Liszt-napok a Liszt Ferenc Emlékmúzeumban!

RÉGI ZENEAKADÉMIA, KAMARATEREM (1064 Budapest, Vörösmarty utca 35.)

18:00  Régi Zeneakadémia, Kamaraterem

"Emlékkoncert Liszt Ferenc 208. születésnapján"

Mocsári Károly (zongora)

LISZT: 16. magyar rapszódia
LISZT: Költői és vallásos harmóniák – 7. Funérailles
LISZT: h-moll szonáta

A koncert előtt fél órával, 17.30-kor emléktábla koszorúzás a Régi Zeneakadémia Andrássy úti falánál

„Liszt Fesztivál”

Liszt Ferenc 208. születésnapján

15:00  Gödöllői Királyi Kastély – a Grassalkovich Kastély Díszterme

Ránki Fülöp (zongora)

LISZT: 3 darab a Szent Erzsébet legendájából zongorára
A keresztes lovagok indulója, Interludium
LISZT: A Sixtus- kápolnában
Lento, Aleegri Miserere című műve nyomán
Andante con pietá Mozart Ave Verum Corpus című műve nyomán
LISZT: Két Legenda

17:00 Gödöllői Királyi Kastély, Lovarda

Klukon Edit, Ránki Dezső (zongora)

LISZT: Tasso, Lamento e Trionfo, Szimfonikus költemény - A szerző általi négykezes változat
LISZT: Dante Szimfónia - A szerző általi kétzongorás változat

19:00  Gödöllői Királyi Kastély, Kápolna

Klukon Edit, Ránki Dezső (zongora)

LISZT: Amit a hegyen hallani - A szerző általi négykezes változat
LISZT: Via Crucis - A szerző általi négykezes változat

Ma este 19:30:

Zeneakadémia, Nagyterem

Rohmann Ditta (cselló)

A Zeneakadémia Szimfonikus Zenekara

Vezényel: Vajda Gergely

Műsoron:

LISZT: A bölcsőtől a sírig – szimfonikus költemény

LIGETI: Csellóverseny

BRAHMS: 4. (e-moll) szimfónia, op. 98

Ma este Bogányi Gergely jótékonysági zongorakoncertje az Erkel Színházban. A Kossuth- és Liszt-díjas művész múlt héten a Klasszik reggeli műsor vendége volt, az interjúban pedig többek között a mai Liszt209 programról is beszélt. Az interjú visszahallgatható az alábbi linken:  https://hearthis.at/…/klasszik-reggeli-191016-boganyi-gerg…/

Zongoraáriák – Liszt209

/Az Opera honlapjáról/

Szinetár Miklóssal és Bogányi Gergellyel

A jótékonyság és a köz hasznára való figyelem Liszt Ferenc életének meghatározó eleme volt, ezért zongorahangversenyünk évről évre az Őrzők Alapítvánnyal közös rendezvény. Az Őrzők a Tűzoltó utcai Gyermekklinika hivatalos alapítványa. A hangversenyre, amely minden évadban az egyetlen operai zongoraest, ezúttal Bogányi Gergelyt kértük fel, aki immár harmadik alkalommal vállal nálunk Liszt-estet. A művész természetesen Liszt-művekkel lép színpadra, köztük opera-parafrázissal is – ráadásul saját fejlesztésű hangszerének, az ún. „csodazongorának” hosszított modelljén játszik majd, amelyet az Opera három éve kapott használatba. Címzetes főigazgatónk, Szinetár Miklós pedig Lisztről készült 1982-es televíziós filmsorozatának részleteit vetíti le, s ad hozzájuk rövid magyarázatot az esten.

MŰSOR

Liszt: Szerelmi álmok No. 3
Wagner-Liszt: Izolda szerelmi halála
Liszt: Csárdás Macabre
Liszt: A Villa d’Este szökőkútjai
/szünet/
Liszt: Rákóczi induló
Liszt: Csárdás Obstiné
Schubert-Liszt: Winterreise – részletek
Liszt: I. Mefisztó-keringő
 

Közreműködik: Bogányi Gergely (zongora)
Házigazda: Szinetár Miklós
Videók: Bori Tamás
Rendező: Aczél András

Az est fővédnöke: Herczegh Anita, a köztársasági elnök felesége

Partnerünk az Őrzők Alapítvány.

Részletek

Helyszín: Erkel Színház – Nagyszínpad

Dátum: 2019. október 21.

Kezdés ideje: 19:30

Befejezés ideje: 22:00

Liszt-napok a Liszt Ferenc Emlékmúzeumban!

2019. október 18-án, 19-én és 21-én összesen öt koncerttel emlékeznek Liszt Ferenc születésének 208. évfordulójára.

RÉGI ZENEAKADÉMIA, KAMARATEREM (1064 Budapest, Vörösmarty utca 35.)

Ma esti program:

2019.10.21 18:00 Kamaraterem

Liszt születésnap: Farkas Gábor (zongora) koncertje

Chopin: Négy impromptu - op.29, op.36, op.51, op.66

Chopin: g-moll ballada, op.23

Chopin-Liszt: Meine Freuden, (Hat lengyel dal, No.5) S.480

Liszt: Sposalizio (Années de pèlerinage II., No.1)

Liszt: Il penseroso (Années de pèlerinage II., No.2)

Liszt: Villa d’Este szökőkútjai (Années de pèlerinage III., No.4)

Liszt: Genfi harangok (Années de pèlerinage I., No.9)

Liszt: Dante-szonáta (Années de pèlerinage II., No.7)

 Liszt-napok a Liszt Ferenc Emlékmúzeumban!

2019. október 18-án, 19-én és 21-én összesen öt koncerttel emlékeznek Liszt Ferenc születésének 208. évfordulójára.

RÉGI ZENEAKADÉMIA, KAMARATEREM (1064 Budapest, Vörösmarty utca 35.)

Matinékoncert
2019.10.19 11:00 Kamaraterem

Liszt születésnap - Fülei Balázs (zongora) koncertje

Liszt: Sposalizio S.161 (Années de pèlerinage, deuxième année, Italie)

Liszt: Két legenda: Assisi Szent Ferenc a madaraknak prédikál, Paolai Szent Ferenc a hullámokon jár S.175

Liszt: Két koncertetűd: Erdőzsongás, Manók tánca S.145

Schubert–Liszt: Ständchen (Szerenád) S.558

Liszt: A Lorelei S.531

Liszt: Velence és Nápoly : Gondoliera, Canzone, Tarantella S.162

Délutáni koncert
2019.10.19 16:00 Kamaraterem

Liszt születésnap - délutáni koncert. A Klavierduo Soós-Haag négykezes zongora koncertje.

Liszt: Karácsonyfa (négy kézre) S.186

1. « Psallite » - Régi karácsonyi ének

2. Ó, karácsony éjszakája! Karácsonyi ének egy régi dallam nyomán

3. Pásztorok a bölcsőnél (In dulci jubilo)

4. Adeste Fideles – A Háromkirályok indulója

5. Scherzoso – A fa gyertyácskái kigyúlnak

6. Carillon – Harangjáték

7. Bölcsődal

8. Régi provence-i karácsonyi ének

9. Esti harangszó

10. Valamikor réges-régen

11. Magyaros

12. Lengyeles (Mazurka)

Liszt: h-moll szonáta (Camille Saint-Saëns kétzongorás átirata)

Esti koncert
2019.10.19 19:00 Kamaraterem

Liszt születésnap: Lajkó István (zongora) koncertje

Schubert: c-moll szonáta D.958

Gounod-Liszt: Les adieux S.409

Liszt: Il penseroso (Années de pèlerinage II) S.161

Liszt: Tarentelle de Dargomijski S.483

Liszt: Velence és Nápoly S.162: Gondoliera, Canzone, Tarantella

Liszt Fesztivál:

Kaneko Miyuji (zongora) koncertje

Km. a Gödöllői Szimfonikus zenekar

Ma 19 órakor

Gödöllői Királyi Kastély – Díszterem

2100 Gödöllő, Grassalkovich Kastély

Műsor:

LISZT: A-dúr és Esz-dúr zongoraverseny

LISZT: Haláltánc

AKUTAGAWA: Trinità Sinfonica

 Liszt-napok a Liszt Ferenc Emlékmúzeumban!

2019. október 18-án, 19-én és 21-én összesen öt koncerttel emlékeznek Liszt Ferenc születésének 208. évfordulójára.

 A koncerteken természetesen főleg Liszt-művek hangzanak majd el, de felcsendülnek a Liszthez is közel álló Schubert és Chopin kompozíciói is.

A születésnapi koncerteken fellépnek többek közt Szokolay Balázs, Fülei Balázs, Lajkó István és Farkas Gábor zongoraművészek, Halmai Katalin énekművész, Dorota Anderszewska hegedűművész, Bálint János fuvolaművész és a Klavierduo Soós-Haag.

A hangverseny különleges műsordarabja Liszt h-moll szonátájának kétzongorás átirata, amelyet a zeneszerző barátja, Saint-Saëns készített el, a Klavierduo Soós-Haag előadásában hangzik majd el.

2019. október 18. 19.00 - 21.00

RÉGI ZENEAKADÉMIA, KAMARATEREM (1064 Budapest, Vörösmarty utca 35.)

