5361 Myway 2017-05-26 09:35:38 [Válasz erre: 5360 IVA 2017-05-24 02:29:01]
Gratulálok az íráshoz, teljes mértékben egyet értek vele. A holland "Van-ok" meg büszkék lehetnek, hogy ily bőségesen foglalkozik bárki is a világ legrosszabb Hattyújával.
Gratulálok az íráshoz, teljes mértékben egyet értek vele. A holland "Van-ok" meg büszkék lehetnek, hogy ily bőségesen foglalkozik bárki is a világ legrosszabb Hattyújával.
5360 IVA 2017-05-24 02:29:01 [Válasz erre: 4282 IVA 2015-05-03 05:30:30]
A hattyúk tava – 2017. május 21-én este Néhány adat a Terézvárosi Hattyúk Tava Baromfiátdolgozó Vállalat idei üzeméről. A május 11-i nyilvános főpróbát is számítva, május 24-ig alig két hét alatt 11 előadást zavarnak le két karmesterrel, a főszerepek hármas-négyes, a kisebb szerepek kettős-hármas kiosztásával. Az utóbbi hétvégén péntek estétől vasárnap estéig 5 előadást teljesített A hattyúk tava-gyár. Nem vagyok munkavédelmi szakember, sem orvos vagy ilyesmi, nem is törődnék ezzel, ha a hétvége 5., illetve a széria 10. előadásán nem éreztem volna annyi lélektelenséget (az alkalmi ihletettség annyi hiányát), amely még rárakódik erre az eleve fárasztó, mert túl hosszú, érdektelen és dagályos produkcióra. Az előadás után elolvastam, mi mindent hordtam össze erről a változatról és a színpadi produkcióról két évvel ezelőtt a főpróba után (4226. számon – 2015-04-25 05:50:34), valamint egy eltérő szereposztású repertoár-előadás alapján (4282. számon – 2015-05-03 05:30:30), mert oly jó lenne most revideálni bármelyik megállapításomat, de sajnos mindenben kénytelen voltam egyetérteni korábbi nézői önmagammal. Meglepődtem azon, hogy a részletesen kifogásolt jelmezekről szólva azt írtam, hogy „a hattyúlányok és Odette jelmezei a szokásosak”, és nem jegyeztem meg, mennyire kellemetlenül hosszúnak tartom a tütüket. Tudom, a régmúlt időkben szokás volt térdig érő, ma a Giselle-ben és A szilfidben általános tütükben táncolni ezt a darabolt, ám azóta megszoktuk a rövidet, habosat, mert a koreográfusi, táncművészi és a nézői munkával együtt az alkalmasabb felidézni a vízen úszó hattyúk sziluettjét, egy-egy jellegzetes mozdulatát. Ebben a térdig érő és rövid közötti hosszúságú tütüben a balerinák sziluettje inkább az emuéra, nanduéra emlékeztet. Nem zárom ki, hogy erre azért csak most lettem figyelmes és érzékeny, mert két év alatt az előadások és a tisztítás során a jelmezek veszítettek merevségükből. Megjegyzem még, hogy a kevésbé nyúlánk balerinák (most többnyire ilyenek vannak nálunk) vonalának is kedvezőbb a rövidebb tütü. Másik észrevételem, hogy a két tóparti felvonásban émelyítően túlteng a színpadon (színpadról) a mocsárgáz hatását keltő világítás. Ez valószínűleg eleme a koncepciónak, amely szerint a romantikus szépségekről, a képek üdítően ellenpontozott váltásairól mondjunk le a bomlás naturalista illusztrációjának javára, csakhogy Csajkovszkij zenéje nem ilyesmivel operál, nála – bár szintén vad, de – idilli környezetben ébred és győzedelmeskedik a szerelem. Ez a mocsár feletti rohadás az elméletileg totálisan teltházas nézőtér levegőjével és a karzat azonmód nem példásan takarított mosdójának élményével együttműködve nem oldja az előadás fárasztó hatását. (Idén már nem megyek a III.-ra, ráérnek nekiesni a mosdónak valami erősebb szerrel a felújítás során.) Miért is mentem ismét A hattyúk tavára, ha ennyi panaszom van rá, és a tavalyi évadot is túléltem nélküle? Kíváncsi voltam Tatiana Melnikre és Leblanc Gergelyre, akiket még nem láttam a főszerepekben. A balerina bemutatkozására azonban, amint a topicban lejjebb araszolva kiderül, még várnunk kell, helyette Aliya Tanykpayeva lépett az első helyre, ismert alakításával. Az általa adott színvonal most is dicséretes, de alakítása a két évvel ezelőtti főpróbával összevetve rutinosabb és fáradtabb, amin nincs mit csodálkozni. Annak idején dicsértem a karmunkáját, jobbnak találva, mint a Nakamura Shokóét, de az én hibám, hogy nemcsak az övékre emlékszem, hanem a Pongor Ildikóéra is, majd’ 40 év távolából. Ez persze nem előnyös merítés az összevetésre, nem is kérem számon Pongor alkatát senkin sem, azért választottam mégis ily kegyetlenül őt, mert színpadra lépésekor nyilvánvaló volt, hogy táncosnői tudatra ébredése óta azonos Odette-tel, illetve Odiliával, és olyan azonosság láttán az ember nem is kukacoskodna az előadás csip-csup részleteivel. Leblanc Gergely táncosi, partneri minőségével, eleganciájával ideális Siegfried herceg. Szokásom szerint mondanám, megjelenése révén is, ám még az ő megjelenése is arra késztet, hogy visszatérjek a látvány problémájára: a herceg jelmeze az egyik legsikerületlenebb. A „Pas de trois lányok”, Felméry Lili és Cristina Balaban teljesítménye nemcsak nagy elődök emléke miatt tűnik halványnak, hanem jelmezeik színe és anyaga miatt is. Ievgen Lagunov kiváló táncosi minőségével sem tudja igazolni Alaxander figuráját, amely nem kárpótol bennünket az Udvari bolond elsikkasztott szerepéért. Mikalai Radziush Rothbart, a varázsló fontos szerepében jeleskedik, hatása azonban sokkal jobban érvényesülne, ha azt nem devalválná megterhelően sok jelenléte. Dér András értő és érző zenei irányítása is nagyobb élményt eredményezne, ha egy harsány, zsúfolt és kiabáló előadásban egy estén kevesebbet kapnánk Csajkovszkijból – akinek A hattyúk tavája csodálatos, zseniális… de hadd ne soroljam tovább a közhelyes jelzőket: világom éltető eleme. Ám az éltető elem is lehet fojtogató, ha egyszerre túladagolják.
