Ma este az Erkel Színház műsorán:

"Zongoraáriák"

/Az Opera honlapjáról/

Liszt Ferenc még megérte az Operaház felépülését, modellt ült Stróbl Alajosnak, szobra ma is ott található a főbejáratnál. Liszt nemcsak vezényelte, de zongoradarabjaiban is rendszeresen feldolgozta az operairodalom számára kedves műveit. A jótékonyság és a köz hasznára irányuló figyelem életének egyik meghatározó eleme volt, ezt a példát követve rendezzük zongorahangversenyünket évről évre az Őrzők Alapítvánnyal közösen. 
Az Őrzők a Tűzoltó utcai Gyermekklinika hivatalos alapítványa, az est bevételét daganatos és leukémiás gyermekek gyógyítási körülményeinek javítására fordítja. 

Műsor:

1. rész
Verdi–Liszt: A trubadúr – Miserere
Verdi–Liszt: Simon Boccanegra-parafrázis
Wagner–Liszt: Izolda szerelmi halála

Zongorán közreműködik: Balogh Ádám

– szünet – 

2. rész
Liszt: Három Petrarca-szonett (Pace non trovo, Benedetto sia 'l giorno, I' vidi in terra)

Közreműködik: Haja Zsolt (bariton)
Zongorán közreműködik: Kocsis Krisztián

Auber–Liszt: A portici néma – Tarantella bravura
Bellini–Liszt: Norma-parafrázis

Zongorán közreműködik: Kocsis Krisztián


Az est fővédnöke Herczegh Anita, a köztársasági elnök hitvese.

Konferál: Becze Szilvia

Partnerünk: Őrzők Alapítvány

Erkel Színház – Nagyszínpad

2018. október 21.

Kezdés ideje: 19:30

Befejezés ideje: 21:30

Ma este

19:00 : Gödöllő
Gödöllői Királyi Kastély

Ránki Fülöp (zongora)

Műsor:

LISZT: Nagy koncertszóló
LISZT: V. (e-moll) magyar rapszódia
LISZT: h-moll szonáta

Liszt Ferenc 1856-ban  (Wilhelm von Kaulbach festménye) 

Liszt - egész nap

Liszt Ferenc Emlékmúzeum és Kutatóközpont, Kamaraterem

1064 Budapest, Vörösmarty u. 35.

11 óra: Liszt születésnap - matinékoncert

Kiss Péter (zongora)

Műsor:

LISZT: Három koncertetűd
LISZT: Két legenda
LISZT: Költői és vallásos harmóniák – 6. Hymne de l’enfant à son réveil (Az ébredő gyermek himnusza)
LISZT: 2. (h-moll) ballada

16 óra: Liszt születésnap - délutáni koncert

Bokor Jutta (ének), Király Csaba (zongora)

Műsor:
LISZT: Liebesträume (Szerelmi álmok) – 1. Hohe Liebe; 3. Oh Lieb, so lang du lieben kannst
LISZT: Freudvoll und leidvoll
LISZT: Oh! quand je dors
LISZT: Du bist wie eine Blume
LISZT: Im Rhein, im schönen Strome
LISZT: Négy elfelejtett keringő
LISZT: 4. Mefisztó-keringő
LISZT: Consolations

19 óra: Liszt születésnap - esti koncert

Borbély László (zongora)

Műsor:
LISZT: 3. Mefisztó-keringő
LISZT: Impromptu
LISZT: Sancta Dorothea
LISZT: Schlaflos! Frage und Antwort
LISZT: 4. Mefisztó-keringő
LISZT: Resignazione
LISZT: Két Csárdás – 1. Csárdás, 2. Csárdás obstinée
LISZT: Romance oubliée
LISZT: 4. elfelejtett keringő
LISZT: Trübe Wolken – Nuages gris
LISZT: Öt zongoradarab – 5. Sospiri!
LISZT: Hangnem nélküli bagatell
LISZT: Carrousel de Madame P-N
LISZT: Zarándokévek, 3. év – 5. Sunt lacrymae rerum, en mode hongrois
LISZT: Wiegenlied (Chant du berceau)
LISZT: Unstern! Sinistre, disastro
LISZT: En rêve (Nocturne)
LISZT: Zarándokévek, 3. év – 7. Sursum corda

2018. október 19., péntek 19:00

Liszt Múzeum - Liszt születésnap, esti koncert:

 Ránki Fülöp zongoraestje

Liszt Ferenc Emlékmúzeum és Kutatóközpont, Kamaraterem

1064 Budapest, Vörösmarty u. 35.
 

Műsor:

Ma este nagy zenei élményben részesített Fóris Szilárd zongoraművész a játékával! Liszt Ferenc két, zongorára komponált művét játszotta kifogástalanul. A Magyar történelmi arcképek zongoradarab-sorozatból Széchenyi István zenei portréját hallottuk az igen tehetséges művésztől, de a másik darab, amit előadott talán még jobban a szívemhez nőtt: Marie D"Agoult grófnőbe szerelmes ifjú Liszt Sposalizio című, áhítatos hangulatot sugárzó gyönyörű művét Raffaello Santi (1483-1520) Mária eljegyzése című festménye ihlette.

A fiatal zongoraművész-tehetség tolmácsolásában csupán ez a két zongoradarab hangzott el a Széchenyi Baráti Kör ünnepi estjén, melynek helyszínéül a budakeszi Prohászka Ottokár Gimnázium aulája szolgált. Nem bántam meg, hogy engedve az invitálásnak elmentem oda és én is lelkesen tapsolhattam Fóris Szilárdnak műsora végeztével, aki mindenkit elvarázsolt briliáns zongorajátékával ezen az ünnepélyes esten, hol megalakulásának 25. évfordulóját ünnepelte az egyesület. Az érdeklődésünket fokozta történeti témájú -„Nyitottság és exkluzivitás – Széchenyi és a Pesti Nemzeti Kaszinó” – előadásával Dr. Velkey Ferenc történész.   

Szeptember 21-én ünnepeltük Széchenyi István születésének 227. évfordulóját, mely alkalomból a Budakeszi Széchenyi Baráti Kör, a Budapesti Széchenyi Társaság és más társadalmi szervezetek képviselői minden évben ilyenkor ünnepélyes keretek között elhelyezik a megemlékezés koszorúit a pesti (V. ker., Széchenyi István tér)  Széchenyi-szobor talapzatánál, ezt követően pedig a megemlékezők átvonulnak a Magyar Tudományos Akadémia épületébe, ahol a Felolvasóteremben folytatódik az ünnepség, majd hagyományosan a Széchenyi Társaság díjainak átadásával fejeződik be a megemlékezés-sorozat. 

Liszt neve és Széchenyié immár örökre összeforrott.

SZŐNYI ANTIKVÁRIUMA

41. árverés - 2018. 11. 24. SZOMBAT 10:00

Liszt Ferenc (1811-1886) korabeli fotója.

