2293 Radics 2003-10-27 17:36:46
„Ki, s miért nevezte ki az Operaház új igazgatóját?” ([url]http://mkdsz1.freeweb.hu/n04/Igeret.htm;kérdezi KDNP[/url], 1996.jún.19., Surján L. alelnök)
„Ki, s miért nevezte ki az Operaház új igazgatóját?” ([url]http://mkdsz1.freeweb.hu/n04/Igeret.htm;kérdezi KDNP[/url], 1996.jún.19., Surján L. alelnök)
2292 Radics 2003-10-27 17:34:32
Vannak persze aggasztó jelek is ... említhetnénk azt a meghökkentő döntést, hogy az évtizedes külföldi tapasztalatokkal rendelkező világsztár, Marton Éva helyett egy olyan szakembert neveznek ki az Operaház főigazgatójának, aki korábban már jó néhány évig állt az intézmény élén, elmulasztva annak reformját. ([url]http://www.mancs.hu/legfrissebb.tdp-azon=0251publ1.htm;Mancs [/url])
Vannak persze aggasztó jelek is ... említhetnénk azt a meghökkentő döntést, hogy az évtizedes külföldi tapasztalatokkal rendelkező világsztár, Marton Éva helyett egy olyan szakembert neveznek ki az Operaház főigazgatójának, aki korábban már jó néhány évig állt az intézmény élén, elmulasztva annak reformját. ([url]http://www.mancs.hu/legfrissebb.tdp-azon=0251publ1.htm;Mancs [/url])
2291 Radics 2003-10-27 17:33:21
„Persze az embernek kinyílik a bicska a hátában, amikor azt hallja, hogy Szinetár Miklós lett az Operaház igazgatója” ([url]http://www.mancs.hu/legfrissebb.tdp-azon=9624publ.htm;Mancs[/url])
„Persze az embernek kinyílik a bicska a hátában, amikor azt hallja, hogy Szinetár Miklós lett az Operaház igazgatója” ([url]http://www.mancs.hu/legfrissebb.tdp-azon=9624publ.htm;Mancs[/url])
2290 Radics 2003-10-27 17:32:34
Búbánat, ez a kérdés egy idő óta sokakban felmerül. Ahogy régebb óta kérdezzük, hogy az a bizonyos alak hogy kerülhetett ide.
Búbánat, ez a kérdés egy idő óta sokakban felmerül. Ahogy régebb óta kérdezzük, hogy az a bizonyos alak hogy kerülhetett ide.
2289 Búbánat 2003-10-27 17:25:45
Csak a megnyugtatásomra, árulja el már nekem valaki, hogy 26-án este Fekete Attila énekelte-e Pollionét vagy Kiss B. Attila? November 5-én megnézem újra A vajda tornyát, amint olvasom, Gulyás énekli Bándi és Fekete szerepét. Szeretném, végre a t. HÁZ felelős vezetői szájából hallani az igazságot, miért nem énekel(het)nek? Ez az ő érdekük is lenne, elejét vehetné minden szóbeszédnek, pikírt megjegyzéseknek. És nem utolsó sorban a művészek becsülete is megkívánja, hogy mindenki megtudja az igazságot (mellőzés, kirúgás, betegség, önkéntes visszavonulás, egyéb). Ne kelljen az igazság kiderítésével várnunk november 7-én este 7 óráig. Vagy úgy gondolják odafenn/ odalenn, hogy aki időt nyer, az életet nyer? Vagy éppen a művészek jól fel fogott érdeke, hogy maradjon a homály? A saját nimbuszuk szenvedne csorbát, s félnek a közönséggel való találkozástól? Persze, lehet szó közös megegyezésről is, hogy a nyilvánosságot egyik fél sem avatja be a valós tényekbe. Ebben állapodtak meg. Szerintem, ez senkinek az érdekét nem szolgálja. Az operalátogató közönség érthetően szeretné tudni, megismerni a valós okokat, amelyek odavezettek, hogy a népszerű művészek neve kikerült - úgy tűnik huzamosabb időre - a bemutatókból és a repertoárból. Szeretnénk végre hiteles forrásból megismerni az igazságot: mi áll Bándi és Fekete foglalkoztatása szüneteltetésének hátterében? Az igazságra előbb - utóbb úgyis fény derül. Talán jobb ezen előbb túlesni.
Csak a megnyugtatásomra, árulja el már nekem valaki, hogy 26-án este Fekete Attila énekelte-e Pollionét vagy Kiss B. Attila? November 5-én megnézem újra A vajda tornyát, amint olvasom, Gulyás énekli Bándi és Fekete szerepét. Szeretném, végre a t. HÁZ felelős vezetői szájából hallani az igazságot, miért nem énekel(het)nek? Ez az ő érdekük is lenne, elejét vehetné minden szóbeszédnek, pikírt megjegyzéseknek. És nem utolsó sorban a művészek becsülete is megkívánja, hogy mindenki megtudja az igazságot (mellőzés, kirúgás, betegség, önkéntes visszavonulás, egyéb). Ne kelljen az igazság kiderítésével várnunk november 7-én este 7 óráig. Vagy úgy gondolják odafenn/ odalenn, hogy aki időt nyer, az életet nyer? Vagy éppen a művészek jól fel fogott érdeke, hogy maradjon a homály? A saját nimbuszuk szenvedne csorbát, s félnek a közönséggel való találkozástól? Persze, lehet szó közös megegyezésről is, hogy a nyilvánosságot egyik fél sem avatja be a valós tényekbe. Ebben állapodtak meg. Szerintem, ez senkinek az érdekét nem szolgálja. Az operalátogató közönség érthetően szeretné tudni, megismerni a valós okokat, amelyek odavezettek, hogy a népszerű művészek neve kikerült - úgy tűnik huzamosabb időre - a bemutatókból és a repertoárból. Szeretnénk végre hiteles forrásból megismerni az igazságot: mi áll Bándi és Fekete foglalkoztatása szüneteltetésének hátterében? Az igazságra előbb - utóbb úgyis fény derül. Talán jobb ezen előbb túlesni.
2288 sphynx 2003-10-27 16:49:47
[url]http://www.ymmf.hu/;Ez az egész.[/url] (Annyi köze biztos van az operához, mint a dolgozók magánvállalkozásainak.) (Ezt hívják \"flood\"-olásnak.)
[url]http://www.ymmf.hu/;Ez az egész.[/url] (Annyi köze biztos van az operához, mint a dolgozók magánvállalkozásainak.) (Ezt hívják \"flood\"-olásnak.)
2287 Megén 2003-10-27 15:41:36
Sphynxnek, hol olvasható a teljes szöveg? Van ott más is? Nagyon érdekes, tetszik.
Sphynxnek, hol olvasható a teljes szöveg? Van ott más is? Nagyon érdekes, tetszik.
2286 PR 2003-10-27 15:19:53
Jótékonysági hangverseny Budapesten, november 8-án. Jótékonysági koncert a Budapesti Szent Ferenc Kórház (Széher úti kórház) javára. Helyszín: Zeneakadémia. Fővédnökök: dr. Mádl Ferenc, a Magyar Köztársaság elnöke és dr. Erdő Péter bíboros, Magyarország prímása, esztergom-budapesti érsek. Fellépnek: Tolcsvay Béla és művészbarátai (Császár Angéla, Ferencz Éva, Petrás Mária, Szeidl Mariann, Almássy László Attila, Bubik István, Raksányi Gellért és a Mistrál Együttes). Műsorvezetők: Földvári Géza és Mohay Gábor. Jegyek vásárolhatók 700 Ft-os, 1000 Ft-os, 1500 Ft-os, 2000 Ft-os és 2500 Ft-os áron a Szent Ferenc Kórházban (1021 Budapest, Széher út 73.), a Zeneakadémián (1061 Budapest, Liszt F. tér 4.) és a Városmajori Jézus Szíve Plébániatemplom irodájában (1122 Budapest, Csaba u. 5.). A hangversenyre 19 órai kezdettel a Zeneakadémia nagytermében kerül sor.
Jótékonysági hangverseny Budapesten, november 8-án. Jótékonysági koncert a Budapesti Szent Ferenc Kórház (Széher úti kórház) javára. Helyszín: Zeneakadémia. Fővédnökök: dr. Mádl Ferenc, a Magyar Köztársaság elnöke és dr. Erdő Péter bíboros, Magyarország prímása, esztergom-budapesti érsek. Fellépnek: Tolcsvay Béla és művészbarátai (Császár Angéla, Ferencz Éva, Petrás Mária, Szeidl Mariann, Almássy László Attila, Bubik István, Raksányi Gellért és a Mistrál Együttes). Műsorvezetők: Földvári Géza és Mohay Gábor. Jegyek vásárolhatók 700 Ft-os, 1000 Ft-os, 1500 Ft-os, 2000 Ft-os és 2500 Ft-os áron a Szent Ferenc Kórházban (1021 Budapest, Széher út 73.), a Zeneakadémián (1061 Budapest, Liszt F. tér 4.) és a Városmajori Jézus Szíve Plébániatemplom irodájában (1122 Budapest, Csaba u. 5.). A hangversenyre 19 órai kezdettel a Zeneakadémia nagytermében kerül sor.
2285 PR 2003-10-27 15:19:38
b]Jótékonysági hangverseny Budapesten, november 8-án. Jótékonysági koncert a Budapesti Szent Ferenc Kórház (Széher úti kórház) javára. Helyszín: Zeneakadémia. Fővédnökök: dr. Mádl Ferenc, a Magyar Köztársaság elnöke és dr. Erdő Péter bíboros, Magyarország prímása, esztergom-budapesti érsek. Fellépnek: Tolcsvay Béla és művészbarátai (Császár Angéla, Ferencz Éva, Petrás Mária, Szeidl Mariann, Almássy László Attila, Bubik István, Raksányi Gellért és a Mistrál Együttes). Műsorvezetők: Földvári Géza és Mohay Gábor. Jegyek vásárolhatók 700 Ft-os, 1000 Ft-os, 1500 Ft-os, 2000 Ft-os és 2500 Ft-os áron a Szent Ferenc Kórházban (1021 Budapest, Széher út 73.), a Zeneakadémián (1061 Budapest, Liszt F. tér 4.) és a Városmajori Jézus Szíve Plébániatemplom irodájában (1122 Budapest, Csaba u. 5.). A hangversenyre 19 órai kezdettel a Zeneakadémia nagytermében kerül sor.
b]Jótékonysági hangverseny Budapesten, november 8-án. Jótékonysági koncert a Budapesti Szent Ferenc Kórház (Széher úti kórház) javára. Helyszín: Zeneakadémia. Fővédnökök: dr. Mádl Ferenc, a Magyar Köztársaság elnöke és dr. Erdő Péter bíboros, Magyarország prímása, esztergom-budapesti érsek. Fellépnek: Tolcsvay Béla és művészbarátai (Császár Angéla, Ferencz Éva, Petrás Mária, Szeidl Mariann, Almássy László Attila, Bubik István, Raksányi Gellért és a Mistrál Együttes). Műsorvezetők: Földvári Géza és Mohay Gábor. Jegyek vásárolhatók 700 Ft-os, 1000 Ft-os, 1500 Ft-os, 2000 Ft-os és 2500 Ft-os áron a Szent Ferenc Kórházban (1021 Budapest, Széher út 73.), a Zeneakadémián (1061 Budapest, Liszt F. tér 4.) és a Városmajori Jézus Szíve Plébániatemplom irodájában (1122 Budapest, Csaba u. 5.). A hangversenyre 19 órai kezdettel a Zeneakadémia nagytermében kerül sor.
2284 Fityisz 2003-10-27 14:40:17
Jöhet a hosszabb is, nagyon érdekes és tanulságos. Kösz.