Előadók: SZOKOLAY BALÁZS, HALMAI KATALIN, DOROTA ANDERSZEWSKA ÉS BÁLINT JÁNOS 

Liszt Születésnap - Bevezető Koncert

Liszt: Három dal Schiller Tell Vilmosából (Halmai Katalin - ének; Szokolay Balázs - zongora)

Liszt: Zarándokévek, Második év: Itália – 1. Sposalizio (Szokolay Balázs - zongora)

Liszt: Wartburg Lieder – 4. Walter von der Vogelweide (Halmai Katalin - ének; Dorota Anderszewska - hegedű; Szokolay Balázs - zongora)

Liszt: Epithalam (hegedű-zongora változat)
Liszt: Romance oubliée (hegedű-zongora változat)
Liszt: Benedictus a Koronázási miséből (hegedű-orgona változat) - Dorota Anderszewska - hegedű; Szokolay Balázs - zongora)

Liszt: S’il est un charmant gazon
Liszt: Comment disaient-ils (Halmai Katalin - ének; Szokolay Balázs - zongora)

Liszt–Bálint János: 2.  magyar rapszódia (Bálint János - fuvola; Szokolay Balázs - zongora)
 

Jegyár: 2 000 Ft

Liszt Fesztivál:

Csuprik Etelka zongoraművésznő koncertje

Ma 19 órakor

Gödöllői Királyi Kastély – Díszterem

2100 Gödöllő, Grassalkovich Kastély

Műsor:

Liszt Ferenc:           Zarándokévek – Második év: Itália S. 161.
                                 Sposalizio
                                 Sonetto 104 del Petrarca (104. Petrarca-szonett)
                                 Szonáta h-moll  S. 178.

Frédéric Chopin:     Grande Valse Brillante Op. 18.
                                 Nocturne No. 4, Op. 15 No. 1. F-dur
                                 Mazurka Op. 17, No. 4. a-moll

Robert Schumann: Carnaval, Op. 9.

XVIII. LISZT FESZTIVÁL – GÖDÖLLŐI KIRÁLYI KASTÉLY

2019. október 18-23.

"Sursum Corda 2019"

Borbély László zongoraművész hangversenye

Időpont: 2019-09-06 19:00

Helyszín: Cziffra György Nagytétényi Kulturális Központ

Műsor:

Bach-Liszt: a-moll prelúdium és fúga BWV 543

Liszt: Fünf Klavierstücke No. 5 „Sospiri!”

Liszt: Impromptu

Chopin-Liszt: Meine Freuden

Liszt: A Villa d’Este szökőkútjai

Liszt: h-moll ballada

- szünet -

Liszt: Resignazione

Liszt: 1. Mefisztó-keringő

Liszt: Sursum corda!

Liszt: BACH fantázia és fúga

A hangversenyekre a belépés díjtalan.

A hangversenyek rendezője:

Stúdió Liszt Kft.

1221 Budapest, Vincellér út 12.

 Classica TV

Liszt Ferenc zongoraverseny 2017 - II. Elődöntő

 ma, 21:00 - 21:23

Die drei Zigeuner (S383), Die Zelle in Nonnenwerth (S382bis) és a La lugubre gondola (S134bis) a 11. nemzetközi Liszt Ferenc Zongoraverseny elődöntőjében, amelyet 2017-ben rendeztek az Utrechti TivoliVredeburgban. 

A verseny aktívan bemutatja és támogatja a világ minden tájáról származó tehetséges zongoristákat. Ennek eredményeként rendezvényeként bizonyította magát, amely professzionális ajtókat nyit sok fiatal zenész számára. A Liszt Ferenc Nemzetközi Verseny első alkalommal 1986-ban került megrendezésre Hollandiában, és azóta a világ egyik legfontosabb zongoraversenyévé vált.

ma, 21:23 - 21:45

Ran Feng (1991, Kína) a La notte (S377a) és a 12. magyar rapszódia (S379a)  című műveket mutatja be.

 Ma, 21:45 - 22:07

Minsoo Hong (1993, Dél-Korea) a La notte (S377a) és a 12. magyar rapszódia (S379a)  című műveket mutatja be.

Ma, 22:07 - 22:31

Michelle Candotti (1996, Olaszország) a Die drei Zigeuner (S383),  a Die Zelle in Nonnenwerth (S382bis) és a  La lugubre gondola (S134bis) című műveket mutatja be.

Bartók Rádió, ma 21:10 – 22.00

 Cziffra György Liszt Ferenc-műveket zongorázik

1. Szentivánéji álom – parafrázis Félix Mendelssohn-Bartholdy kísérőzenéje nyomán,

2. VI. magyar rapszódia,

3. Rigoletto – parafrázis Giuseppe Verdi operája nyomán,

4. Lidércfény – transzcendens etűd

5. Esz-dúr zongoraverseny (km.: Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vez.: Lehel György)

Ma este

19:00 : Keszthely
Festetics Kastély

Kocsis Krisztián (zongora)

LISZT: 10. (E-dúr) magyar rapszódia, S. 244/10
LISZT: 5. (e-moll) magyar rapszódia, S. 244/5
BRAHMS: Variációk egy Paganini-témára, op. 35 – 2. kötet
LISZT: Haláltánc, S. 126
LISZT: 2. (Esz-dúr) Paganini-etűd, S. 141/2
LISZT: Rigoletto-parafrázis, S. 434
LISZT: h-moll szonáta, S. 178

Ma este 20:00 : Keszthely
Festetics-kastély

Kolonits Klára - ének
Zsoldos Bálint - zongora

LISZT FERENC dalai

Műsor:

Liszt:

Im Rhein, im schönen Strome

Wie singt die Lerche schön

O, Lieb!

In Liebeslust

Kling leise, mein Lied!

Jugendglück

Der du von dem Himmel bist

Die Glückliche

Loreley

S’il est un charmant gazon

Oh! quand je dors

Mignon

3 Petrarca szonett – Pace non trovo; Benedetto sia il giorno; I vidi in terra angelici costumi

A koncert ingyenes!

A keszthelyi Festetics-kastély Tükörtermében 20 órakor kezdődik Kolonits Klára Liszt-dalokból összeállított koncertje, amellyel a Budapesti Tavaszi Fesztiválon is nagy sikert aratott, a különleges érzékenységgel összeállított esten is Zsoldos Bálint zongoraművész kísérte. Előadásukban a 19. század dalai romantikus hitvallásként, irodalom és zene teljes összeolvadásaként szólalnak meg.

Áradó romantika, slágerszerű dallamok – Kolonits Klára szerint ezek a Liszt-dalok legfőbb ismérvei. Ahogy a Liszt-kutató Alan Walker is megfogalmazta, Liszt dalai alkotják a „hiányzó láncszemet” Schumann és Hugo Wolf között, és mind technikai, mint értelmezési szempontból rendkívüli kihívások elé állítják az énekest és a zongoristát. Kolonits Klárát és Zsoldos Bálintot épp ezek a kihívások mozgatják: az énekesnő operaszínpadi előadásai mellett dalénekesként évek óta keresi, kutatja és adja elő a műfaj történetének kevésbé ismert, ám annál izgalmasabb darabjait, és az USA-ban töltött évei óta Zsoldos Bálint is egyre élénkebben érdeklődik az énekelt zene iránt. A két művész a közelmúltban Rachmaninov dalaiból állított össze koncertműsort.

/Forrás: papageno.hu/

http://klarakolonits.com/hu/liszt-dalok/

Sass Sylvia és Fülei Balázs különleges Liszt-estje a Károlyi Kastélyban Fehérvárcsurgón

Június 28-án, pénteken, 20 órakor Sass Sylvia (szoprán) és Fülei Balázs (zongora) különleges estje kerül megrendezésre a fehérvárcsurgói Károlyi Kastélyban .

"A legendák földjén"

LISZT: Es war ein König in Thule
LISZT: Vergiftet sind meine Lieder
LISZT: Ne brani menya moi drug
LISZT: Die drei Zigeuner
LISZT: Vätergruft
LISZT: Freudvoll und Leidvoll
LISZT: Der Alpenjäger
LISZT: Es muss ein Wunderbares sei

Kapcs. 940. sorszám

Ma délután, a Bartók Rádió műsora, 13:07 – 13.58:

MVM Koncertek – A Zongora

Király Csaba estje Liszt Ferenc műveiből – II. rész

1. III. magyar rapszódia

2. Két transzcendens etűd

a) Asz-dúr (Emlékezés) No. 9.,

b) f-moll No. 10.,

3. Desz-dúr consolation No. 3.,

4. Fantázia Vincenzo Bellini: Norma c. operájának témáira,

ráadás:

Király Csaba: Improvizáció

(Festetics Palota, 2019. február 16.)

Kapcs. 948. és 947. sorszámok

Bartók Rádió sugározza ma délután

14:13 -15.00  Kolonits Klára (szoprán) és Zsoldos Bálint (zongora) hangversenye

Liszt Ferenc művei

1. S'il est un charmant gazon (Ha van bájos pázsit, Victor Hugo verse),

2. Oh, quand je dors (Ha álmom mély, Victor Hugo verse), 

3. Lasst mich ruhen (Hadd pihenjek, Hoffmann von Fallersleben verse),

4. Comment, disaient ils (Töprengés, Victor Hugo verse),

5. La tombe e la rose (A sírhant és a rózsa, Victor Hugo verse),

6. Go not, happy day! (Boldog nap maradj, Alfred Tennyson verse),

7. Mignon (Johann Wolfgang von Goethe verse),

8. Genfi harangok (Les cloches de Genéve) Zarándokévek, I. év - Svájc (Zsoldos),

9. A gondolkodó (Il penseroso) Zarándokévek, II. év – Olaszország (Zsoldos),

Ráadás: 123. Petrarca-szonett - I vidi in terra angelici costumi (Láttam földreszállt angyalt)

Ma délelőtt

11:00 : Budapest
Régi Zeneakadémia, Liszt Múzeum

Xuesha Hu (zongora)

LISZT: 11. magyar rapszódia, S. 244/11
LISZT: Spanyol rapszódia, S. 254
LISZT: Obermann völgye, Zarándokévek I., Svájc, S. 160
LISZT: Dante szonáta, Zarándokévek II., Itália, S. 161

"Nem pusztán zenész" - Tanulmányok Liszt Ferencről

Hamburger Klára

Rózsavölygi És Társa, 2019

Leírás

A fordítóként és szerkesztőként is komoly életművet maga mögött tudó Szabolcsi-díjas zenetörténész, Hamburger Klára a 20. század második felében felvirágzó Liszt-kutatás egyik legjelentősebb, nemzetközileg ismert alakja. Lisztről szóló első írásai az 1960-as években jelentek meg, tanulmányait magyar, angol, német, francia, olasz és orosz folyóiratokban, könyvekben publikálta. Liszt életét és művét összefoglaló könyvének felújított, bővített kiadása Franz Liszt: Leben und Werk címen 2010-ben jelent meg a Böhlau Verlagnál, Liszt Ferenc zenéje című munkája pedig a Balassi kiadó gondozásában. 
 

