Ajánlanám, térjünk vissza itt a topicon az operett műfajához...
Én sem hallottam a Wozzecket, pedig talán a pandémia alatt egyszer nekifogtam, ha jól emlékszem, egy stream-előadásnak, de szövegértés nélkül értelmetlennek tartottam, abbahagytam. A Pelléasnál kicsit pontosítanék: a két vh. között mindösszesen ötször adták elő 1925 végén, ez elég szerény mennyiség, de érthető. Másfelől Ferencsik párszor elvezényelte az 1963-as felújítást. Az Operaház'100 emlékkönyv is megemlékezik erről a felújításról. Hogy utána elment volna, nem tudom. Amire emlékszem, az az, hogy az ő 70. születésnapja tiszteletére -akkor is visszatért valahányadszor- 1977-ben felújították a Figarót, azon a premieren magam is ott voltam. Bevallom, be is írtam róla, hogy -nem tudván a majdani Fischeresről- az Eiffelben letudtam megnéztem a kamarazenekaros Pelléast. Pasztircsák Polina, Kovács Istvàn és Haja Zsolt szép énekéért valamennyire megérte.
Még eddig a következő évad ismertetése (sem) nem történt meg. Úgy látszik, kivár az Operettszínház a bejelentésekkel...
A Wozzecket élő előadásban sohasem hallottam, egyszer legalább Bécsben elmegyek rá. A Pelléast letudtam Fischer Iván produkciójával. Megnéztem, mennyit ment ez a 2 darab a M. Kir. ViperaOperaházban. A Pelléas a 2 háború között elég sokáig ment, majd Ferencsik verekedte ki a 60-as évek elején; amikor fel akarta újíttatni, nem teljesítették a kívánságát, erre otthagyta a dicső intézményt, akár Szent Pál az oláhokat. Hervadhatatlan érdeme, hogy a Parsifalt élete végén kiverekedte. Szintén ő harcolhatta ki a Wozzeck bemutatóját, ugyancsak a 60-as években. A Wozzeck 90-es évekbeli felújításának híre elkerült, akkoriban ui. nagyon keveset jártam koncertre, operába még kevésbé (a borzalmas Parsifal és a legalja Don Pasquale hatására). Az Ókovács Szilveszter Rozsdaövezet Eiffel Műhelyház miniatürizált produkcióját pedig tudatosan ÉN kerültem el. A mai világban szerintem nem akad olyan operaigazgató, aki Mo.-on műsorra tűzné ezeket a darabokat, mert ugyebár a villanyszámlát is ki kell fizetni.
Nahàt, erre a "Tùl a ràcson"-nòtàra nem nevesìtenèk senkit, mert azt a szerkesztők (egyelőre?) teljes joggal bannolnàk :-)
Budavári Palotakoncert ismét elmarad?
Huszka Güll babája már mindjárt jobban tetszik. Főként erre a csodás áriára gondolok még az Ott túl a rácson mellett. Huszka Jenő - Gül baba - Leila belépője
Miklósa Erika ennél komolyabb operetteket szokott énekelni pl. Bajadér.
A "Cintányéros cudar világ..." csak egy poén volt, most kerestem egy másik operettből is az esetleg még várható fejlemények sajátos következményeire utaló/rímelő idézetet:
Készült egy teljes rádiófelvétel a Gül babából, amelyben Rost Andrea Leila
szólamát énekelte Gábor diák (Daróczy Tamás; a prózában Alföldi Róbert)
szerelmeseként Huszka Jenő híres daljátékában - amit 1991-ben második alkalommal
vett fel és mutatott be a Rádió Dalszínháza (az első felvétel 1963-ból ismert,
Németh Marika és Ilosfalvy Róbert kettősével).
"Az utolsó kívánságom halljátok meg emberek!
Süvegem fejembe vágom, vérpadra vígan megyek!
A haláltól én nem félek, a bakóval szembenézek!
De azt megkövetelem, megkövetelem:
Hogy utolsó kívánságom amint mondom, úgy legyen!
