Több száz operettfelvétele van a Rádiónak, széles választékkal, ami Erdélyi Klaudiának is a rendelkezésére állhat.  Nagy Ibolya  a  több mint hét év alatt készített operettműsoraiban (Dankó Rádió: "Túl az Óperencián") megtehette/meg tudta tenni, hogy folyamatosan - napi rendszerességgel – változatossá tegye azt; mondhatni a "bőség zavarával küszködött". Ez a "terített és telített tálca",  szeretném remélni, nem szívódott fel, abból/arról ugyanúgy meríteni tudna (?) Erdélyi Klaudia is,  az Az a szép című,  napi sugárzású zenei műsor felelős-szerkesztője. Előtte is ott a lehetőség, ott az adatbázis, ott van a gazdag menü-kínálat, amiből választhat,  ott van a Rádió hatalmas hangarchívuma, amelyben sok száz operettből kedvére - és kedvünkre -  válogathatna, bőséggel.  A rádióhallgató szeretne ugyanúgy sok szép változatos operettet/operettrészletet hallgatni/hallani -  mint amihez az előd-szériában már hozzájuthatott, megszokott, megszeretett, mondhatni azt is, hogy elvárt és az  örömére volt -,  többet annál a kevéske bejátszott dalszámnál, amit az új sorozat januári indulása óta kaptunk, az ismétléseket is beleértve, az adás délutáni műsorsávjában.  (Persze mondhatni, hogy egy csecsemőnek minden új… de mi azért már nem vagyunk azok...). Különben azért örülni is tudunk  még akár minden "apróságnak",  akki a műfajt szeretik és kedvelik - rendületlenül bízva a "megújulásban".

Vegyük úgy, hogy nem vettük észre..., ismétlést hallottunk.

Talán valami baj történt, remélem, nem komoly.

Most látszik, hogy milyen nagy feladatkört kapott eddigi munkája mellé Erdélyi Claudia.

Hasonlóképpen az is, hogy Nagy Ibolya felelősszerkesztő-műsorvezetőt nem elbocsátani, hanem kitüntetni kellett volna, lelkiismeretes munkájáért és értékes műsoraiért, amelyeket több mint hét éven át, naponta készített hallgatói örömére.

Önmagamat ismételhetem, hallgatva a ma délutáni „operettkedvelőknek” szóló adást a rádióban.

Tegnap azt írtam, hogy „Ami zenét hallottunk ma a Dankó Rádió Az a szép című műsorának operett-blokkjában, az   „egy az egyben”  megismétlése volt a 2020. január 29-i adásnak…. Lásd a 3649. sorszám alatti bejegyzésemet."

Ma meg azt írom ide: Ami zenét hallottunk ma a Dankó Rádió Az a szép című műsorának operett-blokkjában, az   „egy az egyben”  megismétlése volt a 2020. január 30-i adásnak…. Lásd a 3650. sorszám alatti bejegyzésemet:

Táncdalok,  Fényes Szabolcs zenés rádiójátékából („Kinevezés”) dalok, valamint Offenbach két operettjéből bejátszott részletek - A férj kopogtat; A sóhajok hídja  - hangzottak el az adásban.

A szerkesztő-műsorvezető, Erdélyi Klaudia,  úgylátszik pihen (vagy akadályoztatva  van vagy tudatos ismétlőnapok szerepelnek műsortematikájában) - reményeim szerint keres, kutat a megújulásért, az új arculathoz, új kifejezési formákhoz, tartalom és kínálat bővítéshez...

Új Dunántúli Napló

1991-03-28 / 85. szám

Breitner Tamás  (1929—1991)

Nagy veszteség érte Pécs város és az ország zenei életét. Életének 62. évében váratlanul elhunyt Breitner Tamás Liszt-díjas érdemes művész, a Pécsi Nemzeti Színház és a Pécsi Szimfonikus Zenekar nyugalmazott zeneigazgató-karmestere, volt városi zeneigazgató. Breitner Tamást a Pécsi Nemzeti Színház és a Pécsi Szimfonikus Zenekar saját halottjának tekinti, temetéséről később történik intézkedés.

1956-ban végzett a Zeneakadémia karmesterképző szakán — Kodály Zoltán, Farkas Ferenc és Somogyi László tanítványaként. 1960-tól a Fővárosi Operettszínház karmestere, 1970-ben kapott megbízást a Pécsi Nemzeti Színház zeneigazgatói tisztének ellátására. 1984-től az önálló Pécsi Szimfonikus Zenekar megalakulásával egy időben városi zeneigazgatói kinevezést kapott.

Breitner Tamás neve és munkássága összeforrt a város és a régió zenei életével. Az operairodalom klasszikusainak szinte mindegyikét színre vitte, ám nem idegenkedett az újtól sem,  jónéhány XX. századi szerző művének népszerűsítését is felvállalta. Az opera mellett másik — legalább ily kedves gyermeke volt a koncertpódium, a zenekari művek országosan ismert és elismert, avatott tolmácsolója volt. Nagy érdemeket szerzett az önálló Pécsi Szimfonikus Zenekar létrejöttében, s mind magának, mind együttesének komoly hírnevet szerzett Európa számos országában.

Számtalan klasszikus operett bemutatója is fűződik nevéhez, mint ahogy első feladata az új évadban Huszka Jenő Mária főhadnagy c. művének színrevitele lett volna. Nyugdíjba vonulása tehát nem jelentette a karmesteri pálca letételét, aktív tagja maradt a színháznak, s továbbra is vezényelte a Pécsi Szimfonikus Zenekart. Munkásságát Baranya megye a Janus Pannonius Művészeti-díj adományozásával ismerte el, míg 60. születésnapján zenekara az „Amtmann Prosper" emlékéremmel jutalmazta.

Alig múlik el hét, hogy lemezeit, rádiófelvételeit ne hallhatnánk az éter hullámhosszain. Április elején kezdte volna el a rádióban legújabb munkáját — a Gül Baba c. Huszka-operett zenei felvételét. Erre már nem kerülhet sor, mint ahogy nem vezényelhette el kedden este sem — immár sokadszor — a Szerelmi bájital c. Donizetti-operát a pécsi színházban. Hiába várta őt a közönség, a szereplőgárda és a zenekar. Az előadás mégis — a véletlenül jelenlévő karmesterkolléga jóvoltából — pontosan elkezdődött. S amikor az első akkordok felcsendültek, még senki sem tudta, hogy az előadásra eredetileg kijelölt karmester varázspálcája immár végérvényesen eltörött.

Dankó Rádió                             naponta hajnali 5 – 5:55 között

ezen a héten ismétlésben az alábbi műsorhét hallható:

https://mediaklikk.hu/cikk/2018/06/04/tul-az-operencian-kiss-zoltan-23-het/

A mai, megismételt műsor második felében elhangzott a „Viktória” című operett „Nem történt semmi…” („Good Night…”) című duettje, megközelítőleg az eredeti zenekari hangszerelésben: brácsaszólóval majd később a zongoraszólóval (Turán László közreműködésével) a Magyar Rádió Esztrádzenekara játszott, Vámosi János és Hollós Ilona énekelt.

Kemény Egon a vele készült portréműsorban megemlékezett  fiatalkori hangszereléséről – Nagy Ibolya felelősszerkesztő-műsorvezető 2020-ban „Kemény Egonra emlékezünk halála 50. évfordulóján” című műsorhete során is hallhattuk –, nevezetesen az ő javaslatára a jazz zenekarban addig (1930) nem használt hangszeren, a brácsán megszólaló Ábrahám-dallam kulisszatitkáról. Azóta a zenei érdekességet Kemény Anna Mária röviden felelevenítette a Hogy volt?! című Ábrahám Pál emlékműsorban (2020. január 26.) is: https://mediaklikk.hu/video/hogy-volt-abraham-pal/ 20:55-nél kezdődik.

Műsorzáró zeneműrészlet:

KEMÉNY EGON: „Krisztina kisasszony” című nagyoperettjének (rádióváltozat) Előjátéka.

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.

Ami zenét hallottunk ma a Dankó Rádió Az a szép című műsorának operett-blokkjában, az   „egy az egyben”  megismétlése volt a 2020. január 29-i adásnak – melyben Johann Strauss  A cigánybáró,  a Bécsi vér és  A denevér című műveiből szólaltak meg részletek.

Lásd a 3649. sorszám alatti bejegyzésemet.

„Bródy Tamásra emlékezünk” – 1990. június 30., Petőfi Rádió, 21.43 – 22.35

Rátonyi Róbert visszaemlékezése Bródy Tamás karmesterre

/RTV Újság – 1990. június 30./

„Vajon hol muzsikál, komponál és dirigál ezután a magyar könnyűzene körünkből most eltávozott oly jeles egyénisége? A kolozsvárott született  művész a pesti Zeneművészeti Főiskolán végezte tanulmányait, Kodály Zoltán növendékeként. Már akadémistaként Ábrahám Pál és Brodszky Miklós asszisztense volt. Húszéves korában a kitűnő zongoristák között tartották számon, de hamar kiderült róla az is, hogy remek kezű karmester. Zeneszerzőként 1934-ben mutatkozott be Music Hall című revüoperettjével. Később a Vígszínház szerződtette zenei vezetőnek. 1947-ben a Fővárosi Operettszínház karmestere és zeneigazgatója lett. Műveit gyakran hallhattuk a rádióban, televízióban. Nemcsak a művészvilág, hanem a hallgatók és tévénézők is búcsúznak most tőle.”

Mily’ szomorú időbeli "elrendezés": anno, a magyar zenés-színházi-, koncert- és zeneélet, a rádió - ezen belül az operett-karmesterség is - három neves, meghatározó alakja másfél éven belül fejezte be megbecsültségben és elismerésekben bővelkedő földi létét: Lehel György, Bródy Tamás, Breitner Tamás

Lehel György, karmester (Budapest, 1926. február 10. – Budapest, 1989. szeptember 25.)

https://hu.wikipedia.org/wiki/Lehel_Gy%C3%B6rgy

Lehel György az egyetemes és hazai zeneirodalom remekműveit vezényelte, a koncertjein túl a Magyar Állami Operaház előadásait is dirigálta. A hangversenyezés mellett stúdióban készített számos rádió- és hanglemezfelvétel is őrzi nevét, amelyek között mintegy harminc-negyven operett-, daljáték- és zenés játék is szerepel. A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának vezető karmestere és igazgatója is volt.

Bródy Tamás (Kolozsvár, 1913. január 24. – Budapest, 1990. június 10.)

https://hu.wikipedia.org/wiki/Br%C3%B3dy_Tam%C3%A1s

Bródy Tamás több mint száz operettfelvételt dirigált zenekarai élén a Rádióban és hanglemezen – az operettszínházi működése mellett és közben.  Szinte a teljes operettirodalmat felöleli munkássága.

Népszabadság - 1990-06-13 / 137. szám

Elhunyt Bródy Tamás zeneszerző

A Fővárosi Operettszínház társulata, a Művészeti Alap Zenei Szakosztálya és a Magyar Zeneművészek Szövetsége megrendültén tudatja, hogy Bródy Tamás zeneszerző és karmester, Liszt-díjas érdemes művész, a Fővárosi Operettszínház nyugalmazott zene- igazgatója, a Művészeti Alap Zenei Szakosztályának és a Magyar Zeneművészek Szövetségének alapító tagja, számos nagy sikerű zenemű alkotója életének 78. évében hosszas betegség után elhunyt. Temetéséről később intézkednek. (MTI)
*
Igényes karmester és komponista volt. Ezt mondani róla nem számít csupán gesztusnak. Hiszen egy nem mindenki által jól ismert nehéz terepen, az úgynevezett könnyű műjajban dolgozott, hosszú éveken át a Fővárosi Operettszínház zenei vezetőjeként. Számára mindegy volt, hogy klasszikus operett vagy modern musical — nem elégedett meg soha azzal, hogy éppen- csak énekeljenek és zenéljenek. Bármilyen darab előadásáról lett légyen szó, mindig ugyanazok a szigorú művészi és zenei elvek vezérelték. A műfajt nemcsak a lezserségtől védte, hanem a külső, nemegyszer erőltetett szempontoktól is. Szembeszállt például azzal a szándékkal, amellyel a régi operetteket egy időben az akkor újnak számító ízlésnormákhoz akarták igazítani. „Nem arra kell figyelni, hogyan lehet minél rafináltabban kiforgatni valamit — mondta bátorságnak számító határozottsággal a hatvanas évek közepén —, hanem korszerűen, magas színvonalon kell előadni az eredeti művet.” Meggyőződése volt, hogy az operett közönsége is ezt várja. Tudjuk, igaza volt. S ezt nemcsak magas művészi kitüntetései igazolják, hanem a közönség hálája is.