A hattyúk tava – 2017. május 21-én este Néhány adat a Terézvárosi Hattyúk Tava Baromfiátdolgozó Vállalat idei üzeméről. A május 11-i nyilvános főpróbát is számítva, május 24-ig alig két hét alatt 11 előadást zavarnak le két karmesterrel, a főszerepek hármas-négyes, a kisebb szerepek kettős-hármas kiosztásával. Az utóbbi hétvégén péntek estétől vasárnap estéig 5 előadást teljesített A hattyúk tava-gyár. Nem vagyok munkavédelmi szakember, sem orvos vagy ilyesmi, nem is törődnék ezzel, ha a hétvége 5., illetve a széria 10. előadásán nem éreztem volna annyi lélektelenséget (az alkalmi ihletettség annyi hiányát), amely még rárakódik erre az eleve fárasztó, mert túl hosszú, érdektelen és dagályos produkcióra. Az előadás után elolvastam, mi mindent hordtam össze erről a változatról és a színpadi produkcióról két évvel ezelőtt a főpróba után (4226. számon – 2015-04-25 05:50:34), valamint egy eltérő szereposztású repertoár-előadás alapján (4282. számon – 2015-05-03 05:30:30), mert oly jó lenne most revideálni bármelyik megállapításomat, de sajnos mindenben kénytelen voltam egyetérteni korábbi nézői önmagammal. Meglepődtem azon, hogy a részletesen kifogásolt jelmezekről szólva azt írtam, hogy „a hattyúlányok és Odette jelmezei a szokásosak”, és nem jegyeztem meg, mennyire kellemetlenül hosszúnak tartom a tütüket. Tudom, a régmúlt időkben szokás volt térdig érő, ma a Giselle-ben és A szilfidben általános tütükben táncolni ezt a darabolt, ám azóta megszoktuk a rövidet, habosat, mert a koreográfusi, táncművészi és a nézői munkával együtt az alkalmasabb felidézni a vízen úszó hattyúk sziluettjét, egy-egy jellegzetes mozdulatát. Ebben a térdig érő és rövid közötti hosszúságú tütüben a balerinák sziluettje inkább az emuéra, nanduéra emlékeztet. Nem zárom ki, hogy erre azért csak most lettem figyelmes és érzékeny, mert két év alatt az előadások és a tisztítás során a jelmezek veszítettek merevségükből. Megjegyzem még, hogy a kevésbé nyúlánk balerinák (most többnyire ilyenek vannak nálunk) vonalának is kedvezőbb a rövidebb tütü. Másik észrevételem, hogy a két tóparti felvonásban émelyítően túlteng a színpadon (színpadról) a mocsárgáz hatását keltő világítás. Ez valószínűleg eleme a koncepciónak, amely szerint a romantikus szépségekről, a képek üdítően ellenpontozott váltásairól mondjunk le a bomlás naturalista illusztrációjának javára, csakhogy Csajkovszkij zenéje nem ilyesmivel operál, nála – bár szintén vad, de – idilli környezetben ébred és győzedelmeskedik a szerelem. Ez a mocsár feletti rohadás az elméletileg totálisan teltházas nézőtér levegőjével és a karzat azonmód nem példásan takarított mosdójának élményével együttműködve nem oldja az előadás fárasztó hatását. (Idén már nem megyek a III.-ra, ráérnek nekiesni a mosdónak valami erősebb szerrel a felújítás során.) Miért is mentem ismét A hattyúk tavára, ha ennyi panaszom van rá, és a tavalyi évadot is túléltem nélküle? Kíváncsi voltam Tatiana Melnikre és Leblanc Gergelyre, akiket még nem láttam a főszerepekben. A balerina bemutatkozására azonban, amint a topicban lejjebb araszolva kiderül, még várnunk kell, helyette Aliya Tanykpayeva lépett az első helyre, ismert alakításával. Az általa adott színvonal most is dicséretes, de alakítása a két évvel ezelőtti főpróbával összevetve rutinosabb és fáradtabb, amin nincs mit csodálkozni. Annak idején dicsértem a karmunkáját, jobbnak találva, mint a Nakamura Shokóét, de az én hibám, hogy nemcsak az övékre emlékszem, hanem a Pongor Ildikóéra is, majd’ 40 év távolából. Ez persze nem előnyös merítés az összevetésre, nem is kérem számon Pongor alkatát senkin sem, azért választottam mégis ily kegyetlenül őt, mert színpadra lépésekor nyilvánvaló volt, hogy táncosnői tudatra ébredése óta azonos Odette-tel, illetve Odiliával, és olyan azonosság láttán az ember nem is kukacoskodna az előadás csip-csup részleteivel. Leblanc Gergely táncosi, partneri minőségével, eleganciájával ideális Siegfried herceg. Szokásom szerint mondanám, megjelenése révén is, ám még az ő megjelenése is arra késztet, hogy visszatérjek a látvány problémájára: a herceg jelmeze az egyik legsikerületlenebb. A „Pas de trois lányok”, Felméry Lili és Cristina Balaban teljesítménye nemcsak nagy elődök emléke miatt tűnik halványnak, hanem jelmezeik színe és anyaga miatt is. Ievgen Lagunov kiváló táncosi minőségével sem tudja igazolni Alaxander figuráját, amely nem kárpótol bennünket az Udvari bolond elsikkasztott szerepéért. Mikalai Radziush Rothbart, a varázsló fontos szerepében jeleskedik, hatása azonban sokkal jobban érvényesülne, ha azt nem devalválná megterhelően sok jelenléte. Dér András értő és érző zenei irányítása is nagyobb élményt eredményezne, ha egy harsány, zsúfolt és kiabáló előadásban egy estén kevesebbet kapnánk Csajkovszkijból – akinek A hattyúk tavája csodálatos, zseniális… de hadd ne soroljam tovább a közhelyes jelzőket: világom éltető eleme. Ám az éltető elem is lehet fojtogató, ha egyszerre túladagolják.
5359 Boglárka Simon Hatala 2017-05-16 20:05:30 [Válasz erre: 5358 Siegfried 2017-05-15 12:22:46]
Kedves Fórumtársak, nagyon köszönöm, hogy belinkeltétek ezt az eseményt! Az én szándékom szerint ez a délutáni beszélgetés talán segít kapcsolódási pontokat találni a baletthez, mint műfajhoz, Seregihez, mint alkotóhoz és ehhez a gyönyörű darabhoz azoknak is, akik eddig kevésbé voltak meggyőződve arról, hogy nekik való-e ez? Én hiszek abban, hogy az Operaházba járni, balettet nézni egy olyan tevékenység, amitől az ember gazdagodik, szebb lesz az élete, és bátorítani szeretnék mindenkit, hogy ha teheti, hódoljon ennek a szép szokásnak! Szeretnék meggyőzni minél több embert arról, hogy érdemes, és néhány kulcsot szeretnék továbbadni, amelyek nekem is sokat segítettek abban, hogy megértsem azt a nyelvet, amelyen Seregi balettjei szólnak. A Spartacus témája miatt azt gondolom, hogy gyermekeknek talán kevésbé való, de természetesen nagyon egyéni az, hogy ki mikor áll készen egy ilyen szívbemarkolóan tragikus történetre.
Kedves Fórumtársak, nagyon köszönöm, hogy belinkeltétek ezt az eseményt! Az én szándékom szerint ez a délutáni beszélgetés talán segít kapcsolódási pontokat találni a baletthez, mint műfajhoz, Seregihez, mint alkotóhoz és ehhez a gyönyörű darabhoz azoknak is, akik eddig kevésbé voltak meggyőződve arról, hogy nekik való-e ez? Én hiszek abban, hogy az Operaházba járni, balettet nézni egy olyan tevékenység, amitől az ember gazdagodik, szebb lesz az élete, és bátorítani szeretnék mindenkit, hogy ha teheti, hódoljon ennek a szép szokásnak! Szeretnék meggyőzni minél több embert arról, hogy érdemes, és néhány kulcsot szeretnék továbbadni, amelyek nekem is sokat segítettek abban, hogy megértsem azt a nyelvet, amelyen Seregi balettjei szólnak. A Spartacus témája miatt azt gondolom, hogy gyermekeknek talán kevésbé való, de természetesen nagyon egyéni az, hogy ki mikor áll készen egy ilyen szívbemarkolóan tragikus történetre.
5358 Siegfried 2017-05-15 12:22:46
Kedves Bogi! Nem is ajánlottad az általad tartandó ismertetést. Kiknek szánod, inkább gyerekek vagy felnőttek részére?
Kedves Bogi! Nem is ajánlottad az általad tartandó ismertetést. Kiknek szánod, inkább gyerekek vagy felnőttek részére?
5357 Siegfried 2017-05-15 12:20:42
http://www.opera.hu/musor/megtekint/spartacus-2016-1/eloadas-201705171500/ Spartacus Műismertetés filmbejátszásokkal Helyszín Operaház - III. emeleti Cukrászda Dátum 2017. május 17. Kezdés ideje 15:00 Befejezés ideje 16:30 Előadó: Simon-Hatala Boglárka Vendég: Apáti Bence, magántáncos
http://www.opera.hu/musor/megtekint/spartacus-2016-1/eloadas-201705171500/ Spartacus Műismertetés filmbejátszásokkal Helyszín Operaház - III. emeleti Cukrászda Dátum 2017. május 17. Kezdés ideje 15:00 Befejezés ideje 16:30 Előadó: Simon-Hatala Boglárka Vendég: Apáti Bence, magántáncos
5356 IVA 2017-05-12 23:38:22 [Válasz erre: 5354 Cilike 2017-05-12 20:59:19]
Gyerekkori környezetemben zabigyerekként emlegették a házasságon kívül született gyermeket, vagy törvénytelenként. Ezek után – nyilván a szóalakok hasonlósága miatt – nagyon sikkesnek találtam az irodalomban a fattyú szót. Pedig valószínűnek tartom, hogy Bánk nem Biberach családi helyzetére utalt, hanem valami nagyon sértő dologgal akarta illetni őt.
Gyerekkori környezetemben zabigyerekként emlegették a házasságon kívül született gyermeket, vagy törvénytelenként. Ezek után – nyilván a szóalakok hasonlósága miatt – nagyon sikkesnek találtam az irodalomban a fattyú szót. Pedig valószínűnek tartom, hogy Bánk nem Biberach családi helyzetére utalt, hanem valami nagyon sértő dologgal akarta illetni őt.
5355 Aurora 2017-05-12 22:14:02 [Válasz erre: 5354 Cilike 2017-05-12 20:59:19]
6tyúkot még hagyján De itt egy herceg vész el
6tyúkot még hagyján De itt egy herceg vész el
5354 Cilike 2017-05-12 20:59:19
Máma is mondta Bánk, "hattyú, megöllek", kérdeztem is, miért kell a szegény hattyúkot megölni?