Jöhet a hosszabb is, nagyon érdekes és tanulságos. Kösz.
2283 Mantuai herceg 2003-10-27 14:38:21
Már aki le tudja írni, iratni az adójából. A Sugár-úton adótanácsadással is foglalkoznak. Ez legalább pénzt hoz az olvasónak. Nem stempli.
Már aki le tudja írni, iratni az adójából. A Sugár-úton adótanácsadással is foglalkoznak. Ez legalább pénzt hoz az olvasónak. Nem stempli.
2282 sphynx 2003-10-27 14:32:35
van hosszabb is.
van hosszabb is.
2281 sphynx 2003-10-27 14:31:22
\"A Sugár út úgy feküdt Budapest testében, mint a Duna Magyarországéban. Mellette, nélküle, kívüle nem lehet elmenni senkinek. A Sugár úttal Pesten nem versenyezhet senki: a város reménysége volt, pedig csak akkor teszi az elsõ kapavágást Podmaniczky Frigyes, Ybl építész és Zofahl mérnök a Hermina téren, ahol az Operaházat kimérik és megraknak a kiásott földdel egy kétkerekû talyigát\" - írja Krúdy a Budapest võlegénye címû kötetben. Vajon ki az a vállalkozó szellemû építész, aki az akkor még isten hátamögöttinek tartott helyen, \"ahol õszidõben terjedelmes mocsár kerekedik az erre tévedõ pesti fiákeres mulatságára, míg tavasszal és nyáron káka és nád terem, benne fészket rak a vadmadár, vadkacsa kotyog és békák kuruttyolnak\" - vállalkozik rá, hogy szentélyt emeljen a zenének? Az arcvonásait õrzõ daguerrotípiáról egy bajuszos, kecskeszakállas öregúr komoly tekintete néz reánk. A család valószínûleg osztrák eredetû. Apja Ybl Miklós székesfehérvári kereskedõ, a megyei választmány tagja, anyja Eiman Anna. Az ifjabb Ybl Miklós 1814. április 6-án született Székesfehérváron. Vajon milyen lehetett a gyermekkora? Sajnos errõl semmit sem tudunk. Ezt írja monográfiájában a hatékfeldolgozó Ybl Ervin is, ám fennmaradtak iskolai bizonyítványai. 1825-tõl már Párizsban tanult a Császári és Királyi Polytechnikai Intézetben, és különösen rajzból és elemi mennyiségtanból volt kitûnõ. 1831-ben már mûegyetemi tanulmányait is kitûnõ eredménnyel fejezte be és Prága városáról \"igen jól és tisztán rajzolt térképet\" készített. Ezzel azonban nem zárultak le tanulmányai. A kor hagyományainak megfelelõen következett a mesterség gyakorlati elsajátítása - nem akárhol: a nagy klasszicista építész, Pollack Mihály mûhelyében inaskodott, és 1832-ben \"a czéh jegyzõkönyv útmutatásai szerint legénynek neveztetvén\", felszabadult. Pollack a legnagyobb elismeréssel adózott az ifjú emberi és mesterségbeli képességeinek, ajánlólevelekkel útjára bocsátotta. Következõ mestere a bécsi klasszicizmus nagy építésze, Koch Henrik. 184o-ben innen is a legkiválóbb ajánlólevelekkel távozik: elsõrangú ismeretekrõl, szorgalomról, tökéletes képzettségrõl és egyenes, nemes jellemrõl szólnak az ajánló sorok. Még ebben az évben beiratkozik a müncheni Királyi Mûvészeti Akadémiára egy sápadt, sötéthajú, szürkéskék szemû magas fiatalember (ahogy Ybl útlevelében áll). Itteni tanulmányainak hatása majd pályájának korai, romantikus stílusú alkotásain fedezhetõ fel. De az építõmesteri jog elnyeréséhez még hátravan a vándorút. 1841. áprilisában Ybl Tirolon át Itáliába indul, de vízumot szerez az Egyházi Államba, a Szárd Királyságba, Poroszországba, Szász- és Franciaországba is. Az ifjúnak egy életre szóló élmény az olasz izléssel való találkozás: Palladio, Galeazzo Alessi, Bramante épületei; Vicenza, Pisa, Velence, Firenze légköre és az átkelés az Alpokon. Itthon anyagi gondok várták: édesapja már nem tudta támogatni, székesfehérvári házukat el kellett adniuk. A háta mögött mûegyetemi tanulmányaival, inasi, legényi, palléri gyakorlatával Yblnek az építõmesteri bejegyzésért Pest városához kellett folyamodnia. Jellemzõ, hogy a képtelenség, amely gyakorta megtörténik, vele is megeshetett: a Helybeli Polgári Szabadalmas Építõ Czéh Mesterei a folyamodványt elutasításra javasolták. Ám Pest város tanácsa ezúttal igazságot szolgáltatott: a céh 16 havi várakoztatása ellenére, Yblt \"kebelbeli kõmíves mesternek\" jelölte - Szepesi Ferenc tanácsnok 1843. január 16-i aláírásával. Azért a lassítás sikerült: a hivatalos bejegyzés csak 1863-ban született meg. 1841. november 30-án hirdetés jelent meg a napilapokban: Pollack Ágoston (Pollack Mihály fia) és Ybl Miklós megnyitotta Építészeti Intézetét Pesten a Dorottya utcában. Az elsõ évek nehézségeit jelzi, hogy a hirdetés két év múlva újra napvilágot lát mindenféle külsõ-belsõ építési, berendezési munkára ajánlkozva. A két ifjú közös munkája a debreceni Nagytemplom átépítése lett volna, de az építtetõ bizottság pénzhiányra hivatkozva végül elállt a megtervezett kupola kiviteleztetésétõl, (Ybl Ervin szerint ezt megsinyli a templom összhatása!) 1847-ben megbízást kaptak Batthyány Lajos ikervári kastélyának átépítésére, de a szakirodalom szerint ekkor már Yblé volt a munka oroszlánrésze, sõt a kezdeti romantikus stílustól való elfordulás, a klasszikus eszmény, különösen Palladio villáinak hatása érzõdik a munkán - talán éppen a tragikus sorsú miniszterelnök kívánságára. Az ifjú elindításából másik mestere, a bécsi Koch Henrik is kivette részét: õ ajánlotta Károlyi Györgynek, akinek eddig Õ volt az építésze (ld. a pesti Egyetem utcai palotát). 1845-ben Károlyi megbízta Yblt fóti kastélya átépítésével, majd a templom megtervezésével. Ybl még ezen a télen újra Itáliába látogatott, hogy ott készüljön a nagy munkára, és visszatérésekor meg is kezdõdött az építkezés, amely egy csapásra híressé tette. \"Árkádokkal áttört homlokzatának vérbõ robusztussága eredeti, Barbár válasz a már halódó müncheni romantika száraz mesterkéltségére\" - írja Ybl Ervin, hangúlyozva az épület \"magyar ízét\" - megbízója legnagyobb megelégedésére. De ekkor már hivatalosan is Károlyi István uradalmi építésze. Csak 1851. nyarán, ifjú házasként költözik vissza Pestre, hogy onnan utazgasson le Fótra. Felesége a grazi születésû nevelõnõ, Lafite Ida. Házaságukat egyébként a fóti plébánián jegyezték be. Ekkor Ybl már a magyar fõúri világ legkedveltebb építésze. 1860-ban Széchenyi is megkeresi, hogy cenki birtokára templomot terveztessen. \"Ibel, vagy tán Ybl Miklós megtudván, hogy nekem templom kell, tüstént fölrándult, és ezzel tout bien que mal már megegyeztem\" -írja Széchenyi egy levelében, és még magyarázatként hozzáfûzi, hogy tetszenek a fóti épületek és a ma már sajnos nem létezõ Nemzeti Lovarda, és \"mert székesfehérvári fiú, aki wenn auch nicht ein Speck Magyar, doch ein fideler Ungar ... ezért egy másik bába nem szükségeltetik.\" Fájdalom, hogy a gróf már a tervet sem láthatja: néhány hónap múlva öngyilkos lesz. Ybl romatikus korszakának szülöttei a híres arisztokrata családoknak (Zichy, Festetics, Apponyi, Andrássy, Esterházy, Orczy) épített kastélyok, templomok, gazdasági épületek, amelyek a kor angol eszményét követik, és a Tudor-stílusra emlékeztetnek. Sajnos, eredeti alakjukban alig maradtak fenn, legtöbbjüket átépítették. A mesterhez azonban nemcsak mágnások fordultak, hanem intézmények és polgárok is. Kiváló szakértelemmel dolgozott, és végleges megoldásai mindig jobbak voltak, mint tervei. \"Nem egy botját ütötte cafatokra, hogy a kõ rossz voltát bizonyítsa\" - írta egy munkatársa. Ugyanakkor szerény volt, és önzetlen, szemében jóság tükrözõdött. E korszakban épült a Múzeum körúti átjáróház, amelynek minden apró részlete remekbe készült vagy a mai Bajcsy Zsilinszky út 17. hatalmas bérháza és a sajnos a II. világháborúnak áldozatul esett Nemzeti Lovarda. 1862-ben folyamodik újra a \"tekintetes Építész-Czéhhez\", hogy kebelébe fogadja, ám a kötelezõ \"Remek\" elkészítésére nincs ideje, annyi a munkája. A Helytartótanács 1863-ban megállapítja, hogy \"folyamodónak ezen a téren kitûnõ gyakorlati és elméleti képessége mellett nemcsak az általa tervezett és vezetett nagyobb építkezések, hanem ezen város és az Országos Építészeti Igazgatóság pártoló véleménye is elegendõnek tanúskodnak\",és végre épp egy évvel a folyamodvány beadása után Ybl céhtag lesz. \"Yblnek mindenért meg kellett dolgoznia\" - jegyzi meg az életrajzíró leszármazott. 1864-ben megszületik fia, Félix. Ybl mostanra búcsút mond a romantikus stílusnak, amelyben nála Kelet és Nyugat fomavilága harmónikusan összeforrt. Ezért kortársai hûtlenséggel vádolják. De Ybl Ervin szerint \"a mûvészetnek mindig meg kell újulnia, a legdicsõbb korszakokat is gyorsabb-lassúbb átalakulás, a stílusok folytonos változása jellemzi ... a megállás mindig terméketlenséget, halált jelent ...\" Hát Yblre nem vetült a terméketlenségnek árnyéka sem! A hellénizmus rövid átmenete után (jegyei láthatók például a Károlyi-palotán - ma a Magyar Rádió ún. Olasz épülete) Ybl a neoreneszánsz eszmény követõje lesz. Szinte minden jelentõs építkezésben benne van (pl. Tudományos Akadémia), és emelkednek palotái, de még bútorzatot is tervez a Nemzeti Múzeumba, öntöttvas rácsot a budai rakpartra (ma a Bástyasétányon látható). Egyik legjelentõsebb épülete ebbõl a korszakból a Bródy Sándor utca 8. alatt felépített Képviselõház, amelynek szükségességét már 1843-ban kifejezte a pozsonyi országgyûlés. 1865. szeptember 11-én kezdik meg az építkezést, és november 4-én már sor kerül a falegyen-ünnepségre: 90 napot kaptak az épület befejezésére, ezért 800 munkás dolgozik rajta, köztük bécsi asztalosok. Emiatt Ybl Üllõi úti ablaka alatt 30-40 pesti asztaloslegény macskazenével tíltakozik. De a munka idõben elkészül, Yblt a Ferenc József-rend lovagkeresztjével tüntetik ki. Az olasz reneszánsz stílusú palota ma az Olasz Intézetnek ad otthont. A 60-as évek második felében Ybl fõ tevékenységi területe a Margitsziget, amely ekkor Habsburg József tulajdona. Az itt talált nagy mennyiségû kénes hévízre alapozva a fõúr világfürdõt akar létesíteni, és ennek megtervezését Yblre bízza. A telep központi része a Margitfürdõ lett, amely köré szállodákat, kisebb-nagyobb pavilonokat, ivócsarnokot építettek - még a stílusos fa illemhelyekrõl sem feledkeztek meg. Az együttes sajnos a II. világháború alatt megrongálódott, így legnagyobb részét lebontották. Pedig ha elképzeljük a Rózsaligetben álló loggiás, magastetejû épületet, már jobban átérezzük Arany János margitszigeti remeteségének szépségét a meghitt, barátságos környezetben \"a tölgyek alatt\". 