Breitner Tamás, karmester (Budapest, 1929. április 13.– Pécs, 1991. március 26.)

https://info.bmc.hu/index.php?node=artists&table=ZENESZ&id=1415

Breitner Tamás közel félszáz operettfelvételt dirigált zenekarai élén a rádióban és hanglemezen – a Pécsi Nemzeti Színház opera-előadásai és más, sokrétű koncertfeladatai mellett/közben.  

Például: Poldini Ede: Farsangi lakodalom; Johann Strauss: Bécsi vér; Sullivan: A mikádó, A cornwalli kalóz avagy a becsület rabja;  Suppé: A pajkos diákok, A szép Galathea; Hervé: Lili; Offenbach: A párizsi élet, Banditák, Szökött szerelmesek, Eljegyzés lámpafénynél, Fortunio dala; Kálmán: Marica grófnő, A cigányprímás, A montmartre-i ibolya; Lehár: Luxemburg grófja, A víg özvegy, Cigányszerelem; Robert Planquette: A corneville-i harangok, Rip van Winkle;  Csajkovszkij-Klein: A diadalmas asszony; Zeller: A madarász; Szirmai Albert-operettek keresztmetszetei stb.  Utolsó operettfelvétele lett volna 1991-ben Huszkától a Gül baba, de már nem tudta elkezdeni a munkát. (Török Géza vezényletével rögzítették a rádióban.) 

Most vettem észre a fórumcímben az időszakasz bővülését, nagyon helyes! Remélhetőleg a végtelenbe tart... :-).

Múltidéző - archív operettfelvételekből:

Millöcker és Zeller operettjeiből énekel Gencsy Sári, Raskó Magda, Fekete Pál, Kövecses Béla, km. a Földényi-kórus és a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Bródy Tamás

Bemutató: 1953. május 26., Kossuth Rádió 14.15 – 15.15

Millöcker: Szegény Jonathán

- Nyitány

- Jonathán belépője (Fekete Pál)

- Kettős (Gencsy Sári, Fekete Pál)

Millöcker: A koldusdiák

- Közzene

- Dal (Gencsy Sári és a Földényi-kórus)

- Kettős (Raskó Magda, Kövecses Béla)

Millöcker: Dubarry

- Dal – „Mindegy nekem, mi lesz velem” (Raskó Magda)

- Dal – „Bizony, ez ő, a Dubarry (Gencsy Sári és a Földényi-kórus)

Millöcker: Boszorkányvár

- Polonéz

Zeller: A madarász

- Belépő (Raskó Magda és a Földényi-kórus női kara)

- Ádám dala (Kövecses Béla és a Földényi-kórus)

- Postás-dal (Gencsy Sári)

Zeller: A bányamester

- Dal (Kövecses Béla)

- Kettős (Raskó Magda, Kövecses Béla)

Egy másik stúdiófelvételről (1957):

Millöcker: Dubarry

Énekel: Gyurkovics Mária, Gyenes Magda, Vámos Ágnes,  Lendvay Andor, Mátray Ferenc, Rátonyi Róbert,  km. a Magyar Rádió Énekkara és Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Bródy Tamás

Úgy látszik, érdemes volt tegnap némi „kritikát” megfogalmaznom Az a szép című rádiós operettműsor tematikájához, hiszen a Dankó Rádió ma délutáni zenei összeállítására,  a műsorvezető - szerkesztő Erdélyi Klaudia jóvoltából, ezúttal nem panaszkodhatok, amely sokszínű volt.

A nemrég elhunyt Felföldy Anikóról való megmlékezést  - és az énekművész három dalfelvételének elhangzását  - operettrészletek  követték  a 18.04 és 19 óra közötti műsoridőben:

Kálmán Imre - Julius Brammer, Alfred Grünwald - Harsányi Zsolt – Kardos G. György: Marica grófnő 

- Péter (Tasziló) és Marica szerelmi kettőse, II. felv.:„Ne szólj, kicsim, ne szólj, csak hallgass, úgy válaszolj…” (Kincses Veronika, Gulyás Dénes, km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Breitner Tamás)  - Rádió Dalszínháza bemutatója, új felvétel: 1987. december 21., Petőfi Rádió 20.04 – 21.49

Florimond Hervé – Albert Millaud, Alfred Hennequin, Ernest Blum – Polgár Tibor – Fóthy János: Lili  

-  Amelie (Lili) és Plinchard, tüzér kettőse (Neményi Lili és Sárdy János, km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Kerekes János) - Rádió Dalszínháza bemutatója: 1959. március 1., Kossuth Rádió 20.25 - 21.25

 „… milyen elragadó kislány voltam én…/- Óh, hányszor nem jutott eszembe, a tábor csendes éjjelén, Önt láttam ébren szenderegve… /- Elkezdett trombitálni, trombitálni…"

Carl Millöcker - Friedrich Zell és Richard Genée – Gáspár Margit, Kardos G. György - Blum Tamás: A koldusdiák 

- Ollendorf ezredes, a tisztek, Szymon Rimanowsky, Palmatica grófnő, Laura és Bronislawa jelenete, dal és együttes, I. felv. (László Margit, Kalmár Margit, Melis György, Molnár András, Kovács Pál, Póka Balázs, km. az Magyar Rádió Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Pál Tamás)  - A Rádió Dalszínháza - az operett új bemutatója: 1988. december 25., Kossuth Rádió 16.35 – 18.15

„- Itt jön Wybiczky herceg, s titkára vele…- a csapdába belemegy, a bosszú már közeleg…/- Tanulni vágytam messzi földön az asszonyok természetét… lengyel nőnél szebbet látni a nagyvilágon nem lehet…”

Lehár Ferenc – Paul Knepler – Fritz Löhner - Harsányi Zsolt – Erdődy János: Giuditta
- Katonakórus és jelenet (Molnár András, km. a Magyar Rádió Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Oberfrank Géza) - A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1982. szeptember 13., Kossuth Rádió 20.19 – 22.00 

Fényes Szabolcs - Harmath Imre – Romhányi József: Maya

- Maya, Barbara és Rudi jelenete: „Párizs, te szép…” (Házy Erzsébet, Galambos Erzsi, Rátonyi Róbert, km. az  MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Gyulai Gaál János) - A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1971. április 12. Kossuth Rádió, 19.57 – 22.00

 Szirmai Albert – Martos Ferenc: Alexandra 

Az 1980. július 2-án, a Petőfi rádióban 18.35-19.25 között bemutatott rádiófelvételről, km. a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András.

- A király és Alexandra kettőse (Pászthy Júlia és Palcsó Sándor)

 „- Minek ez a hideg pillantás?…ijedelem ül a szép szemén, nem is tudom, mire véljem!? /- Minek ez a heves ostromlás? Egy kissé gyorsan jár, ne legyen a szeme oly mohó…/- Miért vagy oly szép, mint az álom, elbűvölő, mint senki más, mióta látlak, érted vágyom…”

Huszka Jenő – Szilágyi László: Mária főhadnagy 

- Tóbiás és Panni vidám kettőse, I. felv.: „Én teve, én teve, én teveled oly vígan élek…” (Zentai Anna, Kishegyi Árpád, km. a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András) – Magyar Rádió új felvételéről, 1967. augusztus 25., Kossuth Rádió 19.32 – 20.12

Johann Strauss – Karl Haffner – Richard Genée – Fischer Sándor: A denevér

 Dr. Falke és Eisenstein kettőse, I. felv. (Melis György, Szőnyi Ferenc, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Lehel György) – Rádió Dalszínháza bemutatója: 1963. december 25., Kossuth Rádió 19.05 –22.00

„- Azért jöttem, hogy ma este meghívjalak egy pazar hercegi estélyre, ahol ott lesznek az opera összes táncosnői. /- Mondd, megbolondultál? Hát egy óra múlva be kell rukkolnom a dutyiba! /- Ráérsz holnap reggelig. Ma eljössz velem az Orlovszky villába, tudod, az a lengyel herceg, aki nem győzi a pénzét egyedül elkölteni…  Gyere el, hallgass rám! Oda érdemes ám. Holnap úgyis vár a zárka, alhatsz békén, jól bezárva. Szép az élet, hogyha mersz, hiszen úgyis röpke perc. Balerina, rózsalánc lenge báli toalettben vár ma rád, hogy átöleljen, hogyha hív a polkatánc. Szép lesz, hidd el, mire vársz? Fellángol a véred, a szíved dobog, ha égi szírének igéznek ott. Elröppen az éj gyönyörök közt majd, elűzi a nappali gondot, bajt. Könnyebb lesz a fogda, csak emlegesd mily nagyszerű volt a búcsúest. Belátod ezt? /- Belátom ezt. Csak meg ne tudja majd az asszony…/- Ha elalszik, nincs veszély, ahelyett, hogy börtönbe térj, ma vár ránk egy tündéri éj…./- Majd álnéven viszlek oda, marquis Renard jól illik rád. Senki sem tudja ezt meg soha. No jössz?.../- Igaz is, mehetek, hisz álarcban leszek… Könnyebb lesz a fogda, hisz értem ezt, ha nagyszerű volt a búcsúest. /- Nos, eljössz? /- Hogy tagadjam meg? Persze, elmegyek! /- Ne félj, ezt soha el nem feleded! / - Vacsorára indulok hol dalolni és táncolni szép leányok közt mulatni, hajnalig vigadhatok… Vár ma ránk fényes bál, trallala…”   

Az adás végére maradt Seress Rezső dala: „Szeressük egymást, gyerekek, a szív a legszebb kincs” (Maros Gábor előadásában)

A Valahol Délen című nagyoperett Kemény Egon legnagyobb sikerei közé tartozik, színpadi bemutatóit – Fővárosi Operettszínház 1956., felújítás 1957. –  rádiófelvételek követték.

Wikipédiaoldalát idézem:

Külföldi bemutatók

A "Valahol Délen" sikere a szovjet színházakban és a környező országokban (1957-től)

Bemutatók a Szovjetunióban:

„Magyar operett nagy sikere a Szovjetunióban.

Első ízben történt, hogy a Szovjetunióba meghívtak egy magyar „könnyűzene”-szerzőt: Kemény Egont.

…a "Valahol Délen”-t 1958-ban húsz szovjet operettszínház fogja bemutatni."

Esti Hírlap, 1957. december.

• Szverdlovszk – Szverdlovszki Zenés Komédia Színház 1957. 06.11. Rendező: Szinetár Miklós
• Moszkva – Majakovszkij Színház 1957. 11. 30. Rendező: Kukusov
• Tallin – Észt Színház 1958. 02. 11.
• Szentpétervár (Leningrád) – Szentpétervári Állami Zenés Komédia Színház 1958. 03. 20. Rendező: A. Vinyer
• Omszk 1959. 01. 27.
• Novoszibirszk – Novoszibirszki Zenés Komédia Színház 1959. 06. 03. 1961.12. 09. Rendező: O.Orlov
• Odessza – Odesszai Akadémia Színház 1959. 12. 24.
• Moszkva – Kreml Színház 1960.
• Szeverszk – Szeverszki Musical Színház 1960. 06.
• Habarovszk – Habarobszki Körzeti Zenés Színház 1960.
• Irkutszk - Zenés Komédia Színház 1961.12. 09. Rendező: O.Orlov
• Szverdlovszk – Szverdlovszki Zenés Komédia Színház 1962 – részleteket adtak elő

További bemutatók:

• Bratislava (Pozsony) – Nemzeti Színház 1958. 05.
• Bratislava (Pozsony) – Nová scéna 1958.07.12.
• Kladno 1958. 10. 18.
• Riga 1958. november
• Ploesti 1958. április

*

Kemény Egon művei a nyugat-európai közönség előtt még mindig ismeretlenek… ami, ha humorosan fogjuk fel ezt a tényt, külön művészet... :-)

Volt már egy dal Gyöngy Páltól is, (persze csak egy) és Zerkovitz, Márkus Alfréd is előfordult már minimálisan, meg Millcöker. Offenbach viszont tényleg alig van, pedig ő a négy legtöbbet játszott operettszerző egyike, akár Strauss. Ábrahám Páltól egyik nap adtak legalább két dalt a Viktóriából, de neki is pl. a Hawaii rózsája c. operettje és a 3_1 a szerelem javára mellőzve lett és a többi dala is (leszámítva a Lila akácokat). És Carl Zeller Madarásza hol van? Az az egyik legtöbbet játszott darab.