A most megjelenő tanulmánykötet egy hosszú és gazdag kutatói életút megkoronázása: ismertebb és kevésbé ismert - ma azonban csak nehezen hozzáférhető - írásait gyűjti egybe. A tanulmányok között egyaránt helyet kapnak átfogó témákat tárgyaló írások - Wagner és Liszt barátsága, Liszt cigányzene-fogalma, az utókor képe Lisztről -, a zeneszerző ismert kortársaihoz fűződő viszonyát áttekintő szövegek, s persze zenei kérdéseket tárgyaló, elemző jellegű cikkek. A magyar olvasó számára különösen izgalmasak és fontosak lehetnek azok a tanulmányok, amelyek Liszt magyar kapcsolatait tárgyalják, rávilágítanak arra a közegre, amely a 19. századi Magyarországon körülvette a "hírhedett zenészt", és amelyek megerősítik, hogy Liszt számára rendkívül fontos volt magyarsága és szülőhazájához fűződő viszonya.

KÖZPONTI ANTIKVÁRIUM

150. könyvárverés

2019. 06. 07. PÉNTEK 17:00

87. tétel

Liszt, (Ferenc) Franz: Lohengrin et Tannhaüser de Richard Wagner par ~

Kikiáltási ár: 1 500 000 HUF

TÉTEL TELJES LEÍRÁSA

Leipzig, 1854. F. A. Brockhaus. 185+(1)p.+2 kihajt. mell. (kották) A szennycímlapon a zeneszerző Jules Alexis de Michels-nek szóló ajánló soraival. A dedikáció címzettje a francia külügyminisztérium diplomatája volt. Rajongó lévén, Liszt neki ajánlotta a Gounod nyomán írott "Valse pour l'opéra Faust" című munkáját.

Aranyozott gerincű, korabeli félbőr-kötésben.

86. tétel

Monod, Gabriel: Jules Michelet

KIKIÁLTÁSI ÁR: 80 000 HUF

TÉTEL TELJES LEÍRÁSA

Paris, 1875. Sandoz et Fischbacher. (6)+121+(1)p.+1t.+1 kihajt. mell. (hasonmás) Az első levélen ajánló sorokkal: "A F. Liszt Hommage de reconnaisante admiration G. Monod Bayreuth 30 Aout 1876." Michelet francia történész, Liszt közeli barátja volt. Aranyozott gerincű, korabeli félpergamen-kötésben. Körülvágatlan példány. Poss.: Liszt Ferenc hagyatéki bélyegzőjével.

85. tétel

Liszt Ferencz: A czigányokról és a czigány zenéről Magyarországon.

KIKIÁLTÁSI ÁR: 80 000 HUF

TÉTEL TELJES LEÍRÁSA

Pest, 1861. Heckenast. (4)+328p. A neves zeneszerző fontos munkája először franciául jelent meg (Des Bohémiens et de leur musique en Hongrie) 1859-ben. Ez az első magyar nyelvű kiadása. Ugyanebben az évben németül is napvilágot látott. Ritka. Restaurált, pótolt gerincű, kiadói papírborítóban. Poss.: Kacziány Géza gyűjteményi bélyegzőjével. Szüry: 2825.

aukció időpontja:

2019. 06. 07. péntek 17:00

aukció helyszíne:

Festetics Palota (Andrássy Egyetem), 1088 Budapest, Pollack Mihály tér 3.

kiállítás helyszíne:

Központi Antikvárium, 1053 Budapest, Múzeum krt. 13-15.

kiállítás ideje:

2019. május 27 - június 6. hétköznap 10.00 - 18.00 óráig

Legyen meg itt is ez a recenzió:

A természetből a legbensőbb lényegig – Kolonits Klára és Zsoldos Bálint Liszt-dalestje a Tavaszi Fesztiválon

Café Momus - zéta -, 2019-04-15 [ Budapesten ]

A Bartók Rádió ma este közvetíti:

19:35 – kb. 21.29 Kapcsoljuk a Budapest Music Center Koncerttermét

BTF 2019 | KOLONITS KLÁRA ÉS ZSOLDOS BÁLINT KONCERTJE – LISZT-DALOK

• Kolonits Klára – szoprán
• Zsoldos Bálint – zongora

(Ism. április 17., 12.36)

Liszt Ferencet egész életében foglalkoztatta a dal műfaja. Más szerzők darabjaiból átiratokat készített, ő maga pedig a 19. század szinte valamennyi vokális stílusában kipróbálta magát, s többek között német, francia, olasz és magyar nyelvű versszövegeket zenésített meg. Több mint hetven dalt írt, hosszú zeneszerzői pályája során némelyiket több ízben is átdolgozta. A legjobbak Alan Walker szerint a „hiányzó láncszemet alkotják Schumann és Hugo Wolf között”.

E művek – technikai és értelmezési szempontból is – kivételes feladatot jelentenek mind az énekesek, mind a zongoristák számára. Kolonits Klára széles spektrumú előadóművész, dalénekesként pedig évek óta keresi, kutatja és előadja a műfaj történetének kevésbé ismert, ám annál izgalmasabb darabjait. A zongoraművész Zsoldos Bálint az USA-ban töltött évei alatt kezdett el élénkebben érdeklődni az énekelt zene iránt, a közelmúltban Kolonits Klárával együtt Rachmaninov dalaiból állítottak össze koncertműsort.

/https://bmc.hu/

A “SLÁGERSZERZŐ LISZT” LEGSZEBB DALAI – INTERJÚ KOLONITS KLÁRÁVAL ÉS ZSOLDOS BÁLINTTAL

/https://szinhaz.org.  2019. március 27. /

Áradó romantika, slágerszerű dallamok – Kolonits Klára operaénekes szerint ezek a Liszt-dalok legfőbb ismérvei. Liszt Ferenc több mint hetven dalt írt, átirataival zongoraművészként is tevékenyen részt vett a vokális darabok népszerűsítésében, ezek mégis háttérbe szorulnak az életműben. A Budapesti Tavaszi Fesztiválon Kolonits Klára Zsoldos Bálint zongoraművésszel április 7-én a Budapest Music Centerben mutatja meg, hogy miért figyelemreméltóak és különlegesek ezek az alkotások.

A btf.blog.hu interjúja:

A Liszt-életművet tekintve a dalok igencsak háttérbe szorulnak. Miért érdekesek, izgalmasak mégis?

Kolonits Klára: Már főiskolai hallgatóként csodálkoztam azon, hogy Liszt Ferenc dalai alig ismertek. Több oka van, hogy ezek a művek nem tudtak kanonizálódni. Egyrészt a német Liedekhez képest jóval komolyabb hangterjedelmet igényelnek, így nem kerülnek be a felsőfokú képzésbe, mert a növendékek nehezen boldogulnának velük. Másrészt a kíséret – egy virtuóz zongorista szerzőhöz méltóan – nem átlagos zongorakísérőt, hanem zongoraművészt igényel. Ezzel párhuzamosan az utóbbi évtizedekben a dalest műfaja is jelentősen visszaszorult. Ha pedig sem a diákok, sem az előadóművészek nem éneklik ezeket, akkor kikopnak a köztudatból.

Mi lehet az oka annak, hogy a dalestek nem túl népszerűek?

Kolonits Klára: Nem az előadóművészek korát éljük. Az énekesek lényegében kellékké váltak, helyettük a karmesterek, rendezők a műfaj sztárjai. A sztárénekesek jelentős részének kevés köze van az elmélyült művészethez. Természetesen akadnak kivételek, ám ha megnézzük egy néhány évtizeddel ezelőtt rögzített szólóest vagy dalest műsorválasztását, kifinomultságát, jellemzően össze sem lehet hasonlítani a maiakkal. A fogyasztói társadalomban persze a kulturális fogyasztási szokások is megváltoztak, ennek egyik szélsőséges példája, hogy egy televíziós tehetségkutató műsorban ma már nem is hallgatják végig a Turandot híres áriáját, a Nessun dormát, hanem csak összevágják a legnépszerűbb, dallamos részeit, mert nem tarthat tovább két percnél. Az ilyen műsorokon szocializálódó emberek pedig nem fognak végighallgatni egy hat-nyolc perces Liszt-dalt, mert nem ehhez vannak szokva. Szerintem hihetetlenül büszkének kellene lennünk arra, hogy ez a világszerte elismert, csodált magyar zeneszerző számos európai nyelven írt szebbnél szebb dalokat. Akadnak köztük a kor ízlésének megfelelő, szalonokba szánt dalok, operai hangzást idéző művek és a korát 80-100 évvel megelőző, haladó szellemű alkotások is. Régóta harcoltunk Bálinttal azért, hogy a közönségnek is megmutathassuk, milyen káprázatos művek ezek. Liszt – ha profán hasonlattal akarok élni – olyan volt, mint napjaink legnagyobb popsztárjai. Dalainak jelentős része sláger, amelyek motívumait olykor népszerű zongoraműveiből emelte át, de az is előfordul, hogy egy-egy ismert zongoradarab meghatározó dallama egy korábbi vokális művéből származik. Az a dal is elhangzik majd az esten, amely vejét, Wagnert is megihlette, és amelyre a Trisztán és Izolda épül. Kevesen tudják, hogy a Trisztán-akkord előképe már szerepelt Liszt egyik dalában.

