536 Búbánat 2007-01-21 22:39:31 [Válasz erre: 534 bemaria 2007-01-21 22:31:44]
Most akkor mondhatnék én is hasonlóképp kedves szavakat, csak hogy kvittek legyünk – de nem teszem. Úgyis jól tudod már, hogy én mit köszönhetek Neked! Veled együtt mindenkit tisztelek itt és ott, ahol és ahová egymás számára hasznos ismereteket nyújthatunk!
Most akkor mondhatnék én is hasonlóképp kedves szavakat, csak hogy kvittek legyünk – de nem teszem. Úgyis jól tudod már, hogy én mit köszönhetek Neked! Veled együtt mindenkit tisztelek itt és ott, ahol és ahová egymás számára hasznos ismereteket nyújthatunk!
534 bemaria 2007-01-21 22:31:44 [Válasz erre: 532 Búbánat 2007-01-21 12:26:09]
Engem ugyan nem ezzel, hanem az operettes topiccal, de te \"csábítottál\" ide, amit nagyon köszönök! :)
Engem ugyan nem ezzel, hanem az operettes topiccal, de te \"csábítottál\" ide, amit nagyon köszönök! :)
533 Búbánat 2007-01-21 22:23:49
III/2 Lehár Ferenc (1870-1948): A víg özvegy – 1962 /Die Lustige Witwe, 1905/ A víg özvegy magyarországi ősbemutatóját 1906. november 27-én tartották a Magyar Színházban. Operett három felvonásban Szövegét André Meilhac Attasé című darabja alapján Victor Léon és Leo Stein írták, a magyar dalszövegek Mérei Adolf munkája. Rádió Dalszínháza teljes felvétele Szereposztás: Glavari Hanna, gazdag özvegy – Házy Erzsébet Danilovics Danilo, követségi titkár – Udvardy Tibor Báró Mirko Zéta nagykövet – Nádas Tibor Valencienne, a felesége – Koltay valéria Camille de Rosillon – Kövecses Béla Raul de St. Brioche – Külkey László Cascade, vicomte – Kövecses Béla Bogdanovics, a konzul – Kishegyi Árpád Sylviane, a felesége – a rádiófelvételen csak prózai szerep Kromov – Palcsó Sándor Olga, a felesége -a rádiófelvételen csak prózai szerep Nyegus, írnok - prózai szerep, Továbbá: Várhelyi Endre, Michels János, Havasi Viktor, Kiss Tihamér, Közreműködik: a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és Énekkara, Vezényel: Sebestyén András Házy Erzsébet a következő énekszámokban hallható a rádiófelvételen: - Hanna belépője (Házy, Kishegyi, Kövecses, Nádas, énekkar) - Hanna és Daniló kettőse: „Bamba, bamba gyászvitéz…” (Házy, Udvardy) - 1. felvonás fináléja (Házy, Kövecses, Koltay, Nádas, Kishegyi, Külkey, Palcsó, énekkar) - Bevezetés és Vilja-dal a 2. felvonásból (Házy, énekkar) - Hanna és Valencienne kettőse: „Párizsban így szokás…” (Házy, Koltay - Hanna és Danilo kettőse (Házy, Ilosfalvy) - Jelenet, Danilo elbeszélése és a 2. felvonás fináléja (Házy, Udvardy, énekkar) - Szerelmi kettős a 3. felvonásból „Minden vágyam, súgom lágyan, csak szeress!…” (Házy, Udvardy) - 3. felvonás fináléja (Házy, Udvardy, Koltay, Kövecses, Nádas, énekkar) Ehhez a rádiós eseményhez kapcsolódik Ruitner Sándornak, a Rádió Dalszínháza rendezőjének zenés - hangos - jegyzeteiből azok a Házy Erzsébetre és Udvardy Tiborra vonatkozó visszaemlékező mondatok, melyeket korábban idéztem a 206. és 208. sorszámok alatt A víg özvegy rádiós felvétele kapcsán. Cselekmény: A víg özvegy története egy képzeletbeli szláv állam, Pontevedro párizsi követségén játszódik. Zéta Mirko nagykövet a város zilált pénzügyeit próbálja rendberakni, s erre egy kiváló tervet talál ki: a nemrégiben húszmilliót örökölt Glavári Hannát, Párizs egyik legszebb aszszonyát összeházasítja a könnyelmű életet élő követségi titkárral, Danilovics Danilóval. Ha sikerülne rábírni a dúsgazdag özvegyet, hogy pontevedrói férfihez menjen nőül, gyerekjáték lenne elérni nála, hogy sok-sok pénzét Pontevedró felvirágoztatására fordítsa!. Ám nem minden olyan egyszerű, mint ahogy azt kigondolta. Kiderül, hogy Hanna és Danilo nem most találkoznak először, hiszen régen Danilo udvarolt Hannának, most azonban esze ágában sincs hozományvadászként jelentkezni nála; ráadásul több időt tölt a Maxim csodaszép grizettjei között, mint követségi íróasztala mellett. Amikor a követségen bált szerveznek az uralkodó születésnapja tiszteletére, úgy hozza a „véletlen”, hogy Daniló és Hanna újból találkoznak egymással, és rájönnek, hogy még mindig szeretik egymást, de büszkeségük meggátolja, hogy ezt ki is mondják. A történetben nagy szerepet játszik egy elveszett legyező is, meg egy pavillon… Sebestyén András - karmester, zeneszerző. 1917. február 6-án született Debrecenben. Tanulmányait 1934 és 1940 között a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán végezte. Zeneszerzést Kodály Zoltánnál, gordonkát Schiffer Adolfnál és Kerpely Jenőnél, karvezetést Ungár Ernőnél tanult. 1946-tól 1959-ig a debreceni Csokonai Színház, a budapesti Úttörő Színház, a Nemzeti Színház és az egri Gárdonyi Géza színház karnagya, 1959-től 1983-ig a Magyar Rádió Zenei Főosztályának munkatársa, illetve helyettes vezetője volt. Művei: zenekari, kamara,- és szólódarabok, kórusok, kísérőzenék. Hauff A Kiss Mukk története c. mesejáték zenéjének komponistája. Vendégként Olaszországban és Jugoszláviában dirigált. Vezénylését több rádiófelvétel és hanglemez őrzi. (Muzsika, 2002. február) A Rádió Dalszínháza az ő vezényletével vette fel többek között a következő operetteket: Szirmai: Mézeskalács; Lehár: A víg özvegy, Pacsirta, Friderika, Tavasz; Huszka: Lili bárónő, Mária főhadnagy; Jacobi: Leányvásár; Kálmán: Marica grófnő; O. Straus: Legénybúcsú, Varázskeringő, Fall: Sztambul rózsája, Nádor: Babavásár Mérei Adolf (Hatvan, 1877. febr. 7.–Bp., 1918. márc. 12.): rendező, színházigazgató, dalszövegíró. Újságíróként kezdte pályáját. 1901-től a Magyar Színház művészeti titkára, 1903-tól 1907-ig a Magyar és Király Színház titkára és rend.-je volt, majd a Népszínház–Vígoperához szerződött. 1909–1911 között a Royal Orfeumban mint főrend. működött. 1911-ben a Népopera alapító rend.-je volt, 1915-ben a Télikert műv.-i vez.-je lett. Később a Kristálypalotát is irányította. Sok darabot fordított, s maga is számos színpadi művet szerzett. Drámái: Gotterhalte (1903); Toldi (1903); Csak tréfa (Verő Gy.-gyel, 1904); A sátán kutyája (Conan Doyle nyomán, 1907); Aranyeső (Béldi I.-ral, 1913); Katonadolog (Béldi I.-ral, 1913). Fontosabb librettói: Tilos a bemenet! (zene: Huszka J., 1899); A századik menyasszony (zene: Barna I., Vágó G.-val, 1907); Gyerünk csak! (zene: Zerkovitz B., Barna I., Béldi I.-ral, 1913); A vörös ördögök (zene: Gajári I., Béldi I.-ral, 1914); Kriszhindli (zene: Barna I., Faragó J.-vel, 1914). Fontosabb fordításai: Lehár F.: A víg özvegy (1906); Jarno: Az erdészleány (1909); Tengerész Kató (1912).
III/2 Lehár Ferenc (1870-1948): A víg özvegy – 1962 /Die Lustige Witwe, 1905/ A víg özvegy magyarországi ősbemutatóját 1906. november 27-én tartották a Magyar Színházban. Operett három felvonásban Szövegét André Meilhac Attasé című darabja alapján Victor Léon és Leo Stein írták, a magyar dalszövegek Mérei Adolf munkája. Rádió Dalszínháza teljes felvétele Szereposztás: Glavari Hanna, gazdag özvegy – Házy Erzsébet Danilovics Danilo, követségi titkár – Udvardy Tibor Báró Mirko Zéta nagykövet – Nádas Tibor Valencienne, a felesége – Koltay valéria Camille de Rosillon – Kövecses Béla Raul de St. Brioche – Külkey László Cascade, vicomte – Kövecses Béla Bogdanovics, a konzul – Kishegyi Árpád Sylviane, a felesége – a rádiófelvételen csak prózai szerep Kromov – Palcsó Sándor Olga, a felesége -a rádiófelvételen csak prózai szerep Nyegus, írnok - prózai szerep, Továbbá: Várhelyi Endre, Michels János, Havasi Viktor, Kiss Tihamér, Közreműködik: a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és Énekkara, Vezényel: Sebestyén András Házy Erzsébet a következő énekszámokban hallható a rádiófelvételen: - Hanna belépője (Házy, Kishegyi, Kövecses, Nádas, énekkar) - Hanna és Daniló kettőse: „Bamba, bamba gyászvitéz…” (Házy, Udvardy) - 1. felvonás fináléja (Házy, Kövecses, Koltay, Nádas, Kishegyi, Külkey, Palcsó, énekkar) - Bevezetés és Vilja-dal a 2. felvonásból (Házy, énekkar) - Hanna és Valencienne kettőse: „Párizsban így szokás…” (Házy, Koltay - Hanna és Danilo kettőse (Házy, Ilosfalvy) - Jelenet, Danilo elbeszélése és a 2. felvonás fináléja (Házy, Udvardy, énekkar) - Szerelmi kettős a 3. felvonásból „Minden vágyam, súgom lágyan, csak szeress!…” (Házy, Udvardy) - 3. felvonás fináléja (Házy, Udvardy, Koltay, Kövecses, Nádas, énekkar) Ehhez a rádiós eseményhez kapcsolódik Ruitner Sándornak, a Rádió Dalszínháza rendezőjének zenés - hangos - jegyzeteiből azok a Házy Erzsébetre és Udvardy Tiborra vonatkozó visszaemlékező mondatok, melyeket korábban idéztem a 206. és 208. sorszámok alatt A víg özvegy rádiós felvétele kapcsán. Cselekmény: A víg özvegy története egy képzeletbeli szláv állam, Pontevedro párizsi követségén játszódik. Zéta Mirko nagykövet a város zilált pénzügyeit próbálja rendberakni, s erre egy kiváló tervet talál ki: a nemrégiben húszmilliót örökölt Glavári Hannát, Párizs egyik legszebb aszszonyát összeházasítja a könnyelmű életet élő követségi titkárral, Danilovics Danilóval. Ha sikerülne rábírni a dúsgazdag özvegyet, hogy pontevedrói férfihez menjen nőül, gyerekjáték lenne elérni nála, hogy sok-sok pénzét Pontevedró felvirágoztatására fordítsa!. Ám nem minden olyan egyszerű, mint ahogy azt kigondolta. Kiderül, hogy Hanna és Danilo nem most találkoznak először, hiszen régen Danilo udvarolt Hannának, most azonban esze ágában sincs hozományvadászként jelentkezni nála; ráadásul több időt tölt a Maxim csodaszép grizettjei között, mint követségi íróasztala mellett. Amikor a követségen bált szerveznek az uralkodó születésnapja tiszteletére, úgy hozza a „véletlen”, hogy Daniló és Hanna újból találkoznak egymással, és rájönnek, hogy még mindig szeretik egymást, de büszkeségük meggátolja, hogy ezt ki is mondják. A történetben nagy szerepet játszik egy elveszett legyező is, meg egy pavillon… Sebestyén András - karmester, zeneszerző. 1917. február 6-án született Debrecenben. Tanulmányait 1934 és 1940 között a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán végezte. Zeneszerzést Kodály Zoltánnál, gordonkát Schiffer Adolfnál és Kerpely Jenőnél, karvezetést Ungár Ernőnél tanult. 1946-tól 1959-ig a debreceni Csokonai Színház, a budapesti Úttörő Színház, a Nemzeti Színház és az egri Gárdonyi Géza színház karnagya, 1959-től 1983-ig a Magyar Rádió Zenei Főosztályának munkatársa, illetve helyettes vezetője volt. Művei: zenekari, kamara,- és szólódarabok, kórusok, kísérőzenék. Hauff A Kiss Mukk története c. mesejáték zenéjének komponistája. Vendégként Olaszországban és Jugoszláviában dirigált. Vezénylését több rádiófelvétel és hanglemez őrzi. (Muzsika, 2002. február) A Rádió Dalszínháza az ő vezényletével vette fel többek között a következő operetteket: Szirmai: Mézeskalács; Lehár: A víg özvegy, Pacsirta, Friderika, Tavasz; Huszka: Lili bárónő, Mária főhadnagy; Jacobi: Leányvásár; Kálmán: Marica grófnő; O. Straus: Legénybúcsú, Varázskeringő, Fall: Sztambul rózsája, Nádor: Babavásár Mérei Adolf (Hatvan, 1877. febr. 7.–Bp., 1918. márc. 12.): rendező, színházigazgató, dalszövegíró. Újságíróként kezdte pályáját. 1901-től a Magyar Színház művészeti titkára, 1903-tól 1907-ig a Magyar és Király Színház titkára és rend.-je volt, majd a Népszínház–Vígoperához szerződött. 1909–1911 között a Royal Orfeumban mint főrend. működött. 1911-ben a Népopera alapító rend.-je volt, 1915-ben a Télikert műv.-i vez.-je lett. Később a Kristálypalotát is irányította. Sok darabot fordított, s maga is számos színpadi művet szerzett. Drámái: Gotterhalte (1903); Toldi (1903); Csak tréfa (Verő Gy.-gyel, 1904); A sátán kutyája (Conan Doyle nyomán, 1907); Aranyeső (Béldi I.-ral, 1913); Katonadolog (Béldi I.-ral, 1913). Fontosabb librettói: Tilos a bemenet! (zene: Huszka J., 1899); A századik menyasszony (zene: Barna I., Vágó G.-val, 1907); Gyerünk csak! (zene: Zerkovitz B., Barna I., Béldi I.-ral, 1913); A vörös ördögök (zene: Gajári I., Béldi I.-ral, 1914); Kriszhindli (zene: Barna I., Faragó J.-vel, 1914). Fontosabb fordításai: Lehár F.: A víg özvegy (1906); Jarno: Az erdészleány (1909); Tengerész Kató (1912).
532 Búbánat 2007-01-21 12:26:09 [Válasz erre: 531 tukán 2007-01-21 09:38:45]
Tudod, következetes vagyok. Voltak s lesznek olyan művek, melyek kevésbé ismertek; ha egyikről írok, miért ne írjak a másikról is, legyen valami egységes szerkezete az egésznek; meg aztán remélem, hogy éppen e sorozatommal csábítok ide a Momusnak újabb és újabb híveket... Legyek nagyképű!...
Tudod, következetes vagyok. Voltak s lesznek olyan művek, melyek kevésbé ismertek; ha egyikről írok, miért ne írjak a másikról is, legyen valami egységes szerkezete az egésznek; meg aztán remélem, hogy éppen e sorozatommal csábítok ide a Momusnak újabb és újabb híveket... Legyek nagyképű!...
531 tukán 2007-01-21 09:38:45 [Válasz erre: 530 Búbánat 2007-01-20 23:33:04]
Kedves Búbánat! Tiszteletreméltó a kutatómunkád! De miért gondolod, hogy a Momus írói és olvasói nem tudják a Cigánybáró cselekményét?
Kedves Búbánat! Tiszteletreméltó a kutatómunkád! De miért gondolod, hogy a Momus írói és olvasói nem tudják a Cigánybáró cselekményét?
530 Búbánat 2007-01-20 23:33:04
Házy Erzsébet összes rádiós felvételei III/1 ifj. Johann Strauss (1825 – 1899): A cigánybáró – 1961 operett három felvonásban /Der Zigeunerbaron – 1885, Bécs, Theater an der Wien) Szövegét Jókai Mór nyomán Ignatz Schnitzer írta, a dalszövegeket Fischer Sándor fordította. A Rádió Dalszínházának teljes felvétele a darabból. A felvételen közreműködnek: Barinkay Sándor, száműzött nemes, egykori földbirtokos – Ilosfalvy Róbert Szaffi, cigánylány – Házy Erzsébet Zsupán Kálmán, gazdag sertéskereskedő – Melis György Arzéna, Zsupán lánya -. Ágay Karola Ottokár, a fia – Bartha Alfonz Czipra, cigányasszony – Komlóssy Erzsébet Homonnay Péter gróf (Más verzióban: Gábor diák, a toborzó huszárjai élén) - Bende Zsolt Carnero, császári biztos – Lendvai Andor bariton Mirabella, nevelőnő Zsupánnál –Garancsi Márta Józsi – prózai szerep; Ferkó – prózai szerep; Pali – prózai szerepben: Kibédy Ervin, valamint a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és Énekkara. Vezényel: Ferencsik János Zenei rendező: Solymosi Ottó Házy Erzsébet a következő számokban énekel: - Szaffi dala, 1. felvonás: „Oly árva és jó, nincs senki a földön…” (Házy) - Együttes (Házy, Komlóssy, Melis, Ilosfalvy, Ágay, Bartha) - 1. felvonás fináléja (Házy, Ilosfalvy, Melis, Ágay, Garancsy, Lendvai, énekkar) - Barinkay és Szaffi kettőse a 2. felvonásból: „Ki esketett?..” (Házy, Ilosfalvy, énekkar) - Barinkay, Szaffi, Czipra jelenete, tercett és ,, Kincskeringő” a 2. felvonásból (Házy, Komlóssy, Ilosfalvy) - 2. felvonás fináléja (Házy, Ilosfalvy,Bende, Ágay, Garancsy, Bartha, énekkar) - Bevonulási jelenet, induló a 3. felvonásból (Házy, Bende, Ilosfalvy, Melis, Ágay, Bartha, énekkar) - 3. felvonás fináléja (Házy, Ilosfalvy, Melis, énekkar) Néhány adalék a rádiófelvételről. Ferencsik Jánosnak A cigánybáró az egyetlen operettje, melyet vezényelt a rádióban pályafutása alatt. Ruitner Sándor, a Dalszínház szerkesztő-rendezője, a felvétel akkori dramaturgja, több ízben is visszaemlékezett rádiós műsoraiban – nagy szeretettel - erre a stúdiófelvételre. Érdekes történetet mesélt el arról, hogy az 1. felvonás fináléját próbálta Ferencsik az együttessel; Házy úgy gondolta, nem kell neki kiénekelnie a magas C-t, s megkérte kolléganőjét, Ágay Karolát, hogy az adott helyen ezt ő énekelje ki helyette, hisz’ ezt a turpisságot senki nem veszi észre. Úgyis történt, de Ferencsik mégis azonnal kiszúrta, lekoppintotta pálcájával a zenekart és odafordult Házyhoz, azzal, hogy: „kérem a C-t!” Mire ő, hogy: „Megvolt.” Ferencsik megismételte: „Kérem a C-t”, s Házy is ismételte a magáét. Ferencsiknek jó füle volt, azonnal meghallotta, hogy Házy elbliccelte ezt a hangot. Aztán végül megegyeztek, s a rádiófelvételen hallható magas C-t Házy Erzsébet abszolút magabiztosan prezentálta. Cselekmény ideje, az 1770-es évek, Mária Terézia uralkodása idején, színhely: Temesvár közelében, és Bécsben) Cselekmény röviden: Barinkay Sándor hosszú távollét után visszaérkezik falujába, hogy átvegye ősei birtokát. A szomszéd birtokos, Zsupán gőgösen fogadja és kineveti, mikor Barinkay megkéri lányának, Arzénának a kezét. A lány nem kevésbé gőgösen kijelenti, hogy csak akkor menne férjhez Barinkayhoz, ha az megszerezné a bárói címet. A visszautasított Barinkay egyedül marad a sötét éjszakában, ahol feltűnik Szaffi, a szépséges cigánylány. Megérkeznek a cigányok sé vajdának választják a hazatért Barinkayt. A ”Cigánybáró” felveri Zsupán házanépét és közli Arzénával, hogy megszerezte a bárói rangot. Arzéna gúnyosan kineveti a cigánybárót, mire az dühösen a szemébe vágja, hogy akkor Szaffit veszi feleségül. A továbbiakban egy régi vár romjai között megtalálja azt a kincset, melyet apja 25 évvel ezelőtt elrejtett, ,ugyanakkor kiderül, hogy Szaffi valójában nem cigánylány, hanem az utolsó temesi basa lánya. Közben kitör a háború és Barinkay elmegy katonának. Besorozzák Zsupán földbirtokos urat is és az önhitt Arzéna vőlegényét, a piperkőc Ottakárt is. Mire megjönnek a háborúból, megoldódnak a bonyodalmak, Barinkay elveszi feleségül Szaffit, Ottokár pedig Arzénát. Mindez már a császárvárosban történik. Solymosi Ottó rendező Született l927-ben Budapesten. Színművészeti Főiskolát végzett. Életpályája: 1947-48 a Royal Revüszínházban kezdi pályáját, 1948-51 a Magyar Színház, 1951-54 az Úttörő Színház tagja, 1954-74 a Rádió, 1974-83 az MTV rendezője, 1983- a Rádió vezető rendezője. Jászai Mari-díj (1974). Főbb rendezései színpadon: Hervé:Nebántsvirág, Fényes-Kertész:Csacsifogat, Wide:Bunbury, Heltai:Néma levente, Jackobi:Leányvásár, Kodály:Háry János, Fall: Pompadur, Kálmán:Csárdáskirálynő, Millöcker:Dubarry, Lehár:Luxemburg grófja, Camoletti:Leszállás Párizsban, Eisemann:Én és a kisöcsém,Vaszary-Solymosi:Ki a harmadik?, Arádióban: Jonson:Volpone, Móricz:Rokonok, Molnár: A Pál utcai fiúk, Brecht:Lucullus a bírák előtt, Racine:Pereskedők, Csiky:Buborékok, Knight:Gyere haza, Lassie, Rousseau:Emil, Hugo:A királyasszony lovagja, Dumas:A kaméliás hölgy, Wilde-Petrovics:Bunbury, Dumas:A fekete tulipán, Ifj.Johann Strauss: Acigánybáró, Nemlaha-Solymosi:Kattogó kabarék, Miszáth-Behár:A Sipsirica, Vadnai-Solymosi:Aki felütötte a telefonkönyvet, Kellér:A rulettkirály, Herczeg-Farkas:A holicsi Cupido, Tersánszky-Solymosi:Az elnök úr inasévei, Vaszary-Solymosi:Nem élhetek nélküled, Németh L.-Solymosi:Küldetés és barátság, művészportréműsorok, a televízióban: 50 éves a Magyar Rádió (1975) Képek és képtelenségek a magyar némafilm történetéből (társszerző Bernáth László, 1978) Hanglemezen: Beecher-Stowe:Tamás bátya kunyhója, Lázár:A fájós fogú oroszlán, Andesen, a Grimm testvérek, Móra Ferenc meséi, A hang, mit őriz századunk, Halló, itt Rádió ..., művészportrék.
