Kapcs. 463. sorszám

Kiegészítés

Az RTV Újságban megjelent cikk a Rádió Dalszínházának új bemutatója elé:

"Rádiós daljáték-bemutató:"

Melibea és Calisto szerelme

„A prózai rendező emlékei a lehető legkellemesebbek e daljáték hosszútávú előkészületeiről, próbáiról és fölvételeiről. (Azt tapasztaltam, a zenei rendező, Fejes Cecília is szívesen bábáskodott az énekszámok és a zene megörökítésekor.)

Amikor operaénekesek és prózai színészek játszanak együtt, úgy vélhetnénk, az a legnagyobb gond, hogyan juttathatjuk közös nevezőre az így egymás mellé került, kétfajta, egymástól elütő előadásmódot. Meglepő talán, de nekem ez esetben (és más alkalmakkor is) az okozott több fejtörést: hogyan tudom összehangolni az operisták prózai szövegmondását – saját éneklési módjukkal, hogy ti. egységesnek hasson a kettő, noha „másutt” énekel az operaénekes és „másutt” beszél. Aki ugyanis annyira „elől” beszél (amennyire „elől” énekel), annak úgy hat a prózai beszéde, mintha – valaki mást hallanánk helyette. Szerencsénkre ide, a rájuk eső párbeszédek előadására is jó színészi képességű énekeseket sikerült szerezni. Főként ők jelenítik meg ezt a régi Rómeó és Júlia-mintájú szerelmes történetet.

A rendező, természetesen, elfogult a mű és előadása megítélésében. Mindazonáltal megkockáztatom kijelenteni, hogy a sokrétű, kitűnően énekelhető, vonzó zenének, valamint a fordulatos párbeszédeknek és verseknek meghallgatása örömöt szerez majd a hallgatónak. Nem utolsósorban azért, mert – ahogy az ebben a műfajban gyakran megesik – a daljáték figuráiban a mai, romantikára hajló ember akár magára ismerhet.”

/Cserés Miklós dr./

Megjegyzem, a Melibea és Calista szerelme eredetileg Behár György musicaljeként keletkezett és a Toledói szerelmesek címen is ismert darab rádiódaljátéknak átdolgozott változata.

Adalék ehhez még:

RÁCZ GYÖRGY: Operettvilág

SZÍNHÁZ – Színházművészeti Elméleti és Kritikai Folyóirat (1984. szeptember)

„A Toledói szerelmesek nem volt sem operett, sem musical. Kezdetben erősen megkurtított formában, de még így is végtelenül hosszú tragédiaként aratott kétes sikert a Katona József Színházban, azután Erdődy János ízléses tömörítéssel rövidebbre gyomlálta azt, hogy rádiós daljáték lehessen belőle, majd ismét fel kellett hígítani, így lett a Fővárosi Operettszínház méltatlanul megbukott produkciója, amin Behár György szimfonikus igényű, magasrendű zenéje sem tudott segíteni.”

A Dankó Rádió elhangzott "Túl az Óperencián” műsorából kiemelek két zenei blokkot, amelyekben egy-egy operett rádiófelvételéről Házy Erzsébet csodálatos szopránját is újra élvezhettük, sőt, az egyikben nemcsak szépséges énekhangját, de a jelenet szereplőjeként prózamondását is halljuk.  

Polgár Tibor A lepecsételt asszony c., Krúdy Gyula elbeszélése nyomán, Kristóf Károly szövegére és verseire készült daljáték.

A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1962. január 6., Kossuth Rádió, 20.45 – 22.55

A felvételen Házy Erzsébet, Zentay Anna, Sárdy János, Rátonyi Róbert, Palócz László, Radnay György, Reményi Sándor, Molnár Miklós énekelnek, a szöveget (prózát) is ők mondják.

Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendező: Molnár Mihály.

Közreműködik a Földényi-kórus és a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara 
Vezényel: Kerekes János 

Három részlet hangzott fel erről a stúdiófelvételről:

-  Baptiste belépője (Rátonyi Róbert és a Földényi-kórus):

„Nevem Jean Baptiste Valeur, fényes francia ügyőr…./ Csin-csin kis golyóm mindig elgurítható, mint a férfi és a nő, mégis egymáshoz való, csin-csin kis golyóm mindig egymáshoz való, mint a férfi és a nő, gyakran összekoccanó…” 

-  Budeusz Anna és Szvanicai Pál szerelmi kettőse (HÁZY ERZSÉBET és SÁRDY JÁNOS): 

Dialógus (próza): 
„- Anna, merre vagy? Budeusz Anna! - Pál! - Engedj be, oltsd el a világot! Zárd be az ajtót! - Mégis eljött, kegyelmed, Krakkóba? - El, a hitvesi csókodért! - Engedjen! - A feleségem vagy! – Veled vagyok! – Megesküdtem, el nem hagylak, eljöttem utánad! – A király futárt menesztett Lublóra, hogy vasraverve hozzák ide, kegyelmedet! Így parancsolták! – Megkönnyítettem őfelsége dolgát. Magam dugtam nyakam a hurokba. – Fejét veszik, ha itt találják! – Féltesz? Akkor szeretsz! – Sajnálnám, fiatal életét! – Mit ér ez az élet, ha Te nem gondolsz velem!? – Ne velem beszéljen, hanem menjen, meneküljön! – Nélküled egy tapodtat sem! Jössz? – Ne vesztegesse az időt! – Nem jössz!?... Isten megáldjon, Anna!...- Csendesebben! Meghallhatják! – Hadd hallják! Kezükre adom magam! - Ne tegye!!! Nem engedem!../ - Elállod az utamat, akkor nem mondtál igazat, Budeusz Anna! – Ne, hallgasson, kérem! – Egy szavad boldoggá tesz! Anna! Szeretsz? – Szememből olvashatsz! De menj, ne most!...

Szerelmi kettős (ének): 
„- Most akarom a csókodat, most keresem az ajkadat, remegve mondom, hogy add a szád! Dobban a szívem, mert Rád talált! Most akarom, hogy jöjj velem! Ne legyen benned félelem! Kitárom előtted nyílt szívem, mert lángoló és tündöklő: a szerelem! /- Szeretlek tavasszal, amikor virágzik a rét, szeretlek nyáron, amikor tiszta kék az ég, szeretlek ősszel amikor sárgul a levél, szeretlek télen amikor minden hófehér! /- Szeretlek reggel, amikor kezdődik a nap! Érzem és várom, szomjazom a csókjaidat! Szeretlek este,. Csillagos, forró éjjelen. Szerelmem megbolondul, mert végtelen! Hiszen jobban szeretlek, mint az életem! „

Dialógus (próza) – a muzsika hangjai alatt:
„ – Szívem, a folyosó végén ajtó nyílik a rózsaszobába. Tudom a testőröktől, hogy onnan kijuthatunk a szabadba. Ha megfújják a kürtöt, odavárlak. Lefutunk a nagylépcsőn. Kinyitom a zárat. Kint jó olajat szereztem. Söpri a szél a havat. Nyomunkat vesztik.
- Haza! Lublóra!
- Túl azon, messze! Ahol már nem parancsol Szaniszló király!”

Szerelmi kettős (ének) – folytatás – refrén:

- Szeretlek reggel, amikor kezdődik a nap!
- Érzem és várom, szomjazom a csókjaidat! 
- Szeretlek este, csillagos, forró éjjelen. Szerelmem megbolondul, mert végtelen!
Együtt: - Hiszen jobban szeretlek, mint az életem!
 

- Vidám ballada (Rátonyi Róbert):
„Compiegne-ben egy diák szerette a jó bort, mivel pénze sose volt, folyton szomjazott, amikor a fogadós nyárson sütött tyúkot, sóvárogva nézte a püspökfalatot….” „

Ifj. Johann Strauss: A denevér

Szövegét Meilhac és Halévy vígjátéka nyomán Karl Haffner és Richard Genée írta.

A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1963. december 25., Kossuth adó, 19.05 –22.00

A magyar szöveget Evva Lajos fordítása nyomán Fischer Sándor írta.

Vezényel: Lehel György

Km.: az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara (Karigazgató: Vajda Cecília)

Részletek:

•  „Órakettős”, II. felv. , Eisenstein – Rosalinda (Házy Erzsébet, Szőnyi Ferenc)

 „Ez az ízlés, ez a szellem, ez a termet ritka kellem, ó, a láb itt csókra csábít…/ El ne szállj, te lelkem álma, te csábító szirén, vedd a maszkodat le drága, hogy az arcod lássam én…/ - Régi baj, csak néha érzem, gyorsan elmúlik ma már, gyorsabb most az érverésem, mint ahogy az óra jár/ - Itt az óra, nézzük meg…” 

• Pezsgő-tercett  - Adél, Orlovszky, Eisenstein (László Margit, Kozma Lajos, Szőnyi Ferenc, énekkar)   

„A szőlő égi nedve, lalala, életünknek kedve, lalala. A császárok, királyok, a grófok és lakájok mind szolgái, míg élnek a szőlővenyigének. No, koccints hát, az áldásunk ma rászáll, ki császárok közt császár. Koccints, koccints tehát!…/Felségnek ez mindig jár, mindig jár, így dukál, Első pezsgő néven ő  császár és király…/Ő felsége sokáig éljen! A császár és király!”   

• Falke dala, jelenet és a  II. felvonás fináléja - Rosalinda, Adél, Orlovsky, Dr. Falke, Frank, Eisenstein, Kórus (Házy Erzsébet, László Margit, Kozma Lajos, Melis György, Radnay, György, Szőnyi Ferenc, énekkar)

„- Lovag uram, köszöntöm Önt …- Merci, merci, merci! – Lovag úr, márki úr, igyuk ki!... – Egy szót urak, hallgassanak… Mivel a párok itt egymásra leltek,  a vágyban egyek a rokoni lelkek, hadd legyen egy testvéri nagy társaság, ki itt van, legyen egy család…. /- Most minden kézben egy telt pohár, s dalolja együtt mindegyik pár:  Egy család,  egy család a sok barát, pertu lesz itt mind a vendég….Most egy csók, s testvérként: dúdoljuk, most egy csók, dúdoljuk,  együtt dúdoljuk…. /- Elég volt! Már elég! Keringőre várunk rég! Fel mind vidám táncra, ez megkoronázza a mai kedves szép szupét!  /- Táncoljunk már, no táncoljunk már, ezt várja minden pár! /Ó ez az éj, ez a boldogság… /- Testvér, hány óra van, nézd csak meg! Az én órám rosszul jár…/- Egy, kettő, három, négy, öt, hat. Sietek, sietek, hol a kalapom?... - Menjünk egy darabig, komám; a sarkon elválunk, tán…/- Ó, ez az éj, ez a boldogság, vágy meg a bor tüze mámort ád, adna az élet is oly sok jót, mint egy órában ád a bor, s a csók!”

Ismétlés: délután 18 és 19 óra között, az interneten online is (www.dankoradio.hu)

1950. október 18., Kossuth Rádió, 20.30 – 21.10:

Kókai Rezső: Fülemüle 

zenés játék Arany János elbeszélő költeménye nyomán.

Írta: Bárány Tamás

Rádióbemutató: 1950. október 18., Kossuth Rádió, 20.30 – 21.10:

A daljáték néhány részletét az ötvenes években még sugározta a rádió

• Nyitány  (Stúdió zenekar, vezényel Fischer Sándor)
• Katica dala (Miklós Kata)
• Úttörő-induló
   

Radiofónia 2.

75 esztendő a magyar zene hullámhosszán (1925 - 2000) A rádiósorozat rövidített, írásos változata Összeállította: Bieliczkyné Búzás Éva

2. kötet: 1945-1974 .

Kókai Rezső-daljátékai: a Fülemüle, a Lészen ágyú és a Hét falu kovácsa

Az 1949-es évtől a Rádió úgynevezett „operett-brigádja” hétről-hétre új zenés játékot, operettet mutatott be. A Hol késnek a rádió-operettek? c. írás azonban már változásról tudósított: „A Rádió igyekezett újabb és újabb operettel kellemes szórakozást nyújtani. A folytatás azonban elmaradt. Az átmeneti operett-szünet oka a műfaj rádióbeli átszervezése. Eddig főleg mennyiséggel igyekeztünk kielégíteni a szórakoztató műfaj iránti igényt, most azonban a minőségi munkára kell áttérnünk, ezért megszűnt az ’operett-gyártás’”

 A minőségi munka érdekében igyekeztek megnyerni az úgynevezett komoly zeneszerzőket is, mint például Kókai Rezsőt.

 Tamássy Zdenkó, a könnyűzenei osztály akkori vezetője, később így emlékezett a közös vállalkozásra: „Megkérdeztük Kókai Rezsőt, hogy volna-e kedve daljátékokat írni. Szívesen vállalkozott rá. Ő ezt előtanulmánynak tekintette az operaíráshoz. Szűkebb baráti köre és tanítványai tudták, hogy szerette a könnyűzenét is. Többször hallottam őt dzsesszmuzsikát zongorázni, és mondhatom, briliáns volt.  Kókai Rezső a Rádió rendelésére írta a Fülemüle, a Lészen ágyú és a Hét falu kovácsa c. daljátékait. Akkor még lakklemezre rögzítettük a darabokat, javításra nem volt lehetőség, ezért a felvételre nagyon felkészülten kellett megjelenni a szereplőknek és a zenekarnak. Kókai is ott volt minden alkalommal. A Kókai-daljátékok bemutatói kiemelkedő események voltak a Rádióban, mert olyan nemes-veretű, igényesen hangszerelt, népszerű könnyűzenét tudott írni, amely már az opera határát súrolta. Őszintén megmondom, hogy azért nem buzdítottuk több daljáték írására, mert nem akartuk a komolyzenétől elvonni, hiszen az volt az ő igazi területe.”

