Bejelentkezés Regisztráció

Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig)


5236 Búbánat 2023-02-02 15:34:29

Magyar Katolikus Rádió – „Zeneközelben”

Szerkesztő - műsorvezető: Boros Attila

 Elhangzott: 2023. február 2., 12.31 – 13.00

A mai adásban Huszka Jenő műveiből csendültek fel részletek:

 1. Huszka Jenő – Martos Ferenc: Gül baba

A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1991. augusztus 20., Petőfi Rádió, 15.03 - 16.58

- Nyitány; - Leila és Gábor diák szerelmi kettőse, II. felv.: „Ha volnék egy énekesmadárka .../Szép, égi virágom, jó sorsomat áldom... /Jöjj vélem, édes, szökjünk el innen!...” (Farkas Katalin és Gulyás Dénes, km.  a Magyar Rádió Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Török Géza)

2.   Huszka Jenő – Martos Ferenc: Lili bárónő

A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1983. október 10., Petőfi Rádió, 20.35 - 22.30

- Malomszegi báró dala a pénzről: „Tudni kell ésszel bánni a pénzzel”  (Melis György, km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András)

 3. Huszka Jenő - Szilágyi László: Erzsébet – a benne elhangzó dal (a Mária főhadnagy c. operett betétszámaként is szokás felhasználni):

- Petőfi Sándor Szeptember végén c. versének megzenésítése (Sárdy János énekfelvételéről)

 Az adás visszahallgathatóitt


5235 Búbánat 2023-01-07 16:52:26

Magyar Katolikus Rádió – „Zenei kincsestár”

Johann Strauss: A denevér

Szerkesztő: Szakács Emese

Elhangzott: 2022. december 31., 23.30 – 24.00

A rádió-stúdiófelvételről bejátszott részletekben énekel:

Házy Erzsébet, László Margit, Szőnyi Ferenc, Ilosfalvy Róbert, Kozma Lajos, Melis György, km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Lehel György - A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1963. december 25., Kossuth Rádió, 19.05 – 22.00

- Falke belépője és kettőse Eisensteinnel, I. felv. (Melis György és Szőnyi Ferenc)

- Orlovsky kupléja, II. felv. (Kozma Lajos)

- Adél Kacagódala, II. felv. (László Margit, km. az MRT Énekkara)

- Órakettős, II. felv.  (Házy Erzsébet és Szőnyi Ferenc)

- Hármas és jelenet, III. felv. (Házy Erzsébet, Ilosfalvy Róbert, Szőnyi Ferenc)

- Együttes és a III. felv. fináléja (Házy Erzsébet, László Margit, Szőnyi Ferenc, Ilosfalvy Róbert, Kozma Lajos, Melis György, Radnay György, Palcsó Sándor, km. az MRT Énekkara)

Az adás visszahallgathatóitt


5234 Búbánat 2023-01-03 11:26:40

ÉVFORDULÓK – 75 éve hunyt el Lehár Ferenc

(Komárom, 1870. április 30. - Bad Ischl, 1948. október 24.)

Tegnap sugározta a Bartók Rádió, 2023. január 2., 19.00 -19.30

Ism. szerda, 11.30

A zeneszerző-karmesterre Becze Szilvia szerkesztő emlékezik.

Az archív hangbejátszásokban három kiváló énekes idézi fel Lehár Ferenccel kapcsolatos emlékeit: Udvardy Tibor operaénekes (1914 - 1981), Halász Gitta operaénekesnő (1889 - 1968) és Németh Marika operettszínésznő, primadonna (1925 - 1996). A zenei felvételek nagy részén  Lehár Ferenc dirigálja saját műveit.

A műsorban felhangzó Lehár-operettek részletei:

  • Éva – Nyitány (Km. a Bécsi Szimfonikus Zenekar, vezényel a szerző) – a felvétel 1942 januárjában készült
  • A mosoly országa – Szu-Csong dala, II. felv.: „Vágyom egy nő után” (Udvardy Tibor, km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Rubányi Vilmos) - keresztmetszet, 1957. március 14., Kossuth Rádió, 19.10 - 
  • A víg özvegy – Nyitány (Km. a Bécsi Filharmonikusok, vezényel a szerző) – a felvétel 1940 májusában készült
  • Giuditta – Ottavio dala (Richard Tauber, km. a Bécsi Filharmonikusok, vezényel a szerző) - a felvétel 1934 januárjában készült
  • A víg özvegy – Vilja-dal, II. felv. (Németh Marika, km. az MRT Énekkara és a  Magyar Állami Operaház Zenekara, vezényel: Bródy Tamás) - Lehár-emlékest a szerző halálának 25. évfordulója alkalmából. Magyar Rádió 6-os stúdiója - 1973. október 29., Kossuth Rádió, 19.40 – kb. 21.30

Becze Szilvia, rádiós szerkesztő: [Lehár Ferenc] „... Új utat nyitott a nyugat-európai operett történetében, sikerült új életet lehelnie az első aranykora után megfakulni látszó műfajba.” ...  „Munkáit friss színpadi ötletek jellemzik, fantáziájával, technikai igényességével, humorával megújította a hagyományossá vált bécsi operett stílusát. Dallamos, fülbemászó melódiái ellenére addig szokatlan követelményeket támasztott a zenekkarral és az énekesekkel szemben...”.

Udvardy Tibor operaénekessel Czigány György beszélgetett 1975-ben:

„A könnyűmuzsika világhírű mesterével két felejthetetlen élményem van.

Mint a Garabonciás címszereplője, állandó összeköttetésbe kerültem vele, mert nem a teljesen kész darabbal érkezett meg hozzánk. A szó szoros értelemben házi őrizetbe kellett venni őt a Gellértben, hogy befejezze művét. Leírhatatlan nagy premier volt. Lehárra és személyes vezénylésére való tekintettel majdnem az összes európai ország direktben közvetítette az ősbemutatót, és úgy álltak a mikrofonok az operaszínpadon, mint kiadós eső után az erdőben a gombák.

A másik élményem: egy lemezfelvételt készítettem vele A mosoly országából, és amikor elénekeltem belőle a Szu-Csong belépőjét, letette a pálcát és ennyit mondott: ezt ő nem így képzelte el: ő ezt finomabb, törékenyebb kínai figurának szánta, de a felvétel drámaisága annyira meggyőzte, hogy ebben az esetben maradjunk ennél a megoldásnál. Olyan barátság fejlődött ki közöttünk, hogy később egyik dalát nekem dedikálta, ésTamás Ilonkával egyszer egy bécsi és egyszer egy berlini hangversenyre hívott meg közreműködőként, ahol ő vezényelt.”

Udvardy Tibor az operettről alkotott fontos gondolatait is megosztotta Czigány Györggyel:

Én az operettnek sok szépet köszönhetek és ma is szeretem. A mai formájában, idézőjelben játszva, mint persziflázst, elfogadni nem tudom. Pedig, ha elhatároznánk, operett nagyhatalom lehetnénk, mert szerzőink Lehár, Kálmán, Jacobi, Huszka, de a ma élőkkel is, olyan rangot biztosítanának, mint talán Bartók és Kodály a komoly zenében. De ameddig szégyelljük amire büszkék lehetnénk, és szakmai felkészültség nélkül...Tudni illik, nem elég jól mozogni és táncolni. Valódi bonvivánok és primadonnák nélkül operettet csinálni nem lehet, mert olyan primadonnára és bonvivánra van szükség, aki nem azért csinálja ezt a műfajt, mert tehetségéből többre nem telik, hanem azért, mert ide kötelezte el magát.  Ezzel többet ártunk a műfajnak, de rajta keresztül a komolyzenének is, mert az ítéletében bizonytalan közönséget fölényes, nevelni akaró kritikákkal csak megzavarjuk. Ez a műfaj nem lebecsülendő, nehezebb, mint az opera. Mert az operában leírt kottafejeket valaki precízen leénekli, és a magas és a mély hangokat kivágja, a siker biztos, nagy baj már nem lehet, mert mindig alatta a mű.  Az operettnél viszont hittel kell életre hívni, és szép hangon. Fel kell gyújtani a megírt egyszerű dallamokat, nem szentimentálisan, álpátosszal, hanem őszinte érzéssel, stílussal, és akkor sokaknak azt fogja nyújtani, mint a zenében már jártasaknak a „Kilencedik szimfónia”.

Halász Gitta operaénekesnő idézi fel a közös munkát Lehár Ferenccel, egy 1965-ös rádiófelvétel hangbejátszásán:

„Hadd említsek egy olyan hangversenyt, ami valóban ritka élmény volt, sőt azt hiszem, egyetlen alkalom is: Lehár vezényelte A víg özvegyet.  E szép koncert emlékét néhány fénykép és Lehár sorai őrzik meg számomra. Itt van Lehár fényképének alján az ajánlás. Nekem igazi örömet szerzett Lehár elismerése. Azt írta: a kedves, bájos és kitűnő Víg özvegynek: Halász Gittának. Hálás szeretettel: Lehár Ferenc”

Németh Marika, operettprimadonna a bejátszott hangfelvételen Boros Attila szerkesztővel beszélgetakinek mikrofonja előtt először arra kérdésre válaszol, hogy vajon ki a kedves zeneszerzője? (A rádióműsor 1979-ben készült.)

„Talán legszívesebben Lehár Ferenctől énekelek, mert Lehár Ferenc jobban írt énekes hangra, mint Kálmán Imre.  Kálmán Imre talán a zenei összhatás kedvéért, és az effektusok kedvéért - mert csodálatos effektus zenéket írt Kálmán Imre - ... fárasztó hangi problémákat [jelent]. Például, nem is megyek messzire: Cigányprímás című operettjének van egy duettje, ami egy duetten belül két oktáv. Tehát alsó C-től magas C-ig. Tehát énekes legyen a talpán, aki egy duettben ezt el tudja énekelni. Mondjuk, fáradtság nélkül. Lehár Ferenc viszont úgy írta a dalait, hogy operai – és mindjárt minősítést adnék az operettjeinek -, az egyik A mosoly országa, aminek énekeltem a főszerepét, Lizát, majdnem Puccini-szerűen, tehát ragyogóan lehet énekelni, anélkül, hogy az ember elfáradna.”

Az adás visszahallgatható: itt


5233 Búbánat 2022-12-31 18:05:38

A Bartók Rádió nem a szilveszterkor megszokott Denevér valamelyik felvételét sugározza ma este, hanem ugyancsak ifj. Johann Strauss nevével fémjelzett másik operettjét tűzi műsorára:

19.00 – 20.42:

Bécsi vér (Wiener Blut, 1899)

Háromfelvonásos operett

Szövegét Victor Léon és Leo Stein írta

Vezényel: Willi Boskovsky

Km. a Kölni Opera Kórusa (karig.: Hans Wolfgang Schmitz) és a Philharmonia Hungarica  (EMI, 1976)

Szereposztás:

Gindelbach herceg – Klaus Hirte (bariton)

Balduinm Zedlau gróf – Nicolai Gedda (bariton)

Gabriele, Zedlau grófné – Anneliese Rothenberger (szoprán)

Bitowski gróf – Gerd Dieberitz (bariton)

Franci (Franciska Cagliari) – Renate Holm (szoprán)

Kagler – Hans Putz (bariton)

Pepi – Gabriele Fuchs (szoprán)

Josef – Heinz Zednik (tenor)

Lisi – Helga Schramm (alt)

Lori – Karin Stranig (mezzoszoprán)

 

Megemlítem a Rádió Dalszínháza rádiófelvételét, amely magyar művészekkel, magyar nyelven mutatta be ezt az operettet:

ifj. Johann Strauss: Bécsi vér

Az operett rádióváltozata

A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1976. augusztus 19., Kossuth Rádió, 19.30 - 21.40

Szövegét Victor Leon és Leo Stein írta.

Fordította és rádióra átdolgozta: Fischer Sándor

Vezényel: Breitner Tamás

Km.: az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc)

Zenei rendező: Balassa Sándor

Rendező: Cserés Miklós dr.

Szerkesztő: Bitó Pál

Szereposztás:

Herceg Ipsheim-Gindelbach, Franz-landskranz miniszterelnöke – Radnai György (Tánczos Tibor)
Gróf Zedlau, bécsi követ – Fülöp Attila (Lőte Attila)
Gabriella, a felesége – Kincses Veronika (Béres Ilona)

Gróf Bitowski – Márkus László
Franciska, táncosnő – Kalmár Magda (Szegedi Erika)
Keglen, az apja, körhinta-tulajdonos – Várhelyi Endre (Győrffy György)
Pepi, próbakisasszony – Lehoczky Éva (Almási Éva)
Joseph, lakáj – Melis György (Sinkovits Imre)
Anna, szobalány – Csongrádi Katalin
Fiákkerkocsis – Váradi Balogh László
Pincér – Fellegi István
Udvarmester – Jávor Alfréd


5232 Búbánat 2022-12-26 12:41:16

Karácsonykor ezen a napon - december 26. - mutatta be a Rádió Dalszínháza, 44 évvel ezelőtt:

Jacques Offenbach: Kékszakáll

Henri Meilhac és Ludovic Halévy librettója nyomán a szöveget magyarra fordította, és a darabot rádióra alkalmazta: Fodor Ákos

A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1978. december 26., Kossuth Rádió, 19.53 – 22.00 

Közreműködik az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara (Karigazgató: Sapszon Ferenc)

Vezényel: Bródy Tamás

Zenei rendező: Fejes Cecília
Rendező: Cserés Miklós dr.

Szerkesztő: Bitó Pál

Ez a teljes operettfelvétel volt Házy Erzsébet utolsó munkája a Rádió Dalszínháza égisze alatt! -  az együttesekben hallani szopránját, valamint  egy karakterszereplő dalát énekli:  Clémentine királyné dala a II. felvonás első képéből – rondó

Teljes szereposztás:

/Az eredeti szövegkönyv szerinti francia személynevek a magyar fordításban új nevet kaptak, a Dalszínház felvételén ezen a néven szerepelnek, ezért zárójelben ezt is feltüntetem./

Kékszakáll lovag – Róka István (Harsányi Gábor)
Bobéche király (Kandeláber király) – Palcsó Sándor (Körmendi János)
Clementine (Klementina) királyné, a felesége – Házy Erzsébet (Kohut Magda) 
Hermina hercegnő, a leányuk, „Gyopár” (aki először Fleurette-ként mint virágárus, jelenik meg a darabban) – Lehoczky Éva (Sunyovszky Szilvia)
Zafir herceg (aki először pásztorként jelenik meg a darabban) – Fülöp Attila (Szacsvay László)
Oszkár gróf, a király minisztere – Bende Zsolt (Márkus László)
Popolani (Pelikán) alkimista a lovag szolgálatában – Melis György (Sinkovits Imre)
Boulotte, parasztlány („Vadóc”), Kékszakáll leendő – hatodik – asszonya – Kalmár Magda (Schütz Ila)
Alvarez, udvaronc – Szénássy Ernő

Kékszakáll „elhunyt” feleségei:
Héloise, az első asszonya – Horváth Eszter
Eléonore, a második asszonya – Forgács Júlia
Isaure, a harmadik asszonya – Tordai Éva
Rosalinde, a negyedik asszonya – Szabó Anita
Blanche, az ötödik asszonya – Domonkos Zsuzsa


5231 Búbánat 2022-12-19 12:52:11

Magyar Katolikus Rádió – Zenei közelkép

Elhangzott: 2022. december 14., 12.30 -12.45

Lehár Ferenc: Giuditta

Szerkesztő-műsorvezető: Boros Attila

A zeneszerző utolsó eredeti színpadi műve volt a Giuditta.  Ősbemutató: Bécsi Állami Operaház, 1934. január 20. A magyarországi bemutató: Magyar Királyi Operaház, 1934. április 8.

A darab „sikerét ezúttal is dallamainak nemes eleganciája, hangszerelésének szimfonikus gazdagsága és az énekszólamok operai szintű igényessége biztosítja. És még valami: a zene vonzereje, ami mindezeken túl van és nem körülírható és nem magyarázható.”

Néhány részlet a Giudittából / EMI, 1983/:

Edda Moser és Nicolai Gedda énekel, a Bajor Rádió Énekkarát és Zenekarát Willi Boskovsky vezényli.

- Ottavio belépője (Gedda, km. Férfikar)

- Giuditta és Ottavio szerelmi kettőse - az I. felvonás zárójelenete (Moser és Gedda)

- Giuditta dala és táncjelenete, II. felv. (Moser, km. Énekkar)

- Ottavio búcsúzó dala. (Magyar versfordításban: „Te vagy a napsugaram”) (Gedda)

Az adás visszahallgatható: itt


5230 Búbánat 2022-12-15 12:30:07 [Válasz erre: 5103 Búbánat 2022-04-13 10:35:10]

Farkas Ferenc zeneszerző születésének mai évfordulóján (Nagykanizsa, 1905. december 15. - Budapest, 2000. október 10.)  legyen itt talán legnépszerűbb művéből egy bejátszás:

Farkas Ferenc - Dékány András: Csínom Palkó - Rosta Márton és Éduska kettőse (Házy Erzsébet, Szabó Ernő)

- Jelenet, Rosta Márton és Éduska kettőse (Házy Erzsébet és Szabó Ernő, km.  Férfikar)

1.
Rosta:
Jó estét, jó estét,
Áldás, erő, békesség!

Éduska:
Jó estét, jó estét,
Mindenkinek kedvesség!

Mind (férfikar):
Ha, ha, ha, ha, ha, ha,
Csak egy leány s az apja!
Pántlikás kosárja,
Hetyke a kis kalapja.

Rosta:
Rosta Márton,
Híres ember Pozsonyban,
Itten áll most
Előttetek valóban.

Éduska:

Készíti a mézeskalács szíveket.

Rosta:
Gyertyát, ánizst, és cukorból egeret.

Éduska:
Menta, ánizs, 
És törökméz, csupa jó.
Hozzá adva
Egy maréknyi szép dió.
Ebből lesz a Rosta féle keverék.

Együtt:

Tessék, tessék!

Itten helyben ezt egyék!

A daljáték második, teljes stúdiófelvételére a Rádióban 1962. december 17-én került sor, ugyancsak Lehel György karmester zenei irányításával. Az elkészült felvételt a Rádió Dalszínháza 1963. május 1-jén mutatta be:

Farkas Ferenc – Dékány András: Csínom Palkó

3 felvonásos daljáték

Vezényel: Lehel György

Km.: az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara (Karigazgató: Vajda Cecília)

Zenei rendező: Ruitner Sándor
Rendező: Mikó András

Szereposztás:

Csínom Palkó – Simándy József
Csínom Jankó – Palócz László
Balogh Ádám, kapitány – Melis György
Zsuzsika – Gyurkovics Mária
Rosta Márton – Szabó Ernő
Éduska, a leánya – Házy Erzsébet
Tyukodi, a strázsamester – Domahidy László
Förgeteg, betyár – Radnay György
Örzse – Komlóssy Erzsébet
Kati – Andor Éva (születésének ugyancsak ma van az évfordulója: 1939 - 2014)
Koháry gróf – Deák Sándor
Koháry grófné – Neményi Lili


5229 Búbánat 2022-11-30 10:40:06

Magyar Katolikus Rádió – „Zenei közelkép”

Duettek Kálmán Imre operettjeiből

Elhangzott: 2022.11.23. 12:30 – 13.00

Szerkesztő-műsorvezető: Boros Attila

1. Kálmán Imre - Leo Stein, Jenbach Béla - Gábor Andor: A Csárdáskirálynő

- Szilvia és Edvin kettőse, II. felv. „- Pohár csengett, zene zengett, körös-körül tánc kerengett, oly gyönyörű nóta szólt.… /Emlékszel még? Jut még eszedbe a múltunk?...” (Németh Marika és Baksay Árpád, km. a Fővárosi Operettszínház Zenekara, vezényel: Bródy Tamás)  1965, Qualiton

2. Kálmán Imre - Julius Brammer, Alfred Grünwald - Harsányi Zsolt - Kardos G. György: Marica grófnő 

- Péter (Tasziló) és Marica szerelmi kettőse, II. felv.: „Ne szólj, kicsim, ne szólj, csak hallgass, úgy válaszolj…”  (Németh Marika és Simándy József, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András) – a rádió 1963-as stúdiófelvételéről

3. Kálmán Imre - Julius Brammer, Alfred Grünwald - Szenes Andor - Szenes IvánA montmartre-i ibolya 

- Raoul és Ninon kettőse, I. felv.: „Úgy látszik véget ért egy álom, ez most már nem az én világom…/Ninon, Ninon, búcsúzom tőled én, akárhogy fáj a válás…” (Kalmár Magda és Molnár András, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Breitner Tamás) – Rádió Dalszínházának bemutatója: 1983. január 1., Kossuth Rádió, 20.30 – 22.00)

Adás visszahallgatható: itt


5228 Búbánat 2022-11-17 11:46:46 [Válasz erre: 2502 Búbánat 2018-01-11 22:30:07]

Kapcs. 2.502. sorszám

Sir Arthur Sullivan: Őfelsége hajója, a Fruska...

/Eredeti címe: H.M.S. Pinafore (1878) /

Operett két részben.

A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1973. január 22., Kossuth rádió, 19.47 - 21.30 

Esti Hírlap, 1973. január 24.

„A hangszóró mellett”

Arthur Sullivan (1842 - 1900) újra divatban van. Szerte a világon felújítják darabjait. Nem érdemtelenül. Dickens egyszer jelen volt valamelyik Sullivan-mű előadásán. Elégedetten szólt: „Nem vagyok zenekritikus, de annyi bizonyos, hogy különleges muzsikát hallottam!” Az angol operett mesterének munkái közül most A Fruska, e méltatlanul mellőzött hajósoperettje került mikrofon elé Romhányi József burleszkhumorral felfrissített szövegével, Blum Tamás vidám verseivel és vezényletével. Ugyanezzel a darabbal szerepelt a Sullivan - Gilbert szerzőpár hazánkban először színpadon, 1881-ben, a Népszínházban. Akkor Pannifer kapitány volt a címe és mindössze négyszer adták. A régi közönség kegyetlen ítéletét fellebbezte meg a rádió. Igazolta, mennyi érték rejlik Sullivan partitúrájában: melódiabőség, zenei gúny és szellemesség. Cserés Miklós dr. tengerészhangulatot árasztó ötletes rendezése tapintatosan egyengette a Sullivan-i zenének itt-ott ellentmondó, bár mulatságos dialógusokat. A kapitány (Kishegyi Árpád— Agárdi Gábor) s lánya, (Kalmár Magda—Csűrös Karola) éppen olyan jól helyükön voltak, mint az admiralitás első lordjaként Várhelyi Endre—Balázs Samu. Jeleskedtek hangalakításaikkal Barlay Zsuzsa (prózája Tolnay Klári), Sólyom Nagy Sándor, a Rejtő-regényekből előlépett prózatársával, Garas Dezsővel, valamint a láthatatlan bonviván énekben Kovács Péter, prózában Sztankay István. Népes volt a szereplőgárda, s pompásan szólt a kórus. Fejes Cecília a zenei rendezésben mindenütt érvényre juttatta Sullivan dallamvilágának, hangszerelésének finomságait.

