékoztatóban még egy számot, egy 17-et is megjelölnek a szerkesztők, ami nincs rajta a lemezen: Kálmán Imre: A montmarte-i ibolya/Paris in Spring – Das Weilchen vom Montmartre. Még a következőket olvashatja az, aki kezébe veszi a kiadványt: Ninon dala a 2. felvonásból/Ninon’s Song (Acte 2) 1’30” A papírborító belsején további adatok találhatók erről a számról, ami hiányzik a lemezről: „Wenn Paris bei Nacht … Carambolina, Caramboletta”; a darab keletkezésének ideje; az eredeti szövegkönyv szerzői; a felvételen közreműködő zenekar, karmester, és az, hogy ez a Kálmán-dal a Hungaroton stúdiójában készült. A lemezt lehallgatva 16. , Huszka-dallal fejeződik be a lemez, a trackok összideje: 59’09”, ezzel szemben a borítón olvasható total time: 60’13” Hangsúlyozom, ez a baki mit sem von le a lemez értékéből, csak annak megtévesztő, aki nem az interneten tájékozódik a vásárlás előtt, hanem a polcról leemelve olvasgatja a lemezborító hátoldalán lévő információkat, és aztán a lemez lehallgatásakor, a végén nem találja azt, amit olvasott róla…
Rejtély számomra, bár nem döntő fontosságú, mert ami rajta van a lemezen, élvezetet okoz a hallgatónak; ha nem olvastam volna el a lemez borítóján szereplő adatokat, nem is hoznám most elő azt, ami az interneten olvasható tájékoztatáshoz képest eltérés. Ugyanis a papíralapú tájékoztatóban még egy számot, egy 17-et is megjelölnek a szerkesztők, ami nincs rajta a lemezen: Kálmán Imre: A montmarte-i ibolya/Paris in Spring – Das Weilchen vom Montmartre. Még a következőket olvashatja az, aki kezébe veszi a kiadványt: Ninon dala a 2. felvonásból/Ninon’s Song (Acte 2) 1’30” A papírborító belsején további adatok találhatók erről a számról, ami hiányzik a lemezről: „Wenn Paris bei Nacht … Carambolina, Caramboletta”; a darab keletkezésének ideje; az eredeti szövegkönyv szerzői; a felvételen közreműködő zenekar, karmester, és az, hogy ez a Kálmán-dal a Hungaroton stúdiójában készült. A lemezt lehallgatva 16. , Huszka-dallal fejeződik be a lemez, a trackok összideje: 59’09”, ezzel szemben a borítón olvasható total time: 60’13” Hangsúlyozom, ez a baki mit sem von le a lemez értékéből, csak annak megtévesztő, aki nem az interneten tájékozódik a vásárlás előtt, hanem a polcról leemelve olvasgatja a lemezborító hátoldalán lévő információkat, és aztán a lemez lehallgatásakor, a végén nem találja azt, amit olvasott róla…
1649 Búbánat 2009-02-10 21:39:00
[url] http://sonline.hu/somogy/kultura/ciganybaro-operasztarokkal-210623; Cigánybáró operasztárokkal[/url] Csikyben debütál az eredeti Strauss-nagyoperett | A valódi Cigánybárót, és mindjárt két teljes értékű szereposztással állítja színre Kaposváron Selmeczi György. A színházban soha nem látott vállalásról a zenei vezető-rendező sajtótájékoztatón beszélt hétfőn. Bemutató előadás: 2009. február 13. péntek Vezényel: Selmeczi György Barinkay: Némedi Árpád Zsupán: Sándor Árpád mv. Ottokár: Gulácsi Tamás fh. Czipra: Wittinger Gertrud mv. Carnero: Lugosi György Mirabella: Nyári Szilvia Arzéna: Csereklyei Andrea mv. Saffi: Kele Brigitta mv. Bemutató előadás: 2009. február 27. péntek Vezényel: Kesselyák Gergely mv. Barinkay: Kóbor Tamás mv. Zsupán: Kőrösi András Ottokár: Mózes Balázs Czipra: Horváth Zita Carnero: Karácsony Tamás Mirabella: Varga Zsuzsa Arzéna: Bucsi Annamária mv. Saffi: Herczenik Anna mv.
[url] http://sonline.hu/somogy/kultura/ciganybaro-operasztarokkal-210623; Cigánybáró operasztárokkal[/url] Csikyben debütál az eredeti Strauss-nagyoperett | A valódi Cigánybárót, és mindjárt két teljes értékű szereposztással állítja színre Kaposváron Selmeczi György. A színházban soha nem látott vállalásról a zenei vezető-rendező sajtótájékoztatón beszélt hétfőn. Bemutató előadás: 2009. február 13. péntek Vezényel: Selmeczi György Barinkay: Némedi Árpád Zsupán: Sándor Árpád mv. Ottokár: Gulácsi Tamás fh. Czipra: Wittinger Gertrud mv. Carnero: Lugosi György Mirabella: Nyári Szilvia Arzéna: Csereklyei Andrea mv. Saffi: Kele Brigitta mv. Bemutató előadás: 2009. február 27. péntek Vezényel: Kesselyák Gergely mv. Barinkay: Kóbor Tamás mv. Zsupán: Kőrösi András Ottokár: Mózes Balázs Czipra: Horváth Zita Carnero: Karácsony Tamás Mirabella: Varga Zsuzsa Arzéna: Bucsi Annamária mv. Saffi: Herczenik Anna mv.
