Kedves Fórumtársak,
A művészetek vonzásában – Rockenbauer Zoltánnal beszélgettünk
Magyar Kurír.hu – 2025. január 2., csütörtök | 20:10
Politikusként ismerjük az 1990-es és a kétezres évekből. Volt kulturális miniszter, a nevéhez fűződik a Müpa felépítése, és az édesapja volt Rockenbauer Pál, akinek természetjáró sorozatait rengetegen néztük a televízióban. Rockenbauer Zoltán művészettörténésszel a Műcsarnokban beszélgettünk a karácsonyról és életpályájáról.
Nagyon szépen köszönjük!
Budai Lívia már nem aktív, visszavonult a színpadtól de gyakran feltűnik - látom őt - operaelőadásokon és koncerteken a nézők között, akár az Operaházban, az Eiffel Műhelyházban, Müpában vagy a Zeneakadémia Nagytermében.
Ismét szükséges némi helyreigazítás: Budai Lívia nem "elhúzott", hanem több énekverseny megnyerése utáni mellőzöttsége miatt elment világkarriert csinálni, az eredmény őt igazolta. Majdnem 10 év telt el, hogy újra meghívták 1 azaz egy előadásra, utána szórványosan még egy-kettőre. Ez nem rajta múlott, hanem az Operaház akkori főrendezőjén, aki mást szeretett, és akit ő nem szeretett, az nem énekelt. Ezért énekelt olyan keveset Pesten Marton Éva is. Noha mindketten szívesen énekeltek volna többet is. A Fidesz hatalomnak köszönhetően Martont bőven kárpótolták, Budai Líviát nem, és csak a pálya utolsó szakaszában énekelt premiert a Falstaffban és a Karmelitákban. A világkarrier megkérdőjelezhetetlen, és elismerésre méltó.
Nyugi, akkor sem tudnák, ki ő, ha túlnyomó részben a M. Kir. Viperaházban énekelt volna.
Ugyan mièrt lenne bàrmilyen gőze? Elhùzott, mint a vadludak. 20 èv alatt ha 3-4 fellèpèse volt itthon.
Ja, és Melisről kérdezett vissza valamilyen hüjegyerek, nem néptáncos-e? KB olyan, mint amikor 1973-ban megkérdezték néhány drágalátos honfitársunkat, ismerik-e Petőfit. A csúcs az volt, aki úgy felelt a kérdésre, ott lakott az utcában, de elköltözött.
No, ebben egyetértünk!
Ugyanaz fog történni valószínűleg, ami régen történt: egy csoportba tették Koncz Zsuzsát Melissel és Szokolayval (abszurdum !!), és nyert!! Soha életemben nem felejtem, ahogy felugrott, kivonult, tartott egy undorítóan nagyképű beszédet (megutáltam egy életre), az akkor már idős Melis pedig bottal ment fel a színpadra, talán maga se értette, hogy mi történt, és fennhangon kiáltotta a világba: én egész életemben a hazámat szolgáltam! Szokolay hallgatott. Hogy lehet Koncz Zsuzsát és Ruzsa Magdit ilyen kaliberekkel egy kategóriába tenni??????
Ide a rozsdás bökőt, hogy a túlértékelt, hivatásos határon túli magyar szülésznő nyeri el a közönségdíjat, hiszen drágalátos honfitársainknak halványlila gőze sincs arról, ki is az a Budai Lívia, az idősebbek közül meg egyeseknek legfeljebb a Frédi dereng a trombita szó hallatán.
Rekordszámú jelölés érkezett a Prima Primissima díjra
Idén a korábbiaknál is nehezebb dolga volt a Prima Primissima Alapítvány
kuratóriumának, mert rekordszámú jelölés érkezett hozzájuk a rangos, immár
harmadik évtizedébe lépő elismerésre. A több mint 900 jelölést mérlegelve
kiválasztották azt a 30 művészt, sportolót, újságírót, oktatót és tudóst, akik
közül tízen vehetik majd át a Prima Primissimákat és húszan a Primákat
megillető kisplasztikát és a vele járó, ettől az évtől jelentősen megemelt
pénzdíjat december 6-án a Művészetek Palotájában tartandó gálán.