(Kristóf)


5227 Búbánat 2022-11-15 13:12:27 [Válasz erre: 5216 Búbánat 2022-09-26 13:13:52]

Végre, ismét egy – operai igényű - teljes klasszikus nagyoperettet hallhatunk a rádióban!

Ma este a Bartók Rádió sugározza:

19.00 – 19.30 Prológ

A mikrofonnál: László Ferenc

Szerkesztő: Bánkövi Gyula

19.35 – 22.00 Charles Lecocq: Angot asszony lánya 

/La Fille de Madame Angot – 1872, Paris/

Opéra comique, 3 actes.

Szövegét „Clairville” (Louis-François Nicolaïe) regénye nyomán Victor Koning és Paul Siraudin írta

Vezényel: Sébastian Rouland

Orchestre de chambre de Paris

Choeur du Concert Spirituel

Szereposztás:

Ange-Pitou, költő és utcai énekes – Mathias Vidal (tenor)

Clairette Angot, virágkereskedő, Pomponnet jegyese – Anne-Catherine Gillet (szoprán)

Mademoiselle Hortensie Lange, primadonna – Véronique Gens (szoprán)

Pomponnet, piaci borbély és Lange kisasszony fodrásza – Artavazd Sargsyan (tenor)

Larivaudière, a köztársaság-ellenes összeesküvők tagja – Matthieu Lécroart (basszbariton)

Louchard, rendőrtiszt, Larivaudière besúgója – Antoine Philippot (bariton)

Amarante, piaci kofa – Ingrid Perruche (szoprán)

Javotte, piaci kofa – Ingrid Perruche (szoprán)

Babette, Clairette komornája – Ingrid Perruche (szoprán)

Hersilie, Mademoiselle Hortensie Lange komornája – Ingrid Perruche (szoprán)

Trénitz, dandy, huszártiszt – Flannan Obé (tenor)

Guillaume és Buteux, piaci kofák – Flannan Obé (tenor)

Aranyifjú, Tiszt és Kadét – David Witczak (bariton)

Ének- és tánckar: piaci árusok, vásárlók, titkos ügynökök, összeesküvők, csendőrök.

A cselekmény helyszíne és ideje: a Vásárcsarnok (Les Halles) (II. felv.), Lange kisasszony városbeli palotájának szalonja (II. felv.), a Belleville kastély parkja (III. felv.), Párizsban, a forradalom idején, 1794-ben.

Itthon, a Rádió Dalszínháza a múltban két magyar nyelvű rádiófelvételt is készített az operettből; az 1960-as, teljes adaptációban Házy Erzsébet, Németh Marika, Szabó Miklós, Rátonyi Róbert, valamint Kiss Manyi és Geszty Szilvia énekhangfelvétele a legjobb, legidőtállóbb, az MRT Énekkarát és Szimfonikus Zenekarát Polgár Tibor vezényli. 


5226 Búbánat 2022-11-09 18:51:03 [Válasz erre: 5224 Búbánat 2022-10-22 12:22:48]

Operett a magyar rádióban – eredeti nyelven hangzó felvételek (16)

Sir Arthur Sullivan: Trial by Jury

Operett („drámai kantáta” vagy „opera comique” műfaji megjelöléssel is) egy felvonásban  

Szöveg: Sir William Schwenck Gilbert

A címet magyarra lefordítani lehetne: Esküdtszéki tárgyalás. (A Rádió Dalszínháza és a TV Zenés Színháza felvételén is ezen a címen ismeretes minálunk.)

Egy házasságszédelgő peréről szóló kisoperett ősbemutatója: 1875. március 25., London, Royalty Theatre

A darabot az eredeti promóciós anyag "eredeti drámai kantátaként" jellemez.

A cselekmény helyszíne és ideje: London, a XIX. század vége (a mű komponálásának ideje)

A zeneszerző- és szövegíró-páros első olyan közös darabjuk, ami világsikert hozott számukra. Mint a legtöbb Gilbert- és Sullivan vígoperai nívójú operettnél, a Trial by Jury cselekménye is kifigurázó, szatirikus, miközben a szereplők úgy viselkednek, mintha az események teljesen észszerűek lennének. Ez a narratív technika tompítja a képmutatást célzó hegyes tüskéket, különösen a tekintélyesekét, valamint a tekintélyesnek tartott emberek és intézmények olykor alantas, elítélendő motívumait. Ezek a témák váltak Gilbert kedvenceivé a Sullivannel folytatott többi együttműködése során. A kritikusok és a közönség dicsérte, hogy Sullivan szellemes és jó humorú zenéje mennyire kiegészíti Gilbert szatíráját. A Trial by Jury sikere elindította Gilbert és Sullivan 13 közös munkából álló híres sorozatát, amely „Savoyai operák” néven vált ismertté .

Az 1875-ös bemutató után a produkció széles körben turnézott Nagy-Britanniában és másutt, világszerte.  Játsszák önállóan, de elfogadott más szerzők előadásainak kísérődarabjaként is, vagy egy másik rövid operettel együtt előadva. Kurt Gänzl színháztudós szerint ez "valószínűleg minden idők legsikeresebb brit egyfelvonásos operettje". Valóban, Gilbert és Sullivan együttműködésének eredménye szellemes, dallamos és nagyon "angol" zenés komédia lett.

A cselekményről:

Egy londoni bírósági tárgyaláson vagyunk, ahol egy házasságszédelgő ügyében fognak ítéletet hozni az esküdtek. Elsőként az alperes érkezik, aki arról szeretné meggyőzni az egybegyűlteket, hogy a férfiak alkatilag alkalmatlanok a monogámiára. Ekkor megérkezik az ünnepelt bölcs bíró is, akiről megtudjuk, hogy érdekházasság révén került ilyen magas és jól jövedelmező pozícióba. Végül megérkezik a felperes, a tündér szépségű, harmatos lelkű fiatal lány is, aki azonnal belopja magát a törvény szigorú őreinek szívébe. A felperes ügyvédje előadja, hogy a jegyesség mézes napjai után jött volna a házasság, ami elől a vőlegény megszökött. Vajon mi lesz a furfangos bírói döntés, ha a törvény nem kötelezheti a férfiút ígérete betartására?...

Ének-zenei illusztrációk:

Az „Operett, mint színpadi műfaj” topik 5242. sorszámú bejegyzésében belinkeltem - rövid video-részletekre bontva - a teljes operett egyik színházi előadása felvételét (Austral Opera Arts Center Melbourne, 2005)  

A Magyar Rádió két címmel is, több évtizeden át sugározta az operettet: egy eredeti nyelvű teljes stúdiófelvétel bemutatása mellett a magyar nyelvű teljes rádiófelvétel is rendszeresen a műsorán szerepelt.

Erre példák

  • Az angol nyelvű stúdiófelvétel bemutatója: 1956. augusztus 9., Petőfi Rádió, 14.30 - 15.10

 Sullivan - Gilbert: Házasságszédelgő 

/Eredeti címe: Trial by Jury/

Ismerteti: Aczél János

Vezényel: Isidore Godfrey

Km. a D’Oyly Carte Operatársulat Énekkara és az Új Promenade Zenekar

/London Records, 1949./

 

Szereposztás:

A tanult bíró – Richard Watson (buffo bariton)

A felperes – Muriel Harding (szoprán)

Az alperes – Leonard Osborn (tenor)

A felperes védője – Leslie Rands (magas bariton)

Az esküdtszék elnöke – Donald Harris (basszus)

Egy esküdt – L. Radley Flynn (basszus)

 

 

Néhány dátum:

 

 

     

1956. augusztus 9., Petőfi Rádió, 14.30 - 15.10

1957. március 21., Petőfi Rádió, 17.25 -18.00

1957. augusztus 18., Kossuth Rádió, 10.10 - 10.40

1958. augusztus 18., Kossuth Rádió, 14.15 - 14.55

1959. június 9., Petőfi Rádió, 21.05 - 21.45

1960. január 14., Kossuth Rádió, 22.15 - 22.55

1961. június 2., Petőfi Rádió, 18.05 - 18.45

1962. február 9., Petőfi Rádió, 18.05 - 18.45

1963. január 23., Kossuth Rádió, 14.20 - 15.10

2014. szeptember 16., Bartók Rádió, 19.35 – 21.12 (Arthur Sullivan Cox and Box – avagy az elveszett testvérek c. egyfelvonásos operett-tel, továbbá A velencei kalmár - Shakespeare vígjátékának - kísérőzenéjével együtt)

 

  • Magyar nyelvű változat

Arthur Sullivan - William Schwenck Gilbert: Esküdtszéki tárgyalás

/Eredeti címe: Trial by Jury/

Egyfelvonásos kisoperett („zenés komédia”)

Sullivan vígoperáját csak némi lefokozással lehet operettnek nevezni; egy házasságszédelgési per lefolyását eleveníti meg az első perctől az utolsóig zenében. Blum Tamás fordításában és vezényletével csendül fel a darab. Az Operaház ismert szólistái éneklik az operai igényű szerepeket.

A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1965. augusztus 14., Kossuth Rádió, 20.25 – 21.00

Magyar szöveg: Blum Tamás

Vezényel: Blum Tamás

Km. az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara (Karigazgató: Bódy Irma)

Zenei rendező: Ruitner Sándor

Szereposztás:

A bölcs bíró – Melis György
A felperes – László Margit
Az alperes – Réti József
A felperes ügyvédje – Palcsó Sándor
I. Esküdt – Domahidy László
Törvényszolga – Várhelyi Endre

Válogatás a rádióadások közül:

1965. augusztus 14., Kossuth Rádió, 20.25 - 21.00

1965. szeptember 25., Kossuth Rádió, 20.26 - 21.00

1965. december 17., Petőfi Rádió, 18.25 - 19.00

1966. április 5., Kossuth Rádió, 22.20 - 22.55

1966. szeptember 5., Kossuth Rádió, 22.15 - 22.50

1967. január 13., Kossuth Rádió, 22.25 - 23.00

1967. június 27., Kossuth Rádió, 22.25 - 23.00

1969. február 24., Kossuth Rádió, 22.20 - 22.55

1969. szeptember 29, Petőfi Rádió, 21.20 - 21.55

1971. február 25., Kossuth Rádió, 22.20 - 22.55

1972. május 29., Petőfi Rádió, 22.25 - 23.00

1973. október 10., Petőfi Rádió, 21.25 - 22.00

1974. december 13., Petőfi Rádió, 22.25 - 23.00

1976. január 1., Petőfi Rádió, 23.25 - 24.00

1977. február 5., Petőfi Rádió, 21.54 - 22.30

1978. január 4., Petőfi Rádió, 21.55 - 22.31

1978. április 1., Petőfi Rádió, 21.54 - 22.30

1979. február 23., Petőfi Rádió, 23.15 - 23.51

1980. szeptember 11., Kossuth Rádió, 21.04 - 21.40

1981. április 21., Kossuth Rádió, 12.50 - 13.26

1982. január 15., Petőfi Rádió, 21.30 - 22.06

1983. február 15., Petőfi Rádió, 18.35 - 19.11

1983. október 1., Petőfi Rádió, 15.54 - 16.30

1984. június 28., Petőfi Rádió, 23.20 - 24.00

1985. január 8., Kossuth Rádió, 12.45 - 13.21

1985. július 9., Kossuth Rádió, 12.45 - 13.24

1986. január 22., Kossuth Rádió, 20.51 - 21.30

1986. június 13., Kossuth Rádió, 14.10 - 14.46

1986. november 19., Kossuth Rádió, 11.18 - 11.54

1987. április 30., URH Rádió, 17.30 - 18.06

1988. április 8., Petőfi Rádió, 21.54 - 22.30

1989. február 25., Petőfi Rádión 20.24 - 21.00

1990. január 22., Petőfi Rádió,  10.15 - 10.51

1990. szeptember 10., Petőfi Rádió, 9.50 - 10.26

1991. március 11., Petőfi Rádió, 10.04 - 10.40

1993. február 28., Petőfi Rádió, 21.05 - 21.41

Megemlítem, hogy e rádiófelvétel ének-zenekari hanganyagának felhasználásával a Magyar Televízió elkészítette az operett tévére adaptált változatát, melyben színészek alakítják az egyes szerepeket és playback módon hangzanak fel a dalok. A dramaturg, Ruitner Sándor szellemes, kellemes sűrítményt készített, amit Szitányi András játékosan, frissen, ironikusan, a zene és a cselekmény ritmusát, mozgáslehetőségét kiaknázva rendezte meg képernyőre. („Zenés TV Színház” bemutatója: 1971. január 23., MTV1. 20.05 – 20.40)


5225 Búbánat 2022-11-03 10:57:11

Kálmán Imre születésének 140. évfordulója alkalmából a Magyar Katolikus Rádió Dallamív c. műsorában (2022. október 26.) részletek hangoztak el a zeneszerző alábbi műveiből:

- Egyveleg a Csárdáskirálynő dallamaiból (Philharmonia Hungarica, vezényel: Doráti Antal)

- A csárdáskirálynő (Zentay Anna és Korondy György) – 1968, Rádió Dalszínháza

- A cirkuszhercegnő (Udvardy Tibor) – 1965, Qualiton lemezfelvétel

- Marica grófnő (Németh Marika, km. a Földényi-kórus) – 1963, Rádió Dalszínháza

- Az ördöglovas (Simándy József) 1974, Magyar Rádió, operettdalok - részlet Simándy új rádiófelvételéről

Az adás visszahallgatható: itt


5224 Búbánat 2022-10-22 12:22:48 [Válasz erre: 5222 Búbánat 2022-10-14 18:25:14]

Operett a magyar rádióban – eredeti nyelven hangzó felvételek (15)

Sir Arthur Sullivan: The Pirates of Penzance, or the Slave of Duty

A cornwalli kalózok ˙[avagy a becsület rabja]

Szöveg: Sir William Schwenck Gilbert

A darab ősbemutatója: 1879. december 31., New York, Fifth Avenue Theatre,  majd 1880-ban Londonban volt hatalmas sikerrel.

Magyarországi bemutató: 2009. március 20., Szegedi Nemzeti Színház, Kalózkaland címmel.

Az ifjú Frederic kalózinas, csak azért kerülhetett a kalózok közé, mert szolgálójuk, Ruth, az egykori dajka, félrehallotta a szülők utasítását: angolul pirate kalóz, míg a pilot szó pilótát jelent. Frederic születésnapi fogadalma pedig úgy szól, hogy a korona szolgálatába áll, s harcol az egyébként igen lágyszívű kalózok ellen, akik kímélnek s befogadnak minden árvát. Mabelbe, a dandártábornok (más fordításban: gárdaezredes) egyik lányába - aki tucatnyi lánnyal a kalózok fogságába került - Frederic első látásra beleszeretett, azonban felmerül egy akadály, ami meggátolja a gyors egybekelésüket: ugyanis a kalózinas most tölti be 21. életévét és bár szabadulna az állásától, de megtudja, hogy mivel február 29-én született, így még alig múlt el 5 éves és  -  paradox módon -, csak 84 éves korában lesz nagykorú!...  A csavaros és helyenként mondvacsinált, ám mindvégig roppant szórakoztató fordulatok egymást érik, a történet tele van jókedvvel, bőven adagolt humorral, és jól hangszerelt, hol vidám, hol érzelmes, pompás ének-zenékkel.

A partitúra több zeneszerzőt parodizál, legszembetűnőbb Verdi (A trubadúr, A végzet hatalma) és Berlioz (Faust elkárhozása) műveinek egyes témájára utaló részek, ahogy Offenbach (A banditák), vagy Gounod, Donizetti zenéinek is egyes elemeit poentírozza a szerzőpáros a vígoperára emlékeztető darabjukban, amihez bőven adagolt humor és jól hangszerelt, hol vidám, hol érzelmes, pompás ének-zenék társulnak.

A Magyar Rádió két címmel is (eredeti angol cím nyersfordításában és magyarra átkeresztelve is) több évtizeden át sugározta az operettet: az eredeti nyelvű stúdiófelvétel bemutatása mellett a magyar nyelvű teljes rádiófelvétel is rendszeresen a műsorán szerepelt.

Erre példák

  • Angol nyelvű változat 

A penzance-i kalózok

Rádióbemutató: 1970. június 6., URH rádió, 16.05 – 17.29

Gál Zsuzsa összekötőszövegét Versényi László mondja el.

a D'Oyly Carte Operatársulat Énekkara és a Royal Filharmonikus Zenekar

Vezényel: Isidore Godfrey

A lemezfelvétel a Decca Studios-ban, West Hampsteadben készült, 1967. december 4 - 8-án.

Szereposztás:

Stanley dandártábornok John Reed (bariton)

A lányai:

Mabel – Valerie Masterson (szoprán)

Edith – Jean Allister (mezzoszoprán)

Kate – Pauline Wales (mezzoszoprán)

Isabel – Susan Maisey (prózai szerep)

Richard, a kalózkirály – Donald Adams (basszbariton)

Samuel, a kalózok hadnagya – George Cook (bariton)

Frederic, kalózinas – Philip Potter (tenor)

Rendőrőrmester – Owen Brannigan (basszus)

Ruth, a kalózok szolgálónője – Christene Palmer (kontraalt)

Ének- és tánckar: kalózok, lányok, matrózok, rendőrök

Néhány dátum:

1970. június 6., URH Rádió, 16.05 - 17.29

1970. július 29., Kossuth Rádió, 9.10 - 10.00

1970. szeptember 12., URH Rádió, 16.05 - 17.00

1971. július 3., Petőfi Rádió, 8.03 - 8.45

1971. augusztus 24., Petőfi Rádió, 23.15 - 23.45

1972. március 24., Petőfi Rádió, 23.41 - 24.00

1972. szeptember 28., Petőfi Rádió, 8.05 - 9.00 

1973. június 3., URH Rádió, 10.35 - 11.04

1973. december 10., Petőfi Rádió, 23.15 - 24.00

1974. október 22., Kossuth Rádió, 16.15 - 16.28

1974. december 16., Petőfi Rádió, 23.15 - 24.00

1979. augusztus 27., Kossuth Rádió, 15.10 - 15.28 Az I. felv. fináléja

 (innentől kezdve A cornwalli kalózok cím alatt sugározta a rádió ezt az angol nyelvű felvételt)

1980. február 23., Petőfi Rádió, 8.33 - 9.45

1980. november 12., Petőfi Rádió, 21.23 - 22.15

1981. október 21., Petőfi Rádió, 20.47 - 22.00

1982. március 7., Petőfi Rádió, 22.20 - 23.00

1983. június 28., URH Rádió, 19.05 - 19-50

1984. július 6., Petőfi Rádió, 23.20 - 24.00

1985. május 27., Petőfi Rádió, 23.20 - 24.00

1986. június 8., URH Rádió, 17.45 - 18.30

1987. április 26., 3. Műsor, 18.12 - 18.30

1990. augusztus 20., Petőfi Rádió, 14.00 - 14.30

Ének-zenei illusztrációk:

Az „Operett, mint színpadi műfaj” topik 5233. sorszámú bejegyzésébe linkelt  videókon részletek szólalnak meg A penzance-i kalózok-ból néhány színházi előadás felvételéről.

 

  • Magyar nyelvű változat

Arthur Sullivan - William Schwenck Gilbert: A cornwalli kalózok, avagy a becsület rabja

/Eredeti címe: The Pirates of Penzance, or The Slave of Duty/

Operett két felvonásban  

A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1975. augusztus 24., Kossuth Rádió, 13.23 - 14.39

A verseket fordította: Fischer Sándor

Vezényel: Breitner Tamás

Km.: az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc)

Zenei rendező: Fejes Cecília

Rendező: Horváth Ádám

Szerkesztő: Bitó Pál

Szereposztás:

Richard, a kalózkirály – Melis György
Samuel, a hadnagya – Miller Lajos
Frederick, kalózjelölt – B. Nagy János ­­- a „B” betűt neve előtt ekkor még nem használta - (próza: Maros Gábor)
Stanley, az angol hadsereg első gárdaezredese – Gregor József
Kate, Edith, Isabel, Mabel, a leányai – Káldy Nóra, Csűrös Karola, Schütz Ila, Kalmár Magda
Edward, rendőrőrmester – Németh Sándor
Ruth, a kalózok mindenese – Barlay Zsuzsa

Válogatás a rádióadások közül:

1975. augusztus 24., Kossuth Rádió, 13.23 - 14.35 Teljes felvétel

1975. november 30., Kossuth Rádió, 19.42 - 20.57 Teljes felvétel

1976. június 19., Petőfi Rádió, 20.38 - 21.58 Teljes felvétel

1976. augusztus 15., Petőfi Rádió, 16.10 - 16.55 

1976. december 5., Kossuth Rádió, 15.13 - 15.50

1977. október 14., Petőfi Rádió, 9.30 – 10.00

1977. december 4., Kossuth Rádió, 21.15 - 22.32 Teljes felvétel

1978. augusztus 22., Petőfi Rádió, 21.15 - 22.33 Teljes felvétel

1978. november 13., Petőfi Rádió, 9.00 - 9.50

1979. március 10., Petőfi Rádió, 21.45 - 23.00 Teljes felvétel

1979. december 11., Petőfi Rádió, 21.15 - 22.30 Teljes felvétel

1980. augusztus 26., Kossuth Rádió, 12.50 - 14.05 Teljes felvétel

1980. november 12., Petőfi Rádió, 21.23 - 22.15

---

1984. június 1., Petőfi Rádió, 23.20 - 24.00

---

1994. szeptember 4., Petőfi Rádió, 21.10 - 22.25 Teljes felvétel

1995. június 18., Petőfi Rádió, 21.10 - 22.25 Teljes felvétel

1996. szeptember 7., Petőfi Rádió, 21.03 - 22.18 Teljes felvétel


5223 Búbánat 2022-10-16 12:43:15

Tájékoztatásul – akit érdekel.

Egy ideje – augusztus 29. – a Dankó Rádió műsorszerkezetében változások történtek.  Azóta - ami az operett műfaját illeti – a „Túl az Óperencián műsorának kezdése ismét a régi: az eddigi kora reggeli öt és hét óra közti idősávból visszakerült a délutániba, viszont csökkentett műsoridőben hallgatható 18.04  és 19 óra között. A hét minden napján adásba kerül.

A Túl az Óperencián operettműsora arra törekszik, hogy "érdekes vendégek izgalmas történeteivel, az operett-történelem kulisszatitkaival, valamint klasszikus és új operettslágerekkel" szórakoztasson.

Szerkesztő-műsorvezető: Czikora László


5222 Búbánat 2022-10-14 18:25:14 [Válasz erre: 5221 Búbánat 2022-10-06 20:51:49]

Operett a magyar rádióban – eredeti nyelven hangzó felvételek (14)

Sir Arthur Sullivan: The Gondoliers, or The King of Barataria

(A gondolások, avagy Barataria királya)

Opera comique (operett) két felvonásban  

Szövegkönyv: Sir William Schwenck Gilbert

Bemutató: 1889. december 7., London, Savoy Theatre

Magyarországon nem mutatták be.

