Téma ismertetése: lemezek, filmek, vélemények
997 Klára 2023-10-03 19:20:42 [Válasz erre: 996 takatsa 2023-10-03 17:41:24]
Igen, a linkre kattintva feljön a nézni való, nagyon rendesen ott is feltüntetik, hogy csak erős idegzetűeknek, stb.
995 lujza 2023-09-23 00:41:25 [Válasz erre: 994 takatsa 2023-09-22 06:49:43]
Igen, ezt láttam, és nagyon tetszett, köszönöm!
Igen, ezt láttam, és nagyon tetszett, köszönöm!
994 takatsa 2023-09-22 06:49:43 [Válasz erre: 993 lujza 2023-09-22 00:43:03]
Amire utalsz az a MET 2017-es előadása (Sierra, van den Heever, Coote, Polenzani; Levine), megvan ez a felvétel is, de törekedtem a változatosságra, hogy minden előadás különböző énekesekkel, karmesterrel, rendezéssel legyen. Így aztán az 1982-es MET előadást mutattam be, amelynek történeti érdekessége, hogy ez volt az első Idomeneo a MET-ben, és megadták a módját, az akkori kor nagyságai énekeltek.. A 2017-est is Levine vezényli, ráadásul ugyanaz a rendezés, mnt az 1982-es. Polenzani pedig az általan is bemutatott legfrissebb, BSO felvételen is szerepel, legalább olyan jó formában, mint a MET felvételén, és a bajor előadás egy nagyon izgalmas, nagyszerű produkció, fantasztikus szereplőgárdával, ez a kedvenc felvételem. Persze minden válogatás szubjektív, és az Idomeneóból rengeteg felvétel létezik, nagy a merítési lehetőség.
Amire utalsz az a MET 2017-es előadása (Sierra, van den Heever, Coote, Polenzani; Levine), megvan ez a felvétel is, de törekedtem a változatosságra, hogy minden előadás különböző énekesekkel, karmesterrel, rendezéssel legyen. Így aztán az 1982-es MET előadást mutattam be, amelynek történeti érdekessége, hogy ez volt az első Idomeneo a MET-ben, és megadták a módját, az akkori kor nagyságai énekeltek.. A 2017-est is Levine vezényli, ráadásul ugyanaz a rendezés, mnt az 1982-es. Polenzani pedig az általan is bemutatott legfrissebb, BSO felvételen is szerepel, legalább olyan jó formában, mint a MET felvételén, és a bajor előadás egy nagyon izgalmas, nagyszerű produkció, fantasztikus szereplőgárdával, ez a kedvenc felvételem. Persze minden válogatás szubjektív, és az Idomeneóból rengeteg felvétel létezik, nagy a merítési lehetőség.
993 lujza 2023-09-22 00:43:03 [Válasz erre: 987 takatsa 2023-09-20 15:58:21]
Nagyon izgalmas előadásokat töltöttél fel, de én emlékszem még egy Idomeneóra a MET-ből, amit livestreamben láthattunk néhány éve, és szintén remek előadás volt. Abban is Polanzani volt a címszereplő, ő sokkal inkább Mozart tenor, és kevésbé olasz. Nadine Sierrára emlékszem még, már ott is megcsodálhattam a külsején kívül a hangját is. Tudom, hogy a többi szereplő is jó volt, és Levine vezényelt. Én akkor szerettem meg ezt az operát. Még nem tudtam letölteni, így nem tudom, hogy az is a 82-es rendezés volt-e, de biztos vannak még, akik emlékeznek rá.
Nagyon izgalmas előadásokat töltöttél fel, de én emlékszem még egy Idomeneóra a MET-ből, amit livestreamben láthattunk néhány éve, és szintén remek előadás volt. Abban is Polanzani volt a címszereplő, ő sokkal inkább Mozart tenor, és kevésbé olasz. Nadine Sierrára emlékszem még, már ott is megcsodálhattam a külsején kívül a hangját is. Tudom, hogy a többi szereplő is jó volt, és Levine vezényelt. Én akkor szerettem meg ezt az operát. Még nem tudtam letölteni, így nem tudom, hogy az is a 82-es rendezés volt-e, de biztos vannak még, akik emlékeznek rá.
992 takatsa 2023-09-21 23:16:08 [Válasz erre: 991 Momo 2023-09-21 17:05:44]
Kedves Momo, nagyon szívesen, használd a videókat örömmel. :)
Kedves Momo, nagyon szívesen, használd a videókat örömmel. :)
991 Momo 2023-09-21 17:05:44
Köszönet a munkáért és a feltöltésért. :-)
Köszönet a munkáért és a feltöltésért. :-)
990 Klára 2023-09-21 14:41:14 [Válasz erre: 989 takatsa 2023-09-21 10:24:20]
Biztosan megnézem Poleznanit is, eddig erre nem volt lehetőségem!
Biztosan megnézem Poleznanit is, eddig erre nem volt lehetőségem!
989 takatsa 2023-09-21 10:24:20 [Válasz erre: 988 Klára 2023-09-21 08:27:23]
Kedves Klára, ha tetszett Pavarotti, akkor feltétlenül nézd meg a BSO felvétel, mert Polenzani az igazi Idomeneo. :)
Kedves Klára, ha tetszett Pavarotti, akkor feltétlenül nézd meg a BSO felvétel, mert Polenzani az igazi Idomeneo. :)
988 Klára 2023-09-21 08:27:23 [Válasz erre: 987 takatsa 2023-09-20 15:58:21]
Pestiesen szólva, éppen ideje volt ! Mármint annak, hogy ismét
jelentkeztél és valami szép őszi ajándékot kínálsz nekünk!
Én valamikor
nagyon régen a MÁO előadásában láttam az Idomeneot,nem sok nyomot hagyott bennem, nyilván bennem (is) volt a hiba. Aztán sokáig nem is hallottam róla (szinte el is felejtettem), egészen 2021 tavaszig, mikor a covid miatt nem lehetett előadásokat tartani, és a MET minden este stream-elte egy korábbi előadásának felvételét. Ez nálunk kb éjféltájt kezdődött, de hála a 24 órás intervallumnak, másnap nézhető volt. Erről akkortájt sokan írtak, írtunk, mert más nem volt. (Később kezdtek a hazai színházak is sugározni.)
Én is lelkesen néztem ezeket a közvetítéseket, nem csak azért, mert a MET-be mégse lehet csak úgy átugrani, hanem mert csodás előadásokat lehetett látni, remek énekesekkel, és hála a széles merítésnek, egy-egy operát több rendezésben, több énekessel. Érdekes volt megfigyelni, hogyan változott egy énekes alakja, hangja, szerepfelfogása a két előadás közötti 15-20 vagy még több év során. Domingo fiatalon, majd kevésbé fiatalon, Pavarotti nádszál karcsúan, majd már nem annyira karcsúan, stb.
Hogy a lényegre térjek, egyik délelőtt megnéztem az előző esti MET közvetítést, Mozart Idomeneo. Hirtelen azt se tudtam, mi ez, egyáltalán Mozart és a görög mitológia? A Figaro, a Varázsfuvola, Don Giovanni, Kis éji zene, stb. - ezek ugranak be Mozart nevének hallatán. De ez van, ezt lehet megnézni, ha másért nem, hát Pavarottiért megéri! Bár a sok csodás olasz operafelvétel után nehezen tudtam Mozart operában elképzelni, de lássuk! Aztán megtörtént a csoda - Pavarotti Mozart-ban is remekelt, és a többi énekesek is csodásak voltak. (közben persze eszembe jutott, hogy valaha a MÁO-ban volt valami hasonló, de nem egészen ilyen!)
Kedves T, ha másért esetleg nem, hát ezért az ismét látható Pavarotti-s Mozart felvételért is ezer és ezer köszönet, a STOP és a BSO felvétel már csak hab a tortán! (nemrég a Mezzo tv jóvoltából láttam egy STOP előadást is, de más szereposztásban, lehet, hogy ez a rendezés volt, majd kiderül!)
A magyarra fordított Perl-könyv kiadásáért erősen drukkolok, ha sikerül, őszintén gratulálok, Sok tekintetben hiánypótló mű. Olyan tényeket tár elénk, melyeket széles körben ismertetni kellene.
987 takatsa 2023-09-20 15:58:21
Csaknem hat hete nem jelentkeztem, ilyen hosszú szünetet még sohasem tartottam, mióta magyar feliratok készítésére adtam a fejemet. Ennek a hosszú szünetnek több oka is volt. Kezdődött egy kis szabadsággal, aztán folytatódot azzal, hogy lefordítottam dr. Perl Gizella máramarosi doktornő 1948-ban New Yorkban megjelent "I was a doctor in Auschwitz" című könyvét. Ez a megrázó alkotás, amelyből még film is készült és számos nyelve lefordították, magyarul még sohasem jelent meg. Most viszont minden esély megvan rá, úgy néz ki, már kiadót is találtam. Egy hétig itt is letölthetővé tettem a magyarra fordított könyvet, de nagy megdöbbenésemre csak három fórumtárs kérte el a linket, egy K betűs és két M betűs, A-tól Z-ig senki mást nem érdekelt ez a jelentős holokauszt-alkotás. Mit mondjak, nagy csalódás volt számomra ez az érdektelenség, persze nálam a siker vagy a csalódás egyre megy, mindkettő egyformán motivál.
