Bejelentkezés Regisztráció

Házy Erzsébet művészete és pályája


360 telramund 2006-11-01 17:19:15
Azér nem szabad kihagyni a felsorolásból,hogy abban a nehéz 6o-as és 7o-es évek elején,amikor a müvészek a nyugati világtól el voltak zárva Házyval két filmet is csináltak Ausztriában és Nyugat-Németországban a korábbi Cigánybárót és a Marica grófnőt Ott jó volt csak itthon nem felelt meg Szinetár Úrnak a Csárdáskirálynő filmválozatához Sylviának-elhivta Moffot, aki olyan volt benne ,hogy jobb nem beszélni róla.Igaz kihagyta Honthyt is-volt helyette Psota-szinészéletének legrosszabb figuráját hozva.

359 Búbánat 2006-10-31 17:32:00
Magyar szinkron Walt Disney: Hófehérke és a hét törpe, amerikai színes szinkronizált animációs film, 83 perc (Snow-White and the Seven Dwarfs, 1937) Zene: Leigh Harline, Frank Churchill, Paul J. Smith A szinkronizált változatban Hófehérke énekhangja Házy Erzsébet – 1960 év körül. (A prózai dialógusokban Várady Hédi szinkronizálta Hófehérkét) Tartalom: Egyszer volt, hol nem volt, volt egy gyönyörűséges hercegnő, Hófehérke, akinek életét pokollá tette a féltékeny királynő. A kastélyból elűzött Hófehérke hamar otthonra talál az erdő mélyén hét szeretetre méltó és szeretetre éhes törpe házikójában, akik lelkesen fogadják a jövevényt. De Tudor, Vidor, Szende, Szundi, Hapci, Morgó és Kuka sem tudják megakadályozni, hogy egy titokzatos öregasszony mérgezett almával kínálja meg a lányt...

358 Búbánat 2006-10-31 17:30:31
És akkor a pasas... - fekete-fehér magyar vígjáték, 92 perc (1966) rendező: Gertler Viktor forgatókönyvíró: Gertler Viktor, Herskó János, Szász Péter zeneszerző: Ránki György operatőr: Hildebrand István Szereplők: Latinovits Zoltán - Főnök Sinkovits Imre - Rendező Major Tamás – Sándor Réti József - énekes Házy Erzsébet - Széphalminé Kozák László - Széphalmi Psota Irén - Marika/Maud/nő/Tekla Törőcsik Mari - Mara Csala Zsuzsa - hintaló vásárló Bárdy György - Billy Tyll Attila - nyomozó Alfonzó - Józsi bácsi Basilides Zoltán – Maud apja Görbe János – őrmester Horváth Tivadar – német filmrendező Huszti Péter – kivégzőosztag parancsnoka Kálmán György – idegorvos Konz Gábor – Dick Márkus László – Charlie Pártos Erzsi – Anya Péchy Blanka – A mama Pethes Sándor – rendező Szabó Ottó – Kalauz Velenczei István – Ügyvéd Zách János - igazgató Továbbá: Mensáros László, Tomanek Nándor… Tartalom: A karikaturisztikus filmben pályafutásának emlékeit ajánlja filmötletként egy idős rendező hajdanvolt tanítványának, a jelenlegi stúdióvezetőnek. Ifjúként látjuk a húszas évek Berlinjében, ahol egy magyar származású filmcsillagot kell honfibúval megríkatnia. Majd egy hollywoodi történet, a rakodómunkás Pennypepper és egy milliomoslány románca elevenedik meg. Modernista filmötleteket egy 23. századi sci-fi paródia követ - de a Főnöknek egyik sem tetszik. Mikor jön a hír az első űrrepülésről, az idős rendező szeme felcsillan, és azonnal kombinálni kezd.

357 Búbánat 2006-10-31 17:29:54
A pénzcsináló - fekete-fehér magyar vígjáték, 93 perc (1964) rendező: Bán Frigyes író: Tolnay Lajos forgatókönyvíró: Bencsik Imre zeneszerző: Fényes Szabolcs operatőr: Forgács Ottó Szereplők: Pécsi Sándor - Bányai Péter Békés Itala - Lina Házy Erzsébet Gobbi Hilda - Hagymássyné Egri István - Mikola Greguss Zoltán - főkapitány Temessy Hédi - Kerényiné továbbá: Ungváry László, Esztergályos Cecília, Márkus László, Bán Frigyes Tartalom: A századfordulón játszódó filmvígjáték hőse Bányai, a szegény írnok, aki tehetséges pénzhamisító. Egész valósághű bankjegyeket tud rajzolni, és ezzel megszabadul égető pénzgondjaitól. Ráadásul még házsártos anyósa is bíztatja. Egy ambiciózus detektív, Mikola felfigyel a hamis bankjegyekre, és vidéken is nyomozni kezd a pénz- és a kutyabőr-hamisítások után. Bányai karrierje pedig egyre feljebb ível...

356 Búbánat 2006-10-31 17:29:16
Férjhez menni tilos! fekete-fehér magyar vígjáték, 94 perc (1964) (A Magyar Televízió és a Budapest Filmstúdió koprodukciójában) rendező: Zsurzs Éva író: Rejtő Jenő forgatókönyvíró: Kellér Dezső zeneszerző: Behár György operatőr: Sík Igor Szereplők: Benkő Gyula (Thomas Percy) Darvas Iván (Allen Brown) Házy Erzsébet (Lillian) Mányai Lajos (Bonson) Psota Irén (Dóra) Balázs Samu (Sir Halley) Továbbá: Kemény László, Mezei Mária, Velenczei István, Basilides Zoltán, Hadics László, Bakó Márta, Pártos Erzsi, Horkay János, Kőmives Sándor, Kazal László Tartalom: Egy angol milliomoslányt, a temperamentumos Liliant édesapja, Mr. Halley feleségül akar adni valakihez, akit a lány nem is szeret. Lilian azzal fenyegetőzik, hogy az első férfihoz hozzámegy, akivel találkozik, és bárokban fog énekelni, azzal keresi majd kenyerét. Felháborodott apja magándetektívvel figyelteti, de a nyomozó véletlenül Lilian barátnőjét, Dórát kezdi követni, akinek viszont egy örökség reményében azonnal meg kell házasodnia. Tévedések, félreértések, és bonyodalmak sorozata után apa és lánya végül kibékül egymással, a detektív pedig feleségül veszi Dórát, aki sajnálatosan, végül egy pennyt sem örököl.

