Ha a szövegtől és bennük a kor ideológiájától eltekintünk/elvonatkoztatunk, tulajdonképpen nagyon jó kis dallamos kompozíció, színvonalas hangszereléssel ellátva.

Itt van egy másik link - a teljes versszöveg elolvasható.

A szám - más Kemény Egon-dalokkal - rajta van az Úttörők eredetiben című összeállítás-válogatásban is. (YouTube)

A Magyar Rádió és Televízió Gyermekkórusát Botka Valéria és Csányi László vezénylik.

És e kis köszöntő-dalocska után, már rá két évre, keletkezett a zeneszerző ismert rádiódaljátéka: Hatvani diákjai (1955)

Touché!

Mindig csak a szöveg, és annyira kevés a jó minőségű, hangzó anyag. Ezt szeretném most egy picit pótolni, hallgassátok élvezettel a Kemény Egon - Dalos László páros örökbecsű szerzeményét.

Magyar Rádió, VI-os stúdió – próbaszünet Kemény Egonnal:

Házy Erzsébet, Ilosfalvy Róbert, Erdődy János, Ruitner Sándor és mások

© Kemény Egon Archívuma

KEMÉNY EGON

KÉTSZERES ERKEL FERENC-DÍJAS ZENESZERZŐ

HALÁLÁNAK 53. ÉVFORDULÓJÁN

1969. július 23-án befejeződött egy emberi élet és lezárult Kemény Egon zeneszerzői karrierje.

Bécsben született, majd Kassán, Berlinen és Budapesten át vezetett az élete. Itt, a magyar fővárosban telepedett le 22 évesen, ekkor a szakma és a kritikusok már egyaránt arriváltnak tekintették. Két világháborúban és nehéz történelmi helyzetekben élt, mindig emberségesen, ahogy a szülői házban és baráti környezetükben látta, tanulta és lelkében maga is kötelességének érezte.

A megjelent nekrológokban a XX. századi nemes magyar könnyűzene mestereként említik, aki személyében ugyanazzal az eleganciával rendelkezett, mint ami zenéjét is jellemezte, végigkísérte.

Klasszikus műveltsége, kiváló és sokoldalú zenei tehetsége, nagy tudása, precíz munkastílusa és becsületes életvezetése munkássága során rendkívül sok zenei műfajban hozott sikert számára.

Említsük meg még finom, de mindig határozott viselkedését, odaadó zenei önzetlenségét zeneszerző kortársai műveinek hangszerelése tekintetében, aktív munkálkodását a zeneszerzők szakmai, érdekvédelmi szervezeteiben, Dr. Huszka Jenővel is, és később a Magyar Zeneművészek Szövetsége megalakulásában.

A Budapesti (1927-ben Fővárosi) Operettszínház igazgatója, rendezője – és Harmath Imre – a fentiek mellett azonnal felismerte megbízhatóságát és korrepetitornak majd 1928-tól állandó karmesternek szerződtette. "Közbeszólt" a nagy gazdasági világválság és "Kikelet ucca 3" című nagyoperettje bemutatóját követően (1929), Ábrahám Pál 1930-ban rögtön magával vitte Berlinbe. "Ábrahám Pál legjobb barátja Kemény Egon volt" – ez a mondat számos zenei témájú írásban megtalálható, mindenki tudta, így hat és fél éven keresztül nyílt titok volt zenei együttműködésük a világhírűvé vált berlini Ábrahám Pál-operettek nagyzenekari hangszerelésében, a filmváltozataik elkészítésében és a karnagyi feladatok ellátása mellett az u. n. titkári teendőkben.

1933 előtt és után Kemény Egon nevét már jól ismerték a budapesti zenés pódiumokon, a híres, magyar irodalmi jellegű kabarék szerzői és közönsége, az Operettszínház, a Fészek Művészklub, a New York kávéház törzsasztalai (1929-ben már beltag volt), a művészek és a közönség valamint 1934-től a későbbi Magyar Rádió is.

Kemény Egon a gershwini zene nagyzenekari meghonosítója Magyarországon, "Hullámzó Balaton" című, jazzparafrázis fantázia műfajú kompozíciója óriási visszhangot keltett, az Operaház zenekara adta elő. Több mint háromszáz, sikerrel bemutatott művének felsorolására most még nagy vonalakban sem vállalkozom, rádiótörténeti jelentőségű művészi érdemei – az első rádiódaljáték (1937), az első rádióoperett (1949) zeneszerzője, valamint további rádiós műfaji újdonságok – megtalálhatók a KEMÉNY EGON ÉLETMŰVE válogatás CD-SOROZAT weboldalán (https://kemenyegon.hu/), a CD-k kísérőfüzeteiben és a Fórum - Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) https://momus.hu/forum.php?forumcat=483 (2016-2022) számtalan eredeti dokumentumot is tartalmazó bejegyzéseiben.

Színpadi műveihez sorolhatjuk rádiódaljátékait és rádióoperettjeit, amelyekhez színpadi változatot is készített, továbbá a Budapesti (Fővárosi) Operettszínházban bemutatott, új operettstílust hozó nagyoperettjeit: „Kikelet ucca 3” (pesti operett,1929), „Fekete liliom” (romantikus nagyoperett 1946), „Valahol Délen” (színhelye Caracasban egy luxusszálloda volt, 1956)

Valamennyi művében sztárszereplők léptek fel, vagy fiatal művészek, akik később a magyar színpadok és az Állami Operaház csillagai lettek.

A Magyar Rádió Kemény Egon-felvételeit 2012 óta, megalakulásától a Dankó Rádió játssza, így tegnap, a műsorhét utolsó napján Tölgyi Krisztina és Szabó Tamás szerkesztők megemlékezését hallhattuk az „Az a szép” című műsorban. Ebben az évben sem felejtkezett meg az MTVA Kemény Egonról, akinek CD kiadványait is támogatta, és e tekintetben valóban méltó utóda a Magyar Rádió szellemiségének. A Dankó Rádió értékes Kemény Egon-emlékheteit és -emlékműsorait évről évre Nagy Ibolya, Erdélyi Claudia és Tölgyi Krisztina szerkesztő-műsorvezető állította össze.

Kemény Egon zeneszerző műveinek zenetudományi feldolgozásához bizony komoly és széleskörű zenei felkészültség szükséges és szívből kívánom, hogy (az eddigi, XXI. századi, egyes szakirányú könyvekben megjelent elégtelenségek után) a jövőben most már így is legyen!

Az elmúlt héten a Dankó Rádió egésznapi, zenés műsoraiban ezek az operett-, daljáték- és zenésjáték-részletek is felcsendültek (válogatás):

Fényes Szabolcs: Régi nyár – „Van-e szerelmesebb vallomás, mint egy szál virág és semmi más”  (Ilosfalvy Róbert)

Fényes Szabolcs: 2x2 néha öt – „Túl szép, amit te mondsz” (Ágai Karola és Réti József, km. az MRT Énekkara)

Huszka Jenő: Bob herceg – Bob belépője: „Londonban hej, van számos utca” (Csák József)

Huszka Jenő: Gül baba – Leila belépője: „Valahol messze, nem tudom hol...”  (Szecsődi Irén)

Huszka Jenő: Gül baba – Gábor diák dala: „Bűvös álomország” (Ilosfalvy Róbert, km. az MRT Énekkarának nőikara)

Huszka Jenő: Lili bárónő – Lili dala: „Egy férfi képe van a szívem közepében” (Házy Erzsébet)

Huszka Jenő: Mária főhadnagy – Bálint és Mária kettőse: „Szabad-e remélnem, hogy egyszer megsajnál” (László Margit és Melis György)

Jacobi Viktor: A leányvásár – Lucy belépője: „De nagyot iramodtam, amíg ide jutottam a meredeken és a sűrűn át!.../ Óh, mily szép: völgy ölén, rét füvén, nem gyötör se bál, se zsúr, messze mind a frakkos úr!...” (Németh Marika)

Kacsóh Pongrác: János vitéz – Iluska dala, I. felv.: „Van egy szegény kis árvalány” (Házy Erzsébet)

Kálmán Imre: A csárdáskirálynő – Szilvia és Edvin kettőse: "Álom, álom, édes álom" (Kukely Júlia és Berkes János)

Kálmán Imre: A cigányprímás – Rácz Pali dala: „Régen néma már a húr” (Melis György)

Kálmán Imre: Cirkuszhercegnő – Mabel és Slukk Tóni vidám kettőse: „Gréte, Gréte, jöjj a virágos rétre” (Domonkos Zsuzsa és Palcsó Sándor)

Kálmán Imre: Marica grófnő – A cigánylány dala, I. felv. (Takács Tamara)

Lehár Ferenc: A víg özvegy – Danilo belépője: „Az orfeum tanyám” (Melis György)

Lehár Ferenc: Luxemburg grófja – Közzene (km. a Fővárosi Operettszínház Zenekara, vezényel. Breitner Tamás)

Lehár Ferenc: Cigányszerelem – Ilona dala: "Messze a nagy erdő” (Pitti Katalin)

Lehár Ferenc: Paganini – Paganini dala: „Volt nem egy, de száz babám” (Gulyás Dénes)

Lehár Ferenc: Friderika – A költő (Goethe) dala: „Egyszer volt egy rózsaszál” (Simándy József)

Lehár Ferenc: Giuditta – Giuditta dala II. felv.: „Olykor csodálkozom a különös varázslaton, hogy ki hozzám közel kerül, az rögtön tűzre gerjed menthetetlenül!…/ Olyan forró ajkamról a csók, olyan fehérek e kis kacsók, olyan selymes és ívelt a pillám, pillantásom, mint a villám….”   (Házy Erzsébet, km. a Földényi-kórus)

Nádor Mihály: Babavásár – Agglegények dala: „A klubfotelben álmodozva hányszor elsóhajtom: ha lenne párom, hű menyecském, s véle négy-öt rajkóm!.../ Rossz szokás, rossz szokás, csak rossz szokás a nősülés és semmi más! Cselszövők, mind a nők és mások mindahányan esküvő előtt! ...” (Palcsó Sándor, km. az MRT Énekkarának férfikara)

Szirmai Albert: Alexandra – A király dala: „Repül a szél, szívemig ér az ifjúság tündére…./Kicsi feleség, aranyos kis párom, a te csókod várom!...” (Szabó Miklós)

Zerkovitz Béla: Az Aranymadár – Vidám kettős: „Párizsban huncut a lány, de komilfó...” (Koltay Valéria és Kishegyi Árpád)

Érdekesség, ezúttal csak magyar szerzőktől származó dalokat jegyezhettem fel a rádióban múlt héten sugárzott operettműsorokból.

Dankó Rádió 
Az a szép
Tölgyi Krisztina műsora
Zenei szerkesztő: Szabó Tamás

"Július 23-án lesz Kemény Egon kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerző halálának évfordulója. Kemény Egon elévülhetetlen érdemeket szerzett az operett műfaj fennmaradásában is..." – így kezdte a műsorszám előtt ma délelőtt Tölgyi Krisztina szerkesztő-műsorvezető bevezetőjét. 

• A rádiós Kemény Egon-művek közül ezúttal a "Hatvani diákjai" című daljátékot emelte ki, és újra élvezhettük – Mezey Mária kiváló előadásában a Kemény Egon-Ambrózy Ágoston szerzőpár nagy sikert aratott, korhű alkotását – a debreceni báli dámákról és Hatvani István professzorról szóló, diáklegendákban megőrzött, sanzonban feldolgozott témát.

