Bejelentkezés Regisztráció

Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig)


5313 Búbánat 2024-04-21 12:42:40

A Bartók Rádió mai műsorán szerepel (18.30 -19.30)

„Muzsikuslegendák”

Huszka Jenő zeneszerző

Szerkesztő-műsorvezető: Némethy Attila


5312 Búbánat 2024-04-17 15:12:32 [Válasz erre: 5311 zenebaratmoncsi 2024-04-16 18:21:57]
Számomra a rádiófelvétel volt és marad az igazi!

Jacobi Viktor: Leányvásár

Szövegét Martos Ferenc és Bródy Miksa írta.

Darvas Szilárd átdolgozásnak felhasználásával rádióra alkalmazta Innocent Vincze Ernő.

A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1964. július 18., Kossuth Rádió, 20.52 – 23.33 

Km. az MRT Énekkara (karigazgató: Vajda Cecília) és Szimfonikus Zenekara

Vezényel: Sebestyén András

Zenei rendező: Járfás Tamás

Rendező: Cserés Miklós dr.

Szereposztás:

Harrison – Csákányi László
Harrisonné – Olthy Magda
Lucy, a leányuk – Németh Marika
Bessy, Lucy társalkodónője – Házy Erzsébet
Tom Miggles – Udvardy Tibor
Gróf Rottemberger – Bilicsi Tivadar
Fritz, a fia – Palcsó Sándor
Jefferson, Harrison titkára – Szuhay Balázs
Kocsmáros – Szendrő József
Simpson, börtönőr – Basilides Zoltán
Hajóskapitány – Zentay Ferenc
Mary – Seress Erzsi
Cowboyok, Beggardale lakói, matrózok, táncos lányok.

Házy Erzsébet a rádiófelvételen a következő 
dalszámokban énekel:

- Lucy, Bessy és Tom hármasa: Szörnyű helyzetben voltunk oly mind a ketten! Azt a kicsi eszemet hova tettem? - Tele könnyel a szemem, hol épphogy lát. De megijedtem én, az angyalát!..../- Szép ez a vidék, de heves a nép, ám a szíve jó, ez a valóság!.../- Nevemet a fák...” (Németh, Házy, Udvardy)
- Együttes: „Kezdje végre” (Házy, Németh, Palcsó, Bilicsi)
- Bessy és Fritz kettőse az 1. felvonásból: „Kettecskén, az élet édes álom, kettecskén…” (Házy, Palcsó)
- 1. felvonás fináléja (Udvardy, Németh, Házy, Palcsó, Bilicsi, Csákányi, énekkar)
- Tengerész induló a 2. felvonásból (Házy, Palcsó, Bilicsi)
- Bessy és Fritz kettőse: „Lassan uram, édes uram” (Házy, Palcsó)
- Bessy és Fritz kettőse (Dzsilolo-duett): „Történt hajdanán, hogy egy hottentotta lány, Párizsba ment, a kis bohó, Dzsiloló, dzsiloló, dzsiloló…” (Házy, Palcsó)
- Bessy és Fritz kettőse a 3. felvonásból: „Volt valahol, élt valahol” (Házy, Palcsó)
- Bessy, Fritz és Jefferson tercettje a 3. felvonás fináléjából: „Na, de méltóságos úr…” (Házy, Palcsó, Bilicsi, énekkar)

Egyéb dalbetétszámokban Németh Marika és Udvardy Tibor énekel:

Lucy és Tom szerelmi kettőse, 1. felv.:  „Ha lennék egy lánykának édes, szerelmes babája, királynőmnek tenném meg őt, az egész nagy világ előtt! (Németh, Udvardy)

Lucy és Tom szerelmi kettőse, 2. felv.:  „Mondjad igazán, leszel a babám, a szerelmes párom? Szívemen a vágy nyugtot sosem hágy, csókodra vágyom!” (Németh, Udvardy)

- Jelenet és Tom elbeszélése a 2. felvonás fináléjából: „- Én érzem azt, hogy megszeretsz! Nem sírsz mellettem, csak nevetsz! Tudom, mindenem leszel nékem! Te vagy a csillag fenn a mennyben!” (Udvardy, km. Németh, Bilicsi, az MRT Énekkara)

- Tom búcsúja és a 2. felvonás fináléja (Udvardy, km. az MRT Énekkara)


5311 zenebaratmoncsi 2024-04-16 18:21:57 [Válasz erre: 5310 Búbánat 2024-04-15 13:24:35]
A szegedi szabadtéri Leányvásár előadás az már jó régen volt, gondolom nem nézted meg. Most nézem, hogy rosszul írtam, most nem megy oda az előadás.
Én különben a Fedák Sári Színházban láttam, az egész jó előadás volt. Emlékszem, nagyok kevés néző volt ott, kb. 20-25 néző (ebben én és a szüliem is benne voltak). Mindenesetre pár előadást élt meg. A szereplők és a zenekar talán több volt, mint a közönség, emiatt levették.

5310 Búbánat 2024-04-15 13:24:35 [Válasz erre: 5309 zenebaratmoncsi 2024-04-15 13:14:30]
Számomra a legutóbbi Leányvásár-élmény a Szolnoki Szigligeti Színház budapesti vendégjátékához fűződik - elég régen volt: 2010-ben, Balázs Péter igazgatósága idején és rendezésében láthattuk az operettet a Thália Színházban.  Kitűnő előadás volt. Azóta nem volt a Leányvásárhoz szerencsém színházakban.
Az előzetes  bejátszásból ítélve, ez a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színházi produkció "nem hoz izgalomba" és kihagyom a szegedi szabadtérre tervezett előadásukat.

5309 zenebaratmoncsi 2024-04-15 13:14:30
Tizenhárom premierrel és négy ősbemutatóval készül az évadra a Katona József Nemzeti Színház | Bácsmegye (bacsmegye.hu)

A színház meglepetésre feltette Jacobi Viktor Leányvásár c. operettjét, ami igen csak hanyagolva volt. Ha jól rémlik  az utóbbi időkben egyedül a Fedák Sári Színház játszotta pár alkalammal, ill. vagy Szegedi Szabadtéri Színpadon ment Alföldi Róbert elég botrányos rendezésével.
Emellett Szép Ernő: A lila akác c. műve is előkerült, azt nem tudni, hogy a 1934-es film (Ábrahám Pál zenéjével) és a 1980-as évek beli filmváltozat  (Fényes Szabolcs zenéjével)  bele kerül-e az előadásba.
Jacobi Viktor: LEÁNYVÁSÁR - operett (youtube.com)
Ilyen lesz a Leányvásár a Szabadtérin (youtube.com) hát elég érdekes mindenesetre. Persze a modern nem lenne baj, de ez ronda.

5308 Búbánat 2024-04-15 13:07:32 [Válasz erre: 2423 Búbánat 2017-11-23 23:58:05]
Kapcs. 2423. sorszám
Pontosítás, kiegészítés, valamint CD-lejátszás,  track-részletekben:

LETÖLTÉS: ITT  (meg-/visszahallgatás lehetősége a youtube-ról)

Huszka Jenő – Martos Ferenc: Gül Baba

Km. a Magyar Rádió és Televízió Énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc) és Szimfonikus Zenekara

Vezényel: Makláry László

(Qualiton, SLPM 16705) – 1986

(Teljes műsoridő - zenei hanganyag: 65:41) 

Szereposztás:

Gábor, magyar lantos diák – Gulyás Dénes (tenor)

Mujkó, muzsikus cigány – Gáti István (bariton)

Leila, Gül Baba leánya – Farkas Katalin (szoprán)

Kucsuk Ali, budai basa – Korcsmáros Péter (tenor)

Müezzin – Orbán László (basszus)

20 dal

1.     Nyitány,

2.     A müezzin éneke és zarándokok kara: „Laillah il Allah… /Allah kedves virága…”

3.     Gábor belépője: „Rászállt a galambom…”

4.     Leila belépője:” Valahol messze, nem tudom hol…/S lassan elém jött…”

5.     Gábor elbeszélése: „Egy csöndes nyári alkonyat…”

6.     Cigány-nóta (Mujkó): „Elesett a lúd a jégen...”

7.     Lantos diák éneke (Gábor): „Nem tudom én, hol születtem…/ Jártam, kóboroltam…”

8.     Előzene,

9.     Balettzene

10. A háremhölgyek kara (Leila, kórus): „A kismadár szökellve jár…”

11. Az I. felvonás fináléja (Gábor, kórus): „Az utolsó kívánságom…/Ott túl a rácson…”

12. Bordal (Gábor, kórus): „A kulacsom kotyogós…/Borban az igazság!...”

13. Dal a török nő sorsáról (Leila, kórus): „Víg a török lány élete…/Csak rajta, rajta szaporán…”

14. Gábor dala (kórussal): „Bűvös álomország…/Itt, ugyebár…”

15. Szerelmi kettős (Gábor, Leila, kórus): „Ha volnék ágon…/Szép égi virágom…”

16. Ali basa dala: „Akit én szeretek…/Ezerszer győztem…”

17. A II. felvonás fináléja (Gábor, Ali, kórus): „Jártam, kóboroltam…/Nem kell a lányod…”

18. Mujkó nótája: „Darumadár fönn az égen…”

19. Dal a tömlöcben (Gábor): „Szállj, szállj, sóhajom…”

20. Melodráma és együttes (kórus): „Letörve mind a rózsák…”


5307 Búbánat 2024-03-14 17:48:30 [Válasz erre: 5305 zenebaratmoncsi 2024-03-13 21:39:23]

Kapcs. 5305. és 5304. sorszámok

A https://radiojatek.elte.hu/ oldalán visszakereshető adatok sok esetben hiányosak, nem pontosak; van ahol részletez, van ahol „elhagy”, van ahol kevés információt nyújt. Véleményem szerint a legnagyobb hiányossága, hogy a rádióbemutatók időpontjaként sok esetben csak az ismétlések dátumát adja meg, továbbá ha ugyanabból az operettből két stúdiófelvétel ismeretes, összekeveri azok bemutatójának idejét, vagy meg sem említi a másikét. A szereposztások sem mindenhol teljesek. Ugyanakkor méltányolom, hogy ez az internetes oldal egyáltalán próbál ismereteket nyújtani az archívumukban található rádiójáték-felvételekről, köztük a Rádió Dalszínháza operettbemutatóira is fókuszálni. Ez nem kevés és sokakat érdekelhet.

Mindenesetre ami a Rádióban 1949-től bemutatott operetteket, daljátékokat illeti, s ez rengeteg stúdiófelvételt jelent, kutatásaim eredményeként az én adatbázisom szinte teljesnek mondható, és az idők folyamán többségét felvittem a Momusra.

Ezért tudom most adatokkal kiegészíteni és teljeskörűvé tenni az általad említett három operettfelvétel rádiós "színlapját" (jóval korábban beírtam ide a topikba, mint amiket az akkor még nem létező „ELTE RÁDIÓJÁTÉK” weblap most utóbb elérhetővé teszi) , tehát könnyű helyzetben vagyok e tekintetben:

I. Kálmán Imre: A bajadér (csak keresztmetszete)

A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1962. augusztus 8., Kossuth Rádió, 20.20 - 21.10

Szövegét írta: Julius Brammer és Alfred Grünwald

Fordította: Kulinyi Ernő

Az összekötő szöveget Innocent Vincze Ernő írta.

Vezényel: Bródy Tamás

Közreműködik: az MRT Szimfonikus Zenekara és a Fővárosi Operettszínház Énekkara.

Zenei rendező: Fejes Cecília

Rendező: Rácz György

Szereposztás:

Odette, operettprimadonna – Vámos Ágnes (Gordon Zsuzsa)

Radzsami, Lahore hercege – Udvardy Tibor (Bitskey Tibor)

Marietta – Zentay Anna

Napóleon – Kishegyi Árpád (Szoó György),

Parker, angol ezredes – Balázs István

Lajos Fülöp – Árosi Aladár

Pimprinette, reklámfőnök – Csákányi László


Az internetes oldal nem említi, de én itt megemlítem még A bajadér későbbi, új rádiófelvételét is – szintén keresztmetszet:

Bemutató: 1982. augusztus 14., Petőfi Rádió, 16.35 -17.30.

A főszerepeket éneklik: Kertesi Ingrid, Molnár András, Zempléni Mária, Korcsmáros Péter, C. Tóth Pál, km. a Magyar Állami Operaház Énekkara és az MRT Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Sebestyén András

 

II. Jacques Offenbach – Kristóf Károly: Banditák

/Les Brigands - Párizs, Théâtre des Variétés, 1869) 

Nagyoperett három felvonásban

Új felvétel!

A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1987. február 16., Kossuth Rádió, 20.24 – 22.00

Henri Meilhac és Ludovic Halévy szövegkönyvét magyarra fordította és rádióra alkalmazta: Kristóf Károly

Közreműködik: a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és Énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc)

Vezényel: Breitner Tamás

Zenei rendező: Fejes Cecília.

Rendező: Bozó László.

Szerkesztő: Bitó Pál

Szereposztás:

Fragoletto, közkatona – Berkes János

Falsacappa, rablóvezér – Begányi Ferenc

Fiorella, Falsacappa leánya – Kalmár Magda

Pietro, alvezér – Póka Balázs

Domino, rabló – Korcsmáros Péter

Barbavano – Mersei Miklós

Lorenzo, uralkodó herceg – Fülöp Attila (Mécs Károly) 

A granadai hercegnő – Decsi Ágnes

Don Moszkito, spanyol nagykövet – Benedek Miklós

Malacca, márkinő – Takács Tamara

Cicinella, udvarhölgy – Csonka Ibolya

Hortensia, udvarhölgy – Császár Angéla

Pipo, fogadós – Buss Gyula

Pipetta, a leánya – Pregitzer Fruzsina

Antonio, miniszter – Izsóf Vilmos

Campoletto, főkapitány – Szersén Gyula

Udvarmester – Szatmári István

Az operett Mantua hercege és Falsacappa rablóvezer szövetségéről, valamint Fragoletto közkatona hősiességéről szól. Offenbach muzsikája csodálatos erővel eleveníti meg figuráit és ábrázolja a kor társadalmi problémáit.


