https://www.theater-duisburg.de/spielplan/a-z/maerchen-im-grand-hotel/
Próbálom összeszedni a jövő évadban bemutatandó Ábrahám Pál premiereket. (Klaus Waller oldala alapján)
ÍRÓ
Zerkovitz Béla
MŰFAJ
operett
BEMUTATÓ
2024. 09. 20.
IDŐTARTAM
A józsefvárosi Nagytemplom utcában talált gyermek, Pünkösdi Kató szépséges, ígéretes színinövendékké serdült, épp eljegyzésére készül a zongorista, Dorozsmai Pistával, és már úgy tűnik, minden olyan, akár egy tündérmesében, ám a bohém vőlegény szégyenében mégsem jelenik meg az ünnepségen, mert előző éjszaka a nagy mulatás hevében zálogba csapta a jegygyűrűket. Megjelenik viszont a dúsgazdag báró, Tarpataky, aki csöppet sem kétértelmű ajánlataival ostromolja a lányt. Lesz itt gond és baj elég...
Ami pedig a muzsikát illeti, sok más mellett ebben az operettben csendülnek fel olyan halhatatlan slágerek, mint például az „Éjjel az omnibusz tetején,” a „Gyere te nímand,” a „Mi muzsikus lelkek” vagy épp a „Van a Bajza utca sarkán...”.
Szövegét és verseit írta: Szilágyi László
Zenéjét szerezte: Zerkovitz Béla
Dorozsmai Pista: RÓZSA KRISZTIÁN / TÓTH DOMINIK
Pünkösdi Kató: BARANYI EMMA / MIKITA DORKA JÚLIA e. h.
Báró Tarpataky: MERTZ TIBOR Jászai-díjas / SZŐCS ARTUR
Ibolya Ede: BÖRCSÖK OLIVÉR / FECZESIN KRISTÓF
Hunyadiné: SERES ILDIKÓ Jászai-díjas / EPERJESI ERIKA
Rica-Maca: CZVIKKER LILLA / VARGA ANDREA
Kubanek: GÁSPÁR TIBOR Jászai-díjas, Érdemes művész/ SALAT LEHEL
Salvatore: KINCSES KÁROLY
Gramschné: MOLNÁR ANNA
Jelmeztervező: KOVÁCS ANDREA
Zenei vezető: RÁKAI ANDRÁS
Karvezető: PATAKI GÁBOR
Koreográfia: KOCSIS ANDREA, LUKÁCS ÁDÁM
Súgó: PALOCSAI ESZTER
Ügyelő: OREHOVSZKY ZSÓFIA
Miért fontos, hogy Kálmán operett legyen, az úgy is mindig van. Szerintem a Marica marad és ott a Csárdáskirálynő.... és a többi szerzővel mi van?
És egy szomorú hír az Operettszínházból:
Elhunyt a Budapesti Operettszínház színésze, Jantyik Csaba, 59 évet élt.
A szomorú híreket a színház osztotta meg a Facebook-oldalán péntek kora délután. A bejegyzés szerint a színész hosszasan küzdött betegségével, amivel szemben tegnap este adta fel a szervezete a harcot.
A Budapesti Operettszínház a saját halottjának tekinti Jantyik Csabát.
Az intézmény honlapja szerint Jantyik Csaba már 2001 óta volt az Operettszínház tagja, ahol elsőként a Muzsika hangja című világhírű musicalben Von Trapp kapitányt alakította. Azóta pedig már számos nagyszerű darabban láthatta őt a budapesti közönség. Fontosabb szerepei közé sorolták: a Kánkán (Aristide), a West Side Story (Schrank), a Mária főhadnagy (Kossuth Lajos), a Lili bárónő (Malomszeghy báró), a Menyasszonytánc (Rabbi), az Abigél (torma Gedeon), a Szentivánéji álom (Theseus), a Viktória (Webster), a Rebecca (Julyan ezredes), a János vitéz (A francia király), a Hegedűs a háztetőn (Kocsmáros), valamint a Jekyll és Hyde (Apa, Lord Savage) című darabokat.
