"Elkészült a Komáromi farsang rádiójáték felvétele"

Hajdú-Bihari Napló

1957-03-08 / 56. szám

(Budapesti tudósítónktól)

A stúdió párnázott ajtaja mögött, mint a színes pillangók röpködnek Csokonai szavai. A debreceni költő a Komáromi farsang derűs forgatagában lázas szavakban vallja meg szerelmét Lillának. László Endre, a darab rendezője az utolsó simításokat végzi a felvételre kerülő legújabb daljátékon, melynek fő alakjait kettős, — egy énekes és egy prózai — szereposztásban veszik fel. Csokonait Zenthe Ferenc alakítja, Kemény Egon friss, melodikus zeneszámait pedig llosfalvy Róbert énekli. Lilla alakjánál az énekes szerep Házy Erzsébeté, a prózai szöveg Korompay Valié. Lavottát is ilyen kettős alakításban adja a rádió: Molnár Miklós és Gönczöl János formálja és énekli a zeneszerző szerepét. A zord apát, a kérőként jelentkezett Csokonait kikosarazó Vajda Pétert Deák Sándor, a többi főszerepet Berki Lili, Bilicsi Tivadar, Szabó Ernő, Hlatky László, Gózon Gyula, Rózsahegyi Kálmán játsszák, tehát igazi parádés szereposztásban hallgathatják a debreceni tárgyú rádiójátékot a hallgatók.
A lehallgató fülkében Gál György Sándor, a rádió zenei fejtörőjének közismert szerkesztője mondja el a legújabb magyar daljáték születésének körülményeit.
— Néhány évvel ezelőtt Visegrádon voltam az alkotók házában, ahol egy operatanulmányon dolgoztam. Itt találkoztam társszerzőmmel, Erdődy Jánossal, és megbeszéléseink során határoztuk el, hogy Csokonai édesbús poétikus szerelmének történetéből daljátékot írunk. A téma valósággal rabul ejtett. A daljáték szövege nagyrészt Visegrádon elkészült, de akkor még színpadra szántuk. Úgy volt, hogy vidéken lesz az ősbemutatója, a győri Kisfaludy Színházban. Aztán mindinkább rájöttünk, hogy a darab elsősorban rádióelőadásra kívánkozik. így is döntöttünk szerzőtársunkkal, Kemény Egonnal együtt, akinek a Hatvani diákjai című szintén debreceni tárgyú rádió játéka, a Valahol Délen c. operettje és más hangulatos, szép zeneszámai jól ismertek a rádió hallgatói előtt. Bízom benne, hogy daljátékunk utolsó akkordjai után sokan kelnek fel elégedetten a rádiókészülék mellől.
A hangjáték, melynek előadása március 9-én, szombaton lesz a Kossuth-rádióban, különösen a debreceni hallgatók részéről tarthat számot nagy érdeklődésre.

/KISS ISTVÁN/

„ A böjti szél fúj, véget ért a Farsang…”

Dankó Rádió                             naponta kora reggel 5 – 5:55 között

Nagy Ibolya felelős-szerkesztő vendége volt ezen az ismételt műsorhéten:

Zsadon Andrea és Szolnoki Tibor.

A mai műsorban Nagy Ibolya bevezetőjével elhangzott:

KEMÉNY EGON - Gál György Sándor - Erdődy János: „Komáromi farsang” (1957) 

Magyar Rádió, Daljáték 2 részben 

Főszerepben: HÁZY ERZSÉBET  és  ILOSFALVY RÓBERT

Csokonai Vitéz Mihály – Ilosfalvy Róbert, Zenthe Ferenc, 

Lilla – Házy Erzsébet, Korompai Vali, 

Deák Sándor, Gönczöl János, Berky Lili, Bilicsi Tivadar, Szabó Ernő, Hlatky László, Fekete Pál, Lehoczky Éva, Völcsey Rózsi, Gózón Gyula, Rózsahegyi Kálmán 

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte 

Zenei rendező. Ruitner Sándor

Rendező: László Endre

Nagy Ibolya szerkesztő-műsorvezető a műsorban a darabból szinte keresztmetszetet adva, több dalfelvétellel is megörvendeztetett minket.

Csokonai dala - Ilosfalvy Róbert és a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara

Az üldözők kara - Bilicsi Tivadar, Göndöcs József, Hlatky László, Kibédy Ervin, Szabó Ernő és Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara 10. Üldözők kara "Gézengúz, léhűtő, imposztor..." - 02:12  

Lilla románca - Házy Erzsébet és a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara

A nápolyi király dala - Fekete Pál, Kishegyi Árpád, a Földényi kórus és a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara 2. A nápolyi király dala "Ferdinándusz  büszke nevem..." - 03:08  

Az első reggel, Lilla és Csokonai kettőse - Házy Erzsébet és Ilosfalvy Róbert, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara 22. Lilla és Csokonai kettőse "Az első reggel" - 01:56  

A korcsmáros dala (Kajdács Kelemen) - Gózon Gyula és a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara 20. Kajdács Kelemen dala "Kelemen, menj vissza a konyhába..." - 04:28  

Kraxelstumpf szerenádja -  Bilicsi Tivadar, Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara

 „Túl az Óperencián” – NAGY IBOLYA műsora – Dankó Rádió

2019-ben jelent meg a Komáromi farsang CD- felvételen:

https://kemenyegon.hu/komaromi-farsang

A 2018-ban készült, ma ismételt műsor érdekessége volt továbbá, hogy Kemény Egon és Ábrahám Pál műveiből is elhangzottak részletek – 2020-ban a zeneszerzők emlékét a kiváló művészházaspár Kemény Egon lányával, Kemény Anna Máriával, Mahó Andreával, Nemlaha Györggyel, Bozsó Józseffel elevenítette fel a Hogy volt?! című szórakoztató tévéműsorban.

https://mediaklikk.hu/video/hogy-volt-abraham-pal/

A Dankó Rádió imént véget ért Az a szép című műsorának első részében (18.04 – 19.00)  Kacsóh-, Szirmai- és Kálmán-operettmelódiák is felcsendültek ismét, amelyek a közelmúltban már többször lejátszásra kerültek, sőt két duettet a tegnapi adásban is hallhattunk:

Kacsóh Pongrác: Rákóczi 

A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1964. január 4. Kossuth adó 20.25 – 22.00

Szövegkönyv: Bakonyi Károly (alapötlet és dialógusok), Endrődi Sándor, Pásztor Árpád (dialógusok) és Sassy Csaba (versek). 

Km.: az MRT énekkara (Karigazgató: Vajda Cecília) és szimfonikus zenekara

Vezényel: Kerekes János

Részletek voltak most:

 - Rákóczi megtérése: „Szívemben csendül egy nóta még…” (Udvardy Tibor - próza és ének)

- Jelenet, Katica és Andris dala, kuruckar: „- Ne bántsátok … ő a legnagyobb vitéz!…/- Összebújunk csöndesen, míg a labanc elmegyen… /- Kuczug Balázs olyan vitéz, aki mindig előrenéz.../-…Kocsmárosné haragjában elájul… Dunán túl, Dunán túl…”  (Andor Éva, Palcsó Sándor, Palócz László, a férfikar)

- Andris tárogatós hadnagy dala  „Újra szabad a mi urunk, kurucok virága, bécsi udvar, akárhogy is vigyáztatok rája, elmenekült Bécsújhelyről Varsó városába, és ha hívják, vissza is tér a magyar hazába. /Hej, ha ez a vitéz magyar kurucok királya, Bécs csak egyszer betoppanna a magyar hazába, labanc mind egy szála bármily hófehérre, a harcban, bősz csatában ráismerne a magyarra, a népre! ” (Palcsó Sándor)

- Táborjelenet (Újlaky László, Horváth Jenő, Palcsó Sándor, Sándor Judit – próza)

- A labancok támadása előtti készülődése a táborban (Újlaky László, Horváth Jenő, Palcsó Sándor , Palócz László – próza)

- Kuczug Balázs dala, II. felv.: „Csillagos az ég, az éj csöndes, csillagom, Katicám, jöjj ki, galambom, senki sem lát…” (Palócz László)

- Rákóczi dala: „Hogyha jő az este, várom félve-lesve, vár-e rám a csöndes álom, vagy kerget a kétség, kerül a reménység, leszel-e az én párom?... ” (Udvardy Tibor)

- Jelenet és Rákóczi  búcsúja  (Udvardy Tibor – ének és próza; km. Palcsó Sándor –ének és próza; km. Agárdy Gábor, Kálmán György, Horváth Jenő és Neményi Lili, Sándor Judit, Palócz László– próza):


Szirmai Albert – Martos Ferenc: Alexandra – A grófnő és Károly kettőse: „Tele vagyok én a női nemmel…/Add a kis ajkad, angyalom”  (Oszvald Marika, Maros Gábor, km. a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András) – Rádiófelvétel: 1980. július 2., Petőfi rádió, 18.35-19.25

Szirmai Albert - Bakonyi Károly – Gábor Andor: Mágnás Miska - Rolla és Miska kettőse, kórussal: „- Mink most már nem várunk…/- Te kis angyal, édes-édes angyal, nézz le rám, ölelj puhán karoddal át, azt a cifra angyalát! …”  (Andor Éva, Palcsó Sándor, km. az  MRT Énekkara és Szimfonikus zenekara, vezényel: Sebestyén András)  - Rádió Dalszínháza bemutatója: 1969. április 5. , Kossuth adó 19.52 – 22.00.

Kálmán Imre - Julius Brammer, Alfred Grünwald – Kulinyi Ernő: A bajadér

- Odette és Radjami kettőse, I. felv.: „Lengő liliom, gingallo….Szólt egy aranyos pillangó, mátkám, jegyesem ő… / Dzsajpur csodakertjén…” (Zempléni Mária, Molnár András)

- Odette és Radjami szerelmi kettőse : „Jöjj, várnak a mangófák….Szólj, szép kis angyalom, mondd, mondd, hogy jössz-e már…  /- Éjsötét e szempár, kárhozatba visz, sugároz, akár a villám…” (Zempléni Mária, Molnár András, km. a Magyar Állami Operaház Énekkara és az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András)  - 1988. október 27., Petőfi Rádió 19.05 – 19.45; részletek. 