Így aztán egy kis vigaszért Mozarthoz fordultam, és ő nem is hagyott cserben, egy csapásra minden bánatomat elfeledtem, magába szippantott ez a zseniális alkotás. Idomeneo. Számomra eddig alig ismert volt, szinte teljesen ismeretlen. Hogy lehet ez? Hogyan élhettem ilyen sokáig ekkora tudatlanságban? Mert ez aztán az opera, joggal indulhat az operák operája versenyben. Egy igazi Nagyopera. Sokak szerint a legnagyobb barokk opera. Több annál, több ez szinte mindennél. Mozart 25 éves korában írta az operát, amelyet a Bajor választófejedelem, Karl Teodor rendelt tőle 1780-ban, és a bemutatóra Münchenben a Cuvilliés színházban került sor, 1781 január 29-én. Az olasz nyelvű librettót Giambattista Varesco írta, Antione Danchet francia drámájából. A mű követi az olasz opera seria hagyományát, merít Gluck újításaiból is, de elsősorban és mindenekfölött Mozart. Mozart egy évet töltött Münchenben és ez volt élete legboldogabb éve. Mozart fejében ekkor már benne volt minden: minden, amit addig írt ő maga, vagy bármelyik elődje, minden, amit ezután fog írni, és sokminden, amit halála után valaki más írt meg, vagy amit azóta sem írt meg senki sem. És ez a minden ott lüktet a megszületett műben, ott vannak az eljövendő operák dallamai, a Requiem kórus-motívumai, és minden más is, amit csak a zene el tud mondani az emberről, a világról, a szeretetről és gyűlöletről, az életről és a halálról. Ez a Mozart Összes. Ha ezt meghallgatod, akkor megtudod, hogy ki ez a Mozart, és talán azt is megsejted, hogy te magad, ki vagy.
Van történet is. Jó régi, ókori, a trójai háború mellékszála, Iliáról szól, a trójai Priamosz király lányáról, aki Krétán raboskodik, Idomeneóról, a krétai királyról, aki a győztes háborúból hazatérve viharba kerül a tengeren, és megmeneküléséért cserébe Neptunusznak, a tenger istenének megígéri, hogy feláldozza neki az első élőlényt, akivel a parton találkozik. Természetesen a fiát, Idamante-t látja meg elsőként a parton, aki ráadásul a trójai hercegnőbe, Iliába szerelmes. A szerelmi háromszöghöz még hozzátartozik Elektra, aki anyukája meggyilkolása után, száműzöttként éldegél Krétán. Van még egy királyi tanácsadó, Arbace és egy főpap, valamint az istenadta nép, egy kis szigeten nem is férhetnének el többen. A cselekmény aztán bonyolódik, összecsap mindenki mindenkivel, szeretet, gyűlölet, szerelem, sírás, nevetés, féltés, félétékenység, sóvárgás, reménykedés, kétségbeesés, és amíg mindennek végére jutunk, elröpül a három óra. Végül aztán ott fekszik Idamante az oltáron, fölötte az apja - a rendezőtől függően - pallossal, baltával, vagy ólmosbottal a kezében, de akkor jön a menetrend szerinti deus ex machina, és jóra fordul minden, a jók jutalmat kapnak, a jobbak még nagyobb jutalmat, egyedül szegény Elektra jár pórul, de ez nem meglepő, hiszen Strauss óta mindnyájan tudjuk, hogy az örök vesztes mindig Elektra.
Nagyjából ennyi a történet, jó ókori thriller, semmi különös, na de a zene... a zene, az mindent visz. Recitativo-ária-recitativo-ária-duett-recitativo-aria-tercett-quartett, áriák tömkelege, itt minden énekes főszereplő, tenor, szoprán, koloratúr-szoprán, mezzo, még egy tenor, egy nyúlfarknyi basszus, kórusok, és az isteni zenekar, 3 órányi zenei orgia ez a Mozart összes, Mozart mindent kiad magából, nem fukarkodik, árad belőle a zene, a zsenialitás, benne lubickolunk-fuldoklunk se vége, se hossza, ilyen lehet az örökélet, amitől lehet, hogy mindnyájan egy kicsit tartunk, de félelemre nincsen okunk: megunhatatlan.
Az opera utóélete olyan, mint sok más operáé. 100 évre elfelejtették, aztán egyszercsak feltámadt, és most már játssza boldog-boldogtalan, az elmúlt harminc évben iszonyatosan sok felvétel született, játszotta az Operaház is, legutóbb májusban 8 előadásban Kocsár vezényletével (haha), ezt is ki lehet pipálni. Sokan játsszák, de mindenki más Idomeneót játszik. Legtöbbször a 15 perces balettet hagyják el (mert az is van benne, általában a legvégén), aztán csipkedik a recitativókat, mert túl hosszúnak és unalmasnak tartják (dehogy az), aztán felmérik a rendelkezésre álló énekesek adottságait, és kihagynak néhány áriát, más áriákat pedig könnyített verzióban énekelnek, Idamante eredetileg kasztrált szerep volt, de manapság mezzoszopránok (elvétve kontratenorok) éneklik, bár Mozart saját maga is írt egy tenor változatot, szóval mindenki alakítgat rajta és ez az opera tulajdonképpen hagyja magát, még csonkítva is közel tökéletes. Rossz szokásához híven még Richard Strauss is írt egy változatot, a Mozart partitúra 1/3-át saját zenéjére cserélve, na ezt a Strauss verziót hála Istennek nagyjából elfelejtették, már sehol sem (még Pesten sem) játsszák. Ez a sok változtatgatás viszont azt bizonyítja, hogy az Idomeneo - bár gyakran játsszák - még ma sem került az őt megillető helyre, Mozart és az operairodalom legnagyobb művei közé. Én most hetekig éjjel-nappal ezt az operát hallgattam, és megsúgom nektek a véleményemet: ez az operák operája, ez Mozart legnagyobb műve; essetek térdre előtte.
Azt szokták mondani, hogy egy cseppben látszik a tenger. De mit nekem a csepp, amikor itt van előttem a tenger, és gyönyörködhetek milliárdnyi cseppjében.
Három előadást hoztam. Elsőként a Levine által vezényelt, 1982-es MET előadást. Ennek az előadásnak a legnagyobb különlegessége az, hogy ez volt az Idomeneo debütálása a MET-ben, több, mint 200 évvel a keletkezése után. A MET megadta a módját az első színrevitelnek, a sztárrendező Jean-Pierre Ponnelle rendezte és megvalósításában a kor legnagyobb énekesei működtek közre (Pavarotti, Cotrubas, Frederica von Stade, Behrens, John Alexander ). Ez a videó egy igazi időutazás, nézzétek, hallgassátok ezeket a fantasztikus énekeseket és nézzétek ezt az energikus, mosolygós, agilis, rendkívül tehetséges fiatalembert, ezt a James Levine-t, aki vezényel, aki előtt ott van még az egész élet, a maga határtalan lehetőségeivel, és akivel még bármi megtörténhet... Ez egy kivételesen szép, és csaknem teljes, az eredeti münchenivel megegyező előadás, amelyből csak a balett hiányzik. Először ezt a felvételt hallgattam, ennek a feliratát fordítottam és meg voltam győződve arról, hogy ennél jobb felvétel nincs is. A videót az eredeti, két lemezes DVD-ből készítettem, meghagytam mindkét hangsávot (sztereo és surround) az eredeti feliratokat, és a videó minősége sokkal jobb, mnt amit a kedvcsináló részleteken láthattok, ezt a felvételt melegen ajánlom mindenkinek. Figyelmetekbe ajánlom Cotrubas lírai alakítását, és főként Frederica von Stade-t, akinél jobb Idamantet el sem tudtam képzelni. Az "öregecske" Behrens zseniális Elektra. Az Arbace-t megszemélyesítő John Alexander talán kevésbé ismert, de van két nagyon stílusosan és élményszerűen énekelt áriája. És persze itt van a fiatal Pavarotti, aki nem igazán Mozart énekes, de a hangja mindent pótol és az apró technikai bizonytalanságait zárójelbe teszi .
Meg voltam győződve arról, hogy ez az 1982-es MET felvétel felülmúlhatatlan. De szokásomhoz híven szerettem volna bemutatni modernebb változatokat is, így sokat keresgéltem, megnéztem többek között Ivor Bolton madridi, és Currentzis salzburgi előadását, és a végén találtam két valódi gyöngyszemet. Mindkét előadás a maga nemében fantasztikus, bizonyítva azt, hogy egyrészt a videó-felvételezésének technikai minőségében milyen óriási fejlődés történt az elmúlt 30-40 évben, másrészt, hogy a zenei felfogásban, zenekari megszólalásban, az énekesek színészi játékában is milyen óriási a változás.
Jöjjön tehát az, ami igazi releváció volt a számomra, a 2021-es müncheni előaadás (Polenzani, Emily D’Angelo, Olga Kulchynska, Hanna-Elisabeth Müller, vez: Constantinos Carydis, rendező: Antú Romero Nunes). Erre csak egy szó lehet: tökéletes. Talán kicsit furcsák a díszletek, de nincs semmi rendezői önkény, a szereplők pedig minden szempontból rendkívüliek, a kórus és a zenekar fantasztikus, Mozart sem álmodhatna szebbet. Szinte a teljes opera elhangzik, csak néhány recitativo lett megkurtítva, a végén ott van a negyedórás balett. Az egészen egyedülálló Emily D’Angelonak köszönhetően elhanzik az Idomeneoban ritkán felcsendülő Ch'io mi scordi di te? K 505. koncertária is, valamint a d-moll fantázia zongorára. Én erről az előadásról csak szuperlatívuszokban tudok beszélni, nem is írok róla többet, ezt mindenkinek néznie-hallania kell.