A Magyar Rádió A gondolások címen több évtizeden át sugározta az operett egyik angol nyelvű teljes zenei (lemez)felvételét. Először: 1957. április 14., Petőfi Rádió, 11.00 – 12.30 

A lemezfelvételen közreműködők:

Vezényel: Sir Malcolm Sargent

Km.: Glyndebourne Fesztivál Kórusa (karig.: Peter Gellhorn), Pro Arte Zenekar

Szereposztás:

Plaza -Toro hercege, Spanyolország grandja – Geraint Evans (bariton),

Luiz, a herceg kísérője - Alexander Young (tenor),

Plaza -Toro hercegnője – Monica Sinclair (kontraalt)

Casilda, a hercegnő leánya – Edna Graham (szoprán),

Don Alhambra del Bolero, a nagy inkvizítor – Owen Brannigan (basszbariton),

Marco Palmieri, velencei gondolás – Richard Lewis (tenor),

Giuseppe Palmieri, velencei gondolás – John Cameron (bariton)

Antonio, velencei gondolás – James Milligan (basszbariton),

Francesco, velencei gondolás – Alexander Young (tenor),

Giorgio, velencei gondolás – James Milligan (basszbariton)

Velencei kisasszonyok:
  Tessa – Marjorie Thomas (kontraalt),
  Fiametta – Stella Hitchens (szoprán)

  Gianetta – Elsie Morison (szoprán),
  Vittoria – Lavinia Renton (mezzoszoprán),
  Giulia Helen Watts (alt).

Inez, a Plaza-Toro család nevelőnője – Helen Watts (alt)

Ének- és tánckar: a herceg kísérete, velencei urak és hölgyek, gondolások, őrök, szolgálók

Helyszín: Velence, a Piazzetta (I. felv.), a királyi palota Barataria szigetén (II. felv.)

Idő: 1750 körül 

Barataria az operettben egy képzeletbeli szigetállam.

Arthur Sullivan zeneszerző és W.S. Gilbert librettista tizenkettedik együttműködése, A gondolások (The Gondoliers – or The King Barataria) két elbűvölő velencei gondolás, Giuseppe és Marco történetét meséli el, akiknek tudomására jut, hogy fiatal fiúként egy személyazonossági tévedés miatt egyikük egy távoli királyság, Barataria trónörököse. Örülnek a helyzetnek, és megegyeznek abban, hogy megosztják új királyságuk kormányzásának felelősségét, amíg meg nem állapítják, melyikük melyik. Addig is - republikánus gyökereikhez híven - együtt elindulnak, hogy idealista, bár kissé kaotikus stílusban uralkodjanak. Ám a helyzetet bonyolítja, amikor a Plaza-Toro hercege és hercegnője felfedi, hogy gyönyörű lányuknak, Casildának, még csecsemőkorában kijelölték leendő férjüket az eljövendő új király személyében. Ezzel két probléma is adódik: Giuseppe és Marco mindketten máris friss házasok, Tessa és Gianetta oldalán, továbbá Casilda szerelmes apja kísérőjébe, Luizba...

Az 1889-es premier óta a Gondolások invenciózus partitúrájával és a politikai szatíra szellemes cselekményvonalával máig az egyik legsikeresebb, ötletekben is dús operettje a szerző-alkotópárosnak.  A pezsgő muzsika fordulatos, élvezetes, könnyen megjegyezhető. Az ének-tánc jelenetekben frappánsan vegyül több nemzet zenéjének jellegzetessége, így a megnyilvánuló angol humor sajátosságai mellett a zeneszerző Franciaországtól kölcsönözte a tekintélyes gavotte-ot, Spanyolországtól az andalúz cachuchát, Olaszországtól a saltarellót és a tarantellát, magától Velencétől pedig a velencei barcarolle-át.

Az operett zenéje nálunk kevéssé ismert, aminek oka lehet, hogy a Rádió Dalszínháza nem készített a darabból magyar nyelvű változatot, ugyanakkor ezt az ismertetett angol nyelvű lemezfelvételt évtizedeken át többször sugározta a rádió:

Néhány dátum

1957. április 14., Petőfi Rádió, 11.00 - 12.30 

1981. június 30., Petőfi Rádió, 19.05 - 19.23

1992. február 28., Petőfi Rádió, 20.40 - 21.00

2002. február 10., Petőfi Rádió, 21.03 - 22.00  

2011. július 13., Bartók Rádió, 21.20 - 23.00 

2019. február 12., Bartók Rádió, 19.35 - 21.15

Ének-zenei illusztrációk:

Az „Operett, mint színpadi műfaj” topik 5232. sorszámú bejegyzésébe linkelt videókon részletek szólalnak meg A gondolások-ból, néhány színházi előadás felvételéről.


5221 Búbánat 2022-10-06 20:51:49 [Válasz erre: 5218 Búbánat 2022-09-30 15:07:30]

Operett a magyar rádióban – eredeti nyelven hangzó felvételek (13)

Sir Arthur Sullivan: Patience, or Bunthorne’s Bride

(Patience, avagy Bunthorne menyasszonya)

Opéra comique (operett) két felvonásban

Szövegkönyv: Sir William Schwenck Gilbert

Bemutató: 1881. április 23., London, Opéra-Comique Theatre

Magyarországi bemutató: „Borka, a fejőleány, avagy költőimádás” – 1887. november 5., Budapest, Népszínház

Bemutatjuk Arthur Sullivan operettjét (keresztmetszet – angol nyelven): 1966. június 24., Kossuth Rádió, 18.50 - 19.20

A lemezfelvételen – keresztmetszet - közreműködik: 

Szereposztás

Calverley ezredes, a dragonyos gárdák tisztje 

John Shaw (bassz-bariton)

Murgatroyd őrnagy, a dragonyos gárdák tisztje 

Trevor Anthony (bariton)

Dunstable hercege, hadnagy, a dragonyos gárdák tisztje 

Alexander Young (tenor)

Reginald Bunthorne, költő

George Baker (komikus bariton)

Archibald Grosvenor, költő

John Cameron (lírai bariton)

Lady Angela

Marjorie Thomas (mezzoszoprán)

Lady Saphir

Elizabeth Harwood (szoprán)

Lady Ella

Heather Harper (szoprán)

Lady Jane

Monica Sinclair (kontraalt)

Patience, tejeslány

Elsie Morison (szoprán)

Pro Arte Orchestra,
Glyndebourne Festival Chorus

Vezényel: Sir Malcolm Sargent

Felvétel: 1959. február 6. (nyitány) és 1961. október 17–20.

 

Miről szól az operett? Mi a történet?

Gilbert és Sullivan hatodik együttműködése – egy szatíra az 1870-es és 80-as évek angliai esztétikai mozgalmáról, beleértve a divatokat, a felületességet, a hiúságot, a képmutatást és az igénytelenséget, a romantikus szerelmet, a vidéki egyszerűséget és a katonai dühöt.

Az operett egy vidám bohózat a viktoriánus esztétikai időszakról, a kor "esztétikai őrületét" gúnyolja, amikor a költők, zeneszerzők, festők és tervezők mindenféle munkája valóban termékeny volt – de egyesek úgy érveltek, üresek és önkényesek. Ez a művészi mozgalom annyira népszerű volt, és olyan könnyen nevetségessé vált, mint értelmetlen hóbort, hogy a Patience nagy sikert arathatott. 

A történet  a Surrey-Hampshire-i határon játszódik, ahol az emberek gyakran sétálnak a hampshire-i Aldershot-i katonai bázistól a Surrey-i Guilford kastélyig (Bunthorne kastély). 

A cselekményről:

A késő viktoriánus esztétikai mozgalom komikus feladványában szerelembeteg leányzók, dragonyos őrök és romantikus költők szerelmesek egymásba és önmagukba.  A falu összes jószülött fiatal hölgye, akiket elragadtatottan áthatott a korabeli idők esztétizmusának eszméje, két egymással ellentétes esztétikus költőbe szerelmes – egy „materiális” és egy „idilli” költőbe – az előbbi, Reginald Bunthorne rendkívül népszerű férfi és női társai körében, aki műveinek létjogosultságával és a női imádattal küzd. Patience egyszerű falusi tejeslány, akinek udvarol egy fiatal herceg (önmagát esztétikai álságosnak nevezi) és gyermekkori játszótársa, Archibald Grosvenor, a nagyszerű szépségű „idilli költő”. Grosvenor saját ellenállhatatlan szépségét siránkozza, mondókás hülyeségeket szórva, ezzel mindenki féltékenységét kiváltva. Ezalatt egy csapat dragonyos katona visszatér a faluba és döbbenten veszik észre, hogy minden jegyesüket hatalmába kerítette a fantáziadús költők eszméi.  Bunthorne felajánlja magát, hogy kisorsolják a hölgyek között, de Patience közbelép. A költők mindketten szerelmesek Patience-be, ő azonban nem törődik a költészettel, nem érdekli Bunthorne munkája vagy státusza, visszautasítja közeledését, hiszen látta, mennyire boldogtalanná tette a többi lányt. Szeretne beleszeretni egy férfiba, önzetlenül, hírnév és címek nélkül.  

A II. felvonás azzal kezdődik, hogy Lady Jane egy nagy basszushangszeren (hagyományosan csellón) játszik bukolikus környezetben. A falusi hölgyek most Grosvenort követik, a katonaemberek pedig esztétákká változtak, hogy visszanyerjék figyelmüket.  A fordulatok hosszadalmas komikus sorozata után a két költő találkozik, és Grosvenor átengedi az esztétikai területet Bunthorne-nak.  Patience elhagyja Bunthorne-t Grosvenorért. A tejeslány idővel eljut oda, hogy rájöjjön, az igaz szerelemnek teljesen önzetlennek kell lennie - „el kell hervadnia, csípnie és égetnie kell!” A hölgyek újra összeállnak a dragonyosokkal: visszaváltoznak a „szépen pattogtató, vidáman csevegő, mindennapi fiatal lányokká” - katonai kérői nem látják értelmét az esztétikának, de úgy döntenek, hogy mégis megpróbálják elnyerni a nők szívét... Mindenki talál magának megfelelő partnert, kivéve Bunthorne-t, aki egy liliomot tart a kezében.

 

Az operett zenéje nálunk kevéssé ismert, aminek oka lehet, hogy a Rádió Dalszínháza nem készített a darabból magyar nyelvű változatot, ugyanakkor az angol nyelvű stúdiófelvétel keresztmetszetét vagy részleteit többször sugározta a rádió:

Néhány dátum

1966. június 24., Kossuth Rádió, 18.50 - 19.20

1967. szeptember 15., Petőfi Rádió, 15.00 -15.20 Az I. felv. fináléja

1968. február 10., Petőfi Rádió, 18.57 - 19.35

1968. május 21., Petőfi Rádió, 22.59 - 24.00

1968. augusztus 9., Petőfi Rádió, 23.12 - 0.10

1969. január 8., Kossuth Rádió, 23.30 - 24.00

1969. június 24., Kossuth Rádió, 23.00 - 24.00

1969. szeptember 11., Petőfi Rádió, 12.00 - 12.30

1969. október 23., Petőfi Rádió, 22.00 - 22.30

1970. február 16., Kossuth Rádió, 23.20 - 24.00

1970. augusztus 25., Petőfi Rádió, 9.10 - 9.35

1971. január 9., Petőfi Rádió, 8.05 - 8.45

1971. december 6., Petőfi Rádió, 23.15 - 20.00

1973. december 3., Petőfi Rádió, 22.13 - 23.00 A Jolantha részleteivel

1976. július 2., Petőfi Rádió, 23.15 - 24.00

1978. február 10., Petőfi Rádió, 22.56 - 24.00

1978. augusztus 19., Petőfi Rádió, 8.33 - 9.15

1979. június 30., Petőfi Rádió, 8.33 - 9.45

1979. augusztus 24., Petőfi Rádió, 23.15 - 24.00

1979. november 11., Petőfi Rádió, 22.08 - 23.00

1980. január 7., Petőfi Rádió, 23.15 - 24.00

1980. április 24., Petőfi Rádió, 23.15 - 24.00

1980. december 16., Petőfi Rádió, 21.03 - 21.40

1981. december 16., Petőfi Rádió, 16.40 - 17.00 Az I. felv. fináléja

1983. március 9., Petőfi Rádió, 23.20 - 24.00

1984. szeptember 14., Petőfi Rádió, 15.05 - 15.25 Az I. felv. fináléja

 

Ének-zenei illusztrációk:

Az „Operett, mint színpadi műfaj topik 5230. sorszámú bejegyzésébe linkelt videókon részletek szólalnak meg a Patience-ből, néhány színházi előadás felvételéről.


5220 Búbánat 2022-10-01 13:14:39 [Válasz erre: 5219 Héterő 2022-09-30 16:40:31]

Valóban, az alcímben szereplő  "Peri" perzsa szó inkább fedi a történet egyik szálát, jelentése: "gyönyörű, szárnyas szellemek, akik szépségükről híresek" (wikipédia), tehát tündérnek is fogható. Köszönöm, hogy erre rámutattál! Az alcímben szereplő másik, angol "Peer" szót pedig talán helyesen magyarosítottam, ugyanis a Wikipédia szócikke szerint is:

"A peer a francia pair (páros, egyenlő) szó átvétele, mely a kora középkorban az uralkodóval való egyenlőséget jelentette, a király csak primus inter pares (első az egyenlők között) volt. Az örökletes monarchiák kialakulása előtt Franciaországban a pairek maguk közül választottak királyt (például Capet Hugót, a Capetingek ősét) és ennek az elvi egyenlőségnek a szimbóluma a mai napig a főrendi korona. Régebben fontos, ünnepélyes eseményeken a főrendek még koronával a fejükön jelentek meg..."  

Ilyen értelemben az operett egyik főszereplője, a lord Chancellor maga a "The Peer" (egy főrend), míg a szereplők közt  "Earl" rangokkal megnevezett más főurak is találhatók. 

Ami az Iolanthe cím magyar fordítását illeti, a "Jolantha" talán Fábián Imre zenetörténész, zenekritikus (Mátészalka, 1930. június 15 – Hamburg, 2002. december 19.)  magyarosított "leleménye" , aki az operett zenei anyagának rádióbemutatójára (1962) az összekötőszöveget írta ( a rádióújságba írt ajánló sorokban övé a "félig ember, félig tündér" szóhasználat, amit átvettem tőle)  és ezzel a címmel sugározta aztán a rádió az operett részleteit évtizedeken át (vagy a rádió valamelyik szerkesztője lehetett a "ludas"?...). 

Meg aztán azért sem volt szerencsés ez a "Jolantha" cím, mert magyar kiejtésében, hangzásában Csajkovszkij operájának címére emlékeztet: "Jolánta", azzal összekeverhető.


5219 Héterő 2022-09-30 16:40:31 [Válasz erre: 5218 Búbánat 2022-09-30 15:07:30]

Vajon ki szülte ezt a sajátos zárójeles magyarázatot??
The Peer and the Peri [Iolanthe, avagy főúr és főúri lány]

A "peri" perzsa szó, jelentése tündér, és ebben az értelemben szerepel a darabban.
Iolanthe, a Fairy, Strephon's mother (mezzo-soprano)
Továbbá Jolantha vagy Iolanthe? Esetleg Jolánka? És nem félig tündér, hanem egészen.

Olyan ez, mint a zsótéros handsome lady = "kézre való lady", vagy az új MÁO-Tosca feliratában a bigletto = "ajándék".


5218 Búbánat 2022-09-30 15:07:30 [Válasz erre: 5216 Búbánat 2022-09-26 13:13:52]

JOLANTHA

Bemutatjuk Arthur Sullivan operettjét (keresztmetszet – angol nyelven): 1962. március 12., Petőfi Rádió, 20.00 - 21.00

A D’Oyly Carte Opera Énekkarát és az Új Londoni Szimfonikus Zenekart Isidore Godfrey vezényli.

(DECCA, LP, 1960)

Az összekötő szöveget Fábián Imre írta. Elmondja Váradi Hédi és Gábor Miklós

Eredeti cím: Iolanthe, or The Peer and the Peri [Iolanthe, avagy főúr és főúri lány]

Nagyoperett két felvonásban.

A librettó szerzője: Sir William Schwenck Gilbert

Bemutató: 1882. november 25., London, Savoy Theatre

Sir Arthur Sullivan, az operett-műfaj máig is legismertebb s legnépszerűbb angol mestere 1842-ben született egy ír katonakarmester gyermekeként. Tanulmányait német mestereknél végezte s a zenetörténet nagyjainak nyomdokába szeretett volna lépni. Nevét mégsem szimfonikus alkotásai és Walter Scott nyomán írt operája, az Ivanhoe őrizték meg, hanem operettjei, melyek legtöbbször a vígopera mértékével közelednek a műfajhoz.

Sullivan legismertebb operettje A mikádó, aminek magyar nyelvű stúdiófelvételét  - a szerző más műveivel együtt (A Fruska – A Pinafore hadihajó;  A cornwalli kalóz – A penzance-i kalózok;  Esküdt széki tárgyalás)  - a Rádió Dalszínháza bemutatta, ugyanakkor Sullivan több híres operettjének zenéjét a rádióban sugárzott  csak angol nyelvű lemezfelvételekről ismerhette meg a hallgató (A gondolások; Patience; Jolantha stb.)

A félig ember, félig tündér Jolantha romantikus történetét a korabeli angol környezetbe áthelyező operettjét 1882-ben mutatták be a londoni Savoy színházban.

1883. május 22-én Sullivant Viktória királynő lovaggá ütötte a „zeneművészet előmozdítása érdekében” nyújtott szolgálataiért Nagy-Británniában.

Szereposztás

Lord Chancellor – John Reed (buffo-bariton)

George, Earl of Mountararat – Donald Adams (bariton)

Thomas, Earl Tolloller – Thomas Round  (tenor)

Private Willis, közlegény a gránátos gárdától – Kenneth Sandford (basszus)

Strephon, árkádiai pásztor – Alan Styler (bariton)

Queen of the Fairies – Gillian Knight (kontraalt)

Iolanthe, egy tündér, Strephon anyja – Yvonne Newmann (mezzoszoprán)

Celia, egy tündér– Jennifer Toye (szoprán)

Leila, egy tündér – Pauline Wales (mezzoszoprán)

Phyllis, egy árkádiai pásztorlány – Mary Sansom (szoprán)

Hercegek, márkinék, főrendek, grófok, bárók és tündérek kórusa

Nem köztudott, hogy Sullivan kibővített hangszerelést írt a katonazenekar számára, amelyet a March of the Peers és az I. felvonás fináléjában alkalmaztak. Ez a hangszerelés szerepelt az eredeti produkcióban a Savoy Színházban, de azóta ritkán hallható, valószínűleg az ezzel járó többletköltség miatt. Az operai nívójú klasszikus operettnek ez az olyan teljes stúdiófelvétele, amely a kibővített hangszerelést használja, így külön érdekesség; nélkülözi a dialógusokat, a teljes zenei hanganyag megtalálható rajta.

Cselekmény

A tündérkirálynő halálra ítélte Jolanthát, mert halandó felesége lett, de azután megkegyelmez neki, ám csak azzal a feltétellel, hogy soha többé nem látja a férjét.  Jolantha fia, Strephon Phyllisbe szerelmes, de a lordkancellár, aki – mint annyi más főnemes – maga szeretné feleségül venni a lányt, ellenzi e házasságot. Strephon beszámol gondjáról Jolanthának, de Phyllis meglátja őket, s – mivel a halhatatlan nő nem látszik többnek 17 évesnél – nem hiszi el, hogy a fiú az anyjával beszélgetett, ezért megsértődik. Kijelenti, hogy hozzámegy egy arisztokratához, mire Strephon a tündérek segítségét kéri. Mivel a lordkancellár semmibe veszi őt, a tündérkirálynő úgy határoz, hogy Strephont elküldi a Lordok Házához, azt kérvén, hogy változtassák meg a parlament napirendjét. Phyllis Strephon bocsánatát kéri, s amikor a fú elutasítja, ő elájul. 

A második felvonás azzal kezdődik, hogy a Westminsternél silbakoló Private Willis a politikáról elmélkedik. A tündéreket nagyon izgatják a főrendek. A királynő ugyan figyelmezteti őket, milyen következményekkel jár a halandóval kötött házasság, maga Willisen felejti a szemét. Amikor a lordkancellár elutasítja Jolantha Strephon és Phyllis ügyében mondott védőbeszédét, az anya elmondja a titkot: a lordkancellár nem más, mint az ő régelhagyott férje, Strephon apja. A tündérkirálynő erre kijelenti, hogy Jolantha felfüggesztett halálos ítéletét most végre kell hajtani, de akkor előállnak a tündérek azzal a vallomással, hogy valamennyien a főrendek feleségei lettek. A lordkancellár javaslatot tesz a törvény módosítására: azoknak a tündéreknek kelljen meghalniuk, akik nem lesznek halandók feleségei. A királynő beleegyezik ebbe, és Willis felesége lesz. A férfinak szárnyai nőnek, s ketten együtt elrepülnek Tündérország felé.