• Szintén Tölgyi Krisztina műsorában hangzott el július elsején – kifelejtettem a heti felsorolásból – a "Dal a hódításról" című kettős a "Krisztina kisasszony" című rádióoperettből, amelyet a Miskolci Nemzeti Színház részére daljátékká írt át Kemény Egon. A librettóhoz a színház még Kardos Györgyöt is felkérte, Erdődy János versei változatlanok maradtak.

* Művek, szerzők és előadók: https://kemenyegon.hu/kemeny-egon-fo-muvei

A Katolikus Rádió "Zenei közelkép" műsorában Farkas Ferenc – Dékány András Csínom Palkó c. daljátékának a rádióban bemutatott ősverzió néhány részlete hangzott el, a műsorvezető, Boros Attila szerkesztésében. (Elhangzott: 2022. 06.29., 12.30 - 13.00 óra)

A rádióadás visszahallgatható: itt

- Éduska és Rosta kettőse, I. felv.: „- Jó estét, jó estét, áldás, erő békesség! - Jó estét, jó estét, mindenkinek kedvesség!.../- Rosta Márton, híres ember Pozsonyban, itten áll most előttetek valóban, készíti a mézeskalács szíveket. Gyertyát, ánizst, és cukorból egeret…” (Ruttkai Éva és Gózon Gyula, km. a Földényi-kórus és a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Lehel György)

- Éduska és Palkó kettőse, I. felv.: „Jójszakát, kisleány, a nevem Csínom Palkó, a szívem tereád oly régóta vár! /- Jójszakát, jójszakát, az álom ringasson el, csupa csodaszép messzi cél felé...” (Ruttkai Éva és Sárdy János)

- Palkó dala, II. felv.: „Gyönge rózsa, szép hattyúcska, szép viola, édes lelkem, hű szerelmem, Éduska. Vajon élsz-e, s említesz-e még valaha. Szívem tépő, hattyúszínű, fehér rózsa....”  (Sárdy János)

- Zsuzsika és Balogh Ádám kettőse, II. felv.: „- Ó, hogy itt vagy végre, aranyos szép párom!.../-  Szépséges szívemmel szerettelek én is!...” (Németh Marika és Reményi Sándor)

A rádiódaljáték ősbemutatójának stúdiófelvétele: 1950. január 22., Petőfi Rádió, 20.33 – 22.00 – Lehel György – Németh Marika, Ruttkai Éva, Lukács Margit, Sárdy János, Rátonyi Róbert, Gózon Gyula, Reményi Sándor, valamint a Forrai Kórus és a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara. Rendező: Rácz György.  (Hanglemezre is vették: Qualiton, LPM 16681)

Megjegyzem, hogy ugyancsak Lehel György karmester irányításával a daljátékból új rádiófelvétel készült a Rádió Dalszínháza égisze alatt: 1963. május 1., Kossuth Rádió, 20.10 – 22.00. Km. Házy Erzsébet, Gyurkovics Mária, Andor Éva, Komlóssy Erzsébet, Neményi Lili, Simándy József, Palócz László, Melis György, Radnay György, Szabó Ernő, Domahidy László, valamint az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara.  Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendező: Mikó András.

Köszönöm szépen!

Valóban értékes összefüggés, annál is inkább, mert a daljáték tervezett címe LILLA volt, és az ő személyét helyezték volna a mű középpontjába.

Kemény Anna Mária "Lavotta János alakja Kemény Egon Komáromi farsang című daljátékában" című írásában, amely a Lavottától Kodályig című tanulmánykötetben (Emlékezet, kultusz, reneszánsz fejezet 417- 443. oldal ) jelent meg a Komáromi farsang keletkezési történetével is foglalkozik. 

A könyv a Rózsavölgyi Zeneboltban kapható, bemutatójának meghívója:

                                               
                                                 
Bőven maradt még feldolgozni való, elsősorban zenei vonatkozásban, Kemény Egon daljátékának elemzésében.

Szerzők, előadók, műrészletek: https://kemenyegon.hu/komaromi-farsang

A Magyar Nemzet tegnapi számában jelent meg egy érdekes cikk – témáját tekintve, illeszthető a Kemény Egon - Gál György Sándor - Erdődy János Komáromi farsang c. rádiódaljátéka stúdiófelvételét ismertető bejegyzésemhez:  

CSOKONAI ÉS LILLA KULTUSZA DUNAALMÁSON ÉVSZÁZADOK ÓTA TÖRETLEN

Julianna, az Égi tünemény

BÉNYEI ADRIENN – MNO.HU – 2022. július 11.

„A dunaalmási temető árnyas fáinak tövében kovácsoltvas kerítéssel övezett, vörös mészkőből faragott, neogót mérműves sírkő jelzi, hogy itt nyugszik Lilla, azaz Vajda Julianna, Csokonai Vitéz Mihály szerelme. Az ápolt síremléken friss koszorúk és emlékszalagok mutatják, hogy a sír mai napig az irodalomkedvelők zarándokhelye. A sírfeliraton olvashatjuk: „Állíttatta Vajda Júlia második férje, Végh Mihály esperes, 1855-ben.” Mellette Vajda Júlia első férje, Lévai István sírköve, 1840-ből. Egy élet néhány szóban, de mit is tudhatunk erről az életről? Lilla emlékének nyomában jártunk Dunaalmáson, megismerkedve a községgel is.”

Kemény Egon rádiófelvételei közül hallottam az elmúlt héten Szabó Tamás zenei szerkesztő válogatását a "Túl az Óperencián" és az "Az a szép" című műsorokban:

• a "Hatvani diákjai" című daljátékból: "Elmira sanzonja"
• a "Komáromi farsang" című daljátékból: "Egy, kettő..." - Kraxelstumpf óberster szerenádja

https://kemenyegon.hu/daljatekok

• a "Szerencsés utazás" című rádióoperettből: "Május elsején láttalak meg én..." foxtrot táncszám. Tölgyi Krisztina szerkesztő-műsorvezető felidézte Kemény Egon rádiótörténeti jelentőségű műveit is, az első két rádióoperettet (1949) "Májusfa", "Talán a csillagok".

https://kemenyegon.hu/kemeny-egon-fo-muvei

Nemlaha György zenei író, dramaturg és a szerkesztő-műsorvezető: Babucs Kriszta a Kossuth Rádió június 26-án 17.05 -17.30 óra között elhangzott Operettparádé műsorában a XX. század elejének egyik legendás operettprimadonna-színésznőjéről: FEDÁK SÁRI életútjának, pályájának kezdetéről beszélgettek a stúdióban. 

A 25 perces adásidő alatt a szerkesztő válogatásában a következő zenei bejátszásokat hallhattuk – Fedák Sári énekfelvételeiből, archív lemezekről:

- Paul Lincke: Lysistrata - keringődal

- Huszka Jenő: Bob herceg – „Londonban, hej...”

- Kacsóh Pongrác: János vitéz – Furulyanóta: "Én vagyok a bojtárgyerek...”

Fedák Sári életútjának további alakulásáról, a művészi pálya kibontakozásáról, a következő adásban (július utolsó vasárnapja - Kossuth Rádió) lesz szó.

Az adás visszahallgatható: itt

Facebook:

Túl az Óperencián című műsorunkban Czikora László szerkesztő-műsorvezető jövő heti vendége Tassonyi Zsolt karmester, korrepetítor, a Budapesti Operettszínház karigazgató-helyettese lesz.

Réti József – Ahmed áriája – Leo Fall: Sztambul rózsája

Km. a Magyar Állami Operaház Zenekara, vezényel: Kerekes János

Réti József opera- és koncerténekesünkre emlékezve (Ploiesti, Románia, 1925. július 8. – Budapest, 1973. november 5.), a rádióban készült operett- és operafelvételeinek javát – szerzők, címek és szerepek feltüntetésével, időrendi sorrendbe szedve, az alábbi listába foglaltam:

Régi magyar operettekből részletek – (1955), km. a Földényi-kórus és a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara.  Vezényel: Török Emil

- Konti József: Királyfogás (részlet) - (Lakos Mária, Makkay Klára, Göndöcs József, Oláh Emil, Réti József, Raggambi Zoltán)

- Verő György: Virágcsata (részletek) - (Fáy Erzsébet, Gyenes Magda, Göndöcs József, Kaposy Andor, Réti József, Oláh Emil, Raggambi Zoltán)

Matvej Iszákovics Blanter: Fényes csillagok – részlet: Szerelmi kettős (Km. Romvári Gertrúd) – a rádiófelvétel bemutatója: az ötvenes évek vége

Jacques Offenbach: Fortunio dala – Guilleume, írnok (Rádió Dalszínháza bemutatója: 1958. június 22., Kossuth rádió, 20.20 - 21.25)

Franz Schubert - Berté Henrik: Három a kislány – Vogl, az énekes (részletek, 1959. március 30., Kossuth Rádió 15.15 - 15.45.)

Stephanides Károly: Mátyás király szerelme (részletek, 1960., Kossuth rádió) 

Jacobi Viktor: Jánoska (A keresztmetszet rádiós bemutatója, 1960. augusztus 20., Kossuth rádió 18.10 - 18.40) 

Giacomo Rossini: A sevillai borbély - Almaviva gróf (A Magyar Rádió felvétele 1960-ból)

Kerekes János: A majlandi tornyok – Karacsi Jóska (A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1961. április 15., Kossuth rádió, 20.25 - 22.00) 

Franz von Suppé: Boccaccio – Leonetto, diák (Rádió Dalszínháza bemutatója: 1961. június 24., Kossuth rádió 20.30 - 23.35) 

Székely Endre: Vízirózsa – Halászlegény (A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1962. augusztus 22., Kossuth rádió, 21.30 - 23.22)

Franz Schubert – Berté Henrik: Három a kislány – Vogl, az énekes (Rádió Dalszínháza bemutatója: 1963. január 5., Kossuth rádió, 18.55 – 22.00)

Jacques Offenbach: Orfeusz az alvilágban – Pluto/Aristeusz (Rádió Dalszínháza bemutatója: 1963. július 20., Kossuth rádió 20.45 – 23.15) 

Franz von Suppé; A szép Galathea – Pygmalion, szobrász (Rádió Dalszínházának bemutatója: 1964. november 7., Kossuth rádió, 20.10 - 21.35)

Szokolay Sándor: A holdbeli csónakos – A holdbeli csónakos (Rádió Dalszínháza bemutatója: 1965. május 2., Kossuth rádió 8.35 - 10.00)

Arthur Sullivan: Esküdtszéki tárgyalás – Az alperes (Rádió Dalszínháza bemutatója: 1965. augusztus 14., Kossuth rádió 20.25 - 21.00)

Jacques Offenbach: Szép Heléna – Páris, Priamusz király fia (Rádió Dalszínháza bemutatója: 1965. december 20., Kossuth rádió 18.58 - 21.52)

Lehár Ferenc: A vándordiák (A garabonciás) – Részlet - Józsi dala: „Utam muzsikálva járom…” (Réti József, km. a Magyar Állami Operaház Zenekara, vezényel: Kerekes János) – a rádiófelvétel  a hatvanas évek közepe táján készült.

Lehár Ferenc: Cigányszerelem – Részlet - Gábor dala, I. felv.: „Zórika, Zórika, jöjj haza már...” (Réti József, km. a Magyar Állami Operaház Zenekara, vezényel: Kerekes János) – a rádiófelvétel  a hatvanas évek közepe táján készült.

Leo Fall: Sztambul rózsája – Részlet - Ahmed dala: „Pompázó virágom, te drága szép Seherezádom, te légy enyém…” (Réti József, km. Magyar Állami Operaház Zenekara, vezényel: Kerekes János) – a rádiófelvétel a hatvanas évek közepe táján készült.