Házy Erzsébet összes rádiós felvételei III/1 ifj. Johann Strauss (1825 – 1899): A cigánybáró – 1961 operett három felvonásban /Der Zigeunerbaron – 1885, Bécs, Theater an der Wien) Szövegét Jókai Mór nyomán Ignatz Schnitzer írta, a dalszövegeket Fischer Sándor fordította. A Rádió Dalszínházának teljes felvétele a darabból. A felvételen közreműködnek: Barinkay Sándor, száműzött nemes, egykori földbirtokos – Ilosfalvy Róbert Szaffi, cigánylány – Házy Erzsébet Zsupán Kálmán, gazdag sertéskereskedő – Melis György Arzéna, Zsupán lánya -. Ágay Karola Ottokár, a fia – Bartha Alfonz Czipra, cigányasszony – Komlóssy Erzsébet Homonnay Péter gróf (Más verzióban: Gábor diák, a toborzó huszárjai élén) - Bende Zsolt Carnero, császári biztos – Lendvai Andor bariton Mirabella, nevelőnő Zsupánnál –Garancsi Márta Józsi – prózai szerep; Ferkó – prózai szerep; Pali – prózai szerepben: Kibédy Ervin, valamint a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és Énekkara. Vezényel: Ferencsik János Zenei rendező: Solymosi Ottó Házy Erzsébet a következő számokban énekel: - Szaffi dala, 1. felvonás: „Oly árva és jó, nincs senki a földön…” (Házy) - Együttes (Házy, Komlóssy, Melis, Ilosfalvy, Ágay, Bartha) - 1. felvonás fináléja (Házy, Ilosfalvy, Melis, Ágay, Garancsy, Lendvai, énekkar) - Barinkay és Szaffi kettőse a 2. felvonásból: „Ki esketett?..” (Házy, Ilosfalvy, énekkar) - Barinkay, Szaffi, Czipra jelenete, tercett és ,, Kincskeringő” a 2. felvonásból (Házy, Komlóssy, Ilosfalvy) - 2. felvonás fináléja (Házy, Ilosfalvy,Bende, Ágay, Garancsy, Bartha, énekkar) - Bevonulási jelenet, induló a 3. felvonásból (Házy, Bende, Ilosfalvy, Melis, Ágay, Bartha, énekkar) - 3. felvonás fináléja (Házy, Ilosfalvy, Melis, énekkar) Néhány adalék a rádiófelvételről. Ferencsik Jánosnak A cigánybáró az egyetlen operettje, melyet vezényelt a rádióban pályafutása alatt. Ruitner Sándor, a Dalszínház szerkesztő-rendezője, a felvétel akkori dramaturgja, több ízben is visszaemlékezett rádiós műsoraiban – nagy szeretettel - erre a stúdiófelvételre. Érdekes történetet mesélt el arról, hogy az 1. felvonás fináléját próbálta Ferencsik az együttessel; Házy úgy gondolta, nem kell neki kiénekelnie a magas C-t, s megkérte kolléganőjét, Ágay Karolát, hogy az adott helyen ezt ő énekelje ki helyette, hisz’ ezt a turpisságot senki nem veszi észre. Úgyis történt, de Ferencsik mégis azonnal kiszúrta, lekoppintotta pálcájával a zenekart és odafordult Házyhoz, azzal, hogy: „kérem a C-t!” Mire ő, hogy: „Megvolt.” Ferencsik megismételte: „Kérem a C-t”, s Házy is ismételte a magáét. Ferencsiknek jó füle volt, azonnal meghallotta, hogy Házy elbliccelte ezt a hangot. Aztán végül megegyeztek, s a rádiófelvételen hallható magas C-t Házy Erzsébet abszolút magabiztosan prezentálta. Cselekmény ideje, az 1770-es évek, Mária Terézia uralkodása idején, színhely: Temesvár közelében, és Bécsben) Cselekmény röviden: Barinkay Sándor hosszú távollét után visszaérkezik falujába, hogy átvegye ősei birtokát. A szomszéd birtokos, Zsupán gőgösen fogadja és kineveti, mikor Barinkay megkéri lányának, Arzénának a kezét. A lány nem kevésbé gőgösen kijelenti, hogy csak akkor menne férjhez Barinkayhoz, ha az megszerezné a bárói címet. A visszautasított Barinkay egyedül marad a sötét éjszakában, ahol feltűnik Szaffi, a szépséges cigánylány. Megérkeznek a cigányok sé vajdának választják a hazatért Barinkayt. A ”Cigánybáró” felveri Zsupán házanépét és közli Arzénával, hogy megszerezte a bárói rangot. Arzéna gúnyosan kineveti a cigánybárót, mire az dühösen a szemébe vágja, hogy akkor Szaffit veszi feleségül. A továbbiakban egy régi vár romjai között megtalálja azt a kincset, melyet apja 25 évvel ezelőtt elrejtett, ,ugyanakkor kiderül, hogy Szaffi valójában nem cigánylány, hanem az utolsó temesi basa lánya. Közben kitör a háború és Barinkay elmegy katonának. Besorozzák Zsupán földbirtokos urat is és az önhitt Arzéna vőlegényét, a piperkőc Ottakárt is. Mire megjönnek a háborúból, megoldódnak a bonyodalmak, Barinkay elveszi feleségül Szaffit, Ottokár pedig Arzénát. Mindez már a császárvárosban történik. Solymosi Ottó rendező Született l927-ben Budapesten. Színművészeti Főiskolát végzett. Életpályája: 1947-48 a Royal Revüszínházban kezdi pályáját, 1948-51 a Magyar Színház, 1951-54 az Úttörő Színház tagja, 1954-74 a Rádió, 1974-83 az MTV rendezője, 1983- a Rádió vezető rendezője. Jászai Mari-díj (1974). Főbb rendezései színpadon: Hervé:Nebántsvirág, Fényes-Kertész:Csacsifogat, Wide:Bunbury, Heltai:Néma levente, Jackobi:Leányvásár, Kodály:Háry János, Fall: Pompadur, Kálmán:Csárdáskirálynő, Millöcker:Dubarry, Lehár:Luxemburg grófja, Camoletti:Leszállás Párizsban, Eisemann:Én és a kisöcsém,Vaszary-Solymosi:Ki a harmadik?, Arádióban: Jonson:Volpone, Móricz:Rokonok, Molnár: A Pál utcai fiúk, Brecht:Lucullus a bírák előtt, Racine:Pereskedők, Csiky:Buborékok, Knight:Gyere haza, Lassie, Rousseau:Emil, Hugo:A királyasszony lovagja, Dumas:A kaméliás hölgy, Wilde-Petrovics:Bunbury, Dumas:A fekete tulipán, Ifj.Johann Strauss: Acigánybáró, Nemlaha-Solymosi:Kattogó kabarék, Miszáth-Behár:A Sipsirica, Vadnai-Solymosi:Aki felütötte a telefonkönyvet, Kellér:A rulettkirály, Herczeg-Farkas:A holicsi Cupido, Tersánszky-Solymosi:Az elnök úr inasévei, Vaszary-Solymosi:Nem élhetek nélküled, Németh L.-Solymosi:Küldetés és barátság, művészportréműsorok, a televízióban: 50 éves a Magyar Rádió (1975) Képek és képtelenségek a magyar némafilm történetéből (társszerző Bernáth László, 1978) Hanglemezen: Beecher-Stowe:Tamás bátya kunyhója, Lázár:A fájós fogú oroszlán, Andesen, a Grimm testvérek, Móra Ferenc meséi, A hang, mit őriz századunk, Halló, itt Rádió ..., művészportrék.
529 Búbánat 2007-01-15 21:09:39
III. 1961 – 1963 közötti rádiós opera, operett-, daljáték felvételek III/1 Johann Strauss: A cigánybáró - 1961 III/2 Lehár Ferenc: A víg özvegy – 1962 III/3 Giacomo Puccini: Manon Lescaut - 1962 III/4 Johann Strauss: A denevér – 1963 /(1) Rosalinda szerepe/ III/5 Franz Schubert – Berté Henrik: Három a kislány - 1963
III. 1961 – 1963 közötti rádiós opera, operett-, daljáték felvételek III/1 Johann Strauss: A cigánybáró - 1961 III/2 Lehár Ferenc: A víg özvegy – 1962 III/3 Giacomo Puccini: Manon Lescaut - 1962 III/4 Johann Strauss: A denevér – 1963 /(1) Rosalinda szerepe/ III/5 Franz Schubert – Berté Henrik: Három a kislány - 1963
528 Búbánat 2007-01-13 18:54:37
Házy Erzsébet összes rádiós felvételei II/6 Farkas Ferenc (1905 – 2000): Csínom Palkó – 1960, daljáték három felvonásban, hat képben Ősbemutatója 1949-ben a rádió részére készült Dékány András szövegével. Színpadi változata 1951. február 22-én az Erkel Színházban került bemutatásra (Díszlet: Fülöp Zoltán, jelmez: Márk Tivadar, rendezte: Mikó András, koreográfia: Vashegyi Ernő) A Rádió Dalszínházának tehát ez a második teljes felvétele a darabból. A felvételen közreműködnek: Vak Bottyán – Radnay György Balogh Ádám – Melis György Csínom Palkó – Simándy József Csínom Jankó – Palócz László Rosta Márton, mézeskalácsos – Szabó Ernő Éduska a lánya – Házy Erzsébet Zsuzsika – Andor Éva Tyukodi pajtás – Domahidy László Örzse, szolgáló – Komlóssy Erzsébet, valamint a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és Énekkara. Vezényel: Lehel György Házy Erzsébet a következő számokban énekel: - Éduska dala (Házy) - Csínom Palkó és Éduska kettőse: „Jó’jszakát, jó’jszakát…” (Simándy, Házy) - Rosta és Éduska kettőse: „Jó estét, jó estét…” (Szabó, Házy) - I. felvonás fináléja (Házy, Simándy, Domahidy, Szabó) - III. felvonás fináléja (Házy, Simándy, Andor, Palócz) Ruitner Sándor rádiós visszaemlékezésében így fogalmazott: ”Csínom Palkóként az a Simándy József szólal meg, aki fiatalos jelenségével, zenei és szövegi hangi alakításával már akkor is évtizedeket letagadhatott valós életkorából. Simándy boldogan vállalta a szerepet. Farkas Ferenc daljátéka, ezúttal már a színházi előadások tapasztalatainak felhasználásával készült átdolgozásának címszerepét, s Házy Erzsébettel énekelt jól ismert kettősükben a líra legszebb színeit szólaltatták meg. „ A cselekmény röviden: Történik a kuruc időkben. A két kuruclegény, Csínom Palkó és Csínom Jankó el szeretnék fogni Koháry grófot, a császári marsallt, és Vak Bottyán brigadéros vezetésével el akarják foglalni Érsejkújvárt. Mindez sok izgalom és kaland árán megtörténik. Ráadásul Csínom Palkó megkapja Rosta mézeskalácsos szépséges leányának, Éduskának a kezét I. felvonás: Daru kocsmájában Förgeteg betyárjai beállnak a kurucokhoz, akárcsak az uraiktól megszökött Csínom Palló és Jankó. Ezután Rosta Márton pozsonyi mézeskalácsos és leánya Éduska, lépnek be a kurucok közé. Ők titkos kuruc hírszerzők lesznek: Éduska és Palkó, Kati és Jankó szerelmespár. Jön Tyukodi pajtás is, aki leleplezi, hogy Daru a labancok kéme. A többiek elindulnak Érsekujvárra, II. felvonás: Balogh Ádám táborában vagyunk. Ádám szerelmes a labanc tábornok szolgálójába, Zsuzsikába. Megérkeznek az első felvonás szereplői is, akik segítenek bejutni a várba, hogy megszerezzék az erőd tervrajzát, ami kisebb-nagyobb nehézségek árán, de sikerül nekik. Megtudják, hogy Heister tábornok közeledik felmentő seregével. Éduska megviszi a hírt a kuruc vezérkarnak. III. felvonás: Az Éduska által hozott hír segítségével Vak Bottyán megelőzi a császári sereget és beveszi Érsekújvárt. Palkó és Éduska, Jankó és Kati, Ádám és Zsuzsika egymásra találnak. Farkas Ferenc nem akart operettszerű zenét írni, de a rádió megrendelte tőle és Dékány kitűnő szövegének elolvasása után lelkesen hozzálátott a komponáláshoz. A zeneszerzőnek a mű meghozta a Kossuth-díjat. A zenés színpadok, az Opera és az Operettszínház, vetélkedtek a műért és az előbbi nyerte a csatát… Farkas Ferenc életútja Zenei tanulmányait 1922–27 között a Nemzeti Zenedében, majd a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán Weiner Leónál, illetve Siklós Albertnél végezte. 1929–31 között a római Santa Cecilia Akadémián Ottorino Respighitől tanulhatott ösztöndíjasként. Hosszabb időt töltött külföldi színházaknál, például Párizsban. Később Bécsben és Koppenhágában is, ahol filmzenéket komponált és vezényelt.1927–29 között a Városi Színház (mai nevén Erkel Színház) korrepetítora és karmestere volt. Külföldről hazaérkezve 1935-41-ig a Székesfővárosi Felsőbb Zeneiskolában tanított. Ezt követően 1943-ig a Kolozsvári Állami Zenekonzervatórium zeneszerzéstanára, majd igazgatója is volt, közben a Kolozsvári Nemzeti Színháznál a karigazgatói feladatokat is ellátta. 1945-46-ban a budapesti Operaház karigazgató-helyetteseként dolgozott, majd az általa alapított székesfehérvári zeneiskola igazgatója lett.1949-től 1975-ig a Zeneakadémia zeneszerzés tanszakának vezetőjeként és tanáraként a ma ismert magyar zeneszerzők többségét tanította, mint pl. Ligeti Györgyöt, Papp Lajost, Kurtág Györgyöt, Durkó Zsoltot, Bozay Attilát, Szokolay Sándort, Petrovics Emilt, Vujicsics Tihamért. Nevét ma több zeneiskola viseli az országban. Színpadi művek: A három csavargó - egyfelvonásos táncjáték (1932) A fülemüle (1941) A bűvös szekrény - kétfelvonásos vígopera (1942), Budapest, Operaház Egy úr Velencéből (Casanova) - opera Furfangos diákok - táncjáték (1949) Csínom Palkó - daljáték (1950) daljátékok, rádió-daljátékok Vők iskolája - operett (1958) Vidróczki - zenés népopera (1964) Zenekari művek: Rhapsodia Carpathiana, Bábtáncoltató szvit, Musica pentatonica, Gyász és vigasz Versenyművek:Trittico concertato, Concerto all’ Antica, Serenata concertante, Concertino rustico Kamarazenei és szólóhangszerre írt művek : Régi magyar táncok, Chitaroedia Strigoniensis, Vonósnégyes, zongoradarab-ciklusok Kórusművek, oratorikus és vokális művek: Szent János kútja - lírai kantáta, Tinódi históriája Eger vár viadaláról, Cantus Pannonicus, Bontott zászlók, Aspriationes Principis, Vivit Dominus - kantáták, Ének vitéz Thury Györgyről - kantáta Nagykanizsa városa számára (1979) Szigetvár dicsérete - oratórium; a capella kórusművek; dalciklusok pl. Gyümölcskosár; misék Színpadi kísérőzenék: Madách Imre: Az ember tragédiája c. drámájához és egyéb művekhez. Számtalan kísérőzenét komponált, többek között magyar, osztrák, dán, filmekhez, pl. 1948 Forró mezők 1948 Egy asszony elindul 1950 Felszabadult föld 1950 Dalolva szép az élet 1952 Vihar 1953 A harag napja 1953 Rákóczi hadnagya 1954 Simon Menyhért születése 1954 Hintónjáró szerelem 1955 Dandin György, vagy a megcsúfolt férj 1956 Keserű igazság 1959 Merénylet 1960 Csutak és a szürke ló 1960 Három csillag 1961 Két félidő a pokolban 1961 Puskák és galambok 1962 Fagyosszente1963 Pacsirta 1965 A kőszívű ember fiai I-II. 1966 Kárpáthy Zoltán1966 Egy magyar nábob 1968 Egri csillagok I-II. 1970 Szerelmi álmok I-II. - Liszt 1973 Csínom Palkó Dékány András (1903-1967) Jószef Attila díjas (1961) –író. Kezdetben gyári munkás, tengerész, 1945 után tisztviselő (kerületi elöljáró), természetmegfigyelő. Sokat járt külföldön. Regényeket, novellákat, színpadi műveket és rádiójátékokat írt. Regényei erős társadalomkritikával telítettek. Színesen írta le a velencei-tavi madármegfigyeléseit, a madarak vándorlását. – F. m. Gyár (r., Bp., 1932); Aranysziget (népszínmű, bem. Nemzeti Színház, 1938); Ludas Matyi (zenés népi játék, bem. Nemzeti Színház, 1939); Csínom Palkó (rádiódaljáték, Farkas Ferenc zenéjével, 1951); Náderdőben vádmadár (novella, 1955); Afrikából jöttek (ifjúsági r., 1958). Dékány András már életében újabb ifjúsági irodalmunk klasszikusának számított. Mindazok, akik szeretik a kalandos, szép históriákat és elálmodoznak a messzi tengerek kékségén, bátor hajósok történetein, szívesen olvasták érdekes, fordulatos könyveit. A tengerészregény-sorozat kötetei ( Matrózok, hajók, kapitányok; Kalózok, bálnák, tengerek; Csempészek, hősök, kikötők; Az elveszett sziget; Az óceán császára; Jokkó visszatér); a Monostory Balázs sorozat (Kossuth Lajos tengerésze; A fekete herceg; Mexikói legények); életrajzok (A nagy kapitány. Ferdinand Magellán élete; A Sarkvidék meghódítója. Roald Amundsen élete) Egyéb művei: Félálomban, regény, 1929; Tátrai tüzek, elbeszélés, 1939; A fiúk királya. Lord Baden Powell élete, 1940; Végig Kárpátalján, útirajz, 1941; A Mosolygó történelem, szerk., 1941; Kétszáz négyszögöl, regény, 1941; A huszadik század világvándorai, 1942; A folyam dala, regény, 1942 (Egy csónak eltűnt címmel, 1944); Vitézi énekek XVI. századtól XX. századig, szerk., 1942; Andrea udvarháza, regény, 1944; A gyöngyhalászok titka, ifjúsági regény, 1962; Robinson utolsó kalandja, ifjúsági regény, 1967; S.O.S. Titanic, ifjúsági regény, 1967;