A Banditák első, teljes rádiófelvétele volt:

A Rádiószínház bemutatója: 1954. május 9., Kossuth Rádió 20.10 – 21.42

Henri Meilhac és Ludovic Halévy szövegkönyvét magyarra fordította, rádióra alkalmazta: Kristóf Károly és Bródy Tamás

Közreműködik a Magyar Rádió Énekkara és Szimfonikus Zenekara

Vezényel: Bródy Tamás

Rendező: Apáthy Imre

A szereposztásból:

Fragoletto, közkatona - Kállai Ferenc

Falsacappa, rablóvezér - Szendrő József

Fiorella, Falsacappa leánya - Petress Zsuzsa

Pietro, alvezér - Horkai János

Domino, rabló - Szentesi Zoltán

Barbavano, rabló - Misoga László

A mantuai herceg /Lorenzo, uralkodó herceg/ - Feleki Kamill

A granadai nagyhercegnő - Vay Ilus

A granadai követ /Don Moszkito/ - Dénes György

Malacca, márkinő - Kiss Ilona

Grófnő - Rafael Márta

Pipo, fogadós - Hlatky László

Pipetta, Pipó, a leánya - Lórán Lenke

Valladolid - Csákányi László

Kincstárnok - Harsányi Rezső

Udvarmester - Sugár Lajos

Énekhangok: Melis György, Rősler Endre, Remsey Győző, Várhelyi Endre


5306 Búbánat 2024-03-14 17:43:46 [Válasz erre: 5304 zenebaratmoncsi 2024-03-13 21:34:56]

Kiegészítés:

Carl Zeller: A madarász

A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1989. december 25., Kossuth Rádió, 20.10 – 21.30

Rádióra West és Held szövege nyomán dr. Székely György dolgozta át.

Verseit Erdődy János és Fischer Sándor írta

Vezényel: Breitner Tamás

Km. az MRT Szimfonikus Zenekara és a Magyar Állami Operaház Énekkara (karigazgató: Katona Anikó)

Zenei rendező: Fejes Cecília

Rendezte: Bozó László

Szerkesztő: Bitó Pál

Szereposztás:

Ádám, madarász – Gulyás Dénes

Postás Milka – Kertesi Ingrid

Mária hercegnő – Kincses Veronika (Hűvösvölgyi Ildikó)

Theodor, választófejedelem – Lukács Sándor

Csörsz, főudvarmester – Bordás György

Szaniszló, testőrkapitány – Benedek Miklós

Adelaide, főudvarmesternő – Takács Tamara

Haskó professzor – Balázs Péter

Flaskó professzor – Mikó István

Mimi, udvarhölgy – Varga Kata

Schneck, a bíró – Rozsos István

Főlakáj – Buss Gyula

Monika – Tallós Rita

Mici – Papp Ági

Jutka – Tóth Enikő

Futár – Tarján Péter

A madarász első teljes rádiófelvétele:

A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1959. november 28., Kossuth Rádió, 19.00 - 21.35. (Közben 20.00-20.20 Esti Krónika)

Rádióra West és Held szövege nyomán dr. Székely György dolgozta át

Verseit Erdődy János és Fischer Sándor írta

Vezényel: Polgár Tibor

Közreműködik a Magyar Állami Hangversenyzenekar és a Magyar Rádió Énekkara

Zenei rendező: Ruitner Sándor

Rendező: Solymosi Ottó

Szereposztás:

Ádám, madarász – Szabó Miklós

Postás Milka – Petress Zsuzsa

Mária hercegnő – Fábry Edit

Theodor, választófejedelem – Kemény László

Csörsz, főudvarmester – Bilicsi Tivadar

Szaniszló, testőrkapitány – Rátonyi Róbert

Adelaide, főudvarmesternő – Szilvássy Margit

Haskó, professzor – Pethes Sándor

Flaskó, professzor – Kazal László

Mimi, udvarhölgy – Gyimesi Pálma

Schneck bíró – Maleczky Oszkár


5305 zenebaratmoncsi 2024-03-13 21:39:23
https://radiojatek.elte.hu/
Elvileg ezek az operettek létezhetnek, ha megvan még a hangfelvétel.

5304 zenebaratmoncsi 2024-03-13 21:34:56

Madarász

https://radiojatek.elte.hu/eng/radiojatek/85012/

1989. december 25.

Carl Zeller operettjének rádióváltozata

Magyar Rádió Dalszínháza

Rádióra West és Held szövege nyomán dr. Székely György dolgozta át.

Verseit Erdődy János és Fischer Sándor írta

Vezényel Breitner Tamás

Zenei rendező Fejes Cecília

Harngmérnök: Geszti Mária

Rendezte Bozó László

Szerkesztő: Bitó Pál

Ádám, madarász – Gulyás Dénes

Postás Milka – Kertesi Ingrid

Mária hercegnő – Kincses Veronika, Hűvösvölgyi Ildikó

Theodor, Választófejedelem – Lukács Sándor

Csörsz, főudvarmester – Bordás György

és mások

1989. december 25., K 20.10-21.30

Author
Director
Zenei rendező
Játékidő80 perc
Bemutató dátuma1989. December 25. :
Rádiós műfaji besorolásZenés hangjáték
Hangfelvételt készítő rádió/műhely neveMagyar Rádió Dalszínháza

5303 Búbánat 2024-03-04 14:57:29

Ma ünnepli kerek születésnapját Kalmár Magda Kossuth-díjas operaénekesnő, Érdemes és Kiváló művész, az Operaház örökös tagja és Mesterművésze!

Isten éltesse sokáig a Művésznőt!

Ebből a jeles alkalomból, közzéteszem itt Kalmár Magda tekintélyes számú operett és daljáték felvételeinek listáját.

Teljes és keresztmetszet rádiófelvételek (kronológiai sorrendben – saját adatbázisomból):


·       Lehár Ferenc: A mosoly országa (Mi) -1971. november 11., Kossuth Rádió, 19.35 - 21.29

·       Robert Planquette: A corneville-i harangok (Serpolette) -1971. december 20., Kossuth Rádió, 19.50 - 22.00

·       Lehár Ferenc: Friderika (Salomea) -1972. április 3., Kossuth Rádió, 19.20 -20.10

·       Carl Millöcker: Gasparone (Sora) -1972. július 8., Kossuth Rádió, 19.30 - 20.53

·       Vincze Ottó -Jókai Mór nyomán - Ambrózy Ágoston: Kedves rokonok (Zsófi) - 1972. augusztus 13., Kossuth Rádió, 19.55 - 21.14 

·       Florimond Hervé: Lili (Amelie/Lili) -1972. december 25., Petőfi Rádió, 17.31 - 18.58

·       Carl Zeller: A madarász (Milka) -1973. január 4., Kossuth Rádió, 21.39 - 22.00

·       Arthur Sullivan: A Fruska /”H.M.S. Pinafore”/ (Josephine) -1973. január 22., Kossuth Rádió, 19.47 - 21.30 

·       Kerekes János – Bíró Lajos – Hárs László: Sárgarigó és az alkirály (Sárgarigó) – 1973. augusztus 19., Kossuth Rádió, 18.25 -19.00

·       Fényes Szabolcs – Békeffy István – Semsei Jenő: Rigó Jancsi (Clara) -1973. december 26., Kossuth Rádió, 19.09 - 21.40

·       Arthur Sullivan: A cornwalli kalóz [avagy a becsület rabja] /”The Pirates of Penzance, or Slave of Duty”/ (Mabel) -1975. augusztus 24., Kossuth Rádió, 13.23 -14.39

·       Johann Strauss: A bécsi vér (Franciska) -1976. augusztus 19., Kossuth Rádió, 19.30 - 21.40

·       Jacques Offenbach: A sóhajok hídja (Catarina Cornarini) -1976. december 26., Kossuth Rádió, 18.50 - 20.13

·       Lehár Ferenc: A víg özvegy (Hanna) -1978. szeptember 18., Petőfi Rádió, 19.40 – 22.40 – a Rádió együtteseinek hangversenyszerű előadása a Csepeli Művelődési Otthonban

·       Jacques Offenbach: Kékszakáll (Boulotte) - 1978. december 26., Kossuth Rádió, 19.53 - 22.00 

·       Kacsóh Pongrác – Bakonyi Károly – Heltai Jenő: János vitéz (Iluska) -1979. augusztus 20., Kossuth Rádió, 19.26 - 20.01

·       Jacques Offenbach: Orfeusz az alvilágban (Euridike) - 1980. december 15.,19.40 – 22.40, a Rádió együtteseinek hangversenyszerű előadása a Csepeli Művelődési Otthonban

·       Lehár Ferenc: Paganini (Anna-Elisa) -1981. március 14., Kossuth Rádió, 19.15 - 20.35

·       Jacques Offenbach: Szökött szerelmesek (Nanette) -1981. július 13., Kossuth Rádió, 20.06 - 20.57

·       Fényes Szabolcs – Csizmarek Mátyás – Halász Rudolf: Csintalan csillagok -1981. december 25., Kossuth Rádió, 20.36 - 22.00

·       Lehár Ferenc: Giuditta (Giuditta) -1982. szeptember 13., Kossuth Rádió, 20.19 - 22.00

·       Kálmán Imre: Josephine császárné (Josephine) - 1982. október 24., Kossuth Rádió, 12.50 -13.50

·       Kodály Zoltán: Czinka Panna (Czinka Panna) -1982. december 25., Kossuth Rádió, 18.40 - 20.00 

·       Kálmán Imre: A montmartre-i ibolya (Ninon) -1983. január 1., Kossuth Rádió, 20.30 - 22.00

·       Jacques Offenbach: Eljegyzés lámpafénynél (Fanchette) - 1984. április 8., Kossuth Rádió, 20.15 - 20.58.

·       Jacques Offenbach: Banditák (Fiorella) -1987. február 16., Kossuth Rádió, 20.24 - 22.00

·       Kálmán Imre: Marica grófnő (Liza) -1987. december 21., Petőfi Rádió, 20.04 - 21.49

·       Carl Millöcker: A koldusdiák (Laura) -1988. december 25., Petőfi Rádió, 16.35 -18.15

A fentieken kívül Kalmár Magdával számos rádió és lemezfelvétel készült: más operettekből, daljátékokból és zenés játékokból csak részleteket vettek fel Vele, így Leo Fall, Franz von Suppé, Schubert-Berté, Szirmai Albert, Huszka Jenő, Cole Porter, Frederick Loewe és Leonard Berstein műveiből is.

Kalmár Magda a Rádió együtteseivel a Csepeli Munkásotthonban a fentemlített Víg özvegy és az Orfeusz az alvilágban teljes előadásai mellett további operett-hangversenyelőadásokon is fellépett, amelyeket élőben vagy felvételről sugárzott a rádió. Ezek tematikus jellegű műsorok voltak, amelyek középpontjában egy-egy szerző (Offenbach, Lehár, Huszka, Kálmán, Suppé, J. Strauss) ismert operettjeinek legnépszerűbb részletei hangzottak el.

A Postás Szimfonikus Zenekar is közreműködött Kalmár Magda egyéb operettfelvételein (vezényel: Bolberitz Tamás), azokon egy-egy részletet énekel Hervé Nebáncsvirágjából, Jacobi Sybilljéből és Planquette Rip van Winkle c. művéből. Kalmár Magda a MÁV Szimfonikus Zenekarral Behár György vezényletével Huszka Jenő Erzsébet című daljátékából vett fel lemezre részleteket.

 És még említhetném a Zenés TV Színházat - Kalmár Magda televíziós operettfelvételei közül  Huszkától a Bob herceget és a Lili bárónőt (énekhang).

Florimond Hervé: Nebáncsvirág – Nagydob-kuplé – Kalmár Magda  (YouTube)


5302 Búbánat 2024-03-01 21:18:41

Our favourite Gilbert and Sullivan Festival moments  (YouTube)

You can't come to us this year, so we will come to you! Our favourite Gilbert and Sullivan Festival moments are all available on https://www.gsopera.tv.

We are delighted to share with you these highlights from our favourite shows:

The Gondoliers, Utopia Limited, The Yeomen of the Guard, Iolanthe, The Mikado (In Japanese!), Ruddigore, Princess Ida and Pirates of Penzance.

All these fabulous productions and more are available to stream at https://www.gsopera.tv

Lásd még itt:

Sir Arthur Sullivan: Őfelsége hajója, a Fruska...(H.M.S. Pinafore) 5228. sorszám

Sir Arthur Sullivan: Esküdtszéki tárgyalás (Trial by Jury) - 5226. sorszám

Sir Arthur Sullivan: A cornwalli kalózok [avagy a becsület rabja]  (The Pirates of Penzance, or the Slave of Duty) - 5224. sorszám

Sir Arthur Sullivan: A gondolások [avagy Barataria királya] (The Gondoliers, or The King of Barataria) - 5222. sorszám

Sir Arthur Sullivan: Patience, avagy Bunthorne menyasszonya (Patience, or Bunthorne’s Bride) 5221. sorszám


5301 zenebaratmoncsi 2024-03-01 12:43:55
A br-klassic német komolyzenei rádió is megemlékezik Kálmán Imre Marica grófnő c. operettje 100. szülinapjáról három dal erejéig.
Ezt követően a Lehár Ferenc Víg özvegyből, majd az Jacque Offenbach Banditákból, majd egy Eduard Künekke operettből, legvégül Ábrahám Pál 3.1 a szerelem javára (Roxy) c. jazzoperettből játszanak részleteket, aminek 2024. március 1-én lesz a permierje egy kis bajor városban, Oberammergau-ban.

"BR-KLASSIK-Operetten-Boulevard jetzt auf Facebook "Wir lieben Operette"Ein Blick auf Operetten-Termine 2024 - siehe auch unter "Veranstaltungstipps"
2024. feburár 5-i adás:
100 Jahre "Gräfin Mariza" von Emmerich Kálmáns Uraufführung am 28.02.1924
"Die lustige Witwe" von Franz Lehár an der Oper Zürich (seit 11.02.)
"Die Banditen" von Jacques Offenbach an der Oper Frankfurt (seit 28.01.)
"Der Tenor der Herzogin" von Eduard Künneke im Theater Chemnitz (seit 01.02.)
"Roxy und ihr Wunderteam" von Paul Abráhám im Ammergauer Haus Oberammergau (ab 01.03.)