Magyar zeneművészet kategóriában jelölés
Boldoczki Gábor, trombitaművész, a Liszt
Ferenc Zeneművészeti Egyetem tanára
Budai Lívia, operaénekes
Rúzsa Magdolna, énekes, dalszerző
Kedves gezakadocsa! Köszönöm a kedves és korrekt választ. A Közép-Európa kérdésről lehetne hosszasan polemizálni, de nem érdemes, főleg, amióta ez a megarőszakolt Kelet-Közép-Európa a sláger. A korábbi szetereotipiába nyilván bejátszott a két Németország léte, az NDK nagyon középnek tűnt, az NSZK meg nagyon nem. Aztán Oroszország Uraltól felénk eső része földrajzilag hatalmas,és nyilván kelet. Ízlés szeírinti is lehet a közép, a mi hazánk Magyarország azonban minden besorolás szerint és szerintem is közép (egyeseknek kelet-közép). Hindemithel kapcsolatban, ugyan csak 1953-ban tért vissza Európába, ezen belül Svájcba, de távozásában a nemzetiszocialista német hatalom alapvető szerepet játszott, bár nem volt zsidó származású, igencsak utálta a hatalom, művei szellemisége és filoszemitizmusa miatt nem sok jóra számíthatott volna. No, az egészet nem a megkapott, vagy meg nem kapott pont miatt írtam, a lényeg a játék.
Nem állhatom meg, hogy kiegészítsem saját hozzászólásomat: már a szöveg írásakor láttam, hogy a gép hibás elválasztást alkalmaz Hindemithnél, s ezért direkt új bekezdésbe írtam és egybe, de utólag látom, hogy hiába... Sajnos hasonló hajmeresztő dolgokkal igényesnek hitt -pl. szépirodalmi- könyvekben is találkozni egy ideje.
A bejegyzés a Momusnak szól, így félig (?) hívatlan prókátorként válaszolok, miután most olvastam, s választ még nem látok:
T.Momus! Két megjegyzésem, illetve kérdésem lenne. Régebben Németországot Közép-Európához sorolták, legalábbis földrajzilag, sőt Olaszországot is (Közép-Európai Kupa is volt régen fociban, olasz csapatok is játszottak). Ettől függetlenül Bohuslav Martinou valóban jobb megoldás, mint Paul Hindemith, de szerintem ő is megfelel a kérdésben említett feltételnek. A másik kérdésem egyik oldala az ismeretem hiányát tükrözi. Nem tudom, mivel nem olvastam Kundera regényét, nem tudom, hogy melyik késői Beethoven vonósnégyes a központi témája. Viszont az utolsó vonósnégyes meghatározás nem pontos, illetve félreérthető. A Bartók vonósnégyes Beethoven sorozata számomra maga a tökély, sokszor hallgatom, a lemez mellékletét képező leírásban (Somfai László jegyzi) egyértelmű, hogy az utolsó vonósngyes (a teljes mű) az F-dúr (Op. 135, a legmagasabb Op. szám a vonósnégyesek között) kvartett (1826). Az utoljára komponált tétel valóban a B-dúr vonósnégyes (Op.130) új, Nagy Fúga (Op 133) helyett komponált befejezése, viszont a mű többi öt tétele1825-ben íródott. Az öt vonósnégyes és a Nagy Fúga komponálásának a sorrendje: Op. 127,132,130+133,131,135. A kérdésem inkább az, melyik csodás műről ír Kudera, meg kell szereznem és el kell olvasnom az ikonikus művet, ez még kimaradt eddig.
A végzet hatalmát Magyarországon 1875-ben mutatták be, ha Winkler Gábor könyve helyesen írja, ekkor Failoni még meg sem született. Való igaz, hogy az Operaházban, az opera másik változatát Failoni vezényelte először hazánkban....