Erdélyi Claudia, az Az a szép című műsor, az „operettslágerek és örökzöld zenék” szerkesztő-műsorvezetője a Dankó Rádióban, nem tud elszakadni (vagy csak alig?…) kedvenc magyar operett komponistáitól, és visszatérő jelleggel, rendszeresen felcsendülnek ugyanazok a dalok (operett-betétszámok, de táncdalok s egyéb könnyűzene…) 

A minden nap du. hat és hét óra között jelentkező adásban ma például - ki tudja hányadszor -, megint meghallgathattuk az elmúlt hetek műsoraiból a következő operettrészleteket – ebben a sorrendben:

Kálmán Imre - Julius Brammer, Alfred Grünwald - Harsányi Zsolt – Kardos G. György: Marica grófnő – Péter /Tasziló/ dala „Mondd meg, hogy imádom a pesti nőket”  (Gulyás Dénes , az MRT Énekkarának Női kara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Breitner Tamás) - Rádió Dalszínháza bemutatója:1987. december 21., Petőfi Rádió  20.04 – 21.49

Kálmán Imre - Julius Brammer, Alfred Grünwald – Kulinyi Ernő: A bajadér - Odette és Radjami kettőse, I. felv.: „Lengő liliom, gingallo….Szólt egy aranyos pillangó, mátkám, jegyesem ő… / Dzsajpur csodakertjén…” (Zempléni Mária, Molnár András, km. a Magyar Állami Operaház Énekkara és az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András)  - 1988. október 27., Petőfi Rádió 19.05 – 19.45; részletek. 

Kálmán Imre - Julius Brammer, Alfred Grünwald - Harsányi Zsolt – Kardos G. György:  Marica grófnő  - „Hej, cigány!...”  (Simándy József, az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András) – A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1963. február 2., Kossuth adó 20.30 – 22.00; keresztmetszet

Kálmán Imre – Leo Stein, Jenbach Béla - Gábor Andor – Romhányi József: A csárdáskirálynő – Bóni dala „Hányszor mondtam már magamnak, nézd ezt nem szabad! Hagyd a nőket abba már, mért vagy oly szamár?!.../ Jaj, cica eszem azt a csöpp kis szád, nélküled még a mennyország is fád….”   (Rátonyi Róbert, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás -  A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1968. június 1. Kossuth Rádió 19.20 – 22.00 

Szirmai Albert - Bakonyi Károly – Gábor Andor: Mágnás Miska

(több felvételről)

- Rolla és Miska kettőse, kórussal: „- Mink most már nem várunk…/- Te kis angyal, édes-édes angyal, nézz le rám, ölelj, puhán karoddal át, azt a cifra angyalát! …”  ((Andor Éva, Palcsó Sándor, km. az  MRT Énekkara és Szimfonikus zenekara, vezényel: Sebestyén András)  - Rádió Dalszínháza bemutatója: 1969. április 5. , Kossuth adó 19.52 – 22.00.

-Baracs dala és kettőse Rollával: „Azt hittem egy percig, szíve már enyém, csábított egy percig gyönyörű remény…/ A nő szívét ki ismeri? Ezer csodával van teli. ..”  (Lukács Anita, Peller Károly, km. az Budapesti Operettszínház Zenekara) – koncertfelvétel

- Baracs és kettőse: „Csupa rózsa, drága szép, szép tovasuhant gyönyörűség,… /Úgy szeretnék boldog lenni Vagy miattad tönkre menni  (Gyurkovics Mária, Bartha Alfonz, km. a  Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás) – Rádió Dalszínháza bemutatója: 1961. május 30., Kossuth Rádió 20.25 – 21.30 - keresztmetszet

- Miska és Marcsa kettőse: „Így mulatok, úgy mulatok…/ Cintányéros cudarvilág…”  (Teremi Trixi, Bozsó József, km. a Budapesti Operettszínház Zenekara)    

Jacques Offenbach - Ludovic Halévy, Hector Crémieux – Romhányi József:  A sóhajok hídja – Malatromba dala - A galamb és a héja: „A szép kis gerlék most elpihennek…/Ó, te kis balga lélek…” (Palcsó Sándor, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás) – a Rádió Dalszínháza bemutatója: 1976. december 26., Kossuth Rádió 18.50 - 20.13

Az adás végén felcsendültek Pazeller Jakabtól a Herkulesfürdői emlék című keringőjének a dallamai (Ferencsik János vezényli a Magyar Állami Hangversenyzenekart).

(Lásd például a 3640. sorszámnál.)

Dankó Rádió                             naponta kora reggel 5 – 5:55 között

ezen a héten ismétlésben az alábbi műsorhét hallható:

https://mediaklikk.hu/cikk/2018/07/02/tul-az-operencian-zsadon-andrea-es-szolnoki-tibor-27-het/

„Túl az Óperencián” – NAGY IBOLYA műsora – Dankó Rádió

"Az a szép" - Dankó Rádió - operettrészletek a ma délután sugárzott adásból: 

Kovács József énekfelvételei közül szólaltak meg:

„Vágyom egy nő után” - Kovács József operettlemeze (részletek, Qualiton, 1985) – Pál Tamás vezényli az  MRT Szimfonikus Zenekarát:

Kálmán Imre – Szenes Andor: Az ördöglovas  „Ma önről álmodtam megint, bocsánat, asszonyom,   mert szeretem én nagyon, mert szeretem én nagyon!” (Szabó Miklós, km. a Magyar Állami Hangversenyzenekar, vezényel: Pécsi József) - 1959

Kálmán  Imre – Gábor Andor: Csárdáskirálynő - Bóni és Stázi kettőse, II. felv.: „Zajt ne üss kicsi lány, idesüss! Amit én szavalok, az egy tiszta dolog…./Te rongyos élet, bolondos élet! Mitől tudsz olyan édes lenni, mint a méz?...” (Házy Erzsébet és Kövecses Béla, km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Török Emil)  - bemutató: 1954. február 28., Kossuth Rádió, 13.00 órától, részletek

Köszönöm, megnyugodtam! Csak hallhassunk már végre  erről a Gül Baba-felvételről is szép részleteket! -  a Dankó Rádió Ez a szép című zenei műsora,  mely vállaltan operettet is sugároz napról-napra, lehetne a kezdeményezője ("beszerkesztője"), bár az eddigi adások tapasztalatai alapján ennek az esélye szinte a nullával egyenlő. De ne legyen igazam...

Megvan az említett Gül baba.Nagyszerű felvétel!

Úgy tűnhet, mintha a szerkesztő-műsorvezető, Erdélyi Klaudiát valami Média-központi vezérléssel "beszabályozták" volna - mikor, mit, meddig; a miértek egyelőre homályban keresendők...

Detto.. ez sajnos találó.

Lehet, hogy ezután elég lesz ennyit írni, detto+dátum?

Siralmas lenne, nem csak a Túl az Óperencián műsorsorozat után, hanem a Magyar Rádió korábbi operett iránti elkötelezettsége tekintetében is.

Ami operettet eddig hallani a Dankó Rádióban, detto jan. 26.,  lásd.  3648. sorszám

Monotónia... mindjárt kezdődik a mai műsor.

Hírt adtam arról, hogy a Rádió Dalszínháza 1991-ben feltehetően az utolsó teljes operettjét (Gül Baba) mutatta be, ugyanakkor azt nem említettem meg, hogy ennek a Huszka-felvételnek mintha nyoma veszett volna. 

Ugyanis az elmúlt  huszonkilenc év alatt  a rádió egyetlen csatornáján sem hallottam  részleteket a Gül Baba 1991-es rádiófelvételéről.  (A  teljes operettet még pár évig, elvétve, ismételték.) 

Huszka Jenő – Martos Ferenc: Gül Baba (Rádió Dalszínháza bemutatója: 1991. augusztus 20., Petőfi Rádió, 15.04 – 16.58) – Vezényel: Török Géza. Énekelnek: Melis György, Rost Andrea, Daróczi Tamás, Szüle Tamás, Haumann Péter, Korcsmáros Péter, km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és Énekkara (karigazgató: Erdei Péter). Zenei rendező: Erkel Tibor. A rádióra alkalmazta: Kardos G. György. Rendező: Szinetár Miklós. Szerkesztő: Bitó Pál

A teljes produkciót a következő években néhányszor  ismételte a rádió, így 1992-ben, még 1995-ben is...,  de aztán eltűnt a műsorpalettáról. 

Olyan az egész, mintha nem létezne. Azóta talán letörölték volna a felvételt,  vagy megsemmisült, letiltották, netán  jogdíj-probléma merülhetett fel?  Vagy csupán elkerülte a műsorszerkesztők sorának figyelmét és inkább az 1963-as stúdiófelvételt preferálják (Németh Marikával, Ilosfalvy Róberttel. Palócz Lászlóval....)? Nem tudom. Rejtély számomra. 

De ha létezik is ez a Gül Baba-felvétel, akkor  miért nem hallunk legalább részleteket belőle - az elmúlt években és manapság sem - a rádió szerkesztett operettműsoraiban?

Én is. Valami nem stimmel ezzel a műsorral, nem tudom, hol a hiba. A hallgatónak a közismert és unalomig ismételt operettrészletek tetszenek ugyan, mégis közömbössé tesz a monotómia. Ez pedig nem tesz jót a műfajnak.

Megint kissé csalódottan, azt írhatom le: „nincs új a nap alatt”  - mármint a  Dankó Rádió Az a szép című műsorában, hiszen újra csak egy  korábban már sugárzott operett-adás  (2020. január 21.) ismétlését kaptuk:

Kálmán Imre: A csárdáskirálynő (Németh Sándor; Gyenes Magda és Rátonyi Róbert)

Kálmán Imre: A cirkuszhercegnő (Pándi Piroska; Oszvald Marika és Dániel Gábor; Kalocsai Zsuzsa; Szendy Szilvi, Peller Károly)  

Kálmán Imre: A bajadér (Vámos Ágnes, Udvardy Tibor; Bozsó József…)

Szirmai Albert: Mágnás Miska (Andor Éva és Palcsó Sándor, km. az MRT Énekkara; Zentay Anna és Palcsó Sándor)

Huszka Jenő: Mária főhadnagy (Kékkovács Mara és Peller Károly)

Eisemann Mihály: Bástyasétány 77 (Bessenyei Ferenc)

Dobos Attila - táncdal

Cserháti Zsuzsa – táncdal

Lásd a 3634. sorszám alatti bejegyzésemet.