A fotó Liszt domborművének képe, mérete: 165 X 108 mm.
Készítette Friedrich Hertel, Weimar. [188?]
Liszt Ferenc által aláírt példány!
A kép hátoldalán német nyelvű possessor bejegyzés tanúsítja a kép és az aláírás eredetiségét, kelt 1887-ben.
Kitűnő állapotú, becses darab.

aukció időpontja: 2018. 11. 24. szombat 10:00

aukció helyszíne: Budapest Jazz Club, (volt Duna mozi) Budapest XIII. Hollán Ernő u. 7.

kiállítás helyszíne: Szőnyi Antikváriumában: Elköltöztünk, új címünk: 1133 Bp. Ipoly utca 18.

kiállítás ideje: 2018. nov. 12-től 23-ig (2 héten át, szombat, vasárnap zárva) 10.00 órától 18.00 óráig

Ma este:

19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

Yang Sung-Won (cselló), Enrico Pace (zongora)

LISZT: 1. elégia (cselló-zongora átirat)
LISZT: 1. (E-dúr) consolation (cselló-zongora változat)
LISZT: 4. (Desz-dúr) consolation (cselló-zongora változat)
LISZT: Elfelejtett románc (cselló-zongora változat)
LISZT: 6. (E-dúr) consolation
LISZT: Gyászgondola (cselló-zongora változat)
LISZT: 3. (E-dúr) consolation (cselló-zongora változat)
LISZT: Die Zelle in Nonnenwerth (cselló-zongora változat)
LISZT: Cantique d'Amour
CHOPIN: g-moll cselló-zongora szonáta, op. 65
CHOPIN: C-dúr polonaise bevezetéssel, op. 3

A Bartók Rádió mai műsora: 20.57 – 22.00

 Borisz Berezovszkij zongoraestje

 (Várszínház, 1996. május 4.)

 Liszt Ferenc: Tizenkét transzcendens etűd

 a) C-dúr,

b) a-moll,

c) F-dúr (Tájkép),

d) d-moll (Mazeppa),

e) B-dúr (Lidércfény),

f) g-moll (Látomás),

g) Esz-dúr (Eroica),

h) c-moll (Vadászat),

i) Asz-dúr (Ricordanza),

j) f-moll (Appassionata),

k) Desz-dúr (Esti Harmóniák),

l) b-moll (Hófúvás)

Bővebben lásd a Wikipédián

(Ism. 2018. szeptember 9., 13.57)

"Egy romantikus felvonás"

szerző: Pallós Tamás

Új Ember Hetilap - 2018.08.19.

Liszt mint operaszerző Liszt-művekből rendezett hangverseny keretében augusztus 19-én és 20-án, Weimarban kerül sor a Sardanapalo című opera nemrég „feltárt” részletének világpremierjére. A Byron-tragédiát feldolgozó zenedráma David Tippett cambridge-i zenetörténész, Wagner- és Liszt-kutató által rekonstruált első felvonását Kirill Karabits vezényletével Charles Castronovo, Joyce El-Khoury és Oleksandr Pushniak szólaltatja meg.

Szimfonikus költemények, oratóriumok, versenyművek, dalok… És persze a zongoradarabok, zenés útirajzok és elmélkedések, átiratok, variációk végtelennek tűnő sora – amelyet az ausztrál Leslie Howard tizen­öt éven át tartó művészi munkával kilencvenkilenc (!) lemezen rögzített, beírva magát ezzel a Guinness Rekordok Könyvébe is.

Jóllehet a XIX. századi, zongoravirtuóz magyar komponista grandiózus életműve arról tanúskodik, hogy Liszt a zene szinte minden ágában kipróbálta magát, sokáig úgy tudtuk, hogy az opera műfaját a Don Sanche, avagy a szerelem kastélya című gyerekkori felbuzdulásán túl inkább másokra hagyta. Főleg az újítások terén zseniális riválisára, későbbi vejére, Richard Wagnerre.

Igaz, a Pesti Vigadóban 1865. augusztus 15-én bemutatott dramatikus oratóriumát, a Szent Erzsébet legendáját azért megkísértette a „színpadigény”. Például 1918-ban, a New York-i Metropolitanben öt alkalommal, illetve a Met vendégjátékában egyszer a philadelphiai Academy of Musicban tűzték műsorra a darabot angol nyelven, Richard Ordynski rendezésében, Artur Bodanzky vezényletével, Florence Easton, Clarence Whitehill/Thomas Chalmers, Margarete Matze­nauer és Carl Schlegel főszereplésével.

Brit lapok tavaly hozták nyilvánosságra, hogy a Cambridge-i Egyetemen oktató zenetörténész, David Tippett Liszt befejezetlen operájával, a Sardanapalóval foglalkozik, amelynek a weimari Goethe és Schiller Archívumban őrzött, feledésbe merült, száztizenegy oldalas kéziratáról addig csak néhány szakavatott Liszt-kutató tudott. Tippett szerint a megmaradt zenei anyag lélegzetelállító. Bellini, Meyerbeer és Wagner hatását egyaránt tükrözi. Olaszos líráját azonban felülírja Liszt változatos harmóniavilága, egyedi, eredeti stílusa, amelyhez hasonlót nem találunk a zeneirodalomban.

A világjáró ifjú zongoraművész eredetileg egy Byron-költeményből, A kalózból akart operát írni. 1844-ben Alexander Dumas-tól kapott szövegkönyvet, de a következő évben már inkább Byron tragédiája, a Sardanapalus foglalkoztatta. Liszt egyébként nem ekkor találkozott először a témával. 1830-ban jelen volt Berlioz Sardanapale-kantátájának ősbemutatóján, amelyet Eugène Delacroix emblematikus festménye, a Sardanapale halála ihletett. Úgy tudni, Liszt először Félicien Mallefille francia szövegkönyvére várt, de miután nem kapta meg, váltani kényszerült, így 1849-ben a Cristina Trivulzio di Belgiojosóhoz (is) köthető, olasz nyelvű librettó megzenésítésébe kezdett, azzal a reménnyel, hogy a kész mű premierjére majd Bécsben vagy Milánóban kerülhet sor.

1849 és 1851 között Weimarban született meg a Sardanapalo első része. 1852-ben Liszt még az operát illető munkakészségéről tesz tanúbizonyságot, aztán valami miatt abbahagyta a komponálást. Talán azért, mert elégedetlen volt a második és a harmadik felvonás szövegkönyvével, és az igényelt változtatásokat nem kapta meg.

A Ninivében játszódó opera főhőse egy legendai figura, Asszíria utolsó, békeszerető és hedonista királya, akit jobban érdekelnek a nők, a lakomák és az ünneplés, mint az uralkodás vagy a politika. Sardanapalo elítéli a brutalitást, és szinte gyermeki naivitással hisz az eredendő emberi jóságban. Kedvenc rabszolgalánya, „kegyencnője”, a ión Mirra (Myrrha) arról próbálja meggyőzni, hogy lépjen fel a lázadókkal szemben, indítson harcot birodalma és önmaga védelme érdekében…

A Liszt-operafelvonás első meghallgatható – zongorakísérettel előadott, Cambridge-ben felvett – részletei a sajtóbejelentéssel egy időben, 2017 tavaszán jelentek meg a YouTube-on.

Nemrég a weimari ősbemutató előkészületeiről is felkerült egy rövid werkfilm az internetes videomegosztó oldalra. Az augusztusi premierről CD készül, a Sardanapalo kritikai kiadását pedig 2019-ben az Editio Musica Budapest jelenteti meg.

Így képzelte Liszt Ferenc az opera megújítását

Írta: Papageno  2018. június 23

A weimari Goethe-Schiller Archívum egy kultúrpolitikai jelentőséggel bíró Liszt-levelet szerzett meg, amelyben a zeneszerző a nagyhercegnek a weimari opera megújításáról értekezik.

A levél címzettje Carl Alexander nagyherceg, akivel mintegy 600 levelet váltott zenéről, irodalomról és képzőművészetekről az 1845 és 1886 között színházi karmesterként és udvari zenetanárként is működő Liszt.

A négyoldalas, francia nyelvű, 1860. december 29-i keltezésű levélben a színház és az opera weimari helyzetéről esik szó.

Ekkoriban kezdeményezték egy berlini társaság felállítását, amelyenek célja az opera felemelése volt, és egy erről szóló hirdetést küldött el a nagyherceg Lisztnek a weimari színházat igazgató Franz von Dingelstedt kommentárjaival. Sajnos, sem az újságcikk, sem Dingelstedt véleménye nem ismert, de a frissen megvásárolt levélben erre reagál Liszt.

