Bartók Rádió mai adása, 17:50 – 18.55
Fiatal művészek pódiuma
Pellet Sebestyén Liszt Ferenc-műveket zongorázik
1. Tell Vilmos kápolnája
2. a-moll Paganini-etűd
3. Elfelejtett románc
4. Hangnemnélküli bagatell
5. Funérailles
6. h-moll szonáta
(Márványterem, 2021. augusztus 17.)
A Zeneakadémia honlapjáról:
Ma esti koncert, 19.00
A MÁV SZIMFONIKUS ZENEKAR ÉS A NEMZETI ÉNEKKAR hangversenye
MŰSOR:
Liszt: Haláltánc
Chopin: Andate Spianato et Grand Polonaise, Op. 22
Liszt: Koronázási mise
KÖZREMŰKÖDIK:
Balázs János zongora
Szabóki Tünde szoprán
Szántó Andrea mezzoszoprán
László Boldizsár tenor
Cser Krisztián basszus
Nemzeti Énekkar (karigazgató: Somos Csaba)
MÁV Szimfonikus Zenekar
VEZÉNYEL:
Kesselyák Gergely
Liszt Ferenc és Frédéric Chopin nagyjából egy időben kerültek Párizsba és jó barátok lettek. Ebben az időben, 1830 és 1834 között keletkezett Chopin harmadik zongorára és zenekarra írott műve (a két zongoraverseny után). A mű első része, az Andante zongoraszóló, utána csatlakozik a zenekar, a zeneszerző szülőhazáját idéző lengyel nemzeti tánc, a polonéz formájában. Liszt ekkoriban kezdett a programzene gondolatával foglalkozni, 1838-tól több mint húsz évig érlelte harmadik zenekaros zongoraművét, amelyet nem nevezett zongoraversenynek, hanem a „Haláltánc – parafrázis a Dies irae témájára” címet adta neki. A művet 1865-ben mutatták be, nem sokkal ezután komponálta Ferenc József császár és Erzsébet királyné magyar királlyá és királynővé koronázásának ünnepi ceremóniájára a Magyar koronázási misét. A műben a katolikus szentmise hagyományos zenei eszközei mellett sok magyaros motívum is megszólal. A császári udvar szertartásrendjének előírásai szerint az 1867. június 6-án megtartott koronázási szertartáson bécsi muzsikusok játszottak és énekeltek, Liszt Ferencet hivatalosan nem is hívták meg, Buda és Pest népe azonban hatalmas ünneplésben részesítette, amikor a szertartás után gyalog ment vissza pesti lakásába.
Mai koncert:
18:00 : Budapest
Régi Zeneakadémia, Kamaraterem
Váradi László (zongora)
Liszt: Zarándokévek, Második év: Itália – 104. Petrarca-szonett, Sposalizio
Liszt: Transzcendens etűdök – Wilde Jagd (Vad hajsza)
Liszt: Zarándokévek, Első év: Svájc – Obermann völgye
Liszt: Csárdás macabre
Liszt: 1. Mefisztó-keringő
Hamarosan kezdődik a koncert-előadás (18:00 órakor) a Budapest
BMC, Koncertteremben
Ránki Fülöp (zongora)
Dino Benjamin (színművész)
"Melodrámák Minifesztivál - Liszt"
Liszt Ferenc: Des toten Dichters Liebe / Jókai Mór szövegére
Felix Draeseke-Liszt Ferenc: Helges Treue / M. G. Strachwitz szövegére / fordította: Márton László
Liszt Ferenc: Lenore / G. A. Bürger szövegére / fordította: Reviczky Gyula
Liszt Ferenc: Der traurige Mönch / N. Lenau szövegére / fordította: Vajda János Lenau után
Liszt Ferenc: Der blinde Sänger / A. K. Tolsztoj szövegére / fordította: Vörös István
Klukon Edit és Ránki Dezső négykezes zongoraestje ma este a Müpában:
Válogatás Liszt Ferenc szimfonikus költeményeiből a komponista által készített négykezes változatban:
„Liszt zenéje és személyisége mindig közel állt a szívünkhöz, művei közös zenélésünk egyik alappillérét alkotják. Liszt a zenekari változatok komponálásával egy időben készített kétzongorás kivonatokat, viszont évekkel, sok esetben 15-20 évvel később négykezes formába is öntötte őket, rengeteg változtatással, így igazi, csodálatos zongoraművek születtek. Hatalmas, örömteli és felemelő feladat ezeket a nagyközönség által jórészt ismeretlen változatokat eljátszani.”