Néhány dátum

1962. március 12., Petőfi Rádió, 20.00 - 21.00 

1962. augusztus 31., Kossuth Rádió, 13.15 - 14.00

1962. november 28. Kossuth Rádió, 14.20 - 15.10

1963. január 19., URH-műsor, 19.40 - 19.30

1963. február 4., Petőfi Rádió, 21.10 - 22.10

1963. március 21., URH -műsor, 18.40 - 19.05

1963. június 7., Kossuth Rádió, 8.10 - 9.10

1963. november 28., Kossuth Rádió, 22.15 - 23.12

1964. január 19., URH-műsor, 20.30 - 21.10

1964. február 22., URH-műsor, 18.40 - 19.05

1964. március 14., Petőfi Rádió, 18.00 - 19.00

1964. július 21., Petőfi Rádió, 17.55 - 18.30

1964. augusztus 25., Kossuth Rádió, 13.15 - 13.45

1965. február 19., Petőfi Rádió, 18.01 –- 19.00

1965. május 5., URH-műsor, 21.13 - 21.45

1965. július 19., URH-műsor, 22.01 - 22.30

1965. szeptember 4., Petőfi Rádió, 16.00 - 16.54

1965. december 4., Petőfi Rádió, 14.00 - 14.50

1966. január 22., URH-műsor, 22.04 - 22.30

1966. augusztus 4., Petőfi Rádió, 15.40 - 16.14

1966. november 1., Petőfi Rádió, 21.25 - 22.23

1966. december 14., Kossuth Rádió, 23.15 - 24.00

1966. december 24., Kossuth Rádió, 12.15 - 13.00

1967. augusztus 22., Kossuth Rádió, 13.59 - 14.20  Ballada és az I. felv. fináléja

1967. szeptember 19., Petőfi Rádió, 22.24 - 23.00

1967. december 9., Kossuth Rádió, 12.15 - 13.03

1968. január 7., Kossuth Rádió, 23.30 - 24.00

1968. június 6., Kossuth Rádió, 23.40 –- 0.25

1968. szeptember 12., Kossuth Rádió, 23.10 - 24.00

1968. november 23., Kossuth Rádió, 12.20 - 13.00

1969.május 23., Petőfi Rádió, 23.10 - 24.00

1970. május 17., Petőfi Rádió, 23.10 - 24.00

1971. december 28., Petőfi Rádió, 23.15 - 24.00

1972. május 19., Petőfi Rádió, 8.05 - 9.02

1972. november 11., Petőfi Rádió, 8.05 - 8.40

1975. január 7., Petőfi Rádió, 8.05 - 9.03

1976. április 23., Kossuth Rádió, 23.40 - 24.00

1976. augusztus 23., Petőfi Rádió, 23.00 - 24.00

1976. december 14., Petőfi Rádió, 8.53 - 9.33

1977. február 16., Petőfi Rádió, 8.33 - 9.33

1977. június 14., Petőfi Rádió, 8.33 - 9.25

1979. február 16., Petőfi Rádió, 22.15 - 23.15

1979. május 19., Petőfi Rádió, 14.40 - 15.00 Ballada és az I. felv. fináléja

1979. július 14., Petőfi Rádió, 15.30 - 16.00

1979. október 10., Kossuth Rádió, 20.50 - 21.29

1980. március 3., Petőfi Rádió, 22.03 - 23.00

1980. május 12., Petőfi Rádió, 23.15 - 24.00

1980., július 3., Petőfi Rádió, 22.00 - 23.00

1980. október 24., Petőfi Rádió, 22.20 - 23.00

1981. szeptember 27., Petőfi Rádió, 23.10 - 24.00

1982. szeptember 5., Petőfi Rádió 21.58 - 23.00

1983. március 31., Petőfi, Rádió 23.20 - 24.00

1983. július 20., Petőfi Rádió, 23.20 - 24.00

1983. október 24., Petőfi Rádió, 23.20 - 24.00

1984. március 23., Petőfi Rádió, 23.20 - 24.00

1984. július 12., Petőfi Rádió, 23.20 - 24.00

1984. december 14. Petőfi Rádió, 23.20 - 24.00

1985. július 24., Petőfi Rádió, 23.20 - 24.00

Ének-zenei illusztrációk:

Az Operett, mint színpadi műfaj  topik 5228. sorszáma alatt betettem videókat amelyeken részletek szólalnak meg a Jolantha színházi előadás-felvételei közül.


5217 Búbánat 2022-09-26 13:30:22 [Válasz erre: 5216 Búbánat 2022-09-26 13:13:52]
  • Film Színház Muzsika, 1960-08-26 / 35. szám

"Szervezés vagy rendezés?"

A Rádió Dalszínháza Charles Lecocq-ot, s annak is legidőtállóbb operettjét, az Angol asszony lányá’’-t mutatta be a legutóbbi vasárnap. A korszerűsítés munkáját Kristóf Károly avatott kézzel végezte el, s inkább csak az emberábrázolás naiv egysíkúsága miatt éreztük azt, hogy a darab értékei elsőrendűen muzikális vonatkozásúak. Miközben lassan elgördültek az akadályok a szép Clairette és a deli Pitou szerelmének útjából, egy meglehetősen megállapodott jelenségen s annak okain gondolkodtunk el. Azon, hogy míg a prózai rádiódaraboknál a rendezői munka gyakran mutat önálló stílusra, de legalábbis a műalkotó továbbfejlesztésére való törekvést, zenés darabok esetén (minél nagyobb az apparátus, annál inkább), a rendező munkája szinte kivétel nélkül az előadás lebonyolítására korlátozódik, tehát afféle szervezéssé szegényedik. Kétségtelen, hogy a rádióban művészi szempontból igen nehéz egy nagyoperett rendezőjének a dolga. A szövegnek és a játékstílusnak a műfajban hagyományos kezdetlegességére a színpadon a rendező komponálta látványosság jótékony árnyéka borul, s a rádióban mindez „premier plánba” kerül. Mi sem jellemzőbb, mint hogy még az olyan ötletgazdag, s technikai vonatkozásban szüntelenül újat kereső rendező, mint László Endre, operettről lévén szó, mintha csak feladata szervezési fázisának megoldásáig jutott volna el. Rendezői gondolat alig-alig érződött. S bár az örök rádiós dilemmában, hogy egy operett főszerepeit énekesek játsszák-e, vagy színészek - rendező helyesen döntött a zene javára, a kitűnő énekeseknek ennyire mégsem lett volna szabad szavalniuk. Miként a lap más helyén lepergett filmvitában, most itt is felmerülhetne a „Hogyan tovább?’ kérdése. Miközben a zenei rendező, Ruitner Sándor korszerű, kristálytiszta, élvezetes zenei felvételeit hallgattuk, arra gondoltunk: a naturalizmus vasmarkát kellene - stilizált műfajról lévén szó — sürgősen lefejteni.

/Török Tamás/


5216 Búbánat 2022-09-26 13:13:52 [Válasz erre: 5215 Búbánat 2022-09-02 16:06:22]

Operett a magyar rádióban – eredeti nyelven hangzó felvételek (11)

Az Angot asszony lánya c.  /La Fille de Madame Angot – 1872, Paris/ - Opéra comique, 3 actes  részleteit (keresztmetszet) eredeti (francia) nyelvű stúdiófelvételről sugározta évtizedeken át a Magyar Rádió – miközben a magyar nyelvű teljes rádiófelvételek is rendszeresen a műsorán szerepeltek.

Erre példák

  • Francia nyelvű változat 

1966. december 21., Kossuth Rádió, 20.50 - 22.00  bemutató:

Charles Lecocq: Angot asszony lánya- keresztmetszet - Suzanne Lafaye, Colette Riedinger, Georgette Spanellys, Bernard Alvi, Gabriel Bacquier, Henry Médus, Louis Musy, Michel Caidou, a Párizsi Szimfonikus Zenekar és Énekkar, vezényel: Richard Blareau.    (1958)

Albert István összekötő szövegét Ráday Imre mondja el. Szerkesztő: Bitó Pál

Válogatás a rádióadások közül:

1967. február 19., Kossuth Rádió, 12.55 – 14.05 

1967. április 8., Kossuth Rádió, 12.15 – 13.00

1967. május 12., Kossuth Rádió, 19.35- 19.48

1967. június 22., Kossuth Rádió, 22.55 – 23.27

1967. október 7., Kossuth Rádió, 12.15 – 13.03

1968. március 16., Kossuth Rádió, 12.15 – 13.00

1968. július 8., Kossuth Rádió, 8.15 – 9.04

1968. július 23., Petőfi Rádió,13.00 – 13.47

1969. január 2., Kossuth Rádió, 23.20 – 24.00

1969. január 31., Kossuth Rádió, 22.25 – 23.00

1969. március 10., Kossuth Rádió, 8.15 – 9.10

1970. október 18., Petőfi Rádió, 22.00 – 23.00

1970. december 4., Petőfi Rádió, 23.15 – 24.00

1971. október 17., Petőfi Rádió, 22.30 – 23.00

1971. december 11., URH Rádió,16.05 – 17.00

1972. augusztus 22., Petőfi Rádió, 9.03 – 9.53

1972. december 16., Petőfi, Rádió, 8.05 – 8.36

1973. június 2., Petőfi Rádió, 21.13 – 21.40

1973., július 28., Petőfi Rádió, 8.05 – 9.03

1973. december 28., Kossuth Rádió, 23.26 – 0.25

1974. február 10., Kossuth Rádió, 23.15 – 24.00

1974. június 25., Kossuth Rádió, 23.05 – 24.00

1974. december 15, Petőfi Rádió, 17.15 – 18.00

1975. február 15., Petőfi Rádió, 9.03 – 9.45

1975. június 28., Petőfi Rádió, 9.03 – 9.45

1975. november 25., Petőfi Rádió, 8.33 – 9.30

1976. június 19., Petőfi Rádió, 15.50 – 16.30

1977. január 31., Petőfi Rádió, 8.33 – 9.30

1977. augusztus 22., Petőfi Rádió, 23.00 – 24.00

1977. december 23., Petőfi Rádió, 18.00 – 18.30

1978. február 15., Petőfi Rádió, 18.33 – 19.18

1978. május 21., Petőfi Rádió, 9.00 – 9.34

1978. szeptember 3., Petőfi Rádió, 23.35 – 24.

1978. november 22., Kossuth Rádió, 17.32 – 18.15

1979. január 1., Petőfi Rádió, 9.30 – 10.30

1979. június 16., Petőfi Rádió, 14.40 – 15.45

1980. március 24., Petőfi Rádió, 23.30 – 24.00 

1980. július 7., Kossuth Rádió, 17.10 – 17.45 

1980. szeptember 13., Petőfi Rádió, 15.00 – 15.42

1980. december 28., Petőfi Rádió, 9.05 – 10.00 

1981. május 15., Petőfi Rádió, 23.15 – 24.00

1982. február 1., Petőfi Rádió, 19.38 – 20.30

1983. augusztus 3., Petőfi Rádió, 23.20 – 24.00

1983. szeptember 11., Petőfi Rádió, 23.15 – 24.00

1983. december 19., Petőfi Rádió, 23.20 – 24.00

1984. február 8., Petőfi Rádió, 23.20 – 24.00

1984. augusztus 29., Petőfi Rádió, 14.00 – 15.00

1984. október 22., Petőfi Rádió, 23.20 – 24.00

1985. február 4., Petőfi Rádió, 23.20 – 24.00

1985. április 11., Kossuth Rádió, 10.50 – 11.29

1985. július 11., Petőfi Rádió, 23.20 – 24.00

1986. január 25., Petőfi Rádió, 10.30 – 11.00

1986. október 17., Petőfi Rádió, 8.05 – 8.50

 

  • Magyar nyelvű változatok – két stúdiófelvételről

I.

Charles Lecocq: Angot asszony lánya 

A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1950. december 12., Kossuth Rádió, 20.15 – 22.00

Szövegét Clairville, Siraudin és Koning nyomán átdolgozta Kristóf Károly

Vezényel: Polgár Tibor

Km.: a Magyar Rádió Szimfonikus zenekara és a Földényi-kórus

Rendező: Rácz György

Szereposztás:

Ange Pitou, népénekes – Homm Pál
Clairette, virágáruslány – Petress Zsuzsa
Hortensie Langé, primadonna – Mezei Mária
Pomponnet, fodrász – Horváth Tivadar
Marie Antoinette – Sennyei Vera
De Brienne, pénzügyminiszter – Várhelyi Endre (Balázs Samu)
Louchard, rendőrügynök – Képessy József
Amaranthe – Medgyaszay Vilma
Babette – Soltész Annie
Jeanette – Sitkey Irén
Butoux, zöldséges – Balázs János
Polgármester – Lengyel Vilmos
Városházi tisztviselő – Harsányi Rezső
Gamain, lakatos – Kovács János
Odette, komorna – Balogh Erzsi
Piaci vevő – Tóth Böske
Foglyok a Bastille-ban – Berki József, Szegedi Szabó István
Hirdető – Bánffy György
Lakáj – Szabados Lehel
Vendéglős – Pázmán Ferenc
Vendég a fodrászüzletben – Tamás Benő
Marianne, forradalmárnő – Peéry Piri

Válogatás a rádióadások közül:

1957. november 4., Kossuth Rádió, 15.40 – 15.59  részletek

1958. december 16, Kossuth Rádió, 23.35 – 24.00  részletek

1983. június 12., Kossuth Rádió, 20.19 – 22.00  Teljes felvétel

II. 

Charles Lecocq - Victor Koning, „Clairville” (Louis-François Nicolaïe), Paul Siraudin: Angot asszony lánya 

/La Fille de Madame Angot – 1872, Paris/ - Opéra comique, 3 actes.

A Rádió Dalszínházának bemutatója, az operett új, teljes felvétele: 1960. augusztus 21., Kossuth Rádió, 20.15 – 22.00.

Magyar szöveg: Kristóf Károly és Romhányi József

Rádióra alkalmazta: Polgár Tibor

Vezényel: Polgár Tibor

Km.: az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara
(Karigazgató: Vajda Cecília)

Zenei rendező: Ruitner Sándor

Rendező: László Endre

Szereposztás:

Ange-Pitou, költő és utcai énekes – Szabó Miklós
Clairette Angot, virágkereskedő, Pomponnet jegyese – HÁZY ERZSÉBET
Hortensie Lange, primadonna – Németh Marika
Pomponnet, piaci borbély és Lange kisasszony fodrásza – Rátonyi Róbert
Larivaudière, a köztársaság-ellenes összeesküvők tagja - Csákányi László
Louchard, rendőrtiszt, Larivaudière besúgója – Benedek Tibor
Amarante, piaci kofa – Kiss Manyi
Polgármester – Balázs István
Odette, komorna – Geszty Szilvia (Balogh Erzsi)

Válogatás a rádióadások közül:

1960. augusztus 21., Kossuth Rádió, 20.15 – 22.00  Teljes felvétel

1960. szeptember 10., Petőfi Rádió, 20.30 – 22.15  Teljes felvétel

1960. október 19., Kossuth Rádió, 21.30 – 22.00

1960. december 16., Kossuth Rádió, 13.20 – 13.45

1961. március 3., Kossuth Rádió, 18.30 – 19.05

1961. július 9., Kossuth Rádió, 20.20 – 22.00  Teljes felvétel

1961. július 22., Petőfi Rádió, 18.05 – 18.45

1962. január 26., Petőfi Rádió, 18.05 – 18.45

1962. augusztus 11., Petőfi Rádió, 18.20 – 19.00

1962. szeptember 19., Petőfi Rádió, 20.25 – 21.00

1963. február 20., URH Rádió, 19.20 – 19.40

1963. március 20., Kossuth Rádió, 17.15 – 17.33

1963. november 12., Petőfi Rádió, 16.21 – 16.50

1964. január 10., URH Rádió, 19.00 – 19.35

1964. február 11., Petőfi Rádió, 21.05 – 22.48  Teljes felvétel

1965. május 9., Petőfi Rádió, 14.20 – 16.02  Teljes felvétel

1965. május 26., Petőfi Rádió, 22.19 – 22.56

1965. augusztus 21., URH Rádió, 18.35 – 19.00

1965. november 2., Petőfi Rádió, 14.00 – 14.40

1966. január 20., Petőfi Rádió, 21.05 – 22.47  Teljes felvétel

1966. június 30., Kossuth Rádió, 15.06 – 15.40

1966. augusztus 18, Petőfi Rádió, 14.00 – 15.42  Teljes felvétel

1966. november 15., Kossuth Rádió, 23.30 – 24.00

1967. január 15., Petőfi, Rádió 21.07 – 21.45

1967. június 3., Kossuth, Rádió 11.06 – 13.05  Teljes felvétel

1967. szeptember 18., Kossuth Rádió, 14.05 – 14.26

1967. december 10., Petőfi Rádió, 15.23 – 15.45

1968. szeptember 6., Petőfi Rádió, 10.00 – 11.42  Teljes felvétel

1970. április 25., Kossuth Rádió, 21.30 – 22.00

1970. augusztus 13., Kossuth Rádió, 9.31 – 10.00

1971. június 23., Kossuth Rádió, 16.18 – 16.38

1971. október 31., Petőfi Rádió, 21.01 – 22.43  Teljes felvétel

1972. január 29., Petőfi Rádió, 8.05 – 8.45

1973. december 4., Petőfi Rádió, 21.18 – 23.00 Teljes felvétel

1974. október 1., Petőfi Rádió, 20.53 – 22.35  Teljes felvétel

1975. október 19., Petőfi, Rádió 19.48 – 21.30  Teljes felvétel

1976. március 10., Petőfi Rádió, 18.33 – 20.19  Teljes felvétel

1977. szeptember 23., Petőfi Rádió, 20.48 – 22.33 Teljes felvétel

1978. október 21., Kossuth Rádió, 21.18 – 23.00  Teljes felvétel

1979. április 10., Kossuth Rádió, 12.50 – 14.32 Teljes felvétel

1979. november 20., Kossuth Rádió, 12.50 -14.32  Teljes felvétel

1980. május 20., Kossuth Rádió, 12.50 – 14.32  Teljes felvétel

1981. március 3., Petőfi Rádió, 21.18 – 23.00  Teljes felvétel

1981. november 25., Kossuth Rádió, 11.35 – 12.00 

1982. március 23., Kossuth Rádió, 12.50 – 14.32  Teljes felvétel

1982. július 10., Petőfi Rádió, 14.48 – 16.35  Teljes felvétel

1982. december 14., Kossuth Rádió, 13.00 – 14.43  Teljes felvétel

1984. április 28., Petőfi Rádió, 14.35 – 16-17  Teljes felvétel

1985. április 11., Kossuth Rádió, 10.50 – 11.29 Teljes felvétel

1986. augusztus 2., Kossuth Rádió, 20.16 – 22.00 Teljes felvétel

1987. december 5., Kossuth Rádió, 19.45 – 21.27  Teljes felvétel

1988. október 7., Petőfi Rádió, 21.05 – 23.00  Teljes felvétel

1989. december 4., Petőfi Rádió, 21.05 – 23.00  Teljes felvétel

1991. január 26., Petőfi Rádió, 19.18 – 21.03  Teljes felvétel

1992. április 5., Petőfi, 21.05 – 22.47  Teljes felvétel

1992. november 15., Petőfi Rádió, 21.05 – 22.46  Teljes felvétel

1993. december 12., Petőfi Rádió, 21.10 – 22.51 Teljes felvétel

1995. február 19., Petőfi Rádió, 21.10 – 22.52 Teljes felvétel

1996. július 7., Petőfi Rádió, 21.03 – 22.51  Teljes felvétel

1997. április 6., Petőfi Rádió, 21.03 – 22.51 Teljes felvétel


5215 Búbánat 2022-09-02 16:06:22 [Válasz erre: 5214 Búbánat 2022-08-31 10:08:34]

Operett a magyar rádióban – eredeti nyelven hangzó felvételek (10)

A koldusdiák c. Carl Millöcker-operett részleteit eredeti (német) nyelvű stúdiófelvételekről sugározta évtizedeken át a Magyar Rádió – miközben a magyar nyelvű teljes rádiófelvételek is rendszeresen a műsorán szerepeltek.

Erre példák

  • Német nyelvű változat – két stúdiófelvételről

I.

1961. április 7., Kossuth Rádió, 12.10 - 13.00 - Carl Millöcker: A koldusdiák   („Der Bettelstudent”)  - keresztmetszet - Anday Piroska (Rosette Anday), Wilma Lipp, Réthy Eszter, August Jaresch, Franz Bierbach, Rudolf Christ, Kurt Preger, Richard Sallaba, Erich Kaufmann, Eberhard Wächter, Karl Dönch, Chor und Orchester de Wiener Volksoper. Leitung: Anton Paulik (1955)

Válogatás a rádióadások közül:

1961. április 7., Kossuth Rádió, 12.10 - 13.00

1962. április 3., Kossuth Rádió, 12.15 - 13.00

1965. szeptember 29, Petőfi Rádió, 18.45 - 19.00 (a II. felv. fináléja)

1965. november 1., Petőfi Rádió, 15.20 - 16.00

1967. március 25., Kossuth Rádió, 12.15 - 13.00

1968. június 6., Petőfi Rádió, 13.15 – 13.30 (a II. felv. fináléja)

1971. szeptember 14., Kossuth Rádió, 16.26 - 16.42 (a II. felv. fináléja)

1976. szeptember 28., Petőfi Rádió, 18.33 - 19.12

1977. szeptember 19., Petőfi Rádió, 18.33 - 19.20

1977. november 23., Petőfi Rádió, 16.51 - 17.00

1977. december 28., Petőfi Rádió, 8.33 - 9.30

1978. január 21., Kossuth Rádió, 15.40 - 15.55 (a II. felv. fináléja)

1979. augusztus 6., Petőfi Rádió, 8.33 - 9.40

1979. október 30., Petőfi Rádió, 21.58 - 23.00

1980. május 2., Petőfi Rádió, 19.20 - 20.02

1980. június 28., Petőfi Rádió, 8.33 - 9.45

1980. augusztus 1., Petőfi Rádió, 8.05 - 8.20 (a II. felv. fináléja)

1980. november 11., Kossuth Rádió, 8.57 - 9.44

1980. december 20., Petőfi Rádió, 15.00 - 15.39

1981. április 14., Kossuth Rádió, 8.57 - 9.44

1981. május 6., Petőfi Rádió, 8.05 - 8.20 (a II. felv. fináléja)

1981. augusztus 23., Petőfi Rádió, 18.33 - 19.30

1982. december 15., Kossuth Rádió, 23.00 - 24.00

1983. január 10., Petőfi Rádió, 22.30 - 23.00

1983. június 29., Petőfi Rádió, 18.35 - 19.25

1983. október 12., Petőfi Rádió, 22.20 - 23.20

II.

1982. július 23., Kossuth Rádió, 20.35 - 21.30 Carl Millöcker: A koldusdiák („Der Bettelstudent”) - keresztmetszet - Hilde Konetzni, Hilde Guden, Lotte Schädle, Fritz Ollendorff, Peter Minich, Rudolf Schock, Kurt Pratsch-Kaufmann, Adam Losensky, Ernst Krukowski, Chor der Deutschen Oper Berlin, Berliner Symphoniker. Dirigent: Robert Stolz (1966) 

Válogatás a rádióadások közül:

1982. július 23., Kossuth Rádió, 20.35 - 21.30

1983. május 13., 3. Műsor, 12.23 - 12.55

1984. január 26., 3. Műsor, 13.07 - 13.59

1984. április 16., Petőfi Rádió, 23.20 - 24.00

1984. július 17., Kossuth Rádió,17.30 - 17.42 (az I. felv. fináléja)

1984. szeptember 26., Kossuth Rádió, 15.57 - 16.49

1985. január 9., Petőfi Rádió, 19.05 - 19.55

1988. október 7., Petőfi Rádió, 8.05 - 8.50

  • Magyar nyelvű változatok – három stúdiófelvételről

I.

Carl Millöcker: A koldusdiák

Rádiófelvétel - részletek, 1957 

Km.  Gencsy Sári, Raskó Magda, Kövecses Béla, Mátray Ferenc, Kishegyi Árpád, a Földényi-kórus, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Vincze Ottó.

Válogatás a rádióadások közül:

1958. április 16., Kossuth Rádió, 13.15 – 14.00 (Zeller: A madarász részleteivel)

1958. május 26., Kossuth Rádió, 19.00 – 19.50 (Millöcker: A szegény Jonathan részleteivel)

1959. október 26., Kossuth Rádió, 13.05 – 13.45 (Lehár: Paganini részleteivel)

II.