Jantyik Csaba mielőtt az Operettszínházhoz szerződött, 14 évet a debreceni Csokonai Színházban játszott, ahol Shakespeare-, Moliere- és Schiller-darabok főszerepeiben is látható volt.
Csak mellesleg hoztam elő s merengve azon, hogy miért éppen a Marica grófnő s nem más darab jutott eszükbe Szegeden; messzire vezetne, hogy mindig ugyanazokat az operetteket játszatják itt is, ott is (még ha más-más rendezésben). Hamarosan kiderül, hogy az Operettszínházban továbbra is műsoron marad-e a Marica grófnő, vagy "lecserélik" talán egy másik Kálmán-operettre, ha igen, vélhetően egy ugyancsak unott, már többször felújított darabcímre. (Persze mindig lesznek vevők és rajongók, hogy kedvenc énekművészüket-színészüket újra lássák-hallják, még ha "elcsépelt" produkciók lennének is azok.) Én személy szerint örülnék olyan újdonságnak, amely évtizedes hiányt pótolna, régen nagyon népszerű volt, de valamiért "elfelejtődött", de most "látóképbe" kerül, a közönség szívesen, érdeklődéssel fogadná újra sok-sok év elteltével is. (Címeket nem sorolom, többször leírtam-leírtuk ide, mely darabok igen hiányoznak a repertoárról...)
Nyáron a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon látható lesz Huszkától a Mária főhadnagy - az Operettszínházban már sikerrel játszott produkció, Homonnay Zsolt rendezése.
Musicalből pl. ott van a nagy kedvenc Chicago. A Cabaret-et is mondhatnám, de nemrég láttam a Vígszínházban, és az remek előadás volt, gondolom most is megy még.
Szerintem illene Ábrahám Pál egyik operettjét elővenni, ha már külföldön annyi helyen megy. Jövő évadban is lesz legalább 6 premier, + 1 a nyáron Bad Ischle-ben pedig még nincs is vége az évadok kihirdetésnek. Bál a Savoyban 2 helyen, Viktória, Mese a grand hotelben 3 helyen és 3:1 a szerelem javára is 2 helyen legalább, plusz még ahol tovább fut.
Ohhh nem emiatt tették más időpontra. Egyszerűen nem tudják még melyik operettet és musicalt mutassák be. Nem meglepő módon minden másra jutott idejük csak épp erre nem.
Kicsit már uncsi, hogy megint a Maricát újítják fel, tök feleslegesen, amikor van már egy nemrég felújított verzió. Inkább más operetteket vennének elő. Különben tartoznak két Ábrahám operettel (Viktória - covid miatt elmaradt-, Bál a Savoyban) ill. egy Jacobi operettel (Leányvásár) és még több más darabbal.
Ismertté vált, hogy a Marica grófnőt bemutatják Szegeden, persze ettől még játszhatnák tovább a Nagymező utcai teátrumban is a következő évadban. Végülis két különböző rendezés. Meglátjuk. Kiderül.
Hát megtörtént az amitől kicsit tartottam, ugyanis elnapolták vagyis elhetelték az Operettszínház évadbejelentőjét egy teljes héttel, ami így Május 30-án esedékes. A színházat kiismerve gyanítom hogy az általuk technikai okként leírt indok valójában azt takarja, hogy nem egészen vannak még képben azzal hogy mit is akarnak a következő évadban színre vinni. Az elmúlt időben minden is fontosabb volt, náluk mint az hogy olyan apróságokon gondolkodjanak, mint például hogy mit játszanak a következő évadban.
Ismert már a Szegedi Nemzeti Színház következő szezonjànak műsorterve. Ebben musical és operett premier is szerepel:
Egy kritika az elfeledett 1934-es Ábrahám Pál jazz-operettről, ami napjainkban előkerült a feledés homályából, legalábbis Németországban (egy svájci német színházban is). Annak idején Auszriában (Theater an der Wien) és Magyarországon (1936) mutatták be (Szegedi Nemzeti Színház, Budapesti Kamaraszínház).