Minden mennyiségben: Liszt Ferenc
Ma 18:00
Régi Zeneakadémia, Kamaraterem
Lajkó István (zongora)
Liszt: Glanes de Woronince
Liszt–Tausig: Orfeusz – szimfonikus költemény
Liszt–Tausig: Hungaria – szimfonikus költemény
Ma 19:30
Müpa, Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem
Klukon Edit és Ránki Dezső négykezes zongoraestje
Liszt: Hősi sirató - szimfonikus költemény
Liszt: Tasso, gyász és diadal - szimfonikus költemény
Liszt: Orfeusz - szimfonikus költemény
Liszt: Az ideálok - szimfonikus költemény
2021. november 12. 17.00-19.00
RÉGI ZENEAKADÉMIA, KAMARATEREM
LISZT MÚZEUM ESTI KONCERT
LUKÁCS MÓNIKA (ének) ÉS STEFANO LIGORATTI (zongora)
Liszt Ferenc CD-bemutató
Liszt: Freudvoll und leidvoll
Liszt: Ich liebe dich
Liszt: Kling leise, mein Lied
Liszt: Im Rhein, im schönen Strome
Liszt: Oh! quand je dors
Liszt: Három dal Schiller Tell Vilmosából – 1. A Halászfiú (Der Fischerknabe)
Liszt: Die Loreley
Liszt: Szerelmi álmok – 3. O lieb, so lang du lieben kannst
Bellini: „Casta Diva” – Norma áriája a Norma első felvonásából
Verdi: „Caro nome che il mio cor” – Gilda áriája a Rigoletto első felvonásából
RENDEZŐ:
Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, Olasz Kultúrintézet
A Bartók Rádióban ma 12.35 órától meghallgathatjuk a koncert hangfelvételét:
Esztergomi Bazilika
2021. október 22., 18.00
LISZT: ESZTERGOMI MISE
Közreműködik:
Pasztircsák Polina, Láng Dorottya, Brickner Szabolcs, Bretz Gábor – ének, a Magyar Rádió Énekkara (karigazgató: Pad Zoltán), a Pannon Filharmonikusok
Vezényel: Farkas Róbert
1155
A Bartók Rádió ma esti műsorán szerepel
19:35 – 20.39 Lantos István zongoraestje Liszt Ferenc műveiből
1. Paolai Szent Ferenc a hullámokon jár – legenda,
2. Funérailles,
3. Gyászgondola – II. változat,
4. III. elfelejtett keringő,
5. h-moll szonáta
(Zeneakadémia, Nagyterem, 1991. május 16. – részletek)
2021. november 3. 18.00-20.00
RÉGI ZENEAKADÉMIA, KAMARATEREM
LISZT MÚZEUM ESTI KONCERT
A WEIMARI HOCHSCHULE FÜR MUSIK FRANZ LISZT NEMZETKÖZI VERSENYÉNEK GYŐZTESEI
Liszt: 1. (A-dúr) legenda („Assisi Szent Ferenc a madaraknak prédikál”)
Liszt: Transzcendens etűdök – 12. Chasse-neige
Liszt: Norma-parafrázis
Anton Yashkin (zongora)
Liszt: Don Juan-parafrázis
Liszt: Bécsi esték (Valses caprices d’après Schubert) – 6. Allegro con strepito/Allegro con spirito
Liszt: Paganini-etűdök – 6. Téma és variációk
Dina Ivanova (zongora)
Liszt: Változatok Johann Sebastian Bach Weinen, Klagen, Sorgen, Zagen című kantátájának témájára
Liszt: Nagy koncertszóló
Tamta Magradze (zongora)
JEGYÁR:
A belépés ingyenes a terem befogadóképességének határáig.