Ha az operbase adatbázist nézzük,  és a 2004-2019 közötti (idei szezon nélkül) éveket, akkor a világ színpadjain az operettszerzők sorrendje a következő:

                       Előadás szám               Produkció

Strauss           8043                                 1343

Lehár              5915                                  848

Offenbach       4464                                  754

Kálmán            4294                                  713

Sullivan             1341                                273

Benatzky         1330                                  154

Zeller                 798                                  97

Millöcker            655                                  76

Künneke            652                                  70

Abraham            601                                  75

Hölszky             515                                 122

Lincke               443                                   48

Fall                    383                                  51

O. Straus         299                                   49

Huszka             236                                    20

Lopez F             204                                   81

Szirmai             152                                   14

Nebdal             111                                    21

Stolz                  100                                  8

Huszkát Magyarországon kívül Oroszországban (Lili bárónő) és Romániában (Kolozsvári Magyar Opera) játszották 

Ábrahám Pál operettjei Magyarország mellett Ausztria, Észtország, Bulgária, Franciaország, Litvánia, Németország (legtöbbet itt), Oroszország, Románia és Svájc színházaiban is műsorra kerültek, legtöbbet a Bál a Savoyban, majd a Hawaii rózsája, majd a Viktória és huszárja c. operettje, de 3 alkalommal ment a 3_1 a szerelem javára és 1 alkalommal a Mese a Grand hotelben is.

Dankó Rádió                             naponta hajnali 5 – 5:55 között

ezen a héten ismétlésben az alábbi műsorhét hallható:

https://mediaklikk.hu/cikk/2018/05/28/tul-az-operencian-szendy-szilvi-es-laki-peter-22-het/

„Túl az Óperencián” – NAGY IBOLYA műsora – Dankó Rádió

A koraesti új műsor egyelőre  – sajnos – valóban meglehetősen egysíkú… az állandó rádióhallgatók részére majdhogynem unalmas. Nekem a műfajok jelenlegi keverése sem tetszik. Gyakorlat teszi a mestert : 2020. január 6-án indult az adássorozat, így türelmesen várom, amíg kialakul az új szerkesztési arculat. Zavaró az új reklámszerű mondat is, miszerint a legismertebb operettslágerek és örökzöldek hallhatók… szerintem ezt a felszínes megjegyzést ki lehet hagyni, és a túl részletes darabismertetők hosszát is csökkenteni kellene, mert több zene, rádiófelvétel illeti meg az operett műfaját, az Archívum kincsestárából válogatva; új szlogenjüknek megfelelően is: „a magyar zene rádiójában”, a Dankó Rádióban.

A műsor legjobb reklámja a zenei szerkesztés lehet, a Rádió Dalszínháza keretében öt évtized alatt bemutatott operettek, daljátékok magas művészi színvonalú darabjainak előtérbe állításával.

Ehhez kívánok sok sikert a szerkesztő-műsorvezető Erdélyi Claudiának!

Ugyan honnan tudna többet  a műsorvezető hölgy?

Napról-napra  mindig ugyanazokból az operettekből és ugyanazokat a dalokat ismétli-játssza be Az a szép című rádiós zenei műsorában a szerkesztő-műsorvezető, Erdélyi Klaudia.

Bevallom, már kissé unalmas és elcsépelt Kálmán Imrétől a Csárdáskirálynő, a Marica grófnő, A bajadér, Cigányprímás, Cirkuszhercegnő, A montmartre-i ibolya operettjeit és azokból is állandóan ugyanazokat az énekszámokat hallgatni a rádióban, csak úgy mint Szirmai Alberttől a Mágnás Miska is a "könyökömön jön ki", de az Alexandra és a Táncos huszárok operettjeiből lehetne több bejátszás, míg  Huszkától is keveset hallani az adásban, mert  a Mária főhadnagy, a Gül baba és  Bob herceg mellett - azokból többet -  más daljátékaiból is van még bőven szép dal, kettős, jelenet.  Ugyanezt mondhatom Kacsóh Rákóczi-járól, mert a műsorban gyakran hallható "Rákóczi megtérésén" kívül még sok szép részlete van a darabnak, melyeket eddig nem hallottunk. Ugyancsak hétről-hétre "visszaköszönnek" - visszatérően jönnek elő az adásban a többi Kálmán-, Huszka-, Szirmai-operettrészletek, néhány Fényes Szabolcs-dal. Alig valami Lehártól,  Jacobitól, Ábrahám Páltól.  Nádor Mihály, Kemény Egon, Kerekes János, Farkas Ferenc, Vincze Ottó és a többi magyar operett- és daljátékszerző művei – azoknak részletei - miért hiányzanak?  Kálmán Imre-dalok „túltengése” igen szembeötlő, de egyoldalú is. Lehár Ferenctől egyedül a Frasquita c. operettjéből kaptunk keresztmetszet-formában műsorra tűzött szép dalokat, míg a többi dalművéből jószerivel csupán egy-két dala, vagy még annyi sem, csendült fel eddig a műsorban.  Lecocq Angot asszony című operettjének több jó dala, kettőse is elhangzott, viszont Jacques Offenbach sok-sok rádiós daljátékfelvétele közül alig kaptunk valamit.   És hol van Hervé, Planquette, Sullivan, Jones, Suppé, Zeller, Millöcker, Oscar Straus, Fall, Schubert-Berté, Dunajevszkij, Miljutyin operettjei?! Úgyhogy mindez kevés. Pedig széles a kínálat, lenne miből válogatni, kiválasztani és bejátszani – és nem egy, de sok részletet.

Úgy tűnik, Erdélyi Klaudia leragad(t) egy szűk lista mellett, pedig csak rajta múlik, hogy az operettbarát rádióhallgatókat maga és műsora mellé állítsa (ültesse…) hosszabb távon is.

1990. április 30., Petőfi Rádió, 9.45 - 10.45

"Operettkedvelőknek" 

A magyar operett klasszikusa: Lehár Ferenc

Szerkesztő: Bitó Pál

(Hamarosan Lehár születésének 150. évfordulóját ünnepli a zenei világ!)

Fejér Megyei Hírlap

1991-04-20 / 92. szám

A Magyar Rádióban a legnagyobb „hatalom" a zenei főosztályé. No, persze nem a szó igazi értelmében, csupán a műsoridőt figyelembe véve, mivel a három csatornán elhangzó programok felét zenei műsorok töltik ki, s csak a fennmaradó ötven százalékon osztoznak a többi főosztályok.
- Ma már ez a „hatalom” egyre inkább veszít korábbi fényéből - jegyzi meg némi nosztalgiával Erkel Tibor, a zenei főosztály vezetője. - A nyolcvanas évek elején megközelítően még hatvanöt százalék volt a részesedésünk, ma viszont az ötven százalékot is alig érjük el. Hogy a zene mégsem lett lényegesen kevesebb az éter hullámain? Ez igaz. Ahogy mi fokozatosan visszaszorultunk, úgy bővültek a különböző osztályok úgynevezett magazin műsoraiban a zenei betétek. Csakhogy... Ezek szinte kivétel nélkül könnyűzenei programokat sugároznak. Akárcsak a két kereskedelmi rádió, a Danubius és a Calypso, melyek zenei „felügyeletét” a közhiedelem nekünk tulajdonítja, de ez nem így van. 

Hogy mi a tényleges visszafejlődés oka? Az elmúlt években az előző vezetés a más osztályok gondjait (pénz, státus) a zenei főosztály rovására igyekezett megoldani, mondván: ha kisebb szervezeti egységekhez nyúlnak, még az apró beavatkozások is súlyos gondokat okoznak, mi viszont meg sem érezzük. Ez a felfogás, sajnos, azóta sem változott. Várható, hogy bizonyos műfajok teljesen háttérbe szorulnak, például az operett, a fúvósszene, a nóta, a cigányzene és a népzene.

- Az elmondottak igazolni látszanak a rádió elnökének közelmúltban tett, nem kis megdöbbenést okozó bejelentését, miszerint a rádió számára biztosított állami támogatás mindössze az első félévre garantálja a jelenlegi adók és műsorok sugárzását.
- Ha a saját főosztályunk pillanatnyi helyzetét veszem alapul: idei költségvetésünk értékét tekintve fele a tavalyinak.
- Nagy rádiós produkciókra, bemutatókra - a megcsappant pénzforrások miatt - nem is számíthatnak a hallgatók?
- Az idei esztendő produkciós terve bizonytalan. Csak egy valami biztos: rövidesen műsorra kerül Erkel Dózsa György című operája, Gulyás Dénessel a címszerepben. A felvétel sugárzásra kész. További terveinkben még két opera - Erkel: István király, Gounod: Faust  - és három nagyoperett - Schubert - Berté: Három a kislány, Lecocq: Angot asszony lánya, Huszka: Gül baba - szerepel, de hogy ezekből mi valósul meg, az teljes egészében a pénz függvénye.

(Búbánat megjegyzése: utána néztem, mi valósult meg az interjú-cikkben  említett operett-tervekből a rádióban: tudtommal a három megjelölt darab közül máig egyedül a Gül baba  (1991) új rádiófelvétele készült el! - erre hamarosan kitérek részletesen itt a topicban...)

A Dankó Rádió ma délutáni operettműsorában („Az a szép”) egy Kálmán- és egy Lehár- operettből hallottunk részleteket:

Kálmán Imre:  A bajadér .

Az összeállításban különböző felvételekről  énekelt:  

Kállai Bori;

Kalmár Magda és Palcsó Sándor;  

Zempléni Mária és Molnár András;

 a Budapesti  Operettszínház 2009. évi előadásának CD-felvételéről pedig Miklósa Erika, Dolhai Attila, Szendy Szilvi, Kerényi Miklós Máté, az Operettszínház énekkara, zenekara Makláry László vezényletével.

Ezt a zenei blokkot követte:

Lehár Ferenc – Ludwig Herzer – Fritz Löhner Béla – Harsányi Zsolt -  Szenes Andor: Friderika

A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1972. április 3. Kossuth adó, 19.20 - 20.10

A keresztmetszet-rádiófelvételen Andor Éva, Kalmár Magda, Bende Zsolt, Simándy József, valamint a Magyar Rádió és Televízió Énekkara és Szimfonikus Zenekara  működött közre, Sebestyén András vezényelt.

Az elmúlt napokban már kaptunk szép énekbejátszásokat erről a kitűnő stúdiófelvételről: 

- Friderika és Goethe kettőse, a költő dala: „Összetartunk mi jóban, rosszban…/- Ó, de szép, de csodaszép…” (Andor Éva, Simándy József, km. az MRT Énekkara)

-  Emlékkönyv-jelenet és szerelmi kettős: „Mennyi sok szerelmes szív van, könnyű szerelmet találni, de hűséget nem.  Boldogság a legszebb kincs, olyan érzés, aminek párja nincs.  Mit érjek néked, te kisleány, valami szépet: - Te drága gyermekem, egyetlen kincsem…  /- Minden vágyam, minden álmom, minden rejtett vallomásom, minden sóhajtásom… „ (Andor Éva,  Simándy József, km. az MRT Énekkara)

- Goethe áriája: „Ó lányka, ó lánykám, imádlak én! Te drága, te drágám, te légy enyém! Tiéd az életem, légy a hű szerelmesem., add a szádat engedelmesen. Én kedvesem, ezer virág int feléd. Szemed lesem, ha rám tekint, szívem ég. Madár dalol a fákon fent, a vágy dalol szívemben bent, úgy perzsel a láng, perzsel a vágy...”  (Simándy József)

- A Költő „rózsadala” – „Úgy ég bennem a láng, szólít engem egy régi dallam,  szerelem üzeni halkan… száz piros rózsa...  Jaj istenem, mi van velem….  /Egyszer volt egy rózsaszál, rózsaszál a réten. Egy legény arra járt, vágyakozva…  Rózsa, rózsa, rózsaszál,  rózsa száll a réten…  (Simándy József)

Dankó Rádió - "Az a szép" - zenei összeállításban  Nagy Ibolya énekfelvételei közül hallottuk a következő dalokat:

Kálmán Imre - Julius Brammer-Alfred Grünwald – Kulinyi Ernő: A cirkuszhercegnő - Fedora belépője „Mindig a régi dal, az ember mást se hall: mindig csak pour l’ amour, pour l’ amour …” 

Huszka Jenő - Szilágyi László: Mária főhadnagy – „Én mától kezdve csak te rólad álmodom, álmomban két karomba zárlak, angyalom…”  (km. Boncsér Gergely, km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Kovács János) - 2015

Lehár Ferenc – Victor Léon - Leo Stein -  Mérey Adolf: A víg özvegy  - Vilja-dal

Az "operettprimadonna" Nagy Ibolya itt még mint  "Túl az Óperencián"  felelősszerkesztő-műsorvezetője a Dankó Rádió stúdiójában

NAGY IBOLYA felvételeit halljuk! https://mediaklikk.hu/danko-radio-elo/

A Dankó Rádió nemrég véget ért operettműsorában  („Az a szép”) a Bob herceg részletei közül az alábbi dalok hangzottak el:

Huszka Jenő – Bakonyi Károly – Martos Ferenc: Bob herceg 

I.

