A Zeneakadémia honlapjáról
Szabó Balázs orgonakoncertje
2021. október 11. hétfő 19:30
Zeneakadémia - Nagyterem
Liszt: B-A-C-H prelúdium és fúga (1855-ös első változat)
Liszt: Weinen, Klagen, Sorgen, Zagen (Alexander Winterberger átirata)
Liszt: Ave Maria d’Arcadelt
Liszt: A Villa d’Este szökőkútjai (Szabó Balázs átirata)
Liszt: Excelsior!
Liszt: Orfeusz – szimfonikus költemény (August Wilhelm Gottschalg átirata)
Liszt: Ave maris stella
Liszt: Fantázia és fúga az „Ad nos ad salutarem undam” kezdetű korál dallamára
Liszt Ferenc pályája delelőjén fordult az orgona felé. Előadóként természetesen már korábban is játszott a hangszeren, de az első önálló kompozícióig egészen 1850-ig várt. Ekkor született meg a romantikus orgonairodalom kulcsdarabja, A próféta című Meyerbeer-opera egyik dallamára írt fantázia és fúga (Ad nos ad salutarem undam). Szabó Balázs koncertje tehát azzal az ikonikus művel zárul, mely Liszt egészen kivételes orgonadarabjainak sorát megnyitotta.
Liszt több művének – zenekari daraboknak, zongorakompozícióknak éppúgy, mint vokális tételeknek – elkészítette az orgonaváltozatát, illetve számos átiratot készítettek Liszt kortársai is, melyeket – mint az Orfeusz című szimfonikus költemény esetében – Liszt igen alaposan átnézett, és ha úgy látta szükségesnek, javított is. Ő maga biztosan nem csodálkozott volna azon, hogy egy, a zongora sajátos lehetőségeit maximálisan kihasználó darab orgonán is megszólal, miként Szabó Balázs átiratában A Villa d’Este szökőkútjai.
LISZT FERENC NEMZETKÖZI ZONGORAVERSENY 2021- ELŐDÖNTŐ
Zeneakadémia Koncertközpont
2021.09.17. 18:30
DÖNTŐ: 2021. 09. 18. 19:00
A nagy hagyományokkal rendelkező Liszt Ferenc Nemzetközi Zongoraversenyt a Filharmónia Magyarország és a Zeneakadémia közös szervezésében, 5 év után 2021. szeptember 12-19. között kerül megrendezésre.
Nemzeti Filharmonikus Zenekar
közreműködnek a Liszt Ferenc Nemzetközi Zongoraverseny döntősei
vezényel: Vajda Gergely
Műsor:
Liszt: Esz-dúr zongoraverseny
Liszt: A-dúr zongoraverseny
Liszt: Haláltánc
A döntőt másnap, szeptember 19-én, követi a GÁLAEST ÉS DÍJÁTADÁS - amit a Bartók Rádió élőben közvetíti 19.05 órától
Zeneakadémia ma este – már zajlik a koncert
Bartók Rádió – élő közvetítés, 19:35 – kb. 22:00
Liszt Ferenc Nemzetközi Zongoraverseny - 2021 - Nyitóhangverseny
Km. Balázs János (zongora),
Szent István Filharmonikusok
Vezényel: Kovács János
Liszt Ferenc művei
1. A bölcsőtől a sírig – szimfonikus költemény,
2. Magyar fantázia (Balázs),
3. Les Préludes – szimfonikus költemény,
4. Háromkirályok vonulása – Induló (részlet a Krisztus oratóriumból)
Magyar Katolikus Rádió
Zenei barangolás
"Liszt Ferenc estéje"
Időskori műveivel emlékezés Lisztre, halálának 135. évfordulóján
Szerkesztő: Magyar Kornél
Elhangzott: 2021.08.01. 20:04 - 21:00
Visszahallgatható: itt
"Csodálatos útravalók az élethez – Klukon Edit az Arcus Temporumról"
Magyar Kurír – Kultúra – 2021. augusztus 10., kedd | 20:18
Teljes cikk: itt
A XVII. Arcus Temporum Pannonhalmi Művészeti Fesztivál augusztus 27–29. között az emlékezet mélyen emberi tapasztalatára figyel, középpontba állítva Liszt Ferenc és Dukay Barnabás munkásságát. A Ránki család pannonhalmi zenei hitvallásairól, az általuk szervezett hangversenyekről Klukon Edittel beszélgettünk.