Nyolc új taggal, köztük az
Opera Örökös Tagja, Pitti Katalin és Gulyás Dénes operaénekesekkel, valamint
Csarnóy Katalin balettművésszel bővült a Halhatatlanok Társulata! A megtisztelő
elismerést elnyerő művészek lábnyomát a hagyományokhoz híven 2024. szeptember
14-én 11 órakor az Operettszínház előtti Halhatatlanok sétányán ünnepélyes
keretek között avatják fel.
A hétfői Chicago/Muti koncerten a Tűzmadár zúzós részei meglepték a közönség egy részét, aminek hangot is adtak, páran ezen meg jót kuncogtak. Egy óra múlva kezdődik a Müpa koncert, arra nem megyek, de ez a Tűzmadár felejthetetlen élmény volt. A zenekar hegedűi szerintem csak elmegy/jó kategória ezen a szinten, a fúvósok viszont abszolút klasszisok.
Avagy ahogyan a művelt német tartja: "selten kommt etwas besseres nach".
Oh , Te kis =optimista=
2024 közepes év lesz.
BÚÉK mindenkinek!
Olvass Te!
Köszönet Ránki Dezső székfoglalójának közzétételéért, nagyon érdemes elolvasni - teljesen szinkronban van az ő több évtizedes szerény, de annál értékesebb tevékenységével; azokban a dolgokban is igaza van szerintem, amik nem annyira maguktól értetődők, s amiket mások nemigen mondanak ki nyilvánosan. Külön jó, hogy több mellékelt fényképen a feleségével van együtt, akinek a szerepe művészileg és emberileg is legalábbis méltó hozzá.
Kocsis Zoltán és Ránki Dezső – Kettős arckép (1976)
„Temperamentumunk teljesen különböző, de van egy természetes zenei rokonság közöttünk, amely lehet, mondjuk a közös zenei alap, zenei neveltetés eredménye is. […] Amikor Dezsőt hallgatom, azonnal biztonságban érzem magam, ugyanis azonnal felismerem hangzását. Hangszínskálája egyébként végtelennek mondható. Amit még nagyon szeretek nála, ez az erő és lágyság keveréke, koncentrációjának erőssége, a zenei és technikai problémák feletti biztos uralma. És leginkább stílusbeli tévedhetetlensége.”
(Kocsis Zoltán)
Fáy sem olvasta a teljes szöveget.* Csak az index tudósításra hagyatkozva formált véleményt. Az meg ugye az újságírónő interpretációja, hogy mit emel ki, és mit nem...
Ha olvasta volna az egészet, akkor a posztjában felmerülő dolgok egy jó részét nem kellett volna megírnia. :-))
* Így kezdi: "Átolvastam a tudósítást Ránki Dezső MMA székfoglaló beszédéből..."
Olvass a sorok közt! Fáyt fékezi a művész iránti személyes tisztelet, nyilván jól ismerik egymást.
Szokatlanul udvarias, visszafogott írás Fáytól. Kár, hogy csak a "szerzői szándékokkal" és a "tehetségkutató versenyekkel" kapcsolatos Ránki-kinyilatkoztatásokat kritizálja karcolgatja. Beszédes, hogy egyáltalán ír róla.
Ez a tipikus "nesze semmi, fogd meg jól" kategória.
off Attòl tartok, 6543 tèvedtem ... a kötekedèst illetően. Sebaj folytasd, kb. sejtem az oko(ka)t. Főleg ugyebàr a Boccanegra, vagy ebben is tèvednèk? ;-/ De ismered a mondàst, ugye: teher alatt nő a pàlma. Igaz, èn nem vagyok pàlma .. te meg nem vagy teher. Te sem vagy teher ;-)
Ebben teljesen egyetértek, de sajnos az elmékben előállított gonoszság materializálódik. Ennek a sajátos és rendkívül szomorú folyamatnak számtalan bizonyítéka van, többek között a Momus fórum is. Itt van pl. ez a szerencsétlen Ránki, az elmúlt fél évszázad egyik legnagyobb magyar zongoristája, aki őszintén elmondja a saját előadó-művészi tapasztalatait és gondolatait, és akkor jönnek a "vélemények" a megszokott módon és stílusban. Aztán a véleményező mosolyogva hátradől kényelmes otthoni fotelében azzal a tudattal, hogy ez a napja sem telt el hiábavalóan.