Itt meghallgatható a műsor:

Operetten-Boulevard am 25. Februar: Heißer noch als Gulaschsaft | Oper | BR-KLASSIK | Bayerischer Rundfunk

Mit Stefan Frey

Musikliste 25.02.:
T: "Komm mit nach Varasdin“ - aus: Gräfin Mariza
K: Emmerich Kálmán
I: Sari Barabas, Harry Friedauer, Münchner Rundfunkorchester; Ltg.: Werner Schmidt-Boelcke

T: "Höre ich Zigeunergeigen“ - aus: Gräfin Mariza
K: Emmerich Kálmá"n
I: Sari Barabas, RIAS-Kammerchor; Berliner Symphoniker; Ltg.: Frank Fox

T: "Grüß mir mein Wien“ - aus: Gräfin Mariza
K: Emmerich Kálmán
I: Hubert Marischka, Orchester

T: "Hab in Paris mich noch nicht ganz so akklimatisiert“ - aus: Die lustige Witwe
K: Franz Lehár
I: Marlis Petersen; Philharmonia Zürich, Ltg.: Patrick Hahn

T: "I’m going to Maxim’s“ - aus: The Merrry Widow
K: Franz Lehár
I: Jeanette MacDonald, Maurice Chevalier, MGM-Orchestra, Ltg.: Herbert Stothard

T: "Ja, das Studium der Weiber“ - aus: Die lustige Witwe
K: Franz Lehár
I: Michael Volle und Ensemble; Philharmonia Zürich, Ltg.: Patrick Hahn

T: Chor der Carabinieri - aus: Die Banditen
K: Jacques Offenbach
I: Chor der Oper Frankfurt, Frankfurter Opern- und Museumsorchester; Karsten Januschke

T: "Zittern sollt ihr alle jetzt“ / Finale II - aus: Die Banditen
K: Jacques Offenbach
I: Chor der Oper Frankfurt, Frankfurter Opern- und Museumsorchester; Ltg.: Karsten Januschke

T: "Bitte nur nicht gleich den Mut verlieren“ - aus: Die Banditen
K: Jacques Offenbach
I: Gustav Gründgens, Orchester der Städtischen Oper Berlin, Ltg.: Hans Sommer

T: "Warum bin ich nur in Dich so rettungslos verliebt" - aus: Der Tenor der Herzogin
K: Eduard Künneke
I: Jakob Ewert, Paula Meisinger, Robert-Schumann-Philharmonie; Ltg.: Jakob Brenner

T: „Ach, wie ist es so gemütlich“ / Quintett - aus: Der Tenor der Herzogin
K: Eduard Künneke
I: Paula Meisinger, Akiho Tsujii, Daniel Pastewski, Jakob Ewert, Thomas Kiechle, Robert-Schumann-Philharmonie; Ltg.: Jakob Brenner

T: "Mädel, du hast Feuer" - aus: Roxy und ihr Wunderteam
K: Paul Abraham
I: Andrew Collis, WDR-Chor, WDR-Rundfunkorchester Köln; Ltg: Stefan Blunier

T: "Eine kleine Handarbeit" - aus: Roxy und ihr Wunderteam
K: Paul Abraham
I: Pe Werner, WDR-Rundfunkorchester Köln; Ltg.: Martin Kerschbaum

T: Ouvertüre – zu: Der Tenor der Herzogin
K: Eduard Künneke
I: Orchester des Hamburger Rundfunks, Ltg.: Wilhelm Stephan


5300 Búbánat 2024-03-01 10:23:44
Tematikus hétvégével köszönti a népszerű operaénekest a Dankó Rádió

Mediaklikk.hu - 2024. 02. 29. |

Március 4-én ünnepli 80. születésnapját Kalmár Magda Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas operaénekes, operett- és magyarnóta énekes. A Dankó Rádió ez alkalomból tematikus hétvégét szentel a Magyar Állami Operaház örökös tagjának, dalaival és egy vele készült interjúval köszöntik a Jó pihenést! és a Szív küldi szívnek szívesen című műsorokban március 2-án és 3-án.



5299 zenebaratmoncsi 2024-02-06 23:01:37

(Szívek mérkőzése sok-sok képben)




3:1 a szerelem javára 

Írta: Szilágyi László és Kellér Dezső

Kísérőzene: Ábrahám Pál

A felvételt Hornyák György és Csonka Richárd készítette

A rendező munkatársa: Breuer Ottó és Meszéna Mariann

Szerkesztő: Szepesi György

Rádióra alkalmazta és rendezte: Rátonyi Róbert

Szereplők: Gingi – Pálos Zsuzsa; Melinda – Schubert Éva; Blazsek – Zana József; Gyurka – Farkas Bálint; Cheswick – Agárdi Gábor; Báró – Zentai Ferenc; Bertuska – Mányai Zsuzsa; Mira – Kánya Kata; Braun – Bojtor Imre; Csöpi – Szirtes Gábor; Lali – Kassai Károly; Bence – Suka Sándor; Sári – Gelecsényi Sári; Lonci – Neszmélyi Magda; Pedellus – Juhász T. Frigyes; Pincér – Varga Károly.

Bemutató: 1988. 08. 15. 21:32-23:00 Petőfi.

Ismétlés: 1988. 12. 26. 9:50-11:00 Petőfi.

Hangfelvételt készítő rádió/műhely neve

5297 zenebaratmoncsi 2024-02-06 22:50:34
KellérKellér Dezső
Szilágyi 
Rádiójáték - 3:1 a szerelem javára (elte.hu)pest

5296 Búbánat 2024-02-01 14:16:52 [Válasz erre: 2048 Búbánat 2017-04-25 23:53:19]
Kapcs. 2048. sorszám
Kiegészítés

Iszaak Oszipovics Dunajevszkij: Szabad szél

I. Az operett teljes rádióváltozata

Bemutató: 1955. szeptember 25., Kossuth Rádió, 20.27 - 22.33

Szövegét írta: Viktor V. Vinnyikov, Vlagyimir K. Kracht, Viktor J. Tyipot.

Fordította: Gáspár Endre és Hámos György

A Fővárosi Operettszínház zenekarát és énekkarát Váradi László vezényli.

Karigazgató: Virány László

Rendezte: Lányi Andor

A cselekmény ideje és helyszíne: egy fekete-tengeri kikötőváros 1946-ban; Klementina lakása (I. felv., 1. kép), A Hetedik Mennyországhoz címzett kocsma (I. felv., 2., 3. kép és II. felv.), egy hajó (III. felv.)

„A Szabad szél című szovjet operett cselekménye a fekete-tengeri kikötőben játszódik. A háború befejeződött. Forrongás, lüktető élet hatja át mindjárt az első jelenetet. A kikötő matrózai sóvárogva és egyben rosszallóan nézik, mint jönnek, mennek zavartalanul a külföldi – a nyugati – hajók, és türelmetlenül várják, hogy végre az õ hajójuk is kifusson a tengerre...”

A szereposztásból:

Klementina, egy matróz özvegye – Völcsey Rózsi

Stella, a lánya – Németh Marika

Markó, matróz – Hadics László

Filipp, matróz – Bilicsi Tivadar

Foma, matróz – Keleti László (próza)

A Hetedik Mennyországhoz címzett kocsma pincérlányai:

 - Pepita – Petress Zsuzsa

 - Monna – Hódossy Judit

 - Berta – Gyenes Magda

Gall Cézár, nyugdíjas színész – Melis György

Georg Stan, hajózási vállalkozó – Képessy József (próza)

Páncsics Miki, a sógora – Rátonyi Róbert

Paulette márkinő – Gáborjáni Klára

Korcsmáros – Basilides Zoltán (próza)

Félszemű rendőrségi besúgó – Juhász József (próza)

Mr. Chesterfield – Uray Tivadar (próza)

Rendőrfőnök – Solthy György (próza)

Ének- és tánckar: matrózok, kikötői munkások, rendőrök, járókelők

 

II. Korábbi rádiófelvétel - részletek:

1953. február 13., Kossuth Rádió,13.30 - 14.00

Lehel György vezényli a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát és Kamarakórusát

Km.: Gencsy Sári, Petress Zsuzsa, Rafael Márta, Bikády György, Melis György

 

III. Későbbi rádiófelvétel - keresztmetszet

1964. április 2., Kossuth Rádió, 20.30 - 21.45 

Vezényel: Sebestyén András

Km.  Barlay Zsuzsa, Forgács Éva, Koltay Valéria, László Margit, Neményi Lili, Szőnyi Olga, Kishegyi Árpád, Külkey László, Palcsó Sándor, Palócz László, Melis György, az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara

Az összekötőszöveget elmondja: Elekes Pál. Zenei rendező: Fejes Cecília. Szerkesztő: Bitó Pál


5295 Búbánat 2024-01-26 17:56:57 [Válasz erre: 3103 Búbánat 2019-02-04 21:44:44]

Kapcs. 3103., 3095., 2164. 1879. sorszám

Kiegészítés

Farkas Ferenc: Vidróczki

Történelmi daljáték (zenés ballada) a Mátra betyárjáról - két részben.


Írta: Innocent-Vincze Ernő.

Zenei rendező: Ruitner Sándor.

Rendező: Cserés Miklós dr.

A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1959. május 30., Kossuth Rádió 20.30 - 22.00

Közreműködik a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és Énekkara, valamint Magyari Imre zenekara.

Vezényel: Lehel György.

Szereposztás:

Vidróczki Márton, mátrai betyár - Ladányi Ferenc (énekhangja: Radnay György)

Harkányi Erzsébet, nemeskisasszony - Rafael Márta

Kiss Anna, Harkányi Erzsébet cselédlánya - Petress Zsuzsa

Eszter, Márton édesanyja -Tőkés Anna (énekhangja: Budanovits Mária)

Marsó Lenci, pandúrparancsnok - Major Tamás

Zsupi, cigánykovács - Maleczky Oszkár

Teca - Zentai Anna

Sisa Pisti, betyár - Pagonyi János (énekhangja: Bende Zsolt)

Füzes, betyár - Basilides Zoltán

Von Huntsch Konrád, báró - Greguss Zoltán

Betyárok - Tekeres Sándor, Almási József, Bikádi György, Balázs István

Kisasszonyok - Deák Rózsi, Csűrös Karola, Balogh Katalin, Vámos Ica


Sárai Tibor kritikájában többek között ezt írta a rádióbemutató után:

„Farkas Ferenc kulturált ízlése, kitűnő színpadi rutinja a különböző műfaji elemek (opera, operett, melodráma stb.) keveredéséből végül is egészében egységes művet volt képes teremteni. A Vidróczki zenéjének vannak olyan drámai megoldásai, melyek Farkas eddigi színpadi művészetének legérettebb kifejezői.”

Új kompozíciójáról a zeneszerző így beszélt:

„A történet a 19. század második felében játszódik és Vidróczkiról, a Mátra híres, népballadában is megörökített betyárjáról szól. Innocent -Vincze Ernő szövegkönyve igen érdekes feladat elé állított. Nemcsak népi figurát kellett – népzenei hagyományok alapján, népi környezetben ábrázolni, hanem a korabeli úri világot, a cigányos mulatásokat, a zongorázó kisasszonyokat is. A darab zenei felvételeinek munkája közben valami eddig nem tapasztalt segítséget, mondhatnám együttérzést éreztem a mű iránt a Rádió és az előadásban részvevő minden szereplő részéről.”

 A rádió operett- és daljátékműsoraiban anno rendszeresen felcsendültek a Vidróczkiból ezek a dalbetétek is:

- Jelenet és Anna balladája (Petress Zsuzsa és Rafael Márta)

- Anna és Vidróczki kettőse (Petress Zsuzsa és Radnay György)

- Csárdai hármas (Zentai Anna, Maleczky Oszkár és Bende Zsolt)

- Erzsébet dala (Rafael Márta)

- Vidróczki dala (Radnay György)


A rádiódaljáték alapján Farkas Ferenc háromfelvonásossá átírt „népoperájának” ősbemutatója a Szegedi Szabadtéri Játékokon volt, 1964-ben.

A zeneileg roppant gazdag, sokszínű darab cselekménye a XIX. század közepén, a Mátra hegyes-völgyes vidékein játszódik. Itt él Vidróczki Márton, a Mátra bécsi terror ellen küzdő betyárja, annak a bandának a vezéreként, mely a szabadságharc bukása után bujdosókból, szökevényekből, lázadókból alakult. Itt él Harkányi Erzsébet nemeskisasszony is, aki szerelmes lesz Vidróczkiba. A betyár azonban Kiss Annát, Harkányi Erzsébet cselédlányát szereti. A nemeskisasszony, amikor tudomást szerez erről a szerelemről, tömlöcbe záratja Annát.

Közben Esztert, Vidróczki édesanyját a pandúrok el akarják hurcolni, mert az asszony korábban elhitette velük, hogy a fia, Márton meghalt. Erre a betyár, hogy megmentse anyját, saját magát viteti el. Annát a betyárok kilopják a tömlöcből és fiát már szabadon, Eszternél szülheti meg. Vidróczki is megszökik. Amikor Anna, akit a fogság alatt átélt gyötrelmek tönkretettek, meghal, a betyár bosszút esküszik. Az opera befejező részében végre is hajtja bosszúját.

 A mozgalmas, látványos operát színpompás előadásban vitték színre a szabadtérin. Az előadást Mikó András rendezte, Vaszy Viktor vezényelte. A címszerepet Ütő Endre, az anyját Palánkay Klára játszotta. Harkányi Erzsébet nemeskisasszonyt Mátyás Mária alakította.  Kiss Anna szerepében Berdál Valéria, a pandúrparancsnokként Domahidy László, Harkányi Erzsébet vőlegényeként Horváth József mutatkozott be. Közreműködött még az operában többek között Mére Ottilia, Mucsi Sándor, Katona András és a Szegedi Nemzeti Színház több más művésze. Az előadás díszleteit Varga Mátyás, a jelmezeket Márk Tivadar tervezte. Koreográfus Barkóczy Sándor volt.

 

 

 A tatabányai Népházban 1982 februárján a Magyar Állami Operaház és a Fővárosi Operettszínház tagjaiból alakult művészegyüttes Csemer Géza rendezésében mutatta be a Vidróczkit. A Népház ének- és zenekarát Dénes István vezényelte.

A képen balról jobbra Domahidy László, Csemer Géza rendező, Ifj. Palcsó Sándor, Pitti Katalin, Lukács László, Farkas Ferenc zeneszerző, Dénes István karmester, Kukely Júlia, Maros Gábor, Mucsi Sándor, Farkas Éva látható. 