Szkeptikusan ír a berlini kezdeményezésről, amely szerint addig be nem mutatott operákat vinnének közönség elé amolyan próbaelőadásként, a nézőknek az évi két talléros tagsági díj ellenében ingyenes belépéssel. Szerinte nincs meg a társaságnak sem az intellektuális, sem az anyagi háttér ahhoz, hogy a vállalkozás sikeres legyen. Egyrészt támogatja von Dingelstedt megjegyzéseit, ami az operákból hiányzó újdonságot és drámát illetik, hozzátéve, hogy ellenzi a német színházak merkantilista empirizmusát és művészetet illető önkényességét, másrészt saját ötleteit is megosztja arról, hogyan kell fejleszteni az operát, mik azok az utak, amerre elindulhat – akár olasz és francia operák bemutatása is felmerülhet -, és milyen zenei előrelépések szükségesek a dicső múlt iránt elkötelezett Weimarban, hogy a hercegség „nemes elsősége” megmaradjon.

A levélben szó esik az első német nemzeti zenei társaság (Allgemeine Deutsche Musikverein) megalapításáról is. Liszt mellékel egy újságcikket, amelyet a Neuen Zeitschrift für Musik számára írt, remélve, hogy a nagyherceg az ügy mellé áll. Carl Alexander támogatásáról levél vagy írásos feljegyzés nem ismert, de az egyesület támogatója lett.

(Via NMZ, Klassik Stiftung)

Sardanapalo : The world premiere of Liszt's lost opera ( trailer )

Werke von Franz Liszt

1. SINFONIEKONZERT //

Franz Liszt: March in Homage to His Royal Highness,
                   Grand Duke of Saxonia-Weimar-Eisenach, Carl Alexander S. 228
Franz Liszt: »Sardanapalo«. opera fragment, world premiere of the 1st act
                   (editing and orchestration by David Trippett)
Franz Liszt: A Symphony to Dante's »Divine Comedy«, S.109

Kirill Karabits (Dirigent)

Joyce El-Khoury (Sopran)
Airam Hernández (Tenor)
Oleksandr Pushniak (Bariton)

Közel 170 év után Liszt-ősbemutató lesz Weimarban

A Sardanapalo című opera töredéke a weimari Goethe-Schiller Archívumban közel két évszázadig feledésbe merülve várta a felfedezést. Mintegy tíz évvel ezelőtt David Trippett, a Cambridge-i Egyetem zenetörténésze bukkant rá, és elkezdte a kibogozhatatlannak tűnő, rövidítésekkel teli anyag megfejtését.

A librettót Byron Sardanapalus című, az utolsó asszír királyról szóló tragédiája inspirálta. A teljes mű nem, csak az első felvonás készült el az operából. A muzikológusnak hároméves munkája a legnagyobb nehézséget az okozta, hogy Liszt nagyon sok rövidítést használt, sokat változtatott, és több verziót is bejegyzett a kottába az 1850-es években. A 111 oldalas, 170 éves kéziratból hiányzik a hangszerelés. Ez Trippett munkája, aki szerint a kora ellenére nagyon frissnek hangzik a zenei anyag, és reményei a darabon hét évig dolgozó Liszthez hűen végezte el a feladatot.

Az augusztus 20-i évadnyitó koncert különlegességét az is adja, hogy a zenekar, amely a darabot bemutatja, a világ egyetlen olyan együttese, amellyel Liszt maga is dolgozott: a 1843 és 1861 között a weimari Staatskapelle vezető karmestere volt.

A hangversenyen három Liszt-művet hallhat a közönség, az énekes közreműködők Joyce El-Khoury, Airam Hernández és Olekszandr Pusnyak.

(Via nmz.de)

Barabás Miklós: Liszt Ferenc (részlet)

Ma 132 éve hunyt el Liszt Ferenc Bayreuthban

Akit a lángész és a magyarság kötelezett

/papageno.hu/

Írta

Papageno - 2018. július 31.

Liszt Ferenc korának egyik legnagyobb hatású zongoraművésze volt, emellett merészen újító zeneszerző, karmester, pedagógus és zenei író is. 1811. október 22-én született Doborjánban (Raidingban), és 1886. július 31-én hunyt el Bayreuthban. 

„Engedtessék meg nekem, hogy a magyar nyelvben való sajnálatos tudatlanságom ellenére születésemtől a sírig szívemben és érzéseimben magyar maradjak” – fogalmazott egy levélben.

Bartók Rádió sugározza ma 21.10 – 22.00

LISZT-re hangolva

"Zongorapárbaj" - Balog József és Borbély László hangversenye

1. Liszt Ferenc: II. magyar rapszódia (négykezes változat) (Balog, Borbély),
2. Frédéric Chopin - Liszt Ferenc: Kedvesem - lengyel dal (Balog), 
3. Liszt Ferenc: Erdőzsongás - hangversenyetűd (Borbély), 
4. Richard Wagner - Liszt Ferenc: Rienzi - fantázia az opera témáira (Balog), 
5. Liszt Ferenc: XIII. magyar rapszódia (Balog), 
6. Liszt Ferenc - Gaetano Donizetti: Lammermoori Lucia - Gyászinduló és kavatina (Balog, Borbély)

(Pécsi Palatinus Szálló Bartók terme,  2011. október 21.)

 (Ism. június 25., 14.10)

Óbudai Társaskör (Bp. III. Kiskorona u. 7.)

2018. június 11., hétfő 19 óra
 

„Álmok”
 

Dalest Liszt és Wagner műveiből 
 
Fodor Bernadett mezzoszoprán

és

 Bonyhádi István zongoraművész
 
Liszt Ferenc dalaiból:
- Freudvoll und leidvoll (Bízni és égni…)
- Im Rhein im schönen Strome (A Rajnán tükröződnek)
- Ich liebe dich (Úgy vágyom rád)
- Ihr Glocken von Marling
- Der du von dem Himmel bist (Ki jóság vagy)
- Laßt mich ruhen (Álomszárnyon)
 
- Liszt: E-dúr legenda, R. 17/2 – Paulai Szent Ferenc a hullámokon jár
 
Wagner: Wesendonck-dalok:
- Der Engel (Az angyal)
- Stehe Still! (Ne tovább!)
- Im Treibhaus (A melegházban)
- Schmerzen (Fájdalmak)
- Träume (Álmok)
 
Wagner: Tannhäuser – Csarnok-ária – Elisabeth áriája (Dich teure Halle)
 

Belépőjegy ára: 1.500 Ft

Bartók Rádió, ma délután: 15:06 – 16.29

"Zenebeszéd"

Liszt Ferenc: Zarándokévek - Itália

Előadja: Fejérvári Zoltán (zongora)

Műsorvezető: Kovács Sándor

Szerkesztő: Papp Márta

(Márványterem, 2018. május 5.)

Most délelőtt 11:00 órakor kezdődik:
 

Régi Zeneakadémia, (Budapest, VII. Vörösmarty u. 35.)

Szabó Ferenc János (zongora)

"Liszt-hagyaték legszebb kottái – időszaki kiállításhoz kapcsolódó koncert"

GOUNOD: Ivy
ROSSINI: Petite polka chinoise
FAHRBACH: Lazzi Polka, Op.77
FAHRBACH: Pester Blut (Népdal induló), Op.98
LISZT: A bölcsőtől a sírig
LISZT: Epithalam Reményi Ede esküvőjére
ÁBRÁNYI-LISZT: Öt magyar népdal
ERKEL ELEK: Amazonok indulója
LISZT: Valse de concert
 

Liszt Ferenc befejezetlen operájának részlete - Sardanapalo – trailer (1)

Liszt Ferenc befejezetlen operájának részlete - Sardanapalo (2)

Németországban lesz Liszt Ferenc befejezetlen operájának ősbemutatója

Origo/MTI 2018.05.09. 17:00

Weimarban lesz az ősbemutatója Liszt Ferenc befejezetlen operájának, a 170 éves Sardanapaló-nak.