Refrén:
Ott túl a rácson egy másik világ van, amelynek érzem
bűvös illatát!
Ott túl a rácson virulnak a rózsák, melyeknek kelyhe édes
mézet ád!
Ott túl a rácson van a menyország, minőt nem látott
senki még soha!
Ott túl a rácson tündérek élnek, oda kívánok menni én,
oda!
Rabbilincsem levegyétek, adjatok rám díszruhát..." stb.
A "Cintányéros cudar világ..."-duettet nem hallgatnád szívesebben Kovács Ákossal és Miklósa Erikával? Még jobban szólna Nagy Feróval és Tóth Gabival, nem? Utóbbi úgyis felpanaszolta komoly anyagi gondjait.
Nagy Ervin is játszott már operettben(Csárdáskirálynő, Marica Grófnő)de főleg prózai darabokban játszott.
Jajj ne, inkább ne énekeljék, sose szerettem azt a dalt.
Azért még kapható bőven jegy a kecskemétiekre. Nézd, vannak "kötelező olvasmányok", operára fordítva: operaigazgatók rémálmai = kötelező őket időnként előadni, van-e rá valós és jelentős igény vagy sem. Ilyen a Wozzeck is vagy pl. a Pelléas és Mélisande, másik kedvenc példám. Egy nagy újító (dodekafónia) egyfelől és egy más műfajokban (zongora, zenekar) nagyot alkotó szerző másfelől. Az istenadta meg az Istennek sem akar bemenni ezekre, egy szűköcske rajongói kört leszámítva. Letudják, kész.
Nagy Ervin mellé a most kormánybiztossá kinevezett Rost Andrea is rávetheti pillantásait az Operettszínház belső ügyeire - annál is inkább, mert N.E.-nel ellentétben "érti" is az operettet, énekelt operettet, az ugyancsak Kossuth-díjas főigazgatóval, Kiss -B. Atillával operaénekesi múltjuk összeköti őket. Meglátjuk, hova jut el - fordul-e dűlőre egyáltalán valami (újabb) vizsgálat. Azt követően pedig közösen dalra fakadhatnak és énekelhetik akár a Mágnás Miska örökbecsű dalát? "Cintányéros cudar világ..."
Erre jön be az istenadta, nem a Wozzeckre.
Talàn elkerülte a figyelmedet ès Bùbànat fòrumtàrs figyelmèt 7004 sz. bejegyzèsem. Annak fènyèben aligha lehet meglepő a belső vizsgàlat elrendelèse. Egy (vagy több) balhèt màr elsikàlt, elsimìtott az akkor regnàlò hatòsàg. Az ùj seprő remèlhetőleg majd ... majd nem fordìtja el a fejèt. Jobb kèsőn, mint soha.
"Nagy Ervin, a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium államtitkára reagált az Operettszínház dolgozóinak a kérésére, és azonnali vizsgálatot rendelt el az intézményben. "
Kapcs. 6979.
sorszámhoz
Íme, elrettentő példa – ami alatt a feltételezett minősíthetetlen zenei megvalósítást értem -, amivel érveltem, s amire értettem, miért nem érdekel engem ez a Lili bárónő produkció idén nyáron a Városmajori Szabadtéri Színpadon – ami a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház 2025-ben már ott bemutatott operett pesti „felhozatala” lesz.
Áthangszerelt, redukált hangszeres együttesre alapozott és zenei kíséretnek alig nevezhető, a partitúrát meghamisító, minősíthetetlen átdolgozás ez!
Nálam, egy klasszikus operettnél elsősorban zenei megvalósítása az énekkel együtt, mikéntje fontos és elsődleges, a zenei szövet hiteles hangzása szólaljon meg, úgy ahogyan egy nagylélegzetű darab esetében dukál és hiteles. A rádióban, lemezen sok kitűnő felvétele van a Lili bárónőnek! Ez a kecskeméti színjátszás lehet érdekes, fogyasztóbarát, de a zenei körítése megalkuvó, forráshiányos, így számomra - sajnos - érdektelen marad.