Fotó: Mezey Béla


5294 Búbánat 2024-01-17 22:44:24 [Válasz erre: 3443 Búbánat 2019-10-07 18:00:35]

Kapcs. 3443 és 3442. sorszámok

A YouTube-ra felkerült az alábbi daljáték rádiófelvétele (részletek) – dialógusokkal és énekszámokkal! – Ez az először 1952-ben bemutatott rádiódaljáték második, 1965-ös változata.  (55:30 perc)

Mind a dialógusok, mind az énekszámok track-bontásban, egyenként is visszahallgathatók itt:

Farkas Ferenc – Dékány András – Baróti Géza – Dalos László: Zeng az erdő

„Bemutatjuk új rádiófelvételünket” - 1965. augusztus 21., Kossuth Rádió 14.45 - 15.40

Km. a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara és Énekkara,

Vezényel: Lehel György

Az 1965-ös rádióváltozat bemutatójához a keretjátékot írta: Baróti Géza

Zenei rendező: Ruitner Sándor
Rendező: Rácz György
Szerkesztő: Bitó Pál

A szereposztásból:

Özv. Balla Mártonné – Kiss Manyi
Marci, a fia, erdész – Palcsó Sándor
Bözsi, a lánya – Komlóssy Erzsébet

Nemes Bori – László Margit
Kernács professzor: Csákányi László
Parádi Pál – Palócz László

Zeneszámok:

- Nyitány

- Marci belépője: „Be szép az erdő, a tarka rét! Fák sűrű lombján napsugár ég! Mohos fenyők, mind föld felett, úgy ragyog a kéklő ég…” (Palcsó Sándor)

- Nemes Bori dala – Mókus-dal: „Hallod-e te kicsike mókus-pajtás, kérlek, szépen felelj nekem arra, eljön-e vajon ide, jópajtásom…/Hallod-e, csiribiri mókus pajtás…” (László Margit)

- Holdas éjjel – duett: „Hidd el nekem édes kincsem, csak te vagy, más senki sincsen, téged adott nékem a világ...” (László Margit és Palcsó Sándor)

- Mozdony-dal (Komlóssy Erzsébet és Palócz László)

- Parádi Pál dala: „Nékem a tudomány” (Palócz László)

- Bözsi dala: „A férfiaknak hinni kell, még akkor is ha nem hiszel, hadd higgye, igaza van néki...” (Komlóssy Erzsébet)

- Szív-dal duett: „Csupa finom szerkezet, mely a szívhez elvezet...-  Jöjj hát ketyegő szívemhez közelebb...” (Komlóssy Erzsébet és Palócz László)

- Marci és Bori szerelmi duettje: „Domb oldalon játszottunk még valamikor régen, szálltak felettünk a felhők a magas égen! …/Emlékszel, tavasz idején, kószáltunk, ugye, te meg én? Ránk várt az erdő a domb oldalán!...” (László Margit és Palcsó Sándor)

- Özv. Balla Mártonné és a professzor kettőse: „Hogyha egyszer ketten öregek, táncra perdülünk, erre mind a ketten csuda jókedvre derülünk…” (Kiss Manyi és Csákányi László)

- Bori dala: „Árva a madár párja, ha elszáll...” (László Margit

- Marci dala - Búcsúlevél: „Búcsúlevél ez mit írók néked, elmegyek, bár úgy fáj a szívem. Nem panaszlom el, hogy megbántottál. Bánatomat magammal viszem… Megőrzöm az édes szép emléket, most örökre búcsúzom...” (Palcsó Sándor)

- Duett: „Két kicsi kéz...” (Komlóssy Erzsébet és Palócz László)

- Fütty-dal: „Ha vénül a szíved, de kedved vidám.../ Csupa virág ez a világ, jó barátaim a füvek, a fák. Cserfalevél, tölgyfalevél, vidáman susog a szél!...” (Csákányi László)

- Dal és kórus: „Mifelénk a leány egy csöppet sem halovány...” (Komlóssy Erzsébet, km. az MRT Énekkara)

Megjegyzem, a rádiódaljáték 1952. évi bemutatója után - utólag - új dalokat írtak a szerzők a színházak számára háromfelvonásossá bővített darabhoz. Ilyen új dal volt például:

- Vidorka Mátyás bujdosó-dala az 1965-ös rádióváltozat sugárzott részletei közül hiányzik. Ugyanakkor  a rádió önálló stúdiófelvételt készített ebből a „balladá”-ból:Bükk és Bakony tája, és az ékes Mátra, századoknak harcán át szegény bujdosóknak, holtbiztos tanyája…/ Erdő-erdő, sűrű a rengeteg, hej, de sokat bujdostam tebenned!..” (Melis György, km. a Földényi-kórus Férfikara és a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara)

A rádiódaljáték színpadi változatát Farkas Ferenc zenéje és Dékány András szövege mellé Baróti Géza és Dalos László újraírt librettója jelenti. A háromfelvonásos darabot Miskolci Nemzeti Színház mutatta be 1955-ben, majd ezt a kecskeméti színházi bemutató követte.  A darab ismertetése:

Három szerelmespár fordulatos, kedves cselekménye a Bükkben, a természet igen pazar gazdagságú vidékén játszódik. Romantikus, szép erdészéletbe vezet a daljáték, amelynek hőse Balla Marci, az iharosi erdő főerdésze, aki erdőt ültet a Rózsakunyhónál, hogy a távolban tanuló szerelmesét, Nemes Borit, a soproni erdészeti iskola növendékét, megörvendeztesse ha hazatér. A bonyodalom abból pattan ki, hogy Marci ellenzi, hogy az iskola-erdőből a tanulmányútra odaérkezett erdésznövendékek és vezetőjük, Kernács professzor kísérleti telepet létesítsenek. A bonyodalmat Marci konoksága okozza, amely így hátráltatja az erdő fejlődését. Ez a konokság megzavarja a fiatalok szerelmét. Második szerelmespárként Marci húgát, Bözsit és az erdésznövendékek konyhafőnökét, Parádi Palit ismerjük meg, míg özvegy Balla Mártonné is szerelemre lobban Vidorka Mátyás iránt, aki egy mord, emberektől távol élő, de azért nem elvadult nyugdíjas erdész. Ők ketten, életük alkonyán, készülnek csendben esküvőjükre. Tehát hat ember szerelme szővi át a fordulatos, ötletes mesének cselekményét. Ehhez írt igényes, változatos muzsikát Farkas Ferenc. Széles ívelésű énekszámok mellett bőven szerepelnek a daljátékban könnyű táncok, keringők, polkák stb. 


5293 Búbánat 2024-01-15 13:05:33

A verbunkos cigány

78 perc

1950. december 11. :

Magyar Rádió

 

Zenés rádiójáték Bihari János életéből.

Írta Dékány András. Zenéjét korabeli muzsika felhasználásával szerezte Farkas Ferenc, Kossuth-díjas zeneszerző. 

Közreműködik: Tóth Lajos (ének), Ney Tibor (hegedű) és Gáspár Zsigmond zenekara.

Rendezte: Szécsi Ferenc.

Szereposztás:

 Bihari János — Rajczy Lajos; Éva, a felesége — Tolnay Klári; Banyák Simon, Bihari apósa — Győző László; Csóka Dudus, bandacigány — Tapolczai Gyula; Batsányi (Bacsányi) János — Básti Lajos; Fazekas Mihály — Pécsi Sándor; Csokonai — Sárdy János; Lavotta — Somogyvári Rudolf; Thugut gróf, Ferenc császár kegyence — Uray Tivadar; Titkára — Tallós Endre; Idneczki, renegát magyar — Lengyel Vilmos; Baldacci báró, besúgó — Zátony Kálmán; Beethoven — Somlay Artúr;  Kreutzer, muzsikus — Z. Molnár László; Vay báró — Pethes Sándor; Eszterházy gróf — Lázár Gida; Hakker, szállodatulajdonos — Salamon Béla; Bakter — Képessy József; Utcai énekesnő — Török Erzsébet; Hadnagy — Turgonyi Pál; Rendőrinspektor — Szegedi Szabó István; Kisbíró — Bársony István; öregasszony — Batizfalvy Elza; Morózus férfi — Koltai Gyula; Lelkes honfi — Szabados Lehel; I. pincér — Gulyás Mennyhért; II. pincér — Heltai Andor

Korabeli ajánlószöveg

Bihari János, a „Verbunkos cigány”, a magyar zenekultúra egyik legjelentősebb előfutára. 1801. körül alapított öttagú cigányzenekarával Bihari csakhamar országos hírűvé vált. 80 és egynéhány szerzeménye lelkesítője lett a szabadságharcot megelőző reform-korszak nemzeti mozgalmának. Bihari érdeme, hogy  a verbunkos  zenébe bevonta a népi és régebbi magyar melódiákat, a kuruc-dallamvilágot is. A császári kormányzat rebellisként kezelte, de a nép szívébe zárta. Nem véletlen, hogy az ő nevéhez fűzik a Rákóczi-indulót is, habár erre komoly alap nincs. A verbunkos zene később Liszt és Erkel művészetében csúcsosodott ki. (1951)


5292 Búbánat 2024-01-08 11:21:22
Rádió Dalszínháza - Művészportré sorozatunkban a 100 éve született Sárdy Jánosra emlékezünk

Írta és összeállította: Ruitner Sándor

 Km. Török Annamária.

 Szerkesztette: Schubert Ferenc

 Petőfi Rádió, 2007. május 30.

 Ruitner Sándor Sárdyra emlékező műsorában a művész rádiófelvételei közül az alábbi operettek ill. daljátékok részleteinek bejátszásával (dalok, kettősök) illusztrálta a kiváló tenorista portréját - miközben néhány mondattal felvillantotta, bemutatta a nagyszerű énekművész emberi oldalát, vázolta színházi és filmes sikereit, és bepillantást engedett az elhangzó zenei felvételek rádiós kulisszatitkaiba: 

 Farkas Ferenc – Dékány András: Csínom Palkó – Palkó dala (Sárdy János énekel, km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Lehel György – az 1950-es rádiós ősváltozatból)

 Farkas Ferenc – Dékány András: Verbunkos cigány – Bihari János dala (Sárdy János) – 1950. december 11.

 Farkas Ferenc – Dékány András: Zeng az erdő – Marci és Bori kettőse: „Domboldalon játszottuk valamikor régen.../Emlékszel, tavasz idején, kószáltunk ugye, te meg én, ránk várt az erdő a domb oldalán...” (Zentay Anna és Sárdy János, km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Vaszy Viktor) – A rádiófelvétel bemutatója: 1952. december 25, Kossuth Rádió, 20.20 – 22.00

 Huszka Jenő – Szilágyi László: Mária főhadnagy – Bálint dala: „Nagy árat kér a sors a boldogságért, megfizetünk mindenért, minden pillanatért...” (Sárdy János)

 Huszka Jenő – Kristóf Károly: Szép Juhászné – Katinka és Dénes szerelmi kettőse: „Vágyom tűzétől lobog most a szívem, nélküled az élet semmit sem ér  .” (Neményi Lili és Sárdy János, km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Lehel György) - A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1954. december 19., Kossuth Rádió 19.00 – 21.35.

 Florimond Hervé – Semsei Jenő, Szabó Miklós: Lili – Amelie és Plinchard kettőse: „Ó, hányszor nem jutott eszembe a tábor csendes éjjelén: Önt láttam ébren, szenderegve.../Elkezdek trombitálni az ezredtrombitán...” (Neményi Lili és Sárdy János, km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Kerekes János) - A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1959. március 1., Kossuth Rádió 20.25 - 21.25 

 Kacsóh Pongrác – Bakonyi Károly, Heltai Jenő: János vitéz – Bagó és Jancsi kettőse: „Kék tó, tiszta tó, melyből az élet tüze támad, add vissza nékem, ó, szép, szerelmes Iluskámat... Egy rózsaszál, ezt hoztam én, benne a hű szerelme ég...” (Palló Imre és Sárdy János, km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Polgár Tibor) - A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1959. december 27., Kossuth Rádió18.40 - 21.05

 Vincze Ottó – Innocent-Vincze Ernő: Kis szekeres-nagy szekeres – Egressy Béni „vihardala” (Sárdy János, km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel a zeneszerző) - A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1961. szeptember 16., Kossuth Rádió, 20.29 – 23.10

 Tamássy Zdenkó – Baróti Géza, Dalos László: Fő a vendég – Dal: Kékvízű szép tó ez a nagy Balaton, épp ilyen kék egy szempár…” (Sárdy János, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Gyulai Gaál Ferenc) - A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1963. augusztus 18., Kossuth Rádió, 18.50 – 21.33

 Polgár Tibor – Kristóf Károly: A lepecsételt asszony Budeusz Anna és Szvanicai Pál szerelmi kettőse: „-Szeretlek tavasszal, amikor virágzik a rét, szeretlek nyáron, amikor tiszta kék az ég, szeretlek ősszel, amikor perdül a levél, szeretlek télen, amikor minden hófehér! /- Szeretlek reggel, amikor kezdődik a nap, délben is várom, szomjazom a csókjaidat, szeretlek este csillagos, forró éjjelen, szerelmem megbolondul, mert végtelen, hiszen jobban szeretlek, mint az életem!...” (Házy Erzsébet és Sárdy János, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Kerekes János) - A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1962. január 6., Kossuth Rádió 20.45 – 23.16


5291 Búbánat 2024-01-06 14:54:23
A Dankó Rádió Túl az Óperencián című adásai visszahallgathatók.  Közülük most a 2023. december 28-i adást emelem ki.

A műsorban a következő énekszámok is elhangzanak (hogy mit hallunk és kik az előadók, a szerkesztő- műsorvezető, Czikora László, a legtöbb esetben nem említi, ezért alább kipótoltam):

Verdi: Traviata - Bordal: Csak szédülj, csak szédülj a borban, mámorban...” (Mátyás Mária és Szabó Miklós, km. a Magyar Állami Operaház Zenekara)

Planquette: Rip van Winkle – Rip bordala és a II. felvonás fináléja (Melis György, Gregor József, Réti József, km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Breitner Tamás) - A Rádió Dalszínházának bemutatója:1968. december 28., Kossuth Rádió 19.46 - 22.00

Suppé: Boccaccio - Fiametta dala: „A csók magában nem hoz bajt..." (Osváth Júlia, km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Polgár Tibor)

J. Strauss: A cigánybáró - Barinkay belépője: „Mint sok szegény, de víg legény, a nagyvilágot jártam én.../ Mert a szív és az ész, együtt mindenre kész, mindig előre nézz, légy merész s célhoz érsz…” (Laki Péter, km. a Budapesti Operettszínház Énekkara és Zenekara)

Fényes Szabolcs: Szombat délután - Hármas: „Jaj, nem lehet szerelem nélkül élni” (Házy Erzsébet, Petress Zsuzsa, Maleczky Oszkár, km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Gyulai Gaál János) - részletek, 1954. június 12., Kossuth Rádió, 16.20 – 16.40 

Kálmán Imre: A bajadér - kettős (Fischl Mónika és Dolhay Attila) - koncertfelvétel

Kálmán Imre: Cirkuszhercegnő - Fedora belépője (Pándy Piroska) – koncertfelvétel

Lehár Ferenc: A bécsi asszonyok – Katonakarmester-dal: „A banda élén így megyek, száz szem tekint felém   /Ó de szép, de csábító, oly hódító, elbódító” (Palcsó Sándor, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Vincze Ottó) - 1965

J. Strauss: Bécsi vér - Kórusjelenet (Polonéz - lengyel tánc): „Mennyi szép úr és dáma... még ma összejön a bálba fényes ünnepélyre!...” (Km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Breitner Tamás) - A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1976. augusztus 19. Kossuth Rádió, 19.30 - 21.40


5290 Búbánat 2024-01-05 17:34:03 [Válasz erre: 5277 Búbánat 2024-01-05 16:54:04]

Szomorúan konstatáltam, hogy egyik napról a másikra a YouTube-ról levették az összes videót, Rádió Dalszínháza archív felvételeit(Azokat, amiket Gardi Tamás tett fel az internetre.)