Máma is mondta Bánk, "hattyú, megöllek", kérdeztem is, miért kell a szegény hattyúkot megölni?
5353 Myway 2017-05-12 14:08:41 [Válasz erre: 5352 Aurora 2017-05-11 15:05:37]
csak az utolsó fél mondathoz: "...indul a Hattyú széria..."- JAJ!
csak az utolsó fél mondathoz: "...indul a Hattyú széria..."- JAJ!
5352 Aurora 2017-05-11 15:05:37 [Válasz erre: 5351 IVA 2017-05-10 22:07:38]
Igen, ezzel tisztában vagyok:-). A 5342 hozzászólásban a „nem kevés negatívumot írtam róla” ütötte meg a szemem, mert korábban nem olvastam véleményed erről a darabról. Nem bántva a Café Momust írom: különös tárhely erre az írásra a Hangversenyek/Operabemutatók, talán emiatt találtam rá nehezen. Gondoltam, ha ebbe a topikba linkelem (tudván, hogy Te jegyezted, értettem azt, hogy: remélem nem gond), többen el tudják olvasni. Köszönet érte, sok dologban egyet értünk. Egyéb kritika talán már nem is üti fel a fejét; indul a Hattyú széria…
Igen, ezzel tisztában vagyok:-). A 5342 hozzászólásban a „nem kevés negatívumot írtam róla” ütötte meg a szemem, mert korábban nem olvastam véleményed erről a darabról. Nem bántva a Café Momust írom: különös tárhely erre az írásra a Hangversenyek/Operabemutatók, talán emiatt találtam rá nehezen. Gondoltam, ha ebbe a topikba linkelem (tudván, hogy Te jegyezted, értettem azt, hogy: remélem nem gond), többen el tudják olvasni. Köszönet érte, sok dologban egyet értünk. Egyéb kritika talán már nem is üti fel a fejét; indul a Hattyú széria…
5351 IVA 2017-05-10 22:07:38 [Válasz erre: 5347 Aurora 2017-05-10 14:41:51]
Kedves Aurora, köszönöm. Nem éppen erre voltam kíváncsi; ha megnézed, ki jegyezte, tudni fogod, miért nem. :-)
Kedves Aurora, köszönöm. Nem éppen erre voltam kíváncsi; ha megnézed, ki jegyezte, tudni fogod, miért nem. :-)
5350 Aurora 2017-05-10 14:46:03 [Válasz erre: 5348 Aurora 2017-05-10 14:41:54]
Repetitio est mater studiorum..., de nem volt szándékos.
Repetitio est mater studiorum..., de nem volt szándékos.
5349 Aurora 2017-05-10 14:43:02
[url]https://www.youtube.com/watch?v=DnY4iwH5E-8;A KALÓZ - BALETTPREMIER AZ OPERÁBAN[/url] [url]https://www.youtube.com/watch?v=pyUs7ywPSkA;AZ OPERAHÁZ KÜLFÖLDI MŰVÉSZEI[/url]
[url]https://www.youtube.com/watch?v=DnY4iwH5E-8;A KALÓZ - BALETTPREMIER AZ OPERÁBAN[/url] [url]https://www.youtube.com/watch?v=pyUs7ywPSkA;AZ OPERAHÁZ KÜLFÖLDI MŰVÉSZEI[/url]
5348 Aurora 2017-05-10 14:41:54 [Válasz erre: 5342 IVA 2017-05-05 05:07:24]
Némi keresgélés után találtam rá, remélem nem gond, hogy ide linkelem. [url]http://www.momus.hu/article.php?artid=7059&cat=48&recid=7059;Muzeális kincs historikus stílben? Paródia? Ízlésficam? – A kalóz című balett főpróbája a MÁO-ban[/url]
Némi keresgélés után találtam rá, remélem nem gond, hogy ide linkelem. [url]http://www.momus.hu/article.php?artid=7059&cat=48&recid=7059;Muzeális kincs historikus stílben? Paródia? Ízlésficam? – A kalóz című balett főpróbája a MÁO-ban[/url]
5347 Aurora 2017-05-10 14:41:51 [Válasz erre: 5342 IVA 2017-05-05 05:07:24]
Némi keresgélés után találtam rá, remélem nem gond, hogy ide linkelem. [url]http://www.momus.hu/article.php?artid=7059&cat=48&recid=7059;Muzeális kincs historikus stílben? Paródia? Ízlésficam? – A kalóz című balett főpróbája a MÁO-ban[/url]
Némi keresgélés után találtam rá, remélem nem gond, hogy ide linkelem. [url]http://www.momus.hu/article.php?artid=7059&cat=48&recid=7059;Muzeális kincs historikus stílben? Paródia? Ízlésficam? – A kalóz című balett főpróbája a MÁO-ban[/url]
5346 ebera 2017-05-08 22:39:38 [Válasz erre: 5345 ebera 2017-05-08 22:31:11]
Korrigálom: a "kicsit táncikáltak" nem jó kifejezés, a művészek kiválóan táncoltak! A "semmi különös" sajnos igaz a koreográfiára.
Korrigálom: a "kicsit táncikáltak" nem jó kifejezés, a művészek kiválóan táncoltak! A "semmi különös" sajnos igaz a koreográfiára.
5345 ebera 2017-05-08 22:31:11 [Válasz erre: 5344 IVA 2017-05-08 04:25:55]
Valóban! A táncosok kiválóan teljesítettek, de erről a koreográfiáról nem lehet elmondani ha néhány év múlva előveszik, hogy leporolták kicsit, mert már most poros. Ilyenért kár ez energia, pénz, idő, stb. Az előttem ülő pár így kommentálta: kicsit táncikáltak, aztán semmi különös. Egyetértek velük.
Valóban! A táncosok kiválóan teljesítettek, de erről a koreográfiáról nem lehet elmondani ha néhány év múlva előveszik, hogy leporolták kicsit, mert már most poros. Ilyenért kár ez energia, pénz, idő, stb. Az előttem ülő pár így kommentálta: kicsit táncikáltak, aztán semmi különös. Egyetértek velük.
5344 IVA 2017-05-08 04:25:55 [Válasz erre: 5343 ebera 2017-05-06 10:49:34]
Köszönöm. Mindenki kap egy, a tevékenységéhez, szerepéhez illő, dicsérő jelzőt, de felsőfokokat nem érzékelek.
Köszönöm. Mindenki kap egy, a tevékenységéhez, szerepéhez illő, dicsérő jelzőt, de felsőfokokat nem érzékelek.
5343 ebera 2017-05-06 10:49:34 [Válasz erre: 5342 IVA 2017-05-05 05:07:24]
http://der-neue-merker.eu/budapest-ungarische-staatsoper-a-kaloz-begeistert-aufgenommene-ballettpremiere-von-le-corsaire
http://der-neue-merker.eu/budapest-ungarische-staatsoper-a-kaloz-begeistert-aufgenommene-ballettpremiere-von-le-corsaire
5342 IVA 2017-05-05 05:07:24
Mintha meg sem történt volna A kalóz bemutatása, a főpróbával együtt 9 előadásból álló áprilisi szériája: annyira nem találtam, nem találok róla kritikát, noha nagyon érdekelnének a vélemények. Jómagam nem kevés negatívumot írtam róla – lehet, hogy mások viszont a szó szoros értelmében kritikán alulinak tartották?
Mintha meg sem történt volna A kalóz bemutatása, a főpróbával együtt 9 előadásból álló áprilisi szériája: annyira nem találtam, nem találok róla kritikát, noha nagyon érdekelnének a vélemények. Jómagam nem kevés negatívumot írtam róla – lehet, hogy mások viszont a szó szoros értelmében kritikán alulinak tartották?
5340 flavia 2017-05-01 19:54:09 [Válasz erre: 5337 IVA 2017-04-25 05:03:17]
Karina Sarkissova adta vissza A kalóz előadásban eredetileg ráosztott szerepet,a balettigazgató pedig elfogadta a döntését.
Karina Sarkissova adta vissza A kalóz előadásban eredetileg ráosztott szerepet,a balettigazgató pedig elfogadta a döntését.
5339 macskás 2017-04-27 10:10:56
Markó Iván lesz a vendég MA az érdi Zenei Klubban 18.00-tól. Zenei Könyvtár Érd, Alsó utca 27.
Markó Iván lesz a vendég MA az érdi Zenei Klubban 18.00-tól. Zenei Könyvtár Érd, Alsó utca 27.
5338 IVA 2017-04-26 03:44:13
Találtam egy érdekes [url]https://www.youtube.com/watch?v=57ryMcIPHts;riportfilm[/url]et, amely megörökítette Delibes–Seregi Erkel Színházban bemutatott Sylvia-balettjének születését 1972-ben. A filmben látható alkotók, közreműködő művészek tehetségének megnyilvánulásához nem szükséges kommentárt fűznöm.