Rádió Dalszínháza bemutatója: 1965. április 18., Kossuth adó, 20.20 – 22.00

Km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András

- Nyitány

- Gárda-induló: „Csörög a kardunk, dob pereg, ez csak a fényes hadsereg, dob pereg, ez itt a fényes hadsereg! A gárda, a gárda viharsebesen tör az ellenen át. A gárda. A gárda. Meghal, de megadni nem adja magát!...” (Bende Zsolt és az MRT Énekkarának Férfi kara)

 - Bob dala, II. felv.: „Én vagyok az utca királya.”  (Ilosfalvy Róbert,  km. az MRT Énekkara)

 - Bordal: „Gárda-ember borral él…. Hogyha megcsal egy kis nő, csak legyintek, üsse kő, jó kis kocsma, jó kis bor, megvigasztal mindenkor, öt pohárral, hat pohárral…” (Palócz László és az MRT Énekkara)

- Annie dala, II. felv.: „Volt egyszer egy kurta kis szoknya”  (Németh  Marika)

- Hármas - „Most először járok erre, mondhatom, szép kis hely… Jaj, jaj, mi lehet az illem itt a fényes udvarnál, jaj, jaj, fejemen a hajszál égnek áll….” (Kishegyi Árpád, Külkey László, Palcsó Sándor)

- Dal az első szerelmes csókról – „Holdvilágos, bűvös éjjel jártam messzi tájon, árkon, bokron átszökellve, túl az Óceánon../ Az első édes találkozásnál rabul ejtett meg engemet, az első édes, szerelmes csókot feledni többé nem lehet…” (Ilosfalvy Róbert, km. az MRT Énekkarának Női kara)

- Finálé „ - Londonban, hej…;  A gárda, a gárda, viharsebesen tör ez ellenen át…” (Ilosfalvy Róbert és az MRT Énekkara)

II. 

MTVA - Dankó Rádió Huszka-felvételei bemutatója: 2015 áprilisa

Közreműködik: a Magyar Rádió Énekkara és Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Kovács János

Erről a stúdiófelvételről szólaltak meg a Bob herceg következő részletei:

- Bob belépője, I. felv.: „Londonban, hej, van számos utca, és minden utcán több sarok …” (Balczó Péter)

- Pompónius dala -  A holló legendája, III. felv.: „Volt egyszer egy fehér galamb, ragyogott a tollazatja. Csókos csőrét szép királylány ölelgette, csókolgatta…../ Szép tavaszra, nyárra - őszre, szép galambom, visszajössz-e?...” (Clementis Tamás)

 - Szerenád duett, II. felv.: „Úgy megszerettem ezt a kicsi, ómódi házat …./Érted eped a szívem, téged hív a gitárom… Jöjj ide keblemre, jöjj ide kicsi párom!...”  (Boncsér Gergely, km.  Fischl Mónika és a Magyar Rádió Énekkara)

- Annie dala, I. felv.: „Jaj, de jó, ha egy lány szerelmes.../ Jaj, cipi-cupi, cup-cup, cuppant a csók…”  (Dancs Annamari, km. a Magyar Rádió Énekkarának Női Kara)

A Dankó Rádióban most ért véget „Az a szép” napi sugárzású műsora zenei összeállításának első része - benne operettrészletekkel:

Szirmai Albert –Emőd Tamás: Mézeskalács

A Rádió új stúdiófelvétele a daljáték keresztmetszetét jelenti. Bemutatója 1977. január 21., Kossuth Rádió 17.19 – 18.04.

Közreműködik: Andor Éva, Házy Erzsébet, Melis György, Palcsó Sándor, Rozsos István, valamint az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, Sebestyén András vezényletével

A most hallott részletek a következők voltak:

- Encella királynő dala, I. felv.: „A kis királykisasszonyoknak be jó dolguk van őnekik! Az oldaluknál mindig őrt áll kilenc fráj és tíz gardedám ... /És mégis, mégis, furcsa egy dolog! A nagy királynők mégse boldogok, egy kis cseléd, higgyétek nékem el, az nem cserélne Őfelségével!…" (Andor Éva)

- A királynő és Buhu udvari bolond kettőse, II. felv.  - „Bú-hús a, bú-hús a, bú-hús az élet, a bortul vidámul fel csak a lélek. Az ember, az ember, ni-hincsen fábul, egy sült bolond is kirúg a hámbul!.../Fordulj ügyesen, rózsás jegyesem, szökjünk széjjel galambocskám, angyalmódra kegyesen!....” (Andor Éva, Palcsó Sándor)

- Előjáték és vásári jelenet (Km.  Palcsó Sándor, Rozsos István és az MRT Énekkara)

- Encella és Jóska kettőse, II. felv.: „- Ne menj el, ne menj el, szívem, szép katona! Nem eresztlek el én vitézem sehova! Kapsz tőlem sisakot, koronát, paripát, az ujjadra veszek jegygyűrűt, karikát…/- Eressz el, eressz el, királynő, kegyesen! Van nékem, aki vár, gyűrűsöm, jegyesem. Kapok én szekeret, taligát, boronát, köt nekem a babám a mezőn koronát!…”  (Andor Éva, Melis György)

- Jóska dala, I. felv.: „Lefittyent a csizmám szára, a tarisznyám ócska, kidöglött a Ráró lovam, mire vitted, Jóska? Egy bujdosó szegénylegény ha katona, csak így él! Árok szélén fújja ki a könnyeit a szeméből a szél! Eb az ingét, vannak kancsók, citerák, nyílanak a réti szegfűk, rezedák: Nyílanak az árok partján réti szegfűk, rezedák, ibolyák, violák! Nyílanak, a rezedák, ibolyák, violák, nyílanak a violák!”  (Melis György)

- Az Udvar bevonulása, II. felv.: „Csupa méltóság, csupa méltóság, csupa méltóság a mi képünk! Főmagasságú, főmagasságú, főmagasságú a személyünk!...” (MRT Énekkara)

A hat és hét óra közötti adásidő fennmaradt részében  a műsorvezető Erdélyi Klaudia szerkesztésében Kálmán Imre (A csárdáskirálynő, A bajadér) és  Szirmai Albert (Mágnás Miska) operettjeinek ismert dalbetéteiből kaptunk egy válogatást  Szeredy Krisztina énekfelvételeiről (a kettősökben km. Domoszlai Sándor és Horváth Tamás).

Dankó Rádió

Ismétlések:

Ezen héten hallható: https://mediaklikk.hu/cikk/2018/05/14/tul-az-operencian-halas-adelaida-20-het

az elmúlt héten volt műsoron:

https://mediaklikk.hu/cikk/2018/05/07/tul-az-operencian-lukacs-anita-es-vadasz-zsolt-19-het/

Túl az Óperencián - NAGY IBOLYA műsora - Dankó Rádió

Örülni fogok, ha hét éven megismétli Nagy Ibolya valamennyi adáshetét a rádió, harmadszorra meghallgatva is kellemes.

Erdélyi Claudia műsorait is rendszeresen hallgatom már, beépültek a napirendembe a fenti műsorok :-).

A Dankó Rádió ma délutáni Az a szép című műsorában bejátszott operettrészletek voltak:

Kováts Kolos énekel

Bemutató:1986. augusztus 20., Kossuth Rádió 11.30 -12.00 (a rádió hét operettdalt vett fel  Kováts Kolossal: Huszka, Kacsóh, Kálmán, Lehár)

Közreműködik az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Jármai Gyula

Lehár Ferenc: A vándordiák - „Deres már a határ”

Kálmán Imre: Marica grófnő - Tasziló dala („Ha a nap lement… /Mondd meg, hogy imádom a pesti nőket”)

Huszka Jenő: Gül baba - Mujkó dala, II. felv. („Darumadár fenn az égen hazafelé szálldogál”)

Huszka Jenő – Martos Ferenc: Gül baba 

A daljáték keresztmetszetét 1963. augusztus 20-án, a Kossuth Rádió mutatta be, 13.42 – 14.57.

Km.: az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara. Vezényel: Sebestyén András

- Gábor elbeszélése és jelenet: „- Rózsabokornak ölébe születtél…. /– Egy könnyes nyári alkonyon… / - Nem tudod, te vakmerő, hogy az én leányom ő… /- Az ő leánya, szentséges Isten, már végem, végem… /- Halál, az még nem, halál, az még nem… - /Tehát, ma alkonyatkor… „ (Bende Zsolt, Ilosfalvy Róbert, Németh Marika, Kovács Péter, énekkar)

- Leila belépője, I. felv.  „Valahol messze, nem tudom, hol…./S lassan elém jött…daliás ifjú legény…”  (Németh Marika)

-  Leila és Gábor diák szerelmi kettőse:  „Ha volnék egy énekes madárka, tehozzád szólna mindegyik dalom…./Szép égi virágom, jó sorsomat áldom…/Jer, vélem, édes, szökjünk el innen…” (Németh Marika,  Ilosfalvy Róbert)

 - Leila dala a török nő sorsáról: „Víg a török lány élete…/Csak rajta, rajta szaporán…” (Németh Marika, km. az MRT Énekkarának Női kara)

- Melodráma jelenet az I. felvonásból: „… Kutya van a kertben,…  hamar ide, hamar oda… /- Borzalom, szörnyűség…../- Miért ez a zaj? Nos, mi baj? - Loptak a zsiványok… - Vasbilincset rájuk…. /- Ez ő, mily boldog álom….- Szép rózsaszál…. /- Szálljon átkok átka rád! Poklok éje lesz tanyád!...” (Palcsó Sándor, Bende Zsolt, Németh Marika, Ilosfalvy Róbert, Kovács Péter, énekkar) 

- Gábor diák dala: „Száll a sóhajom, szállj kedvesem ablakába” (Gulyás Dénes, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Makláry László) - Qualiton, 1986 

- Gábor diák dala: „Az utolsó kívánságom halljátok meg emberek! Süvegem fejembe vágom, vérpadra vígan megyek… /Ott túl a rácson egy más világ van, amelynek érzem bűvös illatát…” (Boncsér Gergely, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Kovács János) - MTVA - Dankó Rádió, 2015

- Bordal: „A kulacsom kotyogós, kotyogós, hej, a gégém, iszamós, csuszamlós…/ Borban az igazság, borban a vigasz, borban hadd felejtsünk, borban a tavasz…” (Sárdy János)

A Dankó Rádió Az a szép című zenei műsorának első részében (18 és 19 óra között)  a francia operett egyik neves operettkomponistája,  Charles Lecocq Angot asszony lánya  című klasszikus operettjéből csendült fel egy sor részlet:

A Rádió dalszínháza bemutatója volt: 1960. augusztus 21., Kossuth Rádió, 20.15 – 22.00 óra.

Magyar szöveg: Kristóf Károly és Romhányi József. 

 Km. Házy Erzsébet, Németh Marika, Geszty Szilvia, Kiss Manyi, Szabó Miklós, Rátonyi Róbert, Fekete Pál, valamint az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara (karigazgató: Vajda Cecília).

