Kapcs. 1207. és 1206. sorszámok
A Bartók Rádió december 12-én 12.35 és 15.00 óra között sugározta
felvételről:
"Hangverseny-különlegességek"
Liszt Ferenc: Szent Erzsébet legendája – oratórium
Liszt Ünnep nyitókoncertje
Művészetek
Palotája – Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem, 2024. október 9.
Vezényel: Vashegyi György
Ea.:
Gabriela
Scherer (szoprán),
Láng Dorottya (mezzoszoprán),
Johannes Kammler (bariton),
Nagy Zoltán (bariton),
Bogdan
Talos (basszus),
Nemzeti Énekkar (karig.: Somos Csaba),
Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola Gyermekkara (karig.: Sapszon Ferenc, Sapszon
Borbála),
Nemzeti Filharmonikus Zenekar
Az adás visszahallgatható a MédiaKlikk oldaláról: ITT
Az M5
csatorna sugározza ma 21.55 – 23.30 óra között:
XXIII. Liszt
Fesztivál
IV. Liszt Jótékonysági Gálaest: Liszt és Erkel költői
esszenciája
A felvétel a Gödöllői Királyi
Kastély Dísztermében készült 2024. 09.29-én.
A Los Angeles Nemzetközi Liszt
Verseny és a Gödöllői Liszt Fesztivál együttműködésével.
Fővédnök: Szilasi
Alex, a Gödöllői Liszt Fesztivál művészeti vezetője
Házigazda: Polgár Éva, a
Los Angeles Nemzetközi Liszt Verseny igazgatója
Műsorvezető: Mohai Gábor
Közreműködnek:
Kovács Gergely – zongora
Lőkösházi Mária – ének
Meláth Andrea – ének
Mocsári Károly – zongora
Polgár Éva – zongora
Szirtes Máté – zongora
Taige Wang – zongora
„Liszt és Erkel neve összefonódik a tehetséggondozással. Méltán népszerű alkotásaik tolmácsolásán keresztül világjáró művészeink mellett bemutatkoztak azok a rendkívüli tehetségek, akik idén Magyarországot képviselik a XVIII. Los Angeles Nemzetközi Liszt Versenyen. A koncert bevétele az ő utazási támogatásukat gyarapította. A felvétel a Gödöllői Királyi Kastély Dísztermében készült.”
A Momus oldalán megjelent ajánló Liszt-műsor mellett még egy mai Liszt-koncertre hívom fel a figyelmet - amely zenei eseményre ugyancsak a Régi Zeneakadémián kerül sor, az este folyamán:
“A zene szava: Isten szava”
Transzcendens szimbólumok Liszt (és Chopin) műveiben
Esztó Zsuzsanna “Beszélgetős” koncertje
2024. november 9. 19:00
Régi Zeneakadémia (Liszt Múzeum)
1064 Budapest. Vörösmarty u. 35
Műsor:
- Liszt – Impromptu, S. 191 Fisz-dúr
- Liszt – Les jeux d’eaux à la Villa d’Este
- “A Villa d’ Este szökőkútjai” (Zarándokévek 3.)
- Liszt – Le mal du pays - “Honvágy” (Zarándokévek 1.)
- Liszt – En rève (“Álomban”)
- Chopin – Scherzo h-moll Op. 20.
- Liszt – Gnomenreigen (“Manók tánca”)
(für die grosse Klavierstücke von Lebert &
Stark)
- Liszt – Ave Maria (für die grosse Klavierschule von Lebert & Stark)
A belépés díjtalan.
Bartók Rádió ma 12.35 - 14.25
óra között ismét sugározza a korábban már ismertetett Liszt-koncert hangfelvételét
(Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem, 2023. október 22.)
Liszt Ferenc köpönyegéről, a komponista 213. születésnapjára
Momus.hu - 2024-10-22 08:10:00 - zéta -
Engem is lenyűgöz Liszt Ferenc rendkívüli személyisége, elsősorban zeneszerzőénje mélysége az, ami megragad a külső csillogás, a virtuozitás mögül. Liszt szerteágazó hatalmas zenei oeuvre-jéből szinte lehetetlen mindent megemlíteni/kiemelni; a zongora-, orgona- és szimfonikus művei mellett figyelmem egyre inkább a vokális műveire - az elmúlt években főleg az egyházzenei kompozícióira - irányul (motetták, misék, kantáták...), de a "Szent Erzsébet legendája" mellett a másik monumentális oratóriuma, a "Christus" is igen közel áll hozzám. És hát felfedezésszámba ment a befejezetlen operája, Byron tragédiája nyomán írt Sardanapalo - csak az elkészült első felvonása, amelynek magyarországi bemutatójára éppen ma egy esztendeje - október 22-én - került sor a Müpában, a Staatskapelle Weimar produkciójaként.
Örülök Zéta Liszt Ferenc születésének 213. évfordulója apropóján írt „kommentárjának”, amely egyúttal főhajtás is a zenei géniusz előtt.
A Bartók Rádió sugározza ma
este - Koncertfelvétel (19:35 - 21:26)
A Staatskapelle Weimar hangversenye Liszt Ferenc műveiből
Vez.: Kirilo Karabic
Km.: Nemzeti Énekkar Női Kara (karig.: Somos Csaba)
1. Weimari népdal
2. Dante szimfónia — a) Inferno, b) Purgatorio, c) Magnificat (nőikar)
3.Sardanapalo — egyfelvonásos opera (magyarországi bemutató)
Szereposztás:
Sardanapalo, Asszíria királya — Airam Hernández (tenor)
Mirra, ión rabszolgalány — Joyce El-Khoury (szoprán)
Beleso, pap — Olekszandr
Pusnyak (basszus)
(Bartók Béla
Nemzeti Hangversenyterem, 2023. október 22.)
Helyesbítek. Az előző bejegyzésemben említett Szent Erzsébet legendája oratórium egyik korábbi előadása nem két évvel, hanem hat évvel ezelőtt volt a Müpában - amely koncerten ugyancsak jelen voltam.
Kapcs. 1204. sorszám
Liszt Ferenc: Szent Erzsébet legendája – oratórium, Otto Roquette szövegére
Tegnap este a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben hatalmas lelkesedést váltott ki belőlünk Liszt megrendítő hatású, grandiózus oratóriumának előadása. Teljes szépségében bontakozott ki a mű misztériuma, melynek zenéje pregnánsabb ritmusaival a második részben érte el a csúcspontját és igazán szépen sikerült. Szent Erzsébet szopránszólamát a ragyogó Gabriela Scherer svájci vendégművésznő tette felejthetetlenné, akinek kifejező érzelemvilágot tükröző és remeklő énekléséhez kiváló énekesek társultak partnerül (Johannes Kammler, Láng Dorottya, Nagy Zoltán, Bogdan Talos) Megjegyzem, II. Lajos őrgróf szerepében a fiatal német bariton két évvel ezelőtt már bemutatkozott az oratóriumban, hiszen ugyanitt a Müpában Kele Brigittával, Kutasi Judittal, Haja Zsolttal és másokkal együtt fellépett azon az előadáson, amelyen ugyancsak a Nemzeti Filharmonikus Zenekar, a Nemzeti Énekkar, a Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola Gyermekkara működött közre, de akkor Hamar Zsolt karmester vezényelt. Kammler énekhangja azóta erőteljesebbé, kifejezőbbé, érzelemdúsabbá vált, igen kedvező benyomást tett rám. Üde színfolt a Gyermekkar teljesítménye (karnagyok: Sapszon Ferenc és Sapszon Borbála), de különösen jó volt hallani a Somos Csaba karnagy vezette, ugyancsak remeklő Nemzeti Énekkart, amely teljesítményével az egész előadás magas színvonalát erősítette.
Vashegyi György alapos műismeretről téve bizonyságot, biztos kézzel fogta össze zenekarával (Nemzeti Filharmonikusok) együtt a többszáz fős előadó-apparátusát. Az előadás végén szűnni nem akaró tapsvihar vette kezdetét..
A koncert elejéről itt van egy rövid videobejátszás.
