Jut eszembe: ha a Vadkacsát kilőtte a Víg, akkor miért is nem teszi meg ugyanezt a Sevillaival az Operett? Secko jedno. Szóval ugyanaz az eset forog fenn itt is, ott is. Érdekelne, kinek az irányításával mennek a Sevillai-próbák és a premieren ki jön ki (vagy nem jön ki) a függöny elé meghajolni.
Ld. Pitti Katalin-topik/714.
Es a Harmadik Egmont-nyitany.
Aa köztévé riportere egy ünnepi műsorról: Elhangzik Beethoven III. szimfóniája és Egmont szimfóniája.
És ez még csak a jéghegy csúcsa! Mi van az egyéb intézményekkel? A hivatalokkal, és úgy általában az egész környező vilg nem kis részével?
Boldogult bölcsészhallgató koromban szinte midenki tudta, melyik tanársegédhez, prof.-hoz, stb. lehetett "egyéni szóbeli vizsgára" menni! Vagy a boldogult hatvanas, hetvenes ,stb évek KISZ építőtáborai? Csak akkoriban nem nagyon mert senki megmukkanni a tárgyban.
Augias istállója -vs-Herkules
A Budapesti Operettszínház Igazgatósága kijelenti, hogy a Kerényi Miklós Gáborral kapcsolatban hétfőn este felmerült konkrét ügy kapcsán azt a döntést hozta, hogy a vasárnap nyugdíjazását kérő művészeti vezetőt azonnali hatállyal felmenti a munkavégzés alól, és belső vizsgálatot indít.
Továbbá ezúton ismételten kinyilvánítja, hogy a leghatározottabban elítéli a fizikai bántalmazás minden formáját, különös tekintettel azokra az esetekre, amelyek hatalommal való visszaéléssel együtt valósulnak meg. Kijelenti, hogy elkötelezett az ilyen ügyek felderítésében, a zaklatást vagy fizikai bántalmazást elszenvedett áldozatok minden lehetséges eszközzel történő megsegítésében, továbbá kéri, hogy az érintettek az igazság törvényes keretek között történő tisztázása végett a megfelelő lépéseket tegyék meg.
A döntéssel kapcsolatos művészeti kérdések megválaszolásában időt kér, de kijelenti, hogy a repertoár és a meghirdetett műsor zavartalan lebonyolítását a társulat minden erejével biztosítja, ezért kéri a sajtó és a közvélemény segítségét és együttműködését a zavartalan munka folytatása érdekében.
Egyúttal azonnali hatállyal megkezdte egy olyan belső etikai és bejelentési protokoll és szabályzat kidolgozását, amely a színházban zajló művészi és gyakorlati munka kapcsán a jövőben megfelelő kontrollt tud biztosítani a hasonló esetek elkerülésére. Ennek érdekében kapcsolatba lépett hazai és nemzetközi szakmai szervezetekkel és nemzetközi színházetikai ügyekben is tapasztalt jogászokkal.
Korábbi közleményünknek megfelelően ismételten kiemeljük, hogy a Színház felvette a kapcsolatot az Előadóművészi Jogvédő Irodával, és tájékoztatta a társulatot a bejelentési lehetőségekről.
Az Operettszínház ezúton megerősíti korábbi nyilatkozatát, hogy mindent megtesz és együttműködik az áldozatok megsegítésében, felderítésében és az igazság tisztázásában.
a Budapesti Operettszínház Igazgatósága
Tovább gyűrűzik a zaklatási botrány - Az ATV Start vendége Czapáry Veronika
(ATV, Start - video)
Arra utaltam, hogy a Vadkacsa próbáit a Marton László-ügy miatt állították le bizonytalan időre.
Kerényi-ügy: Tizenegy áldozatról tudok név szerint
"Kirúgta az Operettszínház a visszaélésekkel vádolt Kerényi Miklós Gábort, aki bocsánatot kért és nem tagadta az őt ért vádakat. Kerényi nem sokkal azután szólalt meg, hogy Czapáry Veronika írónő is megnevezte őt. Czapáry azt állítja: csak ő legalább tizenegy olyan emberről tud, akit a művészeti vezető molesztált."