Találtam egy érdekes [url]https://www.youtube.com/watch?v=57ryMcIPHts;riportfilm[/url]et, amely megörökítette Delibes–Seregi Erkel Színházban bemutatott Sylvia-balettjének születését 1972-ben. A filmben látható alkotók, közreműködő művészek tehetségének megnyilvánulásához nem szükséges kommentárt fűznöm.
5337 IVA 2017-04-25 05:03:17 [Válasz erre: 5327 IVA 2017-04-09 23:26:34]
Most Karina Sarkissova neve tűnt el A kalóz előadásainak színlapjáról, már a főpróbán sem ő táncolta Gulnare szerepét. A Hófehérke és a 7 törpében viszont szerepel. Remélem, ennek a változtatásnak a magyarázata sem torkollik rossz hírbe...
Most Karina Sarkissova neve tűnt el A kalóz előadásainak színlapjáról, már a főpróbán sem ő táncolta Gulnare szerepét. A Hófehérke és a 7 törpében viszont szerepel. Remélem, ennek a változtatásnak a magyarázata sem torkollik rossz hírbe...
5336 IVA 2017-04-25 04:53:35 [Válasz erre: 5334 nickname 2017-04-24 21:07:20]
A hozzászólásod nélkül én sem néztem volna utána. Szeretem a fórumban, hogy ilyen feltárásokra ösztönöz.
A hozzászólásod nélkül én sem néztem volna utána. Szeretem a fórumban, hogy ilyen feltárásokra ösztönöz.
5335 IVA 2017-04-25 04:51:22 [Válasz erre: 5331 Cilike 2017-04-24 00:02:51]
Úgy látom, a főbb szerepek azonosak, olaszos névváltozattal. A bonyodalom és a megoldás eléggé eltérő. Egy rövid tartalomismertetőből úgy tűnik, a Verdi műve tisztább és átélhetőbb lehet.
Úgy látom, a főbb szerepek azonosak, olaszos névváltozattal. A bonyodalom és a megoldás eléggé eltérő. Egy rövid tartalomismertetőből úgy tűnik, a Verdi műve tisztább és átélhetőbb lehet.
5334 nickname 2017-04-24 21:07:20 [Válasz erre: 5332 IVA 2017-04-24 00:18:13]
Köszönöm a pontosítást. Én csak a könyvvégén, az adott évadokban előadott darabokat lajstromozó listákban keresgéltem adatokat a balett előadásokról a múltkor.
Köszönöm a pontosítást. Én csak a könyvvégén, az adott évadokban előadott darabokat lajstromozó listákban keresgéltem adatokat a balett előadásokról a múltkor.
5333 Búbánat 2017-04-24 10:29:05
[url] http://www.origo.hu/kultura/20170423-interju-apati-bence-karrierjenek-folytatasarol-apati-bencevel-es-solymosi-tamassal.html; Apáti Bence: Bennem nincs hiányérzet – interjú az Origón [/url] VERASZTÓ ANNAMÁRIA2017.04.23. 13:30 „Apáti Bence saját magáról azt vallja: ha megmássza a Mont Blanc-t, nem szeret ott sütkérezni, máris egy új csúcsot keres. A balettművész márciusban jelentette be, hogy feladva korábbi státuszát az Operaházban, csak vendégművészként lesz jelen a Magyar Nemzeti Balett társulatában. A döntés hátterében az állt, hogy a magántáncosnak annyira megszaporodtak az egyéb felkérései - többek között a tévés szereplései is - hogy ezt egyre nehezebben tudta összeegyeztetni a korábbi feladataival. Apáti Bencével és Solymosi Tamás balettigazgatóval arról beszélgettünk, hogy mindössze néhány - de annál eseménydúsabb - hét után hogyan látják a döntést és a jövőt. Szóba került régi álomnak számító balettelőadás, a balettművészek helyzete, film, média és kommentelés - de természetesen a TV2 show-ja, A Nagy Duett is, ahol éppen múlt héten ért véget Apáti Bence és párja, Vincze Lilla szereplése.”
[url] http://www.origo.hu/kultura/20170423-interju-apati-bence-karrierjenek-folytatasarol-apati-bencevel-es-solymosi-tamassal.html; Apáti Bence: Bennem nincs hiányérzet – interjú az Origón [/url] VERASZTÓ ANNAMÁRIA2017.04.23. 13:30 „Apáti Bence saját magáról azt vallja: ha megmássza a Mont Blanc-t, nem szeret ott sütkérezni, máris egy új csúcsot keres. A balettművész márciusban jelentette be, hogy feladva korábbi státuszát az Operaházban, csak vendégművészként lesz jelen a Magyar Nemzeti Balett társulatában. A döntés hátterében az állt, hogy a magántáncosnak annyira megszaporodtak az egyéb felkérései - többek között a tévés szereplései is - hogy ezt egyre nehezebben tudta összeegyeztetni a korábbi feladataival. Apáti Bencével és Solymosi Tamás balettigazgatóval arról beszélgettünk, hogy mindössze néhány - de annál eseménydúsabb - hét után hogyan látják a döntést és a jövőt. Szóba került régi álomnak számító balettelőadás, a balettművészek helyzete, film, média és kommentelés - de természetesen a TV2 show-ja, A Nagy Duett is, ahol éppen múlt héten ért véget Apáti Bence és párja, Vincze Lilla szereplése.”
5332 IVA 2017-04-24 00:18:13 [Válasz erre: 5330 nickname 2017-04-23 15:47:19]
1899-ben nem a teljes darabot mutatták be. Nem azért mondom, mert Nálad jobban emlékszem a műsorra, hanem mert a könyv 157/158. oldalain ez olvasható: „1899 júniusában a Mariinszkij Színházból, tehát az orosz cári balett első számú társulatából érkezett 10 napos vendégjátékra az a harminc tagú, alkalmi fellépésre kiválasztott együttes, amelynek élén jó néhány vezető szólista állt. (...) A vendégművészek koncertműsorokat mutattak be. Kisebb-nagyobb részleteket Marius Petipa legjelentősebb alkotásaiból és felújításaiból: A fáraó lánya, A kalóz, Coppélia, Paquita, valamint a Táncegyveleg, Lovasság szálláson és a Krakkói lakodalom című balettekből.” Különben minden megállapításoddal egyetértek.
1899-ben nem a teljes darabot mutatták be. Nem azért mondom, mert Nálad jobban emlékszem a műsorra, hanem mert a könyv 157/158. oldalain ez olvasható: „1899 júniusában a Mariinszkij Színházból, tehát az orosz cári balett első számú társulatából érkezett 10 napos vendégjátékra az a harminc tagú, alkalmi fellépésre kiválasztott együttes, amelynek élén jó néhány vezető szólista állt. (...) A vendégművészek koncertműsorokat mutattak be. Kisebb-nagyobb részleteket Marius Petipa legjelentősebb alkotásaiból és felújításaiból: A fáraó lánya, A kalóz, Coppélia, Paquita, valamint a Táncegyveleg, Lovasság szálláson és a Krakkói lakodalom című balettekből.” Különben minden megállapításoddal egyetértek.
5331 Cilike 2017-04-24 00:02:51
Operában a Verdi által alkotott Il corsaro egy csuda érdekes, szép darab. Láttam, hogy a balett ugyanazt a témát dolgozza fel. Csak a híres pas de deux-t ismerem belőle.
Operában a Verdi által alkotott Il corsaro egy csuda érdekes, szép darab. Láttam, hogy a balett ugyanazt a témát dolgozza fel. Csak a híres pas de deux-t ismerem belőle.
5330 nickname 2017-04-23 15:47:19 [Válasz erre: 5329 IVA 2017-04-22 02:15:20]
Sőt! A Budapesti Operaház Száz éve c. könyv szerint 1899-ben mutatták be a Házban a darabot. Egyébként nekem nem tetszett. A moszkvai előadáshoz képest - ami a tubuson is fenn van teljes terjedelmében- jelentősen meghúzták. Ezenkívül a díszleteket is szépek, mutatósak, de nekem nem az igazaik. A vendég karmester elég színtelenül, érzelmekben szégényen vezényelte az előadást, ami számomra minden igazi drámát, jól végig gondolt dramaturgiát nélkülözött. Semmi igazi feszültség. Úgy mellesleg van egy történet is, de csak úgy mellesleg. Mondjuk Sereginél a történet sohasem csak mellesleg volt. A régi Diótörő esetében szintén, a régi Hattyúktavák esetében sem úgy emlékszem, hogy tánc-show volt mellesleg egy kis szerelmi dráma. Számomra sorozatban az összes balett premier nagy csalódás az elmúlt években. A következő évadban nem is lesz nagy, egész estés balett premier és nem is sajnálom. Inkább nézem a régi A bahcsiszeráji szökőkútat és a számomra még nem nagy csalódás legutóbbi A rosszul őrzött lányt, mint az elmúlt évadok elfuserált Csajkovszkij-balettjeit vagy A kalózt. Szerencsére a Csodálatos mandarinnál megtartották Seregi koreográfiáját, és a három darabot, a Bartók-baletteket, Kovács János fogja vezényelni.