355 Búbánat 2006-10-31 17:28:47
Új Gilgames - fekete-fehér magyar játékfilm, 94 perc (1963) rendező: Szemes Mihály forgatókönyvíró: Solymár József, András Ida zeneszerző: Petrovics Emil operatőr: Hegyi Barnabás szereplők: Darvas Iván Domján Edit Pécsi Sándor Házy Erzsébet - Klári Továbbá: Kiss Ferenc, Rajz János, Sinkovits Imre, Szabó Ernő, Gózon Gyula, Dallos Szilvia, Ascher Oszkár, Pécsi Sándor, Kiss Ferenc, Basilides Zoltán, Felföldi Anikó, Zilahy Hédi, Láng József, Tartalom: A halállal perlekedő sumér király, Gilgames szellemét megidéző történet egy budapesti rákkórházban játszódik. Dávid, a fiatal néprajztudós fásultan számol le az életével. Orvosa viszont arra épít, hogy épp egy ilyen kutató, konok elme képes a betegség pontos ismeretében, erős hittel szembeszállni a halállal. Őszinte, humánus kalauzolása mellett Dávid újra felfedezi az élet örömeit: a gyümölcs ízét, a munka szépségét és betegtársa, Lilla személyében a szerelmet. Az asszony gyógyultan hagyja el a kórházat, Dávid pedig elszántan folytatja a harcot a találkozás reményében.

354 Búbánat 2006-10-31 17:28:11
Alázatosan jelentem - fekete-fehér magyar játékfilm, 98 perc (1960) rendező: Szemes Mihály író: Bóka László operatőr: Szécsényi Ferenc zene: Vincze Ottó Szereplők: Házy Erzsébet Csákányi László Deésy Alfréd Pálos György Gábor Miklós – Benedek őrnagy, „Mikádó” Szirtes Ádám – Dobi tizedes Uray Tivadar – Krucsay vezérezredes Pálos György – Binder, segédtiszt Ruttkai Éva – Anna Makláry Zoltán – id. Benedek Péchy Blanka – id. Benedekné Psota Irén – Irma Szabó Gyula – Vendlótzky, Továbbá: Almási Éva, Basilides Zoltán, Csákányi László, Garics János, Horváth Gyula, Kautzky József, Kovács Károly, Lázár Mária, Lengyel Erzsi, Márkus László, Őze Lajos, Petrik József, Simor Erzsi, Suka Sándor, Sütő Irén, Zenthe Ferenc Tartalom: A második világháború előestéje. Benedek Zoltán őrnagy maga a megtestesült szolgálati szabályzat. Érzelmeit csak Anna, öccse özvegye felé mutatja ki. Az ezredben kommunisták ellen nyomoznak. A fő célpont Dobi tizedes, akit az őrnagy egyszer látott Annához felmenni. A kampány Benedek féltestvérén kívül Annát is gyanúba keveri, az őrnagy azonban nem tesz semmit. A vezérezredes egykor Benedek anyjának udvarolt, ezért fiával is szimpatizál. Az őrnagyot előléptetik, ezredes a világháborúban. Az utolsó töltényig kitart a németek mellett. Az összeomlás zűrzavarában a szovjetekhez átálló munkaszolgálatosok mellé sodródik (Dobi is köztük van). Benedek visszarohan a németekhez, akik lelövik.

353 Búbánat 2006-10-31 17:27:35
Felfelé a lejtőn - fekete-fehér magyar vígjáték, 88 perc (1959) rendező: Gertler Viktor író: Darvas Szilárd, Királyhegyi Pál operatőr: Eiben István Zene: Polgár Tibor szereplők: Házy Erzsébet – Takács Éva Kálmán György –Mester Lajos Psota Irén – egy énekesnő Kazal László - Api Ráday Imre – Vannai Jenő Ascher Oszkár – Doktor úr Kibédi Ervin – Szabó Péter Peti Sándor A Felfelé a lejtőn rendezője, Gertler Viktor odáig merészkedett, hogy egy fiatal operaénekesnőre bízta bűnügyi cselekményszállal terhelt szerelmi vígjátéka női főszerepét. Házy Erzsébet már korábban, a Gerolsteini kalandban bizonyított: nemcsak szép és vonzó jelenség, s kitűnő a hangja, de még színésznőnek sem utolsó. Itt szinte önmagát játssza, akár a jóval későbbi dokumentarista játékfilmek szereplői. Gyári munkáslány, aki az üzemi kórusból előlépve elindul a szólóénekesi karrier útján. Hogy Házyból nem lett vérbeli filmsztár, arról csakis a csillogást és kiemelkedést nem tűrő merev filmirányítás tehetett. Ellenlábasa a filmben a mindenféle szerepkörben jeleskedő Psota Irén. A filmbeli Kakukk- bár hivatásos énekesnője elájul a nyílt színen, amikor saját apja elalszik sikerszáma közben. Persze ehhez az kell, hogy a vetélytársnőnek szánt altatót tévedésből a papa igya meg. \"Énmellettem elaludni nem lehet\", ekként szól a dal szövege, melynek zenéjét kivételesen nem Fényes, hanem Polgár Tibor írta. Nem is lett belőle rádióműsorok slágere, csak Psota művésznő jelképes erejű sikerdala az akkortájt tőle hallható kuplék (\"Két kicsi kecske\", \"Papírszalvétát gyűjtők\") sorában Kálmán Györgyöt nem dédelgették a filmesek. Talán igazából ő maga sem szeretett a kamerák előtt játszani. Tehetsége inkább a színpadon nyilvánult meg. Vérbeli színházi ember volt. Egész pályafutása a Nemzeti Színházhoz kötötte, noha nem volt a fogalom klasszikus értelmében az úgynevezett nemzeti színházi stílus követője. Intellektusa és iróniája megóvta a sokáig uralkodó deklamáló játékmódtól. Klasszikus darabokban is modern tudott lenni. Amikor pedig a színházi divatok újabb fordulata a pálya szélére sodorta, szép csendesen visszahúzódott. Előbb a rivaldafény elől, majd az életből is. Nyolcvanéves lenne március 6-án, de már tizenhat éve nincs közöttünk. A Felfelé a lejtőn volt az első filmfőszerepe. Akkor játszotta el ezt a kissé gyenge akaratú figurát, amikor divatba jött, amikor 1957-ben a Nemzeti színpadán egy francia darabban (A tojás) addigi legnagyobb sikerét aratta. A forradalom leverése után a közönség fura amnéziába esett. Az októberi szép napok emléke a kollektív tudatalattiba került, s 1957. május elsején többszázezer fővárosi hallgatta Kádárt a Hősük terén. A közönség felejteni, szórakozni akart, ezért az efféle, kissé blőd vígjátékokat is örömmel fogadta. Gertler Viktor tudta, hogy a népszerűséghez hazai viszonyok között sztárnak számító egyéniségek kellenek. Ezért játszatta a női főszerepet a nemcsak szép, hanem remek hangú operaénekesnővel, Házy Erzsébettel, s ezért csapott le a csúcsra került fiatal Kálmán Györgyre, aki helyett játszhatott volna Darvas vagy Mensáros is, csakhogy ők épp ekkor börtönben ültek.