ABAÚJ ANTIKVÁRIUM ÉS KÖNYVLAP
100. (jubileumi) könyvárverés
2021. 11. 05. PÉNTEK 17:00 - 2021. 11. 05. PÉNTEK 20:00
Árverés részletei:
Kikiáltási ár: 850.000 HUF
104. TÉTEL TELJES LEÍRÁSA
LISZT Ferenc (Franz Liszt, 1811-1886) világhírű magyar zeneszerző, minden idők egyik legkiválóbb zongoraművészének autográf, tintával írt, aláírt francia nyelvű levele bizalmas barátjának, lelki atyjának Hugues-Félicité Robert de Lamennais (1782-1854.) francia katolikus pap, filozófus, abbénak a francia értelmiség egyik kimagasló alakjának, a katolikus liberalizmus korai képviselőjének.
Levelében két nemrég írt kórusművéről értekezik. Az egyik a Le Forgeron (A kovács), amely Lamennais abbé versére íródott. Közli, hogy szeretné három kórussal előadni a művet és személyesen részt venni a próbákon is. Hamarosan Bonnba utazik a Beethoven emlékmű avatására (ennek költségeit Liszt fedezte), ahol előadja az erre az alkalomra írt Első Beethoven-kantátát.
Marseille, 1845. április 28. 4 lev. 3,5 beírt oldal. (155 x 214 mm.) Korábbi hajtások mentén gondosan restaurált levél.
Lamennais abbé La Chênaie-i otthona az értelmiségiek Mekkája volt, gondolatai a lelkiismereti szabadságról és az általános választójogról szólnak. A romantikusok, mint Victor Hugo, Lamartine, Sainte-Beuve és George Sand is követői voltak. Liszt 1834-ben háromhetes zarándoklatot tett La Chênaie-be, ahol teológiáról és művészetről beszéltek a „breton szenttel”, ahogy hívták. Liszt még a pap meditációit is kísérte a zongorán, miközben beszélt. A fia halálára írt gyászódát, a Le morts ódát is Lamennais abbé versére írta. Bensőséges barátságukra jellemző, hogy Liszt 1835-ben Lamennais abbét tájékoztatta arról, hogy szerelmével, a férjezett Marie d’Agoult grófnővel elhagyják Párizst és Genfben telepednek le. 1845-ben egy másik levelében Liszt magyarságáról ír az Abbénak és, hogy gyermekei is magyar állampolgárok.
Esztergomi Bazilika
2021. október 22., 18.00
LISZT: ESZTERGOMI MISE
Közreműködik:
Pasztircsák Polina, Láng Dorottya, Brickner Szabolcs, Bretz Gábor – ének, a Magyar Rádió Énekkara (karigazgató: Pad Zoltán), a Pannon Filharmonikusok
Vezényel: Farkas Róbert
Liszt Ferenc úgy vélte, „az egyházi zeneszerző prédikátor és pap is, s ahol a szó már nem elég az érzés kifejezésére, ott a hang ad neki szárnyakat és magasztosítja fel”.
A kivételes műgonddal komponált Esztergomi mise zenéje tökéletes példa arra, amikor a komponista valóban prédikátorrá és pappá lényegül át. A bazilika felszentelő ünnepségén bemutatott darabot (1856) maga a zeneszerző vezényelte, míg a Liszt Ünnepen Farkas Róbert vezényletével, kiváló énekesek közreműködésével a Pannon Filharmonikusok adják elő a művet.