Duisburg: "Mese a Grand Hotelben", Paul Abraham (Ábrahám Pál)
Összességében a Fairy Tales at the Grand Hotel a Duisburg Színházban humoros estét kínál hangulatos zenével, amely végül talán 15 perc túl hosszú, de mégis ajánlott minden olvasónak. Csak felejtsd el néhány órára a külvilágot, és merülj el egy másik, barátságosabb világban, ez ötvözi a jó hollywoodi filmet és ezt az operettet. És talán ez az, amit Paul Abraham, Alfred Grünwald és Fritz Löhner-Beda ezzel a munkával 1934-ben el akart érni.
Markus Lamers, 2024. május 11.
Mesék a Grand-Hotel
Operettben, Paul Abraham
Opera a Rajnán, Duisburg Színház
Bemutató: 2024. május 8.
Rendező: Michaela Dicu
Vezényel: Stefan Klingele
Duisburgi Filharmonikus Zenekar
További előadások: május 12. / május 17. / május 25. / június 8. / június 14. / június 21. / június 29. / július 7. / szeptember 14. / szeptember 27. / október 4. / október 12.
Várjuk, izgatottan... és köszönettel.
A Budapesti Operettszínház Május 23-án vagyis jövőhét csütörtökön, nyílvános sajtótájékoztató keretein belül jelenti be a 2024-25-ös évadra vonatkozó terveiket. Mivel van szerencsém részt venni rajta, így amint kitudódnak a bemutatók, meg is osztom veletek :)
2024. 05. 09-én Duisburgban a Deutsche Oper am Rhein színházban bemutatták Ábrahám Pál 1934-es Mese a Grand Hotelben c. jazz-operettjét. A főszerepet, Izabella hercegnőt Hamvasi Sylvia magyar szoprán alakítja. Az előadás koreográfusa Farkas Kati szintén magyar. MÄRCHEN IM GRAND-HOTEL – Operette von Paul Abraham - YouTube A cleaning secret. Synoshi-deep-cleaning_4 (HU) (youtube.com)
Kiegészítőleg érdemes rámutatni arra is, hogy a hallott operettmelódiák sora a keletkezésüket tekintve – a legkorábbi Périchole-tól a legkésőbbi Giudittáig – közel hetven évet ölel át, sőt, ha Franz Grothe Hundert volle Gläser című önálló, tenor hangra komponált szerzeményére (kései bordalára) gondolok, akkor mondhatni mintegy száz év alatt komponált zeneszámokból kaptunk egy válogatott csokrot Damrau és Schukoff nagyszerű előadásában. Úgyhogy az operett mint színpadi műfaj fejlődését, változását is érzékelhettük a koncertet hallgatva, hiszen a műsorösszetétel az operett több zenei korszakából merített: a XIX. század klasszikus irányzatától eljutott a következő évszázad harmincas évtizedéig, a már modernebb, kortárs zenei hangzásvilágot is tükröző és illusztrált zenékig. Mondjuk szívesen vettem volna ha Ábrahám Pál szerzeményei közül is hallhattunk volna egy zeneszámot, s azáltal a "jazzoperett" is színfoltként képviseltette volna magát a ezen a "palettán". Mégis azt hiszem, örülhettünk a kapott sokszínűségnek, a hallott sok szép operettmelódiának, erre a keresztmetszetre épült tematikának, a pazar zenei összeállításnak.
László Ferenc ismertető írásával és szerkesztésében kiadott kísérőfüzetben olvashattuk Diana Damrau nyilatkozatát is az operett őt megérintő vonzásáról, idézem:
„Az operett számomra a zenés színház legátfogóbb műfaja, és egyáltalán nem indokolt az a lebecsülés, amelyben gyakran része van. Gazdagsága és vágyakkal való telítettsége, öröme és komikuma az emberi létezés pozitív oldalát tárja elénk, aminek az értékét nem lehet túlbecsülni ezekben a zaklatott, háborús időkben. Az operett éles, maró, ironikus, sziporkázó, hiteles, naiv és lefegyverző”
Damrau utal a gyermekkorában megtapasztalt érzéseire is a műfajt illetően, amikor a megismerés folyamatát említi: „Az operett a családunk életének része volt. Ahogy cseperedtem, a repertoár egyre nagyobb részét ismertem meg az otthoni lemezek, a rádiós kívánságműsorok és a tévében sugárzott operettfilmek révén, melyek mindig ott szóltak a háttérben, amíg édesanyám főzött.”