Zsoldos Bálint: Valóban különös, hogy nem kötjük össze Lisztet a vokális műfajokkal. Pedig ő volt az, aki újra felfedezte a Schubert-dalokat, rengeteget játszotta őket, és ezzel jelentősen hozzájárult a szerző népszerűségének növeléséhez. Szólistaidőszakában Liszt koncertjeinek nagy részét az akkor közkedvelt operák parafrázisai tették ki, tehát összességében a zongoraművészi korszakának nagy részét a vokális műfajok bűvkörében töltötte. A dal maga a romantikus hitvallás, irodalom és zene összeolvadása. Liszt ezt pontosan érezte.

A feljegyzések szerint ő maga nem szerette korai dalait, mert nehezen hidalta át a prozódiai nehézségeket. Tehát bizonyára nem is tolta előtérbe ezeket.

Kolonits Klára: Liszt soha nem tolta előtérbe a saját személyét, nyitott volt a kiváló alkotásokra, és előszeretettel népszerűsítette mások műveit. A korszakban – hangrögzítés híján – az ő átiratai révén terjedt el számos mára közismert és népszerű mű. Ezért gondolom, hogy a korai dalait sem dédelgette. Én minden korszakából énekelek majd alkotásokat ezen a koncerten, és ami prozódiailag kicsit bicsaklik, ott biztosan van valamilyen csodálatos dallam, amely ezt elfeledteti. Ha azt mondom, slágerszerző, az ma talán pejoratív felhanggal bír, noha például olasz vagy francia nyelvű dalainak áradó dallamossága operákat idéz. Nem is tudok ebben az értelemben hozzá fogható dalszerzőt. Én magam már több mint tíz éve kutatom ezeket a dalokat, operai tapasztalataim pedig megkönnyítik az előadásukat. Bálint ugyancsak járatos az opera műfajában, Amerikából hazatérve ő is ebbe ásta bele magát. Nekünk ez egy erős kapocs.

Már korábban is volt közös dalestjük, akkor Rachmaninov műveiből válogattak.

Kolonits Klára: Igen, de a Liszt-est ötlete előbb született meg, csak valahogy a Rachmaninov-művekkel könnyebben jutottunk el a megvalósításig.

Liszt milyen nyelven írt dalokat?

Zsoldos Bálint: Olasz, francia, német, magyar és angol nyelven, majd a kései dalok ismét németül születtek. Kivételes ebből a szempontból is, igazi européer volt, én nem hiszem, hogy akad még zeneszerző, aki ennyi nyelven írt dalt. Petrarcától Heinén át Victor Hugóig számos nagy szerző megihlette.

Kolonits Klára: Orosz nyelvű dala is van. Érdekes, hogy egy könnyen emészthető, mégis hallatlanul változatos repertoár áll össze ezekből a művekből.

A zongoraművész szempontjából miért izgalmasak a Liszt-dalok?

Zsoldos Bálint: Virtuózan használja a hangszert – már a szónak hangszerelési értelmében is –, így különösen érdekes feladat, miközben a zongoraszólam soha nem tolakszik előtérbe.

Kolonits Klára: Nem is nevezhetjük zongorakíséretnek, hiszen egyenrangú partnerként vagyunk jelen.

Zsoldos Bálint: A zongoraszólam néha erősíti a dal érzelmi hatását, máskor ellenpontozza azt, vagy valóban kíséretszerűen visszafogott, tehát nagyon sokszínű.

Hogyan találtak egymásra a dalokat illetően?

Zsoldos Bálint: Régóta ismerjük egymást, de a közös operaházi munkáink során derült ki, hogy mindketten szeretjük a dal műfaját. Rachmaninov és Liszt egyaránt kiváló zongoraművészek voltak, így mindkét program izgalmas a zongorista számára is.

Ezek érzelmes, romantikus dalok?

Kolonits Klára: Igen, igazi áradó romantika. Bár nagyon érdekes látni, hogy miként jut el a kitárulkozó dallamívektől a szaggatottabb, letisztultabb hangzásig.

Hogyan építették fel az estet?

Kolonits Klára: Többnyire én válogattam össze a dalokat, de Bálintnak vétójoga volt. Stilárisan erősen elkülönülnek a különböző nyelven írt dalok, így eszerint csoportosítottam őket.

Régi Zeneakadémia, Kamaraterem – ma 18 órakor

(1064 Budapest, Vörösmarty u. 35.)

"Liszt és legkedvesebb olasz tanítványa: Sgambati"

Közreműködik: 

Nagy Márta (zongora)

Papp Viktor (tenor)

Novák Zita, Tóth-Kiss Johanna (hegedű),

Babácsi Csaba (brácsa),

Puskás Bernadett (cselló)

Műsoron: 

LISZT-LASSEN: Obermann völgye (zongoratrió-változat)

LISZT: Du bist wie eine Blume (Heinrich Heine versére)

SGAMBATI: Du bist wie eine Blume (Heinrich Heine versére)

SGAMBATI: 2. (B-dúr) zongoraötös, Op.5

 A Bartók Rádió hamarosan sugározza:

12:36 - 13.57: A Szegedi Szimfonikus Zenekar hangversenye Liszt Ferenc műveiből

Vez.: Vaszy Viktor

Km.: Réti Csaba (ének), Szegedi Zenebarátok Énekkara

1. Hungária – szimfonikus költemény,

2. Faust szimfónia (Réti, énekkar) 

(Zeneakadémia Nagyterem, 1970. december 9.)

2019. MÁRCIUS 2. SZOMBAT 07:53 Magyar Nemzet

„Nálunk van Liszt szíve-lelke”

VIGH ANDREA SZERINT A VILÁGHÍRŰ MESTER RAJONGÓINAK ZARÁNDOKHELYÉVÉ VÁLHATNA BUDAPEST

/Pataki Tamás/

— Amikor hazajönnek Cziffra György örökösei, mindig el kell kísérnem őket Liszt Ferenc lakására, mert ahányszor itt vannak, látni akarják – mondta Vigh Andrea hárfaművész, a Zeneakadémia rektora. Liszt Ferencet Budapest és Magyarország arcává kellene tenni, úgy, ahogyan Ausztria a magáénak tudja Mozartot. A Zeneakadémia azért küzd, hogy ez az ötlet megvalósuljon: Liszt tárgyi, szellemi hagyatékára építő, világraszóló Liszt Fesztivált, turisztikai szenzációkat terveznek, és az Andrássy úti kulturális főútvonalra szeretnék helyezni campusukat, cserébe értékes műemlék épületeket ajánlanak fel az államnak.

– Liszt Ferenc neve az egész világon hívó­szó. A Zeneakadémiának azért van ekkora elismertsége, mert az egyetlen zeneművészeti egyetem, amelyet maga Liszt alapított. Élete utolsó éveit itt töltötte, az Andrássy útnál lakott, és ingyen oktatott a Vörösmarty utcai épületünkben, a Régi Zeneakadémián.

A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem tanárai a mester utódjai, azaz tanítványainak tanítványai, így azt is tudják tőle – a billentéskultúráról, a zongorázásról –, ami nincs benne a kottáiban. Ismerjük Liszt szokásait, kedvenc ételeit, gondolkodását, mi őrizzük a legtöbb tárgyi értékét, kottáit, zongo­ráit, íróasztalát, székét. Ezért keresik a külföldi partnerintézmények velünk a kapcsolatot, hogy közösen rendezhessenek velünk kiállítást vagy csatlakozzunk egy kutatási programhoz. Nálunk van Liszt szíve-lelke – mondta a zeneszerző és a Zeneakadémia kapcsolatáról Vigh Andrea rektor (képünkön).

Évente csaknem húszezren látogatják meg a Liszt Ferenc Emlékmúzeumot, pedig ez csak egy lakás, Liszt tárgyaival. E számok is jelzik, hogy Budapesten sokkal jobban ki kellene aknázni a Liszt Ferenc városa, hazája, emléke adta lehetőségeket. A lisztománia szót Heinrich Heine találta ki, ezzel azt a lázas rajongást írta körül, amellyel a közönsége fogadta a zeneszerzőt fellépésein. Akkoriban még szokatlan volt egy zenészért rajongani, állítólag Liszt hajtincseit vagy gombjait is féltett kincsként őrizték azok, akik hozzájutottak.

Ma is rengeteg Liszt-rajongó él világszerte, de még nem kötik eléggé Budapesthez a mester nevét. Igaz, a ferihegyi repülőtér 2011-es átnevezésével ezen sokat javítottunk, ám a város és Liszt neve korántsem forrt össze annyira, mint Varsó ­Chopin, Bécs Mozart vagy Szentpétervár Csajkovszkij nevével. Vigh Andrea szerint a kultúrpolitikának érdemes élnie ezzel az egyedülálló lehetőséggel, és e folyamatban a Zeneakadémia tevékeny és jelentős részt tud vállalni a birtokában lévő know-how-nak köszönhetően.

– Egy világraszóló Liszt-brand felépítése hasonló zarándokhellyé tehetné Budapestet a Liszt-rajongók körében, mint amilyen Bayreuth Wagner hívei számára.

A Wagner-napok mintájára meg kellene erősíteni a Budapesti Tavaszi Fesztivál Liszt-fókuszát, bevonva Liszt Ferenc budapesti életének helyszíneit: a templomokat, a Vigadót és a Pilvax kávéházat. De felső kategóriás világversennyé lehet fejleszteni az 1933 óta rendezett Liszt-zongoraversenyt is, amely a Zeneakadémia gondozásában világraszólóvá válhatna csakúgy, mint mára a Marton Éva Nemzetközi Énekverseny vagy a Bartók-világverseny – sorolta az ötleteket Vigh Andrea.

A Zeneakadémia felvette a kapcsolatot a nagy kulturális társintézményekkel, mint az Opera vagy a Művészetek Palotája, amelyek vezetői nyitottak az együttműködésre.