Vezényel: Polgár Tibor

- Nyitány

- Jelenet és keringő (Házy Erzsébet, Németh Marika, Geszty Szilvia, Szabó Miklós)

„- Vendégünk felvette szép ruháját… Azt hiszem sikerült a fiút megnyernem… /- Vigyázz, Pitou! Időt kell nyerned! Bármilyen kínos ez a helyzet. Üdvözöllek szép Mademoiselle, csinos ruhát vettél ma fel! /- Légy üdvözölve, uram! Mi történt?... /- Sajnálom, nincs mondanivalóm más! /- Szegény leány, úgy sajnálom őt! Ezért kár volt lefújni az esküvőt! /- Mit válaszolsz kis Clairette? Szívemben szerelem helyett most más szív él! Elárulhatom, valakit szeretek nagyon, nagyon! És soha el nem hagyom!./- Így tehát, a fiú hozzátartozik? Szerelmes belé ő is! /- Pitou, hát szószegőnek vélsz? Ígérted... hallgass!… /- Én úgy szegem meg adott szavamat, mint ezt az esküvőn is hallottad! És úgy teszek! Ezt jegyezd meg, Clairette! /- Ó. Így már értem! .../ - Nos, Ange Pitou! Öné most e ház! … Jól vigyázz!...-  Rendelkezzék mindennel!.....- Előre! Kezdődjék már a tánc!...” (Tánc: keringő)

- Clairette és Pitou szerelmi kettőse (Házy Erzsébet, Szabó Miklós) 

- Csak érted dobban a szívem! Csak téged csókolhat a szám! E percben megesküszöm néked, hogy mindig hű leszek hozzád! Várj még reám, én érted élek… De mit kéne addig tennem?  - Bizony, egy ötlet kéne, ez a fő!.. - Felmerült egy ötlet bennem…- Nem, nem….már arra nincs idő…. Angot anyám, ha élne, vajon mit is tenne ő? – Egy ötlet támadt most agyamban: megölöm én gyűlölt ellenfelem. – Fussál! - Nem a te hibád!... - Angot anyám, ha élne… /- Csak érted dobban a szívem! Csak téged csókolhat a szám! E percben megesküszöm néked, hogy mindig hű leszek hozzád! Várj még reám, én érted élek…”

- Amaranthe dala - Angot anyó legendája (Kiss Manyi és az MRT Énekkara)

„ A vásárcsarnok standján… /- Bőbeszédű, jókedélyű, könnyen tűzbe fogható. Rákiáltok, rákiáltok, ilyen asszony…”

- Kórusjelenet és Pomponnet belépõje (Rátonyi Róbert, km. az MRT Énekkara)

 „- Esküvő, esküvő lesz ma nálunk!… - Jövök már, köszönöm, köszönöm… Éljen soká, éljen soká!… Hol van az én szép tündéri párom?…Párizs népe engem bámul, Pomponnet-t, a vőlegényt….Hol a hajtű? Hol a fésű?…” 

- Pitou forradalmi dala (Szabó Miklós, km. az MRT Énekkara)  

„Zeng az énekszó, Párizs népe, Párizs népe….  Álljon már közénk, az aki bátor…”  

- Hortensie Langé dala (Németh Marika és az MRT Énekkarának női kara)

„Csak a férfi való katonának, katonának, ki meg nem hátrál, mindig támad, hős vitéz, ha jő a vész, a harcban el nem fárad….”

- Pitou belépője (Szabó Miklós)

 „Én szeretem az én Clairette-tem, és erről nincs mit mondani, de van egy művésznő kit ketten tudnak csak meghódítani…”

A francia operettzene után még magyar operettdallamokat is meghallgathattunk az adásban:

Kálmán Imre  - Bakonyi Károly–Gábor Andor: Tatárjárás 

- „Óh, holdas este! Mért vagy szívem veszve! Óh, holdas est… Emlékszik e dalra, szíve dalára… Tebenned éltem, tebenned reméltem, te voltál lelkem ringató zenéje …/Ne mondd, hogy a szíved már halott (Raffay Sarolta és Svéd Sándor felvételéről: Km. Magyar Állami Operaház Zenekara, vezényel: Bródy Tamás – 1955. ) 

 „- „Óh, holdas este! Mért vagy szívem veszve! Óh, holdas est… Emlékszik e dalra, szíve dalára… Tebenned éltem, tebenned reméltem, te voltál lelkem ringató zenéje …/Ne mondd, hogy a szíved már halott ((Gencsy Sári, Svéd Sándor, km.  Magyar Néphadsereg Központi Zenekara, vezényel: Sebestyén András  - 1955) - megjegyzem, a kettős egy másik Kálmán Imre-operettből - a „Kis király” – való, de az idők folyamán a ”Tatárjárás” részévé vált.

Kálmán Imre – Harsányi Zsolt: Marica grófnő  

- Tasziló és Lisa kettőse:  „Kishúgom - bátyuskám - angyalom, nézz le reám, kis leány, légy vidám, drága napsugár…” (Gencsy  Sári, Svéd Sándor, km.  Magyar Néphadsereg Központi Zenekara)

- Tasziló dala: „Ha a nap lement…/- Mondd meg, hogy imádom a pesti nőket”  (Svéd Sándor, km.. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel:Török Emil)

Gyönyörű dalok, jelenetek hangzottak el Lehár Ferenc Friderika című operettjéből a Dankó Rádió délutáni, Az a szép című zenei műsor-összeállításában, hat és hét óra között!

 Sajnálom, hogy e rádiócsatorna adásait nem lehet visszahallgatni!  És nincs külön ismétlése ennek a műsornak. (A korábbi „Túl az Óperencián” adása délelőtt jelentkezett és délután az ismétlésben visszahallgathattuk a műsort)

Lehár Ferenc – Ludwig Herzer, Fritz Löhner-Beda – Szenes Andor: Friderika 

  A Rádió Dalszínházának bemutatója (keresztmetszet): 1972. április 3., Kossuth Rádió 19.20 -20.10 óra

A felvételen Andor Éva, Kalmár Magda, Bende Zsolt, Simándy József, valamint a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus zenekara és Énekkara működik közre, Sebestyén András vezényel.

Az elhangzott ének-zenei részletek csaknem a keresztmetszetét  jelentik az operettnek:

- Johann Jakob Brion sesenheimi lelkész lányának, Friderikának a belépője:  „Szép napom lesz, érzem már… „ (Andor Éva)  

- Friderika dala: „Szép virágom, zöld levélkém…”  (Andor Éva)  

- Friderika és Goethe kettőse és a költő dala: „Összetartunk mi jóban, rosszban…/- Ó, de szép, de csodaszép…” (Andor Éva, Simándy József, km. az MRT Énekkara)

- Friderika dala: „Ma nem gondolok másra, csak várok, én várok… Nem érdekel, mit mondanak, imádom én!...” (Andor Éva)

-  Emlékkönyv-jelenet és szerelmi kettős: „Mennyi sok szerelmes szív van, könnyű szerelmet találni, de hűséget nem.  Boldogság a legszebb kincs, olyan érzés, aminek párja nincs.  Mit érjek néked, te kisleány, valami szépet: - Te drága gyermekem, egyetlen kincsem…  /- Minden vágyam, minden álmom, minden rejtett vallomásom, minden sóhajtásom… „ (Andor Éva,  Simándy József, km. az MRT Énekkara)

- Jelenet és Friderika dala: „Várunk, Friderika rád, táncolunk a réten… Ölts szép fehér ruhát, boldog napsugárban… /- ó, ti drága társaim, kedveseim….,  tanácsot adni könnyű, vigyázni oly nehéz! … Csak ne álmodozz soká,… drága ifjú énem… (Andor Éva,  km. az MRT Énekkarának Női kara):

 Jelenet, a Költő „rózsadala” és az I. felvonás fináléja: „Hidd el, a szívem rég tiéd..  Ó lányka, ó lánykám… Én kedvesem, mikor láttalak téged…. Úgy ég bennem a láng, szólít engem egy régi dallam, szerelem üzeni halkan… száz piros rózsa...  Jaj, istenem, mi van velem…. /Egyszer volt egy rózsaszál, rózsaszál a réten. Egy legény arra járt, vágyakozva…  Rózsa, rózsa, rózsaszál,  rózsa száll a réten… Egyszer volt egy rózsaszál, rózsaszál a réten, egy legény arra jár…  Hiába! Minden átok! …”  (Andor Éva, Simándy József, km. Kalmár Magda, Bende Zsolt és az MRT Énekkara)

- Friedrich Leopold Weyland  dala: „Báránykám, báránykám, csalfa lelkű mind a lány”  (Bende Zsolt)

- A II. felvonás fináléja „Kezemben tartom a sorsod!  … Nem értem én, nem értem végképp… Még el ne hagyj!... Drágám, ez mégse lesz így!... Friderika! Már tudom, mit tegyek!... Nem lehet, nem bírom tovább!...” /- Zenét! Zenét!... (tánc) (Andor Éva, Simándy József, Bende Zsolt)

Egy másik rádiófelvételről szólalt meg:

- Friderika dala: „Miért is fáj úgy az ébredés? Feledni mindent miért nehéz? Nem jártam könnyek alkonyán, nem voltam más, mint csacska lány. Mit tudtam, mi a szerelem, eddig nem csókolt senki sem. Ó, csupa boldogság is volt az élet, mikor a forró csókod számon égett. Te voltál árva szívem minden sóhaja, a szemem égő csillaga. Most nem tudom, reám mi vár, a régi dal de messze jár. Küzdök a sorssal, de késő, a régi álom mégse jő. És csak a vágy mesél nekem…”  (Gencsy Sári, Magyar Néphadsereg Központi Zenekara) - felvétel:1950-es évek vége

Az a szép című adás első részének csaknem egészét operettmelódiák töltötték ki, elsősorban Kálmán Imre darabjaiból szóltak részletek, de Lehár Ferenc, Szirmai Albert és Eisemann Mihály egy-két operettdala is elhangzott a Dankó Rádió ma délutáni zenés műsorában.

Kálmán Imre - Paul Knepler  - Herczeg Géza - Dalos László: Josephine császárné - Josephine dala „Messze, szép vidék…Perzsel az ég csókok szigetén” (Kalmár Magda, az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás) - keresztmetszet,  rádió bemutató: 1982. október 24., Kossuth Rádió, 12.50 – 13.50

Lehár Ferenc - Paul Knepler - Fritz Löhner - Harsányi Zsolt - Erdődy János: Giuditta - Octavio dala „A szívem titka csupa rejtély…/Ó, te vagy a napfény, a ragyogás az égbolt tüzén! Ha te nem vagy velem, üres a nagyvilág… Ó, te vagy a napfény, te vagy a tűz a szívem mélyén…” (Molnár András, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel Oberfrank Géza) - Rádió Dalszínháza bemutató: 1982. szeptember 13., Kossuth Rádió 20.19 – 22.00

Kálmán Imre - Julius Brammer - Alfred Grünwald - Szenes Andor  - Szenes Iván: A montmartre-i ibolya – Rádió Dalszínháza bemutatója: 1983. január 1., Kossuth rádió 20.30 – 22.00  (Km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Breitner Tamás)

- Raoul és Ninon kettőse, I. felv.: „Úgy látszik véget ér egy álom, ez már nem az én világom… Ninon, a vágyak néha fájnak…./Ninon, Ninon, búcsúzom tőled én, akárhogy fáj a válás…” (Kalmár Magda, Molnár András)

- Violetta dala: „Mosolygok mindenen, és semmin sem csodálkozom… „ (Kincses Veronika)

- Ninon és Frascatti vidám kettőse: „Ezeregy kis pletyka szól… igazán belátható,a sok aljas pletyka, rágalom, ezennel visszautasítom!...”  (Kalmár Magda, Palcsó Sándor)

Szirmai Albert - Martos Ferenc: Alexandra - Vidám kettős: „Tele vagyok én a női nemmel, amikor így rám néz csalfa szemmel, hamis a zúzája néki…../ Add csöpp kis ajkad, angyalom, ajkad itt a forró ajkamon, míg hajad …. simogatom, addig meg nem csallak, édes angyalom…” (Neményi Lili és Fekete Pál, km. az Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás) - részletek, 1961. április 29., Petőfi Rádió 19.05-19.40

Lehár Ferenc – Ludwig Herzer – Fritz Löhner Béla – Szenes Andor: Friderika - A költő dala „Ó lányka, ó lánykám, imádlak én! Te drága, te drágám, te légy enyém!...”  (Kovács József, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Pál Tamás) -  „Vágyom egy nő után” - Kovács József operettlemeze (részletek), Qualiton, 1985 

Kálmán Imre - Leo Stein - Jenbach Béla - Gábor Andor - Békeffy István - Kellér Dezső: A csárdáskirálynő – Kerekes Ferkó és Bóni kettőse:„Bűnösök vagyunk mi, mert éjszakázgatunk mink…/A jányok, a jányok, a jányok angyalok, a férfiakkal csak komédiáznak…” (Palócz László, Rátonyi Róbert, az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás) - Rádió Dalszínháza bemutató: 1968. június 1. Kossuth Rádió 19.20 – 22.00

 Eisemann Mihály – Baróti Géza: Füredi Annabál - Kettős „Egy szó és semmi más, egy néma kézfogás, megérted belőle, ki vagy nekem, szeress nagyon, egyetlenem!...” (Petress Zsuzsa, Bende Zsolt, km. a Magyar Rádió Esztrádzenekara, vezényel: Gyulai Gaál Ferenc) - 1959. március 28., Kossuth Rádió, 20.20 -22.15

Kálmán Imre - Leo Stein - Jenbach Béla - Gábor Andor - Békeffy István - Kellér Dezső: A csárdáskirálynő

-  Szilvia és Edwin kettőse, II. felv.:” Pohár csengett, zene zengett, körös-körül tánc kerengett, oly gyönyörű nóta szólt…. / Emlékszel még, jut még eszedbe a múltunk? Szép volt, de szép, minden perc üdvöt kínált….” (Szilágyi Olga, Egyházi Géza)

- „Ki a legény a csárdában? Magam vagyok, hukk!.../ Húzzad csak, kivilágos virradatig! Húzd, míg a szívemben is hajnalodik!...” (Szilágyi Olga, Egyházi Géza)

Kapcs. 3650. sorszám

Kiegészítésül:

Jacques Offenbach – Fischer Sándor: A férj kopogtat

Az említett rádiófelvételen kívül még egy magyar nyelvű stúdiófelvételről tudok:

1954.  – Részletek: - Gencsy Sári, Szecsődy Irén, Melis György, Szabó Miklós, valamint a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Fischer Sándor

Én is hallgattam az adást tegnap, hát nem sok operett volt tényleg benne, csak Offenbach pár dala. A többi inkább korabeli slágerzene volt, vagy magyarnóta (pl. Erdélyi Mihály dalai, bár ő operettszerző is volt.).