352 Búbánat 2006-10-31 17:26:56
Gerolsteini kaland - fekete-fehér magyar romantikus vígjáték, 96 perc (1957) rendező: Farkas Zoltán forgatókönyvíró: Kolozsvári Andor, Szinetár György zeneszerző: Jacques Offenbach nyomán Patachich Iván operatőr: Hildebrand István szereplők: Darvas Iván (Martin) Házy Erzsébet (Antónia nagyhercegnő) Kiss Manyi (Klotild) Feleki Kamill (Bumm) Tímár József (Ál-Bacca) Lázár Mária (Anasztázia) Szemes Mari (Olivia) Továbbá: Szabó Ernő, Gózon Gyula, Váradi Hédi, Hlatky László, Garas Dezső, Bárdy György, Kemény László, Benedek Tibor, Peti Sándor, Basilides Zoltán Tartalom: Gerolsteinben azok a lányok, akik egy évben születtek a nagyhercegnővel, nem mehetnek férjhez, sorvadozhatnak, amíg ő pártában van. Vonzó és gazdag férjet keresnek Antóniá-nak, hogy a kincstárat megtöltsék. A szépséges uralkodónő álruhában és véletlenül ismerkedik meg a kiszemelt vőlegénnyel: a szomszédos Pecunia uralkodójával. Martin hasonló célból járja inkognitóban országát. Mulatságos bonyodalmak: együttes raboskodás, álarcosbál és lányszöktetés után, egymásba szeretnek és egyesül a két –amúgy koldusszegény - korona. Van még sok fülbemászó dallam, táncoskomikus, szubrett, intrika, félreértés, és persze a végén minden megoldódik.

351 Búbánat 2006-10-31 17:26:15
Gábor diák – Gül Baba - színes magyar zenés film, 89 perc (1956) Rendezte: Kalmár László Szöveg: Martos Ferenc daljátéka nyomán filmre írta: Babay József Zene: Huszka Jenõ zenéjét filmre alkalmazta: Vincze Ottó Operatõr: Badal János Díszlettervezõ: Varga Mátyás Jelmeztervezõ: Márk Tivadar Énekhangok (a Magyar Állami Operaház Művészei): Gyurkovics Mária, Házy Erzsébet, Kenéz Ernõ, Littasy György, Losonczy György, Melis György Közremûködik: a Forrai Kórus és a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara Váradi László vezényletével Szereplők: Zenthe Ferenc (Gábor diák) - énekhangja: Kenéz Ernő Sinkovits Imre (Suki Balázs, „Mujkó”) - énekhangja: Littasy György Krencsey Mariann (Leila, Gül Baba lánya) - énekhangja: Gyurkovics Mária Andaházy Margit (Veronika, Lagos görög lány ) - énekhangja: Házy Erzsébet Kőmíves Sándor (Gül Baba, a rózsák atyja) - énekhangja: Melis György Tompa Sándor (Zülfikár, főeunuch) Greguss Zoltán (Kucsuk Ali budai pasa) - énekhangja: Losonczy György Bárdy György (Ali embere) Mády Szabó Gábor (Budai bíró) Tartalom: A magyarországi török uralom idején játszódó történet hőse Gábor diák, aki pajtásával, Suki Balázzsal együtt, ahol csak tud, borsot tör a kegyetlen, Ali pasa orra alá. Egy alkalommal üldözőik elől Gül baba kertjébe menekülnek. Gábor diák megismeri és megszereti Gül baba leányát, Leilát, Suki pedig Veronikába, a magyar rabnőbe szeret bele. De Ali pasa - aki a háremébe akarja vitetni Leilát - elfogatja és halálra ítéli a két magyar fiút.

350 Búbánat 2006-10-31 17:25:02
Házy Erzsébet magyar mozifilmjei: 1.) Gábor diák – Gül Baba - színes magyar zenés film, 89 perc (1956) - csak énekhang! 2.) Gerolsteini kaland - fekete-fehér magyar romantikus vígjáték, 96 perc (1957) 3.) Felfelé a lejtőn - fekete-fehér magyar vígjáték, 80 perc (1959) 4.) Alázatosan jelentem - fekete-fehér magyar játékfilm, 98 perc (1960) 5.)Új Gilgames - fekete-fehér magyar játékfilm, 94 perc (1963) 6.) Férjhez menni tilos! fekete-fehér magyar vígjáték, 94 perc (1964) 7.) A pénzcsináló - fekete-fehér magyar vígjáték, 93 perc (1964) 8.) És akkor a pasas... - fekete-fehér magyar vígjáték, 92 perc (1966) Magyar szinkron: 1.) Walt Disney: Hófehérke és a hét törpe, amerikai színes animációs film, 83 perc (1937)

349 Búbánat 2006-10-29 13:27:20 [Válasz erre: 348 Orfeusz 2006-10-29 06:30:08]
Akkor itt valami \"generált\" informatikai problémával állunk szemben!

348 Orfeusz 2006-10-29 06:30:08
most kivételesen nekem se ment

347 Orfeusz 2006-10-29 06:29:32
[url]http://72.14.221.104/search?q=cache:WYGtEUBszdMJ:www.hongrieforum.com/viewtopic.php%3Ft%3D3972%26postdays%3D0%26postorder%3Dasc%26start%3D372%26sid%3D870714338ac9fc54301434226153a0b0+H%C3%A1zy+Erzs%C3%A9bet&hl=hu&gl=hu&ct=clnk&cd=230;Le rôle de la COMTESSE MARITSA était tenu par ERZSÉBET HÁZY, grande interpčte hongroise des opérettes;házy[/url] segítettem:)

346 Búbánat 2006-10-29 00:27:56
[url]http://72.14.221.104/search?q=cache:WYGtEUBszdMJ:www.hongrieforum.com/viewtopic.php%3Ft%3D3972%26postdays%3D0%26postorder%3Dasc%26start%3D372%26sid%3D870714338ac9fc54301434226153a0b0+H%C3%A1zy+Erzs%C3%A9bet&hl=hu&gl=hu&ct=clnk&cd=230;Le rôle de la COMTESSE MARITSA était tenu par ERZSÉBET HÁZY, grande interpčte hongroise des opérettes[/url] Próbáltam a file-t letölteni,de nekem nem sikerül...