A Dankó Rádió imént véget ért Az a szép című zenei műsorában az „operett”  beszűkült Kálmán Imrére – a napi műsorsorozat kezdeti, egysíkú vonulatát idézte fel…

Kálmán Imre: Marica grófnő – „Mondd meg, hogy imádom a pesti nőket” (Berkes János)  

Szeredi Krisztina és Horváth Tamás énekel:

Kálmán Imre: A csárdáskirálynő – „Húzzad csak kivilágos kivirradtig”

Ábrahám Pál: Bál a Savoyban: „Kicsike vigyázzon, egyszer nagymama lesz”

Szirmai Albert: Mágnás Miska – „Cintányéros cudarvilág, igyunk egy kortyocskát.”

Kálmán Imre: A csárdáskirálynő - Syilvia és Edvin kettőse,  II. felv. Téged szeretlek én! Csak érted ég a szívem rég! A szerelem furcsa jószág, a szerelem egyszer súlyt…/ Egy a szívem,egy a párom, boldogságom tőle várom..” (Házy Erzsébet és Korondy György) - A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1968. június 1. Kossuth Rádió 19.20 – 22.00

Kálmán Imre: A cirkuszhercegnő

- Bevezetés, Fedora és Mister X kettőse: „Szeretem én!... Óh, légy enyém!” (Németh Marika, Korondy György)

- Fedora és Mister X kettőse, II. felv. „My darling" (Németh Marika, Korondy György, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás)  - 1976. augusztus 14., Kossuth Rádió, 19.43 – 20.28, keresztmetszet

A Dankó Rádió ma délutáni - „Az a szép” zenei összeállításában hallhattuk:

Carl Millöcker – Theo Mackeben - Hans Martin Cremer, Paul Knepler,  J. M. Welleminsky - Lakatos László - Szenes Andor: Dubarry - Jeanne dala, II. felv.: „Átéltem már néhány szerelmet, és csókokat, és bókokat, a férfiak úgy érdekelnek, s a pillanat, mely elszalad… /Mindegy nekem, mi lesz velem, ha egyszer felgyúl a szívem…” ( Kalmár Magda, km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás) - „Csoda kell” – Operettdalok – Kalmár Magda - Qualiton, 1979

Leo Fall - Julius Brammer, Alfred Grünwald - Gábor Andor: Sztambul rózsája - Fatima és Ahmed kettőse „Csak valcert járj, csak azt, mert a valcer hoz tavaszt… Egy a fő dolog…. " (László Margit, Ilosfalvy Róbert, km. a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András) -  Rádió Dalszínháza bemutatója: 1965. szeptember 11., Kossuth Rádió 20.25 -22.00

Lehár Ferenc - Jenbach Béla, Heinz Reichert - Kulinyi Ernő: A cárevics – Volga-dal „Egyedül, újra egyedül…/A Volga vizénél őrszem áll…/Nézz rám az égből, teremtő Atyám…”  (Melis György, km. a Magyar Állami Operaház Zenekara, vezényel: Bródy Tamás) - Lehár-emlékest a szerző halálának 25. évfordulója alkalmából. Magyar Rádió 6-os stúdiója, 1973. október 29., Petőfi Rádió (Házy Erzsébet, Horváth Eszter, Németh Marika, Petress Zsuzsa, Melis György, Palcsó Sándor, Simándy József, az MRT énekkara, a Magyar Állami Operaház zenekara)

Kálmán Imre - Julius Brammer, Alfred Grünwald - Harsányi Zsolt – Kardos G. György: Marica grófnő – „Ringó vállú csengeri violám…”  (Lukács Anita, Vadász Zsolt, km. a Budapesti Operettszínház Zenekara)

Robert Planquette - Louis  Clairville, Charles Gabet - Innocent Vincze Ernő: A corneville-i harangok - Germaine dala – „Harangdal” (Házy Erzsébet, km.: a Magyar Rádió Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Breitner Tamás) - Rádió Dalszínháza bemutatója. 1971. december 20., Kossuth adó 19.51 – 22.00 

„Régi hagyomány, hogy bátor jó vitézek laktak hajdanán a várban odafent.
Lakoma után, a dalra-táncra készek, de hajnalban valamennyi harcba ment.
Szerették a kardot, s ha szép szóra hajlott, szerették a lányt, ki édes csókot ád.
Örömre vagy gyászra, messzi híradásra, meghúzták az ősi vén harangokat!

Kórus:
Meghúzták az ősi vén harangokat!

Bim-bam, bim-bam, bim-bam, bim-bam, bim-bam – bum
Fenn a vártoronyban, vígan cseng a hang.
Bim-bam, bim-bam, bim-bam, bim-bam, bim-bam – bum
Belezendül, kondul a nagy harang.”

[…]

Huszka Jenő – Kristóf Károly: Szép Juhászné - Keringő-duett: „Oly szép az élet, ha téged nézlek, oly szép az élet, elnézlek téged, csókodra vágyom, én édes párom…” (Neményi Lili és Sárdy János, km. a Magyar Rádió Szimfonikus zenekara és énekkara, vezényel: Lehel György)  - A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1954. december 19., Kossuth Rádió 19.00 – 21.35.

Fényes Szabolcs - Mihály István – Orbók Attila: A királynő csókja – „Jó lenne messze lenni valahol boldogan. De mit kell annak tenni, kinek csak szíve van? Nem tudja soha senki, hogy így várok terád, a csillagoknak súgom a szerelem víg dalát…” (Petress Zsuzsa,  km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Gyulai Gaál Ferenc)  - 1958

Jerry Bock - Sheldon Harnick – G. Dénes György – Reményi Gyenes István: Hegedűs a háztetőn /musical/ - „Ha én gazdag lennék” (Bessenyei Ferenc, km. a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara, vezényel Lendvay Kamilló) – Hungaroton, részletek, 1974.

Az adást egy ifj. Johann Strauss-keringő zárta.

A Bartók Rádió ma este - nem először - ismét leadja Offenbach Orfeusz az alvilágban című nagyoperettjét - francia nyelvű stúdiófelvételről, Natalie Dessay-vel (Euridiké). (19.35 - 21.25)

Számomra rejtély, hogy a Bartók adón miért kell már harmadszorra sugározni ezt az amúgy CD-n és DVD-n is hozzáférhető operettet, amikor a Magyar Rádióban rendelkezésre áll  három magyar nyelvű  teljes Orfeusz az alvilágban-felvétel is, amik adásba kerülhetnének:  

(1) Jacques Offenbach – magyar szöveg Romhányi József: Orfeusz az alvilágban (1963. július 20., Kossuth Rádió 20.45 – 23.15) – Blum Tamás – László Margit, Barlay Zsuzsa, Ágai Karola, Dunszt Mária, Szabó Anita, Szőnyi Olga, Bartha Alfonz, Réti József, Melis György, Külkey László, Maleczky Oszkár, Várhelyi Endre, Pálffy Endre, az MRT énekkara és szimfonikus zenekara. Zenei rendező: Fejes Cecília. Rendező: Rácz György.

(2) Jacques Offenbach - magyar szöveg Romhányi József: Orfeusz az alvilágban – hangversenyszerű előadás
Közvetítés a Csepeli Munkásotthonból: 1980. december 15., Petőfi Rádió (19.46 –kb. 21.30)
Km.: az MRT szimfonikus zenekara és énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc)
Vezényel: Lukács Ervin

Szereposztás:
Orfeusz – Korondy György
Euridiké – Kalmár Magda
Közvélemény – Mészöly Katalin
Jupiter – Rozsos István
Pluto – Palcsó Sándor
Styx Janko – Bordás György
Diana – Csengery Adrienne
Vénusz – Zempléni Mária
Cupido – Takács Tamara
Minerva – Ötvös Csilla
Merkur – Bándi János
Mars – Nádas Tibor
Morfeusz – Mersei Miklós

(3) Jacques Offenbach - magyar szöveg Romhányi József: Orfeusz az alvilágban (1990. december 31., Petőfi Rádió, 21.05 – 22.45) - Pál Tamás - Kertesi Ingrid, Ulbrich Andrea, Takács Tamara, Csonka Zsuzsa, Gémes Katalin, Pelle Erzsébet, Gulyás Dénes,  Miller Lajos, Rozsos István, Korcsmáros Péter, Szüle Tamás, Fried Péter, Haumann Péter, az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara. Zenei rendező: Fejes Cecília. Rendező: Bozó László

Dankó Rádió                             naponta, kora reggel 5 – 5:55 között

A "Túl az Óperencián" című műsor előtt nem ismertetik a rádióhallgatóval, hogy Nagy Ibolya műsora mikor készült, az eredeti napi programból kivágják az erre utaló felkonferálásokat.

Palcsó Sándor a hét vendége, a vele készült műsorhetek 2012 decembere és 2020 januárja közötti időpontjait valamint az e heti ismétlést bejegyzem és ajánlom:

• https://mediaklikk.hu/danko-radio/cikk/2019/11/04/tul-az-operencian-palcso-sandorral-45-het/
• ezen a héten ismétlésben az alábbi műsorhét hallható:

                             https://mediaklikk.hu/cikk/2018/06/18/tul-az-operencian-palcso-sandor-25-het/

• https://mediaklikk.hu/2014/08/15/tul-az-operencian-palcso-sandor/

"Túl az Óperencián" – NAGY IBOLYA műsora – Dankó Rádió

Minden kommentár nélkül ide írom, milyen operettszámokat hallottunk ma, hétfő délután a Dankó Rádió Az a szép című műsorának hat és hét óra között elhangzott zenei blokkjában. A zenei szerkesztésért felelős műsorvezető: Erdélyi Claudia.