A Kókai-daljátékok közül legnagyobb sikert az 1951-ben bemutatott Lészen ágyú érte el, amely Gábor Áronnak, a szabadságharc legendás ágyúkészítő mesterének regényes történetét dolgozta fel. Gyurkovics Mária, a kor legkiválóbb koloratúrszopránja olyan szívhez szólóan énekelte a női főszereplő, Krisztina áriáját, hogy igazi sikerszám vált belőle.

1980. november 12., Kossuth Rádió 17.07 – 18.00

A Rádió Dalszínházának bemutatója.

Szönyi Erzsébet – Donászy Magda: Az igazmondó juhász

Egyfelvonásos daljáték (meseopera Mátyás király korából)

Km. az MRT Énekkara, Gyermekkórusa és Szimfonikus Zenekara

Vezényel: Sándor János

 Zenei rendező: Matz László

Szereposztás:

A juhász – B. Nagy János

Mátyás király – Miller Lajos

Burkus király – Polgár László

Fáni, a leánya – Zempléni Mária

Mujkó, udvari bolond – Deák Pálma

Hírnök – Michels János

Kapus – Moldvay József

Udvarmester – Heim László

1981. január 10. , Petőfi Rádió 7.53 - 8.07:

"Bemutatjuk új operettfelvételünket" - Kelen Péter énekel

Közreműködik az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Lukács Ervin

1. Jacques Offenbach: Szép Heléna - Paris dala

2. Leo Fall: Sztambul rózsája - Ahmed dala

3. Lehár Ferenc: A mosoly országa - Szu-Csong dala ("Vágyom egy nő után")

Kapcs. 479. sorszám

Pontosítás, kiegészítés

Kókai Rezső – Nadányi Zoltán: Hét falu kovácsa.

Rádiódaljáték a magyar szabadságharc korából.

A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1954. március 14., Kossuth Rádió 18.40 – 20.36

Vezényel: Várady László

Km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara

Zenei szerkesztő: Kókai Rezső

Rendező: László Endre

Szereposztás:

Pozsár Mihály, kovácsmester: Rajczy Lajos

Erzsók, a felesége: Orsolya Erzsi

Piroska, a leányuk: Vass Éva

Katica: Kovacsóczy Katalin

Kun Gergely, halászlegény: Bitskey Tibor

Szücs János: Joó László

Szilágyi Sándor, hajdú: Soós Lajos

Birizdó Bálint, öreg csősz: Bihari József

Bodza István, módos gazda: Hlatky László

Veres Miska: Agárdi Gábor

Timkó Marci: Árva János

Gróf Pospichil Edmond: Pethes Sándor

Ottó, a lakája: Dénes György

Történik 1848 nyarán, Szigligeten, a kovácsműhelyben

Részletek a rádiófelvételről:

• Nyitány és a kovács dala (Jámbor László, km.: az MRT szimfonikus zenekara
• Vidám dal (Jámbor László)

Rádióbírálat

Magyar Nemzet, 1954. március 23.

„Hét falu kovácsa”

Egyre-másra mutat be a rádió olyan jó színműveket, melyek szinte kívánják a további, a színpadi feldolgozást. A »Kérők«-ből irt Polgár Tibor-opera után most Nadányi Zoltán verses történelmi mesejátékáról mondhatjuk el, hogy már a rádióban is elragadó volt, annyira. hogy színpadot követel magának.

Nadányi Zoltán mesejátéka a nép ügyében s a nép nyelvén szóló magvas és mégis szinte kecsesen könnyed írás. A címben említett mesebeli kovács, Pozsár Mihály, 1848 táján kovácsolta a vasat a szigligeti vár alatt; hét falu parasztságára dolgozott, ha kellett, hitelbe. A gróf aztán csörgő forintokért ráveszi a kovácsot: hagyja abba a kalapálást, mert a munka hangja fölhallatszik a toronyba s elűzi az álmatlan uraság maradék nyugodalmát. Pozsár Mihály végülis rááll az alkura; csakhogy akkor meg a hét falu marad kovács nélkül, a körülötte élő parasztság fordul el tőle (az egy zsírosgazda kivételével). Rágja a lelkiismeret a kovácsot, s tetejébe a gróf még csúfot űz belőle. Pozsár Mihályban lassan megérik az elhatározás, hogy újra fölveszi a kalapácsot. Föl is veszi, s már a 48-as honvédsereg mellé álló földműves nép kaszáit igazítja vele egyenesre.

Ez a történet lényege. S ezt Nadányi Zoltán olyan izgalmasan, fordulatosan, annyi eleven mellékszereplő fölléptetésével mondja el, hogy a legjobb népmesékhez hasonló hatást kelt; lenyűgözi hallgatóját, aki egyszerre gyönyörködik a történet fordulataiban és mély életigazságában.

A sok szereplő közül a főhős, Pozsár Mihály nemcsak drámabeli helyzete következtében emelkedik ki, hanem emberi nagysága révén is. Öntudatos, szabad ember, férfi, aki kész kiállni a maga kis portájáért a gróffal szemben. »Itt a gróf parancsa szellő...« — üzeni a várba. Vívódása, gyötrelmes álom-látása, megaláztatása és elhatározása végül: egy nagy lélek változásai. Ami azért fontos, mert a »hét falu kovácsa« így tud egymagasságba emelkedni a népmese képzeletvilágából kelt hősökkel. Azaz: így válik emberi teljességében jelképivé.

A mesejáték stílusáról, verseléséről csak annyit, hogy Nadányi Zoltán, nagy példák nyomán, a népnyelv leleményességét, hajlékonyságát, erejét emeli irodalmivá; ritmusai, rímei az élő beszéd természetes, de sosem hivalkodó ütemességét, csengését sűrítik költészetté. Gazdag és költői magyarsággal szól — ebben is a népköltészettel rokon.

A »Hét falu kovácsá«-t László Endre gondos rendezőmunkája nyomán élvezetes előadásban hallhattuk. Rajczy Lajos (a kovács) megfelelt a dráma-adta nagy és nehéz feladatnak: erős volt még vívódásai közepette, becsületes és bölcs még a rossz alku perceiben is. Éreztetni tudta Pozsár Mihály változását, ébredését; s azt, hogy ez többet jelent hét falu ügyénél. Egy kurta szerepben Bihari József hangját hallottuk, ízes játékára sokáig emlékezni fogunk. Vass Éva alakításában az erő és határozottság jól vegyült gyengédséggel, sőt érzelmességgel. Bitskei Tibor — a Kossuth, Petőfi nevét emlegető, a nép ügyéért küzdő halászlegény szerepében — kissé több színnel jellemezhette volna a hős kemény elszántságát. Orsolya Erzsi, Pozsárné szerepének megfelelően, egyetlen nagy sopánkodás volt, szinte megrendítően önző és rövidlátó. A kisebb szerepek alakítói közül Dénes György és Pethes Sándor nevét kell megemlítenünk; vérbő komédiázó kedvükkel tették teljesebbé a mese hangulatát.

A mesejáték zenéjét Kókai Rezső írta. A muzsika helyenként komorabb, súlyosabb a kelleténél; mintha nem derűs alaphangú meséhez, hanem hős-eposzhoz készült volna. A dalok azonban szépek, jól fűződnek a cselekményhez, érzelmi erejükkel gazdagítják.

A »Hét falu kovácsa« költőjének igaz rádiósikere, remélhető színpadi sikere, de egész eddigi költői életműve is azzal a reménnyel bíztat, hogy Nadányi Zoltán nevével ezentúl nemcsak műfordítások, hanem önálló költői alkotások fölött is sűrűbben találkozhatunk.

/S. Gy./

A Dankó Rádió „Túl az Óperencián” adásának mai zenei összeállításában hangzottak el:

Huszka Jenő – Szilágyi László: Erzsébet

- „Szeptember végén” /Petőfi Sándor/ -  „Még nyílnak a völgyben a kerti virágok…”(Balczó Péter, km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Kovács János) - 2015

- „Madárdalos zölderdőben jártam, hol mindig nyár van, soha nincsen tél…/Rózsám, viruló kis rózsám, te légy most a postám, leveleddel üzenem…”(Kalmár Magda, km., a MÁV szimfonikus zenekar, vezényel: Behár György) 

- Stefi és Flórián kettőse, II. felv.: „Szüret előtt, már nincs elég időnk, hát szüret után lesz az esküvőnk.../Délibábos Hortobágyon egy kis kurta kocsma van, s mert a jó bort úgy imádom , hát ott érzem jól magam…” (Galambos Erzsi  és Németh Sándor, km. a MÁV szimfonikus zenekar, vezényel: Behár György) - 1979. február 24., Petőfi rádió 21.20-22.00: Huszka daljátékaiból részletek

Ezeket a Huszka-részleteket is újra meghallgathatjuk a rádió 18 órakor kezdődő ismétlő adásában.

A Dankó Rádió imént véget ért operettműsorában ezek a zenék is elhangzottak:

Jacques Offenbach:  Az elisondói lány - Nyitány (MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel Vincze Ottó)  - teljes stúdiófelvétel rádióbemutatója: 1966. május 1., Kossuth Rádió 20.10 – 21.03 

Huszka Jenő – Martos Ferenc: Lili bárónő

• „ Egy férfi képe van a szívem közepébe’, szívemnek éjében fénylő sugár…” (Németh Marika)
• „Mi kell a férfiaknak, nem lány, de asszony ajkak…/Csók nem is igaz tán, ha nem tüzes asszonyi ajka, amely adja,…/ Nem illik lánynak lenni, de illik észrevenni, s jóvátenni a hibánk.…”  (Németh Marika, Rátonyi Róbert, MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel:  Kerekes János   (részletek, Qualiton, 1962) 

Ábrahám Pál-egyveleg (Km. Felföldi Anikó, Galambos Erzsi, Házy Erzsébet, Kalmár Magda, Tiboldi Mária, Vári Éva, Zentay Anna, Farkas Bálint, Miller Lajos, Németh Sándor, Ötvös Csaba)

Ezt az adást ismét meghallgathatjuk a rádióban ma 18 órától „Túl az Óperencián”

Kókai Rezső – Halász Péter – Romhányi József: Lészen ágyú

regényes daljáték

A daljáték az 1848-as szabadságharcban játszódik és GÁBOR ÁRON-ról szól.

A Rádióbemutató ideje: 1951. július 17.,  Kossuth Rádió 20.45 – 23.10.

Közreműködik: a Magyar Állami Operaház zenekara és a Forrai-kórus

Vezényel: Polgár Tibor

Zenei rendező: Rónai Tibor

Rendező: Török Tamás

A szereposztásból:

Gábor Áron – Bessenyei Ferenc

Édesanyja – Berki Lili

Krisztina – Mészáros Ági

Harangöntő Dániel – Lehotay Árpád

Zsuzsanna, a leánya – Kiss Manyi

Gáspár, Boldizsár, cigányok a harangöntő műhelyében – Bodó György és Rajci Lajos

Továbbá: Pártos Erzsi, Rácz Vali, Rátonyi György, Ungvári László, Apáthy Imre,  Ascher Oszkár, Balázs Samu, Gózon Gyula, Kemény László, Komlós Vilmos, Kőmíves Sándor, Maklári János, Pándi Lajos, Rajnai Gábor, Szatmári István…

A prózát mondó színművészek mellett operaénekes közreműködők: Gyurkovics Mária, Melis György, Bencze Miklós,  Kishegyi Árpád…

A korabeli rádióújságból a színlap:

A darab bemutatója kapcsán a Magyar Rádió című műsorújságban nemcsak több kép (Bessenyei Ferenc Mészáros Ágival és Berki Lilivel,  valamint a rendező, Török Tamás), de kritika is megjelent, mégpedig Ábel Péter honvéd aláírással: „Bessenyei Ferenc (Gábor Áron) különösen a székely ezermester bölcs önmérsékletét, csendes derűjét emelte ki. A rajongó fanatizmusra már kevesebb hangja maradt.”

Ebben az időben még nem bízták a drámai színészekre az éneklést, így a zenés darabokban más mondta a szöveget és más énekelte a dalbetéteket. Bár Bessenyei Ferenc pályája első tíz évében megszámlálhatatlan operett, sőt sok opera előadásban is szerepelt, a rádióban ezt vagy nem tudták, vagy ennek ellenére sem akarták az akkori rendet, elképzelést felborítani. Így a Lészen az ágyu... című daljátékban a dalokat nem ő énekelte, de hogy a műsorújságban felsorolt operaházi énekesek közül ki volt az ő párja, nem tudni. De a fent említett kritikából kiderül, hogy ez az akkori hallgatók számára sem volt egyértelmű, mert Ábel Péter ezt írja: „A szép énekhangok néha zavarólag hatottak, mert a kettős szereposztás miatt lehetetlen volt megállapítani: ki énekel, illetve ki helyett

Török Tamás-ról ez áll a lexikonban: „Török Tamás (1925-1993) író, rendező, dramaturg. A Pázmány Péter Tudományegyetemen magyar-filozófia-esztétika szakot végzett  1948-ban, majd a Magyar Rádió rendezője, 1956-57 között a dramaturgia vezetője volt. 1958-tól 1960-ig a győri Kisfaludy Színház dramaturg-rendezője, utána 1962-ig a Hunnia Filmgyár dramaturgja. 1970-1985 között ismét a Magyar Rádió irodalmi igényességű, jó ízlésű, sokoldalú, árnyalatokra érzékeny rendezője. Jászai Mari díjas, érdemes művész.” 
    