Carl Zeller: A madarász – Részlet - Ádám dala: „Nagyapám még ifjú volt.../Muzsikálj, muzsikálj, muzsikálj!” - a rádiófelvétel az 1960-as évek közepe táján készült.

Christoph Willibald Gluck: Iphigenia Taurisban – Pyladesz (Rádió bemutatója: 1966. december 25. , Kossuth rádió, 19.41 - 22.00)

Gioacchino Rossini: Bruschino úr - Florville, Sofia szerelmese (Rádiófelvétel bemutatója: 1967. augusztus 20., Kossuth rádió 15.08 -16.30

Arthur Sullivan: A mikádó – Nanki-Poo, vándor énekes (Rádió Dalszínháza bemutatója: 1968. január 27. Kossuth rádió 19.30 - 22.00)

Jacques Offenbach: A gerolsteini nagyhercegnő – Fritz, közlegény (Rádió Dalszínháza bemutatója: 1968. november 20., Petőfi rádió, 10.00 - 11.17 - keresztmetszet; a teljes stúdiófelvétel - prózai dialógusokkal együtt - bemutatója: 1970. augusztus 19., Kossuth rádió, 20.07 - 23.04)

Robert Planquette: Rip van Winkle – Jack (A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1968. december 28., Kossuth rádió, 19.46 - 22.00)

Jacques Offenbach: A varázshegedű – Pierre, parasztlegény (Rádió Dalszínháza bemutatója: 1969. június 21., Kossuth Rádió 20.33 - 21.13)

Gaetano Donizetti: Az ezred lánya – Tonio  ("Bemutatjuk új operafelvételünket" 1969. december 25., Kossuth rádió 19.54 - 22.00)

Giacomo Rossini: Olasz nő Algirban - Lindoro (A Magyar Rádió felvétele 1971-ből)

Carl Zeller: A madarász – Szaniszló, testőrkapitány (Rádiós bemutató: 1973. január 30., Kossuth rádió, 19.25 - 20.23: „Operettest” (Millöcker Dubarry  c. operett részleteivel együtt). 

Jacques Offenbach: A férj kopogtat – Nicolas, zeneszerző (A rádió új felvételének bemutatója: 1973. február 28., Kossuth rádió, 19.50 - 20.12.)

Jacques Offenbach operettjeiből részletek (A rádió új felvételének bemutatója: 1973. április 3., Kossuth Rádió, 21.07 - 21.26.)
- A sóhajok hídja – dal
- Brabanti Genoveva - Keresztes lovagok dala (km. Sólyom-Nagy Sándor)
- Kakadu – Barcarola

Christoph Willibald Gluck: Iphigenia Aulisban – Achilles (Rádió bemutatója: 1973. szeptember 27., Kossuth rádió, 20.08 - 22.00) – Réti József halála előtt nem sokkal készült, utolsó rádiófelvétele volt ez.

Pótlásként még további teljes operák magyar rádiófelvételeit említem meg Réti Józseftől:

Donizetti: Rita

Haydn: Orlando lovag

Mozart: A varázsfuvola

Petrovics Emil: C’est la guerre

Puccini: A köpeny

Szabó Tamás zenei szerkesztő 2022. június 21-én a "Túl az Óperencián" című műsorba szerkesztette a "Hatvani diákjai"-ból "Elmira sanzonja"-'t.

Mily véletlen... vagy talán figyelmesség? Éppen a KEMÉNY EGON:KERINGŐ RAPSZÓDIA című CD bemutatójának napján, már hajnalban! 
És ezt a meglepetést még fokozta Czikora László szerkesztő-műsorvezető, aki ezúttal a szerzőket, a műcímet és az előadókat is pontosan bemondta.
Mezey Mária megunhatatlan előadásában hallottuk, további részleteket a műről és a CD-bemutatóról itt olvashatunk: https://kemenyegon.hu/

Ezen a héten - a Dankó Rádió egésznapi, zenés műsoraiban ezek az operett- és daljáték-részletek is felcsendültek (válogatás) – (A vasárnapi műsorrészletezést nem lesz módom áttekinteni.)

Gyöngy Pál: Minden jegy elkelt –Vidám kettős: „Rumba” (Kiss Manyi és Rozsos István)

Huszka Jenő: Gül Baba – Gábor dala: „Bűvös álomország…/Itt, ugyebár…” (Ilosfalvy Róbert, km. az MRT Énekkarának Nőikara)

Huszka Jenő: Lili bárónő – Clarisse és Frédi vidám kettőse: „Drágám, engem sose féltsen” (Koltay Valéria és Kishegyi Árpád)

Huszka Jenő: Mária főhadnagy – Panni, Tóbiás és Biccentő vidám hármasa: ”Tisztelt strázsamester, csodálkozom kegyeden…/Ladilom, a babámnak megírom…”  (Kékkovács Mara, Kerényi Miklós Máté, Peller Károly)

Huszka Jenő: Mária főhadnagy – Szerelmi kettős: „- Epedőn, remegőn nézem magát, várom, lesem a válaszát!... /- Némán várni egy boldog percet, és tűrni szótlan, szíve hogy reszket…” (László Margit és Korondy György)

Kálmán Imre: Marica grófnő – Marica belépője, I. felv.: "Húzd, mint régen! Húzzad nékem, gyere ide, vén cigány!.../De jó is lenne szerelmes lenni..." (Sass Sylvia, km. az MRT Énekkara)

Kálmán Imre: A montmartre-i ibolya – Violetta dala, III. felv.: „Nem sok, amire kérem, ha szeret kicsikét...” (Kincses Veronika)

Lehár Ferenc: A víg özvegy – Danilo belépője, I. felv.:” Szerelmetes szép hazám…/Az orfeum tanyám, ott békén hagy hazám, tegeznek ott a hölgyek és csókkal üdvözölnek! Lolo, Dodo, Jou-Jou, Clo-Clo, Margot, Frou-Frou.  A hazaszeretetnél szerelmük többet ér!”  (Virágh József)

Lehár Ferenc: Éva – Éva és Pipsi kettőse: „Így él egy diszkrét nő, mindet csak sejtet, nem mutat ő, mert ami titkos, mindig izgató….” (Lehoczky Éva és Németh Marika)

Lehár Ferenc: Friderika – A költő /Goethe/ dala, II. felv.: „Óh, lányka, óh, lánykám, imádlak én...” (Kovács József)

Lehár Ferenc: A mosoly országa – Szu-Csong dala, II. felv.: „Vágyom egy nő után” (Simándy József)

Lehár Ferenc: Giuditta – Octavio dala: „Ó, te vagy a napfény, a ragyogás az égbolt kékjén...” (Molnár András)

Lehár Ferenc: A vándordiák – „Deres már a határ” (Kováts Kolos)

Az elmúlt héten a Dankó Rádió egésznapi, zenés műsoraiban ezek az operett-, daljáték- és zenésjáték-részletek is felcsendültek (válogatás):

Ábrahám Pál: Hawaii rózsája – Jim Boy dala: „Zúg a szél, száz poklon át fut a hajó.../ És ha szép lány van cimborám, hej, az bizony, nem merész a tengerész...” (Radnay György, km. az MRT Énekkarának Férfikara)

Ábrahám Pál: 3:1 a szerelem javára – Gingi dala: „Álmaimban már láttalak” (Németh Marika)

Leo Fall: Pompadour – Belotte és Calicot vidám kettőse: „- Mindent kérhetsz, angyalkám, csak egyet nem: tánc az nincs, nem lehet ebben engednem! Elvégtére bennem is van méltóság! Megvethet, nem ugrálok tehát.... /- Lángra gyúlt a vén bakkecske, s erre táncba kezd, lomha lába, teste nem gátolja ezt. Mert a vágy nagyúr, táncra képtelen! És a lábam meggyorsul, szívem újra fiatalon ver-ver-ver!...” (Koltay Valéria és Palcsó Sándor)

Fényes Szabolcs: Régi nyár – „Valami kis szerelem kellene végre nekem, félig legyen komoly, félig legyen mosolygó báj...” (Zentay Anna)

Fényes Szabolcs: Rigó Jancsi – Jancsi dala: „A női kéz oly simogató, a női száj oly hívogató, mennyi vágy van a mosolyában, mennyi láz!...” (Korondy György)

Huszka Jenő: Lili bárónő – Hitelezők kara (km. a Magyar Rádió Énekkara és a Magyar Állami Operaház Zenekara, vezényel: Sebestyén András)

Huszka Jenő: Lili bárónő – Lili, Frédi és Malomszegi báró jelenete: „Az élet olyan édes a pusztán...rétet kaszálni, krumplit kapálni…” (Kukely Júlia, Rozsos István, Melis György)

Huszka Jenő: Erzsébet – Ida belépője, I. felv. „Madárdalos zöld erdőben jártam, hol mindig nyár van, soha sincsen tél..../Rózsám, viruló kis rózsám, te légy most a postám, leveleddel üzenek...” (László Margit)

Kálmán Imre: Cirkuszhercegnő – Fedora belépője: „Mindig a régi dal, az ember mást se hall: mindig csak pour l’ amour, pour l’ amour …” (Németh Marika, km. az MRT Énekkara)

Kálmán Imre: A montmartre-i ibolya – Ninon és a gavallérok dala: „Ma ha egy asszony kissé szép…/ Carambolina, Caramboletta”  (Kalmár Magda, km. az MRT Énekkarának Férfikara)

Kálmán Imre: Marica grófnő – Tasziló dala: „Hej, cigány...” (Gulyás Dénes)

Kemény Egon: A messzetűnt kedves – Fazekas Mihály és Julika kettőse - Az első szerelem dala: „Kislány voltál, most már nagylány...” (Andor Éva és Simándy József)

Kemény Egon: Valahol Délen – Rodrigo és Jutka kettőse: „Még nincsen senkim sem...” (Gyenes Magda és Rátonyi Róbert)

Lehár Ferenc: Luxemburg grófja – Juliette sanzonja (más verzióban: Angèle belépője) – „Mindegy, mindegy, akármi, oly édes, mint a méz” (Petress Zsuzsa, km. a Fővárosi Operettszínház Énekkara)

Lehár Ferenc: Éva – Dal a szélről (Lehoczky Éva)

Carl Millöcker: A koldusdiák – Bronislawa és Jan Janicki szerelmi kettőse, II. felv.: „- Ne feledd el, szerelmünk édes záloga e csók! Bármit mondjon a világ.... /Most, hogy az élet minden kincse nékünk csillog, kedvesem, édes érzés rabbilincse fűzzön össze énvelem! Mindent-mindent elfeledj! Hűn szeress! Hűn szeress!...” (Sánta Jolán és Póka Balázs)

Jacques Offenbach: Eljegyzés lámpafénynél – Pierre és Denise kettőse: „- Mit szólna Martin bácsi, mondd, hogyha látná azt, hogy csupa gond és bánat ül az arcodon?...” (Sándor Judit és Szabó Miklós)

Rényi Aladár: Kis gróf – Szerelmi kettős: „Az éj, a tündökletes éj, oly illatos, oly lázító! Átjárja szívemet a kéj, oly mámorosan kábító! Szerelemről ír a szellő, csupa vágyódást lehellő! Megejtő a júliusi éj, szívet a szívhez szállító!” (Orosz Júlia és Udvardy Tibor)

Szirmai Albert: Mágnás Miska – Rolla és Baracs szerelmi kettőse, I. felv. „Úgy szeretnék boldog lenni vagy miattad tönkre menni. Ha nem vagy enyém, elhagy a remény, ha nem vagy enyém nem kell semmi...” (Gyurkovics Mária és Bartha Alfonz)

Szirmai Albert: Mézeskalács – Örzse és Jóska szerelmi kettőse, II. felv.: „Szív küldi szívnek szívesen, szív a szívtől kapja szívből kedvesen…”  (Pitti Katalin és Csurja Tamás)

Kapcs. 5154. sorszám

Ilosfalvy Róbert operettdalokat énekel (Qualiton, LPX 16568)

Ország-Világ, 1971-08-18 / 33. szám

„Világhírű, kitűnő tenoristánk elsősorban az opera területén aratja sikereit. Szép hangja, behízelgő éneklése, a legkülönbözőbb stílusokban való jártassága, zenei sokoldalúsága azonban lehetővé teszi, hogy az operett területére is kiránduljon, és valóban igényes szerep formálásával, énekének szárnyalásával igazi örömet szerezzen e műfaj híveinek is. Nagyhírű énekesek egyébként is gyakran, szívesen vállalkoznak a könnyebb műfajok megszólaltatására, elég, ha Jan Kiepura példájára hivatkozunk . . . Természetes, hogy ilyen esetben többet is vár a hallgató a művésztől, mint a műfaj rutinos, de énektechnikailag kevésbé képzett előadóitól. Ezt a többletet Ilosfalvy Róbert a nála oly természetes folyékonysággal nyújtja közönségének. Operaházi partnere, Házy Erzsébet hozzá méltó színvonalon illeszkedik a könnyű műfaj világába, az Operettszínház művészei, Zentay Anna és Németh Marika pedig otthonos könnyedséggel illeszkednek az együttesbe. A János vitéz, a Bob herceg, a Lili bárónő, a Marica grófnő, és a Cigányszerelem részletei elevenednek meg a lemezen.”