Kálmán Imre - Julius Brammer, Alfred Grünwald - Harsányi Zsolt – Kardos G. György: Marica grófnő – Péter /Tasziló/ dala: „Meddig várjunk…” (Gulyás Dénes , az MRT Énekkarának Női kara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Breitner Tamás) - Rádió Dalszínháza bemutatója:1987. december 21., Petőfi Rádió  20.04 – 21.49

Zerkovitz Béla - Szilágyi László: Csókos asszony – „Gyere tubicám, ülj ölembe, cicám, hisz nincs abba' semmi szégyen…/Éjjel az omnibusz tetején, emlékszel, kicsikém, de csuda volt.”  (Zentay Anna, Rátonyi Róbert)

Huszka Jenő – Bakonyi Károly – Martos Ferenc: Bob herceg  - Bob dala az első szerelmes csókról – „Holdvilágos, bűvös éjjel jártam messzi tájon, árkon, bokron átszökellve, túl az Óceánon../ Az első édes találkozásnál rabul ejtett meg engemet, az első édes, szerelmes csókot feledni többé nem lehet…” (Ilosfalvy Róbert, km. az MRT Énekkarának Női kara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András) – a Rádió Dalszínháza bemutatója: 1965. április 18., Kossuth adó, 20.20 – 22.00)

Szirmai Albert – Rajna Ferenc: Táncos huszárok

 - Karmester-kettős „Promenádon a banda ha elharsog egy-egy jó marsot…./Karmester! Az a neve néki! Rettentő! Oly mégis, szerelmes beléje minden nő…/De a bálban vezényel a legszebben, szeme sem rebben…Mint a vezér a harc tűzében….” (Németh Marika, Kövecses Béla, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás)  - Az operett részleteinek felvételét először  1959. október 1-jén a Kossuth Rádió mutatta be.

- Rajna-keringő /zenekari részlet/

Lehár Ferenc - Ludwig Herzer - Fritz Löhner-Beda - Harsányi Zsolt - Szenes Andor: Friderika - „Báránykám, báránykám… csalfalelkű mind a lány…”  (Bende Zsolt, km. a  Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András) – az operett keresztmetszetét a Rádió Dalszínháza 1972. április 3-án, a Kossuth rádióban mutatta be, 19.20 -20.10 óra között.

Kerekes János – Bíró Lajos – Hárs László: Sárgarigó és az alkirály  - A titkár dala (Palcsó Sándor, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Kerekes János) - A Rádió Dalszínházának a bemutatója:  1973. augusztus 19., Kossuth rádió 18.25 – 19.00

Ábrahám Pál - Alfred Grünwald, Fritz Löhner-Beda - Földes Imre - Harmath Imre: Hawaii rózsája

 – Hawaii keringő (Petress Zsuzsa és Melis György, km. az MRT Énekkara és  Szimfonikus Zenekara,  vezényel: Bródy Tamás) – 1963

- Indulódal: „Zúg a szél, száz poklon át fut a hajó, egy boldogság, erre való ha száz veszéllyen át a tenger zeng… végre mér nem tombol már, dalol a szél, szívünkben már szerelem él, hol a  tenger vár… itt a hajó! Itt a hajó!  /És ha szép lány van, cimborám, hej, ott bizony nem merész a tengerész, mert a nő vakmerő… Mert  ha szép lány van, cimborám, hej,  ott az orkán azonnal vár,és mégis csak partra szállunk, és arra járunk vár a sok lány!...”  (Radnay György,  km. az MRT Énekkarának Férfikara és Szimfonikus Zenekara)

 Oscar Straus - Robert-Bodanzky, Friedrich von Thelen - Gábor Andor:  Legénybúcsú - Stella és Hans kettőse: "Van úgy, néha oly’ fényes az álmom, olyan szép, hogy nem lehet való, felébredek és nem találom…. /- Tündérkertben magunkra találtunk…/- Egy vicces-spicces óra, az kéne, csak az ám, a csóktól és a bortól hadd égjen jól a szám! Egy vicces-spicces óra, az kéne, ám nekem. Egy vicces-spicces órát adj édes Istenem!...”  (László Margit, Simándy József, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András) - a Rádió Dalszínházának bemutatója: 1968. április 14., Kossuth adó 20.32-22.00

Sidney Jones - Owen Hall - Fái J. Béla - Makai Emil - Brand István: A gésák -  Kórusjelenet: Teaház-dal  (km. a Magyar Rádió és Televízió Énekkara, vezényel: Bródy Tamás) - A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1970. február 14., Kossuth Rádió 19.25 – 20.37

Kellene egy "szakmabeli" valaki, aki interjút kérne Erdélyi Claudiától és rákérdezne vezetett rádióműsorának részbeni operett-profiljára,  közeli - távlati célkitűzéseire, a műsorszerkesztési koncepciója  mögött meghúzódó itt többször is szóvá tett "talányokra"; érje el nála, hogy tárja fel meglévő motivációit, vízióit, terveit Az a szép című műsorának "kifutásáról"; a továbbiakban mihez tartsa magát és mire számíthat a Dankó Rádiót hallgató operettbarát;  eltelt egy bizonyos várakozási/türelmi idő, és nyilván eljutnak hozzá hallgatói észrevételek, visszajelzések, javaslatok.  

Mire következtethessünk a napi műsorrend és műsortartalom meglévő érthetetlen változatlanságából?

Most már azért illene valamit tenni az operett mint műfaj rádióbeli zenei szerkesztése ügyében.... tájékoztatást most sem kapott a rádióhallgató, ez  idén másodszor fordul most elő, néhány napig türelemmel. megértéssel talán elfogadható, de a hallgatóság mégsem kezelhető le ilyen mértékben, bármi is lehet a feltételezhetően átmeneti ok...  nagyon különös helyzet az új szlogenek "tükrében" is. Hol van a friss lendület?

Amennyiben a holnapi műsorhéttől sem kapnánk új és színvonalas operettműsort, akkor még mindig vissza lehet tenni ismétlésnek Nagy Ibolya műsorát, ismét 18 órai kezdettel...

Feltehetően máig utolsó, teljes operettfelvételét készítette el és mutatta be a Magyar Rádió  1991-ben – de ennek a megállapításomnak azért még egyszer utána járok!

1991. augusztus 20., Petőfi Rádió 15.03 – 17.00 

A Rádió Dalszínházának bemutatója

Huszka Jenő – Martos Ferenc: Gül Baba  (az operett új stúdiófelvétele)

Rádióra alkalmazta: Kardos G. György

Zenei rendező: Bárány Gusztáv

Szerkesztő: Bitó Pál

Rendező: Szinetár Miklós

Km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és Énekkara (karigazgató: Erdei Péter)

Vezényel: Török Géza

Szereposztás:

Gül Baba, a rózsák atyja – Melis György

Leila, a lánya – Rost Andrea (Kovács Adél, próza)

Ali, budai basa – Szüle Tamás

Gábor, magyar lantos diák – Daróczi Tamás (Alföldi Róbert, próza)

Mujkó, muzsikus cigány – Haumann Péter

Mujkóné – Hámori Ildikó (próza)

Zulfikár – Korcsmáros Péter

Zulejka – Mányai Zsuzsa (próza)

Bitó Pál, szerkesztő:

„A szentdervis nagyoperettje”

Huszka Jenő Gül Baba című romantikus nagyoperettjének nemrég készült rádióváltozatát mutatja be a Rádió Dalszínháza. A darab legszebb zenei részleteiből már korábban is készültek felvételek, de a teljes felújításra csak most került sor.

Még el sem csendesedett a Bob herceg és az Aranyvirág hangos, kirobbanó sikere, Huszka Jenő és Martos Ferenc, a népszerű szerzőpáros a török világot felelevenítő zenés darabbal jelentkezett a nyilvánosság előtt. Születésének történetét a szerzők így mesélték el: ’tavaly nyáron együtt sétáltunk a Rózsadombon, ahol a rózsák legendás szentjének, Gül Babának sírja áll – elhagyatottan, elfeledten. Szinte egyszerre született meg mindkettőnkben a gondolat: egy darab színes világ van itt eltemetve. Ez az érdekes kép, amelynek magyar koloritján a napkelet tündöklő színei ragyognak át, ez a csodálatos mesekép voltaképpen Gül Baba elfeledett alakjával szövődött össze.  Gül Baba szent életű dervis volt, aki a XVII. században rózsafák ápolásával töltötte életét. A virágoknak ezt a szenvedélyes szeretetét, a rózsaillattól terhes levegőt iparkodtunk megörökíteni darabunkban.’

A Gül Babát 1905-ben mutatták be nagy sikerrel, Vincze Zsigmond vezényletével. A Pesti Napló így írt róla: ’Romantikus mese, javából  való poéta munkája. Elejétől végig érdekes, helyenként drámai erejével megdöbbentő ez a librettó, melyet gyengéd, kellemesen csengő, hatásos versek élénkítenek. Huszka Jenő partitúrája finom és választékos. A Gül Baba muzsikája nem kér eget, de a közönség szeretetét igyekszik megnyerni.’

Egyszer, még életében, sikerei tetőpontján írta róla valaki: ’Huszka Jenő a magyar operett klasszikusa.’ Akkoriban kicsit fellengzősen hangzott ez a mondat, ma már senki nem vonhatja kétségbe tartalmának igazságát. Huszka műveit megismerte, megszerette  a világ csaknem minden zenés színházának publikuma.

Megjegyzés: Az eredetileg felkért karmester Breitner Tamás  volt, de ő 1991. március 26-án meghalt. 

Nincs mit tenni, ismétlés - ismétlés hátán a Dankó Rádió Erdélyi Claudia szerkesztette és vezette Az a szép című műsorában: a most véget ért adásban ezúttal a február 7-i zenei összeállítást hallhattuk újra teljes egészében. (Lásd részletesen a 3663. sorszámnál.)

Ezen a napon - mily" meglepő... - csak operett szólalt meg a Dankó Rádió Az a szép  című műsora első részének (18.04 -19.00) zenei összeállításában.  Ennek örülnünk kell!  Másrészt megint  csupa olyan részlet hangzott el A bajadér és a Friderika c. operettekből, amelyek ismétlések: a bejátszott dalokat legutóbb a február 8-i adásban (is) hallhattuk:

Kálmán Imre - Julius Brammer, Alfred Grünwald – Kulinyi Ernő: A bajadér

Négy felvételről szólaltak meg ismét Kálmán Imre melódiái

I. 1988. október 27., Petőfi Rádió 19.05 – 19.45: részletek. A Magyar Állami Operaház Énekkarát és az MRT Szimfonikus Zenekarát Sebestyén András vezényli. (stúdiófelvétel)

- Odette belépője: „Oly szép e tündöklő ováció…/Szép primadonna, csodál a világ, színpadi fényben, ha játszani lát...”.  (Zempléni Mária, km. C. Tóth Pál és az Énekkar)

- Odette és Radjami kettőse, I. felv.: „Lengő liliom, gingallo….Szólt egy aranyos pillangó, mátkám, jegyesem ő… / Dzsajpur csodakertjén…” (Zempléni Mária, Molnár András)

- Balettzene (km. énekkar) – az adás végéről.