[...]
„– Tekintettel arra, hogy mindhárman töretlenül foglalkoznak a Liszt-repertoárral, rendszeresen játsszák a műveit, szerepet vállalnak a mind szélesebb körű népszerűsítésében, hogy tapasztalja: alakult a róla kialakított kép, változott a zenei megítélése?
– Az Arcus Temporumhoz írt rövid köszöntőmben Liszttől vettem egy idézetet, amit tizenöt és fél éves korában jegyzett be – a már magyar nyelven is olvasható – fiatalkori naplójába: „Legyetek telve jósággal, alázattal és türelemmel.” Ez a gondolat jellemzi az egész életét, megnyilvánulásait. A zeneszerzői zsenialitásán túl talán emiatt is szeretjük őt annyira.
A férjem szeptember 8-án – Kisboldogasszony napján – lesz hetvenéves. És idén emlékezünk Liszt születésének 210. évfordulójára is. Dezső meg is jegyezte, hogy „háromszor hetven: kétszáztíz”. Így mi azzal ünnepelünk, hogy megtanuljuk és októberben két este eljátsszuk Liszt összes (tizenhárom) szimfonikus költeményének négykezes változatát. Most éppen – többek között – a Hamlet augusztus 5-i előadására készülünk. Az Arcus Temporum keretében, az augusztus 29-i matinén az Amit a hegyen hallani, az Orpheus, az Ünnepi hangok és Az ideálok hangzik el.
A Via Crucis négykezes változatát 1986-ban mi mutattuk be Dezsővel Lékán, a Lockenhausi Kamarazenei Fesztiválon, és azóta nem telik el év, hogy ne játszanánk. Bármikor foglalkozunk vele, rácsodálkozunk, mindig újdonságot nyújt. Erről nem szoktunk beszélni, a próbák alatt nem téma, de
ahogy mi alakulunk, változunk, úgy változik, formálódik az interpretációnk is. Remélem, hogy egyre jobban meg tudjuk közelíteni azt, amit Liszt elképzelt.
Maga írt is róla, de előadóként és hallgatóként is érezhető, hogy milyen finoman, félve és szeretettel nyúlt ehhez a témához. Mert a „cselekmény”, a megváltásunk története kifejezhetetlen, megfogalmazhatatlan, ábrázolhatatlan. De megpróbálta. Nem illusztrálni, magyarázni akarta az eseményeket, hanem azt mutatta meg, hogyan él mindez a lelkében. És ez megrendítően csodálatos. „
[...]
/Szerző: Pallós Tamás/
Az írás nyomtatott változata az Új Ember 2021. augusztus 8-i számában, a Mértékadó kulturális mellékletben jelent meg.
Lina Schmalhausen könyve beszámol Liszt utolsó napjairól.
Ha én lennék a halott Liszt, akkor biztosan találnék érveket, amelyek felmentik szeretett lányom magatartását. Pl. azt, hogy Cosima nagyon el volt foglalva a Tristan és Isolda színreállításával, és ez lekötötte minden idejét és energiáját. Ha tudta volna, hogy Liszt meg fog halni, akkor biztosan másképpen viselkedett volna, de egy gyerek - életkortól függetlenül - nem hiszi el, és nem is számol a szülei halálával. Liszt biztosan megbocsátott neki, illetve - mivel nem is haragudott rá - nem volt mit megbocsátania.
Az is olvasható itt és ott (mende-monda?) hogy a már súlyos beteg Liszt halálát talán siettette Cosima szeretetlen, nem törődöm viszonya is az idős apjával...
"Beethoven homlokon csókolta első hangversenyén az Európa-szerte csodált virtuózt, Liszt Ferencet" - Idézet a belinkelt cikkből (cím)
Az biztos, hogy Liszt többet tett Wagnerért,
mint amennyit Beethoven tett Lisztért.
Sőt Liszt végül belehalt Wagnerbe,
miközben a Parsifal útját egyengette.
Hogy homlokon csókolta-e vagy sem, azt nem tudom.
De azt tudom, hogy rengeteget és még annál is többet tett Wagnerért, az operái bemutatásáért, stb. Hogy a Lohengrint Liszt közreműködésének köszönhetően, az ő vezénylésével mutatták be 1850.-ben, az csak egy csepp a tengerben.
Liszt a Wagnert homlokon csókolta,
e frigyből született Trisztán és Izolda.