Igen, láttam és a múlt héten is ment, mindig kedvelt operettrészlet volt.

Ezúttal ki lehetett találni, hogy ki a zeneszerző, versíró, előadó, a zenekart és a karmestert már nem is említem...

Lehet, hogy a napi műsor a linken mobiltelefonról jön, u.n. text van rajta vagy az sincs rajta. Lehet, hogy a szerkesztő is így kapja? Ez  a helyzet jelenleg abban a műsorban.

A Rádió adásaiban gyakran felcsendülnek erről az 1970-es kiadású hanglemezről ((Qualiton, LPX 16568) az ismert operettdallamok Ilosfalvy Róbert válogatott énekfelvételei közül:

I. Huszka Jenő – Bakonyi Károly – Martos Ferenc: Bob herceg

(Ilosfalvy Róbert, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Kerekes János)

- Bob belépője: „Londonban, hej, van számos utca, és minden utcán több sarok.”

- Bob dala - Dal az első csókról: „Holdvilágos, bűvös éjjel jártam messzi tájon, árkon, bokron átszökellve, túl az Óceánon.../Az első édes, szerelmes csókot feledni többé nem lehet.” (km. az MRT Énekkara)

- Bob dala: „Amit akar, azt el is éri Bob…/Szállj nóta, szállj!...” (km. az MRT Énekkara)

II. Huszka Jenő – Martos Ferenc: Lili bárónő

(Ilosfalvy Róbert, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Kerekes János)

- Illésházy és Clarisse kettőse - Cigaretta keringő: „Egy kis cigaretta, valódi finom, oly illatos, enyhe, mint rózsaszirom.” (km. Zentay Anna)

- Illésházy és Lili szerelmi kettőse: „Tündérkirálynő légy a párom, szállj le, szállj le pilleszárnyon!” (km. Németh Marika)

III. Kacsóh Pongrác – Bakonyi Károly – Heltai Jenő: János vitéz

(Ilosfalvy Róbert, km. a Magyar Állami Operaház Zenekara, vezényel: Lukács Ervin) - 1961 év LPX 6529-31 (3 LP); CD - 1996

- Jancsi belépője: „Én a pásztorok királya, legeltetem nyájam”

- Furulya nóta: „Én vagyok a bojtárgyerek, napszám után éldegélek, napsütött víz az italom, kopasz föld, hej kopasz föld a derékaljom.”

- Jancsi dala, III. felv.: „Kék tó, tiszta tó, melyből az élet vize árad, add vissza, vissza őt, szép szerelmes Iluskámat.”

IV. Kálmán Imre – Julius Brammer, Alfred Grünwald - Harsányi Zsolt: Marica grófnő

(Ilosfalvy Róbert, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Gyulai-Gaál Ferenc)

- Tasziló dala: „Mondd meg, hogy imádom a pesti nőket!”

V. Lehár Ferenc - Alfred Maria Willner, Robert Bodanzky - Gábor Andor: Cigányszerelem

(Ilosfalvy Róbert, km. a Magyar Állami Operaház Zenekara, vezényel: Breitner Tamás) - Az 1965-ös hanglemezfelvétel, mely a Qualiton kiadványa volt, LP-n, majd CD-n is kiadták (2004) - részletek 

- Ionel és Zórika kettőse: „Zórika, Zórika jöjj vissza már, vár otthon nyugalmas fészked! Ott vár a boldogság, szerelmed vár, máshol csak könnyben lesz részed!”  (km. Házy Erzsébet) 

- Józsi dala: „Forr a vérem, kerget, egyre csábít…/Messze hív a nagyvilág, nincs hazám, sem párom…”

A "Konty-kettőst" említettem az előző héten. Úgyhogy akkor  megint műsorra tűzte a rádió. 

Kiegészítésül, ahogy írni szoktad, most én jelzem, hogy a múlt héten két Kemény Egon rádiófelvételt hallottam (talán többet is lejátszottak... nincs műsor-ismertető, ahol pontosan megadják a számokat):
Dankó Rádió
Az a szép 
Tölgyi Krisztina műsora
Zenei szerkesztő: Szabó Tamás

• Kemény Egon – Raics István: "Május elsején..."  A "Szerencsés utazás" című rádióoperettből énekelte a vidám foxtrot táncszámot Gálcsiki János. A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.

Túl az Óperencián című műsor

• Kemény Egon – Romhányi József: "Konty-kettős" A "Talán a csillagok" című rádióoperettből Rátonyi Róbert és Gyenes Magda énekelte. A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.

Az elmúlt héten a Dankó Rádió egésznapi, zenés műsoraiban ezek az operett-,  daljáték- és zenésjáték-részletek is felcsendültek (válogatás):

Ábrahám Pál: Hawaii rózsája – „My golden baby” (Teremi Trixi és Bozsó József)

Buday Dénes: Csodatükör – Katalin és István kettőse: „Tenéked adom a lelkem” (Lehoczky Éva és Palócz László)

Fényes Szabolcs: Maya – Maya és Charlie szerelmi kettőse, II. felv.: „Szívem, ezt a dalt szívemből téptem én, de majd szíven talál, my sweetheart…" (Petress Zsuzsa és Ilosfalvy Róbert)

Fényes Szabolcs: Csintalan csillagok – Lia dala: „Hát mit tegyek?  Bár tudnám! Ki mondja meg?...” (Kalmár Magda)

Gyöngy Pál: Őméltósága sofőrje – „Budán van egy kis Heuriger” (Bilicsi Tivadar)

Huszka Jenő: Gül Baba – Gábor diák dala: „Az utolsó kívánságom, halljátok meg emberek!.../Ott túl a rácson egy más világ van, amelynek érzem bűvös illatát!...” (Boncsér Gergely)

Huszka Jenő: Mária főhadnagy – Bálint a dala: „Nagy árat kér a sors a boldogságtól” (Berkes János)

Sidney Jones: A gésák – Tea-dal: „Ha nő csak könnyet lát, egy csésze jó teát, fontos, hogy a vendég úr jól érezze magát…/Ez a kedves teaház, ma lesz itt mulatás… Ha víg a tengerész, már minden jóra kész...” (Km. az MRT Énekkarának Nőikara)

Charles Lecocq: Angot asszony lánya – Jelenet és keringő (Házy Erzsébet, Németh Marika és Szabó Miklós, km. Geszty Szilvia)

Lehár Ferenc: Cigányszerelem – Berta és Drágfay kettőse: „Mire várunk, essünk túl a nehezén” (Takács Tamara és Bende Zsolt)

Lehár Ferenc: Paganini – Paganini dala: „Volt nem egy, de száz babám” (Kovács József)

Lehár Ferenc: A mosoly országa – Szu-Csong dala, II. felv.: „Vágyom egy nő után” (Kovács József)

Lehár Ferenc: Giuditta – Octavio belépője: „Élni, barátaim, élni jó! .../Ó signora, ó signorina, forró szívem téged hív ma...” (Molnár András, km. Mersei Miklós és  az MRT Énekkarának Férfikara)

Lehár Ferenc: Vándordiák („Garabonciás”) – Józsi diák dala: „Utam muzsikálva járom” (Réti József)

Frederick Loewe: My Fair Lady – Eliza dala: „Ma éjjel táncolnék, örökké táncolnék, ha ő kér táncra fel” (Kalmár Magda)

André Messager: Nászéjszaka – Júlia dala: „Ahogy a pillangó röpül a réten” (Vámos Ágnes)

Robert Planquette: Rip van Winkle – Visszhang-dal (Rip dala): "Nem! Nem! Nem! Nem! Ki fél, annak vége!..." (Melis György, km. az MRT Énekkara)

Sárközy István: A szelistyei asszonyok – András és Vuca kettőse: „- Zöldellő bokornak bimbózik az ága...” (Zempléni Mária és Miller Lajos)

Ifj. Johann Strauss: Egy éj Velencében – Gondola-dal (Caramello dala): ”Várlak az éjben” (Kovács József)

Ifj. Johann Strauss: Bécsi vér – A gróf dala: „Meg kell javulni, jól tudom” (Fülöp Attila)

Szirmai Albert: Táncos huszárok – kettős: „Ó mondd, miért neheztelsz mostanában rám?…” (Neményi Lili és Szabó Miklós)

Szirmai Albert: Alexandra – A grófnő dala: „El ne fuss, légy diplomatikus, ha udvarlóid udvarlással üldöznek…” (Oszvald Marika, km. a Magyar Rádió Énekkarának Férfikara)

Szirmai Albert: Mágnás Miska – Nyitány (az MRT Szimfonikus Zenekarát Bródy Tamás vezényli)

Szirmai Albert: Mágnás Miska – Marcsa dala: „Fáj, fáj a szívem, jaj, a szívem, hogy fáj...” (Teremi Trixi)

Szirmai Albert: Mágnás Miska – Marcsa és Miska kettőse: „Hoppsza Sári, hoppsza hó, minden nap egy forduló!” (Zentay Anna és Szabó Miklós)

Tamássy Zdenkó: Fő a vendég – Bordal (Csákányi László)

Vincze Ottó: Kedves rokonok – Zsófi dala: „A szerelem a legszebb rokonság, mely mindennél erősebb...” (Kalmár Magda)

Zerkovitz Béla: Csókos asszony – „Mi muzsikus lelkek, mi bohém fiúk” (Bilicsi Tivadar)

Kapcs. 3149. sorszám:

Herbert Kawan: Londoni szenzáció (zenés játék)

A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1964. február 1. , Kossuth Rádió

Mark Twain „Az egymillió fontos bankjegy” c. regénye nyomán írta Andreas Baner.

Fordította és rádióra alkalmazta Hunyady József. Versek: Raics István

A zenét rádióra átdolgozta: Balassa P. Tamás.

Vezényel: Hidas Frigyes

Km.: az MRT Esztrádzenekara.