A Dankó Rádióban  nemrég ért véget „Az a szép” zenei összeállítás. Táncdalok,  Fényes Szabolcs zenés rádiójátékából („Kinevezés”) dalok, valamint Offenbach két operettjéből bejátszott részletek hangzottak el az adásban.

Jacques Offenbach: A férj kopogtat

A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1977. április 9., Kossuth Rádió, 20.45 – 21.34

Szövegét Delacour és Morand írta, a rádióra Fischer Sándor dolgozta át.

Vezényel: Fischer Ádám

Km.: az MRT Szimfonikus Zenekara.

Szereposztás:

Martel, a férj – Gregor József
Susanne, a felesége – Csengery Adrienne
Rosita, a barátnője – Lehoczky Éva
Nicolas, zeneszerző – Rozsos István
Kőműves – Agárdy Gábor (próza)

- Panaszdal és hármas: „- Önért feláldozom  magam, az ablakon kiugrom én. Halálos ugrás, csakugyan, hiába, vége, nincs remény….” (Rozsos  István, Csengery Adrienne, Lehoczky Éva)

- Négyes, együttes, jelenet:„- Még gúnyolódni mer!?  Ez újabb sértés tőle, de most elég belőle! /Hát, ez jó! Ha-ha-ha; - Még ő nevet!... nevet-nevet-nevet… /- Figyeljen jól! Most jön a dal! -  A legszebb tószt, amit ma tőlünk kap…. – Koccints! Igyál! Dalolj! /…. Ezután csak magára vessen ő; Valóban, ez nem egyszerű… valóban ez nevettető; -  ezért csupán magára vessen ő!..../Hogyan? Ön velünk énekelt? – Felőlem dalolhatna bármit, az nékem úgysem számít, bemegyek mostan a szobába, lefekszem,  és így egyedül hagyom magát! Jójszakát! Jójszakát!… / - Ki segít most rajtam? – Mi baj, mi baj? Ne féljen hát!...- Ez jó, ez jó, úgy ez szabaddá vált…ne féljen hát!… Jójszakát!” (Csengery  Adrienne,  Lehoczky Éva, Gregor József, Rozsos István)

Jacques Offenbach - Crémieux és Halevy szövegét fordította és a verseket írta Romhányi József: A sóhajok hídja – A hős kapitány dala „Soha nem rettegett jobban egy hős kapitány… Soha  csúfosabban nem járt egy  hős kapitány…” (Kishegyi Árpád, km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás)  - a  Rádió Dalszínháza bemutatója: 1976. december 26., Kossuth Rádió, 18.50 – 20.13

„Az a szép”  - a Dankó Rádió napi sugárzású zenés műsora, melyben 18 és 19 óra között operettmelódiák is hallhatók.

A mai adásban Johann Strauss három operettjéből szólaltak meg részletek:

ifj. Johann Strauss - Jókai Mór nyomán Ignatz Schnitzer – Szinetár György - Fischer Sándor: A cigánybáró

- Saffi és Barinkay kettőse: „Ki esketett?” (Csonka Zsuzsa, Leblanc Győző, km. a Sinfonica Hungarica , vezényel: Benedek Tamás)  - Alpha Line Records, 1996, CD

- Barinkay belépője: „Mint sok szegény, de víg legény, a nagyvilágot jártam én…/Mert a szív és az ész együtt mindenre kész…” (Leblanc Győző, km. a Sinfonica Hungarica , vezényel: Benedek Tamás)

ifj. Johann Strauss - Victor Leon és Leo Stein - Fischer Sándor: Bécsi vér

A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1976. augusztus 19. Kossuth adó 19.30 - 21.40

Km.: az  MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara, vezényel: Breitner Tamás

- A gróf dala: „Meg kell javulni, jól tudom” (Fülöp Attila)

- A gróf és a Művésznő kettőse: „Mi vád van ellenem?” (Kalmár Magda, Fülöp Attila)

- Gróf Zedlau és felesége, Gabriella kettőse: „Bécsi vér, bécsi vér, hív a tánc…” (Kincses Veronika és Fülöp Attila)

Ifj. Johann Strauss  - Karl Haffner -  Richard Genée – Fischer Sándor:  A denevér

A Rádió Dalszínházának a bemutatója: 1963. december 25., Kossuth Rádió 19.05 –22.00 

Km. a Magyar Rádió és Televízió Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Lehel György) 

- Eisenstein, Rosalinda, Dr. Blind hármasa, I. felv.: (Szőnyi Ferenc, Házy Erzsébet, Palcsó Sándor)

Eisenstein:

Minden zugprókátor átok!

Ilyen védőt még kilátott?

Ez már botrány, mondhatom!  

Rosalinda, Dr. Blind:

- Nyugalom! – Nyugalom!

Eisenstein:

Nem hogy enyhítést elérne,

sokkal rosszabb lett a vége,

ő az oka, állítom.

[…]

Rosalinda:

Így dühbe jönni kár,

hagyd abba végre már.

Ön tűnjön el, legyen elég,

a vége skandalum lesz még.

[…]

Dr. Blind:

Micsoda hang! Ez még se szép,

ebből elég, megyek is én.

Ez még se szép, ebből elég.

[…]

Rosalinda:

Ön tűnjön el, legyen elég,

a vége skandalum lesz még.

No, csillapodj le, édesem,

ha így ítéltek, hát legyen.

Majd vége lesz e néhány napnak,

Öt napra kell bemenned,  szót sem érdemel.

[…]

Dr. Blind:

Revokálni, apellálni, reklamálni, reparálni,

korrigálni, replikálni, applikálni, komplikálni,

protestálni, likvidálni, referálni, perorálni,

arbitrálni, kriminálni, regisztrálni, vindikálni,

kalkulálni, konkurálni, így fog végül triumfálni!

[…]

- Pezsgő-tercett, II. felv. (Adél, Orlovszky, Eisenstein, kórus)  (László Margit, Kozma Lajos, Szőnyi Ferenc, énekkar)

 „A szőlő égi nedve, lalala, életünknek kedve, lalala. A császárok, királyok, a grófok és lakájok mind szolgái, míg élnek a szőlővenyigének. No, koccints hát, az áldásunk ma rászáll, ki császárok közt császár. Koccints, koccints tehát!…/Felségnek ez mindig jár, mindig jár, így dukál, Első pezsgő néven ő  császár és király…/Ő felsége sokáig éljen! A császár és király!”   

- Jelenet , Falke dala és a  II. felvonás fináléja - Rosalinda, Adél, Orlovszky, Dr. Falke, Frank, Eisenstein, Kórus (Házy Erzsébet, László Margit, Kozma Lajos, Melis György, Radnay György, Szőnyi Ferenc, énekkar)

„- Lovag uram, köszöntöm Önt …- Merci, merci, merci! – Lovag úr, márki úr, igyuk ki!... – Egy szót urak, hallgassanak… Mivel a párok itt egymásra leltek,  a vágyban egyek a rokoni lelkek, hadd legyen egy testvéri nagy társaság, ki itt van, legyen egy család…. /- Most minden kézben egy telt pohár, s dalolja együtt mindegyik pár:  Egy család  a sok barát, pertu lesz itt mind a vendég….Most egy csók, s testvérként: dúdoljuk, most egy csók, dúdoljuk,  együtt dúdoljuk…. /- A csókból már elég, keringőre várunk rég. Fel mind vidám táncra, ez megkoronázza a mai kedves szép szupét!  /Táncoljunk már, no táncoljunk már, ezt várja minden pár! /Ó ez az éj, ez a boldogság… /- Testvér, hány óra van, nézd csak meg! Az én órám rosszul jár…/- Egy, kettő, három, négy, öt, hat. Sietek, sietek, hol a kalapom?... /- Ó, ez az éj, ez a boldogság, vágy meg a bor tüze mámort ád, adna az élet is oly sok jót, mint egy órában ád a bor, s a csók!”

Az a szép című zenei műsor most ért véget a Dankó Rádióban - benne operett volt: 

Lehár Ferenc - Robert Bodanzky és Alfred Maria Willner - Magyar fordítás: Gábor Andor versei nyomán Zoltán Pál: Cigányszerelem

 - Nyitány  (Km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András)

- Ilona dala: „Messze a nagy erdő… /Volt, nincs, fene bánja, volt, nincs, vigye kánya…” (Barabás Sári)

- Józsi dala: „Forr a vérem….Messze hív a nagyvilág,  nincs anyám, se párom…” (Ilosfalvy Róbert, km. a Magyar Állami Operaház Zenekara, vezényel: Breitner Tamás) - 1965-ös hanglemezfelvétel, mely a Qualiton kiadványa volt, LP-n, majd CD-n is kiadták.

- Hármas: „Az első lecke annyi csak, hogy jobbra-balra less, egy négyszemközti alkalomra jó helyett keress…/ Ez a kicsi csók csak csel, csalogat, hogy most kezdd el… /- De nénikém, ez érthetetlen, mit csinálsz velünk, hogy adhatott ily lehetetlen ültetet nekünk?!...”  (Koltay Valéria, Gyenes Magda, Külkey László, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Vincze Ottó) - keresztmetszet,1961. október 31., Kossuth Rádió,  20.25 – 21.18 

- Zórika dala – (Kincses Veronika, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Nagy Ferenc) -  Rádió Dalszínház bemutatója: 1984. július 9., Petőfi Rádió 20.35 – 22.15
 

Johann Strauss: A denevér - Rosalinda és Alfréd kettőse: „Inni édes, inni jó, szemed attól csillogó… Inni kell, higgyed el, boldog csakis így leszel…”  (német nyelven éneklik: „Trinke Liebchen, trinke schnell”) (Zsadon Andrea, Maros Gábor, km. a Magyar Állami Operaház Zenekara)

Kálmán Imre - Julius Brammer és Alfred Grünwald – magyar fordítás Kulinyi Ernő: A bajadér – Marietta és Napoleon vidám kettőse „Jön-e velem nagysád shimmyt járni…” (Zentai Anna és Kishegyi Árpád, km. az MRT szimfonikus zenekara, vezényel: Bródy Tamás) - keresztmetszet,1962. augusztus 8., Kossuth Rádió, 20.20 - 21.10
 

1985. január 27., Petőfi Rádió 20.00 – 21.00

"Száz éve született Eduard Künneke"

(1885. január 27. – 1953. október 27.)

Részletek Az idegen rokon és A bűnös nő című operettekből

A bevezetőt írta: Albert István

Szerkesztő: Schubert Ferenc

Száz évvel ezelőtt ezen a napon született Eduard Künneke zeneszerző, a „berlini operett” jeles képviselője, A század első évtizedeiben német komponisták egy csoportja kísérletet tett arra, hogy felzárkózzék az operett műfaj francia, angol, osztrák és magyar mesterei mögé. Paul Lincke, Walter Kollo, Jean Gilbert és Eduard Künneke közül talán az utóbbinak sikerült a legegyénibb stílust kialakítania. Szimfonikus műveket, operákat és filmzenét is írt, de legnagyobb sikereit  az 1921-41 között keletkezett operettjeivel aratta.

1885-ben született Eduard Künneke német zeneszerző. Operetteket, operákat (Lady Hamilton — 1926) írt. táncszvitje és a Concerto grosso-ja már a szimfonikus jazzt képviselik.