1870. Míg Lechner Lajos rendezési terve alapján megindul a Sugár út szabályozása, Ybl nekikezd a Fõvámház építésének (ma Közgazdaságtudományi Egyetem). Mire a monumentális épülettömb felépül, már számtalan fanyalgó vélemény is elhangzik: kifogásolják az épület beosztását, pazarló kivitelezését. Ney Béla miniszteri fõmérnök, a tanítvány és barát azonban kiáll a mester mellett: az épületet \"korszakotjelzõ\"-nek nevezi, a bírálat okát a tudatlanságban, rosszakaratban és nyegleségben látja. 1870. a fõváros életében is \"korszakotjelzõ\", mert ekkor alakul meg a Királyi Szépítõ Bizottság örökébe lépõ Fõvárosi Közmunkák Tanácsa, amelynek motorja Podmaniczky Frigyes lesz. A bárót a szabadságharc letörése után besorozták az osztrák hadseregbe, és elvitték Olaszországba. Visszatértekor esküdött fel Budapestért, mert megdöbbentette, amit látott: \"Egy fiatal, elõretörtetõ, emelkedõfélben lévõ fõvárosnak mondék istenhozzádot, egy félig kihalt tartományi városba térék vissza, melynek, hogy minden utcáin fû nem nõtt, csak a rossz talajviszonyoknak volt köszönhetõ.\" A Közmunkatanács Podmaniczkyt bízta meg a Sugár út rendezésével, és az általa vezetett bizottság 1873. szeptemberében meghívásos pályázatot hírdetett az Operaház megtervezésére. A rangos tervek közül kiemelkedett Ybl munkája, így õ nyerte el a pályadíjat. 1875. októberében kezdõdtek el a munkálatok, és néhány hónap múlva az építkezés vezetését is rábízták a mesterre. Nem volt könnyû feladat: a miniszterelnök költségredukciót kért, a szûk Hermina-tér pedig építészetileg szabott határt a munkának. 1878. december 7-én volt a falegyen (bokréta) ünnep. A munkások a Rákóczi-induló hangjára vonultak fel, és mind szeretettel szorongatták \"a mi Ybl bácsink, Miklós mester\" kezét. 1887. szeptember 27-én a királyi család jelenlétében a Bánk bánnal nyitotta meg kapuit Európa (a világ?) egyik legszebb operaháza, amely Semper drezdai, Garnier párizsi dalszínházával vetekszik. \"Az Operaház a nemes ízlésnek, a fegyelmezett pompának lett a kifejezõje. Egyben kitûnõ bizonyítéka annak, hogy a historizmus idejében is jöhettek létre mestermûvek. Az egyedüli nélkülözhetetlen követelmény az alkotó igaz tehetsége\" - írja Ybl Ervin. Az Operaház építése közben (1875-82 között) olasz, német és francia függõkertek mintájára teremti meg Ybl Miklós a Vár alatti jellegtelen házsor helyére a Várkert-bazárt. (Az 1960-as évek Ifjúsági Parkja évtizedek óta várja a feltámadást!) Ezalatt lesz egyébként maga is tagja a Közmunkatanácsnak. 1882-ben megkapja a Lipót-rend lovagkereszjét, 1885. június 21-én pedig a király a fõrendiház tagjává nevezte ki! Folyik a Hild Józseftõl átvett Bazilika építkezése is az eredeti terv tiszteletben tartásával - elkészültekor mégis jellegzetes Ybl-alkotás lett, amelynek kupolája Pest háztömegét is megkoronázta. Ybl utolsó nagyszabású munkája a budai Vár kiépítési terve volt. A krisztinavárosi szárny kivitelezésében unokaöccse, Ybl Lajos is segédkezett, akinek épületeit néha összetévesztik a nagy mester alkotásaival (az ifjabb Ybl tervezte például a Fõiskolával szemközti Thököly út 61. számú villát!), ám Ybl Ervin úgy említi, mint \"nála kisebb tehetségû unokaöcs\". A munkát az idõs mester sajnos már nem tudta befejezni - örökébe Hauszmann Alajos mûegyetemi tanár, a reneszánsz legkiválóbb magyar ismerõje, (fõiskolánk építõje) lépett. Ybl Miklós 1891. január 22-én halt meg. A mester nem volt a szavak embere. \"Amig megmagyarázom, addig megcsinálom\" - idézte õt Ney Béla. Egy 1879-es építészegyleti díszebéden mindenki mondott pohárköszöntõt, csak Ybl, az alelnök hallgatott. Késõbb a társaság hajóra szállt, hogy megtekintse a Duna-szabályozás munkálatait. A Várbazár elött egyikük felkiáltott: \"Íme az Ybl toastja!\" Ybl 50 éves jubileumi díszünnepségén Jókai javasolta, hogy a mester tegye le a magyar Pantheon alapkövét (amelyre egyesek alkalmasnak találták volna a Várkert-bazárt): \"Nemzetek elõbb pusztulnak el, mint az építmények, de ha a nemzeti érzés erõs, akkor nem.\" Ybl Miklós emberi tartása, hazafisága, szorgalma, tehetsége, igényessége talán megtestesült egy-egy Jókai-hõsben - talán Berend Iván példájául szolgált. Bárcsak példa lehetne ma is! Egy kortársa ünnepi ódájában így fejezte ki Ybl mester iránti tiszteletét: \"Mi a költõ dala? Szó, mit tett nem követ. Te nem beszélsz, Te megszólaltatod a követ.\" Vajon meghallják-e még üzenetét?
\"A Sugár út úgy feküdt Budapest testében, mint a Duna Magyarországéban. Mellette, nélküle, kívüle nem lehet elmenni senkinek. A Sugár úttal Pesten nem versenyezhet senki: a város reménysége volt, pedig csak akkor teszi az elsõ kapavágást Podmaniczky Frigyes, Ybl építész és Zofahl mérnök a Hermina téren, ahol az Operaházat kimérik és megraknak a kiásott földdel egy kétkerekû talyigát\" - írja Krúdy a Budapest võlegénye címû kötetben. Vajon ki az a vállalkozó szellemû építész, aki az akkor még isten hátamögöttinek tartott helyen, \"ahol õszidõben terjedelmes mocsár kerekedik az erre tévedõ pesti fiákeres mulatságára, míg tavasszal és nyáron káka és nád terem, benne fészket rak a vadmadár, vadkacsa kotyog és békák kuruttyolnak\" - vállalkozik rá, hogy szentélyt emeljen a zenének? Az arcvonásait õrzõ daguerrotípiáról egy bajuszos, kecskeszakállas öregúr komoly tekintete néz reánk. A család valószínûleg osztrák eredetû. Apja Ybl Miklós székesfehérvári kereskedõ, a megyei választmány tagja, anyja Eiman Anna. Az ifjabb Ybl Miklós 1814. április 6-án született Székesfehérváron. Vajon milyen lehetett a gyermekkora? Sajnos errõl semmit sem tudunk. Ezt írja monográfiájában a hatékfeldolgozó Ybl Ervin is, ám fennmaradtak iskolai bizonyítványai. 1825-tõl már Párizsban tanult a Császári és Királyi Polytechnikai Intézetben, és különösen rajzból és elemi mennyiségtanból volt kitûnõ. 1831-ben már mûegyetemi tanulmányait is kitûnõ eredménnyel fejezte be és Prága városáról \"igen jól és tisztán rajzolt térképet\" készített. Ezzel azonban nem zárultak le tanulmányai. A kor hagyományainak megfelelõen következett a mesterség gyakorlati elsajátítása - nem akárhol: a nagy klasszicista építész, Pollack Mihály mûhelyében inaskodott, és 1832-ben \"a czéh jegyzõkönyv útmutatásai szerint legénynek neveztetvén\", felszabadult. Pollack a legnagyobb elismeréssel adózott az ifjú emberi és mesterségbeli képességeinek, ajánlólevelekkel útjára bocsátotta. Következõ mestere a bécsi klasszicizmus nagy építésze, Koch Henrik. 184o-ben innen is a legkiválóbb ajánlólevelekkel távozik: elsõrangú ismeretekrõl, szorgalomról, tökéletes képzettségrõl és egyenes, nemes jellemrõl szólnak az ajánló sorok. Még ebben az évben beiratkozik a müncheni Királyi Mûvészeti Akadémiára egy sápadt, sötéthajú, szürkéskék szemû magas fiatalember (ahogy Ybl útlevelében áll). Itteni tanulmányainak hatása majd pályájának korai, romantikus stílusú alkotásain fedezhetõ fel. De az építõmesteri jog elnyeréséhez még hátravan a vándorút. 1841. áprilisában Ybl Tirolon át Itáliába indul, de vízumot szerez az Egyházi Államba, a Szárd Királyságba, Poroszországba, Szász- és Franciaországba is. Az ifjúnak egy életre szóló élmény az olasz izléssel való találkozás: Palladio, Galeazzo Alessi, Bramante épületei; Vicenza, Pisa, Velence, Firenze légköre és az átkelés az Alpokon. Itthon anyagi gondok várták: édesapja már nem tudta támogatni, székesfehérvári házukat el kellett adniuk. A háta mögött mûegyetemi tanulmányaival, inasi, legényi, palléri gyakorlatával Yblnek az építõmesteri bejegyzésért Pest városához kellett folyamodnia. Jellemzõ, hogy a képtelenség, amely gyakorta megtörténik, vele is megeshetett: a Helybeli Polgári Szabadalmas Építõ Czéh Mesterei a folyamodványt elutasításra javasolták. Ám Pest város tanácsa ezúttal igazságot szolgáltatott: a céh 16 havi várakoztatása ellenére, Yblt \"kebelbeli kõmíves mesternek\" jelölte - Szepesi Ferenc tanácsnok 1843. január 16-i aláírásával. Azért a lassítás sikerült: a hivatalos bejegyzés csak 1863-ban született meg. 1841. november 30-án hirdetés jelent meg a napilapokban: Pollack Ágoston (Pollack Mihály fia) és Ybl Miklós megnyitotta Építészeti Intézetét Pesten a Dorottya utcában. Az elsõ évek nehézségeit jelzi, hogy a hirdetés két év múlva újra napvilágot lát mindenféle külsõ-belsõ építési, berendezési munkára ajánlkozva. A két ifjú közös munkája a debreceni Nagytemplom átépítése lett volna, de az építtetõ bizottság pénzhiányra hivatkozva végül elállt a megtervezett kupola kiviteleztetésétõl, (Ybl Ervin szerint ezt megsinyli a templom összhatása!) 1847-ben megbízást kaptak Batthyány Lajos ikervári kastélyának átépítésére, de a szakirodalom szerint ekkor már Yblé volt a munka oroszlánrésze, sõt a kezdeti romantikus stílustól való elfordulás, a klasszikus eszmény, különösen Palladio villáinak hatása érzõdik a munkán - talán éppen a tragikus sorsú miniszterelnök kívánságára. Az ifjú elindításából másik mestere, a bécsi Koch Henrik is kivette részét: õ ajánlotta Károlyi Györgynek, akinek eddig Õ volt az építésze (ld. a pesti Egyetem utcai palotát). 