345 Búbánat 2006-10-29 00:10:30
Közbevetőleg Magyar Orvosi Kamara lapjában találtam a következőket: \"1975-ben Lengyelországban, Wroclawban (középkori magyar nevén Boroszlóban) gerontológiai tanulmányúton jártam. Közben megismerkedtem a XX. század kiemelkedő zeneterapeutájával, Tadeusz Natanson professzorral. A zeneszerzési és a zeneterápia tanszéket is vezette, az utóbbit a világon az elsők között indította. Hazajövet akkori munkahelyemen, a Budapest Fővárosi Visegrádi Kórházban elkezdtem a zeneterápiát, elnézést kérve a tény közlésért: elsőként hazánkban. 1975-öt írtunk – azaz 30 évvel ezelőttről van szó. Zeneterápiában résztvett idősek Giacomo Pucciniről és muzsikájáról Giacomo Puccini méltatása aligha szükséges, a zeneköltészet zenitjén áll, a világ operaházainak állandó műsordarabjai művei. A Fővárosi Visegrádi Gyógyintézetben 1975-ben elkezdődött zeneterápiás foglalkozásainkon előkelő helyen álltak Puccini művei. Munkacsoportunk több alkalommal, előadásokban, nemzetközi kongresszusokon, tanulmányokban számolt be az eredményekről, felmérésekről, elemzésekről. Már akkor hangsúlyoztuk, hogy, a receptív zeneterápia résztvevői mennyire szeretik Giacomo Puccinit és zenéjét. Korábban idős, továbbá pszichoszomatikus megbetegedésekben szenvedő felnőtt betegek receptív zeneterápiájáról közöltünk adatokat. Az Erzsébet Kórház-rendelőintézet (Budapest) geriatriai profilú osztályán idős gondozottaik receptív zeneterápiája összetett rehabilitációs törekvéseink közé tartozik. 3 hetenként átlag 16 idős gondozott vett részt zeneterápiában. Életkoruk 60 és 89 év közötti, tehát idősödő és idős betegekről van szó; egy-egy alkalommal 13-22 résztvevő volt; valamennyien az előző évtizedekben és jelenleg is budapesti lakosok; az osztály hivatalos, admisztrativ – tehát nem szakmai – szervezete alapján 3-4 férfi beteg akad, a többiek nők. A betegek tartózkodási ideje a kórházi osztályon: 6 hét – 10 év (!). Megjegyzendő hogy az osztályon kezeltek száma 115, a zeneterápiában megjelenők száma azért olyan csekély, mert sajnálatosan -túl sok az agyi katasztrófában megbénultak, mozgásképtelenek aránya. A zeneterápia során magnetofont használunk, alkalmanként l-1 Giacomo Puccini művet tűzve programunkra. A komponista 12 színpadi művet írt, ezek közül – a hazai ismertséget véve alapul – néhányat választottunk ki: (keletkezési sorrendjüket figyelembe vettük) Manon Lescaut, Bohémélet, Tosca, Pillangókisasszony, Gianni Schicchi, Turandot. A magnetofonszalagra felvettük a szóban forgó mű legismertebb részleteit. Magyar nyelvű felvételeket játszottunk. Esetenként azonban 1-l különösen ismert áriát, kettőst világhírű külföldi művészek olasz nyelvű interpretálásában is játszottunk. Bevezetésképpen néhány mondatot említettünk a mű keletkezéséről, ősbemutatójáról, magyarországi bemutatójáról és nevesebb előadóiról is. Az egyes részletek előtt közöltük a címet, az előadó nevét. A programok átlag 40 percig tartottak. A részletek meghallgatása után beszélgettünk az elhangzottakról, a szerzőről, a műről, a részlet tartalmáról (szeretet, szerelem, érzelem, hősiesség, líra). A kötetlen beszélgetések során szó esett Giacomo Puccini életéről, alkotásainak az egyetemes zenetörténetben elfoglalt helyéről, színpad szeretetéről. A betegek közlései, – ha szabad így fogalmaznunk, – megfelelt annak az elképzelésnek, a „vártnak”, hogy hogyan vélekedünk a szerzőről. A legfontosabb: valóban hatalmas átérzéssel hallgatták a részleteket, szinte azzal kezdődött minden találkozás, hogy, közölték: nagyon jó volt az előző, gyönyörű volt, szép, hasznos és köszönik a segítséget (könnyebb elviselni a bajt, vidámabb lett az életük, várakoznak mindig a következő zenére, nem fáj annyira mindenük, stb.). A beszélgetés során kiderült, hogy a résztvevők nem voltak rendszeres operalátogatók, a Bohéméletet, a Toscát, a Pillangókisasszonyt mintegy 25-en 1átták, a Manon Lescau-t 3-an, a Turandotot 2-en. Más Giacomo Puccini-müvet nem láttak. Ezzel szemben 2 idős beteg kivételével mindegyik mesélte, hogy a rádióban sokszor hallottak részleteket és 12-en elmondták, hogy ha teljes felvétel hangzott a rádióban, mindig meghallgatták. Érdekes kérdés: melyik előadó tetszett, kit akarnak hallgatni. Legelső: Simándy József, aztán Házy Erzsébet, Orosz Júlia. A „kedvenc” részletek: Levé1-ária (Cavaradossi, Tosca), Nessun dorma (Calaf, Turandot) és a szerelmi kettős a Pillangókisasszony első felvonásából. Ez utóbbit a jelenlevő hölgyek (60-79 évesek!) többször kérték és hallgatták meg. Giacomo Puccini a szívét, 1elkét, szeretetét hozta a közönségnek. Melódiái, örökbecsű művei változatlanul ragyognak. S most, mint vázoltuk, idős betegeknek hoznak érzéseket, örömet.\" Dr. Vértes László* *Dr. med. Dr. h. c. Dr. h. c. Dr. Vértes László főorvos a belgyógyászat, a társadalomorvostan, a rehabilitáció, a geriatria szakorvosa, zeneterapeuta. A Magyar Orvosi Kamara Szabaidő-Kultúra-Sport Bizottság tagja, a Magyar Zeneterápiás Egyesület alapító főtitkára, az Albert Schweizer Zeneterápiás Társaság alapító vezetőségi tagja. (2006.09.22.)

344 Búbánat 2006-10-27 11:27:26 [Válasz erre: 343 Búbánat 2006-10-27 09:42:32]
Talán a filmjeivel kezdem...

343 Búbánat 2006-10-27 09:42:32
Nem véletlen, hogy az utóbbi napokban\"hanyagoltam\" kedvencem... legalábbis itt; erősen gyűlik az anyag a diszkográfiához. Végülis iderakom fel egyenként, a táblázat összeállítása kissé körülményes, de ígéretem van rá: egy másik portálon ez is megoldható lesz.