Házy Erzsébet összes rádiós felvételei II/6 Farkas Ferenc (1905 – 2000): Csínom Palkó – 1960, daljáték három felvonásban, hat képben Ősbemutatója 1949-ben a rádió részére készült Dékány András szövegével. Színpadi változata 1951. február 22-én az Erkel Színházban került bemutatásra (Díszlet: Fülöp Zoltán, jelmez: Márk Tivadar, rendezte: Mikó András, koreográfia: Vashegyi Ernő) A Rádió Dalszínházának tehát ez a második teljes felvétele a darabból. A felvételen közreműködnek: Vak Bottyán – Radnay György Balogh Ádám – Melis György Csínom Palkó – Simándy József Csínom Jankó – Palócz László Rosta Márton, mézeskalácsos – Szabó Ernő Éduska a lánya – Házy Erzsébet Zsuzsika – Andor Éva Tyukodi pajtás – Domahidy László Örzse, szolgáló – Komlóssy Erzsébet, valamint a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és Énekkara. Vezényel: Lehel György Házy Erzsébet a következő számokban énekel: - Éduska dala (Házy) - Csínom Palkó és Éduska kettőse: „Jó’jszakát, jó’jszakát…” (Simándy, Házy) - Rosta és Éduska kettőse: „Jó estét, jó estét…” (Szabó, Házy) - I. felvonás fináléja (Házy, Simándy, Domahidy, Szabó) - III. felvonás fináléja (Házy, Simándy, Andor, Palócz) Ruitner Sándor rádiós visszaemlékezésében így fogalmazott: ”Csínom Palkóként az a Simándy József szólal meg, aki fiatalos jelenségével, zenei és szövegi hangi alakításával már akkor is évtizedeket letagadhatott valós életkorából. Simándy boldogan vállalta a szerepet. Farkas Ferenc daljátéka, ezúttal már a színházi előadások tapasztalatainak felhasználásával készült átdolgozásának címszerepét, s Házy Erzsébettel énekelt jól ismert kettősükben a líra legszebb színeit szólaltatták meg. „ A cselekmény röviden: Történik a kuruc időkben. A két kuruclegény, Csínom Palkó és Csínom Jankó el szeretnék fogni Koháry grófot, a császári marsallt, és Vak Bottyán brigadéros vezetésével el akarják foglalni Érsejkújvárt. Mindez sok izgalom és kaland árán megtörténik. Ráadásul Csínom Palkó megkapja Rosta mézeskalácsos szépséges leányának, Éduskának a kezét I. felvonás: Daru kocsmájában Förgeteg betyárjai beállnak a kurucokhoz, akárcsak az uraiktól megszökött Csínom Palló és Jankó. Ezután Rosta Márton pozsonyi mézeskalácsos és leánya Éduska, lépnek be a kurucok közé. Ők titkos kuruc hírszerzők lesznek: Éduska és Palkó, Kati és Jankó szerelmespár. Jön Tyukodi pajtás is, aki leleplezi, hogy Daru a labancok kéme. A többiek elindulnak Érsekujvárra, II. felvonás: Balogh Ádám táborában vagyunk. Ádám szerelmes a labanc tábornok szolgálójába, Zsuzsikába. Megérkeznek az első felvonás szereplői is, akik segítenek bejutni a várba, hogy megszerezzék az erőd tervrajzát, ami kisebb-nagyobb nehézségek árán, de sikerül nekik. Megtudják, hogy Heister tábornok közeledik felmentő seregével. Éduska megviszi a hírt a kuruc vezérkarnak. III. felvonás: Az Éduska által hozott hír segítségével Vak Bottyán megelőzi a császári sereget és beveszi Érsekújvárt. Palkó és Éduska, Jankó és Kati, Ádám és Zsuzsika egymásra találnak. Farkas Ferenc nem akart operettszerű zenét írni, de a rádió megrendelte tőle és Dékány kitűnő szövegének elolvasása után lelkesen hozzálátott a komponáláshoz. A zeneszerzőnek a mű meghozta a Kossuth-díjat. A zenés színpadok, az Opera és az Operettszínház, vetélkedtek a műért és az előbbi nyerte a csatát… Farkas Ferenc életútja Zenei tanulmányait 1922–27 között a Nemzeti Zenedében, majd a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán Weiner Leónál, illetve Siklós Albertnél végezte. 1929–31 között a római Santa Cecilia Akadémián Ottorino Respighitől tanulhatott ösztöndíjasként. Hosszabb időt töltött külföldi színházaknál, például Párizsban. Később Bécsben és Koppenhágában is, ahol filmzenéket komponált és vezényelt.1927–29 között a Városi Színház (mai nevén Erkel Színház) korrepetítora és karmestere volt. Külföldről hazaérkezve 1935-41-ig a Székesfővárosi Felsőbb Zeneiskolában tanított. Ezt követően 1943-ig a Kolozsvári Állami Zenekonzervatórium zeneszerzéstanára, majd igazgatója is volt, közben a Kolozsvári Nemzeti Színháznál a karigazgatói feladatokat is ellátta. 1945-46-ban a budapesti Operaház karigazgató-helyetteseként dolgozott, majd az általa alapított székesfehérvári zeneiskola igazgatója lett.1949-től 1975-ig a Zeneakadémia zeneszerzés tanszakának vezetőjeként és tanáraként a ma ismert magyar zeneszerzők többségét tanította, mint pl. Ligeti Györgyöt, Papp Lajost, Kurtág Györgyöt, Durkó Zsoltot, Bozay Attilát, Szokolay Sándort, Petrovics Emilt, Vujicsics Tihamért. Nevét ma több zeneiskola viseli az országban. Színpadi művek: A három csavargó - egyfelvonásos táncjáték (1932) A fülemüle (1941) A bűvös szekrény - kétfelvonásos vígopera (1942), Budapest, Operaház Egy úr Velencéből (Casanova) - opera Furfangos diákok - táncjáték (1949) Csínom Palkó - daljáték (1950) daljátékok, rádió-daljátékok Vők iskolája - operett (1958) Vidróczki - zenés népopera (1964) Zenekari művek: Rhapsodia Carpathiana, Bábtáncoltató szvit, Musica pentatonica, Gyász és vigasz Versenyművek:Trittico concertato, Concerto all’ Antica, Serenata concertante, Concertino rustico Kamarazenei és szólóhangszerre írt művek : Régi magyar táncok, Chitaroedia Strigoniensis, Vonósnégyes, zongoradarab-ciklusok Kórusművek, oratorikus és vokális művek: Szent János kútja - lírai kantáta, Tinódi históriája Eger vár viadaláról, Cantus Pannonicus, Bontott zászlók, Aspriationes Principis, Vivit Dominus - kantáták, Ének vitéz Thury Györgyről - kantáta Nagykanizsa városa számára (1979) Szigetvár dicsérete - oratórium; a capella kórusművek; dalciklusok pl. Gyümölcskosár; misék Színpadi kísérőzenék: Madách Imre: Az ember tragédiája c. drámájához és egyéb művekhez. Számtalan kísérőzenét komponált, többek között magyar, osztrák, dán, filmekhez, pl. 1948 Forró mezők 1948 Egy asszony elindul 1950 Felszabadult föld 1950 Dalolva szép az élet 1952 Vihar 1953 A harag napja 1953 Rákóczi hadnagya 1954 Simon Menyhért születése 1954 Hintónjáró szerelem 1955 Dandin György, vagy a megcsúfolt férj 1956 Keserű igazság 1959 Merénylet 1960 Csutak és a szürke ló 1960 Három csillag 1961 Két félidő a pokolban 1961 Puskák és galambok 1962 Fagyosszente1963 Pacsirta 1965 A kőszívű ember fiai I-II. 1966 Kárpáthy Zoltán1966 Egy magyar nábob 1968 Egri csillagok I-II. 1970 Szerelmi álmok I-II. - Liszt 1973 Csínom Palkó Dékány András (1903-1967) Jószef Attila díjas (1961) –író. Kezdetben gyári munkás, tengerész, 1945 után tisztviselő (kerületi elöljáró), természetmegfigyelő. Sokat járt külföldön. Regényeket, novellákat, színpadi műveket és rádiójátékokat írt. Regényei erős társadalomkritikával telítettek. Színesen írta le a velencei-tavi madármegfigyeléseit, a madarak vándorlását. – F. m. Gyár (r., Bp., 1932); Aranysziget (népszínmű, bem. Nemzeti Színház, 1938); Ludas Matyi (zenés népi játék, bem. Nemzeti Színház, 1939); Csínom Palkó (rádiódaljáték, Farkas Ferenc zenéjével, 1951); Náderdőben vádmadár (novella, 1955); Afrikából jöttek (ifjúsági r., 1958). Dékány András már életében újabb ifjúsági irodalmunk klasszikusának számított. Mindazok, akik szeretik a kalandos, szép históriákat és elálmodoznak a messzi tengerek kékségén, bátor hajósok történetein, szívesen olvasták érdekes, fordulatos könyveit. A tengerészregény-sorozat kötetei ( Matrózok, hajók, kapitányok; Kalózok, bálnák, tengerek; Csempészek, hősök, kikötők; Az elveszett sziget; Az óceán császára; Jokkó visszatér); a Monostory Balázs sorozat (Kossuth Lajos tengerésze; A fekete herceg; Mexikói legények); életrajzok (A nagy kapitány. Ferdinand Magellán élete; A Sarkvidék meghódítója. Roald Amundsen élete) Egyéb művei: Félálomban, regény, 1929; Tátrai tüzek, elbeszélés, 1939; A fiúk királya. Lord Baden Powell élete, 1940; Végig Kárpátalján, útirajz, 1941; A Mosolygó történelem, szerk., 1941; Kétszáz négyszögöl, regény, 1941; A huszadik század világvándorai, 1942; A folyam dala, regény, 1942 (Egy csónak eltűnt címmel, 1944); Vitézi énekek XVI. századtól XX. századig, szerk., 1942; Andrea udvarháza, regény, 1944; A gyöngyhalászok titka, ifjúsági regény, 1962; Robinson utolsó kalandja, ifjúsági regény, 1967; S.O.S. Titanic, ifjúsági regény, 1967;
527 Búbánat 2007-01-13 17:15:59
Házy Erzsébet összes rádiós felvételei II/5 Kacsoh Pongrác (1873-1923): János vitéz – 1959, daljáték három felvonásban Petőfi Sándor verses költeménye nyomán szövegét Bakonyi Károly, a verseket Heltai Jenő írta. A Rádió Dalszínháza felvételén közreműködik: Iluska – Házy Erzsébet Kukorica Jancsi, János vitéz – Sárdy János Bagó, trombitás – Palló Imre Francia királykisasszony – Lehoczky Éva Francia király – Szakács Sándor Gonosz mostoha – Gobbi Hilda Csősz – Pethes Ferenc, Továbbá, Göndöcs József, Molnár Miklós, valamint a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és a Földényi Kórus. Vezényel: Polgár Tibor Házy Erzsébet a következő számokban énekel: - Iluska dala (Házy) - Iiluska és Jancsi búcsúja: „Ajkam az ajkad…” (Házy, Sárdy) - I. felvonás fináléja (Házy, Sárdy, Gobbi, Pethes, Molnár és a Kórus) - Tündéravatás és a III. felvonás fináléja (Házy, Sárdy és a Kórus) Ismét Ruitner Sándort idézem egyik rádiós, zenei idézetekkel illusztrált előadásából: „S ha már korábban Házy Erzsébet és a közönség kapcsolata szóba került, szeretném felidézni azt az emlékemet, ami a Szegedi Szabadtéri Játékok János vitéz előadásához kötődik. A bemutató azért volt érdekes számomra, mert 1959-ben itt a stúdióban, a Polgár Tibor vezényelte felvételen mi kísérleteztünk először a fiatal csillogó operai sztár és – amint az előzőekben említettem - az akkor a „könnyű múzsával” végleg elkötelezett, s ott már több évtizedes közönségsikert kivívott Sárdy János párosításával Iluska és Kukorica Jancsi szerepében. Ott Szegeden azt kellett tapasztalnom, hogy az a szerénynek mondható rádiós közönségsiker, amely a mi előadásunkat követte, a Szabadtéri Játékokon valóságos lelkesedés- özönbe csapott át.” „Operett-művészetünk egyik alapítója, Kacsoh Pongrác legismertebb alkotása a bemutatása óta eltelt közel egy évszázad alatt soha nem hiányzott a hazai zenés színházak valamelyikének színpadáról. S ebben a sorban 1931 óta ott találjuk az ország első dalszínházát, az Operaházat is. A mi dalszínházunk 1959-ben készült felvételének különös értéke, hogy Házy Erzsébet Iluskája mellett Kukorica Jancsi szerepében az a Sárdy János lépett jelképes éteri színpadunkra, akivel akkorra már szépen összecsiszolódott ennek a daljátéki hősnek az alakja. De kérem, ne csak erre a jelenségre figyeljenek, hanem arra is, hogy ez a Házy-féle Iluska -megszólalás az első felvonás fináléjában milyen szépen simul partnere abszolút egyéni előadási stílusához, de közben miként őrzi saját egyéniségét…” Kacsóh Pongrác zeneszerző, zenepedagógus, tanár Életrajzának főbb állomásai: 1892 - 1896 - a kolozsvári egyetem természettudományi karán hallgató 1896 - bölcsészdoktori diplomát szerez Kolozsvárott 1898 - 1909 - Budapesten matematika-fizika szakos tanár 1903 - 1905 - Zenevilág című szakmai folyóirat munkatársa, majd szerkesztője 1904 júliusában - megbízást kap Bakonyi Károlytól a \"János vitéz\" megzenésítésére 1904. november 18. - a \"János vitéz\" bemutatója a Király Színházban, 689 estén játsszák 1906. november 21. - bemutatják \"Rákóczi\" című dalművét a Király Színházban 1907 - 1918 - prózai darabokhoz ír kísérőzenéket (többnyire a Vígszínháznak) 1908 - \"Mary-Anne\" című daljátékának bemutatója 1909 - 1912 - Kecskeméten a főreáliskola igazgatója 1912 - 1923 - Budapesten él 1912 - 1922 - a fővárosi közép- és felsőfokú zenetanfolyamok főigazgatója 1909 - megírja zenepedagógiai könyvét: A zene fejlődéstörténete címmel 1918 - befejezi a \"Dorottya\" című daljátékát (kéziratban marad) 1912 - 1923 - a székesfőváros zenei szakelőadója, sokáig a Székesfővárosi Énekkar vezetője, az Országos Dalosszövetség igazgatója, valamint az Országos Zenészszövetség elnöke 1923 - halála - éppen csak elmúlt 50 éves 1929 - \"Dorottya\" című daljátékának posthumus bemutatója 1931 - Buttkay Ákos átdolgozza operává a \"János vitéz\"-t Bakonyi Károly (Nagyvárad, 1873. júl. 23.–Bp., 1926. okt. 25.): író. Jogot végzett, s a Földművelésügyi Minisztérium szolgálatába állt. Novellái, tárcái bp.-i lapokban és folyóiratokban jelentek meg. Drámákat, operettlibrettókat írt. Fontosabb librettói: Huszka J.: Bob herceg (Martos F.-cel, 1902); Kacsoh P.: János vitéz (1904); Kacsoh P.: Rákóczi (1907); Kálmán I.: Tatárjárás (1908); Kálmán I.: Kis király (1914); Szirmai A.: Mágnás Miska (1916). Heltai Jenő (Budapest, 1871. augusztus 11. – Budapest, 1957. szeptember 3.): író, költő, újságíró, Theodor Herzl cionista vezető unokaöccse. Már 14 éves korában publikálták verseit. Miután félbehagyta jogi tanulmányait, újságíróként dolgozott: a Magyar Hírlap, A Hét, a Pesti Hírlap, majd a Pesti Napló munkatársa volt. Katonai pályára lépett; sokat utazott: élt Párizsban, Londonban, Bécsben, Berlinben, Isztambulban. Már 1900-ban titkárként dolgozott a Vígszínháznál, később, 1929-től a Belvárosi Színház,majd 1932–34-ben a Magyar Színház egyik igazgatója lett. Dalszövegeket is írt: ő írta Kacsóh Pongrác János vitéz című daljátékához is a szövegeket. („Kék tó, tiszta tó...”) Nagy műveltségű, egyben kifinomultan könnyed, franciás lezserségű író volt. Színpadi műveiben is kitűnt költői készsége: 1936-ban nagy sikerrel mutatták be a Magyar Színházban A néma levente című verses színpadi játékát, amelyet a jelenlegi Magyar Színház ma is műsorán tart. A mű -többek között - sajátos humorral ábrázolja Hunyadi Mátyást. Megértéssel ábrázolta a bohém, link életet élőket. Heltai hangja időnként komor (mint pl. A 111-es című regényében), de sohasem lemondó. Más ünnepelt szerzők (így Molnár Ferenc) mellett rá is kiterjedtek a magyarországi zsidótörvények. 1945 után visszatért Magyarországra (időközben keresztény hitre tért). Élete vége felé még megérte az elismerést: műfordítói tevékenységéért a francia becsületrenddel tüntették ki, a PEN klub magyar elnökévé választották és végül, már nagybetegen, 1957-ben Kossuth-díjat kapott.