És végül a 2013-as bécsi felvételt hoztam. Ezt a produkciót Damiano Michieletto jegyzi, a modern rendezői színház egyik érdekes figurája, így az előadás koncepciójában, gondolatiságában alaposan eltér az előző kettőtől. Egy modern háború után vagyunk, elhagyott harctéren, sártenger közepén, eldobált vagy lábakról lefoszlott katonai bakancsok közepette. Az énekesek ebben a térben bukdácsolnak és Idomeneo egy tábori ágyon, lázas hallucinációk között hever. Egy pszichológiai drámának leszünk a részesei, ahol a valós és a képzeletbeli világ összecsúszik, úgy tűnik, hogy győztes nincs, csak áldozat, sártengerben vergődő emberi roncsok serege, középütt a terhes Ilia. Egy, csak egy leány van, aki élvezi a helyzetet, egy Elektra nevű, magát kellető plázacica, aki sokáig nyerésre áll, persze a végén még az életet is keserűen megbánja. És most jön a nagy döbbenet: Mozart még ebben a közegben is életképes, nemhogy él, de virul, és virágzik. Mert ez a zene mindent legyőz, minden agyament ötleten diadalmaskodik és a rendezőt maga alá gyűrve, végül egészen érthető, értelmezhető és szerethető történetet kanyarít a zagyvaságból. Köszönhető ez a remek énekeseknek (Richard Croft, Gaëlle Arquez, Sophie Karthäuser, Marlis Petersen) a csodálatos Arnold Schoenberg Kórusnak és a Freiburgi Barokk Zenekarnak, és persze mindezek felett René Jacobsnak. Ez egy lélegzetelállító interpretáció, Mozart és René Jacobs találkozása rendkívüli. És mindez HD minőségben. Még egy fontos dolog: ebben a verzióban a recitativók teljes változatát hallhatjuk, amelyek nemcsak segítik az embert a történet megértésében, hanem - az énekeseknek hála - különleges drámaiságot kölcsönöznek a műnek.
Hát, most ennyi sikeredett, fogadjátok tőlem szeretettel ezt a három felvételt magyar felirattal, amely 20 napig tölthető le. Ajánlott VLC lejátszó használata és egy jó fejhallgató.
A teljes felvételek a7z alábbi linkekről tölthetőek le:
986 lujza 2023-09-20 02:50:44
Bocsánat, hogy nagy hirtelen ide írom: a Bartók Rádióban ma 13:54-től egy számomra igen emlékezetes 2006-os zeneakadémiai koncertet lehet meghallgatni. Fischer Ádám vezényelte a Rádiózenekart, a Walkür 1. felvonását adta elő Németh Judit, Christian Elsner és Polgár László.
Bocsánat, hogy nagy hirtelen ide írom: a Bartók Rádióban ma 13:54-től egy számomra igen emlékezetes 2006-os zeneakadémiai koncertet lehet meghallgatni. Fischer Ádám vezényelte a Rádiózenekart, a Walkür 1. felvonását adta elő Németh Judit, Christian Elsner és Polgár László.
983 Klára 2023-08-28 16:45:54 [Válasz erre: 982 takatsa 2023-08-27 19:19:06]
Éppen a nyaralás miatt vagyok "csúszásban" a letöltött operák megtekintése terén, a családi nyaralásra mégse vihettem laptopot!
Köszönöm a visszajelzést, a további munkához kitartást és sok sikert kívánok!
982 takatsa 2023-08-27 19:19:06
Kedves Klára, köszönöm a két bejegyzésedet. A weblap, ahonnan az ajánlataim letölthetőek, informál engem, hogy hány fórumos töltötte le a felkínált műveket, és örömmel tapasztalom, hogy van jó pár operakedvelő, akit érdekelnek a feltöltéseim. A nyaralást követően hamarosan folytatom a kis projektemet, de most nagyobb fába vágtam a fejszémet, egy könyvet fordítok, először ezzel végzek...
Kedves Klára, köszönöm a két bejegyzésedet. A weblap, ahonnan az ajánlataim letölthetőek, informál engem, hogy hány fórumos töltötte le a felkínált műveket, és örömmel tapasztalom, hogy van jó pár operakedvelő, akit érdekelnek a feltöltéseim. A nyaralást követően hamarosan folytatom a kis projektemet, de most nagyobb fába vágtam a fejszémet, egy könyvet fordítok, először ezzel végzek...
981 Klára 2023-08-27 15:44:36 [Válasz erre: 979 takatsa 2023-08-08 11:22:48]
Kedves T!
Kedves tőled, hogy ezeket az operákat hosszabb ideig tartod fent letöltésre, mert a nyaralás után és az ezt követő pár napos törvényszerű fennforgás után még le tudtam tölteni ezeket is.
A Written on Skin számomra nem újdonság, a maga idején is tetszett, és Barbara Hannigan abban az operában is elvarázsolt éneklésével és színészi játékával is. Érdeklődve töltöttem le a további operákat is és ígérem, megnézem és írok.
De szegény Dido és az ő Aeneas-a még megtekintésre vár, csak azt követően kerülhetnek sorra!
980 Klára 2023-08-27 15:29:56 [Válasz erre: 977 Klára 2023-07-28 08:36:19]
Mire a Bayreuth-i Wagner program véget ért, illetve sikerült meghallgatni a letöltött RING-et, és többit, következett a Balaton, tehát a Die Soldaten meghallgatása és megemésztése kissé elcsúszott. Mindenkinek igaza van- annak is, aki felhívta Takatsa figyelmét erre az operára - köszönet érte, és azoknak is, akik pozitív véleményt formáltak meg róla. Megfogadva a tanácsot, a BSO előadását néztem meg. Az osztott színpad először meglepett, de hamarosan megértettem ennek a megoldásnak a szerepét é jelentőségét, párhuzamosan jelentek meg az egyidőben zajló események. A zene újszerűsége és a több kisebb színpadon zajló jelenetek figyelemmel kísérése nem volt könnyű, de megérte.
A cselekmény szokványosnak mondható - egy szerencsétlen sorsó fiatal lány hányattatásai, aki részben apja nagyravágyásának, részben a korszak eseményeinek áldozata. A hatalmas szereplőgárda és a nagylétszámú zenekar kézbentartása nem semmi feladat a karmester számára, ahogyan a szereplők színészi alakítást nem nélkülöző énekesi teljesítménye is komoly feladat. Számomra tökéletesen érthetőek az abszolút pozitív megállapításokat tartalmazó kritikák - nagyon modern, nagyon jó.
Egy apróság: németül énekelnek, és az eredeti német felirat mellett a magyar felirat is olvasható, nyomon követhető. Megnyugtathatom az örökké aggódó "kritikusokat" - a magyar szöveg nem szó szerinti ugyan, nem is lehetne, de megfelel eredeti felirat értelmének, tartalmának, tehát a cselekmény világosan követhető.
979 takatsa 2023-08-08 11:22:48
Rendhagyó módon nem egy operával jelentkezem most, hanem egyszerre hárommal (sőt néggyel). Talán néhányan emlékeztek arra, amikor 2022. májusában, nagy lelkendezve feltöltöttem George Benjamin Written on Skin (Bőrre írva) című operáját, amelyet sokan és joggal tartanak a 21. század eddigi legnagyobb opera-alkotásának, köszönhetően a páratlan zenével egyenrangú, Martin Crimp drámaíró által írt művészi librettónak, és egy lebilincselően izgalmas modern rendezésnek. Megvallom, mióta kortárs és kevésbé ismert operák bemutatásával foglalatoskodom, ez az opera volt a legnagyobb élményem, és az elmúlt évben többször is elővettem ezt a felvételt. Aztán eljött 2023 július 5-e, amikor a D'Aix-en Provence-i Fesztiválon bemutatták a George Benjamin-Martin Crimp páros legújabb művét, a Picture a day like this-t ( Képzelj el egy ilyen napot). Szerencsére az Arte TV felvette a premiert, 1 hete találtam rá a felvételre, és ahogy belenéztem, rögtön tudtam, hogy most azonnal vissza kell térnem George Benjaminhoz.
Hát itt van most az elmúlt hét terméke, George Benjamin (és Martin Crimp) összes eddigi operájának magyar felirattal ellátott, jó minőségű videofelvétele.
Elsőként a szerzőpáros 2006-ban bemutatott Into the Little Hill (A dombba) c. kamara-operájáról írnék néhány szót. Ezt az operát, amelyet a szerző lírai-mesének definiált, a Hamelini patkányfogó ihlette, de a mű horizontja az eredeti történetnél sokkal szélesebb, a mai korról szól, korunk bűneivel foglalkozik. Adott egy város, ahol a polgárok mellett patkányok is élnek, tulajdonképpen nem ártanak senkinek, de a jelenlétük irritálja és dühíti az embereket. Adott egy miniszter, aki az újraválasztásáért mindenre kapható, ezért kiszolgálva a "nép" akaratát, egyezséget köt egy idegennel, hogy irtsa ki a patkányokat. A miniszter felesége és lánya , éjszaka az ablakukból nézik a patkányok irtását, fejveszett menekülését. De ezek a patkányok nagyon-nagyon furcsák, ruhát viselnek, bőrönddel, vagy kisgyerekkel a kezükben rohannak. Vajon kik lehetnek? Patkányok? Zsidók? Migránsok? És kik kivánják a halálukat? Mi vajon melyik csoportba tartozunk, üldözők vagy üldözöttek vagyunk, és mikor cserélődnek fel a szerepek? A megrémült kislányt az anyja nyugtatja: - Nyugodj meg, méltósággal fognak meghalni. Az idegen aztán a pénzéért jelentkezik, de az újraválasztott miniszter elkergeti, hiszen nem történt itt patkányirtás, a patkányok saját akaratukból, önként távoztak a városból. Aztán eltelik egy nap, és reggelre üresek a bölcsők, kiságyak, de a párnán még ott lebeg a gyermekek hajának illata, üres a játszótér, a hinta. Hol vannak a gyerekek? Ott vannak a domb alatt, és csak ásnak, egyre mélyebbre a fénnyé változott sötétségben, követve az angyalt, csodálatos zenéjét hallgatva. A mindössze 45 perces operát egy 8 perces csodálatos fuvolaszóló vezeti be, összesen két énekes (egy szoprán és egy mezoszoprán) személyesíti meg a szereplőket, kis kamarazenekar kíséretével. Különleges, zavarbaejtő ez a kis opera, lírai szépséggel beszél a szörnyű bűnről, a maga nemében páratlan.