1845-ben Károlyi megbízta Yblt fóti kastélya átépítésével, majd a templom megtervezésével. Ybl még ezen a télen újra Itáliába látogatott, hogy ott készüljön a nagy munkára, és visszatérésekor meg is kezdõdött az építkezés, amely egy csapásra híressé tette. \"Árkádokkal áttört homlokzatának vérbõ robusztussága eredeti, Barbár válasz a már halódó müncheni romantika száraz mesterkéltségére\" - írja Ybl Ervin, hangúlyozva az épület \"magyar ízét\" - megbízója legnagyobb megelégedésére. De ekkor már hivatalosan is Károlyi István uradalmi építésze. Csak 1851. nyarán, ifjú házasként költözik vissza Pestre, hogy onnan utazgasson le Fótra. Felesége a grazi születésû nevelõnõ, Lafite Ida. Házaságukat egyébként a fóti plébánián jegyezték be. Ekkor Ybl már a magyar fõúri világ legkedveltebb építésze. 1860-ban Széchenyi is megkeresi, hogy cenki birtokára templomot terveztessen. \"Ibel, vagy tán Ybl Miklós megtudván, hogy nekem templom kell, tüstént fölrándult, és ezzel tout bien que mal már megegyeztem\" -írja Széchenyi egy levelében, és még magyarázatként hozzáfûzi, hogy tetszenek a fóti épületek és a ma már sajnos nem létezõ Nemzeti Lovarda, és \"mert székesfehérvári fiú, aki wenn auch nicht ein Speck Magyar, doch ein fideler Ungar ... ezért egy másik bába nem szükségeltetik.\" Fájdalom, hogy a gróf már a tervet sem láthatja: néhány hónap múlva öngyilkos lesz. Ybl romatikus korszakának szülöttei a híres arisztokrata családoknak (Zichy, Festetics, Apponyi, Andrássy, Esterházy, Orczy) épített kastélyok, templomok, gazdasági épületek, amelyek a kor angol eszményét követik, és a Tudor-stílusra emlékeztetnek. Sajnos, eredeti alakjukban alig maradtak fenn, legtöbbjüket átépítették. A mesterhez azonban nemcsak mágnások fordultak, hanem intézmények és polgárok is. Kiváló szakértelemmel dolgozott, és végleges megoldásai mindig jobbak voltak, mint tervei. \"Nem egy botját ütötte cafatokra, hogy a kõ rossz voltát bizonyítsa\" - írta egy munkatársa. Ugyanakkor szerény volt, és önzetlen, szemében jóság tükrözõdött. E korszakban épült a Múzeum körúti átjáróház, amelynek minden apró részlete remekbe készült vagy a mai Bajcsy Zsilinszky út 17. hatalmas bérháza és a sajnos a II. világháborúnak áldozatul esett Nemzeti Lovarda. 1862-ben folyamodik újra a \"tekintetes Építész-Czéhhez\", hogy kebelébe fogadja, ám a kötelezõ \"Remek\" elkészítésére nincs ideje, annyi a munkája. A Helytartótanács 1863-ban megállapítja, hogy \"folyamodónak ezen a téren kitûnõ gyakorlati és elméleti képessége mellett nemcsak az általa tervezett és vezetett nagyobb építkezések, hanem ezen város és az Országos Építészeti Igazgatóság pártoló véleménye is elegendõnek tanúskodnak\",és végre épp egy évvel a folyamodvány beadása után Ybl céhtag lesz. \"Yblnek mindenért meg kellett dolgoznia\" - jegyzi meg az életrajzíró leszármazott. 1864-ben megszületik fia, Félix. Ybl mostanra búcsút mond a romantikus stílusnak, amelyben nála Kelet és Nyugat fomavilága harmónikusan összeforrt. Ezért kortársai hûtlenséggel vádolják. De Ybl Ervin szerint \"a mûvészetnek mindig meg kell újulnia, a legdicsõbb korszakokat is gyorsabb-lassúbb átalakulás, a stílusok folytonos változása jellemzi ... a megállás mindig terméketlenséget, halált jelent ...\" Hát Yblre nem vetült a terméketlenségnek árnyéka sem! A hellénizmus rövid átmenete után (jegyei láthatók például a Károlyi-palotán - ma a Magyar Rádió ún. Olasz épülete) Ybl a neoreneszánsz eszmény követõje lesz. Szinte minden jelentõs építkezésben benne van (pl. Tudományos Akadémia), és emelkednek palotái, de még bútorzatot is tervez a Nemzeti Múzeumba, öntöttvas rácsot a budai rakpartra (ma a Bástyasétányon látható). Egyik legjelentõsebb épülete ebbõl a korszakból a Bródy Sándor utca 8. alatt felépített Képviselõház, amelynek szükségességét már 1843-ban kifejezte a pozsonyi országgyûlés. 1865. szeptember 11-én kezdik meg az építkezést, és november 4-én már sor kerül a falegyen-ünnepségre: 90 napot kaptak az épület befejezésére, ezért 800 munkás dolgozik rajta, köztük bécsi asztalosok. Emiatt Ybl Üllõi úti ablaka alatt 30-40 pesti asztaloslegény macskazenével tíltakozik. De a munka idõben elkészül, Yblt a Ferenc József-rend lovagkeresztjével tüntetik ki. Az olasz reneszánsz stílusú palota ma az Olasz Intézetnek ad otthont. A 60-as évek második felében Ybl fõ tevékenységi területe a Margitsziget, amely ekkor Habsburg József tulajdona. Az itt talált nagy mennyiségû kénes hévízre alapozva a fõúr világfürdõt akar létesíteni, és ennek megtervezését Yblre bízza. A telep központi része a Margitfürdõ lett, amely köré szállodákat, kisebb-nagyobb pavilonokat, ivócsarnokot építettek - még a stílusos fa illemhelyekrõl sem feledkeztek meg. Az együttes sajnos a II. világháború alatt megrongálódott, így legnagyobb részét lebontották. Pedig ha elképzeljük a Rózsaligetben álló loggiás, magastetejû épületet, már jobban átérezzük Arany János margitszigeti remeteségének szépségét a meghitt, barátságos környezetben \"a tölgyek alatt\". 1870. Míg Lechner Lajos rendezési terve alapján megindul a Sugár út szabályozása, Ybl nekikezd a Fõvámház építésének (ma Közgazdaságtudományi Egyetem). Mire a monumentális épülettömb felépül, már számtalan fanyalgó vélemény is elhangzik: kifogásolják az épület beosztását, pazarló kivitelezését. Ney Béla miniszteri fõmérnök, a tanítvány és barát azonban kiáll a mester mellett: az épületet \"korszakotjelzõ\"-nek nevezi, a bírálat okát a tudatlanságban, rosszakaratban és nyegleségben látja. 1870. a fõváros életében is \"korszakotjelzõ\", mert ekkor alakul meg a Királyi Szépítõ Bizottság örökébe lépõ Fõvárosi Közmunkák Tanácsa, amelynek motorja Podmaniczky Frigyes lesz. A bárót a szabadságharc letörése után besorozták az osztrák hadseregbe, és elvitték Olaszországba. Visszatértekor esküdött fel Budapestért, mert megdöbbentette, amit látott: \"Egy fiatal, elõretörtetõ, emelkedõfélben lévõ fõvárosnak mondék istenhozzádot, egy félig kihalt tartományi városba térék vissza, melynek, hogy minden utcáin fû nem nõtt, csak a rossz talajviszonyoknak volt köszönhetõ.\" A Közmunkatanács Podmaniczkyt bízta meg a Sugár út rendezésével, és az általa vezetett bizottság 1873. szeptemberében meghívásos pályázatot hírdetett az Operaház megtervezésére. A rangos tervek közül kiemelkedett Ybl munkája, így õ nyerte el a pályadíjat. 1875. októberében kezdõdtek el a munkálatok, és néhány hónap múlva az építkezés vezetését is rábízták a mesterre. Nem volt könnyû feladat: a miniszterelnök költségredukciót kért, a szûk Hermina-tér pedig építészetileg szabott határt a munkának. 1878. december 7-én volt a falegyen (bokréta) ünnep. A munkások a Rákóczi-induló hangjára vonultak fel, és mind szeretettel szorongatták \"a mi Ybl bácsink, Miklós mester\" kezét. 1887. szeptember 27-én a királyi család jelenlétében a Bánk bánnal nyitotta meg kapuit Európa (a világ?) egyik legszebb operaháza, amely Semper drezdai, Garnier párizsi dalszínházával vetekszik. \"Az Operaház a nemes ízlésnek, a fegyelmezett pompának lett a kifejezõje. Egyben kitûnõ bizonyítéka annak, hogy a historizmus idejében is jöhettek létre mestermûvek. Az egyedüli nélkülözhetetlen követelmény az alkotó igaz tehetsége\" - írja Ybl Ervin. Az Operaház építése közben (1875-82 között) olasz, német és francia függõkertek mintájára teremti meg Ybl Miklós a Vár alatti jellegtelen házsor helyére a Várkert-bazárt. (Az 1960-as évek Ifjúsági Parkja évtizedek óta várja a feltámadást!) Ezalatt lesz egyébként maga is tagja a Közmunkatanácsnak. 1882-ben megkapja a Lipót-rend lovagkereszjét, 1885. június 21-én pedig a király a fõrendiház tagjává nevezte ki! Folyik a Hild Józseftõl átvett Bazilika építkezése is az eredeti terv tiszteletben tartásával - elkészültekor mégis jellegzetes Ybl-alkotás lett, amelynek kupolája Pest háztömegét is megkoronázta. Ybl utolsó nagyszabású munkája a budai Vár kiépítési terve volt. A krisztinavárosi szárny kivitelezésében unokaöccse, Ybl Lajos is segédkezett, akinek épületeit néha összetévesztik a nagy mester alkotásaival (az ifjabb Ybl tervezte például a Fõiskolával szemközti Thököly út 61. számú villát!), ám Ybl Ervin úgy említi, mint \"nála kisebb tehetségû unokaöcs\". A munkát az idõs mester sajnos már nem tudta befejezni - örökébe Hauszmann Alajos mûegyetemi tanár, a reneszánsz legkiválóbb magyar ismerõje, (fõiskolánk építõje) lépett. Ybl Miklós 1891. január 22-én halt meg. A mester nem volt a szavak embere. \"Amig megmagyarázom, addig megcsinálom\" - idézte õt Ney Béla. Egy 1879-es építészegyleti díszebéden mindenki mondott pohárköszöntõt, csak Ybl, az alelnök hallgatott. Késõbb a társaság hajóra szállt, hogy megtekintse a Duna-szabályozás munkálatait. A Várbazár elött egyikük felkiáltott: \"Íme az Ybl toastja!\" Ybl 50 éves jubileumi díszünnepségén Jókai javasolta, hogy a mester tegye le a magyar Pantheon alapkövét (amelyre egyesek alkalmasnak találták volna a Várkert-bazárt): \"Nemzetek elõbb pusztulnak el, mint az építmények, de ha a nemzeti érzés erõs, akkor nem.\" Ybl Miklós emberi tartása, hazafisága, szorgalma, tehetsége, igényessége talán megtestesült egy-egy Jókai-hõsben - talán Berend Iván példájául szolgált. Bárcsak példa lehetne ma is! Egy kortársa ünnepi ódájában így fejezte ki Ybl mester iránti tiszteletét: \"Mi a költõ dala? Szó, mit tett nem követ. Te nem beszélsz, Te megszólaltatod a követ.\" Vajon meghallják-e még üzenetét?
2280 zizi 2003-10-27 14:27:09
ha-ha
ha-ha
2279 Körtemuzsika 2003-10-27 14:23:28
Most már biztos, hogy valóban furfangos vagy Cintula, nekem eszembe sem jutott, hogy ilyesmiket le lehet írni az adóból.