Igaz, soha nem fejezte be, de 170 éve jegyezte le Liszt Ferenc a Sardanapalo című operáját, amelynek idén augusztusban lesz az ősbemutatója a németországi Weimarban. Az operát, amelynek csak az első felvonása készült el, a Staatskapelle Weimar szimfonikus zenekar adja elő koncertváltozatban augusztus 19-én és 20-án Kirill Karabics vezető karmester vezényletével, Joyce El-Khoury szopránnal és Charles Castronovo tenorral a főszerepben.

A Weimarban komponált és most elsőként ott előadott zeneművet közvetíti a Deutschlandfunk rádió kulturális csatornája, az Audite zeneműkiadó pedig lemezen jelenteti meg. Az elfelejtett operát, amelynek kézirata a weimari Goethe- és Schiller Archívumban porosodott az elmúlt 170 évben,

David Trippett, a Cambridge-i Egyetem professzora keltette életre Liszt saját instrukcióit figyelembe véve. Trippett több mint tíz évvel ezelőtt bukkant a nagyrészt gyorsírással papírra vetett kéziratra, amelyet töredékes, olvashatatlan és érthetetlen dokumentumként tartottak számon. Az elmúlt három évben Trippett belemélyedt a kéziratba, aminek eredményeként tavaly júniusban egy tízperces ízelítőt mutattak be az operából a BBC Cardiff Singer of the Worldelnevezésű nagy múltú énekversenyen a feltörekvő örmény szopránénekes, Anus Hovhanniszján közreműködésével.

Trippett szerint a fennmaradt anyag lélegzetelállító: egyedülálló ötvözése az olaszos líraiságnak és a finoman hangolt innovációnak. Szerinte semmi ehhez fogható nem létezik az operairodalomban.

Megtalálható benne a Lisztre jellemző mézédes zenei nyelv, ám az is érezhető rajta, hogy a zeneszerző ekkortájt kezdte felfedezni magának Wagner operáit. Trippett azt is mondta, „ennek az operának az egyetlen forrásanyaga egy 111 oldalas kézirat zongorakottákkal és vokális részekkel. Mindig is úgy tartották, hogy lehetetlen összeilleszteni a művet, ám alapos vizsgálattal kiderült, hogy Liszt minden szükséges részletet lejegyzett az első felvonáshoz.”

Trippett szerint Liszt hét éven át dolgozott az operán, amelynek librettója alapjául Lord Byron 1821-ben megjelent tragédiája szolgált Sardanapalról, az utolsó asszír királyról. A békeszerető királyt a politikánál és a háborúnál jobban érdekel a mulatozás és a nők, elítéli az erőszakot és a brutalitást, és naivan hisz az emberiség természetes jóságában. Lázadók azonban letaszítják trónjáról és ezért felgyújtja önmagát és kedvesét.

Liszt operája Saradanapalo és kedvenc ágyasa, Mirra szerelméről szól, aki megpróbálja rávenni a királyt, hogy menjen háborúba, védje meg birodalmát.

Liszt a művel 1852-ben felhagyott az után, hogy elkezdett Wagner-operákat vezényelni Weimarban.

A mű kritikai kottakiadása 2019-ban jelenik meg az Editio Musica Budapest gondozásában.

Az ősbemutató karmestere, Kirill Karabics azt mondta, „Liszt Ferenc nevét soha nem kapcsolták össze az olasz operával. Nagyon boldog vagyok, hogy a Sardanapalo premierjét vezényelhetem Weimarban. Ez a felfedezés nemcsak Liszt zenei örökségében, hanem a 19. század zenetörténelmében nyit új fejezetet.”

Kíváncsian várom az esetleges kritiká(ka)t  - aki(k) ott volt(ak) ma délelőtt a 
Zeneakadémia Nagytermében, hogy meghallgassá(k) Fülei Balázs zongorajátékában LISZT h-moll szonátáját.

Előadás tart: Hollerung Gábor
"Megérthető zene"
A romantika esszenciája
 

Bartók Rádió ma délutáni műsorán, 13:49 - 15.00:

Liszt Ferenc: Zarándokévek - részletek

1. I. kötet (Svájc) a) Ekloga, b) Honvágy, 

2. II. kötet (Itália) a) Il penseroso (A gondolkodó), b) 104. Petrarca-szonett, c) Dante-szonáta, 

3. III. kötet a) Angelus! Ima az őrangyalokhoz, b) A Villa d'Este szökőkútjai, c) Van a tárgyaknak könnyük, d) Gyászinduló, e) Sursum corda (Emeljétek fel szíveteket)

(Zeneakadémia, nagyterem, 2018. április 6. - részletek)

Aprócska Liszt-szobor a ferihegyi repülőtéren

Ma délután:

17:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

"Budapesti Tavaszi Fesztivál"

Liszttől Bartókig • 4.4; Az impresszionizmus

LISZT: A Villa d’Este szökőkútjai
Balog József (zongora)

RAVEL: Jeux d’eau
Hámos Júlia (zongora)

DEBUSSY: g-moll vonósnégyes, Op.10
Classicus Quartet: Rácz József, Baksai Réka (hegedű), Tornyai Péter (brácsa), Zétényi Tamás (cselló)

KODÁLY: Meditáció Debussy egy motívuma fölött
Lajkó István (zongora)

LISZT: Költői és vallásos harmóniák – 7. Temetés
Balog József (zongora)

BARTÓK: Négy zenekari darab, BB 64 (Sándor László átirata)
Baksai Réka, Osztrosits Éva (hegedű), Ludmány Dénes (brácsa), Déri György (cselló), Rumy Balázs (klarinét), Lajkó István (zongora)

11:00 : Budapest
A Régi Zeneakadémia hangversenytermében ma 11 órakor kezdődik Liszt-koncert:

Váradi László (zongora)

SCHUBERT-LISZT: Hattyúdalok – 3. Aufenthalt, 7. Ständchen, 11. Der Atlas, 12. Der Doppelgänger

GRIEG: 1. Peer Gynt-szvit, Op.46

LISZT: Zarándokévek, 2. év (Itália) – 7. Après une lecture du Dante („Dante-szonáta”)

A tegnap esti Liszt-koncertet a Bartók rádió még aznap este (19.35 -től)  -  felvételről -  leadta:

 Années de pélerinage

(A Zeneakadémia Nagytermében megtartott hangverseny felvételét ismét sugározni fogja a rádió  április 18.án,12.49 órai kezdettel)

2018. április 6., 18.00

Zeneakadémia — Nagyterem

 Liszt Ferenc: Années de pélerinage

- Zarándokévek I.
- Zarándokévek II.
- Zarándokévek III.

Farkas Gábor zongorakoncertje

Liszt: Années de pélerinage I, II, III

Zenei naplójegyzetnek indult, különböző művészeti ágak reflexiójaként folytatódott, majd filozofikus-spirituális kompozíciókkal fejeződött be az a hosszú évtizedek alatt formálódó zongorasorozat, melynek három füzetét Liszt Zarándokévek cím alatt jelentette meg. E művek révén betekintést nyerhetünk egy zeneszerző és egy egész korszak gondolkodásának dinamikus változásába.