A betű méretet én kifogásoltam. Egyáltalán nem kötekedtem. Tényleg zavart. (Mondtam már, hogy ne vegyél mindent készpénznek, amit gondolsz. Pláne, ha rossz következtetésekre jutsz. Sokkal kevesebb gonoszság van a világban, mint ahogy tűnik. A legtöbbet az elménk állítja elő.)
Az olvasást nehezíti az a betűket körülvevő fehér csík - a drapp háttér előtt- amely a teljes, "vélemény"-nek nevezett bejegyzésedben látható. Ha valahonnan bemásolsz szöveget, akkor célszerű a másolás után a hátteret egységesíteni. Persze csak akkkor, ha az a vágy vezérel, hogy mások is olvassák a "vélemény"-edet.
Gondolatok, tanulságok öt évtized koncertezés alapján – Ránki Dezső akadémiai székfoglalója
"Elöljáróban le kell szögeznem, hogy koncertező zongoristaként szerzett tapasztalatokat, tanulságokat fogok a következőkben kifejteni tizenkét rövidebb-hosszabb fejezetben, de nem tudományos igénnyel – már csak ilyen irányú képzettségem hiánya miatt sem. Hasznos lehet viszont fiatal, pályakezdő muzsikusok számára az, ami összegzésképpen megfogalmazódott bennem öt évtizedes koncertezés, több mint 3000 fellépés után, ezekre felkészülve, számtalan művet megtanulva és eljátszva."
(papageno)
"Ja, ez vélemény volt?"
"Elnézést Virág elvtárs, ez az ítélet...."
:-))
off Akadt, aki egyszer a túl nagy betűimet kifogásolta. Kötekedett. Te nem. Van a laptopon "nagyítás" funkció.
Ja, ez vélemény volt? Bocs, de ez elkerülte a figyelmemet. Azt hittem, hogy csak a szokásos politikai gyűlölködés. Elnézésedet kérem. És hol lehet megszerezni az egész szöveget, amit Ránki felolvasott? Mert én csak a belinkelt újságcikket olvastam, és azokból a kiragadott részletekből korrekt véleményt biztosan nem lehet mondani. És, ha már az írásodat véleménynek nevezed, akkor engedj meg egy aprócska észrevételt. Ezt írtad: Mi az, hogy "hű" vagy "híven" előadás? A kottában írtakat lepötyögni: nem művészet. Hát, aki tud kottát olvasni, vagy ha nem is tud, de már látott kottát, az tudja, hogy milyen nehéz pontosan lejátszani azt, ami a kottában le van írva. Hogy mi a művészet, az bizony nehéz és fogas kérdés, de az első lépcsője talán az alázat: az, hogy az előadó alárendelje magát a szerző elképzelésének, akaratának. Az alázat amúgy az élet minden más területén is szükséges, de ezt te is nagyon jól tudod. És könyörgöm, ne használj ilyen formázást, ez szinte olvashatatlan. Kifolyik az ember szeme, amíg végigböngészi.
És milyen rosszul tanított meg! A PS-ra már nem futotta vagy vége volt az órának? Az ui. a lényeg. Ránki Dezső felolvasott egy véleményt kinyilatkoztatást. Én írtam egy véleményt. Mások is. Nem reagáltam külön-külön az előttem-utánam beírók beírásaira. Én ui. tiszteletben tartom az ő álláspontjukat.
Jaj, édes Károly bácsi (első osztályos tanítóbácsim). Miért tanítottál meg olvasni?
Hát, veled is
soronként lehet ám vitatkozni. Az állításaid egytől egyig vagy cáfolhatók, vagy
van hozzájuk egy másik érvényesebb nézőpont is.