Sajnos a premierről publikus videó nem készült, csak CD felvétel. De azért találtam egy videót, a Lille-i Operaház 2019-es előadásának felvételét, ráégetett francia felirattal, ehhez illesztettem a magyar feliratot. Még annyit, hogy a művet 2021 októberében, egy Vajda Gergely operával együtt bemutatták Magyarországon is. Tudtommal ez az egyetlen Benjamin alkotás, ami hazánkban is színre került.
Benjamin második operáját, a 2012-ben készült Written on Skin-t (Bőrre írva) már bemutattam, de hogy teljes legyen a kollekció, most újra közzéteszem ezt a csodálatos, 2012-ben a Royal Operában készült felvételt, a szerző vezényletével, Barbara Hannigan élete legnagyobb alakításával. Ez a mű is középkori történeten, egy Boccaccio novellán alapul, témája a halálos szerelem, a műfaját tekintve lírai horror.
A harmadik operának szépséges címe van: Lessons in Love and Violence (Leckék a szerelmről és az erőszakról). Ez egy igazi angol királydráma, amely a Shakespeare kortárs Marlowe drámáján alapul, II. Edward igencsak szerencsétlen életét dolgozza fel, a felnövekvő és mindent a rémületttől borzadva látó és halló, kis III. Edward szemszögéből, aki tanulságos leckéket kap a hetero- és homoszexuális szerelemről, a testi-és lelki erőszak legváltozatosabb formáiról, és arról, hogy a jóság és a gonoszság, a szerelem és a gyűlölet, valamint a józanság és téboly között milyen vékonyka a határvonal, és az milyen könnyen áthágható. A Royal Operaház 2018-as bemutatójának a felvételét teszem most közzé, a szerző vezényletével. Érdekességként említeném meg, hogy Degout és Hannigan mellett, a harmadik főszereplő az erdélyi-magyar Orendt Gyula.
És végül a negyedik mű, az egy hónapja bemutatott Picture a day like this ( Képzelj el egy ilyen napot). A színpad üres, majd a fekete térből előlép egy otthoni ruhát, magas szárú fekete cipőt viselő fiatal nő. Egy rövid kezdőhangot kap, majd kíséret nélkül énekelni kezd: A kisfiam éppen most kezdett teljes mondatokban beszélni, amikor meghalt. Hamvasztáshoz, a szokott módon selyembe burkoltam. Magamon kívül voltam, megmosdattam, kiterítettem, szemét lezártam. De amikor az asszonyok eljöttek érte, hogy elvigyék és elégessék, azt mondtam nekik: Nem! "Az Éden kertjén folyt át az élet négy folyama. Virágzott a birsalma, mandula, orgona és ibolya. A ciprus sötét árnyékában senki sem szenvedett. A halál nem létezett."
Igen. Az ember "Isten hasonlatosságára", és nem erre lett teremtve. Nem a fájdalomra, nem a szenvedésre, nem a halálra. De azután történt valami tragédia, és azóta a halhatatlan lélek vergődik a halandó testben, örök félelemre kárhoztatva. Rettegésre, hogy semmit sem tudsz tenni, és akit szeretsz, azt nem tudod megmenteni. Hiszen este még rádnevet, de reggelre már hideg a teste, vagy a gyermekülést még bekattinod, elindulsz, aztán egy csattanás és mindennek vége. "Van-e olyan fájdalom, mint az én fájdalmam?" (Siralmak könyve, 1,12).
De az anya reménykedik - eszeveszetten, mit mást tehetne? - és halott fiát nem adja oda a hanvasztásra készülő asszonyoknak. Hiszen ahogyan a lehullott száraz virág, vagy a hideg földre esett mag is új életet kezdhet, akkor a kicsi fia is talán feléledhet. Elküldik hát az asszonyok, - "Ha estig, amíg le nem száll a nap, találsz egy boldog embert, akkor a fiad új életre kelhet." Elindul hát az anya a világba, boldog-embert keresni. Vajon talál-e egy igazán boldog embert a mi hedonista világunkban? Erről a pokoljárásról, vagy mennybe szállásról szól ez az alig egy órás opera.
Engem nagyon megfogott, szinte letaglózott ez a négy opera. Gondolkodtam, hogy mi lehet ennek az oka. Egy biztos, mind a négy előadás megvalósítása páratlanul magas színvonalon történt. Itt minden tökéletes és egységes, a zenekar, az énekesek, a rendezés, a legapróbb mozdulatig minden a helyén van. És Benjamin zenéje SZÉP. Igen, ez a kortárs, és ízzig-vérig modern zene szép, valami disszonancián-diszharmónián túli békés és halvány ragyogás, egy zene, amely vissatalált az Éden éltető forrásához, szép, akárcsak az ember, akiről és akihez szól, és aki szebb az angyaloknál. Hallgassátok, és ti is meghalljátok, Olyan élmény nekem ez a zene, mint diákkoromban az első találkozásom Bergmann filmjeivel, vagy az akkor még mellőzött és ismeretlen Pilinszky verseivel. Tudom, hogy egyszerre sok ez a négy opera, de mégis úgy érzem, hogy ezt így, egy csomagban kell odaadnom, mert a részekből összeáll az egész, egy páratlan életmű, ami reményeim szerint még nem lezárt és lesz folytatása.
Három hétig innen tudjátok letölteni a Written on skin-t, mely egy terjedelmesebb, blu-rayről készült fájl, és a másik három operát pedig erről a linkről. Mind a négy teljes opera magyar feliratos, lejátszása VLC-vel javasolt, és elkel hozzá egy jó fejhallgató. Most egy kis szünet következik, Szlovéniába megyünk, de ha nem visz el a szél-víz, akkor talán majd folytatom.
977 Klára 2023-07-28 08:36:19
Mindig meglepsz valamivel, amit nem ismertem, vagy nem eléggé ismertem! Letöltöttem, de meghallgatni csak a Bayreuth-i Wagnerek után fogom. Akkor térek vissza a ZImmermann-ra is.
Mindig meglepsz valamivel, amit nem ismertem, vagy nem eléggé ismertem! Letöltöttem, de meghallgatni csak a Bayreuth-i Wagnerek után fogom. Akkor térek vissza a ZImmermann-ra is.
976 takatsa 2023-07-27 21:05:22
Na, ez a Zimmermann opera többeknél kicsaphatta a biztosítékot, mert a szokottnál jóval kevesebben kértétek el a letöltési linket, csak néhány vérprofi operarajongó, pedig célom pontosan a másik szegmens becserkészése, a kezdőké, akik csak most ismerkednek ezzel a csodálatos, elképesztően változatos és újra és újra meglepetést okozó műfajjal.
Akkor most ugorjunk időben kicsit vissza, egészen 1688-ig, amikor Purcell elkészült egyetlen "igazi" operájával, a Dido és Aeneassal. Purcell ezt megelőzően már számos színpadi műhöz komponált zenét, ezek a művek a 16-17. századi udvari masque szerkezetét követték, amelyre a beszéd, a zene és a tánc szerves egysége volt jellemző, de végig énekelt operája Purcell-nek ez volt az első, és tulajdonképpen az egyetlen. Az opera a Chelsea- i Josias Priest leányiskola megrendelésére készült, és a leányiskola növendékei adták elő 1689-ben. A francia és olasz korabarokk hatását tükröző zene sok kortárs szemében túl egyszerű volt, amlynek oka az lehetett, hogy az eredeti előadók a a leányiskola félig amatőr zenészei és énekesei voltak. A történet Vergilius Aeneisének IV. könyvén alapul, emelyből Nahum Tate angol-ír költő írt librettót, de ez a libretto több helyen jelentősen eltér az eredeti műtől, Dido elhagyását nem Aeneas döntésének, hanem a - Vergilius művéből teljesen hiányzó - varázslónő és boszorkák ármányának tulajdonítva. Ez az allegorikus elem tulajdonképpen az ókori történet aktualizálása volt, az ártó szellemek ténykedését a katolicizmusnak tulajdonítva.
Purcell operája eredetileg prológusból és három felvonásból állt. A Chelsea-előadásokat követően az operát Purcell életében nem állították újra színpadra. A következő évszázadban az opera egyes részletei különböző színművekben felbukkantak, de a teljes opera újbóli előadására 1895-ig kellett várni, napjainban pedig Purcell csodálatos műve szinte minden nagyobb operaház repertoár darabja. Az opera eredeti kézirata, partitúrája nem maradt fent, a legkorábbi, fennmaradt partitúra 1750 körüli, de mivel az operát akkor már több mint 50 éve nem játszották, a hitelessége kétséges. Az opera prológusa elveszett, és magából az operából is több részlet és tánc hiányzik. Ezeknek a hiányoknak a magyarázata rendkívül egyszerű: különböző zenés játékokhoz kerültek felhasználásra, úgy, hogy az eredeti műből egyszerűen kitépték a felhasználni kívánt táncokat, kórusokat, zenekari részleteket. Ráadásul az opera több táncához nagy valószínűséggel nem is volt lekottázott zene, mivel Purcell ezeket a részeket az előadó zenészek rögtönzésére bízta. Ha úgy vesszük, akkor ez az opera is torzó, de egy, Purcell zenéjét és a barokk operaszerkesztést tüzetesen ismerő zenész-rendező számára a mű rekonstruálható, hiszen rendelkezésre állnak -szinte korlátlan mennyiségben - Purcell dalai, kórusai, táncai és egyéb zenei töredékei, amelyekből az opera hitelesen és teljes fényében helyreállítható. Ez az állítás nemcsak a Dido és Aeneasra, hanem Purcell egyéb műveire is vonatkozik, elég, ha az Indian Queen Peter Sellars-Teodor Currentzis féle zseniális rekonstrukciójára utalok.