„Meglepő rokonságot fedezünk fel a Zarándokévek egyes számaiban és az új francia zeneművészet két legkimagaslóbb alakjának, Debussynek és Ravelnek némely művében. Meggyőződésem, hogy Lisztnek »A Villa d’Este szökőkútjai« és ezzel rokon művei nélkül alig képzelhetők el az említett két francia zeneszerzőnek hasonló hangulatot kifejező művei” – írta Bartók Béla.

A közelmúltban Schumann- és Liszt-albumokkal jelentkező – generációjának egyik legjelentősebb zongoraművésze – a Liszt-díjas Farkas Gábor játékát a nemzetközi zenei szaksajtó kitörő lelkesedéssel fogadta. „Bársonyos hangzással és széles dinamikával ragadja meg Liszt zenéjének belső lényegét”, és szinte „magát Lisztet halljuk, ahogy végigvezet minket a darabokon”. Kívánhatunk-e hát avatottabb kalauzt a Liszt-zarándoklathoz?

/Budapesti Tavaszi Fesztivál/

Mai koncert!

17:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

"Budapesti Tavaszi Fesztivál"

Liszttől Bartókig • 4.1

"A tonalitás felbomlása"

Műsor:

WAGNER: Siegfried-idill (A. Pringsheim átirata zongoraötösre)
Pusker Júlia, Tóth Kristóf (hegedű), Tornyai Péter (brácsa), Zétényi Tamás (cselló), Demény Balázs (zongora)

LISZT: Gyászgondola (cselló-zongora változat)
Zétényi Tamás(cselló), Demény Balázs (zongora)

LISZT: Gyászgondola (zongora változat)
Demény Balázs (zongora)

LISZT: R. W. - Venezia (átirat zongoraötösre)
Pusker Júlia, Tóth Kristóf (hegedű), Tornyai Péter (brácsa), Zétényi Tamás (cselló), Demény Balázs (zongora)

LISZT: Richard Wagner sírjánál
Pusker Júlia, Tóth Kristóf (hegedű), Tornyai Péter (brácsa), Zétényi Tamás (cselló), Demény Balázs (zongora)

SCHÖNBERG: 2. vonósnégyes, Op.10
Brassói-Jőrös Andrea (szoprán)
Classicus Quartett: Rácz József, Baksai Réka (hegedű), Tornyai Péter (brácsa), Zétényi Tamás (cselló)

BARTÓK: 2. hegedű-zongora szonáta, BB 85
Pusker Júlia (hegedű)

Liszt: Szent Erzsébet legendája

A Budapesti Tavaszi Fesztivál nyitókoncertje

2018. március 30. péntek 19:00 — 22:20

Egy szünettel

Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Vezényel: Hamar Zsolt

Szereplők:

Szent Erzsébet - Kele Brigitta

Zsófia őrgrófné - Kutasi Judit

Hermann őrgróf / II. Frigyes - Albert Pesendorfer

Lajos őrgróf - Johannes Kammler

Egy magyar mágnás / Udvarmester - Haja Zsolt

A gyermek Erzsébet - Csorba Kinga

A gyermek Lajos - Kristofics Kornél

Közreműködők:

Nemzeti Filharmonikus Zenekar

Nemzeti Énekkar (karigazgató: Somos Csaba)

Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola Gyermekkara (karigazgató: Sapszon Borbála és Sapszon Ferenc)

„Liszt 1861 őszétől mind több időt töltött Rómában, ahol figyelme az egyházi zene felé fordult. A következő évben, 1862-ben fejezte be első oratóriumát, a Szent Erzsébet legendáját. Lisztet már weimari évei alatt erősen foglalkoztatta a magyar királylány és bajor hercegasszony életének története, a weimari nagyherceg társaságában ellátogatott Erzsébet egykori lakhelyére, Wartburg várába is.

A Nemzeti Filharmonikusokat zeneigazgatójuk, Hamar Zsolt vezényli. Az oratórium címszerepében a Kolozsvári Operából induló, német (Düsseldorf) és francia (Párizs, Avignon, Strasbourg) színpadokon rendszeresen fellépő Kele Brigittát hallhatjuk, aki a múlt évadban közreműködője volt a New York-i Metropolitan Bohémélet-előadásainak.

Albert Pesendorfer személyében napjaink egyik legkeresettebb Wagner-énekesét hallhatjuk, a világ rangos dalszínházaiban rendszeresen formálja meg Marke király, Hans Sachs, Hagen vagy Gurnemanz figuráját. Lajos szerepében Johannes Kammler lép fel. A fiatal német bariton 2017-ben második díjat nyert a Neue Stimmen elnevezésű nemzetközi versenyen, mely egy sor fellépési lehetőséget hozott számára. A 2018-as Salzburgi Fesztivál egyik izgalmasnak ígérkező operaprodukciójára, Gottfried von Einem A per című darabjának koncertszerű előadására hívták meg.”

Rendező: Budapesti Tavaszi Fesztivál

Épp most megy a televízióban - felvételről

2018. március 28. szerda 21:15 - 23:55

MüpArt Classic

Liszt: Krisztus - oratórium

"Liszt Ferenc monumentális alkotása Krisztus életét és tanításait jeleníti meg hatalmas zenei tablókban. A programzenei mű változatos, bensőséges, lírai képekben jeleníti meg a Megváltó születését majd filozofikus mélységű tételek szólnak tanításairól, csodáiról, ünnepélyes kórustétel az egyház alapításáról, fájdalmas drámai jelenetek idézik fel a szenvedést, végül a "Feltámadás" profetikus zenével zárja az oratóriumot.

A mű bemutatója 1873-ban volt a weimari Herder-templomban a szerző vezényletével, majd ugyanebben az évben a Pesti Vigadó előadásán Richter János volt a karmester.

A Müpa Bartók Béla Nemzeti Hangversenytermében a Liszt által irányított zenekar jogutóda, a Weimari Stadtskapelle magyar szólistákkal és énekkarral közösen adja elő a művet a Liszt specialista, Martin Haselböck vezényletével."

Közreműködők:

ének

Szabóki Tünde, Vörös Szilvia, Horváth István, Kovács István, Sebestyén Miklós

orgona

Zita Nauratyill

a Magyar Rádió Énekkara (karigazgató: Pad Zoltán)

a Magyar Rádió Gyermekkórusa (karigazgató: Matos László)

(2016. április 17. )

Mai koncertre hívom fel a figyelmet:

Az idős Liszt és az opera

Találkozások Liszt Ferenccel...

Hangverseny a Zeneakadémia és a Liszt Ferenc Társaság rendezésében

2018. március 28-án szerdán 18 órakor a Régi Zeneakadémia Kamaratermében (Budapest, VI. ker. Vörösmarty u. 35., I. em.)

Műsor:

Bevezetőt és összekötő szöveget mond Szabó Ferenc János

Wagner–Liszt: Bevonulás Wartburg várába (zongorára, négy kézre)

Wagner: Tannhäuser – Dal az esthajnalcsillaghoz

Wagner–Liszt: Elza menyasszonyi bevonulása a münsteri katedrálisba a Lohengrin c. operából (zongorára, négy kézre)

Wagner–Liszt: Izolda szerelmi halála a Trisztán és Izolda c. operából

Saint-Saëns: Sámson és Delila – Csókária

Glinka–Liszt: Cserkeszinduló a Ruszlán és Ludmilla c. operából (zongorára, négy kézre)

Csajkovszkij: Anyegin – Lenszkij áriája

Verdi–Liszt: Reminiszcencia a Simon Boccanegra c. operából

Előadók:

Fürjes Anna, Edős Róbert, Szűcs Attila (ének)

Winni Wan-Chun Tsou, Shuai Li, Takuya Niinomi, Nina Ustinova, Váradi László, Ferenczy István(zongora) a Zeneakadémia növendékei,

valamint Alter Katalin, Szabó Ferenc János (zongora)

Felkészítő tanárok: Meláth Andrea, Falvai Katalin, Dráfi Kálmán, Gulyás István, Réti Balázs, Borbély László

Jegyek: 1.800 Ft

„Liszt magyar szemmel” - A Magyar Liszt Ferenc Társaság információs kiadványa

2017. december – Nr.30.