"Az Indexnek az írónő azt állítja: az elmúlt időszakban több olyan emberrel is beszélt, akiket Kerényi zaklatott. "Én tizenegy áldozatról tudok név szerint, de hattal beszéltem is. A tizenegy ember közül kettő volt kiskorú a történtekkor, egyikük 13 éves." - állítja Czapáry."
(index)
Csakhogy nem Kero rendezte. Majd Sevillait nézzük meg.
Íme egy "töredelmes vallomás" és egy friss közlemény.
Eltűnődöm, azon, mennyivel szerencsésebbek az Operettszínház nézői és vezetői mint a Vígé: amott bizonytalan időre elröpült elúszott a Vadkacsa, a Nagymező utcában viszont bemutatták a Luxemburg grófját..."percekkel" az ügy kipattanása után.
A lány, aki mindent elkövetett, hogy ne tekintsék szexuális tárgynak... :-)
2009 októberében Vácott láttam egy operett-gálát, amelyben Teremi Trixi is fellépett, magánszámmal is, Csere László partnereként is. Előítélettel vártam a produkciót, mint olyan művészekét, akiknek a neve már kikopott az operettműfaj legtekintélyesebb szentélyének színlapjairól.
Mindketten remekeltek, méltó követőiként annak a valószínűleg Oszvald Marika felbukkanásától datálható táncos-komikus–szubrett stílusvonalnak, amelyet a táncbetétek akrobatikus szintű előadása jellemez. Teremi Trixitől el voltam ragadtatva: légies megjelenésétől, kedves, szép hangjától, táncosi csúcsformájától. Sokkal érdekesebbnek találtam, mint azokat a szubretteket, akikkel abban az időben kettőzték le Oszvald Marikát.
Nem sokkal később Teremi Trixi egy interjúban vallott arról, hogy jobban érzi magát szabadúszóként, mint egy nagy színház társulati kötöttségei között. Akkor úgy gondoltam, ahhoz is tehetség kell, hogy az ember abban érezze magát jobban, ami megadatik számára…
Nagyon köszönöm ezt a fontos listát!
Úgy látszik, több oldalról is „tisztem” lett mentegetni Kerényi Miklós Gábort. Eddig azért, mert – a színházak világán kívüliként – úgy gondolom, bizonyítékok híján mindenkit megillet az ártatlanság vélelme; mert nem szeretem a pletykákat, a megszellőztetett, lebegtetett információkat, és mert nem rokonszenvesek nekem a nem spontán, hanem egy hisztériától sem mentes kampány sodrában, névtelenül tett vallomások (névvel sem nagyon).
Most azt találtam Kerényi Miklós Gábor védelmére, hogy aki az ő rendezői intellektusával és tehetségével ennyi – egy évtized alatt 15 (ha nem több) fontos darab (köztük alap- és remekművek) megrendezésére kapott lehetőséget a Magyar Állami Operaházban, az okkal-joggal gondolhatta, hogy a világ az a terep, ahol neki mindent szabad.
Sajnálom, számomra a szemelvények nem egyértelműsítették a választ. Valószínűleg sohasem dolgoztam akkora hatalom irányítása alatt, mint Kerényi Miklós Gábor, és sohasem volt az igazgatóm olyan megközelíthetetlen istenség, mint amilyennek az Operaház főigazgatói tűnnek ebben a helyzetben.
Úgy gondolom, ha Kerényi Miklós Gábor operaházi működéséhez is kötődnek etikai vétségek, valamilyen szinten az intézmény korabeli igazgatói, főigazgatói (Petrovics Emil, Ütő Endre, Vámos László és Szinetár Miklós) is felelősek lehetnek azokért. (Ha elhangzottak kétségek afelől, hogy Eszenyi Enikő 35 évig nem tudott Marton üzelmeiről, akkor hadd kételkedjem én abban, hogy az Operaház igazgatóihoz sem jutott el Kerényi megalázó modorának a híre.)