A cikkecskében ez áll: " A legenda szerint első bécsi hangversenyén jelen volt Beethoven is, aki meghatottságában nyilvánosan homlokon csókolta".
Ennek a csók dolognak a valódisága erősen vitatott. Miért állítod be ténynek azt, ami biztosan nem akkor és ott, és nagy valószínűséggel meg sem történt?
Mai hír:
https://www.origo.hu/hirmondo/nagyvilag/20210731-liszt-ferencre-valtunk.html
A világ 24 országának 26 városában működő, magyar kulturális intézetei a 135 évvel ezelőtt meghalt zeneszerző és zongoraművész Liszt Ferenc nevét veszik fel, munkássága előtti tiszteletből. … - fogalmazott Menczer Tamás a közösségi oldalára feltöltött videóban.
135 éve, 1886. július 31-én halt meg Liszt Ferenc zongoraművész, zeneszerző, az egyik legismertebb magyar komponista.
Beethoven homlokon csókolta első hangversenyén az Európa-szerte csodált virtuózt, Liszt Ferencet
2021. július 31. 16:35 MTI - mult-kor.hu
Ma esti koncert:
19:30 Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia-templom
Tóka Ágoston orgona-koncertje
- Liszt Ferenc: Krisztus oratórium részlet, a Három királyok indulója (Tóka Ágoston átirata)
- Liszt Ferenc: Missa pro organo, S. 264
- Liszt Ferenc - Ad nos, ad salutarem undam - fantázia és fúga, S. 259
A Bartók Rádió mai műsorán szerepel:
17:56 – 18.55: Fiatal művészek pódiuma
Kovács Gergely estje Liszt Ferenc zongoraműveiből
1. Esti harmóniák – transzcendens etűd,
2. Esz-dúr Paganini-etűd,
3. gisz-moll Paganini-etűd (La Campanella),
4. Desz-dúr consolation,
5. Velence és Nápoly – Tarantella,
6. E-dúr legenda (Paolai Szent Ferenc a hullámokon),
7. Norma-parafrázis
(Márványterem, 2021. február 2.)
Korábban a Bartók Rádióban hallhattuk élőben ezt a koncertet, amit ma este a televízióban is megtekinthetünk:
M5 csatorna, 21.05 - 22.40
Művészetek Palotája - Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem
/2021. január 16./
„Liszt látomásai”
Hangverseny Liszt Ferenc műveiből
Km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara
Vezényel: Martin Haselböck
Km.: Móré Gabriella (mezzoszoprán), Kálmándy Mihály (bariton), Magyar Rádió Énekkara (karig.: Pad Zoltán)
1. Dante szimfónia (Kálmándy, énekkar),
2. Két jelenet Lenau Faustjából,
3. A Strassbourgi Katedrális harangjai (Móré, Kálmándy, énekkar)
A koncert az M5 csatorna mai műsorán (is) hallható volt.
Liszt: Koronázási mise | Online közvetítés
https://mediaklikk.hu/video/aviso-70-eves-a-magyar-radio-enekkara-liszt-koronazasi-mise/
AVISO
70 éves a Magyar Rádió Énekkara - Liszt: Koronázási mise
2021.05.12.
5 perc
Aviso, avagy kedvcsináló „felütés” a 70 éves a Magyar Rádió Énekkara - Liszt: Koronázási mise névre keresztelt hangverseny kezdése előtt.
A Magyar Rádió Énekkara fennállásának 70. évfordulója alkalmából rendezett jubileumi koncert.
Vezényel: Pad Zoltán
Élő közvetítés a radiomusic.hu oldalon.
A Magyar koronázási misét Liszt Ferenc 1866–67. fordulóján komponálta Ferenc József és felesége, Erzsébet magyar királyi párrá koronázásának alkalmából. A Koronázási misét Liszt alkalmi kompozíciónak tekintette, funkcióját a koronázás megtörténtével betöltöttnek tartotta. Azonban 1869. április 26-án, Liszt első önálló szerzői estjén éppen a Pesti Vigadóban ismét elhangzott a mű. Ez volt a mise első nyilvános, Liszt által vezényelt előadása az 1867-es koronázás óta. Liszt egy levelében így jellemezte a darabot:
„A kényszerűség, hogy a lehető legkevesebb zenét írjak, nehogy feleslegesen elnyújtsam a királyi koronázás amúgy is igen hosszú szertartását, arra szorított, hogy teljességgel lemondjak a nagy műveket, a nagy mestereket jellemző kidolgozásról, epizódokról, művészi megoldásokról. Mégis, úgy tetszik, hogy a Koronázási mise e szűk keretek között is inkább koncentrált, mintsem megkurtított, és hogy elejétől végig áthatja, mégpedig egymással összhangban, kétféle alaptónusa: a magyar nemzeti érzésé és a katolikus hité.”
