2020.09.30  19:00 - 19:30  Bartók Rádió

Összhang

- a zenei élet aktualitásai

Új időszaki kiállítás a Liszt Ferenc Emlékmúzeumban: Vendégségben Liszt Ferenc Sugár úti otthonában

 Szerk.-mv.: Bolla Milán 

2020. szeptember 24. 17.00 - 21.00

RÉGI ZENEAKADÉMIA, KAMARATEREM

LISZT MÚZEUM DÉLUTÁNI KONCERT

VENDÉGSÉGBEN LISZT SUGÁR ÚTI OTTHONÁBAN 

Az időszaki kiállításhoz kapcsolódó koncert

Gobbi: Hat magyar modorú kis jellemrajz, op. 19 – 1. A sétányon, 5. Az erdőben, 4. A horgászatnál, 3. Éji hangok
Gobbi: 7. keringő, op. 10
Gobbi: 8. keringő, op. 22
Zichy–Liszt: Valse D’Adèle
Ábrányi: 3. ábránd – részletek
Liszt: 16. magyar rapszódia
Liszt: 18. magyar rapszódia
Liszt: 19. magyar rapszódia

Alszászy Gábor (zongora)

A kiállítást megnyitja: Eckhardt Mária

A kiállításmegnyitóra a belépés díjtalan a terem befogadóképességének a határáig.

„VENDÉGSÉGBEN LISZT SUGÁR ÚTI OTTHONÁBAN”

/Lisztmuseum.hu/

Liszt egykori zeneakadémiai otthonába lépve ma is megérinti a látogatót a Mester szellemisége, melyet személyes tárgyai, hangszerei és korabeli ábrázolások közvetítenek számunkra.

De miként élt itt, hogyan teltek meg élettel ezek a szobák 1881 januárja és 1886 áprilisa között azokban az időszakokban, mikor Liszt Budapesten e falak között tartózkodott?

A leírások és egyéb dokumentumok alapján megpróbáltuk rekonstruálni, milyen volt maga a környék, az épület, mikor Liszt beköltözött, milyen sokan, mennyi gondossággal és szeretettel készítették neki elő zeneakadémiai szolgálati lakását, amelynek részletes leírását maga hagyta hátra levelében.

Azt is tudjuk, milyen volt a napirendje kora hajnaltól késő estig, amelybe belefért az áhítat csendje, a komponálás, a tanítás, a hivatalos zeneakadémiai feladatok intézése, levelek írása, a tanítványokért való törődés, a szinte mindennapossá vált, vendégekkel, tanártársakkal folytatott beszélgetések, hivatalos rangos látogatók fogadása, zenés estélyek szervezése, meghitt barátokkal együtt játszott whist-partik egy üveg konyak mellett.

A Sugár úti otthonhoz kapcsolódó leírásokban, levelekben szereplő személyek, a megőrzött névjegykártyák tulajdonosai, hangszerkészítők és kiadók, művészbarátok megelevenednek kiállításunk egy-egy szegmensében, bepillanthatunk a korabeli szalonélet világába, Liszt zeneakadémiai szalonját emelve középpontba, amelynek természetes folytatása volt a szomszédos kamaraterem a Mester számára. A kortársak, vendégek, tanítványok visszaemlékezései felvillantanak egy-egy konkrét pillanatot az idős Liszt itteni életéből, amelyeknek most ismét részesei lehetünk, miközben életközelbe kerülünk a jóságos tanár, az intézmény fejlesztéséért küzdő zeneakadémiai elnök, a szívélyes házigazda, a mű végleges alakjáért küzdő komponista, az imáiban elmélyülő hívő, a vidám társasági életet élő kamarazenész és a szenvedélyesen nyerni kívánó kártyapartner alakjához.

Budapest, 2020. augusztus 25.     

                               Domokos Zsuzsanna

2020.09.14  19:35 - 21:07  Bartók Rádió

Anna Volovics (zongora) hangversenye

1. Liszt Ferenc: Magyar rapszódiák - a) II., b) XI., c) XII., d) XIII.,

2. Mogyeszt Muszorgszkij: Egy kiállítás képei,

ráadás: Robert Schumann: Gyermekjelenetek op. 15 - Álmodozás no. 7

Raiding (Doborján),  Liszt Hangversenyterem, 2019. június 23.

Liszt Ferenc Társaság honlapján

Liszt Ferenc Társaság 2020. szeptemberi hírlevele

Magyar Rádió Művészeti Együttesei

ELINDULT A BÉRLETÉRTÉKESÍTÉS A 2020/2021-ES KONCERTÉVADRA

Hat bérletet hirdetnek a Magyar Rádió Művészeti Együttesei (MRME) a 2020/21-as évadra. A koncerteknek a Zeneakadémia, a Müpa, a Mátyás-templom és a Pesti Vigadó ad otthont.

Vásáry Tamás legújabb koncertsorozatában Wolfgang Amadeus Mozart életművét helyezi középpontba. Több nyitány és szimfónia mellett elhangzik a Requiem, és a G-dúr zongoraverseny is.

A Mátyás-templomi barokk utazások során eljutunk Párizsba, Londonba és Drezdába, Marc-Antoine Charpentier, Henry Purcell és Jan Dismas Zelenka művein keresztül.

A következő koncertévadban ünnepli alapításának 70. évfordulóját a Magyar Rádió Énekkara. Ebből az alkalomból két bérletben is az Énekkar játssza a főszerepet: a Sapszon-bérletben az énekkari irodalom emblematikus alkotásai szólalnak meg olyan nagyszerű külföldi vendégkarmesterek vezetésével, mint Peter Dijkstra és Martina Batič. Az Énekkar másik bérletsorozata az alapítás 70. és Liszt Ferenc születésének 210. évfordulóját ünnepli: megszólal a teljes Krisztus oratórium három részben és a Koronázási mise Vashegyi György vezényletével.

https://www.jegymester.hu/hun/Production/57801/Jubileumi-Liszt-ciklus-berlet-I

2020. december 8., Pesti Vigadó

Liszt: Krisztus - Első rész - Karácsonyi oratórium

Jubileumi Liszt-ciklus bérlet I.

A Magyar Rádió Énekkara alapításának 70. évfordulója tiszteletére

A fiatal Liszt már 1834-ben határozott véleményt fogalmazott meg a jövő egyházzenéjével kapcsolatban. "Mint egykor, sőt, még inkább, a zenének egyre erőteljesebben a Nép és az Isten felé kell fordulnia, az egyiket a másik felé kell közvetítenie, tegye jobbá, nemesebbé, vigasztalja meg az embereket, áldja és dicsőítse az Istent. Ahhoz, hogy ezt elérjük, új zenét kell alkotnunk. Legyen ez a zene lényegét tekintve vallásos, erőteljes és hatásos, e zene, amelyet jobb kifejezés híján 'humanitáriusnak' nevezhetünk el, kolosszális arányokban egyesíti majd a Színházat és a Templomot. Egyszerre lesz drámai és áhítatos, pompás és egyszerű, patetikus és ünnepélyes, tüzes és féktelen, viharos és nyugodt, derűs és gyöngéd." A három évtizeddel később befejezett Krisztus oratóriumban Liszt e régi törekvését megalkuvások nélkül tudta megvalósítani.

A Magyar Rádió Énekkara jubileumi Liszt-ciklusának tételeit az aktuális időszakokra (Karácsony, Vízkereszt, Húsvét) időzítettük, és a hangversenyek vezénylésére a kórus korábbi vezető karnagyait kértük föl. (kiemelések - Búbánat)

Strausz Kálmán 1992 és 2008 között irányította a Magyar Rádió Énekkarát.

Az Esztergomi Bazilika felszentelésének évfordulója a mai napra esik.

A Bazilika felszentelésének napját Scitovszky prímás 1856. augusztus 31-re tűzte ki. Meghívta Ferenc Józsefet is, a koronázatlan fiatal királyt, aki el is jött. Ennek állít emléket a bazilika déli tornyához vezető átjáró íves záródása felett a dombormű. Johann Meixner bécsi szobrász kitűnő portrékkal jeleníti meg a részvevőket. A középen az oltár jelzi a templomot, amelynek második lépcsőjén olvasható a felszentelés dátuma. Jobbra a szertartást végző prímás, Scitovszky János bíboros éppen megkeni a kereszt jelével a templom falát a szentelt krizmával. Mögötte az ország főbb egyházi méltóságai kaptak helyet. Felismerhetjük a háttérben a görög-katolikus püspököt is. Baloldalt, baldachinos emelvényen az uralkodó, Ferenc József császár áll a kíséretével. Ő mindent elkövetett az előző években, hogy a Magyar Katolikus Egyházat beolvassza a bécsi érsekségbe. Scitovszky János prímás hihetetlen energiájának és diplomáciai tevékenységének köszönhetően végül is a pápa az 1855. évi vatikáni-osztrák konkordátumban nem csorbította meg a magyar prímás jogait.

A templomszentelésen a prédikáció magyarul, németül és szlovákul hangzott el. A szertartás fényét jelentősen emelte a zene! Scitovszky bíboros nagy tisztelője volt Liszt Ferencnek, akihez baráti szálak fűzték. Ő kérte fel Európa ünnepelt zeneszerzőjét, hogy e nagy jelentőségű történelmi eseményre ünnepi misét komponáljon. S Liszt Ferenc megalkotta az európai zeneirodalom méltán híres művét, az Esztergomi misét. 1856. augusztus 31-én a magyar ruhába öltözött Liszt Ferenc vezényletével csendült fel ez a remekmű a bazilika új, salzburgi orgonáján. A magyar zene betöltötte a bazilika hatalmas belső terét és a jelenlévők szívét-lelkét!