Az oratórium felépítéséről Liszt így írt 1862. november 10-én Rómából elküldött levelében Mosonyi Mihálynak:
„Ami magát a művet illeti, csak azt mondhatom Önnek, hogy kórusokra és szólókra oszlik: hat zárt, de összefüggő számból áll; ezek a következők: 1. Erzsébet Wartburgba érkezése; 2. A rózsacsoda; 3. A keresztes lovagok; 4. Zsófia őrgrófné – Erzsébet kiűzése Wartburgból; 5. Erzsébet imája – A szegények kórusa – Erzsébet halála; végül 6. Hohenstaufen Frigyes ünnepélyesen eltemetteti a szentet. Mindezekhez járul még a zenekari bevezető súlytalanul, dallamosan, imitációsan szőve, és néhány betoldott zenekari tétel, mint a Keresztesek indulója, és egy Interludium. A mű előadása egészében két és fél óráig tart, vagyis betölt egy teljes hangversenyestét. Ha kívánságom teljesül, akkor e mű a későbbiekben integráns részét alkotja az új magyar zeneirodalomnak. (...) De sok mondandóm elmondatlan még; egyre megy, hogy egyhamar megértik-e vagy elismerik-e; ha egyszer nem leszek már itt lenn, majd csak meglesz a többi is. Ezt, tovább munkálkodva, nyugodtan kivárhatom; és addig is higgadtan vezeklek virtuóz hírnevemért, elviselve azt a méltánytalanságot, mellyel kompozícióim mostanság találkoznak. Ön tudja, hogy miképp vélekedem erről, tisztelt barátom, és nem veszi tőlem zokon, hogy feltartóztathatatlanul követem magasabb célomat.” (Forrás: a kísérő műsorfüzet)
Hisz a magyar zenei tehetségek nemzetközi létjogosultságában
A
gyönyörű, barokk stílusú Gödöllői Királyi Kastély ad otthont a XXIII.
Liszt-fesztiválnak, amelynek programjában negyedik alkalommal rendezik meg a
Liszt jótékonysági gálát szeptember 29-én. A
magyar pályakezdő zongora- és énekművészek hazai és nemzetközi megismertetésére
és népszerűsítésére létrehozott gálaest Polgár Éva
nevéhez fűződik. A zongoraművésszel a fellépőkről, a műsorról és az idei
ösztöndíjasokról is beszélgettünk.
Mno.hu – Petrovics Gabriella, 2024. 09. 27. 5:20
Liszt Ünnep
– Nemzetközi Kulturális Fesztivál
Liszt: Szent Erzsébet legendája
Müpa — Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem
2024. október 9., 19.00
Közreműködik:
Gabriela Scherer,
Johannes Kammler, Bogdan Talos, Láng Dorottya, Nagy Zoltán – ének,
Nemzeti Filharmonikus Zenekar,
Nemzeti Énekkar (karigazgató:
Somos Csaba),
a Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola
Gyermekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc, Sapszon Borbála)
Vezényel: Vashegyi György
Liszt 1861
őszétől mind több időt töltött Rómában, ahol figyelme az egyházi zene felé
fordult. A következő évben, 1862-ben fejezte be első oratóriumát, a Szent
Erzsébet legendáját. A zeneszerzőt már régóta foglalkoztatta a magyar
királylány életének története, a weimari nagyherceg társaságában például
ellátogatott Erzsébet egykori lakhelyére, Wartburg várába is. „Szent Erzsébethez különösen gyengéd
kapcsolat fűz. Magyarországon születtem, akárcsak ő, a sorsomat és
pályafutásomat döntően meghatározó tizenkét évet pedig Türingiában töltöttem,
egészen közel Wartburg várához, ahol élt, és Marburghoz, ahol meghalt.”
Az oratórium
címszerepét Gabriela Scherer énekli. A kiváló svájci drámai szoprán a Hamburgi
Opera társulatának tagjaként, Fischer Ádám vezényletével a 2023/2024-es évadban
debütált A bolygó hollandi Sentájaként, idén nyáron pedig hallható volt
Bayreuthban is, ahol Gutrune szerepét alakította Az istenek alkonyában.
A Nemzeti
Filharmonikusokat zeneigazgatójuk, Vashegyi György vezényli.
Az előadás a Liszt Ünnep keretében az Európai Unió Tanácsa magyar elnökségének kísérőprogramjaként valósul meg.
Liszt Ferenc halálának mai évfordulójára:
Előadja: a Nagyváradi Székesegyház Szent László
énekkara Vezényel: Kristófi János
Elhangzott 2024. május 25-én a Szentesi
református nagytemplomban megrendezett 30. egyházzenei találkozó
kórushangversenyén.
(YouTube)
A Bartók Rádió mai adása, 20.20 – 22.34:
Liszt Ferenc: Zarándokévek
Ea.: Bertrand Chamayou (zongora)
1. Első év: Svájc S. 160 - a) Tell Vilmos kápolnája, b) A wallenstadti
tónál, c) Pastorale, d) A forrás partján, e) Vihar, f) Obermann völgye, g)
Ekloga, h) Honvágy, i) A genfi harangok,
2. Második év: Itália
S. 161 - a) Sposalizio (Mária eljegyzése), b) A
gondolkodó, c) Salvator Rosa canzonettája, d) 47. Petrarca-szonett, e) 104.
Petrarca-szonett, f) 123. Petrarca-szonett, g) Dante-szonáta,
3. Velence és Nápoly
S. 162 - a) Gondoliera, b) Canzone, c)
Tarantella,
4. Harmadik év S. 163
- a) Angelus! Ima az őrangyalokhoz, b) A Villa d'Este
ciprusai, c) A Villa d'Este szökőkútjai, d) Van a tárgyaknak könnyük - magyar
hangnemben, e) Gyászinduló, f) Emeljétek fel szíveiteket
(Montpellier, Opéra
Comédie, 2023. július 22.)
Bartók Rádió, ma 21.24 – 22.00
Szvjatoszlav
Richter Liszt Ferenc-műveket zongorázik
Km.: Magyar Állami
Hangversenyzenekar
Vez.: Ferencsik János
1. A-dúr zongoraverseny,
2. Magyar fantázia
(Budapest, Erkel Színház 1962. szeptember
27.)
Bartók Rádió ma esti adása, 21 órától
Cziffra Fesztivál - Liszt-maraton - Liszt összes rapszódiája III/3., befejező rész
1. II. magyar rapszódia (Vida Mónika Ruth),
2. a) I. magyar rapszódia, b)
IV. magyar rapszódia, c) VIII. magyar rapszódia, d) X. magyar rapszódia, e)
XIII. magyar rapszódia, f) Román rapszódia (Király Csaba),
3. a) V. (Hősi) magyar rapszódia, b) XV. magyar rapszódia (Rákóczi-induló) (Mocsári Károly)
(MOM Kulturális Központ, Kupola, 2023. április 17.)
Muzsika, 2005. Április |
Andersen 1840-ben számos utazásai egyikére indult, melynek során bejárta Európát, és eljutott Keletre is. Németországi tartózkodása elején volt alkalma meghallgatni Liszt Ferenc koncertjét, melyről az 1842-ben megjelent, "Egy költő bazárja" című útirajzában számolt be. Utazása végén úgy adódott, hogy ugyanott újra hallhatta Lisztet, amiről szintén megemlékezik: "Liszt van itt! Újra hallhatom ugyanabban a teremben, ahol a Valse infernale-t hallottam utazásom kezdetén! Szinte azt hihetné az ember, hogy egész utazásom csak álom volt Liszt gyöngyöző fantáziaképei körül!"
2005 áprilisában ünnepli a világ Andersen születésének 200. évfordulóját. Ebből az alkalomból jelenik meg egy válogatás felnőtteknek szóló írásaiból, többek között az említett útirajzból vett részletekkel, a Polar Könyvek sorozatban.