Állami fenntartójuknak is jelezték, hogy művészeti, turisztikai, jól megtérülő elképzeléseik vannak, amelyek részeként a Zeneakadémia még több külföldi hallgatót tudna fogadni:

közös épületben szeretnék egyesíteni a Zeneakadémiának mindazon oktatási, kutatási, kollégiumi és közösségi funkcióit, amelyek jelenleg kevésbé gazdaságosan, szétszórtan, drága műemlék épületekben működnek.

E belvárosi ingatlanok – a rektor szerint – nem igazán alkalmasak oktatói vagy kutatói tevékenységekre, ezért ezeket mind átadnák, ha cserében kapnának az államtól egy ­Andrássy úti vagy környéki épületet, ahol kialakítható volna a campusuk. Eddig a már több mint tíz éve üresen álló, lerobbant volt MÁV-székház jött szóba.

– Így még hatékonyabban tudnánk segíteni a Liszt-kultusz építését, kapcsolódni a kulturális turizmushoz, hiszen amint megvalósul a Liget projekt, a Magyar Zene Háza és rengeteg egyéb Andrássy út körüli fejlesztés, összefogva egy igazi, fővárosi Liszt-turizmust alakítanánk ki. Átadnánk belvárosi ingatlanjainkat, hogy egy olyan helyen működjünk, amely még inkább része ennek a kulturális koordináta-rendszernek. Ha úgy érzi a fenntartónk, hogy ez jó irány lehet, nagy kedvvel és odaadással végeznénk el ezt a feladatot, korszerű Liszt Ferenc-múzeumot és kutatóközpontot hoznánk létre Liszt lakása épületében is, a campushoz közel, megnyitnánk a múzeumot az Andrássy út felé, ahol Liszt kávézó várhatná a világhírű mester rajongóit. Készen állunk szellemi erőforrásainkat és tudásunkat e terv szolgálatába állítani – részletezte a rektor.

Nemrég felmerült, hogy összevonnák a művészeti egyetemeket egyetlen nagy, összművészeti intézménnyé, ami akár a Zeneakadémiát is érinthetné. A rektor szerint van ugyan példa arra, hogy jól működnek összevont intézmények, de Liszt Zeneakadémiája csakis önálló zeneművészeti egyetemként válhat a XXI. század nemzetközi zenei életének iránytűjévé. A Zeneakadémia egyedülálló adottságai és nemzetközi beágyazottsága okán olyan intézményekhez mérhető, mint például a londoni Royal Academy vagy a salzburgi Mozarteum, amelyek szintén önállóak.

– Egy nemzetállamnak az a jó, hogyha egy ilyen neves intézmény különállóan végzi országimázs-építő tevékenységét. Hozzánk Ázsiából is rengetegen jönnek tanulni, a Semmelweis Egyetem után nálunk a legnagyobb a külföldi hallgatók aránya. Olyan tudást nyújtunk diákjainknak, amely Európa-­szerte páratlan. Mutatja ezt besorolásunk is a napokban nyilvánosságra került, világszerte komolyan vett brit QS szakterületi rangsorokban, hiszen a magunk kategóriájában az első százban vagyunk a világon, egyetlen magyar egyetemként elérve ezt az előkelő helyezést. Zeneművészeti kart magában foglaló összművészeti egyetemből rengeteg van. Az intézmény likviditása a biztos kormányzati támogatásnak köszönhetően hat éve stabil, nincs hiány, és a gazdálkodásunk is átlátható.

Reméljük, hogy sikerül a speciális tradíciót egyedüliként őrző, prémium minőségű zeneművészeti egyetemünk tudását és nemzetközi vonzerejét bevetnünk, hogy közösen Liszt városává tegyük Budapestet – ­mondta Vigh Andrea.

Mai hangverseny

18:00 : Budapest
Régi Zeneakadémia, Kamaraterem

Thurzó Zoltán (zongora)

A műveket ismerteti: Eckhardt Mária

200 éve született Carolyne von Sayn-Wittgenstein

A Liszt Társaság koncertje

LISZT: Költői és vallásos harmóniák (részletek)
LISZT: Glanes de Woronince
LISZT: Polonéz a Szent Szaniszló oratóriumból
LISZT: Karácsonyfa – 12. Lengyel

'Lehel Zsolt: A bratislavai (pozsonyi) Liszt Ferenc Klub 1980-1986'

ELŐSZÓ

Részlet:
"A pozsonyi polgár jellemrajzát kialakító tulajdonságok sorában jelentős helyet foglal el az egészséges lokálpatriotizmusból fakadó tudatos hagyományápolás. Ezt a tulajdonságát kellőképpen indokolja a város történelmi, kulturális, gazdasági múltjának és jelenének fejlődése, de bizonyos emberi sajátosságoknak bizonyítéka az is, hogy a terjedelmes, rendkívülien sokrétű összképből megkülönböztetett szeretettel ragad ki egyes részleteket a fokozatosabb megbecsülés célzatával. Ezt a vonását rokonszenvessé és helytörténeti szempontból értékessé az a tényező teszi, hogy a kiemelt mozzanatok tisztelete sosem öncélú, hanem minden esetben újabb kulturális értékeket teremtő tevékenységgel társul.
Ezt bizonyítja az is, hogy már több mint egy évszázada gazdagítja a város kultúrtörténeti életét a Liszt-kultusz, mely természetesen különböző változatokban, de tulajdonképpen Liszt és a város legelső találkozásától kezdve fennáll. Liszt Ferenc gyermekkori szereplése még csak a zártkörű zenei esten jelenlévőket ragadta el, és lelkesítette fel pártfogolásra, de második 1839. november 18-i pozsonyi látogatásakor a város már tudatosan kereste a baráti kapcsolatok elmélyítését Liszttel."

Ma este 19:30 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Mariangela Vacatello (zongora)

Nemzeti Filharmonikusok

Honvéd Férfikar (karigazgató Strausz Kálmán)

Vezényel: Hamar Zsolt

LISZT: Les Préludes
LISZT: Esz-dúr zongoraverseny, S. 124
LISZT: A négy elem (Les quatre éléments) - Gémesi Géza rekonstrukciója

Ma esti hangverseny (2019. február 16., 19 óra):

Király Csaba zongoraestje
 

Festetics Palota - Tükörterem

(1088 Budapest, Pollák Mihály tér 3.)

 „MVM Koncertek – A Zongora a Festetics Palotában”

Műsor: Liszt:

- Erdőzsongás,

- 3. magyar rapszódia,

- Un sospiro,

- Scherzo és induló

- Két transzcendens etűd (Ricordanza, f-moll etűd),

- Desz-dúr consolation, no. 3,  

- Bellini–Liszt: Norma-parafrázis

A Bartók Rádió ma esti műsorán szerepel

19:35 – kb. 22.00 – Élő koncertközvetítés a Müpából

Kapcsoljuk a Bartók Béla Nemzeti Hangversenytermet

A Magyar Rádió Énekkarának (karigazgató: Pad Zoltán) és Szimfonikus Zenekarának hangversenye
Km.: Nathan Giem (hegedű), Horti Lilla (szoprán), Wiedemann Bernadett (alt), Horváth István (tenor), Cser Krisztián (basszus)

Vezényel: Vásáry Tamás 

Műsor:

1. Johannes Brahms: D-dúr hegedűverseny (Giem),

2. Liszt Ferenc: Esztergomi mise (Horti, Wiedemann, Horváth, Cser)

(Ism. február 4., 12.36)

Bartók Rádió, ma

21:40 -22.00  Koncert

Lantos István Liszt Ferenc-műveket zongorázi

1.

2. II. Mefisztó keringő

(Magyar Tudományos Akadémia, 2003. december 5. – részletek)

A Bartók Rádió sugározza ma este

19:00 – 21.30 Koncert

Liszt Ferenc: Szent Erzsébet legendája – oratórium

Szövegét Otto Roquette írta

Vez.: Joó Árpád

Km.: Nyíregyházi Gyermekkar (karig.: Szabó Dénes),

Honvéd Férfikar (karig.: Zámbó István),

Budapesti Kórus (karig.: Antal Mátyás),

Magyar Állami Hangversenyzenekar

Szereposztás: 

Szent Erzsébet – Marton Éva (szoprán),
Zsófia őrgrófnő – Farkas Éva (kontraalt),
Lajos őrgróf – Sólyom-Nagy Sándor (bariton),
Hermann őrgróf – Kováts Kolos (basszus),
II. Frigyes – Gregor József (basszus),
Egy magyar nemes, Udvarmester – Gáti István (bariton),
A gyermek Lajos – Szabó Soma (alt),
A gyermek Erzsébet – Szalay Edina (szoprán).

I. rész – a) Bevezető, b) Erzsébet megérkezése Wartburgba, c) Lajos őrgróf, d) A keresztesek

II. rész – a) Sophie tartományi grófnő, b) Erzsébet, c) Erzsébet ünnepélyes eltemetése

Ma éjjel az M5 csatorna sugározza

Liszt: Krisztus - oratórium

ELŐSZÓ  -  2018. december 19., szerda 21:50 - 21:55

A Müpart Classic koncertek

Liszt: Krisztus - oratórium

2018. december 19. szerda 21:55 - 00:35

"Liszt Ferenc monumentális alkotása Krisztus életét és tanításait jeleníti meg hatalmas zenei tablókban. A programzenei mű változatos, bensőséges, lírai képekben jeleníti meg a Megváltó születését majd filozofikus mélységű tételek szólnak tanításairól, csodáiról, ünnepélyes kórustétel az egyház alapításáról, fájdalmas drámai jelenetek idézik fel a szenvedést, végül a „Feltámadás” profetikus zenével zárja az oratóriumot. A mű bemutatója 1873-ban volt a weimari Herder-templomban a szerző vezényletével, majd ugyanebben az évben a Pesti Vigadó előadásán Richter János volt a karmester.