A mise egykori premierjét nagy érdeklődés övezte, részben azért, mert Liszt akkor már hosszú ideje nem járt Magyarországon. Egy különösen lelkesült fültanú szerint „ez a zene olyan mértékig vallásos, hogy magát a Sátánt is megtérítené”. Liszt rendkívül nagy becsben tartotta e művét, melyről így vallott: „Nem úgy komponáltam, ahogyan az ember a felöltője helyett miseruhát ölt, hanem az a szívem valódi buzgó hitéből fakadt, amilyet gyerekkorom óta mindig is éreztem. Valóban elmondhatom, hogy a misémet inkább imádkoztam, mint komponáltam.”
/Forrás: lisztunnep.hu/
Kedves "zöldszemű"!
Köszönöm a cikkben szereplő évszám pontosítását.
A mű a Pesti Vigadóban Liszt vezényletével hangzott el először,
de nem a Médiaújságban közölt évben, hanem 1865-ben, augusztus 15-én.
Nagy köszönet az előadói gárda felsorolásáért, amit a Magyar Rádió műsorközlése szokás szerint mellőz, és aki nem az elejétől követte a tévé közvetítést, talán sosem tudhatja meg, kiket látott-hallott.
M5 televízió - ma este
MüpArt classic
Liszt: Szent Erzsébet legendája
21:01 - 23:57
176 perc, 2018
"Liszt Ferenc első oratóriuma Árpádházi Szent Erzsébet történetét beszéli el.
A komponista weimari évei alatt látogatott el a város közelében található Wartburg várába, ahol a tragikus sorsú királylány, Erzsébet Lajos thüringiai őrgróf feleségeként élte rövid életének megrendítő pillanatait. Ez a látogatás inspirálta a mű megszületését. Lisztet mélyen megérintette Erzsébet élete, jótevő cselekedetei, aki a szegények istápolójaként, jótevő cselekedetei és csodák létrehívójaként vonult be a szentek körébe.
A mű 1862-ben a Pesti Vigadóban Liszt vezényletével hangzott el először, majd rövid idő alatt népszerűvé vált Európában: Münchenben, Prágában, Weimarban, valamint Angliában is előadták."
Vezényel: Hamar Zsolt
Szereplők:
- Szent Erzsébet - Kele Brigitta
- Zsófia őrgrófné - Kutasi Judit
- Hermann őrgróf / II. Frigyes - Albert Pesendorfer
- Lajos őrgróf - Johannes Kammler
- Egy magyar mágnás / Udvarmester - Haja Zsolt
- A gyermek Erzsébet - Csorba Kinga
- A gyermek Lajos - Kristofics Kornél
Közreműködők:
- Nemzeti Filharmonikus Zenekar
- Nemzeti Énekkar (karigazgató: Somos Csaba)
- Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola Gyermekkara (karigazgató: Sapszon Borbála és Sapszon Ferenc)
A Zeneakadémia honlapjáról
Szabó Balázs orgonakoncertje
2021. október 11. hétfő 19:30
Zeneakadémia - Nagyterem
Liszt: B-A-C-H prelúdium és fúga (1855-ös első változat)
Liszt: Weinen, Klagen, Sorgen, Zagen (Alexander Winterberger átirata)
Liszt: Ave Maria d’Arcadelt
Liszt: A Villa d’Este szökőkútjai (Szabó Balázs átirata)
Liszt: Excelsior!
Liszt: Orfeusz – szimfonikus költemény (August Wilhelm Gottschalg átirata)
Liszt: Ave maris stella
Liszt: Fantázia és fúga az „Ad nos ad salutarem undam” kezdetű korál dallamára
Liszt Ferenc pályája delelőjén fordult az orgona felé. Előadóként természetesen már korábban is játszott a hangszeren, de az első önálló kompozícióig egészen 1850-ig várt. Ekkor született meg a romantikus orgonairodalom kulcsdarabja, A próféta című Meyerbeer-opera egyik dallamára írt fantázia és fúga (Ad nos ad salutarem undam). Szabó Balázs koncertje tehát azzal az ikonikus művel zárul, mely Liszt egészen kivételes orgonadarabjainak sorát megnyitotta.