II. 1979. december 3., Petőfi Rádió 19.40 – 21.40 Kálmán Imre-operettest közvetítése a Csepeli Munkásotthonból. Az MRT Szimfonikus Zenekarát Breitner Tamás vezényli.  Erről a koncertfelvételről két vidám kettőst hallottunk:

- Marietta és Napoleon St. Cloche kettőse :„Egy jó kis bár, hol nóta vár….Ott élni szép, ott élni jó!… Ott kapta az első csókját a lány.” (Kalmár Magda és Palcsó Sándor)

- Marietta és Napoleon kettőse, II. felv.: „Aki tudja mi a sikk, mi a módi, rajong az a divatért mi nem ósdi… Jön-e velem nagysá'd shimmyt járni?...” (Kalmár Magda és Palcsó Sándor)

III. A  Budapesti  Operettszínház 2009. évi előadásának CD-felvételéről  Miklósa Erika, Dolhai Attila, Csere László, Szendy Szilvi, Kerényi Miklós Máté énekében hallottunk  három bejátszást,  az Operettszínház Énekkarát és Zenekarát Makláry László vezényli.

IV. 1962. augusztus 8., Kossuth Rádió, 20.20 - 21.10  - A bajadér-keresztmetszet (km. az MRT Szimfonikus zenekara, vezényel: Bródy Tamás)

- Marietta és Napoleon vidám kettőse, II. felv.: „Aki tudja mi a sikk, mi a módi, rajong az a divatért mi nem ósdi… Jön~e velem nagysád shimmyt járni…”  (Zentay Anna és Kishegyi Árpád) – másik, korábbi felvételről is.

- Marietta és Napoleon vidám kettőse, I. felv:. „Szervusz, rózsám, pityókos párom…”  (Zentay Anna és Kishegyi Árpád)

Lehár Ferenc – Ludwig Herzer – Fritz Löhner Béla – Harsányi Zsolt -  Szenes Andor: Friderika

A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1972. április 3. Kossuth adó, 19.20 - 20.10

A keresztmetszet-rádiófelvételen Andor Éva, Kalmár Magda, Bende Zsolt, Simándy József, valamint a Magyar Rádió és Televízió Énekkara és Szimfonikus Zenekara  működött közre, Sebestyén András vezényel.

- Goethe dala (Simándy József, km. az MRT Énekkara):

 „Összetartunk mi jóban, rosszban…/- Ó, de szép, de csodaszép…”

- Goethe és Friderika szerelmi kettőse (Andor Éva, Simándy József):

 „- Nem hallgathatok róla már, túl erős a vágy, s oly gyönge vagyok Hozzád, hogy így éljek tovább!  Engem te elbűvöltél …. te drága lány! Nem vársz-e te is épp így rám? ../- Én várok Rád!..../- Nem, szerelmem, nem! Én nem ajkad kérem!  Kézcsókkal én most, drágám, beérem! …Kis kezedre félve nézek, ezt se hittem volna én!.../Ó, maradj, te kis virágom, megleltelek végre én! Boldogság, amelyre vágyom, nyugszik itt egy leány kezén! Egy leány kicsiny kezén, fehér kezén!”

- Goethe áriája (Simándy József):

„Ó lányka, ó lánykám, imádlak én! Te drága, te drágám, te légy enyém! Tiéd az életem, légy a hű szerelmesem., add a szádat engedelmesen. Én kedvesem, ezer virág int feléd. Szemed lesem, ha rám tekint, szívem ég. Madár dalol a fákon fent, a vágy dalol szívemben bent, úgy perzsel a láng, perzsel a vágy...”  

-  A Költő "rózsadala" (Simándy József):

 „Úgy ég bennem a láng, szólít engem egy régi dallam,  szerelem üzeni halkan… száz piros rózsa...  Jaj istenem, mi van velem….  /Egyszer volt egy rózsaszál, rózsaszál a réten. Egy legény arra járt, vágyakozva…  Rózsa, rózsa, rózsaszál,  rózsa száll a réten…"

Nem kell kitalálni, mert hajdan sikeresen megoldotta a Kossuth és a Petőfi adó, amit a Dankó Rádiónál is meg lehetne valósítani: tisztán operett, tisztán tánczene, tisztán "örökzöld" (bármit is értsünk alatta - az operett kivételével), tisztán nóta...

Ehhhez rendeljék hozzá a műsor- ill. adásidőt és a műsorvezető-szerkesztőket. 

Ez a jelenlegi, kevert-vegyes megoldás nem igazán szerencsés, és zavaró és elégedetlenségre is ad okot, amint tapasztaljuk jóideje.

Igen, a Stúdió 11 feldolgozásában hallhattuk a Tangolitát - ugyancsak ismétlésként. 

Ismétlések a Rádióban egykor – 1936-ban – , és ma…

Rövid idézet:

„A HANGSZÓRÓ MELLŐL

A magyar rádió műsorának aránylag legelfogadhatóbb része a gramofonközvetítés. Ebbe – úgylátszik – még keveset szóltak bele a Zenei Tanács tagjai. Ne éljünk hát vissza ezzel, a népszerű produkciókkal s ne tegyük ezeket a műsorokat is unalmassá és megszokottá. Szombaton délben ezerszer hallott, agyoncsépelt számokat választottak ki ismét a rádió dúsan felszerelt lemeztárából. A „Ha-csa-csa”, „Az én rózsám vasutas”, „Én mindig csak adtam”, „Niaggara”, „Szonja”, „Ritka madár a szerelem” és társai, bármilyen jó felvételek is, egyhén szólva: kezdik már elveszteni érdekességüket.”

KEMÉNY EGON – Harmath Imre: „Ritka madár a szerelem” angol-keringő

Kb. 50 perc lett az operett rész, az Az a Szép-ben, valamikor csak 45. Utána örökzöldek, de ott  hangzott el szinfonikusan a Ábrahám Pál: Tangolitája, ami ugye operett. Szóval, néha abban a részben is van operett.

Én nem kapcsolom ki a készüléket, csak bosszant, hogy például  Huszka Jenő Bob herceg című operettjének  nemes, szerelmes dalai után  egyből Zalatnay Sarolta  következik táncdalával  s hallom tőle énekében: "Ha kimegyek az ócska piacra, lemezek közt böngészek én, csakis olyan, ami nincs divatban, elnézhető körülmény. /Tölcsért csinálok a kezemből, s kiáltok vidáman, bácsi más ma már a módi, nekem jó, ahogy van."

Dankó Rádió                             naponta kora reggel 5 – 5:55 között

Műsorzáró zeneműként hangzott el a tegnapi adásban:

KEMÉNY EGON: „Tangó” (1954)

A Rádiózenekart Kerekes János vezényelte.

„Túl az Óperencián” – NAGY IBOLYA műsora – Dankó Rádió

*

Az előző bejegyzéshez, 3686,  kapcsolódva megjegyzem, hogy a Good Night hirtelen nagyon kapós lett, az utóbbi napokban több felvételről is hallhattuk.

Bízva abban, hogy hamarosan helyre áll a rend az operettek sugárzása körül, szeretnék arra is emlékeztetni, hogy Nagy Ibolya műsorát nem kis mértékben gyarapították a szimfonikus zenekari művek és nyitányok. Az „Az a szép” című új műsorban nagyon zavarónak találom a műfaji ugrást az „örökzöldek” területére, diszharmonikus hatást kelt a hallgatóban, legalábbis bennem, így itt kikapcsolom a készüléket. Ízlés dolga ez is, szinte hallom a megjegyzést, szerintem szerkesztés dolga… több műsoridőt érdemelnek a Magyar Rádió operett- és daljátékfelvételei.

A Dankó Rádióban  most véget ért Az a szép című  zenei műsorban a korábbi adásokból ismét meghallgathattuk a következő operettrészleteket:

Ábrahám Pál – Földes Imre - Harmath Imre: Viktória

- Koltay  és Viktória kettőse, II. felv.: „Nem történt semmi, csak elválunk csendben: Good night… Így kellett lenni, majd elfelejt engem, good night…”  (Házy Erzsébet, Melis György, km. a Harmónia Vokál)

- Cunlight  és Viktória kettőse, I. felv.: „Kétfogatú vén fiákeren suhantam én a Ringen át…/Pardon, madame, hadd nyújtsak át egy szál rózsát…” (Németh Marika, Melis György,  km. a Harmónia Vokál és a Magyar Rádió és Televízió Esztrádzenekara, vezényel: Bródy Tamás) -  Részletek Ábrahám Pál operettjeiből (Bál a Savoyban, Hawaii rózsája, Viktória) - a Magyar Rádióban először elhangzott: 1963. május 5., Kossuth Rádió, 17.10 – 17.40

- „Édes mamám, magát is a papám, csókkal csalogatta tán…”  koncertfelvétel

- Jancsi dala,  III. felv.:  „Ahol az ember felmászik a fára s a Turulmadárra, ott van Budapest” (Dézsy Szabó Gábor)

- „ Ladiladilom.../Honvéd banda szól a Stefáni-, szól a Stefánián..." 