Eduard Künneke: Lady Hamilton (részletek – Bemutató: 1959. május 4., Kossuth Rádió 19.10 - 19.30)

Km. Orosz Júlia, Kishegyi Árpád, Szabó Miklós, az MRT Énekkara és Szimfonikus zenekara, vezényel: Bródy Tamás

- Percy és Alfred kettőse: „Ki vagy, mondd, büszke dáma” (Kishegyi Árpád, Szabó Miklós, km. a Magyar Rádió Énekkara)

- Amy dala: „Megcsendül a bűvös gong” (Orosz Júlia, km. a Magyar Rádió Énekkara)

-  Amy és Alfréd kettőse (Orosz Júlia, Szabó Miklós, km. a Magyar Rádió Énekkara)

- Jelenet és dal az I. felvonásból (Orosz Júlia, Kishegyi Árpád, km. a Magyar Rádió Énekkara)

- Amy és Percy kettőse: „Odalenn Délen”  (Orosz Júlia, Kishegyi Árpád, km. a Magyar Rádió Énekkara)

Dankó Rádió

A mai műsorban Gyöngy Pál, De Fries Károly, Erdélyi Mihály és Lajtai Lajos műveiből válogatott archív felvételeket Nagy Ibolya felelősszerkesztő.

A műsor végén, Farsang idején, a "Komáromi farsang"- ból csendültek fel részletek.

Nagy Ibolya ismertette a daljáték rövid tartalmát és megemlítette, hogy nemrég CD-n is megjelent:

Kemény Egon - Gál György Sándor - Erdődy János: Komáromi farsang

Történik Komáromban, az 1798-as év farsangján

Komáromban, 1798 farsangi bálján Csokonai Vitéz Mihály pártfogója, Fábián Juliánna írónő házában találkozhat szerelmével, Lillával. Csokonai tanítani szeretne, híres költő, de pénztelen, emiatt szóváltásba kerül Lilla apjával, Vajda Péterrel, a gazdag kereskedővel. Ekkor toppan be a bálterembe Lavotta János zeneszerző, hegedűvirtuóz – Csokonai barátja – színtársulata körében. Lavotta magyar dalát Csokonai elénekli, és zenéjére Lillával táncol, ezt látva Vajda Péter haragra gerjed. A költő találkát kér Lillától. Kettesben maradva Kajdács Kelemen fogadójában tervezgetik életüket. Lavotta színészeivel éppen itt szállt meg. Hiányzó társulati tagjai szerepeire Lillát és Csokonait kéri fel. Lilla kedvéért stafírungjáért apja komáromi házához utaznak vissza, ahol Kraxelstumpf óbester éjjeli zenét ad. Lavotta Csokonai szerenádját és a szöktetést készíti elő: jelmezbe öltözött víg komédiásai fondorlatosan leitatják az éjjeli baktert, és a létraállításon szorgoskodnak. Végül lovas szekéren együtt térnek vissza a fogadóba. A két szerelmes első reggelére ébred. Miközben a társulattal generálpróbára készülnek, Lilla dadája gyors esküvőjüket szervezi. Lavotta a paphoz lovagol. Váratlanul Vajda Péter jelenik meg és tanúi előtt, mindenki hallatára végrendelkezik. Ekkor az országúton a csurgói diákok dala hangzik fel – új professzoruknak, Csokonai Vitéz Mihálynak hozzák elnyert kollégiumi katedrája hírét.

Forrás: kemenyegon.hu

Az felvétel a Magyar Rádióban, 1955-ben készült, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.

Lilla – Házy Erzsébet

Csokonai Vitéz Mihály – Ilosfalvy Róbert

A most elhangzott daljáték-részletek:

• Csokonai dala "Sötét lepel borul reánk…" 

(Ilosfalvy Róbert, Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara)

• Üldözők kara "Gézengúz, léhűtő, imposztor..." 

(Bilicsi Tivadar, Göndöcs József, Hlatky László, Kibédy Ervin, Szabó Ernő, Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara)

• Lilla és Csokonai kettőse "Az első reggel" 

(Házy Erzsébet, Ilosfalvy Róbert, Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara)

• A nápolyi király dala "Ferdinándusz  büszke nevem..." 

(Fekete Pál, Kishegyi Árpád, Földényi-kórus, Magyar Rádió Szimfonikus  Zenekara)

A program lekonferálásánál Nagy Ibolya felelősszerksztő-műsorvezető kollégái nevében is búcsúzott hallgatóitól, úgy, mint 2012 óta minden nap.

Ezúttal hozzáfűzte: kedves Hallgatóim, tartsanak velem az ismétlésekben is! Viszonthallásra, viszontlátásra!

Kedves Ibolya, reménykedik a Túl az Óperencián című sikeres és közkedvelt műsor hallgatótábora, hogy lesz még folytatás… az eddigieket nagyon szépen köszönjük!

Nagy Ibolya az eltelt hét esztendő alatt több, mint 2555 napon át örvendeztetett meg minket kiváló összeállításaival, amely a mai adással lezárult.

Túl az Óperencián – NAGY IBOLYA műsora – Dankó Rádió

Az imént véget ért "Az a szép" rádióműsorban a Dankó Rádió szerkesztő-műsorvezetője, Erdélyi Klaudia ezúttal  csak egy operettet választott ki és annak részleteit hallgathattuk meg több stúdiófelvételről:

Lehár Ferenc – Gábor Andor: Luxemburg grófja

- René belépője: „- Farsang van, vígan áll ma itt  a bál…/- Szép igazán, barátaim, ez a rajongás személyemért… Hogy ősöm volt ama Luxemburg, a nagy tivornyák hőse…/ Hej, lirilirilári, ez mind csak lárifári…”  (Baksay Árpád, Km.: Fővárosi Operettszínház zenekara és énekkara, vezényel: Breitner Tamás) -  Hungaroton felvétel, keresztmetszet, 1964

- Keringőegyveleg az operett motívumaiból (Bécsi Johann Strauss Zenekar, vezényel: Willi Boskovsky)

- Basil belépője: „Szívem szeret, valóság ez, nem álom…/Vulkán izzó tüze hull rám..." (Feleki Kamill) 

- Angéla belépője: „Minden nap egy rózsaszál…/Láthatjuk, valóban roppant ritkaság…” (Kalmár Magda, km. a Magyar Állami Operaház Zenekara, vezényel: Nagy Ferenc)

- Fleury és Basil kettőse, II. felv. „Nagy arszlán volt a kopasz úr…/ Polkatáncos, polkatáncos voltam, deli legény…” (Honthy Hanna, Feleki Kamill)

- Fleury belépője: „Konfettifelhő száll, mint a vihar… Jó hírnév, jó modor a fő…” (Tiboldi Mária, km. a Debreceni Filharmonikus Zenekar, vezényel: Kaposi Gergely) - „Éljen a magyar!  - Operettbál 2000” - CD. Kiadó: Convention Budapest Classic, 2000

- Juliette és Armand kettőse (Bohém-kettős): „Egy kis szoba, hej, ott szűkös a hely… Gyerünk, tubicám, se kocsink, se lovunk…” (Zentai Anna, Rátonyi Róbert és a Fővárosi Operettszínház Zenekara. Vezényel: Breitner Tamás) - 1964 Hungaroton

Bravó, vissza  lehet hallgatni?

Köszönöm Erdélyi Klaudiának, hogy -  számomra meglepetésül -  „Az a szép” rádiós műsorának mai adásában az eddigiekhez képest  „új” operettszerzők (Ábrahám Pál és Lehár Ferenc - tőle volt már itt: a Cigányszerelem néhány dala elhangzott ugyan...) dalaiból válogatott és szerkesztett be szép felvételeket!

Ábrahám Pál – Heltai Jenő – Harmath Imre: Bál a Savoyban

- Madeleine és Aristid kettőse: "A férjed(m) szerelmes beléd(m), letérdel rajongón eléd(m)....A férjed(m) csak ismerjük el, úgy csókol, hogy jobban sem kell...”  (Házy Erzsébet  és Melis György, km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekaram vezényel: Bródy Tamás) - 1963. május 5., Kossuth Rádió, 17.10 – 17.40 Ábrahám Pál operettjeiből  - (Ez a kettős a Viktória című Ábrahám-operettben is felhangzik betétként)

 - Tangolita belépője: „Az én nevem La bella Tangolita, La Tangolita, di Santa Fé!”  (Házy Erzsébet , MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás) - 1963. május 5., Kossuth Rádió, 17.10 – 17.40 Ábrahám Pál operettjeiből

- Daisy és Musztafa kettőse: „Bár a bál csöpp lokál, minden este visszavár…/Ó, Mr. Blue nagyszerű fiú, és Lady Bleu elragadó nő…”  (Ágoston Kati és Peller Károly)

- Daisy és Musztafa kettőse, II. felv.: „Kicsike, vigyázzon, egyszer nagymama lesz…”  (Vörös Edit és Peller Károly)  - eredetileg a Zene-bona c. operett betétdala volt.

Ábrahám Pál – Földes Imre - Harmath Imre: Viktória

- Jancsi dala,  III. felv.:  „Ahol az ember felmászik a fára s a Turulmadárra, ott van Budapest” (Dézsy Szabó Gábor)

- Koltay  és Viktória kettőse, II. felv.: „Nem történt semmi, csak elválunk csendben: Good night… Így kellett lenni, majd elfelejt engem, good night…”  (Borbás Barbara  és Peller Károly, km. a Budapesti Operettszínház Énekkarának férfikara)

- Viktória és Cunlight kettőse, I. felv.: „Kétfogatú vén fiákeren suhantam én a Ringen át…/Pardon, madame, hadd nyújtsak át egy szál rózsát…” (Melis György, Németh Marika, km. a Harmónia Vokál és a Magyar Rádió és Televízió Esztrádzenekara, vezényel: Bródy Tamás) - 1963. május 5., Kossuth Rádió, 17.10 – 17.40 Ábrahám Pál operettjeiből

- Jancsi dala: „Honvéd banda szól a Stefáni-, szól a Stefánián. Itt a konflis jó lesz beszállni, jó lesz beszállni ám …” (Paudits Béla) – 1983, Hungaroton

Lehár Ferenc: A mosoly országa

Szövegét Victor Léon librettója nyomán írta Ludwig Herzer és Fritz Löhner, fordította: Harsányi Zsolt

- Szu Csong és Liza szerelmi kettőse, II. felv. (Szívkettős): „Lótuszvirág ! Érted élek csupán!... /Szív, hogyan tudsz így tele lenni, mondd? Hogyan fér beléd ennyi vágy és tűz? És ennyi láz? Ennyi édes gond? Hogyan zenghet száz mély melódiát egy szívdobbanás?…" (Házy Erzsébet és Simándy József)  - Rádió Dalszínháza bemutatója: 1971. november 11., Kossuth Rádió 19.35 – 21.29

- Szu Csong dala, I. felv., Barackfa-dal  - „Egy dús, virágzó barackfa ágat  állítom kincsem ablakába a holdas május éjjelén. Egy dalt dalolok vágyakozva halkan, és cseng a vágy” (Boncsér Gergely)

- Szu Csong dala, II. felv.: „Vágyom egy nő után, egy nő után kerget a vágy, vágyom a két kezét, fehér kezét, mely olyan lágy…/Amikor nincs mellettem, valahogy béna lettem…” (Kováts Kolos, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Jármai Gyula) - 1986. augusztus 20., Kossuth Rádió 11.30 -12.00 Kováts Kolos operettdalokat énekel

Honnan veszed hogy az egyik utolsó?

Dankó Rádió                   Túl az Óperencián

A mai műsorban, amely sajnos most már egyik utolsó új összeállítása, Nagy Ibolya felelősszerkesztő-műsorvezető a Magyar Rádió XX. századi felvételei közül Offenbach: Piaci dámák operett-részleteivel (felvétel: 1978), majd Ferencsik János vezényletével a Terefere polkával szerzett derűs hajnali perceket, a műsor végén pedig az Anna-polkával indult a reggel…

Erdélyi Klaudia, a Dankó Rádió Az a szép című zenei műsorának összeállítója, szerkesztője és műsorvezetője hűen kitart a magyar operettjátszás és Kálmán Imre-operettfelvételek következetes műsorra tűzése mellett. A  mai adásban is - ahogy a kezdetektől tapasztalhatjuk – dömpingben kapjuk Kálmán Imre operettdalait, de érdekes módon, mindig csak a Marica grófnő, a Csárdáskirálynő, A bajadér és a Cirkuszhercegnő részletei szólalnak meg. Túl egysíkúnak tartom a szerkesztést, hiszen ha már Kálmán Imre, akkor lehetne a többi operettjéből is választani dalokat: A cigányprímás, Tatárjárás, Obsitos, Kis király, Hollandi menyecske, Zsuzsi kisasszony, Az ördöglovas, A montmartre-i ibolya, Josephine császárné. Széles a választék…

Ugyanakkor annak örülök, hogy nagyszerű opera- és operetténekeseink operettfelvételei szólalnak meg naponta a műsorban. Ma például Gulyás Dénes, Takács Tamara és Simándy József énekelt a Marica grófnőből; Rátonyi Róbertet hallottuk a Csárdáskirálynő részletében; Zempléni Mária és Molnár András két duettet adott elő A bajadér rádiófelvételéről; Szendy Szilvi és Peller Károly vidám kettőse a Cirkuszhercegnőből hangzott el.