Házy Erzsébet összes rádiós felvételei II/5 Kacsoh Pongrác (1873-1923): János vitéz – 1959, daljáték három felvonásban Petőfi Sándor verses költeménye nyomán szövegét Bakonyi Károly, a verseket Heltai Jenő írta. A Rádió Dalszínháza felvételén közreműködik: Iluska – Házy Erzsébet Kukorica Jancsi, János vitéz – Sárdy János Bagó, trombitás – Palló Imre Francia királykisasszony – Lehoczky Éva Francia király – Szakács Sándor Gonosz mostoha – Gobbi Hilda Csősz – Pethes Ferenc, Továbbá, Göndöcs József, Molnár Miklós, valamint a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és a Földényi Kórus. Vezényel: Polgár Tibor Házy Erzsébet a következő számokban énekel: - Iluska dala (Házy) - Iiluska és Jancsi búcsúja: „Ajkam az ajkad…” (Házy, Sárdy) - I. felvonás fináléja (Házy, Sárdy, Gobbi, Pethes, Molnár és a Kórus) - Tündéravatás és a III. felvonás fináléja (Házy, Sárdy és a Kórus) Ismét Ruitner Sándort idézem egyik rádiós, zenei idézetekkel illusztrált előadásából: „S ha már korábban Házy Erzsébet és a közönség kapcsolata szóba került, szeretném felidézni azt az emlékemet, ami a Szegedi Szabadtéri Játékok János vitéz előadásához kötődik. A bemutató azért volt érdekes számomra, mert 1959-ben itt a stúdióban, a Polgár Tibor vezényelte felvételen mi kísérleteztünk először a fiatal csillogó operai sztár és – amint az előzőekben említettem - az akkor a „könnyű múzsával” végleg elkötelezett, s ott már több évtizedes közönségsikert kivívott Sárdy János párosításával Iluska és Kukorica Jancsi szerepében. Ott Szegeden azt kellett tapasztalnom, hogy az a szerénynek mondható rádiós közönségsiker, amely a mi előadásunkat követte, a Szabadtéri Játékokon valóságos lelkesedés- özönbe csapott át.” „Operett-művészetünk egyik alapítója, Kacsoh Pongrác legismertebb alkotása a bemutatása óta eltelt közel egy évszázad alatt soha nem hiányzott a hazai zenés színházak valamelyikének színpadáról. S ebben a sorban 1931 óta ott találjuk az ország első dalszínházát, az Operaházat is. A mi dalszínházunk 1959-ben készült felvételének különös értéke, hogy Házy Erzsébet Iluskája mellett Kukorica Jancsi szerepében az a Sárdy János lépett jelképes éteri színpadunkra, akivel akkorra már szépen összecsiszolódott ennek a daljátéki hősnek az alakja. De kérem, ne csak erre a jelenségre figyeljenek, hanem arra is, hogy ez a Házy-féle Iluska -megszólalás az első felvonás fináléjában milyen szépen simul partnere abszolút egyéni előadási stílusához, de közben miként őrzi saját egyéniségét…” Kacsóh Pongrác zeneszerző, zenepedagógus, tanár Életrajzának főbb állomásai: 1892 - 1896 - a kolozsvári egyetem természettudományi karán hallgató 1896 - bölcsészdoktori diplomát szerez Kolozsvárott 1898 - 1909 - Budapesten matematika-fizika szakos tanár 1903 - 1905 - Zenevilág című szakmai folyóirat munkatársa, majd szerkesztője 1904 júliusában - megbízást kap Bakonyi Károlytól a \"János vitéz\" megzenésítésére 1904. november 18. - a \"János vitéz\" bemutatója a Király Színházban, 689 estén játsszák 1906. november 21. - bemutatják \"Rákóczi\" című dalművét a Király Színházban 1907 - 1918 - prózai darabokhoz ír kísérőzenéket (többnyire a Vígszínháznak) 1908 - \"Mary-Anne\" című daljátékának bemutatója 1909 - 1912 - Kecskeméten a főreáliskola igazgatója 1912 - 1923 - Budapesten él 1912 - 1922 - a fővárosi közép- és felsőfokú zenetanfolyamok főigazgatója 1909 - megírja zenepedagógiai könyvét: A zene fejlődéstörténete címmel 1918 - befejezi a \"Dorottya\" című daljátékát (kéziratban marad) 1912 - 1923 - a székesfőváros zenei szakelőadója, sokáig a Székesfővárosi Énekkar vezetője, az Országos Dalosszövetség igazgatója, valamint az Országos Zenészszövetség elnöke 1923 - halála - éppen csak elmúlt 50 éves 1929 - \"Dorottya\" című daljátékának posthumus bemutatója 1931 - Buttkay Ákos átdolgozza operává a \"János vitéz\"-t Bakonyi Károly (Nagyvárad, 1873. júl. 23.–Bp., 1926. okt. 25.): író. Jogot végzett, s a Földművelésügyi Minisztérium szolgálatába állt. Novellái, tárcái bp.-i lapokban és folyóiratokban jelentek meg. Drámákat, operettlibrettókat írt. Fontosabb librettói: Huszka J.: Bob herceg (Martos F.-cel, 1902); Kacsoh P.: János vitéz (1904); Kacsoh P.: Rákóczi (1907); Kálmán I.: Tatárjárás (1908); Kálmán I.: Kis király (1914); Szirmai A.: Mágnás Miska (1916). Heltai Jenő (Budapest, 1871. augusztus 11. – Budapest, 1957. szeptember 3.): író, költő, újságíró, Theodor Herzl cionista vezető unokaöccse. Már 14 éves korában publikálták verseit. Miután félbehagyta jogi tanulmányait, újságíróként dolgozott: a Magyar Hírlap, A Hét, a Pesti Hírlap, majd a Pesti Napló munkatársa volt. Katonai pályára lépett; sokat utazott: élt Párizsban, Londonban, Bécsben, Berlinben, Isztambulban. Már 1900-ban titkárként dolgozott a Vígszínháznál, később, 1929-től a Belvárosi Színház,majd 1932–34-ben a Magyar Színház egyik igazgatója lett. Dalszövegeket is írt: ő írta Kacsóh Pongrác János vitéz című daljátékához is a szövegeket. („Kék tó, tiszta tó...”) Nagy műveltségű, egyben kifinomultan könnyed, franciás lezserségű író volt. Színpadi műveiben is kitűnt költői készsége: 1936-ban nagy sikerrel mutatták be a Magyar Színházban A néma levente című verses színpadi játékát, amelyet a jelenlegi Magyar Színház ma is műsorán tart. A mű -többek között - sajátos humorral ábrázolja Hunyadi Mátyást. Megértéssel ábrázolta a bohém, link életet élőket. Heltai hangja időnként komor (mint pl. A 111-es című regényében), de sohasem lemondó. Más ünnepelt szerzők (így Molnár Ferenc) mellett rá is kiterjedtek a magyarországi zsidótörvények. 1945 után visszatért Magyarországra (időközben keresztény hitre tért). Élete vége felé még megérte az elismerést: műfordítói tevékenységéért a francia becsületrenddel tüntették ki, a PEN klub magyar elnökévé választották és végül, már nagybetegen, 1957-ben Kossuth-díjat kapott.
526 Búbánat 2007-01-13 16:32:15
Házy Erzsébet összes rádiós felvételei II/4 Charles Lecocq (1832-1918) : Angot asszony lánya – 1959, Háromfelvonásos nagyoperett – balettzene nélküli - teljes felvétele /La Fille de Madame Angot – 1872, Paris/ Magyar szöveg, versek: Romhányi József A Rádió Dalszínháza felvételén közreműködik: Házy Erzsébet, Geszthy Szilvia, Németh Marika, Kiss Manyi, Szabó Miklós, Rátonyi Róbert, valamint a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és Énekkara. Vezényel: Polgár Tibor Clarette – Házy Erzsébet Ange Pitou – Szabó Miklós Házy Erzsébet énekszámai: - Clarette belépője + jelenet: „ Ez itt a mister úr babája… Van itt egy út…” (Házy és Énekkar) - Clarette és Ange Pitou szerelmi kettőse (Házy, Szabó) - Jelenet és keringő (Házy, Németh, Geszty, Szabó) Ruitner Sándornak, a felvétel zenei rendezőjének szavait idézem: ”Offenbach daljátéka, a Fortunió dala után, még ugyanabban az esztendőben, ugyancsak a 6-os stúdióban egy másik francia nagyoperett, a Lecocq: Angot asszony lánya c. művének rádióváltozatát készítettük el. … A darabbeli Clarette-szerep megformálása a mikrofonok előtt sokszínű alakításra adott lehetőséget, a végeredmény: a primadonna és a filmszínész Házy Erzsébet arculatának egyfajta ötvözete. Azt hiszem, Házy Erzsébet habitusához legközelebb ez a primadonna-szerep, ez az operett-alak állt, amelyik Lecocq darabjának cselekményében a párizsi piac halászkofáinak fogadott lányaként a francia forradalom egyik tipikus nőalakjának sorsát személyesítette meg. Tenorpartnere, a királyság ellen lázító népköltő, Ange Pitou szerepében Szabó Miklós volt, s ezúttal a szerelmespár vonzalmának zenei kifejezését elsősorban nem a lírai hangvétel, sokkal inkább a forradalmi hevület jellemezte. A 175 éve született Charles Lecocq francia zeneszerző, hazájának egyik legkedveltebb operettkomponistája. Pályafutása 1857-ben indult, amikor részt vett Offenbach operettpályázatán, amelyen Bizet társaságában első díjat nyert. Ezután több mint 40 színpadi művet szerzett, amelyek közül talán az Angot asszony lánya aratta a legnagyobb sikert. Kiváló zenészek egész sorának társaságában alkotott, Bizet például padtársa volt a konzervatóriumban, így nagyon meg kellett küzdenie a sikerért. Ő azonban túltette magát ezen: „A komponisták keserves útját nagyon megismertem. Ez a párizsi muzsikusok sorsa. Én pedig vérbeli párizsi vagyok.” Az Angot asszony lánya sikersorozata 1873-ban, Brüsszelből indult el világhódító útjára, ezt mi sem bizonyítja jobban, hogy 1897-ben a budapesti Operaház is bemutatta vígoperaként. Romhányi József (Nagytétény (ma Budapest), 1921. március 8. – Budapest, 1983. május 7.) író, költő, műfordító. érdemes művész (1983). Tanulmányait a Székesfővárosi Felsőbb Zenei Iskolában végezte. 1951-ben lett a Magy. Rádió dramaturgja, majd 1957-től az Állami Hangverseny- és Műsorigazgatóság művészeti vezetője. 1960-1962 között a Magy. Televízió szórakoztató rovatának művészeti vezetője. 1962-től haláláig a Rádió Zenei Főosztályának dramaturgja. Több komolyzenei műnek, így Sugár Rezső: Hunyady c. oratóriumának (1953), Horusitzky Zoltán: Báthory Zsigmond (1960) és Ránki György: Muzsikus Péter (1963) c. operájának szövegírója volt. Fordított operalibrettókat (Gluck: Orfeusz, Rossini: Ory Grófja, Orff Az okos lány). Számos musical (Macskák), operett- és kabaréműsor verseit szerezte. A Lúdas Matyi (r.: Dargay Attila), Hófehér (r.: Nepp József) forgatókönyvírója. A nagyközönség azonban elsősorban játékos állatverseit felölelő Szamárfül című kötete révén, másrészt számos rajzfilm szövegének szerzőjeként emlékezhet rá. Az ő nevéhez fűződik például A Mézga család, melynek három sorozatát dolgozta ki Nepp Józseffel együtt a Pannónia Filmstúdiónál, a Doktor Bubó, a Mekk mester, valamint a Flintstone család – magyarul: Frédi és Béni, a két kőkorszaki szaki – több mint negyven epizódjának bravúros szövege. A mindezen műveiben megnyilvánuló sziporkázó verstehetsége nyomán hamar elnyerte a „Romhányi, a Rímhányó” nevet.
Házy Erzsébet összes rádiós felvételei II/4 Charles Lecocq (1832-1918) : Angot asszony lánya – 1959, Háromfelvonásos nagyoperett – balettzene nélküli - teljes felvétele /La Fille de Madame Angot – 1872, Paris/ Magyar szöveg, versek: Romhányi József A Rádió Dalszínháza felvételén közreműködik: Házy Erzsébet, Geszthy Szilvia, Németh Marika, Kiss Manyi, Szabó Miklós, Rátonyi Róbert, valamint a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és Énekkara. Vezényel: Polgár Tibor Clarette – Házy Erzsébet Ange Pitou – Szabó Miklós Házy Erzsébet énekszámai: - Clarette belépője + jelenet: „ Ez itt a mister úr babája… Van itt egy út…” (Házy és Énekkar) - Clarette és Ange Pitou szerelmi kettőse (Házy, Szabó) - Jelenet és keringő (Házy, Németh, Geszty, Szabó) Ruitner Sándornak, a felvétel zenei rendezőjének szavait idézem: ”Offenbach daljátéka, a Fortunió dala után, még ugyanabban az esztendőben, ugyancsak a 6-os stúdióban egy másik francia nagyoperett, a Lecocq: Angot asszony lánya c. művének rádióváltozatát készítettük el. … A darabbeli Clarette-szerep megformálása a mikrofonok előtt sokszínű alakításra adott lehetőséget, a végeredmény: a primadonna és a filmszínész Házy Erzsébet arculatának egyfajta ötvözete. Azt hiszem, Házy Erzsébet habitusához legközelebb ez a primadonna-szerep, ez az operett-alak állt, amelyik Lecocq darabjának cselekményében a párizsi piac halászkofáinak fogadott lányaként a francia forradalom egyik tipikus nőalakjának sorsát személyesítette meg. Tenorpartnere, a királyság ellen lázító népköltő, Ange Pitou szerepében Szabó Miklós volt, s ezúttal a szerelmespár vonzalmának zenei kifejezését elsősorban nem a lírai hangvétel, sokkal inkább a forradalmi hevület jellemezte. A 175 éve született Charles Lecocq francia zeneszerző, hazájának egyik legkedveltebb operettkomponistája. Pályafutása 1857-ben indult, amikor részt vett Offenbach operettpályázatán, amelyen Bizet társaságában első díjat nyert. Ezután több mint 40 színpadi művet szerzett, amelyek közül talán az Angot asszony lánya aratta a legnagyobb sikert. Kiváló zenészek egész sorának társaságában alkotott, Bizet például padtársa volt a konzervatóriumban, így nagyon meg kellett küzdenie a sikerért. Ő azonban túltette magát ezen: „A komponisták keserves útját nagyon megismertem. Ez a párizsi muzsikusok sorsa. Én pedig vérbeli párizsi vagyok.” Az Angot asszony lánya sikersorozata 1873-ban, Brüsszelből indult el világhódító útjára, ezt mi sem bizonyítja jobban, hogy 1897-ben a budapesti Operaház is bemutatta vígoperaként. Romhányi József (Nagytétény (ma Budapest), 1921. március 8. – Budapest, 1983. május 7.) író, költő, műfordító. érdemes művész (1983). Tanulmányait a Székesfővárosi Felsőbb Zenei Iskolában végezte. 1951-ben lett a Magy. Rádió dramaturgja, majd 1957-től az Állami Hangverseny- és Műsorigazgatóság művészeti vezetője. 1960-1962 között a Magy. Televízió szórakoztató rovatának művészeti vezetője. 1962-től haláláig a Rádió Zenei Főosztályának dramaturgja. Több komolyzenei műnek, így Sugár Rezső: Hunyady c. oratóriumának (1953), Horusitzky Zoltán: Báthory Zsigmond (1960) és Ránki György: Muzsikus Péter (1963) c. operájának szövegírója volt. Fordított operalibrettókat (Gluck: Orfeusz, Rossini: Ory Grófja, Orff Az okos lány). Számos musical (Macskák), operett- és kabaréműsor verseit szerezte. A Lúdas Matyi (r.: Dargay Attila), Hófehér (r.: Nepp József) forgatókönyvírója. A nagyközönség azonban elsősorban játékos állatverseit felölelő Szamárfül című kötete révén, másrészt számos rajzfilm szövegének szerzőjeként emlékezhet rá. Az ő nevéhez fűződik például A Mézga család, melynek három sorozatát dolgozta ki Nepp Józseffel együtt a Pannónia Filmstúdiónál, a Doktor Bubó, a Mekk mester, valamint a Flintstone család – magyarul: Frédi és Béni, a két kőkorszaki szaki – több mint negyven epizódjának bravúros szövege. A mindezen műveiben megnyilvánuló sziporkázó verstehetsége nyomán hamar elnyerte a „Romhányi, a Rímhányó” nevet.
525 Búbánat 2007-01-13 14:34:12
Házy Erzsébet összes rádiós felvételei II/3 Jacques Offenbach: Fortunio dala – 1958 egyfelvonásos operett - teljes felvétel Le Chanson de Fortunio (5.1.1861 Paris) Szöveg, versek: Alfred de Musset és mások nyomán fordította: Fischer Sándor A Rádió Dalszínháza felvételén közreműködött: Házy Erzsébet, Ilosfalvy Róbert, Maleczky oszkár, Palánkay Klára, Réti József, Bende Zsolt, Kishegyi Árpád, Kövecses Béla, Külkey László, a Magyar Állami Hangversenyzenekar. Vezényel: Fischer Sándor Laura – Házy Erzsébet Fortunio, Valentin – Ilosfalvy Róbert Az operettben Házy Erzsébet énekel: - egy dalt, Laura áriája, - szerelmi kettősben (Laura és Fortunio) + jelenet: „Egy bűvös dal... Nincs arra szó, hogy én mit érzek…” Offenbach az 1860-as évek elején ismerkedett meg a párizsi irodalmi élet, a párizsi szalonok több jeles személyiségével, köztük Alfred de Musset –vel. A Comedie Francaise a fiatal költő „Chandelier” című darabjára készült. Musset felkereste Offenbachot: írjon neki egy dalt a készülő alkotásába. Ebben arról van szó, hogy Fortunio, az ügyvédbojtár, principálisa (itt a felvételen Maleczky Oszkár a megformálója) feleségébe szerelmes, és egy dallal akarja meghódítani. Offenbach ennek a kérésnek eleget tett, de a próbafolyamat idején kiderült, hogy a szerepre kijelölt színész nem tud énekelni, így végül elmaradt a dal eléneklése, csak a szövegét szavalta el. De Offenbach fáradsága mégsem veszett kárba, mert e dal volt a slágere az 1861-ben írt operettjének. A magyarországi bemutatóra már 1862-ben sor került. Az operett rádiós dalszínházi felvételén mindenesetre egy „apróbb” igazítást kellett végrehajtani a szövegben és a dramaturgiában; 1958-at írtak – a kor ízlés- és értékvilágának megfelelően a „feleség”-ből „leány” lett… Fischer Sándor (1900—1995) műfordító, karmester, zeneszerző, a rádió zenei osztályának volt vezetője. Többek között Huszka Jenő: Szabadság, szerelem – „doktor úr”; Sullivan-William Gilbert: A cornwalli kalóz, avagy a becsület rabja; Johann Strauss: Cigánybáró, Denevér; Offenbach: Eljegyzés lámpafénynél, Fortunio dala; Donizetti: Don Pasquale dalszövegeinek írója illetve magyarra fordítója.
Házy Erzsébet összes rádiós felvételei II/3 Jacques Offenbach: Fortunio dala – 1958 egyfelvonásos operett - teljes felvétel Le Chanson de Fortunio (5.1.1861 Paris) Szöveg, versek: Alfred de Musset és mások nyomán fordította: Fischer Sándor A Rádió Dalszínháza felvételén közreműködött: Házy Erzsébet, Ilosfalvy Róbert, Maleczky oszkár, Palánkay Klára, Réti József, Bende Zsolt, Kishegyi Árpád, Kövecses Béla, Külkey László, a Magyar Állami Hangversenyzenekar. Vezényel: Fischer Sándor Laura – Házy Erzsébet Fortunio, Valentin – Ilosfalvy Róbert Az operettben Házy Erzsébet énekel: - egy dalt, Laura áriája, - szerelmi kettősben (Laura és Fortunio) + jelenet: „Egy bűvös dal... Nincs arra szó, hogy én mit érzek…” Offenbach az 1860-as évek elején ismerkedett meg a párizsi irodalmi élet, a párizsi szalonok több jeles személyiségével, köztük Alfred de Musset –vel. A Comedie Francaise a fiatal költő „Chandelier” című darabjára készült. Musset felkereste Offenbachot: írjon neki egy dalt a készülő alkotásába. Ebben arról van szó, hogy Fortunio, az ügyvédbojtár, principálisa (itt a felvételen Maleczky Oszkár a megformálója) feleségébe szerelmes, és egy dallal akarja meghódítani. Offenbach ennek a kérésnek eleget tett, de a próbafolyamat idején kiderült, hogy a szerepre kijelölt színész nem tud énekelni, így végül elmaradt a dal eléneklése, csak a szövegét szavalta el. De Offenbach fáradsága mégsem veszett kárba, mert e dal volt a slágere az 1861-ben írt operettjének. A magyarországi bemutatóra már 1862-ben sor került. Az operett rádiós dalszínházi felvételén mindenesetre egy „apróbb” igazítást kellett végrehajtani a szövegben és a dramaturgiában; 1958-at írtak – a kor ízlés- és értékvilágának megfelelően a „feleség”-ből „leány” lett… Fischer Sándor (1900—1995) műfordító, karmester, zeneszerző, a rádió zenei osztályának volt vezetője. Többek között Huszka Jenő: Szabadság, szerelem – „doktor úr”; Sullivan-William Gilbert: A cornwalli kalóz, avagy a becsület rabja; Johann Strauss: Cigánybáró, Denevér; Offenbach: Eljegyzés lámpafénynél, Fortunio dala; Donizetti: Don Pasquale dalszövegeinek írója illetve magyarra fordítója.