Most már biztos, hogy valóban furfangos vagy Cintula, nekem eszembe sem jutott, hogy ilyesmiket le lehet írni az adóból.
2278 Dagobert II 2003-10-27 14:17:21
81 közalkalmazott énekes kitűzésének számai az utolsó kettő és az idei szezonban (2001/2002, 2002/2003, 2003/2004): Airizer Csaba 20 19 19 Albert Tamás 35 29 29 Ambrus Ákos 44 29 29 Ardó Mária 11 21 21 B. Nagy János 0 0 0 Balatoni Éva 21 19 19 Bazsinka Zsuzsanna 7 12 12 Berkes János 25 21 21 Bokor Jutta 11 11 11 Clementis Tamás 11 17 17 Csavlek Etelka 8 8 8 Csonka Zsuzsanna 9 11 11 Daróczi Tamás 25 12 12 Derecskei Zsolt 26 31 31 Egri Sándor 33 41 41 Fekete Veronika 9 7 7 Felber Gabriella 7 11 11 Fokanov Anatolij 22 27 27 Frankó Tünde 20 23 23 Fried Péter 30 22 22 Fülöp Zsuzsanna 20 21 21 Gárday Gábor 10 31 31 Gémes Katalin 0 12 12 Gerdesits Ferenc 44 40 40 Gurbán János 18 27 27 Hantos Balázs 20 32 32 Hormai József 7 10 10 Jász Klára 17 8 8 Káldi Kiss András 21 20 20 Kálmándi Mihály 12 13 13 Kecskés Sándor 28 31 31 Kelen Péter 22 23 23 Kertesi Ingrid 20 12 12 Kincses Veronika 5 0 0 Király Miklós 20 19 19 Kiss Péter 35 27 27 Kovács Annamária 20 32 32 Kováts Kolos 17 23 23 Kukely Júlia 5 9 9 Laczó András 19 16 16 Leblanc Győző 2 12 12 Lózsy Bíró János 16 25 25 Lukács Gyöngyi 5 6 6 Lukin Márta 11 8 8 Markovics Erika 12 10 10 Martin János 30 28 28 Molnár András 14 28 28 Mukk József 20 18 18 Németh Judit 11 6 6 Németh Gábor 25 14 14 Ötvös Csaba 25 15 15 Pánczél Éva 12 15 15 Pataki Antal 30 27 27 Pelle Erzsébet 15 18 18 Póka Balázs 4 0 0 Polgár László 2 7 7 Rácz István 18 17 17 Rozsos István 23 16 16 Sánta Jolán 11 16 16 Sárkány Kázmér 32 22 22 Sólyom Nagy Sándor 17 15 15 Somogyi Eszter 8 6 6 Sümegi Eszter 16 23 23 Számadó Gabriella 11 4 4 Szendrényi Katalin 2 9 9 Szilágyi Béla 29 21 21 Szilfai Márta 0 0 0 Szűcs Márta 3 0 0 Szvétek László 18 25 20 Szüle Tamás 25 20 25 Takács Tamara 6 6 6 Tas Ildikó 18 22 22 Temesi Mária 7 8 8 Tokody Ilona 12 11 11 Tóth János 15 23 23 Ulbrich Andrea 9 17 17 Vághelyi Gábor 18 49 49 Valter Ferenc 32 26 26 Wendler Attila 13 17 17 Wiedemann Bernadett 23 21 21 Zempléni Mária 7 4 4 Forrás: www.opera.hu .
81 közalkalmazott énekes kitűzésének számai az utolsó kettő és az idei szezonban (2001/2002, 2002/2003, 2003/2004): Airizer Csaba 20 19 19 Albert Tamás 35 29 29 Ambrus Ákos 44 29 29 Ardó Mária 11 21 21 B. Nagy János 0 0 0 Balatoni Éva 21 19 19 Bazsinka Zsuzsanna 7 12 12 Berkes János 25 21 21 Bokor Jutta 11 11 11 Clementis Tamás 11 17 17 Csavlek Etelka 8 8 8 Csonka Zsuzsanna 9 11 11 Daróczi Tamás 25 12 12 Derecskei Zsolt 26 31 31 Egri Sándor 33 41 41 Fekete Veronika 9 7 7 Felber Gabriella 7 11 11 Fokanov Anatolij 22 27 27 Frankó Tünde 20 23 23 Fried Péter 30 22 22 Fülöp Zsuzsanna 20 21 21 Gárday Gábor 10 31 31 Gémes Katalin 0 12 12 Gerdesits Ferenc 44 40 40 Gurbán János 18 27 27 Hantos Balázs 20 32 32 Hormai József 7 10 10 Jász Klára 17 8 8 Káldi Kiss András 21 20 20 Kálmándi Mihály 12 13 13 Kecskés Sándor 28 31 31 Kelen Péter 22 23 23 Kertesi Ingrid 20 12 12 Kincses Veronika 5 0 0 Király Miklós 20 19 19 Kiss Péter 35 27 27 Kovács Annamária 20 32 32 Kováts Kolos 17 23 23 Kukely Júlia 5 9 9 Laczó András 19 16 16 Leblanc Győző 2 12 12 Lózsy Bíró János 16 25 25 Lukács Gyöngyi 5 6 6 Lukin Márta 11 8 8 Markovics Erika 12 10 10 Martin János 30 28 28 Molnár András 14 28 28 Mukk József 20 18 18 Németh Judit 11 6 6 Németh Gábor 25 14 14 Ötvös Csaba 25 15 15 Pánczél Éva 12 15 15 Pataki Antal 30 27 27 Pelle Erzsébet 15 18 18 Póka Balázs 4 0 0 Polgár László 2 7 7 Rácz István 18 17 17 Rozsos István 23 16 16 Sánta Jolán 11 16 16 Sárkány Kázmér 32 22 22 Sólyom Nagy Sándor 17 15 15 Somogyi Eszter 8 6 6 Sümegi Eszter 16 23 23 Számadó Gabriella 11 4 4 Szendrényi Katalin 2 9 9 Szilágyi Béla 29 21 21 Szilfai Márta 0 0 0 Szűcs Márta 3 0 0 Szvétek László 18 25 20 Szüle Tamás 25 20 25 Takács Tamara 6 6 6 Tas Ildikó 18 22 22 Temesi Mária 7 8 8 Tokody Ilona 12 11 11 Tóth János 15 23 23 Ulbrich Andrea 9 17 17 Vághelyi Gábor 18 49 49 Valter Ferenc 32 26 26 Wendler Attila 13 17 17 Wiedemann Bernadett 23 21 21 Zempléni Mária 7 4 4 Forrás: www.opera.hu .
2277 Csutak 2003-10-27 13:44:46
Locsmándi túlságosan úriember volt amikor [u]eljárás nélkül[/u] kirúgta Ve.-t, Bo.-t, Ki.-t. Más jómadarak is megérdemelték volna hogy alaposan a körmükre nézzenek. Pl főigazgató úr se vigyorogna ma minden csinos közalkalmazottra!
Locsmándi túlságosan úriember volt amikor [u]eljárás nélkül[/u] kirúgta Ve.-t, Bo.-t, Ki.-t. Más jómadarak is megérdemelték volna hogy alaposan a körmükre nézzenek. Pl főigazgató úr se vigyorogna ma minden csinos közalkalmazottra!
2276 vadászkürt 2003-10-27 13:29:45
Mi meg aszongyuk szójjál Kellernek...
Mi meg aszongyuk szójjál Kellernek...
2275 cintula 2003-10-27 13:28:01
Mantuai, a te taníttatásodat az én adómból (is) fizette az Állam. Te meg fogod és leírod az adóból a netezést, a fűtést, a benzint, anyádnak a virágot stb. Te jobb vagy, pajti?
Mantuai, a te taníttatásodat az én adómból (is) fizette az Állam. Te meg fogod és leírod az adóból a netezést, a fűtést, a benzint, anyádnak a virágot stb. Te jobb vagy, pajti?
2274 Mantuai herceg 2003-10-27 13:25:29
Én tőletek kérdezem. Bánk-idézet vége...
Én tőletek kérdezem. Bánk-idézet vége...
2273 vadászkürt 2003-10-27 13:21:42
Szójjál Kellernek és kérdezd meg!
Szójjál Kellernek és kérdezd meg!
2272 Mantuai herceg 2003-10-27 13:18:11
Hurrá, látom megjöttek a POTYERÁSOK, azaz a potyázó operai alkalmazottak. Négy napig csendben voltak, most bementek dolgozni: ülnek a finom meleg pénzügyi osztályon, szervezésen, titkárságokon, irattár-közelben és potyázzák az internetet (is). Ami többek között azért sem való,mert a hölgyek-urak közalkalmazottak és az én adóforintjaimat ( is ) költik. Szóval, hogy telt a 4 nap? Mi egész jól megvoltunk a topicon - a saját pénzünkön -a POTYERÁSOK nélkül. \" Becsület ez?\" :-))))
Hurrá, látom megjöttek a POTYERÁSOK, azaz a potyázó operai alkalmazottak. Négy napig csendben voltak, most bementek dolgozni: ülnek a finom meleg pénzügyi osztályon, szervezésen, titkárságokon, irattár-közelben és potyázzák az internetet (is). Ami többek között azért sem való,mert a hölgyek-urak közalkalmazottak és az én adóforintjaimat ( is ) költik. Szóval, hogy telt a 4 nap? Mi egész jól megvoltunk a topicon - a saját pénzünkön -a POTYERÁSOK nélkül. \" Becsület ez?\" :-))))
2271 nyam-nyam 2003-10-27 12:40:58
Olvasom, hogy az Erkel színház pénzének keresése közben, az Operaház főigazgatója sajnálkozik a Dohányi-könyvre kifizetett hat millió felett. Az Operaház főigazgatója inkább Bánffyra grófra költene. Akkor most egy pillanatra hagyjuk figyelmen kívül, hogy Dohnányi az operai muzsikusokból álló Filharmonikusok élén 25 évig volt elnökkarnagy. Én inkább arra emlékeztetnék, hogy Szinetár Miklós is elköltött már 5-6 milliót az Operaház pénzéből könyvekre. Eladhatatlan könyvekre. Ilyen könyv például az Operaházban megfordult világhírű Virgilius Norejka, Wieslaw Ochman, Tamara Milaskina, Nicolai Rossi-Lemeni stb fényképeit összegyűjtő album. Libri-információ szerint a több ezer példányban készült könyvből alig tízet adtak el, a többi ma is egy raktárban porosodik. (Felelős kiadó: Szinetár Miklós főigazgató, kiadási év: 2000.) Négy évvel korábban, 1996-ban, Szinetár Operaháza a Vámos-emlékkönyvet is megsegítette egy kerek összeggel. A nemes célból összeállított kiadványból 1200 számozott példány készült, inkább céges ajándékozásra mint könyvesbolti eladásra. Az állami pénz ajándékozásra költése 1997-ben nem zavarta főigazgató urat. Csak ez a két kiadvány 5-6 milliót Ft-ba került, évekkel ezelőtti árakon számolva. További 3-4 millióra rúg a túlméretezett példányszámban kinyomott, eladhatatlan és végül leselejtezett (kidobott) műsorfüzetek költsége. Ez összesen 8-10 millió Ft, évekkel ezelőtti árakon. Miért sajnál akkor Szinetár Miklós 6 milliót Dohnányitól, egy igazi művésztől és úriembertől?