Közreműködik:
Magyar Rádió Énekkara
Szemere Zita, Bakos Kornélia, Szerekován János, Hámori Szabolcs - ének
A Bartók Rádió ma esti műsorán szerepel:
19:35 - 20:50 Kapcsoljuk a Pesti Vigadót
70 éves a Magyar Rádió Énekkara
A Magyar Rádió Énekkarának és Szimfonikus Zenekarának jubileumi hangversenye
Vezényel: Pad Zoltán
Liszt Ferenc : Koronázási mise
Km.: Szemere Zita (szoprán), Bakos Kornélia (alt),
Szerekován János (tenor), Hámori Szabolcs (basszus)
(Ism. május 28., 12.36)
Nem neked kell. Én az orgonistára gondoltam. Ő a zenész.
Dehogy írta. Itt van az első kiadás kottája.
Írta Liszt az időtartamot?
MIért kellene új trükköket tanulnom, amikor tudok én mindent. Hiszen tudok ugatni, tudok vonyítani, és ami a legfontosabb: tudok a kettő között különbséget tenni.
1122
Öreg kutya nem tanul új trükköket.
Aha, most már emlékszem, valóban írtál már erről a fantazmagóriáról, amely szerint az Ad nos-t 45 perc alatt kell eljátszani, mivel a Merseburgi Dóm orgonájának 1855-ben történt ünnepélyes átadási koncertjén a művet maga Liszt játszotta 45 perc alatt. Ezen akkor nagyon meglepődtem, mert már sokszor, és sok előadótól hallottam ezt a művet, de ilyen lassú tempóban sohasem.Meg is kérdeztem erről Nagy Istvánt, aki azt mondta, hogy a merseburgi orgona közismerten nagyon nehéz billentésű, így minden művet picit lassabb tempóban lehet játszani rajta, de ő minden nehézség nélkül 34 perc alatt előadta azon az orgonán is ezt a Liszt művet. Másrészt pedig még annyit mondott, hogy azon az ünnepi koncerten Liszt csak egy énekesnőt kísért, és az Ad nos-t nem ő, hanem az egyik tanítványa adta elő. Így aztán én inkább maradnék a 29-34 perces tempónál, már csak azért is, mert ez a mű a végítéletről szól, és azt nem érdemes húzni, mint a rétest, abból 30 perc is bőven elég.
Az 1003. bejegyzésben már írtam erről.
Az előadók döntő többsége ezt a művet 29-34 perc között játssza el. A 45 perces hosszúságú előadás eléggé szokatlan. Melyik nagy orgonaművésznél hallottad ezt? Talán Virtuosa Valentinánál? :)
De ez csak 31 perc az eredeti 45 helyett. Ejnye!
Itt van egy csodaszép Ad nos ad salutarem.. Nagy István a Békéscsabai Székesegyház Rieger orgonáján játszik.
|
A Via Crucis – A kereszt útjának 14 állomása, kórusra és szólistákra, orgona- [vagy zongora-] kísérettel) Liszt Ferenc 1879-ben befejezett passiója. Műjegyzékszáma: S.53.
Liszt életében nem adták elő, nem is adták ki, bemutatója 1929-ben volt Budapesten, Harmat Artúr vezényletével.
Előadja: Kecskés Mónika
A felvétel 2021-ben készült a Belvárosi Ferences Templom Acquincum orgonáján.
Ma éjjel az M5 csatorna sugározza
21.00 – 23.40
A Müpart Classic koncertek
Liszt: Krisztus - oratórium
"Liszt Ferenc monumentális alkotása Krisztus életét és tanításait jeleníti meg hatalmas zenei tablókban. A programzenei mű változatos, bensőséges, lírai képekben jeleníti meg a Megváltó születését majd filozofikus mélységű tételek szólnak tanításairól, csodáiról, ünnepélyes kórustétel az egyház alapításáról, fájdalmas drámai jelenetek idézik fel a szenvedést, végül a 'Feltámadás' profetikus zenével zárja az oratóriumot. A mű bemutatója 1873-ban volt a weimari Herder-templomban a szerző vezényletével, majd ugyanebben az évben a Pesti Vigadó előadásán Richter János volt a karmester."