524 Búbánat 2007-01-13 12:37:31
Házy Erzsébet összes rádiós felvételei II/ 2 Kemény Egon: Komáromi farsang – 1958, rádióoperett Szöveg és versek: Erdődy János és Gál György Sándor A Komáromi farsang Csokonai és Lilla szerelméről szól. A Rádióban Házy Erzsébet és Ilosfalvy Róbert énekelte. A Rádiózenekart és a Földényi Kórust Lehel György vezényelte. Rendező: László Endre volt. Ilosfalvy Róbertnek és Házy Erzsébetnek a Rádió Dalszínháza égisze alatt, 1958-ban, ez volt az első közös stúdiófelvételük. A 196. szám alatt idéztem a zenei rendező, Ruitner Sándor visszaemlékező szavait: ...A dalműben hallható szerelmi kettős talán azért is hat olyan élethűnek, mert a két művész életútja ekkor kötődött össze s szerelmük legalább olyan tűzzel lobbant fel, mint a darabbeli Csokonaié és Lilláé... Gál György Sándor és Somogyi Vilmos, az Operettek könyve társszerzői így emlékszenek vissza a felvétel körülményeire: „E könyv szerzői jelen voltak a Komáromi farsang rádiófelvételénél. A szöveget ugyanis, Erdődy János társaságában, Gál György Sándor írta. A felvételt a Rádió és televízió Szimfonikus Zenekara kísérte. Lehel György vezényelt, s a zene a kést főhősnek (Csokonai – Ilosfalvy Róbert, Lilla – Házy Erzsébet) olyan hátteret biztosított, hogy az komolyságban, drámai feszültségben au opera színvonalát közelítette meg. A gratulációkból és szerencsekívánatokból mindenkinek jutott. Szövegíróknak, karmesternek, szólistáknak, zenekarnak és énekkarnak egyaránt. Csak Kemény Egonnak nem lehetett további jószerencsét kívánni, mert úgy elbújt, hogy az ügyelők sem tudták megtalálni. Tehetségének értékét, rangját ez a mélységes szerénység jellemezte. Korán, idő előtt távozott.” Kemény Egon (Bécs, 1905. okt. 13. – Bp., 1969. júl. 23.): zeneszerző, Erkel-díjas (1953). Tanulmányait a bécsi Hochschule für Musik-on végezte, tanára Franz Schmidt volt. A harmincas évek közepétől Mo.-on élt. Elsősorban könnyűzenét és operetteket írt, de daljátékokat, dalokat, kórusműveket is. Szerzeményeiben gondosan ápolta az osztrák és német zenei hagyományokat. Egyik alapítója volt a Magy. Zeneművészek Szövetségének. Legnagyobb sikerű operettje: Valahol délen (1956). Operettjei: Kikelet utca 3 (1928), Fekete Liliom (1946), Talán a csillagok (1949), Hatvani diákjai (1955), Valahol délen (1957) – Operett a hazáról, Komáromi farsang (1958), Krisztina kisasszony (1961), Messzetűnt kedves (1965) Gál György Sándor (Bp., 1907. aug. 4. - Bp., 1980. jan. 15.): író, zenetörténész. A bp.-i Zeneak.-n Hanák Árpádnál zongorázni tanult. 1929-40 között a Fodor Zeneisk. tanára volt. Számos újság, folyóirat munkatársa, igen sok zenei népszerűsítő előadás fűződik nevéhez. Zenei tárgyú könyvei elsősorban olvasmányos, népszerűsítő jellegűek. Számos műve idegen nyelveken is megjelent. - F. m. Beethoven (Bp., 1930); Diadalszekér (Liszt életregénye, Bp., 1936); A zene története (Bp., 1937); Hívnak a csillagok (r., Bp., 1946); Ruzicskay György (képzőműv.-i tanulm., Bp., 1948); Dalok szárnyán (Schubert élete, Bp., 1948); Verdi életregénye (Bp., 1951, 1957, 1961); Operák könyve (Balassa Imrével, Bp., 1952 további tíz kiadás bővítésekkel); Út a komolyzenéhez (Bp., 1956); Operakalauz (Balassa Imrével, Bp., 1956); Hazám, hazám te mindenem (Erkel F. életregénye, Bp., 1957, majd több kiadás); Weiner Leó életműve (Bp., 1959); Operettek könyve (Somogyi Vilmossal, Bp., 1959, 1976-ig négy kiadás); Népszerű zeneesztétika (h., n., 1960); Modern operák könyve (1960); Út a muzsikához (Bp., 1960); Csajkovszkij (Bp., 1962); Mesél a bécsi erdő (Somogyi Vilmossal, Bp., 1965); Új operakalauz (2 kötet kottapéldákkal, Bp., 1978); Titánok (Beethoven élete, r., Bp., 1969, 1976); Amerikai rapszódia (Gershwin élete, Bp., 1971); Kánkán (Offenbach életregénye, Bp., 1972); Honthy Hanna. Egy diadalmas élet regénye (Bp., 1973); Messiás (Händel, életrajzi r., Bp., 1977); Egy faun délutánja (Debussy, életrajzi r., Bp., 1981); Atlantisz harangjai (önéletrajz, sajtó alá rend. Majtényi Zoltán, Eősze László utószavával, Bp., 1982).
Házy Erzsébet összes rádiós felvételei II/ 2 Kemény Egon: Komáromi farsang – 1958, rádióoperett Szöveg és versek: Erdődy János és Gál György Sándor A Komáromi farsang Csokonai és Lilla szerelméről szól. A Rádióban Házy Erzsébet és Ilosfalvy Róbert énekelte. A Rádiózenekart és a Földényi Kórust Lehel György vezényelte. Rendező: László Endre volt. Ilosfalvy Róbertnek és Házy Erzsébetnek a Rádió Dalszínháza égisze alatt, 1958-ban, ez volt az első közös stúdiófelvételük. A 196. szám alatt idéztem a zenei rendező, Ruitner Sándor visszaemlékező szavait: ...A dalműben hallható szerelmi kettős talán azért is hat olyan élethűnek, mert a két művész életútja ekkor kötődött össze s szerelmük legalább olyan tűzzel lobbant fel, mint a darabbeli Csokonaié és Lilláé... Gál György Sándor és Somogyi Vilmos, az Operettek könyve társszerzői így emlékszenek vissza a felvétel körülményeire: „E könyv szerzői jelen voltak a Komáromi farsang rádiófelvételénél. A szöveget ugyanis, Erdődy János társaságában, Gál György Sándor írta. A felvételt a Rádió és televízió Szimfonikus Zenekara kísérte. Lehel György vezényelt, s a zene a kést főhősnek (Csokonai – Ilosfalvy Róbert, Lilla – Házy Erzsébet) olyan hátteret biztosított, hogy az komolyságban, drámai feszültségben au opera színvonalát közelítette meg. A gratulációkból és szerencsekívánatokból mindenkinek jutott. Szövegíróknak, karmesternek, szólistáknak, zenekarnak és énekkarnak egyaránt. Csak Kemény Egonnak nem lehetett további jószerencsét kívánni, mert úgy elbújt, hogy az ügyelők sem tudták megtalálni. Tehetségének értékét, rangját ez a mélységes szerénység jellemezte. Korán, idő előtt távozott.” Kemény Egon (Bécs, 1905. okt. 13. – Bp., 1969. júl. 23.): zeneszerző, Erkel-díjas (1953). Tanulmányait a bécsi Hochschule für Musik-on végezte, tanára Franz Schmidt volt. A harmincas évek közepétől Mo.-on élt. Elsősorban könnyűzenét és operetteket írt, de daljátékokat, dalokat, kórusműveket is. Szerzeményeiben gondosan ápolta az osztrák és német zenei hagyományokat. Egyik alapítója volt a Magy. Zeneművészek Szövetségének. Legnagyobb sikerű operettje: Valahol délen (1956). Operettjei: Kikelet utca 3 (1928), Fekete Liliom (1946), Talán a csillagok (1949), Hatvani diákjai (1955), Valahol délen (1957) – Operett a hazáról, Komáromi farsang (1958), Krisztina kisasszony (1961), Messzetűnt kedves (1965) Gál György Sándor (Bp., 1907. aug. 4. - Bp., 1980. jan. 15.): író, zenetörténész. A bp.-i Zeneak.-n Hanák Árpádnál zongorázni tanult. 1929-40 között a Fodor Zeneisk. tanára volt. Számos újság, folyóirat munkatársa, igen sok zenei népszerűsítő előadás fűződik nevéhez. Zenei tárgyú könyvei elsősorban olvasmányos, népszerűsítő jellegűek. Számos műve idegen nyelveken is megjelent. - F. m. Beethoven (Bp., 1930); Diadalszekér (Liszt életregénye, Bp., 1936); A zene története (Bp., 1937); Hívnak a csillagok (r., Bp., 1946); Ruzicskay György (képzőműv.-i tanulm., Bp., 1948); Dalok szárnyán (Schubert élete, Bp., 1948); Verdi életregénye (Bp., 1951, 1957, 1961); Operák könyve (Balassa Imrével, Bp., 1952 további tíz kiadás bővítésekkel); Út a komolyzenéhez (Bp., 1956); Operakalauz (Balassa Imrével, Bp., 1956); Hazám, hazám te mindenem (Erkel F. életregénye, Bp., 1957, majd több kiadás); Weiner Leó életműve (Bp., 1959); Operettek könyve (Somogyi Vilmossal, Bp., 1959, 1976-ig négy kiadás); Népszerű zeneesztétika (h., n., 1960); Modern operák könyve (1960); Út a muzsikához (Bp., 1960); Csajkovszkij (Bp., 1962); Mesél a bécsi erdő (Somogyi Vilmossal, Bp., 1965); Új operakalauz (2 kötet kottapéldákkal, Bp., 1978); Titánok (Beethoven élete, r., Bp., 1969, 1976); Amerikai rapszódia (Gershwin élete, Bp., 1971); Kánkán (Offenbach életregénye, Bp., 1972); Honthy Hanna. Egy diadalmas élet regénye (Bp., 1973); Messiás (Händel, életrajzi r., Bp., 1977); Egy faun délutánja (Debussy, életrajzi r., Bp., 1981); Atlantisz harangjai (önéletrajz, sajtó alá rend. Majtényi Zoltán, Eősze László utószavával, Bp., 1982).
523 Búbánat 2007-01-13 11:00:24
Házy Erzsébet összes rádiós felvételei II/1 Gyöngy Pál: Minden jegy elkelt – 1958, rádióoperett Szövegíró, versek: Kristóf Károly A felvételen közreműködik: Házy Erzsébet, Kiss Manyi, Rozsos István A műnek egy részletét ismerem, amelyben Házy Erzsébet énekel: „Inkább csókolj…” Gyöngy Pál (Bécs, 1902. okt. 19. – Bp., 1990. jún. 28.): Zeneszerző. Tanulmányait magánúton végezte Bécsben és Bp.-en. A könnyűzenében elegánsan fejezte ki magát, s az operett népszerű, sikeres komponistájaként vált ismertté, megbecsültté. Üde, friss, közvetlen dallami invenció, kitűnő harmóniai érzék, változatos ritmika jellemezte kompozícióit. Munkahelyei: Magy. Filmipari Rt. (vezérig. h.); 1947- 1952 között a Magy. Zeneszerzők és Szövegírók Szövetkezete (ig.-ja); 1953-83-ban a Magy. Népköztárs. Művészeti Alapja (ig.-ja). A Billboard (USA), Music Week (Anglia), a Jazz Journal International (Anglia), a Der Musikmarkt (NSZK) mo.-i tudósítója volt. - Z. m. 18 operett, ismertebbek: Kadétszerelem (1934); Őméltósága sofőrje (1934); Három ember a hóban (1935); Zöld béka (1936); Éva a paradicsomban (Bródy Tamással, 1957); Narancshéj (1959); Bűvös köpeny (1958). Rádió-operettek: Muzsikáló kastély (1956); Minden jegy elkelt (1958). Filmzenéket, táncdalokat sanzonokat stb. írt még. Operettjeit, daljátékait 1934-től Európa több országában, főleg német színpadokon mutatták be.
Házy Erzsébet összes rádiós felvételei II/1 Gyöngy Pál: Minden jegy elkelt – 1958, rádióoperett Szövegíró, versek: Kristóf Károly A felvételen közreműködik: Házy Erzsébet, Kiss Manyi, Rozsos István A műnek egy részletét ismerem, amelyben Házy Erzsébet énekel: „Inkább csókolj…” Gyöngy Pál (Bécs, 1902. okt. 19. – Bp., 1990. jún. 28.): Zeneszerző. Tanulmányait magánúton végezte Bécsben és Bp.-en. A könnyűzenében elegánsan fejezte ki magát, s az operett népszerű, sikeres komponistájaként vált ismertté, megbecsültté. Üde, friss, közvetlen dallami invenció, kitűnő harmóniai érzék, változatos ritmika jellemezte kompozícióit. Munkahelyei: Magy. Filmipari Rt. (vezérig. h.); 1947- 1952 között a Magy. Zeneszerzők és Szövegírók Szövetkezete (ig.-ja); 1953-83-ban a Magy. Népköztárs. Művészeti Alapja (ig.-ja). A Billboard (USA), Music Week (Anglia), a Jazz Journal International (Anglia), a Der Musikmarkt (NSZK) mo.-i tudósítója volt. - Z. m. 18 operett, ismertebbek: Kadétszerelem (1934); Őméltósága sofőrje (1934); Három ember a hóban (1935); Zöld béka (1936); Éva a paradicsomban (Bródy Tamással, 1957); Narancshéj (1959); Bűvös köpeny (1958). Rádió-operettek: Muzsikáló kastély (1956); Minden jegy elkelt (1958). Filmzenéket, táncdalokat sanzonokat stb. írt még. Operettjeit, daljátékait 1934-től Európa több országában, főleg német színpadokon mutatták be.
522 Búbánat 2007-01-04 16:27:47
II. 1958 – 1960 közötti rádiós operett-, daljáték felvételek II/1 Gyöngy Pál: Minden jegy elkelt - 1958 II/2 Kemény Egon: Komáromi farsang - 1958 II/3 Jacques Offenbach: Fortunio dala - 1958 II/4 Lecocq: Angot asszony lánya -1959 II/5 Kacsoh Pongrác: János vitéz - 1959 II/6 Farkas Ferenc: Csínom Palkó - 1960
II. 1958 – 1960 közötti rádiós operett-, daljáték felvételek II/1 Gyöngy Pál: Minden jegy elkelt - 1958 II/2 Kemény Egon: Komáromi farsang - 1958 II/3 Jacques Offenbach: Fortunio dala - 1958 II/4 Lecocq: Angot asszony lánya -1959 II/5 Kacsoh Pongrác: János vitéz - 1959 II/6 Farkas Ferenc: Csínom Palkó - 1960
521 Búbánat 2007-01-03 14:58:26 [Válasz erre: 520 martuni 2007-01-03 14:54:30]
Sajnos nekem nincs. Kereskedelmi forgalomban viszont kapható -VHS kazettán - a zenés-prózai Gerolsteini kaland c. filmje.
Sajnos nekem nincs. Kereskedelmi forgalomban viszont kapható -VHS kazettán - a zenés-prózai Gerolsteini kaland c. filmje.
520 martuni 2007-01-03 14:54:30
Azt hiszem, már írtam, hogy mennyire szeretném Házy Erzsébet \"prózai\" filmjeit újra megnézni. Nincs valakinek egy befolyásos ismerőse a király tv-nél?
Azt hiszem, már írtam, hogy mennyire szeretném Házy Erzsébet \"prózai\" filmjeit újra megnézni. Nincs valakinek egy befolyásos ismerőse a király tv-nél?
519 Búbánat 2007-01-02 20:39:45
Házy Erzsébet összes rádiós felvételei I/6 Lehár Ferenc A mosoly országa - 1950-es évek /(1) „Mi” szerepe/ Romantikus nagyoperett 3 felvonásban Szövegét Victor Léon: A sárga kabát című librettóját átdolgozva Ludwig Herzer- Fitz Löhner írta. Ősbemutató: 1929. október 10. Berlin, Metropol Theater Magyarországi bemutató: Budapest, Operaház, 1930. szeptember 20. A budapesti bemutatót a szerző, a további előadásokat Fleischer Antal vezényelte. A darabnak nálunk két rádiós változata készült el. Az első az ötvenes évek végén, melyen Házy Erzsébet a szubrettet, „Mi” szerepét énekelte (Húsz évvel később, 1971-ben a primadonna, Liza szerepét vették fel vele hangszalagra a rádióban. Erre bővebben az 1971-es év krónikájánál térek ki részletesen.) Szövegíró, versek: Harsányi Zsolt Mi – Házy Erzsébet Liza, Lichtenfels gróf lánya – Osváth Júlia Gróf Pottenstein Hatfaludy (Feri) – Melis György Szu-Csong herceg – Udvardy Tibor Mi, a húga - Házy Erzsébet Km.: a Budapesti Operettszínház Ének-és Zenekara Vezényel: Bródy Tamás Házy Erzsébet a következő részleteket énekli a rádiófelvételen: I. felvonás fináléja (Osváth, Házy, Udvardy, Melis) Mi belépője, II. felvonás (Házy) Mi és Feri kettőse a II. felvonásból: „Ne fél, ne félj, bolond szívem, úgyis tudod már…” (Házy – Melis) III. felvonás fináléja (Osváth, Melis, Házy, Udvardy) Az operett cselekménye: Liza, Lichtenfels tábornok lánya győzött egy lovasversenyen. Ezt megünneplik a tábornok házában. Az ünnepségen megjelenik Pottenstein-Hatfaludy Ferenc főhadnagy, aki Lizának gyerekkori jópajtása. Sőt több is ennél, mert a maga részéről komoly érzelmeket is táplál és Lizát el akarja venni feleségül. Liza azonban Szu-Csong herceg kínai követhez vonzódik. Érzelmeit eddig gondosan leplezte. Váratlan fordulat történik: Szu-Csongot hazahívják, miniszterré nevezik ki. A hirtelen válás izgalmában Liza nem tud többé uralkodni érzelmein, a herceg boldogan öleli magához, és együtt utaznak Pekingbe. Szu-Csongot a császár kitünteti a legmagasabb elismeréssel a sárga kabáttal, ezt nagy ceremónián adják át neki. A konzervatívok vezetője Csang herceg gyűlöli Lizát, felháborodik szokásain és keményen megleckézteti Szu-Csong testvérét, Mi hercegnőt is. Csang kényszeríti Szu-Csongot, hogy az ősi törvények értelmében vegyen feleségül négy nemes mandzsu lányt. A herceg kénytelen ebbe beleegyezni, de csak látszatból. Arra viszont már nem hajlandó, hogy a négy nőnek \"igazi\" férje legyen, vagy pláne, hogy Lizáról lemondjon. Liza erről semmit sem tud, de Feri, akit közben attasénak kineveznek Pekingbe, elárulja Lizának a kínai házasság titkát. A hír hallatán Liza elhatározza, hogy megszökik. Szu-Csong őrséget állít az asszony ajtaja elé és megakadályozza a szökést. A fogoly Lizához belopódzik Feri. Célja az, hogy mihamarabb megszöktesse, s ebben Mi segítségére is számít. Menekülés közben útjukat állják az őrök és a miniszter is. A miniszter végül eláll az útjukból és maga mutat utat Lizának és Ferinek. Szu-Csong és nővére a kis Mi - aki reménytelenül szereti a huszárfőhadnagyot - magára marad. Harsányi Zsolt (Korompa, 1887. jan. 27. – Bp., 1943. nov. 29.): író, újságíró, műfordító. A kolozsvári egy.-en előbb bölcsészetet, majd jogot hallgatott. Incze Sándorral előbb Kolozsvárott, majd 1910-től Bp.-en Színházi Hét címmel színházi lapot szerk., amely később Színházi Élet címmel jelent meg. 1913-ban Bp.-en a Budapesti Hírlap, aztán a Pesti Hírlap munkatársa, a két világháború között az Új Idők állandó munkatársa. A Magyar Pen Club főtitkára; 1938-ban a Vígszínház ig.-ja. Tagja volt a Kisfaludy (1934) és a Petőfi Társ.-nak. Divatos, technikailag ügyesen megoldott, de tartalmilag elég felszínes életrajzi regényeivel aratott sikereket. Ő írta Paulini Bélával Kodály Háry János c. dalművének szövegét (1926). Színdarabokat, verses műveket is írt. -Főbb művei: A féltékeny költő (versek, Bp., 1920); Az arany holló (r., Bp., 1925); Az üstökös - Petőfi életének regénye. I-II. kötet (r., Bp., 1932); Ember küzdj! -Madách életének regénye … (r., Bp., 1932); Ecce homo - Munkácsy Mihály életének regénye I-III. kötet (r., Bp., 1935); Magyar rapszódia - Liszt Ferenc életének regénye.* (r., Bp., 1936); Mathias Rex. - Hunyadi Mátyás életének regénye. (r., Bp., 1937); És mégis mozog a föld (r., Bp., 1937); Magdolna - Három szerelem regénye I-III. kötet (r., Bp., 1938); Grófkisasszony (vígjáték, Bp., 1939). Élni jó (r., Bp., 1940); Whisky szódával (r., Bp., 1941); Szólalj, szólalj, virrasztó! Zrínyi, a költő, életének regénye. Ő fordította le Mrs. Jack London: Jack London élete c. könyvét. A Sevillai borbély szövegkönyvének magyarra fordítása is az ő nevéhez fűződik.