Zenei rendező: Ruitner Sándor

Rendező: Rácz György

Szereposztás:
Henry Adams – Rátonyi Róbert
Lloyd Hastings, a barátja – Bodrogi Gyula
Peggy – Lehoczky Zsuzsa
Abel Pennymaker – Csákányi László
Porcia, fogadott lánya – Németh Marika
Kain Pennymaker – Keleti László
Az amerikai nagykövet – Kovács Károly
London rendőrfőnöke – Greguss Zoltán
Green, a Fekete Bálna tulajdonosa – Tompa Sándor
Riporter – Szatmári István
Rikkancs – Versényi László
Főportás – Fenyő Aladár

Németh Marika 1964-ben a Magyar Rádió stúdiójában,

a Londoni szenzáció című zenés játék felvételekor

- forrás: Fortepan / Szalay Zoltán

Magyar Nemzet, 1964. március 3.

 „A Rádió mellett” - kritika

Londoni szenzáció. Mark Twain Egymillió fontos bankjegy-e színház és a film sok emberének fantáziáját mozgatta már meg. Talán túlságosan is sokakét. Legalábbis ezt bizonyítja, hogy csak az elmúlt években a magyar közönség is találkozhatott a téma rádiójáték, film és zenés színdarab változatával. Nem egészen érthető tehát, miért zárkózott fel ehhez a kampányhoz a Rádió Dalszínháza is a Londoni szenzáció című német verzióval (zeneszerző Herbert Kawan, szövegíró Andreas Bauer). Ez a kérdés felmerülne akkor is, ha sikerült feldolgozásról lenne szó. De ez a színpadi mű — és nyilván nem csak a bemutatott rádióváltozat — sikertelen vállalkozás. Mark Twain kemény szatírát írt, a német szerzők édeskés operett-vázlatot; így lett a sznobok és milliomosok világának leleplezéséből némi fejcsóválással kísért, de elnéző mosoly, Mark Twain egészséges, friss, csúfondáros humorából avatag kedélyeskedés, a konvenciókat vaskosan kifigurázó történetből cselekménybeli és zenei konvenciók halmaza. A választást tehát tévedésnek érzem s ilyenformán méltánytalan lenne, ha a produkció részvevőit marasztalnám el olyan hibákért, melyeket el kellett követniük, hiszen a darab hangvétele, stílusa — ha ugyan beszélhetünk ilyesmiről — így kívánta. S ezen nem segíthetett a fordító és átdolgozó Hunyady József és a rendező Rácz György elvben egyébként helyes törekvése sem, hogy kamaraszerűsítsék az anyagot. A színészek is önhibájukon kívül ismert és megszokott színvonaluk alatt szerepeltek.

/Görgey Gábor/

Erről volt és van szó!...

"Túl az Óperencián" rádióműsor

• Ma a műsor elején hangzott el az első felvétel - és azután egy egész sorozat -, amelyhez sem zeneszerző, sem műcím, sem betétdalcím nem hangzott el és azt sem tudta meg a hallgató a műsorvezetőtől, hogy Melis György énekelt. A műsor végén Karády Katalin neve sem hangzott el, sőt semmi más a dalról, amit énekelt.
• A műsorvezető saját nevét szokás szerint a műsor elején és végén is bemondta, és külön szlogenben a "csatorna hangja" is tájékoztatott arról, hogy névszerint kinek a műsorát halljuk - tehát 3x hallottuk ezt a nevet.
• Kb. 3x hallottuk azt is, hogy melyik műsort hallgatjuk.
• Zeneszerzők nevét igencsak elvétve mondta be a szerkesztő-műsorvezető, és egyáltalán nagyon hiányos volt ma a műadatok ismertetése.

Természetesen nem fogok erről naponta beszámolni, jelezni szerettem volna ezt a rendellenességet, amely nem növeli a rádiózás rangját.

Várom viszont a korrekt műsorvezetés bevezetését!

Egyetértek.  Az a helyzet, hogy régen a rádióadásokban, és amíg meg nem szűnt a Rádióújságban is, bármely nemzetiségű zeneszerző operettrészlete konferálásakor, vagy leírva, csak a komponista és jó esetben a magyar dalszövegíró-fordító szerzőt nevesítették. Általában ma is ez (lenne) a hozzáállás.  

A magyar zeneszerzők külföldi szövegkönyvre komponált operettjének részlete rádióadásban történő elhangzásakor is ez volt a gyakorlat: csak a magyar fordító és dalszövegszerző nevét tüntették fel. Azonban a Rádió Dalszínháza sugározta teljes operett bemutatóján és a későbbi műsorismétlések során – de csak ezekben az esetekben - a külföldi librettisták nevét is megnevezték. (Persze a színházak világában a színlapokon minden szerző nevét feltüntetik.)

Az, hogy az előadó és/vagy közreműködő nevét kihagyják, nem volt jellemző. 

Mindez még mindig jobb világ volt, mint amivel a mostani időkben (jelenleg is) találkozunk, szembesülünk: az adott rádiócsatorna élő vagy online operettadásaiban a szerzők, címek, részletek, előadók megnevezésének rendszertelen előfordulásaival illetve ezek elmaradásaival. És miattuk bosszankodunk.

Azért olykor-olykor a műsorvezető röviden kitér(het) a szerző életútjára, a darab keletkezésének körülményeire, esetleg a cselekmény felvázolására is. Nem elfelejtve a címet és az előadók személyét. Ritkán, de ilyet is tapasztaltam már.

Nem is tudom, de szerintem kötelesség lenne a zeneszerzők, sőt a szövegírók neveit említeni rádióbeli lejátszáskor.

Sajnos a régi slágertévé és hasonló műsorok is elfelejtették ezt, vagy maximum a műsor végén felsorolták a szerzőket, az viszont nem derült ki, hogy melyik dal  kinek a műve.

A német kulturális rádióban mindig bemondják az operettek szerzőit, sőt még a műről is mesélnek, meg a zeneszerzők életútját is megismerhetjük.

Tölgyi Kriszta műsorát megkedveltem! Korrekt szerkesztés, tiszta műsorvezetés, kellemes, kulturált légkör - sok ismétléssel ugyan, de mégis szórakoztató. Adott esetben le lehet halkítani.... nyíltan vállalt "változatos zenei kínálatuk"-ból tetszés szerint válogathatunk.

Megértelek, pont ma én is erre gondoltam, hajnalban mást is tudnék csinálni :-) és ekkor jött a zeneszerzők bemondása, ami levett a lábamról.

De a műsor nagyon sántít a szerzők neve nélkül, nagyobb erőfeszítést tehetne a szerkesztőség a színvonal emeléséért, sajnos ez nem csak az én véleményem.

Pontosan emiatt (is) nem fárasztom magam már a Dankó Rádió hallgatásával.

"Túl az Óperencián" rádióműsor

Ma úgy tűnt, hogy a műsorban a zeneszerzők visszakapják műveiket a "tradicionális" felé hajló műsorvezetésben,de mégsem így történt.

Az elején hallhattuk néhány zeneszerző nevét, ez kb. a műsor 40-50 százalékát tette ki végül, ami az elmúlt hónapokat tekintve csúcsteljesítmény!

A maradék 25 körüli százalékban operettslágerek címét hallottuk a darabéval és az előadóival együtt, illetve megközelítőleg 25 százalékban az égvilágon semmit a rádiófelvételen kívül.

De legalább azt még meghallgathattuk, főleg unalomig agyonjátszott művekből, egyébként többnyire prima felvételeket.

"Túl az Óperencián" rádióműsor
A hét vendége: Teremi Trixi

Kemény Egon "Konty-kettős"-ét most nem hallottam, viszont Tölgyi Krisztina "Az a szép" című műsorában május 30-án, szépen felkonferálva, mint nála mindig 

• Sennyei Verára emlékezve hangzott el:

Kemény Egon - Erdődy János: Örökre drágám... (sanzon).

Úgy bizony! Vannak még mások is....azért tekintsd át az előző hetek operett(részletek) kínálatát a rádióból.  Némiképp árnyalja a metódust. (így is kevés szerzőtől szerkesztenek be, és tőlük is legtöbbször ugyanazokat...)

Kissé szegényes ez a szerző választék, vannak még mások is....

A z elmúlt héten a Dankó Rádió egésznapi, zenés műsoraiban ezek az operett- és  daljáték-részletek is felcsendültek (válogatás):

Huszka Jenő: Bob herceg – Bob belépője: „Londonban, hej...” (Ilosfalvy Robert)

Huszka Jenő: Lili bárónő – Lili dala: „Egy férfi képe van a szívem közepében” (Fischl Mónika)

Huszka Jenő: Lili bárónő – Lili és Illésházy szerelmi kettőse: „Szellő szárnyán...” (Kukely Júlia és Molnár András)

Huszka Jenő: Erzsébet – Draskóczy és Antónia kettőse, III. felv.: "Van az úgy kérem, néha-néha.....” (László Margit és Melis György)

Huszka Jenő: Szabadság, szerelem – Nyitány  (A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Várady László verzényli)

Kálmán Imre: Cirkuszhercegnő – Mister X dala: „Trombita zeng és pereg a dob…/ Máma itt, holnap, oly mindegy…/ Egy drága szempár ragyog igézve rám…” (Korondy György)

Kálmán Imre: Cirkuszhercegnő – Mabel és Toni vidám kettőse: „Grete, Grete, jöjj a virágos rétre” (Domonkos Zsuzsa és Palcsó Sándor)

Kálmán Imre: A montmartre-i ibolya – Violetta és Raoul kettőse: "Te árva kis virágszál” (Kincses Veronika és Molnár András)

Kálmán Imre: A montmartre-i ibolya – Violetta belépője: „Az én dalom egy egyszerű dal...” (Kincses Veronika)

Kemény Egon: Talán a csillagok – Konty-kettős (Gyenes Magda és Rátonyi Róbert)

Lehár Ferenc: Luxemburg grófja – Fleury belépője (Tiboldi Mária)

Lehár Ferenc: Éva – Pipsi és Dagobert kettőse: „Pipsi, kicsi drága, Pipszi, úgy imádom én magát! – E mámor bennem is csak őrületté változik ma át!” (Németh Marika és Bende Zsolt) 

Lehár Ferenc: Éva – Finálé (Lehoczky Éva és Korondy György, km. az MRT Énekkara)

Lehár Ferenc: Pacsirta – Bevezető kórus (az MRT Énekkarát és Szimfonikus Zenekarát Sebestyén András vezényli)

Lehár Ferenc: Giuditta – az operett három elhangzott részlete közül most ezt a dalt említem: Giuditta belépője: „Olyan forró ajkamról a csók” (Kalmár Magda)

Robert Planquette: A corneville-i harangok – Harangdal (Germaine dala, I. felv.) „Régi hagyomány, hogy bátor jó vitézek laktak hajdanán a várban odafent.... Örömre vagy gyászra, messzi híradásra, meghúzták az ősi vén harangokat...” (Házy Erzsébet, km. az MRT Énekkara) 

Ifj. Johann Strauss: Bécsi vér – A gróf és a művésznő kettőse: „- Mi vád van ellenem? ... Mondd ki hát, mi a való?... - Ki volt a nő?...”  (Kalmár Magda és Fülöp Attila)

Szirmai Albert: Táncos huszárok – „Szállj, szállj Zephyr, suhanva szállj, a Rajna vár, vonul a táj, vonul a táj, suhanva szállj és muzsikálj,  és vár újra a jó Loreley…” (Németh Marika és Kövecses Béla)

Nemlaha György zenei író, dramaturg és a szerkesztő-műsorvezető: Babucs Kriszta a Kossuth Rádió elmúlt vasárnap délutáni (17.05 -17.30)  Operettparádé műsorában a már megszűnt, egykori Petőfi Színház (Budapesten, a Nagymező utcában a mostani Thália Színház helyén működött) önálló musical és zenés színház rövid, 1960–1964 közötti korszakát, műsorpolitikáját elevenítették fel.