Mindenesetre A Dido és Aeneas minden egyes bemutatója tulajdonképpen az opera rekonstrukcióját is jelenti, amely jelentős szabadságot biztosít a mű színrevivőinek, és ennek tudható, hogy az elmúlt években rendkívül izgalmas, egyedi előadások születtek. Mivel a prológus elveszett, ezért minden előadáshoz új prológus készül. A három, általam bemutatni kívánt előadás is homlokegyenesen eltérő prológusokat kapott, van közöttük meglehetősen rövid, csak szöveges, és sokkal terjedelmesebb, kórusokkal, táncokkal fűszerezett bevezető. A prológus sokszor önálló jelentéssel bír, és megteremti azt az atmoszférát, amely hozzásegíti a hallgatóságot a mű befogadásához. Példaképpen álljon itt a 2008-as párizsi előadás rövid prológusa.
A Dido és Aeneas három előadását hoztam nektek. Elsőként a 2008-as, párizsi előadást (Les arts florissants, Christie, Ernman, Maltman, Wanroij, Summers), amelyből a prológot már idéztem. Ez nemcsak egy szép és ihletett előadás, hanem csaknem hagyományos rendezés, így a történetet híven követi, még abban is, hogy leányiskolai környezetben, gyereksereglettel játszódik. Azoknak, akik ismerkednek az operával, feltétlenül ezt ajánlanám első megnézésre. Másodikként egy egészen különleges előadást hoztam, Sasha Waltz 2005-ös berlini előadását (York, Ugolin, Deluy, Willcox, Staatsoper unter den Linden Berlin, Cremonesi) . Mindenkinek ajánlom ezt a modern balett és tánc szerelmeseinek kihagyhatatlan felvételt. Megvallom, én különösebben nem kedvelem a balettet, a Markó Iván féle győri balett kivételével, akiknek előadására a 80-as években rendszeresen lejártam Győrbe. Ezt az előadást látva elkapott ez a 35-40 évvel ezelőtti érzés: a zene, a mozgás és az emberi test szépségének tökéletes szimbiózisa. Ez a másfél órás előadás felejthetetlen élmény lesz mindenkinek. Végül pedig a napokban az operavision-ön közzétett legújabb változat, újra a Les arts florissants játékával, Christie vezényletével (szereplők: Lindsey, Dolcini, Leite, Gnidzaz). Ez egy nagyon furcsa rendezés, általában sötét háttér előtt, mintha árnyjátékot látnánk, és a főszereplők mint valami élő szobrok, egy-egy oszlop tetején állnak, szinte kőbe faragva, akár az oszlopos-szentek, csak a fejüket-kezüket-karjukat mozgatva. Alattuk pedig egy csoport táncol helyenként csattogva-nyikorogva, általában a zenével aszinkronban. Vajon mit akar kifejezni a rendező ezekkel a szoborszerű, mozdulatlan énekesekkel? A bezártságot-kilátástalanságot-tehetetlenséget? Ki tudja? Hanem a zene, a zenekar és a kórus, lélegzetelállító, lehet, hogy ezt az előadást csak hallgatni kellene, hallgassatok is meg gyorsan egy zenekari részletet, Ha mást nem is, legalább ezt a 2 percet szánjátok rá és magatokra, hogy meghallgassátok a világ legyegyszerűbb és egyben legtökéletesebb chaconne-ját, hogy megtudjátok, ki is volt Purcell, és mit jelent egy tökéletes, korhű előadás.
Erről a linkről tölthetitek le a három előadást, három hétig. Javasolt VLC lejátszó használata, és a jobb fejhallgató. Jó zenegallgatást.
974 Nagy Katalin 2023-07-23 11:13:42 [Válasz erre: 973 Héterő 2023-07-21 13:33:27]
Kedves Héterő! Megtisztelsz a megszólítással, de többet feltételezel rólam, mint amire képes vagyok. Vitathatatlan tény, hogy foglalkozom az olasszal, de nem a műfordítás oldaláról közeledem a nyelvhez. Nem vagyok filológus, még amatőr nyelvésznek is kevés vagyok. A képzettség hiánya mellett pragmatikus jogászi szemléletem sem tesz alkalmassá műfordítások összehasonlítására. Magyarul és röviden: amikor megértettem a szöveget, legfeljebb egy pillanatra érint meg az esztétika. Még gondolatban sincs türelmem arra, hogy az átültetés elvi és gyakorlati nehézségeivel megküzdjek, még úgy sem, hogy mások termékét következetesen végigbogarásszam. Van műfordítói vénájú barátnőm, gyakran szóba kerül ez a téma egy-egy konkrét fordulat elemzése kapcsán és jól érzem a hozzáállásban mutatkozó alapvető különbséget.
Kedves Héterő! Megtisztelsz a megszólítással, de többet feltételezel rólam, mint amire képes vagyok. Vitathatatlan tény, hogy foglalkozom az olasszal, de nem a műfordítás oldaláról közeledem a nyelvhez. Nem vagyok filológus, még amatőr nyelvésznek is kevés vagyok. A képzettség hiánya mellett pragmatikus jogászi szemléletem sem tesz alkalmassá műfordítások összehasonlítására. Magyarul és röviden: amikor megértettem a szöveget, legfeljebb egy pillanatra érint meg az esztétika. Még gondolatban sincs türelmem arra, hogy az átültetés elvi és gyakorlati nehézségeivel megküzdjek, még úgy sem, hogy mások termékét következetesen végigbogarásszam. Van műfordítói vénájú barátnőm, gyakran szóba kerül ez a téma egy-egy konkrét fordulat elemzése kapcsán és jól érzem a hozzáállásban mutatkozó alapvető különbséget.
973 Héterő 2023-07-21 13:33:27 [Válasz erre: 970 Edmond Dantes 2023-07-20 21:20:09]
Állatorvosi bohémló-2
Kedves ED, bárcsak minden operarajongó ugyanígy viszonyulna az operák szövegének megbecsüléséhez.
Némelyek nem nézik a szöveget, mert amúgyis tudják, mi folyik a színpadon, hiszen olvasták az opera tartalmi ismertetőjét, mondjuk egy 1952-es, magyarul énekelt darab kivonatában, ahol ugyan a pezsgőáriában nincs pezsgő, a kesztyűáriában nincs kesztyű, a Butterfly pedig Vajlégy, tehát minden érthető, minek az az idióta felirat, csak elvonja a figyelmet az időben előre, nagyon alaposan felkészült nézőtől.
Mások a németeknél is jobban értelmezik - mondjuk - a wagneri gondolatot, nekik sem kell felirat, mert járatosnak gondolják magukat a nyelvben, noha még a született németek is csak pislognak ijedten egy-egy összetettebb német mondat hallatán.
A legkülönösebb csoport azoké, akiket nem befolyásol a zavaros szövegkönyv, azt képzelnek a zenéhez, amit ízlésük diktál.
Mellékelek egy nagyon tanulságos mintát, érdemes többször átnézni, hol a bibi. Megjegyzem, hogy az eredeti szövegtől való eltérésnek a mellékelt La bohème-részlet csak aprócska, gyengécske jellemzése, ennél sokkal vadabb átértelmezések is léteznek a magyar színpadon.
Remélem, nem indul újabb bosszúhadjárat a feltöltéseim ellen, hiszen csupán ISMERT FELTÖLTÉSEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA szerepel az alábbi bejátszásban:
Che gelida manina 2.mp4
Kedves Nagy Katalin, az olasz nyelv szerelmese (és kedvenceim egyike), mit szólsz mindehhez? Melyik szövegváltozatot ajánlanád fórumtársunk unokájának?
Állatorvosi bohémló-2
Kedves ED, bárcsak minden operarajongó ugyanígy viszonyulna az operák szövegének megbecsüléséhez.
Némelyek nem nézik a szöveget, mert amúgyis tudják, mi folyik a színpadon, hiszen olvasták az opera tartalmi ismertetőjét, mondjuk egy 1952-es, magyarul énekelt darab kivonatában, ahol ugyan a pezsgőáriában nincs pezsgő, a kesztyűáriában nincs kesztyű, a Butterfly pedig Vajlégy, tehát minden érthető, minek az az idióta felirat, csak elvonja a figyelmet az időben előre, nagyon alaposan felkészült nézőtől.
Mások a németeknél is jobban értelmezik - mondjuk - a wagneri gondolatot, nekik sem kell felirat, mert járatosnak gondolják magukat a nyelvben, noha még a született németek is csak pislognak ijedten egy-egy összetettebb német mondat hallatán.
A legkülönösebb csoport azoké, akiket nem befolyásol a zavaros szövegkönyv, azt képzelnek a zenéhez, amit ízlésük diktál.
Mellékelek egy nagyon tanulságos mintát, érdemes többször átnézni, hol a bibi. Megjegyzem, hogy az eredeti szövegtől való eltérésnek a mellékelt La bohème-részlet csak aprócska, gyengécske jellemzése, ennél sokkal vadabb átértelmezések is léteznek a magyar színpadon.
Remélem, nem indul újabb bosszúhadjárat a feltöltéseim ellen, hiszen csupán ISMERT FELTÖLTÉSEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA szerepel az alábbi bejátszásban:
Che gelida manina 2.mp4
Kedves Nagy Katalin, az olasz nyelv szerelmese (és kedvenceim egyike), mit szólsz mindehhez? Melyik szövegváltozatot ajánlanád fórumtársunk unokájának?
972 takatsa 2023-07-20 22:05:15 [Válasz erre: 969 -zéta- 2023-07-20 16:49:47]
Bocsánat, elnézést a mulasztásért. Pótoltam, és kompenzációként felajánlok egy kupont, amelyet bármelyik következő feltöltésemkor beválthatsz. :)
Bocsánat, elnézést a mulasztásért. Pótoltam, és kompenzációként felajánlok egy kupont, amelyet bármelyik következő feltöltésemkor beválthatsz. :)
971 Klára 2023-07-20 21:40:19 [Válasz erre: 970 Edmond Dantes 2023-07-20 21:20:09]
Isten hozott a klubban!