Mintha magamat hallanám...
Igen, a Damrau-CD-ket (opera DVD-k is voltak) -én is láttam kirakva a pulton, a szünetben sokan nézegették, kezükbe vették... Hogy aztán mennyi fogyott belőlük, nem tudom. A dedikálásra végül nem maradtam ott, utólag sajnálom...
Igazán remek írás tőled, teljesen egyetértek veled.
OPERETTGÁLA
a MÜPÁ-ban – DIANA DAMRAU-val (2024.05.09.)
A
Művészetek Palotája már jónéhányszor adott alkalmat, teret és termet az operett
műfajának: teljes operett-bemutatók alkalmával (pl. Lehár: A mosoly országa; Suppé: A szép Galathea, vagy Offenbach:
Orfeusz az alvilágban), ahogyan operett-gálák színhelye is volt, neves külföldi
énekművészek, előadók fellépésével (pl. Annette
Dasch, Piotr Beczala és Thomas Hampson), de a V4 operett-gálát is említhetem, amelyen mások mellett Rost Andreának és Richard Sameknek tapsolhattunk.
Ezt a sort folytatta Diana Damrau operettestje tegnap a Müpában. Hozzáteszem, a világhírű német szoprán nem egyedül érkezett, hiszen
tenor partnerét is köszönthettük a színpadon az osztrák Nikolai Schukoff személyében, továbbá, külföldi vendég volt a
karmester , az ugyancsak osztrák születésű Ernst
Theis. A hazai nívót a Magyar Állami
Operaház Zenekara jelentette.
Diana Damrau hiába van túl már az ötvenen, nem
látszik meg rajta. Megjelenésével, mozgáskultúrájával, a könnyed - szinte „lebegő”
-, táncos lépteivel, a lényéből sugárzó közvetlenségével azonnal elbűvöli a néző-hallgatót;
itt a Müpában mindez eleganciával is párosult; a viselt tavaszias-nyárias,
színes, változatos ruhakollekciójában temperamentumát is megmutatta, ami mit
sem veszített az eltelt évtizedek alatt. A humorát is említenem kell, mert az
előadott ilyenféle dalbetétekhez „odanőtt” helyzetkomikumot is rendre kiaknázta.
Mindezzel az eszköztárával hatni tudott ránk.
Ami pedig magát az énekhangot illeti: már szerencsénk volt hozzá Jonas Kauffmann-nal adott közös koncertjén, korábban
pedig férje, Nicolas Testé oldalán hallani. Emlékszem a New York-i Metropolitan
Opera műholdas élő közvetítéseire, sok darabban hallhattam: Ory grófja (Adéle
grófnő) Traviata (Violetta) vagy Stuart Mária címszerepe stb. Élmények voltak. Damrau
(koloratúr)szopránja ma is intakt. Erről meggyőződhettünk ezen az operettesten
is. Nyilván a matéria változik nála is, operaénekesi pályája delén túl van, az
operett-éneklés más kategória, egy-egy ária/dal/duett során a hang nincs túlerőltetve,
eleve más hangképzést -technikát igényel és jelent; itt a gálán szopránjának
magasságai megvoltak, a hang tisztán cseng, kifejező, érzelmekkel telitett.