- Koltay  és Viktória kettőse, II. felv.: „Nem történt semmi, csak elválunk csendben: Good night… Így kellett lenni, majd elfelejt engem, good night…”  (Petress Zsuzsa, Melis György, km. az MRT Szimfonikus Zenekara) - egy másik énekfelvételről is

- "Mauzi" (Zentay Anna, Rátonyi Róbert  és a Magyar Rádió és Televízió Esztrádzenekara)

Arthur Sullivan: A Fruska 
/Eredeti címe: H.M.S. Pinafore (1878) /

Rádió Dalszínháza bemutatója: 1973. január 22. Kossuth adó, 19.47 - 21.30 

Szövegét William Schwenck Gilbert írta.
Rádióra alkalmazta: Romhányi József
Verseket fordította: Blum Tamás

Km.: Az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara (Karigazgató: Sapszon Ferenc) 

Vezényel: Blum Tamás

- A tengerészek kara: „A kéklő óceánt hófehér hajónkban járjuk, és nincs panasz miránk, úgy pucoljuk meg az ágyút…”  (MRT Énekkarának férfikara)

- Ralph dala, Ralph és Muskátli kettőse: „A csalogány búsong a körtefán, úgy énekel, mint lány a zongorán…”  (Rozsos István, Barlay Zsuzsa és férfikar)

- Az admirális dala: „De szép volt az elmúlt ifjúság egy ügyvédirodában, mint diák, a széket poroltam, a párnákat, ha a porszemek és a cérnák rászálltak, a háztartási munka úgy megtetszett, az admirálissághoz végül ez kellett…” (Várhelyi Endre és énekkar)

- Muskátli dala: „Jó néhány éve volt, vigyáztam kisbabákra… néhány pennyért…” (Barlay Zsuzsa és énekkar) 

- Búcsújelenet: „- Hű szívem, nem látlak többet már, én rám e kétszer két yardos cella vár…/- Majd ha elmondom a titkomat végre már, kétszer két yardos cellája nyitva áll…”   (Barlay Zsuzsa, valamint Divéky Zsuzsa, Kalmár Magda, Rozsos István, Várhelyi Endre)

Kapcs. 3660. sorszám

Mondanom sem kell, hogy  a Dankó Rádióban az előbb véget ért operettműsor ("Az a szép")  - az előző két napi adáshoz hasonlóan - ismétlés volt, bár örültem,  hogy rövid időn belül megint felcsendültek egyik kedvencem,  Huszka Jenő – Bakonyi Károly – Martos Ferenc Bob herceg  című operettjéből  - három stúdiófelvételről bejátszott - jól ismert melódiák, amelyeket szívesen hallgattam meg újra:

- Nyitány; Bob belépője; A holló legendája; Gárda-induló; Szerenád-duett; Bob dala az utca királyáról; Bordal; Annie dala a kis kurta kocsmáról; Plumpudding, Gipsy és Pickwick vidám hármasa; Annie dala arról, hogy: „Jaj, de jó, ha egy lány szerelmes”.

Km. Németh Marika, Bende Zsolt, Ilosfalvy Róbert, Kishegyi Árpád, Külkey László, Palcsó Sándor, Palócz László, az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András  - 1965

Km. Balczó Péter, Fischl Mónika, Dancs Annamari, az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Kovács János – 2015

Km. Csurja Tamás,  valamint az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Makláry László ("A holló legendája" - a múltkor tévesen Clementis Tamás nevét írtam ide Csurjáé helyett.)

Lásd részletesen a 2020-02-06-i bejegyzésemnél.

Az új szlogennel, friss lendülettel...

"akik a műfajt"

Több száz operettfelvétele van a Rádiónak, széles választékkal, ami Erdélyi Klaudiának is a rendelkezésére állhat.  Nagy Ibolya  a  több mint hét év alatt készített operettműsoraiban (Dankó Rádió: "Túl az Óperencián") megtehette/meg tudta tenni, hogy folyamatosan - napi rendszerességgel – változatossá tegye azt; mondhatni a "bőség zavarával küszködött". Ez a "terített és telített tálca",  szeretném remélni, nem szívódott fel, abból/arról ugyanúgy meríteni tudna (?) Erdélyi Klaudia is,  az Az a szép című,  napi sugárzású zenei műsor felelős-szerkesztője. Előtte is ott a lehetőség, ott az adatbázis, ott van a gazdag menü-kínálat, amiből választhat,  ott van a Rádió hatalmas hangarchívuma, amelyben sok száz operettből kedvére - és kedvünkre -  válogathatna, bőséggel.  A rádióhallgató szeretne ugyanúgy sok szép változatos operettet/operettrészletet hallgatni/hallani -  mint amihez az előd-szériában már hozzájuthatott, megszokott, megszeretett, mondhatni azt is, hogy elvárt és az  örömére volt -,  többet annál a kevéske bejátszott dalszámnál, amit az új sorozat januári indulása óta kaptunk, az ismétléseket is beleértve, az adás délutáni műsorsávjában.  (Persze mondhatni, hogy egy csecsemőnek minden új… de mi azért már nem vagyunk azok...). Különben azért örülni is tudunk  még akár minden "apróságnak",  akki a műfajt szeretik és kedvelik - rendületlenül bízva a "megújulásban".

Vegyük úgy, hogy nem vettük észre..., ismétlést hallottunk.

Talán valami baj történt, remélem, nem komoly.

Most látszik, hogy milyen nagy feladatkört kapott eddigi munkája mellé Erdélyi Claudia.

Hasonlóképpen az is, hogy Nagy Ibolya felelősszerkesztő-műsorvezetőt nem elbocsátani, hanem kitüntetni kellett volna, lelkiismeretes munkájáért és értékes műsoraiért, amelyeket több mint hét éven át, naponta készített hallgatói örömére.

Önmagamat ismételhetem, hallgatva a ma délutáni „operettkedvelőknek” szóló adást a rádióban.

Tegnap azt írtam, hogy „Ami zenét hallottunk ma a Dankó Rádió Az a szép című műsorának operett-blokkjában, az   „egy az egyben”  megismétlése volt a 2020. január 29-i adásnak…. Lásd a 3649. sorszám alatti bejegyzésemet."

Ma meg azt írom ide: Ami zenét hallottunk ma a Dankó Rádió Az a szép című műsorának operett-blokkjában, az   „egy az egyben”  megismétlése volt a 2020. január 30-i adásnak…. Lásd a 3650. sorszám alatti bejegyzésemet:

Táncdalok,  Fényes Szabolcs zenés rádiójátékából („Kinevezés”) dalok, valamint Offenbach két operettjéből bejátszott részletek - A férj kopogtat; A sóhajok hídja  - hangzottak el az adásban.

A szerkesztő-műsorvezető, Erdélyi Klaudia,  úgylátszik pihen (vagy akadályoztatva  van vagy tudatos ismétlőnapok szerepelnek műsortematikájában) - reményeim szerint keres, kutat a megújulásért, az új arculathoz, új kifejezési formákhoz, tartalom és kínálat bővítéshez...

Új Dunántúli Napló

1991-03-28 / 85. szám

Breitner Tamás  (1929—1991)

Nagy veszteség érte Pécs város és az ország zenei életét. Életének 62. évében váratlanul elhunyt Breitner Tamás Liszt-díjas érdemes művész, a Pécsi Nemzeti Színház és a Pécsi Szimfonikus Zenekar nyugalmazott zeneigazgató-karmestere, volt városi zeneigazgató. Breitner Tamást a Pécsi Nemzeti Színház és a Pécsi Szimfonikus Zenekar saját halottjának tekinti, temetéséről később történik intézkedés.

1956-ban végzett a Zeneakadémia karmesterképző szakán — Kodály Zoltán, Farkas Ferenc és Somogyi László tanítványaként. 1960-tól a Fővárosi Operettszínház karmestere, 1970-ben kapott megbízást a Pécsi Nemzeti Színház zeneigazgatói tisztének ellátására. 1984-től az önálló Pécsi Szimfonikus Zenekar megalakulásával egy időben városi zeneigazgatói kinevezést kapott.

Breitner Tamás neve és munkássága összeforrt a város és a régió zenei életével. Az operairodalom klasszikusainak szinte mindegyikét színre vitte, ám nem idegenkedett az újtól sem,  jónéhány XX. századi szerző művének népszerűsítését is felvállalta. Az opera mellett másik — legalább ily kedves gyermeke volt a koncertpódium, a zenekari művek országosan ismert és elismert, avatott tolmácsolója volt. Nagy érdemeket szerzett az önálló Pécsi Szimfonikus Zenekar létrejöttében, s mind magának, mind együttesének komoly hírnevet szerzett Európa számos országában.

Számtalan klasszikus operett bemutatója is fűződik nevéhez, mint ahogy első feladata az új évadban Huszka Jenő Mária főhadnagy c. művének színrevitele lett volna. Nyugdíjba vonulása tehát nem jelentette a karmesteri pálca letételét, aktív tagja maradt a színháznak, s továbbra is vezényelte a Pécsi Szimfonikus Zenekart. Munkásságát Baranya megye a Janus Pannonius Művészeti-díj adományozásával ismerte el, míg 60. születésnapján zenekara az „Amtmann Prosper" emlékéremmel jutalmazta.

Alig múlik el hét, hogy lemezeit, rádiófelvételeit ne hallhatnánk az éter hullámhosszain. Április elején kezdte volna el a rádióban legújabb munkáját — a Gül Baba c. Huszka-operett zenei felvételét. Erre már nem kerülhet sor, mint ahogy nem vezényelhette el kedden este sem — immár sokadszor — a Szerelmi bájital c. Donizetti-operát a pécsi színházban. Hiába várta őt a közönség, a szereplőgárda és a zenekar. Az előadás mégis — a véletlenül jelenlévő karmesterkolléga jóvoltából — pontosan elkezdődött. S amikor az első akkordok felcsendültek, még senki sem tudta, hogy az előadásra eredetileg kijelölt karmester varázspálcája immár végérvényesen eltörött.

Dankó Rádió                             naponta hajnali 5 – 5:55 között

ezen a héten ismétlésben az alábbi műsorhét hallható:

https://mediaklikk.hu/cikk/2018/06/04/tul-az-operencian-kiss-zoltan-23-het/

A mai, megismételt műsor második felében elhangzott a „Viktória” című operett „Nem történt semmi…” („Good Night…”) című duettje, megközelítőleg az eredeti zenekari hangszerelésben: brácsaszólóval majd később a zongoraszólóval (Turán László közreműködésével) a Magyar Rádió Esztrádzenekara játszott, Vámosi János és Hollós Ilona énekelt.

Kemény Egon a vele készült portréműsorban megemlékezett  fiatalkori hangszereléséről – Nagy Ibolya felelősszerkesztő-műsorvezető 2020-ban „Kemény Egonra emlékezünk halála 50. évfordulóján” című műsorhete során is hallhattuk –, nevezetesen az ő javaslatára a jazz zenekarban addig (1930) nem használt hangszeren, a brácsán megszólaló Ábrahám-dallam kulisszatitkáról. Azóta a zenei érdekességet Kemény Anna Mária röviden felelevenítette a Hogy volt?! című Ábrahám Pál emlékműsorban (2020. január 26.) is: https://mediaklikk.hu/video/hogy-volt-abraham-pal/ 20:55-nél kezdődik.