Csak a teljesség kedvéért: Liszt a Via Crucist úgy írta meg, hogy orgona vagy zongora lehet a szólisták mellett, de szintén tőle származik a mű pusztán négykezes zongora változata is. Utóbbi lemezfölvételéről (Klukon Edit és Ránki Dezső, BMC) a momusban 2005-ben Varga Péter írt recenziót, ahol kitér ezekre a körülményekre is, dicséri a fölvételt, s külön is a lemez igényes kísérőszövegét. Magam hallottam tőlük élőben is, az Ars Sacra fesztivál 2021. őszi, a Gazdagréti Szent Angyalok templomban adott hangversenyükön, ahol ez volt a záródarab. (A hgv. előtt volt egy kis bevezető, ahol bemondták, hogy a végén kérik a taps mellőzését. Így is történt, s a nagyszerű hgv. igazán áhitatosan zajlott és végződött.) Én ezután szereztem be az írt lemezt is. (Valóban gyönyörű és külön figyelmet érdemel a viszonylag terjedelmes, ámde kiváló kísérőszöveg, aminek a végéről Klukon Edit rövid személyes megjegyzése sem hiányzik.) A művet amúgy a Hungaroton már az LP-korszakban kiadta, az is szép volt, de kiadta később, digitális fölvételen is. (Utóbbit nem hallottam.) Nekem megvan viszont a zongorakíséretes változata is még a dig. korszak elejéről: a Philips rendkívül igényes, 1984-es fölvétele (jellemző, hogy csak 1986-ban adták ki), a Holland Kamarakórus (3 kiegészítő taggal 24-en) énekel éteri tisztasággal és áhitattal, Reinbert de Leeuw vezényli s egyben kíséri őket zongorán, ugyancsak nagyszerűen. (Érdemes megjegyezni, hogy a zongorista-karmester amúgy a modern zene egyik apostola.) Most megnéztem, fönt van a You-tube-on is - nagyon tudom ajánlani Nagypéntekre; persze nemcsak ez illik mára, akár Liszt vagy Haydn, Beethoven, s persze Bach, stb. más művei mellett.
2024.
március 30., 19.00 – Budapest Music Center
Liszt Ferenc:
Via Crucis
Ünnepi koncertre készül a Modern Art Orchestra a húsvét közeledtével. A keresztút stációit megrajzoló oratorikus művet Liszt életében sosem adták
elő, a 20. század elején játszották először. Talán mert harmóniái, dallamai a századfordulós zenei törekvések irányába mutatnak. A MAO alkotói
eredetileg a 2022-es Liszt-ünnep nyitókoncertjére adaptálták a művet.
A tételeket Ávéd János, Bacsó Kristóf, Cseke Gábor, Fekete-Kovács Kornél, Korb Attila és Subicz Gábor hangszerelte, hozzájuk csatlakozott két
díjnyertes zeneszerző-előadó, Hofecker Dániel és Szabó Dániel. A kórus szerepét a nagyzenekar veszi át. Az énekszerepekre az Operából érkező
Horti
Lillát, valamint Pocsai Kriszta jazzénekesnőt kérték fel. Az orgonaszólamokat
Fassang László játssza.
Infó: bmc.hu
KÖZREMŰKÖDIK:
- Horti Lilla – ének
- Pocsai Kriszta – ének
- Fassang László – Hammond-orgona
- Modern Art Orchestra
- Művészeti vezető: Fekete-Kovács
Kornél
Liszt Ferenc egyházi zenéje életművének különösen gazdag része, és még ezek között is különleges helyet foglal a kései Via Crucis [Keresztút]
című oratorikus, 15 tételes darabja, amelyet kifejezetten templomi előadásra, orgonista, kórus és énekes szólisták számára írt 1879-ben. Jellemző
módon, amikor elküldte egy egyházi kottakiadónak, hangsúlyozta, hogy nem fontos számára a honorárium, ám a mű így is kéziratban maradt. Csak
1929-ben mutatták be posztumusz Harmat Artúr vezényletével, aki később a Szent István Bazilika karnagya lett. Talán éppen azért ilyen későn, mert
harmóniái, dallamai kifejezetten a modern, századfordulós zenei törekvések irányába mutatnak. A passiót megidéző, elmélyült gondolatvilágának
mottója a záró tételben hangzik el
Fortunatus himnusza alapján: a kereszt az „egyetlen reménységünk”.
A Modern Art Orchestra 2005-ös alapítása óta hamar a magyarországi jazz kultúra egyik fellegvárává vált. Alapítója és művészeti vezetője, Fekete-
Kovács Kornél azért választotta ezt a nevet, hogy a jazz világában állva a kortárs zenei törekvések felé nyisson, ezért tagjai a zenekarnak
klasszikus zenében otthonos hangszeresek éppen úgy, mint a jazz muzsikát játszó zenészek. A kortárs zenei műhelyként működő együttes
példaértékű tevékenységet folytat, hiszen fennállása óta rengeteg kifejezetten a Modern Art Orchestra számára íródott új kompozíció született meg.
Liszt művének saját képükre formált, mélyen átélt előadása abba a sorba illeszkedik, amelyben – Eötvös Péterrel folytatott együttműködésük után –
Bartók, Kodály vagy Ligeti György műveit is adaptálták.
A 2022-es Liszt-Ünnep felkérésére született adaptáció olyan szerző-hangszerelő jazzmuzsikusok kézjegyét viseli, akik eddig is bizonyítottak,
jelentős darabokat komponáltak az együttes számára. Az egyes tételeket (a keresztúton: stációkat) a zenekar háziszerzői közül hatan (Ávéd János,
Bacsó Kristóf, Cseke Gábor, Fekete-Kovács Kornél, Korb Attila és Subicz Gábor) hangszerelték, hozzájuk csatlakozott két, a MAO-val szorosan
együttműködő, többszörös díjnyertes zeneszerző-előadó (Hofecker Dániel és Szabó Dániel).
A kórus szerepét a műben a nagyzenekar veszi át, ám a tagok ezúttal a témához illően kerülni fogják a szabad improvizációt, viszont kadenciákat,
variációkat fognak előadni az egyes zeneszerzők instrukcióinak megfelelően. A Modern Art Orchestra az énekszerepekre a Magyar Állami Operaház
magánénekesnőjét,
Horti Lillát és a jazzélet ikonikus énekesnőjét, Pocsai Krisztát kérte fel. Az
orgonaszólamokat Fassang László tolmácsolja majd.
„Megdöbbentő felismerés volt számomra látni, hogyan versengett Liszt zeneszerzői és előadói zsenije szinte egész életében. Ez a mű nem a
csillogást és a sikereket idézi fel, hanem a megfontolt, lényegre törő, meditatív alkotót.” – mondja a darabválasztásról a művészeti vezető, Fekete-
Kovács Kornél.
Fotók Liszt Krisztus oratóriumának koncertelőadásáról a Pesti Vigadóban (2023. november 26.)
Liszt Ferenc: Krisztus – Somos Csaba vall az oratórium Pesti Vigadóbéli mai bemutatója elé – video
Váradi Zita, Szalai Ágnes - szoprán
Schöck Atala - alt
Szappanos Tibor - tenor
Fátrai János - bariton
Sebestyén Miklós - basszus
Nemzeti Énekkar (karigazgató: Somos Csaba)
Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola Gyermekkara (karigazgatók:
Sapszon Borbála és Sapszon Ferenc)
Szent István Filharmonikusok
Vezényel: Somos Csaba
Liszt legnagyobb alkotása a Krisztus oratórium, melynek jelentősége rendkívüli, ám a művet ritkán halljuk, mert igen terjedelmes, előadóapparátusa is nagy, megszólaltatása különleges erőfeszítést igénylő feladat. Most itt az alkalom: a közönség a Nemzeti Énekkar és a Szent István Filharmonikusok előadásában, kiváló hazai szólisták közreműködésével, a karigazgató, Somos Csaba vezényletével élvezheti a kivételes alkotást – 150 évvel az 1873 novemberében lezajlott magyarországi bemutató után, annak egykori helyszínén, a Pesti Vigadóban.
Zenei katedrális – interjú Somos Csabával
/Fidelio.hu - Kondor
Kata, 2023.11.16. 16:05/
Liszt Krisztus című oratóriumának
előadására készül a Nemzeti Énekkar, a november 26-i, Vigadó-beli koncertet az
együttes karigazgatója, Somos Csaba vezényli.
A karmesterrel a darabhoz fűződő viszonyáról, a mű által támasztott kihívásokról, és arról is beszélgettünk, miért érzi úgy, hogy egy igazán nagyszerű előadógárda állt össze a koncertre.
„Ha el kellene hagynom a Földet, de ezt magammal vihetném, akkor meglenne minden örömforrásom, amire zenei, kulturális és lelki téren szükségem van” – nyilatkozta egy interjúban Liszt Krisztus című oratóriumáról.
Miért jelent olyan sokat önnek ez a darab?