Sőt! A Budapesti Operaház Száz éve c. könyv szerint 1899-ben mutatták be a Házban a darabot. Egyébként nekem nem tetszett. A moszkvai előadáshoz képest - ami a tubuson is fenn van teljes terjedelmében- jelentősen meghúzták. Ezenkívül a díszleteket is szépek, mutatósak, de nekem nem az igazaik. A vendég karmester elég színtelenül, érzelmekben szégényen vezényelte az előadást, ami számomra minden igazi drámát, jól végig gondolt dramaturgiát nélkülözött. Semmi igazi feszültség. Úgy mellesleg van egy történet is, de csak úgy mellesleg. Mondjuk Sereginél a történet sohasem csak mellesleg volt. A régi Diótörő esetében szintén, a régi Hattyúktavák esetében sem úgy emlékszem, hogy tánc-show volt mellesleg egy kis szerelmi dráma. Számomra sorozatban az összes balett premier nagy csalódás az elmúlt években. A következő évadban nem is lesz nagy, egész estés balett premier és nem is sajnálom. Inkább nézem a régi A bahcsiszeráji szökőkútat és a számomra még nem nagy csalódás legutóbbi A rosszul őrzött lányt, mint az elmúlt évadok elfuserált Csajkovszkij-balettjeit vagy A kalózt. Szerencsére a Csodálatos mandarinnál megtartották Seregi koreográfiáját, és a három darabot, a Bartók-baletteket, Kovács János fogja vezényelni.
5329 IVA 2017-04-22 02:15:20 [Válasz erre: 5328 Búbánat 2017-04-21 11:49:20]
Kedves Búbánat, a MÁO honlapja szerint „először látható Magyarországon A kalóz című balett”. Ez valóban nem így van, finoman szólva nem pontos. A Budapesti Operaház 100 éve című könyv szerint A kalózt 1960. augusztus 13-án, 14-én és 16-án a Moszkvai Sztanyiszlavszkij és Nyemirovics-Dancsenko Opera- és Balettszínház balettegyüttesének vendégjátékában láthatta a magyar közönség. A helyszín közlését mellőzi a kiadvány, vélhetően az Operaház lehetett. Hanem ennek már több, mint öt és fél évtizede...
Kedves Búbánat, a MÁO honlapja szerint „először látható Magyarországon A kalóz című balett”. Ez valóban nem így van, finoman szólva nem pontos. A Budapesti Operaház 100 éve című könyv szerint A kalózt 1960. augusztus 13-án, 14-én és 16-án a Moszkvai Sztanyiszlavszkij és Nyemirovics-Dancsenko Opera- és Balettszínház balettegyüttesének vendégjátékában láthatta a magyar közönség. A helyszín közlését mellőzi a kiadvány, vélhetően az Operaház lehetett. Hanem ennek már több, mint öt és fél évtizede...
5328 Búbánat 2017-04-21 11:49:20
Tegnap este megnéztem A kalóz c. balett-újdonság főpróbáját az Operaházban. Közel öt és fél évtizede nem játszották nálunk ezt a romantikus, nagyszabású balett-kompozíciót. Kíváncsi vagyok IVA fórumtársunk értékelésére – ő szokott az opera mellett balett-előadásokat is véleményezni. A baletthez és főleg a koreográfiához nem értek; számomra minden balett ilyen vonatkozásban egyforma; csak az összlátvány, az összhatás tekintetében döntöm el: mi tetszik vagy nem tetszik; befolyásolhat a zene dallamossága, lüktető ritmikájára táncolók kecsessége, ügyessége, jókiállása; leköti a figyelmem a díszlet-jelmez, a világítás is. Elsősorban a romantika korszakának és az orosz-balett nagyszabású alkotásairól van némi fogalmam ( s persze az operák balettbetéteiről). A kalóz Adam élete utolsó évében keletkezett balettkompozíciója (1856), a sokkal ismertebb – és szerintem jobb "Giselle" színpadi művéhez képest gyengébb alkotásnak tartom. Talán az első felvonás és az öt képből az utolsó hatott rám leginkább; a színpadi megvalósítás/kiállítás helyenként gyönyörködtet, a második felvonás és a záró rész látványa – színes-festett papír/vászon díszletelemeivel együtt – „festői” hatást kelt bennem. A jelmezek is tetszenek – egyáltalán, ami „kosztümös” darab, mindig elvarázsol – függetlenül a megvalósítás mikéntjétől, valóságos értékétől vagy értéktelenségétől. Az orosz karmester tempója a zenekarával olykor mintha nem lenne szinkronban a táncművészek lépéseivel; de – főpróba: - mintha bizonytalanul állt volna meg lábán egyik-másik táncos, mikor az ugrásból visszaérkezett a deszkára a záró, utolsó ütemre.
Tegnap este megnéztem A kalóz c. balett-újdonság főpróbáját az Operaházban. Közel öt és fél évtizede nem játszották nálunk ezt a romantikus, nagyszabású balett-kompozíciót. Kíváncsi vagyok IVA fórumtársunk értékelésére – ő szokott az opera mellett balett-előadásokat is véleményezni. A baletthez és főleg a koreográfiához nem értek; számomra minden balett ilyen vonatkozásban egyforma; csak az összlátvány, az összhatás tekintetében döntöm el: mi tetszik vagy nem tetszik; befolyásolhat a zene dallamossága, lüktető ritmikájára táncolók kecsessége, ügyessége, jókiállása; leköti a figyelmem a díszlet-jelmez, a világítás is. Elsősorban a romantika korszakának és az orosz-balett nagyszabású alkotásairól van némi fogalmam ( s persze az operák balettbetéteiről). A kalóz Adam élete utolsó évében keletkezett balettkompozíciója (1856), a sokkal ismertebb – és szerintem jobb "Giselle" színpadi művéhez képest gyengébb alkotásnak tartom. Talán az első felvonás és az öt képből az utolsó hatott rám leginkább; a színpadi megvalósítás/kiállítás helyenként gyönyörködtet, a második felvonás és a záró rész látványa – színes-festett papír/vászon díszletelemeivel együtt – „festői” hatást kelt bennem. A jelmezek is tetszenek – egyáltalán, ami „kosztümös” darab, mindig elvarázsol – függetlenül a megvalósítás mikéntjétől, valóságos értékétől vagy értéktelenségétől. Az orosz karmester tempója a zenekarával olykor mintha nem lenne szinkronban a táncművészek lépéseivel; de – főpróba: - mintha bizonytalanul állt volna meg lábán egyik-másik táncos, mikor az ugrásból visszaérkezett a deszkára a záró, utolsó ütemre.
5327 IVA 2017-04-09 23:26:34 [Válasz erre: 5325 flavia 2017-04-09 21:38:19]
Köszönöm, erre gondoltam elsősorban.
Köszönöm, erre gondoltam elsősorban.
5326 flavia 2017-04-09 21:38:24 [Válasz erre: 5323 IVA 2017-04-08 00:31:46]
T.Melnik anyai örömök elé néz,valószínű ezért mondta le a további előadásait.
T.Melnik anyai örömök elé néz,valószínű ezért mondta le a további előadásait.
5325 flavia 2017-04-09 21:38:19 [Válasz erre: 5323 IVA 2017-04-08 00:31:46]
T.Melnik anyai örömök elé néz,valószínű ezért mondta le a további előadásait.
T.Melnik anyai örömök elé néz,valószínű ezért mondta le a további előadásait.
5324 IVA 2017-04-08 04:37:20 [Válasz erre: 5323 IVA 2017-04-08 00:31:46]
Továbbá (vagy inkább előtte) Medora szerepét sem táncolja A kalózban.
Továbbá (vagy inkább előtte) Medora szerepét sem táncolja A kalózban.
5323 IVA 2017-04-08 00:31:46
Nem tudom, mi okból, az április 8-i és 9-i Manon-beli szereplése után Tatiana Melniknek ebben az évadban már nincs több feladata az Operaházban. A szereposztási előrejelzés szerint táncolta volna A hattyúk tava kettős főszerepét, de úgy tűnik, valamennyi fellépését Aliya Tanypayevára osztották át.
Nem tudom, mi okból, az április 8-i és 9-i Manon-beli szereplése után Tatiana Melniknek ebben az évadban már nincs több feladata az Operaházban. A szereposztási előrejelzés szerint táncolta volna A hattyúk tava kettős főszerepét, de úgy tűnik, valamennyi fellépését Aliya Tanypayevára osztották át.