Olvasom, hogy az Erkel színház pénzének keresése közben, az Operaház főigazgatója sajnálkozik a Dohányi-könyvre kifizetett hat millió felett. Az Operaház főigazgatója inkább Bánffyra grófra költene. Akkor most egy pillanatra hagyjuk figyelmen kívül, hogy Dohnányi az operai muzsikusokból álló Filharmonikusok élén 25 évig volt elnökkarnagy. Én inkább arra emlékeztetnék, hogy Szinetár Miklós is elköltött már 5-6 milliót az Operaház pénzéből könyvekre. Eladhatatlan könyvekre. Ilyen könyv például az Operaházban megfordult világhírű Virgilius Norejka, Wieslaw Ochman, Tamara Milaskina, Nicolai Rossi-Lemeni stb fényképeit összegyűjtő album. Libri-információ szerint a több ezer példányban készült könyvből alig tízet adtak el, a többi ma is egy raktárban porosodik. (Felelős kiadó: Szinetár Miklós főigazgató, kiadási év: 2000.) Négy évvel korábban, 1996-ban, Szinetár Operaháza a Vámos-emlékkönyvet is megsegítette egy kerek összeggel. A nemes célból összeállított kiadványból 1200 számozott példány készült, inkább céges ajándékozásra mint könyvesbolti eladásra. Az állami pénz ajándékozásra költése 1997-ben nem zavarta főigazgató urat. Csak ez a két kiadvány 5-6 milliót Ft-ba került, évekkel ezelőtti árakon számolva. További 3-4 millióra rúg a túlméretezett példányszámban kinyomott, eladhatatlan és végül leselejtezett (kidobott) műsorfüzetek költsége. Ez összesen 8-10 millió Ft, évekkel ezelőtti árakon. Miért sajnál akkor Szinetár Miklós 6 milliót Dohnányitól, egy igazi művésztől és úriembertől?
2270 Jack 2003-10-27 12:23:31
Ezek hiteles vezetők? Tanulmányt írnak a káhátésításról aztán amikor egyéni exisztenciális érdekük úgy diktálja aláírást szerveznek ellen káhátésításs ellen. Ezek a közalkalmazottak védelmezői ? Hát ezek eladták volna fejünk felől a színházat is!! Wahorn Andrást idézem: „Köpni kell!”
Ezek hiteles vezetők? Tanulmányt írnak a káhátésításról aztán amikor egyéni exisztenciális érdekük úgy diktálja aláírást szerveznek ellen káhátésításs ellen. Ezek a közalkalmazottak védelmezői ? Hát ezek eladták volna fejünk felől a színházat is!! Wahorn Andrást idézem: „Köpni kell!”
2269 jótékonysági hangversenyek 2003-10-27 12:04:21
Tapolca, október 30. Az Életértékek Alapítvány bemutatkozó rendezvénye. Helyszín: Városi Művelődési Központ Budapest, november 8. Jótékonysági koncert a Budapesti Szent Ferenc Kórház (Széher úti kórház) javára. Helyszín: Zeneakadémia.
Tapolca, október 30. Az Életértékek Alapítvány bemutatkozó rendezvénye. Helyszín: Városi Művelődési Központ Budapest, november 8. Jótékonysági koncert a Budapesti Szent Ferenc Kórház (Széher úti kórház) javára. Helyszín: Zeneakadémia.
2268 Megén 2003-10-27 12:01:37
Ebben a témában most már többet nem szólok, akik mindenképpen rosszindulatúak, még a jóindulatú dolgokat is beárnnyékolják. A Lions és a Leo nem alapítvány. Nem egy bankszámlaszám, amit azért nyitnak, hogy oda tessék adakozni. Nemzetközi szervezet. És a nemzetközi klubok összetartanak, egymás tevékenységét saját munkájukkal - akár azon a helyszinen is - támogatják. Én csak örömet szerettem volna szerezni azzal, hogy az olvasói levelekben felhívtam a figyelemet arra, \"kedvenc\" művészeket látni és hallani lehet emberközelben, és még jót is cselekszünk. Most már látom kár volt.
Ebben a témában most már többet nem szólok, akik mindenképpen rosszindulatúak, még a jóindulatú dolgokat is beárnnyékolják. A Lions és a Leo nem alapítvány. Nem egy bankszámlaszám, amit azért nyitnak, hogy oda tessék adakozni. Nemzetközi szervezet. És a nemzetközi klubok összetartanak, egymás tevékenységét saját munkájukkal - akár azon a helyszinen is - támogatják. Én csak örömet szerettem volna szerezni azzal, hogy az olvasói levelekben felhívtam a figyelemet arra, \"kedvenc\" művészeket látni és hallani lehet emberközelben, és még jót is cselekszünk. Most már látom kár volt.
2267 chavalier 2003-10-27 11:57:01
Következetességet, igazmondást F.ön, R.son, Szi.on nem érdemes számon kérni. De a fiúk se jobbak! A kommunikáció igazgató is átvette a módit, három jelmezt visel: paneleket gyárt a főigazgatónak, a szoclibokat a Heti Válaszban szidja, objektívet játszik a HírTV-ben. Szombat délután az Operaház Coppelia bemutatóját népszerűsítette műsorában. Egy korábbi Coppelia-előadást is felidézett, a VHS-kazetta minősége az ATV-ről jól ismert színvonallal volt azonos. Nem tudom igazgató úrnak mi a véleménye az ATV zenei felvételeit minősítő következő sorokról: „…botrányos, hogy a Magyar ATV ingyen, az énekesek tudta nélkül forgathatott legalább 15 különböző előadáson, pocsék minőségben, primitív, szakavatatlan szerkesztésben éjjel-nappal játszák, limit nélkül ismétlik. (…) felmerül a kérdés: hogy lehet a médiák közül pont ezt a tehetségtelen és igény nélküli csapatot kiválasztani, amelyik ostoba mikrofontelepítésével, szegényes színrögzítésével csak antireklámot tud nyújtani. Hogy lehet ez?” 180 fokos fordulat, avagy hogyan lehetséges ez?
Következetességet, igazmondást F.ön, R.son, Szi.on nem érdemes számon kérni. De a fiúk se jobbak! A kommunikáció igazgató is átvette a módit, három jelmezt visel: paneleket gyárt a főigazgatónak, a szoclibokat a Heti Válaszban szidja, objektívet játszik a HírTV-ben. Szombat délután az Operaház Coppelia bemutatóját népszerűsítette műsorában. Egy korábbi Coppelia-előadást is felidézett, a VHS-kazetta minősége az ATV-ről jól ismert színvonallal volt azonos. Nem tudom igazgató úrnak mi a véleménye az ATV zenei felvételeit minősítő következő sorokról: „…botrányos, hogy a Magyar ATV ingyen, az énekesek tudta nélkül forgathatott legalább 15 különböző előadáson, pocsék minőségben, primitív, szakavatatlan szerkesztésben éjjel-nappal játszák, limit nélkül ismétlik. (…) felmerül a kérdés: hogy lehet a médiák közül pont ezt a tehetségtelen és igény nélküli csapatot kiválasztani, amelyik ostoba mikrofontelepítésével, szegényes színrögzítésével csak antireklámot tud nyújtani. Hogy lehet ez?” 180 fokos fordulat, avagy hogyan lehetséges ez?
2266 papa 2003-10-27 11:10:42
Megén, a városmajori Jézus Szíve Plébánián működik a Bárdos Lajos Kórus. Ugyanitt négy alapítvány javára is adakozni lehet (Árkay Aladár, Márton Áron, Kolping Család, Nyugdíjasok a nagycsaládokért.) Tel/Fax: 212-4656 Csatlakozz!
Megén, a városmajori Jézus Szíve Plébánián működik a Bárdos Lajos Kórus. Ugyanitt négy alapítvány javára is adakozni lehet (Árkay Aladár, Márton Áron, Kolping Család, Nyugdíjasok a nagycsaládokért.) Tel/Fax: 212-4656 Csatlakozz!
2265 cincogi 2003-10-27 10:26:28
Az bizony. Ha úgy fordul a köpönyög titokban eladni készülnek az Erkelt, ha meg éppen úgy diktálja felújítás pártiak lesznek, csak éppen a pénzt nem találják hozzá.
Az bizony. Ha úgy fordul a köpönyög titokban eladni készülnek az Erkelt, ha meg éppen úgy diktálja felújítás pártiak lesznek, csak éppen a pénzt nem találják hozzá.
2264 zizi 2003-10-27 09:23:12
rugalmas arcvonalrendezés = hazudnak mint a vízfolyás?
rugalmas arcvonalrendezés = hazudnak mint a vízfolyás?
2263 cincogi 2003-10-27 09:17:28
Hu-hu-hú, ez ám a \"rugalmas arcvonal átrendezés\"!!!! Sajnos nem az Erkel itt az egyetlen ilyen terület...
Hu-hu-hú, ez ám a \"rugalmas arcvonal átrendezés\"!!!! Sajnos nem az Erkel itt az egyetlen ilyen terület...
2262 Mantuai herceg 2003-10-27 09:02:05
Bednarik, amire hivatkozni tetszik, azt Megén írta, nem én. De ha most engem tetszik olvasni, akkor el tetszem mondani: bármiféle alapítvány, adakozás, segítés vagy hívjuk akárhogy, nemes cselekedet. Teljesen mindegy ki kit trombitál vagy nem trombitál, vagy a saját zsebébe nyúl, vagy munkából befolyt pénzt ajánl fel, stb. A Lions mozgalom a sok lehetséges közül azt az utat választotta, hogy a tagok által szervezett események, árúsítások, stb. bevételeiből segít. Az összetrombitálásról pedig az tetszik a véleményem lenni, hogy tiszteletre méltó az is ( művész, nem művész, stb. ), aki szabadidőt áldoz térítésmentesen. Természetesen ez sem kötelező. Minden segítés, ami alulról szerveződik, sikerre van ítélve, mert a résztvevők önszántukból, jóérzéssel teszik. Ezen érdemes volna elgondolkodni azoknak, akiket arra tetszem bíztatni, hogy arctalan, csípőből irigy, jól fizetett közalkalmazotti jágóságukat egy kicsit tegyék félre. Mert a segítésről még véletlenül sem ejtenek szót, valószinüleg ez nem az ő kategóriájuk. Téged pedig tisztelettel üdvözöllek, s legyen jó a napod!
Bednarik, amire hivatkozni tetszik, azt Megén írta, nem én. De ha most engem tetszik olvasni, akkor el tetszem mondani: bármiféle alapítvány, adakozás, segítés vagy hívjuk akárhogy, nemes cselekedet. Teljesen mindegy ki kit trombitál vagy nem trombitál, vagy a saját zsebébe nyúl, vagy munkából befolyt pénzt ajánl fel, stb. A Lions mozgalom a sok lehetséges közül azt az utat választotta, hogy a tagok által szervezett események, árúsítások, stb. bevételeiből segít. Az összetrombitálásról pedig az tetszik a véleményem lenni, hogy tiszteletre méltó az is ( művész, nem művész, stb. ), aki szabadidőt áldoz térítésmentesen. Természetesen ez sem kötelező. Minden segítés, ami alulról szerveződik, sikerre van ítélve, mert a résztvevők önszántukból, jóérzéssel teszik. Ezen érdemes volna elgondolkodni azoknak, akiket arra tetszem bíztatni, hogy arctalan, csípőből irigy, jól fizetett közalkalmazotti jágóságukat egy kicsit tegyék félre. Mert a segítésről még véletlenül sem ejtenek szót, valószinüleg ez nem az ő kategóriájuk. Téged pedig tisztelettel üdvözöllek, s legyen jó a napod!
2261 cinitár funclub 2003-10-26 22:07:52
[u]Erkel Színház szétválasztés/eladás[/u] Szinetár : ... én õszinte híve voltam... (1999. július) Szinetár : ... ez ellen tiltakoznom kellett... (2001.06.06.)