De be kell látnom, Magyarországon kevés vidéki színház gazdálkodhat kibővített igazi szimfonikus zenekari hangzást biztosító saját együttessel. Ezért is, mindig hiányérzetem van, amikor arról olvasok, hogy operettbemutatóra készülnek mondjuk Kecskeméten, Székesfehérvárott, Veszprémben, Egerben stb., aztán koprodukciók és vendégjátszás keretében viszik tovább; ahol a színpadi zenés produkciókhoz nem tudnak kiállítani gazdag, színes, az eredeti partitúrához ragaszkodó nagyzenekaros kíséretet. Hiába jó a színész, énekes és prózában is jeleskedik, ha énekszólamához nem párosul, nem szólal meg a zenekari árokban a zeneszerző által ihletett, megkomponálta "valóságos" zene. Mert különben csak egy zagyva, zanzásított, cincogó csörömpölésnek tűnő hangzás jut fel a színpadra és át a hallgatóság fülébe. Így a kényszerítő körülmények miatt sem nem nevezhető igazi operettnek, amit feltálalnak ilyen helyeken a közönségnek.
itt van egy csapnivaló zenei kísérettel előadott részlet (teaser) a kecskeméti színház Lili bárónő előadásából - illusztrálva az előzetes negatív meglátásomat a kivitelezésről:
Városmajori Szabadtéri
Színpad
KECSKEMÉTI KATONA JÓZSEF NEMZETI SZÍNHÁZ vendégjátéka
Huszka Jenő - Martos Ferenc: LILI BÁRÓNŐ
2026. június 28. vasárnap 19:00
Tervezett szereposztás:
Lili
bárónő: Vajda Boróka
Illésházy László gróf: Koltai-Nagy
Balázs
Malomszegi báró: Sipos
Imre
Illésházy Agatha grófnő: Magyar
Éva
Illésházy Krisztina grófnő: Csapó
Virág
Frédi: Járai Máté
Clarisse művésznő: Szabó
Dorottya
Becsei, tiszttartó: Fazakas
Géza
Minden szerepben: Hegedűs
Zoltán
Közreműködik
a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház zenekara.
Átdolgozta:
Gádor Béla és Darvas Szilárd
További átdolgozás: Ari-Nagy Barbara
Dramaturg: Ari-Nagy Barbara
Jelmez- és díszlettervező: Erős Hanna
Koreográfus: Bodor Johanna
Zenei vezető: Iván Sára
Karmester: Iván Sára, Drucker Péter
Koreográfusasszisztens: Raj Martin
Zenei munkatárs: Csiszer Máté, Lestákné Valasek Szilvia, Madarász Éva
Súgó: Arató Andrea
Ügyelő: Csitári Tamás
Rendezőasszisztens: Konyári Tamás
Rendező: Béres Attila
Martos Ferenc örököseinek az engedélyét a Hofra Kft. közvetítette. www.hofra.hu Huszka Jenő zeneszerző és Darvas Szilárd átdolgozó jogutódait a HARTAI Zenei Ügynökség képviseli. Gádor Béla jogutódját az UMPA Ügynökség képviseli.
A lap megkereste az Operettszínházat, amelynek sajtóosztálya azt közölte: „A felülvizsgálatról szóló hivatalos tájékoztatás egyelőre nem érkezett meg a Budapesti Operettszínházhoz. A Budapesti Operettszínház vezetése, ahogyan eddig is, a jövőben is minden felülvizsgálat során teljeskörűen együttműködik a fenntartóval”.