5322 Apàti Bence 2017-03-31 10:50:08 [Válasz erre: 5320 joska141 2017-03-31 08:26:04]
A "jobb a békesség" jegyében,én kérlek -tisztelettel- hogy ne osztd meg a rólam írt bulvàrcikkeket. Làthatólag pàr fórumozót rendkívüli módon irritàlja,ha írnak rólam az újsàgok. Köszönöm.
A "jobb a békesség" jegyében,én kérlek -tisztelettel- hogy ne osztd meg a rólam írt bulvàrcikkeket. Làthatólag pàr fórumozót rendkívüli módon irritàlja,ha írnak rólam az újsàgok. Köszönöm.
5321 Edmond Dantes 2017-03-31 09:21:37
Felkészül: Duna Duna World M1 M2 M3 M4 M5...Echo... Kossuth Petőfi Bartók Dankó... Magyar Idők Magyar Hírlap Figyelő... 888.hu faktor.hu origo.hu hirado.hu figyelo.hu mandiner.hu...
Felkészül: Duna Duna World M1 M2 M3 M4 M5...Echo... Kossuth Petőfi Bartók Dankó... Magyar Idők Magyar Hírlap Figyelő... 888.hu faktor.hu origo.hu hirado.hu figyelo.hu mandiner.hu...
5320 joska141 2017-03-31 08:26:04
A mai Apáti Bence cikk itt található: http://www.lokal.hu/2017-03-apati-bence-a-nullarol-kezdett-uj-eletet/
A mai Apáti Bence cikk itt található: http://www.lokal.hu/2017-03-apati-bence-a-nullarol-kezdett-uj-eletet/
5318 flavia 2017-03-30 22:57:49 [Válasz erre: 5316 IVA 2017-03-30 04:25:35]
A nézők félrevezetése.Szánalmas.
A nézők félrevezetése.Szánalmas.
5317 joska141 2017-03-30 10:18:49
A mai Apáti Bence cikk itt található: https://ripost.hu/cikk-elhagyja-az-operahazat-apati-bence-eloszor-szolalt-meg-dontesenek-okairol/?source=hirkereso
A mai Apáti Bence cikk itt található: https://ripost.hu/cikk-elhagyja-az-operahazat-apati-bence-eloszor-szolalt-meg-dontesenek-okairol/?source=hirkereso
5316 IVA 2017-03-30 04:25:35 [Válasz erre: 5273 IVA 2017-01-27 01:43:03]
Valóban megtisztelő, hogy kérdésfelvetésem nyomán igazgatói szinten érkezett országos tájékoztatás. (Ld. Álmodó 5312. sz. hozzászólását.)
Valóban megtisztelő, hogy kérdésfelvetésem nyomán igazgatói szinten érkezett országos tájékoztatás. (Ld. Álmodó 5312. sz. hozzászólását.)
5315 IVA 2017-03-30 04:14:26
Elmaradt ebben a topicban a 2017. március 15-i ünnepi évforduló alkalmából kitüntetetteknek szóló gratuláció. Általam ismertségük okán csak a Magyar Állami Operaház volt és jelenlegi tagjait sorolom fel: [u]Harangozó Gyula-díj[/u] Leblanc Gergely, a Magyar Állami Operaház – Magyar Nemzeti Balett első magántáncosa, balettművésze [u]Magyar Érdemrend tisztikeresztje polgári tagozat[/u] Bán Teodóra balettművész, a Budapesti Fesztivál- és Turisztikai Központ Nonprofit Kft. ügyvezetője, a Szabad Tér Színház Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója és művészeti vezetője Kékesi Mária Liszt Ferenc-díjas táncművész, balettmester, Érdemes és Kiváló Művész [u]Magyar Arany Érdemkereszt polgári tagozata[/u] dr. Macher Szilárd, Harangozó Gyula-díjas balettművész, koreográfus, szakíró, a Magyar Táncművészeti Egyetem Klasszikus Balett Tanszékének főiskolai tanára, a Magyar Táncművészeti Egyetem Táncművészképző Intézet igazgatója [u]Magyar Ezüst Érdemkereszt polgári tagozat[/u] Boros Ildikó Harangozó Gyula-díjas táncművész, a Magyar Állami Operaház magántáncosa
Elmaradt ebben a topicban a 2017. március 15-i ünnepi évforduló alkalmából kitüntetetteknek szóló gratuláció. Általam ismertségük okán csak a Magyar Állami Operaház volt és jelenlegi tagjait sorolom fel: [u]Harangozó Gyula-díj[/u] Leblanc Gergely, a Magyar Állami Operaház – Magyar Nemzeti Balett első magántáncosa, balettművésze [u]Magyar Érdemrend tisztikeresztje polgári tagozat[/u] Bán Teodóra balettművész, a Budapesti Fesztivál- és Turisztikai Központ Nonprofit Kft. ügyvezetője, a Szabad Tér Színház Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója és művészeti vezetője Kékesi Mária Liszt Ferenc-díjas táncművész, balettmester, Érdemes és Kiváló Művész [u]Magyar Arany Érdemkereszt polgári tagozata[/u] dr. Macher Szilárd, Harangozó Gyula-díjas balettművész, koreográfus, szakíró, a Magyar Táncművészeti Egyetem Klasszikus Balett Tanszékének főiskolai tanára, a Magyar Táncművészeti Egyetem Táncművészképző Intézet igazgatója [u]Magyar Ezüst Érdemkereszt polgári tagozat[/u] Boros Ildikó Harangozó Gyula-díjas táncművész, a Magyar Állami Operaház magántáncosa
5314 IVA 2017-03-30 03:15:35
Karenina Anna (főpróba) – Operaház, 2017. március 10. A balettnek két alkotója okán is elfogult lehetnék, pozitív irányban. Csajkovszkij a kedvenc balettzene-szerzőm és egyik kedvenc zeneszerzőm. Akkor is kedvenc balettkomponistám lenne, ha csak A hattyúk tavát írta volna meg, vagy csupán annak bármelyik számát. Ám hogy még A diótörőt és a Csipkerózsikát is megírta nekem, kétségtelenné tette választásomat. Hát ha még ideszámítom Vonósszerenádját, amelyet ugyan nem táncszínpadra alkotott, de [u]George Balanchine[/u] olyan koreográfiát készített rá, amely megingat a zeneszerző szándékában. Pártay Lilla egyik kedvenc balerinám a magyar balett aranykorából. Későn érett szólistává, és hamarosan első balerinává. Az aranykor óta tudjuk, hogy olyan nagy színházban, mint a Magyar Állami Operaház, elsőből, vagyis prímabalerinából is több lehet(ett). Minden karakternek, minden szerepnek megvolt a maga elsője. Pártaynak abban az időszakban sikerült kiugrania, amikor [u]Lakatos Gabriella[/u] még táncolta A hattyúk tava kettős főszerepét, immár vele felváltva, amikor [u]Kun Zsuzsa[/u] és [u]Orosz Adél[/u] pályája zenitjén járt, és legfeljebb előbbinek a sérülése vagy utóbbinak a családi öröme engedett lehetőséget az új és újabb trónkövetelőknek. A meghódítandó karakterszerepek várait sem volt könnyű bevenni, mert azokat is kiemelkedő, jogos tulajdonosok védték, [u]Menyhárt Jacqueline[/u], [u]Szumrák Vera[/u], [u]Kékesi Mária[/u] személyében, miközben már újabb trónkövetelők is megjelentek a színen, a szakma mindentudásával felvértezve: [u]Csarnóy Katalin[/u], [u]Pongor Ildikó[/u], [u]Szőnyi Nóra[/u], [u]Szabadi Edit[/u]. Pártay Lillának az egyébként sem hosszú szólistakarriernél is rövidebb idő szabatott ahhoz, hogy sorra beálljon szinte valamennyi szólista-feladatba, gyors egymásutánban követték egymást a főszerepek. Alighanem kigyűjtés nélkül is felsorolhatók azok a fontos főszerepek, amelyek hiányoznak a prímabalerinai ouvre-ből: A diótörő színészileg kevésbé igényes Mária hercegnője, valamint a Párizs lángjai