Isten hozott a klubban!
970 Edmond Dantes 2023-07-20 21:20:09 [Válasz erre: 966 Laci Kozlok 2023-07-20 09:41:32]
Nekem minden operánál fontos a szöveg, a librettó pontos megértése. Unásig ismertnek gondolt darabokban fedezek fel újabb és újabb apró vagy nem is annyira apró részleteket amiket azelőtt, amikor még magyarul énekeltek, nem értettem meg vagy nem követtem olyan jól, mint olvasva. Többek közt emiatt is olyan élvezetesek pl. a MET élő közvetítések a MüPában. Bizony, mindig olvasom a feliratot folyamatosan.
Nekem minden operánál fontos a szöveg, a librettó pontos megértése. Unásig ismertnek gondolt darabokban fedezek fel újabb és újabb apró vagy nem is annyira apró részleteket amiket azelőtt, amikor még magyarul énekeltek, nem értettem meg vagy nem követtem olyan jól, mint olvasva. Többek közt emiatt is olyan élvezetesek pl. a MET élő közvetítések a MüPában. Bizony, mindig olvasom a feliratot folyamatosan.
969 -zéta- 2023-07-20 16:49:47 [Válasz erre: 960 takatsa 2023-07-18 09:23:57]
Én használom a levelezőt, írtam is Neked...;-)
Én használom a levelezőt, írtam is Neked...;-)
968 Momo 2023-07-20 16:32:36 [Válasz erre: 964 takatsa 2023-07-19 20:13:21]
Japán az. Tele van hiraganával.
(Nem nagyzolásképp mondom (tényleg), de volt szerencsém többször körbeutazni Japánt, és nagyon megszerettem azt az országot. :-)
Japán az. Tele van hiraganával.
(Nem nagyzolásképp mondom (tényleg), de volt szerencsém többször körbeutazni Japánt, és nagyon megszerettem azt az országot. :-)
967 takatsa 2023-07-20 10:14:18 [Válasz erre: 966 Laci Kozlok 2023-07-20 09:41:32]
Így van. Nézd meg pl. a Kurtág operát, amelynél a zene és a szöveg megbonthatatlan egységet alkot, ahol a zene a becketti szóra épül, arra a drámára, amellyel Kurtág ifjúkorában találkozott, amikor még alig tudott franciául, és mégis, vagy talán éppen ezért, minden szó beleégett az agyába, és egész életén át hordozta, hogy aztán ezek a szavak zenévé formálódjanak, végsőkig lecsupaszítva és ezáltal teljessé téve a becketti gondolatot.
Így van. Nézd meg pl. a Kurtág operát, amelynél a zene és a szöveg megbonthatatlan egységet alkot, ahol a zene a becketti szóra épül, arra a drámára, amellyel Kurtág ifjúkorában találkozott, amikor még alig tudott franciául, és mégis, vagy talán éppen ezért, minden szó beleégett az agyába, és egész életén át hordozta, hogy aztán ezek a szavak zenévé formálódjanak, végsőkig lecsupaszítva és ezáltal teljessé téve a becketti gondolatot.
Valahol ezt olvastam: "a szó a hanggal frigyre lép." - ez a tökéletes és tömör megfogalmazás.
966 Laci Kozlok 2023-07-20 09:41:32 [Válasz erre: 962 takatsa 2023-07-19 09:59:17]
A kortárs operáknál nagyon fontos a szoveg, libretto megértése. És ezért minden elismerésem a Tiéd. Kérlek, ne vedd ezt hízelgésnek .
A kortárs operáknál nagyon fontos a szoveg, libretto megértése. És ezért minden elismerésem a Tiéd. Kérlek, ne vedd ezt hízelgésnek .
965 Klára 2023-07-19 21:04:48 [Válasz erre: 964 takatsa 2023-07-19 20:13:21]
Te hiányoltad. Nekem jó a magyar feliratos változat, bár a nyitány alatt sz osztott színpadon látható jelenetek egyike-másika kissé meghökkentett. Meglátom mi jön még.
Te hiányoltad. Nekem jó a magyar feliratos változat, bár a nyitány alatt sz osztott színpadon látható jelenetek egyike-másika kissé meghökkentett. Meglátom mi jön még.
964 takatsa 2023-07-19 20:13:21 [Válasz erre: 963 Klára 2023-07-19 13:41:55]
Nagyszerű, még kínai ráégetett felirat is van rajta, jó szórakozást.
Nagyszerű, még kínai ráégetett felirat is van rajta, jó szórakozást.
963 Klára 2023-07-19 13:41:55 [Válasz erre: 962 takatsa 2023-07-19 09:59:17]
Minden kívánságod ilyen gyorsan teljesüljön. Nem nyitottam meg egyiket sem, a 4/4 részhez életkori igazolás szükséges. Beérem az általad készített magyar feliratos változattal.
Minden kívánságod ilyen gyorsan teljesüljön. Nem nyitottam meg egyiket sem, a 4/4 részhez életkori igazolás szükséges. Beérem az általad készített magyar feliratos változattal.
Zimmermann「軍人たち」(1/4) Die Soldaten
https://www.youtube.com/watch?v=6DypqnmB0xE
Zimmermann「軍人たち」(2/4) Die Soldaten
https://www.youtube.com/watch?v=BLWevNXswzI
Zimmermann「軍人たち」(3/4) Die Soldaten
https://www.youtube.com/watch?v=9xBK7cw4rdw
Zimmermann「軍人たち」(4/4) Die Soldaten
https://www.youtube.com/watch?v=uVrUeahE_9w
962 takatsa 2023-07-19 09:59:17 [Válasz erre: 961 kjános 2023-07-19 08:47:13]
"...mindenesetre sikerült a you tube-on is találni két Katonák videót."
"...mindenesetre sikerült a you tube-on is találni két Katonák videót."
Akkor te nagyon ügyes vagy, mert én találtam két felvételt, a youtube-on, de azok csak hangfelvételek, videót pedig csak néhány perces részletet. Esetleg megoszthatnád az általad talált teljes videofelvétel linkjét, mert engem érdekelne. Ettől függetlenül néhány embernek biztosan jól jön a magyar felirat is. De nem akarom senkire rátukmálni a portékámat, nem kényszer a disznótor, csak a kérdésedre válaszoltam, mert számomra úgy tűnt, hogy új vagy és esetleg nem vagy tisztában a honlap néhány lehetőségének használatával.
961 kjános 2023-07-19 08:47:13 [Válasz erre: 960 takatsa 2023-07-18 09:23:57]
Bevallom, még soha nem használtam ezt a programot, a létezéséről sem tudtam. De én még "új fiú" vagyok ezen a fórumon (még ha relatív határozott véleménnyel is). Éppen ezért elnézését kérem minden kedves fórumtársnak, akinek az üzenetére nem reagáltam, mivel nem is tudtam róluk. Ezentúl erre is figyelni fogok. Köszönöm a letöltéssel kapcsolatos információkat, remélem tudom majd alkalmazni őket a gyakorlatban is, mindenesetre sikerült a you tube-on is találni két Katonák videót. És köszönöm a kedves szavakat, amelyekkel fogadtál. Kozlok Lacinak pedig üzenem, hogy nem vagyok Kovács János, a kiváló karmester, akit mérhetetlenül tisztelek.
Bevallom, még soha nem használtam ezt a programot, a létezéséről sem tudtam. De én még "új fiú" vagyok ezen a fórumon (még ha relatív határozott véleménnyel is). Éppen ezért elnézését kérem minden kedves fórumtársnak, akinek az üzenetére nem reagáltam, mivel nem is tudtam róluk. Ezentúl erre is figyelni fogok. Köszönöm a letöltéssel kapcsolatos információkat, remélem tudom majd alkalmazni őket a gyakorlatban is, mindenesetre sikerült a you tube-on is találni két Katonák videót. És köszönöm a kedves szavakat, amelyekkel fogadtál. Kozlok Lacinak pedig üzenem, hogy nem vagyok Kovács János, a kiváló karmester, akit mérhetetlenül tisztelek.
960 takatsa 2023-07-18 09:23:57 [Válasz erre: 959 kjános 2023-07-18 08:43:01]
Nem használtad még a levelezőt?
Nem használtad még a levelezőt?
1. A honlap jobb felső sarkában látod a következőket: Belépve: kjanos, mellette egy boríték-ikon, és amellett Kilépés.
2. Rákatintasz a boríték ikonra és ezzel belépsz az "üzeneteim" lapra.
3. Ott a következő lehetőségeket látod: Bejövő üzenetek Kimenő üzenetek Új üzenet. Ha valamelyik mezőbe belekattintasz, akkor a hozzátartozó lap aktiválódik. Alapból, ha belépsz az Üzenetekhez, akkor a Bejövő üzenet lapja aktív, és látod az eddig kapott üzeneteidet. Azokat el tudod olvasni, és válaszolni is tudsz az üzenetre, ha az aktuális üzenet bal felső sarkában látható, fekete borítékra (alatta nyíl) kattintasz.
4.A kimenő üzenet mezőre kattintva tudod olvasni a régebben megírt és elküldött üzeneteidet. Az Új üzenet mezőre kattintva pedig a címzett mezőbe beírod annak a nick-nevét, akinek küldeni akarod az üzenetet, és utána megírod az üzenetet és elküldöd. Írj nekem egy új üzenetet, vagy válaszolj atz eddigi privát üzenetemre, és utána részletesen leírom, hogyan lehet letölteni és használni az ingyenes full videóimat.