Tartalom:

Liszt Ferenc magyar rapszódiái és a népzene (Tari Lujza)

Liszt emlékhangverseny Szekszárdon (Pintérné Fetzer Mónika)

A Liszt Ferenc Társaság Pécsi Tagozatának hangversenyei (Bánky József)

Egy kérdés megoldása? Újjáéledő hagyományok Liszt oratóriumaiban (Herczog János)

A Liszt Ferenc Társaság archívumából

Prof. Jakov Isakovich Milstein: „Az orosz Liszt-kutatás kevéssé ismert lapjai”

Ma éjjel az M5 csatorna sugározza:

2018. március 21. szerda 21:15 - 23:10

MüpArt Classic

„Határtalan Liszt”

A MüPa 2014. október 22-i koncertfelvétele

Műsoron:

- Bartók: Szonáta, BB 88 - I. tétel

- Liszt: 12 transzcendens etűd

Liszt Ferenc születésnapjára emlékezve ünnepi főhajtásként szólaltatta meg Bogányi Gergely a XIX. század zongoravirtuózának a hangszer határait feszegető sorozatát, a Transzcendens etűdöket. A Liszt életművel elmélyülten foglalkozó művész nem csak a darabok magas technikai igényét tartja rendkívüli feladatnak, hanem a tételek többségében különböző programot megjelenítő karaktereinek hiteles tolmácsolását is, mely a zongorairodalom legnagyobb mérföldkövének számít.

Műsorvezető: Bősze Ádám

Szerkesztő: Várbiró Judit

Rendezte: Gémes Katalin és Goszleth Antónia
 

Időtartam: 115 perc

Thomán István (Homonna, 1862. november 4. – Budapest, 1940. szeptember 22.) - Ő volt Liszt Ferenc tanítványa és Bartók mestere

LASKAI ANNA  - FIGARO

Fidelio.hu 2018.03.18. 10:17

A Figaro ezúttal   visszaemlékezéséből válogat, amelyben a Zeneakadé­mia neves zongoratanára mesteréről, Liszt Ferencről ír. E szórakoztató emlékirat betekintést nyújt Liszt tanítványaihoz intézett tréfás megjegyzéseibe, de az is kiderül, hogy az idős mester kártyapartikra is meghívta növendékeit.

Thomán – aki minden bizonnyal Liszt legkedvesebb tanítványai közé tartozott – így emlékezett vissza mesterével való megismerkedésére:

 „A Zeneakadémián Erkel Ferenc tanítványa voltam, a második év növendéke, tehát egy­általán nem gondolhattam rá, hogy Liszt óráit látogassam, mert ahhoz végzett növendéknek, de legalább utolsó évesnek kellett volna len­nem. (...) Egy napon azt hallom, hogy a mester, akit eladdig szemtől szembe sohasem láttam, Budapestre érkezett. Tüstént feltettem ma­gamban, hogy bárhol is, de meg fogom lesni. A következő napon Erkel Ferencnél ültem a zongora előtt, és Beethoven Waldstein-szonátáját játszottam [op. 53, C-dúr], amikor váratlanul nyílik az ajtó, s belép rajta az ősz Liszt Ferenc. A bátorságom természetesen egyszerre elillant, fölugrottam a zongorától és távozni akartam. Liszt azonban intett, hogy csak folytassam, később mellém telepedett a zongorához, s úgy kellett végigjátszanom a darabot. Hogyan ment a játék, arról nem tud­tam magamnak számot adni, mert annyira izgatott voltam, hogy ujjaim szinte öntudat­lanul táncoltak a billentyűkön. A mester nem tarthatott egészen tehetség nélkül valónak, mert ott mindjárt meghívott, hogy látogassam az óráit, amelyek az intézet nagytermében voltak rendszerint délután 4–6 óráig…”

Elveszettnek hitt Liszt-kéziratokat mutattak be

MTI 2018.03.11. 11:11

Elveszettnek hitt Liszt-kéziratok kerültek elő egy hagyatékból. A különleges kottákat, amelyeket a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem állami támogatással vásárolt meg, Budapesten mutatták be ünnepélyes keretek között.

Vigh Andrea, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem rektora az eseményen kiemelte, hogy ezek a kották óriási értéket képviselnek, hiszen a Zeneakadémia alapítójának, Liszt Ferencnek a kézírását őrzik. „Liszt Ferenc magyar lelkületének újabb lenyomatai ezek” – hangsúlyozta. Hozzátette: külön öröm, hogy néhány nappal az 1848-as forradalom és szabadságharc 170. évfordulója előtt mutathatják be a kéziratokat, amelyek sok szállal kötődnek azokhoz az emlékezetes napokhoz.

Krucsainé Herter Anikó, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kulturális kapcsolatokért és fejlesztésekért felelős helyettes államtitkára nagy örömnek nevezte, hogy ezek az elveszettnek hitt, a nagy szellemek találkozásáról tanúskodó páratlan kincsek megkerültek, és a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával közgyűjteménybe kerülhettek.

A kézzel írt kottákat egy hagyatékban találták meg, és a szakértői eredetvizsgálat után az örökös a Zeneakadémia részeként működő Liszt Ferenc Emlékmúzeumnak és Kutatóközpontnak ajánlotta fel megvételre.

A kéziratok érdekessége, hogy a művek magyar tematikájúak vagy erősen kötődnek Magyarországhoz, illetve az 1848-as forradalomhoz és szabadságharchoz.

A dokumentumok között olyan különlegességek vannak, mint az a kotta, amelybe a világutazó Liszt maga írta bele Petőfi A Magyarok Istene című versének szövegét magyarul.

Egy másik kéziraton a Mosonyi Gyászmenete című zongoramű található, amely Liszt legfontosabb magyar barátját, Mosonyi Mihályt helyezi a középpontba, és korai megfogalmazása annak a darabnak, amely a zeneszerző utolsó előtti életévében Mosonyi néven került be a Magyar Történelmi Arcképsorozatba.

A Petőfi szellemének című zongoradarab Petőfi néven kapta meg végleges formáját ugyanebben a sorozatban.

A Magyar Királydal eredetileg a Magyar Királyi Operaház 1884-es megnyitására készült alkotás, 

A gyermek himnusza ébredéskor című kórusmű pedig az Engeszer Mátyás által vezetett Magyar Liszt Egylet számára íródott, és Budapesten volt az ősbemutatója.

Egyedül az Elfelejtett Románc (Vergesse Romanze) című mű témája nem kapcsolódik szorosan Magyarországhoz.

Liszt Ferenc szóban forgó művei annak idején a Táborszky és Parsch kiadónál jelentek meg. Eredeti kézirataikat eddig elveszettnek hitték, vagy más változataik voltak ismertek. Mint kiderült, a kéziratok a kiadónál maradtak, majd mikor Nádor Kálmán 1895-ben megvásárolta a Váci utcai Táborszky-féle zenemű-kereskedést, a kéziratok az új kiadó tulajdonába kerültek.

A történelmi jelentőségű, egyedülálló nemzeti értékeket a Liszt Ferenc Emlékmúzeum és Kutatóközpont őrzi majd, a kéziratokról hamarosan az intézmény honlapján is tájékozódhat a közönség.