Majsai-Nyilas Tünde,és pár fiatal színész mozgolódik,hogy legyen "forradalom",tisztulási folyamat a színházi berkekben. Hajrá ifjúság! (amikor bemutatkozom valakinek,kézfogáskor mindig a szemébe nézek.Amikor feláll a szőr a hátamon tőle,ott a protokollnál vége is van a történetnek)
Teremi Trixi és Bozsó József is voltak Nagy Ibolya vendégei az általa szerkesztett és vezetett Túl az Óperencián című operettműsornak a Dankó Rádióban. Erről a "távozásukról" is szóltak, igaz csak érintőlegesen, miért hagyták ott az Operettszínházat... Szóval: "kiszorították" őket onnan... - finoman szólva...
Nem olvastam vissza; látom már feltették ide azt a közleményt, amit én is beírtam az előbb.
KMG operaházi munkái:
Ormindo (Cavalli) (Operaház, 1990. 04. 28.)
Hoffmann meséi (Operaház, 1990. 12. 08.)
Mózes (Rossini): (Operaház, 1992. 01. 23.)
Don Carlos (Operaház, 1994. 02. 19.)
Szöktetés a szerájból (Erkel Színház, 1994. 11. 26.)
Karl és Anna (Balassa) (Operaház, 1995. 05. 21.)
Faust (Erkel Színház, 1996. 03. 01.)
A bolygó hollandi (Operaház, 1997. 05. 17.)
A denevér (Erkel Színház, 1997. 12. 20.)
Álarcosbál (Operaház, 1998. 09. 17.)
Szávitri (Szokolay) (Thália Színház, 1999. 01. 30.)
Pillangóasszony (Erkel Színház, 2000)
Pomádé király új ruhája (Erkel Színház, 2000. 02. 18.)
Az öt utolsó szín (Bozay) (Operaház, 2000. 10. 21.)
C’est la guerre (Petrovics) (Operaház, 2001. 02. 17.)
(Elnézést, ha kimaradt valami.)
Legalább most már tudom, miért tűnt el az Operettszínház környékéről partnerével, Teremi Trixivel együtt. Ígéretes vagy már annál is jobb szubrett-táncoskomikus pár volt, de erről Búbánat fórumtárs rendelkezhet részletesebb információval: én inkább csak hírből és a TV-ből ismerem mindkettőt, színpadon keveset és ezek szerint jó régen láthattam őket.
...és amikor szoktad írni, hogy "hagyjuk...", akkor tudom, hogy rendben is vagyunk :-)
Kedves Edmond... ne, haragudj, de ehhez a szőrözéshez nincs kedvem. :-))) Kiigazítani minden csúsztatást, túlzást (és, ami nem úgy volt, ahogy válaszoltál rá...)
Ilyenkor szoktam írni, hogy "hagyjuk..."
(A 444 portálján és a Facebookon posztolt cikkei alatt is vannak kommentek. Nézegesd őket, imádni fogod. :-)
Ezzel együtt az Operettszínház is nyilatkozatot juttatott el a hírportálhoz, melyben azt írják, ki fogják vizsgálni az összes felmerült ügyet, noha egyelőre nincs tudomásuk egyetlen ilyen ügyről sem.
KMG: "Visszautasítom mindazon állításokat, pletykákat, híreszteléseket, melyek az elmúlt napokban engem értek és imádott társulatom mindennapjait, működését mérgezték és mérgezik. Hogy a nyugodt munkát biztosítsam, döntésem az, hogy a mai nappal munkáltatómtól felmentésemet kértem a Budapesti Operettszínház művészeti vezetői tevékenysége alól, továbbá nyugdíjazásomat kezdeményeztem. Szentpétervári bemutatómat követően minden erőmmel azon leszek, hogy tisztázzam magam."
Lemondott az Operettszínház visszaélésekkel vádolt művészeti vezetője
Kerényi Miklós Gábor az Indexhez eljuttatott közleményében azt írja, a szentpétervári bemutatóját követően minden erejével azon lesz, hogy tisztázza magát.