A 15 személyt ábrázoló reliefen látható még Albrecht főherceg, az apostoli keresztet tartó Forgách püspök, valamint Ranolder és Strossmayer püspökök is.

(Forrás: Új Ember Magazin, Prokopp Mária: Felcsillant a remény a magyar nemzet egén)

https://www.kozterkep.hu/13485/a-bazilika-felszentelese

Kolonits Klára dalestjének ismétlése ma, Bartók Rádió,  12.36 - 13.25

Bartók Rádió ma esti műsora

19:35 – 20.25 Dalszínház utcai dalestek

 - Kolonits Klára (szoprán) dalest 

Km.: Dinyés Dániel (zongora)

1. Franz Schubert: a) Margit a rokkánál - Johann Wolfgang von Goethe verse, b) Te vagy a csend - Friedrich Rückert verse, c) Vadrózsa - Johann Wolfgang von Goethe verse,

2. Robert Schumann: a) Hallom a kedves hangját - Heinrich Heine verse, b) Ajánlás - Friedrich Rückert verse, c) Holdas éj - Joseph von Eichendorff verse, d) A lótuszvirág - Heinrich Heine verse,

3. Clara Schumann: a) Szereted a szépséget - Friedrich Rückert verse, b) Sötét álmok -Heinrich Heine verse,

4. Johannes Brahms: Szívem vágya oly szép - Felix Schumann verse op.63/5,

5. Edvard Grieg: a) Csónakban - Vilhelm Krag verse op. 60/3, b) Álom - Friedrich Bodenstedt versre op. 48/6,

6. Liszt Ferenc:

a) Csengj, halkan dalom - Johann Nordmann verse,

b) Mily szép, mily földöntúli szép - Oskar von Redwitz verse,

c) A víg pacsirtaszó - August Heinrich Hoffmann von Fallersleben verse,

d) A Rajnánál - Heinrich Heine verse,

e) Ha van bájos pázsit - Victor Hugo verse,

f) Ha álmom mély - Victor Hugo verse,

g) Boldog nap maradj - Alfred Tennyson verse

 (Operaház - Székely Bertalan terem, 2016. június 4.)

(Ism. augusztus 21., 12.36)

Toronykilátókkal lett teljes a Budapest-belvárosi Nagyboldogasszonyfőplébánia-templom

Új Ember hetilap - "Mértékadó" Kulturális Magazin melléklet (2020. július 13 - 19.)

1-3. oldalon

„Pest és Buda egész történelmének tanúja. A romanika, a gótika, a reneszánsz, a török hódoltság, a barokk, az eklektika és immár a XXI. század építészeti-művészeti lenyomatát is hordozza az ókori római alapokon nyugvó, Nagyboldogasszony tiszteletére emelt épület. A belvárosi főplébánia-templom 2014 óta tartó megújulása feltárással és minden részletre kiterjedő kutatással indult, majd több szinten zajló renoválással és turisztikai funkcióbővüléssel folytatódott, s végül a toronykilátók megnyitásával zárult és vált teljessé.”

[…]

„az északi tornyot – ahonnan az orgonakarzat bejárata is nyílik – Liszt Ferencről nevezték el. A világhírű zeneszerző gyakorló hívőként és muzsikusként sűrűn látogatta a templomot, orgonált, és vezényelte is itt a műveit. Az ódon falak között többször elhangzott az Esztergomi mise, a Magyar koronázási mise, és gyakran megszólaltak Liszt kisebb egyházi darabjai, motettái. A belvárosi főplébánia-templomban került sor 1872-ben a Missa choralis ősbemutatójára, majd 1929-ben, Harmat Artúrnak köszönhetően a Via Crucis posztumusz premierjére. A névadó tiszteletére az északi Liszt-torony lépcsőfordulójában emlékhelyet alakítottak ki egy 1981-ben vésett márványtáblával, rövid zenetörténeti ismertetővel és a komponista egyik jól ismert szoborportréjának másolatával.

A projekt építész-tervezője, Tóth Péter a belvárosi templom előnyös földrajzi (és „világörökségi”) fekvésére utalva a tizenegy, illetve tizennyolc méter magasan kialakított, három-három ablakos kilátószintekről nyíló budai és pesti „félpanorámákat” méltatta. Építészettörténeti szempontból a déli toronyalj különlegességeire hívta fel a figyelmet. Az oda belépők ugyanis (a római kori erőd alapjai fölött járva) a szűk, mindössze húsz négyzetméternyi térben feltekintve egyszerre láthatják több száz év építészeti hozadékát: a XII. századi templom félkörívsorú és farkasfogas párkányfrízzel díszített, résablakos (egykori külső) toronyfalát, vele szemben a „barokk köpenyben” hagyott gótikus ablakot; a felfutó XVIII. századi falakat, valamint az újonnan kialakított csigalépcsőt és a XXI. századi üvegliftet. Új a két tornyot belülről összekötő, a fedélszék előtt haladó, tizenhét méter hosszú „híd” is, amelynek – a templom barokk boltozatát kímélő, csak a függőleges falakra nehezedő – masszív tartószerkezete a járószínt alá került.

Vantal István, a kivitelező cég, a Bau-VIP Generál Kft. ügyvezetője, aki nem mellékesen a belvárosi főplébánia-templom közösségének tagja, Tóth Péterhez hasonlóan szakmai megtiszteltetésnek tartja, hogy részt vehetett a felújításban. Kiemelt műemlékről lévén szó, egyedi megoldásokat kerestek. A történelmi falak helyreállítása, tisztítása, konzerválása, illetve az új lépcsők és a panorámalift kialakítása során többször kellett állványozniuk. Mindkét toronyba húsz és fél tonnányi acélszerkezetet építettek be, darabokból, elemekből összeállítva, hogy elkerüljék a falbontást, és megóvják az épületet az esetleges sérülésektől. A modernizálás jegyében megújult a világítás, a kamera- és a tűzjelző rendszer, valamint a harangok vezérlője. A kilátást nyújtó toronyablakok zsalugáterei elektromosan mozgathatók, szabályozhatók. Vantal István ugyancsak kitért a déli toronyalj kuriózumaira: szenzációnak tartja. Igaza van. Világszerte kevés az olyan tanúépület, megszakítás nélkül lakott „(egy)házhely”, amely közel kétezer esztendőre emlékezik."

Szöveg: Pallós Tamás

Az album címe: Liszt A tempo.
www.bernhardruchti.com/cd/

Ez egy mostanában indult nagyívű projekt egyik állomása, a részletek itt olvashatók róla:

www.bernhardruchti.com/a-tempo/

Összefoglalnám a lényeget. Itt ez az Ad nos, ad salutarem undam c. darab. Napjainkban kb. 13 perc alatt szokták lezavarni az orgonisták, azonban a korabeli tudósítások szerint Liszt Ferenc a merseburgi orgonaavatón, 1855-ben 45 perc (!) alatt adta elő, vagyis teljesen más tempóban és felfogásban. Ruchti ráharapott a témára és megpróbálta úgy eljátszani a művet, hogy azzal visszaidézze Liszt korának előadói gyakorlatát.

Ruchti úgy véli, hogy mára túlzó mértékben felgyorsult a hangszeres előadóművészet és ez teljesen rossz tempójú interpretációkhoz vezet. A tempó pedig kardinális kérdés egy előadás kapcsán, mert ez adja a mű pulzusát. Az, hogy Liszt anno ezt a darabot 45 perc alatt játszotta el nem valami polgárpukkasztó extravaganciára vall, hanem kora művészeinek az előadói gyakorlatát reprezentálja, amely a zongora és orgona játékon túl a szimfóniák előadására is kiterjed. 

Érdekes és izgalmas teória. Szerintem sokan neki fognak menni. Sajnos nagy rajta a támadási felület. Mindenesetre elgondolkodtató. Engem meggyőzött. A darab nem egyszerű, sok energiát kell beleölni mire megadja magát. Korának zenei gondolkodásán jóval túlmutat. Szerint nem is értették.

Franz Liszt: Fantasy and Fugue on "Ad nos, ad salutarem undam"

Bernhard Ruchti, organ

Recorded at Merseburg Cathedral, Germany

DÁVIDHÁZY ANTIKVÁRIUM

1. online aukció - Kézirat és könyv

2020. 07. 07. KEDD 10:00 - 2020. 07. 23. CSÜTÖRTÖK 18:00

266. tétel

LISZT, FRANZ: DIE LEGENDE VON DER HEILIGEN ELISABETH.

ORATORIUM NACH  WORTEN VON OTTO ROQUETTE COMPONIRT VON FRANZ LISZT.

PARTITUR –

LEIPZIG, [1869], C. F. KAHNT. PN 1230. 313, [1] P. 340 MM –

 ELSŐ KIADÁS. SEARLE I4, RAABE 2, CHIAPPARI 477, R. CHARNIN MUELLER/M. ECKHARDT 748.

A MAGYAR ÉS A NEMZETKÖZI ZENETÖRTÉNET KIMAGASLÓ ALKOTÁSA

LISZT FERENC SZENT ERZSÉBET.

