3116 zenebaratmonika 2017-04-25 23:18:57
airytale at the Grand Hotel: Concert-basedNew Production Komische Oper Berlin Behrenstraße 55-57, Berlin, Germany December 17, 30 19:30 (at 18:00 unless shown) Performers Komische Oper Berlin Adam Benzwi Conductor Katrin Kath Costume Designer Lindenquintett Berlin It’s curtains up for a new round of unexpected discoveries in the treasure-trove of the operetta format! After five years dedicated to Emmerich Kálmán, another Jewish-Hungarian maestro is now providing the annual operetta surprise at Christmas: Paul Abraham, the composer of the jazz operetta Ball at the Savoy. The necessary oomph in the orchestral pit will be provided by the Abraham specialist Adam Benzwi. As Albert the waiter, multi-talented Max Hopp guides us through the evening – he has been a favourite among operetta fans ever since his brilliant performance in A woman who knows what she wants! Hotels are places where all manner of people encounter one another. And the same is true of the Grand-Hotel Palace in Cannes: this is where the Spanish infanta Isabella, who has been driven out of her own country, and her retinue – which includes her fiancé, Prince Andreas – have settled. Marylou, the daughter of the film producer Sam Makintosh, has come to the Côte d’Azur in search of fresh subjects for films featuring genuine members of the European nobility. The clumsy waiter Albert attends to the needs of these and other guests – but above all to those of the infanta, with whom he is head over heels in love. A waiter is hardly a worthy suitor to a Spanish infanta, even when it eventually turns out that Albert is in truth the son of the noble hotel-owner Chamoix. Yet to Marylou, Albert’s unrequited love is the perfect subject for a new film – to which she happily contributes an affair with Prince Andreas... As with his Ball at the Savoy, Abraham’s brilliantly orchestrated score for Fairytale at the Grand-Hotel provides a colourful blend of waltz, tango, jazz and Hungarian influences. The operetta, which premièred in Vienna in 1934, is a delightful mix of Hollywood, aristocracy and hotel ambience, and joyfully plays on the clichés of the genre. Clivia meets The Merry Widow at The White Horse Inn!
airytale at the Grand Hotel: Concert-basedNew Production Komische Oper Berlin Behrenstraße 55-57, Berlin, Germany December 17, 30 19:30 (at 18:00 unless shown) Performers Komische Oper Berlin Adam Benzwi Conductor Katrin Kath Costume Designer Lindenquintett Berlin It’s curtains up for a new round of unexpected discoveries in the treasure-trove of the operetta format! After five years dedicated to Emmerich Kálmán, another Jewish-Hungarian maestro is now providing the annual operetta surprise at Christmas: Paul Abraham, the composer of the jazz operetta Ball at the Savoy. The necessary oomph in the orchestral pit will be provided by the Abraham specialist Adam Benzwi. As Albert the waiter, multi-talented Max Hopp guides us through the evening – he has been a favourite among operetta fans ever since his brilliant performance in A woman who knows what she wants! Hotels are places where all manner of people encounter one another. And the same is true of the Grand-Hotel Palace in Cannes: this is where the Spanish infanta Isabella, who has been driven out of her own country, and her retinue – which includes her fiancé, Prince Andreas – have settled. Marylou, the daughter of the film producer Sam Makintosh, has come to the Côte d’Azur in search of fresh subjects for films featuring genuine members of the European nobility. The clumsy waiter Albert attends to the needs of these and other guests – but above all to those of the infanta, with whom he is head over heels in love. A waiter is hardly a worthy suitor to a Spanish infanta, even when it eventually turns out that Albert is in truth the son of the noble hotel-owner Chamoix. Yet to Marylou, Albert’s unrequited love is the perfect subject for a new film – to which she happily contributes an affair with Prince Andreas... As with his Ball at the Savoy, Abraham’s brilliantly orchestrated score for Fairytale at the Grand-Hotel provides a colourful blend of waltz, tango, jazz and Hungarian influences. The operetta, which premièred in Vienna in 1934, is a delightful mix of Hollywood, aristocracy and hotel ambience, and joyfully plays on the clichés of the genre. Clivia meets The Merry Widow at The White Horse Inn!