Liszt több művének – zenekari daraboknak, zongorakompozícióknak éppúgy, mint vokális tételeknek – elkészítette az orgonaváltozatát, illetve számos átiratot készítettek Liszt kortársai is, melyeket – mint az Orfeusz című szimfonikus költemény esetében – Liszt igen alaposan átnézett, és ha úgy látta szükségesnek, javított is. Ő maga biztosan nem csodálkozott volna azon, hogy egy, a zongora sajátos lehetőségeit maximálisan kihasználó darab orgonán is megszólal, miként Szabó Balázs átiratában A Villa d’Este szökőkútjai.
LISZT FERENC NEMZETKÖZI ZONGORAVERSENY 2021- ELŐDÖNTŐ
Zeneakadémia Koncertközpont
2021.09.17. 18:30
DÖNTŐ: 2021. 09. 18. 19:00
A nagy hagyományokkal rendelkező Liszt Ferenc Nemzetközi Zongoraversenyt a Filharmónia Magyarország és a Zeneakadémia közös szervezésében, 5 év után 2021. szeptember 12-19. között kerül megrendezésre.
Nemzeti Filharmonikus Zenekar
közreműködnek a Liszt Ferenc Nemzetközi Zongoraverseny döntősei
vezényel: Vajda Gergely
Műsor:
Liszt: Esz-dúr zongoraverseny
Liszt: A-dúr zongoraverseny
Liszt: Haláltánc
A döntőt másnap, szeptember 19-én, követi a GÁLAEST ÉS DÍJÁTADÁS - amit a Bartók Rádió élőben közvetíti 19.05 órától
Zeneakadémia ma este – már zajlik a koncert
Bartók Rádió – élő közvetítés, 19:35 – kb. 22:00
Liszt Ferenc Nemzetközi Zongoraverseny - 2021 - Nyitóhangverseny
Km. Balázs János (zongora),
Szent István Filharmonikusok
Vezényel: Kovács János
Liszt Ferenc művei
1. A bölcsőtől a sírig – szimfonikus költemény,
2. Magyar fantázia (Balázs),
3. Les Préludes – szimfonikus költemény,
4. Háromkirályok vonulása – Induló (részlet a Krisztus oratóriumból)
Magyar Katolikus Rádió
Zenei barangolás
"Liszt Ferenc estéje"
Időskori műveivel emlékezés Lisztre, halálának 135. évfordulóján
Szerkesztő: Magyar Kornél
Elhangzott: 2021.08.01. 20:04 - 21:00
Visszahallgatható: itt
"Csodálatos útravalók az élethez – Klukon Edit az Arcus Temporumról"
Magyar Kurír – Kultúra – 2021. augusztus 10., kedd | 20:18
Teljes cikk: itt
A XVII. Arcus Temporum Pannonhalmi Művészeti Fesztivál augusztus 27–29. között az emlékezet mélyen emberi tapasztalatára figyel, középpontba állítva Liszt Ferenc és Dukay Barnabás munkásságát. A Ránki család pannonhalmi zenei hitvallásairól, az általuk szervezett hangversenyekről Klukon Edittel beszélgettünk.
[...]
„– Tekintettel arra, hogy mindhárman töretlenül foglalkoznak a Liszt-repertoárral, rendszeresen játsszák a műveit, szerepet vállalnak a mind szélesebb körű népszerűsítésében, hogy tapasztalja: alakult a róla kialakított kép, változott a zenei megítélése?
– Az Arcus Temporumhoz írt rövid köszöntőmben Liszttől vettem egy idézetet, amit tizenöt és fél éves korában jegyzett be – a már magyar nyelven is olvasható – fiatalkori naplójába: „Legyetek telve jósággal, alázattal és türelemmel.” Ez a gondolat jellemzi az egész életét, megnyilvánulásait. A zeneszerzői zsenialitásán túl talán emiatt is szeretjük őt annyira.