342 Búbánat 2006-10-18 19:12:09
Egy újabb fényképére bukkantam Házy Erzsébetnek. Tudjuk,sok- sok kép jelent meg róla életében és halála után is, a legkülönbözőbb kiadványokban. Többségüket, illetve a forrást, ahol ezek találhatóak, itt megemlítettem; ezt a civil-képet nem ismertem, most fedeztem fel magamnak: fekete kosztümben, szőke hajával mosolyog a lencsébe - a negyvenes éveiben járhatott... Szirtes György: Színházaim a pesti Broadwayn (Polgart Lap- és Könyvkiadó Kft. - 2005) 131. oldalon található a fotó.

341 Búbánat 2006-10-15 15:12:28
Svéd Sándor Amerikából hazatérve, 1949-től újra a budapesti Operaház rendes tagjaként működött. Egyik legemlékezetesebb és legtöbbször énekelt szerepe René volt az Álarcosbálban, amivel ugyancsak elgyönyörködtette a hazai közönséget. Házy Erzsébet első főszerepe kezdő énekesnő korában (1951) az Álarcosbál Oszkár apródja volt. Hogy milyennek látta ő Svéd Sándort, erről sok-sok évvel később így nyilatkozott: HÁZY ERZSÉBET: „Lehet, hogy kegyetlen leszek, de abban az időben a közönség Svéd Sándort szerette is és nem is. Szerette azért, mert olyan nagy művész és nagyszerű énekes volt, amilyen nagyon ritkán születik, százévenként talán! Viszont nem szerette azért, mert mindig olaszul vagy más idegen nyelven énekelt. Megjegyzendő, azóta divatba jött, hogy időnként egy-egy operát valamennyien olaszul énekelünk!Akkor ez még nem volt szokás, a közönség erre nem készült fel, s így egy komplikált darab történetét nem értették meg. Tehát szerették is, nem is. Egy azonban bizonyos, hogy az énektechnikája olyan csodálatos volt, hogy azóta is, az akkori és a mai fiatalok is csak tanulhatnak tőle. Egyszer bejött a Rádióba és dalokat énekelt. Én besettenkedtem a stúdióba másokkal együtt, és akkor ő megmutatta hogyan kell egy magas c-t énekelni, egy úgynevezett hőstenor c-t. Rengeteget énekeltem vele az Álarcosbálban mint Oszkár, mellette akarva-akaratlanul meg kellett hallgatnom René áriáit. Ez talán egyike volt azoknak a szerepeinek, amelyikben soha nem spórolt, hanem mindig teljes hanggal énekelt, természetesen a közönség határtalan örömére. Említenék még egyet rendkívüli szerepei közül, Telramundot a Lohengrinben, amit nem tudom kitől, hol tanult meg, de valami csodálatos volumenben és egy levegőre elképesztően hatalmas frázisokat énekelt. Ugyanezt tapasztaltam az Amonasrójánál is. Ott van egy rész, általában mindenki háromszor vesz levegőt, ő ennél a résznél egyszer sem vett, egy levegővel kiénekelte az egészet. Hogy csinálta, nem tudom. Még egy dolgot talán érdemes megemlíteni. Amikor ő Székely Mihállyal együtt énekelt a Simon Boccanegrában vagy a Don Juanban, amikor összekerült ez a két titán, versenyre keltek, le akarták egymást énekelni, micsoda hangpárbaj volt! Mennyire élvezte a közönség ezt a hangorgiát! /Dr. Viola György: Operafejedelmek – Népszava, 1986./ /Házy Erzsébet mint apród az Álarcosbálban – szerepfotó a könyv képmellékletében./

340 Búbánat 2006-10-13 17:40:02 [Válasz erre: 339 Búbánat 2006-10-13 17:39:33]
HÁZY ERZSÉBET Székely Mihályhoz fűződő kapcsolatára emlékezik vissza: „Első találkozásom Székely Mihállyal rendkívüli jelentőségű volt. Éppen érettségi után voltam, és László Géza bácsinál tanultam énekelni. Valamikor Székely Mihály is Géza bácsinál tanult, így azt is mondhatom, közös tanárunk volt. Nos, 1951-ben, amikor már harmadszor rugaszkodtam neki az operaházi próbaéneklésnek, Székely Mihály úgy segített neke, hogy szinte hihetetlen volt. Én ott várakoztam drukkoló sorstársaim között. Rengetegen voltunk, a hatvanadik lehettem. Mondtam magamban: én itt hatvanig nem számolok el, és fogtam magam, megfordultam, hazamentem . . . volna, . . . ha ő nem jött volna fel a lépcsőn, és nem mondta volna: ’Na taknyos, maga álljon meg, most rögtön próbát énekel!’ El is énekeltem a próbát. Rövidesen hátrajött, ahol várakoztak a többiek, és a legnagyobb meglepetésemre azt mondta: ’Fiam, fel van véve.’ Így tudtam meg azt, amit akkor általában úgy szeptemberben szoktak közölni – most persze már másképpen van -, hogy tagja vagyok a színháznak mint ösztöndíjas. Az első találkozásom Székely Mihállyal tehát olyannyira pozitív volt, hogy meghatározta egész további életemet ezen a pályán, Mit is tudnék még elmondani róla? Mindig nagyon korán bejött a színházba . Sokszor énekeltem vele az Anyeginben, neki mint Gremin hercegnek csak az utolsó előtti képben kell színpadra lépnie. Mégis, arról még véletlenül sem lehetett szó, hogy ő ne hat órakor legyen benn a színházban. A Pomádé királyban gyakran énekeltünk együtt. Megcsodáltam pompás énekét és remek humorát. Egyébként mindent el tudott játszani, mindent el tudott hitetni, a rendkívüli drámai erőtől a kedves humorig, a két hatalmas ellenpólust a Boriasz Godunovot és az Ozmint. Mindkettő felejthetetlen élmény volt. Sajnálom mindazokat, akik nem látták és nem hallották ezt a két alakítást, mert őt nemcsak hallani, látni is kellett. Olyan színpadi egyéniség volt, hogy csak csodálni lehetett. Valamit tudott a színpadon, amit sem kapni, sem elvenni, sem tanítani nem lehet. Azonkívül még valami, egy apróság, ami nekem szintén nagy élményem volt, amikor egyszer feleségével, Piroskával együtt levitt Szegedre. Fantasztikus jó autóvezető volt, abban is olyan precíz volt, mint a színpadon, így nekem az autóvezetésben is példamutató. Örülök, hogy dolgozhattam vele.” /Dr. Viola György: Operafejedelmek – Népszava, 1986./