De én előzőleg többségüket meghallgattam és kiírtam magamnak, mit hallunk (opera és/vagy operettrészletek, illetve teljes rádiódaljátékok).

A Rádió Dalszínháza 23. - Ábrahám Pál: Hawaii rózsája - részletek az Ódry Színpad 1985-ös előadásából

https://www.youtube.com/watch?v=aR_G20yZa0Y&ab_channel=GardiTam%C3%A1s

Előadják a Színház- és Filmművészeti Főiskola végzős hallgatói: Vásári Mónika, Réti Andrea, Zentai Lilla, Zsila Judit, Miklósi Anna, Réti László, Gardi Tamás, Kocsis György, Pál Attila, Laklóth Aladár.

Az Ódry Színpad zenekarát Fekete Mari vezényli. Az előadást Kazán István rendezte.


5289 Búbánat 2024-01-05 17:31:41 [Válasz erre: 5277 Búbánat 2024-01-05 16:54:04]

A Rádió Dalszínháza 21. – Németh Marika énekel

https://www.youtube.com/watch?v=iVRF79bI5F0&ab_channel=GardiTam%C3%A1s

 Kálmán Imre: Marica grófnő

 – Bevezető kórus és Marica belépője  „Húzd, mint régen!.../De jó is lenne boldognak lenni, egy édes csókért bolondat tenni...” (km. Földényi-kórus és az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András) – A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1963. február 2.

 – Marica és Tasziló kettőse „Vedd fel a szép ruhát ma, kicsikém.../ Ne szólj, kicsim, ne szólj, csak hallgass, úgy válaszolj...” (km. Simándy József)

 Leo Fall: Az elvált asszony

– Jana dala: „Igen, az élet egyszerű és korántsem talányos..../Illanó, villanó, mégis kincset ér...”

 – Jana és Karel kettőse „Ugye, drágám, engeded: én is táncolnék veled! Úgy táncolsz, drágám, mint az uram. Oly szépnek látszol, mint az uram... keringve szépen, mint az uram...” (km. Kövecses Béla, valamint az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás) – A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1964. január 1., Kossuth Rádió, 13.30 - 15.00

Lehár Ferenc: Pacsirta

– Juliska belépője: „Akkor vagyok boldog, mikor elbolyongok erdő sűrűjében, tarka réten. A rigó dallal vár, öröm az élet, örökös a nyár.…/Kis pacsirta víg dala ég felé száll… én is, én is szállni vágyom a magasba fenn, hol a kedves kis pacsirta vígan énekel...” Rádiófelvétel bemutatója - részletek: 1962. július 8., Kossuth Rádió, 17.10 – 17.40

– Juliska és Sándor szerelmi kettőse „Mint álom a múlt ködében, úgy tűnsz elő, úgy állasz előttem éppen, te drága nő! Szép szerelmesem, rád emlékezem, feltámad a csodás varázs! Oly szerelem ébredezve száz üdvöt ád, és virul a rózsa szirma, és süt le rá!.../A rózsa tudja senki más, hogy érted a szívem, mint ég! A rózsa tudja senki más, hogy istenítlek úgy, mint rég!…” (km. Udvardy Tibor, valamint az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András)

 Lehár Ferenc: Szép a világ „Rio de Janeiro, a napfény ragyogó! Riado de Janeiro, szenvedély ott lobogó! Szerenád, te vagy az ő dallama, gyere hát, ha átfogod a lánynak derekát, nevet a szeme rád...” (km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András) - A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1974. május 1., Petőfi Rádió, 14.29 – 15.00

 Jacobi Viktor: Sybill

 Bevezető kórus és Sybill dala a hercegnőről, II. felv.: Hé, emberek, bűbájos emberek! Királyi termet, karcsú, mint a nád. Hisz párja nincs sehol... /- Mert a hercegnő a hadra szörnyen hajlamos, kétesztendős volt s ezredtulajdonos! Hadvezér volt ott náluk ifjú és sok vén..." (km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András) – A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1962. január 10., Petőfi Rádió, 20.15 – 22.00

  Sybill levele; Sybill és Petrov kettőse: „- Kis Petrovom, remélem, megbocsátjahogy búcsú nélkül hagytam el magát… /- Én édes asszonyom, Sybill, visszajő a szép idill! Házunkon olvad már a hó, s majd hogyha zeng pacsirtaszó, esküvőre lépünk... - Hangod hallom, arcod látom, mégis, mégis álom, csak álom!..” (km. Ilosfalvy Róbert).”  

Fényes Szabolcs: A királynő csókja – Dal: „Száz vágy, muzsikálj most az éjben…” (km. a Földényi-kórus és az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Gyulai Gaál Ferenc– rádiófelvétel-részletek, 1958

 Fényes Szabolcs: Rigó Jancsi – kettős „Nincsen egyebem, csak egy szívem, szívemnek egy dalom! Nincsen egyebem, de ezt a dalt csak néked adhatom!...” (km. Ilosfalvy Róbert, valamint az MRT Szimfonikus Zenekara)

 Fényes Szabolcs: Maya – Madeleine és Dixi kettőse „Tudom, hogy van neki, na mije van neki, szöszi haja van a fején...” (km. Korda György, valamint az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Gyulai Gaál Ferenc) A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1971. április 12., Kossuth Rádió, 19.57 – 22.00


5288 Búbánat 2024-01-05 17:29:04 [Válasz erre: 5277 Búbánat 2024-01-05 16:54:04]

A Rádió Dalszínháza 20.- Mátyás Mária

https://www.youtube.com/watch?v=2qfzCZ7Wpg4&ab_channel=GardiTam%C3%A1s

„Egy énekes, több szerep...”

Szerkesztő: Szőkefalvi-Nagy Katalin

Mozart: Don Giovanni – Donna Anna áriája, I. felv.

Verdi: A végzet hatalma – Leonóra áriája, II. felv. (km. az MRT Énekkara)

Verdi: A végzet hatalma – Leonóra és a Gvárdián kettőse, II. felv. (km. Mészáros Sándor, valamint az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Lamberto Gardelli)

Gounod: Faust – Ballada és Ékszerária (km. a Magyar Állami Operaház Zenekara, vezényel: Komor Vilmos)

Erkel Ferenc: Brankovics György – Mara és Murat kettőse (km. Szabó Miklós)

Csajkovszkij: A pikk dáma – Liza áriája, III. felv.

Puccini: Tosca – Jelenet Tosca és Scarpia kettőse, Tosca imája, II. felv. (km. Simándy József, Radnay György, valamint Magyar Állami Operaház Zenekara, vezényel: Erdélyi Miklós)


5287 Búbánat 2024-01-05 17:27:59 [Válasz erre: 5277 Búbánat 2024-01-05 16:54:04]

A Rádió Dalszínháza 19. – Lehár Ferenc: A víg özvegy - részletek

 https://www.youtube.com/watch?v=6JEk4ct4VtA&ab_channel=GardiTam%C3%

 Közreműködik: Házy Erzsébet, Koltay Valéria, Udvardy Tibor, Kövecses Béla, Maleczky Oszkár, Palócz László, Kenéz Ernő, kishegyi árpád, A Magyar Állami Operaház Ének- és Zenekara Vezényel: Kerekes János (1959)


5286 Búbánat 2024-01-05 17:26:48 [Válasz erre: 5277 Búbánat 2024-01-05 16:54:04]

A Rádió Dalszínháza 18. – Kövecses Béla énekel

https://www.youtube.com/watch?v=Fy_5eKTb2xg&ab_channel=GardiTam%C3%A1s

„Egy énekes, több szerep...”

Szerkesztő: Varga F. István

Haydn: Orlando lovag Recitativo és Orlando áriája, II. felv.

Verdi: Traviata – Jelenet és kórusrészlet, II. felv. (km. Sándor Judit, Bende Zsolt, valamint az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Simon Albert)

Erkel Ferenc: Hunyadi László – Az I. felvonás fináléja (km. a Magyar Állami Operaház Énekkara és Zenekara, vezényel: Kórodi András)

Offenbach: Hoffmann meséi – Giulietta és Hoffmann kettőse (km. Vámos Ágnes)

Ránki György: A Pomádé király új ruhája – Szövőkettős (km. Radnay György)


5285 Búbánat 2024-01-05 17:26:02 [Válasz erre: 5277 Búbánat 2024-01-05 16:54:04]

A Rádió Dalszínháza 17. – Szőnyi Olga énekel

https://www.youtube.com/watch?v=hwNWpIhZxh0&ab_channel=GardiTam%C3%A1s

„Egy énekes, több szerep...”

Szerkesztő: Varga F. István

Gluck: Iphigenia Aulisban – Klytamnestra áriája, II. felv.

Donizetti: Lammermoori Lucia – Hatos, II. felv. (km. Ágai Karola, Réti József, Simándy József, Jámbor László, Veress Gyula, valamint a Magyar Állami Operaház Énekkara és a Budapesti Filharmonikus Zenekar, vezényel: Kórodi András))

Wagner: A bolygó hollandi - Fonókórus (km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Erdélyi Miklós)

Verdi: Don Carlos – Eboli áriája, III. felv.

Offenbach: Hoffmann meséi – Jelenet és Miklós dala (km. Ilosfalvy Róbert, valamint az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Erdélyi Miklós)

Offenbach: Hoffmann meséi – Barcarola (km. Déry Gabriella, valamint az MRT Énekkara)

Borogyin: Igor herceg – Polovec lányok dala (km. a Magyar Állami Operaház Énekkara)

Kodály Zoltán: Háry János

– Örzse dala

- Jelenet (km. László Margit, az Edinburgh Fesztivál vegyes kórusa, valamint a Londoni Szimfonikus Zenekar, vezényel: Kertész István)

- „Szegény vagyok, szegénynek születtem.”

Horusitzky Zoltán: Báthory Zsigmond – Hármas és az olasz nők tánca (km. Házy Erzsébet, Szabó Miklós, valamint az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Polgár Tibor) - operakeresztmetszet, 1955

Szenkár Dezső: A maláji lány – Nonni dala (Km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és a Földényi-kórus, vezényel: Vaszy Viktor) - Rádió Dalszínházának bemutatója: 1955. május 7., Kossuth Rádió, 20.20 - 22.00 


5284 Búbánat 2024-01-05 17:23:43 [Válasz erre: 5277 Búbánat 2024-01-05 16:54:04]

A Rádió Dalszínháza 16. – Rösler Endre énekel

 https://www.youtube.com/watch?v=JEqQ0tzSFUs&ab_channel=GardiTam%C3%A1s

 „Egy énekes, több szerep...”

Szerkesztő: Szőkefalvi-Nagy Katalin

Mozart: Idomeneo – Viharkórus (km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Fischer Sándor)

Erkel Ferenc: Bánk bán – Bánk áriája, II. felv.

Erkel: Hunyadi László – A II. felvonás fináléja (km. a Magyar Állami Operaház Énekkara és Zenekara, vezényel: Komor Vilmos)

Bizet: Carmen – Virágária

Puccini: Tosca – Levélária

Leoncavallo: Bajazzók – Canio áriája, I. felv.

Kodály Zoltán: Czinka Panna – Labanc gúnydal a kurucról

Kodály Zoltán: Székely fonó – két dal: „El kéne indulni”; „Napot látok az ég alatt”

Schubert - Berté: Három a kislány  –„ Lelkem boldog../Ó, drága szép muzsika, drága hang...”  (km. Gyurkovics Mária)

Johann Strauss: A denevér –Rosalinda, Adél és Eisenstein hármasa, I. felv.  (km. Orosz Júlia, Szilvássy Margit)

 Lehár Ferenc: Hercegkisasszony – Dal „Nem akartam rád gondolni, bárhogy vágytam csók után.../Csend, bohó szívem, álmodj tovább...”

Lehár Ferenc: Cárevics – Volga-dal


5283 Búbánat 2024-01-05 17:22:31

A Rádió Dalszínháza 15. – Neményi Lili énekel

https://www.youtube.com/watch?v=ZOB5bY8N69A&ab_channel=GardiTam%C3%A1s

„Egy énekes, több szerep...”

Szerkesztő: Varga F. István

Puccini: Pillangókisasszony – Nagyária

Puccini: Bohémélet – Musette keringője, II. felv.

Gershwin: Porgy és Bess

–  Serena dala

– Szerelmi kettős, II. felv. (km. Melis György)

– Hármas, III. felv. (km. Sándor Judit, Melis György)

Szirmai Albert: Táncos huszárok – kettős (km. Németh Marika, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás)  Az operett részleteinek felvételét először  1959. október 1-jén a Kossuth Rádió mutatta be.

Szirmai Albert: Táncos huszárok – Búcsúkettős „Ó, mondd, miért neheztelsz mostanában rám?” (km. Szabó Miklós)

Szirmai Albert: Alexandra – A grófnő dala és hármas „El ne fuss, légy diplomatikus, ha udvarlóid udvarlással üldöznek” (km. Fekete Pál, Szabó Miklós, km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás) - A rádióbemutató ideje: 1961. április 29., Petőfi Rádió 19.05-19.40.

Szirmai Albert: Alexandra – A grófnő dala és jelenet „Kisleányka voltam én, iskolába jártam...” (km. Fekete Pál, Szabó Miklós)

Szirmai Albert: Alexandra – kettős „Tele vagyok én a női nemmel.../Add csöpp kis ajkad, angyalom...” (km. Fekete Pál)

Hervé: Nebáncsvirág – Klastrom-dal „Klastrom édes otthonunk, jó nekünk, hogy itt lakunk...” (km. a Földényi-kórus és a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás) - Rádió Dalszínházának bemutatója: 1958. február 2,. Kossuth Rádió, 20.10 – 22.20

Hervé: Nebáncsvirág – Gránátos-dal (km. Ráday Imre)

Offenbach: Brabanti Genovéva – A tyúk kupléja „Egy kis jérce pelyhes még…” (km. a Földényi-kórus és a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Lehel György – az 1950-es évek végi rádiófelvételről

Offenbach: Eljegyzés lámpafénynél – Veszekedő-kettős (km. Szilvássy Margit és a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Fischer Sándor) – A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1956. január 8., Kossuth Rádió, 19.00 – 19.54)


5282 Búbánat 2024-01-05 17:21:10 [Válasz erre: 5277 Búbánat 2024-01-05 16:54:04]

A Rádió Dalszínháza 14. – Kónya Sándor énekel 

https://www.youtube.com/watch?v=H-ay_SUDelY&ab_channel=GardiTam%C3%A1s

„Egy énekes, több szerep...”