A Müpa Bartók Béla Nemzeti Hangversenytermében a Liszt által irányított zenekar jogutóda, a Weimari Stadtskapelle magyar szólistákkal és énekkarral közösen adja elő a művet a Liszt specialista, Martin Haselböck vezényletével."

ÚTRAVALÓ: 70 éves a Liszt Ferenc kórus (2018.12.03.) – Interjú Farkas Mária karnaggyal

Televízió - Újbuda

Közzététel: 2018. dec. 4.

Ma este a Müpában rendezik meg ezt a hangversenyt:

18:00 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Ránki Fülöp (zongora)
Fodor Bernadett, Cser Krisztián

Zuglói Filharmónia - Szent István Király Szimfonikus Zenekar
Vezényel: Ménesi Gergely

LISZT: Ünnepi hangok - szimfonikus költemény, S. 101

LISZT: Esz-dúr zongoraverseny, S. 124

BARTÓK: A kékszakállú herceg vára, op. 11, Sz. 48, BB 62

2018. november 28. 18.00-21.00

RÉGI ZENEAKADÉMIA, KAMARATEREM

1061 Budapest, Vörösmarty utca 35.
 

TALÁLKOZÁSOK LISZT FERENCCEL

LISZT ÉS A CIMBALOM

Szalai András és növendékeinek hangversenye

Liszt: Sancta Dorothea
Liszt: Toccata
Liszt: Romance oubilée
Allaga: A-dúr koncertetűd
Liszt: Carrousel de Madame P-N
Liszt: Karácsonyfa – 9. Esti harangszó
Allaga: B-dúr koncertetűd
Liszt: Romance
Liszt: Paganini-etűdök – 3. La campanella
Allaga: Vihar - koncertetűd
Allaga: B-dúr koncertetűd
Liszt: Karácsonyfa – 3. Pásztorok a jászolnál, 7. Bölcsődal
Allaga: d-moll koncertetűd

Ion Curteanu, Csendes Henrietta, Farkas Eszter, Gódor Erzsébet, Kovács Mihály, Móri Beáta, Szalai András (cimbalom), Farkas Mira (hárfa)

RENDEZŐ:

Liszt Ferenc Társaság, Zeneakadémia Koncertközpont

42. sz. tétel

Liszt Ferenc (1811-1886) zeneszerző fényképe

TÉTEL TELJES LEÍRÁSA

A hátoldalon olvasható szöveg („Zur Erinnerung an das Liszt Haus in Weimar Pauline Appel. Dreissig jährige Dienerin von Liszt 22 März 1921”) tanúsága szerint a művész házvezetőnője ajándékozta tovább a — feltehetően magától Liszttől kapott — darabot. Mérete: 108 x 164 mm. Franz Liszt, composer. Photo with later inscription by his householder.

KIKIÁLTÁSI ÁR:70 000 HUF

KÖZPONTI ANTIKVÁRIUM

148. könyvárverés | 2. nap

aukció időpontja:

2018. 12. 07. péntek 17:00

aukció helyszíne:

Festetics Palota (Andrássy Egyetem), 1088 Budapest, Pollack Mihály tér 3.

kiállítás helyszíne:

Központi Antikvárium, 1053 Budapest, Múzeum krt. 13-15.

kiállítás ideje:

2018. november 26 - december 6. hétköznap 10.00 - 18.00 óráig

Kapcs. 896. sorszám

Ma éjjel az M5 csatorna sugározza:

2018. november 14. szerda 21:55 - 01:00

MüpArt Classic

Liszt Ferenc: Szent Erzsébet legendája – oratórium

Liszt Ferenc első oratóriuma Árpád-házi Szent Erzsébet történetét beszéli el. A komponista weimari évei alatt látogatott el a város közelében található Wartburg várába, ahol a tragikus sorsú királylány, Erzsébet Lajos thüringiai őrgróf feleségeként élte rövid életének megrendítő pillanatait. Ez a látogatás inspirálta a mű megszületését. Lisztet mélyen megérintette Erzsébet élete, jótevő cselekedetei, aki a szegények istápolójaként, jótevő cselekedetei és csodák létrehívójaként vonult be a szentek körébe. A mű 1862-ben a Pesti Vigadóban Liszt vezényletével hangzott el először, majd rövid idő alatt népszerűvé vált Európában: Münchenben, Prágában, Weimarban, valamint Angliában is előadták.

A Budapesti Tavaszi Fesztivál nyitókoncertje

2018. március 30. 

Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Vezényel: Hamar Zsolt

Szereplők:

Szent Erzsébet - Kele Brigitta

Zsófia őrgrófné - Kutasi Judit

Hermann őrgróf / II. Frigyes - Albert Pesendorfer

Lajos őrgróf - Johannes Kammler

Egy magyar mágnás / Udvarmester - Haja Zsolt

A gyermek Erzsébet - Csorba Kinga

A gyermek Lajos - Kristofics Kornél

Közreműködők:

Nemzeti Filharmonikus Zenekar

Nemzeti Énekkar (karigazgató: Somos Csaba)

Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola Gyermekkara (karigazgató: Sapszon Borbála és Sapszon Ferenc)

Kapcs. 890., 889. sorszámok

2018.10.22  

21:45 - 22:40  

M5 (HD) televízió műsorán:

„Liszt kéziratok”

A dokumentumfilmet készítette a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Stúdiója - 2018.

„A Zeneakadémiát alapító Liszt Ferenc minden idők egyik legnagyobb zongoraművésze, aki egyben a XIX. századi romantika egyik legjelentősebb komponistája számos írása és személyes megjegyzése bizonyítja, hogy a világutazó zeneszerző-óriás tiszta szívvel ragaszkodott magyarságához. Ezt az erős kötődést mutatják az 1848-as forradalom és szabadságharc ihlette zenéi is, amelyeknek eredeti dokumentumai a közelmúltban egy magángyűjteményből kerültek elő. A dokumentumok között olyan különlegességekkel találkozhatunk, mint az a kotta, amelybe a világutazó Liszt maga írta bele Petőfi: A Magyarok Istene című versének szövegét magyarul. Egy másik kéziraton a Mosonyi Gyászmenete című zongoramű található, amely Liszt legfontosabb magyar barátját, Mosonyi Mihályt helyezi a középpontba és korai megfogalmazása annak a darabnak, amely a zeneszerző utolsó előtti életévében Mosonyi néven került be a "Magyar Történelmi Arcképsorozatba".  A Petőfi szellemének című zongoradarab "Petőfi" néven kapta meg végleges formáját ugyanebben a sorozatban. A Magyar Királydal eredetileg a Magyar Királyi Operaház 1884-es megnyitására készült alkotás, A gyermek himnusza ébredéskor című kórusmű pedig az Engeszer Mátyás által vezetett Magyar Liszt Egylet számára íródott és Budapesten volt az ősbemutatója.

Az elveszettnek hitt Liszt-kéziratok történelmi jelentősége és a magyar zenekultúrára gyakorolt hatása felbecsülhetetlen.” 

A nagy zeneszerzőnk születésnapján sem maradunk Liszt-hangversenyek nélkül:

18:00 : Sopron
Liszt Ferenc Konferencia és Kulturális Központ
Villányi Dániel (zongora)
Ünnepi koncert Liszt Ferenc születésnapján

19:00 : Gödöllő
Gödöllői Királyi Kastély
Bogányi Gergely, Mocsári Károly, Serene (zongora)
Concerto Budapest zenekar
vezényel: Keller András
LISZT: Harmonies du soir
LISZT: Esz-dúr zongoraverseny
RACHMANINOV: II. zongoraverseny

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem
Szabó Balázs, Pálúr János, Ruppert István, Fassang László (orgona)
A Zeneakadémia Alma Mater Kórusa (karigazgató: Somos Csaba)
A Zeneakadémia Szimfonikus Zenekara
Vezényel: Madaras Gergely, Somos Csaba
Moderátor: Bősze Ádám

Orgonaavató koncert:

ERKEL: Himnusz
LISZT: Prelúdium és fúga a B-A-C-H motívumra
KODÁLY: Laudes organi
R. STRAUSS-REGER: Feierlicher Einzug der Ritter des Johanniterordens
SZATHMÁRY ZSIGMOND: Orgonaverseny

(az M5 TV és a Bartók Rádió is élőben közvetíti)

Kapcs. 922. sorszám

A tegnap esti "Zongoraáriák" - Liszt-emlékműsor az Erkel Színházban két kivételes képességű zongoraművész mondhatni jutalomjátéka volt - pedig még  ifjak, és még a pálya elején tartanak! De már zseniális tudás/képesség birtokában vannak, amelyekről meggyőződhettünk - általuk, művészetükkel, zongorajátékukban gyönyörködve,  csodálatos, szép zenei élményekben részesültünk!

Liszt Ferenc operaátiratai közül hallottunk ötöt.

Az „Őrzők” a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Tűzoltó utcai II. sz. Gyermekklinikájának hivatalos alapítványa, az est bevételét daganatos és leukémiás gyermekek gyógyítási körülményeinek javítására fordítja. 

A köszöntő-beszédeket - Becze Szilvia műsorvezető, a Bartók Rádió szerkesztője; dr. Kovács  Gábor, a II. sz. Gyermekklinika igazgató-főorvosa és Ókovács Szilveszter, az Operaház  főigazgatója - követően

Balogh Ádám előadásával kezdődött a koncert:

Verdi- Liszt: A trubadúr – „Miserere”; Verdi-Liszt: Simon Boccanegra – parafrázis; Wagner-Liszt: Trisztán és Izolda – „Izolda szerelmi halála” - játszotta a fiatal, tehetséges zongoraművész. 