A férjem szeptember 8-án – Kisboldogasszony napján – lesz hetvenéves. És idén emlékezünk Liszt születésének 210. évfordulójára is. Dezső meg is jegyezte, hogy „háromszor hetven: kétszáztíz”. Így mi azzal ünnepelünk, hogy megtanuljuk és októberben két este eljátsszuk Liszt összes (tizenhárom) szimfonikus költeményének négykezes változatát. Most éppen – többek között – a Hamlet augusztus 5-i előadására készülünk. Az Arcus Temporum keretében, az augusztus 29-i matinén az Amit a hegyen hallani, az Orpheus, az Ünnepi hangok és Az ideálok hangzik el.
A Via Crucis négykezes változatát 1986-ban mi mutattuk be Dezsővel Lékán, a Lockenhausi Kamarazenei Fesztiválon, és azóta nem telik el év, hogy ne játszanánk. Bármikor foglalkozunk vele, rácsodálkozunk, mindig újdonságot nyújt. Erről nem szoktunk beszélni, a próbák alatt nem téma, de
ahogy mi alakulunk, változunk, úgy változik, formálódik az interpretációnk is. Remélem, hogy egyre jobban meg tudjuk közelíteni azt, amit Liszt elképzelt.
Maga írt is róla, de előadóként és hallgatóként is érezhető, hogy milyen finoman, félve és szeretettel nyúlt ehhez a témához. Mert a „cselekmény”, a megváltásunk története kifejezhetetlen, megfogalmazhatatlan, ábrázolhatatlan. De megpróbálta. Nem illusztrálni, magyarázni akarta az eseményeket, hanem azt mutatta meg, hogyan él mindez a lelkében. És ez megrendítően csodálatos. „
[...]
/Szerző: Pallós Tamás/
Az írás nyomtatott változata az Új Ember 2021. augusztus 8-i számában, a Mértékadó kulturális mellékletben jelent meg.
Lina Schmalhausen könyve beszámol Liszt utolsó napjairól.
Ha én lennék a halott Liszt, akkor biztosan találnék érveket, amelyek felmentik szeretett lányom magatartását. Pl. azt, hogy Cosima nagyon el volt foglalva a Tristan és Isolda színreállításával, és ez lekötötte minden idejét és energiáját. Ha tudta volna, hogy Liszt meg fog halni, akkor biztosan másképpen viselkedett volna, de egy gyerek - életkortól függetlenül - nem hiszi el, és nem is számol a szülei halálával. Liszt biztosan megbocsátott neki, illetve - mivel nem is haragudott rá - nem volt mit megbocsátania.
Az is olvasható itt és ott (mende-monda?) hogy a már súlyos beteg Liszt halálát talán siettette Cosima szeretetlen, nem törődöm viszonya is az idős apjával...
"Beethoven homlokon csókolta első hangversenyén az Európa-szerte csodált virtuózt, Liszt Ferencet" - Idézet a belinkelt cikkből (cím)
Az biztos, hogy Liszt többet tett Wagnerért,
mint amennyit Beethoven tett Lisztért.
Sőt Liszt végül belehalt Wagnerbe,
miközben a Parsifal útját egyengette.
Hogy homlokon csókolta-e vagy sem, azt nem tudom.
De azt tudom, hogy rengeteget és még annál is többet tett Wagnerért, az operái bemutatásáért, stb. Hogy a Lohengrint Liszt közreműködésének köszönhetően, az ő vezénylésével mutatták be 1850.-ben, az csak egy csepp a tengerben.
Liszt a Wagnert homlokon csókolta,
e frigyből született Trisztán és Izolda.
A cikkecskében ez áll: " A legenda szerint első bécsi hangversenyén jelen volt Beethoven is, aki meghatottságában nyilvánosan homlokon csókolta".
Ennek a csók dolognak a valódisága erősen vitatott. Miért állítod be ténynek azt, ami biztosan nem akkor és ott, és nagy valószínűséggel meg sem történt?