Közreműködők:
Ének - Szabóki Tünde, Vörös Szilvia, Horváth István, Kovács István, Sebestyén Miklós
Orgona - Zita Nauratyill
a Staatskapelle Weimar
a Magyar Rádió Énekkara (karigazgató: Pad Zoltán)
a Magyar Rádió Gyermekkórusa (karigazgató: Matos László)
Vezényel: Martin Haselböck
1111
Egy finom lemez és három figyelemre méltó előadás. Az ajtót nem fogják ránk rúgni velük, de így is garantált az 56 percnyi értelmes kikapcsolódás. Különösen ajánlott a meghallgatásuk.
Liszt: Totentanz, S. 525 · Krystian Zimerman · Boston Symphony Orchestra · Seiji Ozawa
Megfelelő kicsinyítést alkalmazva elfér 1 db A4-es oldalra, sőt kisebbre is. Aztán vegyél hozzá egy elektronmikroszkópos ebook-olvasót, alibaba.com-on most kedvezménnyel kapható.
Regény? Hát nem is tudom. Az több, mint egy A/4-es oldal? :)
A szakkönyvek inkább vonzanak, de azért köszönöm a tippet. Nem állítom, hogy már holnap belevetem magam, de fejben fogom tartani. Polcz Alaine Gyermek a halál kapujában c. könyvét pl. nagyon szerettem. Kár, hogy nem lett happy end a vége. Végig nagyon szurkoltam az anyukának és a fiának. Welcome to the real world! Szóval csak erős idegzetűeknek!
Nagyon szép mind a kettő felvétel. Vannak, akik nem kedvelik a Busoni átiratokat, különösen a mai, régizene kultuszos időkben, túl romantikusnak tartják. De éppen ez mutatja Bach időnkívüliségét és univerzialitását, hogy nagyon-nagyon sokféle felfogásban lehet játszani, a szépsége és hitelessége mindig megmutatkozik. És vannak nők, akik olyan puhán tudnak billenteni, hogy a zongora szinte hárfaszerűen szólal meg erre egy férfi képtelen, persze ez nem is baj. Hogy ki a zseni? Hát eléggé tág értelemben használtam ezt a fogalmat, ezek az előadóművészek csak kis zsenik, Bachhoz képest eltörpülnek, de a mi béka-perspektívánkból nézve, ők is megfelelnek a kritériumnak.
Az ember albérlő a saját testében? Hát igen, tulajdonképpen mindnyájan, állandó bizonytalanságban és életveszélyben élünk, lehetséges, hogy a mai nap számunkra az utolsó nap, ez a perc az utolsó perc, és a mostani pill...
Úgy látszik mégsem. Jó ennek tudatában lenni, és ennek megfelelően élni, de vannak, akikben ez az érzés állandóan a figyelmük fókuszában van. Biztosan ez is az őrület egyik formája.
A közelmúltban egy nagyon érdekes, 2 napos Zoom-os konferencián vettem részt, amely a halálról és a gyászról szólt. Összesen 18-an voltunk, így eléggé személyesre sikeredett. Számomra nagyon tanulságos volt, mert én túlságosan is szervi betegség centrikus vagyok, és sohasem foglalkoztam elmélyülten, pláne nem tudományos igénnyel ezzel a problémakörrel. A társaság többsége pszichológus volt, a néhány orvos között akadt onkológus, mentőorvos, neonatológus. Érdekes volt, hogy milyen markáns és éles törésvonal húzódik az orvosok és pszichológusok látásmódja között ebben a kérdésben.
Közben eszembe jutott egy csodálatos könyv a halál témájáról, Ishiguro Kazuo regénye, a Temetetlen óriás. Ha kezedbe kerül, akkor föltétlenül olvasd el.
A fórumozás folyton kibabrál velünk. Óhatatlan, hogy időnként félreértjük egymást, mert nem úgy beszélünk, mint a hülyék.
Ogdon zseni volt? Biztos? Szerintem csak egy nagyon jó zongorista, fantasztikus adottságokkal, akivel ugyanakkor alaposan kibabrált a saját elméje. Én azt vallom, hogy az ember csak egy albérlő a saját testében, és a háziúr akkor pakolja ki, amikor csak kedve tartja, mindenféle előzetes figyelmeztetés vagy indoklás nélkül. :)
De tegyük fel, hogy Ogdon tényleg zseni volt. Akkor Edna Stern is az kell, hogy legyen. 05:26-tól egészen csodálatos, amit ez a nő varázsol a hangszeren.