nőalakjai, amelyek elmaradásáért kárpótolt bennünket Pártay bensőséges Zarémája A bahcsiszeráji szökőkútban. Nem táncolt A fából faragott királyfiban, ám A csodálatos mandarin Leányát négy koreográfiai változatban is. [u]Seregi László[/u] Spartacusában megformálta mindhárom szólószerepet (Claudia, Júlia, Flavia) szerepet, A cédrusban a Fehér asszonyt és a Fekete asszonyt is. Ha élvezetes, sőt megrázó alakítása közül ki kell emelnem a legemlékezetesebbet, nemzedékem számára Pártay volt a meghatározó Giselle, illetve a Lány [u]Béjart[/u] Le Sacre du Printemps-jában. Késői kiugrása miatt lekéste a Rómeó és Júlia Lavrovszkij-féle változatának hősnőjét – mígnem Seregi László Rómeó és Júliájában Capuletné szerepe jutott neki, amiért én – a pályáját végiggyönyörködő nemzedék nevében – megsértődtem. Pártay azonban ezután sem adta fel a táncművészi karriert, alkotói fantáziája a koreografálásra ösztönözte. Izgalmas kérdésnek ígérkezett, hogy a szinte minden stílusban jártas és annyi karaktert hitelesen megformáló balerina a Giselle érzelmes, romantikus, illetve Seregi neoklasszikus világát teremti-e meg az őt követő nemzedék táncosai számára, vagy Béjart XX. századi, modern mozdulatvilágát. Első, egész estét betöltő, cselekményes balettje már témaválasztásában is határozottan azt a választ adta, hogy Pártaynak – noha a Tavaszünnep főszerepében szinte az azonosulásig rezonált mind Sztravinszkij, mind Béjart hullámhosszára, és nemhogy Seregi balettjeit, de a klasszikusokat is egyéni, modern hatású mozgás- és játékstílusba öntötte –, művészi–emberi közege a romantika. Hogy az Anna Karenina ma mégsem tűnik az orosz–szovjet, sem a magyar klasszikus balettirodalom méltó folytatásának, annak okát elsősorban mégis a téma, valamint a zenei anyag kiválasztásában látom. Menti-e az Anna Karenina című balettet – pontosabban annak nem remek voltát –, hogy sem olyan (prózai) színpadi változatával, sem filmfeldolgozásával nem találkoztam, amelyek éreztették volna, hogy az alapanyag a világirodalom egyik remekműve? Talán azért, mert az epikus alkotás ellenáll a drámai feldolgozásoknak. A balett esetében talán azért, mert a korhűséget idéző és szép jelmezek (Schäffer Judit) nem engedik ékesen szólni a testbeszédet. Vagy ez a testbeszéd kevés a bonyolult érzelmek és helyzetek ábrázolásához. Pártay ugyan igyekezett ezek kifejezéséhez oldani a lineáris történetvezetést, bár korántsem olyan merészen, mint Seregi László a Spartacus szövegkönyvében. Szintén a Spartacus mozgásvilágába épített akrobatikus elemeivel szemben alul marad az Anna Karenina koreográfiai nyelve, szenvedélyességében és színességében is. Az egyenes történetet oldó és misztikussá emelő elemek – a darab fontos alakjainak megjelenése a szülő-, illetve a nászágy körül – kissé iskolásan magyarázóak, a Halált megszemélyesítő muzsik ötletének erősségéhez minimális színpadtechnika és ihletettebb világítás hiányzik. Nagyjából e kifogásaim miatt számomra az Anna Karenina az Operaház műsorán előforduló azon baletteknek egyike, amelyeknek irodalmi alapanyaga nem színpadra, főleg nem balettszínpadra született: Manon, Karamazov testvérek, Anyegin. Egyúttal azon balettek egyike – és ezt tartom sajnálatosabbnak –, amelyek zenéje, alkalmasint kiváló zenéje nem a konkrét balettalkotáshoz, illetve nem is balettszínpadra íródott (az előző három opusz mellé sorolom a Víg özvegyet). Csajkovszkij persze kézenfekvő választás (lenne) Tolsztoj regényéhez, ám a különböző zeneművek (Patetikus szimfónia, Olasz capriccio) ismert részéletei, bár felhasználásuk nem védett – hogyan mondjam? – más terepeket, dimenziókat, kimondom, privát dimenziókat foglaltak már el a hallgató életében. Ami pedig a Vonósszerenádot illeti, Balanchine után, a Szerenád koreográfiájának ismerői számára: istenkísértés. Pedig a már kiragadott részletében talán majdnem olyan sötét színek vannak, mint a színpadon játszódó tragédiában… és mégsem, mégsem áll össze a zene, a cselekmény és a tánc egysége. Kézdy Lóránt díszletei kellően és monoton komorak. Régimódiak, de nem festőiek, hiányzik a hangulati ellenpontozás az egyes képek és azok elemei között is, még az itáliai szín is fukarkodik a fénnyel, a melegséggel: a jégvirágszerű ezüst lombok sem kecsegtetnek az élet ígéretével. Sohasem fogom megtudni, mind e kifogásaimmal szemben hogyan hitelesítenék a népes szereplőgárdára írt balettet olyan táncosok, akiknek a drámai erejét már megtapasztaltam. De őszintén megvallva, az előadás utóéletében nem is csábultam arra, hogy egykori kedvenceimet képzeljem el ebben az alkotásban, például Pártay Lillát a címszerepben. Őt talán azért sem, mert az Annát megformáló Aleszja Popova tűnt a szereposztás legerősebb pontjának: szép megjelenése, technikai tudása és partneri minősége egyaránt meggyőző. Ha a nagyságot hiányolom belőle, lehet, hogy a szerepből vagy a műből hiányolom. Karenin alakját balettszínpadra sem kitalálni, sem kiosztani nem lehetett könnyű. A dáma szerelmespárjánál határozottan idősebb úrról van szó, akinek viszont a kinézete és a mozgása sem lehet olyan, mint megannyi balett apafigurája. Mikalai Radziush, maszkja ellenére, a színpad mezőnyének legdaliásabb megjelenésével tűnt ki. A kiváló technikai tudásáról meggyőző Balázsi Gergő Ármint kamaszos arca és megjelenése, nem elegendő színészi eszközkészlete egyelőre nem predesztinálja Vronszkij megformálására, továbbá nem zárom ki, hogy adottságai jobban érvényesülnének a demi karakter szerepkörben. A regény sok és fontos alakja szerepet kap a balettben, leginkább sematikus balettszerepekké válva. A balett librettója gondot fordít a Kareninék kisfiát nevelő Lídia grófnő reménytelen törekvésének motívumára, hogy ti. elfoglalja Anna helyét. Ahogyan Karina Sarkissova alakításában Lídiának eleve nem látszik reménye erre, az epizódnak sem arra, hogy a darabba épüljön. Bármily kapóra jöhetett is, hogy a darab zenei anyagát szolgáltató Csajkovszkij-művek között akad egy éppen itáliai ihletésű és táncolható darab, az Olasz capriccio nem képes Anna és Vronszkij olaszországi utazásának drámai miliőjét szolgálni, csak mutatós betét marad. Ebben a tánckar és a tarantella szólóját lejtő Boros Ildikó és Mario Genovese hozta számomra a legboldogítóbb perceket.