A szünet után Kocsis Krisztián tolmácsolásában szólaltak meg:

Auber-Liszt: A portici néma - Tarantella bravura

Bellini–Liszt: Norma-parafrázis

Még az Auber- és Bellini- Liszt-átiratok előtt vokális daraboknak is örvendhettünk, elhangzott

Liszt Három Petrarca-szonettje (Pace non trovo, Benedetto sia 'l giorno, I' vidi in terra). Haja Zsolt (bariton) énekelt, Kocsis Krisztián zongorakíséretével.

Az első szonett előadása alatt egy kis izgalom adódott! Ugyanis csak itt kottából játszott Kocsis, és talán nem jól volt elhelyezve a kottatartón a kotta, váratlanul lehullott onnan… Ókovács Szilveszter gyorsan kiszaladt a páholyából, hogy segítsen, de végül nem volt erre szükség, mert a földszint első sorából egy férfi is azonnal „kapcsolt”, oldalról felugrott a színpadra, felemelte a kottát, ráhelyezte a kottatartóra és Krisztián jelzésére – aki közben fejből tovább játszott – odalapozott ahol éppen tartott az ének, és ott is maradt mellette, leguggolva a túloldalán, egészen a dalszám végéig. Haja Zsolt pedig, aki pedig nem zavartatta magát történtektől,  nagyszerűen énekelte a csodálatos Petrarca-Liszt-szonetteket.

Természetesen Kocsis Krisztiánt külön ünnepelte, ezért is, a publikum.

A két zongoraművész játékát hatalmas tapsvihar követte. Élőben most először volt szerencsém látni-hallani őket, és lenyűgöztek a briliáns, virtuóz technikát igénylő – és eddigi pályájukon már meglévő! - Liszt-darabok fölényes, átszellemült interpretálásával. Nagy ünnep volt, nagy ováció részünkről a műsor legvégén, amikor már ketten együtt jöttek ki megköszönni a tapsokat, egymás vállát átölelve…

Gyönyörű, felkavaró dallamáradat és technikai tökély - bravisszimóktól volt hangos az Erkel Színház csaknem "teltház" nézőtere ezen az estén – a fellépett művészek méltóan szolgálták Liszt és a megidézett zeneszerzők géniuszát!

Az alábbi, bemásolt írás forrása Zenetörténet (-zéta-, 2012-08-26 15:03:42) topic – Ardelao fórumtársunk 240., 241. és 242. sz bejegyzései, összevontan:

LISZT FERENCRE EMLÉKEZVE, aki 207 évvel ezelőtt, ezen a napon (1811. október 22-én) született …

„László Zsigmond(1):

LISZT FERENC ÉS AZ OROSZ ZENE

PÉTERVÁROTT – 1842-ben

          A határvárosok még a német kultúra függvényei. Az orosz kultúra és az orosz társadalom földjére voltaképp csak Pétervárott lép az Európa-járó művész. Megnyílik előtte a cári udvar. Lelkes és fáradhatatlan kísérője, hangversenyei rendezője Vielgorszkij gróf(2), a műkedvelő muzsikus. Az arisztokrácia és a művészvilág körülrajongója. De első oroszországi útjának legfőbb értéke Glinkával való ismeretsége. Legbuzgóbb rajongója pedig két fiatal muzsikus, a 22 éves Szerov(3) és a 18 éves Sztaszov(4).

          Szombati napon érkezik Liszt; másnapra már a cári udvarba várják: „nagy udvari estély.” A cár igen „kegyes”: „Mi majdnem honfitársak vagyunk, Monsieur Liszt.” – „Felség …?” – „Ön magyar, ugye?” – „Igen, Felség.” – „Nekem meg ezredem van Magyarországon.” De a cári kegy nem tart soká: Liszt nem kíván részt venni a borodinói csata emlékére rendezendő hangversenyen – Franciaország iránt érzett hálából. (Később majd hírül hozzák neki, hogy a cárnak, két vonatkozásban is, nem nyerte el tetszését: nem szívelheti a hosszú haját és – politikai nézeteit. Liszt a hírhozónak így válaszolt: „Amíg nem lesz legalább 300 000 katonám, hogy megismertethessem a politikai nézeteimet, tartózkodni fogok tőlük.”)

          „A nagyhírű Liszt első hangversenyét” április 7-én harangozza be az „Északi Méh”(5): április 8-án lesz, a Nemesi Társaság termében (Megmaradunk a keleti keltezés mellett.) Műsorán a Tell Vilmos nyitány, Andante a „LammermooriLucia” fináléjából, a Don Juan fantázia, Schubert: „Szerenád,” Beethoven: „Adelaide,” Schubert: „Erlkönig,” Liszt: „Kromatikus galopp.” Amint látjuk, jórészt átiratok, fantáziák, parafrázisok ismert opera- és daltextusok alapján és az ellenállhatatlan hatású, virtuóz-szám, a „Kromatikus galopp.”

          Nem lehet felidézőbb képet elképzelni, mint amilyet a remekszemű, eleventollú Sztaszov fest erről a hangversenyről, Liszt megjelenéséről, majd játékának hatásáról. Azt est első eseménye a fiatal rajongó számára: először látja Glinkát, valamivel idősebb barátja, Szerov mutatja meg neki, ott ül a közelükben és egy műkedvelő pianistával, Palibina kisasszonnyal(6) beszélget a Ruszlánról, a nagy Glinka-operáról, mely úgyszólván befejezve, most már előadásra vár, és – Lisztről. Azután – Liszt feltűnik a galéria oszlopsora mögött, a kövér, piperkőc öltözékű Vielgorszkijjal, egyszerre magára vonva minden figyelmet. Kissé hajlott alakja, sápadt arca, melyen nem képes felismerni a „híres firenzei (dantei) profilt”, rendjelei, keresettnek ható érintkezési módja s legfőképpen vállig-érő szőke „sörénye” nem keltenek benne kedvező benyomást. De közben hallja Glinka beszélgetését a „lerázhatatlan” Palibinával és az orosz szerző nem teljességgel elismerő véleményét a világhírű művész zongorajátékáról, akit előző este már hallott Vielgorszkij estélyén. A fiatalember felháborodik: a „világhír”szuggesztiója alatt tiltakozik a (mindössze csak) orosz szerző határozott véleménye ellen.

          De – Liszt órájára néz, lesiet az erkélyről, utat tör a közönségen át, és felmegy, nem: felugrik a dobogóra. „Mennydörgésszerű tapsvihar közt, amilyen 1703 óta nem volt Pétervárott” zongorához ül és rákezd Rossini Tell-nyitányának csellószólójára. …

          „Mi Szerovval, a hangverseny után olyanok voltunk, mint az őrültek.” Szinte szó nélkül egyeznek meg abban, hogy mindketten azonnal írásba rögzítik benyomásaikat és elragadtatásukat. „És megfogadtuk egymásnak, hogy ez a nap, 1842. április 8-a, most és mindörökké szent lesz nekünk. …Olyanok voltunk, mint a szerelmesek, mint a megszállottak. Soha életünkben nem hallottunk ehhez hasonlót, és egyáltalán, soha nem találkoztunk szemtől-szemben ilyen geniális, szenvedélyes, démoni egyéniséggel, aki hol orkánként, hol szinte szétáradt valami gyengéd szépség és grácia sugárzásában.” – Így lehetne idézni véges-végig ezeket a paroxizmusban égő szavakat, és ha az ilyen szavak, mint „soha életünkben,” nem jelentenek is sokat 18-20 esztendős ifjak szájában, mégis híven érzékeltetik azt az elemi hatást, melyet Liszt játéka Pétervárott és mindenütt keltett.

          Másnap Vielgorszkij szalonjában ad matinét Liszt, zenekar és szóló-művészek közreműködésével, a hallgatóság sorában – mint minden további alkalommal is – ismét ott van Glinka. A vendégművész Weber: Concertstück-jét és a „Felhívás keringőre,” Beethoven: „Adelaide”-jét és Schubert: Erlkönigjét adja elő. A hangverseny után Glinka Szerovnál ebédel. Itt természetesen sok szó esik Lisztről. Az estét Odojevszkijnél(7) töltik, Glinka kortársánál, az orosz zenei írás első jelentős képviselőjénél, ahol Liszt „lapról” eljátssza a még előadatlan „Ruszlán és Ljudmila” néhány részletét, a „partitúrából híven megőrizve mindenegyes kottafejet, mindenki csodálatára.”

          Második hangversenyén (ismét a Nemesi Társaság termében) elsősorban Chopin B-dúr mazurkájával és az Erlkönig átirattal kelti fel Sztaszov elragadtatását. Ezt a balladát „kétségkívül soha énekes sehol e világon így még elő nem adja – írja Sztaszov . – Valóságos kép volt ez, tele költészettel, sejtelemmel, varázslattal, színekkel, félelmeteslódobogással, váltakozva a haldokló gyermek kétségbeesett hangjával.” Úgy látszik, ugyanekkor hallották a Pastoral-szimfónia részleteit is. „Mi Szerovval ezt a szimfóniát egyáltalán nem ismertük, ezért bámulatunk, örömünk, lelkesedésünk annál váratlanabb és nagyobb volt. Később még csak egyszer adódott ugyanilyen tökéletességgel hallanom a Scherzo-t és Vihart, mikor Berlioz Pétervárott zenekarral adta elő. De Liszt és Berlioz édestestvérek voltak genialitásban és költészetben.”

          Jellemző és lényeges, hogy Sztaszov Liszt zongorajátékának hatását Berlioz zenekari előadásával helyezi egy szintre, azonosítja úgyszólván a két tolmácsolást, ezzel mutatva rá leghatásosabban Liszt játékának orkesztrális jellegére.”

          A harmadik hangversenyen (ezúttal az Engelhardt teremben, április 22-én) a Sonata quasi una fantasia előadásán bűvöli el a két fiatal rajongót. Április 25-én jótékony célú hangversenyen működik közre, hol Rossini „új oratóriuma”, a Stabat Mater szünete előtt Weber versenyművét adja elő zenekari kísérettel.