[u]Erkel Színház szétválasztés/eladás[/u] Szinetár : ... én õszinte híve voltam... (1999. július) Szinetár : ... ez ellen tiltakoznom kellett... (2001.06.06.)
2260 cinitár funclub 2003-10-26 22:07:04
[u]Erkel Színház[/u] Szinetár: Magyar Bálint vezette tárca még az oktatással vegyes minisztérium volt, ahol a kultúrával, a művészetekkel mindössze egy főosztály foglalkozott, így óhatatlanul kevesebb figyelem jutott erre a területre. Ebben az időszakban az volt a viták elsődleges oka, hogy a kultusztárca vezetősége az anyagi körülmények javításának, a források bővítésének lehetőségét elsősorban az Erkel Színház bezárásában látta. Ez ellen tiltakoznom kellett, hiszen az egész magyar zenés színház legnagyobb problémája, hogy vidéken nincsenek igazi műhelyek, s ezért nincs utánpótlás, nincs igazán élő operakultúra. Ha az Erkel Színház is beszüntette volna működését, rövid idő alatt teljesen elsorvadhatott volna az operajátszás Magyarországon. (Magyar Hírlap, 2001.06.01)
[u]Erkel Színház[/u] Szinetár: Magyar Bálint vezette tárca még az oktatással vegyes minisztérium volt, ahol a kultúrával, a művészetekkel mindössze egy főosztály foglalkozott, így óhatatlanul kevesebb figyelem jutott erre a területre. Ebben az időszakban az volt a viták elsődleges oka, hogy a kultusztárca vezetősége az anyagi körülmények javításának, a források bővítésének lehetőségét elsősorban az Erkel Színház bezárásában látta. Ez ellen tiltakoznom kellett, hiszen az egész magyar zenés színház legnagyobb problémája, hogy vidéken nincsenek igazi műhelyek, s ezért nincs utánpótlás, nincs igazán élő operakultúra. Ha az Erkel Színház is beszüntette volna működését, rövid idő alatt teljesen elsorvadhatott volna az operajátszás Magyarországon. (Magyar Hírlap, 2001.06.01)
2259 cinitár funclub 2003-10-26 22:06:34
[u]Operaház - Erkel Színház[/u] Mesterházi: Néhány évvel ezelőtt komolyan fölmerült annak lehetősége, hogy a Magyar Állami Operaház két színháza - az Opera és az Erkel Színház - szétváljék, és két önálló intézményként működjék. Mi a véleménye - és most kérem, vonatkoztasson el attól, hogy éppen a fõigazgatói székben ül -: megérdemelne-e Budapest, ez a kétmilliós világváros két önálló operaházat? Hisz a jelenlegi helyzetben az adófizető polgár - hogy úgy mondjam - \"kettőt fizet - egyet kap\"... Szinetár: [u]Amikor fölmerült a szétválasztás gondolata, én őszinte híve voltam[/u]. (Muzsika 1999. július, 15. oldal)
[u]Operaház - Erkel Színház[/u] Mesterházi: Néhány évvel ezelőtt komolyan fölmerült annak lehetősége, hogy a Magyar Állami Operaház két színháza - az Opera és az Erkel Színház - szétváljék, és két önálló intézményként működjék. Mi a véleménye - és most kérem, vonatkoztasson el attól, hogy éppen a fõigazgatói székben ül -: megérdemelne-e Budapest, ez a kétmilliós világváros két önálló operaházat? Hisz a jelenlegi helyzetben az adófizető polgár - hogy úgy mondjam - \"kettőt fizet - egyet kap\"... Szinetár: [u]Amikor fölmerült a szétválasztás gondolata, én őszinte híve voltam[/u]. (Muzsika 1999. július, 15. oldal)
2258 cinitár funclub 2003-10-26 22:05:22
[u]Operaház - Erkel Színház[/u] Győriványi: „Nem kellene negatív visszhangot kiváltania, hogy szétválasztottuk az Operát és az Erkel Színházat. Megmentettük azokat, akik az Erkel bezárása esetén elveszítették volna állásukat.” (Muzsika 2002. július)
[u]Operaház - Erkel Színház[/u] Győriványi: „Nem kellene negatív visszhangot kiváltania, hogy szétválasztottuk az Operát és az Erkel Színházat. Megmentettük azokat, akik az Erkel bezárása esetén elveszítették volna állásukat.” (Muzsika 2002. július)
2257 cinitár funclub 2003-10-26 22:04:49
[u] Városi Opera/Népopera projekt (1995.)[/u] Egy kilenctagú szakértői testület 6.3 arányban jelölte Szinetár Miklóst a főigazgatói posztra 1996 áprilisában. A színház három szakmai szervezetének (Művészeti Tanács, Közalkalmazotti Tanács, szakszervezet – képviselői) Szinetár ellen szavaztak. Igaz, a társulat vezető művészei sokáig kérlelték a rendezőt, pályázzon. Szinetár Miklós: „ A szakmai szervezetek az utóbbi években olyan súlyt kaptak a ház ügyeinek intézésében ami nem biztos, hogy normális. Az általam nagyra becsült Fülöp Attila (szakszervezeti bizottság elnöke) nyilatkozata – miszerint ijesztő, illetve aggályos az, hogy dolgozatomban az Operaház és az Operett Színház élére közös intendatúrát képzelek el – őszintén meglepett. Először azért, mert pályázatom a két színház pénzügyeit tökéletesen kettéválasztja. (…) Harmadszor azért, mert két hónappal ezelőtt a szakmai szervezetek nevében Fülöp Attila és Rozsos István felkeresett Baán László, a főváros színházi biztosa társaságában. Megkérdezték, hogy elvállalnám-e a közös intendatúrát ha az Erkel leválna az Operáról, mert megfelelő privatizációs befektetőt találtak az Erkel számára. Végül: ha a valódi vezető énekesek, akikre az előbb céloztam ugyancsak megváltoztatják velem kapcsolatban az álláspontjukat – megtisztelő jelölés ellenére – visszalépek.” (Székelyhidi Hajnalka, Szakdolgozat. 2000. május 4.)
[u] Városi Opera/Népopera projekt (1995.)[/u] Egy kilenctagú szakértői testület 6.3 arányban jelölte Szinetár Miklóst a főigazgatói posztra 1996 áprilisában. A színház három szakmai szervezetének (Művészeti Tanács, Közalkalmazotti Tanács, szakszervezet – képviselői) Szinetár ellen szavaztak. Igaz, a társulat vezető művészei sokáig kérlelték a rendezőt, pályázzon. Szinetár Miklós: „ A szakmai szervezetek az utóbbi években olyan súlyt kaptak a ház ügyeinek intézésében ami nem biztos, hogy normális. Az általam nagyra becsült Fülöp Attila (szakszervezeti bizottság elnöke) nyilatkozata – miszerint ijesztő, illetve aggályos az, hogy dolgozatomban az Operaház és az Operett Színház élére közös intendatúrát képzelek el – őszintén meglepett. Először azért, mert pályázatom a két színház pénzügyeit tökéletesen kettéválasztja. (…) Harmadszor azért, mert két hónappal ezelőtt a szakmai szervezetek nevében Fülöp Attila és Rozsos István felkeresett Baán László, a főváros színházi biztosa társaságában. Megkérdezték, hogy elvállalnám-e a közös intendatúrát ha az Erkel leválna az Operáról, mert megfelelő privatizációs befektetőt találtak az Erkel számára. Végül: ha a valódi vezető énekesek, akikre az előbb céloztam ugyancsak megváltoztatják velem kapcsolatban az álláspontjukat – megtisztelő jelölés ellenére – visszalépek.” (Székelyhidi Hajnalka, Szakdolgozat. 2000. május 4.)
2256 cinitár funclub 2003-10-26 22:04:31
[u]Városi Opera/Népopera projekt (1995.)[/u] A Városi Opera gazdasági, szervezeti előnyei, lehetőségei, 3. pont: Az új intézmény működtetésére két lehetőség is kínálkozik: vagy marad költségvetési intézmény, vagy több oldalról állami garanciákkal ellátott közhasznú társaságként működik” aláírók: Fülöp Attila, Rozsos István, Oberfrank Géza (1995.)
[u]Városi Opera/Népopera projekt (1995.)[/u] A Városi Opera gazdasági, szervezeti előnyei, lehetőségei, 3. pont: Az új intézmény működtetésére két lehetőség is kínálkozik: vagy marad költségvetési intézmény, vagy több oldalról állami garanciákkal ellátott közhasznú társaságként működik” aláírók: Fülöp Attila, Rozsos István, Oberfrank Géza (1995.)
2255 cinitár funclub 2003-10-26 22:04:03
[u]Városi Opera/Népopera projekt (1995.)[/u] „Az ország legnagyobb befogadóképességű teátruma jelenleg is az Erkel. Sorsáról több elképzelés is született az utóbbi években – felmerült például, hogy lebontják a színházat, helyére szállodát, bevásárlócentrumot, szórakoztató-központot és egy új, kisebb teátrumot építenek. Legnagyobb érdeklődés mégis az a tervezet keltette, amit egy főleg művészekből álló érdekcsoport – tagjai: Miklós Tibor, a Rock Színház művészeti vezetője, Kerényi Miklós Gábor rendező, Makláry László a Fővárosi Operettszínház zenei vezetője, : Oberfrank Géza, az Operaház fő-zeneigazgatója és Venczel Sándor, az Opera gazdasági igazgatója – nyújtott be a Művelődési és közoktatási Minisztériumhoz. Tervük lényege az volt, hogy leválasztanák az Operáról az Erkel színháztat, közös intendatúra alá vonnák a Rock Színházat és az Operettet, így az Erkelben – közhasznú társaság formában – játszhatna ez egyesített társulat Városi Opera vagy Népopera néven. Amint kiszivárgott a Városi Opera ötlete, rögtön támadni kezdték. Pedig egy ideig még a főváros, sőt a Pénzügyminisztérium is segítette volna az új intézményt. Ennek ellenére az operaháziak nagy többsége mindent bevetett, hogy megakadályozza a leválasztást. Aláírásokat is gyűjtöttek a három operaházi érdekképviselet nevében sőt, stb benyújtottak egy átalakításról szóló javaslatot, mely szerint az Opera és az Erkel együtt maradhatna újításokkal. Az Ybl palotában egyébként nyílt levelet függesztettek ki, amelyben árulónak titulálták, és azonnali lemondásra szólították fel a terv egyik kidolgozóját, a fő-zeneigazgató Oberfrank Gézát.” (Székelyhidi Hajnalka, Szakdolgozat. 2000. május 4.)
[u]Városi Opera/Népopera projekt (1995.)[/u] „Az ország legnagyobb befogadóképességű teátruma jelenleg is az Erkel. Sorsáról több elképzelés is született az utóbbi években – felmerült például, hogy lebontják a színházat, helyére szállodát, bevásárlócentrumot, szórakoztató-központot és egy új, kisebb teátrumot építenek. Legnagyobb érdeklődés mégis az a tervezet keltette, amit egy főleg művészekből álló érdekcsoport – tagjai: Miklós Tibor, a Rock Színház művészeti vezetője, Kerényi Miklós Gábor rendező, Makláry László a Fővárosi Operettszínház zenei vezetője, : Oberfrank Géza, az Operaház fő-zeneigazgatója és Venczel Sándor, az Opera gazdasági igazgatója – nyújtott be a Művelődési és közoktatási Minisztériumhoz. Tervük lényege az volt, hogy leválasztanák az Operáról az Erkel színháztat, közös intendatúra alá vonnák a Rock Színházat és az Operettet, így az Erkelben – közhasznú társaság formában – játszhatna ez egyesített társulat Városi Opera vagy Népopera néven. Amint kiszivárgott a Városi Opera ötlete, rögtön támadni kezdték. Pedig egy ideig még a főváros, sőt a Pénzügyminisztérium is segítette volna az új intézményt. Ennek ellenére az operaháziak nagy többsége mindent bevetett, hogy megakadályozza a leválasztást. Aláírásokat is gyűjtöttek a három operaházi érdekképviselet nevében sőt, stb benyújtottak egy átalakításról szóló javaslatot, mely szerint az Opera és az Erkel együtt maradhatna újításokkal. Az Ybl palotában egyébként nyílt levelet függesztettek ki, amelyben árulónak titulálták, és azonnali lemondásra szólították fel a terv egyik kidolgozóját, a fő-zeneigazgató Oberfrank Gézát.” (Székelyhidi Hajnalka, Szakdolgozat. 2000. május 4.)