Elnézést kérek, kedves Momo, hogy csak most vettem észre tegnapi válaszodat. Érv helyett ismét sikerült 1-1 kissé erős jelzőt becsempészned, egyet rám, egyet a kormányra. Sebaj, helyi értékén kezeljük mindkettőt mindketten: kormány is, én is :-)
Zenei fórum akkor létezhet, ha zene is létezik. Zene akkor létezik, ha van rá anyagi fedezet, forrás. Anyagi fedezetet, forrást a zenére, kultúrára nagyrészt közpénzből adnak. Ettől a pillanattól fogva a zene, ennélfogva a zenei fórum és egyéb művészetek nem "vegytiszták" = nem politikamentesek. Ilyen alapon a sport kapcsán is tilos (lenne) stadionokra, sportintézményekre, klubokra, futballakadémiákra fordított -mit "fordított": zúdított- pénzekről beszélni. Az olimpia? A béke jelképe, tiszta, szép versengés! Semmi politika, semmi piszkos (vagy nem piszkos) anyagiak, ugye? Na ugye. In concreto: nem tehetek róla, ha a Bogányi-zongorával kapcsolatos bármely beírást, ami nem dicshimnusz, azt te olcsó politikai heccelődésnek, politikai anyázásnak (6151) minősíted, az én politikai és egyéb minősítésemről nem is szólva, de mondom, utóbbit helyi értékén kezelem. A Bogányi-zongora ügye azonban nem helyi érték: csepp vízben a tenger, ha nem is futballstadion-méretű csepp...
Beírásaim nem neked szólnak ill. akkor szólnak neked, amikor "válasz" gombot nyomok. Előfordul, nem ritkán :-)
PS: 444-en tudtommal nincsenek kommentek, de lehet, hogy tévedek.
KMG és ÉN - Az én történetem KMG-vel
"1997-ig nyúlik vissza a történet: Amikor az Operettszínház Közalkalmazotti tanács elnökeként szavazhattam a következő igazgatóra.
Ahogy kell, megszavaztattuk a társulatot, kit is akarnak. A három jelölt közül Halasi Imre került ki győztesen. KMG is pályázott. A szavazás előtti napon felhívott és megkért, szavazzak rá.
Én őszintén és udvariasan elmondtam neki a társulat döntését. Azt hittem, úriemberként fogadja és tudomásul veszi. Nem így történt. Teljesen kikelt magából, elkezdte szidni a társulatot és Halasi Imre rendezői tehetségét…"
(bozsojozsi.blog.hu)
"Nem értem ugyanis, hogy a színház művészei és dolgozói...miért nem tiltakoztak." Az eddigi szemelvények pedig egyértelműsítik, miért nem.
Az Operaházban azért más volt a helyzet.
Momo által leírt eset nem egyedi volt, az Operában nem volt könnyű, ellenállás nélküli, kizárólagos hatalmi pozicióban. Azonkívül valóban jó emberismerő (továbbá az adott helyzetet felismerő képességű) volt. Az énekkarral be-bepróbálkozott, de szerencsére tapasztalta a tartást, a tár méltóságát, ezért nem lépett át a határon. A segédszereplőkkel kapcsolatban nincs információm. Ne felejtsük el, kikkel dolgoztunk együtt rendszeresen, - rendezőkre, karmesterekre gondolok, - ezért a véleményünk ott volt látható az arcunkon: bunkó. Azért ezzel is meg kellett küzdenie.
Feltéve, hogy igaz vádakról és nem koholmányról, rágalomhadjáratról van szó…
Azt megértem, hogy akik az igazgató-rendező kínálta alku elfogadásával jutottak alkalmazáshoz, szerepekhez, karrierhez, váltak híressé és egy színházjáró réteg bálványává, nem jelentkeznek vádjaikkal, pláne névvel és arccal. Az ugyanis a tisztességtelenségen belül is külön tisztességtelenség lenne, hogy elfogadták ugyan az alkut, a kedvezményeket, de most köpnek is.
Valamelyest az is érthető, hogy akiknek ezen az úton nem vált be az előmenetel, esetleg le is morzsolódtak a pályáról, szintén nem vállalják személyazonosságukat. Magyarországon ugyanis, hiába a sok elfogadó szólam, őszinte vagy leereszkedő vagy politikai tőkét kovácsoló, még mindig oly mértékben elutasított a másság, hogy kívülálló, csupán elszenvedő embert is megbélyegez, ha fizikailag köze volt ilyen élményhez. Ugyanakkor furcsa, hogy olyan érintett (?) sem vállalja fel a nevét, aki, vallomása szerint, már a szakmától és az országtól is távol van, tehát sem a pályája, sem az egzisztenciája nem függ „az illetőtől”, sem attól, hogy mi lesz ennek a botránynak a kimenetele.