LEIPZIG, [1869], C. F. KAHNT. PN 1230. 313, [1] P. 340 MM – ELSŐ KIADÁS. SEARLE I4, RAABE 2, CHIAPPARI 477,

 R. CHARNIN MUELLER/M. ECKHARDT 748. A MAGYAR ÉS A NEMZETKÖZI ZENETÖRTÉNET KIMAGASLÓ

ALKOTÁSA LISZT FERENC SZENT ERZSÉBET LEGENDÁJA CÍMŰ ORATÓRIUMA, MELYNEK ZONGORAKIVONATA 1867-BEN,

KARMESTERI PARTITÚRÁJA KÉT ÉVVEL KÉSŐBB JELENT MEG. LISZTNEK EZ VOLT AZ ELSŐ MŰVE AZ ORATÓRIUM MŰFAJÁBAN, MELLYEL EGYCSAPÁSRA A NEMZETKÖZI ÉS A MAGYAR ZENEÉLET KÖZÉPPONTJÁBA KERÜLT, EZÚTTAL PERSZE NEM MINT VIRTUÓZ ZONGORISTA, HANEM MINT EGY MONUMENTÁLIS EGYHÁZI ZENEMŰ SZERZŐJE. „A MŰVET LEGJOBB KÉPESSÉGEIM SZERINT, GONDOSAN KIMUNKÁLTAM, S TÖBB MINT EGY ÉVEN ÁT, MONDHATNI, VELE ÉLTEM.” – ÍRTA A KOMPOZÍCIÓS MUNKÁRÓL. KINYOMTATNI AZONBAN MÉG JÓ IDEIG NEM ENGEDTE: EZÚTTAL IS SOKAT VÁLTOZTATOTT, CSISZOLT A DARABON, S EZÉRT TÖRTÉNHETETT, HOGY A ZONGORAKIVONAT KOTTÁJÁNAK KIADÁSA MEGELŐZTE A KARMESTERI PARTITÚRA NYOMTATÁSÁT.

A MŰ NÉPSZERŰSÉGÉT AZ IS MUTATJA, HOGY SZÁMOS ÁTDOLGOZÁS KÉSZÜLT BELŐLE: KÜLÖN SZÁMKÉNT A BEVEZETÉS, A KERESZTESEK INDULÓJA ZONGORAKIVONATBAN, A VIHAR ÉS INTERLUDIUM ZONGORÁRA, 4 KÉZRE. NYILVÁNVALÓAN MIND AZ ÁTDOLGOZÁSOK, MIND PEDIG A ZONGORAKIVONAT NAGY SZÁMBAN KÉSZÜLT,

EZZEL SZEMBEN A KARMESTERI PARTITÚRA RENDKÍVÜL RITKA.

AZ ELSŐ KIADÁSÚ KOTTA DÍSZESEN LITOGRAFÁLT CÍMLAPJA, A KÜLÖN OLDALON SZEREPLŐ SZERZŐI AJÁNLÁS (II. LAJOS BAJOR KIRÁLYNAK) MIND A KIADVÁNY REPREZENTATÍV VOLTÁT JELZI. MINTHA A ZENEMŰKIADÓ, A KAHNT CÉG IS ÉREZTE VOLNA, ENNEK A MŰNEK A PARTITÚRÁJÁHOZ CSAK NAGYON KEVÉS KARMESTER MER MAJD NYÚLNI.

PEDIG HATALMAS SIKERT HOZOTT A LEGENDA ELSŐ MAGYARORSZÁGI ELŐADÁSA: PESTEN 1865 AUGUSZTUSÁBAN, EGYMÁS UTÁN HÁROMSZOR HANGZOTT FEL A MŰ, A SZERZŐ VEZÉNYLETÉVEL, A LISZT ALAPÍTOTTA PESTBUDAI ZENEDE NEGYEDSZÁZADOS JUBILEUMA ALKALMÁBÓL. A SIKER, A LELKESEDÉS MINDEN VÁRAKOZÁST FELÜLMÚLT. HAZÁNK AKKORI ZENEÉLETÉNEK LEGISMERTEBB ÍRÓJA, ÁBRÁNYI KORNÉL A KÖVETKEZŐKKEL JELLEMEZTE AZ ESEMÉNYT: „A FENTEBBI NAP MAGYARORSZÁG MŰTÖRTÉNETÉBEN A LEGFÉNYESEBB, A LEGDICSŐBB S A LEGMESSZEBBRE KIHATÓ LAPOT FOGJA KÉPEZNI.”

LISZT ORATÓRIUMÁNAK JELEN KARMESTERI PARTITÚRÁJA ERKEL FERENC LEGIDŐSEBB FIÁNAK, ERKEL GYULÁNAK A KOTTATÁRÁBÓL SZÁRMAZIK. ERRE UTAL A CÍMLAP ALJÁN TALÁLHATÓ TULAJDONOSI ALÁÍRÁS, ILLETVE SZÁMOS KOTTÁS BEJEGYZÉS. ERKEL GYULA TANÁRA AZ A MOSONYI MIHÁLY, AKI LISZTTEL IS JÓ BARÁTSÁGBAN VOLT, A SZENT ERZSÉBET LEGENDÁJÁRÓL IS LEVELEZTEK, RÁADÁSUL A MESTER ESZTERGOMI MISÉJÉNEK ÁTDOLGOZÁSÁT IS Ő KÉSZÍTETTE A ZENESZERZŐ LEGNAGYOBB MEGELÉGEDÉSÉRE. „ERKEL GYULA [PEDIG] A MAGYAR ZENEI MŰVELŐDÉS VALAMENNYI TERÜLETÉN MUNKÁLKODOTT ATYJÁHOZ HASONLÓAN.” (NÉMETH AMADÉ) ZENEI RANGJÁT MUTATJA, HOGY TÖBB LISZT-HANGVERSENYT IS VEZÉNYELT, AZ OPERAHÁZBAN IS GYAKRAN DIRIGÁLT, ILLETVE, HOGY A ZENEDE ZENEIGAZGATÓJÁVÁ IS MEGVÁLASZTOTTÁK. KORTÁRSA, ÁBRÁNYI KORNÉL ÍRTA RÓLA: „APJÁTÓL ÖRÖKÖLT NAGY TEHETSÉGE, SOKOLDALÚ TUDÁSA, MESTERI KEZELÉSE A VEZÉRKÖNYVEKNEK S A KARNAGYI PÁLCZÁNAK, DE ÚGY IS MINT KIVÁLÓ ZENEKÖLTŐ, TANÁR S HANGSZERELŐ Ő A MAGYAR ZENEVILÁG LEGJELESEBB TAGJAI KÖZÉ SOROLHATÓ.”

KÉSŐBBI FÉLVÁSZON KÖTÉSBEN.

1001

2020.06.20  15:05 - 16:20  Bartók Rádió

A Star Wars-ot nem ismerem - bocsánat -  a Bartókot igen. Loptak,helyesbítek,  találtak már zenét többek között az Omega Együttestől is. Aki keres az talál? Nem egészen korrekt, de ez van! 

Ez itt 00:30-tól meg tiszta Star Wars. :)

Az Eroica és a Rózsaszín párduc zenéje igen hasonlatos, a pontozott ritmusos szakasznál (Lisznél az elején)  :)

https://hu.wikipedia.org/wiki/Transzcendens_et%C5%B1d%C3%B6k

Transzcendens etűdök (Études d'exécution transcendante – Felsőbbrendű nehézségű gyakorlatok) című, tizenkét darabból álló zongoraetűd-sorozata 1826 és 1851 között született, és végső változata 1852-ben jelent meg nyomtatásban a Breitkopf und Härtel kiadónál. Műjegyzékszáma: S.139.

A tizenkét etűd:

1. Preludio. 4/4-ben írt rövid előjáték, valóban csak a nézők és az előadó bemelegítésére szolgál; külön nem is szokták játszani, a következő darabok nehézségi fokát azért jelzi.
2. Molto vivace (igen élénken). 3/4-es lüktetésű, a-mollban írt, cím nélküli darab, mintegy folytatása az előjátéknak. A különféle billentésmódokra, valamennyi ujj használatára, összességében a magas szintű hangszertudásra koncentrál.
3. Paysage (Tájkép). Victor Hugo Ódák és balladák című kötetében megjelent versére utal. 6/8-os ritmikájú, F-dúrban írt etűd, s címének megfelelően lágy dallamosságú, finom hangulatkép.
4. Mazeppa. Liszt a kozák vezér tragikus sorsát Victor Hugo és George Byron költeményeiből ismerte meg. A két zongorasorozat között már készült egy önálló változata, majd Mazeppa címmel szimfonikus költeményt is írt a témára. Ez az etűd d-mollban és 4/4-ben van megírva (ez persze az etűdben változik). Rendkívül nehéz darab, „háromkezes”-nek is szokták mondani, mert a kottaképe is háromsoros; a középső szólamot felváltva szólaltatja meg a bal és a jobb kéz. A darab egyetlen téma változatain alapul, amely a darab végén a liszti megdicsőülés hangján tér vissza. Ez a sorozat leginkább programzenei vonásokkal rendelkező darabja.
5. Feux follets (Lidércfény). A B-dúrban, 2/4-ben megírt darab sejtelmes, imbolygó fényeket idéző etűd színes billentéstechnikát és iróniát feltételez az előadótól.
6. Vision (Látomás). Victor Hugo Ódák és balladák kötetében található ilyen című költemény. Liszt a darabot g-mollban és 3/4-ben írta meg. A címe ellenére nem meditatív jellegű kompozíció, sokkal inkább súlyos, markáns anyagú zene. Érdekes a vibrante előadói utasítás (ez a jelölés vonós hangszereknél szokásos).
7. Eroica. A cím nem titkoltan Beethoven 3. szimfóniájára utal. Esz-dúr, 4/4-es zene, hősi hangulatú induló, amelynek bevezetése Liszt egy korábbi, Rossini- és Spontini-témákra írt operafantáziájából származik. Ez az etűd új a sorozatban, egyik korábbi változatban sem szerepelt.
8. Wilde Jagd (Vad hajsza). A sorozat egyetlen német nyelvű címét viselő etűdje (c-moll, 6/8). A Presto furioso felirat valóban a vad hajszára utal, a dallam egy vadászatot fest le.
9. Ricordanza (Emlékezés). Ez az etűd olasz címet visel, Asz-dúrban, 6/4-ben szól. Lírai hangulatú, dallamos zene, amolyan chopines darab. Ennek az etűdnek az alapja azonban már a gyermekkori változatban is megvolt, így Chopin hatására nem lehet gondolni.
10. Allegro agitato. Cím nélküli etűd, f-mollban, 2/4-ben. Sodró lendületű, drámai hatású zene, amelynek érdekessége a régi változatból megmaradt disperato (kétségbeesetten) utasítás. Busoni – a hangneme miatt – Appassionatának nevezte, néha említik ma is ilyen néven.
11. Harmonies du soir (Esti harmóniák). Desz-dúr, 4/4. Ez az a darab, amit az első, gyermekkori Esz-dúr változatból transzformált Deszbe Liszt, és helyezte a végső helyére. A címe Charles Baudelaire költeményére utal. Lírai, meditatív, tájfestő etűd, Liszt egyik korai preimpresszionisztikus zongoradarabja.
12. Chasse-neige (Hóvihar, Hópelyhek). Címe ellenére nem vidám zene, hanem sötét látomás a mindent elborító hóviharról, b-mollban, 6/8-ban megírva. Ez az etűd nem a liszti diadallal, megdicsőüléssel fejeződik be, hanem halkan, megnyugvással.