Műsorzáró zeneműrészlet:

KEMÉNY EGON: „Krisztina kisasszony” című nagyoperettjének (rádióváltozat) Előjátéka.

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.

Ami zenét hallottunk ma a Dankó Rádió Az a szép című műsorának operett-blokkjában, az   „egy az egyben”  megismétlése volt a 2020. január 29-i adásnak – melyben Johann Strauss  A cigánybáró,  a Bécsi vér és  A denevér című műveiből szólaltak meg részletek.

Lásd a 3649. sorszám alatti bejegyzésemet.

„Bródy Tamásra emlékezünk” – 1990. június 30., Petőfi Rádió, 21.43 – 22.35

Rátonyi Róbert visszaemlékezése Bródy Tamás karmesterre

/RTV Újság – 1990. június 30./

„Vajon hol muzsikál, komponál és dirigál ezután a magyar könnyűzene körünkből most eltávozott oly jeles egyénisége? A kolozsvárott született  művész a pesti Zeneművészeti Főiskolán végezte tanulmányait, Kodály Zoltán növendékeként. Már akadémistaként Ábrahám Pál és Brodszky Miklós asszisztense volt. Húszéves korában a kitűnő zongoristák között tartották számon, de hamar kiderült róla az is, hogy remek kezű karmester. Zeneszerzőként 1934-ben mutatkozott be Music Hall című revüoperettjével. Később a Vígszínház szerződtette zenei vezetőnek. 1947-ben a Fővárosi Operettszínház karmestere és zeneigazgatója lett. Műveit gyakran hallhattuk a rádióban, televízióban. Nemcsak a művészvilág, hanem a hallgatók és tévénézők is búcsúznak most tőle.”

Mily’ szomorú időbeli "elrendezés": anno, a magyar zenés-színházi-, koncert- és zeneélet, a rádió - ezen belül az operett-karmesterség is - három neves, meghatározó alakja másfél éven belül fejezte be megbecsültségben és elismerésekben bővelkedő földi létét: Lehel György, Bródy Tamás, Breitner Tamás

Lehel György, karmester (Budapest, 1926. február 10. – Budapest, 1989. szeptember 25.)

https://hu.wikipedia.org/wiki/Lehel_Gy%C3%B6rgy

Lehel György az egyetemes és hazai zeneirodalom remekműveit vezényelte, a koncertjein túl a Magyar Állami Operaház előadásait is dirigálta. A hangversenyezés mellett stúdióban készített számos rádió- és hanglemezfelvétel is őrzi nevét, amelyek között mintegy harminc-negyven operett-, daljáték- és zenés játék is szerepel. A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának vezető karmestere és igazgatója is volt.

Bródy Tamás (Kolozsvár, 1913. január 24. – Budapest, 1990. június 10.)

https://hu.wikipedia.org/wiki/Br%C3%B3dy_Tam%C3%A1s

Bródy Tamás több mint száz operettfelvételt dirigált zenekarai élén a Rádióban és hanglemezen – az operettszínházi működése mellett és közben.  Szinte a teljes operettirodalmat felöleli munkássága.

Népszabadság - 1990-06-13 / 137. szám

Elhunyt Bródy Tamás zeneszerző

A Fővárosi Operettszínház társulata, a Művészeti Alap Zenei Szakosztálya és a Magyar Zeneművészek Szövetsége megrendültén tudatja, hogy Bródy Tamás zeneszerző és karmester, Liszt-díjas érdemes művész, a Fővárosi Operettszínház nyugalmazott zene- igazgatója, a Művészeti Alap Zenei Szakosztályának és a Magyar Zeneművészek Szövetségének alapító tagja, számos nagy sikerű zenemű alkotója életének 78. évében hosszas betegség után elhunyt. Temetéséről később intézkednek. (MTI)
*
Igényes karmester és komponista volt. Ezt mondani róla nem számít csupán gesztusnak. Hiszen egy nem mindenki által jól ismert nehéz terepen, az úgynevezett könnyű műjajban dolgozott, hosszú éveken át a Fővárosi Operettszínház zenei vezetőjeként. Számára mindegy volt, hogy klasszikus operett vagy modern musical — nem elégedett meg soha azzal, hogy éppen- csak énekeljenek és zenéljenek. Bármilyen darab előadásáról lett légyen szó, mindig ugyanazok a szigorú művészi és zenei elvek vezérelték. A műfajt nemcsak a lezserségtől védte, hanem a külső, nemegyszer erőltetett szempontoktól is. Szembeszállt például azzal a szándékkal, amellyel a régi operetteket egy időben az akkor újnak számító ízlésnormákhoz akarták igazítani. „Nem arra kell figyelni, hogyan lehet minél rafináltabban kiforgatni valamit — mondta bátorságnak számító határozottsággal a hatvanas évek közepén —, hanem korszerűen, magas színvonalon kell előadni az eredeti művet.” Meggyőződése volt, hogy az operett közönsége is ezt várja. Tudjuk, igaza volt. S ezt nemcsak magas művészi kitüntetései igazolják, hanem a közönség hálája is.

Breitner Tamás, karmester (Budapest, 1929. április 13.– Pécs, 1991. március 26.)

https://info.bmc.hu/index.php?node=artists&table=ZENESZ&id=1415

Breitner Tamás közel félszáz operettfelvételt dirigált zenekarai élén a rádióban és hanglemezen – a Pécsi Nemzeti Színház opera-előadásai és más, sokrétű koncertfeladatai mellett/közben.  

Például: Poldini Ede: Farsangi lakodalom; Johann Strauss: Bécsi vér; Sullivan: A mikádó, A cornwalli kalóz avagy a becsület rabja;  Suppé: A pajkos diákok, A szép Galathea; Hervé: Lili; Offenbach: A párizsi élet, Banditák, Szökött szerelmesek, Eljegyzés lámpafénynél, Fortunio dala; Kálmán: Marica grófnő, A cigányprímás, A montmartre-i ibolya; Lehár: Luxemburg grófja, A víg özvegy, Cigányszerelem; Robert Planquette: A corneville-i harangok, Rip van Winkle;  Csajkovszkij-Klein: A diadalmas asszony; Zeller: A madarász; Szirmai Albert-operettek keresztmetszetei stb.  Utolsó operettfelvétele lett volna 1991-ben Huszkától a Gül baba, de már nem tudta elkezdeni a munkát. (Török Géza vezényletével rögzítették a rádióban.) 

Most vettem észre a fórumcímben az időszakasz bővülését, nagyon helyes! Remélhetőleg a végtelenbe tart... :-).

Múltidéző - archív operettfelvételekből:

Millöcker és Zeller operettjeiből énekel Gencsy Sári, Raskó Magda, Fekete Pál, Kövecses Béla, km. a Földényi-kórus és a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Bródy Tamás

Bemutató: 1953. május 26., Kossuth Rádió 14.15 – 15.15

Millöcker: Szegény Jonathán

- Nyitány

- Jonathán belépője (Fekete Pál)

- Kettős (Gencsy Sári, Fekete Pál)

Millöcker: A koldusdiák

- Közzene

- Dal (Gencsy Sári és a Földényi-kórus)

- Kettős (Raskó Magda, Kövecses Béla)

Millöcker: Dubarry

- Dal – „Mindegy nekem, mi lesz velem” (Raskó Magda)

- Dal – „Bizony, ez ő, a Dubarry (Gencsy Sári és a Földényi-kórus)

Millöcker: Boszorkányvár

- Polonéz

Zeller: A madarász

- Belépő (Raskó Magda és a Földényi-kórus női kara)

- Ádám dala (Kövecses Béla és a Földényi-kórus)

- Postás-dal (Gencsy Sári)

Zeller: A bányamester

- Dal (Kövecses Béla)

- Kettős (Raskó Magda, Kövecses Béla)

Egy másik stúdiófelvételről (1957):

Millöcker: Dubarry

Énekel: Gyurkovics Mária, Gyenes Magda, Vámos Ágnes,  Lendvay Andor, Mátray Ferenc, Rátonyi Róbert,  km. a Magyar Rádió Énekkara és Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Bródy Tamás

Úgy látszik, érdemes volt tegnap némi „kritikát” megfogalmaznom Az a szép című rádiós operettműsor tematikájához, hiszen a Dankó Rádió ma délutáni zenei összeállítására,  a műsorvezető - szerkesztő Erdélyi Klaudia jóvoltából, ezúttal nem panaszkodhatok, amely sokszínű volt.

A nemrég elhunyt Felföldy Anikóról való megmlékezést  - és az énekművész három dalfelvételének elhangzását  - operettrészletek  követték  a 18.04 és 19 óra közötti műsoridőben:

Kálmán Imre - Julius Brammer, Alfred Grünwald - Harsányi Zsolt – Kardos G. György: Marica grófnő 

- Péter (Tasziló) és Marica szerelmi kettőse, II. felv.:„Ne szólj, kicsim, ne szólj, csak hallgass, úgy válaszolj…” (Kincses Veronika, Gulyás Dénes, km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Breitner Tamás)  - Rádió Dalszínháza bemutatója, új felvétel: 1987. december 21., Petőfi Rádió 20.04 – 21.49

Florimond Hervé – Albert Millaud, Alfred Hennequin, Ernest Blum – Polgár Tibor – Fóthy János: Lili  

-  Amelie (Lili) és Plinchard, tüzér kettőse (Neményi Lili és Sárdy János, km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Kerekes János) - Rádió Dalszínháza bemutatója: 1959. március 1., Kossuth Rádió 20.25 - 21.25

 „… milyen elragadó kislány voltam én…/- Óh, hányszor nem jutott eszembe, a tábor csendes éjjelén, Önt láttam ébren szenderegve… /- Elkezdett trombitálni, trombitálni…"

Carl Millöcker - Friedrich Zell és Richard Genée – Gáspár Margit, Kardos G. György - Blum Tamás: A koldusdiák 

- Ollendorf ezredes, a tisztek, Szymon Rimanowsky, Palmatica grófnő, Laura és Bronislawa jelenete, dal és együttes, I. felv. (László Margit, Kalmár Margit, Melis György, Molnár András, Kovács Pál, Póka Balázs, km. az Magyar Rádió Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Pál Tamás)  - A Rádió Dalszínháza - az operett új bemutatója: 1988. december 25., Kossuth Rádió 16.35 – 18.15

„- Itt jön Wybiczky herceg, s titkára vele…- a csapdába belemegy, a bosszú már közeleg…/- Tanulni vágytam messzi földön az asszonyok természetét… lengyel nőnél szebbet látni a nagyvilágon nem lehet…”

Lehár Ferenc – Paul Knepler – Fritz Löhner - Harsányi Zsolt – Erdődy János: Giuditta
- Katonakórus és jelenet (Molnár András, km. a Magyar Rádió Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Oberfrank Géza) - A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1982. szeptember 13., Kossuth Rádió 20.19 – 22.00 

Fényes Szabolcs - Harmath Imre – Romhányi József: Maya

- Maya, Barbara és Rudi jelenete: „Párizs, te szép…” (Házy Erzsébet, Galambos Erzsi, Rátonyi Róbert, km. az  MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Gyulai Gaál János) - A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1971. április 12. Kossuth Rádió, 19.57 – 22.00

 Szirmai Albert – Martos Ferenc: Alexandra 

Az 1980. július 2-án, a Petőfi rádióban 18.35-19.25 között bemutatott rádiófelvételről, km. a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András.