Carl Millöcker: A koldusdiák

Operett három felvonásban, két részben

A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1964. augusztus 15., Kossuth Rádió, 20.20 – 22.00

Szövegét Friedrich Zell és Richard Genée írta

Fordította és rádióra alkalmazta: Gáspár Margit és Kardos György

A verseket Blum Tamás írta

Vezényel: Kerekes János

Km.: az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara (karigazgató: Bódy Irma)

Zenei rendező: Járfás Tamás

Rendező: Békés András

Szereposztás:

Simon Rimanowski, a koldusdiák – Palcsó Sándor
Jan Janicki – Bende Zsolt
Nowalska grófnő – Neményi Lili
Laura – Vámos Ágnes
Bronislawa – Svéd Nóra
Bogumil gróf – Maleczky Oszkár
Ollendorf, szász ezredes – Palócz László
Wagenheim őrnagy – Pálffy Endre
Három tiszt – Szoó György, Regős Péter, Sárosi Gábor
Ulászló – Verdes Tamás
Porkoláb – Göndöcs József
Piffke, börtönőr – Almási József
Puffke, börtönőr – Gál János
Kocsmáros – Balázs István
Herold – Harkányi Ödön

Válogatás a rádióadások közül:

1964. augusztus 15., Kossuth Rádió, 20.20 - 22.00 (Teljes felvétel)

1964. szeptember 20., Kossuth Rádió, 20.10 - 22.00 (Teljes felvétel)

1966.február 5., Kossuth Rádió, 10.12 - 12.00 (Teljes felvétel)

1966. augusztus 31., Petőfi Rádió, 14.25 - 16.13 (Teljes felvétel)

1967. augusztus 12., Kossuth Rádió, 12.15 -13.00

1967. november 9., Petőfi Rádió, 10.14 - 11.59 (Teljes felvétel)

1968. április 8., Kossuth Rádió, 8.15 - 9.10

1968. augusztus 6., Kossuth Rádió, 22,40 - 22.50 (a II. felv. fináléja)

1970. április 9., Kossuth Rádió, 22.15 - 22.30 (a II. felv. fináléja)

1972. december 14., Kossuth Rádió, 17.30 - 17.42

1975. november 13., Petőfi Rádió, 20.33 – 22.20 (Teljes felvétel)

1976. február 27., Petőfi Rádió, 23.00 - 24.00

1976. június 27., Petőfi Rádió, 16.00 - 16.55

1976. december 11., Petőfi Rádió, 18.33 - 19.22

1977. március 4., Petőfi Rádió, 8.33 - 9.30

1977. június 3., Petőfi Rádió, 19.57 - 20.30

1978. május 14., Kossuth Rádió, 18.45 - 20.31 (Teljes felvétel)

1980. március 11., Kossuth Rádió, 12.50 - 14.35 (Teljes felvétel)

1981. szeptember 22., Kossuth Rádió, 12.50 - 14.35 (Teljes felvétel)

1982. június 26., Petőfi Rádió, 14.40 - 16.25 (Teljes felvétel)

1983. február 19., Petőfi Rádió, 8.05 - 8.52

1983. december 10., Petőfi Rádió i, 14.45 - 16.30 (Teljes felvétel)

1984. október 27., Kossuth Rádió, 19.45 - 21.30 (Teljes felvétel)

1985. augusztus 31., Kossuth Rádió, 19.45 - 21.30 (Teljes felvétel)

1985. október 2., Kossuth Rádió, 8.55 - 9.37

1986. május 31., Petőfi Rádió, 19.05 - 20.50 (Teljes felvétel)

1986. október 15., Kossuth Rádió, 8.55 - 9.37

III.

Carl Millöcker: A koldusdiák

Operett három felvonásban, két részben

Az operett új, teljes rádiófelvétele

A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1988. december 25., Kossuth Rádió, 16.35 – 18.15

Szövegét Friedrich Zell és Richard Genée írta.

Fordította és rádióra alkalmazta: Gáspár Margit és Kardos G. György

A verseket Blum Tamás írta

Vezényel: Pál Tamás

Km.: az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc)

Zenei rendező: Matz László

Rendező: Tímár Béla

Szerkesztő: Bitó Pál

Szereposztás:

Simon Rimanowski, a koldusdiák – Molnár András
Jan Janicki – Póka Balázs
Nowalska grófnő – László Margit
Laura – Kalmár Magda
Bronislawa – Sánta Jolán
Bogumil gróf – Szüle Tamás
Ollendorf, szász ezredes – Melis György
Wagenheim őrnagy – Kovács Pál
Porkoláb – Rozsos István
Piffke, börtönőr – Benkóczi Zoltán
Puffke, börtönőr – Maros Gábor

Richthofen, zászlós – Oszter Sándor (próza)

Válogatás a rádióadások közül:

1988. december 25., Kossuth Rádió, 16.35 – 18.15 (Teljes felvétel)

1988. december 31., Petőfi Rádió, 22.00 - 23.35 (Teljes felvétel)

1990. április 7., Petőfi Rádió, 21.25 - 23.10 (Teljes felvétel)

1991. június 29., Petőfi Rádió, 21.03 - 22.38 (Teljes felvétel)

1992. január 26., Petőfi Rádió, 21.05 - 22.40 (Teljes felvétel)

1992. május 31., Petőfi Rádió, 21.05 - 22.40 (Teljes felvétel)

1993. augusztus 15., Petőfi Rádió, 21.10 - 22.45 (Teljes felvétel)

1994. március 27., Petőfi Rádió, 21.10 - 22.45 (Teljes felvétel)

1994. szeptember 25., Petőfi Rádió, 21.10 - 23.00 (Teljes felvétel)

1994. október 23., Petőfi Rádió, 21.10 - 22.45 (Teljes felvétel)

1995. június 4., Petőfi Rádió, 21.10 - 22.45 (Teljes felvétel)

1996. november 10., Petőfi Rádió, 21.03 - 22.38 (Teljes felvétel)

1999. április 25., Kossuth Rádió, 19.40 - 20.00 (Részletek)


5214 Búbánat 2022-08-31 10:08:34 [Válasz erre: 5213 Búbánat 2022-08-29 11:21:22]

Operett a magyar rádióban – eredeti nyelven hangzó felvételek (9)

A corneville-i harangok c. Robert Planquette-operett részleteit eredeti (francia) nyelvű stúdiófelvételről sugározta évtizedeken át a Magyar Rádió – miközben a magyar nyelvű teljes rádiófelvétel is rendszeresen a műsorán szerepelt.

Erre példák

  • Francia nyelvű változat 

1960. augusztus 1., Kossuth Rádió, 21.25 - 22.00 – Robert Planquette: A corneville-i harangok - részletek (Joseph Peyron, Michel Dens, Martha Angelici, Nadine Renaux, Jacques Thirace,  Pierre Hiégel, a Lamoureux Zenekar, a Raymond-Saint-Paul Énekkar. Vezényel: Jules Gressier) – 1958

1961. január 1., Petőfi Rádió, 10.00 - 10.35 

1966. július 9., URH Rádió, 18.35 - 19.10 

1967. július 21., Petőfi Rádió, 22.07 - 22.25

1972. augusztus 8., Petőfi Rádió, 19.20 - 19.54  

1973. augusztus 13., Kossuth Rádió, 22.20 - 22.56

1978. május 8., Kossuth Rádió, 17.49 - 18.25

1979. szeptember 13., Kossuth Rádió, 21.05 - 22.00 (Messager Veronika c. operettjének a részleteivel)

1981. január 4. Kossuth Rádió, 17.40 - 18.10

1983. szeptember 19., Petőfi Rádió, 23.20 - 24.00 

 

  • Magyar nyelvű változatok – két stúdiófelvételről

I.

Robert Planquette: A corneville-i harangok

- Részletek - rádióbemutató: 1959. december 26., Kossuth Rádió, 9.05 - 10.00. Házy Erzsébet, Zentay Anna, Bartha Alfonz, Radnay György, Maleczky Oszkár, Rátonyi Róbert, km.  az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Erdélyi Miklós

- Keresztmetszet - A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1960. január 13., Kossuth Rádió, 20.30 - 21.45. Házy Erzsébet, Zentay Anna, Bartha Alfonz, Radnay György, Maleczky Oszkár, Rátonyi Róbert, km.  az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Erdélyi Miklós.

Zenei rendező: Fejes Cecília. Rendező: Solymosi Ottó. Albert István összekötő szövegét Temessy Hédi és Kálmán György mondja el.

1960. március 13., Kossuth Rádió, 10.05 - 10.45 

1960. április 22., Petőfi Rádió, 21.05 - 21.45

1961. november 16., Petőfi Rádió, 18.40 - 19.54 

1963. július 22., Petőfi Rádió, 19.50 - 21.00

1963. december 11., Petőfi Rádió, 21.05 - 22.17

1964. augusztus 16., Petőfi Rádió, 14.25 - 15. 37 

1964. október 23., Kossuth Rádió, 16.10 - 16.45

1966. szeptember 10., Kossuth Rádió, 12.15 - 12.57

1967. február 23., Petőfi Rádió, 19.00 - 19.25

1968. február 6., Kossuth Rádió, 10.30 -11.00

1968. szeptember 30., Kossuth Rádió, 23.45 - 0.25

1969. február 27., Kossuth Rádió, 22.20 - 23.03 (Leo Fall::„Sztambul rózsája” részleteivel) 

1970. szeptember 5., Petőfi Rádió, 8.05 - 8.45 

1971. augusztus 9., Kossuth Rádió, 22.20 - 23.00 

II.

Robert Planquette (1848-1903): A corneville-i harangok 

/Les closhes de Corneville - 1877. április 19. Théatre des Folies-Dramatiques/

Librettó: Charles Gabet azonos című színdarabja nyomán Louis-Francois Clairville (eredeti nevén: Nicolaie, 1811-1879) és Charles Gabet

Operett (eredetileg „opera comique”) három felvonásban

Magyarországi bemutató: 1878. március 23. Pest, Népszínház

A Rádió Dalszínházának új, teljes felvétele, magyar nyelven - bemutató: 1971. december 20., Kossuth Rádió, 19.51 – 22.00

Magyar szöveg: Innocent Vincze Ernő

Szereposztás:

Germaine, Gaspard unokahúga – Házy Erzsébet (a prózát is ő mondja)
Serpolette, Gaspard szolgálólánya – Kalmár Magda (Lehoczky Zsuzsa)
Jean Grenicheux, parasztlegény – Korondy György (Zenthe Ferenc)
Henri de Corneville márki – Melis György (Sinkovits Imre)
Gaspard, a kastély gondnoka „Gáspár apó” – Várhelyi Endre (Balázs Samu)

Bíró – Sólyom-Nagy Sándor (Kovács Károly)

Vásárbiztos (intéző) – Michels János (Galgóczi Imre)

Kormányos – Szirmay Jenő

Matróz – Hága József

Km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara.

Vezényel: Breitner Tamás

Zenei rendező: Balassa Sándor

Rendező: Cserés Miklós dr.

Válogatás a rádióadások közül:

1971. december 20., Kossuth Rádió, 19.51 - 22.00 (Teljes felvétel)

1972. január 26., Petőfi Rádió, 20.38 - 23.00 (Teljes felvétel)

1972. szeptember 15., Petőfi Rádió, 8.05 - 9.00

1972. november 7., Kossuth Rádió, 12.20 - 13.10

1973. február 20., Petőfi Rádió, 15.50 - 16.05 

1973. július 1., Kossuth Rádió, 22.15 - 23.08 

1973. november 24., Kossuth Rádió, 11.23 -12.00 

1974. április 21., Petőfi Rádió, 8.59 - 9.59 

1974. december 1., Petőfi Rádió, 20.15 - 22.20 (Teljes felvétel)

1974. december 25., Petőfi Rádió, 20.05 -20.50

1975. március 9., Kossuth Rádió, 22.50 - 24.00 

1975. június 20., Kossuth Rádió, 23.06 - 24.00

1975. augusztus 3., Kossuth Rádió, 17.15 - 17.57 

1975. december 24., Petőfi Rádió, 20.16 - 20.42

1976. május 16., Kossuth Rádió, 17.55 - 18. 28

1976. szeptember 7., Petőfi Rádió, 21.22 - 23.43 (Teljes felvétel) 

1976. november 29., Petőfi Rádió, 18.33 - 19.30

1977. január 4., Petőfi Rádió, 8.33 - 9.30 

1977. október 8., Petőfi Rádió, 8.33 - 9.40 

1977. október 21., Petőfi Rádió, 21.22 - 23. 33 (Teljes felvétel) 

1978. december 24., Petőfi Rádió, 22.00 - 23.00

1979. május 2., Kossuth Rádió, 17.33 - 18.15

1979. november 18., Kossuth Rádió, 19.52 - 22.00 (Teljes felvétel)  

1980. június 5., Petőfi Rádió, 22.00 - 23.00 

1981. február 4., Kossuth Rádió, 17.40 - 18.15 

1981. október 21., Petőfi Rádió, 16.40 - 17.00 

1981. december 23., Kossuth Rádió, 8.57 - 9.44 

1982. július 15., Petőfi Rádió, 22.10 - 23.00 

1982. augusztus 9., 3. Műsor, 17.30 - 18.05

1982. szeptember 27, Kossuth Rádió, 10.35 - 11.22 

1983. január 20., Kossuth Rádió, 12.55 - 14.00 

1984. október 11., 3. Műsor, 11.10 - 12.00 

1985. február 2., Kossuth Rádió, 19.45 - 22.00 (Teljes felvétel)

1986. augusztus 25., Kossuth Rádió, 10.35 - 11.25 

1987. augusztus 8., Kossuth Rádió, 19.35 - 22.00 (Teljes felvétel)

1988. február 1., Kossuth Rádió, 10.35 - 11.00

1989. november 18., Petőfi Rádió, 19.52 - 22.00 (Teljes felvétel)

1991. szeptember 30., Petőfi Rádió, 9.30 - 10.00  


5213 Búbánat 2022-08-29 11:21:22 [Válasz erre: 5212 Búbánat 2022-08-25 15:08:10]

Operett a magyar rádióban – eredeti nyelven hangzó felvételek (8)

A mikádó c. Arthur Sullivan-operett részleteit eredeti (angol) nyelvű stúdiófelvételekről sugározta évtizedeken át a Magyar Rádió – miközben a magyar nyelvű teljes rádiófelvétel is rendszeresen a műsorán szerepelt.

Erre példák

  • Angol nyelvű változat – két stúdiófelvételről is

I.

1961. július 4., Petőfi Rádió, 22.00 - 23.00 - Arthur Sullivan: A mikádó – részletek (Brenda Bennett, Marjoire Eyre, Derek Oldham, Josephin Curtis, Martin Green, E. Nickel-Lean, Darell Fancourt, Radley Flynn, Sydney Granville, D’Oyly Carte Opera énekkara, a Londoni Szimfonikus Zenekar, vezényel: Isidore Godfrey) - 1958

1961. december 31., Kossuth Rádió, 13.00 - 13.40

1962. április 16., Kossuth Rádió, 12.10 - 13.00

1963. január 9., Petőfi Rádió, 20.25 - 21.00

1963. november 9., Petőfi Rádió, 14.30 - 14.45

1964. június 16., URH-Rádió, 19.40 - 20.00

1969. február 6., Kossuth Rádió, 23.08 - 24.00 

1983. november 8., Petőfi Rádió, 21.26 - 22.20

II.

Sir Arthur Sullivan: A mikádó - Dialógusok nélküli, teljes, angol nyelvű stúdiófelvétel

2020. augusztus 25., Bartók Rádió, 19.35 – 21.11

Kétfelvonásos operett

Szövegét Sir William Schwenck Gilbert írta

Vezényel: Sir Malcolm Sargent

Km.: Glyndebourne-i Fesztivál Kórusa (karig.: Peter Gellhorn), Pro Arte Zenekar  (1957)

A szereposztás:
Mikádó – Owen Brannigan (basszus),
Nanki-Poo – Richard Lewis (tenor),
Ko-Ko – Geraint Evans (bariton),
Poo-Bah – Ian Wallace (basszus),
Pish-Tush – John Cameron (bariton),
Yum-Yum – Elsie Morison (szoprán),
Pitti-Sing – Marjorie Thomas (kontraalt),
Peep-Bo – Jeanette Sinclair (szoprán),
Katisha – Monica Sinclair (kontraalt)

 

  • Magyar nyelvű változat

Arthur Sullivan – William Schwenck Gilbert: A mikádó 

/Eredeti címe: The Mikado (1885) /

Rádió Dalszínházának bemutatója1968január 27., Kossuth Rádió, 19.30 – 22.00

Fordította és rádióra alkalmazta: Romhányi József

Vezényel: Breitner Tamás

Km.: az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara (karigazgató: Bódy Irma)

Zenei rendező: Erkel Tibor

Rendező: Békés András

Szereposztás:

A mikádó (a császár) – Kovács Péter (Mensáros László)
Nanki-Poo, a fia, vándor énekes – Réti József (Kaló Flórián)
Ko-Ko, Titipu legfőbb hóhéra – Várhelyi Endre (Bárdy György)
Pooh-Bah, Titipu főminisztere – Palcsó Sándor (Csákányi László)
Pish-Tush, titipui előkelőség – Palócz László (Szendrő József)

Yum-Yum, Ko-Ko gyámleánya és menyasszonya – László Margit (Váradi Hédi)
Pitti-Sing, Ko-Ko másik gyámleánya – Barlay Zsuzsa (Béres Ilona)
Peep-Bo, Ko-Ko harmadik gyámleánya – Déry Gabriella (Domján Edit)
Katisha, idősebb udvarhölgy, Nanki-Poo titkos imádója – Komlóssy Erzsébet (Bakó Márta)

Ének- és tánckar: a császár kísérete, japán nemes urak és hölgyek, katonák, szolgálók, nép

Válogatás a rádióadások közül

1968. január 27., Kossuth Rádió, 19.30 - 21.20 (teljes felvétel)

1968. március 25., Kossuth Rádió, 19.36 - 21.23 (teljes felvétel)

1968. november 1., Petőfi Rádió, 10.00 - 12.04 (teljes felvétel)

1969. november 2., Kossuth Rádió, 12.56 - 13.40  

1970. december 16., Petőfi Rádió, 22.00 - 23.00 

1972. április 16., Petőfi Rádió, 8.30 - 10.19 

1972. június 11., Petőfi Rádió, 22.00 - 23.00 (teljes felvétel)

1972. november 15., Petőfi Rádió, 8.05 - 9.00

1973. január 2., Kossuth Rádió, 23.02 - 24.00

1973. június 21., Petőfi Rádió, 20.28 - 22.15 (teljes felvétel)

1973. augusztus 31., 3 Műsor (URH adás), 21.55 - 22.10 

1974. április 10., Kossuth Rádió, 8.05 - 9.00

1975. február 16., Petőfi Rádió, 8.30 - 10.18 (teljes felvétel)

1975. augusztus 9., Kossuth Rádió, 15.10 - 15.55

1975. szeptember 23., Petőfi Rádió, 8.05 - 9.00

1975. október 31., Petőfi Rádió, 22.33 - 23.30

1976. január 24., Petőfi Rádió, 9.33 - 10.00

1976. október 24., Petőfi Rádió, 15.33 -16.15 

1976. december 25., Petőfi Rádió, 8.33 - 9.25 

1977. május 15., Petőfi Rádió, 22.50 - 24.00

1977. július 1., Petőfi Rádió, 18.33 - 19.22

1977. augusztus 23., Petőfi Rádió, 21.28 - 23.31 (teljes felvétel)

1977. november 23., Petőfi Rádió, 8.05 - 8.20 (Az I. felv. fináléja)

1978. augusztus 31., Petőfi Rádió, 20.33 - 21.07

1978. november 21., Kossuth Rádió, 12.50 - 14.40 (teljes felvétel)

1978. augusztus 31., Petőfi Rádió, 20.33 - 21.07

1979. július 9., Kossuth Rádió, 10.35 - 11.42

1979. szeptember 11., Kossuth Rádió, 12.50 - 14.39 (teljes felvétel)

1980. november 17., Petőfi Rádió, 19.30 - 20.30

1981. január 13., Kossuth Rádió, 12.50 - 14.39 (teljes felvétel)

1981. április 18., Kossuth Rádió, 22.38 - 23.20

1981. május 30., Petőfi Rádió, 8.38 - 9.42 

1981. július 7., Petőfi Rádió, 21.38 - 22. 30

1982. január 11., Petőfi Rádió, 8.05 - 8.20 (Az I. felv. fináléja)

1982. március 20., Kossuth Rádió, 22.47 - 23.30 

1982. április 22., Kossuth Rádió, 10.35 - 11.19 

1982. június 12., Petőfi Rádió, 14.41 - 16.30 (teljes felvétel)

1983. április 16., Petőfi Rádió, 14.35 - 16.30 (teljes felvétel)

1984. szeptember 1., Petőfi, 20.35 - 22.24 (teljes felvétel)

1985. január 4., Petőfi Rádió, 23.20 - 24.00 

1985. október 19., Petőfi Rádió, 19.05 - 20.52 (teljes felvétel)

1986. december 20., Kossuth Rádió, 19.59 - 22.00 (teljes felvétel)

1988. október 1., Petőfi Rádió, 17.05 - 18.53 (teljes felvétel)

1989. november 4., Petőfi Rádió, 19.05 - 21.00 (teljes felvétel)

1991. október 23., Petőfi Rádió, 17.03 - 19.00 (teljes felvétel)

1992. május 17., Petőfi Rádió, 21.05 - 23.00 (teljes felvétel)

1994. december 11., Petőfi Rádió, 21.10 - 23.00 (teljes felvétel)

1996. december 15., Petőfi Rádió, 21.03 - 23.00 (teljes felvétel)


5212 Búbánat 2022-08-25 15:08:10 [Válasz erre: 5211 Búbánat 2022-08-23 11:34:35]

Operett a magyar rádióban – eredeti nyelven hangzó felvételek (7)

A Boccaccio  c. Franz von Suppé-operett részleteit eredeti (német) nyelvű stúdiófelvételekről sugározta évtizedeken át a Magyar Rádió – miközben a magyar nyelvű teljes rádiófelvétel is rendszeresen a műsorán szerepelt.

Erre példák

  • Német nyelvű változat – két stúdiófelvételről is

I.

1965. július 24., Petőfi Rádió, 19.44 - 20.15 – részletek - Rudolf Schock, Renate Holm, Alice Oelke, Ursula Schirrmacher, Rupert Glawitsch, Ernst Krukowski, Peter Manuel, Erfried Marlo, km. a Günther Arndt Énekkar és a Berlini Szimfonikus Zenekar, vezényel: Frank Fox

1965. szeptember 15., Kossuth Rádió, 8.20 - 8.50 

1966. szeptember 11., URH Adó, 19.38 - 20.08 

1968. szeptember 22., Kossuth Rádió, 22.50 - 23.25 

1973. november 27., Kossuth Rádió, 8.20 - 8.52

1977. július 26., Petőfi Rádió, 8.43 - 9.15 

1979. december 8., Petőfi, 15.00 - 15.31 

1980. augusztus 30., Kossuth, 12.45 - 13.16 

1981. október 30., Kossuth Rádió, 13.54 -14. 25 

1986. szeptember 3., Petőfi Rádió, 22.30 - 23.00 

II.