339 Búbánat 2006-10-13 17:39:33
A budapesti Operaház színpadán 1953. június 6-án mutatkozott be utolsó új szerepében Székely Mihály. Ekkor volt Ránki György Pomádé király új ruhája című operájának bemutatója. A bemutató előadáson közreműködött Házy Erzsébet is, akkor pályakeudő, fiatal énekesnő. Viszonylag kicsi, de nagyon kedve szerepet, az udvari bolond Dzsufi szerepét alakította. A legérdekesebb és legfontosabb találkozás azonban két évvel korábban történt. Erre így emlékezett vissza a Kossuth-díjas, kiváló művésznő:

338 Búbánat 2006-10-13 10:26:41 [Válasz erre: 332 IVA 2006-10-12 23:50:41]
Nálam jóval idősebb vagy, gratulálok ehhez... Ezek szerint még hozzám képest is, nagyon sok személyes emléked, élményed fűződik a \"színpadi\"- és a \"film\"-hősnő Házyhoz, így ha van mit a \"tarsolyodból\" még előbányászni, ami onnan ki kívánkozik, csak folytasd, kérlek...

337 Búbánat 2006-10-13 10:21:49 [Válasz erre: 333 IVA 2006-10-12 23:53:26]
Jó lenne,ha ezt az emkékező műsort megismételné a televízió. Ha újat nem tudnak kitalálni, akkor jövőre - az évfoduló jegyében - akár ezt is adásba tehetnék.

336 Búbánat 2006-10-13 10:19:41 [Válasz erre: 335 szitakötő 2006-10-13 09:07:37]
És ne felejtsük el, hogy a másik \"hivatalos\" férj, Ötvös Csaba is köztünk él, sok mindent tud(hat) Házynak a Darvas Ivánhoz fűződő kapcsolatáról, nem beszélve az Ilosfalvy Róberttal való - általa soha nem titkolt - liesonjukról is. De nem ez a lényeg. Ez bulvárba való téma. Mi itt \"komolyabb\" dolgokról kívánunk szólni: Házy Erzsébet művészetéről és pályájának alakulásáról. Tudom, megkerülhetetlen a magánélete - főleg, hogy élettársait a művészi világból választotta... De mégis...

335 szitakötő 2006-10-13 09:07:37 [Válasz erre: 334 IVA 2006-10-12 23:54:40]
Ne ítéld el , úri módon viselkedik ebben a témában is, vagy jót, vagy semmit. Vannak pletykák amit tudunk, de vannak dolgok, amelyet csak D.I. tud.

334 IVA 2006-10-12 23:54:40 [Válasz erre: 329 szitakötő 2006-10-11 10:35:12]
Bizonyos, hogy ez a szerepköre és az imázsa. Ennyi tartozik ránk.

333 IVA 2006-10-12 23:53:26 [Válasz erre: 328 Búbánat 2006-10-11 09:18:57]
A Magyar Televíziónak abban az 1992. évi emlékműsorában, amelyet 228. sz. hozzászólásomban említettem, Ilosfalvy Róbert mellett Mihály András és Darvas Iván is jelen voltak (valószínűleg mások is, de csak rájuk emlékszem). Darvas szűkszavúan és bölcsen foglalta össze, ami az \"egyik fél\" távollétében és több évtizednyi távolságból érvényes és a nyilvánosságra tartozik: \"A mi kapcsolatunk nem volt sikeres.\" Amit a Lábjegyzetekben leírt, azonos értelmű ezzel. Az írásmű e kapcsolatra vonatkozó részének mellékessége és szenvtelen hangja ahhoz a tetszetős gesztushoz képest lepett meg, hogy Darvas egyáltalán szerepet vállalt a jubileumi emlékezésben, részt vett a tv-műsorhoz felvett beszélgetésében, ami végül is nem volt kötelessége.

332 IVA 2006-10-12 23:50:41 [Válasz erre: 323 szitakötő 2006-10-11 08:27:45]
Születésem óta 70 felé járok. A \"kortárs\"-nak több értelmezése is lehet. Jelentheti, hogy kb. vele egyidős, és jelentheti, hogy egy korban éltek: láthatta színpadon. Egy 10 éves gyermek is megbízhatóan ítélhet meg egy művészt, pl. egy operaénekest, ez neveltetés, intelligencia, műveltség, színházi jártasság stb. függvényében változó. És egy 90 éves is lehet ítélőképességének teljében, ha szelleme, hallása még nem sérült. Én is kisgyermekként kezdtem operába járni. De Házy az én szememben is mindig \"csak\" egy lány volt, egy nagylány. Még jóval halála után is furcsának találtam, amikor azt olvastam róla valahol: \"Gyönyörű asszony volt.\" Persze volt férjnél, és feleséget játszott az Éjszakai repülésben és a Bajazzókban is, de lényéből mindig az sugárzott, hogy még minden előtte áll. Lányos vonásain, mosolyán és megjelenésén túl ez az attitűd is hozzájárult ahhoz, hogy még 40 felett is hitelesen személyesítette meg a lányokat.

331 IVA 2006-10-12 23:48:05 [Válasz erre: 319 szitakötő 2006-10-11 01:35:21]
Nem folytam bele a kapcsolat kutatásába. Kizárólag a kapcsolatról szóló vallomás hangjáról írtam: véleményemet egy írásmű egy részének hangvételéről. Ehhez senkit nem kell megkérdeznem.

330 IVA 2006-10-12 23:46:21 [Válasz erre: 314 IVA 2006-10-11 01:01:10]
Házy Erzsébet és Sudlik Mária közös szerepeit kiegészítem még Szonjával a Bűn és bűnhődésben, csupán a teljességre való törekvésemben, miután egyiküket sem láttam benne.

329 szitakötő 2006-10-11 10:35:12 [Válasz erre: 328 Búbánat 2006-10-11 09:18:57]
Darvas Iván egy ÚR.

328 Búbánat 2006-10-11 09:18:57 [Válasz erre: 318 IVA 2006-10-11 01:22:52]
Említettem a Halhatatlanok Társulata – Örökös Tagság (Sensus Kiadó, 2000)kötetet,mely televíziós interjúk alapján állt össze könvvvé. Ebben van egy Darvas-interjú. Tüzetesen átolvastam, de egy árva szót sem mondott Házyról. Csak célozgatott magánéletének egyes periódusaira, így az ötvenhatos forradalmi események utáni szilenciumra, az ötvenes évek végének, a hatvanas évek közepének zaklatott időszakára...

327 Búbánat 2006-10-11 09:10:00 [Válasz erre: 318 IVA 2006-10-11 01:22:52]
Köszönöm soraidat. Darvas Iván Lábjegyzeteit nem olvastam én sem. Jó, hogy eszedbe jutott, majd megpróbálom beszerezni valahonnan...