Házy Erzsébet összes rádiós felvételei I/6 Lehár Ferenc A mosoly országa - 1950-es évek /(1) „Mi” szerepe/ Romantikus nagyoperett 3 felvonásban Szövegét Victor Léon: A sárga kabát című librettóját átdolgozva Ludwig Herzer- Fitz Löhner írta. Ősbemutató: 1929. október 10. Berlin, Metropol Theater Magyarországi bemutató: Budapest, Operaház, 1930. szeptember 20. A budapesti bemutatót a szerző, a további előadásokat Fleischer Antal vezényelte. A darabnak nálunk két rádiós változata készült el. Az első az ötvenes évek végén, melyen Házy Erzsébet a szubrettet, „Mi” szerepét énekelte (Húsz évvel később, 1971-ben a primadonna, Liza szerepét vették fel vele hangszalagra a rádióban. Erre bővebben az 1971-es év krónikájánál térek ki részletesen.) Szövegíró, versek: Harsányi Zsolt Mi – Házy Erzsébet Liza, Lichtenfels gróf lánya – Osváth Júlia Gróf Pottenstein Hatfaludy (Feri) – Melis György Szu-Csong herceg – Udvardy Tibor Mi, a húga - Házy Erzsébet Km.: a Budapesti Operettszínház Ének-és Zenekara Vezényel: Bródy Tamás Házy Erzsébet a következő részleteket énekli a rádiófelvételen: I. felvonás fináléja (Osváth, Házy, Udvardy, Melis) Mi belépője, II. felvonás (Házy) Mi és Feri kettőse a II. felvonásból: „Ne fél, ne félj, bolond szívem, úgyis tudod már…” (Házy – Melis) III. felvonás fináléja (Osváth, Melis, Házy, Udvardy) Az operett cselekménye: Liza, Lichtenfels tábornok lánya győzött egy lovasversenyen. Ezt megünneplik a tábornok házában. Az ünnepségen megjelenik Pottenstein-Hatfaludy Ferenc főhadnagy, aki Lizának gyerekkori jópajtása. Sőt több is ennél, mert a maga részéről komoly érzelmeket is táplál és Lizát el akarja venni feleségül. Liza azonban Szu-Csong herceg kínai követhez vonzódik. Érzelmeit eddig gondosan leplezte. Váratlan fordulat történik: Szu-Csongot hazahívják, miniszterré nevezik ki. A hirtelen válás izgalmában Liza nem tud többé uralkodni érzelmein, a herceg boldogan öleli magához, és együtt utaznak Pekingbe. Szu-Csongot a császár kitünteti a legmagasabb elismeréssel a sárga kabáttal, ezt nagy ceremónián adják át neki. A konzervatívok vezetője Csang herceg gyűlöli Lizát, felháborodik szokásain és keményen megleckézteti Szu-Csong testvérét, Mi hercegnőt is. Csang kényszeríti Szu-Csongot, hogy az ősi törvények értelmében vegyen feleségül négy nemes mandzsu lányt. A herceg kénytelen ebbe beleegyezni, de csak látszatból. Arra viszont már nem hajlandó, hogy a négy nőnek \"igazi\" férje legyen, vagy pláne, hogy Lizáról lemondjon. Liza erről semmit sem tud, de Feri, akit közben attasénak kineveznek Pekingbe, elárulja Lizának a kínai házasság titkát. A hír hallatán Liza elhatározza, hogy megszökik. Szu-Csong őrséget állít az asszony ajtaja elé és megakadályozza a szökést. A fogoly Lizához belopódzik Feri. Célja az, hogy mihamarabb megszöktesse, s ebben Mi segítségére is számít. Menekülés közben útjukat állják az őrök és a miniszter is. A miniszter végül eláll az útjukból és maga mutat utat Lizának és Ferinek. Szu-Csong és nővére a kis Mi - aki reménytelenül szereti a huszárfőhadnagyot - magára marad. Harsányi Zsolt (Korompa, 1887. jan. 27. – Bp., 1943. nov. 29.): író, újságíró, műfordító. A kolozsvári egy.-en előbb bölcsészetet, majd jogot hallgatott. Incze Sándorral előbb Kolozsvárott, majd 1910-től Bp.-en Színházi Hét címmel színházi lapot szerk., amely később Színházi Élet címmel jelent meg. 1913-ban Bp.-en a Budapesti Hírlap, aztán a Pesti Hírlap munkatársa, a két világháború között az Új Idők állandó munkatársa. A Magyar Pen Club főtitkára; 1938-ban a Vígszínház ig.-ja. Tagja volt a Kisfaludy (1934) és a Petőfi Társ.-nak. Divatos, technikailag ügyesen megoldott, de tartalmilag elég felszínes életrajzi regényeivel aratott sikereket. Ő írta Paulini Bélával Kodály Háry János c. dalművének szövegét (1926). Színdarabokat, verses műveket is írt. -Főbb művei: A féltékeny költő (versek, Bp., 1920); Az arany holló (r., Bp., 1925); Az üstökös - Petőfi életének regénye. I-II. kötet (r., Bp., 1932); Ember küzdj! -Madách életének regénye … (r., Bp., 1932); Ecce homo - Munkácsy Mihály életének regénye I-III. kötet (r., Bp., 1935); Magyar rapszódia - Liszt Ferenc életének regénye.* (r., Bp., 1936); Mathias Rex. - Hunyadi Mátyás életének regénye. (r., Bp., 1937); És mégis mozog a föld (r., Bp., 1937); Magdolna - Három szerelem regénye I-III. kötet (r., Bp., 1938); Grófkisasszony (vígjáték, Bp., 1939). Élni jó (r., Bp., 1940); Whisky szódával (r., Bp., 1941); Szólalj, szólalj, virrasztó! Zrínyi, a költő, életének regénye. Ő fordította le Mrs. Jack London: Jack London élete c. könyvét. A Sevillai borbély szövegkönyvének magyarra fordítása is az ő nevéhez fűződik.
518 Búbánat 2007-01-02 19:25:23
Házy Erzsébet összes rádiós felvételei I/5 Gyöngy Pál – Bródy Tamás közösen: Éva a Paradicsomban – 1957 A darab ősbemutatója 1937-ben, Budapesten, a Városi Színházban volt. Szövegét Solty E. – Iványi L. – Kellér Dezső írták. A rádiós változat szövegírója, versek: Békeffy István A darabnak egy zenei részletét ismerem a rádióból: Duett: „Ne kérdezd…” (Km.: Házy Erzsébet, Korondy György) Békeffi István, Békeffy (Szeged, 1901. aug. 31. – Bp., 1977. jún. 9.): színműíró, kabarészerző, József Attila-díjas (1950, 1953), ~ László konferanszié unokaöccse. Katonai középisk.-ban tanult Nagyváradon és Sopronban, utána Bp.-en bölcsészhallgató volt. 1926-ban tűnt fel sikeres bohózatával a Sziget Színpadon, Hol jártál az éjszaka? ; ezt követte több operettje, vígjátéka és kabaréjelenete. Állandó szerzőtársa volt Kellér Dezső, Stella Adorján, Vadnai László, zeneszerzője Lajtai Lajos. 1934-ben írta első filmforgatókönyvét. 1942-ig 22 forgatókönyvnek volt szerzője vagy társszerzője (Jöjjön elsején, Gyurkovics fiúk, Magdolna stb.). Számos művét megfilmesítették. 1926-ban kötött házasságot Turay Ida színésznővel, aki sok filmjében és színdarabjában szerepelt. 1945–46-ban szerk. Balázs Béla lapját a Fényszórót. Számtalan filmforgatókönyv készítésében működött közre, vígjátékokban és életrajzi filmekben is (pl. A tanítónő, 1945; Beszterce ostroma, 1948; Janika, 1949; Déryné, 1951; Erkel, 1952; Mese a 12 találatról, 1956). Több száz kabaréjelenetet írt, a legjobban sikerült bennük Pomócsinak, a jószándékú, de ügyetlen kispolgárnak a figurája, amelyet Salamon Béla játszott sok esztendeig a színpadon. 1957-től 1971-ig külföldön élt és dolgozott. Svájcban lakott és főleg az NSZK filmiparának írt forgatókönyveket (Baleset, 1957; A hazug, 1961; Egy majdnem tisztességes lány, 1963 stb.) Legnagyobb sikere az Egy angyal szállt le Brooklynban (olasz-spanyol film, 1957) könyv alakban is megjelent. 1971-ben Turay Idával együtt hazatért Bp.-re. A Fővárosi Operettszínházban 1977. febr. 27-én mutatták be musicaljét: A kutya, akit Bozzi úrnak hívtak. – M. Latyi Matyi mint Robinson (Pintér Zoltán színdarabjából versbe írta, Bp., 1946); Latyi Matyi, a furfangos cukrászinas (Pintér Zoltán: Latyi Matyi, a furfangos cukrászinas c. darabjából versbe írta, Bp., 1947); Déryné (forgatókönyv, Bp., 1951); Pomócsi kalandjai (tréfák, kuplék, sanzonok, Kellér Dezsővel, Bp.,); Angyal szállt el Brooklyn felett … (r., München, 1958); Der Hund der Bozzi hiess (r., Berlin, 1965). Drámái: Kozmetika (1933); Jöjjön elsején (Stella A.-nal, 1936); Holnap ágyban marad (Stella A.-nal, 1937); Az Angol Bank nem fizet (Stella A.-nal, 1939); Janika (Stella A.-nal, 1946); Egy asszonygyilkos vallomása (1967). Librettói: Lajtai L.: A régi nyár (1928); Lajtai L.: Az okos mama (1931); Gyöngy P.: Kadétszerelem (Szilágyi L.-val, 1933); Fényes Sz.: A kutya, akit Bozzi úrnak hívnak (1976).
Házy Erzsébet összes rádiós felvételei I/5 Gyöngy Pál – Bródy Tamás közösen: Éva a Paradicsomban – 1957 A darab ősbemutatója 1937-ben, Budapesten, a Városi Színházban volt. Szövegét Solty E. – Iványi L. – Kellér Dezső írták. A rádiós változat szövegírója, versek: Békeffy István A darabnak egy zenei részletét ismerem a rádióból: Duett: „Ne kérdezd…” (Km.: Házy Erzsébet, Korondy György) Békeffi István, Békeffy (Szeged, 1901. aug. 31. – Bp., 1977. jún. 9.): színműíró, kabarészerző, József Attila-díjas (1950, 1953), ~ László konferanszié unokaöccse. Katonai középisk.-ban tanult Nagyváradon és Sopronban, utána Bp.-en bölcsészhallgató volt. 1926-ban tűnt fel sikeres bohózatával a Sziget Színpadon, Hol jártál az éjszaka? ; ezt követte több operettje, vígjátéka és kabaréjelenete. Állandó szerzőtársa volt Kellér Dezső, Stella Adorján, Vadnai László, zeneszerzője Lajtai Lajos. 1934-ben írta első filmforgatókönyvét. 1942-ig 22 forgatókönyvnek volt szerzője vagy társszerzője (Jöjjön elsején, Gyurkovics fiúk, Magdolna stb.). Számos művét megfilmesítették. 1926-ban kötött házasságot Turay Ida színésznővel, aki sok filmjében és színdarabjában szerepelt. 1945–46-ban szerk. Balázs Béla lapját a Fényszórót. Számtalan filmforgatókönyv készítésében működött közre, vígjátékokban és életrajzi filmekben is (pl. A tanítónő, 1945; Beszterce ostroma, 1948; Janika, 1949; Déryné, 1951; Erkel, 1952; Mese a 12 találatról, 1956). Több száz kabaréjelenetet írt, a legjobban sikerült bennük Pomócsinak, a jószándékú, de ügyetlen kispolgárnak a figurája, amelyet Salamon Béla játszott sok esztendeig a színpadon. 1957-től 1971-ig külföldön élt és dolgozott. Svájcban lakott és főleg az NSZK filmiparának írt forgatókönyveket (Baleset, 1957; A hazug, 1961; Egy majdnem tisztességes lány, 1963 stb.) Legnagyobb sikere az Egy angyal szállt le Brooklynban (olasz-spanyol film, 1957) könyv alakban is megjelent. 1971-ben Turay Idával együtt hazatért Bp.-re. A Fővárosi Operettszínházban 1977. febr. 27-én mutatták be musicaljét: A kutya, akit Bozzi úrnak hívtak. – M. Latyi Matyi mint Robinson (Pintér Zoltán színdarabjából versbe írta, Bp., 1946); Latyi Matyi, a furfangos cukrászinas (Pintér Zoltán: Latyi Matyi, a furfangos cukrászinas c. darabjából versbe írta, Bp., 1947); Déryné (forgatókönyv, Bp., 1951); Pomócsi kalandjai (tréfák, kuplék, sanzonok, Kellér Dezsővel, Bp.,); Angyal szállt el Brooklyn felett … (r., München, 1958); Der Hund der Bozzi hiess (r., Berlin, 1965). Drámái: Kozmetika (1933); Jöjjön elsején (Stella A.-nal, 1936); Holnap ágyban marad (Stella A.-nal, 1937); Az Angol Bank nem fizet (Stella A.-nal, 1939); Janika (Stella A.-nal, 1946); Egy asszonygyilkos vallomása (1967). Librettói: Lajtai L.: A régi nyár (1928); Lajtai L.: Az okos mama (1931); Gyöngy P.: Kadétszerelem (Szilágyi L.-val, 1933); Fényes Sz.: A kutya, akit Bozzi úrnak hívnak (1976).
517 Búbánat 2007-01-02 19:06:05
Házy Erzsébet összes rádiós felvételei I/4 Fényes Szabolcs: Nászajándék – 1955 rádióoperett Szövegíró, versek: Ambrózy Ágoston A Rádió Dalszínházában – Ruitner Sándor zenei rendező visszaemlékezése szerint – ez a darab volt az első nagyszabású feladata. A „könnyű múzsa” egyik kiemelkedő mestere, Fényes Szabolcs bízta rá új rádióoperettjének női főszerepét. Az Ambrózy Ágoston szövegkönyvére épülő „Nászajándék”- ból sajnos nem maradt ránk hangzó emlék. AMBRÓZY ÁGOSTON, IFJ., SÉDENI (Sátoraljaújhely, 1914. nov. 20.-Bp., 1998. szept. 9.): költő, író, műfordító. Baumgarten-díj 1940 M.: Madár, 1939; Séta, 1942; Tíz perc, r., 1943; Griff, 1943; Az élők titka, kisr., 1943; Baba, r., 1943; Kék rapszódia, elb., 1944; Állatkert, v., Kassa, 1944; Asszonyok háza, vígjáték, 1952; Választás, d., 1953; Sógorok, komák, szatíra, 1953; A debreceni lunatikus, zenés vígjáték, 1955; Borostyán. Schubert életének regénye, 1959; Carmencita. Egy remekmű bukásának regénye, 1961 [németül: Berlin, 1968]; Télapó meg az állatgyerekek [Gábor Évával], mesekönyv, 1961; Világos pillanat. Schumann életregénye, 1964; Napóra, (Beethoven-Bettina Brentano-Goethe) regény, 1971. Műford.: W. Shakespeare: Felsült szerelmesek, vígjáték, 1947.
Házy Erzsébet összes rádiós felvételei I/4 Fényes Szabolcs: Nászajándék – 1955 rádióoperett Szövegíró, versek: Ambrózy Ágoston A Rádió Dalszínházában – Ruitner Sándor zenei rendező visszaemlékezése szerint – ez a darab volt az első nagyszabású feladata. A „könnyű múzsa” egyik kiemelkedő mestere, Fényes Szabolcs bízta rá új rádióoperettjének női főszerepét. Az Ambrózy Ágoston szövegkönyvére épülő „Nászajándék”- ból sajnos nem maradt ránk hangzó emlék. AMBRÓZY ÁGOSTON, IFJ., SÉDENI (Sátoraljaújhely, 1914. nov. 20.-Bp., 1998. szept. 9.): költő, író, műfordító. Baumgarten-díj 1940 M.: Madár, 1939; Séta, 1942; Tíz perc, r., 1943; Griff, 1943; Az élők titka, kisr., 1943; Baba, r., 1943; Kék rapszódia, elb., 1944; Állatkert, v., Kassa, 1944; Asszonyok háza, vígjáték, 1952; Választás, d., 1953; Sógorok, komák, szatíra, 1953; A debreceni lunatikus, zenés vígjáték, 1955; Borostyán. Schubert életének regénye, 1959; Carmencita. Egy remekmű bukásának regénye, 1961 [németül: Berlin, 1968]; Télapó meg az állatgyerekek [Gábor Évával], mesekönyv, 1961; Világos pillanat. Schumann életregénye, 1964; Napóra, (Beethoven-Bettina Brentano-Goethe) regény, 1971. Műford.: W. Shakespeare: Felsült szerelmesek, vígjáték, 1947.
516 Búbánat 2007-01-02 18:42:50
Házy Erzsébet összes rádiós felvételei I/3 Polgár Tibor: A lepecsételt asszony – 1952 rádióoperett Szövegíró, versek: Kristóf Károly A teljes műnek csak a részleteit ismerem, melyeket a rádió időnként sugározza. A rádiófelvételen közreműködnek: Házy Erzsébet, Sárdy János a MR. Énekkara és Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Polgár Tibor A történet cselekményéről és szereplőiről nincs adatom. Két részletet ismerek a darabból: -szerelmi kettős: „szeretlek tavasszal, amikor virágzik a rét... Én akarom a csókodat most!…” (Házy, Sárdy) -szerenád (Sárdy) Kristóf Károly (Bp., 1904. márc. 3.– 1994): újságíró, színpadi szerző. A Ma Este, a Színházi Élet, az Estlapok, 1945 után a Világ, a Kis Újság, és az Esti Hírlap színikritikusa volt. Operettszövegkönyveket írt, operákat fordított. Librettói: Kék Duna (Halász I.-vel, zene: ifj. J. Strauss műveiből Nagypál B., 1933); Handa-banda (Halász Gy.-val, zene: Eisemann M., 1940); Szép Juhászné (zene: Huszka J., 1954); La rose de Noël (zene: Lehár F.: 1958); Vörös posztó (zene: Kosma, 1966). Fordításai: Offenbach: Banditák (1962), ifj. J. Strauss: Egy éj Velencében (Gáspár M.-tal, 1967). Kristóf Károly régi vágású, pesti újságíró volt. Kalap, ballonkabát, barna öltöny. Ezek hozzá tartoztak apró alakjához. És a bot, ami azért kellett, mert idős korában kissé elbizonytalanodott a járása. kilencvenhez közeledve is gyakran bejött a szerkesztőségbe, hozta a híreket az Operaházból. Egyszer egy gyűröttes plakátot húzott elő a zsebéből: Ma este premierem van Párizsban - mondta. És tényleg: neve ott állt a Rose de Noel című Lehár-operett plakátján mint ötletgazdáé. Karcsi bácsi mesélt, viccelt, ötletei voltak, személyesen ismert majdnem mindenkit a XX. század első felének magyar irodalmában, zenéjében. Ő szerkesztette az első magyar keresztrejtvényt. Huszonegy éves volt akkor. Már dadaista versei jelentek meg Kassák folyóiratában, a Ma lapjain (olvashatatlanok egyébként, de mindegy - 1927-ben kötetben is kiadta őket Mestercsapás címmel). Szeretett játszani a szavakkal, érdekelte rejtett rendszerük. Így figyelt fel az angol lapokban megjelenő, fura \"szórácsokra\". Talán azokat is valami avantgárd játéknak foghatta fel. Maga is összeállított egy ilyet, magyar szavakból. Amikor elkészült, szerette volna kipróbálni valakin. Leszaladt az EMKE-be, talált ott egy fiatalembert, aki a verseskötetét árulta. Fölhívta a szerkesztőségbe, leültette, s elé tette a feladványt. A fiatalember ránézett a trükkös négyzethálóra, s azt mondta: Van nekem elég rejtvény az életemben! - azzal felállt, és elment. Karcsi bácsi később nagy hírű poétaként látta viszont: József Attilának hívták. A keresztrejtvény azért megjelent, 1925 januárjában, a Ma Estében. A dadaista költőnek induló Kristóf Károly pedig felhagyott az avantgárddal. A húszas évek végétől az Est-lapok munkatársa lett. Móricz, Kosztolányi, Babits körül forgolódott. Világsztárokat interjúvolt a repülőtéren vagy a pályaudvaron. Bartók Bélának szinte minden lépéséről beszámolt: legalább száz cikket írt róla. Később ezekből állította össze a Beszélgetések Bartók Bélával című könyvét. Maga is bekapcsolódott a zenei életbe, szövegíróként és fordítóként. Operalibrettókat magyarított. Gyöngy Pállal együtt szerezte a Minden jegy elkelt című operettet, K. Halász Gyulával a Macskazenét és a Handa banda című Eisemann-darab szövegét, Nagypál Bélával a Tarantellát. Huszka Jenő Szép Juhászné című operettjének is ő a szövegírója. Szirmai Albert Tabáni legendájából több dalszöveget jegyez. Operettslágerek, táncdalok (például a Szeretlek, Budapest című) és az ötvenes években indulók kerültek ki a keze alól. De írt filmforgatókönyveket is: az ő sztorija volt a Nászút féláron, a Szenzáció, a Halló, Budapest. A forradalom után, 1957-ben alapító tagja lett a Fülesnek. Innen ment nyugdíjba 1969-ben. Munkatársai még ma is emlékeznek rá. Persze, nyughatatlan nyugdíjas volt, egészen haláláig, 1994-ig naponta gyakorolta mesterségét, az újságírást az Esti Hírlapnál és régi lapjánál, a Fülesnél.