Régóta
nagy álmom, hogy a teljes művet vezényelhessem! Rendkívül sok szép emlék köt
hozzá, például a Liszt-évben, amikor az oratóriumot világszerte több együttes ugyanabban
az időpontban szólaltatta meg, én a Rádiókórus akkori vezetőjeként az
együttessel Párizsban, majd Bécsben járhattam a Krisztussal. Itthon pontosan ugyanabban az időpontban
Kocsis Zoltán vezényelte a Szent István Bazilikában. Szóval több ízben is volt
szerencsém betanítani a gigászi művet, több hazai szimfonikus zenekar élén
pedig dirigálhattam egy-egy önálló zenekari tételt is. Természetesen a Nemzeti
Énekkarral is foglalkoztunk már közösen a darabbal, sőt
a mű iránti
rajongásomnak és kollégáim kedvességének köszönhetően az ötvenedik
születésnapomra a mű partitúráját kaptam tőlük ajándékba.
[...]
A
nagy terjedelmen kívül miben ró még speciális feladatot a darab az előadókra?
A
legintimebb, egy szólamú gregoriántól a leggrandiózusabb, szinte wagneri
zenekar átvitelére is alkalmas hangzásig terjed a skála, amire az énekkarnak
képesnek kell lennie. Ilyen szempontból egy kicsit olyan a darab, mint Verditől
a Quattro
pezzi sacri. Az első tételben
azt kívánja Liszt, hogy a pásztor hangját előbb egy szoprán, aztán kettő, majd
négy szólaltassa meg, a folytatásban pedig ugyanígy az altban.
Szinte
megkoreografálta, hogyan adják tovább az örömhírt, és lépnek be a szólamok,
rendkívül
puritán, már-már középkori hangzással, aztán az egész egy hatalmas dicsőítéssé
fejlődik, óriási zenekar mellett. A nagy terjedelmű a cappella tételekben,
illetve egy szál harmóniumkísérettel megírt szakaszokban pedig tűpontosan kell
intonálni, ami minden énekkar számára nagy kihívás. Egyébként Liszt pontosan
azért komponált ezekbe a részekbe alkalomszerűen orgonát vagy harmóniumot, mert
a 19. században Németországban még nem voltak annyira jó énekkarok, akik
támaszték nélkül ilyen hosszú a cappella tételek megszólaltatására képesek
lettek volna.
[...]
A
művet egy szünettel játsszuk, ami a második rész után lesz. Liszt által
javasolt rövidítésekkel egy-egy óra hosszúságú a koncert mindkét fele, a latin
szövegek megértését pedig magyar szövegfordítás kivetítésével segítjük. A
terjedelem ellenére úgy vélem, e műalkotás könnyen befogadható, mintegy
tablósorozatként követhetjük végig Jézus életét.
Olyan mértékben
láttatja a zene a történéseket, hogy szerintem egyben is szájtátva ülné végig a
közönség,
az
ember teljesen a székbe szegeződik a mű hallgatása közben.
Liszt: Krisztus
november 26. 19:30, Pesti Vigadó
Magyarkurir.hu - 2023.
november 19., vasárnap | 17:40
Pallós Tamás
Az idei
őszi fesztivál, a Liszt Ünnep keretében két olyan koncertet – méghozzá
magyarországi premiereket – tartottak meg a Művészetek Palotájában, amelyeket
korábban már meghirdettek, de a covid-járvány miatt végül éveket késtek.
Kurtág György 2018 novemberében, a milánói Scalában bemutatott Fin de partie (A játszma vége) című Beckett-operája,
illetve Liszt Ferenc „töredéke”, a
Byron-tragédiát feldolgozó Sardanapalójának rekonstruált első felvonása is először
hangzott el itthon.
55.
könyv és papírrégiség aukció – KRISZTINA ANTIKVÁRIUM
2023. 11. 25. SZOMBAT 10:00 - 2023. 11. 25. SZOMBAT 18:00
244,1. tétel
Liszt Ferenc (1811–1886)
különlegesen nagy méretű, albumin fényképe.
KIKIÁLTÁSI ÁR: 280.000 Ft
A felvételt Kozmata Ferenc (1839–1902) udvari fényképész készítette 1880 körül. A nagyítás is ekkoriban készült. Nagyon ritkán előforduló, (főleg ekkora méretben), jó minőségű és állapotú fénykép.
Márai Sándor Művelődési
Ház (Egykori Budai Kaszinó) | 1013 Budapest, Krisztina tér 1.
kiállítás helyszíne:
Krisztina Antikvárium |
1013 Budapest, Roham u. 7.
kiállítás ideje:
2023. nov. 13. és 24.
között | nyitvatartási időben: Hétfő-Péntek: 10-18 óra
Az Új Zenei Újság 2023. október 26-i adásában (szerkesztő:
Kovács Sándor) László Ferenc (újságíró, történész, kritikus) fejti ki véleményét Liszt Sardanapalo című egyfelvonásos
operatöredékéről és a Müpában a Staatskapelle Weimar produkciójában elhangzott
előadásról.
A Bartók Rádió
MédiaKlikk oldalán visszahallgatható az adás.
A beszélgetés hanganyaga az időskálán 18:28:51 – 18:39:17 között található – benne a Sardanapalo fináléjának részlete csendül fel a koncerten készült hangfelvételről.
Már annak örülni kell, hogy előhoztad itt a topikot...
Köszönöm.
Igazad van, egyelőre nincs "hírértéke" a koncertnek. Igaz, még alig tíz nap telt el a bemutató óta. Talán még előjönnek "szakértői" kritikák.
Remélhetőleg én utánam is lesz még visszhangja a
Sardanapalo magyarországi bemutatójának a Müpában. A MUZSIKÁ-ban a zenei eseményekről kritikák általában havi-
kéthavi csúszással közlendők. Vonatkozik
ez a Parlandóra is.
Viszont időközben már két beszámoló is olvasható Liszt operatöredékének zenetörténeti jelentőségű előadásáról az alábbi internetes portálokon:
https://revizoronline.com/staatskapelle-weimar-liszt-unnep-2023/
POKOLJÁRÁS ÉS ROMLÁTOGATÁS - Staatskapelle Weimar, Liszt Ünnep 2023
Gyárfás Orsolya, 2023. okt. 30.
https://art7.hu/szinhaz/liszt-unnep-2/
Tatjána a
Liszt Ünnepen
2023. 10. 28. Fittler Katalin
Úgy látom, amekkora hírverést kapott a Liszt-opera, akkora volt a kritikusi érdektelenség.
Csak felsőfokú jelzőket használhatok a MÜPA - Staatskapelle Weimar vasárnap esti Liszt-hangversenyéről!
Óriási volt az érdeklődés, a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem földszintje és az első két emelete zsúfolásig megtelt...kíváncsiságunk elsősorban nem az est első részében elhangzott és ismert, nagyszabású, csodálatos szépségű - bár előadói apparátusa okán ritkán játszott - Dante-szimfóniára, hanem Liszt Ferenc csaknem elfeledett de 170 év után végre előbányászott, felnőttkorában komponált operájára – Sardanapalo -, annak is a megmaradt töredékére (csak az elkészült I. felvonásra) fókuszált, ami most koncertszerű változatban jutott el hozzánk és szólalt meg magyarországi bemutatóként!
Elöljáróban: csak áradozni tudok a Staatskapelle Weimar zenekarának minőségéről, a hangszercsoportok szólamaiban is igen „összecsiszolt” hangzásról, az egyénileg is jól hallhatóan képzett muzsikusok tüneményes játékáról, és karizmatikus kisugárzású vezető karmestere - Kirill Karabits - kiváló dirigensi tevékenységének a hatalmas előadói apparátusra (ide értve a Nemzeti Énekkar Női Karát is), valamint ránk, a közönségre tett szuggesztív hatásáról.
Már a műsor első számaként felcsendült egy kuriózum-darab, Lisztnek a több változatban is megkomponált Weismars Volkslied (Weimari népdal) alkotása; az 1853-ban a weimari hercegség számára írt Hódolati induló később nemzeti himnusszá vált részletével most a nagy szimfonikus zenekarra hangszerelt pompás verziója által ismerkedhettünk meg.