1969. október 30., Kossuth Rádió, 14.36 -15.00 – részletek - Anneliese Rothenberger, Heinz Hoppe, Nicolai Gedda, Hermann Prey, Hans Günther Grimm, km. a Berlini Rádió Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Carl Mihalski

1977. január 23., Kossuth Rádió, 18.05 - 18.28 

1977. április 6., Petőfi Rádió, 8.05 - 8.30

1979. január 12., Petőfi Rádió, 18.33 - 18.55 

1983. március 28., Kossuth Rádió, 15.05 - 15.27. 

1985. szeptember 13., Kossuth Rádió, 17.53 - 18.15 

1986. június 6., Petőfi Rádió, 17.08 - 17.30 

1989. augusztus 23., Petőfi Rádió i, 21.28 - 21.50 

1994. szeptember 17., Petőfi Rádió, 11.35 - 12.00  

  • Magyar nyelvű változatok (két rádiófelvételről)

I.

1956. július 20., Kossuth Rádió, 20.25 - 21.00 – részletek - Fábry Edit, Osváth Júlia, Neményi Lili, Sándor Judit, Szabó Miklós, Fekete Pál, Mindszenti Ödön, km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Polgár Tibor

1957. december 19., Kossuth Rádió, 17.35 -18.00 

1958. június 4., Kossuth Rádió, 13.15 -13.40 

1958. szeptember 15., Kossuth Rádió, 14.15 - 14.55 (A „Nebáncsvirág” részleteivel)

1958. november 1., Kossuth Rádió, 10.25 - 11.00 

1959. február 12., Kossuth Rádió, 17.05 - 17.25 

1959. május 20., Kossuth Rádió, 23.20 - 24.00 („A diadalmas asszony” részleteivel)

1959. december 25., Petőfi Rádió, 20.30 - 21.00 

1960. július 3., Kossuth Rádió, 10.00 - 10.55 (A „Fortunio dala” részleteivel)

1960. augusztus 7., Kossuth Rádió, 16.35 - 17.00 

1960. október 25., Kossuth Rádió, 18.30 - 19.00 („A szép Galathea” részleteivel) 

 II.

Franz von Suppé: Boccaccio - nagyoperett három felvonásban (két részben)

A Rádió Dalszínháza stúdiófelvételének bemutatója: 1961. június 24., Kossuth Rádió, 20.30 - 23.35 (két szünettel)

Librettó: Friedrich Zell (Camillo Walzel), Richard Genée

Fordította és rádióra alkalmazta: Kardos György

Dalszövegeket Róna Frigyes fordította

Km.: az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara (karigazgató: Vajda Cecília)

Vezényel: Erdélyi Miklós

Zenei rendező: Ruitner Sándor

Rendező: Molnár Mihály

Szereposztás:

Fiametta – László Margit (Örkényi Éva)
Boccaccio – Ilosfalvy Róbert (Somogyvári Pál)
Scolza, borbély – Maleczky Oszkár (Horváth Jenő)
Beatrice, a felesége – Ágai Karola (Csernus Mariann)
Leonetto, a diák – Réti József (Szatmári istván)
Lotteringhi, hordókészítő – Külkey László (Pécsi Sándor)
Izabella, a felesége – Sándor Judit (Kállai Ilona)
Pietro, Palermo hercege – Bende Zsolt (Suka Sándor)
Lambertuccio, szatócs – Kishegyi Árpád (Rajz János)
Peronella,a felesége – Palánkay Klára (Szemes Mari)
Majordomus – Palcsó Sándor (Varga Zsolt)
Cecco – Nádas Tibor (Basilides Zoltán)
Könyvárus – Várhelyi Endre
Herceg – Kemény László
Tofano, diák – Horkai János

Válogatás az elhangzott adások közül:

1961. június 24., Kossuth Rádió, 20.30 - 23.35 (teljes felvétel - BEMUTATÓ)

1961. szeptember 27., Kossuth Rádió, 20.25 - 21.00 

1961. november 4., Kossuth Rádió, 20.50 - 23.35 

1961. december 4., Kossuth Rádió, 8.10 - 9.00 („A 66-os szám” és „A corneville-i harangok” részleteivel)

1962. március 30., Kossuth Rádió, 11.20 - 12.00   

1962. április 11., Kossuth Rádió, 18.40 - 19.00 („A szép Galathea részleteivel) 

1962. augusztus 29., Petőfi Rádió, 19.50 - 22.22 (teljes felvétel)

1963. április 7., Kossuth Rádió, 13.30 - 14.00 

1964. március 19., Petőfi Rádió, 19.52 - 22.22 (teljes felvétel)

1964. június 19., Petőfi Rádió, 18.00 -18.55

1964. augusztus 23., Kossuth Rádió, 11.31 - 11.56

1965. március 9., Kossuth Rádió, 15.35 - 16.00 

1965. július 11., Petőfi Rádió, 20.37 - 23.00 (teljes felvétel) 

1965. október 24., Kossuth Rádió, 22.25 - 23.10

1966. augusztus 11., Petőfi Rádió i, 14 -16.29 (teljes felvétel) 

1967. február 17., Kossuth Rádió, 22.25 - 23.18 

1967. október 3., Petőfi Rádió, 10.00 - 12.43 (teljes felvétel)

1967. december 31., Kossuth Rádió, 12.55 - 13.25 

1968. november 14., Kossuth Rádió, 23.22 - 24.00

1969. május 19., Petőfi Rádió, 8.05 - 8.39

1970. március 10., Petőfi Rádió, 22.20 - 23.00

1972. február 10., Kossuth Rádió, 18.05 - 18.48 

1972. július 13., Petőfi Rádió, 18.47 - 21.44 (teljes felvétel)

1973. június 4., Kossuth Rádió, 23.39 - 0.25

1974. április 24., Petőfi Rádió, 20.25 - 23.00 (teljes felvétel) 

1974. augusztus 3., Kossuth Rádió, 23.05 - 24.00 (A „Pajkos diákok” részleteivel) 

1975. szeptember 20., Kossuth Rádió, 15.10 - 15.55 

1976. március 26., Petőfi Rádió, 12.00 - 12.30

1976. október 13., Petőfi Rádió, 21.26 - 22.33

1977. július 10., Petőfi Rádió, 12.22 - 13.00

1977. augusztus 11., Petőfi Rádió, 21.22 – 24.00 (teljes felvétel)

1978. március 18., Petőfi Rádió, 9.15 - 9.55

1978. december 23., Petőfi Rádió, 10.48 - 11.40

1979. május 19., Petőfi Rádió, 20.38 - 23.00 (teljes felvétel) 

1979. június 14., Kossuth Rádió, 20.17 - 21.15

1980. május 17., Petőfi Rádió, 20.52 - 23.36 (teljes felvétel),

1980. július 9., Petőfi Rádió, 22.00 - 23.00

1981. január 8., Kossuth Rádió, 19.15 - 21.38 (teljes felvétel)

1981. december 10., Kossuth, 14.15 - 15.00 

1982. február 6., Kossuth Rádió, 20.52 - 23.34 (teljes felvétel)

1983. szeptember 14., Kossuth Rádió, 16.06 - 16.49

1984. január 8., Kossuth Rádió, 20.52 - 23.32 (teljes felvétel)

1985. október 22., Petőfi Rádió, 23.20 - 24.00

1986. július 19., Kossuth Rádió, 19.34 - 22.00 (teljes felvétel) 

1986. december 11., Kossuth Rádió, 10.46 - 11.35 

1987. június 5., Petőfi Rádió, 8.05 - 8.50

1987. szeptember 13., Kossuth Rádió, 19.35 - 23.00 (teljes felvétel)

1989. április 9., Kossuth Rádió, 19.34 - 23.00 (teljes felvétel)

1990. október 20., Kossuth Rádió, 19.52 - 23.00 (teljes felvétel)

1991. december 21., Petőfi Rádió, 19.52 - 22.20 (teljes felvétel)

1994. március 5., Petőfi Rádió, 21.10 - 23.00 (teljes felvétel)


5211 Búbánat 2022-08-23 11:34:35 [Válasz erre: 5210 Búbánat 2022-08-22 11:07:03]

Operett a magyar rádióban – eredeti nyelven hangzó felvételek (6)

A gerolsteini nagyhercegnő c. Offenbach-operett részleteit eredeti (francia) nyelvű stúdiófelvételekről sugározta évtizedeken át a Magyar Rádió – miközben a magyar nyelvű teljes rádiófelvétel is rendszeresen a műsorán szerepelt.

Erre példák

  • Francia nyelvű változat – két stúdiófelvételről is

I.

1966. november 11., Kossuth Rádió, 19.25 – 20.42 (részletek) Jeanette Beaucomont, Marcelle Croisier, Magda Samuart, Cécile Sonnys, Gisele Prèvet, Eugenia Zareska, André Dran, Jean Mollien, Georges Lacour, Gabriel Bonton, Georges Théry, John Riley, Párizsi Lyric kórus és a Párizsi Pasdeloup zenekar. Vezényel: René Leibowitz   - „Bemutatjuk új lemezünket” -  Albert István összekötőszövegét Galamb György mondja el.  Szerkesztő: Bitó Pál

1967. október 19., Kossuth Rádió, 13.35 – 14.00 

1968. november 20., Petőfi Rádió, 10.00 – 11.17 

1969. december 21., Petőfi Rádió, 21.30 – 22.11

1970. június 17., Petőfi Rádió, 23.15 – 24.00 

1971. február 6., Petőfi Rádió, 8.15 – 8.45

1972. január 25., Kossuth Rádió, 23.30 – 0.25 

1972. szeptember 24., Kossuth Rádió, 21.24 – 22.00

1973. január 10., Kossuth Rádió, 23,00 – 24.00   (A „Périchole” részleteivel)

1975. január 30., Petőfi Rádió, 22.15 – 23.00 00

1978. június 21., Petőfi Rádió, 23.02 – 24.00 

1978. augusztus 23., Petőfi Rádió, 18.10 – 19.00 

1980. augusztus 28., Petőfi Rádió, 23.15 – 24.00

II.

1980. június 9., Petőfi, 21.50 – 23.00 (részletek) Regine Crespin, Mady Mesple, Maria Cardo, Daniele Castaing, Francoise Gyral, Marie-Therese Techene, Alain Vanzo, Charles Burles, Robert Massard, Claude Melonie, Tibet Raffali, Francoise Loup, a Toulouse-i Capitole Színház ének- és Zenekara. Vezényel: Michel Plasson

1980. november 23., Kossuth Rádió, 15.14 – 16.00

1982. július 24., Petőfi Rádió, 21.20 – 22.00 (Az „Angot asszony lánya” részleteivel)

1983. július 12., 3. Műsor, 9.00 – 9.45

1984. március 19., 3. Műsor (URH adó), 18.12 – 18.50 

1984. május 15., Kossuth Rádió, 10.35 – 11.29 

1985. február 15., Petőfi Rádió, 23.20 – 24.00 

  • Magyar nyelvű teljes felvétel 

Jacques Offenbach: A gerolsteini nagyhercegnő - nagyoperett három felvonásban

A Rádió Dalszínháza stúdiófelvételének bemutatója: 1970. augusztus 19., Kossuth Rádió, 20.07 –23.04 (két szünettel)

Henri Meilhac és Ludovic Halévy librettója nyomán a szöveget magyarra fordította, és a rádióra alkalmazta: Romhányi József 

Km.: az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc)
Vezényel: Bródy Tamás

Zenei rendező: Balassa Sándor
Rendező: Cserés Miklós dr.

Szerkesztő: Bitó Pál

Szereposztás:

A nagyhercegnő – Házy Erzsébet
Wanda, egy parasztlány, Fritz szerelme – Németh Marika
Fritz, közlegény – Réti József (Fülöp Zsigmond)
Bumm tábornok – Melis György
Paul herceg, a nagyhercegnő vőlegénye – Bartha Alfonz (Körmendi János)
Puck báró, szertartásmester – Kishegyi Árpád (Csákányi László)
Grog báró, a kérő – Michels János (Ferencz László)
Nepomuk, hírnök – Pere János (Verebély Iván)
Charlotte – Erdész Zsuzsa (Balogh Katalin)
Olga – Koltay Valéria
Ida – Svéd Nóra
Mama – Divéky Zsuzsa (Hódy Gitta)
Gyerek – Olasz György
Andie – Orczy Teréz

1970. augusztus 19., Kossuth Rádió, 20.07 – 23.04 (teljes felvétel)

1972. augusztus 6., Kossuth Rádió, 13.58 – 14. 40

1973. november 27., Kossuth Rádió, 22.57 – 24.00  

1974. június 5., Petőfi Rádió, 8.05 – 9.00 

1974. december 22., Kossuth Rádió, 13.49 – 14.39

1975. június 22., Petőfi Rádió, 20.15 – 22.36 (teljes felvétel)

1976. július 1., Kossuth Rádió, 16.05 – 17.05 

1976. augusztus 10., Kossuth Rádió, 22.59 – 24.00

1976. október 17., Kossuth Rádió, 12.56 – 13.52

1976. december 9., Petőfi Rádió, 20.51 – 23.25 (teljes felvétel)

1977. szeptember 11., Petőfi Rádió, 8.33 – 9.30 

1979. november 4., Kossuth Rádió, 19.30 – 22.00 (teljes felvétel)

1979. november 29., Petőfi Rádió, 22.00 – 23.00

1980. február 25., Kossuth Rádió, 17.09 – 17.26  

1981. január 17., Petőfi Rádió, 21.53 – 23.00 

1981. július 21., Petőfi Rádió, 21.22 – 24.00 (teljes felvétel)

1981. december 7., Petőfi Rádió, 22.01 – 23.00  

1982. május 25., Petőfi Rádió, 20.35 – 23.00 (teljes felvétel)

1987. május 19., Kossuth Rádió, 17.30 – 17.42 (Az. I. felv. fináléja)

1994. augusztus 21., Petőfi Rádió, 20.12 – 22.35 (teljes felvétel)

1999. november 6., Kossuth Rádió, 19.40 – 20.00 


5210 Búbánat 2022-08-22 11:07:03 [Válasz erre: 5209 Búbánat 2022-08-18 14:26:35]

Operett a magyar rádióban – eredeti nyelven hangzó felvételek (5)

A szép Heléna c. Offenbach-operett részleteit eredeti (francia) és német nyelvű stúdiófelvételekről sugározta évtizedeken át a Magyar Rádió – miközben a magyar nyelvű teljes rádiófelvétel is rendszeresen a műsorán szerepelt.

Erre példák

  • Francia nyelvű változat: Janine Linda, Lolly Valdarnini, Luciens Mars, André Dran, Roger Giraud, Jacques Linsolas, Jean Mollien, Armand Duval, Jean Hoffmann, Jacqueline Vitry, Annette  Martineau,  Janine Weishaurt,  a Párizsi Filharmonikusok Ének- és Zenekara, vezényel: René Leibowitz

1955. november 22., Kossuth Rádió, 17.10 – 18.00

1956. augusztus 14., Kossuth Rádió, 17.10 – 18.00

1957. december 21., Kossuth Rádió, 10.10 – 11.00

1959. január 23., Petőfi Rádió, 21.05 – 21.40

1973. április 1., Kossuth Rádió, 23.10 – 24.00

  • Német nyelvű változat: Erna Roscher, Gisela Morgen, Manfred, Jungwirth, Wilhelm Klemm, Gerd Pallesche, Paul Reinschke, Hanz-Peter Schwarzbach, Friedrich Steffens, a Lipcsei Rádió zenekara, vezényel: Herbert Kegel

1963. június 8., Kossuth Rádió, 13.13 – 13.45 

1965. július 7., Petőfi Rádió, 17.05 – 17.35 

1968. november 28., Kossuth Rádió, 13.35 – 14.07

1970. december 8., Kossuth Rádió, 16.05 – 16.36 

  • Magyar nyelvű teljes felvétel 

Jacques Offenbach: A szép Heléna – nagyoperett három felvonásban

A Rádió Dalszínháza stúdiófelvételének bemutatója: 1965. december 20., Kossuth Rádió, 18.58 – 21.32

Szövegét Ludovic Halévy és  Henri Meilhac írta

Fordította: Fischer Sándor

Vezényel: Bródy Tamás
Km.: az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara
(karigazgató: Vajda Cecília)

Zenei rendező: Járfás Tamás
Rendező: Horváth Ádám

Szereposztás:

Páris – Réti József (Fülöp Zsigmond)
Menelaus – Melis György (Feleki Kamill)
Heléna – Házy Erzsébet (Váradi Hédi)
Agamemnon – Palócz László (Kállai Ferenc)
Calchas – Maleczky Oszkár (Greguss Zoltán)
Achilles – Palcsó Sándor ( Kaló Flórián)
Ajax I. – Kishegyi Árpád (Gyenge Árpád)
Ajax II. – Külkey László (Miklóssy György)
Philcomus – Pásztor János
Euthycles – Andrecz Vilmos
Orestes – Bende Zsolt (Tordy Géza)
Bacchus – Koltay Valéria (Örkényi Éva)
Parthamis - Gombos Éva (Böröndi Kati)
Leone – Erdész Zsuzsa (Szegedi Erika)
Rabszolga – Árossy Aladár

1965. december 20., Kossuth Rádió, 18.58 – 21.32 (teljes felvétel)

1966. február 13., Kossuth Rádió, 18.50 – 21.15 (teljes felvétel)

1966- április 8., Petőfi Rádió, 20.35 – 21.00

1966. október 23., Kossuth Rádió, 20.58 – 23.27 (teljes felvétel)

1967. április 5., Petőfi Rádió, 21.51 – 23.00 (teljes felvétel)

1968. augusztus 28., Petőfi Rádió, 11.08 – 13.17 (teljes felvétel)

1969. április 10., Kossuth Rádió, 16.05 – 16.27

1969. május 14., Kossuth Rádió, 16.05 – 16.33

1969. július 23., Kossuth Rádió, 17.56 – 20.32 (teljes felvétel)

1969. november 9., Kossuth Rádió, 23.00 -24.00 

1970. január 11., Petőfi Rádió i, 19.07- 19.50

1970. február 18., Petőfi Rádió, 23.15 – 24.00 

1970. augusztus 12., Kossuth Rádió, 18.53 – 21.35 (teljes felvétel)

1970. szeptember 17., Kossuth Rádió, 15.35 – 16.00 

1970. november 28., Petőfi Rádió, 9.00 – 9.45 

1971. március 5., Kossuth Rádió, 8.20 – 9.00 

1971. május 11., Kossuth Rádió, 23.03 – 24.00

1971. július 9., Kossuth Rádió, 15.33 – 16.00

1971.október 27., Kossuth Rádió 14.26 – 14.49

1972. szeptember 9., URH RÁDIÓ, 14.00 – 14.34 

1972. október 28., Petőfi Rádió, 8.05 – 9.00

1975. február 28., Petőfi Rádió, 19.00 – 19.44 

1975. május 10., Petőfi Rádió, 20.50 – 23.00 (teljes felvétel)

1975. november 3., Kossuth Rádió, 17.20 – 17.55

1976. április 27., Petőfi Rádió, 21.27 – 23.41 (teljes felvétel)

1976. október 10., Kossuth Rádió, 20.06 – 20.59  („A denevér” részleteivel)

1978. november 11., Petőfi Rádió 20.49 – 23.00 (teljes felvétel)

1980. február 23., Petőfi Rádió, 19.27 – 21.46 (teljes felvétel)

1981. augusztus 28., Petőfi Rádió, 20.33 – 22.44 (teljes felvétel)

1985. július 10., Petőfi Rádió, 19.05 – 20.00  („A párizsi élet” részleteivel)

1986. június 4., Kossuth Rádió, 17.25 – 18.02 

2020. október 27., Bartók Rádió, 19.35 – 21.43  (teljes felvétel)


5209 Búbánat 2022-08-18 14:26:35 [Válasz erre: 5208 Búbánat 2022-08-08 15:54:35]

Operett a magyar rádióban – eredeti nyelven hangzó felvételek (4)

Az Orfeusz az alvilágban c. Offenbach-operett részleteit eredeti (francia) és német nyelvű stúdiófelvételekről sugározta évtizedeken át a Magyar Rádió – miközben a magyar nyelvű teljes rádiófelvételek is rendszeresen a műsorán szerepeltek.

Erre példák:

  • Francia nyelvű változat: Marie Carpentier, Janine Lindenfelder, Monique Chalot, Claudine Collart, Simone Pebordes, Jean Hoffmann,  André Jonqueres, Jean Mollien, Bernard Demigny, André Dran, a Párizsi Philharmonikusok Ének- és Zenekara, vezényel: René Leibowitz.

1955. november 15., Kossuth Rádió, 22.15 – 23.00

1956. február 21., Kossuth Rádió, 17.15 – 18.00

1958. szeptember 17, Kossuth Rádió, 13.15 – 14.00

1959. július 7., Petőfi Rádió, 17.55 – 18.25

1960. június 15., Kossuth Rádió, 23.20 – 24.00

1961. szeptember 1., URH Rádió, 21.40 – 22.00

1965. szeptember 12., Petőfi Rádió, 15.00 – 15.58 - „A bemutatótól a világsikerig: Orfeusz az alvilágban” - Marie Carpentier, Janine Lindenfelder, Monique Chalot, Claudine Collart, Simone Pebordes, Jean Hoffmann,  André Jonqueres, Jean Mollien, Bernard Demigny, André Dran, a Párizsi Philharmonikusok Ének- és Zenekara, vezényel: René Leibowitz. - Kristóf Károly összekötőszövegét elmondja Csengery Judit és Ráday Imre. Szerkesztő: dr. Józsa Ibolya

  • Német nyelvű változatok:

1. Else Liebesberg, Karl Terkal, Hans Strohbauer, Erich Majkut, Szemere László, a Bécsi Operettzenekar, vezényel: Kurt Richter

1981.  január 1., Petőfi Rádió, 7.00 – 7.54  (részletek Offenbach műveiből)

2. Jutta Vulpius, Friederike Apelt, Gudrun Fischer, Ruth Schob-Lipka, Hannerose Katterfield, Peter Schreier, Werner Enders, Karl-Friedrich Hölzke, Wolfgang Hellmich, Hermann Christian Polster, a Lipcsei Rádió Énekkara és a Drezdai Filharmonikus Zenekar, vezényel: Robert Hanell

1983. szeptember 15., Kossuth Rádió, 15.05 – 15.58 

1986. október 3., Petőfi Rádió, 8.05 – 8.50 

 

  • Magyar nyelvű teljes felvételek  - a Rádió Dalszínháza bemutatói

Jacques Offenbach: Orfeusz az alvilágban

I. A Rádió Dalszínháza stúdiófelvétele bemutatójának ideje: 1963. július 20., Kossuth Rádió, 20.45 – 23.15 (közben szünet: 22.00 – 22.30 hírek, időjárás, sport)

Szövegét Ludovic Halévy és  Hector Cremieux írta
Fordította: Romhányi József

Vezényel: Blum Tamás

Km.: az MRT énekkara és szimfonikus zenekara (Karigazgató: Vajda Cecília)

Hegedűszóló: Hidy Péter

Zenei rendező: Fejes Cecília
Rendező: Rácz György

Szereposztás:

Orfeusz – Bartha Alfonz (Márkus László)
Euridike – László Margit (Váradi Hédi)
Közvélemény – Barlay Zsuzsa (Kohut Magda)
Jupiter – Melis György (Ráday Imre)
Juno – Tolnay Klári
Pluto (Ariszteusz) – Réti József (Kaló Flórián)
Styx Jankó – Maleczky Oszkár
Diana – Ágai Karola (Gombos Katalin)
Vénusz – Szőnyi Olga (Gordon Zsuzsa)
Cupido – Szabó Anita (Csűrös Karola)
Minerva – Dunszt Mária
Merkur – Külkey László (Velenczei István)
Mars – Várhelyi Endre (Basilides Zoltán)
Morfeusz – Pálfy Endre

1963. november 19., Kossuth Rádió, 20.45 – 23.00

1964. november 1., Petőfi Rádió, 16.35 – 18.33

1964. május 8., Kossuth Rádió, 15.00 – 15.40 (részletek)

1965. július 2., Kossuth Rádió, 18.50 – 20.25

1965. augusztus 5., Petőfi Rádió, 21.05 – 23.00

1966. szeptember 18., Petőfi Rádió, 17.20 – 19.20

1967. december 25.  Petőfi Rádió, 16.15 – 17.00  (részletek)

1968. április 19., Petőfi Rádió, 10.00 – 12.00

1968. augusztus 1., Kossuth Rádió, 14.20 – 15.15 (részletek)

1987. augusztus 30., Kossuth Rádió, 19.47 – 22.10

1997. október 5., Petőfi Rádió, 21.03 – 23.00

 

II. Új, teljes felvétel

A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1990. december 31., Petőfi  Rádió, 21.00 – 22.45

Szövegét Ludovic Halévy és  Hector Cremieux írta.