Tegnap olvastam egy cikket, amelyben azt írták hogy Nagy Ervin belső vizsgálatot rendelt el a színháznál. Ennek személy szerint nagyon örülök
Vidnyànszky is azt nyilatkozta, hogy egyelőre nem hirdet ùj èvadot a Nemzetiben. Tàrsulati ülèsen hirdette ki, hogy kivàr. Nyilvàn a bizonytalan jövő(jè)re utalt = arra, hogy akàr meneszthetik is (àllami fenntartàsù szìnhàz!), szòval ellejtette a hattyù halàlàt, bàr ővele azt elèg nehezen tudom elkèpzelni. Talàn Kiss-B. Atilla fejèben is megfordult ilyesmi, akinek az igazgatòi kinevezèsèt (vagy ùjràzàsàt) annak idejèn a tàrsulat csupàn 20%-a tàmogatta, ès most ezèrt nem hirdetett mèg èvadot. (Szintèn àllami fenntartàsba kerültek pàr ève, ha jòl emlèkszem.) Musical fronton amùgy is padlòn lehet az Operettszìnhàz, amiòta a Madàch mellè megnyìlt az Erkel Gigamusical Szìnhàz, operettet pedig nemigen akaròdzik kihozni. Különben is lesz Csàrdàskiràlynő a Vìgben, nem kapni jegyet a Katona Chicago-jàra, fut mèg a My Fair Lady a Centràlban, jön a Ghost -gondolom, musical kiadàsban- a JASZ-ban, ès ki tudja, hogy mèg hol mi minden ilyesmi.
Próbáltam személyesen érdeklődni a Szervezésen, de kategorikusan elzárkóztak az érdemi válasz elől... (mondván, ők sem tudják - amit nem hiszek el).
Jellemző, hogy még mindig nincs meghirdetve a jövő évad.
Megerősítendő hír!
2026-ban az olaszországi Trieszt városában ismét megrendezik az operettfesztivált, melynek keretében június 19 és 20-án Ábrahám Pál Bál a Savoyban c. jazz-operettjét mutatják be.
Igen és ugyanez a párhuzam igaz Szabó P Szilveszter és az Elisabeth esetében, ugyanis ott is igaz ugyanez, évekig játszotta korábban a darabban a Halál szerepét és most ő fogja megrendezni szintén Veszprémben.
Fischl Mónika nyilatkozta Facebook oldalán: az Operettszínház következő évadjának bemutatóiról ő sem tud még semmit, egyelőre "titok övezi/fedi"...
A Luxemburg grófja című Lehár-operettet Peller Károly rendezi meg Veszprémben. Jól ismeri a darabot, hiszen a Budapesti Operettszínházban sokáig játszotta a táncos-komikus /Armand Brissard/ szerepét...
Május 7-én a primadonnák és bonvivánok kapcsolatának titkait fürkészve folytatódik az Operettkémia című előadássorozat a Benczúr Házban. A színpadon Fischl Mónika és Boncsér Gergely idézi meg az operett legendás párosait, míg a humorban is gazdag történetekről László Ferenc zenetörténész, kritikus gondoskodik. Az est kapcsán az egyik főszereplővel, a nemrégiben Kossuth-díjjal elismert Fischl Mónika operettprimadonnával beszélgettünk.
"Miben más ma
az operett, mint régen? Változtak a műfajjal szemben támasztott elvárások?
Az operett
nagy korszakai az 1900-as évek elejére, közepére tehetők, azóta pedig a világ –
és vele együtt a zene is – radikálisan megváltozott. Felgyorsult,
felhangosodott. Sokkal több vizuális inger éri a közönséget, és mai nézők –
főleg a fiatalabb generáció – teljesen más ritmusra vannak „ráhangolva”. Ha
megnézünk egy gyereket, ahogy kezeli a digitális eszközöket, láthatjuk, milyen
elképesztő tempóban él. Mi ehhez képest jóval lassabb, rétegzettebb műfajt
képviselünk, valahogy azonban lépést kell tartanunk a rohanó világgal.
Ez azt
jelenti, hogy az operettnek is gyorsulnia kell?