Az előadott Dante-szimfóniáról itt csak annyit jegyzek meg, hogy a hatalmas mű (A pokol; A purgatórium, Magnificat) harmadik részében felhangzó gyönyörű szoprán és alt kartételeket előadó Női Kar két szólama a hangversenyterem második emeletén két oldalt, a zenekar felett foglalt helyett, így a kórus belépései jól követni tudták a karmester amúgy pontos beintéseit. Élmény volt hallani a monstre szimfóniát – benne az áhítatos Magnificat tételelt, amelyben a két hatalmas előadó-együttes összecsiszolt „összhangzata” zengett és spirituális kicsengésével teljesen magával ragadtatta a publikumot.
És most következzék beszámolóm arról a zenei csodáról, ami mágnesként odavonzott minket a Müpába, hogy részesei lehettünk egy felfedezésszámba ment Liszt-alkotás magyarországi bemutatójának; úgyis ha a komponista már érettkorban keletkezett operájának csak az elkészült első felvonás mint töredék megismerésére adhatott lehetőséget a letisztázott partitúra – ez a zseniális ének-zenei szövet teljesen lenyűgözött!
A Sardanapalo című opera keletkezéséről és a darab cselekményéről muszáj részletesebben szólnom. Byron Sardanapalus című drámáját 1834-ben mutatták be Londonban. Az asszír királyról mesél, akiből hiányzik az erkölcs, a katonai ambíció, a házassági hűség és az uralkodás általános tulajdonságai. Hiányzik továbbá miniszterei, tisztjei és bírósága támogatása, és nem tudja kivégezni vagy bebörtönözni azokat, akikről kiderült, hogy összeesküdtek ellene, annak ellenére, hogy sógora, Salamenes, valamint szeretője, a görög rabszolga lány, Mirra felszólította. Ez további lázadásokat szít, és végül a katonai vereség és az Eufrátesz áradása okozta természeti katasztrófa együttesen vezet a király bukásához: a folyam elönti a várost, a felkelők lerombolják a vár fő védőfalát, a vereség pedig elkerülhetetlen; a király elküldi családját, és elrendeli, hogy elevenen égessék el szeretőjével, illatok és fűszerek közepette egy nagy pokolban. Sardanapalus és Mirrha együtt máglyán végzik életüket. Liszt a maga részéről azt mondta egy barátjának, hogy a tervezett opera fináléja az egész közönséget felgyújtja!
Liszt 1845-ben kezdett hozzá egy olasz opera megírásába, a már említett Lord Byron tragédiája, a Sardanapalus története keltette fel érdeklődését. Az elkészült librettó az ókori Asszíria királyának, a békeszerető uralkodónak a történetét meséli el, akit a lázadók legyőznek és meggyilkolnak. Liszt operája Sardanapalo király és kedvenc ágyasa, Mirra szerelmére fókuszál, aki sikertelenül próbálja rávenni a királyt a háborúra; érzelmileg nővére ágyasai támogatják, a király iránti szeretet, a hitéhez való megtérés, a honfitársai sorsa iránti önutálat, és az asszírok általi meghódításuk témájában szinte rokon Verdi Aidájával, és akár drámai előfutáraként is tekinthetnénk a Sardanapalóra, ha elkészült volna a teljes opera. Liszt nehézségei a librettó megszerzésében azt eredményezték, hogy a komponálás csak 1850 áprilisában kezdődött. Az I. felvonás összes zenéjét befejezte egy 111 oldalas, kommentárokkal ellátott zongora-ének partitúrában. A meg nem nevezett librettista olasz költő lehetett, a zenetudósok azt feltételezik, hogy Liszt nem volt megelégedve a II. és a III. felvonás szövegével. Ami egy vázlatfüzetben fennmaradt, kritikailag rekonstruálták és lefordították. A címe olasz nevet használja, így ez az első kiadás címe is. Három szólószerep és egy ágyaskórus szerepel. A kéziratot korábban töredékesnek és részben olvashatatlannak tartották, de végül 2017 márciusában nemzetközi elismerésre sikerült megfejteni. A Cambridge-i Egyetem oktatója, David Trippett zenetörténész találta meg és hangszerelte az elveszettnek hitt különleges, befejezetlen darabot; a kéziraton Liszt saját instrukciói alapján dolgozott és készítette elő az előadási változatot, amelyet a weimari ősbemutatón ismert meg a nemzetközi közönség.
Azt gondolom, frenetikus hatása volt ennek a csonkán is nagyszabású első felvonásnak, amely közel 60 percnyi lírai és drámai ének-zene számokból áll, ami grandiózus zenekari, szinte meyerbeeri vagy wagneri mintájú operafináléba torkoll. Érzésem szerint is, Liszt elképzelt nagy romantikus operájának partitúrája gazdagon dallamos stílusú, megtalálhatók benne Bellinitől Verdin át Wagnerig valami egyedülálló, az olaszos melódiavilág, harmónia és a német zenedráma jövőbe mutató elegye, de mégis alapvetően liszti zene marad. A Sardanapaloban Liszt remekül ötvözi a kitalált dallamokat szimfonikus költeményeinek úttörő zenekari színeivel.
A kísérőfüzet szerint ez a partitúra, noha teljes és lejegyzett éneksorokkal rendelkezik, csak korlátozott, rövidített vagy kódolt információt ad a hangszerelésről, a dinamikáról, a tempókról és az ellenpontozásról. Trippett változatában Wagner Tannhäuserének (1845) és Lohengrinjének (1850) visszhangja van, de a lírai zene a korszakbeli operákéira emlékeztet.
Tekintettel arra, hogy csak az Első felvonás látott napvilágot, a drámának nincs katartikus lezárása, így az embernek kínzó érzése támad, mi következhetett volna.
Nagyon szép hatásos részletek váltják egymást az operatöredékben: a dalmű kezdetén Sardanapolo ágyasainak kara énekel. Liszt irizáló női kórussal nyitja meg jelenetet: ; az asszír királyi udvar ágyasai a békeszerető király gazdagságát és fényűzőségét ecsetelik, majd Mirra, az ión rabszolgalány (Joyce El-Khoury) jelentős áriájában az elrabolt volta felett kesereg, a múlt, a szülőhaza iránti érzések, a mostani rabsága feletti bánat és a király iránti sóvárgó vágyakozás együttesen kavarognak benne. Belép a király (Airam Hernández), és egy szenvedélyes duettben igyekszik megnyugtatni Mirrát szerelméről és védelméről. Ekkor megjelenik a jós pap, Beleso (Oleksandr Pushniak), aki Sardanapolot az apátiája miatt vádolja, és figyelmezteti a felkelésre. Sardanapolo végül összehívja támogatóit a harcra.
Joyce El-Khoury egy vonzóan olasz hangú és magával ragadó Mirra, és megvan benne a szükséges virtuozitás és erő. Amikor El-Khoury illanó szopránja vadul drámaian lövell az ég felé, azon tűnődhetünk, milyen magaslatok maradtak meg a meg nem írt partitúrában? Mirra és Sardanapalo olaszszerű ariozókon és szenvedélyes recitativokon keresztül jut el a lényeghez, amikor a lány szerelmét is megvallja, és egy eksztatikus duettben egyesülnek. Airam Hernández a kettősben deklamáló erőt kelt és bőkezűen nyájas, kitartóan ostromolja a lányt és hevesen tesz tanúságot Mirra iránti szerelméről. Oleksandr Pushniak zengő hangon deklamál, impozáns megjelenést kölcsönöz karakterének, aki tüzes Belesót énekel, miközben az egész drámai jelenet felforrósodik a támogatói női kórus énekének bekapcsolódásával. A frenetikus első finálé diadalmas tercett-tel és kóruskíséretes együttessel, induló-zenére csatába induló menettel zárul, fantasztikus nagyoperai zengő-zúgó-sistergő zenekari hangzatokkal zárul. Lenyűgöző hatás! Az utolsó taktusok után elemi erővel csattant fel a taps, ment át ovációba, bravózásba, és a teljes zenekar, kórus szólisták és a karmester boldogan, meghatva fogadták produkciójuk ünneplését.
Tényleg, zseniális teljesítmény, amit ezen a Liszt bemutató-koncertesten fellépett weimari együttestől és művészeiktől kaptunk. Rendkívül színes és dallamos, eredeti zene vonzó lírai pillanatokkal, de erőteljes és hatásos drámai részekkel is. Liszt zseniálisan kidolgozott dallamokat ötvözi szimfonikus költeményeit prognosztizáló zenekari színekkel. Tehát amit hallottunk az hatvan perc kvázi eksztázis, amely bel canto élvezetekre emelkedik Sardanapalo egy rendkívül érdekes felfedezés. Teljesen meggyőző dráma, tele eseményekkel, és tele izgalmas énekhanggal és zenekari színekkel, hatalmas érzelmi hullámokkal. Az operatöredék alakításait és érzelmi erejét hallva kérdések merülhetnek fel, milyen hatása lett volna a teljes műnek, ha Liszt befejezte volna.