Fordította: Romhányi József

Rádióra alkalmazta: Romhányi Ágnes

Közreműködik: az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc)

Vezényel: Pál Tamás

Zenei rendező: Fejes Cecília.

Rendező: Bozó László

Szereposztás:

Orfeusz - Gulyás Dénes

Euridike - Kertesi Ingrid

Közvélemény - Takács Tamara

Jupiter - Miller Lajos

Juno – Béres Ilona

Pluto (Ariszteusz) - Rozsos István

Styx Jankó - Haumann Péter

Diana - Csonka Zsuzsa

Vénusz - Ulbrich Andrea

Minerva - Pelle Erzsébet

Merkúr - Korcsmáros Péter

Mars - Szüle Tamás (Szokolay Ottó)

Morfeusz - Fried Péter

1990. december 31., Petőfi Rádió, 21.05 – 22.45

1992. december 13., Petőfi Rádió, 21.05 – 22.45

1994. június 19., Petőfi Rádió, 21.20 – 22.50


5208 Búbánat 2022-08-08 15:54:35 [Válasz erre: 5207 Búbánat 2022-08-04 09:18:54]

Operett a magyar rádióban – eredeti nyelven hangzó felvételek (3)

1968. május 6., Kossuth Rádió, 20.54 - 22.00 

Bemutatjuk új operettlemezünket

Jacques Offenbach: A tamburmajor lánya  [La fille du tambour-major]

Opéra comique (operett) három felvonásban

A lemezfelvételen – keresztmetszet -  közreműködik: Liliane Chatel, Suzanne Lafaye, Nadine Sautereau, Remy Corazza, Michel Dens, Thierry Peyron, Jacques Pruvost, Dominique Tirmont, a René Duclos kórus, a Párizsi Conservatoire Zenekar, vezényel Felix Nuvolone

 (1966)

A bemutató ideje és helye: 1879. december 13., Párizs, Théâtre de Folies-Dramatiques

Szövegkönyv: Alfred Duru és Henri Charles Chivot

Magyarországi bemutató: 1880. december 17, Budapest, Népszínház, „A franciák Milánóban [avagy az ezred-dobos leánya]” címmel; később a cím második része elmaradt.

Magyar szöveg: Evva Lajos és Fái Jakab Béla

A cselekmény helyszíne és ideje: Biella kolostora, Észak Itáliában (I. felv.), Della Volta herceg novarai kastélya (II. felv.), az Arany Oroszlán szálloda előtere Milánóban (III. felv., 1. kép), utca Milánóban (III. felv, 2. kép) – 1806-ban, a francia-osztrák háború idején.

Szereplők:

Stella - Liliane Chatel  (szoprán)

Della Volta herceg - Thierry Peyron (tenor)

Della Volta hercegné - Suzanne Lafaye (mezzoszoprán)

Robert, a francia sereg hadnagya - Michel Dens (bariton)

Monthabor, az ezred tamburmajorja - Dominique Tirmont (basszus)

Griolet, az ezred dobosa - Rémy Corazza (tenor)

Claudine, markotányosnő - Nadine Sautereau (szoprán)

Bambini márki - Jacques Pruvost (tenor)

A zárda főnökasszonya (szoprán)

Clampas , fogadós (bariton)

Francesca, egy apácanövendék (könyebb szoprán)

Ének- és tánckar: nemesurak- és hölgyek, tisztek, katonák, apácák, inasok, az utca népe

Albert István összekötőszövegét Örkényi Éva és Agárdy Gábor mondja el.

Az operett zenéje nálunk kevésbé ismert – aminek oka lehet, hogy a Rádió Dalszínháza nem készített a darabból magyar nyelvű változatot - bár sok figyelemre méltó részletet tartalmaz.

Ezen a francia nyelvű lemez-keresztmetszetfelvételen az alábbi részletek (számok) vannak rajta:

- Stella dala: „Legenda a tiltott gyümölcsről” (Chatel)

- Robert dala: „Ilyen nagy hévvel!” (Dens)

- Claudine és Robert kettőse: „Dal a szamárról” (Sautereau, Dens)

- Stella és Robert kettőse: „Kegyelem! Szánjatok meg!” (Chatel, Dens)

- Griolet dala: „A szerelmes szabó kupléja” (Corazza)

- Stella dala, I. felv.: „Bátor kis franciák!” (Chatel)

- Claudine és Griolet kettőse: „Volt egyszer egy hercegnő” (Sautereau, Corazza)

- Della Volta hercegné  dala: „Kuplé a migrénrő”l (Lafaye)

- Négyes (Corazza, Peyron, Dens, Tirmont)

- Claudine kupléja (Sautereau)

- Keringő és jelenet (Lafaye, Sautereau, Chatel, Dens, Corazza, Tirmont)

- Stella és Robert kettőse (Chatel, Dens)

- Stella dala: „A tamburmajor lánya vagyok” (Chatel)

- Tarantella (Sautereau, Dens)

- Finálé (Chatel, Lafaye, Sautereau, Corazza, Dens, Peyron, Pruvost, Tirmont)

Akárcsak az előző beírásomban tárgyalt „La Périchole” operettnél, „A tamburmajor lánya” szövegkönyve is rímel egy Donizetti-operára: ott a La Favorite (A kegyencnő), itt Az ezred lánya környezete, miliője és kora a minta.  A tamburmajor lánya Offenbach élete végén alkotott - a befejezetlen operája, a Hoffmann meséi komponálását megelőző - utolsó három operettjének egyike és legsikeresebb darabja volt.

A szövegírók Donizetti azonos korban, a francia-osztrák háború idején játszódó „Az ezred lánya” vígoperáját tekintették előképnek: egy fölöttébb szabad átdolgozása a vígoperának. Bonaparte Napóleon, konzul, ama hadjáratának korát idézi, amelyet az osztrákok ellen vezetett Itáliában.  Az operett utolsó jelenetében a szerzők nagyszabásúan ábrázolják a franciák bevonulását Milánóba.

A cselekmény egy fiatal olasz nőt állít a középpontba, aki felfedezi valódi identitását, lemond arisztokratikus neveléséről, és feleségül megy egy iránta kitartó, lelkes, francia katonához.

Az operett Lombardiában játszódik 1806-ban.

1. felvonás – Egy elhagyatott olasz kolostorban.

Egy francia katona század Robert hadnagy vezetésével átkelt az Alpokon, hogy találkozzon az első konzul seregével. Robert Monthabor tamburmajor (dobos őrnagy) és Griolet katona társaságában behatol egy kolostorba, ahonnan az összes apáca elmenekült a megszállóktól való félelem miatt. Már csak egy fiatal nő maradt ott, aki bűnbánatért imádkozik, és aki nagyon hamar megkedvelteti magát a számára szimpatikus, ám kezdetben ellenségesnek tekintett katonákkal. Ő Stella, Della Volta herceg és hercegnő lánya. Természetesen Robert, a nemes szándékú hadnagy beleszeret a bátor lázadó lányba, és ez kölcsönös: Stellának is megtetszik a jóképű katonatiszt, s megkéri, egységével kísérje el szüleihez.

2. felvonás – Egy szoba Della Volta herceg Novare kastélyában

Robert hadnagy csapattársaival a Novare hercegének palotájába érkezik, ott tartózkodásakor meglepetten tudja meg, hogy Della Volta hercegnő Monthabor  tamburmajor (dob-őrnagy) elvált felesége, az is tisztázódik, hogy Stella  az ő elveszettnek hitt lánya. A fiatal lány nagy lelkesedéssel jelentkezik vivandière-nek („terepápolóként”) apja társaságába. Della Volta herceg Stella valódi származásának kiderülése ellenére ragaszkodik eredeti elhatározásához: ő nevelte fel Stellát, feladata, hogy elrendezze jövőjét. A katonacsapatnak tovább indulnia kell, s közben egy óvatlan pillanatban Stella is Róberttel szökik.

3. felvonás első jelenete: Az Hôtellerie du Lion d'Or Milánóban.

A háború zajlik a frontokon. A hadnagyot, a tamburmajort, az egész kis csapatot hajszolja az osztrák rendőrség, végül kelepcébe esnek, rajtuk csapnak, Stellát is elfogják, akihez az aggódó szülei hiába könyörögnek, hogy  menjen feleségül egy bizonyos Bambini márkihoz.  Azonban nem érnek el célt nála. Robert-t haditörvényszék várja, ám Monthabor, a tamburmajor eléri egykori feleségénél, a hercegnénél, hogy közbenjárásával eszközölje ki a hadnagy tárgyalás nélküli szabadon bocsátását.

3. felvonás második jelenete: Egy utca Milánóban

A csata legvégén Napóleon győzelme mindent megváltoztat. Távolról egy dal hirdeti a francia csapatok érkezését. Milánó köszönti azokat, akik kiszabadították lakóit az osztrák iga alól. Stella pedig a Bambinivel készülő kikényszerítendő házasság elől menekülve a nászmenethez idejében érkező, azt szétkergető Robert hadnagyhoz megy feleségül. A tamburmajor is örül: ha a feleségét nem is szerezheti vissza, legalább a lánya boldog révbe ér.

 

Balassa Imre Offenbachról írt könyvében – „Offenbach regénye” - úgy fogalmaz erről az operettről, hogy zenéjében fel- felbukkannak megkapó és olykor szellemes részletek, az utolsó jelenetben a szerzők nagyszabásúan ábrázolják a franciák bevonulását Milánóba. Lobognak a trikolorok, mindenki az utcára tódul. Egy szellemes kortárs szerint, valójában maga Offenbach vonul be diadalmasan a lombard fővárosba, magasba emelve a dicsőséges francia zászlót.  Offenbach egy életrajzírója szerint: „mintha kiengesztelődést keresne a régi katona-szatírákért, a parodisztikus Marseillais-ekért, az ironikus Gloire-kórusokért..” Offenbachnak ez a századik színpadi műve...

A Magyar Rádió magyar nyelvű stúdiófelvételt  ebből a híres Offenbach-operettből sem készített! Az itt részletezett francia nyelvű operettfelvétel keresztmetszetét vagy részleteit viszont többször sugározta a rádió:

Néhány dátum:

1968. május 6., Kossuth Rádió, 20.54 - 22.00 

1970. június 26., Petőfi Rádió, 22.30 - 23.35

1971. április 14., Petőfi, Rádió, 23.15 - 24.00 

1972. október 13., Petőfi Rádió, 23.15 - 24.00 

 1974. június 19., Kossuth Rádió, 23.00 - 24.00 („Az Orfeusz az alvilágban” részleteivel)

1974. augusztus 6., Kossuth Rádió, 22.58 - 24.00 (A „Périchole” részleteivel)

1975. augusztus 5., Kossuth Rádió, 15.28 - 15.59 (Klasszikus operettrészletek között)

1976. július 11., Kossuth Rádió, 23.30 - 24.00 

1977. január 21., Petőfi Rádió, 22.33 - 23.00  

1977. június 2., Petőfi Rádió, 22.00 - 22.33  

1977. június 21., Petőfi Rádió, 22.33 -23.00 

1979. január 11., Petőfi Rádió, 22.15 - 23.00  

1979. március 29., Petőfi Rádió, 23.15 - 00.00

1981. január 31., Kossuth Rádió, 10.05 -11.12 (A „Périchole” részleteivel)

1983. február 3., Kossuth Rádió, 22.30 - 23.00 (Klasszikus operettrészletek között)

1983., október 15., Petőfi Rádió, 15.50 - 16.30

1984. szeptember 27., Kossuth Rádió, 23.20 - 24.00

1987. április 3., Kossuth Rádió, 8.05 - 8.50 


5207 Búbánat 2022-08-04 09:18:54 [Válasz erre: 5199 Búbánat 2022-07-30 10:37:25]

Operett a magyar rádióban – eredeti nyelven hangzó felvételek (2)

1967. december 24., Kossuth Rádió, 13.54  - 15.00:

Bemutatjuk Offenbach Périchole ["La Périchole"] c. operettjét.  (keresztmetszet - francia nyelven)

Opéra bouffe (operett) két felvonásban; átdolgozott változata: három felvonásban és négy képben.

A bemutató ideje és helye: 1868. október 6., Párizs, Théatre des Variétés; átdolgozott változatának bemutatója: 1874. április 25., Párizs, Théatre des Variétés

Szövegkönyv: Henri Meilhac és Ludovic Halévy

A szövegkönyv forrásául szolgáló mű: Prosper Mérimée „La carrose du Saint Sacrement” (Az oltáriszentség hintaja”) c. 1829-ben bemutatott egyfelvonásos komédiája.

Magyarországi bemutató: 1871. július 23., Budai Színkör -  „Périchole” címmel.

Magyar szöveg: Fái Jakab Béla

A cselekmény helyszíne és ideje: a Három Kuzinhoz címzett kocsma előtti tér (I. felv. és III. felv., 2. kép), az alkirály palotája (II. felv.), a börtön (III. felv. 1. kép) Limában (Peru) a XVIII. század elején

Szereplők:

Périchole, utcai énekesnő - Suzanne Lafaye (mezzoszoprán)

Piquillo, utcai énekes - Raymond Amade (tenor)

Don Andrés de Ribeira, perui alkirály - Louis Noguera (bariton)

Don Pedro de Hinoyosa, Lima kormányzója - Pierre Germain (bariton)

Miguel de Panatellas gróf, főkancellár - Jean-Christophe Benoit (bariton)

Udvarhölgyek:

Manuelita - Janette Vivalda (szoprán)

Ninetta - Monique Linval (szoprán)

Mastrilla - Agnès Disney (mezzoszoprán)

Bramdilla - Denise Monteil (mezzoszoprán)

A Három Kuzinhoz címzett fogadó tulajdonosai:

Guadalena (első kuzin) - Janette Vivalda (szoprán)

Berginella (második kuzin) - Monique Linval (szoprán) 

Mastrilla (harmadik kuzin) - Agnès Disney (mezzoszoprán)

Ének- és tánckar: udvaroncok, udvarhölgyek, tisztek, katonák, őrök, zenészek, kereskedők, szolgák

Közreműködik: a René Duclos Kórus és a Lamoureux zenekar

Vezényel: Igor Markevitch (1959)

Albert István összekötőszövegét Békés Rita mondja el.

Szerkesztő: Bitó Pál

A történet két elszegényedett perui utcai énekest érint,  akik túl szegények ahhoz, hogy megengedhessék maguknak a házasság engedélyét, és feltűnik az  alkirály, Don Andrès de Ribeira, aki La Périchole-t szeretőjévé akarja tenni.  Ahhoz, hogy Don Andrès alkirály hivatalos szeretője lehessen, a nincstelen utcai énekesnőnek, La Périchole-nak először férjhez kell mennie. A probléma az, hogy férjként a kedvese, Piquillo jöhetne szóba – de ő túl részeg ahhoz, hogy észre vegye. És majdnem Périchole is az...

A Magyar Rádió magyar nyelvű stúdiófelvételt  ebből a híres Offenbach-operettből nem készített! Az itt részletezett francia nyelvű operettfelvétel keresztmetszetét vagy részleteit viszont többször sugározta a rádió:

Néhány dátum:

1967. december 24., Kossuth Rádió, 13.54 -15.00 

1968. március 6., Kossuth Rádió, 20.05 - 21.20

1968. július 18., Kossuth Rádió, 20.54 - 22.00 

1969. október 19., Kossuth Rádió, 13.07 -13.47

1970. június 11., Petőfi Rádió, 23.15 - 24.00

1972. február 8., Petőfi Rádió, 23.15 - 24.00

1973. január 10., Kossuth Rádió, 23.00 - 24.00  („A gerolsteini nagyhercegnő” részleteivel)

1974. augusztus 6., Kossuth Rádió, 22.58 - 24.00 („A tamburmajor lánya” részleteivel)

1975. augusztus 22., Kossuth Rádió, 11.32 - 12.00

1976. január 31., Petőfi Rádió, 20.00 - 20.15  (az I. felv. fináléja)

1977. január 25. ,Petőfi Rádió, 20.33 - 21-33 („A gerolsteini nagyhercegnő” részleteivel)

1979. április 26., Petőfi, 08.05 - 08.20 (az I. felv. fináléja)

1980. szeptember 2., Kossuth Rádió, 0.10 – 0.25 (az I. felv. fináléja)

Idézek Bozó Péter „Orphée à l’ envers” c. zenetörténeti tanulmányából (2010 - MUZSIKA)

A Périchole librettója - mint Robert Pourvoyeur rámutatott - voltaképpen Donizetti 1840-ben bemutatott francia nagyoperáját, A kegyencnőt parodizálja. Donizetti operájában Léonor de Guzman, XI. Alfonz kasztíliai uralkodó kitartottja maga is szeretőt tart az ifjú novícius, Fernand személyében. Fernand csak azután szerez tudomást Léonor és Alfonz kapcsolatának mineműségéről, hogy feleségül vette a kegyencnőt. Offenbach, Meilhac és Halévy paródiájában a háromszög így alakul: Don Andrés, Peru alkirálya beleszeret az utcai énekesnő Périchole-ba; utóbbi silány egzisztenciális helyzete miatt elhagyja kedvesét, Piquillót. Az alkirály kitartottjává akarja tenni Périchole-t, az illem azonban úgy kívánja, hogy férjezett állapotban vezesse be az udvarba, ezért Piquillóval együtt leitatja. Périchole és Piquillo az alkoholos befolyásoltság állapotában nem ismerik fel egymást és egybekelnek. Don Andrés udvarába kerülnek, aki különféle méltóságokkal halmozza el őket; a féltékeny udvaroncok Donizetti operájából vett idézettel célozgatnak Piquillo előtt a nász szégyenteljes voltára (no. 12 Chceur des courtisans, „Quel marché de bassesse"; vő. La Favorité, no. 1} Final, „Quel marché de bassesse").  Utóbbi példa esetében az idézett parlante-részletből Offenbach csak a vokális dialógust tartotta meg, az alapjául szolgáló hangszeres kíséretet, vagyis a tulajdonképpeni dallamot nem idézi. Mellesleg nem ez az egyetlen utalás Donizetti operájára a Périchole-ban: a darab 1874-es, háromfelvonásos változatában, miután Don Andrés a dacoskodó férjek számára fenntartott cellába küldeti Piquillót,  a II. felvonást záró mókás keringőben az utcai énekes A kegyencnő IV. felvonásának szövegéből idéz („Dansson palaiston roit'appelle..."). Ugyanazokkal a szavakkal tesz szemrehányást Périchole-nak, mint Fernand Léonornak Royer és Vaéz librettójában (La Favorité, no. 15 Final). A dallam azonban ezúttal Offenbach sajátja, még ha bel canto karakterével kiütközik is a keringőből. Donizetti operájában ugyanehhez a szöveghez más zene társul.


5206 Búbánat 2022-08-02 07:32:03 [Válasz erre: 5162 Búbánat 2022-07-11 14:46:02]

Kapcs: 5162. sorszám

A Kossuth Rádió elmúlt vasárnap 17.05 - 17.30 óra között sugárzott Operettparádé című műsora az egy hónappal ezelőtt megkezdett FEDÁK SÁRI-portré második részével jelentkezett: a befejező adásban ezúttal is Nemlaha György zenei író, dramaturg és a szerkesztő-műsorvezető, Babucs Kriszta beszélgetnek az operettprimadonna-színésznő művészi pályájának és életének főbb, sorsfordító alakulásáról.

A 25 perces adásidő alatt a szerkesztő válogatásában a következő zenei bejátszásokat hallhattuk – Fedák Sári énekfelvételeiből, archív lemezekről:

Huszka Jenő: Gül baba – Gábor diák dala: „Ott túl a rácson van a menyország...”  (részlet)

Lehár Ferenc: Cigányszerelem – Ilona dala: „Messze a nagy erdő...” (részlet)

Kálmán Imre: A cigányprímás – Sári és Gaston vidám kettőse: „Hacacáré erre, hacacáré arra...” (részlet – km.  Rátkai Márton)

Buday Dénes - Váraljai Gyula dala:Elindultam hazafelé” (részlet a Hazafelé c. film dalából)

Valamint zárásul:

Kacsóh Pongrác: János vitéz – Bagó dala: „Egy rózsaszál szebben beszél, mint a legszerelmesebb levél” (Simándy József - „Mezei bokréta” – Magyar dalok - Négy dal a János vitéz című daljátékból – Hungaroton (1976.)

Az adás visszahallgatható: itt


5205 Búbánat 2022-08-01 11:49:47 [Válasz erre: 5203 Edmond Dantes 2022-08-01 09:15:08]

Ehhez hozzáteszem: több operaház nem átallott klasszikus nagyoperetteket is műsorra tűzni, sőt, ott bemutatni: például Lehár Ferenc - inkább (víg)operai ihletésű zenét tartalmazó - Giudittájának a Bécsi Állami Operaházban volt az ősbemutatója! Érdekesség, hogy a Giuditta volt az egyetlen olyan "operett", amelyet a műfaj egyik fellegvárának számító Bécs állami operaházában mutattak be először.