Mai hír:
https://www.origo.hu/hirmondo/nagyvilag/20210731-liszt-ferencre-valtunk.html
A világ 24 országának 26 városában működő, magyar kulturális intézetei a 135 évvel ezelőtt meghalt zeneszerző és zongoraművész Liszt Ferenc nevét veszik fel, munkássága előtti tiszteletből. … - fogalmazott Menczer Tamás a közösségi oldalára feltöltött videóban.
135 éve, 1886. július 31-én halt meg Liszt Ferenc zongoraművész, zeneszerző, az egyik legismertebb magyar komponista.
Beethoven homlokon csókolta első hangversenyén az Európa-szerte csodált virtuózt, Liszt Ferencet
2021. július 31. 16:35 MTI - mult-kor.hu
Ma esti koncert:
19:30 Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia-templom
Tóka Ágoston orgona-koncertje
- Liszt Ferenc: Krisztus oratórium részlet, a Három királyok indulója (Tóka Ágoston átirata)
- Liszt Ferenc: Missa pro organo, S. 264
- Liszt Ferenc - Ad nos, ad salutarem undam - fantázia és fúga, S. 259
A Bartók Rádió mai műsorán szerepel:
17:56 – 18.55: Fiatal művészek pódiuma
Kovács Gergely estje Liszt Ferenc zongoraműveiből
1. Esti harmóniák – transzcendens etűd,
2. Esz-dúr Paganini-etűd,
3. gisz-moll Paganini-etűd (La Campanella),
4. Desz-dúr consolation,
5. Velence és Nápoly – Tarantella,
6. E-dúr legenda (Paolai Szent Ferenc a hullámokon),
7. Norma-parafrázis
(Márványterem, 2021. február 2.)
Korábban a Bartók Rádióban hallhattuk élőben ezt a koncertet, amit ma este a televízióban is megtekinthetünk:
M5 csatorna, 21.05 - 22.40
Művészetek Palotája - Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem
/2021. január 16./
„Liszt látomásai”
Hangverseny Liszt Ferenc műveiből
Km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara
Vezényel: Martin Haselböck
Km.: Móré Gabriella (mezzoszoprán), Kálmándy Mihály (bariton), Magyar Rádió Énekkara (karig.: Pad Zoltán)
1. Dante szimfónia (Kálmándy, énekkar),
2. Két jelenet Lenau Faustjából,
3. A Strassbourgi Katedrális harangjai (Móré, Kálmándy, énekkar)
A koncert az M5 csatorna mai műsorán (is) hallható volt.
Liszt: Koronázási mise | Online közvetítés
https://mediaklikk.hu/video/aviso-70-eves-a-magyar-radio-enekkara-liszt-koronazasi-mise/
AVISO
70 éves a Magyar Rádió Énekkara - Liszt: Koronázási mise
2021.05.12.
5 perc
Aviso, avagy kedvcsináló „felütés” a 70 éves a Magyar Rádió Énekkara - Liszt: Koronázási mise névre keresztelt hangverseny kezdése előtt.
A Magyar Rádió Énekkara fennállásának 70. évfordulója alkalmából rendezett jubileumi koncert.
Vezényel: Pad Zoltán
Élő közvetítés a radiomusic.hu oldalon.
A Magyar koronázási misét Liszt Ferenc 1866–67. fordulóján komponálta Ferenc József és felesége, Erzsébet magyar királyi párrá koronázásának alkalmából. A Koronázási misét Liszt alkalmi kompozíciónak tekintette, funkcióját a koronázás megtörténtével betöltöttnek tartotta. Azonban 1869. április 26-án, Liszt első önálló szerzői estjén éppen a Pesti Vigadóban ismét elhangzott a mű. Ez volt a mise első nyilvános, Liszt által vezényelt előadása az 1867-es koronázás óta. Liszt egy levelében így jellemezte a darabot:
„A kényszerűség, hogy a lehető legkevesebb zenét írjak, nehogy feleslegesen elnyújtsam a királyi koronázás amúgy is igen hosszú szertartását, arra szorított, hogy teljességgel lemondjak a nagy műveket, a nagy mestereket jellemző kidolgozásról, epizódokról, művészi megoldásokról. Mégis, úgy tetszik, hogy a Koronázási mise e szűk keretek között is inkább koncentrált, mintsem megkurtított, és hogy elejétől végig áthatja, mégpedig egymással összhangban, kétféle alaptónusa: a magyar nemzeti érzésé és a katolikus hité.”