Művészetek Palotája, 2023. október 23.
Kapcs. 1178. és 1020. sorszámok
Müpa — Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem
Ma este:
Liszt: Dante-szimfónia
Liszt: Sardanapalo (operatöredék) - magyarországi bemutató
Liszt orgonán és homokanimáción
/mno.hu – 2023.10.21./
A
Budapest-belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia-templomban október 22-én
koncertezik Mészáros Zsolt Máté Junior Prima díjas orgonaművész.
A zenei emlékidézést Végh Lajos
különleges, élő digitális homokanimációja teszi teljessé. A zene és
képzőművészet egységét még egy egyedi hangszerkiállítás is kíséri, amely ez
alkalommal utoljára tekinthető meg.
Liszt Ferenc: B-A-C-H prelúdium és fúga
Liszt
Ferenc: Offertorium a Magyar koronázási miséből
Liszt
Ferenc: Ungarn's Gott / A magyarok Istene
Liszt
Ferenc: Ave Maria von Arcadelt
Liszt
Ferenc: Fantázia és fúga az „Ad nos, ad salutarem undam" kezdetű korál (Giacomo
Meyerbeer A próféta című operájához írt egyik Liszt-illusztráció) – utóbbi műben
a komponista a „virtuóz zongoratechnikát először alkalmazta orgonára, így ezt
alig néhány kortárs művész volt képes eljátszani (ezek közé tartozott Saint-Saëns),
ráadásul egy olyan orgonát igényelt, amely hangzásában egy szimfonikus zenekart
tudott megidézni.”
A zene ott kezdődik, ahol a szavak véget érnek
György Ádám zongorista játszott 2023-ban a Bajnokok Ligája döntőjének megnyitóján. Most a New Yorki-i Nemzetközi Liszt Ferenc Zongoraversenyt rendezték meg, amellyel az volt a céljuk, hogy a magyar zeneszerző munkásságát a nagyközönség elé tárják a világ legnépesebb városában. A zenész interjút adott az Indexnek a jövőbeli terveiről és munkásságának legnagyobb pillanatairól.
Liszt ünnepei – Beszélgetés Mészáros Zsolt Máté orgonaművésszel
Magyar Kurír - Kultúra - 2023.
október 1., vasárnap | 18:01
/Pallós Tamás/
Október 22-én emlékezünk meg Liszt Ferenc születésnapjáról,
de itthon újabban már jóformán az egész hónap a zenetörténet egyik legnagyobb
hatású komponistájáról szól. 2021 óta nevét viseli, szellemiségét hordozza az
őszi Nemzetközi Kulturális Fesztivál, a Liszt Ünnep, amely nemcsak a
kimeríthetetlen életművet állítja középpontba, hanem a kortárs
reminiszcenciákat is.
Mészáros Zsolt Máté orgonaművész, Liszt-kutató a budapest-belvárosi Nagyboldogasszony-főplébánia-templom zeneigazgatója önállóan, a „maga módján”, de jelentős mértékben járul hozzá ahhoz, hogy Liszt Ferenc egyházi zenei tevékenysége is teljes valójában feltáruljon, és mind ismertebbé váljon. A tavasszal megkezdett beszélgetést a Liszt-misztérium megfejtésének kísérletével folytattuk.
[...]
„Az életműve óriási, csak a zongoradarabjainak a száma hétszáz körül van. Számtalan átiratot készített, például Beethoven valamennyi szimfóniájából, Schubert dalokból, reminiszcenciák, variációsorozatok születtek tőle. Rengeteg kézirata elkallódott, de még ma is sokfelől, a világ különböző gyűjteményeiből, könyvtáraiból kerülnek elő művek tőle.”
[...]
– A
Magyar Művészeti Akadémia égisze alatt végzett hároméves kutatási időszaka
nemrég ért véget. Hol tart az orgonára, illetve harmóniumra komponált
Liszt-művek tervezett kritikai összkiadása?
– Szeptemberben zárult a hároméves ösztöndíjas időszak, és amit vállaltam, sikerült teljesítenem. Nyomtatásra kész az összkiadás, a vonatkozó anyagok digitalizálva lettek, a kiadásáról még folynak a tárgyalások. A hangversenysorozat keretében pedig megszólaltattam az összes érintett művet. Az elmúlt hónapokban meg kellett húznom egy határt, hogy időben tudjak végezni azzal a penzummal, amit a Magyar Művészeti Akadémiának szántam. De a munkaórák számát jelentősen megnövelte, hogy menetközben rengeteg dolgot találtam még, elsősorban külföldi könyvtárak, levéltárak, múzeumok gyűjteményeiben. Olyan, orgonára és harmóniumra írt Liszt-műveket is, illetve további változatokat, amelyek eddig egyik összkiadásban sem szerepeltek. Az 1980-as években megjelent legutóbbi, Martin Haselböck-féle kiadásban százharminchárom feltüntetett forrást számoltam össze, én kétszázharminchetet találtam. Az a tervem, hogy a saját kiadásomban minden orgona és harmóniumra írt Liszt-mű összes változata benne lesz, emellett még olyan változatok is, amelyek a tanítványok közreadásaiban vagy másolataiban maradtak fent. Rendre felbukkannak újdonságok. Szerencsés dolog, hogy a világ számos nagy gyűjteménye elkezdte digitalizálni az állományát. Ezáltal korábban elveszettnek hitt Liszt-kéziratok is előkerültek a raktárak mélyéből. Olyan archívumokba is eljutottam, amelyeket eddig mások még nem néztek át. De hát ez az igazán izgalmas a kutatómunkában! Az Új Nemzeti Kiválóság Program héthónapos ösztöndíjával a napokban készültem el Liszt Szent Ferenc Naphimnuszát feldolgozó – eredetileg 1862-ben írt – kantátájának véglegesített orgonaváltozatával, amelynek eddig nem volt kritikai kiadása. Több átdolgozást követően, 1884-ban jelent meg a Naphimnusz második, zenekari változatának partitúrája, Liszt még hozzákomponált több mint kétszáz ütemet. Készített belőle egy kamarazenei változatot is zongora és harmónium egyidejű használatával. Lisztnek nagyon tetszett ez a hangszerelés, Rómában is így mutatták be. És ez csak egyetlen művének rövid „keletkezéstörténete”. Úgy látom, ha Isten is úgy akarja, bőven lesz még feladatom a következő évtizedekre is. "
Csak György Ádámhoz: Nem ő az "Ismeretlen Zongorista"? Inkább nem folytatom.
Vajon mennyibe fájt nekünk ez az "elsöprő sikerű zongoraverseny"? Tudom, úriemberek közt nem szokás pénzről beszélni. Azért jó tudni, ki áll a rendezvény mögött. A tavalyi versenyről, amin, ha jól olvasom, 4 (négy!) induló volt, itt lehet bővebben olvasni. Idén vajon hány résztvevő volt? És ki is az a György Ádám? Róla pedig itt. Annyit már eddig is tudtunk róla, természetesen origoból, hogy (sic!) "a világ legnépszerűbb klasszikus művésze". Hiába no, a foci nálunk nagy úr ...úgy látszik, még zongoraverseny-vonalon is.
A bemondó kislányon látszott, hogy fogalma sincs arról, ki az a LF, netán mi is a Carnegie Hall. Nekem mindenesetre a Tennessee államban megrendezett gombócevő verseny jutott eszembe (Karinthy Frigyes: Így írtok ti).
Elsöprő sikere volt New Yorkban a Liszt Ferenc zongoraversenynek
A világ vezető koncerttermében, a Carnegie Hallban fejeződött be pénteken a harmadik New York-i Liszt Ferenc Nemzetközi Zongoraverseny, amelyen Hongkongból érkezett győztest hirdetett ki a zsűri.