Szerkesztő: Varga F. István

Johann Strauss: Egy éj Velencében – Gondoladal (német nyelven)

Carl Millöcker: Dubarry – René dala - „Mily szép az élet!” (km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás) - 1972

Carl Zeller: A madarász – Ádám dala - „Nagyapám húszéves volt... Muzsikálj! Muzsikálj!...” (km.  az MRT Énekkara) – 1972

Carl Zeller: A madarász – Kettős - Rózsadal „Tudod-e azt Tirolban, lent...” (km. Házy Erzsébet, valamint az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás) - 1972 

Lehár Ferenc: A cárevics – Volga-dal (német nyelven)

Puccini: A Nyugat lánya – Ramerrez áriája, II. felv. (olasz nyelven)

Puccini: Tosca – Levélária (olasz nyelven)

Bizet: Carmen – Virágária (német nyelven)

Wagner: Lohengrin – Grál-elbeszélés (német nyelven)

Wagner: A nürnbergi mesterdalnokok – Walter mesterdala (német nyelven)

Verdi: Aida –A IV. felvonás fináléja (km. Déry Gabriella, Komlóssy Erzsébet, valamint a Magyar Állami Operaház Énekkara és a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara, vezényel: Kórodi András) 


5281 Búbánat 2024-01-05 17:20:10 [Válasz erre: 5277 Búbánat 2024-01-05 16:54:04]

A Rádió Dalszínháza 13.- Gyurkovics Mária énekel 

https://www.youtube.com/watch?v=mA3Iu2bbdWY&ab_channel=GardiTam%C3%A1s 

„Egy énekes, több szerep...”

Szerkesztő: Varga F. István

Bellini: Norma – Norma kavatinája és jelenet, I. felv. (km. a Magyar Állami Operaház Énekkara)

Donizetti: Don Pasquale – Norina áriája, I. felv.

Weber: A bűvös vadász – Annuska áriája, II. felv.

Meyerbeer: Dinorah – Árnyéktánc

Verdi: Rigoletto – Gilda és Rigoletto kettőse, II. felv. (km. Svéd Sándor)

Verdi: Rigoletto – Gilda és Rigoletto kettőse, I. felv. (km. Szőnyi Olga és Svéd Sándor)

Erkel Ferenc: Hunyadi László – Esküvői jelenet és cabaletta (km. Joviczky József, valamint a Magyar Állami Operaház Énekkara és Zenekara, vezényel: Komor Vilmos)

Kacsóh Pongrác: János vitéz – A francia királyleány dala (km. a Forrai-kórus és a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Pogány László) – a daljáték rádiófelvétele 1956 táján készült.

Szirmai Albert: Mágnás Miska – Rolla és Marcsa kettőse - „Ó suhogó selyemszálak, csipkeruhácska, csodás...” (km. Zentay Anna és a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás) - A Rádió Dalszínházának bemutatója - keresztmetszet: 1961. május 30., Kossuth Rádió, 20.25 - 21.30

Huszka Jenő: Gül baba – Bordal (km. Sárdy János és a Földényi-kórus) - 1952. december 7., Kossuth Rádió 14.00 – 15.00; más Huszka-operettek részleteivel


5280 Búbánat 2024-01-05 17:19:00 [Válasz erre: 5277 Búbánat 2024-01-05 16:54:04]

A Rádió Dalszínháza 11.- Bende Zsolt énekel

https://www.youtube.com/watch?v=8K-cIgClU4s&ab_channel=GardiTam%C3%A1s

„Egy énekes, több szerep...”

Szerkesztő: Varga F. István

Mozart: A varázsfuvola – Papageno dala, I. felv.

Bellini: A puritánok – Négyes, III. felv. (km. Házy Erzsébet, Mátray Ferenc, Molnár Miklós, valamint az MRT Énekara és a Magyar Állami Operaház Zenekara, vezényel: Fischer Sándor)

Verdi: A végzet hatalma – Melitone jelenete, III. felv. (km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Lamberto Gardelli)

Gounod: Faust – Valentin imája

Bizet: Dzsamilé – Splendiano áriája

Petrovics Emil: Bűn és bűnhődés – Szvidrigaljov kocsmai monológja, I. felv. (km. Karizs Béla, Polgár László, Horváth Péter)

Ránki György: A Pomádé király új ruhája – jelenet és Garda Roberto áriája, I. felv. (km. Herczku Annamária, valamint az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Oberfrank Géza)

Lendvay Kamilló: A Bűvös szék –Titkárnő és Géniusz kettőse (km. Sudlik Mária)

Szirmai Albert: Rinaldo – „Kalifornai dal” (A közreműködő Magyar Állami Hangversenyzenekart Breitner Tamás vezényli) – részletek. Rádiófelvétel bemutatója 1965. április 16., Kossuth Rádió, 20.30 -)

Fényes Szabolcs: Maya – Szerelmi kettős „My sweetheart” (km. Házy Erzsébet, valamint az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel Gyulai Gaál Ferenc) - A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1971. április 12., Kossuth Rádió, 19.57 – 22.00

Gershwin: Porgy és Bess – Bendzsódal, II. felv. (km. az MRT Énekkara)


5279 Búbánat 2024-01-05 17:12:55 [Válasz erre: 5277 Búbánat 2024-01-05 16:54:04]

A Rádió Dalszínháza 10. – Gencsy Sári énekel 

https://www.youtube.com/watch?v=JMQUtll2kjM&ab_channel=GardiTam%C3%A1sű

"Egy énekes, több szerep...”

Szerkesztő: Varga F. István

Goldmark Károly: Téli rege – Tavaszi dal (km. a Magyar Állami Operaház Énekkara)

Goldmark Károly: Téli rege – Perdita és Florizel kettőse (km. Kövecses Béla)

Léo Delibes: Lakmé – Lakmé áriája, I. felv.

Léo Delibes: Lakmé – Lakmé és Gérard kettőse, I. felv. (km. Mátray Ferenc)

Otto Nicolai: A windsori víg nők – Anna áriája, III. felv.

Johann Strauss: Bécsi vér – Dal - „Szerelmes levél”

Karl Millöcker: A koldusdiák – Laura dala (km. a Földényi-kórus)

Lehár Ferenc: Friderika – Friderika dala -  „Miért fáj úgy az ébredés

Huszka Jenő: Lili bárónő – Lili és gróf Illésházy László kettőse - „Tündérkirálynő légy a párom” (km. Szabó Miklós)

Huszka Jenő: Lili bárónő – Zsokéinduló (km. az MRT Énekkara)

Ábrahám Pál: Viktória – Szerelmi kettős - „Pardon, Madame, hadd nyújtsak át egy szál rózsát” (km. Svéd Sándor, valamint az MN Központi Zenekara, vezényel: Sebestyén András)


5278 Búbánat 2024-01-05 17:11:46 [Válasz erre: 5277 Búbánat 2024-01-05 16:54:04]

Szomorúan konstatáltam, hogy a YouTube-ról levették a teljes video-sorozatot: a Rádió Dalszínháza archív felvételeit. (Azokat Gardi Tamás tette fel az internetre.)

De én előzőleg többségüket meghallgattam és kiírtam magamnak, mit hallunk (opera és/vagy operettrészletek, illetve teljes rádiódaljátékok).

Ezeket visszamenőleg megosztom itt - legalább a címeket és előadókat illetően részletezem: 

A Rádió Dalszínháza 08.- Szilvássy Margit énekel

https://www.youtube.com/watch?v=8BVlCg3gFoQ&ab_channel=GardiTam%C3%A1s

 „Egy énekes, több szerep...”

Szerkesztő: Varga F. István

Lehár Ferenc: A víg özvegy – Glavari Hanna belépője

Lehár Ferenc: Cigányszerelem – Zórika dala

Leo Fall: Sztambul rózsája – Kettős a házasságról (km. Szabó Miklós)

Leo Fall: Pompadour – Pompadour belépője

Leo Fall: Pompadour – Kettős: „Ó, József...” (km. Kishegyi Árpád)

Johann Strauss: A denevér – Rosalinda, Adél és Eisenstein hármasa (km. Orosz Júlia és Rösler Endre)

Johann Strauss: A cigánybáró – Saffi dala

Jacques Offenbach: Eljegyzés lámpafénynél – Veszekedőkettős (km. Neményi Lili)

Jacques Offenbach: Hoffmann meséi – Giulietta és Hoffmann kettőse, II. felv. (km. Fehér Pál)

Goldmark Károly: Téli rege – Hermione és Paulina kettőse, I. felv. (km. Lorenz Kornélia)

Goldmark Károly: Téli rege – Az I. felvonás fináléja (km. Lorenz Kornélia és Nagy Pál László, valamint a Magyar Állami Hangversenyzenekar, vezényel: Polgár Tibor)


5277 Búbánat 2024-01-05 16:54:04 [Válasz erre: 5270 Búbánat 2024-01-02 15:53:05]

Szomorúan konstatáltam, hogy egyik napról a másikra a YouTube-ról levették az összes videót, Rádió Dalszínháza archív felvételeit. (Azokat, amiket Gardi Tamás tett fel az internetre.)

De én előzőleg többségüket meghallgattam és kiírtam magamnak, mit hallunk (opera és/vagy operettrészletek, illetve teljes rádiódaljátékok).

Ezeket visszamenőleg megosztom itt - legalább a címeket és előadókat illetően részletezem: 

A Rádió Dalszínháza 01. – Farkas Ferenc: Csínom Palkó - korábban belinkeltem a topikba

https://www.youtube.com/watch?v=Jabx74Q_BXM&ab_channel=GardiTam%C3%A1s

A Rádió Dalszínháza 03 – Tamássy Zdenkó: Barbara tejbár

https://www.youtube.com/watch?v=TuTcEe4u7kQ&ab_channel=GardiTam%C3%A1s

A Rádió Dalszínháza 04.- Carl Millöcker: A koldusdiák - korábban belinkeltem a topikba

https://www.youtube.com/watch?v=TRuzACFwNaQ&ab_channel=GardiTam%C3%A1s

A Rádió Dalszínháza 05.- Jacobi Viktor: Leányvásár

https://www.youtube.com/watch?v=4XWHPvS8QA4&ab_channel=GardiTam%C3%A1s

A Rádió Dalszínháza 06.- Farkas Ferenc: Zeng az erdő

https://www.youtube.com/watch?v=SW28YKL0zGE&ab_channel=GardiTam%C3%A1s

A Rádió Dalszínháza 09. – Fodor János énekel  „Egy énekes, több szerep...”

https://www.youtube.com/watch?v=UIiC6hRiDKM&ab_channel=GardiTam%C3%A1s

A Rádió Dalszínháza 12. – Delly Rózsi énekel  „Egy énekes, több szerep...”

https://www.youtube.com/watch?v=XQT0JAY233Y&ab_channel=GardiTam%C3%A1s

A Rádió Dalszínháza 22. – Dalok Budapestről

https://www.youtube.com/watch?v=VOlopctREM0&ab_channel=GardiTam%C3%A1s

A Rádió Dalszínháza 24. - Kókai Rezső: Lészen ágyú!

https://www.youtube.com/watch?v=lKI3cagCBc0&ab_channel=GardiTam%C3%A1s

A Rádió Dalszínháza 25. - Vincze Ottó: A szüzek városa

https://www.youtube.com/watch?v=Kdeti3MxkHA&ab_channel=GardiTam%C3%A1s
A Rádió Dalszínháza 26. - Farkas Ferenc: Vidróczki
https://www.youtube.com/watch?v=rPfIfFTyOu8&ab_channel=GardiTam%C3%A1s
https://www.youtube.com/watch?v=tRvS6hOcqzQ&ab_channel=GardiTam%C3%A1s

A Rádió Dalszínháza 27. - Polgár Tibor: A lepecsételt asszony

https://www.youtube.com/watch?v=KgVhQ7iZX8Y&ab_channel=GardiTam%C3%A1s

A Rádió Dalszínháza 28. - Mátray Ferenc énekel  „Egy énekes, több szerep...”

https://www.youtube.com/watch?v=tRvS6hOcqzQ&ab_channel=GardiTam%C3%A1s

A Rádió Dalszínháza 29. - Sándor Judit énekel  „Egy énekes, több szerep...”

https://www.youtube.com/watch?v=0cgmZ2dlQAY&ab_channel=GardiTam%C3%A1s

A Rádió Dalszínháza 30. - Palló Imre énekel  „Egy énekes, több szerep...”

https://www.youtube.com/watch?v=P7owD1Y5hys&ab_channel=GardiTam%C3%A1s

Színészmúzeum 24. – Zentai Anna

https://www.youtube.com/watch?v=SuafGaRA2vI&ab_channel=GardiTam%C3%A1s

Művészportrék a Rádió Dalszínházának emlékkönyvéből: Zentai Anna. Ruitner Sándor összeállítása

Színészmúzeum 46. – Németh Marika 2/1.

https://www.youtube.com/watch?v=lmkNsK9kPDE&ab_channel=GardiTam%C3%A1s

Beszélgetés Németh Marikával (1979) A beszélgetőtárs: Boros Attila

Színészmúzeum 47. – Németh Marika 2/2.

https://www.youtube.com/watch?v=7CkXUHNLSEw&ab_channel=GardiTam%C3%A1s

Beszélgetés Németh Marikával (1995) A beszélgetőtárs: Nemes András

 

 (Folytatni fogom a felsorolást az általam kijegyzetelt részek közlésével)


5276 Búbánat 2024-01-04 14:16:19 [Válasz erre: 5274 zenebaratmoncsi 2024-01-03 17:34:03]

A YouTube-on fenn volt a link, de már nem elérhető, törölték a zenei videót, amiben Bende Zsolt énekli a tengerészdalt A gésákból.  (Korábban betettem itt a fórumon, Bende topikjába is.):

 Fairfax dala:

 - Én tengerész vagyok, ám a fényes ég ragyog, mert az otthonunk a széles óceán, és ha partra léphetünk, úgy örülnek nekünk, összecsődül annyi asszony és leány, minden ember arca víg, sorra mind kezet szorít és távozáshoz hívnak ám a nők! Járva messzi tájakat, ennyi kedvesünk akadt, egyre csak visszavárnak ők /- Víg a tengerész! Bátor és merész! Lángra gyúl, ha lányra néz és átölelni kész! Hej, nincs időnk, hahó! Lányka, vár hajónk! Egy búcsúcsók, s az ég megáld! Az ég megáld, az ám!….

A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1970. február 14., Kossuth Rádió, 19.25 - 20.37. A főbb szerepekben: László Margit, Petress Zsuzsa, Bartha Alfonz, Bende Zsolt, Reményi Sándor, Feleki Kamill, Kibédy Ervin, km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Bródy Tamás.  Zenei rendező: Matz László. Rendező: Cserés Miklós dr.