          A negyedik hangversenyen Henselt(8) Bölcsődalát, Vielgorszkij két dalát Henselt átiratában, a Norma-fantáziát és saját „bravúr keringőjét” játssza, majd ismét jótékony célú előadáson jelenik meg (április 30-án a pétervári gyermekkórház javára).

          A Glinka-krónika beszámol egy díszebédről, melyet Szenkovszkij(9), az író-kritikus rendez Liszt tiszteletére, és amelyen, Glinkán kívül festők, írók vettek részt és „minden akkoriban Pétervárott tartózkodó zenei híresség.”

          Azután még három hangversenyről tudunk, az egyik teljes jövedelme a hamburgi tűzkárosultak felsegélyezését szolgálta.

          Nincs tisztázva, melyik hangversenyén és az sem, vajon 1842-ben vagy a következő évben játszódott le a híres rögtönzés, melynek eredménye az ismert „Cserkesz induló”, helyesen: „Csernomor indulója” (Ruszlán és Ludmilla: IV. felvonás. Megj., A.). Jurij Arnold(10) mind ezt a hangversenyt, mind az ismeretlen Ruszlán-részletek partitúrából való tökéletes eljátszását a következő évbe helyezi, a Glinka-krónika is ebbe az időszakba illeszti be, és az átirat első változatának keletkezési éve is erre mutat. De 1843-ban a Ruszlán már nem volt ismeretlen, és Glinka feljegyzései is inkább az első pétervári út idejére utalnak. Arnold  „Emlékezései”-ben (1892) mozgalmas képet fest a jelenetről. Liszt a hangversenyen a kor múlóban lévő divatja szerint a közönség kívánság-témáira rögtönözni volt hajlandó. A beérkező 15-16 téma közül (Haydn, Mozart, Beethoven, Mendelssohn-dallamok) Liszt két – Glinka-témát választ ki: Ványa dalát az „Iván Szuszanyin”-ból és a „Ruszlán és Ljudmilá”-ból  a Csernomor indulóját. „Amikor Liszt eljátszotta az első témát – írja Arnold, – a közönség egy emberként fülsiketítő tapsban tört ki, az induló után pedig még lelkesebb taps hangzott fel minden oldalról.” Ez a Liszt érdeméből elért siker, az újra-felfedezés sikere indokolja legvalószínűbben Glinka kesernyés feljegyzését, hogy többévi elzárkózás után „a szinte elfelejtett orosz komponista a hírneves külföldi művész ajánlására jelent meg újból a fővárosunk szalonjaiban.”

          Liszt az elutazása előtti napon, május 15-én adja utolsó nyilvános hangversenyét, de véglegesen Vielgorszkij gróf termeiben fejezi be fellépései sorát és egyben első pétervári tartózkodását. Műsorából ezúttal Hummel: h-moll és Beethoven: Es-dúr zongoraversenye emelkedik ki. A hangverseny utáni ebéden részt vevők közt olvassuk Glinka, Henselt, Lenz(11), Odojevszkij, valamint a művészvilág és az arisztokrácia más képviselőinek nevét. Az ebédet zenekari kíséretű énekszámok követik neves pétervári művészek előadásában. A hangverseny fennmaradt műsorlapjának széljegyzetei (M. M. Vielgorszkij szavai) beszámolnak Liszt pohárköszöntőjéről és az esti gőzhajóval való elutazásáról.”

          „Liszt 1842 évi pétervári tartózkodása Szerov és magam számára egy világesemény jelentőségével bírt” – jegyzi fel Sztaszov. Szerov pedig így ír barátjának: „a legmagasabb-rendű kinyilatkoztatás, melyben valaha részem volt.” De nem kisebb izgalommal tárgyalta az eseményt a pétervári sajtó sem. Az „Északi Méh” április 11-i számában Bulgarin(12), a „nagy író, kritikus, riporter és általános hangadó” („Kammerton”) – mint Sztaszov nevezi gúnyosan a reakciós kritikust – így lelkendezik: „Liszt játéka nézetünk szerint korunk hű lenyomata, vagyis teljes-tökéletes romantika, melyben a képzelet nem ismer határt, mint a választékos ízlését, nincs alárendelve törvénynek – a géniusz akaratán kívül, mely ledöntve minden elméletet, a művészetből valami határtalanul csodálatost, soha nem létezettet alkot. Liszt játéka a zene világában ugyanaz, mint Victor Hugo drámái a francia, Goethe Faustja a német irodalomban.” Ugyanilyen hangot üt meg Szenkovszkij, Glinka barátja, de ő egyúttal rámutat arra is, hogy míg egyfelől egyenrangú az elragadtatás „játékmechanizmusának csodálatos tökéletességét” illetően, másfelől ellentétes nézetek is merülnek fel: „Sokan azt kifogásolják, hogy nem illetődnek meg, hogy ez a gyönyörű játék hidegen hagyja őket, mások meg azt panaszolják, hogy belebetegszenek az erős izgalomba és lelkesedésbe.”

          De hadd álljanak itt befejezésül a 22 esztendős, kitűnő Szerov szavai, melyet közvetlenül az első hangverseny után írt (szinte lihegve) hasonló paroxizmusban égő barátjához, Sztaszovhoz: „Már közel két órája, hogy elhagytam a hangversenytermet és még mindig magamon kívül vagyok. Hol vagyok? Hol vagyunk? Valóság ez vagy álom? Hátvalóban hallottam Lisztet?” De az elragadtatás - mely Sztaszovot még egy hosszú emberélet után is hevíti, és mindvégig áttör sokat idézett könyve („Liszt Oroszországban”) beszámolóin - Szerovban sem hűlt ki, mikor 16 év múlva Baden-Badenból ír a „virtuóz Lisztről.” […].

          Az elutazás napján, május 16-án, a „nyugati” naptár szerint 28-án, levél megy Mariehoz(13): „Csak egy gondolatom van, mindig csak ugyanaz, téged viszontlátni: … Nem megyek hát sem Moszkvába, sem Stockholmba, hogy előbb érkezhessem.” Ugyanitt „jó eredményről” számol be, és az „impresszárió” Belloni(14) elégedettségéről, és ötletesen parodizálja I. Ferenc francia király mondását: „Minden meg van nyerve és főleg – a becsület!”

          Az első oroszországi diadalút véget ért.”   

Megjelentette a Magyar-Szovjet Baráti Társaság a Múzsák Közművelődési Kiadónál 1955-ben.

Megjegyzések (A.):

(1) László Zsigmond (1893-1981), zenetörténész.

(2) gróf Vielgorszkij, Mihail (1788-1856), zeneszerző.

(3) Sztaszov, Vlagyimir Vasziljevics (1824-1906), író, zenekritikus, művészettörténész.

(4) Szerov, Alekszej Nyikolajevics (1820-1871), zeneszerző, zenekritikus.

(5)"Cеверная пчeла" („Északi méh” c., Szentpéterváron kiadott, XIX. századi, politikai és irodalmi napilap)

(6) Palibina, Anna (?), műkedvelő zongorista.

(7) herceg Odojevszkij, Vlagyimir (1804-1869), író, esztéta, zeneszerző, filozófus.

(8) Henselt, Adolph (1814-1889), német zeneszerző.

(9) Szenkovszkij, Oszip Ivanovics (1800-1858), orientalista, író.

(10) Arnold, Jurij (1811-1898), zeneszerző, zenetudós.

(11) Lenz, Heinrich (1804-1865), balti-német, fizikus.

(12) Bulgarin, Thaddeus (1789-1859), író, újságíró.

(13) Marie d’Agoult (1805-1876) francia írónő, később Liszt F. élettársa.

(14) Belloni, Gaetano (1810?-1887) Liszt titkára.

Pardon: véletlenül többször nyomtam meg az entert...

Ma este az Erkel Színház műsorán:

"Zongoraáriák"

/Az Opera honlapjáról/

Liszt Ferenc még megérte az Operaház felépülését, modellt ült Stróbl Alajosnak, szobra ma is ott található a főbejáratnál. Liszt nemcsak vezényelte, de zongoradarabjaiban is rendszeresen feldolgozta az operairodalom számára kedves műveit. A jótékonyság és a köz hasznára irányuló figyelem életének egyik meghatározó eleme volt, ezt a példát követve rendezzük zongorahangversenyünket évről évre az Őrzők Alapítvánnyal közösen. 
Az Őrzők a Tűzoltó utcai Gyermekklinika hivatalos alapítványa, az est bevételét daganatos és leukémiás gyermekek gyógyítási körülményeinek javítására fordítja. 

Műsor:

1. rész
Verdi–Liszt: A trubadúr – Miserere
Verdi–Liszt: Simon Boccanegra-parafrázis
Wagner–Liszt: Izolda szerelmi halála

Zongorán közreműködik: Balogh Ádám

– szünet – 

2. rész
Liszt: Három Petrarca-szonett (Pace non trovo, Benedetto sia 'l giorno, I' vidi in terra)

Közreműködik: Haja Zsolt (bariton)
Zongorán közreműködik: Kocsis Krisztián

Auber–Liszt: A portici néma – Tarantella bravura
Bellini–Liszt: Norma-parafrázis

Zongorán közreműködik: Kocsis Krisztián


Az est fővédnöke Herczegh Anita, a köztársasági elnök hitvese.

Konferál: Becze Szilvia

Partnerünk: Őrzők Alapítvány

Erkel Színház – Nagyszínpad

2018. október 21.

Kezdés ideje: 19:30

Befejezés ideje: 21:30

Ma este

19:00 : Gödöllő
Gödöllői Királyi Kastély

Ránki Fülöp (zongora)

Műsor:

LISZT: Nagy koncertszóló
LISZT: V. (e-moll) magyar rapszódia
LISZT: h-moll szonáta