„A döntős versenyzőket a Szent
Lukács Zenekar kísérte, Marosi László karmester irányításával. Ő az esemény
befejezésekor Liszt Ferenc zenei és kulturális szerepére utalva arra a
történelmi tényre hívta fel a figyelmet, hogy kevesen tudják, illetve gyakran
elfeledkeznek arról: Liszt Ferenc volt az, aki Beethoven születésének 100.
évfordulóján a németek érdektelensége ellenére három koncertjének bevételével
finanszírozta zeneszerző elődje szobrának felállítását szülővárosában, Bonnban,
és az a szobor máig ott áll.”
Én teszem hozzá: Marosi László karmester egyike a Liszt Ferenc Zeneakadémia rektori posztjára pályázó aspiránsoknak!
Kapcs. 1020. sorszám és előzményei - 1019., 1018., 1016...
Müpa —
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem
2023. október 22., 19.00
Liszt: Dante-szimfónia
Liszt: Sardanapalo – magyarországi bemutató
Sardanapalo,
Asszíria királya: Airam Hernández
Mirra, ión rabszolgalány: Joyce El-Khoury
Beleso, pap: Olekszandr Pusnyak
Közreműködik: Staatskapelle Weimar, a Nemzeti Énekkar Női Kara
(karigazgató: Somos Csaba)
Vezényel: Kirill Karabics
„Egy zeneszerző halála után 130 évvel már ritkán kerülnek elő olyan alkotások, melyek lényegesen módosítják az életmű értékelését. Liszt Ferenc ebből a szempontból is kivételes komponista volt: Byron tragédiája nyomán írt operájának fennmaradt első felvonását 2018 nyarán mutatták be Weimarban.
A kompozíció kéziratát a weimari Goethe- és Schiller-archívumban őrizték, a
Cambridge-i Egyetemen tanító zenetörténész, David Trippett szerint a
Sardanapalo zenéje lélegzetelállító. Egyaránt tükrözi Bellini, Meyerbeer és
Wagner hatását, az olaszos líraiság pedig Liszt félreismerhetetlenül eredeti
harmóniavilágával párosul. Trippett a kézirat alapján rekonstruálta a darabot,
illetve elvégezte a hangszerelési munkát is, a mű ebben a változatban kerül a
budapesti közönség elé.
A Staatskapelle Weimar koncertjének első részében Liszt egyik legjelentősebb
nagyzenekari kompozíciója, a Dante-szimfónia hangzik el. Az est dirigense a
nemzetközi operaélet kiválósága, a Bournemouth-i Szimfonikus Zenekar vezető
karmestere, Kirill Karabics.”
Forrás: Müpa honlapja
A Bartók Rádió ma esti adása (19:35 - 20:23)
A Magyar Rádió Énekkarának és
Szimfonikus Zenekarának jubileumi hangversenye
Vezényel: Pad Zoltán
Liszt Ferenc: Koronázási mise
Km.: Szemere Zita (szoprán),
Bakos Kornélia (alt), Szerekován János (tenor), Hámori Szabolcs (basszus)
(Pesti Vigadó, 2021. május 9.)
AZ 50 ÉVES LISZT FERENC TÁRSASÁG JUBILEUMI HANGVERSENYE
MA ESTE: 18 órától –
Zeneakadémia Nagyterme
Kodály: Liszt Ferenchez (Vörösmarty Mihály versére)
Liszt: Salve Regina
Új Liszt Ferenc Kamarakórus
Vezényel: Nemes László Norbert
Schubert–Liszt: Hattyúdalok – 7. Ständchen
Liszt: 13. magyar rapszódia
Balog József (zongora)
Liszt: Die Loreley
Liszt: A három cigány
Liszt: Freudvoll und leidvoll
Liszt: Isten veled
Láng Dorottya (ének), Daniel Heide (zongora)
szünet
Liszt: 1. elégia (kamaraváltozat)
Vigh Andrea (hárfa), Falvai Sándor (zongora), Lantos
István (harmónium), Rohmann Ditta (cselló)
Liszt: Tasso – szimfonikus költemény (a szerző négykezes átirata)
Ránki Dezső, Klukon Edit (zongora)
Liszt: Hosannah
Király Csaba (orgona)
Liszt: Nun danket alle Gott
Király Csaba (orgona)
Új Liszt Ferenc Kamarakórus
Vezényel: Nemes László Norbert
A nagy magyar zeneszerző és zongoraművész nevét
viselő Liszt Ferenc Társaság több, még a mester életében formálódó
kezdeményezés után, 1893-ban alakult, a II. világháborúig kisebb-nagyobb
szünetekkel működött, majd 1973-ban független egyesületként újjászületett. A
jelenleg több mint 500 tagot számláló társaság nemcsak Budapesten, hanem
Pécsett, Sopronban, Szegeden, Szekszárdon és Kőszegen is tevékenykedik. Legfőbb
célkitűzésük Liszt Ferenc életművének, személyiségének megismertetése, nemes
eszméinek ápolása és terjesztése, hangversenyeket és ismertterjesztő
előadásokat szerveznek, új Liszt-társaságok létrehozását segítik a világban,
illetve minden évben az újonnan megjelent Liszt-lemezek közül a legjobbnak
odaítélik a Liszt Ferenc Hanglemez Nagydíjat. Az egyesület megalakulásának 50.
évfordulóját a Zeneakadémián ünnepli igazi színes programmal – kórusművek, a
népszerű magyar rapszódiák egyike, dalok, kamaraművek, átiratok –, neves
előadók tolmácsolásában.
(Forrás: Zeneakadémia honlapja)
"A LOS ANGELES-I NEMZETKÖZI LISZT-VERSENYEN MAGYAROK IS RÉSZT VESZNEK"
(mno.hu - Ditzendy Attila, 2022.11.16.)
A hét végén Los Angelesben nemzetközi Liszt-verseny lesz. Polgár Éva zongoraművésszel, az esemény fővédnökével, a Hungary Foundation kulturális nagykövetével beszélgettünk.
Jézus Szíve Jezsuita Templom
1085 Budapest, Mária utca 25.
10.00 Gedai Ágoston orgonakoncertje
Preludio – A strasbourgi katedrális harangjai
Andante religioso
Ave Maria 1–2.
Consolation 5–6.
Offertorium a Koronázási miséből
Weinen, Klagen, Sorgen, Zagen – variációk egy Bach-témára
11.30 Herczeg Zoltán orgonakoncertje
Templomi ünnepi nyitány az „Erős vár a mi Istenünk” kezdetű korál dallamára
Regina coeli laetare – Lassus nyomán
Weimari népdal (2. változat)
Ungarns Gott (A magyarok Istene)
Ave verum corpus – Mozart nyomán
Bevezetés és fúga – Bach: Ich hatte viel Bekümmernis, BWV 21
Adagio – átirat Bach c-moll hegedűszonátájából, BWV 1017
B-A-C-H prelúdium és fúga (2. változat)
14.30 Kubík Tamás orgonakoncertje
In domum domini ibimus
O sacrum convivium
Requiem orgonára
Ora pro nobis
Szent Erzsébet legendája – Bevezetés
Resignazione
San Francesco – Prelúdium Szent Ferenc Naphimnuszához
16.00 Tasi Csaba orgonakoncertje
Dante-szimfónia – Bevezetés, Fúga és Magnificat
Orfeusz
Les morts (Die Todten)
Angelus!
Rosario (Rózsafüzér 1–3.)
Tu es Petrus
18.00 Kaposi Brúnó orgonajátéka a liturgia keretében
Introitus
Missa pro organo
Consolation 4.
Nun danket alle Gott
19.30 Túri-Nagy János orgonakoncertje
Zarándokok kórusa a Tannhäuserből
Aus tiefer Not schrei ich zu dir – Bach nyomán, BWV 38
Am Grabe Richard Wagners (Richard Wagner sírjánál)
Fantázia és fúga az „Ad nos, ad salutarem undam” kezdetű korál dallamára
21.00 Zsilka Alan orgonakoncertje
Ave Maria d’Arcadelt
Ave maris stella (2. változat)
Salve Regina
Prelűdök – Chopin nyomán, op. 28/4 és 28/9
Agnus Dei – Verdi Requiemje nyomán
Slavimo slavno, Slaveni!
Évocation à la Chapelle Sixtine
Liszt Ferenc Nemzetközi Zongoraverseny - New York - Carnegie Hall
"Ehhez hasonló Liszt ünnep még nem volt az országhatárokon túl."