Kókai Rezső: Lészen ágyú! - Krisztina dala - Gyurkovics Mária

„Túl az Óperencián”  - Dankó Rádió

A mai műsorban ezek a zenék is elhangoztak Nagy Ibolya szerkesztésében:

Buday Dénes dalait

Udvardy Tibor („Orgonavirág”),

Rátonyi Róbert („Szép hely, jó hely Teherán, de ott is teher ám a feleség”),

Koltay Valéria és Külkey László („Kiskacsa fürdik a római-parti strandon”)

énekfelvételeiről hallottuk. (Az  MRT Szimfonikus Zenekarát Sebestyén András vezényelte.)

Jerry Bock: Hegedűs a háztetőn

Magyar szöveg: G. Dénes György és Reményi Gyenes István

Részletek voltak:

„Hagyomány” (Bessenyei Ferenc, énekkar)

„Ha én gazdag lennék” (Bessenyei Ferenc)

„Csoda lett!” (együttes)

„Bordal”   (együttes)

Bessenyei Ferenc mellett közreműködik: Petress Zsuzsa, Halász Aranka, Kovács Zsuzsa,  Csongrádi Kata, Karády Judit, Megyeri Mária, Fónay Márta, Maros Gábor…,

a Fővárosi Operettszínház Énekkara és Zenekara, vezényel: Lendvay Kamilló – (Hungaroton, LP - 1971; CD -1986)

Délután hat és hét óra között ismétli a Dankó Rádió

Ma Huszka Jenő - Szilágyi László Mária főhadnagy című operettjének 2014-es MTVA_Dankó Rádió stúdiófelvételéről hangoztak fel részletek:

Nyári Zoltán,  Geszthy Veronika, Boncsér Gergely, Kalocsai Zsuzsa,  Szendi Szilvi, Kerényi Miklós Máté, Kékkovács Mara  énekelnek. A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Kovács János vezényli.

A "Túl az Óperencián" adásának elején Gyöngy Pál Muzsikáló kastély c. rádióoperettjének (1956)  nyitányát hallottuk (km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara,  Bródy Tamás vezényel),  a műsor végén  meg Kemény Egon Szerencsés utazás c. rádióoperettjének (1950) előjátékát hallgathattuk meg (km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara,  Lehel György vezényel).

Mától egész héten át  Csongrádi Kata énekesnő-előadóművész  a vendége  a szerkesztő-műsorvezető Nagy Ibolyának a rádió Nagymező utcai "látványstúdiójában".

Ezt a délelőtt elhangzott adást ma 18 és 19 óra között ismét meghallgathatjuk a Dankó Rádióban és az interneten is ( www.dankoradio.hu).

Medgyesi Mária színművésznőt, a Budapesti Operettszínház örökös tagját, születésnapján egy szép énekfelvételének bejátszásával köszöntötte a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya, a Dankó Rádió mai operettműsorában!

Kacsóh Pongrác: János vitéz

• Jancsi belépője: „Én a pásztorok királya, legeltetem nyájam…” (Kovács József)
• Az I. felvonás fináléja (Oszvald Marika, Békés Itala, Benkóczy Zoltán, Hadics László, Kovács József, a Fővárosi Operettszínház Énekkara és Zenekara.  Vezényel: Oberfrank Géza (Qualiton, 1979)

Ezek a részletek csendültek fel a Dankó Rádió ma délelőtti Túl az Óperencián adásában.  Ismétlés ma délután hat órától.

De addig is, amíg ezek a tervek, vágyak megvalósulnak, kézenfekvő lenne  CD-n megjelentetni azokat a Huszka-operettrészleteket, amelyeket a Dankó Rádió és az MTVA együttműködésében mint új stúdiófelvétel, a rádióban négy évvel ezelőtt, a zeneszerző születésének és halálának évfordulója emléke tiszteletére bemutattak: 

A Magyar Rádió 6-os stúdiójában 2014 decemberében harminckét népszerű operettrészletet vettek fel Huszka Jenő műveiből, ezeket 2015 áprilisában sugározta először a Dankó Rádió.

Az alábbi művészek működtek közre a stúdiófelvételen: Benedekffy Katalin, Dancs Annamária, Fischl Mónika, Geszthy Veronika, Kalocsai Zsuzsa, Kékkovács Mara, Nagy Ibolya, Szendy Szilvi valamint Balczó Péter, Boncsér Gergely, Clementis Tamás, Kerényi Miklós Máté, Nyári Zoltán, Peller Károly. A Magyar Rádió Szimfonikus zenekarát és énekkarát (karigazgató: Pad Zoltán) Kovács János vezényelte.

A 32 részlet közül 31-et megtaláltam a rádió facebook oldalán, melyek a következők:

- Lili bárónó - Fischl Mónika; Egy férfi képe van a szívem közepében
- Lili bárónő - Dancs Annamari & Kerényi Miklós Máté Duett - Radagan 
- Lili bárónő - Benedekffy Katalin; Lili dala (No.13) 
- Lili bárónő - Szendy Szilvi & Kerényi Miklós Máté; Gyere csókolj meg 
- Lili bárónő - Benedekffy Katalin & Nyári Zoltán; Cigaretta duett (No.2) 
- Lili bárónő - Geszthy Veronika & Boncsér Gergely; Szerelmi duett (No.11) 
- Lili bárónő - Nagy Ibolya & Nyári Zoltán; Szerelmi duett (No.5) 

- Mária főhadnagy - Szendy Szilvi & Kerényi Miklós Máté; Én teveled
- Mária főhadnagy - Kalocsai Zsuzsa; Trallala (No.11) 
- Mária főhadnagy - Nagy Ibolya & Boncsér Gergely; Én mától kezdve csak terólad álmodom 
- Mária főhadnagy - Kékkovács Mara & Peller Károly; A bugaci határon (No.12)
- Mária főhadnagy - Kalocsai Zsuzsa & Nyári Zoltán - Kettős (No.3) 
- Mária főhadnagy - Kékkovács Mara & Kerényi Miklós Máté & Peller Károly; Ladilom (No.9) 
- Mária főhadnagy - Benedekffy Katalin & Peller Károly; Nem nehéz a lánynak (No.6) 
- Mária főhadnagy – Nyári Zoltán; Nagy árat kér a sors a boldogságért
- Mária főhadnagy - Geszthy Veronika & Boncsér Gergely; Szabad-e remélnem

- Bob herceg - Balczó Péter; Bob belépője 
- Bob herceg - Fischl Mónika & Boncsér Gergely & Magyar Rádió Énekkara; Szerenád 
- Bob herceg - Dancs Annamari; Jaj de jó ha egy lány 
- Bob herceg - Clementis Tamás; Holló legendája 

- Gül baba - Fischl Mónika; Leila belépője (No.2) 
- Gül baba - Balczó Péter; Gábor diák éneke (No.5) 
- Gül baba - Geszthy Veronika & Magyar Rádió Énekkara; Dal a török nők sorsáról
- Gül baba - Boncsér Gergely; Gábor diák dala az I. felvonásból 
- Gül baba - Clementis Tamás; Mujkó nótája 
- Gül baba - Nyári Zoltán & Magyar Rádió Énekkara; Bordal a II. felvonásból (No.11) 
- Gül baba - Fischl Mónika & Balczó Péter & Magyar Rádió Énekkara; Szerelmi kettős (No.12) 

- Erzsébet - Kalocsai Zsuzsa; Van az úgy kérem
- Erzsébet – Balczó Péter; „Szeptember végén”
- Erzsébet - Nagy Ibolya; Rózsám, viruló kis rózsám 

- Szép Juhászné - Kékkovács Mara & Peller Károly; Magyar lánynak…

A pontosság nagyon lényeges, a műfaji meghatározás a CD kiadásnál is nagyon lényeges. 

A lényeg nem ez...

KEMÉNY EGON Hatvani diákjai és a Komáromi farsang című műveinek műfaja daljáték azaz rádiódaljáték tehát nem operett, nem rádióoperett.

Gondolom, hogy elírtad :-).

Bizony rögös út lehet a kiadványok meghallgatásáig eljutni, mindenkinek sok sikert kívánok és előrejutást a megkezdett úton!

Most, hogy rövidesen  CD-n kijön Kemény Egon két rádióoperettjének zenei anyaga az MTVA támogatásával, bízom benne, ezzel egy ígéretes és érdemes folyamat indult el,  amely folytatódni fog, hiszen sok szép operett vár(hat) arra, hogy a már  meglévő, digitalizált rádiófelvételekről "korongon"  is megjelenjenek.  Persze, tudom,  nem olcsó mulatság ez: a kezdeményezés mellé  anyagi források meglétének is társulnia kell.  

A rádió archívumának ilyen "tengerkincse"   közül  a Dankó Rádióban Nagy Ibolya jóvoltából és szerkesztésében napról-napra hallunk gyönyörű operettrészlet-bejátszásokat. 

 Itt van mindjárt számomra két nagyon kedves daljáték, melyeknek zenei anyaga  "korongra"  méltó lenne:

Kacsóh Pongrác: Rákóczi - Történelmi daljáték
Teljes felvétel. 

A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1964. január 4. Kossuth adó 20.25 – 22.00

Szövegkönyv: Bakonyi Károly (alapötlet és dialógusok), Endrődi Sándor, Pásztor Árpád (dialógusok) és Sassy Csaba (versek). 

Vezényel: Kerekes János

Km.: az MRT énekkara és szimfonikus zenekara (Karigazgató: Vajda Cecília)

Zenei rendező: Ruitner Sándor
Rendező: László Endre

Szereposztás:

II. Rákóczi Ferenc – Udvardy Tibor 
Reutheim Magda – Sándor Judit
Andris, tárogatós hadnagy – Palcsó Sándor
Katica – Andor Éva
Kuczug Balázs – Palócz László
Sienowski hercegnő – Neményi Lili
Amália, Rákóczi felesége – Barlay Zsuzsa
Heister Hannibál, császári ezredes – Bende Zsolt (Kálmán György)
Bodinyi, Rákóczi nevelője – Horváth Jenő
Bercsényi Miklós – Ujlaky Gábor
Galgóczi Imre, jobbágy – Ambrus András
Esze Tamás – Zenthe Ferenc
Andris apja – Márkus Ferenc
Gránátos Mihály – Rajz János
Wratislaw gróf, császári követ – Horváth Tivadar
Tiszt Rákóczi seregéből – Turgonyi Pál
Inas a hercegnőnél – Dózsa István
I. hang – Zoltai Miklós
II. hang – Szoó György

Jacques Offenbach: Fortunió dala
egyfelvonásos operett - teljes felvétel

Rádió Dalszínháza bemutatója: 1958. június 22., Kossuth adó, 20.20 – 21.25

Alfred de Musset és mások nyomán fordította: Fischer Sándor és Innocent-Vincze Ernő
Vezényel: Fischer Sándor

Km.: a Magyar Állami Hangversenyzenekar

Zenei rendező: Fejes Cecília
Rendező: Szécsi Ferenc

Szereposztás:

Fortunió, ügyvéd és jegyző – Maleczky Oszkár
Lauretta, a lánya: Házy Erzsébet
Valentin, Fortunió írnoka – Ilosfalvy Róbert
Friquet, Fortunio patvaristája – Kishegyi Árpád
Babette, szakácsnő – Palánkay Klára
Guilleaume, írnok –Réti József
Landry, írnok – Kövecses Béla
Sylvain, írnok – Külkey László
Saturnin, írnok – Bende Zsolt

Lehetne még sok operettet említenem hazai és külföldi szerzőktől, amelyeket  szívesen venném, ha a meglévő, magyar nyelvű rádiófelvételeikről - akár részleteiben is – rákerülnének  CD-re  és ilyen kiadványban elérhetővé válnának, mint a most megjelenésre váró Hatvani diákjai és a Komáromi farsang rádióoperettek lesznek.

Én is tájékozódtam, egyetértek: 

örömteli újdonság, hogy a 

"Hatvani diákjai"

 és a 

"Komáromi farsang" című daljátékok 

- a teljes művek - az MTVA együttműködésével kiadásra kerülnek.

KEMÉNY EGON - Ignácz Rózsa - Soós László - Ambrózy Ágoston: „Hatvani diákjai” 

Magyar Rádió 1955 Rádiódaljáték 

Hatvani professzor – Bessenyei Ferenc

Kerekes Máté – Simándy József

női főszerepben: Petress Zsuzsa 

továbbá Mezei Mária, Sinkovits Imre, Tompa Sándor, Gózon Gyula és mások.

A Magyar Rádió 64 tagú Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte, közreműködött a Földényi kórus 40 tagú férfikara. 

Zenei rendező: Ruitner Sándor

Rendező: Molnár Mihály és Szécsi Ferenc

KEMÉNY EGON - Gál György Sándor - Erdődy János: „Komáromi farsang” 

Magyar Rádió 1957 Rádiódaljáték

Csokonai Vitéz Mihály – Ilosfalvy Róbert és  Zenthe Ferenc

Lilla – Házy Erzsébet és Korompai Vali

továbbá Deák Sándor, Gönczöl János, Berky Lili, Bilicsi Tivadar, Szabó Ernő, Hlatky László, Fekete Pál, Lehoczky Éva, Völcsey Rózsi, Gózón Gyula, Rózsahegyi Kálmán. 

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte 

Zenei rendező: Ruitner Sándor Rendező: László Endre

A két KEMÉNY EGON - CD -  dupla albumok -  bemutatóján részletek hallhatók a nagysikerű rádiódaljátékok digitalizált felvételeiből.