Nem igazán vágom, hogy miért elvárás Liszt kapcsán az emelkedettség, de legyen, emelkedett leszek. :)

Liszt: Via Crucis

Collegium Vocale Gent · Reinbert de Leeuw

Miért csinál valaki több felvételt ugyanarról a műről? Mi motiválja? És mi motivál minket, hogy meghallgassuk őt? A Via Crucisnak több verziója is létezik amely azt mutatja hogy a szerzőt nagyon foglalkoztatta a mű. Liszt sajnos nem érhette meg darabjának az előadását, 50 évvel halála után mutatták be először. Nem kapkodták el a dolgot és ez valahol érthető is a rengeteg atonális dallam jelenléte miatt. Nem csak a közönség részéről nem kapott volna meleg fogadtatást de még a kiadók sem merték megjelentetni félve az anyagi bukástól és érdektelenségtől.

Bár Liszt 1886-ban halt meg, Boulez zenekara az Ensemble InterContemporain - amely kizárólag kortárs szerzőkre szakosodott és nem is játszik olyan művet amely 1900 előtt íródott - tudtommal kivételt tett vele. Öregkori művei náluk még beleférnek ebbe a vonalba. Hol van már a Via Crucis a h-moll szonáta szenvedélyességétől és rapszódikus hullámzásaitól…? Fényévekre. Mintha egy másik zeneszerzőről beszélnénk.

A műnek a csak orgonás és csak zongorás verziója mellett van kórussal és szólistákkal kibővített változata is. Az alphás kiadvány is ilyen. Nekem a zongora jelen esetben jobban tetszik mint az orgona és ennek oka a hangszerben rejlő dinamikai lehetőség. Talán van aki még nem hallott róla de az orgonánál is lehet fokozni a hangerőt a pedálsor felett elhelyezkedő görgő lábbal történő fel vagy letekerésével, de ez a fajta dinamikaváltás nagyon körülményes és lassú, elsősorban hosszú távú fokozásnál alkalmazható. Egy filigrán és végletekig lecsupaszított, az orgonához képest jóval vékonyabb hangú és ettől az éteri lebegés érzetét imitáló zongorajáték teljesen más ajtókat nyitogat nekünk mint egy a sötét hangú, ünnepi, ugyanakkor nehézkesnek tűnő orgonálás.

Az első benyomásom az alphas kiadvány kapcsán az volt hogy de Leeuw úgy ismeri a művet mint a tenyerét és nagyon határozott koncepciója és mondanivalója van vele. Az előadás a piano és annak ezernyi árnyalatában telik el, fortét csak két esetben hallani és azt is csak rövid időre. Félelmetesen jó a pasas billentése, egyszerre határozott és gyengéd, megingásnak, üres járatnak, zenei fantázia hiányának egy pillanatra sem lehetünk fültanúi. Tulajdonképpen az első hangtól kezdve megköveteli a figyelmet és bár nem koncertfelvételről van szó a karizmatikusságág végig megmarad. Ez nagyon nagy dolog. Kicsit olyan ez a felvétel mintha de Leeuw egész életében erre készült volna, valósággal átég az előadáson a legapróbb részleteken is hosszan eltöprengeni képes vibráló intellektusa. Köze, személyes és halaszthatatlan ügye van a művel amihez a kórus és a szólisták fantasztikusan jól asszisztálnak. De a főszereplő itt és most most egyértelműen de Leeuw.

A mű a maga mindenki által ismert történetével valósággal kínálja a drámai előadás lehetőségét és bizonyára jócskán vannak olyanok akik elsősorban a szenvedést hangsúlyozzák ki a darabból és szó szoros értelmében láttatni akarják velünk ahogyan a több sebből vérző, járni már alig tudó Krisztus több alkalommal is elesik a kereszttel. De Leeuw hagyja ezt a vonalat és olyan irányba viszi a koncepciót mint amilyet Dali nukleáris festészetében látni. Ha van is seb nem vérzik, nincs lárma, nincsenek örjöngő és köveket dobáló tömegek csak a pár jól ismert szereplő és az ő csendes találkozásaik. Amikor Krisztus elesik akkor is éppen csak annyira hangos a kórus hogy nehogy megijesszen minket és ki ne billentsen befelé forduló csendes merengésünkből. És minden olyan tiszta és szennytelen. Ez az előadás egy zenei mandala. Kiragad a hétköznapi világunkból, lelassít és elmélkedésre késztet. (Annyira finomak a pianók hogy zajos környezetben nem is ajánlom a mű meghallgatását. Be kell csukni az ablakot vagy fel kell venni egy zárt fejhallgatót). Én úgy véltem kihallani az előadásból hogy ez az emberi élet széteséséről szól. Alig van hang a darabban, hiányzik a mozgalmasság, sok a megtorpanás, hosszas elgondolkodás és az atonalitás is ezt a fajta bizonytalanság érzetet erősíti. Akárcsak Ottlik egyik regényében: egyre jobban összegubancolódnak a szálak és már nem lehet kibogozni őket. Nagyon sokszor nem tudjuk hogy éppen milyen hangnemben vagyunk, ki kell várnunk a zenei mondat végét és sokszor már az sem segít ki minket.

Aki nem riad vissza egy letisztult, óriási tömegvonzással bíró, kevés hangból álló, látszólag széteső minimalista mű rendkívüli mélységekkel megélt előadására és még Liszet is szereti az tegyen bátran egy próbát. Nem fog csalódni.

Itt bele lehet hallgatni.

Ismétlés: ma 12:35 - 13:42  Bartók Rádió

Liszt Ferenc: Tizenkét transzcendens etűd

Ea.: Boris Giltburg (zongora)

(Prága, Dvořák-terem, 2019. szeptember 20.) 

2020.05.27  20:40 - 22:00  Bartók Rádió

A Miskolci Szimfonikus Zenekar hangversenye

Vez.: Kovács János

Ének: Zemlényi Eszter (szoprán),

 Lajkó István-zongora

 Kodály Kórus Debrecen Nőikara (Karigazgató: Szabó-Sipos Máté)

1. Alexander Szkrjabin: fisz-moll zongoraverseny op. 20 (Lajkó),

2. Liszt Ferenc: Dante szimfónia (Zemlényi, nőikar)

(Miskolc, Művészetek Háza, 2020. február 24.) 

2020.05.24  19:35- 20:42  Bartók Rádió 

Koncert

Liszt Ferenc: Tizenkét transzcendens etűd

Ea.: Boris Giltburg (zongora)

(Prága, Dvořák-terem, 2019. szeptember 20.) 

2020.04.25  15:05 - 16:30  Bartók Rádió

Liszt Ferenc: Zarándokévek- Itália

Előadja: Fejérvári Zoltán (zongora)

Mv.: Kovács Sándor

Szerk.: Katona Márta

(Márványterem, 2018. május 5.) 

Nagyon készültem erre a virágvasárnapi Liszt-koncertre, de sajnos – érthetően - az Ars Nova Sacra Énekegyüttes húsvéti hangversenye is elmaradt ma este:

MOMKULT | SZÍNHÁZTEREM

2020. ÁPRILIS 05. | VASÁRNAP 19:00

KÖZREMŰKÖDŐK

Ars Nova Sacra Énekegyüttes és szólistái
Művészeti vezető: Répássy Dénes

Presto Kamaraegyüttes

Művészeti vezető: Weidemann Tóth Krisztina

Szólisták:
Sárkány Júlia – szoprán
Pető József – tenor
Tóka Ágoston – harmónium

Liszt Ferenc: Via Crucis

Szünet

Liszt Ferenc: Krisztus  Oratórium

Válogatott tételek:

Pastorale…Angelus Domini ad Pastores ait

Stabat Mater Speciosa

Seligpreisungen…Beati pauperes spiritu

Pater Noster

O Filii et Filiae

Die Gründung der Kirche (Tu es Petrus)

Peskó Zoltán karmester-zeneszerző emlékére

(1937-2020)

Liszt Ferenc: Christus – oratórium

La cathédrale Saint-Louis des Invalides, Paris - 2011. október 22.