Mert azt senki sem gondolhatja komolyan, hogy „az illetőnek” nemzetközi hálózatban működő kommandója van. Szerintem ugyanis ebben a „történetben” (ismétlem, ha nem fikcióról van szó) „az illető” a legkönnyelműbb szereplő. Hihetetlen, hogy hányszor vállalt kockázatot – hiszen ő az, aki bármikor mindent veszíthetett volna (mint most is, ne feledjük, hogy ekkor már nem diktatúrában élünk) –; milyen vakmerőséggel űzte üzelmeit, hiszen sikertelen és eredményes kísérletei során egyszer mégiscsak emberére akadhatott volna egy bármilyen fiatal, de mégiscsak felnőtt férfi személyében. De… nem akadt emberére, és úgy látszik, egyelőre még most, utólag sem. Olyan az egész, mint egy bosszantóan súlyos dramaturgiai hibákkal megírt film.
Érdekesen „korrekt” és óvatos ez az Index: a vádolt személy nevének és színházának elhallgatásával közli több névtelen ember részletesen előadott történetét, miután egy blog már világgá kürtölte „az illető” nevét, akinek már a Wikipédiában szereplő szócikke is tartalmazza az esetet.
De nem ennek ellenőrzésére kattintottam a szócikkre és böngésztem a Wikipédiát, hanem hogy megnézzem, melyik operaigazgató regnálása idején adatott meg „az illetőnek” dalszínházunkban rendezni. Nem értem ugyanis, hogy a színház művészei és dolgozói, akiknek szexuális zaklatásáról eddig ugyan nem esett szó, de a munkahelyen elfogadhatatlan hangnemben részesítésükről igen, miért nem tiltakoztak a szakszervezetnél (nem tudom, akkor hány ilyen volt), és végső soron miért nem lehetett Szinetár Miklós főigazgatóhoz fordulni panasszal, ha „az illető” stílusa nemhogy érzékenységet, hanem emberi méltóságot sértett.
Egyébként meglehetős emberismerettel rendelkezett. Pontosan tudta, kivel nem érdemes kekeckedni. Engem még például el is engedett próbáról, mikor el kellett mennem a gyerekekért bölcsibe és a karügyelők nem mertek elengedni, odaküldtek hozzá. Hallottunk mi ezt-azt, meg tapasztaltuk az ordítozást. Az az érzésem amúgy, hogy az Operában más tárakban vadászott áldozatra.
Ó, igen... Egyik első operaházi élményem az volt 25 évesen, hogy kitartóan üvölti a nevemet a mikrofonba. A színpadon kollégák, statiszták, jó 100 ember, ő meg beleszállt az új kollégába, hogy zengett a Ház. A következő szünetben rögtön kimentem hozzá a nézőtérre, és megkérdeztem, hogy Mért kell ez? Azért mert.. – kezdte mosolyogva. Mire mondom, De tudod, hogy nincs igazad! Valamit válaszolt, én meg elmondtam neki ezt még 2x-3x, és otthagytam. Gondolom rájött, hogy ez a hangnem velem nem fog működni. mert bár sokat dolgoztunk együtt a következő 10 évben, mindig békén hagyott. Majd minden darabjában osztott rám kisebb nagyobb dolgokat, de soha nem beszélt velem többet úgy.
Amikor igazgató lett máshol, néha belegondoltam, hogy milyen lenne, ha ott dolgoznék a keze alatt, és megállapítottam, hogy addig jó, míg nem ő a főnököm…
http://index.hu/kultur/2017/11/05/szinhaz_szexualis_zaklatas_elfenekeles_aldozatok/
Látja, kedves Mandarina, hogy félnek az Ön türelmetlenségétől?
Lehet, hogy a délután, este folyamán még a bíróságot is kinyitják, hogy K. M. G. beadhassa a keresetét? (Nem kis felhajtás: a beléptetésnél ki kell pakolni a táskánkból, zsebünkből minden fémtárgyat stb.)