Karenina Anna (főpróba) – Operaház, 2017. március 10. A balettnek két alkotója okán is elfogult lehetnék, pozitív irányban. Csajkovszkij a kedvenc balettzene-szerzőm és egyik kedvenc zeneszerzőm. Akkor is kedvenc balettkomponistám lenne, ha csak A hattyúk tavát írta volna meg, vagy csupán annak bármelyik számát. Ám hogy még A diótörőt és a Csipkerózsikát is megírta nekem, kétségtelenné tette választásomat. Hát ha még ideszámítom Vonósszerenádját, amelyet ugyan nem táncszínpadra alkotott, de [u]George Balanchine[/u] olyan koreográfiát készített rá, amely megingat a zeneszerző szándékában. Pártay Lilla egyik kedvenc balerinám a magyar balett aranykorából. Későn érett szólistává, és hamarosan első balerinává. Az aranykor óta tudjuk, hogy olyan nagy színházban, mint a Magyar Állami Operaház, elsőből, vagyis prímabalerinából is több lehet(ett). Minden karakternek, minden szerepnek megvolt a maga elsője. Pártaynak abban az időszakban sikerült kiugrania, amikor [u]Lakatos Gabriella[/u] még táncolta A hattyúk tava kettős főszerepét, immár vele felváltva, amikor [u]Kun Zsuzsa[/u] és [u]Orosz Adél[/u] pályája zenitjén járt, és legfeljebb előbbinek a sérülése vagy utóbbinak a családi öröme engedett lehetőséget az új és újabb trónkövetelőknek. A meghódítandó karakterszerepek várait sem volt könnyű bevenni, mert azokat is kiemelkedő, jogos tulajdonosok védték, [u]Menyhárt Jacqueline[/u], [u]Szumrák Vera[/u], [u]Kékesi Mária[/u] személyében, miközben már újabb trónkövetelők is megjelentek a színen, a szakma mindentudásával felvértezve: [u]Csarnóy Katalin[/u], [u]Pongor Ildikó[/u], [u]Szőnyi Nóra[/u], [u]Szabadi Edit[/u]. Pártay Lillának az egyébként sem hosszú szólistakarriernél is rövidebb idő szabatott ahhoz, hogy sorra beálljon szinte valamennyi szólista-feladatba, gyors egymásutánban követték egymást a főszerepek. Alighanem kigyűjtés nélkül is felsorolhatók azok a fontos főszerepek, amelyek hiányoznak a prímabalerinai ouvre-ből: A diótörő színészileg kevésbé igényes Mária hercegnője, valamint a Párizs lángjai nőalakjai, amelyek elmaradásáért kárpótolt bennünket Pártay bensőséges Zarémája A bahcsiszeráji szökőkútban. Nem táncolt A fából faragott királyfiban, ám A csodálatos mandarin Leányát négy koreográfiai változatban is. [u]Seregi László[/u] Spartacusában megformálta mindhárom szólószerepet (Claudia, Júlia, Flavia) szerepet, A cédrusban a Fehér asszonyt és a Fekete asszonyt is. Ha élvezetes, sőt megrázó alakítása közül ki kell emelnem a legemlékezetesebbet, nemzedékem számára Pártay volt a meghatározó Giselle, illetve a Lány [u]Béjart[/u] Le Sacre du Printemps-jában. Késői kiugrása miatt lekéste a Rómeó és Júlia Lavrovszkij-féle változatának hősnőjét – mígnem Seregi László Rómeó és Júliájában Capuletné szerepe jutott neki, amiért én – a pályáját végiggyönyörködő nemzedék nevében – megsértődtem. Pártay azonban ezután sem adta fel a táncművészi karriert, alkotói fantáziája a koreografálásra ösztönözte. Izgalmas kérdésnek ígérkezett, hogy a szinte minden stílusban jártas és annyi karaktert hitelesen megformáló balerina a Giselle érzelmes, romantikus, illetve Seregi neoklasszikus világát teremti-e meg az őt követő nemzedék táncosai számára, vagy Béjart XX. századi, modern mozdulatvilágát. Első, egész estét betöltő, cselekményes balettje már témaválasztásában is határozottan azt a választ adta, hogy Pártaynak – noha a Tavaszünnep főszerepében szinte az azonosulásig rezonált mind Sztravinszkij, mind Béjart hullámhosszára, és nemhogy Seregi balettjeit, de a klasszikusokat is egyéni, modern hatású mozgás- és játékstílusba öntötte –, művészi–emberi közege a romantika. Hogy az Anna Karenina ma mégsem tűnik az orosz–szovjet, sem a magyar klasszikus balettirodalom méltó folytatásának, annak okát elsősorban mégis a téma, valamint a zenei anyag kiválasztásában látom. Menti-e az Anna Karenina című balettet – pontosabban annak nem remek voltát –, hogy sem olyan (prózai) színpadi változatával, sem filmfeldolgozásával nem találkoztam, amelyek éreztették volna, hogy az alapanyag a világirodalom egyik remekműve? Talán azért, mert az epikus alkotás ellenáll a drámai feldolgozásoknak. A balett esetében talán azért, mert a korhűséget idéző és szép jelmezek (Schäffer Judit) nem engedik ékesen szólni a testbeszédet. Vagy ez a testbeszéd kevés a bonyolult érzelmek és helyzetek ábrázolásához. Pártay ugyan igyekezett ezek kifejezéséhez oldani a lineáris történetvezetést, bár korántsem olyan merészen, mint Seregi László a Spartacus szövegkönyvében. Szintén a Spartacus mozgásvilágába épített akrobatikus elemeivel szemben alul marad az Anna Karenina koreográfiai nyelve, szenvedélyességében és színességében is. Az egyenes történetet oldó és misztikussá emelő elemek – a darab fontos alakjainak megjelenése a szülő-, illetve a nászágy körül – kissé iskolásan magyarázóak, a Halált megszemélyesítő muzsik ötletének erősségéhez minimális színpadtechnika és ihletettebb világítás hiányzik. Nagyjából e kifogásaim miatt számomra az Anna Karenina az Operaház műsorán előforduló azon baletteknek egyike, amelyeknek irodalmi alapanyaga nem színpadra, főleg nem balettszínpadra született: Manon, Karamazov testvérek, Anyegin. Egyúttal azon balettek egyike – és ezt tartom sajnálatosabbnak –, amelyek zenéje, alkalmasint kiváló zenéje nem a konkrét balettalkotáshoz, illetve nem is balettszínpadra íródott (az előző három opusz mellé sorolom a Víg özvegyet). Csajkovszkij persze kézenfekvő választás (lenne) Tolsztoj regényéhez, ám a különböző zeneművek (Patetikus szimfónia, Olasz capriccio) ismert részéletei, bár felhasználásuk nem védett – hogyan mondjam? – más terepeket, dimenziókat, kimondom, privát dimenziókat foglaltak már el a hallgató életében. Ami pedig a Vonósszerenádot illeti, Balanchine után, a Szerenád koreográfiájának ismerői számára: istenkísértés. Pedig a már kiragadott részletében talán majdnem olyan sötét színek vannak, mint a színpadon játszódó tragédiában… és mégsem, mégsem áll össze a zene, a cselekmény és a tánc egysége. Kézdy Lóránt díszletei kellően és monoton komorak. Régimódiak, de nem festőiek, hiányzik a hangulati ellenpontozás az egyes képek és azok elemei között is, még az itáliai szín is fukarkodik a fénnyel, a melegséggel: a jégvirágszerű ezüst lombok sem kecsegtetnek az élet ígéretével. Sohasem fogom megtudni, mind e kifogásaimmal szemben hogyan hitelesítenék a népes szereplőgárdára írt balettet olyan táncosok, akiknek a drámai erejét már megtapasztaltam. De őszintén megvallva, az előadás utóéletében nem is csábultam arra, hogy egykori kedvenceimet képzeljem el ebben az alkotásban, például Pártay Lillát a címszerepben. Őt talán azért sem, mert az Annát megformáló Aleszja Popova tűnt a szereposztás legerősebb pontjának: szép megjelenése, technikai tudása és partneri minősége egyaránt meggyőző. Ha a nagyságot hiányolom belőle, lehet, hogy a szerepből vagy a műből hiányolom. Karenin alakját balettszínpadra sem kitalálni, sem kiosztani nem lehetett könnyű. A dáma szerelmespárjánál határozottan idősebb úrról van szó, akinek viszont a kinézete és a mozgása sem lehet olyan, mint megannyi balett apafigurája. Mikalai Radziush, maszkja ellenére, a színpad mezőnyének legdaliásabb megjelenésével tűnt ki. A kiváló technikai tudásáról meggyőző Balázsi Gergő Ármint kamaszos arca és megjelenése, nem elegendő színészi eszközkészlete egyelőre nem predesztinálja Vronszkij megformálására, továbbá nem zárom ki, hogy adottságai jobban érvényesülnének a demi karakter szerepkörben. A regény sok és fontos alakja szerepet kap a balettben, leginkább sematikus balettszerepekké válva. A balett librettója gondot fordít a Kareninék kisfiát nevelő Lídia grófnő reménytelen törekvésének motívumára, hogy ti. elfoglalja Anna helyét. Ahogyan Karina Sarkissova alakításában Lídiának eleve nem látszik reménye erre, az epizódnak sem arra, hogy a darabba épüljön. Bármily kapóra jöhetett is, hogy a darab zenei anyagát szolgáltató Csajkovszkij-művek között akad egy éppen itáliai ihletésű és táncolható darab, az Olasz capriccio nem képes Anna és Vronszkij olaszországi utazásának drámai miliőjét szolgálni, csak mutatós betét marad. Ebben a tánckar és a tarantella szólóját lejtő Boros Ildikó és Mario Genovese hozta számomra a legboldogítóbb perceket.
5313 Búbánat 2017-03-27 11:32:54
[url] http://www.origo.hu/kultura/20170324-okovacs-szilveszter-irasa-az-origonak.html; A külföldizésről, avagy már megint a balett 3. [/url] - -2017.03.24. 16:26 ORIGO Ókovács szerint az opera - 2/17. levélária.
[url] http://www.origo.hu/kultura/20170324-okovacs-szilveszter-irasa-az-origonak.html; A külföldizésről, avagy már megint a balett 3. [/url] - -2017.03.24. 16:26 ORIGO Ókovács szerint az opera - 2/17. levélária.
5312 álmodó 2017-03-27 11:16:11
http://tv2.hu/musoraink/mokka/232305_megdobbento-apati-bence-otthagyja-az-operahazat.html
http://tv2.hu/musoraink/mokka/232305_megdobbento-apati-bence-otthagyja-az-operahazat.html