Gabriella Fodor, soprano
Lúcia Megyesi Schwartz, mezzo-soprano
Szabolcs Brickner, tenor
Róbert Rezsnyák, baryton
Krisztian Cser, basse

Avec la participation de Philippe Brandeis, titulaire du Grand Orgue de la Cathédrale Saint-Louis des Invalides
Chœur et Orchestre symphonique de la Radio de Budapest
Csaba Somos, chef de chœur
Zoltán Peskó, direction

Concert diffusé en direct de la cathédrale Saint-Louis des Invalides

(Fotó: illusztráció)

https://www.musee-armee.fr/en/interactive-map.html

Liszt - Christus Oratorio - 1. Weihnachts-Oratorium (Paris Anniversary Concert, 2011)

Religious masterpiece of Franz Liszt's music, the Christus oratorio was played October 22, 2011, for the 200th birthday of the Hungarian composer, in the Saint-Louis Cathedral Invalides in Paris and played simultaneously in ten cities of the world. Performed in Paris by the Choir and the Symphony Orchestra of the Hungarian Radio, conducted by Zoltán Peško, for the World Liszt Day.

 0:00 Einleitung

14:02 Pastorale und Verkündigung des Engels

21:38 Stabat Master speciosa

 32:52 Hirtenspiel an der Krippe

 45:45 Die heiligen drei Könige

Liszt - Christus Oratorio - 2. Nach Epiphania (Paris Anniversary Concert, 2011)

 0:00 Die Seligpreisungen

10:45 Das Gebet des herrn

17:52 Die Gründung der Kirche

23:48 Das Wunder

32:14 Der Einzug in Jerusalem

Liszt - Christus Oratorio - 3. Passion und Auferstehung (Paris Anniversary Concert, 2011)

0:00 Tristis est anima mea

 9:58 Stabat Mater dolorosa

 39:38 O filii et filae ~Easter hymn~

 42:24 Resurrexit

987

ÉLETRAJZ - SZABÓ MARCELL

ZONGORA

https://zeneakademia.hu/a-zeneakademia-karrierirodaja/eletrajz-szabo-marcell-107294

„Orosz dráma és francia könnyedség

Zenei ellentétekről és fesztiválokról Szabó Marcell zongoraművésszel”

2020-03-20  Új Ember.hu

- Mértékadó - kulturális melléklet

Jóllehet a koronavírus megjelenése kérdésessé tette a következő hetek, hónapok kulturális programjainak megvalósulását, a legkülönbözőbb területeken működő előadók rendületlenül készülnek a közeljövő kihívásaira. Szabó Marcell zongoraművésszel, az őszi Orosz Zenei Fesztivál alapítójával többek között az orosz zenéről, Lisztről és a Budapesti Tavaszi Fesztiválra szánt estjének tematikájáról beszélgettünk.

– Gyakran kérdeztek erről, úgyhogy sokszor elmondtam, hogy egyáltalán nincsenek orosz gyökereim. Nagy szívfájdalmam, hogy eddig még csak nem is jártam Oroszországban. Ezt orvosolva reményeim szerint idén sikerül kijutnom, és először Moszkvába megyek. Nem is érzem igazán autentikusnak, hogy ilyesmiről beszéljek, amíg bele nem szippantottam az ottani levegőbe. Egyébként tizennégy éves koromban kezdődött a Rachmaninov-mániám, ami aztán folyamatosan az orosz zene iránti rajongássá terebélyesedett. Mi lehetett a lelki alapja?

Az elmúlt évszázadok az orosz népet is alaposan megtépázták, ezért talán a hasonló léthelyzet, a kölcsönös történelmi tapasztalás, a közelség miatt mi mintha jobban értenénk őket. Könnyen rá tudunk hangolódni erre a zenei világra. Nem véletlen Csajkovszkij, Rachmaninov és a többiek nagy népszerűsége itthon. Az orosz zenére és különösen a romantikusokra, a késő romantikusokra jellemző melankóliára a magyar lélek nagyon rezonál. Jobban, mint mondjuk a mediterrán vidékeken élők, ahol az emberek sokkal felszabadultabbak.

- Az orosz művészet egyéb területeivel is foglalkozik, például a nagy orosz irodalommal is árnyalja a róluk kialakított összképét?

– Vonatkozó irodalmi ismereteim még hiányosak, de mindazok alapján, amit tanulmányaim és későbbi olvasmányélményeim során megismertem Dosztojevszkijtől Csehovig, úgy érzem: az orosz irodalom ugyanazt közvetíti, amit az orosz zene. Lélekdrámákat, melyeknek alapérzése a meg próbált, sokszor sanyarú lét, a szenvedés… Az orosz irodalmat és a zenét egyaránt áthatja a melankólia, a lélek gyötrődése, ami hozzánk is annyira közel áll.

- Úgy tudom, régebben legalábbis az a hír járta, hogy például az akadémiai zenetörténet-oktatásban nem vagy alig szerepelnek a népszerű orosz szerzők. Van, aki Rachmaninov életművét elintézi annyival, hogy „szalonzene”. Változott valamennyire ez a fajta lesajnáló, valójában az önálló véleményformálástól tartó, mindig igazodó „szakmai” sznobériából fakadó hozzáállás?

 – Sajnos ezt én is tapasztaltam. De nem csak a Zeneakadémiára volt igaz, a komolyzenei életben is általánosították ezt a nézetet. Szerintem az utóbbi évtizedben sokat javult az orosz romantikusok megítélése. A zenészek, oktatók, zenetörténészek sokszor abból indultak ki, hogy kik voltak azok, aki zeneileg újat alkottak, újat hoztak. Leegyszerűsítve a legnagyobb újítókat tekintették a legnagyobb zeneszerzőknek. Persze Bach, Beethoven, Wagner nem kétséges…

- Ez így van, ugyanakkor ilyen alapon – a kérdés persze költői – mit keres a kánonban mondjuk a minden zenei műfajban átütő, saját stílust teremtő Csajkovszkij vagy a szárnyait bontogató, az I. szimfóniájával már tabukat döntögető Mahler fölé helyezve a korszerűnek semmiképpen sem mondható, a klasszikára visszatekintő, nagyrészt „tét nélküli” Brahms?

 – A magam részéről soha nem értettem a rangsorolgatást. A zenetörténészeket kellene kikérdezni, hogy a „konzervatív romantikusok” akkor miért is vannak ott, ahol. Sajnos zongoratanároknál is előfordult, hogy egy-egy szerzőre azt mondták: „B kategóriás”, ami többek között Rachmaninov és Dohnányi vonatkozásában is elhangzott. Ez a megítélés azonban változik, ami a hangversenyek műsorából is kitűnik. Ha megnézzük a koncertkalendáriumokat, például Rachmaninov-művek egyre többet szerepelnek a programban. Egyetemistaként, tíz évvel ezelőtt még úgy kellett vadásznom, hogy fővárosi szinten egy hónapban legalább egyszer kifogjam valahol. Most már nem így van, és ezt jó látni.

- Most egy Liszt-programos estre is készül. Vele kapcsolatban mi a helyzet? Ha nagy újítókról beszélünk, Lisztre ez mindenképpen igaz. Őt viszont talán más szempontból nem kezelik a helyén. Tegyük hozzá, nem itthon, inkább a tengeren túl.

– A zongoravirtuóz Liszt a maga idejében rocksztárnak számított. Mára pedig számos intézményt, világversenyt, fesztivált rendeltek a nevéhez. Liszt szerintem megbecsült szerzőnek számít. Németekkel, osztrákokkal, szlovákokkal versengtünk érte, de nekünk ott az az ütőkártya, hogy jóllehet alig beszélt magyarul, mindig és mindenhol magyarnak érezte és vallotta magát. Jómagam a nemzetköziségével együtt is a magyar kultúra részeként tekintek rá. És nem is érzem, hogy el lenne hanyagolva.

- Akkor inkább úgy fogalmaznék, hogy hatalmas életművének gazdagságához mérten csak „rész szerint” ismert.

– Ez igaz. A szerzeményeinek elképesztő nagy számához viszonyítva valóban szűkös az a darabkör, amit a nagyközönség ismer tőle. Számomra például a tán legnépszerűbbnek tartott művei, a magyar rapszódiák érdekesek a legkevésbé zeneileg. Ezek a közönség kegyeit kereső és a fantasztikus virtuozitását csillogtató darabok a kor popslágerei voltak. Én jobban szeretem az újító szándékú, más hangvételű, kicsit elvontabb, elmélázóbb kompozícióit, amelyek a lelke felé mutatnak. Ilyen melankolikus, álmodozóbb Liszt-darabokat játszom a közelgő koncertemen is. Mondhatjuk, hogy Liszt megalapozta, megelőlegezte a XX. századi atonális zenét, de megjelent nála az impresszionizmus is. Élete második felében elképesztő dolgokat írt. Egy-két művével kapcsolatban még mindig vakarják a fejüket a zenészek is.

- A Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében a Pesti Vigadóba tervezett koncertjére ellentétes hangulatú és stílusú darabokkal készül: Debussy impresszionista vibrálású műveivel Muszorgszkij monolitját, az Egy kiállítás képeit állította szembe. Gondolom, tudatos feszültségkeltésről van szó.