Angol hajó vesztegel egy japán kikötőben, ahol „A tízezer gyönyörűséghez” címzett teaházat sűrűn látogatja Fairfax angol hajóstiszt, aki – bár vőlegény – nem tud ellenállni a bájos gésa, Mimóza táncának. Ebből számos bonyodalom származik...

Találtam egy ausztrál színházi Gésa-előadást a neten, a videón csak a teljes I. felvonás található. Az időskálán az 56:33 -tól 59:52 ig visszakereshető Fairfax és az énekkar tengerészdala. Hozzáteszem, Bende Zsolt rádiófelvételén elhangzó dal sokkal karakteresebb, a hangzás ,a Férfikart is hallgatva, dinamikusabb.

Sidney Jones: The Geisha – Act 1 – Jelenet és Tengerész-dal

A magyar rádiófelvételről pedig ízelítőként itt van két más bejátszás: 

Sidney Jones: A gésák – I. finálé – Petress Zsuzsa, László Margit, Reményi Sándor, Bartha Alfonz

 Egy másik rádiófelvételről:

Sidney Jones: A gésák - Molly dala - "Lolo, a papagáj" – Németh Marika

(km. a Magyar Rádió Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás) -  részletek, 1953


5275 Búbánat 2024-01-04 13:59:29 [Válasz erre: 5274 zenebaratmoncsi 2024-01-03 17:34:03]

A Zentay Anna énekfelvétele is jó, ám az eredeti változatban, a Rádió Dalszínháza teljes felvételén is, a Tengerészindulót három szereplő énekli a kórussal:

Jacobi Viktor: Leányvásár – Tengerész-dal – Bessy, Fritz, Harrison hármasa a II. felvonásból – Házy Erzsébet, Palcsó Sándor, Bilicsi Tivadar

Km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel. Sebestyén András

A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1964. július 18., Kossuth Rádió, 20.52 – 23.30


Sullivan operettjéből a Tengerészdal a Rádió Dalszínházának „A fruska” felvételéről (1973) nem elérhető a YouTube-on.

Férfikar: „A kéklő óceánt hófehér hajónkban járjuk, és nincs panasz miránk, úgy pucoljuk meg az ágyút…”  

Legyen itt három változat, angol nyelvű bejátszások: 

Sullivan: H.M.S. Pinafore – Act 1 – „We shall sail the ocean blue”

Sullivan: H.M.S. Pinafore – Act 1 – „We shall sail the ocean blue”

Sullivan: H.M.S. Pinafore – Act 1 – „We shall sail the ocean blue”


5274 zenebaratmoncsi 2024-01-03 17:34:03
Ez már egész jó lista. Most megpróbálok mindegyikből egy videót ide linkelni.
Sir Arthur Sullivan: Pinafore - The Lass That Loves a Sailor (youtube.com)

Dunajevszkíj: Tengerész-induló a "Szabad szél" c. operettből (youtube.com)

Ábrahám Pál: Hawaii rózsája c. operett basszus hangnemben - Tengerész induló Günter Wewel - Wo es Mädels gibt, Kameraden 2000 (youtube.com)
itt pedig eredetiben
Wo es Mädels gibt, Kameraden / Paul Abraham & Orchester und Chor (youtube.com)

Jacobi Viktor: Leányvásár c. operett Zentay Anna: Tengerész dal (youtube.com)

És úgy gondolom, hogy ezt még muszáj mellékelnem, ha nem is operett....de mindenki ismeri 
Drunken Sailer - Irish Rovers (youtube.com)
Drunken Sailor - MALINDA ft. Bobby Waters (OFFICIAL MUSIC VIDEO) (youtube.com)

A Gésákat egyenlőre nem találom....




5273 Búbánat 2024-01-03 14:15:35 [Válasz erre: 5272 Búbánat 2024-01-03 09:46:28]
És ez is
Sir Arthur Sullivan: A Fruska (H.M.S. Pinafore; or, The Lass who Loved a Sailor)

A tengerészek dala  (férfikar): „A kéklő óceánt hófehér hajónkban járjuk, és nincs panasz miránk, úgy pucoljuk meg az ágyút…”  

5272 Búbánat 2024-01-03 09:46:28 [Válasz erre: 5271 zenebaratmoncsi 2024-01-02 18:47:49]
Sidney Jones: A gésák - Fairfax tengerészdala

5271 zenebaratmoncsi 2024-01-02 18:47:49 [Válasz erre: 5270 Búbánat 2024-01-02 15:53:05]
Remek hír. Különben milyen operettekben van tengerész dal?
Kapásból nekem három jut eszembe Leányvásár, Hawaii rózsája és Szabad szél. 

5270 Búbánat 2024-01-02 15:53:05

A „Rádió Dalszínháza” címszó alatt a YouTube-ra sorban kerülnek fel régi rádiófelvételek (teljes operett, daljáték, zenés játék, keresztmetszet és/vagy részletek).  A koldusdiák és a Csínom Palkó linkjeit korábban betettem ide, sorra jönnek a következők...


5269 Búbánat 2024-01-02 15:49:42 [Válasz erre: 1711 Búbánat 2016-08-29 08:29:10]
Kapcs. 1711. sorszám
Rádió Dalszínháza 23.
A YouTube-ról már elérhető:
Ábrahám Pál: Hawaii rózsája - részletek az Ódry Színpad 1985-ös előadásából

Előadják a Színház- és Filmművészeti Főiskola végzős hallgatói: Vásári Mónika, Réti Andrea, Zentai Lilla, Zsila Judit, Miklósi Anna, Réti László, Gardi Tamás, Kocsis György, Pál Attila, Laklóth Aladár.

Az Ódry Színpad zenekarát Fekete Mari vezényli. Az előadást Kazán István rendezte.


5268 Búbánat 2023-12-30 11:45:18 [Válasz erre: 4083 Búbánat 2020-09-05 16:56:53]

Vélhetően a korábban itt jelzett észrevételem nyomán, a YouTube-ra nemrég ismét felrakott link A koldusdiák rádiófelvételéről már a javított, helyes információs adatokat tünteti fel (tartalmazza).


5267 Búbánat 2023-12-21 13:16:55 [Válasz erre: 5266 Beaumont 2023-12-21 01:17:12]

Kedves Beaumont!

Idebeírásoddal sokat segítettél, hogy megfejtsük a nekem is fejtörést okozó, a többszöri hallgatásra sem igazán értett szavakat, amiket Palcsó Sándor a rádiófelvételen énekel Mydas műkereskedő belépő dalában Franz von Suppé A szép Galathea c., az antik görög világban játszódó egyfelvonásos operettjéből. (és a helyén kipontoztam a dalszöveg ismertetésekor).

Ismert, hogy a szerzők a görög mítosz világából merítették a cselekmény fonalát, a szereplők neve is arra hajaz: Galathea, Pygmalion, Ganymes, Mydas

Innocent-Vincze Ernő „ráutaló” magyar fordítását tekintve is, most rávezettél, hogy kiket említ Mydas szüleinek: megnevezted a „Gordillon”  és a „Sibylline” neveket. Ezek alapján újra meghallgattam a youtube-ról a nevezetes dalt, odafigyelve a szövegre és valóban, csaknem szó szerint ezek a szavak szerepelnek az énekelt dalszövegben.

Talán akkor már kissé pontosíthatom is, hogyan hallom Palcsó Sándor énekében Mydas belépőjének versszövegét:

Franz von Suppé – A szép Galathea – Palcsó Sándor

Km. az MRT Énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc) és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Lehel György. A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1964. november 7., Kossuth Rádió, 20.10 - 21.35 (a rádiófelvételen további szereplők: László Margit, Réti József és Melis György)

„Kedves papa, Gordilon (vagy Gordio), kedves mama, Cybelé (kiejtve: Szibelé)  jóvoltukból lett belőlem ilyen finom úr! Kedves atyám, Gordilon (vagy Gordio), kedves anyám, Cybelé (kiejtve: Szibelé), kiskoromtól ők neveltek ilyen finomul...”

 Megerősítésként, utánakerestem, „ki kicsoda az antik mítoszokban”?

Midasz – phrügiai király, Gordiosz király és (egyes szerzők szerint) Kübelé istennő fia.” (a görög Kübelét a mitológiában Cybele-ként is írják)

„A mesés jellegű történetek hőse valódi történelmi személy volt, asszír feliratok tanúsága szerint a Kr. e. VIII. században élt mint Gordion királya. Legendáját Ovidius Átváltozások c. költeménye dolgozta fel.”

Most jut eszembe, Palcsó Sándorral életében többször találkoztam, beszélgetéseink során erre a felvételére és a dalszövegben keresett szavakra, igazán rákérdezhettem volna...


5266 Beaumont 2023-12-21 01:17:12
4214-hez:
Mydas belépője:  Kedves papa..., kedves mama....
Szerintem:
Mydas belépője:  Kedves papa Gordillon kedves mama Sibylline
(Ne tekintse senki 100%-nak.)

5265 Búbánat 2023-12-17 13:35:47 [Válasz erre: 5264 Búbánat 2023-12-17 13:25:46]

Kapcs. 5264. sorszám

Farkas Ferenc – Dékány András: Csínom Palkó – Rádiódaljáték teljes stúdiófelvétele!

(1:45:07)   a YouTube-on már elérhető.

Az adatbázisomból néhány információt megosztok erről a csodaszép daljáték rádiófelvételéről, a kor nagyszerű operaénekes-generációjának avatott képviselőivel rögzített dalszámokról is:

 Farkas Ferenc Dékány András szövegére komponált Csínom Palkó című daljátékát a rádió megrendelésére készítette, melynek 1949-ben volt a bemutatója; e rádiófelvétel átdolgozása után, 1951. február 22-én mutatta be a Városi Színház - a mai Erkel Színház - az átdolgozott művet.

A daljáték második, teljes stúdiófelvételére a Rádióban 1962. december 17-én került sor, ugyancsak Lehel György karmester zenei irányításával. Az elkészült felvételt a Rádió Dalszínháza először 1963. május 1-jén sugározta:

Farkas Ferenc – Dékány András: Csínom Palkó

3 felvonásos daljáték

Vezényel: Lehel György

Km.: az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara (Karigazgató: Vajda Cecília)

Zenei rendező: Ruitner Sándor
Rendező: Mikó András

Szereposztás:

Csínom Palkó – Simándy József
Csínom Jankó – Palócz László
Balogh Ádám, kapitány – Melis György
Zsuzsika – Gyurkovics Mária
Rosta Márton – Szabó Ernő
Éduska, a leánya – Házy Erzsébet
Tyukodi, a strázsamester – Domahidy László
Förgeteg, betyár – Radnay György
Örzse – Komlóssy Erzsébet
Kati – Andor Éva
Koháry gróf – Deák Sándor
Koháry grófné – Neményi Lili

Tájékoztatásul ideírom a stúdiófelvételen található főbb betétszámok megnevezését és előadóit:

- Előjáték és Förgeteg dala (Radnay György)

- Csínom Palkó és Csínom Jankó kettőse: „Jöttünk Edelényből” (Simándy József, Palócz László)

- Kati és Jankó kettőse: „Katinkám, ide gyere!..../Elmondom szemedbe, szívem szerint szeretlek, szemérmes virágom…./Kis Dunaág, nagy Dunaág….” (Andor Éva, Palócz László)

- Palkó és „Tyukodi kettőse: „Te vagy a legény!...” (Simándy József, Domahidy László, énekkar)

- Palkó és Jankó dala (Simándy József, Palócz László)

- Balogh Ádám dala: „Ahol te jársz” (Melis György)

- Örzse dala: „Tányér, bogrács, fakanál, puha ágy és pörkölt-libamáj, ez az asszonynak, ez az asszonynak a dolga; éles kard és buzogány, kanóc, puska és kacagány, ez a férfiaknak, ez a férfiaknak gondja…/ De ha szól a harci riadó…” (Komlóssy Erzsébet, énekkar)

- Jelenet, Éduska és Rosta kettőse, I. felv.: „Jó estét, jó estét, áldás erő békesség” (Házy Erzsébet, Szabó Ernő, énekkar; próza: Radnay György)

- Prózai jelenet, I. felv.: „Mézeskalács, abból ugyan mi nem kérünk” – próza: (Házy Erzsébet,  Radnay György, Szabó Ernő)

- Zsuzsika dala: „Sírva írt levelem” (Gyurkovics Mária)

- Jelenet és Palkó dala, I. felv.: „Jaj, ez a sok kacat”; „Elrepült a szép madárka, messze repültˇ - Próza (Ének és próza: Simándy József, km. Házy Erzsébet).

- Éduska és Palkó kettőse, I. felv.: „Éduska, te volnál”; „jójszakát kis leány, a nevem Csínom Palkó” (Házy Erzsébet, Simándy József – ének és próza)

- I. felvonás fináléja (Házy Erzsébet, Szabó Ernő, Domahidy László, Melis György, Simándy József, Palócz László, énekkar) 

- Palkó dala: „Elrepült a szép madárka, merre repül?ˇ (Simándy József)

- Zsuzsika, Éduska és Rosta jelenete, II. felv.: „Hát itt fogunk mulatni”; „Olvasd: sírva írom levelem” (Próza, ének: Gyurkovics Mária, Házy Erzsébet)

- Zsuzsika és Balogh Ádám kettőse a II. felvonásból: „Hűséges szívemmel” (Gyurkovics Mária, Melis György)

- Zsuzsika és Éduska jelenete, II. felv.: „Ennyire szereted?”; „Hé, emberek, jó egészséget, itt volnánk” (Próza és ének: Gyurkovics Mária, Házy Erzsébet, Simándy József, Melis György)

- Éduska és Balogh Ádám jelenete, III. felv.: „Kapitány uram, szolgálatára” (Próza és ének: Házy Erzsébet, Melis György)

- Jelenet, III.felv. (Házy Erzsébet, Simándy József, Melis György, Domahidy József)

- Koháry grófné és Rosta Márton kettőse: „Ein, zwei, drei, ein, három a tánc…” (Neményi Lili, Szabó Ernő)

- Prózai jelenet és a III. felv. fináléja: „Ide hozzám! Nézzétek, Tyukodi a bakon!....Jól verekedtetek! Az új rangot megérdemlitek!...Csínom Palkó, Csínom Jankó, csontos karabélyom…”próza és ének: Házy Erzsébet, Andor Éva, Komlóssy Erzsébet, Gyurkovics Mária, Simándy József, Palócz László, Melis György, Domahidy László, Szabó Ernő, énekkar)


5264 Búbánat 2023-12-17 13:25:46

Csínom Palkó

Új magyar daljáték

Szabad Nép, 1951. március 4.