A 25 perces adásidő alatt a következő zenei bejátszásokat hallhattuk:

• Kurt Weill - Bertolt Brech: Koldusopera  (a dalszöveg fordítója: Blum Tamás)

- Bicska Maxi „Cápa-dala” (részlet)

- Kocsma Jenny songja: „Salamon-dal” (Sennyei Vera)

• Ránki György – Hubay Miklós – Vas István: Egy szerelem három éjszakája  – a magyar zenés színház történetének első nevezetes, magyar musical-bemutatója (1961)

- Kettős: „Jöjj Itáliába”

- Dal: Egy kalandor ars poeticája: „az élet, az élet, az élet az az én művészetem”  (Horváth Tivadar)

- Melitta búcsúdala: „Isten veled, Budapest te édes!  Isten hozzád fényes éjszaka! itt ezentúl mindig csak sötét lesz, mit keresek én itt ohla-la! Tündöklés a boldog keveseknek, mely a ránk csukódó éjbe tűnt! Hol vannak a dámák és a krekkek! Isten veled édes életünk…” (Sennyei Vera, km. a Petőfi Színház Zenekara, vezényel: Petrovics Emil) 

• Alexander Breffort - Margauerite Monnot – Ungvári Tamás – Blum Tamás: Irma, te édes

- A musicalből Irma dalát Psota Irén énekli: „Bocsásson meg jó uram, hogy megszólítom önt, töltsünk egy édes órát ketten idefönt , ... Feledje el nevét, nevét és lakhelyét!  Nos, hátha kedve van, Irma vagyok, uram...”

Az adás visszahallgatható: itt

"Túl az Óperencián" rádióműsor
A hét vendége: Mohácsi Attila

* 

A szerkesztés és a műsorvezetés tekintetében a helyzet sajnos változatlan. Tőlem függetlenül, másoktól is hallottam, hogy ezt és a blokkok ismétlését is kifogásolták az adásban. Nem vezetek statisztikát, olybá tűnik nekem, hogy egy-két héten belül egyes "Archívum kincsei" és más rovat bejátszásai ismétlődnek.

Az Archívum kincseiből, a zenei felvételekből is gazdagabb válogatást kínálhatna ez a műsor! Ahhoz voltunk szokva...

A z elmúlt héten a Dankó Rádió egésznapi, zenés műsoraiban ezek az operett- és  daljáték-részletek is felcsendültek (válogatás):

Iszaak Oszipovics Dunajevszkij: Szabad szél – Markó és Stella kettőse, I. felv.: „- Stella, nézd, hogy sugárzik a fény a kék tengeren! Mégis, titkon sötétlik melyében száz rejtelem! Stellám, sorsunk mélyén is rejtőzhet száz veszély, bár még ma csak néma sugárban ég szenvedély!...” (Gencsy Sári és Melis György)

Leo Fall: Pompadour – Pompadour kupléja., III. felv.  (Házy Erzsébet)

Fényes Szabolcs: A királynő csókja – „Száz vágy” (Németh Marika, km. a Földényi-kórus)

Huszka Jenő: Aranyvirág – Tarantella (Lehoczky Éva, km. a Budapesti Madrigálkórus)

Huszka Jenő: Aranyvirág – Cake Walke (Lehoczky Éva, km. a Szekeres-kórus)

Huszka Jenő: Aranyvirág – „Csalogató-dal” - Beppo belépője, Beppo és Aranyvirág kettőse: „Az én szeretőm szeme éget…/ - Kék tenger partján, a nap aranytüzében…. /- Egy nápolyi leány….” (Petress Zsuzsa és Palócz László, km. a Szekeres-kórus)

Huszka Jenő: Bob herceg – Pomponius dala – A holló legendája: „Volt egyszer egy fehér galamb, ragyogott a tollazatja...”  (Clementis Tamás)

Huszka Jenő: Lili bárónő – Clarisse és Frédi vidám kettőse: Radagan – „Ide nézzen, kérem” (Dancs Annamari és Kerényi Miklós Máté)

Jacobi Viktor: Sybill – Sybill levele: „Kis Petrovom, remélem, megbocsátja, hogy búcsú nélkül hagytam el magát..”. (Pitti Katalin)

Sidney Jones: A gésák – Fairfax és Cunningham kettőse: „Most fel hát a márkihoz, társak!” (Bende Zsolt és Reményi Sándor, km. az MRT Énekkara)

Kacsóh Pongrác: Rákóczi – Rákóczi megtérése:” Fülembe csendül egy nóta még, ott szunnyadott már a szívembe' rég. ...”(Simándy József)

Kacsóh Pongrác: Rákóczi – Rákóczi dala, jelenet és Rákóczi megtérése: „Hogyha jő az este, várom félve-lesve, vár-e rám a csöndes álom, vagy kerget a kétség, kerül a reménység, leszel-e az én párom?.../   - Fülembe csendül egy nóta még, ott szunnyadott már a szívembe' rég...”  (Udvardy Tibor – ének, km. Palcsó Sándor, Agárdy Gábor, Ujlaky László – próza)

Kálmán Imre: Marica grófnő – Tasziló dala: „Mondd meg, hogy imádom a pesti nőket” (Ilosfalvy Róbert)

Kerekes János: A kapitány lánya – „Dal a női uralomról” (Koltay Valéria)

Charles Lecocq: Angot asszony lánya – Jelenet és Pomponnet, fodrász belépője: „Esküvő, esküvő lesz ma nálunk…./ Hol a hajtű? Hol a fésű?...” (Rátonyi Róbert, km. az MRT Énekkara)

Lehár Ferenc: Cigányszerelem – „Leánykérő-dal” (Molnár András)

Lehár Ferenc: Cigányszerelem – Ilona dala: „Messze a nagy erdő.../Volt, nincs, vigye kánya...” (Pitti Katalin)

Lehár Ferenc: Éva – Éva belépője: „Az én anyám szép volt, a példakép ő! Miért nem lettem én oly tündéri nő?../ Hogy ha csak egy percig volnál szép, és aztán köddé omolnál szét...” (Lehoczky Éva)

Lehár Ferenc: Pacsirta – Juliska és Sándor kettőse: „Hol pacsirta zeng, hol a kasza peng…/ Kis Juliska, kis pacsirta, kis dalos madár, fészket kéne rakni, mint a vándor fecskepár, kis Juliska, kedvesem, kis pacsirtám, szállj velem, légy a párom, hű szerelmem!…” (László Margit és Rozsos István)

Lehár Ferenc: Paganini – Lisa dala: „Déli vér, szívem egy férfiért; csupa izzó szenvedély…elkárhozni egy férfiért...” (Kalmár Magda)

Lehár Ferenc: A cárevics – Iván és Mása vidám kettőse, III. felv.: „Jaj de jó, hogy itt vagy”  (Zentay Anna és Kishegyi Árpád)

Lehár Ferenc: Giuditta – Octavio és Manuele jelenete: „- Úgy bizony ám, mikor a fényes hold kél, megölel, megcsókol egy szép tündér.../ O signora, signorina, lágyan szól a cavatina...” (Molnár András és Mersei Miklós)

Jurij Szergejevics Miljutyin: Nyugtalan boldogság – Natasa dala: „A május én vagyok!...Soha-soha ilyen szép nem volt még a világ. Nékem ragyog az ég, nékem nyílik a virág...Ó boldogság! Szeretni oly jó!... Május a szívemben!... A május én vagyok!” (Házy Erzsébet)

Ifj. Johann Strauss: A denevér – Dr.Falke és Eisenstein kettőse, I. felv.: „- Gyere el, hallgass rám! Oda érdemes ám. Holnap úgyis vár a zárka, alhatsz békén, jól bezárva.....Majd álnéven viszlek oda, Marquis Renard jól illik rád. Senki sem tudja ezt meg soha..../- Vacsorára indulok, hol dalolni és táncolni, szép leányok közt mulatni hajnalig vigadhatok...”  (Melis György és Szőnyi Ferenc)

Sir Arthur Sullivan: A Mikádó – Kórus és Pitti Sing dala: „Lányka-lányka…szép szemében vágy, lángra gyúl…” (Barlay Zsuzsa, km. az MRT Énekkarának Nőikara)

Szirmai Albert: Mágnás Miska – Rolla és Baracs második kettőse: „A nő szívét ki ismeri, ezer csodával van teli...” (Gyurkovics Mária és Bartha Alfonz)

Szirmai Albert: Mézeskalács – Az udvar bevonulása, II. felv.: „Csupa méltóság, csupa méltóság, csupa méltóság a mi képünk! Főmagasságú, főmagasságú, főmagasságú a személyünk!...” (MRT Énekkara)

És ha már Ruitner Sándorra emlékezünk, a feleségére is gondolhatunk, aki 1959-től társa volt az életben és a munkában:  Fejes Cecília, ugyancsak zenei rendezőként, szintén nagyon sok  rádió dalszínházi és televíziós produkcióban vett részt.

https://www.parlando.hu/2015/2015-3/Elhunyt-Fejes_Cecilia.htm

Most hangzott el Tölgyi Krisztina megemlékezése Ruitner Sándor zenei rendezőről!

Jó volt hallani ezt a pár mondatot, jó emlékezni Ruitner Sándorra és műsoraira, azokra az időkre amikor nagyon-nagyon komolyan vették a könnyűzenét!

Jó volt hallgatni Tamássy Zdenkó zenéjét és a jelenetrészletet Domján Edittel, és még jobb lenne, ha meghallgathatnánk végre a Rádió Dalszínháza teljes felvételeit!

Köszönöm Tölgyi Krisztinának és Szabó Tamásnak a Dankó Rádió "Az a szép" című műsora szerkesztő-műsorvezetőjének és zenei szerkesztőjének tiszteletteli gesztusát, amit Ruitner Sándor több évtizedes munkásságával messzemenőkig kiérdemelt.