– A program úgy állt össze, hogy az Egy kiállítás képei esetemben bakancslistás darab volt. A múlt évben megtanultam, és most szeretném minél több helyen eljátszani. Monumentális, félórás mű, mint egy Liszt-szonáta. Technikailag talán – egy halom Rachmaninov után – már nem annyira nagy kihívás, de vannak igen kényelmetlen részei. Muszorgszkij nem volt nagy zongorista, és ez átjön a kottaírásán: nem igazán vette figyelembe, hogy egy előadó számára mi kényelmes. Rachmaninovnál vagy Lisztnél hiába van sokkal több hangjegy a kottában, érezhető, hogy ők zongoristaként komponáltak, és mindaz, amit leírtak, kellő gyakorlással lejátszható. Az Egy kiállítás képeiben nagyon sok az olyan állás, ami nem kifejezetten nehéz, de a kéznek nem kényelmes. Muszorgszkij kicsit az az eset, mint Schubert, aki ugyancsak híresen rossz zongorista volt, és akinek a zongoradarabjai szintén nem annyira nehezek, ám sokszor kényelmetlenek.

A képekben való gondolkodás és a francia zene, azon belül is különösen Debussy szeretete indított el abba az irányba, hogy őt válasszam Muszorgszkij mellé. Ez arra is jó, hogy kicsit ellensúlyozzak, és balanszban tartsam a lelkivilágom a mély tónusú, nagyrészt drámai orosz zenével való foglalkozás közben. Némi általánosítással élve a francia zene majdnem az orosz ellentéte: könnyedebb, világosabb, áttetszőbb, nem annyira a mélybe, inkább fölfelé visz. Muszorgszkij valós festményeket megörökítő, címekkel ellátott, impresszionista elemeket is felvillantó műve igazi programzene, csakúgy, mint Debussytől a Képek és a Gyermekkuckó, úgyhogy ezek a szálak is összekötik az esten elhangzó „történetes” darabokat.

- Végül ejtsünk néhány szót az idei Orosz Zenei Fesztiválról. Hol tart a szervezése?

– Nagyon készülünk a következő, a korábbiaknál már kicsit hosszabb és még gazdagabb programra. Tavasszal szeretnénk is sajtótájékoztatót tartani az addigra megjelenő magazinnal. A bővülő budapesti, illetve a debreceni játszóhelyeken túl a Tihanyi Apátság új koncerthelyszínünk lesz. Idén ünnepeljük Csajkovszkij születésének 180. évfordulóját, úgyhogy az ő életműve kiemelt szerepet kap. A Zeneakadémián ugyancsak zajlanak az előkészületei egy jövő tavaszra tervezett másik projektemnek. Egynapos koncertsorozatról van szó, amely kicsit az említett vigadós koncertemre és az orosz fesztiválra is rezonál majd. Ismert és kevésbé ismert francia szerzők műveit vonultatja fel a különlegességekre is nyitott, érdeklődő hallgatóknak.

/Pallós Tamás/

Sajnálnám ha a vírusjárvány esetleges jövőbeni kiterjedése miatt ezek a meghirdetett zenei események elmaradnának:

https://fidelio.hu/klasszikus/ket-nap-amely-liszt-ferencrol-szol-a-tavaszi-fesztivalon-153466.html

Két nap, amely Liszt Ferencről szól a Tavaszi Fesztiválon

Két teljes nap Liszt Ferenc zenéjéről szól a Magyar Nemzeti Múzeumban, április 3-án és 4-én. Olyan műveket is hallhatunk, amelyeket csak igen ritkán, kiváló hazai művészek előadásában.

A beatlemánia előtt már volt lisztománia, s mielőtt még Kurt Cobain-kardigánra licitáltak volna a gazdagok, Liszt Ferenc hajtincseit ereklyeként őrizgették arisztokrata hölgyek. Olyannyira nagy volt a kereslet a fürtök iránt, hogy az anekdota szerint Liszt egy hosszúszőrű kutyát tartott a célra. Egy rajongó nemesasszonyról – akit mindig átható bagószag lengett körül – kiderült, hogy Liszt Ferenc szivarcsonkját hodozza egy amulettben a mellkasán, s a virtuóz pianista elszakadt zongorahúrjaiból rendre nyakék, karperec készült.

De Liszt Ferenc életműve sokkal gazdagabb annál, hogysem néhány szélsőséges adoma összefoglalja a karrierjét. Az Esterházy-család szolgálatába tartozó hivatalnok fiaként született, a zongora Paganinije lett, örökre megváltoztatva amit a hangszerről gondolunk, majd zeneigazgató, Wagner apósa, a budapesti Zeneakadémia alapítója és névadója, katolikus pap, és rendkívül termékeny zeneszerző – 1400 mű alkotója.

"Génie oblige" – Liszt-maratonra készülnek a 40. Budapesti Tavaszi Fesztivál nyitónapján

Papageno.hu - 2020. február 20.

„A lángész kötelez!” – ez volt a jelszava minden idők egyik legkiválóbb zongoraművész-zeneszerzőjének, aki hitvallásának élve, és zsenialitását igazolva – ismereteink szerint – körülbelül 1400 művet komponált élete során. Ám épp e rendkívül termékeny életmű lehet az oka annak is, hogy Liszt Ferenc egyes alkotásait viszonylagos ismeretlenség övezi, míg legnépszerűbb kompozíciói a világ minden nagy koncerttermében számottevő gyakorisággal hangzanak el.

Liszt e bámulatos munkásságát hivatott a lehető legváltozatosabban közönség elé tárni a budapesti Liszt-maraton, amely az idén 40 éves Budapesti Tavaszi Fesztivál felütése lesz a Magyar Nemzeti Múzeum termeiben. A szervezők a kerek évfordulóhoz kapcsolódva éppen 40 fiatal zongoristát kértek fel arra, hogy játékukkal megidézzék a romantikus 19. század egyik legjelentősebb művészének örökségét.

A Liszt-maraton két napja között a Bartók Rádió Notturno című programja éjféltől reggel 6-ig Liszt zongoradarabokat és kórusműveket sugároz majd.

Liszt Ferenc alakja és életműve minden évben meghatározó szerepet tölt be a fesztiválon. Az idei jubileumi eseménysorozat kétnapos Liszt-maratonnal, számos kiváló művész közreműködésével ünnepli a zeneszerző zsenialitását a Magyar Nemzeti Múzeumban, a Staatskapelle Weimar pedig Liszt 2018-ban bemutatott, Sardanapalo című operatöredékével érkezik.

Az Éneklő Ifjúság I. évfolyamának összesített tartalomjegyzék-mellékletével. Egy fekete-fehér képpel és kottarészletekkel illusztrálva. Nyomtatta az "Élet" Irodalmi és Nyomda Rt., Budapest.

ELŐSZÓ

Már életében három nemzet követelte magának. Halála után sem szűnt meg a versengés s hol német, hol francia részről hangzik el a vád: Liszt Ferenc nem volt magyar. Nem használta nyelvünket, gondolatait németül és franciául közölte a világgal s fiatalságától kezdve élete végéig majdnem szakadatlanul külföldön tartózkodott.
Liszt élete, munkássága, harca a magyar zenekultúráért és a modern magyar műzene megteremtéséért önmagában elegendő érv e felületes vádemelés ellen. Kézzelfoghatóbb bizonyíték is van azonban kezünkben, mégpedig Liszt levelezése, amelyben vezérmotívumszerűen vallja meg újból és újból félreérthetetlen magyarságát. Leglényegesebb ebből a szempontból az a levél, mely 1839 szeptember 2-án jelent meg a Gazette Musicale-ban s amelynek érdemes néhány részletét megjegyeznünk. 

TARTALOM

Liszt Ferenc, a csodagyermek
Beszélgetés Liszt Ferencről
Liszt művei
Liszt Ferenc emberi nagysága
Liszt és Paganini
A Királydal története
Liszt magyarsága
Vallomás a zongoráról
Humoros apróságok Liszt Ferencről

Zeneakadémia Nagyterem

2019. december 18. 19.30-22.00

RAJK JUDIT, PÉTERY DÓRA ÉS SELELJO ERZSÉBET KAMARAESTJE 

Mysteria Religiosa

Liszt: Sancta Caecilia
Liszt: Rosario (Eberhard Kraus átirata) – 1. Mysteria Gaudiosa, 2. Mysteria Dolorosa, 3. Msyteria Gloriosa
Saint-Saёns: Esz-dúr prelúdium és fúga, op. 99/3
Liszt: Le Crucifix I-II-III.
Liszt: Krisztus oratórium, 3. rész: Szenvedés és feltámadás – O filii et filiae
Saint-Saёns: Offertoire pour orgue et cor chromatique
Saint-Saёns: Gloria Patri
Saint-Saёns: Ave Verum

SZÜNET

Arvo Pärt: Annum per annum
Arvo Pärt: Es sang vor langen Jahren („Motet für de la Motte”)
Arvo Pärt: My Heart’s in the Highlands
Naji Hakim: Suite Rhapsodique (keleti alternatim énekkel)
Balogh Máté: İçtim rüzgarı/Ittam a szélben - részletek

Rajk Judit (alt), Pétery Dóra (orgona), Seleljo Erzsébet (szaxofon)
Közreműködik: Varga Oszkár (hegedű), Ludmány Dénes (brácsa), a Schola Academica és a Zeneakadémia Egyházzene Tanszékének nőikara (művészeti vezető: Merczel György)

Liszt Ferenc orgonamuzsikája a zeneszerző zongoradarabjainak zömével szemben nem a reprezentatív, virtuóz játékmód jegyében fogant; e darabokban sokkal inkább a mester életvitelét tizenéves korától fogva meghatározó elmélyült vallásosság, közelebbről a katolicizmussal való bensőséges viszony tükröződik. Hasonlóképpen áll a dolog a középső és kései alkotókorszakot meghatározó egyházzenei kompozíciók sorával, melyekben csak ritkán jut szóhoz az ünnepélyesség – sokkal gyakrabban az áhítat és a belső megrendültség. Ez az, ami közös platformra helyezi Liszt zenéjét az egyik legnagyobb élő kortárs, Arvo Pärt meditatív kompozícióival. Az észt zeneszerző művei az utóbbi időben egyre nagyobb figyelmet keltenek hazánkban is: itt az alkalom, hogy újabb szempontból vizsgálhassuk életművének két darabját. Az est műsorát Saint-Saëns művei a romantikus, Hakim és Balogh Máté kompozíciói a 20-21. századi oldalon egészítik ki. A koncert szólistái a liturgikus, vallásos művek avatott előadói. Rajk Judit énekművész és Pétery Dóra orgonaművész gyakori kamarapartnerek, együtt tanítanak a Zeneakadémia Egyházzene Tanszékén is, közös zenei nyelvüket jól jellemzik a koncerten elhangzó művek. Szaxofonosként Seleljo Erzsébet csatlakozik hozzájuk, a londoni Royal College of Music és a bécsi Konservatorium Privatuniversität Wien egykori növendéke, a Zeneakadémia volt doktorandusz hallgatója, jelenleg tanára.