1648 Búbánat 2009-02-10 16:49:21 [Válasz erre: 1645 Búbánat 2009-02-08 17:12:38]
Off: Tompos Kátya mégsem vesz részt az Eurovíziós Dalfesztiválon! "A Magyar Televíziót a Sony BMG kiadó tájékoztatta arról, hogy Tompos Kátya színházi elfoglaltsága miatt nem tud részt venni az Eurovíziós Dalfesztivál májusi döntőjén Moszkvában. Pár napon belül ő a második, aki lemondja a szereplést, a zsűri pedig újra összeül. Vajon meddig lehet még ezt csinálni?" teszik fel a kérdést a netes portálok...
Off: Tompos Kátya mégsem vesz részt az Eurovíziós Dalfesztiválon! "A Magyar Televíziót a Sony BMG kiadó tájékoztatta arról, hogy Tompos Kátya színházi elfoglaltsága miatt nem tud részt venni az Eurovíziós Dalfesztivál májusi döntőjén Moszkvában. Pár napon belül ő a második, aki lemondja a szereplést, a zsűri pedig újra összeül. Vajon meddig lehet még ezt csinálni?" teszik fel a kérdést a netes portálok...
1647 Búbánat 2009-02-08 22:50:30 [Válasz erre: 1646 Sesto 2009-02-08 22:47:24]
Valóban, semmi probléma...
Valóban, semmi probléma...
1646 Sesto 2009-02-08 22:47:24
...nem tudom Búbánat ugyan honnan szedte az info-t, hogy Kincses Veronika felhagyott volna az "aktív énekléssel", mert ez így egészen biztos nem igaz, különben semmi probléma! :-0)
...nem tudom Búbánat ugyan honnan szedte az info-t, hogy Kincses Veronika felhagyott volna az "aktív énekléssel", mert ez így egészen biztos nem igaz, különben semmi probléma! :-0)
1645 Búbánat 2009-02-08 17:12:38
Majd elfelejtettem hírt adni róla, ami a neten is megtalálható, Tompos Kátya, a Nemzeti Színházban mostanában bemutatott János vitéz második premierjének Iluskája képviseli Magyarországot az idei Eurovíziós Dalversenyen - Moszkvában. A zsűri döntése értelmében a "Magányos csónak" című dalt, Pálvölgyi Géza szerzeményét fogja énekelni Tompos Kátya, a Nemzeti Színház színművésze.
Majd elfelejtettem hírt adni róla, ami a neten is megtalálható, Tompos Kátya, a Nemzeti Színházban mostanában bemutatott János vitéz második premierjének Iluskája képviseli Magyarországot az idei Eurovíziós Dalversenyen - Moszkvában. A zsűri döntése értelmében a "Magányos csónak" című dalt, Pálvölgyi Géza szerzeményét fogja énekelni Tompos Kátya, a Nemzeti Színház színművésze.
1644 Búbánat 2009-02-08 16:59:30
Így utólag visszagondolva, érdekesnek találom, hogy az operett műfaját először nem operett énekesek (Honthy Hanna, Petress Zsuzsa, Németh Marika, Zentay Anna, Lehoczky Zsuzsa, Baksay Árpád, a Latabárok, Oszvald Gyula, Hadics László, Rátonyi Róbert, Németh Sándor stb.) szerettették meg velem a színházban, hanem operaénekesek rádió- és lemezfelvételein keresztül vezetett ide az út. Az is elgondolkoztató, hogy későbbiekben is, az ismert és elismert operaénekesek operaszerepeiért valahogy kevésbé tudtam lelkesülni (belelkesedni), mint amikor operettben láttam őket fellépni a színpadon, vagy ha jól ismert hangjukon hallottam felcsendülni az éter hullámhosszán - a rádióban - valamely operett-alakításukat, illetve a darab részleteit. Legyenek akár a legnagyobbak is, nekem először az operettszerepeik és/vagy operettfelvételeik „ugranak be”, s csak azután következik a művészetük alapját képező opera. Erre tipikus példa Kincses Veronika művészete, akit szintén a rádióban énekelt operettfelvételei révén ismertem és szerettem meg igazán. Kár, hogy mára felhagyott az aktív énekléssel! Gyönyörű szép hangja, annak „pikáns” hangszínezete, mindig elbűvölt és levett a lábamról! A „klasszikus operett” nagyjai (Offenbach, Suppé, J. Strauss), és Huszka, Kálmán, Lehár művei rádióra alkalmazott verzióinak avatott tolmácsolói közé sorolom őt - színpadon (Operában, Operettben) sajnos, ritkán lépett fel e műfaj alkotásaiban. Ezért is értékelem, és nagyon örülök annak, hogy a lemezgyár most CD-n kihozta a mintegy három évtizede készült, a rádió stúdiójában felvett operettekből jó hozzáértéssel összeválogatott tizenhat részletet, mely betekintést ad Kincses Veronika énekművészetébe, s ezen túl megismerteti a hallgatót a nem is oly „könnyű” zenés műfaj mára kissé „elfeledett” darabjainak szépségeivel. Sorolhatnám a további nagy magyar operaénekes egyéniségeket, akiktől ugyancsak lehetne mit válogatni és kiadni lemezen – e műfajban is - a Rádió hangarchívumából! Azért hozzá teszem, Kincses Veronika szerettette meg velem az ő egyéniségéhez, lírai vénájához és különlegesen nemes szopránjához jól illő egyes Mozart- és Puccini-operákat (pl. A grófné, Zerlina, Angelica nővér, Liu szerepének megformálásaival), melyek korábban nem igazán hoztak tűzbe, de Vele, Őt hallgatva-látva, végül egész közel kerültek hozzám. Egy Verdi-szerepe is nagyon kedves és emlékezetes számomra: Amelia a Simon Boccanegrából! Mindezek mellett s ellenére, menthetetlenül Ő marad számomra elsősorban A grófné a Bécsi vérből, és a Báróné a Párizsi életből…