326 szitakötő 2006-10-11 09:08:23 [Válasz erre: 321 IVA 2006-10-11 02:08:08]
Kár.

325 szitakötő 2006-10-11 09:08:09 [Válasz erre: 322 IVA 2006-10-11 02:08:35]
Kár.

324 Búbánat 2006-10-11 09:01:23 [Válasz erre: 315 IVA 2006-10-11 01:04:03]
PÁka Jolán.

323 szitakötő 2006-10-11 08:27:45 [Válasz erre: 322 IVA 2006-10-11 02:08:35]
Pedig Te is a kortársa vagy, ha ilyen élményeid vannak bizony 70 fele járhatsz. Kortársa az aki ítélőképessége teljében volt akkor, ergo 22-25 körül. Vagy úgy, mint sokan, már kisgyermekként Operába jártál? /lsd. Kiszel Tünde médiasztár/

322 IVA 2006-10-11 02:08:35 [Válasz erre: 319 szitakötő 2006-10-11 01:35:21]
Sajnos, nem értem a kérdést.

321 IVA 2006-10-11 02:08:08 [Válasz erre: 317 szitakötő 2006-10-11 01:10:01]
Sajnos, nem értem a kiáltást.

320 szitakötő 2006-10-11 01:48:13 [Válasz erre: 319 szitakötő 2006-10-11 01:35:21]
...még élő kortársait megkérdezni?

319 szitakötő 2006-10-11 01:35:21 [Válasz erre: 318 IVA 2006-10-11 01:22:52]
Nem kellene még élő kortársakat meg -kérdezni? Persze kegyeleti okokból nem mondanák a való igazat...

318 IVA 2006-10-11 01:22:52 [Válasz erre: 305 Búbánat 2006-10-10 10:51:18]
Halogattam volna még szóba hozni egy könyvet, amelyet nem olvastam el elejétől végéig, de most, hogy írtál Sándor Judit könyvéről és annak \"sajátos szerkesztői aspektusáról\", nem állhatom meg Darvas Iván Lábjegyzetek c. művének említése nélkül. Nagyra tartom Darvast, a színészt, elméssége és eleganciája is imponál nekem. Magánéletének kedvencemre vonatkozó mondaköréből sok mindent hallottam, de mindig távol tartottam magam tőle. Néhány éve az említett könyvet egy Darvas-rajongónak vettem meg karácsonyra, és csak arra szakítottam időt, hogy kicsemegézzem belőle a Házyval kapcsolatos részeket. Ez egyfelől nem ment gyorsan, mert Darvas az Operaház primadonnájának nevét nem írta le. Másfelől hamar ment, mert ez az epizód (mondom, \"epizód\") nem foglal sok helyet a könyvben. A rövid terjedelemnél jobban csak a tárgyilagos, hideg hang döbbentett meg. Persze meg kell értenünk (itt is) a szerzői szuverenitást, és az emberit is. Azt is, hogy a hosszú idő, a rálátás és az újabb élmények még az egykor létező érzelmeket is módosíthatják, megszabhatják azok értékét és mértékét, arányát az egészhez viszonyítva. Sőt realizálnunk kell a szerzői aspektusnak azt az elemét is, hogy Darvas nem csupán egy férfi, akit életének egy szakaszában egy nagy művészhez, egy sztárhoz fűzött kapcsolat, hanem maga is nagy művész és sztár, s hozzá még történelmi legenda is. Azt is mondhatnám, Házy és Darvas, némely vonatkozásban - mint művészek, sztárok és legendák - akár riválisoknak is tekinthetők. Persze intem magam attól, hogy a teljes mű elolvasása nélkül (vagy előtt) vonjam le a konzekvenciát. Annyit mindenesetre bizonnyal megállapítottam - magamból kiindulva -, hogy akadhatnak a közönség soraiból olyanok, akiknek az életregényében nagyobb szerepet játszana Házy, mint ebben a könyvben. Jelen topik, a Te hozzászólásaid megerősítik ezt a gyanúmat.

317 szitakötő 2006-10-11 01:10:01 [Válasz erre: 314 IVA 2006-10-11 01:01:10]
Ó,jaj!

316 IVA 2006-10-11 01:09:34 [Válasz erre: 305 Búbánat 2006-10-10 10:51:18]
Meg akartam érteni, és értem is csodálkozásodat és meghökkenésedet, kedves Búbánat. Hiszen minden alkotónak lehetősége és joga van művének szerkesztéséhez: hogy kitaláljon egy koncepciót, amely szerint szelektálhat. Kell is, mert egy könyv terjedelmének, az adatok befogadhatóságának határai vannak. Ki kell húzni, vágni azt, ami nem fontos, a lényegtelent, a megkerülhetőt. Házy Erzsébet (ilyen névsorban) nem kerülhető meg. Látatlanul állítom, hogy érdekesebb lett volna az írás, ha - akár dokumentum értékű negatívumokkal - mégis említést tesz a nagy riválisról. Elegánsabb lett volna. De megértem Sándor Juditot is. Képzeljünk el egy nagyon jó énekesnőt, kivételes zenei műveltséggel, muzikalitással, kiváló technikával, aki szép szopránjával még a mezzo szerepkör egy részét is meghódítja, s hozzá remek megjelenésű, szabályos vonású, nagyon szép arcú. Teljes jogosultságot érez arra, hogy az előtte álló pályán élvonalbeli legyen, alkalmasint az első, a legelismertebb. Ám megjelenik valaki. Aki a Mélisande-képeken nemcsak gyönyörű, hanem álomszerű is. Valaki, akit nemcsak nagyra tartanak, elismernek, csodálnak - hanem bele is szeretnek. Akinek a kedvéért azok a férfiak is hajlandók elmenni az Operába, akik korábban vonakodtak gardírozni hölgyeiket. És nem Sándor Judit volt az egyetlen. Házy Erzsébetnek legalább tucatnyi pályatársnője akad, akik kiváló énekesnők, csinosak, szépek, vonzók, mutatósak voltak a színpadon, hitelesíteni tudták a hősnőket, akiket alakítottak, s így partnereik szenvedélyét is. Vele egykorúak, valamivel idősebbek, kissé fiatalabbak is. De Házy megjelenése és léte olyan teher lehetett lelküknek és pályájukon, mint Salierinek Mozart. Én tisztelem és csodálom mindazokat, akik ettől a tehertételtől nem kaptak gellert, tisztességgel és örömmel teljesítették hivatásukat. Sőt, szerettem is sokukat, mert ők is számos örömet nyújtottak a közönségnek, élveztük őket is, hiszen az Operaház nem csak Házy Erzsébetről szólt. De Házy művészete és személyisége - a jelenség - és annak még sokáig élő (boldog, vagy nyomasztó) emléke nem elhanyagolható, nem megkerülhető. Legfeljebb koncepcionálisan.