Szerintem elbeszélünk egymás mellett. Én egy pillanatig sem vontam kétségbe Ogdon zsenialitását, és ezt többször hangsúlyoztam is. Amúgy a zsenialitás és az őrület kéz a kézben jár. Mindkettő az elme szélsőséges működése. Nem azt mondom, hogy minden őrült zseni, de fordítva azért lehet benne valami. Mindenesetre jó tanácsként csak annyit mondhatok: ha találkozol egy zsenivel, akkor óvatosan nézz körül és mérjed fel az esetleg szükségessé váló menekülés lehetőségeit.
Öröm látni, hogy így rámozdultál a témára. Ez igen! Csak így tovább! Ilyen vehemenciával. Mondjuk nem is várnék mást tőled. :)
Ja, hát érdekes dolog ez, hogy miért vonzódom ennek a pasasnak a művészetéhez. Mert hát ugyebár az volna az üdvözítő, ha nem így volna, de valamiért érzem vele a sorközösséget. Számomra tök érthető minden egyes leütött hangja és egyszer sem gondolnám, hogy ez az ember amúgy totál defektes, akit jó messzire elkerülni. Talán azért, mert az én családomba is volt egy ilyen tragikus sorsú hozzátartozó. És mielőtt rákérdeznél, nem, anno fogalmam sem volt arról, hogy Ogdonnak mentális problémái lettek volna. Csórival jól kibabrált az élet. Jó az Isten, jót ád. :)
Tán mondanom sem kell, hogy nagy Csáth Géza rajongó is vagyok.
Kösz szépen Ladislav az ötletet. Itt a link. Érdekes zene, nem őrültebb, mint bármelyik zeneszerzőé. Persze ez csak a magánvéleményem, a zenéhez nem értek. Furcsa, hogy nem játssza senki.
Tessék meghallgatni Ogdon 1. zongoraversenyét, sok minden kiderul.
Hát, a neje sohasem állította azt, hogy tök normális volt. Ogdon saját maga által is elismert pszichiátriai betegségben szenvedett, és élete végéig pszichiátriai kezelésre szorult. Kezdetben betegségét skizophreniának tartották, amely diagnózis valószínüleg hibás volt, és később a diagnózist bipoláris elmezavarra módosították (az akkori terminológia szerint psichosis maniaco-depressivára). Az is közismert tény, hogy többször követett el öngyilkossági kísérletet. És így tovább, és így tovább. Én most mindenkit megkímélek attól, hogy oldalakon át linkeket másoljak be ezekről a tényekről. Mindenesetre a mindenki által mértéktartónak elismert Guardian így ír erről:
https://www.theguardian.com/music/tomserviceblog/2014/apr/07/john-ogdon-biography-piano-man
És igen, igen, csak neked találtam egy nagyon élményszerű beszámolót és életrajzot Ogdonról. Ezt a linket csak neked küldöm. Kérlek, hogy vegyél be egy Seduxent olvasás előtt, és kötözd be magadat a székbe, mert borzalmas pillanatokat fogsz átélni. Véleményem szerint az a világ csodája, hogy Ogdon ilyen elmeállapotban képes volt csodálatosan zongorázni.
https://www.dailymail.co.uk/news/article-2591256/John-Ogdon-Mad-maestro-attacked-wife-Queen.html
És persze, igazad van, minden orvos hülye és idióta, a nyugalmazott tévészerelőket is beleértve. :)
Hogy Ogdon őrült lett volna? Eleinte skizofrénnek titulálták a dokik, majd bipolárisnak. A neje szerint tök normális volt. Kinek higgyek? A dokiknak, akik skizofrénekkel soha nem beszélgetnek mert az szabályellenes, vagy a feleségnek, akivel együtt élt és akivel megosztotta szinte minden pillanatát? Ha egyszer kezedbe kerül R.D Laing Bölcsek, balgák, bolondok c. könyve, akkor lapozz bele egy kicsit. Érdemes.
Majd meglátjuk tíz év múlva. Istenem, de optimista vagyok ) ; (
Terézia Ursínyová, neves szlovák zenekritikus ,írta ezt a kritikát =
alexander-malofeev.com/slovak-phil-gb