Házy Erzsébet összes rádiós felvételei I/3 Polgár Tibor: A lepecsételt asszony – 1952 rádióoperett Szövegíró, versek: Kristóf Károly A teljes műnek csak a részleteit ismerem, melyeket a rádió időnként sugározza. A rádiófelvételen közreműködnek: Házy Erzsébet, Sárdy János a MR. Énekkara és Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Polgár Tibor A történet cselekményéről és szereplőiről nincs adatom. Két részletet ismerek a darabból: -szerelmi kettős: „szeretlek tavasszal, amikor virágzik a rét... Én akarom a csókodat most!…” (Házy, Sárdy) -szerenád (Sárdy) Kristóf Károly (Bp., 1904. márc. 3.– 1994): újságíró, színpadi szerző. A Ma Este, a Színházi Élet, az Estlapok, 1945 után a Világ, a Kis Újság, és az Esti Hírlap színikritikusa volt. Operettszövegkönyveket írt, operákat fordított. Librettói: Kék Duna (Halász I.-vel, zene: ifj. J. Strauss műveiből Nagypál B., 1933); Handa-banda (Halász Gy.-val, zene: Eisemann M., 1940); Szép Juhászné (zene: Huszka J., 1954); La rose de Noël (zene: Lehár F.: 1958); Vörös posztó (zene: Kosma, 1966). Fordításai: Offenbach: Banditák (1962), ifj. J. Strauss: Egy éj Velencében (Gáspár M.-tal, 1967). Kristóf Károly régi vágású, pesti újságíró volt. Kalap, ballonkabát, barna öltöny. Ezek hozzá tartoztak apró alakjához. És a bot, ami azért kellett, mert idős korában kissé elbizonytalanodott a járása. kilencvenhez közeledve is gyakran bejött a szerkesztőségbe, hozta a híreket az Operaházból. Egyszer egy gyűröttes plakátot húzott elő a zsebéből: Ma este premierem van Párizsban - mondta. És tényleg: neve ott állt a Rose de Noel című Lehár-operett plakátján mint ötletgazdáé. Karcsi bácsi mesélt, viccelt, ötletei voltak, személyesen ismert majdnem mindenkit a XX. század első felének magyar irodalmában, zenéjében. Ő szerkesztette az első magyar keresztrejtvényt. Huszonegy éves volt akkor. Már dadaista versei jelentek meg Kassák folyóiratában, a Ma lapjain (olvashatatlanok egyébként, de mindegy - 1927-ben kötetben is kiadta őket Mestercsapás címmel). Szeretett játszani a szavakkal, érdekelte rejtett rendszerük. Így figyelt fel az angol lapokban megjelenő, fura \"szórácsokra\". Talán azokat is valami avantgárd játéknak foghatta fel. Maga is összeállított egy ilyet, magyar szavakból. Amikor elkészült, szerette volna kipróbálni valakin. Leszaladt az EMKE-be, talált ott egy fiatalembert, aki a verseskötetét árulta. Fölhívta a szerkesztőségbe, leültette, s elé tette a feladványt. A fiatalember ránézett a trükkös négyzethálóra, s azt mondta: Van nekem elég rejtvény az életemben! - azzal felállt, és elment. Karcsi bácsi később nagy hírű poétaként látta viszont: József Attilának hívták. A keresztrejtvény azért megjelent, 1925 januárjában, a Ma Estében. A dadaista költőnek induló Kristóf Károly pedig felhagyott az avantgárddal. A húszas évek végétől az Est-lapok munkatársa lett. Móricz, Kosztolányi, Babits körül forgolódott. Világsztárokat interjúvolt a repülőtéren vagy a pályaudvaron. Bartók Bélának szinte minden lépéséről beszámolt: legalább száz cikket írt róla. Később ezekből állította össze a Beszélgetések Bartók Bélával című könyvét. Maga is bekapcsolódott a zenei életbe, szövegíróként és fordítóként. Operalibrettókat magyarított. Gyöngy Pállal együtt szerezte a Minden jegy elkelt című operettet, K. Halász Gyulával a Macskazenét és a Handa banda című Eisemann-darab szövegét, Nagypál Bélával a Tarantellát. Huszka Jenő Szép Juhászné című operettjének is ő a szövegírója. Szirmai Albert Tabáni legendájából több dalszöveget jegyez. Operettslágerek, táncdalok (például a Szeretlek, Budapest című) és az ötvenes években indulók kerültek ki a keze alól. De írt filmforgatókönyveket is: az ő sztorija volt a Nászút féláron, a Szenzáció, a Halló, Budapest. A forradalom után, 1957-ben alapító tagja lett a Fülesnek. Innen ment nyugdíjba 1969-ben. Munkatársai még ma is emlékeznek rá. Persze, nyughatatlan nyugdíjas volt, egészen haláláig, 1994-ig naponta gyakorolta mesterségét, az újságírást az Esti Hírlapnál és régi lapjánál, a Fülesnél.
515 Búbánat 2007-01-01 17:57:21
Házy Erzsébet összes rádiós felvételei I/2 Polgár Tibor: Szél kerekedik – 1950 Szövegíró, versek: Vajda István A teljes műnek csak a részleteit ismerem, melyeket a rádió időnként sugározza. A rádiófelvételen közreműködnek: Házy Erzsébet, Raskó Magda, Simándy József, Sárdy János, Maleczky Oszkár, Horváth Tivadar, a MR. Énekkara és Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Polgár Tibor Zenei rendező: Rácz György Rácz György írja „Mesterek árnyékában” című könyvében (Budapest, 1984): \"1950: ...ekkor már szinte megrendelésszerűen kaptuk az elnökségtől a megbízatásokat: március 15-e közeledik, tessék hát létrehozni egy március idusáról szóló zenés játékot. Létre is hoztuk hát Polgár Tibor zenéjével a \'Szél kerekedik\' című darabot, amelyet főként Horváth Tivadar egy cirka ötvenféle gyógynövényt felsoroló gyógyszerészdala tett híressé, amelyet ő olyan fergeteges tempóban énekelt végig, hogy azt azóta sem tudta senki felülmúlni.\"
Házy Erzsébet összes rádiós felvételei I/2 Polgár Tibor: Szél kerekedik – 1950 Szövegíró, versek: Vajda István A teljes műnek csak a részleteit ismerem, melyeket a rádió időnként sugározza. A rádiófelvételen közreműködnek: Házy Erzsébet, Raskó Magda, Simándy József, Sárdy János, Maleczky Oszkár, Horváth Tivadar, a MR. Énekkara és Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Polgár Tibor Zenei rendező: Rácz György Rácz György írja „Mesterek árnyékában” című könyvében (Budapest, 1984): \"1950: ...ekkor már szinte megrendelésszerűen kaptuk az elnökségtől a megbízatásokat: március 15-e közeledik, tessék hát létrehozni egy március idusáról szóló zenés játékot. Létre is hoztuk hát Polgár Tibor zenéjével a \'Szél kerekedik\' című darabot, amelyet főként Horváth Tivadar egy cirka ötvenféle gyógynövényt felsoroló gyógyszerészdala tett híressé, amelyet ő olyan fergeteges tempóban énekelt végig, hogy azt azóta sem tudta senki felülmúlni.\"
513 bemaria 2007-01-01 13:41:50 [Válasz erre: 512 szitakötő 2007-01-01 12:51:34]
Én nem értek egyet azzal, hogy Adél jobb szerep, viszont kétségtelen, hogy a tegnap látott Rosalindat magasan túlszárnyalta.
Én nem értek egyet azzal, hogy Adél jobb szerep, viszont kétségtelen, hogy a tegnap látott Rosalindat magasan túlszárnyalta.
512 szitakötő 2007-01-01 12:51:34 [Válasz erre: 511 Búbánat 2007-01-01 12:27:59]
H.E. isteni volt, naná, hogy lubickolt Adélként, hisz az jobb szerep, mint Rosalinda!
H.E. isteni volt, naná, hogy lubickolt Adélként, hisz az jobb szerep, mint Rosalinda!
511 Búbánat 2007-01-01 12:27:59
Tanulságos és példaértékű, hogy a legnagyobb énekeseink egykor és ma is, mennyire nem tartották, és nem tartják rangon alulinak a drámai-hősi-lírai szerepkörből esetenként kilépve, minden skrupulus nélkül kirándulást tenni a könnyebb múzsa otthonába. Annyi sok komoly operahős(nő) és \"komoly\" operettbonviván-meg primadonna szerep előtt és után, közben, boldogan vállalt(j)ák el színpadon, de a rádióban, a tévé-és mozifilmekben is a könnyedebb, de mégis fajsúlyos alakok megformálását. A tegnap sugárzott 1965-ös Denevér tévéfilmről jutott mindez az eszembe – újólag. Láthattuk-hallhattuk, hogy Házy, Moldován, Ilosfalvy, Melis, Radnay, Szigeti, a Magyar Állami Operaház legendás személyiségei mennyire jól érezték magukat ebben az oldottabb, kötetlenebb szerepkörben. Horváth Ádám rendező hagyta tehetségüket, egyéniségüket szabadon érvényesülni, hagyta, hogy kibontakoztathassák komédiázó kedvüket, hogy megmutathassák, Johann Straussot énekelni semmivel sem könnyebb, mint mondjuk Verdit, Puccinit. A rendező irányításával felszabadultan játszottak és énekeltek ebben a szilveszteri és/vagy karneváli hangulatot tükröző blődségben… nem először és nem utoljára; mindegyikük alakította ezeket a szerepeket korábban vagy később színházban és a mikrofonok előtt. Nem okozott számukra problémát, kibújva bőrükből, az álarcot felvenni és talán tőlük idegennek ható maskarában megmutatkozni – akár a kamerák előtt. Házy Erzsébet e filmjét először láttam. Nagyon örültem, hogy végre, negyvenegy év után, előkerült a tévé archívumából ez a legendás alkotás, és ennek jóvoltából most egy új nemzedéknek nyílott alkalma megismerni valami töredéket Házy Erzsébet jelentős művészi hagyatékából. Engem csak az lepett meg, hogy nem sokkal Rosalindája után - pl. a Rádió Dalszínháza 1963-as stúdiófelvételén Szőnyi Ferenc partnereként énekelte a primadonna szerepet - itt Adélként, szubrettként, mennyire más arcát mutatja; mind hangban, mind jellemrajzban mennyivel többet tudott hozzátenni a figura karakteréhez, és ezáltal nekünk nézőknek művészetéből megint valami mást, különlegeset és élményszerűt nyújtani. Nem véletlen, hogy erre csak a legnagyobbak képesek!
Tanulságos és példaértékű, hogy a legnagyobb énekeseink egykor és ma is, mennyire nem tartották, és nem tartják rangon alulinak a drámai-hősi-lírai szerepkörből esetenként kilépve, minden skrupulus nélkül kirándulást tenni a könnyebb múzsa otthonába. Annyi sok komoly operahős(nő) és \"komoly\" operettbonviván-meg primadonna szerep előtt és után, közben, boldogan vállalt(j)ák el színpadon, de a rádióban, a tévé-és mozifilmekben is a könnyedebb, de mégis fajsúlyos alakok megformálását. A tegnap sugárzott 1965-ös Denevér tévéfilmről jutott mindez az eszembe – újólag. Láthattuk-hallhattuk, hogy Házy, Moldován, Ilosfalvy, Melis, Radnay, Szigeti, a Magyar Állami Operaház legendás személyiségei mennyire jól érezték magukat ebben az oldottabb, kötetlenebb szerepkörben. Horváth Ádám rendező hagyta tehetségüket, egyéniségüket szabadon érvényesülni, hagyta, hogy kibontakoztathassák komédiázó kedvüket, hogy megmutathassák, Johann Straussot énekelni semmivel sem könnyebb, mint mondjuk Verdit, Puccinit. A rendező irányításával felszabadultan játszottak és énekeltek ebben a szilveszteri és/vagy karneváli hangulatot tükröző blődségben… nem először és nem utoljára; mindegyikük alakította ezeket a szerepeket korábban vagy később színházban és a mikrofonok előtt. Nem okozott számukra problémát, kibújva bőrükből, az álarcot felvenni és talán tőlük idegennek ható maskarában megmutatkozni – akár a kamerák előtt. Házy Erzsébet e filmjét először láttam. Nagyon örültem, hogy végre, negyvenegy év után, előkerült a tévé archívumából ez a legendás alkotás, és ennek jóvoltából most egy új nemzedéknek nyílott alkalma megismerni valami töredéket Házy Erzsébet jelentős művészi hagyatékából. Engem csak az lepett meg, hogy nem sokkal Rosalindája után - pl. a Rádió Dalszínháza 1963-as stúdiófelvételén Szőnyi Ferenc partnereként énekelte a primadonna szerepet - itt Adélként, szubrettként, mennyire más arcát mutatja; mind hangban, mind jellemrajzban mennyivel többet tudott hozzátenni a figura karakteréhez, és ezáltal nekünk nézőknek művészetéből megint valami mást, különlegeset és élményszerűt nyújtani. Nem véletlen, hogy erre csak a legnagyobbak képesek!
510 bemaria 2006-12-31 21:21:10
Nagyon tetszett nekem Házy Erzsébet alakítása ebben az operettfilmben. Hihetetlenül bájos termtés volt! Öröm volt nézni és hallgatni!
Nagyon tetszett nekem Házy Erzsébet alakítása ebben az operettfilmben. Hihetetlenül bájos termtés volt! Öröm volt nézni és hallgatni!
509 telramund 2006-12-31 20:54:10
Istenem micsoda légköre van még ezen a fekete fehét felvételen is.Mindent tudott amit a múfajban tudni kell és amit csak a legnagyobbak tudnak.
Istenem micsoda légköre van még ezen a fekete fehét felvételen is.Mindent tudott amit a múfajban tudni kell és amit csak a legnagyobbak tudnak.
508 bemaria 2006-12-31 19:50:25
Nemsokára kezdődik a Denevér! Már nagyon kiváncsi vagyok!
Nemsokára kezdődik a Denevér! Már nagyon kiváncsi vagyok!
507 Búbánat 2006-12-31 11:44:04
Szerdán a Petőfi Rádióban 19.20-kor négy részlet csendült fel A víg özvegyből az \"Operett és más\" című műsorban; Házy Erzsébet és Udvardy Tibor kettősét hallgatva újra bebizonyosodott előttem, ennél a legendás, a Rádió Dalszínháza 1962-es magyar nyelvű stúdiófelvételénél sem előtte sem utána jobb nem született e műből! Elhangzott: Hanna és Daniló kettőse - \"Bamba, bamba gyászvitéz...\" (Házy- Udvardy) Férfi induló - \"Csak a nő, nő...(Udvardy,Kövecses, Kishegyi, Külkey,Palcsó, Várhelyi, Nádas, Havasi Viktor, Kiss Tihamér, Michels János) Grisette-dal (Koltay Valéria és az MR Énekkara, vez.: Sebestyén András) Szerelmi kettős - \"Minden vágyam...\" (Házy - Udvardy)
Szerdán a Petőfi Rádióban 19.20-kor négy részlet csendült fel A víg özvegyből az \"Operett és más\" című műsorban; Házy Erzsébet és Udvardy Tibor kettősét hallgatva újra bebizonyosodott előttem, ennél a legendás, a Rádió Dalszínháza 1962-es magyar nyelvű stúdiófelvételénél sem előtte sem utána jobb nem született e műből! Elhangzott: Hanna és Daniló kettőse - \"Bamba, bamba gyászvitéz...\" (Házy- Udvardy) Férfi induló - \"Csak a nő, nő...(Udvardy,Kövecses, Kishegyi, Külkey,Palcsó, Várhelyi, Nádas, Havasi Viktor, Kiss Tihamér, Michels János) Grisette-dal (Koltay Valéria és az MR Énekkara, vez.: Sebestyén András) Szerelmi kettős - \"Minden vágyam...\" (Házy - Udvardy)
506 Búbánat 2006-12-31 09:27:36
Épp most énekel Házy Erzsébet Isolier apród szerepében az Ory grófjából - Kertész Iván műsorában: Emlékezetes alakítások a Magyar Állami Operaházban. Partnerek: Réti József, Gyurkovics Mária.
Épp most énekel Házy Erzsébet Isolier apród szerepében az Ory grófjából - Kertész Iván műsorában: Emlékezetes alakítások a Magyar Állami Operaházban. Partnerek: Réti József, Gyurkovics Mária.
505 Búbánat 2006-12-31 09:09:45 [Válasz erre: 504 szitakötő 2006-12-30 16:45:59]
Szinberger Sándor 1971-ben és 1978-ban új betanulásban vitte színre a Pillangókisasszonyt, ezekben játszott Házy Erzsébet. Békés András 1983-as rendezésének nem törvényszerűsége, hogy egy az egyben átvegye elődjének beállításait. Andics György azt emelte ki, hogy Házy Erzsébetnek a korábbi rendezésben - talán önkéntelen módon - tett apró gesztusát, finom mozdulatát másfél évtizeddel később, egy beszélgetés eredményeként, viszontlátta az említett két művész tolmácsolásában. Így élt tovább, akár négy művésznő \"közvetítésével, HÁzy Erzsébet szellemisége.
Szinberger Sándor 1971-ben és 1978-ban új betanulásban vitte színre a Pillangókisasszonyt, ezekben játszott Házy Erzsébet. Békés András 1983-as rendezésének nem törvényszerűsége, hogy egy az egyben átvegye elődjének beállításait. Andics György azt emelte ki, hogy Házy Erzsébetnek a korábbi rendezésben - talán önkéntelen módon - tett apró gesztusát, finom mozdulatát másfél évtizeddel később, egy beszélgetés eredményeként, viszontlátta az említett két művész tolmácsolásában. Így élt tovább, akár négy művésznő \"közvetítésével, HÁzy Erzsébet szellemisége.
504 szitakötő 2006-12-30 16:45:59 [Válasz erre: 500 Búbánat 2006-12-30 15:23:05]
Mind a 4 Butterfly megcsinálta, hiszen be volt rendezve.