Rátérve az operett-gála tartalmára, Damrau érzékelhetően
nem primadonna-allűrökkel
élt, nem hangsúlyozta ki, bár megtehette volna, inkább a pajkos, játékos,
könnyebb oldalát mutatta meg, még a szenvedélyes, lírai jellegű énekszámokban
is (Anna Elisa áriája a Paganiniből; Friderika dala a Friderikából, vagy Giuditta dala a Giudittából), tehát nem dívaként állt a színpad
közepén és énekelt, hanem tudatos mintával élve, olykor szubrettnek hatva jelenítette meg az adott karaktert a dalban,
énekszámaiban is ebbe az irányba hajlott. A programba is főleg ilyen vidámabb dalokat
hozott (az operettlemezén levő énekszámok közül merítve), megismerhettünk több
ismert és kevéssé ismert operett zenéjének részleteit, melyekben inkább domináltak
a táncos-spicces-mámoros-vicces megoldások, és megállapíthattam: nagyon jól fekszik
Damraunak ez a megközelítés (pl. Grainville
áriája Fall Édes lovas című operettjében,Elle dala Messager Álarcos szerelem című operettjében; Périchole jelenete
Offenbach dalművéből; Marie dala Lincke
Frau Luna c. darabjából). Ugyanakkor felemás megoldással élt Lehár Cigányszerelmének llona-dalában (magyar fordítása: „Messze
a nagy erdő”) - ugyanolyan természetességgel adta elő az érzelmes első részt,
mint amilyen könnyed megformálásban és üzembiztosan a második, gyors szakaszt.
És ezt a változatosságot és csipkelődő humort,
mint mintát láttuk tőle a tenorral együtt előadott duettekben is.
Tulajdonképpen megtévesztő az operettgálát Damrauval
hirdetni, hiszen a meghívott Nikolai Schukoff kapott öt tenor áriát (Paganini; Marica grófnő; A víg özvegy; A
mosoly országa; Grothe: Hundert volle Gläser), és öt duettben énekelt együtt
a világhírű szopránnal - megjegyzem, ők ketten láthatóan és hallhatóan egymásra hangolódva,
összecsiszoltan. A Damrauval közel egyidős Schukoff persze nem olyan „sztár”,
mint hírneves kolléganője, a tenorja nem olyan jelentős, mint mondjuk Beczaláé,
de így is van színe, ereje, és van neki egy oldott, vidám, karakteres attitűdje,
így nem elhanyagolható sármjával is, ő is hat a nézőre, „felnő” szoprán partneréhez
és remek párost alkotnak. Schukoff számára láthatóan nem okozott gondot e
produkcióba beállni, és laza természetességgel hozta mind a már említett komolyabb
énekelni valóit, de az elandalító operettdallamokkal együtt a vidám, humoros,
némi líraisággal vegyes buffo énekszámok előadásával is sok tapsra késztetett
bennünket (Benatzky-Stolz: Fogadó a Fehér Lóhoz - duett; ifj. Johann Strauss-Korngold:
A szerelem dala – duett; Heuberger: Az operabál – duett; Kálmán: Csárdáskirálynő
– duett; Lehár: A víg özvegy – duett).
Ernst Theis karmester értő irányításával
(Damrau operettlemezén is az ő neve áll; ott a Müncheni Rádiózenekar élén),
nagy odafigyeléssel és elánnal vezényelte Magyar
Állami Operaház Zenekarát.
A muzsikusokat is minden dicséret megilleti, hiszen
igazán magas nívón és „stúdióminőségben” szólaltatták meg az ismerős-ismeretlen,
remek operettdalokat és az önálló zenekari számokat, mely utóbbiak a három Strauss-testvér (ifj. Johann, Eduard
és Josef) szerzeményei voltak.
Meglátásom szerint, az elhangzott hét zenekari számot
csökkenteni lehetett volna, és akkor belefért volna még több operettdal is a
műsorba (akár Ábrahám Pál: Bál a Savoyban, Lehár: Éva, Oscar Straus: Manon,
Millöcker: Dubarry, ifj. Johann Strauss: A királyné csipkekendője – amelyek részletei
rajta vannak az Erato Damrau-operettlemezén. Persze tudom, a koncerten kell időt hagyni
az átöltözéshez is az egyes számok közé...)