Így utólag visszagondolva, érdekesnek találom, hogy az operett műfaját először nem operett énekesek (Honthy Hanna, Petress Zsuzsa, Németh Marika, Zentay Anna, Lehoczky Zsuzsa, Baksay Árpád, a Latabárok, Oszvald Gyula, Hadics László, Rátonyi Róbert, Németh Sándor stb.) szerettették meg velem a színházban, hanem operaénekesek rádió- és lemezfelvételein keresztül vezetett ide az út. Az is elgondolkoztató, hogy későbbiekben is, az ismert és elismert operaénekesek operaszerepeiért valahogy kevésbé tudtam lelkesülni (belelkesedni), mint amikor operettben láttam őket fellépni a színpadon, vagy ha jól ismert hangjukon hallottam felcsendülni az éter hullámhosszán - a rádióban - valamely operett-alakításukat, illetve a darab részleteit. Legyenek akár a legnagyobbak is, nekem először az operettszerepeik és/vagy operettfelvételeik „ugranak be”, s csak azután következik a művészetük alapját képező opera. Erre tipikus példa Kincses Veronika művészete, akit szintén a rádióban énekelt operettfelvételei révén ismertem és szerettem meg igazán. Kár, hogy mára felhagyott az aktív énekléssel! Gyönyörű szép hangja, annak „pikáns” hangszínezete, mindig elbűvölt és levett a lábamról! A „klasszikus operett” nagyjai (Offenbach, Suppé, J. Strauss), és Huszka, Kálmán, Lehár művei rádióra alkalmazott verzióinak avatott tolmácsolói közé sorolom őt - színpadon (Operában, Operettben) sajnos, ritkán lépett fel e műfaj alkotásaiban. Ezért is értékelem, és nagyon örülök annak, hogy a lemezgyár most CD-n kihozta a mintegy három évtizede készült, a rádió stúdiójában felvett operettekből jó hozzáértéssel összeválogatott tizenhat részletet, mely betekintést ad Kincses Veronika énekművészetébe, s ezen túl megismerteti a hallgatót a nem is oly „könnyű” zenés műfaj mára kissé „elfeledett” darabjainak szépségeivel. Sorolhatnám a további nagy magyar operaénekes egyéniségeket, akiktől ugyancsak lehetne mit válogatni és kiadni lemezen – e műfajban is - a Rádió hangarchívumából! Azért hozzá teszem, Kincses Veronika szerettette meg velem az ő egyéniségéhez, lírai vénájához és különlegesen nemes szopránjához jól illő egyes Mozart- és Puccini-operákat (pl. A grófné, Zerlina, Angelica nővér, Liu szerepének megformálásaival), melyek korábban nem igazán hoztak tűzbe, de Vele, Őt hallgatva-látva, végül egész közel kerültek hozzám. Egy Verdi-szerepe is nagyon kedves és emlékezetes számomra: Amelia a Simon Boccanegrából! Mindezek mellett s ellenére, menthetetlenül Ő marad számomra elsősorban A grófné a Bécsi vérből, és a Báróné a Párizsi életből…
1643 Sesto 2009-02-06 10:24:17
KINCSES Veronika Operettdalok és -duettek / Songs and Duets from Operettas HCD 16890 5991811689025 This Compilation (P) 2008 Hungaroton Records Ltd. (P) 2008 AAD Attila Fülöp – tenor 8; János Berkes – tenor 10, 11; Lajos Miller – bariton / baritone 16 A Magyar Rádió és Televízió Énekkara / Hungarian Radio & Television Chorus (Karigazgató / Chorus master: Ferenc Sapszon) 1, 3, 4, 6, 9, 12, 13, A Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara Hungarian Radio & Television Symphony Orchestra 4–9, 12–15, Budapesti MÁV Szimfonikus Zenekar / Budapest MÁV Symphony Orchestra 10, 11, 16 Vezényel / Conducted by László Makláry 1,; Tamás Bródy 2–6, 9, 12, 13; Tamás Breitner 7, 8, 15; György Behár 10, 11, 16; Frigyes Hidas 14 IMRE (EMMERICH) KÁLMÁN (1882–1953) Marica grófnõ / Countess Maritza / Gräfin Mariza (1924) (Julius Brammer, Alfred Grünwald) 1. Marica belépõje / Maritza’s entrance song 2′44″ „Höre ich Zigeunergeigen… Wo wohnt die Liebe“ FERENC (FRANZ) LEHÁR (1870–1946) Víg özvegy / The Merry Widow / Die lustige Witwe (1905) (Victor Léon, Leo Stein–Adolf Mérei) 2. Bevezetés / Introduction. „A mi hazánk” 1′11″ 3. Tánc / Dance. “Ah, ah” (Kórus / Chorus) 1′33″ 4. Vilja-dal / Vilja’s song. „Az otthon hangja… Ott élt a lidérc” (Hanna Glawary) 5′10″ Ifj. JOHANN STRAUSS Jr (1825–1899) A cigánybáró / The Gypsy Baron / Der Zigeunerbaron (1885) (Ignaz Schnitzer–Sándor Fischer) 5. Saffi dala (I. felv.) / Saffi’s song (Act 1). „Nagyon vigyázz, jól vigyázz” 4′39″ A denevér / Die Fledermaus (1874) (Carl Haffner, Richard Genée–Sándor Fischer) 6. Adél kupléja. Kacagó dal (II. felv.) / Adele’s song (Act 2). „Márki, szívem” 3′18″ Bécsi vér / Wiener Blut (1899) (Victor Léon, Leo Stein–Sándor Fischer) 7. A grófné dala (I. felv.) / The Countess’ song (Act 1) 4′07″ „A férjem nem akarta… Üdvözlégy, te kedves fészek” 8. A grófné és gróf kettõse (II. felv.) / Duet of the Count and Countess (Act 2) 5′37″ (Bécsi vér keringõ / Wiener Blut Waltz Op. 354, 1873) „Csak egyet nem… Bécsi vér” CARL ZELLER (1842–1898) A madarász / Der Vogelhändler (1891) (Moritz West, Ludwig Held–Sándor Fischer) 9. A hercegnõ belépõje (I. felv) / Entrance song of the Princess (Act 1) 4′39″ Rajna keringõ / Rhine Waltz. „Ó de szép, drága szép” JENÕ HUSZKA (1875–1960) Mária fõhadnagy / Lieutenant Maria (1942) (László Szilágyi) 10. Bálint és Mária kettõse (I. felv.) / Duet of Bálint and Maria (Act 1) 3′22″ „Szeretem… Szabad-e remélnem” 11. Bálint és Mária kettõse (II. felv.) / Duet of Bálint and Maria (Act 2) 3′43″ „Én mától kezdve csak terólad álmodom” ROBERT PLANQUETTE (1848–1903) A corneville-i harangok / Le cloches de Corneville (1877) (Louis Clairville, Charles Gabet–Ernõ Innocent Vincze) 12. Germaine kupléja. Harangdal / Germain’s song 3′56″ „Régi hagyomány, hogy bátor, jó vizézek” JACQUES OFFENBACH (1819–1880) A sóhajok hídja / Le pont des soupirs (1868) (Hector Crémieux, Ludovic Halévy–József Romhányi) 13.Catarina dala / Song of Catarina. „Csengj, bongj, zengj” 2′07″ Piaci dámák / Mesdames de la Halle (1858) (Armand Lapointe–József Romhányi) 14.Ciboletta dala / Ciboletta’ song. „Szent ég… Jól ismer ám a csarnok” 5′03″ A párizsi élet / La vie parisienne (1866) (Henri Meilhac, Ludovic Halévy–József Romhányi) 15. A báróné dala (II. felv.) / The Baroness’ song (Act 2) 3′47″ „A szívem dermedt, mint a jég” 16. JENÕ HUSZKA (1875–1960) Aranyvirág / Golden Flower (1903) (Ferenc Martos) Szerelmi kettõs / Love duet. „Szívem szívednek örökös rabja lett” 3′31″
KINCSES Veronika Operettdalok és -duettek / Songs and Duets from Operettas HCD 16890 5991811689025 This Compilation (P) 2008 Hungaroton Records Ltd. (P) 2008 AAD Attila Fülöp – tenor 8; János Berkes – tenor 10, 11; Lajos Miller – bariton / baritone 16 A Magyar Rádió és Televízió Énekkara / Hungarian Radio & Television Chorus (Karigazgató / Chorus master: Ferenc Sapszon) 1, 3, 4, 6, 9, 12, 13, A Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara Hungarian Radio & Television Symphony Orchestra 4–9, 12–15, Budapesti MÁV Szimfonikus Zenekar / Budapest MÁV Symphony Orchestra 10, 11, 16 Vezényel / Conducted by László Makláry 1,; Tamás Bródy 2–6, 9, 12, 13; Tamás Breitner 7, 8, 15; György Behár 10, 11, 16; Frigyes Hidas 14 IMRE (EMMERICH) KÁLMÁN (1882–1953) Marica grófnõ / Countess Maritza / Gräfin Mariza (1924) (Julius Brammer, Alfred Grünwald) 1. Marica belépõje / Maritza’s entrance song 2′44″ „Höre ich Zigeunergeigen… Wo wohnt die Liebe“ FERENC (FRANZ) LEHÁR (1870–1946) Víg özvegy / The Merry Widow / Die lustige Witwe (1905) (Victor Léon, Leo Stein–Adolf Mérei) 2. Bevezetés / Introduction. „A mi hazánk” 1′11″ 3. Tánc / Dance. “Ah, ah” (Kórus / Chorus) 1′33″ 4. Vilja-dal / Vilja’s song. „Az otthon hangja… Ott élt a lidérc” (Hanna Glawary) 5′10″ Ifj. JOHANN STRAUSS Jr (1825–1899) A cigánybáró / The Gypsy Baron / Der Zigeunerbaron (1885) (Ignaz Schnitzer–Sándor Fischer) 5. Saffi dala (I. felv.) / Saffi’s song (Act 1). „Nagyon vigyázz, jól vigyázz” 4′39″ A denevér / Die Fledermaus (1874) (Carl Haffner, Richard Genée–Sándor Fischer) 6. Adél kupléja. Kacagó dal (II. felv.) / Adele’s song (Act 2). „Márki, szívem” 3′18″ Bécsi vér / Wiener Blut (1899) (Victor Léon, Leo Stein–Sándor Fischer) 7. A grófné dala (I. felv.) / The Countess’ song (Act 1) 4′07″ „A férjem nem akarta… Üdvözlégy, te kedves fészek” 8. A grófné és gróf kettõse (II. felv.) / Duet of the Count and Countess (Act 2) 5′37″ (Bécsi vér keringõ / Wiener Blut Waltz Op. 354, 1873) „Csak egyet nem… Bécsi vér” CARL ZELLER (1842–1898) A madarász / Der Vogelhändler (1891) (Moritz West, Ludwig Held–Sándor Fischer) 9. A hercegnõ belépõje (I. felv) / Entrance song of the Princess (Act 1) 4′39″ Rajna keringõ / Rhine Waltz. „Ó de szép, drága szép” JENÕ HUSZKA (1875–1960) Mária fõhadnagy / Lieutenant Maria (1942) (László Szilágyi) 10. Bálint és Mária kettõse (I. felv.) / Duet of Bálint and Maria (Act 1) 3′22″ „Szeretem… Szabad-e remélnem” 11. Bálint és Mária kettõse (II. felv.) / Duet of Bálint and Maria (Act 2) 3′43″ „Én mától kezdve csak terólad álmodom” ROBERT PLANQUETTE (1848–1903) A corneville-i harangok / Le cloches de Corneville (1877) (Louis Clairville, Charles Gabet–Ernõ Innocent Vincze) 12. Germaine kupléja. Harangdal / Germain’s song 3′56″ „Régi hagyomány, hogy bátor, jó vizézek” JACQUES OFFENBACH (1819–1880) A sóhajok hídja / Le pont des soupirs (1868) (Hector Crémieux, Ludovic Halévy–József Romhányi) 13.Catarina dala / Song of Catarina. „Csengj, bongj, zengj” 2′07″ Piaci dámák / Mesdames de la Halle (1858) (Armand Lapointe–József Romhányi) 14.Ciboletta dala / Ciboletta’ song. „Szent ég… Jól ismer ám a csarnok” 5′03″ A párizsi élet / La vie parisienne (1866) (Henri Meilhac, Ludovic Halévy–József Romhányi) 15. A báróné dala (II. felv.) / The Baroness’ song (Act 2) 3′47″ „A szívem dermedt, mint a jég” 16. JENÕ HUSZKA (1875–1960) Aranyvirág / Golden Flower (1903) (Ferenc Martos) Szerelmi kettõs / Love duet. „Szívem szívednek örökös rabja lett” 3′31″