Bizonyos
értelemben igen, de nagyon fontos, hogy ez ne a műfaj rovására történjen. Lehet
gyorsabban, dinamikusabban mesélni, játszani, de mögötte mindig ott kell lennie
a tartalomnak. És természetesen a hitelesség is elengedhetetlen. Ez az, ami
soha nem változhat. Mindegy, hogy egy történet száz éve íródott, vagy ma
játsszuk –
ha nem vagyunk önazonosak, ha nem
hisszük el, amit csinálunk, akkor a néző sem fogja elhinni.
Az operett
örökérvényű, halhatatlan műfaj lehet?
Abszolút. Én
ebben nagyon hiszek. Lehet, hogy a forma régi, de a tartalom nagyon is mai. Az
operett mindig ugyanazokról az alapérzelmekről beszél, csak más köntösben. Ha
ezeket az érzelmeket jól szólaltatjuk meg, akkor az operett nem nosztalgia,
hanem jelen idejű színház. És ha hitelesek vagyunk, akkor minden korszakban
képes megszólítani a közönséget. Vegyük például a Viktória című
operettet, amit nemrég Székesfehérváron mutattunk be, Dolhai
Attila vezetésével. Óriási siker volt, a közönség egyszerűen „ki volt
éhezve” rá. Ezek a művek tele vannak olyan emberi kapcsolatokkal, olyan
örökérvényű gondolatokkal, érzelmekkel, helyzetekkel – szerelemmel,
fájdalommal, örömmel, humorral – amelyek sosem évülnek el."
Primadonnát színpadon játszani és előadni "kortalan" - erre sok példa van itthonról és külföldről. Fischl Mónika iksz évesen is hangja teljében van. A nemrég elhunyt neves angol operaénekes-szoprán Dame Felicity Lott 64 évesen énekelte Glavari Hannát A víg özvegyben (London, 2011), míg A gerolsteini nagyhercegnő címszerepe előadása idején 57 éves volt (Párizs, 2004), vagy A szép Heléná-ja alakításakor ugyancsak párizsi premierjekor az 53-at töltötte be. (Ezeket a produkciókat a kamera is megörökítette, a Mezzo, a Stingray Classica csatornákon többször leadták Lott szereplésével felvett operetteket; a YouTube-on is megtalálhatóak.)
Most Fischl Mónika lesz az egyik Galváry Hanna, aminek személy szerint nagyon örülök. Részben miatta kezdtem el aktívan járni színházba, akkora hatással volt rám a játéka és örülök hogy nem teljesen engedte még el a primadonna szerepeket.
Pontosítás. Elírtam "A madarász" második teljes rádiófelvétele bemutatójának évszámát: nem 1972-ben, hanem 1989-ben volt az első adása (km. Gulyás Dénes, Kertesi Ingrid, Kincses Veronika, Takács Tamara, Bordás György, Rozsos István, Balázs Péter, Mikó István, Benedek Miklós. Vezényel: Breitner Tamás);
A víg özvegy debreceni bemutatójának örülök, a Csokonai Színházban legutóbb 2013-ban hozták színre, akkor Zavaros Eszter operaénekes volt az egyik szereposztàs Glavari Hannája. 2027. május 27-én lesz a Lehár-operett premierje.
Nem vette fel a tévé, csak a Rádió Dalszínhàza, kétszer is, teljes felvételen (1959, 1972), és külön részleteket is (Házy Erzsébet - Kónya Sándor párosával...).
Carl Zeller: Madarász c. operettjét igazán feltehetné valaki:... a Zenés Tévészínház felvette a darabot? Én nem találtam sehol...
Viktória - Vörösmarty Színház | Jegy.hu
A Debreceni Csokonai Nemzeti Színház eléggé belehúzott, ugyanis 2 új operettbemutatójuk is lesz. Az egyik Novák Eszter rendezésében Zerkovitz Béla Csókos Asszony című operettje, a másik pedig Lehár Ferenc Víg Özvegye, amit Béres Attila rendez aki korábban 2007-ben az Operettszínházban is megrendezte a darabot. Ezen kívül még a repertoáron marad a János Vitéz is. Illetve ami bár nem operett, de a West Side Story Juronics Tamás rendezésében, illetve a Traviáta amit Bakoss Kiss Gábor rendez és amit Győrben szintén bemutatnak.