"Túl az Óperencián" rádióműsor

A hét vendége: Krámer György

Az elmúlt héten a Dankó Rádió egésznapi, zenés műsoraiban ezek az operett- és  daljáték-részletek is felcsendültek (válogatás):

Iszaak Oszipovics Dunajevszkij: Az aranyvölgy – Balettzene (a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Vincze Ottó vezényli)

Eisemann Mihály: Bástyasétány 77 – Tini és Rudi vidám kettőse: „Pest-Budán szép a lány, még szebb Palánkán. De a legeslegszebb talán lent a Tisza partján, a szegedi boszorkány!...” (Zentay Anna és Rátonyi Róbert)

Huszka Jenő: Gül Baba – Gábor diák dala az I. felv. fináléjából: „Az utolsó kívánságom halljátok meg emberek! Süvegem fejembe vágom, vérpadra vígan megyek!..../ Ott túl a rácson egy más világ van, amelynek érzem bűvös illatát...” (Balczó Péter)

Huszka Jenő: Lili bárónő – Clarisse és Frédi vidám kettőse: „Drágám, engem sose féltsen” (Zempléni Mária és Rozsos István)

Jacobi Viktor: Leányvásár – Lucy belépője: „De nagyot iramodtam, amig ide jutottam.../Falun az élet oly vidám...”  (Németh Marika)

Kálmán Imre: A csárdáskirálynő – Szilvia belépője, I. felv. „Haj hó, messze délre, kéklő hegyek ölén...” (Házy Erzsébet, km. az MRT Énekkara)

Kálmán Imre: Marica grófnő – Marica belépője, I. felv.: "Húzd, mint régen! Húzzad nékem, gyere ide, vén cigány!.../De jó is lenne szerelmes lenni..." (Sass Sylvia, km. az MRT Énekkara)

Kemény Egon: Komáromi farsang – Nyitány (A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényli)

Kemény Egon: Valahol Délen – Nyitány (A Fővárosi Operettszínház Zenekarát Bródy Tamás vezényli)

Lehár Ferenc: A víg özvegy – Daniló és Hanna szerelmi kettőse, III. felv.: „Ajk az ajkon...” (más fordításban: „Minden vágyam, súgom lágyan, csak szeress!...”) (Frankó Tünde és Kiss-B. Atilla)

Lehár Ferenc: Luxemburg grófja – Angéla és René szerelmi kettőse: „Nem, uram, oly messze a szivárvány..../Várj, várj szép délibáb, ne szállj, ne szállj tova...” (Petress Zsuzsa és Baksay Árpád)

Lehár Ferenc: Cigányszerelem – Ionel (János) dala: „Úgy rombol a láz” (Molnár András)

Lehár Ferenc: Pacsirta – Vilma, Juliska és Pali hármasa: „- És most foglaljon itt helyett szépen!  Elszaladni nem szabad! …. - Hogyha tetszik, üljön mellém, s köszönöm a bókokat! … - Hozd a kávét, kis Juliskám, gyere közelébb!.... /- Este a ház előtt…” (Andor Éva, László Margit és Bende Zsolt)

Lehár Ferenc: A cárevics – Sonja dala, I. felv.: „Majd jön egy férfi, ki rám tekint vágyón, majd jön egy férfi, hogy ő legyen párom!...”  (Házy Erzsébet)

Lehár Ferenc: Paganini – Bella és Pimpinelli kettőse, I. felv.: „Könnyű pille mind a nő, lepkeszárnyon libbenő, minden asszony már csak csókra vár és máris boldog ő...”  (Lehoczky Éva és Palcsó Sándor) 

Lehár Ferenc: Friderika – A költő (Goethe) dala: „Óh, lányka, óh, lánykám, imádlak én...” (Simándy József)

Lehár Ferenc: Giuditta – Anita és Pierrino kettőse: „Két boldog szerelmes”  (Zempléni Mária és Korcsmáros Péter)

Carl Millöcker: Dubarry – Jeanne dala: „Mindegy nekem, mi lesz velem, ha egyszer felgyúl a szívem...” (Kalmár Magda)

Nádor Mihály: Babavásár – Maca és Gigi vidám kettőse: „Meseintézmény, s ami szintén tény…/ Szólj, szeretsz-e kincsecském? És szeretsz-e úgy, mint én? Légy a párom, kedveském, összeillünk Te meg én…” (Koltay Valéria és Kishegyi Árpád)

Robert Planquette: A corneville-i harangok – Harangdal (Germaine dala, I. felv.) „Régi hagyomány, hogy bátor jó vitézek laktak hajdanán a várban odafent.... Örömre vagy gyászra, messzi híradásra, meghúzták az ősi vén harangokat...” (Házy Erzsébet, km. az MRT Énekkara) 

Ifj. Johann Strauss: Bécsi vér – Polonéz (km. az MRT Énekkara)

Szirmai Albert: Alexandra – A király dala: „Repül a szél, szívemig ér az ifjúság tündére…./Kicsi feleség, aranyos kis párom, a te csókod várom! Pilletáncból, bármi szép volt, már elég volt! ...” (Szabó Miklós)

Klasszik Rádió 92.1 operettműsora – „Esti Broadway”  - minden héten  jelentkezik.

A szerkesztő-műsorvezető: H. Varga Mariann

Ezen a héten kedden hallhattuk a rádióban:

Kiss Diána operaénekes, a Budapesti Operettszínház primadonnája.

A május 17-i Esti Broadway c. műsorban szó esett  az operettszínházi debütálásáról, ami 2019-ben, rögtön egy ikonikus darabbal, a Csárdáskirálynővel történt. Az operaénekes beszélt az önmagunkba vetett hit fontosságáról, a szakmai alázatról, az Összetartozás koncertről, és szóba került a János vitéz és A mosoly országa is.

A  60 perces adásidőben a zenei bejátszások között részleteket hallhattunk Kiss Diána felvételei közül ezekből az operettekből is:

- Lehár Ferenc: Giuditta

- Kálmán Imre: A csárdáskirálynő

- Kacsóh Pongrác: János vitéz

- Lehár Ferenc: A mosoly országa

A fenti linkről a teljes adás visszahallgatható - a zenei bejátszások nélkül.

A "Túl az Óperencián" mai műsorában a szerkesztő-műsorvezető az egyik felvételnél bemondta a zeneszerző, a dalszövegíró és az előadó nevét! Korrekt műsorközlést hallottunk. Úgy, ahogy "illik", a szerzők, az előadó és a rádióhallgató tiszteletben tartásával. 
Ezután rögtön - még rádiós szlogen sem vágott közbe - egy zeneszerző, dalszövegíró és előadó nélküli (Palcsó Sándor) rádiófelvétel hangzott el, csak úgy mellékesen, lement. Ez a módszer (szerkesztés?) általános itt, sajnos.
Nincs senki, aki felhívná a figyelmét a Dankó Rádióban, hogy a hallgatót érdeklik (a szerzői- és előadói jogokról nem is beszélve) az alkotók és előadók neve, talán sokkal inkább, mint a műsor végén ma is elhangzott, naponta következetesen és rendszeresen bejátszott zárás a szerkesztő-műsorvezető, zenei szerkesztő és társszerkesztő neve?

Az elmúlt héten a "Túl az Óperencián" című rádióműsorban 2022. május 12-én két

Kemény Egon-rádiófelvételt hallottam:

• a "Krisztina kisasszony" című rádióoperett "Dal a hódításról" című kettősét Rátonyi Róbert és Petress Zsuzsa előadásában, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte. 
• Ezt követte a műsor során a "Komáromi farsang" című daljátékból a Csokonait üldöző riválisok és arszlánok ötöse, az "Üldözők kara" Bilicsi Tivadar, Göndöcs József, Hlatky László, Kibédy Ervin és Szabó Ernő előadásában, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.

Az alább három felvétel elhangzását Búbánat alábbi bejegyzésében találtam, ezúton is köszönöm:
5126   Fórum - Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) (Búbánat, 2008-03-06 21:20:47)

• Kemény Egon: Hatvani diákjai – Elmira chansonja Hatvaniról és a debreceni úri dámákról: "Elpirult, miért pirult?..." (Mezei Mária)
• Kemény Egon: Valahol Délen – Rodrigo és Jutka kettőse (foxtrot): „Még nincsen senkim sem...” (Gyenes Magda és Rátonyi Róbert)
• Kemény Egon: Komáromi farsang – Kraxelstumpf óbester szerenádja: "Egy-kettő, egy-kettő..."  (Bilicsi Tivadar)

* Műadatok Kemény Egon weboldalán: https://kemenyegon.hu/kemeny-egon-fo-muvei

"Túl az Óperencián" rádióműsor

A hét vendége: Szilágyi Enikő.

Az elmúlt héten a Dankó Rádió egésznapi, zenés műsoraiban ezek az operett- és  daljáték-részletek is felcsendültek (válogatás):

Ábrahám Pál: Viktória – Koltay és Viktória kettőse: „Nem történt semmi, csak elválunk csendben, good night…” (Frankó Tünde és Dolhai Attila)

Huszka Jenő: Lili bárónő – Lili dala, II. felv. Zsoké-induló: „Telivér csak telivér, az örömöm! Nincs ennél úribb passzió! Előkelő lovak közt lenni jó....” (Kukely Júlia, km. az MRT Énekkara)

Huszka Jenő: Erzsébet – „Szeptember végén” (Petőfi Sándor versének megzenésítése) (Balczó Péter)

Huszka Jenő: Mária főhadnagy – Bálint dala, II. felv.: „Nagy árat kér a sors a boldogságért, megfizetünk mindenért, minden pillanatért...”  (Korondy György)

Huszka Jenő: Szép Juhászné – Krisztina és Rudi vidám kettőse: „Magyar lánynak magyar legény a babája” (Petress Zsuzsa és Rátonyi Róbert)

Kálmán Imre - Bakonyi Károly: A kis király – „Hulló csillagok…” (Melis György)

Kálmán Imre: Cirkuszhercegnő – Fedora belépője: „Mindig a régi dal, az ember mást se hall: mindig csak pour l’ amour, pour l’ amour …” (Németh Marika, km. az MRT Énekkara)

Kálmán Imre: A montmartre-i bolya – Raoul, Florimond és Henry induló hármasa, I, felv.: „Addig várhatunk, vígan száll dalunk, mert mi mind szépet álmodunk: minket nem törhet meg semmi más…/Három jóbarát egy cipőben jár, hinni mer, hogy szép lesz a holnap!...” (Molnár András, Rozsos István és Póka Balázs)

Kemény Egon: Hatvani diák – Elmira chansonja Hatvaniról és a debreceni úri dámákról: "Elpirult, miért pirult?..." (Mezei Mária)

Kemény Egon: Valahol Délen – Rodrigo és Jutka kettőse (foxtrot): „Még nincsen senkim sem...” (Gyenes Magda és Rátonyi Róbert)

Kemény Egon: Komáromi farsang – Kraxelstumpf óbester szerenádja: "Egy-kettő,  egy-kettő..."  (Bilicsi Tivadar)

Kálmán Imre: A bajadér – Marietta és Napoleon kettőse: „Egy jó kis bár… ott kapta első csókját a lány…” (Kalmár Magda és Palcsó Sándor)

Lehár Ferenc: Cigányszerelem – Józsi dala, I. felv. : „Forr a vérem, kerget, egyre csábít…/Messze hív a nagyvilág, nincs hazám, sem párom…”  (Ilosfalvy Róbert)

Lehár Ferenc: Luxemburg grófja – Fleury belépője, I. felv.: „Konfetti felhő száll, mint a vihar, karnevál herceg jár lovaival, a nyomán víg zene száll .… /- Jó hírnév, illem és jómodor a fő…így úri egy úrinő! Agyő!”   (Honthy Hanna)

Lehár Ferenc: Friderika – A Költő (Goethe) dala: „Összetartunk mi jóban, rosszban…/- Ó, de szép, de csodaszép…” (Simándy József)

Jacques Offenbach: Piaci dámák – Croute dala: „A kis Ciboletta”  (Fülöp Attila)

Robert Planquette: A corneville-i harangok – Nyitány (a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Vincze Ottó vezényli)

Robert Planquette: Rip van Winkle – Rip dala: „Csábít a tengernyi kincs sárga lángja, szédít a vérem, mely izzik, mint a tűz!...” (Melis György)

Robert Planquette: Rip van Winkle – Nelly és Rip kettőse (Petress Zsuzsa és Melis György)

Franz Schubert – Berté Henrik: Három a kislány – Médi és Schubert kettőse, I. felv.: „- Lelkem boldog, mily nagy dolgot értem meg véletlenül!  Ennyi szóval, széppel, jóval, attól félek: túlbecsül…/- Ó drága szép muzsika, drága hang, úgy zeng a szívemben, mint lágy harang…” (László Margit és Ilosfalvy Róbert)

Johann Strauss: A denevér – Eisenstein és Rosalinda duettje - „Órakettős”, II. felv.: „- Ez az ízlés, ez a szellem, ez a termet ritka kellem, ó, a láb itt csókra csábít…/ El ne szállj, te lelkem álma, te csábító szirén, vedd a maszkodat le drága, hogy az arcod lássam én…/ - Régi baj, csak néha érzem, gyorsan elmúlik ma már, gyorsabb most az érverésem, mint ahogy az óra jár/ - Itt az óra, nézzük meg…” (Házy Erzsébet és Szőnyi Ferenc)

Szirmai Albert: Mágnás Miska – Nyitány (az MRT Szimfonikus Zenekarát Bródy Tamás vezényli)

Szirmai Albert: Tündérlaki lányok – Gerbeaud-dal (Bódi Barbara és Peller Károly)

Carl Zeller: A madarász – Ádám és a Hercegnő kettőse – Rózsadal: „Tudod-e ott, Tirolban, lent...” (Házy Erzsébet és Kónya Sándor, km. az MRT Énekkara)

Zerkovitz Béla: Csókos asszony – Duett: „Asszony, asszony, csókos asszony” (Kékkovács Mara és Dolhai Attila)

Kapcs. 3.413. sorszám

Kiegészítés

Egy kritika a korabeli Magyar Nemzetből:

„Rádióbírálat” (1952-10-23 / 249. szám)

 »A vándordiák« (A Magyar Rádiószínház bemutatója.)