1642 Búbánat 2009-01-28 10:08:40 [Válasz erre: 1641 bermuda 2009-01-28 06:29:59]
Majd elfelejtettem, két német nyelvű Lehár-életrajzom is van. Mindkettő alapos mű, rendkívül részletes adalékokkal szolgál a zseniális zeneszerzőről és műveiről.
Majd elfelejtettem, két német nyelvű Lehár-életrajzom is van. Mindkettő alapos mű, rendkívül részletes adalékokkal szolgál a zseniális zeneszerzőről és műveiről.
1641 bermuda 2009-01-28 06:29:59 [Válasz erre: 1640 Búbánat 2009-01-28 01:19:15]
Kedves Búbánat! Szokás szerint elképesztesz!! Köszönöm.
Kedves Búbánat! Szokás szerint elképesztesz!! Köszönöm.
1640 Búbánat 2009-01-28 01:19:15 [Válasz erre: 1639 bermuda 2009-01-27 17:36:27]
Kedves Bermuda! Íme, a „ Szép a világ” fő cselekményvonala. (Annyit tudni kell, hogy ez a darab az 1914-ben, Bécsben bemutatott „Endlich Allein” , azaz „Végre egyedül” c három felvonásos operett átdolgozása, a történet azzal csaknem megegyezik; a szereplők neve változott, meg a rangjuk is, míg a zenei anyag részben átdolgozásra került, ugyanakkor új számokkal bővült.) Szereplők: -A király (egy meg nem nevezett országnak) -Georg, a fia, a koronaherceg, trónörökös -Marie Brankenhorst nagyhercegnő -Elisabeth hercegkisasszony, az unokahúga, Lichtenbergből -Gróf Sacha Karlowitz, a király adjutánsa -Mercedes del Rosso, argentin prímabalerina -Az „Hotel des Alpes” igazgatója -Főkomornyik -Mercedes öltöztetője A Szép a világ cselekményének középpontjában a politika áll. Egy rangos európai ország királya úgy gondolja, hogy az ország érdeke azt kívánja, fia, a koronaherceg végre megnősüljön, és hozzá rangban illő frigyre lépjen. Kinézi számára régi kedves barátnéja, Marie Brankenhorst nagyhercegnő unokahúgát, a lichtenbergi Elisabeth hercegkisasszonyt. Georg nem rajong apja ötletéért. Nincs kedve megnősülni. A történet kezdetén a leendő mennyasszony és vőlegény még nem találkozott egymással. Egy másik házasság ígérete is tálcán kínálja magát az operettben: Gróf Sacha Karlowitz, a király adjutánsa és egy argentin énekes-táncosnő, Mercedes del Rosso kapcsolatára épül. Sacha azért aggódik, vajon nemesi származása és a „polgári” oldalról jött művészlélek kedvese között legalizálható-e ez az állapot. Végső soron, akárcsak a koronaherceg, akinek most a kíséretében tartózkodik, nem lelkesedik a házasság gondolatáért. Az első felvonás egy svájci üdülőhelyen, az „Hotel des Alpes”-ban játszódik a múlt század húszas éveinek vége felé. A Hotel személyzete egybegyűlt már és várják a trónörökös érkezését. Ugyanakkor már a hotelben tartózkodik inkognitóban a király, a nagyhercegnő és a menyasszony. Georg megérkezik, de szintén inkognitóban, egyszerű viseletben, nem ismerik fel benne a koronaherceget. A nyitó áriában Elisabeth énekel, ezt követően Mercedesnek esélye nyílik találkoznia Sachával (duett). Még kicsivel később Georg összefut Elisabeth-tel, akiről nem sejti, hogy ő a menyasszonya. Azonnal megtetszenek egymásnak és elhatározzák, hogy tesznek egy sétát a hegyekben. Míg elmennek ruhát váltani, ezalatt Mercedes jön be újra, mint egy igen csábos nő, aki attraktív megjelenésével és rögtönzött énekével-táncával felhívja magára az álöltözetben ott tartózkodó király figyelmét, akit megigéz a nő délies bűbája. A második felvonás a hegyekben játszódik. Mindössze két szereplője van: Georg és Elisabeth! Nekik van szentelve a teljes második felvonás! Egymás iránti érzésük egyre szorosabb, és bensőségesebb. Séta közben bekapcsolják a rádiót, amely éppen beolvassa, hogy keresik az eltűnt Elisabeth hercegnőt. Georg gondolja, hogy az oldalán andalgó kedves barátnőjéről van szó, de ez most már egy csöppet sem zavarja. Nem sokáig gondolkodik ezen, miközben egyre viharosabbá válik az időjárás, s úgy látszik, hogy a hegyekben rekednek; a nagy égzengések közepette megvallják egymás iránti szerelmüket. Később – már a harmadik felvonásban – újra mindenki együtt a szálló halljában. És a helyzet jól rendeződik: Elisabeth kinyilvánítja, hogy ő csak azzal a fiatalemberrel kíván házasságra lépni, akivel együtt volt a hegyekben, ez a házasság számára semmi problémát nem jelent. A király és a nagyhercegnő rezignáltan, beletörődve ebbe, adják áldásukat az ifjú párra. A herceg jóváhagyását megkapja Sacha, hogy elvegye Mercedest. Minden elő van már készítve a hotelben a kettős menyegzőre. Az özvegy király pedig a fináléban arra a következtetésre jut, hogy élete hátralévő éveit az ő hölgye, Marie Brankenhorst nagyhercegnő oldalán kívánja eltölteni. Ennyi a történet. Nem valami fajsúlyos, világrendítő mondanivalóval. Itt is a nívós, invenciós, olykor már operai igényű Lehár-zene az, ami a nem valami falrengető libretto hiányosságait ellensúlyozza. Az operettben van minden féle tánczene is: keringő, induló, korabeli foxtrott, tangó stb. Pl. fergeteges zene a híres „Rio de Janeiro”-szám is… De a nagy szerelmi kettős, vagy az ismert címadó keringődal, „Szép a világ” már a vígoperai magaslatokra tör!