959 kjános 2023-07-18 08:43:01 [Válasz erre: 958 takatsa 2023-07-17 09:57:18]
Nagyon szépen köszönöm.
Nagyon szépen köszönöm.
Hogy működik ez a gyakorlatban?
Sajnos a technika nem a legnagyobb erősségem.
958 takatsa 2023-07-17 09:57:18 [Válasz erre: 957 kjános 2023-07-17 08:26:57]
"A katonákról sokat olvastam, de egy hangot sem hallottam még belőle. " Hát, akkor itt a lehetőség: 1. Privátban kéred a linket. 2. Én elküldöm. 3. Te letöltöd és megnézed mindkét előadást. 4. Leírod a véleményedet. Ennyire egyszerű. :)
"A katonákról sokat olvastam, de egy hangot sem hallottam még belőle. " Hát, akkor itt a lehetőség: 1. Privátban kéred a linket. 2. Én elküldöm. 3. Te letöltöd és megnézed mindkét előadást. 4. Leírod a véleményedet. Ennyire egyszerű. :)
957 kjános 2023-07-17 08:26:57 [Válasz erre: 948 takatsa 2023-07-14 12:06:19]
A katonákról sokat olvastam, de egy hangot sem hallottam még belőle. Sokak szerint ez a múlt század egyik, ha nem éppen a legnagyobb operája, tehát izgatottan várok egy vele való találkozást. A tartalom - mint a modern operáknál általában - fantasztikus, kérdés, hogy a zene mit tud belőle megvalósítani. Ez is egy olyan alapmű, amelynek bemutatásával - noha a színrevitel embert próbáló feladat - az Operaház még tartozik nekünk.
A katonákról sokat olvastam, de egy hangot sem hallottam még belőle. Sokak szerint ez a múlt század egyik, ha nem éppen a legnagyobb operája, tehát izgatottan várok egy vele való találkozást. A tartalom - mint a modern operáknál általában - fantasztikus, kérdés, hogy a zene mit tud belőle megvalósítani. Ez is egy olyan alapmű, amelynek bemutatásával - noha a színrevitel embert próbáló feladat - az Operaház még tartozik nekünk.
956 Laci Kozlok 2023-07-16 14:42:02 [Válasz erre: 955 Klára 2023-07-16 10:42:13]
Klárika, mea culpa, én egy más Hamlet modern változatra gondoltam. Részleteket a Tubuson megnéztem és az írásodat nagyon jonak találom. Elore orulok a Die Soldaten kritikádra, jol írsz - mégis csak tanárno vagy.
Klárika, mea culpa, én egy más Hamlet modern változatra gondoltam. Részleteket a Tubuson megnéztem és az írásodat nagyon jonak találom. Elore orulok a Die Soldaten kritikádra, jol írsz - mégis csak tanárno vagy.
955 Klára 2023-07-16 10:42:13 [Válasz erre: 952 Laci Kozlok 2023-07-15 19:53:04]
Kedves Laci, ha szerinted ez a Hamlet klasszikusnak számít, talán írhattál volna/írhatnál róla pár sort!
1 Takatsa fórumtársnak lenne egy kis sikerélménye, hogy más is figyelemmel kíséri feltöltéseit
2 Talán megszabadítanál engem az egyetlen lelkes fegyverhordozó, és egyéb nem kívánatos jelzőktől, melyekkel azon fórumtársak tisztelnek meg esetenként, akik a más csepülésében lelik örömüket.
Őszintén érdekelne, ki hallott korábban erről a Hamlet-ről. ki vetemedett arra, hogy letöltse, megnézze és még írni is merjen róla!
Egyébként a Die Soldaten-t is meg fogom nézni, és nagyra értékelném, ha ezt az operát lelkesen ajánló "egyik fórumtársunk" is megnézné a felkínált magyar feliratos változatot, és megírná róla véleményét!
954 macskás 2023-07-15 21:25:30 [Válasz erre: 950 Héterő 2023-07-14 19:34:49]
Kedves Héterő,
Kedves Héterő,
erről lemaradtam, bokros teendőim miatt, iskolás voltam megint.
Megkeresem, remélem, sikerül.
Érdekes dolog a címadás, és annak fordítása. Meg egyáltalán a műfordítás. 30-as éveim elején nagyon gondolkodtam, hogy átnyergeljek, de már akkor sem volt pénzbeli értéke egy jó fordításnak.
953 takatsa 2023-07-15 19:59:05 [Válasz erre: 951 Klára 2023-07-15 19:27:06]
Kedves Klára, örülök, hogy tetszett neked a Hamlet, lehet hogy te voltál az egyedüli, aki végignézte, köszönöm. Deantől a a Glyndebourne-i Fesztivál rendelte ezt az operát, és a világpremier is ott volt 2017-ben, így felfedezni nem kellett, de persze, hogy ilyen jó, az nagy felfedezés lehetett mindekinek. :)
Kedves Klára, örülök, hogy tetszett neked a Hamlet, lehet hogy te voltál az egyedüli, aki végignézte, köszönöm. Deantől a a Glyndebourne-i Fesztivál rendelte ezt az operát, és a világpremier is ott volt 2017-ben, így felfedezni nem kellett, de persze, hogy ilyen jó, az nagy felfedezés lehetett mindekinek. :)
952 Laci Kozlok 2023-07-15 19:53:04
Ez a Hamlet már klasszikusnak számít. Nézd meg a Die Soldaten-t/ egyik forumtársunk ajánlja/, ez a zene és torténés félelmetes, nem konnyu befogadni.
Ez a Hamlet már klasszikusnak számít. Nézd meg a Die Soldaten-t/ egyik forumtársunk ajánlja/, ez a zene és torténés félelmetes, nem konnyu befogadni.
951 Klára 2023-07-15 19:27:06 [Válasz erre: 876 takatsa 2023-06-22 23:02:47]
Ez a Hamlet fantasztikus és félelmetes. Elképzelhetetlenül modern és elképzelhetetlenül nehéz zene, csak többedik nekifutásra és többszörös meghallgatás után értettem meg és jutottam el az értve, érezve nézés és hallgatás élményéig. Egyelőre a MET előadást néztem meg. A szereplők közül Brenda Rae volt ismerős az Agrippina-ból és Sarah Connolly neve cseng ismerősen, a többieket nem ismertem, nem is tudom, a MET hol talált ilyen remek énekeseket ehhez a szinte énekelhetetlen operához! Hamlet alakítója Allan Calyton színésznek, de akár pantomim-művésznek is elmehetne, jelenetei apjának szellemével, Opheliával, vagy a Királynővel pompásak és félelmetesek. Ophelia őrülési jelenete színészileg is ragyogó, hozzá még énekelnie is kell, nem is akármit és akárhogy. De ez elmondható valamennyi szereplőről is. Érdekes megoldás a szereplők fehérre sminkelt arca, a klasszikus színjátszás elemeit idézi, valamint ahogyan Hamlet "kórusként" kommentálja a színészek pantomimjeleneteit, mely a király megölését jeleníti meg.
Mindenképpen megnézem a Glyndebourne-i előadás felvételét is - érdekes lenne megtudni, ki és hogyan hogyan fedezte fel ezt az operát, mekkora merészség kellett, hogy ezt bemutassák!
950 Héterő 2023-07-14 19:34:49 [Válasz erre: 943 macskás 2023-07-13 19:59:12]
Drága macskás, egyszer már kiveséztük. Nem igazán jó sem a "Kisvárosi", sem a "Vidéki".
https://momus.hu/forum/dmitrij-dmitrijevics-sosztakovics
84 Héterő 2018-03-04 12:19:15 [Válasz erre: 83 ladislav kozlok 2018-03-04 08:33:35]
Miután a fő hangsúly azon van az opera szövegében és tartalmában, hogy Oroszország távoli, nagyon műveletlen lakossággal bíró vidékén az egyszerű néppel is megesik olyasmi, ami Shakespeare király-drámájában Skóciában, mai fejjel talán ezt a címet adnám: Lady Macbeth a messzi orosz vidéken .
És ne feledjük a Turgenyev-utalást sem, ahol Shakespeare Hamletja szerepel a címben, és van "újezd" is...
Иван Тургенев: Гамлет Щигровского уезда - Рассказ, 1849 год; цикл «Записки охотника»
Drága macskás, egyszer már kiveséztük. Nem igazán jó sem a "Kisvárosi", sem a "Vidéki".
https://momus.hu/forum/dmitrij-dmitrijevics-sosztakovics
84 Héterő 2018-03-04 12:19:15 [Válasz erre: 83 ladislav kozlok 2018-03-04 08:33:35]
Miután a fő hangsúly azon van az opera szövegében és tartalmában, hogy Oroszország távoli, nagyon műveletlen lakossággal bíró vidékén az egyszerű néppel is megesik olyasmi, ami Shakespeare király-drámájában Skóciában, mai fejjel talán ezt a címet adnám: Lady Macbeth a messzi orosz vidéken .
És ne feledjük a Turgenyev-utalást sem, ahol Shakespeare Hamletja szerepel a címben, és van "újezd" is...
Иван Тургенев: Гамлет Щигровского уезда - Рассказ, 1849 год; цикл «Записки охотника»
949 Héterő 2023-07-14 19:27:35 [Válasz erre: 946 Klára 2023-07-14 10:54:12]
"Nem mindegy?"
Nem! Sőt, nagyon nem, mint az édi-bédi Pilcsi kisasszonyka.
"Nem mindegy?"
Nem! Sőt, nagyon nem, mint az édi-bédi Pilcsi kisasszonyka.
948 takatsa 2023-07-14 12:06:19
A szív csak egy apró szerv a mellkasban,
amely megkínoz minket olyan gyakran.
Sokan megszabadulnának tőle végleg,
ha tudnák, hogy belül mit viselnek.
Olykor kéjjel társul minden dobbanása,
de végül minden vágynak fájdalom az ára.