"Canto, cantare, amo, amare..."

KEMÉNY EGON

Az est díszvendége:   Kemény Anna Mária, Kemény Egon zeneszerző lánya, aki zenei hagyatéka gondozója

Közreműködik:

Nagy Ibolya, Déryné díjas énekművésznő,  a Dankó Rádió Túl az Óperencián című műsora szerkesztő-műsorvezetője

Kassai István Liszt-díjas zongoraművész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja

A rendezvény helye és ideje: 

Óbudai Társaskör

Budapest, III. kerület Kiskorona utca 7.

2019. február 7., 19:00 óra

A belépés díjtalan, 

a két duplaalbum CD a helyszínen megvásárolható.

A rendezvény az Óbudai Társaskör honlapján: https://obudaitarsaskor.hu/index.php/hu/component/jem/event/38881-canto-cantare-amo-amare

Örömmel olvasom, hogy Kemény Egon két rádióoperettjének részletei hamarosan CD-n is hozzáférhetővé válnak: Hatvani diákjai és Komáromi farsang

„CANTO, CANTARE, AMO, AMARE…”

„Kemény Egon (Bécs, 1905– Budapest, 1969) kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerző halálának 50. évfordulója előtt tisztelegve jelenik meg a két duplaalbumot tartalmazó CD.”

A lemezbemutatóra az Óbudai Társaskör Till Ottó termében kerül sor (2019. február 7., 19:00)

Közreműködők:

Kassai István zongoraművész

Kemény Anna Mária 

Műsorvezető: Nagy Ibolya (Dankó Rádió) 

„Mindkét rádiódaljáték magyar szellemi nagyságokat állít középpontba: Hatvani István tudós professzort diákjaival a 18. századvégi Debreceni Református Kollégiumban, illetve  Csokonai Vitéz Mihály költőt szerelmével, Lillával Komáromban, az 1798-as év farsangján.”

Élvonalbeli művészek hallhatók a főszerepekben:

Bessenyei Ferenc (Hatvani professzor),

Házy Erzsébet (Lilla),

Ilosfalvy Róbert (Csokonai Vitéz Mihály),

Petress Zsuzsa, Simándy József, Sinkovits Imre és Zenthe Ferenc.  

A kisebb szerepeket is kiválóságok alakítják: Berky Lili, Bilicsi Tivadar, Csákányi László, Fekete Pál, Horváth Tivadar, Gózon Gyula, Lehoczky Éva, Mezei Mária, Rózsahegyi Kálmán, Tompa Sándor és még sokan mások.

A belépés díjtalan.

Támogató: MTVA

A Dankó Rádió mai operettműsorában hallhattuk:

Zerkovitz Béla – Szilágyi László: Csókos asszony

Csonka András, Oszvald Marika, Peller Anna, Bódy Barbara, Huszti Péter, Kékkovács Mara, Dolhai Attila, a Budapesti Operettszínház énekkara és zenekara, vezényel Silló István

– a színház 2009-es előadásának hangfelvételéről részletek

A "Túl az Óperencián" délelőtti adását ma 18 órától megismétli a rádió.

Kálmán Imre – J. Brammer – A. Grünwald – Kulinyi Ernő: Cirkuszhercegnő

Az  operettből 1965-ben részleteket vett fel a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat (Qualiton, 1965)

Fedora - HÁZY ERZSÉBET
Mábel - Koltay Valéria
Nagyherceg - Kishegyi Árpád
Mister X - Udvardy Tibor
Tóni - Rátonyi Róbert

Km. a Fővárosi Operettszínház Énekkara és a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara

Vezényel: Bródy Tamás 

Erről a hanglemezfelvételről az alábbi dalok lesznek hallhatóak a Dankó Rádióban mindjárt, a 18 órakor kezdődő „Túl az Óperencián” adásában:

1. „Pour l’amour” (Fedora belépője) – HÁZY ERZSÉBET és az énekkar

2.  „Én édes drága férjem, Iván…”  (Mábel, Tóni) – Koltay Valéria és Rátonyi Róbert

3. „Trombita zeng és pereg a dob…/ Máma itt, holnap, oly mindegy…/ Egy drága szempár ragyog igézve rám…” (Mr. X belépője) - Udvardy Tibor

4. „Ég áldjon, galambom, még akad Pesten kalandom…”  (Mábel, Tóni) – Koltay Valéria, Rátonyi Róbert

5.„Kislány, vigyázz, csókra szomjas a huszár…/ …Kislány, a tűzzel vigyázz!” (Nagyherceg, Mr. X.) – Kishegyi Árpád, Udvardy Tibor, énekkar férfikara

Kapcs. 1643. sorszám

Jean Gilbert - franciás hangzású felvett művésznév -, Berlinben élt komponista (Hamburg, 1879 - Buenos Aires, 1942), aki születésekor még Max Winterfeld névre hallgatott.

A maga korában nagy népszerűségnek örvendett  német komponista műveit nálunk alig vagy nem játszották, pedig operettjei közül a legismertebbek -  A hermelines nő (1920); Marinka, a táncosnő (1923); A bíborruhás asszony (1927) - megérdemelték volna, hogy színpadre kerüljenek és ott is maradjanak,  mert a darabok története érdekes, fordulatos,  a cselekményük jól felépített, a zenéjük pedig igen vonzó és melodikus,  fülbemászó dallamokkal teli.

Szerencsére a Magyar Rádió e három operett legszebb dalait, kettőseit megörökítette: egyazon évben egyszerre (1957) mutatta be a magyar nyelvű új stúdiófelvételét - a dalszöveg Harsányi Zsolt fordítása  - , amelyen Gyenes Magda, Osváth Júlia, Vámos Ágnes, Zentay Anna, Kishegyi Árpád, Kövecses Béla, Lendvay Andor, Rátonyi Róbert énekel, km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás.

Erről a rádiófelvételről most - a Dankó Rádióban már nem először – a komponista két operettjének részletei szólaltak meg az adásban:

1.) Jean Gilbert: Marinka, a táncosnő 

- Kettős a II. felvonásból: „Jöjj, sétálj velem… /Csókolj, ha szeretsz, mert így boldog lehetsz…”
(Gyenes Magda, Rátonyi Róbert)

- Kettős az I. felvonásból: „…A titkos, kis bútorozott szoba vár, titok, hogy az én kicsikém oda jár….” (Gyenes Magda, Rátonyi Róbert)

- Hármas (Vámos Ágnes, Lendvai Andor, Rátonyi Róbert)

2.) Jean Gilbert: A bíborruhás asszony

- Kettős: „Némely férj nem szól, pedig tudja jól, hogy a nő merre lép, merre jár… /Mókus, te hallgatsz, mindig csak hallgatsz, hiszen te nem szeretsz már engem. Mókus, ha megcsalsz… „ (Gyenes Magda, Rátonyi Róbert)

- Kettős: „Jő, a szép idő…. /Május elsején az ember csókra ébred, május elsején új kalandot vár…” (Zentai Anna, Kishegyi Árpád)

Délután hat és hét óra között ismét meghallgathatjuk ezeket a kedves operettmelódiákat a Dankó Rádióban. "Túl az Óperencián"

A Dankó Rádió „Túl az Óperencián” adás-sorozatának ma délelőtti műsorában elhangzott zenék voltak:

Jacques Offenbach: Orfeusz az alvilágban

A Rádió Dalszínháza teljes stúdiófelvételének a bemutatója: 1963. július 20., Kossuth Rádió 20.45 – 23.15 (közben szünet: 22.00 – 22.30 hírek, időjárás, sport)

Szövegét írta: Halévy és Cremieux. Fordította: Romhányi József

Km.: az MRT énekkara és szimfonikus zenekara (Karigazgató: Vajda Cecília). Vezényel: Blum Tamás.

 Hegedűszóló: Hidy Péter. Zenei rendező: Fejes Cecília. Rendező: Rácz György

Most ezek a részletek hangoztak el az adásban:

•  A közvélemény és Orfeusz kettőse, I. felv.: „- Jöjj! jöjj! jöjj! Jöjj! jöjj! jöjj!  Hív a becsület,  jóhírem fontosabb mindennél …/ - Jöjj! Bármi kedves is nékem a hitvesi tisztesség…” (Barlay Zsuzsa, Bartha Alfonz )
•  Euridiké kupléja, I. felv.: „Egy asszony hogy ha csókot kap most… „ (László Margit)
• Styx Jankó dala, II. felv.: „Voltam király Beóciában, hatalmas, édes, nagy király!... (Maleczky Oszkár)
• Euridiké dala, II. felv.: „…Oly könnyű szívvel várlak téged! …” (László Margit)
• Euridiké és Jupiter kettőse, II. felv.: - „légyjelenet” (László Margit, Melis György)

„- De különös, kellemes szellőcske lengedez, lebbenve száll… - csak legyeskedj legyecske egyszer  belejössz már!...  Ügyes légy! Zümmögve szállj…- Nézd, egy formás szárnyú szép légy! Egyet nem láttam még..../- Jöjj, kis legyecske, maradj nálam, bús árvaságom fékezd hát…. légy jó pajtásom, kedves társam…/- Nyakon csíplek, hogy el ne szállj!... Elkaplak, elkaplak te szemtelen kis féreg!...- Kedveske, majd a végén én csaplak le téged!.../- Jól van hát, így hálóm lesz ma hálód végre… zzzzzzzz… zzzzzzzz…”

Ma négy éve halt meg a Fővárosi Operettszínház karmestere, a Miskolci Nemzeti Színház egykori zeneigazgatója: Váradi Katalin. Emlékére szólaltak meg most a rádióban felvételei, amelyeken Ő vezényli:

• az Operettszínház zenekarát (Kálmán Imre, Ábrahám Pál dalait Kalocsai Zsuzsa, Bozsó József és Teremi Trixi énekli) és

• a Szombathelyi Szimfonikus Zenekart; tolmácsolásukban George Gershwin Egy amerikai Párizsban című zenekari darabjának dallamai csendültek fel az adás végén.

Dankó Rádió e heti operettműsorának vendégei a stúdióban: Hadzsikosztova Gabriella és Tóth József színészek, akikkel a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya beszélget.

Ezt a műsort újra meghallgathatjuk az ismétlésben,  ma délután hat és hét óra között a Dankó Rádió hullámhosszán és interneten is a  www.dankoradio.hu oldalon.

Leonard Bernstein: West Side Story - részleteket hallhattunk a musicalből ma délelőtt a Dankó Rádió műsorában:

Dolhai  Attila -  "Maria"

Rost Andrea és José Carreras  - "Tonight"

Házy Erzsébet – "Mily szép vagyok" –km. a  Harmónia Vokál és a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Gyulai Gál Ferenc. (Qualiton LP-1967; Kossuth Rádió, 1969. június 22.,19.10 -19.44) 

Galambos Erzsi – „Amerika"  

Az műsort Franz von Suppé Pajkos diákok című operettje előjátékának stúdiófelvétele vezette fel (az MRT Szimfonikus Zenekarát Breitner Tamás vezényli)

A "Túl az Óperencián" adását ismét meghallgathatjuk ma 18 órától a Dankó Rádióban.

Ezen a héten minden nap Medveczky Ádám karmesterrel beszélgetett a Dankó Rádió Túl az Óperencián műsorában a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya.

A mai adásnapon ezek a zenék is elhangoztak a műsorban:

Erkel Ferenc: Hunyadi László - Palotás (a Magyar Állami Operaház zenekarát vezényli Medveczky Ádám)

Wolfgang Amadeus Mozart: Figaró házassága - nyitány (a MATÁV Szimfonikus Zenekart vezényli Medveczky Ádám)

Giuseppe Verdi: Rigoletto - Kesztyűária  (Gulyás Dénes, az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Medveczky Ádám)

Kálmán Imre - Harsányi Zsolt: Marica grófnő

a részletekben közreműködött: Kincses Veronika, Kalmár Magda, Kukely Júlia, Gulyás Dénes, Rozsos István, az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Breitner Tamás és Sebestyén András

Ezt a délelőtti adást ma 18 órától ismét meghallgathatjuk a Dankó Rádióban.

Ma is kaptunk (kapunk) a Dankó Rádióban mintegy hatvan percet Medveczk Ádám karmester és Nagy Ibolya szerkesztő-műsorvezető stúdióbeli beszélgetéséből, hozzá az alábbi zenéket:

1.) Erkel Ferenc: Bánk bán – Magyar tánc (Miskolci Szimfonikus Zenekar, vezényel: Medveczky Ádám) - koncertfelvételről

2.) Giacomo Puccini: Gianni Schicchi – Lauretta áriája (Pitti Katalin, km. a Budapesti Filharmóniai Társaság zenekara, vezényel: Medveczky Ádám)

3.) Jacobi Viktor – Martos Ferenc – Bródy Miksa: Sybill

• Sybill levele, Sybill és Petrov kettőse, I. felv.: „Kis Petrovom, remélem, megbocsátja, hogy búcsú nélkül hagytam el magát…./ Én édes asszonyom, Sybill, visszajő a szép idill!...”  (Pitti Katalin, Leblanc Győző) – 1985
• Bevezető kórus és Sybill dala a hercegnőről, II. felv. „Volt egy hercegnő…” (Pitti Katalin, km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Makláry László) – 1985
• A nagyherceg és Sybill kettőse, II. felv.: „A kandallóban rőzse ég, pattog izzó parázs... Parázs, parázs, szép piros parázs... / Illúzió a szerelem, szívek tündérszép illúziója, kacéran játszik körülem, rózsás illúzió...” (Pitti Katalin, Csurja Tamás, km. az MRT Szimfonikus zenekara, vezényel: Makláry László) – 1985
• Sarah és Poire vidám kettőse: „Esküszöm, anyukám, más leszek ezután, hisz a szívem olyan égő, vad…/Ha valami van, ez az, ami roppant jó, de csak amikor az ereje roppantó…”  (Koltay Valéria, Kishegyi Árpád, km. az MRT Szimfonikus zenekara, vezényel: Sebestyén András) - 1962. január 10., Kossuth Rádió 20.25 – 22.00  - teljes felvételről

4.) Erkel Ferenc: Dózsa György - Fegyvertánc (Miskolci Szimfonikus Zenekar, vezényel: Medveczky Ádám) - koncertfelvételről

5.) Kodály Zoltán: Marosszéki táncok (Győri Filharmonikus Zenekar, vezényel: Medveczky Ádám) - - koncertfelvételről

"Túl az Óperencián" - ismétlés ma délután hat és hét óra között a Dankó Rádió hullámhosszán  - az internetes elérhetőségeken is online meghallgatható ez a műsor.