 Új színműirodalmunk az évadban már a második magyar zenés színjátékkal lép a nyilvánosság elé. A néhány hónappal ezelőtt színre került „Aranycsillag” az új magyar operettnek mutatta meg egyik típusát, a most bemutatott „Csínom Palkó pedig a népies daljáték még ki nem taposott útját járja.

 A XVIII. század eleje a magyar nép szabadságmozgalmainak felejthetetlen korszaka. Rákóczi Ferenc felkelő serege ezekben az esztendőkben csapást csapásra mérve a sokszoros túlerőben lévő császári hadakra, sorra szabadítja fel a városok, a megyék népét az idegen elnyomás alól. A kuruc-kor nemzeti felszabadító harcainak a hősi világát kelti életre zenéjében, cselekményében a Csinom Palkó”.

A daljáték cselekménye Érsekújvárnak, a labancok akkori erős várának felszabadításához kapcsolódik. Bottyán János, a jobbágyi sorból tábornoki rangra emelt legendáshírű „Vak Bottyán” és vitéz kapitánya, Balogh Ádám vezetik a vár ostromát; s köröttük ott vannak, akiket a történelemírás ugyan nem jegyzett fel, de akiknek neve, emléke a kuruc dalokban két és fél évszázad távolából is elevenen él a magyar nép ajkán: Tyukodi pajtás,  Csinom Palkó, Csinom Jankó… A szabadsághősök mellett bemutatja a cselekmény az ellenséget is, a magyar népet sanyargató császári udvaroncokat és egyik labanc-talpnyalójukat, a népét, hazáját eláruló feudális nagyurat, Koháry grófot.

A témaválasztás tehát igen dicséretes: a daljáték szövegírói, Dékány András és Bálint Lajos a magyar történelmi múlt egyik dicsőséges szakaszát dolgozták fel. A „Csinom Palkó” témája valóban alkalmas arra, hogy felelevenítse a kuruc-kor minden hősiességét, s hogy a nagy elődök példájával a mához szóljon. Nem mindennapi művészi feladat e nagy idők hős alakjait úgy megformálni, hogy a színpadon valóban Csinom Palkó, Vak Bottyán, Balogh Ádám és szabadságharcos társaik keljenek életre. Az ábrázolt alakok közül különösen Tyukodi pajtás jellemzése sikerült. A mindig jókedvű, nagyokat kurjantó, ízesen káromkodó strázsamester derűs, lendületes alakja jól kifejezi a kuruc tábor harci szellemét, katonáinak jövőbe vetett hitét. Eredetien rajzolták meg Rosta Márton pozsonyi mézeskalácsos mester (és kuruc hírszerző) vonásait, s hitelesen ábrázolták leányának, a lelkes Éduskának vonzó egyéniségét. Ugyancsak meggyőzően jellemezték az ellenséget — Koháry grófotPiperec bárót, s általában az újvári grófi palota rizsporos, parókás, léha udvari népségét. Komoly gyengéje azonban a szövegnek, hogy éppen a daljáték főhősei, Csinom Palkó,Vak Bottyán, Balogh Adám alakjai nincsenek elég határozott formába öntve, túlságosan vázlatosak.
Ehhez a vázlatossághoz járul, hogy a daljáték szerkezete, meséjének a felépítése sem elég tömör, az írók a történetet nem a legdrámaibb ütközőpontoknál ragadták meg. A szerkesztésmód hiányosságai főként Csinom Palkó szerepeltetésénél mutatkoznak meg: a legfőbb tettei nem a színpadon zajlanak le. Mennyivel meggyőzőbb lett volna például, ha a színpadon látjuk, s nem egy elbeszélésből tudjuk meg, miért és miként száll szembe Csinom Palkó a jobbágyait a császári seregbe hajszoló edelényi hűbérúr erőszakával, fenyegetéseivel, s hogyan indul el testvérével a kurucok táborába. És mennyivel lelkesítőbb lelt volna, ha Koháry grófnak Palkó által való elfogatását szintén nem a színfalak mögött bonyolítják le, hanem a színpadon mutatják be a szerzők. Másik fogyatékossága a szövegkönyvnek, hogy nem tudja kellően érzékeltetni a Rákóczi-szabadságharc forradalmi lendületét. Erre mód lett volna a cselekmény regényessége, könnyedsége mellett is.

A kuruc harcok célja, jelentősége, máig mutató tartalma a darabban a nézők számára nem elég világos és nem is elég vonzó. Sokkal hitelesebben szemlélteti a szövegkönyv Koháry, a hazaáruló császári marsall palotáját, környezetét, annak fényét, csillogását.

 A daljáték gazdag áradású zenéje bőven kárpótol a szövegkönyvnek ezekért a hiányosságaiért. A kuruc-kor dallamkincse a régi magyar népzene legjavához tartozik. Nem egykorú kótákból maradt ránk, hanem évszázados késedelemmel jegyezték fel, elsősorban Pálóczi Horváth Ádám, akinek „ötödfélszáz énekek” című gyűjteménye ma is a legértékesebb forrása a kuruckor népdalköltészetének. Ez a száz évvel későbbi zenei visszapillantás a Thököly- és Rákóczi-kor emlékei felé, jellemzően mutatja az első népdalgyűjtők kuruc-érzelmeit is. Hogy milyen élő, gazdag ez a dallamkincs, azt gyönyörűen szemlélteti a „Csinom Palkó”-nak a kuruc szabadságharc zenéjén alapuló muzsikája. Farkas Ferenc zeneszerző művét egy évvel ezelőtt rádióoperettként mutatták be. A zenét Kossuth-díjal tüntették ki. Szép dallamai azóta széles körben népszerűsödtek.

A „Csinom Palkó" zenéje értékes példája a népi zene haladó hagyományaiból merítő, s azt eredményesen továbbfejlesztő zeneszerzői alkotómunkának. Színpadi változatában a nagy sikerű rádióoperett további zenével bővült. A szívet-lelket gyönyörködtető népdalfeldolgozások, a „Csinom Palkó”, a „Törökbársony süvegem”, a „Pajtás, gyere hát”, a „Te vagy a legény, Tyukodi pajtás”, s az egy év alatt oly népszerűvé vált „Jóéjszakát” kezdetű kettős, továbbá Balogh Adám és Zsuzsi szép duettje 17 új számmal, változatosan hangszerelt közzenékkel, együttesekkel, recitativókkal (opera-szerű énekbeszéddel), új tánczenével, hatásosan felépített finálékkal gazdagodott.
Az így megújított „Csinom Palkó”-zenét ugyanaz a keresetlenség jellemzi, mint első formáját. Ez a zene nemcsak szervesen összefügg a történettel, hanem újabb és újabb hajtóereje is a cselekménynek. A szerző sehol sem tévesztette szem elől, hogy a zene alapvető követelménye a dallam és Farkas Ferencben megvan a gazdag lelemény, hogy szépen ívelő dallamokat formáljon. Milyen megkapó szépséggel és nemes pátosszal bontja ki például Balogh Adám és Zsuzsi kettősét és milyen őszinte érzelmességgel Csinom Palkó és Éduska „Jóéjszakát”-duettjét. Zenéje jól is jellemez (példa erre Piperec báró kupléja), s határozott légkört is teremt (a grófi udvar gavottos-menüettes barokk pompája, a harmadik felvonás első és második részét összekötő, csatajelenetet érzékeltető, lüktető ritmusú, mozgalmas közzenéje).
A „Csinom Palkó” zenéjének legfőbb eleme a líraiság. Ez igen örvendetes, mert példamutatás a múlt burzsoá-formalista béklyóitól most szabaduló zeneszerzőink egy része számára, akik még mindig lebecsülik a lírát. Ezúttal azonban mégis több drámai erőre lett volna szükség. A szövegkönyvben nagyrészt elsikkadt a forradalmi lendület és ennek következtében nincs meg eléggé a zenében sem az a hősi sodrás, amely a kuruc-kor nagyszerű tetteit jellemezte. A rádiójáték kibővítése egészében igen szépen sikerült, de egyik-másik zenei bővítést nem tartjuk szerencsésnek, így főként az I. felvonásban előforduló opera-szerű énekbeszédet, amely többször is fékezi a játék lendületét
 

Az új magyar daljátékot az Operaház mutatta be a Városi Színházban. Az énekes játék műfaja színpadi beszéd és mozgás dolgában elég távol esik az operától: az igényes énekszerepek egyúttal komoly prózai feladatot is rónak a művészekre. Az Operaház tagjai pedig elsősorban énekesek. Amíg énekelnek, nincs is semmi nehézség, de amikor szövegmondásra kerül sor, nyomban kiderül az operai munka egyik hiányossága, az, hogy operaénekeseink javarésze mennyire nem ismeri a színpadi beszéd és mozgás alapvető szabályait. Az együttes tagjait így is elismerés illeti, mert a számukra idegen területen is lelkes művészi munkával szolgálják az előadás sikerét. A címszerepet Sárdy János énekli. Könnyed játékkal, lendülettel formálja meg a szerzők által kissé túlkönnyűnek megrajzolt alakot. Az előadás színészileg legjobban megoldott figurája Éduska lelkes leányalakja. Az Operettszínház vendégként fellépő tehetséges, fiatal tagja, Zentay Anna játssza és énekli keresetlen eszközökkel, vonzó, egyéni színekkel. Balogh Ádám szerepét Losonczy György játssza. Igen hatásosan énekel, a szokatlan műfaj szövegnehézségei azonban a kitűnő opera-színész számára is komoly próbát jelentenek. Fodor János, a népköztársaság érdemes művésze Förgeteg betyár dalait rendíti meg. Rosta mézeskalácsost Maleczky Oszkár játssza meleg kedéllyel. Domahidy László Tyukodi pajtásból lendületes figurát formál, de sok benne a műnépieskedés. Birkás Lilian őszinte lírával énekli Zsuzsika szólamát. Az újvári grófi palota udvari népségének mintatípusát, az üresfejű nőcsábász Piperec báró figuráját Fekete Pál alakítja remek jellemzéssel.

A rendezés a fiatal Mikó András munkája. Az együttes beállításában, mozgatásában, láthatóan a realista színpadi követelmények vezették. A zenei részeknél általában megoldotta a feladatát, amikor azonban prózára kerül sor, kitűnik, hogy ezen a területen már nem tudott segítségére lenni az énekeseknek. A szerzők túlságosan is vonzóan rajzolták meg a Koháry-palota udvari környezetét és Mikó András rendezése is - helytelenül - mintha erre a felvonásra fektette volna a fősúlyt. Az  előadás legjobb elemei: a leghatásosabb díszlet, s a táncok közül a sikerültebb koreográfia is a II. felvonásra jutottak. (Mennyivel kifejezéstelenebb például a III. felvonás kuruc kardtánca, mint az udvari táncok.) A díszletek Fülöp Zoltán, a koreográfia Vashegyi Ernő, a jelmezek Márk Tivadar tervei. Az előadást Kerekes János vezényli.

A daljáték harmadik előadása a bemutatóhoz viszonyítva máris fejlődést mutatott. A szereplők otthonosabban mozognak a műfajban, játékuk felszabadultabb. A további előadások bizonyára még inkább megérlelik majd a játékot. A dramaturgiai hibák egy részét pedig érdemes volna és lehetséges is „menetközben” kiküszöbölni.

Csinom Palkó” bemutatója jelentős állomása színházi művelődésünknek. Nemcsak, mert fontos lépés előre a daljáték-műfaj múltbeli csökevényeinek elvetésében, hanem azért is, mert egészséges hangjával, főként pedig zenéjének sajátos népi légkörével a műfajnak azt a jó hagyományát folytatja - és fejleszti eredményesen tovább -, amelyet Kacsóh Pongrác a János vitézzel alapozott meg.

/Lózsy János/


5263 Búbánat 2023-12-12 22:00:09
Lehár Ferenc: A víg özvegy –„Pavilon-kettős” - Koltay Valéria és Kövecses Béla

Magyar szöveg: Mérei Adolf

A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1962. december 8., Kossuth Rádió 18.55 – 21.27. – Vezényel: Sebestyén András – Házy Erzsébet, Koltay Valéria, Udvardy Tibor, Kövecses Béla, Palcsó Sándor, Kishegyi Árpád, Külkey László, Bilicsi Tivadar, km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara. Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendező: Rácz György.

Valencienne és Camille de Rosillon jelenete, II. felv.:

Valencienne: Szegény fiú!

Camille: Megöl a kínom!

Valencienne: Meggyógyítom, megházasítom: az özvegyet, uram, ma még eljegyzi!

Camille: Ez a beszéd szívem halálra sebzi!

Valencienne: Nem mondanék ma nemet én, nem volnék már régen ilyen gyáva, 

ha nékem a gyűlölt erény nem állna mindenütt utamba.

Camille: Lemondjak Rólad, a boldogságom?

Valencienne: Van annyi szép nő a világon!

Camille: Én a tiéd, Te az enyém!

Valencienne: Ne gondolj rá, hiú remény!

Camille: Egy csókot kérek!

Valencienne: Uram, ez erőszak!

Camille: Ne félj, nem bántlak én!

Camille de Rosillon áriája:

Májusban nyílnak a rózsák, oly dúsan, színesen.

Szerelem szép virága kinyílt a szívemen! 

Ha nékem rózsafája Te vagy Te drága lény,

Az égnek boldogsága, mint álom száll felém!

Most Tőled el kell válnom, a boldogság csaló?

Csak délibáb volt álmom, s a rózsa hervadó?

Lelkemnek reménye, ha győzök száz bajon,

Ha összeforr majd vélem az én kis angyalom!

Ha összeforr majd vélem az én kis angyalom!...

Folytatólag a jelenet

Valencienne: Rossz fiú!

Camille: Angyalkám!.

Valencienne: Ó, hagyj el! Hagyj! Különben elhagy a józan ész!

Camille: Búcsúra egy csókot! Ajkad nyújtsd felém!

Nézd, ez a kicsi pavilon, csupa titok ez a hely itt bent!

Nézd, ez a kicsi pavilon, nem fecseg ki semmit sohasem!

Félhomálya véd, csak a vágy lángja ég!

Nézd, ez a kicsi pavilon, üdvöket ígérget csábítón!

Valencienne: Óh, érzem,... bemegyek én de nyomban...

Camille: Jó ez a kicsi pavilon...

Együtt: Félhomálya véd, csak a vágy lángja ég!

Hív ez a kicsi pavilon, üdvöket ígérget csábítón!






A lapunkban megjelent szövegek a Café Momus, vagy a szerző kizárólagos szellemi tulajdonát képezik és szerzői jog védi őket.
A szerkesztőség külön, írásos engedélye nélkül mindennemű (részben vagy egészben történő) sokszorosításuk, felhasználásuk, kiadásuk és terjesztésük tilos.