Kedves Bermuda! Íme, a „ Szép a világ” fő cselekményvonala. (Annyit tudni kell, hogy ez a darab az 1914-ben, Bécsben bemutatott „Endlich Allein” , azaz „Végre egyedül” c három felvonásos operett átdolgozása, a történet azzal csaknem megegyezik; a szereplők neve változott, meg a rangjuk is, míg a zenei anyag részben átdolgozásra került, ugyanakkor új számokkal bővült.) Szereplők: -A király (egy meg nem nevezett országnak) -Georg, a fia, a koronaherceg, trónörökös -Marie Brankenhorst nagyhercegnő -Elisabeth hercegkisasszony, az unokahúga, Lichtenbergből -Gróf Sacha Karlowitz, a király adjutánsa -Mercedes del Rosso, argentin prímabalerina -Az „Hotel des Alpes” igazgatója -Főkomornyik -Mercedes öltöztetője A Szép a világ cselekményének középpontjában a politika áll. Egy rangos európai ország királya úgy gondolja, hogy az ország érdeke azt kívánja, fia, a koronaherceg végre megnősüljön, és hozzá rangban illő frigyre lépjen. Kinézi számára régi kedves barátnéja, Marie Brankenhorst nagyhercegnő unokahúgát, a lichtenbergi Elisabeth hercegkisasszonyt. Georg nem rajong apja ötletéért. Nincs kedve megnősülni. A történet kezdetén a leendő mennyasszony és vőlegény még nem találkozott egymással. Egy másik házasság ígérete is tálcán kínálja magát az operettben: Gróf Sacha Karlowitz, a király adjutánsa és egy argentin énekes-táncosnő, Mercedes del Rosso kapcsolatára épül. Sacha azért aggódik, vajon nemesi származása és a „polgári” oldalról jött művészlélek kedvese között legalizálható-e ez az állapot. Végső soron, akárcsak a koronaherceg, akinek most a kíséretében tartózkodik, nem lelkesedik a házasság gondolatáért. Az első felvonás egy svájci üdülőhelyen, az „Hotel des Alpes”-ban játszódik a múlt század húszas éveinek vége felé. A Hotel személyzete egybegyűlt már és várják a trónörökös érkezését. Ugyanakkor már a hotelben tartózkodik inkognitóban a király, a nagyhercegnő és a menyasszony. Georg megérkezik, de szintén inkognitóban, egyszerű viseletben, nem ismerik fel benne a koronaherceget. A nyitó áriában Elisabeth énekel, ezt követően Mercedesnek esélye nyílik találkoznia Sachával (duett). Még kicsivel később Georg összefut Elisabeth-tel, akiről nem sejti, hogy ő a menyasszonya. Azonnal megtetszenek egymásnak és elhatározzák, hogy tesznek egy sétát a hegyekben. Míg elmennek ruhát váltani, ezalatt Mercedes jön be újra, mint egy igen csábos nő, aki attraktív megjelenésével és rögtönzött énekével-táncával felhívja magára az álöltözetben ott tartózkodó király figyelmét, akit megigéz a nő délies bűbája. A második felvonás a hegyekben játszódik. Mindössze két szereplője van: Georg és Elisabeth! Nekik van szentelve a teljes második felvonás! Egymás iránti érzésük egyre szorosabb, és bensőségesebb. Séta közben bekapcsolják a rádiót, amely éppen beolvassa, hogy keresik az eltűnt Elisabeth hercegnőt. Georg gondolja, hogy az oldalán andalgó kedves barátnőjéről van szó, de ez most már egy csöppet sem zavarja. Nem sokáig gondolkodik ezen, miközben egyre viharosabbá válik az időjárás, s úgy látszik, hogy a hegyekben rekednek; a nagy égzengések közepette megvallják egymás iránti szerelmüket. Később – már a harmadik felvonásban – újra mindenki együtt a szálló halljában. És a helyzet jól rendeződik: Elisabeth kinyilvánítja, hogy ő csak azzal a fiatalemberrel kíván házasságra lépni, akivel együtt volt a hegyekben, ez a házasság számára semmi problémát nem jelent. A király és a nagyhercegnő rezignáltan, beletörődve ebbe, adják áldásukat az ifjú párra. A herceg jóváhagyását megkapja Sacha, hogy elvegye Mercedest. Minden elő van már készítve a hotelben a kettős menyegzőre. Az özvegy király pedig a fináléban arra a következtetésre jut, hogy élete hátralévő éveit az ő hölgye, Marie Brankenhorst nagyhercegnő oldalán kívánja eltölteni. Ennyi a történet. Nem valami fajsúlyos, világrendítő mondanivalóval. Itt is a nívós, invenciós, olykor már operai igényű Lehár-zene az, ami a nem valami falrengető libretto hiányosságait ellensúlyozza. Az operettben van minden féle tánczene is: keringő, induló, korabeli foxtrott, tangó stb. Pl. fergeteges zene a híres „Rio de Janeiro”-szám is… De a nagy szerelmi kettős, vagy az ismert címadó keringődal, „Szép a világ” már a vígoperai magaslatokra tör!