Ezzel a felütéssel kezdődik Bernd Alois Zimmermannak A katonák c. operája, és az első kép az alábbi négy sorral ér véget:
Szeretni, gyűlölni, küzdeni, reszketni,
mindig reménykedni, de legbelül rettegni.
Ó, az élet milyen könnyű lenne,
ha a fájdalom rá nem telepedne.
A helyszín egy polgári lakás szobája, egy testvérpár ül az asztalnál: a 15 éves Marie, az opera főszereplője, éppen egy levélkét fogalmaz szerelme anyjának, és Marie néhány évvel idősebb nővére, aki kézimunkázik. Az ő szájából hangoznak el a fent idézett sorok, egy versből, amely feltehetően a libretto alapját képező Jakob Michael Reinhold Lenz, XVIII. századi német költő drámájából származik. Igazi polgári idill, gondolhatnánk, a kislány levelet ír, miközben nővére kötöget és közben romantikus verseket olvasgat, de ez az idill néhány percnél nem tart tovább, mert az ablakon már karmos ujjaival kopogtat a nagybetűs Élet, amely a versre rimelve, az aprócska és gyorsan múló örömök mellett csak rettegést, fájdalmat és bánatot hoz. Valahol a közelben háború dúl, amiről semmit sem tudunk, hiszen nem a háborúról szól az opera, mindenesetre az utcákon katonák kószálnak, és egy jóképű tiszt, aki nem mellesleg báró, betéved a portára és hevesen udvarolni kezd Marie-nek. Apja óvatosságra inti a tinilányt, de ugyanakkor biztatgatja is, megcsillantva egy sokkal fényesebb, magasabbrendű élet lehetőségét, amely Marie osztályrésze lehet, ha a báró felesége lesz. Marie pedig sodródik, és hamarosan a báró karjaiban találja magát, megtagadva addigi szerelmét. Persze a báró úr hamar ráun a csitrire, és átpasszolja őt az egyik katona haverjának. Marie pedig egyre lejjebb csúszik, nővére szóhasználatával katonakurva lesz. Közben a díszes katona-társaság mulatozásának is szemtanúi lehetünk és megbizonyosodhatunk arról, hogy a katonák mindig és mindenhol egyformák, a közösségben megszűnik az erkölcs és a személyes felelősség, a "ne ölj" parancsának felülírása után pedig minden bűn megengedhetővé válik és relativizálódik. És amúgy is, minden nő kurva, harsogja teli szájjal a megvadult hímek gyülekezete. Marie-t is kézről-kézre adják, mígnem nyílik előtte egy halovány reménysugár, egy fiatal gróf szerelme képében. A gróf anyja Marie-t magához veszi, persze nem önzetlenül, hanem azért, mert fiát külföldre küldve majd megházísítva, csak így tudja megakadályozni a nem kívánt, rangon aluli aluli kapcsolatot. Marie a báróhoz menekül, aki, hogy egyszer s mindenkorra távol tartsa magától, Marie-t a vadásza "gondjaira bízza", aki őt brutálisan megerőszakolja. Közben Marie első szerelme, bosszút forralva, tisztiszolgává szegődik, és a bárót, majd saját magát is megmérgezi. Az utolsó színben Marie-t koldusként látjuk viszont, aki a járókelőktől, köztük saját apjától is kéreget, de apja a saját lányát már fel sem ismeri.
Az első taktustól az utolsóig nyomasztó ennek a jobb sorsra érdemes kis süldőlánynak a szenvedéstörténete, aki nemcsak a katonáknak, a férfi-brutalitásnak, az emberi erőszak végtelen spiráljának, hanem apja haszonlesésének, az egész világ közönyének és végül saját kis vágyainak is az áldozata, aki senkitől sem kap bölcs tanácsot vagy igaz szeretetet, akiért nem nyújt senki segítő kezet.
Vajon tényleg ilyen a világ? Az 1918-ban született, katolikus neveltetésű, és a világháború poklát Wehrmacht-katonaként megjáró Zimmermann mindenesetre ilyennek látta. Olyannak, amelyben élni lehetetlen, ez volt Zimmermann végső konklúziója, amikor súlyosan depressziósan, 1970-ben önkezével vetett véget az életének. Halála előtt jelentős oratóriukus műveket alkotott, így a Requiemet 1969-ben és utolsó művét, az 1970-ben szerzett Ich wandte mich um und sah alles Unrecht das geschah unter der Sonne-t. Zimmermann emlékére álljon itt utolsó műve címének, a Prédikátorok könyve 4.1 idézetének magyar fordítása: Láttam azt is, hogy milyen sok elnyomás történik a nap alatt. Láttam az elnyomottak könnyeit, akiknek nincs vigasztalójuk.
Zimmermann a német avantgart zenemozgalom jelentős alakja volt, egyetlen operáját 1957-től 1963-ig szerezte. Mivel a művet kezdetben előadhatatlannak tartották, többször átírta, és végül Kölnben került sor a bemutatóra 1965. febr. 15-én. A mű óriási előadói apparátust, köztük 16 énekest, 10 beszélő szereplőt, 100 tagú zenekart, valamint az akkori korban egészen különleges technikai berendezést, így mozivásznakat, három filmvetítőt, több hangszórócsoportot igényel. Zimmermann szóhasználatával egy olyan színház megalkotása volt a célja, "amely nem lehet rosszabb felszerelésű, mint egy űrhajó". Ez nem könnyű zene, nehéz, nagyon nehéz, első hallásra szinte felfoghatatlan és értelmezhetetlen. Kiindulási alapja a dodekafónia, de Zimmermann továbblép a szerialisztikus szerkesztésmódon, egy csak rá jellemző, egyéni, pluralista technikát alkalmazva, amely a 12 fokú zenei fundamentumba ágyaz barokk, klasszikus és dzsessz zenei elemeket. A végeredmény nem kaleidoszkópszerű kollázs lesz, hanem egy organikus és homogén zenei szövet, amely többszöri meghallgatást követően lenyűgöz és hatalmába kerít minket, a káoszból rend születik, a dübörgő hang-alapból lírai szépségű kacsok burjánzanak és egy Bach-korált hallani a ködlepte távolban. Ez a zene nem adja meg könnyen magát, de érdemes rá időt- és energiát fordítani.
Ezt a szinte előadhatatlan nehézségű operát manapság az egyik legnagyobb XX. századi német operának tartják és bemutatása óta sok helyen előadták, többek között 1972-ben az Eidinburghi Fesztiválon, 1982-ben Bostonban, 1991-ben New Yorkban, 1996-ban Londonban. Az 1988-as stuttgarti előadásból készült az első teljes CD és DVD felvétel. Jelentős a 2012-es salzburgi, a 2014-es müncheni és a 2018-as madridi előadás.
Két felvételt hoztam, elsőként a Bajor Állami Operaház 2014-es felvételét (rendezte: Andreas Kriegenburg, karmester: Kirill Petrenko, a főbb szerepekben: Barbara Hannigan, Okka von der Damerau, Nicola Beller Carbone, C. Stephinger, Michael Nagy, Daniel Brenna). Ez a felvétel sajnos nem került hivatalos kiadásra, így csak egy nem igazán jó, de azért élvezhető minőségű, ráégetett német feliratú tv-felvétel állt rendelkezésemre. Ez az előadás a zimmermanni vízió tökéletes megtestesítője, egy minden részletében páratlan, szinte tökéletes színrevitel, elsősorban Barbara Hannigan lélegzetelállító játékának köszönhetően, de nemcsak ő, hanem az összes énekes ragyogó teljesítményt nyújt (hallgassuk csak meg az 5. számú ajánló végén hallható tercettet!!) és a zenekar Kirill Petrenko vezényletével Zimmermann zenéjének minden sokszínűségét és szépségét bemutatja. És igen, ilyennek kell lenni egy modern rendezésnek, amely a rendezői tehetség, intuíció és a technika minden lehetőségét a zene szolgálatába állítva, megvalósítja a lehetetlent: koherenssé és értelmezhetővé-megérthetővé varázsolja az egymásra vetülő és helyenként összecsúszó, egymásba vegyülő jelenetek halmazából álló operát. Mindenkinek ajánlom ezt a csodálatos és magával ragadó előadást.
A másik felvétel pedig a kritikusok által egekig magasztalt 2012-es salzburgi előadás (rendezte: Alvis Hermanis, karmester: Ingo Metzmacher , Vienna Philharmonic , főbb szerepekben: Laura Aikin, Tanja Ariane Baumgartner, Gabriela Benacková, Alfred Muff, Tomasz Konieczny, Daniel Brenna). Ez egy kiváló minőségű, bluray korongról készült HD másolat, amely tartalmazza mindkét (sztereo és 6 csatornás surround) hangsávot. Úgy gondolom, hogy ennek a szinte előadhatatlan, hatalmas technikai apparátust igénylő operának minden előadását dícséret illeti, így ezt a salzburgi színrevitelt is. Ugyanakkor - véleményem szerint - ez a felvétel, zenei minőségét tekintve meg sem közelíti a 2014-es BSO előadásét, és jótanácsként csak annyit mondhatok, hogy aki ezt az operát nem ismeri, az ne ezzel a felvétellel kezdje az ismerkedést. Ugyanakkor - természetesen - nem időpocsékolás ennek a felvételnek a megnézése sem, hiszen egyrészt fantasztikus a technikai minőség, másrészt pedig minden előadás hozzátesz valamit a "nagy egészhez", hozzásegítve a nézőt-hallgatót a mű alaposabb, komplexebb megismeréséhez.
A két csodás felvétel letöltési linkjét 20 napig kérhetitek tőlem privátban. Ha valakinek nem működik a fórum üzenetküldő szolgáltatása, az nyugodtan írjon nekem egy emailt, elég, ha a nick-nevemhez hozzábiggyeszti a kukac gmail.com-ot.