2254 cinitár funclub 2003-10-26 22:03:07
[u]Erkel Színház[/u] Kovács János: „Az elmúlt két évtizedben folyvást szabadulni akartak az Erkel Színháztól.” (Muzsika 2002. július, 3. oldal)
[u]Erkel Színház[/u] Kovács János: „Az elmúlt két évtizedben folyvást szabadulni akartak az Erkel Színháztól.” (Muzsika 2002. július, 3. oldal)
2253 Bednarik 2003-10-26 17:36:52
Taljáni noszogatásában olvasom, hogy Lionék „úgy jótékonykodnak, hogy konkrét munkát végeznek. Az ebből befolyó pénzt használják fel céljaikra”. Ebben nincs semmi különös, a fiam általonos iskolájában mi is az otthon sütött sütemény eladásából befolyt összeggel támogatjuk az iskolai alapítványt. Persze, aki nem akar sütni, be is fizethet egy összeget, ettől még egyik támogatási formát sem helyezzük a másik fölé, ki-ki úgy támogat, ahogy tud. Ha semmit nem tud adni, akkor sincs kiközösítés. Egyébként mifelénk a szellemi vagy anyagi produktum munkabérért előállítását munkavégzésnek, az ebből befolyó jövedelemből pl nemes ügy céljára történő lemondást felajánlásnak hívják. A „kalapozás” nyomán (vagy anélkül) egy alapítvány javára juttatásnak nálunk adakozás a neve. A kalapozás két kategóriájának (a munkával és munka nélkül történő kalapozásnak) a bevezetése új megvilágításba helyezi az alapítványok tevékenységének értékelését: ezek szerint vagynak olyan alapítványok, amelyek „úgy jótékonykodnak, hogy konkrét munkát végeznek. Az ebből befolyó pénzt használják fel céljaikra”, meg a többiek. Mifelénk csak „többiek” vannak. Szeretném megkérdezni, Mantovainak meg tetszik vetni vagy egyszerűen csak le tetszik nézni az anyagiakban és lehetőségeikben szegény alapítványokat, akik nem tudnak fővárosi művészeket összetrombitálni, „csak kalapoznak” (ingyen!) és elosztanak? Esetleg az adakozók között is különbséget tetszik tenni? (Jó adakozó koncertre jár, rossz adakozó a községi könyvtárból olvas és csekken utal stb.)
Taljáni noszogatásában olvasom, hogy Lionék „úgy jótékonykodnak, hogy konkrét munkát végeznek. Az ebből befolyó pénzt használják fel céljaikra”. Ebben nincs semmi különös, a fiam általonos iskolájában mi is az otthon sütött sütemény eladásából befolyt összeggel támogatjuk az iskolai alapítványt. Persze, aki nem akar sütni, be is fizethet egy összeget, ettől még egyik támogatási formát sem helyezzük a másik fölé, ki-ki úgy támogat, ahogy tud. Ha semmit nem tud adni, akkor sincs kiközösítés. Egyébként mifelénk a szellemi vagy anyagi produktum munkabérért előállítását munkavégzésnek, az ebből befolyó jövedelemből pl nemes ügy céljára történő lemondást felajánlásnak hívják. A „kalapozás” nyomán (vagy anélkül) egy alapítvány javára juttatásnak nálunk adakozás a neve. A kalapozás két kategóriájának (a munkával és munka nélkül történő kalapozásnak) a bevezetése új megvilágításba helyezi az alapítványok tevékenységének értékelését: ezek szerint vagynak olyan alapítványok, amelyek „úgy jótékonykodnak, hogy konkrét munkát végeznek. Az ebből befolyó pénzt használják fel céljaikra”, meg a többiek. Mifelénk csak „többiek” vannak. Szeretném megkérdezni, Mantovainak meg tetszik vetni vagy egyszerűen csak le tetszik nézni az anyagiakban és lehetőségeikben szegény alapítványokat, akik nem tudnak fővárosi művészeket összetrombitálni, „csak kalapoznak” (ingyen!) és elosztanak? Esetleg az adakozók között is különbséget tetszik tenni? (Jó adakozó koncertre jár, rossz adakozó a községi könyvtárból olvas és csekken utal stb.)
2252 kalahari 2003-10-26 15:26:01
Nem semmi, a honlap végre angolul is olvasható!!!
Nem semmi, a honlap végre angolul is olvasható!!!
2251 MC-7 2003-10-26 14:07:08
Szinetár főigazgató –amint azt a Magyar Nemzetnek legutóbb elmondta– az Erkel 500 milliója után kutatva a pénz után munkatársai körében érdeklődött. Az elfolyt milliócskák ügyében szerintem saját magától is kérdezősködhetne. Szinetár úr halvány emlékű első periódusában egymást érték a bemutatók, közöttük olyan operák premierjei is, amelyeket fél éven át tanultak a társulat nélkülözhetetlen erői, milliókat emésztett fel az artisztikus körülmények biztosítása (rendezés, díszlet, jelmez, kotta, stb.). A főigazgató nyilatkozta egy ízben, hogy Eötvös Péter Három nővérének napi produkciós költségei hárommillió forint körül voltak! A darabot a jövedelmezőséghez nyilván az sem vitte közelebb, hogy a műfajban immár rendszeresen sikertelennek mondható, különben kitűnő és jobb sorsra érdemes Szabó Istvánt kérték fel a feladatra, paralel futó más budapesti rendezésének ideje alatt. A főigazgató eltapsolós kezei között imígyen elfolyhatott kb 80-90 millió. Linóleum cserére most ennyi is elég volna.
Szinetár főigazgató –amint azt a Magyar Nemzetnek legutóbb elmondta– az Erkel 500 milliója után kutatva a pénz után munkatársai körében érdeklődött. Az elfolyt milliócskák ügyében szerintem saját magától is kérdezősködhetne. Szinetár úr halvány emlékű első periódusában egymást érték a bemutatók, közöttük olyan operák premierjei is, amelyeket fél éven át tanultak a társulat nélkülözhetetlen erői, milliókat emésztett fel az artisztikus körülmények biztosítása (rendezés, díszlet, jelmez, kotta, stb.). A főigazgató nyilatkozta egy ízben, hogy Eötvös Péter Három nővérének napi produkciós költségei hárommillió forint körül voltak! A darabot a jövedelmezőséghez nyilván az sem vitte közelebb, hogy a műfajban immár rendszeresen sikertelennek mondható, különben kitűnő és jobb sorsra érdemes Szabó Istvánt kérték fel a feladatra, paralel futó más budapesti rendezésének ideje alatt. A főigazgató eltapsolós kezei között imígyen elfolyhatott kb 80-90 millió. Linóleum cserére most ennyi is elég volna.
2250 Teréz 2003-10-26 13:35:55
a vasárnapi ebédről is lehet mondani, az árát a szegényeknek adni
a vasárnapi ebédről is lehet mondani, az árát a szegényeknek adni
2249 Megén 2003-10-26 10:28:38
Megint meg kell szólaljak: a Lions és gyermeke Leo világszervezetek úgy jótékonykodnak, hogy konkrét munkát végeznek. Az ebből befolyó pénzt használják fel céljaikra. Nem kalapozásról van szó. Ezért ismételten kérem, hogy a fellépő - munkát végző - művészeket becsüljük meg azzal, hogy nem megyünk egyre lejjebb.....
Megint meg kell szólaljak: a Lions és gyermeke Leo világszervezetek úgy jótékonykodnak, hogy konkrét munkát végeznek. Az ebből befolyó pénzt használják fel céljaikra. Nem kalapozásról van szó. Ezért ismételten kérem, hogy a fellépő - munkát végző - művészeket becsüljük meg azzal, hogy nem megyünk egyre lejjebb.....
2248 Zsolt 2003-10-25 23:03:35
[url]http://legjobblap.hu/light/talloz.html?c=299;Szociális Alapítványok[/url]
[url]http://legjobblap.hu/light/talloz.html?c=299;Szociális Alapítványok[/url]
2247 Zsolt 2003-10-25 23:01:48
[url]http://www.katolikus.hu/esztergom/esz_mise.html;Budapest és környéke miserendje [/url]
[url]http://www.katolikus.hu/esztergom/esz_mise.html;Budapest és környéke miserendje [/url]
2246 Zsolt 2003-10-25 22:59:53
Jó ügyet hangverseny nélkül is lehet támogatni. Kifejezetten szociális célú alapítványok közül néhány: http://legjobblap.hu/light/talloz.html?c=299;itt url]. A gyermek- és ifjúsági alapítványok iránt érdeklődők a Fundamentum Gyermek- és Ifjúsági Alapítványok Szövetségéhez fordulhatnak (Budapest, Domány u. 12.) bővebb információért. Alapítványok listája: [url]http://vizsla.origo.hu/katalogus/intezmenyek,_adattarak/kozerdeku_informaciok/szervezetek,_testuletek/alapitvanyok/;itt[/url]. Az [url]http://www.falvak.hu/index.php?action=alapitvany;Alapítványok, civil szervezetek [/url] listáján is legalább 50 kifejezetten a rászorulókat támogató alapítványt (pl kisközségi, iskolai) találni. Tessék, lehet jótékonykodni. Csak ne tessék előírni.
Jó ügyet hangverseny nélkül is lehet támogatni. Kifejezetten szociális célú alapítványok közül néhány: http://legjobblap.hu/light/talloz.html?c=299;itt url]. A gyermek- és ifjúsági alapítványok iránt érdeklődők a Fundamentum Gyermek- és Ifjúsági Alapítványok Szövetségéhez fordulhatnak (Budapest, Domány u. 12.) bővebb információért. Alapítványok listája: [url]http://vizsla.origo.hu/katalogus/intezmenyek,_adattarak/kozerdeku_informaciok/szervezetek,_testuletek/alapitvanyok/;itt[/url]. Az [url]http://www.falvak.hu/index.php?action=alapitvany;Alapítványok, civil szervezetek [/url] listáján is legalább 50 kifejezetten a rászorulókat támogató alapítványt (pl kisközségi, iskolai) találni. Tessék, lehet jótékonykodni. Csak ne tessék előírni.
2245 Zsolt 2003-10-25 22:58:18
Mantuai, a lelki megtisztulásért a búcsú cédulák idején lehetett megvásárolni. Cukrászda és alapítványosdi nélkül is lehet Budapesten szentmisén (akár hangversennyel egybekötött misén) részt venni. (Budapest és környéke miserendje: [url]http://www.katolikus.hu/esztergom/esz_mise.html;itt[/url].)
Mantuai, a lelki megtisztulásért a búcsú cédulák idején lehetett megvásárolni. Cukrászda és alapítványosdi nélkül is lehet Budapesten szentmisén (akár hangversennyel egybekötött misén) részt venni. (Budapest és környéke miserendje: [url]http://www.katolikus.hu/esztergom/esz_mise.html;itt[/url].)
2244 kalahari 2003-10-25 21:51:37
...kulturális... ha lehetne... kösz
...kulturális... ha lehetne... kösz