Mind a 4 Butterfly megcsinálta, hiszen be volt rendezve.
503 Búbánat 2006-12-30 16:20:29
I/1 Bródy Tamás: Kulcs a lábtörlő alatt Rádió-operett Házy Erzsébet a Feleség szerepét énekelte a darabban. Bemutató ideje: 1949. december Házy Erzsébet még főiskolás volt, a rádió énekkarában énekelt, ez talán a legelső rádiós munkája. Bródy Tamás zeneszerzőnek ugyancsak első ilyen jellegű rádiós munkája „Kulcs a lábtörlő alatt” témája egy házasság sorsa, mely annak a problémának áthidalásán állt vagy bukott, hogy sikerül-e a férjnek és feleségnek zökkenőmentesen tudomásul venni, hogy előbbi mindössze autóbuszkalauz, utóbbit azonban kiemelik gyárigazgatónőnek. A férj szerepét Solthy György alakította, aki sikeres budapesti prózai működése előtt éveken át volt vidéken kedvelt bonviván. Rácz György rendező írta le visszaemlékezésében, hogy a feleség szerepének hangsúlyos része prózára esett, és Bulla Elma szívesen el is vállalta a feladatot, amíg meg nem tudta, hogy egy dalt, majd egy kettőst is kell Solthyval énekelnie. Közölte, hogy erre képtelenek lesznek őt rávenni, annyi pénzt nem tudnak neki felkínálni! Hát a neki járó tiszteletdíjnál többet csakugyan nem tudtak fizetni alakításáért, de sok óráig tartó rábeszélés nyomán mégiscsak vállalkozott arra, hogy – kéken, zölden és verejtékezve – elénekelje a duettet. A szám végleges megörökítése ellen azonban kézzel-lábbal tiltakozott, így az operett úgynevezett Z-felvételén helyette Házy Erzsébet énekel máig. Egyéb adatokat nem ismerek a felvételről.
I/1 Bródy Tamás: Kulcs a lábtörlő alatt Rádió-operett Házy Erzsébet a Feleség szerepét énekelte a darabban. Bemutató ideje: 1949. december Házy Erzsébet még főiskolás volt, a rádió énekkarában énekelt, ez talán a legelső rádiós munkája. Bródy Tamás zeneszerzőnek ugyancsak első ilyen jellegű rádiós munkája „Kulcs a lábtörlő alatt” témája egy házasság sorsa, mely annak a problémának áthidalásán állt vagy bukott, hogy sikerül-e a férjnek és feleségnek zökkenőmentesen tudomásul venni, hogy előbbi mindössze autóbuszkalauz, utóbbit azonban kiemelik gyárigazgatónőnek. A férj szerepét Solthy György alakította, aki sikeres budapesti prózai működése előtt éveken át volt vidéken kedvelt bonviván. Rácz György rendező írta le visszaemlékezésében, hogy a feleség szerepének hangsúlyos része prózára esett, és Bulla Elma szívesen el is vállalta a feladatot, amíg meg nem tudta, hogy egy dalt, majd egy kettőst is kell Solthyval énekelnie. Közölte, hogy erre képtelenek lesznek őt rávenni, annyi pénzt nem tudnak neki felkínálni! Hát a neki járó tiszteletdíjnál többet csakugyan nem tudtak fizetni alakításáért, de sok óráig tartó rábeszélés nyomán mégiscsak vállalkozott arra, hogy – kéken, zölden és verejtékezve – elénekelje a duettet. A szám végleges megörökítése ellen azonban kézzel-lábbal tiltakozott, így az operett úgynevezett Z-felvételén helyette Házy Erzsébet énekel máig. Egyéb adatokat nem ismerek a felvételről.
502 Búbánat 2006-12-30 16:18:43 [Válasz erre: 501 Búbánat 2006-12-30 16:18:05]
I. 1949 – 1957 közötti rádiós operett-, daljáték felvételek I/1 Bródy Tamás: Kulcs a lábtörlő alatt - 1949 I/2 Polgár Tibor: Szél kerekedik - 1950 I/3 Polgár Tibor: A lepecsételt asszony - 1952 I/4 Fényes Szabolcs: Nászajándék -1955 I/5 Gyöngy Pál – Bródy Tamás közösen: Éva a Paradicsomban - 1957 I/6 Lehár Ferenc : A mosoly országa – 1950-es évek /(1)„Mi” szerepe/
I. 1949 – 1957 közötti rádiós operett-, daljáték felvételek I/1 Bródy Tamás: Kulcs a lábtörlő alatt - 1949 I/2 Polgár Tibor: Szél kerekedik - 1950 I/3 Polgár Tibor: A lepecsételt asszony - 1952 I/4 Fényes Szabolcs: Nászajándék -1955 I/5 Gyöngy Pál – Bródy Tamás közösen: Éva a Paradicsomban - 1957 I/6 Lehár Ferenc : A mosoly országa – 1950-es évek /(1)„Mi” szerepe/
501 Búbánat 2006-12-30 16:18:05 [Válasz erre: 464 Búbánat 2006-12-15 13:37:40]
Hat részre osztottam a kronológiát: I. 1949 – 1957 rádiófelvételek II. 1958-1960 rádiófelvételek III. 1961-1963 rádiófelvételek IV. 1964 rádiófelvételek V. 1965-1967 rádiófelvételek VI. 1968-1976 rádiófelvételek
Hat részre osztottam a kronológiát: I. 1949 – 1957 rádiófelvételek II. 1958-1960 rádiófelvételek III. 1961-1963 rádiófelvételek IV. 1964 rádiófelvételek V. 1965-1967 rádiófelvételek VI. 1968-1976 rádiófelvételek
500 Búbánat 2006-12-30 15:23:05
Ézsiás Erzsébet: Az érzelmek papnője (Pitti Katalin életútja) könyvében találtam pár sort Andics Györgytől, aki a nyolcvanas években az Operaház ügyelője volt. Ő emlékezik, abból az alkalomból, hogy 1983-ban Békés András rendezésében az Opera felújította a Pillangókisasszonyt, és Butterflyt négyes szereposztásban játszották: Kincses Veronika, Tokody Ilona, Kukely Júlia és Pitti Katalin: „Korábban statisztáltam ebben az előadásban, az első felvonásban szolga voltam, utána mindig kiültem a nézőtérre megnézni Házy Erzsébetet Csocsoszánként. Nekem ő volt az operajátszás csúcsa. A harmadik felvonásban, amikor találkozik az amerikai feleséggel, volt egy gesztusa: a hűség jelképét, a piros mákvirágot átnyújtotta az új feleségnek. Ezt elmeséltem Kukely Júliának, akivel jóban voltam. És amikor megnéztem őt, láttam, hogy megcsinálta, amiről beszéltünk. Rajta kívül Kati volt az, aki megvalósította ezt a mozdulatot, más töltéssel, más zenei effektusra, de megtörtént. Tehát Házy Erzsébet tovább élt a színpadon.”
Ézsiás Erzsébet: Az érzelmek papnője (Pitti Katalin életútja) könyvében találtam pár sort Andics Györgytől, aki a nyolcvanas években az Operaház ügyelője volt. Ő emlékezik, abból az alkalomból, hogy 1983-ban Békés András rendezésében az Opera felújította a Pillangókisasszonyt, és Butterflyt négyes szereposztásban játszották: Kincses Veronika, Tokody Ilona, Kukely Júlia és Pitti Katalin: „Korábban statisztáltam ebben az előadásban, az első felvonásban szolga voltam, utána mindig kiültem a nézőtérre megnézni Házy Erzsébetet Csocsoszánként. Nekem ő volt az operajátszás csúcsa. A harmadik felvonásban, amikor találkozik az amerikai feleséggel, volt egy gesztusa: a hűség jelképét, a piros mákvirágot átnyújtotta az új feleségnek. Ezt elmeséltem Kukely Júliának, akivel jóban voltam. És amikor megnéztem őt, láttam, hogy megcsinálta, amiről beszéltünk. Rajta kívül Kati volt az, aki megvalósította ezt a mozdulatot, más töltéssel, más zenei effektusra, de megtörtént. Tehát Házy Erzsébet tovább élt a színpadon.”
499 Búbánat 2006-12-30 15:08:41
Kertész Iván most megjelent könyvében (216 este az Operában) találtam egy kritikát, melyet még itt nem közöltem, melyben Házy Erzsébet alakításáról írja meg véleményét. Korábban hivatkoztam Kertésznek azokra a bírálataira, melyeket a hatvanas évek elejétől a MUZSIKÁ-ban jelentetett meg és benne Házyt is nevesíti. Ez kimaradt akkor, most pótolom: MUZSIKA, 1968. január Richard Strauss: Ariadne Naxos szigetén - felújítás az Operaházban Kertész Iván: „Az előjáték szereplői közül mindenekelőtt Házy Erzsébet Komponistáját kell megemlíteni. Pontosan eltalált, színes, rokonszenves figurát állított színpadra. Hangilag nem volt kifogástalan amit nyújtott, és a későbbiek folyamán bizonyára még többet kiemel majd a szerep zenei szépségeiből is.”
Kertész Iván most megjelent könyvében (216 este az Operában) találtam egy kritikát, melyet még itt nem közöltem, melyben Házy Erzsébet alakításáról írja meg véleményét. Korábban hivatkoztam Kertésznek azokra a bírálataira, melyeket a hatvanas évek elejétől a MUZSIKÁ-ban jelentetett meg és benne Házyt is nevesíti. Ez kimaradt akkor, most pótolom: MUZSIKA, 1968. január Richard Strauss: Ariadne Naxos szigetén - felújítás az Operaházban Kertész Iván: „Az előjáték szereplői közül mindenekelőtt Házy Erzsébet Komponistáját kell megemlíteni. Pontosan eltalált, színes, rokonszenves figurát állított színpadra. Hangilag nem volt kifogástalan amit nyújtott, és a későbbiek folyamán bizonyára még többet kiemel majd a szerep zenei szépségeiből is.”
498 IVA 2006-12-27 23:29:45 [Válasz erre: 495 Búbánat 2006-12-27 08:46:01]
Az \'50-es évek végén színpadon is ment a Carmen ezekkel az énekesekkel (is). Szőnyi Olga sokáig alakította Mercedest (mígnem - ritka alkalmakra - Carmenné lépett elő), Házy Erzsébet pedig rövid ideig Frasquita volt (mígnem Blondét, Papagenát is elhagyva, végleg a primadonnai szerepkört hódította meg). Sajnálom, hogy azt a Carment nem láthattam, csak a Pesti Műsorból és a hirdetőoszlopokról voltam jól informált.
Az \'50-es évek végén színpadon is ment a Carmen ezekkel az énekesekkel (is). Szőnyi Olga sokáig alakította Mercedest (mígnem - ritka alkalmakra - Carmenné lépett elő), Házy Erzsébet pedig rövid ideig Frasquita volt (mígnem Blondét, Papagenát is elhagyva, végleg a primadonnai szerepkört hódította meg). Sajnálom, hogy azt a Carment nem láthattam, csak a Pesti Műsorból és a hirdetőoszlopokról voltam jól informált.
497 Búbánat 2006-12-27 17:43:26 [Válasz erre: 496 szitakötő 2006-12-27 14:49:00]
Igazad van! Tényleg az lehet...
Igazad van! Tényleg az lehet...
496 szitakötő 2006-12-27 14:49:00 [Válasz erre: 494 Búbánat 2006-12-27 08:40:47]
Latabár Kálmán a Margitsziget-i Szabadtéri Színpadon játszta Frosch-t, és annak a fekete-fehér felvételét időnként leadják a TV-ben. (Ha jól emlékszem!)
Latabár Kálmán a Margitsziget-i Szabadtéri Színpadon játszta Frosch-t, és annak a fekete-fehér felvételét időnként leadják a TV-ben. (Ha jól emlékszem!)
495 Búbánat 2006-12-27 08:46:01
Közbevetőleg: tegnap este a Kossuthon az Operákbó, daljátékokból és operettekből összeállított műsorban a legelső szám a Carmenből a Torreádor-dal volt, melyben Jámbor László mellett Tiszay Magda,Házy Erzsébet,Szőnyi Olga, Rajna András és Nádas Tibor, valamint a MR Énekkara volt hallható.
Közbevetőleg: tegnap este a Kossuthon az Operákbó, daljátékokból és operettekből összeállított műsorban a legelső szám a Carmenből a Torreádor-dal volt, melyben Jámbor László mellett Tiszay Magda,Házy Erzsébet,Szőnyi Olga, Rajna András és Nádas Tibor, valamint a MR Énekkara volt hallható.
494 Búbánat 2006-12-27 08:40:47 [Válasz erre: 492 IVA 2006-12-27 01:21:20]
A rádiónak van felvétele Latabárral, és élő közvetítés hangfelvétele is az Erkel Színházból; a Hungaroton is lemezre vette vele. Nekem is rémlik, hogy a TV-ben egyszer régen viszontláttam börtönőrként. Csak nem emlékszem, milyen változatban. Azt viszont határozottan tudom, a Zenés TV Színház Szinetár rendezte felvételén nem Latabár alakította Froscht, mert ott Koltai Róbert volt a börtönőr.
A rádiónak van felvétele Latabárral, és élő közvetítés hangfelvétele is az Erkel Színházból; a Hungaroton is lemezre vette vele. Nekem is rémlik, hogy a TV-ben egyszer régen viszontláttam börtönőrként. Csak nem emlékszem, milyen változatban. Azt viszont határozottan tudom, a Zenés TV Színház Szinetár rendezte felvételén nem Latabár alakította Froscht, mert ott Koltai Róbert volt a börtönőr.
493 Búbánat 2006-12-27 08:27:28 [Válasz erre: 491 IVA 2006-12-27 01:13:29]
Elképzelhető, hogy play-back módon oldják meg: Darvas játssza, s más valaki énekli... Orlovszky alakját már annyiféle módon feldolgozták (mezzo, alt, szoprán, tenor, bariton is énekelte), hogy nem csodálkoznék azon sem, ha ebben a TV-feldolgozásban egy prózai színész énekelné a „karnevál hercegének „átdramatizált szerepét. Egyébként Darvas Iván tud(ott) énekelni is… Szilveszter este ez is kiderül!
Elképzelhető, hogy play-back módon oldják meg: Darvas játssza, s más valaki énekli... Orlovszky alakját már annyiféle módon feldolgozták (mezzo, alt, szoprán, tenor, bariton is énekelte), hogy nem csodálkoznék azon sem, ha ebben a TV-feldolgozásban egy prózai színész énekelné a „karnevál hercegének „átdramatizált szerepét. Egyébként Darvas Iván tud(ott) énekelni is… Szilveszter este ez is kiderül!
492 IVA 2006-12-27 01:21:20 [Válasz erre: 490 mauscherika 2006-12-25 13:22:41]
Viszont létezik felvétele a televíziónak Latabár Kálmán Frosch-alakításáról is. Nem tudom, hogy magánszámként-e, vagy egy élő Denevér-előadás felvételéből. (Gyerekkori Froschom, Fekete Pál leleménye volt \"izgazgató úr\"-nak szólítgatni Frank fogházigazgatót, Latabár \"igázgató úrként\" szólongatta. Major Tamás verziójára már nem emlékszem.)
Viszont létezik felvétele a televíziónak Latabár Kálmán Frosch-alakításáról is. Nem tudom, hogy magánszámként-e, vagy egy élő Denevér-előadás felvételéből. (Gyerekkori Froschom, Fekete Pál leleménye volt \"izgazgató úr\"-nak szólítgatni Frank fogházigazgatót, Latabár \"igázgató úrként\" szólongatta. Major Tamás verziójára már nem emlékszem.)
491 IVA 2006-12-27 01:13:29 [Válasz erre: 488 Búbánat 2006-12-25 12:59:22]
Karnevál herceg vajon Orlovszkyval azonos? Már nem emlékszem, miért \"keresztelték át\" a színlapon. Arra sem, hogy Darvas Iván énekelte-e a szólamot.
Karnevál herceg vajon Orlovszkyval azonos? Már nem emlékszem, miért \"keresztelték át\" a színlapon. Arra sem, hogy Darvas Iván énekelte-e a szólamot.
490 mauscherika 2006-12-25 13:22:41 [Válasz erre: 488 Búbánat 2006-12-25 12:59:22]
Kár, hogy nem az, de ettől még ugyanúgy örülök, hogy leadják! Bárcsak adnának még sok-sok ilyet a tv-ben...
Kár, hogy nem az, de ettől még ugyanúgy örülök, hogy leadják! Bárcsak adnának még sok-sok ilyet a tv-ben...
489 Búbánat 2006-12-25 13:16:21 [Válasz erre: 485 IVA 2006-12-25 05:42:13]
Örülök, hogy az M2 tévében valaki gondolt a Denevérre, s éppen azt a felvételt választották szilveszter estére, melyben Házy Erzsébet játssza, énekli, egyszóval: alakítja Adélt - fekete-fehérben, de lénye számunkra megszínesíti, igazi ünnepivé varázsolja majd az ó évet! Ebben biztosak lehetünk! S közben felidézhetjük, valóban, azokat a régi karácsonyi - és nem karácsonyi - operai estéket, amikor művészetével bearanyozta és megédesítette az ünnepeinket éppúgy, mint a szürke és sivár hétköznapjainkat. Áldassák érte neve mindörökké!
Örülök, hogy az M2 tévében valaki gondolt a Denevérre, s éppen azt a felvételt választották szilveszter estére, melyben Házy Erzsébet játssza, énekli, egyszóval: alakítja Adélt - fekete-fehérben, de lénye számunkra megszínesíti, igazi ünnepivé varázsolja majd az ó évet! Ebben biztosak lehetünk! S közben felidézhetjük, valóban, azokat a régi karácsonyi - és nem karácsonyi - operai estéket, amikor művészetével bearanyozta és megédesítette az ünnepeinket éppúgy, mint a szürke és sivár hétköznapjainkat. Áldassák érte neve mindörökké!
488 Búbánat 2006-12-25 12:59:22 [Válasz erre: 486 mauscherika 2006-12-25 11:17:17]
Ez nem a Latabáros! M2: december 31. Vasárnap, 20:00 operettfilm, 72 perc, 1965 rendező: Horváth Ádám operatőr: Sík Igor jelmeztervező: Wieber Mariann szereplő(k): Ilosfalvy Róbert (Eisenstein) Moldován Stefánia (Rosalinda) Melis György (dr. Falke) Házy Erzsébet (Adél) Szigeti László (Alfréd) Csűrös Karola (Ida) Radnai György (Frank) Darvas Iván (Karnevál herceg) Major Tamás (Frosch) Johann Strauss nagyoperettjének tévéváltozata Fischer Sándor fordításának felhasználásával átdolgozta és verseit írta: Romhányi József. Dramaturg: Búzáné Fábri Éva. A Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus zenekarát és énekkarát Bródy Tamás vezényli. Közreműködik az Állami Operaház Balettkara, koreográfus: Barkóczy Sándor A denevér valójában farsangi komédia - bálban játszódik, álarcok és maskarák között - de ugyanezen a jogon szilveszter éjszakájára is tehető a cselekmény. Egy ideje - Bécsben és Budapesten egyaránt - az óévet gyakran búcsúztatják Johann Strauss remekművével.
Ez nem a Latabáros! M2: december 31. Vasárnap, 20:00 operettfilm, 72 perc, 1965 rendező: Horváth Ádám operatőr: Sík Igor jelmeztervező: Wieber Mariann szereplő(k): Ilosfalvy Róbert (Eisenstein) Moldován Stefánia (Rosalinda) Melis György (dr. Falke) Házy Erzsébet (Adél) Szigeti László (Alfréd) Csűrös Karola (Ida) Radnai György (Frank) Darvas Iván (Karnevál herceg) Major Tamás (Frosch) Johann Strauss nagyoperettjének tévéváltozata Fischer Sándor fordításának felhasználásával átdolgozta és verseit írta: Romhányi József. Dramaturg: Búzáné Fábri Éva. A Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus zenekarát és énekkarát Bródy Tamás vezényli. Közreműködik az Állami Operaház Balettkara, koreográfus: Barkóczy Sándor A denevér valójában farsangi komédia - bálban játszódik, álarcok és maskarák között - de ugyanezen a jogon szilveszter éjszakájára is tehető a cselekmény. Egy ideje - Bécsben és Budapesten egyaránt - az óévet gyakran búcsúztatják Johann Strauss remekművével.