1639 bermuda 2009-01-27 17:36:27 [Válasz erre: 1638 Búbánat 2009-01-27 09:24:35]
Köszönöm, lehetséges,bár kicsit korábbra tettem a dolgot, de lényegében mindegy. Élvezem Lehár zenéjét minden mennyiségben, s ezen a felvételen Mosuc a primadonna, mit mondjak-Neki aztán remek hangja van.-))
Köszönöm, lehetséges,bár kicsit korábbra tettem a dolgot, de lényegében mindegy. Élvezem Lehár zenéjét minden mennyiségben, s ezen a felvételen Mosuc a primadonna, mit mondjak-Neki aztán remek hangja van.-))
1638 Búbánat 2009-01-27 09:24:35 [Válasz erre: 1637 bermuda 2009-01-27 08:15:24]
Kedves Bermuda! Szerintem a rádióban ebből a felvételből hallhattál részleteket: „Bemutatjuk új felvételünket” – 1974. május 1. Kossuth Rádió 14.29 - Lehár Ferenc – Szenes Andor: Szép a világ Km.: Andor Éva, Németh Marika, Korondy György, Palcsó Sándor, Basky István valamint az MRT énekkara és szimfonikus zenekara Vezényel: Bródy Tamás Az operett tartalmának utánanézek (nem akarok pontatlan lenni.)
Kedves Bermuda! Szerintem a rádióban ebből a felvételből hallhattál részleteket: „Bemutatjuk új felvételünket” – 1974. május 1. Kossuth Rádió 14.29 - Lehár Ferenc – Szenes Andor: Szép a világ Km.: Andor Éva, Németh Marika, Korondy György, Palcsó Sándor, Basky István valamint az MRT énekkara és szimfonikus zenekara Vezényel: Bródy Tamás Az operett tartalmának utánanézek (nem akarok pontatlan lenni.)
1637 bermuda 2009-01-27 08:15:24
Kedves Búbánat! Mostanában hallgattam Lehár:Szép a világ.zenei anyagát, nagyon tetszik, ismerek belőle néhány részletet, de nem tudom miről szól?! Kerestem az Operettek könyvében, de csak megemlíti. Tudsz valami bővebbet? Arra sem emlékszem ki énekli magyarul a tenor ismert dalát, tán Szabó Miklós?
Kedves Búbánat! Mostanában hallgattam Lehár:Szép a világ.zenei anyagát, nagyon tetszik, ismerek belőle néhány részletet, de nem tudom miről szól?! Kerestem az Operettek könyvében, de csak megemlíti. Tudsz valami bővebbet? Arra sem emlékszem ki énekli magyarul a tenor ismert dalát, tán Szabó Miklós?
1636 Búbánat 2009-01-23 10:58:28 [Válasz erre: 1260 Búbánat 2007-07-24 15:46:03]
2008-ban elmaradt a Kübekházi Operettfalu-program. Anyagi okok miatt. Pedig a tizedik, jubileumi gálaestre készültek a helyi szervezők. Állítólag azért kellett a rendszeresen több mint tízezer látogatót fogadó rendezvényt lemondania a Csongrád megyei kis településnek, mert a nyári zenei fesztiválokra kiírt pályázatról az Önkormányzati Minisztérium nem döntött, illetve a fesztivál egyik hagyományos támogatója, az ORTT nem tárgyalta egyedi kérelmüket. Míg 2007-ben a rendezvényt az Európai Unió támogatta, addig 2008-ban nem volt olyan kiírás, amelyre pályázhattak volna. A fesztivál megrendezéséhez szükséges teljes összeg, mintegy tízmillió forint, amelyet a helyi önkormányzat nem tudott saját zsebből előteremteni. Kérdés, hogy idén történik-e előrelépés, számíthatunk-e a jubileumi koncertre? A Budapest TV csatorna gondolt egy nagyot, és tegnapelőtt éjjel levetítette a 2007-es gálát. Jó volt ismét látni-hallgatni a népszerű művészeket: Kovács Zsuzsát, Pitti Katalint, Teremi Trixit, Vásári Mónikát, Bozsó Józsefet, Jankovits Józsefet, Kovácsházi Istvánt, Nemcsák Károlyt, akik a „könnyű múzsának” hódolva jókedvűen énekelték-táncolták a Huszka, Kálmán, Lehár, Szirmai népszerű melódiáit, amelyeket a helyszínen több mint tízezer néző tapsolt végig, a televíziós közvetítés révén pedig ország-világ láthatott… Nagyon bízom abban, hogy lesz Kübekházi-Operettfalu-gála 2009-ben!