Sajnos itt épp nyaraláson leszek, így nem tudok rá elmenni. Különben biztosan megnéztem volna, sok jót hallottam róla.
A Luxemburg grófja veszprémi bemutatója különleges kihívás az ének-zene klasszikus hangzásának megvalósítása szempontja mellett az énekkar és zenekar, a szereplők, a karmester és a rendező közös együttműködése; mennyiben tudnak egy klasszikus operettet úgy színre vinni, hogy ne "musicalesítés" irányába sodródjon a produkció. Sajnos, láttunk erre rossz példákat az utóbbi években más vidéki színházaktól ‐ éppen e Lehár-operett "ürügyén" is megvalósulva. Félresikerülten. Remélhetőleg nem egy ilyen "kölcsönbe" érkező, máshol már bemutatott, "leszerepelt" Luxemburg grófja-produkciót vesz át és mutat be a Petőfi Színház a következő színhàzi évadban.
Ábrahám Pál – Földes Imre – Harmath Imre: VIKTÓRIA operett | Jegy.hu Margitszigeti Szabadtéri Színpad.
VIKTÓRIA
operett
2026. július 17., péntek 20:00 (esőnap: július 18.)
Margitszigeti Szabadtéri Színpad
SZABADTÉRI BEMUTATÓ
Átdolgozta: Béres Attila
A háború után Viktória már új életet kezdett egy amerikai diplomata feleségeként – amikor váratlanul felbukkan régi vőlegénye, Koltay István, akit mindenki halottnak hitt. A múlt és a jelen drámai találkozása elsöprő érzelmeket szabadít fel. Viktóriának döntenie kell: a biztonságot nyújtó jelen, vagy a mindent elsöprő, régi szerelem?
Ám a bonviván és a primadonna mellett két táncos-komikus és szubrett páros is színre lép, így már három szerelmespár küzd a boldogságért, három különböző temperamentummal, háromféle szenvedéllyel.

A friss hangvételű operettben lesz vágyakozás, humor, könnyek és szerelem – és természetesen felcsendülnek a közönségkedvenc slágerek:
„32-es baka vagyok én”, „Csak egy kislány van a világon”, „Honvéd banda szól a Stefánián”, „Goodnight”, „Ahol az ember felmászik a fára”, „Nem történt semmi”.
A Viktória operett Ábrahám Pál egyik legnagyobb sikere, amely 1930-as bemutatója óta töretlen népszerűségnek örvend. Zenéjében a magyaros dallamvilág, a bécsi operett eleganciája és az amerikai jazz lendülete találkozik – garantált színházi élményt kínálva minden generációnak.
Főszereplők:
Trokán Péter, Haraszti Elvira, Dolhai Attila
Közreműködik: Alba Regia Szimfonikus Zenekar
Jelmeztervező: Libor Katalin
Díszlettervező: Bátonyi György
Koreográfus: Lénárt Gábor
Produkciós asszisztens: Németh Mariann
Karmester: Ruff Tamás
Társrendező: Ferenczy-Nagy Boglárka
Rendező: Dolhai Attila
Pénteken megnézem újra a Cirkuszhercegnőt, azt a darabot nem lehet megunni.
Voltál vagy tervezel menni mostanában valamilyen operett előadásra?
Ha már Lehár Ferenc: A Veszprémi Petőfi Színházban a Luxemburg Grófját tűzik műsorra, valamint egy kis különlegesség, Nemlaha György Álom Álom édes álom című darabja is bemutatásra kerül, mely Kálmán Imre életét mutatja be.