A koncertet KÓDA követi – az előadás után kezdődő kötetlen, félórás beszélgetés a hangversenyen közreműködő előadókkal.

RENDEZŐ: Zeneakadémia Koncertközpont

Azok az én barátaim, akik az Ideált keresik meg; e téren, drága barátom, „felismerjük" és mindig fel fogjuk ismerni egymást.

Liszt Mihalovich Ödönnek

Ma esti koncert

19:30 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Arkagyij Volodosz (zongora)

LISZT: 123. Petrarca-szonett
LISZT: Gyászgondola, No. 2
LISZT: A-dúr legenda - Assisi Szent Ferenc prédikál a madaraknak
LISZT: h-moll ballada

SCHUMANN: Bunte Blätter, op. 99 - Marsch, Abendmusik
SCHUMANN: B-dúr humoreszk, op. 20
 

Ma este:

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Fülei Balázs (zongora)

"Karácsony Liszt Ferenccel"

LISZT: Zarándokévek, Harmadik év – 7. Sursum corda
LISZT: Költői és vallásos harmóniák – 2. Ave Maria
LISZT: Album d’un voyageur – 6. Psaume (de l’église à Genève)
LISZT: Ave Maria (für die große Klavierschule nach Lebert und Stark)
LISZT: Költői és vallásos harmóniák – 5. Pater Noster
LISZT: Költői és vallásos harmóniák – 3. Bénédiction de Dieu dans la solitude
LISZT: Karácsonyfa

2019. december 16. 17.00-18.30

RÉGI ZENEAKADÉMIA, KAMARATEREM

A SZOMORÚSÁG ÉS VIGASZ ÉNEKEI — LISZT FERENC KÉSEI ZONGORAMŰVEI 

Lemezbemutató és koncert

:

JEGYÁR: A belépés ingyenes, a terem befogadóképességének határáig

A lemezt bemutatja: Domokos Zsuzsanna, zenetudós, a Liszt Ferenc Emlékmúzeum és Kutatóközpont Igazgatója, valamint Hunka Róbert Zoltán, a lemez producere (Hunnia Records and Film Production)
 

Közreműködik: Borbély László (zongora)

Borbély László zongoraművésszel interjú olvasható a Fidelio magazin decemberi számában A kockázat érdekli címmel. Ebben a kései Liszt-darabokat említi:

„Érzelmi töltetükben egészen máshol helyezkednek el, mint amit az ember a romantikus zenétől vagy Liszttől magától megszokott, illetve elvár. Ahogy azt a kísérőfüzetben is említem, Liszt ezekben a művekben kizárólag a lényegre figyel. De mi ez a lényeg? Sokszor csak alig pár hangból és akkordból építkező darabokról van szó (Madame P-N körhintája), legutolsó műveiben, mint a Balcsillagzat, a Szürke felhők pedig pár érdes akkord, furcsa, már-már sértő hangköz jelenléte generál a hallgatóban először ellenkezést, aztán tökéletes megnyugvást.

Liszt- ahogy ezt növendéke és pártfogoltja, Lina Schmalhausen naplójából tudjuk – egyedül maradt utolsó éveiben, barátai és növendékei is kihátráltak mellőle, sőt, még saját lányával is csúnyán elmélyült a konfliktusa. Ezek a darabok pedig, mondhatni, egyfajta „szaltót” jelentenek a zenetörténetben, s bár használják, mégis messze száműzik (vagy még inkább átértelmezik) a hagyományokat. Még sokszor a kortárs szerzők sem jutottak olyan messzire, mint Liszt.”

[…]

Árverés

Liszt Ferenc (zeneszerző, 1811-1886) négy oldalas francia nyelvű autográf levele, Felicité de Lamennais abbéhoz

VÁROSFAL (OPERA) ANTIKVÁRIUM

31. könyvárverés

2019. 12. 11. SZERDA 17:00

394. sz. tétel

TÉTEL TELJES LEÍRÁSA

(Felicité Robert de Lamennais (1782-1854), francia teológus, egyházmegyés pap, a katolikus liberalizmus korai képviselője, Liszt bizalmas barátja, lelkiatyja).

Az 1845-ös keltezésű Marseille-ben írt bizalmas hangvételű levélben, két nemrég írt kórusművéről értekezik. Az egyik a Le Forgeron (R 548, LW M21), melynek szövegét Lamennais írta, amelyről megemlíti, hogy szeretné három kórussal előadni a művét, és személyesen részt venni a próbákon is. Megírja még, hogy hamarosan Bonnba utazik, egy Beethoven emlékmű avatására (melynek költségeit maga Liszt fedezte), ahol előadja az alkalomra írt Első Beethoven-kantátát (R 537, LW L1).

Többszörösen hajtogatott levél, boríték nélkül. A hajtások mentén kisebb törésekkel.

Lemezbemutató koncert

2019. november 12., (19:30)

Kölcsey Központ

4026 Debrecen, Hunyadi utca 1-3.

Műsor:

Liszt–Busoni: Spanyol rapszódia

Liszt: Magyar fantázia, De Profundis, Haláltánc

Közreműködik:

Goran Filipec (Párizs) – zongora

Kodály Filharmonikusok Debrecen

Vezényel: Kollár Imre

Kapcs. 914., 912. , 905. sorszámok

Budapesti Tavaszi Fesztivál - 2020

LISZT: SARDANAPALO

A Staatskapelle Weimar előadása

Müpa — Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem
2020. április 16., 19.30

Egy zeneszerző halála után 130 évvel már ritkán kerülnek elő olyan alkotások, melyek lényegesen módosítják az életmű értékelését. Liszt Ferenc ebből a szempontból is kivételes komponista volt: Byron tragédiája nyomán írt operájának fennmaradt első felvonását 2018 nyarán mutatták be Weimarban.
A kompozíció kéziratát a weimari Goethe- és Schiller-archívumban őrizték, a Cambridge-i Egyetemen tanító zenetörténész, David Trippett szerint a Sardanapalo zenéje lélegzetelállító. Egyaránt tükrözi Bellini, Meyerbeer és Wagner hatását, az olaszos líraiság Liszt félreismerhetetlenül eredeti harmóniavilágával párosul. Tippett a kézirat alapján rekonstruálta a darabot, illetve elvégezte a hangszerelési munkát is, a mű ebben a változatban kerül a budapesti közönség elé.
A weimari ősbemutatón vezénylő Kirilo Karabic szerint a zene nagyszerű és elbűvölő, a darab új fejezetet nyit a 19. századi zenetörténetben.

Ma este a Bartók Rádió műsorán Liszt-műveket hallhatunk:

19:35 -21.08  Liszt Ferenc: Don Sanche, avagy A szerelem kastélya – egyfelvonásos opera

Szövegét Marie-Emmanuel-Guillaume-Marguerite Théaulon de Lambert és de Rancé írta.

Vezényel: Pál Tamás

Km.: Magyar Rádió Énekkara (karig.: Sapszon Ferenc),

Magyar Állami Operaház Zenekara

Szereposztás:

Don Sanche lovag - Gérard Garino (tenor),

Elzire hercegnő - Hamari Júlia (mezzoszoprán),

Alidor, varázsló - Gáti István (bariton),

Apród - Farkas Katalin (szoprán),

Zélis, Elzire kísérője - Komlósi Ildikó (mezzoszoprán),

Egy hölgy - Zádori Mária (szoprán),

Egy lovag - Kállay Gábor (tenor). 

/Hungaroton, 1997 - CD/

21:08 - Liszt Ferenc opera-parafrázisaiból

1. Giacomo Meyerbeer: Ördög Róbert - Pokol-keringő (Jandó Jenő)

2. Giuseppe Verdi: Rigoletto (Balog József)

3. Mihail Glinka: Ruszlán és Ludmilla - Cserkesz induló (Székely István)

4. Daniel Auber: A portici néma - Bravúr-tarantella (Cziffra György)

5. Giuseppe Verdi:

a) Aida (Farkas Gábor),

b) Don Carlos (Francois-René Duchable) 

 Liszt Ferenc:  Gyászóda - aminek a saját temetésén (is) kellett volna elhangzania...