- A király és Alexandra kettőse (Pászthy Júlia és Palcsó Sándor)

 „- Minek ez a hideg pillantás?…ijedelem ül a szép szemén, nem is tudom, mire véljem!? /- Minek ez a heves ostromlás? Egy kissé gyorsan jár, ne legyen a szeme oly mohó…/- Miért vagy oly szép, mint az álom, elbűvölő, mint senki más, mióta látlak, érted vágyom…”

Huszka Jenő – Szilágyi László: Mária főhadnagy 

- Tóbiás és Panni vidám kettőse, I. felv.: „Én teve, én teve, én teveled oly vígan élek…” (Zentai Anna, Kishegyi Árpád, km. a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András) – Magyar Rádió új felvételéről, 1967. augusztus 25., Kossuth Rádió 19.32 – 20.12

Johann Strauss – Karl Haffner – Richard Genée – Fischer Sándor: A denevér

 Dr. Falke és Eisenstein kettőse, I. felv. (Melis György, Szőnyi Ferenc, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Lehel György) – Rádió Dalszínháza bemutatója: 1963. december 25., Kossuth Rádió 19.05 –22.00

„- Azért jöttem, hogy ma este meghívjalak egy pazar hercegi estélyre, ahol ott lesznek az opera összes táncosnői. /- Mondd, megbolondultál? Hát egy óra múlva be kell rukkolnom a dutyiba! /- Ráérsz holnap reggelig. Ma eljössz velem az Orlovszky villába, tudod, az a lengyel herceg, aki nem győzi a pénzét egyedül elkölteni…  Gyere el, hallgass rám! Oda érdemes ám. Holnap úgyis vár a zárka, alhatsz békén, jól bezárva. Szép az élet, hogyha mersz, hiszen úgyis röpke perc. Balerina, rózsalánc lenge báli toalettben vár ma rád, hogy átöleljen, hogyha hív a polkatánc. Szép lesz, hidd el, mire vársz? Fellángol a véred, a szíved dobog, ha égi szírének igéznek ott. Elröppen az éj gyönyörök közt majd, elűzi a nappali gondot, bajt. Könnyebb lesz a fogda, csak emlegesd mily nagyszerű volt a búcsúest. Belátod ezt? /- Belátom ezt. Csak meg ne tudja majd az asszony…/- Ha elalszik, nincs veszély, ahelyett, hogy börtönbe térj, ma vár ránk egy tündéri éj…./- Majd álnéven viszlek oda, marquis Renard jól illik rád. Senki sem tudja ezt meg soha. No jössz?.../- Igaz is, mehetek, hisz álarcban leszek… Könnyebb lesz a fogda, hisz értem ezt, ha nagyszerű volt a búcsúest. /- Nos, eljössz? /- Hogy tagadjam meg? Persze, elmegyek! /- Ne félj, ezt soha el nem feleded! / - Vacsorára indulok hol dalolni és táncolni szép leányok közt mulatni, hajnalig vigadhatok… Vár ma ránk fényes bál, trallala…”   

Az adás végére maradt Seress Rezső dala: „Szeressük egymást, gyerekek, a szív a legszebb kincs” (Maros Gábor előadásában)

A Valahol Délen című nagyoperett Kemény Egon legnagyobb sikerei közé tartozik, színpadi bemutatóit – Fővárosi Operettszínház 1956., felújítás 1957. –  rádiófelvételek követték.

Wikipédiaoldalát idézem:

Külföldi bemutatók

A "Valahol Délen" sikere a szovjet színházakban és a környező országokban (1957-től)

Bemutatók a Szovjetunióban:

„Magyar operett nagy sikere a Szovjetunióban.

Első ízben történt, hogy a Szovjetunióba meghívtak egy magyar „könnyűzene”-szerzőt: Kemény Egont.

…a "Valahol Délen”-t 1958-ban húsz szovjet operettszínház fogja bemutatni."

Esti Hírlap, 1957. december.

• Szverdlovszk – Szverdlovszki Zenés Komédia Színház 1957. 06.11. Rendező: Szinetár Miklós
• Moszkva – Majakovszkij Színház 1957. 11. 30. Rendező: Kukusov
• Tallin – Észt Színház 1958. 02. 11.
• Szentpétervár (Leningrád) – Szentpétervári Állami Zenés Komédia Színház 1958. 03. 20. Rendező: A. Vinyer
• Omszk 1959. 01. 27.
• Novoszibirszk – Novoszibirszki Zenés Komédia Színház 1959. 06. 03. 1961.12. 09. Rendező: O.Orlov
• Odessza – Odesszai Akadémia Színház 1959. 12. 24.
• Moszkva – Kreml Színház 1960.
• Szeverszk – Szeverszki Musical Színház 1960. 06.
• Habarovszk – Habarobszki Körzeti Zenés Színház 1960.
• Irkutszk - Zenés Komédia Színház 1961.12. 09. Rendező: O.Orlov
• Szverdlovszk – Szverdlovszki Zenés Komédia Színház 1962 – részleteket adtak elő

További bemutatók:

• Bratislava (Pozsony) – Nemzeti Színház 1958. 05.
• Bratislava (Pozsony) – Nová scéna 1958.07.12.
• Kladno 1958. 10. 18.
• Riga 1958. november
• Ploesti 1958. április

*

Kemény Egon művei a nyugat-európai közönség előtt még mindig ismeretlenek… ami, ha humorosan fogjuk fel ezt a tényt, külön művészet... :-)

Volt már egy dal Gyöngy Páltól is, (persze csak egy) és Zerkovitz, Márkus Alfréd is előfordult már minimálisan, meg Millcöker. Offenbach viszont tényleg alig van, pedig ő a négy legtöbbet játszott operettszerző egyike, akár Strauss. Ábrahám Páltól egyik nap adtak legalább két dalt a Viktóriából, de neki is pl. a Hawaii rózsája c. operettje és a 3_1 a szerelem javára mellőzve lett és a többi dala is (leszámítva a Lila akácokat). És Carl Zeller Madarásza hol van? Az az egyik legtöbbet játszott darab.

Ha az operbase adatbázist nézzük,  és a 2004-2019 közötti (idei szezon nélkül) éveket, akkor a világ színpadjain az operettszerzők sorrendje a következő:

                       Előadás szám               Produkció

Strauss           8043                                 1343

Lehár              5915                                  848

Offenbach       4464                                  754

Kálmán            4294                                  713

Sullivan             1341                                273

Benatzky         1330                                  154

Zeller                 798                                  97

Millöcker            655                                  76

Künneke            652                                  70

Abraham            601                                  75

Hölszky             515                                 122

Lincke               443                                   48

Fall                    383                                  51

O. Straus         299                                   49

Huszka             236                                    20

Lopez F             204                                   81

Szirmai             152                                   14

Nebdal             111                                    21

Stolz                  100                                  8

Huszkát Magyarországon kívül Oroszországban (Lili bárónő) és Romániában (Kolozsvári Magyar Opera) játszották 

Ábrahám Pál operettjei Magyarország mellett Ausztria, Észtország, Bulgária, Franciaország, Litvánia, Németország (legtöbbet itt), Oroszország, Románia és Svájc színházaiban is műsorra kerültek, legtöbbet a Bál a Savoyban, majd a Hawaii rózsája, majd a Viktória és huszárja c. operettje, de 3 alkalommal ment a 3_1 a szerelem javára és 1 alkalommal a Mese a Grand hotelben is.

Dankó Rádió                             naponta hajnali 5 – 5:55 között

ezen a héten ismétlésben az alábbi műsorhét hallható:

https://mediaklikk.hu/cikk/2018/05/28/tul-az-operencian-szendy-szilvi-es-laki-peter-22-het/

„Túl az Óperencián” – NAGY IBOLYA műsora – Dankó Rádió

A koraesti új műsor egyelőre  – sajnos – valóban meglehetősen egysíkú… az állandó rádióhallgatók részére majdhogynem unalmas. Nekem a műfajok jelenlegi keverése sem tetszik. Gyakorlat teszi a mestert : 2020. január 6-án indult az adássorozat, így türelmesen várom, amíg kialakul az új szerkesztési arculat. Zavaró az új reklámszerű mondat is, miszerint a legismertebb operettslágerek és örökzöldek hallhatók… szerintem ezt a felszínes megjegyzést ki lehet hagyni, és a túl részletes darabismertetők hosszát is csökkenteni kellene, mert több zene, rádiófelvétel illeti meg az operett műfaját, az Archívum kincsestárából válogatva; új szlogenjüknek megfelelően is: „a magyar zene rádiójában”, a Dankó Rádióban.

A műsor legjobb reklámja a zenei szerkesztés lehet, a Rádió Dalszínháza keretében öt évtized alatt bemutatott operettek, daljátékok magas művészi színvonalú darabjainak előtérbe állításával.

Ehhez kívánok sok sikert a szerkesztő-műsorvezető Erdélyi Claudiának!

Ugyan honnan tudna többet  a műsorvezető hölgy?