Ma este, 18:00:

Régi Zeneakadémia

(Budapest,VII. ker. Vörösmarty u. 35. )

"A Magyarok Istene"

LISZT: A magyarok Istene – zongoraváltozat
Ránki Fülöp (zongora)

HOLLÓS MÁTÉ: Tündérálom (Petőfi Sándor versére)
Kertesi Ingrid (szoprán), Meláth Andrea (mezzoszoprán), Virág Emese (zongora)

HUBAY: Végvári dalok – „Hallga, mi ez…”
Meláth Andrea (mezzoszoprán), Kiss Gy. László (tárogató), Virág Emese (zongora)

MIHALOVICH: Szeretném itt hagyni (Petőfi Sándor versére)

ERKEL: Késő ősznek hideg szele (Petőfi Sándor versére)

ERKEL: A magyarok Istene

LISZT: A magyarok Istene
Vörös Szilvia (mezzoszoprán), Virág Emese (zongora)

LISZT: A holt költő szerelme (Jókai Mór versére)
Mécs Károly (próza), Virág Emese (zongora)

LISZT: Magyar Történelmi Arcképek - Petőfi Sándor

LISZT: Magyar Történelmi Arcképek – Mosonyi Mihály

LISZT: Költői és vallásos harmóniák – 7. Funérailles
Ránki Fülöp (zongora)

Ökrös Oszkárra, cimbalomművészre, a 100 Tagú Cigányzenekar szólistájára emlékezett  ma de. a Dankó Rádió Túl az Óperencián műsorának szerkesztő-műsorvezetője, Nagy Ibolya. 

A január 15-én, hatvan éves korában elhunyt művésznek ma lesz a temetése. Ezen a napon óránként megemlékezik Róla a Dankó Rádió műsorfolyama.  

Ökrös Oszkár művészetét idézve szólalt meg az adás végén

Liszt Ferenc I. magyar rapszódiája. (Budapesti Fesztiválzenekar, a cimbalomszólista: Ökrös Oszkár – vezényel: Fischer Iván (Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem, 2017. március 30.)

Ezt az adást délután hat és hét óra között újra meghallgathatjuk az ismétlésben.

RÉGI ZENEAKADÉMIA, KAMARATEREM

1064 Budapest, VI. ker. Vörösmarty u. 35.

Ma 18:00 órakor

Ránki Fülöp (zongora)

Bevezető: Kaczmarczyk Adrienne, az Új Összkiadás főszerkesztője

"Találkozások Liszt Ferenccel"

Liszt zongoraművek változatai

LISZT: Költői és vallásos harmóniái

Ma este

Zeneakadémia Nagyterem

2018.01.31.   19.30

Balázs János zongoraestje

MVM Koncertek – A Zongora

Rossini–Liszt: Tell Vilmos – nyitány

Donizetti–Liszt: Lammermoori Lucia reminiszcenciák

Mozart–Liszt: Don Juan reminiszcenciák

Liszt: Tizenkét Schubert-dal – 4. Erlkönig

Liszt: Schwanengesang (Schubert-dalok) – 7. Ständchen

Beethoven–Liszt: Adelaïde

Liszt: Nagy kromatikus galopp

Bartók Rádió ma esti műsorán szerepel:

19.35 – 20.29: Balázs János zongoraestje - hangfelvétel

"Isteni színjáték" 

1. Liszt:

a) Dante szonáta

b) E-dúr legenda - Paulai Szent Ferenc a hullámokon

c) I. Mefisztó-keringő

2. Dubrovay László: Parafrázis a Faust, az elkárhozott c. táncjáték egy témájára

3. Schumann - Liszt: Ajánlás

(Festetics Palota - Tükörterem, 2017. december 8.)

Bartók Rádió ma délutáni műsora

15:06 – 16:58 Egy zenemű - több előadás

Liszt: Esz-dúr zongoraverseny

Szabó Ferenc Jánossal beszélget a Katona Márta

Ma de. 11:00

RÉGI ZENEAKADÉMIA, KAMARATEREM

1064 Budapest, VI. ker. Vörösmarty u. 35.

Szokolay Ádám Zsolt (zongora)

LISZT: Ave Maria

LISZT: Csárdás Obstinée

DEBUSSY: Elfelejtett képek
BARTÓK: Szonáta, BB 88

LISZT: Zarándokévek III. – 2. A Villa d’Este ciprusai, I. sirató; 4. A Villa d’Este szökőkútjai; 5. Sunt lacrymae rerum

LISZT: Csárdás macabre

Hamar Zsolt ünnepi zenékről és zenei ünnepekről

Szerző: Pallós Tamás

Új Ember Hetilap - 2017.12.17.

A 2018-as Budapesti Tavaszi Fesztivál nemrég meghirdetett programjában feltűnt a Szent Erzsébet legendája, amelyet Ön vezényel. Milyen gondolatokkal készül Liszt nagyszabású, nehéz, „élőben” viszonylag ritkán hallható oratóriumára?

– Ez az évad egyik kiemelkedően fontos és meghatározó feladata, azért is, mert a rangos Tavaszi Fesztivál keretében hangzik el. Nagyképűen azt gondolom, hogy gyakorló karmesterként egész jól állok Liszttel, majdnem a teljes életművét alkalmam volt több ízben is vezényelni. Két ékkő, valódi gyémánt, ami szerintem e roppant „építmény” csúcsára való: a Krisztus-oratórium és a Szent Erzsébet legendája. Az előbbit leg­alább öt alkalommal vezényeltem különböző koncertelőadásokon, a Szent Erzsébetet viszont most fogom először. Tehát számomra is új kihívás, amelynek nagyon örülök.

A Rákóczi-induló (Országos Széchényi Könyvtár)

/Részlet/

LISZT FERENC ELSŐ FELDOLGOZÁSAI

Amikor Liszt 1839 decemberében – több mint másfél évtizedes távollét után – ismét Magyarországra érkezett, rendkívüli fogadtatásban részesült. Az ünnepségek fénypontja a már említett, 1840. január 4-i hangverseny volt, amelynek végén hat magyar arisztokrata Festetics Leó gróf vezetésével drágakövekkel kirakott díszkardot vitt a színpadra (a pengébe vésett felirat szerint) „A’ nagy művésznek, Liszt Ferencznek, művészi érdeme’ és buzgó hazafisága’ méltatásául.” A francia lapok utóbb sokat gúnyolódtak Liszt e „harcias” kitüntetésén: Alcide Joseph Lorentz híres karikatúrája például egyenesen a lovagló zongorista jobb (tehát harcra alkalmatlan) oldalán ábrázolja a fegyvert. Maga a zeneszerző azonban mindig is szép emlékként idézte fel a kard átadását, és egy későbbi, 1847-ben a Haslinger kiadónál megjelent Rákóczi-feldolgozását a kardot átadó hat arisztokratának ajánlotta.

A Rákóczi-induló a nevezetes pesti hangversenyen megszólalt változatát Liszt ugyancsak Haslingernél tervezte megjelentetni már 1840 januárjában, a bécsi cenzúra azonban közbelépett. Alighanem ennek is köszönhető a Liszt-féle előadást „modellező” változatok gyors megjelenése: Erkel (az előző oldalon bemutatott) Emlékül Liszt Ferenczre feldolgozása, illetve Georges Micheuz Rákoczy Marsch változata („ahogyan azt maga Liszt úr a koncertjein játszotta”) egyaránt a betiltott Liszt-eredeti „pótlására” vállalkozott. A mai érdeklődő számára azonban már az annak idején kiadatlanul maradt forma is hozzáférhető, ugyanis az minden valószínűség szerint az Országos Széchényi Könyvtár Zeneműtárában őrzött Rakozy Marsch feliratú szerzői kéziratban fennmaradt változattal azonos. Liszt alighanem éppen a bécsi publikáció reményében vetette papírra ezt a formát, mint arról a kézirat közepén ugyancsak megkezdett, de végül is félbe hagyott „könnyű változat” lejegyzése is tanúskodik – utóbbi bizonyára éppúgy az amatőr zongoristákat megcélzó, egyszerű változat alapja lett volna, mint Erkel feldolgozásának „könnyű módszerben” átalakított formája.