A Dankó Rádió ma délelőtt elhangzott operett-adásában hallottuk („Túl az Óperencián”)

1.) ifj. Johann Strauss: Éljen a magyar!  - gyorspolka (Győri Filharmonikus Zenekar, vezényel: Medveczky Ádám)

2.) Otto Nicolai: A windsori víg nők – Falstaff bordala „Már bölcsömben anyatej helyett már bort követeltem én…” (Gregor József, km. a Magyar Állami Operaház zenekara, vezényel: Medveczky Ádám)

3.) Arthur Sullivan - William Schwenck Gilbert: A cornwalli kalóz, avagy a becsület rabja 
/Eredeti címe: The Pirates of Penzance, or The Slave of Duty (1879) /

A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1975. augusztus 24. Kossuth Rádió, 13.23 – 14.39

A verseket fordította: Fischer Sándor

Km.: az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkar (karigazgató: Sapszon Ferenc) 

Vezényel: Breitner Tamás

Részletek:

- Stanley, gárdaezredes dala: „- Csak hánykolódom ágyamban, az álom elkerül …. kis folyócska álmodozva zúg, mint a gerle búg…” (Gregor József és az MRT Énekkarának  férfikara)

- Lányok kara (MRT Énekkarának női kara)

- Rurh dala  „- Még gyermek volt a kis Frederic…  csak martalóc a kalóz, nem gyengéd lelkű hajós…”  (Barlay Zsuzsa)

- Rendőrdal (Németh Sándor, az MRT Énekkarának férfikara)

- Csatainduló: „- Bárki szembeszáll velünk… zeng a trombitám…”   (Sólyom-Nagy Sándor, Gregor József, Németh Sándor, Kalmár Magda és az MRT Énekkara)

- Kórusjelenet, Mabel és Frederic kettőse (Kalmár Magda, B. Nagy János, km. az MRT Énekkara): 
„-Tündöklően kék az ég, mily kellemes a vidéki lét, azt remélem így marad, bár tegnap esett egész nap, és holnap eshet újra még a földeken a csapadék, én nem tudom, de híre jár, hogy idén meleg lesz a nyár, és holnap eshet, újra még a földeken a csapadék… /- Hol volt e leány, ki csókról álmod, szíve után, ki félve ébred…/- Ó, így van, ó, e boldog álom: való!.../- Mily tündöklően kék az ég, mily kellemes a vidéki lét…/- Hol volt a szív magányban álmodozva, mi végre boldog békességre ébredt volna…”

- Paradox-hármas /Ruth – Richard - Frederic/ (Barlay Zsuzsa, Melis György, B. Nagy János):
„- Hogy elhagytad a bandánkat, csak bánat érte a lelketek, csak próbáltuk mi azzal, hogy kedvünk több legyen… de végül jött egy ötletünk, mi paradox…. az ötlet az a paradox…. jó vicc, jó hecc, mulatni fogsz. mily ellentmondó paradox….- Ez paradox, ez paradox, de istenien paradox, ha-ha-ha-ha-ha-ha-ha-ha, de paradox / - Mi tudtuk azt, hogy kedveled a szójátékot, ugratást, az ellentmondó helyzetet, a furcsa sokkhatást, és annyit bátran mondhatok, hogy ennél jobb nem jött nekem, bár kockáztatjuk most nyakunk, de halld az ötletet….jó vicc, jó hecc, mulatni fogsz, mily ellentmondó paradox.. - Ez paradox, ez paradox, de istenien paradox, ha-ha-ha-ha-ha-ha-ha-ha, ez paradox /- Ez paradox és vicces ám, a józan észnek fittyet hány, ha esztendőket számítva már huszonkettő múltam én; a születésnap számít csak! a születésnap számít csak! Ötéves gyermek vagyok még!!! – Ötéves gyermek ő ma még!!! ha-ha-ha-ha-ha-ha-ha-ha… - Ez paradox, ez paradox, de istenien paradox, ha-ha-ha-ha-ha-ha-ha-ha, ez paradox….ez istenien paradox!” 

- Finálé „- Ti győztetek, mert gyorsabb voltatok, de diadalmat nem arattatok!  Add meg magad a királynőnk nevében! – Na jó, megadjuk magunk, van hibánk, de mi mind angolok vagyunk.  - Védekezz a törvényszék előtt! …  - Bocsáss meg nekem, egy kalózkirály ... lányaimat nőül adom néktek!..."   (Barlay Zsuzsa, Kalmár Magda, B. Nagy János, Gregor József,  Melis György, Sólyom-Nagy Sándor, az MRT Énekkara)

4.) Lehár Ferenc: Pacsirta – Juliska belépője: "Akkor vagyok boldog, mikor elbolyongok erdő sűrűjében, tarka réten…/kis pacsirta víg dalol, ég felé száll…" (Tiboldi Mária, km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Váradi Katalin)

5.) Kálmán Imre: Csárdáskirálynő - Bóni dala: „- Hányszor mondtam már magamnak…./Jaj, cica eszem azt a csöpp kis szád, nélküled még a mennyország  is fád.  Nem megyek el egyedül oda. Nem hagylak el soha…” (Bozsó József és a Fővárosi Operettszínház Zenekara, vezényel: Váradi Katalin)

6.) Lehár Ferenc: Giuditta  - Giuditta dala: „- Olyan forró ajkamról a csók, olyan fehér ez a  kis kacsó …” (Kalocsai Zsuzsa és  a Fővárosi Operettszínház zenekara, vezényel: Váradi Katalin)

7.) Morricone filmzenéiből  (MÁV Filharmonikus Zenekar, vezényel: Medveczky Ádám)

Az adás ismétlése ma 18 és 19 óra között a Dankó Rádióban. 

Túl az Óperencián Medveczky Ádámmal - 1. hét

DANKÓ RÁDIÓ,  Mediaklikk.hu,  2019. január 02.

A december 31-január 6. közötti adások tartalmából.

Ezen a héten minden nap Medveczky Ádám karmester a vendég a Dankó Rádió stúdiójában, akivel a "Túl az Óperencián” szerkesztő-műsorvezetője, Nagy Ibolya beszélget.

A mai zenei bejátszások a következők voltak:

1. Aram Hacsaturján: Álarcosbál (szvit) – keringő (Győri Filharmonikus Zenekar, vezényel: Medveczky Ádám)

2. Kodály Zoltán: Háry János (szvit) – A császári udvar bevonulása  (Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara,  vezényel: Medveczky Ádám)

3. Pietro Mascagni: Parasztbecsület - Santuzza románca (Sass Sylvia, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Medveczky Ádám)

4. Carl Millöcker – Theo Mackeben -  Hans Martin Cremer - Paul Knepler - J. M. Welleminsky -  Lakatos László  fordítása nyomán Szenes Andor: Dubarry  - részletek

- Dubarry keringő dala: „Átéltem már néhány szerelmet, és csókokat, és bókokat, …/Mindegy nekem, mi lesz velem, ha egyszer felgyúl a szívem…” (Sass Sylvia, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András) - Sass Sylvia operettdalokat énekel, 1977. március 26.,  Kossuth Rádió 18.45-19.13

- René dala: „Oly szép az élet, mikor a szemedbe nézek! --- Mily szép az élet! Tiszta mámor! Ha látlak téged, szívem újra lángol! Karomba zárlak, el nem bocsátlak…”  (Molnár András, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel  Oberfrank Géza) - 1982. május 7., Kossuth adó 20.45 – 21.30 

- Margot és Brissac vidám kettőse: „Reszket bennem minden ideg, szívem, mint a láva ég.  Miért vagy hozzám hát hideg, megfázom a végén még! Hallgass rám! Van egy kis időm, hát imádlak én! A szíved odavan, és ehhez joga van. Van egy kis időm, hát szeress belém! Nem vagyok eseted, a lábad be se tedd!…/Van egy kis időm, hát kívánlak én…”  „(Petress Zsuzsa, Palcsó Sándor  km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás) - 1973. január 30., Kossuth Rádió 19.25 - 20.23.

5. Bartók Béla – Balázs Béla: Kékszakállú herceg vára – utolsó jelenet „Te voltál a legszebb…” (Palánkay Klára, Székely Mihály, a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekarát Ferencsik János vezényli)

6. Jacques Offenbach: Kékszakáll

Részletek a Rádió Dalszínháza 1978. december 26-án 19.53 – 22.00 óra között bemutatott teljes stúdiófelvételéről. A felvételen a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és Énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc) működik közre Bródy Tamás vezényletével.

 A magyar dalszöveget írta: Fodor Ákos

- Vadóc dala (Kalmár Magda)

„Akadna tán oly pásztorlányka, aki néhány dalra is vehet, ugye, de több akad, ki keresztet hányva .../Hallod-e, hallod, ejnye, nem hallod, nem akarsz a kis Vadócot pajkosságra venni? Nem akad, nem akad, nem, nem akad….…/ És minden pajkos leánynak szükséges rossz egy pajkos legény, akadna is, ki őt imádja, ám a hitvány nem néz felém…” (Kalmár Magda)

- Bevezető jelenet, udvaroncok kara és Oszkár gróf dala a II. felvonás első képéből (Bende Zsolt és az MRT Énekkarának Férfikara )

„- Nagy barátunk, várva várunk… bölcsességet, tisztességet visszük engedelmesen, itt ő a miniszter és első regiszter…- Üdvözöllek, jó urak! …- Vár az ékes hódolat! - Bármelyik nyájas úr, elfordulok s hátba szúr, célja nincs más, csak a konc, hisz udvaronc, de mind, de mind, zihál és sóhajt, mint ki semmi mást, semmi többet nem óhajt, csak hallani a hódoló dalt. Megértik majd, megértik majd, urak, a dalt!.../- Kényes mesterségből él meg, tudja ezt, ki udvaronc, ütik vérmes nagy remények, ám gyakran másé lesz a konc, ám ha be akar futni ő, próbáljon meg fekve futni, fekve futni, fekve futni, akkor fog csak célba jutni, célba jutni, célba jutni, hogyha meg se mozdul ő, célja úgy elérhető…."

- A III felvonás fináléja (Házy Erzsébet, Kalmár Magda, Lehoczky Éva, Horváth Eszter, Forgács Júlia, Tordai Éva, Szabó Anita, Domonkos Zsuzsa, Róka István, Melis György, Palcsó Sándor, Fülöp Attila, Bende Zsolt, MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás)

„…Nevem Kékszakáll, új örömömre készen áll!”

7. Ernst Fischer: Az alpoktól délre - részlet (MÁV Szimfonikus Zenekar, vezényel: Medveczky Ádám)

A műsorismétlés 18 órakor kezdődik a Dankó Rádióban, és az interneten is meghallgatható.

E héten Medveczky Ádám karmesterrel beszélget a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya a Dankó Rádió „Túl az Óperencián” adásában.

A délelőtti műsorban – amit ma 18 órától újra meghallgathatunk az ismétlésben – a következő zenék hangoztak el:

Ifj. Johann Strauss: Egyiptomi induló (Győri Filharmonikus Zenekar, vezényel: Medveczky Ádám)

Erkel Ferenc: Bánk bán - Magyar tánc (Miskolci Szimfonikus Zenekar, vezényel: Medveczky Ádám) – koncertfelvétel

Giuseppe Verdi: A trubadúr - Cigánykórus (Magyar Állami Operaház Énekkara és Zenekara, vezényel: Medveczky Ádám)

Giacomo Puccini: Turandot - Kalaf áriája „Nessun dorma”  (Daróczy Tamás, a MATÁV Szimfonikus Zenekar, vezényel: Medveczky Ádám)  - koncertfelvétel

Erkel Ferenc: Ünnepi nyitány (Miskolci Szimfonikus Zenekar, vezényel: Medveczky Ádám) – koncertfelvétel

Ma 150 éve született Pazeller Jakab Mátyás. Szerzeményei közül most elhangzott:

• Keine wie Du (Szabadi Vilmos – hegedű; a Duna Szimfonikus Zenekar, vezényel: Pazeller Frigyes)
• Herkulesfürdői emlék - keringő (Magyar Állami Hangversenyzenekar, vezényel: Ferencsik János)

Lehár Ferenc: A víg özvegy

•  Az I. felvonás fináléja (Hanna, Valencienne, Daniló, Rosillon, Cascade, St. Brioche, kórus)  - Házy Erzsébet, Koltay Valéria,  Udvardy Tibor, Kövecses Béla, Kishegyi Árpád, Külkey László, az MRT Szimfonikus zenekara és Énekkara (Karigazgató: Vajda Cecília) Vezényel: Sebestyén András

„-Válasszon engem! Magam ajánlom! Legyen a szavazata kedvező… - Láb alól most elteszem…  -Válassza csak Cascadát, válassza csak St. Brioscht… -Éppen jókor érkezem…-Óh hőn szeretett szép hazám… -Válassza csak Rosillont, csak az egyetlent ki táncra való…  -Táncom önnel járom…-Nem táncolok… -A táncot tízezerért! - a tánca csak ennyit megér… -Bolond szegény… -De kitűnő a gondolat. Kérem a táncomat.  -Nem táncolok…” 

ifj. Johann Strauss: A cigánybáró 

A Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekarát és Énekkarát Ferencsik János vezényli.