Közreműködik:
Magyar Rádió Énekkara
Szemere Zita, Bakos Kornélia, Szerekován János, Hámori Szabolcs - ének
A Bartók Rádió ma esti műsorán szerepel:
19:35 - 20:50 Kapcsoljuk a Pesti Vigadót
70 éves a Magyar Rádió Énekkara
A Magyar Rádió Énekkarának és Szimfonikus Zenekarának jubileumi hangversenye
Vezényel: Pad Zoltán
Liszt Ferenc : Koronázási mise
Km.: Szemere Zita (szoprán), Bakos Kornélia (alt),
Szerekován János (tenor), Hámori Szabolcs (basszus)
(Ism. május 28., 12.36)
Nem neked kell. Én az orgonistára gondoltam. Ő a zenész.
Dehogy írta. Itt van az első kiadás kottája.
Írta Liszt az időtartamot?
MIért kellene új trükköket tanulnom, amikor tudok én mindent. Hiszen tudok ugatni, tudok vonyítani, és ami a legfontosabb: tudok a kettő között különbséget tenni.
1122
Öreg kutya nem tanul új trükköket.
Aha, most már emlékszem, valóban írtál már erről a fantazmagóriáról, amely szerint az Ad nos-t 45 perc alatt kell eljátszani, mivel a Merseburgi Dóm orgonájának 1855-ben történt ünnepélyes átadási koncertjén a művet maga Liszt játszotta 45 perc alatt. Ezen akkor nagyon meglepődtem, mert már sokszor, és sok előadótól hallottam ezt a művet, de ilyen lassú tempóban sohasem.Meg is kérdeztem erről Nagy Istvánt, aki azt mondta, hogy a merseburgi orgona közismerten nagyon nehéz billentésű, így minden művet picit lassabb tempóban lehet játszani rajta, de ő minden nehézség nélkül 34 perc alatt előadta azon az orgonán is ezt a Liszt művet. Másrészt pedig még annyit mondott, hogy azon az ünnepi koncerten Liszt csak egy énekesnőt kísért, és az Ad nos-t nem ő, hanem az egyik tanítványa adta elő. Így aztán én inkább maradnék a 29-34 perces tempónál, már csak azért is, mert ez a mű a végítéletről szól, és azt nem érdemes húzni, mint a rétest, abból 30 perc is bőven elég.
Az 1003. bejegyzésben már írtam erről.
Az előadók döntő többsége ezt a művet 29-34 perc között játssza el. A 45 perces hosszúságú előadás eléggé szokatlan. Melyik nagy orgonaművésznél hallottad ezt? Talán Virtuosa Valentinánál? :)
De ez csak 31 perc az eredeti 45 helyett. Ejnye!
Itt van egy csodaszép Ad nos ad salutarem.. Nagy István a Békéscsabai Székesegyház Rieger orgonáján játszik.
|
A Via Crucis – A kereszt útjának 14 állomása, kórusra és szólistákra, orgona- [vagy zongora-] kísérettel) Liszt Ferenc 1879-ben befejezett passiója. Műjegyzékszáma: S.53.
Liszt életében nem adták elő, nem is adták ki, bemutatója 1929-ben volt Budapesten, Harmat Artúr vezényletével.
Előadja: Kecskés Mónika
A felvétel 2021-ben készült a Belvárosi Ferences Templom Acquincum orgonáján.