A
Budapesti Operettszínház Lehár Ferenc A mosoly országa című operettjének
előadását felvételről megint láthattuk tegnap éjjel az M5 televíziós csatorna
képernyőjén. A látványos, érzelmes, szomorú-vidám operett produkcióját a
2021. évi bemutatója óta még háromszor néztem meg a Nagymező utcai teátrumban,
és a brit Stephen Medcalf látványos rendezése azóta is ha látom, sohasem
hagy közömbösen; az az előadás, amelyikről ez az újra leadott felvétel
tanúskodik, különösen jól sikerült (2024); az előadók (a
főszerepekben Ninh Duc Hoang Long, Kiss Diána, Erdőss Attila, Bojtos Luca,
Langer Soma, Földes Tamás) és a balettkar, énekkar, zenekar
Pfeiffer Gyula dirigálásával igazi élményt nyújtottak.
"A mosoly országa Lehár Ferenc pályafutásának egyik
legmeghatározóbb darabja, életműve összefoglalója, amit ő maga legjobb
alkotásának tartott. Az operai igényességgel megkomponált, háromfelvonásos
operettet 1929-ben mutatták be. Zenei jellegét és történetét az akkor divatos
keleti motívumok inspirálták: a bécsi tábornok arisztokrata lánya, Liza, és a
kínai trónörökös, Szu-Csong herceg szerelmét meséli el. Bár a műfajtól
megszokott módon nincs híján humornak, játékosságnak, A mosoly országa a
kibékíthetetlen világnézeti ellentétek, kulturális és társadalmi különbségek
komoly kérdéseit járja körül."
Lehár utolsó művei közösek abban, hogy nem
vidám végkifejlettel zárulnak, nincs happy andjük, mindegyik lemondással
végződik (lásd még Paganini, A cárevics, Friderika, Giuditta). Megjegyzem, a
Kacsóh-mű, az Operettszínházban nemrég koncertszerű formában előadott
történelmi daljáték, a Rákóczi (1906) megelőzte Lehárt e téren: ez is szomorú
véggel zárul! Lehár zenéje zseniális és összetéveszthetetlen, senki máséhoz nem
mérhető a műfajban. És még valami: Lehár ebben az alkotási periódusában, amely
a Paganinivel kezdődik, újfajta követeléseket támaszt a színházakkal szemben:
darabjainak főhőseit csak nagy énekművészek alakíthatják, így nem véletlen,
hogy az igényes tenor- és szopránhangokra írt művei közül jónéhányat az
operaházak is a műsorukra tűztek.
Örülök, hogy az Operettszínházban már az ötödik éve játsszák a darabot, igényes művészi megformálással – bár a következő évad műsortervét és a repertoárt még nem ismerjük, remélem, A mosoly országa továbbra is marad, vagy ha mégsem, akkor majd helyébe kerülő másik Lehár-bemutatónak is örvendhetnénk...
Aztán eszembe jutott, hogy azért az 1930-as mások is voltak, például Erélyi Mihály, Sándor Jenő, Gyöngy Pál... bár ezeket az operetteket talán azért nem játszák, mert mindegyikben lehet 2-2 sláger, de azért gálákon elő lehete ezekből is venni egy kettőt, nem mindig unos untig ugyazt a repertoárt nyomni.
Nagyon örülök, hogy elővették a "3:1 a szerelem javára" jazz-operettet, ez egy nagy siker volt a maga idejében.
M5-ön most néztem meg a Mosoly országát, egyszer néhai Vadász Zsolttal élőben is láttam. Egész megkedveltem a zenéjét, bár a második felvonás vége már inkább operára emlékeztetett.
Ha letelik a 70 èv a halàla utàn, ès lejàrnak a szerzői jogok = jogdìjak, talàn inkàbb teljesül a vàgyad ès gyakrabban tűznek ki itthon Àbrahàm Pàl-operetteket. Lègy türelmes mèg pàr èvet!
Örülök a híreknek, hogy Ábrahám Pál és Eisemann Mihály művei színpadra kerülnek nyáron Pesten és vidéken.
A 2026/2027-es évabna úgy néz ki Eisemann Mihály mellett Ábrahám Pál operettjeit tűzik műsoraikra a vidéki színházak. Utóbbi nagyonnagy örömömre szolgál, mivel eddig eléggé melllőzve voltak az jazz-operettjei.