 A Rádió Dalszínházának a bemutatója: 1961. április 2., Kossuth Rádió, 18.50 – 21.30

Szövegét Jókai Mór novellája nyomán Igna(t)z Schnitzer írta. Fordította és rádióra átdolgozta: Szinetár György.  A versszövegeket Fischer Sándor fordította.

Részletek:

• Barinkay belépője, I. felv.: „Mint sok szegény, de víg legény, a nagyvilágot jártam én…/Mert a szív és az ész együtt mindenre kész. Mindig előre nézz! Légy merész s célhoz érsz!…” (Ilosfalvy Róbert, km. énekkar)
• Cigánykórus és jelenet az I. felvonásból: „Vigyázni jó, élni jó, hol cigány él… Vigyázz! Vigyázz! Vigyázz! A cigány  itt tanyáz…/- A sors mily változó…/- A hű cigányszívre te számíthatsz… /- A vajdaságot elfogadom!...” (Házy Erzsébet, Komlóssy Erzsébet, Ilosfalvy Róbert, énekkar)
• Zsupán belépője, I. felv.: „Itt vagyok, miért hivatott?.../ Hja, az irkafirka nékem sose volt mesterségem. Már ifjú gyermekkorban sertések közt éltem...” (Melis György, km. Lendvai Andor)
• Jelenet és kincskeringő: „Valamikor…, ez az a pont.”; „Jaj, mily csodás, itt a kincs, a kincs…”; Nézd, arra lent, mi cseng, mi peng…” ˙(Házy Erzsébet, Komlóssy Erzsébet,  Ilosfalvy Róbert)
• Finálé-részlet  „Mert a szív és az ész, együtt mindenre kész. Mindig előre nézz! Légy merész s célhoz érsz!…” ( Ilosfalvy Róbert, énekkar)

A Győri Filharmóniai Zenekar Strauss-polkákat játszik. Vezényel: Medveczky Ádám

Erkel Ferenc: Himnusz   - a Nemzeti Filharmonikus Zenekart Medveczky Ádám  vezényli

E héten Medveczky Ádám karmester a vendége a rádióműsornak, vele Nagy Ibolya beszélget az adásban.

Dankó  Rádió - "Túl az Óperencián" 

A délelőtt elhangzott adás ismétlését ma 18 órától hallgathatjuk meg a rádióban és online az internetes elérhetőségeken.

A Dankó Rádió "Túl az Óperencián” műsorának zenei összeállításában - az év utolsó napján - igazi szilveszteri hangulatról gondoskodott az adás szerkesztő-műsorvezetője, Nagy Ibolya:

Ifj. Johann Strauss: A denevér

Szövegét Meilhac és Halévy vígjátéka nyomán Karl Haffner és Richard Genée írta.

A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1963. december 25., Kossuth adó, 19.05 –22.00

A magyar szöveget Evva Lajos fordítása nyomán Fischer Sándor írta.

Vezényel: Lehel György

Km.: az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara (Karigazgató: Vajda Cecília)

Részletek:

•  „Órakettős”, II. felv. , Eisenstein – Rosalinda (Házy Erzsébet, Szőnyi Ferenc)

 „Ez az ízlés, ez a szellem, ez a termet ritka kellem, ó, a láb itt csókra csábít…/ El ne szállj, te lelkem álma, te csábító szirén, vedd a maszkodat le drága, hogy az arcod lássam én…/ - Régi baj, csak néha érzem, gyorsan elmúlik ma már, gyorsabb most az érverésem, mint ahogy az óra jár/ - Itt az óra, nézzük meg…” 

• Pezsgő-tercett  - Adél, Orlovszky, Eisenstein (László Margit, Kozma Lajos, Szőnyi Ferenc, énekkar)   

„A szőlő égi nedve, lalala, életünknek kedve, lalala. A császárok, királyok, a grófok és lakájok mind szolgái, míg élnek a szőlővenyigének. No, koccints hát, az áldásunk ma rászáll, ki császárok közt császár. Koccints, koccints tehát!…/Felségnek ez mindig jár, mindig jár, így dukál, Első pezsgő néven ő  császár és király…/Ő felsége sokáig éljen! A császár és király!”   

• Falke dala, jelenet és a  II. felvonás fináléja - Rosalinda, Adél, Orlovsky, Dr. Falke, Frank, Eisenstein, Kórus (Házy Erzsébet, László Margit, Kozma Lajos, Melis György, Radnay, György, Szőnyi Ferenc, énekkar)

„- Lovag uram, köszöntöm Önt …- Merci, merci, merci! – Lovag úr, márki úr, igyuk ki!... – Egy szót urak, hallgassanak… Mivel a párok itt egymásra leltek,  a vágyban egyek a rokoni lelkek, hadd legyen egy testvéri nagy társaság, ki itt van, legyen egy család…. /- Most minden kézben egy telt pohár, s dalolja együtt mindegyik pár:  Egy család,  egy család a sok barát, pertu lesz itt mind a vendég….Most egy csók, s testvérként: dúdoljuk, most egy csók, dúdoljuk,  együtt dúdoljuk…. /- Elég volt! Már elég! Keringőre várunk rég! Fel mind vidám táncra, ez megkoronázza a mai kedves szép szupét!  /- Táncoljunk már, no táncoljunk már, ezt várja minden pár! /Ó ez az éj, ez a boldogság… /- Testvér, hány óra van, nézd csak meg! Az én órám rosszul jár…/- Egy, kettő, három, négy, öt, hat. Sietek, sietek, hol a kalapom?... - Menjünk egy darabig, komám; a sarkon elválunk, tán…/- Ó, ez az éj, ez a boldogság, vágy meg a bor tüze mámort ád, adna az élet is oly sok jót, mint egy órában ád a bor, s a csók!”

Hofi Géza énekfelvételeiből (km. az Express Együttes, a Magyar Rádió Tánczenekara, Harmónia Énekegyüttes, Stúdió 11, Koós János)

Nádas Gábor – Szenes Iván könnyűzenei felvételeiből énekelnek: Ambrus Kyri, Voith Ági, Bodrogi Gyula, Koós János

Offenbach – Rosenthal: Párizsi vidámságok – részletek (Philadelphiai Szimfonikus Zenekar, vezényel: Ormándy Jenő)

Ismétlés: délután 18 és 19 óra között.

Dankó Rádió - "Túl az Óperencián" - a heti vendég, ma is: Mécs Károly, színművész - beszélgetőtárs a szerkesztő-műsorvezető: Nagy Ibolya

Az adásban részletek hangzottak el a Csárdáskirálynőből (Zsadon Andrea, Szolnoki Tibor és Németh Sándor énekfelvételeiről); Honthy Hanna emlékét idézve további részletek szólaltak meg Kálmán Imre operettjéből, km. Feleki Kamill és Homm Pál.

Lajtai Lajos-slágeregyveleg: Bilicsi Tivadar és Csákányi László énekelnek

Ezt a délelőtti rádióadást újra meghallgathatjuk a 18 órakor kezdődő ismétlésben.

Kijavítottam az előzményben hallás után leírt, "elhallott" szavakat.

A "Hatvani diákjai" részletei Ambrózy Ágoston versei szerint:

• Amálka és Hatvani professzor kettőse: „Szép is vagyok jó is, mégis árva vagyok, aki hozzám való, avval elbujdosok. /Megkérdeztem a madártól, a fecskétől, a gólyától: Fáj-e mikor ősz időben elbúcsúzik a hazai tájtól? …/- Nem születtünk kóbor, vándorló madárnak, hiába űznek itt, ott hiába várnak, magyarnak születtünk, itthon maradónak, télben is hűséges feketerigónak…” (Petress Zsuzsa, Bessenyei Ferenc)

• Hatvani professzor, Kerekes Máté és Amálka jelenete – dialógus, prózában:

„- Menj szépen, kísérd haza ezt a madárkát! Azazhogy…. Hú, a kutyafáját! Most jut eszembe: nem való, hogy egy kislány egy legénnyel egymagában járjon egész éjszaka! Megszólná egész Debrecen!...”  (Bessenyei Ferenc)

A dialógust követi Kerekes Máté és Amálka énekkettőse: „- Édes lányka, szép Amálka, muskátli nyílt ablakába'. Még szebb lenne, még jobb lenne, Te magad, ha nyílnál benne. Szerelmedet, pihenőmet kívánom, nyílj ki, nézz ki, bársony-piros virágom! Édes lányka, szép Amálka, Tiéd vagyok, enyém leszel nemsokára! ..." (Petress Zsuzsa és Simándy József, km. énekkar)

• Diákkar: „Jó dolga van a diáknak, tekintélye van…" (Földényi-kórus férfikara) 

• Bule Lajos, az öreg pedellus dala: „Aki felönt a garatra, ne tegyék fel az asztalra!...Egy-két literát jó bor, ha megárt…” (Gózon Gyula)

• Elmira sanzonja:„Ötvenkilenc dáma elindult a bálba, földig érő, bécsi-módi krinolinszoknyába'...”  (Mezei Mária) 

• Kapocs – kórussal kiegészített – dala (Pálóczi Horváth Ádám verseiből a zeneszerző állította össze): "Még azt mondják nem illik a tánc a magyarnak!...”/ Kar: „Hopp! Ördöngös boszorkányos debreceni korcsmáros!...” (Hadics László és Földényi-kórus férfikara; a dal bevezető hegedűszólóját Ramor Ervin játsza.)

Márkus Ferenc szerepe "A messzetűnt kedves" c. daljátékban:

Öreg Fazekas kovácsmester, Mihály apja.

A Dankó Rádió Túl az Óperencián című adásának ma délelőtti műsorában hallhattuk ezeket a zenéket is:

Farkas Ferenc – Dékány András: Csínom Palkó

A bejátszott részletekben közreműködött: Házy Erzsébet, Komlóssy Erzsébet, Sándor Judit, Domahidy Lászkó, Palócz László, Radnay György, Simándy József, Szabó Ernő, az MRT Énekkara és Szimfonikus zenekara. Vezényel: Lehel György.   A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1963. május 1., Kossuth rádió, 20.10 – 22.10

- Palkó dala: „Elrepült a szép madárka, merre repül?ˇ (Simándy József)

- Éduska és Palkó kettőse

Dialógus (próza): „- Éduska, te volnál?..- Apám, régen kijött a házból, őt keresem. - Az istállóba ment. Te meg ne félj! Nem harapok! – Tudom….”  (Házy Erzsébet és Simándy József)

Ének: „- Jó’jszakát, kisleány! A nevem: Csínom Palkó. Szívem tereád olyan régen vár!/-Jó’jszakát, jó’jszakát, az álom ringasson el…/ - Jó’jszakát, jó’jszakát, ha lecsukódik pillám, az álom kapuján ugye, gondolsz majd rám?!…” (Házy Erzsébet és Simándy József)

- Tyukodi dala, dialógus (próza) és kórusjelenet (Domahidy László, énekkar)

- Jelenetek a daljátékból prózában és énekben (Házy Erzsébet, Komlóssy Erzsébet, Sándor Judit, Domahidy László, Palócz László, Radnay György, Simándy József, Szabó Ernő, az MRT Énekkara)

Ezt a műsort délután hat órától ismét meghallgathatjuk a rádióban, és az interneten is.

A Dankó Rádió ma délelőtti operettműsorából emelem ki:

Karl Zeller - Moritz West és Ludwig Held  - Fái Jakab Béla: A madarász

• Nyitójelenet - Weps báró, hercegi fővadász, erdő- és vadmester és Schneck, a falu elöljárója kettőse (Bilicsi Tivadar, Maleczky Oszkár, km. Réti József, a Magyar Rádió Énekkara és a Magyar Állami Hangversenyzenekar. Vezényel: Polgár Tibor) - 1959. november 28., Kossuth Rádió, 19.00- 21.35
• A hercegnő belépője, I. felv. „ Rajna keringő: „Dús vidék, napsugár, Rajna-táj, égi báj…”  (Csonka Zsuzsanna, km. a Sinfonica Hungarica, vezényel: Benedek Tamás)
• Ádám dala, II. felv.: „Nagyapám húszéves volt, lombok közt sütött a hold…. Muzsikálj, muzsikálj, muzsikálj! Újra szólj, el ne szállj! Muzsikálj, muzsikálj, muzsikálj! Hogyha hívlak, rám találj…” (Simándy József, km. MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András)

Kálmán Imre: Cirkuszhercegnő  - részletek

(km. Jankovits József, Szendy Szilvi, Peller Károly, Harsányi Frigyes)

A „Túl az Óperencián” adásának délutáni ismétlése a szokott időben, 18 órától hallgatható meg a rádióban.

Tudni lehet, hogy Domján Edit  szegedi színháztag időszaka alatt  Lehár- és Kálmán Imre-operettekben is játszott...  Később sem lett hűtlen a zenés színpadhoz, több olyan darabban  is előfordult, ahol énekelnie kellett; mint tudjuk, a rádióba is szívesen hívták ilyen műfajú darabokba szereplőnek (itt primadonna- vagy szubrett karaktert megformáló énekművész "próza"-hangjaként). 