2008-ban elmaradt a Kübekházi Operettfalu-program. Anyagi okok miatt. Pedig a tizedik, jubileumi gálaestre készültek a helyi szervezők. Állítólag azért kellett a rendszeresen több mint tízezer látogatót fogadó rendezvényt lemondania a Csongrád megyei kis településnek, mert a nyári zenei fesztiválokra kiírt pályázatról az Önkormányzati Minisztérium nem döntött, illetve a fesztivál egyik hagyományos támogatója, az ORTT nem tárgyalta egyedi kérelmüket. Míg 2007-ben a rendezvényt az Európai Unió támogatta, addig 2008-ban nem volt olyan kiírás, amelyre pályázhattak volna. A fesztivál megrendezéséhez szükséges teljes összeg, mintegy tízmillió forint, amelyet a helyi önkormányzat nem tudott saját zsebből előteremteni. Kérdés, hogy idén történik-e előrelépés, számíthatunk-e a jubileumi koncertre? A Budapest TV csatorna gondolt egy nagyot, és tegnapelőtt éjjel levetítette a 2007-es gálát. Jó volt ismét látni-hallgatni a népszerű művészeket: Kovács Zsuzsát, Pitti Katalint, Teremi Trixit, Vásári Mónikát, Bozsó Józsefet, Jankovits Józsefet, Kovácsházi Istvánt, Nemcsák Károlyt, akik a „könnyű múzsának” hódolva jókedvűen énekelték-táncolták a Huszka, Kálmán, Lehár, Szirmai népszerű melódiáit, amelyeket a helyszínen több mint tízezer néző tapsolt végig, a televíziós közvetítés révén pedig ország-világ láthatott… Nagyon bízom abban, hogy lesz Kübekházi-Operettfalu-gála 2009-ben!
1635 telramund 2009-01-21 21:24:36
Alföldi:János vitéz-summázva "felborult a klozet,tetejére került a sz.r!!!
Alföldi:János vitéz-summázva "felborult a klozet,tetejére került a sz.r!!!
1634 Búbánat 2009-01-21 09:04:03 [Válasz erre: 1629 tiramisu 2009-01-21 02:36:16]
Véleményemet nem rejtem véka alá, e felől nyugodt lehetsz – de ahhoz előbb meg kellene néznem a darabot. Igazad van, ne tépelődjek soká, frissiben kell látni, amíg a sok olvasott kritika nem rág le minden csontot, s nekem már semmi sem marad…
Véleményemet nem rejtem véka alá, e felől nyugodt lehetsz – de ahhoz előbb meg kellene néznem a darabot. Igazad van, ne tépelődjek soká, frissiben kell látni, amíg a sok olvasott kritika nem rág le minden csontot, s nekem már semmi sem marad…
1632 Búbánat 2009-01-21 08:56:08 [Válasz erre: 1630 bermuda 2009-01-21 07:27:15]
Köszönöm, hogy felhívtad rá a figyelmemet, mindjárt elolvasom - de nem fog befolyásolni semmiben.
Köszönöm, hogy felhívtad rá a figyelmemet, mindjárt elolvasom - de nem fog befolyásolni semmiben.
1631 Búbánat 2009-01-21 08:52:49 [Válasz erre: 1629 tiramisu 2009-01-21 02:36:16]
Gondolom, észrevetted, hogy – Veled ellentétben - amin ott vagyok, arról szoktam rövidebb-hosszabb beszámolót írni. Amennyiben érdekel valami, de még nem láttam, az nem jelenti azt, hogy nem vagyok kíváncsi azok véleményére, akik viszont már látták, s írtak róla – nemcsak a fórum kritikáit szoktam olvasgatni. S mindig örömmel hívom fel ezekre is a figyelmet. Ezért is linkelek be ezek közül néhányat – ha már megtanultam a linkelés technikáját… Nem baj, ha ezeket olvasva, előzetes fogalmat kapunk arról, hogy mi vár(na) ránk… Ép ez a célja a recenzióknak is – különben az asztalfióknak készülnének. Egyeseket ösztönözhet, inspirálhat, avagy riaszthat – egyre megy. Lényeg, hogy kapjunk információkat, s engem nem zavar, hogy mások már előttem milyen szubjektív „ítéletet” alkottak a látottakról. S nem muszáj azonnal a premierre jegyet váltanom sem, a Bajadért sem a premieren fogom először látni…. Ha Te már láttad ezt a János vitézt, kérlek, írj róla. Nagyra értékelném!
Gondolom, észrevetted, hogy – Veled ellentétben - amin ott vagyok, arról szoktam rövidebb-hosszabb beszámolót írni. Amennyiben érdekel valami, de még nem láttam, az nem jelenti azt, hogy nem vagyok kíváncsi azok véleményére, akik viszont már látták, s írtak róla – nemcsak a fórum kritikáit szoktam olvasgatni. S mindig örömmel hívom fel ezekre is a figyelmet. Ezért is linkelek be ezek közül néhányat – ha már megtanultam a linkelés technikáját… Nem baj, ha ezeket olvasva, előzetes fogalmat kapunk arról, hogy mi vár(na) ránk… Ép ez a célja a recenzióknak is – különben az asztalfióknak készülnének. Egyeseket ösztönözhet, inspirálhat, avagy riaszthat – egyre megy. Lényeg, hogy kapjunk információkat, s engem nem zavar, hogy mások már előttem milyen szubjektív „ítéletet” alkottak a látottakról. S nem muszáj azonnal a premierre jegyet váltanom sem, a Bajadért sem a premieren fogom először látni…. Ha Te már láttad ezt a János vitézt, kérlek, írj róla. Nagyra értékelném!