Egy emberöltővel ezelőtt »Cigányszerelem«, ma »A vándordiák« a címe annak a Lehár-operettnek, mely az operettmuzsika minden bájával gyönyörködteti a hallgatót. Innocent - Vincze Ernő szövegkönyve teljesen eltávolodott az ósdi »Cigányszerelem«-től. Az átdolgozott s felfrissített szövegkönyv 1848. őszén hozza elénk az eseményeket, a Bakonyban. A zenét is felfrissítették s most gazdagabban, nagyobb arányokban szól. Kettős szereposztást alkalmaztak az interpretálásra. Ajtay Andor (énekben: Svéd Sándor), Tolnay Klári (énekben pedig: Gyurkovics Mária). „A diák” Benkő Gyula énekhangját Szabó Miklós tolmácsolta. Kitűnően simultak egymáshoz a beszédes énekhangok. Cserés Miklós rendezése mindenütt stílusban tartotta a beszédjátékot s kerülte a hamis romantikát. Nívós, értékes daljátékot kaptunk s éreztük, hogy műgonddal készítették elő. Tanulság: Lehárt érdemes játszani s többi operettjét is szívesen hallgatná a közönség, ha a port lefújják a szövegkönyvekről.

A Magyar Rádiószínház bemutatója:

1952. október 7., Kossuth Rádió, 20.45 – 22.20

Lehár Ferenc – Innocent Ernő: A vándordiák (Garabonciás diák)

(Utam muzsikálva járom)

Daljáték

Rádióra alkalmazta: Rékai Miklós

Vezényel: Bródy Tamás

Km.: a Magyar Rádió Szimfonikus zenekara, a Forrai-kórus (Karigazgató: Forrai Miklós).

Hegedűszóló: Ney Tibor

Zenei rendező: Déry Pál

Rendező: Cserés Miklós

Szereposztás:

Drághy Péter – Svéd Sándor (Ajtay Andor)
Sárika, a leánya – Zentay Anna
A diák – Szabó Miklós (Benkő Gyula)
Karolin – Gyurkovics Mária (Tolnay Klári)
Borcsa néni – Török Erzsi (Dajbukát Ilona)
István – Rissay Pál
Kolb Ferdinánd, császári futár – Ungváry László

Házi nép, parasztlegények, osztrák katonák, leányok, asszonyok stb.

Férfihang – Pázmán Ferenc

A rádiófelvételt hamarosan követte a színházi előadás is: 1953 márciusában, a Fővárosi Operettszínház bemutatta A vándordiákot Székely György rendezésében – előbb vidéken s csak ezután Pesten -, a daljáték egyszerűsített, vélhetően kissé propagandisztikussá alakított változatát ismerhette meg a közönség.

Tudni érdemes, hogy az 1910-es első, német nyelvű szöveget Alfred Maria Willner és Robert Bodanzky jegyzik. A bécsi Carl-Theaterben, majd Gábor Andor fordításában és verseivel a budapesti Király Színházban Cigányszerelem címen bemutatott operettet jó harminc évvel később - itthoni felkérésre - Innocent-Vincze Ernő által írt új szövegére Lehár teljesen átdolgozta, szinte új muzsikát komponált hozzá.  Ezt a Nádasdy Kálmán rendezte darabot Garabonciás címen 1943. február 20-án mutatta be a Magyar Királyi Operaház a szerző betanításában és vezényletével. Ez lett Lehár Ferenc utolsó műve, mondhatni „hattyúdala” az 1948-ban bekövetkezett halála előtt.

Az 1950-es évek elején, az új társadalmi berendezkedésű Magyarországon ezt a daljátékot a kor ideológiája elvárásaként – mind a rádiófelvételen, mind a színházi bemutatóhoz - alaposan „leporolták”: Innocent-Vincze (Székely György rendező emlékei szerint) „nem akarta, hogy semmibe vesszen”, ezért egyfelvonásos kamaraelőadássá alakította a háromfelvonásos Lehár-operettet: lerövidített és átszerkesztett daljáték lett  „A vándordiák”. A zenét Rékai Miklós dolgozta át.

Röviden a Garabonciás szüzséjétől teljesen elütő tartalomról – tudni lehet, hogy az Operaház 1943-as „Garabonciás”- bemutatóján a díszlet a trianoni emlékezést segíti: erdélyi havasok a háttérben, székely harangláb a táncosok mögött. Az Operettszínház égisze alatt színre vitt daljátékban - Gáspár Margit vezetése idején - feltehetően ezzel az 1943-as irredenta hatástörténeti emlékkel is szembe kellett nézniük, amikor elővették a Lehár-művet. Bizonyos darab-béli „áthallások” az akkori idők eszméire rezonálhattak - a többi, akkortájt bemutatott új operettek szövegkönyvét ismervén -, míg a rádiófelvételen elsősorban az ének-zene a domináns, a dialógusokkal.

Történik a Bakonyban Drághy Péter vadászházának kertjében, 1848. szeptember elején, délután és este.

A Drághy Péter bakonyi, erdőszéli házában játszódó, több, rövid jelenetből álló előadás középpontjában voltaképpen egy felismerés-történet áll. A diák és Sárika, Karolin és Drághy, illetve István és Borcsa között „kibontakozó” sematikus szerelmi szálak csupán az operett-sablonok miatt állnak elénk. Az 1848-as márciusi forradalom után a békés vidéki életet választó és a politikától visszavonuló Drághy eleinte szkeptikusan, sőt gyanakvóan fogadja a fiatal szabadságharcos diákot, ám az előadás végére maga is a forradalom hívévé válik, s csatlakozik a csupa fiatal forradalmár seregébe.

A daljáték 11 énekszámot tartalmaz:

1. Bevezető zene, attaca zenés jelenet: „Utam muzsikálva járom”
2. Drághy és Sárika duettje: „A merengőhöz”
3. Diák és Sárika kettőse: „Gyöngyvirágom, üde violám”
4. Diák dala: Zúg az erdő, zúg a mező”
5. Sárika és Borcsa kettőse: „Ide lebbenj, oda lebbenj!” (polka-mazurka)
6. Karolin és Drághy kettőse: „De kár, de kár, hogy tőlem már oly távol jár ez a boldog fénysugár”
7. Sárika dala: „Bár sohasem tudtam volna, mi a szerelem”
8. István és Borcsa duettje: „Öregember nem vénember, Boriskám”
9. Drághy dala: „Deres már a határ”
10. Diák dala: „Valami gyújt itt benn”
11. Finálé: „Szállj, lobogónk, fennen szállj”

Erről a rádiófelvételről az 1., 3. és 9. betétszámot időnként lejátssza  egy-egy itthoni rádióállomás, a fent nevezett énekművészek, de más előadók tolmácsolásában is. (A YouTube videómegosztón is elérhető egy-két dal.)

Czikora László szerkesztő-műsorvezető saját nevének említéséről nem feledkezik meg a "Túl az Óperencián" című műsor elején és végén, annál inkább a zeneszerzőkéről, a librettistákéról és a dalszövegírókéról! Leggyakrabban csak a műcímeket ismerteti, sőt nemegyszer a felvételhez az előadókat sem.
Itt szeretnén felhívni a figyelmet arra, hogy ennek a megnyilvánulásnak nincs előzménye a magyar rádió operettműsoraiban, a profizmushoz hozzátartozik a műadatok pontos ismertetése. A rádiós szlogenek ismételgetése is feleslegesen veszi el a műsoridő egy részét. 
Rádióhallgatóként szeretném, ha ebben a műsorban is minden felvételhez igényes és korrekt tájékoztatást kapnánk a szerzőkről és az előadókról!

2022. május 8., Bartók Rádió, 22.00 – 23.00 „Mesterek órája” – Házy Erzsébet (szoprán) énekel

Házy Erzsébet énekfelvételeiből összeállított műsor visszahallgatható: itt    (MediaKlikk.hu)

A műsor első felében operaáriák hallhatók, ezeket követi öt operett- és egy musical részlet Házy Erzsébet rádiófelvételei közül. Ez utóbbiak:

Jacques Offenbach: A szép Heléna - Heléna románca: „A szép Heléna, így neveznek…Ó Vénusz, mondd, neked örömet ád, ha félrecsúszik a, csúszik az erényes láb…”  (km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás – a Rádió Dalszínháza teljes felvételéről, 1965) 

Oscar Straus: Búcsúkeringő - Vera Liaweta Opalinski grófnő dala – Rózsadal: „Nem! Nem! Nem káprázat ez, érzem én!..../Volt egyszer valaha egy boldog álmom, s a szívem mélyén zengett a dal.../Rózsa...” (km. a Magyar Állami Operaház Zenekara, vezényel: Bródy Tamás – Házy Erzsébet új operett felvételei – részletek, Magyar Rádió - 1976)

Carl Zeller: A madarász - Rajna-keringő - „Ó, de szép! Ó, de szép! Drága kép!  Rajna-táj, égi báj! Halld a szíved jelszavát...Ó szépséges Rajna-táj! /Egy lány sincsen fából...” (km. az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkarának Női kara, vezényel: Bródy Tamás – a Rádió új operettfelvételéről, részletek, 1972)

Leonard Bernstein: West Side Story - Maria dala: „Oly szép vagyok, arcom ragyog…" (km. az MRT Szimfonikus Zenekara és a Harmónia Vokál, vezényel: Gyulai Gaál Ferenc – Musicalrészletek, Qualiton, 1966)

Carl Millöcker - Mackeben: Dubarry - René és Dubarry szerelmi kettőse: „A május ránk talált.../Oly szép az éj, a szél zenél, felgyújtja a szívem a nagy szenvedély.../Ne játssz a tűzzel, vigyázz-vigyázz!...” (Km. Kónya Sándor – tenor, az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás – a Rádió új operettfelvételéről, részletek, 1972)

Johann Strauss: Egy éj Velencében - Annina dala – „Gúny dal”  - „Egy herceg gazdag, fényes, ha-ha-ha, a palotája fényes, ha-ha-ha, mindenki oson, és titkos utakon, trallala-trallala. És jár a nők után, megáll a ház előtt, ad nekik szerenádot, és szédíti a nőt, trallala-trallala. S ha van ki visszahív, sorra behívja mind. A herceg nagy link. A herceg az nagy link. --- Ilyen a finom, boldog úr!...” (Km. az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara, vezényel: Bródy Tamás – a Rádió Dalszínháza teljes felvételéről, 1966)