LISZT FERENC KÉSŐBBI FELDOLGOZÁSAI

Négy évvel a Haslinger-féle kiadás után, 1851-ben Liszt újabb változatban adta közre a Rákóczi-indulót a lipcsei Kistner kiadónál: ez a Marche de Rakoczy igazi „népszerű kiadás”, amely a zongorázó nagyközönség igényeit és technikai lehetőségeit igyekezett szem előtt tartani.

Alig két évvel később Liszt a berlini Schlesinger kiadónál adott ki újabb feldolgozást a Rákóczi-indulóból, amely a Magyar rapszódiák sorozat 15. darabjaként vált népszerűvé. Az eddigi, kivétel nélkül zongorára szánt feldolgozások nyomán Liszt a ’60-as évek közepén zenekarra is átdolgozta az indulót. E minden szempontból teljesen új változat bemutatóját maga a zeneszerző vezényelte Pesten 1865. augusztus 17-én, szűk két héttel később tartott szólóhangversenye után pedig éppen az új feldolgozás zongoraátirata kapcsán írta a Zenészeti Lapok, hogy „ami ez induló eljátszását követé, az nem volt többé taps, az egy nemzet egekig ható megdicsőítése volt, melylyel nagy fiát a legelső kiválasztottak dicső trónusára emelte.”

A nagy siker ellenére a zeneszerző csak évekkel később, 1871-ben jelentette meg a zenekari változatot a lipcsei Schuberth kiadónál, akkor azonban mindjárt számos változatban: a partitúra, illetve a teljes zenekari szólamanyag, a két- és négykezes, sőt kétzongorás változat, valamint az egyszerűsített zongorakivonat egy időben került piacra. A kétzongorás átirat itt bemutatott példányát maga a zeneszerző látta el Festetics Leó gróf feleségének, Kubinyi Krisztinának szóló ajánlással.

A Liszt készítette zenekari feldolgozás kimondva-kimondatlanul is Berlioz híres Rákóczi-indulójával kívánt versenyre kelni (ennek keletkezését a következő oldalon mutatjuk be). Liszt a maga változatának viszonylag hosszan halogatott publikálásával éppen az általa oly sokra tartott francia mesterrel való nyílt rivalizálást igyekezett tapintatosan elkerülni – mint egy 1871-ben írott levelében fogalmazott: „Amíg Berlioz – aki a maga »Rákoczy«-ját a »Faust elkárhozásá«-ban nekem ajánlotta – életben volt, (...) nem akartam előrukkolni az én zenekari változatommal.”

Gárdonyi Géza: Liszt Ferenc

Az operának bejáratánál ott ül két szép szobor. (Halálos vétek, hogy nem márványból faragták.) Ha az a két szobor meg tudna mozdulni, bizonyos, hogy hátat fordítana egymásnak.

Liszt Ferenc az egyik.

Erkel a másik.

Sokszor együtt kellett lenniök, de nem szerették egymást. Erkel különösen azért haragudott Lisztre, mert a Rákóczi-indulónak azt a gyönyörű ellenmozgású menetét, amelyik a Liszt átiratában látható, Liszt tőle vette át. Az Angol-királynő fogadóban mutatta Erkel Lisztnek azt a Rákóczi-földolgozást ceruzás kéziratban és hát egyszercsak megjelenik nyomtatásban Liszt hatalmas átirata, de ebben ugyanaz a fölfogás, amelyet ő mutatott a mesternek. Erkel panaszolta ezt nekem a nyolcvanas évek vége felé.

S beszélte többek között azt is:

Mikor Lisztet kinevezték az országos zeneakadémia vezetőjének, egy délelőtt valami dolgom volt nála.

Amint beszélgetünk, megcsendül az előszoba csengője s belép az inas, vendéget jelent:

– Őfensége Mária Valéria főhercegnő.

Liszt elképedve néz az ajtóra. Fölugrik. Már nincs ideje, hogy az előszobába fusson a vendég elé, mert ime, az belép. Csak egy udvari hölgy kíséri.

A főhercegnő vidámságtól sugárzó arccal lép a mesterhez és így csicsereg:

– Kedves mester, hallottam, hogy Budapesten van, és annyira megörültem ennek a hírnek, hogy azonnal bejöttem Gödöllőről, csakhogy az ön művészetében gyönyörködhessek. Megteszi-e nekem, hogy játszik valamit?

Liszt, aki egy szót sem tudott magyarul, leírhatatlan zavarral bámult a főhercegnőre, és zavarában nem tudott egyebet tenni, mint azt, hogy a hasán összefonta az ujjait, és a két hüvelykujjával malmozott.

A kísérő hölgy szólalt meg aztán franciául, hogy a főhercegnő mit akar, s így ült a mester a zongorához.

– De, – azt mondja Erkel, – soha még Lisztnek ilyen melege nem volt az életben.

Gárdonyi Géza: Aranymorzsák – részlet

„Magyar előadóművészek Liszt-felvételeiből”

1. A forrásnál (Antal István – zongora)
2. Petrarca-szonett - I. változat (Réti József, zongorán kísér Zempléni Kornél)
3. f-moll hangversenyetűd (Tusa Erzsébet – zongora)
4. A dalaim mérgezettek (Simándy József, zongorán kísér Zempléni Kornél)
5. Jókedv és bánat – III. változat (László Margit, zongorán kísér Freymann Magda)
6. Csodálatos dolog lehet (Melis György, zongorán kísér Zempléni Kornél)
7. Funérailles (Kiss Gyula – zongora)

Elhangzott a Magyar Rádió egyik adásában, 1972-ben.

1971. október 23.  Petőfi Rádió, 19.35 –  Kapcsoljuk  a Zeneakadémia Nagytermét

A Magyar Állami Hangversenyzenekar koncertje

Vezényel: Forrai Miklós

1. Liszt Ferenc: A felszabadított Prométheusz – kantáta

Km. Kovács Eszter, Ercse Margit, Simándy József, Miller Lajos, Fülöp Attilla, Antalffy Albert – énekszólók,

a Budapesti Kórus

Narrátor: Sinkovits Imre

2. Szokolay Sándor: Két ballada - op. 16.  (1957)

• Elsorvadt erdő –bolgár népköltés (fordította: Képes Géza)
• Mrile - bantu ballada (fordította: Füst Milán)

Km. Kerecsényi László– zongora; Margittay Sándor – zongora,

a Budapesti Kórus

3. Honegger: Karácsonyi kantáta

Km. Miller Lajos – ének

Margittay Sándor – orgona,

a Budapesti Kórus

Kelemen Judit: Liszt Ferenc szimfonikus költeményeinek irodalmi vonatkozásai

/Zempléni Múzsa/

"2006. július 31-én, Liszt Ferenc halálának 120. évfordulóján a világhírű zongoraművész, zeneszerző és karmester emléke előtt tiszteleg a magyar zenei élet. Az ünneplő muzsikusok népes táborához csatlakozva készült jelen tanulmányunk, amely – kissé talán rendhagyó módon – nem zenei, hanem irodalmi aspektusból mutatja be Liszt szimfonikus költeményeit."