A jó színész a stúdiókban mikrofonok előtt a beszédhangjával is tud "játszani",  és ha a közös munka folyamán a szereptársai mellett jól összedolgozik az alkotókkal (rendezővel, a zenei rendezővel, dramaturggal, a szerkesztővel), akkor a végeredmény sem lehet kétséges. (Adott operettek felvételekor az éneklő művészek és a színművészek a stúdióban legtöbbször nem együtt, nem egyszerre vannak jelen a mikrofon mellett). Egy jól sikerült darab felvételének hallgatása közben mind az énekes, mind a színész elnyerheti a rádióhallgató tetszését: könnyen előfordulhat, hogy meg sem fordul a fejünkben, az énekszámot követő dialógusban esetleg más beszél, nem az énekművészt hallja, aki az előbb még "dalolt"... De az is igaz, egy  sokat játszó színművész orgánumát  is előbb-utóbb azonosítani tudjuk, felismerjük száz másik közül... - ha módunk volt sokat látni-hallani, akár a legkülönbözőbb műfajú darabokban, színházban, tévében, filmen, rádióban, lemezen, és úgy azonnal, a hangjáról is, "beugrik", ki ő.  A rádió hangtárából adásba kerülő darabokban megszólaló beszéd- és énekhang  egyformán "árulkodó".... 

Ezek a "kis titkok", amelyekre utólag fény derül, a régi rádiós műsorkészítés mindennapjait is széppé, érdekessé, izgalmassá tették, a magas művészi színvonalhoz járultak hozzá. 

Jó néhányat Ruitner Sándor, Tamássy Zdenkó őrzött meg még évtizedekkel később is, műsorsorozataikban. 

Gyakran hallunk Nagy Ibolya művészportré, emlékműsor heteiben is olyan apró részleteket, amelyek rávilágítanak azaz megvilágítanak már elfeledett, de korábban még évtizedekig a "levegőben levő" összefüggéseket.

...És  a 11 rádiós dalszínházi bemutató közül hármat  László Endre rendezett: "A messzetűnt kedves"; (1965) "Sztambul rózsája" (1965), "Hétfőtől szombatig" (1968)

Igen, nekem is feltűnt, ez is olyan rádiós, ezúttal  szereposztásbeli siker , amely Kemény Egon daljátékában jelent meg először, lsd. 2.  A messzetűnt kedves.

Amint látni, a rendezők a Domján Edit  - László Margit- "párosban"  gondolkoztak a legtöbbször: a színésznő négy operett rádiófelvételén "kölcsönzi" beszédhangját László Margit szopránja  mellé.

Jó lenne őket egyenként végighallgatni....

Amelie a francia polgármester lánya, akit Fazekás Ámeli-nek hívott.

Domján Edit a Rádió Dalszínháza  opera-, operett-, daljáték- és zenés játék bemutatói között  Kemény Egon A messzetűnt kedves c. daljátéka mellett más darabokban is játszott (kapott) prózai szerepet.

Kigyűjtöttem és most felsorolom ezeket  (a rádióban elhangzott ének-zenei kíséretes mesejáték-felvételeire itt nem térek ki) - időrendi sorrendben:

1. Jacques Offenbach: Hoffmann meséi – 3 felvonásos opera elő- és utójátékkal

Rádió Operaszínpada bemutatója: 1962. április 28., Kossuth Rádió 18.49 – 22.00

Szövegét E.T.A. Hoffmann művei nyomán Jules Barbier írta, Innocent Vincze Ernő fordította

Vezényel: Erdélyi Miklós
Km.: az MRT szimfonikus zenekara és énekkara (Karigazgató: Vajda Cecília)

Zenei rendező: Járfás Tamás

Szereposztás:

Olympia – Ágai Karola
Antonia – Orosz Júlia
Giulietta és Stella – Déry Gabriella
Leindorf, Coppelius, Miracle és Dappertutto – Radnay György
András, Cochenille, Ferenc és Pitichinaccio – Kishegyi Árpád
Hoffmann – Ilosfalvy Róbert
Spalanzani – Bende Zsolt
Crespel, Antonia apja – Veress Gyula
Miklós – Szőnyi Olga
Luther, kocsmáros – Várhelyi Endre
Schlemil – Petri Miklós
Nathaniel – Palcsó Sándor 
Hermann – Nádas Tibor
Antónia anyjának hangja – Komlóssy Erzsébet
A múzsa – Domján Edit

2. Kemény Egon -  Vitányi János – Erdődy János: A messzetűnt kedves 

(történelmi daljáték)

Rádió dalszínháza bemutatója: 1965. május 22., Kossuth Rádió 20.25 – 22.00

Vezényel: Bródy Tamás
Km.: az MRT szimfonikus zenekara és a Földényi-kórus 

Zenei rendező: Ruitner Sándor 
Rendező: László Endre

Szereposztás:

Fazekas Mihály – Simándy József (Darvas Iván)
Pálóczi Horváth Ádám – Palócz László (Láng József)
Amelie – László Margit (Domján Edit)
Julika – Andor Éva (Örkényi Éva)
Polgármester – Várhelyi Endre (Basilides Zoltán)
Carpentier – Szőnyi Ferenc (Benkő Gyula)
Kovács strázsamester – Domahidy László (Farkas Antal)
Werdemühl lovag – Külkey László (Lázár Gedeon)
Öreg fazekas – Márkus Ferenc
Mme Garron – Gáborjáni Klára
Schatten gróf – Velenczei István
De Breuil márki – Ujlaky László
Rektor – Katona Lajos

3. Leo Fall: Sztambul rózsája

Rádió Dalszínháza bemutatója: az 1965. szeptember 11., Kossuth Rádió 20.28 – 22.00
Szövegét Brammer és Grünwald írta
Fordította: Gábor Andor
A verseket átdolgozta: Szabó Miklós
A keretjátékot írta: Innocent Vincze Ernő

Vezényel: Sebestyén András
Km.: az MRT szimfonikus zenekara és énekkara (Karigazgató: Sapszon Ferenc)

Zenei rendező: Járfás Tamás
Rendező: László Endre

Szereposztás:

Madame Desiré, társalkodónő – Kiss Manyi
Mohamured, szobapincér – Pécsi Sándor
Kamek pasa – Zách János
Kondzsa Gül, a lánya – László Margit (Domján Edit)
Midili Hanm – Koltay Valéria (Örkényi Éva)
Ahmed bey – Ilosfalvy Róbert (Körmendi János)
Müller, kereskedő – Várhelyi Endre
Flórián, a fia – Kishegyi Árpád (Márkus László)

4. Oscar Straus: Varázskeringő 

A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1967. március 25., Kossuth Rádió 19.25 – 20.50

Felix Dörmann és Leopold Jacobson szövegét fordította: Mérey Adolf
Verseket fordította: Fischer Sándor
A keretjátékot írta: Innocent Vincze Ernő

Vezényel: Sebestyén András
Km.: az MRT Szimfonikus zenekara és énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc)

Zenei rendező: Fejes Cecília
Rendező: Horváth Ádám

Szerkesztő: Bitó Pál

Szereposztás:

Sigismund főlakáj – Külkey László (Márkus László)
XIII. Joachum – Kovács Péter (Raksányi Gellért)
Helén – László Margit (Örkényi Éva)
Lothar gróf – Várhelyi Endre (Nagy Attila)
Niki hadnagy – Palcsó Sándor (Zenthe Ferenc)
Montschi hadnagy – Bende Zsolt (Bárány Frigyes)
Friderika, főkamarásnő – Barlay Zsuzsa (Komlós Juci)
Vendolin, udvarmester – Katona Lajos
Steingruber Fruzsi – Petress Zsuzsa (Domján Edit)
Igazgató – Szendrő József

5. Johann Strauss: A királyné csipkekendője

A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1967. november 4. Kossuth rádió 20.30 – 22.00

Bohrmann Riegen és Richard Genée szövegét Ditrói Mór fordította.
A verseket Blum Tamás fordította.

Rádióra alkalmazta Innocent Vincze Ernő

Vezényel: Bródy Tamás
Km.: az MRT szimfonikus zenekara és énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc)

Zenei rendező: Fejes Cecília
Rendező: Horváth Ádám

Szerkesztő: Bitó Pál

Szereposztás.

Don Sancho – Kishegyi Árpád (Márkus László)
A király – Bartha Alfonz (Szokolay Ottó)
A királyné – László Margit (Gombos Katalin)
Donna Iréne – Orosz Júlia (Domján Edit)
Cervantes – Korondy György (Körmendi János)
Rodriguez gróf – Palcsó Sándor (Verebély Iván)
Hadügyminiszter – Katona Lajos
Rendőrminiszter – Nádas Tibor
Igazságügyminiszter – Göndöcs József

6. Arthur Sullivan - William Schwenck Gilbert: A mikádó 

A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1968. január 27. Kossuth rádió 19.30 – 22.00

Fordította és rádióra alkalmazta: Romhányi József

Vezényel: Breitner Tamás
Km.: az MRT énekkara és szimfonikus zenekara (Karigazgató: Bódy Irma)

Zenei rendező: Erkel Tibor
Rendező: Békés András

Szereposztás:

A mikádó – Kovács Péter (Mensáros László)
Nanki-Poo, a fia, vándor énekes – Réti József (Kaló Flórián)
Ko-Ko, Titipu legfőbb hóhéra – Várhelyi Endre (Bárdy György)
Pooph-Bah, pénzügyminiszter – Palcsó Sándor (Csákányi László)
Pish-Tush, előkelő úr – Palócz László (Szendrő József)
Yum-Yum, Ko-Ko gyámleánya és menyasszonya – László Margit (Váradi Hédi)
Pitti-Sing – Barlay Zsuzsa (Béres Ilona)
Peep-Bo – Déry Gabriella (Domján Edit)
Katisha, idősebb udvarhölgy – Komlóssy Erzsébet (Bakó Márta)

7. Vincze Ottó – Ambrózy Ágoston: Hétfőtől szombatig

(zenés játék)

Rádió Dalszínháza bemutatója, 1968. június 15., Kossuth Rádió, 19.30 – 21.10

Vezényel: Vincze Ottó
Km.: az MRT szimfonikus zenekara és énekkara, valamint a Harmónia együttes

Dramaturg és zenei rendező: Ruitner Sándor

Rendező: László Endre

Szereposztás:

Csicsi mama – Barlay Zsuzsa (Simor Erzsi)
Ildikó, a lánya – Gombos Kati
Pál, a veje – Várhelyi Endre (Ráday Imre)
Káplár János – Palócz László (Csákányi László)
Bea, a lánya – Andor Éva (Domján Edit)
Zsolti – Palcsó Sándor (Cs. Németh Lajos)

8. Szirmai Albert – Bakonyi Károly – Gábor Andor: Mágnás Miska

A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1969. április 5.  Kossuth rádió 19.52 – 22.00

Rádióra alkalmazta: Ruitner Sándor

Vezényel: Sebestyén András
Km.: az MRT szimfonikus zenekara és Énekkara (Karigazgató: Sapszon Ferenc)

Zenei rendező: Balassa Sándor
Rendező: Cserés Miklós dr.

Szereposztás:

Korláth Rolla – Andor Éva (Domján Edit)
Marcsa, konyhalány – Zentai Anna (Földi Teri)
Miska, istállófiú – Palcsó Sándor (Zenthe Ferenc)
Baracs Iván – Korondy Györgyf (Fülöp Zsigmond)
Titkár – Velenczei István
Korláth Kázmér gróf – Várhelyi Endre (Erdődy Kálmán)
Pixi gróf – Külkey László (Szatmári István)
Mixi gróf – Kishegyi Árpád (Deák B. Ferenc)
Leopold, komornyik – Kibédi Ervin
Lotti grófnő – Ladomerszky Margit
János bácsi – Maklári János

9. Jacques Offenbach: A varázshegedű 

Egyfelvonásos daljáték

Rádió Dalszínháza bemutatója: 1969. június 21., Kossuth Rádió, 19.22 – 20.12.

A rádiófelvétel bemutatójára Offenbach születése 150. évfordulójának évében került sor.

A daljáték szövegét Métespés és Chevalet írta. 

Fordította és rádióra alkalmazta: Innocent Vincze Ernő

Vezényel: Bródy Tamás

Km.: a Magyar Rádió és Televízió Énekkara és Szimfonikus Zenekara

Zenei rendező: Fejes Cecília 

Rendező: Horváth Ádám
Szerkesztő: dr. Józsa Ibolya

Szereposztás:

Mathieu apó, a falu hegedűse – Bende Zsolt (Ráday Imre)
Reinette, a gyámleánya – László Margit (Domján Edit)
Pierre, parasztlegény – Réti József (Huszti Péter)

10. Sidney Jones és Lionel Monkton: A gésák

A Rádió Dalszínház bemutatója: 1970. február 14. , Kossuth Rádió 19.25 – 20.37

Owen Hall szövegét Fáy E. Béla és Makai Emil fordította.
A verseket Brand István írta
Rádióra alkalmazta: Innocent Vincze Ernő

Vezényel: Bródy Tamás
Km.: az MRT szimfonikus zenekara és énekkara (Karigazgató: Sapszon Ferenc)

Zenei rendező: Matz László
Rendező: Cserés Miklós dr.