315 IVA 2006-10-11 01:04:03 [Válasz erre: 305 Búbánat 2006-10-10 10:51:18]
Páka Jolán, ugye, és nem Póka Eszter?

314 IVA 2006-10-11 01:01:10 [Válasz erre: 301 Búbánat 2006-10-07 22:31:01]
A primadonnai rivalizálásnak egy igen kedves emlékét őrzöm, nem tényekre alapozom, csak egy élményemre. A Figaro házassága jól sikerült, vidám hangulatú előadását láttam az Erkelben, jóval a Békés András rendezte felújítás előtt, a \"fehér parókás\" szériában; a pazar díszletek elemein már rések tátongtak. Házy volt Cherubin, másik nagy kedvencem, Sudlik Mária énekelte a Grófnét. (Remek és szépséges Poppeaként váltótársak, Paminát más-más korszakban énekelték.) Az apród \"Asszonyok, lányok...\" kezdetű áriája gyönyörűen szólt, és nagy tapsot kapott. Sudlik folytatta az előadást: \"Brávó, mily szép a hangja! Nem hittem volna, hogy így tud dalolni.\" - recitálta szerepe szerint, őszinte elismeréssel, s leheletnyi gúnnyal, inkább csak játékból, amolyan évődéssel. Házy ugyanolyan játékos, leheletnyi büszkeséggel reagált a színpadi kapcsolaton túlmutató játékra. Már nem emlékszem, hogy Ágai Karola vagy Andor Éva volt-e Susanna azon az estén, mindketten akkoriban álltak be a szerepet leggyakrabban éneklő László Margit mellé. Mindhárman csodálatos Susannák voltak. Hogy ezek a Figarók elmúltak, bele kell törődnünk. Abba nehezebb, hogy a későbbiek már nem lehettek ilyen jók.

313 Búbánat 2006-10-10 17:01:54
Házy Erzsébet olyan volt, amilyen; nem átlagos, nem „közönséges” lény, hanem hasonlattal élve, mint egy ágas-bogas, szerteágazó, dúsan vegetáló, gazdag lombozatú, kifakadó rügyekkel, kinyíló színpompás virágokkal, vigyázó tüskékkel teli, hajlékony, ámde szívós, kitartó, életerős növényzet - amin látszólag nem fogott az idő, amit látszólag semmi kártevő nem volt képes elpusztítani… De mégis, idővel - mert nem kapott elegendő életteret, táptalajt, és mert sorsára hagyták - elvesztette erejét, önbizalmát, - hitét sohasem! - lehulltak lombjai, elhervadtak a színes illatozó virágai, elporladtak tüskéi, elszáradt a szár, elfonnyadt az egész test: meghalt egy élőlény; mert valakik szándékosan tönkreakarták tenni, elakarták pusztítani. Amikor azt hitték, meghalt és már nincs többé, sokan fellélegeztek…. Látszólag kidőlt egy fa, egy bokor, egy virág: egy dologgal nem számolt senki, hogy a növényzet gyökerei nem haltak el, továbbra is él, lélegzik, próbál erőre kapni, láthatatlanul a föld felszíne alatt pihen, majd felébred, nyújtózkodik, szétterjed, keresi-kutatja az éltető forrásokat, tápanyagokat, haladásának iránya, kiterjedése beláthatatlan, más élőlényekkel találkozik és azokba át-, továbbadja a génjeibe kódolt üzenetet… Mi vagyunk az újrafakadó forrás, az éltető erő: az emlékeink tárháza nyitva áll! Ha Házy Erzsébetre emlékezünk, ha róla szólunk, s minél többen vagyunk, kik terjesztjük hiteles emlékét, azzal neki szolgáltatunk igazságot, s hadd higgyük: véglegesen nem távozott el körünkből, hiszen lelke itt él bennünk, a szívünkben, s mint tündöklő csillag, Fentről szórja ránk a fénysugarait. Nemcsak azokra akik megérdemlik…

312 Búbánat 2006-10-10 17:01:24
Jövő év novemberében emlékezünk meg Házy Erzsébet halálának 25. évfordulójáról. Jó lenne, ha akkorra elkészülne egy szép kiadvány, melyből elénk tárulna a nagy énekes-és színművésznő rendkívül szövevényes, hamar kivirágzó, üstökösként felívelő pályája, sokáig ragyogó, majd nem is olyan váratlanul elhervadó, és pislákolásba átcsapó életútja. Mondhatnám plasztikusabban is, melynek állomásai között épp úgy ott találjuk Betlehemet, Egyiptomot, Názáretet, Jeruzsálemet, a „Virágvasárnapot”, ahogyan az Olajfák hegyét, Júdást, Pilátust, Heródest, a Via Dolorosát és a Golgotát. Az ő föltámadása a szívünkben következik be. Idejét nem ismerjük, de hiszünk benne, mert az ő csillaga nem hullt alá, fénye továbbra sem halványul, ha felnézünk, magasan fent világít az esti égboltozaton. Kinél előbb, kinek utóbb, de eljön az igazság pillanata; talán már köztünk van, aki már most be tudna erről számolni…

311 Búbánat 2006-10-10 17:00:22 [Válasz erre: 310 szitakötő 2006-10-10 13:57:41]
Bizony mazochista vagyok, mikor ilyen tárgyú zenei könyveket olvasok, de azért voltak-vannak üdítő kivételek is. Ezek között tartom számon a Házy Erzsébetről írt remek kis könyvecskét, melyről itt már többször megemlékeztem. Remélem, idővel akad egy lelkes és pénzes mecénás, és egy jó tollú író-szerkesztő, akik majd közösen felkarolják az ügyet, s az itt lejegyzetelt írások felhasználásával összeállítanak egy – ha nem is teljes, mert olyan nincs, soha nem is lesz – , a Házy Erzsébet emlékének szentelt méltó, gazdag kiállítású életrajzi könyvet. Benne minden olyan adattal, amit eddig közzétettem, amit másokkal együtt itt, egy helyen, megosztottunk a nyilvánossággal. Ígérhetem, ígérhetjük, ez a kutatómunka tovább folyik, eredménye nap mint nap ide kerül.





A lapunkban megjelent szövegek a Café Momus, vagy a szerző kizárólagos szellemi tulajdonát képezik és szerzői jog védi őket.
A szerkesztőség külön, írásos engedélye nélkül mindennemű (részben vagy egészben történő) sokszorosításuk, felhasználásuk, kiadásuk és terjesztésük tilos.