"Liszt az eredetileg zenekarra készült kompozíciót Dániel fia emlékére írta, aki 1860-ban huszonkét évesen hunyt el. A darabot Felicite Lamennais Les Morts című költeménye ihlette, amelyben ... minden versszak végén megismétlődik a következő szentírási részlet: „Boldogok a halottak, kik az Úrban haltak meg”. 1866-ban Liszt a zenekari anyagot férfikari szólamokkal is kiegészítette, ennek szomorú aktualitást adott édesanyjának 1866 februárjában bekövetkezett halála. A kompozíciót Liszt életében nyomtatásban nem adták ki és nem is mutatták be. Egy a kottán található megjegyzés alapján e műnek kellett volna Liszt temetésén felhangzania, a kérés azonban nem teljesült. A darab először orgonaátiratban jelent meg A. W. Gottschalgnak, Liszt tanítványának köszönhetően 1890-ben."

https://reformatus.hu/mutat/az-ige-es-a-gyaszoda-vigasztalasa/

Mai ajánlat:

11:00 : Budapest
Régi Zeneakadémia, Kamaraterem

Staszny Zsófia (szoprán), Szabó Ferenc János (zongora)

FRANZ: Schilflieder

LISZT: 1. Mefisztó-keringő

MOSONYI: Schilflieder

LISZT: 3. Mefisztó-keringő

KORBAY: Schilflieder

16:00 : Budapest
Müpa, Üvegterem

Menyhárt Eszter (fuvola), Balogh Bottyán (kürt), Amano Seri (zongora)

"Hangulatkoncert"

BRAHMS: H-dúr trió, op. 8 - I., II. tétel

SCHUMANN: Három románc, op. 94 - I., II. tétel

LISZT: Szerelmi álmok (Liebesträume), No. 3

NEULING: Bagatell

DOPPLER: Souvenir du Rigi, op. 38

Liszt Fesztivál

2019. Október 23. ,19:00 óra

Gödöllő Királyi Kastély - Díszterem 

/2100 Gödöllő, Grassalkovich Kastély Park 1./

Kolonits Klára Liszt dalestje

Közreműködik: Zsoldos Bálint - zongora

Liszt-napok a Liszt Ferenc Emlékmúzeumban!

RÉGI ZENEAKADÉMIA, KAMARATEREM (1064 Budapest, Vörösmarty utca 35.)

18:00  Régi Zeneakadémia, Kamaraterem

"Emlékkoncert Liszt Ferenc 208. születésnapján"

Mocsári Károly (zongora)

LISZT: 16. magyar rapszódia
LISZT: Költői és vallásos harmóniák – 7. Funérailles
LISZT: h-moll szonáta

A koncert előtt fél órával, 17.30-kor emléktábla koszorúzás a Régi Zeneakadémia Andrássy úti falánál

„Liszt Fesztivál”

Liszt Ferenc 208. születésnapján

15:00  Gödöllői Királyi Kastély – a Grassalkovich Kastély Díszterme

Ránki Fülöp (zongora)

LISZT: 3 darab a Szent Erzsébet legendájából zongorára
A keresztes lovagok indulója, Interludium
LISZT: A Sixtus- kápolnában
Lento, Aleegri Miserere című műve nyomán
Andante con pietá Mozart Ave Verum Corpus című műve nyomán
LISZT: Két Legenda

17:00 Gödöllői Királyi Kastély, Lovarda

Klukon Edit, Ránki Dezső (zongora)

LISZT: Tasso, Lamento e Trionfo, Szimfonikus költemény - A szerző általi négykezes változat
LISZT: Dante Szimfónia - A szerző általi kétzongorás változat

19:00  Gödöllői Királyi Kastély, Kápolna

Klukon Edit, Ránki Dezső (zongora)

LISZT: Amit a hegyen hallani - A szerző általi négykezes változat
LISZT: Via Crucis - A szerző általi négykezes változat

Ma este 19:30:

Zeneakadémia, Nagyterem

Rohmann Ditta (cselló)

A Zeneakadémia Szimfonikus Zenekara

Vezényel: Vajda Gergely

Műsoron:

LISZT: A bölcsőtől a sírig – szimfonikus költemény

LIGETI: Csellóverseny

BRAHMS: 4. (e-moll) szimfónia, op. 98

Ma este Bogányi Gergely jótékonysági zongorakoncertje az Erkel Színházban. A Kossuth- és Liszt-díjas művész múlt héten a Klasszik reggeli műsor vendége volt, az interjúban pedig többek között a mai Liszt209 programról is beszélt. Az interjú visszahallgatható az alábbi linken:  https://hearthis.at/…/klasszik-reggeli-191016-boganyi-gerg…/

Zongoraáriák – Liszt209

/Az Opera honlapjáról/

Szinetár Miklóssal és Bogányi Gergellyel

A jótékonyság és a köz hasznára való figyelem Liszt Ferenc életének meghatározó eleme volt, ezért zongorahangversenyünk évről évre az Őrzők Alapítvánnyal közös rendezvény. Az Őrzők a Tűzoltó utcai Gyermekklinika hivatalos alapítványa. A hangversenyre, amely minden évadban az egyetlen operai zongoraest, ezúttal Bogányi Gergelyt kértük fel, aki immár harmadik alkalommal vállal nálunk Liszt-estet. A művész természetesen Liszt-művekkel lép színpadra, köztük opera-parafrázissal is – ráadásul saját fejlesztésű hangszerének, az ún. „csodazongorának” hosszított modelljén játszik majd, amelyet az Opera három éve kapott használatba. Címzetes főigazgatónk, Szinetár Miklós pedig Lisztről készült 1982-es televíziós filmsorozatának részleteit vetíti le, s ad hozzájuk rövid magyarázatot az esten.

MŰSOR

Liszt: Szerelmi álmok No. 3
Wagner-Liszt: Izolda szerelmi halála
Liszt: Csárdás Macabre
Liszt: A Villa d’Este szökőkútjai
/szünet/
Liszt: Rákóczi induló
Liszt: Csárdás Obstiné
Schubert-Liszt: Winterreise – részletek
Liszt: I. Mefisztó-keringő
 

Közreműködik: Bogányi Gergely (zongora)
Házigazda: Szinetár Miklós
Videók: Bori Tamás
Rendező: Aczél András

Az est fővédnöke: Herczegh Anita, a köztársasági elnök felesége

Partnerünk az Őrzők Alapítvány.

Részletek

Helyszín: Erkel Színház – Nagyszínpad

Dátum: 2019. október 21.

Kezdés ideje: 19:30

Befejezés ideje: 22:00

Liszt-napok a Liszt Ferenc Emlékmúzeumban!

2019. október 18-án, 19-én és 21-én összesen öt koncerttel emlékeznek Liszt Ferenc születésének 208. évfordulójára.

RÉGI ZENEAKADÉMIA, KAMARATEREM (1064 Budapest, Vörösmarty utca 35.)

Ma esti program:

2019.10.21 18:00 Kamaraterem

Liszt születésnap: Farkas Gábor (zongora) koncertje

Chopin: Négy impromptu - op.29, op.36, op.51, op.66

Chopin: g-moll ballada, op.23

Chopin-Liszt: Meine Freuden, (Hat lengyel dal, No.5) S.480

Liszt: Sposalizio (Années de pèlerinage II., No.1)

Liszt: Il penseroso (Années de pèlerinage II., No.2)

Liszt: Villa d’Este szökőkútjai (Années de pèlerinage III., No.4)

Liszt: Genfi harangok (Années de pèlerinage I., No.9)

Liszt: Dante-szonáta (Années de pèlerinage II., No.7)

 Liszt-napok a Liszt Ferenc Emlékmúzeumban!

2019. október 18-án, 19-én és 21-én összesen öt koncerttel emlékeznek Liszt Ferenc születésének 208. évfordulójára.

RÉGI ZENEAKADÉMIA, KAMARATEREM (1064 Budapest, Vörösmarty utca 35.)

Matinékoncert
2019.10.19 11:00 Kamaraterem

Liszt születésnap - Fülei Balázs (zongora) koncertje

Liszt: Sposalizio S.161 (Années de pèlerinage, deuxième année, Italie)

Liszt: Két legenda: Assisi Szent Ferenc a madaraknak prédikál, Paolai Szent Ferenc a hullámokon jár S.175

Liszt: Két koncertetűd: Erdőzsongás, Manók tánca S.145

Schubert–Liszt: Ständchen (Szerenád) S.558

Liszt: A Lorelei S.531

Liszt: Velence és Nápoly : Gondoliera, Canzone, Tarantella S.162

Délutáni koncert
2019.10.19 16:00 Kamaraterem

Liszt születésnap - délutáni koncert. A Klavierduo Soós-Haag négykezes zongora koncertje.

Liszt: Karácsonyfa (négy kézre) S.186

1. « Psallite » - Régi karácsonyi ének

2. Ó, karácsony éjszakája! Karácsonyi ének egy régi dallam nyomán

3. Pásztorok a bölcsőnél (In dulci jubilo)

4. Adeste Fideles – A Háromkirályok indulója

5. Scherzoso – A fa gyertyácskái kigyúlnak

6. Carillon – Harangjáték

7. Bölcsődal

8. Régi provence-i karácsonyi ének

9. Esti harangszó

10. Valamikor réges-régen

11. Magyaros

12. Lengyeles (Mazurka)

Liszt: h-moll szonáta (Camille Saint-Saëns kétzongorás átirata)

Esti koncert
2019.10.19 19:00 Kamaraterem

Liszt születésnap: Lajkó István (zongora) koncertje

Schubert: c-moll szonáta D.958

Gounod-Liszt: Les adieux S.409

Liszt: Il penseroso (Années de pèlerinage II) S.161

Liszt: Tarentelle de Dargomijski S.483

Liszt: Velence és Nápoly S.162: Gondoliera, Canzone, Tarantella