A hivatalos
program utáni nem hivatalos három ráadásból végül négy lett: kaptunk egy Lehár-blokkot: Szu-Csong dala A mosoly országa II. felvonásából (magyarra fordítva:
„Vágyom egy nő után”); Giuditta dala a
címadó operettből; Szerelmi keringő-kettős A víg özvegy III.
felvonásából (magyarra fordítva: „Minden vágyam súgom lágyan, csak szeress”).
Mivel a közönségnek ez sem volt elég, Damrau odasúgta a karmesternek, hogy vegyék
elő újra a Csárdáskirálynő-duettet,
amivel a hivatalos program befejeződött (Szilvia
és Edvin kettőse: „Táncolnék a boldogságtól.../Álom, álom, édes álom...”) - így lett három ráadásból négy.
Úgyhogy nagyon megérte ott lennem a Müpa Bartók
Béla Hangversenytermében ezen az operettgálán, melynek alcíméül Lehár Ferenc Paganini című operettjének
híres szoprán dala szolgált – ami el is hangzott a műsor elején: „Liebe, du Himmel auf Erden” – Kulinyi
Ernő magyar fordításában: „Szép álom,
szállj a szívemre” – énekelte Diana Damrau – aki egy interjúban így
fogalmazott és tett hitet az operett, mint műfaj mellett:
„Számomra az operett a zenés színház legátfogóbb műfaja. Az elragadtatás, a vágyakozás, a vidámság és a komikum mind-mind megérintik a szívet, és az élet pozitív oldalát mutatják meg.”
Az Offenbach dal nagy sikert aratott, jó volt betenni. Nagyon vicces volt.
Hogy tetszett? Most értem haza...
Meglátjuk - meghallgatjuk este Damraut operettprimadonna-szerepekben...
Diana Damrau operett estje ma, 2025. 05. 09-től a Müpában.
Szóba hozom a Magyar Állami Operaház rég- és
közelmúlt operaénekesei közül azokat, akik nem csak az
Operaházban, hanem a Fővárosi Operettszínházban is egykor
maradandót alkottak:
Sárdy
János, Karizs Béla, Leblanc Győző, Rózsa Sándor, Maros Gábor, Bende
Zsolt, Palócz László, akik a rádió- és hanglemezfelvételeik
sokaságával - meg a televízióban is - népszerűsítették a "könnyebb"
zenés műfajt.
Az operett rádiófelvételeken hallható pedig, akiket az előző beírásomban nem említettem, további neveket is sorolhatok még az Operaház énekművészei közül:
Orosz Júlia,
Osváth Júlia, Raskó Magda, Moldován Stefánia, Ágai Karola, Erdész Zsuzsa,
Koltay Valéria, Déry Gabriella, Garancsy Márta, Gombos Éva, Dunszt Mária, Vámos
Ágnes, Fábry Edit, Gencsy Sári, Hankiss Ilona, Kalmár Magda, Kertesi Ingrid,
Kukely Júlia, Pitti Katalin, Zempléni Mária, Csengery Adrienn, Sass Sylvia,
Rost Andrea, Tokody Ilona, Csonka Zsuzsanna, Decsi Ágnes, Ötvös Csilla, Szőnyi
Olga, Palánkay Klára, Svéd Nóra, Szilvássy Margit, Kövecses Béla, Kenéz
Ernő, Fekete Pál, Bartha Alfonz, Külkey László, Kelen Tibor, Mátray
Ferenc, Göndöcs József, Rősler Endre, Szőnyi Ferenc, Fülöp Attila, B. Nagy
János, Berkes János, Gulyás Dénes, Nyári Zoltán, Bándi János, Kovács
József, Maleczky Oszkár, Begányi Ferenc, Gregor
József, Svéd Sándor, Domahidy László, Jámbor László, Reményi
Sándor, Nádas Tibor, Gáti István, Mersei Miklós, Póka Balázs, Sólyom-Nagy
Sándor, Csurja Tamás
A Fővárosi/Budapesti Operettszínház művészei közül is nagyon sokan szerepeltek a rádióban operett stúdiófelvételeken, többek közt:
Németh Marika, Petress Zsuzsa, Honthy Hanna, Zentay Anna, Gyenes Magda, Domonkos Zsuzsa, Gallay Judit, Lehoczky Zsuzsa, Oszvald Marika, Baksay Árpád, Rátonyi Róbert, Feleki Kamill, Bilicsi Tivadar, Hadics László, Homm Pál, Németh Sándor stb,
A Huszka év méltó megünneplésére 2014-ben az MTVA megbízásából 32 népszerű Huszka operett melódiát rögzített a Magyar Rádió 6-os stúdiójában a Dankó Rádió együttműködésében – opera- és operetténekesek közreműködésével:
Benedekffy Katalin, Dancs Annamária, Fischl Mónika, Geszthy Veronika, Kalocsai Zsuzsa, Kékkovács Mara, Nagy Ibolya, Szendy Szilvi valamint Balczó Péter, Boncsér Gergely, Clementis Tamás, Kerényi Miklós Máté, Nyári Zoltán, és Peller Károly előadásában. Közreműködött a Magyar Rádió Szimfonikus zenekara és énekkara. Vezényelt Kovács János
Az Operaház karmesterei közül többen is vezényeltek operettet, így a rádiófelvételeken is:
Ferencsik János, Kerekes János, Erdélyi Miklós, Blum Tamás, Borbély Gyula, Lukács Ervin, Németh Amadé, Kovács János.
Igen a Ninera is érvényes. Nem tudom hogy más napokon is van e ilyen, de feltételezem hogy lesz
Ez jó hír. Nine-ra is? Hol lehet ezeket átvenni? Csak ezen a két napon volt?
A színházban a borssúrák mellé szerdán, illetve a mai napon is 30%-os kuponokat osztogattak, a májusi előadásokra kivéve az István a Királyt, mivel az ugye szépen fogy. Az Istvánra én is megyek 24-én, mivel akkor debütál Nemes Tibor István szerepében :)
Tőlem tehetik a Lili bárónőt nagy színpadra is, csak ne számítson új premiernek.... mivel az csak kettő lehet. Reméljük azért idén több új premier lesz. Különben a Lili kis zenekarral mehetne a Kálmán Imre Theátrumban is. Abban van realítás, hogy nem egy zongorára lett írva... nem kamaraoperettnek szánták.
Nem reagáltál a Lili bárónő kapcsán felvetett gondolatomra: a szűk Raktárszínház játszóhelyről nagyszínpadra alkalmazni a nagyoperettet. Régen sokszor láttam én is a darabot, más színházakban jobb-rosszabb kiállításban, a zenei oldalról minden esetben áthangszerelve, gyengén "muzsikálva". Nincs sok kellemes emlékem ezekről az előadásokról.
Ja most hirtelen megtelt a 3 Mosoly országa előadás....nemrég még kongott az ürességtől. Most a Hegedűs a háztetőn üres....sőt az István a király is az és a Monte Cristo grófja is? Hogy lehetséges ez a hirtelen megtelés? Talán ajándékjegyek?
Igen, ezt én is hallomásból tudom, de remélem azért azt meghagyják. Azt is hallomásból tudom, hogy Nemes Tibor lehet a Mária Főhadnagy harmadik Jancsó Bálintja. Szerintem nagyon jó választás lenne, nagyon jó, erős hangja van és a játékában sem lehet kivetni valót találni.
Múltkor a Mágnás Miskát is említetted, hogy lehet, hogy leveszik. Bár szerintem még van benne 1 év tartalék, legalábbis viszonylag fogytak rá a jegyek.
Igen a Viktóriában van egy igazi nagy primadonna és egy bonviván szerep, + 2-2 szubrett ill. táncos komikus. Sok színésznek adna lehetőséget. Emellett sok féle zene: jazz, stepp tánc, magyaros dalok, kínai/japán ill. orosz zene sőt ezek keveréke. Ez önmagában nagyon változatos. Érzelmi hullámvasút: szerelem, megcsalás, szakítás, újra összejövés...