Csak szerintem semmi értelme. Ha valaki nem ért (mert nincs rálátása, tapasztalata), vagy nem akar érteni valamit (mert nem a megértés, hanem a saját véleménye érdekli), és még makacs is (ez szerintem belső
bizonytalanságot takar), akkor teljesen fölöslegesnek tűnik itt
vitatkozni. Meg személyes bántásnak is veszed.
Ránkinak van egy koherens, érthető, logikus mondanivalója. Akkor is, ha te nem érted. És azt kell, hogy mondjam, látom, hallom,
olvasom, hogy sok ismerősöm ért vele egyet. Csak az a különbség, hogy nekünk
(több) évtizedes napi tapasztalatunk van a komolyzenei szakmáról,
előadóművészetről (mint foglalkozásról), közönségről, mint napi szintű
partnerről (mi tetszik neki, mi nem, stb.), és arról, hogyan változik mindez. Emiatt
talán jobban értjük Ránkit.
(Azt meg elvileg hozzá se kéne tennem, hogy a
művész, ha nem próbál vagy előad épp, akkor maga is közönség, hallgasson bár rádiót, nézzen tévét, vagy másokat
előadás közben.)
Szóval van a megértésnek egy mélyebb szintje, ami
vagy megvan, vagy nincs.
De, még szakmai háttér sem kell ehhez. Ahogy
elnézem, itt a fórumon is van, akinek helyből átment Ránki mondanivalója...
talán nyitottság, vagy több élettapasztalat van mögötte.
Néhány észrevétel Ránki Dezső "bezzeg" és "irgum-burgum"-székfoglalójához, "a teljesség igénye nélkül".
Ránkinak igaza van abban, hogy a szemünk a vezető érzékszervünk, és a látvány minden mást háttérbe tud szorítani. És ennek köszönhető, hogy a film, de még inkább a tv, és végül az internet pörgő vizualitása főszerepet játszhat abban, amiért a mai fiatalokat kárhoztatjuk. Így az előző generációk, amelyek ezeket létrehozták, a haladással együtt önkéntelenül okozói is ennek.
A "tehetségkutató" műsorokkal kapcsoltban egy megjegyzés. Lehet - sőt biztos - hogy sokan ezekben a műsorokban hallanak először zenét. De nem kevés fiatalban csak az marad meg, hogy valaki jön, elénekel vagy elszaval valamit, és jön a siker és dől a "lé". Az nem minden esetben jön át a képernyőn, hogy e mögött mennyi munka van, és még mennyi lesz, ha a színvonalat tartani akarja, ha a továbbiakban is ezen a területen akar létezni! Nem nagyon nézem ezeket a műsorokat, de akik folyamatosan figyelemmel kísérik. pontosan tudják, mennyire keveseknek jön be a tartós siker, és hány kisiklott élet marad hátra. Amiről a reklám és a következő ilyen sorozatot előkészítő propaganda mélyen hallgat!
Ami a dolog érdemi részét illeti: Egyetértek RD-vel. Úgy
van, ahogy mondja. (Ha máshonnan nem gondolnám, nagyon hasonló észrevételeim vannak nekem is. És azzal nyilván egyet tudunk érteni, aki olyan dolgokat
fogalmaz meg, amit mi gondolunk.)
Annyit tennék hozzá, hogy szerintem a korszellemmel (vagy mi ez) sajnos nincs mit tenni. Ha az emberek
máshogy akarnak élni, gondolkodni, ha más dolgok tetszenek nekik, akkor senki
nem fogja őket megállítani. Ettől még igaza van RD-nek: Valóban egyfajta hanyatlás
figyelhető meg. A folyamat ugyanakkor szerintem visszafordíthatatlan.
„…72 évesen ritkán tud
valaki lépést tartani a korszellemmel, lett légyen az bármilyen. Pláne az
MMA-székfoglalón.”
Én azt hiszem, RD egész életművével hitelesíti a mondanivalóját. Ráadásul nem olyasmiről nyilatkozik, amihez nem ért, hanem előadóművészetről. Szerintem fontos és okos dolgokat mond ki. Tekinthetők ezek egy idős, nagy művész intő gondolatainak a jelen és az utókor számára.