Szereposztás:

Az öreg Vuncsi – Feleki Kamill
A fiatal Vuncsi – Kibédy Ervin
Mimóza – László Margit (Domján Edit)
Fairfax – Bende Zsolt (Mécs Károly)
Molly – Petress Zsuzsa
Cunningham – Reményi Sándor (Csanaki József)
Katána – Bartha Alfonz (Verdes Tamás)
Lady Constance - Simor Erzsi
Juliette – Csala Zsuzsa
Imári márki – Csákányi László

Domján Edit  színésznő rövid élete utolsó rádió dalszínházi felvétele volt:

11. Florimond Hervé: Lili

Rádió Dalszínháza bemutatója: 1972. december 25. Petőfi adó 17.31 - 18.58

Fordította és rádióra alkalmazta: Semsei Jenő
A verseket Szabó Miklós fordította.

Vezényel: Breitner Tamás
Km.: az MRT szimfonikus zenekara

Zenei rendező: Fejes Cecília
Rendező: Cserés Miklós dr.

Szerkesztő: Bitó Pál

Szereposztás:

Antoine Plinchard, tüzér – Palcsó Sándor (Zenthe Ferenc)
De la Grange Batliere báró – Feleki Kamill
Saint Hypothése gróf – Csákányi László
Bonpain, házitanár – Márkus László
René – Benkő Péter
Bouzincourt – Egri István
Bouzinvourtné – Komlós Juci
Lili, a leányuk – Kalmár Magda (Domján Edit)
Antoinette, a dédunokájuk – Kovács Krisztina 
Victorine, szobalány – Csala zsuzsa
Mme Vieuxbola – Mohácsi Irén
Mme Andersene – Czigány Judit
Inas – Romhányi Rudolf

A tegnapi műsor elején Mécs Károly a tiszta magyar beszéd megóvásáról is beszélt. Megemlítette a magyar nyelv lejtését, és annak megőrzésére hívta fel a figyelmet.

Domján Edit emlékét felidézve - aki kora egyik legismertebb és legkedveltebb színésznője volt - hiányolta felvételeit a rádióadásokból, amit Nagy Ibolya szerkesztő-műsorvezető pótolt. 

Domján Edit egyik főszerepe, amelyben prózát játszott, Ámeli szerepét László Margit énekelte: (Sajnos a daljáték még nincs digitalizálva, ezért jelenetei nem kerülhetnek műsorba.)

Kemény Egon - Erdődy János: „A messzetűnt kedves” 

Magyar Rádió, 1965 - Történelmi daljáték

Főszerepekben:

Fazekas Mihály – Simándy József / Darvas Iván

Pálóczi Horváth Ádám – Palócz László / Láng József 

Ámeli – László Margit / Domján Edit

Julika – Andor Éva / Örkényi Éva 

Közreműködött a Földényi-kórus 

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Bródy Tamás vezényelte 

Zenei rendező: Ruitner Sándor 

Rendezte: László Endre

A Dankó Rádió mai operettműsorában részleteket hallhattunk

Pjotr Csajkovszkij– Josef Klein A diadalmas asszony  című operettjéből.

Két rádiófelvételről szólaltak meg dalok:

• Zempléni Mária, Gulyás Dénes, Rozsos István, km. az MRT énekkara és Szimfonikus zenekara, vezényel: Breitner Tamás (1984)
• Zentay Anna, Fekete Pál, Göndöcs József, Molnár Miklós, km. a Földényi-kórus és az MRT szimfonikus zenekara. Vezényel: Bródy Tamás (1958)

A „Túl az Óperencián” adásának e heti vendége, Mécs Károly színművész a műsorban emlékezett a legendás színésznőre, Domján Editre, aki karácsonykor született és karácsonykor hagyott itt bennünket: mindössze negyven év adatott meg neki (Budapest, 1932. december 25.  – 1972. december 26.). A rádióműsorban Domján Edit dalfelvételei is felcsendültek.

Pótlólag: a Dankó Rádióban elmúlt héten sugárzott Lehár-emlékműsor előzetese volt a Mediaklikk.hu oldalon.

Az e heti Lehár-emlékműsor mai zenei kínálata volt a Dankó Rádióban: 

Lehár Ferenc: Tatjana  - az opera nyitánya   (koncertfelvételről)

Lehár Ferenc – Ludwig Herzer, Fritz Löhner-Beda – Szenes Andor: Friderika   A Rádió Dalszínházának bemutatója (keresztmetszet): 1972. április 3., Kossuth Rádió 19.20 -20.10 óra
A felvételen Andor Éva, Kalmár Magda, Bende Zsolt, Simándy József, valamint a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus zenekara és Énekkara működik közre, Sebestyén András vezényel.

- Jelenet és dal: „-Várunk Friderika rád…” (Andor Éva és a Magyar Rádió Énekkarának női kara)

- Salomea és Reinhold Lenz vidám kettőse és tánc: „Járd velem, babám, a hopszasszát!” (Kalmár Magda, Bende Zsolt és az MRT Énekkara)

- Goethe dala: „Ó lányka, ó, lánykám, imádlak én…” (Simándy József)

A műsorban Káel Csabával,  a Müpa vezérigazgatójával készített interjút a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya,  annak kapcsán, hogy a Müpa és a sanghaji operaház koprodukciójában, Kínában, november 28-án bemutatták A mosoly országa című Lehár-operettet,  amely produkciót itthon is láthatjuk majd a Müpában, 2019. február 1-jén és 2-án.

Lehár Ferenc – Ludwig Herzer, Fritz Löhner-Beda – Harsányi Zsolt: A mosoly országa

A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1971. november 11., Kossuth adó 19.35 – 21.29
Km.: az MRT Szimfonikus zenekara és Énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc). Vezényel: Bródy Tamás

• Szu-Csong dala, II. felv. (Simándy József):  „Vágyom egy nő után, egy nő után, kerget a vágy…” 
• Kórus és Liza belépője, I. felv. (Házy Erzsébet, énekkar):  ”- Éljen sokáig! Éljen sokáig! Éljen ő!” / - Egy nőnek mindig jólesik az ilyen szép fogadtatás! Bók csinosítja a nőt,a siker teszi őt hevesen lobogóvá,  s felgyúl a láng!.../Flörtök, mért gyötörtök, nektek szívemet adni kár! Más kell, lángolás kell, édes öröm kell végre már!.../Szív, szív mindig remél, eljő a mély, vad szenvedély! Arra ébredünk, hogy halkan hív egy csendes szó, egy másik szív!….” 
• Liza és Szu-Csong szerelmi kettőse – „Szívkettős” - , II. felv. (Házy Erzsébet, Simándy József): „Lótuszvirág! Érted élek csupán… /Szív, hogyan tudsz így tele lenni, mondd!...”
• Mi és Hatfaludy Feri (Guszti) kettőse, III. felv. „Zig-zig-zig-duett”  (Kalmár Magda, Bende Zsolt – prózában (dialógus) és énekben:  „Fehér virág, kacér virág, idegen mezőkön termettél…/Miért is nem lehet, hogy kalapomhoz tűzzelek?! Miért is nem lehet, hogy pántlikába fűzzelek?!...”  
• A III. felvonás fináléja (Kalmár Magda, Simándy József): „- Drága húgocskám… mosoly országa más világ…/- Hogy tudod ilyen könnyen elveszíteni!? /-  Mosolygó nézés és jólnevelt arc, mögötte könnyezik a szívem, de hogy itt bent mi fáj, azt ne tudja más!"

Lehár Ferenc: Adria - keringő   (Berlini Rádió Szimfonikus Zenekar, vezényel:  Vladimir Mikhailovich Jurowski)

Ezt a délelőtt elhangzott operettműsort ismét meghallgathatjuk a Dankó Rádió 18 órakor kezdődő adásában :"Túl az Óperencián"

A Dankó Rádió "Túl az Óperencián" adásában egész héten át Lehár-zenéket hallunk - a zeneszerző halálának hetvenedik évfordulója alkalmából. Az emlékműsor szerkesztője és műsorvezetője: Nagy Ibolya.

A mai műsor tartalma volt:

Lehár Ferenc – Carlo Lombardo – Harsányi Zsolt: Három grácia 

- Hélène dala (Németh Marika):

„Szív, óh, szív, tán a mennybolt hív, oly forrón hív, van-e szebb ennél…./ Vigyázz, szomorú szerelmes sose légy! Vigyázz, hogy a délibáb vagy a szív hova hív!...” 

- Helen és Charles kettőse (Németh Marika és Udvardy Tibor, km.  az MRT Szimfonikus zenekara, vezényel: Sebestyén András ) - 1962. július 8-án, a Kossuth Rádióban hangzott el (17.10 – 17.40): „Új Lehár felvételeink” 

„…Angyalkám, kicsikém hallgass rám, ne figyelj mást, figyeld a szót, a forró szív mélyén lakol…” 

- Toutou és Bouquet duettje "Apacs-kettős"  (Kalmár Magda, Palcsó Sándor, km.  az MRT Szimfonikus zenekara, vezényel: Breitner Tamás) - Lehár-est közvetítése az MN. Művelődési Házából (1981. augusztus 10., Kossuth Rádió 20.14 – 22.00)

„Süvít a szél, hideg a tél, a sarki lámpa fénye sápadtan fehér… /Ha megversz is, imádlak én, te drága rossz, apacslegény, csak üss meg, de tekints reám…” 

Lehár Ferenc: Clo-clo  - Nyitány  (Km. a Berlini Rádió Szimfonikus Zenekara, a karmester: Vladimir Mikhailovich Jurowski)

Lehár Ferenc – Kulinyi Ernő – Erdődy János: Paganini

A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1981. március 14., Kossuth Rádió 19.15 – 20.35

Km. az MRT Énekkara és Szimfonikus zenekara. Vezényel: Sebestyén András

- Paganini dala (Gulyás Dénes)

„Volt nem egy, de száz babám, nem vártam én, míg csókot ád a lány! Szád ha ég, fürge légy! Rózsaszál! Azért vagy, hogy letépd! Mint lepke száll, csapong a férfivágy, mézet kínál ezernyi szép virág, férfiszív, egy se hív, drága lány, azért csapongok így! /Tudom, hogy őrjít az édes száj, tudom, hogy csalódni szörnyen fáj, tudom mily forró a friss vágy, a szív, tudom, hogy kiég a szenvedély…”

-  Anna-Elisa dala (Kalmár Magda)

„Csak nem lesz tán hozzám az élet oly kegyetlen és csalárd, hogy ellopja az üdvösséget, mely végre rám talált. A boldogság nékem is szent jogom, a szerelmem engedni nem fogom, nem térít el utamból száz veszély, mert e szív, érte él. /Szép álom, szállj a szívembe, szent égi tűz. Szép álom, utánad vágyom, ó, el ne űzz. Légy üdvöm vagy átkom, még csók ég a szánkon, a szív mindent felejt, könnyet sem ejt….”

- Bella Giretti és Giacomo Pimpinelli vidám kettőse (Lehoczky Éva, Palcsó Sándor)

„Szép művészet, fütyülök terád, és nem vonz a tudomány! Ez én nékem örömet nem ád, így szól egy Don Juan. Nálam csak az a fő: nem kell más csak a nő!  Hogy minden asszony kapható, nekem ez jelszó! /Könnyű pille mind a nő, lepkeszárnyon libbenő, minden asszony már csak csókra vár és máris boldog ő. Könnyű pille, mint a lány, kapható is mindahány. Mint a lámpafényre, szállnak rám, így él egy Don Juan!...

Lehár Ferenc – Heinz Reichert, Jenbach Béla - Kulinyi Ernő: A cárevics 

- A cárevics dala „Volga-dal” (Udvardy Tibor, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel Bródy Tamás) – A Rádió új stúdiófelvételéről (1969)

 „Egyedül! Újra egyedül! Magam mint mindig! Az ifjúságom elrepült! A szív magánya vesz körül. Úgy fáj e bús, e zord magány, aranykalitka ez csupán!  A Volga vizénél őrszem áll. Mint fészkét őrző sas madár. A pusztaságon éj és csend! Nincs holdsugár, se csillag fenn.  Mozdulatlan néma táj. Kozáklegény szíve fáj. Mert a szív megérti ez mit jelent. Ha az ember elhagyott, így zokog, így eseng: 
Nézz rám az égből, teremtő Atyám! Úgy vágyom már én is egy szív után! Trónod körül annyi angyal virul! Kérek egyet az én páromul! Trónod körül annyi angyal virul! Küldj le egyet az én páromul."

-Szonja dala, I. felv. (Házy Erzsébet, az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás)  - Lehár-emlékest a szerző halálának 25. évfordulója alkalmából. Magyar Rádió 6-os stúdiója (1973. október 29., Petőfi Rádió)

„Majd jön egy férfi, és rám tekint vágyón, majd jön egy férfi, hogy ő legyen párom, remeg a szíved…/Nehéz a szívem, borongó érzés kísér… öröm vagy bánat, mit ér a sorsom….Csókot kíván a száj…”

-Mása és Iván vidám kettőse (Zentay Anna, Kishegyi Árpád, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel Bródy Tamás) – A Rádió új stúdiófelvételéről (1969)

„Nézd a szemem, ékszered, szívemet, tüzesen ver... téged imád, életen át ez a szív, ne bomolj hát! /Jaj de jó a…” 

Megemlíítem még, hogy  szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya Sólyom-Nagy Sándor operaénekes születésnapja alkalmából bejátszott egy részletet Puccini Köpeny című operájának stúdiófelvételéről, a művész énekét a Magyar Állami Operaház zenekara kíséri, a karmester: Kórodi András.

Ezt a délelőtt elhangzott műsort ma 18 órától ismét meghallgathatjuk a Dankó Rádió hullámhosszán és az internetes elérhetőségén is (www.dankoradio.hu).