Megint nem maradhatott ki az adásból Szirmai Albert Mágnás Miskája sem.  Ismét meghallgathattuk Andor Éva és Palcsó Sándor előadásában  a „Te kis angyal, édes, édes angyal, nézz reám, ölelj puhán karoddal át, azt a cifra angyalát!” illetve Zentay Anna és Palcsó Sándor kettősében „Hoppsza Sári, hoppsza hó! Mindennap egy forduló! Ráadásnak három csók, csattanók, cuppanók!”, valamint Korondy György és az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekarának felvételéről Baracsnak egy ritkán hallott induló-dala: „Győztem, s mondhatom… Bátorság, és nonsalansz…Egyszer győzni fogsz, hogyha bátor vagy bátran járj s úr maradj!”

Kálmán Imre és Szirmai Albert operettdalai között „kakkuktojás” volt s ennek örültem most a legjobban, mert adásba került egyik kedvenc francia operettszerzőm híres operettjének rádiófelvételéről egy nagyszerű betétdal Palcsó Sándor gyönyörű énekében: Jacques Offenbach: A sóhajok hídja – Malatromba dala - A galamb és a héja: „A szép kis gerlék most elpihennek…/Ó, te kis balga lélek…”

Az adás végén felcsendültek Pazeller Jakabtól a Herkulesfürdői emlék dallamai (Ferencsik János vezényli a Magyar Állami Hangversenyzenekart).

Kováts Kolos operettekből és daljátékokból énekel

Bemutató: 1986. augusztus 20., Kossuth Rádió 11.30 -12.00

1. Huszka Jenő – Bakonyi Károly - Martos Ferenc: Bob herceg – Bob belépője „Londonban, hej, van számos utca és minden utcán több sarok”
2. Huszka Jenő - Martos Ferenc: Gül baba – Mujkó dala, II. felv. „Darumadár fenn az égen hazafelé szálldogál.”
3. Kálmán Imre – Harsányi Zsolt: Marica grófnő – Tasziló dala „Mondd meg, hogy imádom a pesti nőket” 
4. Kacsóh Pongrác – Bakonyi Károly - Endrődi Sándor – Pásztor Árpád - Sassy Csaba: Rákóczi – Rákóczi megtérése „Fülembe csendül egy nóta még, itt szunnyadott már a szívemben rég”
5. Kacsóh Pongrác – Heltai Jenő: János vitéz – Bagó dala, II. felv. „Egy rózsaszál szebben beszél, mint a legszerelmesebb levél”
6. Lehár Ferenc – Innocent Vincze Ernő: A vándordiák (Garabonciás) – „Deres már a határ, őszül a vén betyár, rá sem néz már sohasem a fehérnép”
7. Lehár Ferenc – Harsányi Zsolt: A mosoly országa – Szu Csong dala, II. felv. „Vágyom egy nő után, egy nő után kerget a vágy” . 

Közreműködik a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara.

Vezényel: Jármai Gyula (Sopron, 1954. április 21.- Érd, 2002. február 23.)

A Dankó Rádió ma hat és hét óra között sugárzott „Az a szép” műsorának zenei kínálatáról, belső arányairól változatlan a meglátásom. A szinte csak magyar operettkomponistákat és műsorra tűzött darabjaik gyakoriságát tekintve is Kálmán Imre és művei a dominánsak – megerősítik a tegnap leírt „látleletemet”:

Kálmán Imre: Csárdáskirálynő

- Szilvia belépője (Sass Sylvia, km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András) - 1977. március 26. Kossuth Rádió 18.45-19.13  „Sass Sylvia operettdalokat énekel”

- „Egy a szívem, egy a párom, boldogságot tőled várom”  (Szeredy Krisztina és Domoszlay Sándor)

- „Táncolnék a boldogságtól…/Álom, álom, édes álom, álomkép” (Szeredy Krisztina és Domoszlay Sándor)

- „Húzzad csak kivilágos virradatig”  Szeredy Krisztina és Domoszlay Sándor

- „Zajt ne üss, kicsilány,  ide süss…./Te rongyos élet, bolondos élet” (Zentai Anna és Rátonyi Róbert)

Kálmán Imre: Marica grófnő – Marica és Tasziló kettőse: „Vedd fel a szép ruhád ma, kicsikém, ha jő az este, majd eljövök én!..../Ne szólj, kicsim, ne szólj, csak hallgass, úgy válaszolj!” (Németh Marika és Simándy József, km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András) -1963. február 2. Kossuth adó, 20.30 – 22.00

Huszka Jenő: Mária főhadnagy – Mária dala: „Bár szívügyekben jártas voltam, még sose volt ily zavarom, mint most van…./Van az úgy, kérem, néha, néha, úgy ég a szív, s az ajkunk néma.” (Tiboldy Mária)

Huszka Jenő: Szép Juhászné – Rudi és Krisztina kettőse: „Hűvös a kút vize, hűvösebb a lány szíve, hogyha benne megbúvik a búbánat…/ Magyar lánynak magyar legény a babája, mert a szíve, mert a lelke azt kívánja” (Kékkovács Mara és Peller Károly)

Lehár Ferenc: A cárevics - Szonja dala, I. felv. „Majd jön egy férfi, ki rám tekint vágyón, majd jön egy férfi, hogy ő legyen párom, remeg a szívem vágyak tüzében”  (Házy Erzsébet, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás)   - 1969., részletek

Frederick Loewe: My Fair Lady - „Ma éjjel táncolnék, örökké táncolnék, ha ő kér táncra fel” (Szeredy Krisztina)

Fényes Szabolcs: Csintalan csillagok - Ági és Pista kettőse: „Szeretem a májust, orgonáknak illatát” (Oszvald Marika és Tímár Béla, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András) - 1981. december 25., Kossuth Rádió 20.36 – 22.00

Nagyon is igazad van. Az operett nemzetközi műfaj.

Ezt szóvá kéne tenni, különben is Lehár, Ábrahám nemzetközileg magasan jegyzett szerzők. Zerkovitz-ot pedig pesti bulvar szerzőnek tartjuk. Ábrahámtól játszott már egyáltalán dalt vagy Kemény Egontól? Ja és a külföldiek, Zeller, Millöcker, Stolz, Benazky, Oscar Strauss hol vannak? Meg sokan mások, különösen Offenbach és Johann Strauss. Szerintem Klaudia nem annyira ért az operetthez, és csak a Kálmánt meg Szirmait ismeri....vagy pedig csak ez a magyar népies stílus jön be neki, amit Kálmán, Szirmai és Huszka képviselnek, Fényes Szabolcsot pedig nyilván otthonról ismeri, de nem teheti meg, hogy a többi szerzőt mellőzi, már csak azért is, mert a hallgatóság a többieket is szereti.

Kapcs. 3432. sorszámhoz

KIEGÉSZÍTÉS

Jacques Offenbach: A 66-os szám

A Rádió Dalszínháza új stúdiófelvételének a bemutatója elé (1990. április 16., Kossuth rádió 10.05 – 11.00 )  az RTV Újságba írta a szerkesztő, Bitó Pál az alábbi sorokat:

Sorsjegy-opera.   A zenei szakkönyvek az írják Offenbachról: „ő  az operett kezdete, folytatása és tetőpontja. Ami előtte volt, az csak előjáték, ami utána, csak utóhang.”

A francia zeneszerző 1855-ben egyfelvonásosokkal nyitotta meg színházát a párizsi világkiállítás bejáratánál. A zenés egyfelvonásosokat – mint később egész estét betöltő darabjait – opera comique-nak vagy buffooperának nevezte. Azok is: valóságos vígoperák. Zenéjük színvonala és énektechnikai igénye felér Rossini vagy Donizetti egyfelvonásosaival.  Könnyed együttesei a legnagyobb zenei koncentrációt és biztos énektechnikai tudást igényel.

Offenbach három egyfelvonásost komponált a premierre. A kis faépítmény nem nyújtott a közönségnek semmiféle kényelmet, de annál több szórakoztató, zenés apróságot. Miniatűr színházát hamarosan „bonbonière” néven emlegették. Volt ebben némi csúfondárosság, de dicséret is, amely pikáns, fűszeres, ízig-vérig francia daraboknak szólt. A műsor nagy változatosságot mutatott, hiszen premier premiert ért. Az első hónapok egyik legnagyobb sikerét a Varázshegedű című kis darab aratta. Majd műsorra került első színpadi próbálkozásának – a Maturin kincsének – átdolgozott változata, az Eljegyzés lámpafénynél. Élesen csattan benne a gúny ostora, amely a nagyravágyást, a telhetetlen pénzéhséget figurázza ki. A zeneszerzőt újabb és újabb művekre ihleti a siker.

Az 1856-os esztendőben sokat tapsol a közönség A 66-os szám című alkotásnak, amelynek a cselekménye egy sorsjegy körül bonyolódik.

A darab üde levegője, klasszikus zenei felépítése, tömör drámaisága a naiv és érzelmes történetet friss lüktetéssel és humorral töltötte meg. Az ifjú muzsikus zenéjét ma, ennyi esztendő után is ép oly ellenállhatatlannak érezheti a hallgató, mint a hajdani közönség.

Nincs blokkokra szedve a műsor, felváltva operett, tánczene, musical, könnyűzene hangzik el a hatvan percnyi adásidőben. (Úgy vegyesen...) 

Még nem telt el sok idő (csak két hét)  Az a szép című, új, napi jelentkezésű, vegyes összetételű/műfajú, könnyedebb hangvételű zenei műsor elindulása óta, de azt már megállapíthattam, hogy a mintegy félóra műsoridő - olykor több -, ami 60 percből az operettre jut, első sorban a magyar szerzőké és darabjaiké. Ez érthető ha a Dankó Rádió hangoztatott céljait és műsorstruktúráját tekintem; ezt a koncepciót  teszi magáévá az adás szerkesztésében a műsorvezető Erdélyi Klaudia, aki eddig mintha Kálmán Imrét (őt különösen), Szirmai Albertet, Fényes Szabolcsot, Huszkát, Jacobit preferálná, míg Lehár, Zerkovitz, Ábrahám, Kacsóh és más szerzők operettdalai  elvétve kerültek adásba.  (Nádor Mihály, Kemény Egon, Gyöngy Pál, Kerekes János vagy Vincze Ottó darabjainak rádiófelvételei közül alig hallottunk valamit vagy semmit se.)  Eddig. És persze hiányolom a „klasszikusokat”: Offenbach, Hervé, Planquette, Sullivan, Jones, Suppé, J. Strauss, Zeller, Millöcker, Fall, Oscar Straus, de Ziehrer, Stolz vagy Dunajevszkij, Miljutyin operettjei is színesíthetnék a palettát! Remélem, idővel az ő népszerű műveikből is hallunk szép részleteket a rendelkezésre álló kevéske adásidőben.  

Mindenképpen érdemes türelemmel lennünk, bízom benne, szépen „összeáll” majd a kép, és hosszabb időtávlatban minden rádióhallgató elvárásait tükrözni fogja a sugárzandó műsortartalom.

Örültem, hogy ma Kálmán Imre (Csárdáskirálynő, Marica grófnő, Cirkuszhercegnő, A bajadér), Szirmai Albert (Mágnás Miska), Huszka Jenő (Mária főhadnagy) mellett egy francia operettből (ismét) kaptunk egy nagyszerű dalbejátszást:  

Alexandre Charles Lecocq – magyar szöveg Kristóf Károly és Romhányi József: Angot asszony lánya - Kórusjelenet és Pomponnet belépõje:  „- Esküvő, esküvő lesz ma nálunk!… - Jövök már, köszönöm, köszönöm… Éljen soká, éljen soká!… Hol van az én szép tündéri párom?…Párizs népe engem bámul, Pomponnet-t, a vőlegényt….Hol a hajtű? Hol a fésű?…” (Rátonyi Róbert és az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Polgár Tibor) - Rádió Dalszínházának a bemutatója volt: 1960. augusztus 21., Kossuth Rádió, 20.15 – 22.00 óra.

(Minden nap 18 és 19 óra között hangzik el az említett rádióadás a Dankó Rádióban.)
 

Még sose hallottam egyik műsort se, vissza lehet hallgatni valahol? Azt írtad 30 perc operett összeállítást tartalmaz, és az a műsor elején vagy a végén van? Mi megy a maradék 30 percben? Musical?