Kalmár Péternek pedig énekeljük:
Amerre fénylik az égbolt
Önnél boldogabb ember ma nincsen,
És az maradjon…
Emlékszem, bár olyant nem vásároltam, mert meg sem tudtam volna emelni.
Emlékszel a hetvenes évekből a kerek kétkilósra? Még kovásszal,mert akkor nem váltották ki a szakmai tudást kémiai szerekkel. Nahát nekünk olyat adtak,Ísten áldja őket haló porukban is a jóságukért.
A Blikk cikke semmivel sem mond többet, mint az Indexé. Nem találom a „csatolt” nyugdíjazási kérelmet. Segíts, légy szíves!
Köszönöm, kedves Myway! Akkor itt hívjuk fel rá Parampampoli figyelmét is:
www.emlekmento.com
Most kitoltál velem, kedves Nizajemon: kénytelen voltam enni egy kis kacsazsíros kenyeret. Még jó, hogy nem akkorát, mint magam vagyok.
Végre...későn nyomták meg a "jéték véget ért" gombot,de megnyomták. Szeretném megköszöni a szerkesztőknek,hogy teret adtak a vélemények elmondásának az ügyről,ez több mint szép. Ismét bebizonyosodott nekem,hogy a magyar sajtó java,legyen az mérték nélküli fideszfényező,avagy a "demokratikus és független"(hahaha :((( ),huszonéves vakarcsokkal operáló,a fikakultúrán kívül semmire nem jó "újságírókkal" teli,nagyon laza. nagyon cool internetes portálok,egy zseb szart nem érnek.
Munkaszüneti napon, ma lemondott KMG, és nyugdíjazását kérte. Lehet, hogy perelni is fog később, azt tényleg nem tudom.
Kedves Edmond... korábban musicus és én is írtunk már mindenfélét a zongorával kapcsolatban. Valójában te vagy az, aki érdemi beszélgetés helyett szinte mindent leönt a cinikus politikai szöveggel.
Oké, nem szereted a rendszert: majd az ellenzékre szavazol. Már mindenki tudja. De ez itt egy zenei fórum. Te nem akarod megérteni, hogy nem szólhat minden a politikáról, nem juthat mindenről az ember eszébe a politika, nem végső érv mindenre a közpénz, és a csaló kormány.
Ha politikai szövegeket akarok hallani (közpénzekről, és a kókler kormányról), elolvasom a 444 cikkei alatt a kommenteket. Azért jövök ide, hogy ez ne legyen.
...és nem is kopik. Nem mellékes! Lehet, hogy kiállítóteremnek számít, ahol most van és mintadarab, további megrendelésekre várva. És ha fényes, akkor legalább leporolják.
Ja és további előnye, hogy ez a fekete zongora nem sír, nem nyerit és nem búg.
Auftakt/off: tudom, hogy tudod, mennyire szeretem -mint többnyire mások is- ha quasi és érdemi érvelés helyett lehülyéznek lebutáznak (engem vagy a beírásomat) mint ezúttal is és/vagy politikai azaz tiltott (?) beírásnak bélyegzik. Mert ugyebár politikai beírás/anyázás/heccelődés (ezek a te szavaid) az, ha és amit pl. te annak minősítesz. Sebaj, ezeket helyi értékükükön kezelem ld. 6136/6147
Lényeg/on: tudom, hogy te művész vagy, de akkor is jó, ha tudod (és te tudod is!), hogy nem muszáj és nem is lehet a világon mindent "összeművészkedni", művészi álarc/paraván mögé bújtatni...ahogyan pl. a totálisan pénznyelő automataként viselkedő, kökeményen közpénzt szóró Bogányi-zongorát sem. Ha valahol politikát keresel, jó szívvel ajánlom a csodahangszer környékét. Másként gondolod? Nézz utána "fejlődéstörténetének"!
Egy értelmes és érdekes hozzászólásra, ezt a butaságot... Ez olcsó politikai heccelődés... Ha nem tud hozzátenni az ember a témához (mert nem ért hozzá, mert nem tud róla semmit, ezért nem tud véleményt alkotni), akkor nem kell... ez nem egy politikai anyázó.