Az előbb említett Nemes Tibor pl így énekli a Vágyom egy nő utánt, méghozzá románul:
Ami már biztosan búcsúzik, az a Jövőre Veled Itt, ez raktárszínházas. De búcsúzik a Pendragon Legenda is(már a júniusi előadások sem lesznek megtartva), illetve nagy eséllyel a Virágot Algernonnak is lekerül. Nagyszínpadosok közül ahogy említetted a Nine illetve a Mosoly Országa az, amire nagy esélyt látok, de a Marica Grófnő és a La Mancha Lovagja sincs biztonságban. Ábrahám Viktóriájának én is örülnék, került pár nagy tehetség a színház berkeibe(Lipics Franciska, Nagy Alma Virág, Nemes Tibor, Tassonyi Balázs) velük és az ismert operettesekkel biztosan nagy siker lenne. Végre akadnak fiatal bonviván és primadonna jelöltek, előbbire amúgy is nagy szükség volt már.
Viszont a Lili bárónő vidéken sok helyen ment, meg a Bob herceg is.
Régi vesszőparipám: a Lili bárónő c. Huszka-klasszikust hosszú évek óta csak egy "cingár" zongorával kísérve, "kamaradarabként" játsszák, eldugva, az Operettszínház kis Raktárszínházában! "Operett-fantázia" megjelöléssel! Egy klasszikusnak számító nagyoperettet! Engem ez háborít fel. Egyszer tettek kivételt: jubileumi alkalomra bevitték a Nagyszínpadra és zenekarral is előadták, koncertszerűen az operettet - a közönség kikövetelte, egyszeri alkalom volt.
Ja a két kisszinpadon tavaly se volt semmi új, csak egyre csökken az előadások száma. Nagyszínpad 2 bemutató. Az egyel korábbi évad se volt jobb-e téren. Illene legalább 4 nagyszinpadi premier és 2-2 kisszínpadon. Persze ez csak hiú ábránd. De akkor mit fognak nézni? Amik most mennek is hamar lefutnak... utána pangás lesz.
Jó hogy előkerültél, legalább van kivel csevegni.
Pótlás bizonyára lesz, csak remélni tudom, hogy nem másik három-négy, ugyancsak sokszor játszott darabot kapunk - még ha új rendezésben is állítják elő; a közönség persze kíváncsi minden újdonságra (akkor is ha "leporolt"), azzal nem lesz gond.
Hát én is kíváncsi leszek, tekintve hogy több darab is lekerül a repertoárról a Kálmán Imre Teátrum és a Raktárszínházban is. A nagyszínpados darabokból is bizonyosan vesznek le darabokat, ezeket azért illene majd pótolniuk valamivel.
Én is úgy gondolom, hogy a Margitszigeten már látott (eredetileg a Kecskeméti Katona József Színház produkciójában színre került) Luxemburg grófját viszi át Szente Vajk rendező a József Attila Színházba. (Esetleg koprodukcióként.)
Szia, ida azért nem írtam mert az utóbbi két hetem a Carmen körül forgott. 4szer néztem meg mindhárom szereposztással, írtam is véleményt az egyikről a musicales topicban :)
Mi van varganikivel? Hiányolom, már több mint egy hónapja nem írt, pedig ő sok helyen forog.
A kecskeméti színházat már említettem én is korábban. A Szente Vajk pedig ugyanazt a produkciót teszi fel, ami a margitszigeti szabadtérin ment?
A József Attila Színház
bemutatói a 2024/25-ös évadban:
Lehár Ferenc: Luxemburg
grófja (bemutató: 2024. szeptember 28., rendező: Szente Vajk)
A Kecskeméti Katona József Nemzeti
Színház bemutatói a 2024/25-ös évadban:
Nagyszínház:
Jacobi Viktor – Bródy Miksa – Martos Ferenc: Leányvásár (operett,
rendező: Juronics Tamás, bemutató: 2024. november 8.)