ORIGO 2022.10.04. 14:03
Óriási szakmai figyelem követi a New York-ban a héten megrendezésre kerülő Liszt Ferenc Nemzetközi Zongoraversenyt. A verseny művészeti vezetője György Ádám Liszt Ferenc-díjas zongoraművész vezetésével New York egyik legpatinásabb szimfonikus zenekara kíséri majd a négy ifjú tehetséget a döntőben a Carnegie Hall nagytermében.
A verseny kiemelkedő lehetőség arra, hogy szavak nélkül beszéljünk az értékeinkről. 2022-re a verseny egész hetes Liszt Fesztivállá nőtt New Yorkban, az eseményt Tóth Péter zongoraművész szólóestje zárja október 9-én a Carnegie Hallban.
Régi Zeneakadémia, Kamaraterem
1064 Budapest, Vörösmarty utca 35.
(Liszt Múzeum Matinékoncert)
Ma délelőtt, 11.00 órakor
Christopher Richardson (zongora) - a Los Angeles-i Liszt verseny győztese
Liszt: Spanyol rapszódia
Liszt: Zarándokévek, Második év: Itália ‒ Velence és Nápoly
Liszt: Zarándokévek, Első év: Svájc ‒ 4. Forrásnál
Liszt: Zarándokévek, Második év: Itália – 7. Dante-szonáta
Liszt Ünnep – Klukon Edit és Ránki Dezső (zongora) négyrészes koncertsorozata
(Régi Zeneakadémia, 2021. október 15 -16.)
"Liszt Ferenc szimfonikus költeményei" - négykezes változatok
Március 27., 28., 30. és 31-én esténként a Bartók Rádióban!
I. adásnap: ma, vasárnap 19.35 - 20.25 (ism. április 15., 12.36)
- Amit a hegyen hallani
- Tasso – Gyász és diadal
II. adásnap: holnap, hétfő 19.35 - 20.30 (ism. április 16., 12.36)
- Les Préludes
- Orfeusz
- Prométheusz
- Mazeppa
III. adásnap: március 30., szerda 21.08 - 22.00 (ism. április 18., 12.36)
- Ünnepi hangok (Festklänge)
- Hősi sirató (Héroide funebre)
- Hungaria
IV. adásnap: március 31., csütörtök 19.35 - 20.50 ((ism. április 19., 12.36)
- Hamlet
- Hunok csatája
- Az ideálok
- A bölcsőtől a sírig: a) A bölcső, b) Küzdelem a létért, c) A sír a túlvilági élet
Magyar Katolikus Rádió – „Zenei kincsestár”
2022. március 15. kedd - 23:30-24.00
„Történelmi hangok”
Szerkesztő: Marton Árpád
Liszt Ferenc forradalmunk és szabadságharcunk előtt tisztelgő szerzeményeiből - válogatás:
- Magyar történelmi arcképek című sorozatból (1885) három darab: Széchenyi, Vörösmarty, Petőfi alakját megidéző zeneműveket Jandó Jenő zongorafelvételéről
- Petőfi szelleméhez (1877), impresszionisztikus hangvételű zongoradarab (Jandó Jenő)
- Szózatunk és Himnuszunk Liszt által egybeötvözött fantázia-változatát játsszák a Budapesti Szimfonikusok Joó Árpád vezényletével.
Az adás visszahallgatható: itt
2022. március 16. szerda - 23:30-24.00
„Megszólal a mély”
Szerkesztő: Marton Árpád
Liszt Ferenc: Rapszódiák (az első három):
Két cisz-moll; egy B-dúr
Zongora: Samson Francois
(1955)
Az adás visszahallgatható: itt
Bartók Rádió, ma 13.45 - 15.05
"Cziffra Fesztivál - "Liszt Esszencia"
A Zeneakadémia Nagytermében 2022. február 27-én elhangzott gálakoncert és díjátadó hangfelvétele.
Balázs János - zongora
Km. a Concerto Budapest
Vezényel: Keller András
Liszt Ferenc művei: 1. Esz-dúr zongoraverseny, 2. Magyar fantázia, 3. A-dúr zongoraverseny, 4. Haláltánc
A Cziffra György-emlékév fantasztikus sikerű Liszt-gálakoncerttel zárult tegnap este a Zeneakadémián. A hangverseny kezdetén átadták a Cziffra Fesztivál díjait, a moderátor: Bősze Ádám zenetörténész volt.
Az ünnepi eseményt mások mellett személyes jelenlétével megtisztelte Áder János köztársasági elnök is.
Balázs János zongoraművész az első részben az Esz-dúr zongoraverseny és a Magyar fantázia, szünet után az A-dúr zongoraverseny és a Haláltánc című Liszt-műveket adta elő.
Hihetetlen szellemi és fizikai kondíció kell ahhoz, hogy valaki ezt a négy nehéz zongoraversenyt egymást követően, egy estén eljátssza. Balázs Jánosé most ez bravúr, aki fölényes virtuozitással adta elő a műveket, és dicséret illeti a kíséretet ellátó Concerto Budapest zenekart és Keller András karmestert, méltó partnerként szolgáltak neki.
És kaptunk még Balázs Jánostól négy ráadást is! Szűnni nem akaró tapsok és ovációk után ért véget a koncert.
Balázs János - aki a Fesztivál művészeti vezetője is - írja a Facebookon ma reggel: „Tegnap véget ért a 2022-es Cziffra György Fesztivál. Köszönöm a Concerto Budapest zenekarnak és Keller Andrásnak a tegnapi koncertet, gratulálok az idei díjazottjainknak: Perényi Eszter, Lantos István, Berecz Mihály és Eszenyi Zsombor. Szeretném Szilvivel együtt hálánkat kifejezni mindazon munkatársainknak, támogatóinknak, közönségünknek, védnökeinknek, akik sokat tettek idén és az elmúlt években is azért, hogy Cziffra György öröksége méltó módon legyen hazánkban kezelve.”
A tegnap esti koncert hangfelvételét ma este a Bartók Rádió sugározza 20:45 órától.
Ma este a Zeneakadémia Nagyterme, 19.30 – kb. 22.00
CZIFFRA FESZTIVÁL
LISZT ESSZENCIA
Gálakoncert és díjátadó
Liszt: Esz-dúr zongoraverseny
Liszt: Magyar fantázia
SZÜNET
Liszt: A-dúr zongoraverseny
Liszt: Haláltánc
Balázs János (zongora)
Concerto Budapest
Vezényel: Keller András
Műsorvezető: Bősze Ádám
A Régi Zeneakadémián most délelőtti Liszt-koncert:
Giovanni Bertolazzi (zongora)
- Beethoven: 21. (C-dúr) zongoraszonáta, op. 53 („Waldstein”)
- Liszt: Zarándokévek, Második év: Itália – 7. Dante-szonáta
- Liszt: h-moll szonáta
Ma este pedig a Bartók Rádió sugározza, 17.48 – 18.55
Polgár Éva Liszt zongoraestje
(Márványterem, 2021. július 6-i koncert felvétele)
1. Sursum corda
2. Magyar Koronázási mise – Benedictus
3. Magyar Koronázási mise – Offertorium
4. A Villa d’Este szökőkútjai
5. XI. magyar rapszódia
6. Csárdás
7. Csárdás obstinée
8. A puszta keserve
9. A genfi egyház zsoltára
10. A-dúr legenda – Assisi Szent Ferenc a madaraknak prédikál
11. E-dúr legenda – Paolai Szent Ferenc a hullámokon
A Bartók Rádió sugározza, ma délután (17.57 – 18.55):
Kovács Gergely Liszt Ferenc-műveket zongorázik
- h-moll szonáta
- Mefisztó keringő
- B-A-C-H fantázia és fúga
/Márványterem, 2021. augusztus 17-i koncert hangfelvétele/
Ma délelőtti koncert volt a Régi Zeneakadémia Kamaratermében:
Hodozsó György (zongora)
Liszt: Consolations
Liszt: Zarándokévek, Első év: Svájc ‒ 1. Tell Vilmos kápolnája
Liszt: Költői és vallásos harmóniák ‒ 3. Bénédiction de Dieu dans la solitude (Isten áldása a magányban)
Liszt: Három svájci darab ‒ 1. Ranz de vaches: Variációk Ferdinand Huber dallamára
Liszt: 11. magyar rapszódia
Ott voltam, szuper volt.