Clemens Krauss, osztrák karmester volt akkor az STOP igazgatója, aki 1929-től, amikor átvette az intézmény vezetését, megújította a műsorkalendáriumot, hagyománnyá tette, hogy másfél évenként egy-egy operettet is színpadra állítanak. A bécsi operaházban bemutatott operettek sorrendje: Johann Strauss Egy éj Velencében (1929), Heiderberger Operabál (1931), Suppé: Boccaccio (1932) - és 1934. január 20-án következett Lehár Giudittája - első bemutató!

A premier szenzációs médiaeseménynek minősült, és 120 rádióállomáson közvetítették. Jarmila Novotná a címszerepet, Richard Tauber a férfi főszerepet énekelte. Lehár maga tanította be a művet és vezényelt az ősbemutatón. A premier igazi társadalmi eseménynek számított az osztrák fővárosban, a politikai és az üzleti élet elitje mellett a nemesség képviselői és más hírességek is részt vettek a premieren, például Kálmán Imre és felesége is megtekintették az előadást.  Lehár korábbi tapasztalatai miatt, amikor is hol a zenéje, hol a silányabb szövegkönyv, hol mindkettő miatt egyszerre támadták a kritikusok, eleve nem akarta művét operának nevezni, a partitúrára azt írta csak, hogy zenés komédia. Amúgy ezért is támadták, „milyen komédia az, amely ilyen szomorúan végződik”. A kritikusi fanyalgások ellenére a művet száznál több alkalommal adták elő, sőt Európa számos nagyvárosában, például Berlinben és Londonban is műsorra tűzték, mi több a tengerentúlon, New Yorkban is. 

A "zenés komédiát" három hónap alatt két operaház is műsorára tűzte: a bécsi bemutató után, 1934. április 8-án a budapesti Magyar Királyi Operaház adta elő.


5204 smaragd 2022-08-01 09:56:46 [Válasz erre: 5182 smaragd 2022-07-23 18:32:29]

Kemény Egon rádiófelvételei közül júliusban még három daljátékának egy-egy részlete hangzott el a Dankó Rádióban, zenei szerkesztő: Szabó Tamás.

  • A Túl az Óperencián című műsorban 2:1 arányban Czikora László szerkesztő-műsorvezető bemondta a szerzők és az előadók nevét:

Hatvani diákjai - Elmira sanzonja https://kemenyegon.hu/hatvani-diakjai
Komáromi farsang - Kraxelstumpf szerenádja https://kemenyegon.hu/komaromi-farsang

  • Tölgyi Krisztina szerkesztő-műsorvezető Az a szép című műsorában Kemény Egon halálának 53. évfordulóján, július 23-án idézte fel munkássága zenei műfajainak egy részét, nem győzte sorolni...  Emlékezésképpen Simándy József és Andor Éva operaénekesek A messzetűnt kedves főszereplői (Fazekas Mihály és Julika) gyönyörű előadásában hallottuk "Az első szerelem dala" című kettőst ("Kislány voltál, most már nagylány, bizony ám, hosszú a szoknyám...")

Ebben a műsorban, egy másik adásnapon elhangzott még "egy rég nem hallott rádióoperett", ahogy Krisztina említette, a Szerencsés utazás egy részlete is. Megjegyzem, hogy nagyzenekari egyveleg is készült a darabból, amit gyakran játszottak a rádióban.

  • Végül tegnap, július 31-én szinte fináléként, így zárult a hónap (amelyben Kemény Egon neve napjának ünnepe is volt még életében, az osztrák naptár szerint július 15-én) a Túl az Óperencián című adásban: 

Czikora László: Kemény Egon Komáromi farsang című daljátékának Nyitányával búcsúzunk.


5203 Edmond Dantes 2022-08-01 09:15:08 [Válasz erre: 5200 takatsa 2022-07-30 10:56:54]

A megállapítás az operettről többé-kevésbé igaz, -én is írtam már erről- az érvelés szerintem részben hamis. Ugyanezzel az erővel az is állítható, hogy az operák többségét nagyrészt a 18-19.szd.-i arisztokrácia és tehetős/ebb polgárság szórakoztatására ééés megrendelésére (!) írták és a mai operaházak többsége is ekkor (főleg a 19.szd.-ban) épült. Tehát a mainál jóval szűkebb réteg igényeit szolgálta az opera (kivétel: Olaszország). Mindazonáltal az operalátogató közönség létszáma, társadalmi összetétele jelentősen kibővült, új operaházak és operát játszó helyszínek sokasága létesült. Az opera, minden ellenkező híresztelés dacára viszonylag jól tartja magát.  Másrészről születtek más, "olcsó" vagy drága, de "tömegigényeket kielégítő" műfajok, amiket Hangyász fórumtárs kedvenc -bár nem pontos- kifejezésével "popszemét" néven foglalhatunk össze. Magyarul: tömegigények persze, hogy vannak, csak másfélék: maiak és rövide(bbe)k. Nézetem szerint az operett műfaja elsősorban a sok próza, éspedig a sok és valóban elavult, silány próza miatt szorult vissza a legtöbb országban. Nem véletlen, hogy az operák között is azok okoznak sok fejtörést a rendezőknek, amikben sok és nem túl értékes próza van: gondolok elsősorban előadásaik nyelvére, amiről a fórumon is rendszeres vita zajlik.


5202 zenebaratmonika 2022-07-31 19:01:18 [Válasz erre: 5200 takatsa 2022-07-30 10:56:54]

Ez nem igaz, mivel Ausztriában és Németországban mostanában rengeteg operettet újítottak fel, főként a jazzoperett korszak alkotásait, elfeledett darabokat, elsősorban zsidó zeneszerzőktől. A magyar szerzők közül elővették Kálmán Imre Chicagoi hercegnőjét, Montmarte-i és Ábrahám Pál olyan elfeledett operettjét, mint a 3:1 a szerelem javára illetve a Mese a Grand Hotelben, sőt a Dschainah-ot ia. Ocsar Strauss, Nico Dostal, Paul Lincke is előkerült, ill. műsoron maradtak olyan népszerű operettek, mint Leo Fall, Offenbach, Ralph Benatzy, Carl Zeller és természtesen Johann Strauss művei.

Barry Kosky a Komisch Oper Berlin igazgatója sokat tett az utóbbi 10 éven az operettek felújítása érdekében, ill. más német színházak is. pl. Oper Dortmund, Drezdai Operettszínház. 10 éves igazgatói ciklusa éppen most ért véget Berlinben, ezután Svájcba kerül át, ahol szintén szoktak operettet játszani (főként német ajkú részén). 


5201 Búbánat 2022-07-30 11:33:03 [Válasz erre: 5200 takatsa 2022-07-30 10:56:54]

Most az a helyzet, hogy itthon több operett szólal meg a színpadon, mint a rádióban.  (Régen ez egyensúlyban volt....)   A musical persze dominál nálunk is, míg a rádióból ez is eltűnt (persze ezekből is voltak/vannak külföldi felvételek, melyek a rádió műsorán szerepeltek az operett-tel együtt.)


5200 takatsa 2022-07-30 10:56:54 [Válasz erre: 5199 Búbánat 2022-07-30 10:37:25]

Olvastam valahol, hogy az Operett a XIX sz. és XX. sz. elejének szórakoztató, zenés színpadi műfaja volt, amely felett minden szempontból ejárt az idő, és ezt a műfajt a musical váltotta fel. Musicalből elég nagy a kínálat, akinek ez tetszik, az rogyásig hallgathatja. Az operettnek van maximum 1-2 "csúcs alkotása", amelyet időről időre, még az operaházak is játszanak, a többi pedig a dzsentrivilággal együtt feledésre ítéltetett. (Ezek az olcsó, tömegigényeket kielégítő, egy kaptafára gyártott "alkotások" amúgy sem az örökkévalóságnak születtek.)  Az embereket manapság más kérdések foglalkoztatják, klíma, lmbtq, metoo, stb, haladni kell a korral. Tehát, akinek nem elég a komolyzene, az hallgasson musicalt, vagy "dum-dum"-ot (Ardelao bejegyzése után szabdon.) :)


5199 Búbánat 2022-07-30 10:37:25

Operett a magyar rádióban – eredeti nyelven hangzó felvételek (1)

Az elsődleges hazai rádióadók  (Kossuth, Petőfi, Bartók)  sok évtizeden át magyar nyelvű operettek és daljátékok teljes vagy keresztmetszet felvételeit, illetve azok részleteit sugározták rendszeresen, hétről-hétre, napról-napra. Ez a gyakorlat a rendszerváltozás utáni években fokozatosan visszaszorult, végül megszűnt; az addig felvett sok-sok operett és daljáték újbóli leadása, ismétlései, de az ilyen részletekből összeállított zenei műsorok is megcsappantak, eltűntek vagy szűkebb időkeretben jutottak el a rádióhallgatókhoz: visszatükrözte a Magyar Rádió műsorpolitikájában, műsorszerkezetében és műsorszerkesztésében is bekövetkezett, olykor drasztikus változ(tat)ásokat.

Napjainkban már csak  néhány részletre (betétszám) korlátozva, csendül fel alkalmanként valami operett a magyar rádióban.

De most nem ezzel a tendenciával kívánok foglalkozni, hanem szeretnék rávilágítani arra a történeti tényre, hogy nálunk a rádiós sugárzás kezdetétől egészen a hetvenes-nyolcvanas évekig hallgatni lehetett a Magyar Rádió magyar nyelvű élő- és stúdiófelvételei mellett külföldről átvett, idegen („eredeti”) nyelven rögzített operettekből és daljátékokból részleteket, a kor kiváló, nemzetközi hírű előadóinak és együtteseinek közreműködésében, mely darabok hangfelvételei olykor a mienkével váltakozva - idővel sztereó hangzásban - kerültek adásba.  

Előfordult és örömmel hallgattam meg: ugyanabból az operettből egyik héten az ismert magyar stúdiófelvételről, a másik héten a külföldi rádió- vagy hanglemezfelvételről szólaltak meg a népszerű melódiák.  Így például Lehár Ferenc Víg özvegyének részleteit az egyik héten hallhattuk Házy Erzsébet, Udvardy Tibor, Koltay Valéria, Kövecses Béla tolmácsolásában, az MRT Énekkarát és Szimfonikus Zenekarát Sebestyén András vezényli (1962-es stúdiófelvételről), míg esetleg a rákövetkező héten ugyanazok a részletek már Elisabeth Schwarzkopf, Erich Kunz, Emmy Loose, Nicolai Gedda énekhangján csendültek fel, Otto Ackermann vezényelte a Philharmonia Orchestrát.

A két stúdiófelvétel hallgatása után alkalom kínálkozott összevetésre: a zenekari- és ének-hangzásvilág egybevetésére, hangszín, dinamikai, ritmikai megoldások, egyéb különbözőségek tekintetében; meg olyan szubjektív szempontokat is mérlegre tehettem, mint melyik felvétel a számomra jobb, „tartalmasabb”, „teltebb hangzású”; egy-egy részlet miben tér el a másik felvételen lévőtől az összehasonlításban; a dalszöveg prozódiájára is odafigyelhettem a más-más nyelvű felvételeket hallgatva: a két (originál és a magyar) szövegváltozat „értése” is  érdekes következtetésekre, értelmezésekre adott módot. 

Folytatni fogom és a következő bejegyzéseimben bemutatok számos ilyen két nyelvű „párhuzamosságot” – amelyek aztán idővel „kikoptak” a rádió műsoraiból - ahogy gyarapodott a Rádió Dalszínháza és a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat magyar nyelven felvett operett- és daljáték oeuvre-je. 

Más vonatkozásban sajnálom, hogy a Magyar Rádió gazdag hangtárából hiába keressük mondjuk Offenbachtól a Périchole; Utazás a Holdba; A tamburmajor lánya; Robinson Crusoe és más sikeres francia operettek magyar nyelvű változatát, ahogy hiányzik nálunk Sir Arthur Sullivan nagysikerű, operai nívójú dalművei között szereplő  Patience. Iolanthe, The Gondoliers, Ivanhoe magyar adaptációi is.  De említhetném a mi világhírű komponistánkat, Lehár Ferencet is, akinek több szerzeményét igazán csak német nyelvű stúdiófelvételekről ismerheti meg a rádió- ill. lemezhallgató: A bécsi asszonyok; A drótostót; Hercegkisasszony; Gigolette; Der Sterngucker; Die ideale Gattin; Clo-Clo; Der Göttergatte; Die Juxheirat...

Más kérdés, nemhogy franciául, angolul, németül stb. de mára gyakorlatilag magyar nyelven sem nem  (alig) hallani operettet (operettrészleteket)  a magyar közszolgálati rádióadókon.   


5197 Búbánat 2022-07-24 12:29:05

 

https://radio-d.hu/operett

 

Napi 24 órában – online elérhetőséggel – folyamatosan operett szól a "Radio-D" oldalán.


5195 Búbánat 2022-07-24 11:35:34 [Válasz erre: 5181 Búbánat 2022-07-23 18:21:15]

 A Dankó Rádió említett internetes online "playlista" oldala mintha a megszűnés felé tendálna? Ezen a héten kezdődött: hétfőtől péntekig egyre csökkenő számú zenei címet olvashatunk ott, míg szombaton és ma is, már csak ezt az üzenetet írja ki a rendszer:

"Niestety, ta stacja nie prezentuje playlisty na ten dzień."

("Sajnos ennek az állomásnak nincs lejátszási listája erre a napra.")

5192 Orfeo 2022-07-24 08:13:02 [Válasz erre: 5191 Klára 2022-07-24 07:23:09]

Ha jól érzékelem a helyzetet, a Szerkesztőség nem csak Takatsa fórumtárssal szemben "tehetetlen"!

Ebben teljesen igazad van, hű fegyverhordozójával - aki legalább olyan kártékony - szemben is az.

Egyébként mi is a baj Vele?

Szerinted nyilván semmi, miután ha belerúg valakibe, te nagy izgalommal átitatott örömödben beírod hogy "Touché!".

ahol a szocialista korszak egyk jeles alkotójának művei szerepeltek

A művet kell értékelni, és nem pálcát törni felette amiatt, hogy milyen korszakban volt kénytelen élni. Ez természetesen vonatkozik az előadókra is. Prokofjev fantasztikus alkotásai önmagukban értékelendőek, ahogyan Furtwängler nagyszerű interpretációi is.

De most az Operett a magyar rádióban fórumban is K.E. fog szerepelni orrvérzésig?

Tudod, van akinek az operett orrvérzésig, és van akinek az opera. Aki képes vég nélkül operát nézni, nem hiszem, hogy olyan sokra értékelné a műfajt, miután gyakorlatilag szappanoperává silányítja a mennyiséggel.

Persze, át lehet pörgetni, de akkor is!

Amennyiben téged egyáltalán nem érdekel az operett, márpedig a műfaj iránti megvetésedet sugallod, miért kellene bármit is átpörgetni? Ahogyan eddig sem látogattad a Kemény Egon témát, továbbra sem kell a jelen fórumot.

Egyébként, nekem van zenei képzettségem, én Kemény Egont nem említeném meg Kodály  Zoltánnal, Bárdos Lajossal, vagy Sugár Rezsővel egyazon mondatban!

Meg lehet kérdezni, hogy milyen releváns zenei képzettséged van? Amit ezek szerint útmutatónak kellene elfogadni az általad említett zeneszerzők megítélését illetően.


5191 Klára 2022-07-24 07:23:09 [Válasz erre: 5190 smaragd 2022-07-24 05:41:40]

Ha jól érzékelem a helyzetet, a Szerkesztőség nem csak Takatsa fórumtárssal szemben "tehetetlen"!

Egyébként mi is a baj Vele? Azonkívül, hogy van véleménye és ennek néha hangot ad! Volt egy Kemény Egon fórum,, ahol a szocialista korszak egyk jeles alkotójának művei szerepeltek, végtelen hosszú sorokban. Aki akarta elolvasta, aki nem akarta, nem nyitotta meg. Ez a fórm megszűnt, erről mindenkinek lehet véleménye. Engem nem zavart, nem látogattam. De most az Operett a magyar rádióban fórumban is K.E. fog szerepelni orrvérzésig? Persze, át lehet pörgetni, de akkor is!

Egyébként, nekem van zenei képzettségem, én Kemény Egont nem említeném meg Kodály  Zoltánnal, Bárdos Lajossal, vagy Sugár Rezsővel egyazon mondatban!


5190 smaragd 2022-07-24 05:41:40 [Válasz erre: Törölt hozzászólás]

Sem Kemény Egont, sem engem a több nicknéven, mérgezett (toxikus) stílusban író fórumtárs nem tud megsérteni. 
Nagy bajban lehet. Látszik, hogy vele szemben a Szerkesztőség is tehetetlen, hiába tiltották le már többször is. Lassan kimeríti az internetes bűnözés fogalmát! Sajnálatos jelenség.

Csúsztatásaira és hazugságaira adott válaszaim ideje alatt feleslegesen feltartott, szívesebben néztem volna a nyári vihar természeti jelenségeit és bejegyzései ennek a fórumnak a színvonalát is rontották.

Kemény Egon műveihez elsőrendű szerzőtársak és kiváló előadók tartoznak, a tegnapi internetes lejárató kampány őket is érintette.
Az én zenei örökségem kötelezettségekkel is jár és minden esetben a legnagyobb tisztelettel, tárgyilagosan ismertetem Kemény Egon zeneszerző életművét.

  • Tegnap jelent meg a Dankó Rádió Facebook oldalán:

132 éve, 1890. július 23-án született Harmath Imre író, színpadi szerző, aki olyan kitűnő komponisták operettjeihez írt librettót, mint például Ábrahám Pál, Zerkovitz Béla, Kemény Egon, Brodszky Miklós vagy Fényes Szabolcs. 

Harmath Imre Wikipédia oldala: 

https://hu.wikipedia.org/wiki/Harmath_Imre_(%C3%ADr%C3%B3)


5188 smaragd 2022-07-23 20:19:02 [Válasz erre: 5187 takatsa 2022-07-23 19:38:52]

Előzmény 5187

Amit én Kemény Egonról valaha is mondtam, vagy leírtam, annak mindig volt és van eredeti dokumentuma!

Ellentétben a lejárató kampányaiddal előbb Franz Schmidt és most Kemény Egon zeneszerzők munkásságával kapcsolatban!

Kit hol jegyeznek az nincs mindig arányban az életmű értékével és jelentőségével, ezt mindenki tudja. Sorozatban jelennek meg könyvek "elfelejtett" zeneszerzőkről.


5187 takatsa 2022-07-23 19:38:52 [Válasz erre: 5186 smaragd 2022-07-23 19:19:30]

Semmmi gond, maradjunk ennyiben. Te nem tudod, hogy milyen zenei képzettségem van, én viszont tudom, hogy neked nincsen zenei képzettséged, ergo, a te logikádat követve nem értékelheted Kemény Egon zeneszerzői munkásságát, és nem tehetsz megállapításokat Kemény Egon zene kvalitásairól, különösen nem komolyzenei tevékenyégéről. Kemény Egont hazánkon (Dankó rádió) kívül sehol sem játsszák, sehol sem ismerik, egyetlen egy mérvadó nyugati zeneirodalmi könyv -cikk, -elemzés nem foglalkozik vele, különösen komolyzenei tárgyú nem. De még, ha a google-n rákeres az ember, akkor sem talál semmit kis országunkon kívül, maximum ilyesmiket.. Ettől függetlenül lehet, hogy Kemény Egon egy jó, becsületes, rendes és kedves ember volt, de ez a magánélet kategóriába tartozik, és nem lehet egy komolyzenei fórum tárgya.


5186 smaragd 2022-07-23 19:19:30 [Válasz erre: 5185 takatsa 2022-07-23 19:00:37]

Előzmény 5185

A népbutítás bejegyzésedre jellemző, nem tudom, hogy mi a célja a csúsztatásaidnak és nem is érdekel! 

Ezen a ponton, most már itt megállhatsz.

Zenei képzettségedről nem kell papírt látnom, hogy megállapítsam, mit tudsz és főleg, hogy mit nem.

Kemény Egont hiába helyezed el ebbe a korszakba, abban is élt, előtte is és utána is. Sikeres zeneszerző volt, komolyzenei műveket is komponált.

https://kemenyegon.hu/

** Kemény Egon halálának 53. évfordulóján


5185 takatsa 2022-07-23 19:00:37 [Válasz erre: 5184 smaragd 2022-07-23 18:49:15]

Bocsáss meg, kedves Smaragd, de én Kemény Egon-Dalos László: Köszönjük néked Rákosi elvtárs művéről mondtam véleményt. Te nem tudhatod, hogy nekem milyen zenei képzettségem van, de ehhez nem is kell zenei képzettség, hogy valaki ezekről a gyomorforgató úttörő dalokról, és különösen erről az egyről véleményt mondjon. Persze vannak olyanok, akik visszasírják azokat az időket, a Rákosi és a kora-kádári rendszert, amikor Kemény Egon élt és alkotott és szorgalmasan írta hétről-hétre a népbutító daljátékait, de miért a "komolyzenei magazin" fórumain kell ezeket a kérdéseket megbeszélnünk? És miért nem elég erre a Kemémny Egon topik, ahol jól elvoltál évekig? Én ezt tényleg nem értem.


5184 smaragd 2022-07-23 18:49:15 [Válasz erre: 5183 takatsa 2022-07-23 18:34:04]

Előzmény 5183

Mivel nincs magas zenei képzettséged, véleményt alkotsz egy zeneműről, és nem csak erről, zenei tudás nélkül! Ennek nincs értelme.

 A politikai kort talán ismered... rátérhetsz esetleg Kodály Zoltán ünnepi megnyitójára, vagy visszamehetsz operát fordítani, illetve itt is tombolhatsz, mint most a vihar a hőség után.

Ideértem a bejegyzésedben szereplő 1956-os dátumot, ami erős csúsztatás egy 1953-ban keletkezett zenedarab esetében!


5183 takatsa 2022-07-23 18:34:04 [Válasz erre: 5172 Búbánat 2022-07-23 17:40:15]

"Ha a szövegtől és bennük a kor ideológiájától eltekintünk/elvonatkoztatunk, tulajdonképpen nagyon jó kis dallamos kompozíció, színvonalas hangszereléssel ellátva."

Ha a gyilkosságoktól, kuláklistától, kitelepítéstől, egyházüldözéstől, Recsktől, 56-tól és még ki tudja mitől "eltekintünk/elvonatkoztatunk, tulajdonképpen nagyon jó kis", élet volt ebben az országban. Még Erkel díjat is lehetett kapni, mint  ahogyan megtudtuk tőled. :)


5182 smaragd 2022-07-23 18:32:29 [Válasz erre: 5181 Búbánat 2022-07-23 18:21:15]

A listán nem szerepel, majd holnap részletezem, KEMÉNY EGON műveiből eddig 3 rádiófelvétel hangzott el a héten!






A lapunkban megjelent szövegek a Café Momus, vagy a szerző kizárólagos szellemi tulajdonát képezik és szerzői jog védi őket.
A szerkesztőség külön, írásos engedélye nélkül mindennemű (részben vagy egészben történő) sokszorosításuk, felhasználásuk, kiadásuk és terjesztésük tilos.