3115 zenebaratmonika 2017-04-25 23:16:19
A Komische Oper Berlin az elmúlt 5 évadban Kálmán Imre kevésbé ismert operettjeit mutatta be 2-2 karácsonyi koncert keretében. Bajadér, Arizoniai Lady, Chicagoi hercegnő és végül a Marinka. Utobbi 3 gyakorlatilag feledésbe merült, és most kellett rekonstruálni azokat. A Chicagoi hecegnőt később az budapesti operettszínház is repertoárra tűzte. Még nem láttam, de pár dalt hallottam belőle. Az Arizoniai lady és a Marinka Amerikában született, utóbbi csaknem elveszett. A youtuben van pár videó a koncertekről. A következő 5 évadban szintén egy magyar operettszerző, most Ábrahám Pál darabjai kerülnek színre, azok, melyeket nem tudott 1933 után, Hitler hatalomra kerülése miatt bemutatni. Az első bemutató 2017. decemberében a Mese a Grandhotelben c. operettje lesz, mely Alfred Savoir a Nagyhercegnő és a szobapincér c. szatírájának a megzenésítése, Alfred Günwald és Beda fordították németre. A premier Bécsben volt 1934-ben, majd a Budapesti Kamaraszínház is bemutatta Heltai Jenő fordításában. Igazából semmit se tudni a darabról, összesen egy dal van fent a youtuben, de állítólag a zenéje a Bál a Savoyban c. darabra hasonlít.
A Komische Oper Berlin az elmúlt 5 évadban Kálmán Imre kevésbé ismert operettjeit mutatta be 2-2 karácsonyi koncert keretében. Bajadér, Arizoniai Lady, Chicagoi hercegnő és végül a Marinka. Utobbi 3 gyakorlatilag feledésbe merült, és most kellett rekonstruálni azokat. A Chicagoi hecegnőt később az budapesti operettszínház is repertoárra tűzte. Még nem láttam, de pár dalt hallottam belőle. Az Arizoniai lady és a Marinka Amerikában született, utóbbi csaknem elveszett. A youtuben van pár videó a koncertekről. A következő 5 évadban szintén egy magyar operettszerző, most Ábrahám Pál darabjai kerülnek színre, azok, melyeket nem tudott 1933 után, Hitler hatalomra kerülése miatt bemutatni. Az első bemutató 2017. decemberében a Mese a Grandhotelben c. operettje lesz, mely Alfred Savoir a Nagyhercegnő és a szobapincér c. szatírájának a megzenésítése, Alfred Günwald és Beda fordították németre. A premier Bécsben volt 1934-ben, majd a Budapesti Kamaraszínház is bemutatta Heltai Jenő fordításában. Igazából semmit se tudni a darabról, összesen egy dal van fent a youtuben, de állítólag a zenéje a Bál a Savoyban c. darabra hasonlít.
3114 smaragd 2017-04-25 19:24:10 [Válasz erre: 3017 smaragd 2017-01-24 06:31:51]
Kemény Egon: "Valahol Délen" 1958-as leningrádi bemutatója és sikere (premier: Fővárosi Operettszínház, 1956) zenés színházi vonalon elindulva mentem péntek este a [url] http://www.operett.hu/musor/szentpetervar-budapest-10-eves-jubileumi-gala/213/7227/12;"Szentpétervár-Budapest - 10 éves Jubileumi Gála"[/url] címmel rendezett ünnepségre, amely megnyugvással és örömmel töltött el, véleményem szerint tökéletes, rendkívül magas színvonalú programot láttunk és hallottunk. Természetesen nem számíthattam arra, hogy 10 évvel korábbi bemutatóból is lássunk részleteket... A műsor a két színház három főigazgatójának bevezetőjével kezdődött, akik bensőséges hangvételben emlékezve idézték fel a kapcsolatfelvétel kezdetét majd munkában, művészi eredményekben, sikerekben gazdag éveit, a hidat, amelyet a két színház és közönségük összekapcsolásához építettek. Ezt követően a műsorvezető köszöntötte Kálmán Yvonne-t. A két részes műsorban az eltelt 10 év alatt bemutatott darabokból szerzők és műfaj szerint - Kálmán Imre, Lehár Ferenc, klasszikus operettszerzők valamint musicalek - vonultak színre a blokkokba rendezett részletek, nagyszerű hangú - csodálatos alakú művésznők - előadók fellépésével. Oszvald Marika színpadi kosztümjei - és valamennyi szereplőé - gyönyörűek és stílusosak voltak, produkciója most is magával ragadta a közönséget, és ezt a hosszú gála minden egyes bemutatott zeneszámára elmondhatom. Nagystílű műsort, kiváló zenei és színpadi előadást kaptunk, a szereplők, a kosztümök és díszlet látványában vizuális élményben is részesültünk.
Kemény Egon: "Valahol Délen" 1958-as leningrádi bemutatója és sikere (premier: Fővárosi Operettszínház, 1956) zenés színházi vonalon elindulva mentem péntek este a [url] http://www.operett.hu/musor/szentpetervar-budapest-10-eves-jubileumi-gala/213/7227/12;"Szentpétervár-Budapest - 10 éves Jubileumi Gála"[/url] címmel rendezett ünnepségre, amely megnyugvással és örömmel töltött el, véleményem szerint tökéletes, rendkívül magas színvonalú programot láttunk és hallottunk. Természetesen nem számíthattam arra, hogy 10 évvel korábbi bemutatóból is lássunk részleteket... A műsor a két színház három főigazgatójának bevezetőjével kezdődött, akik bensőséges hangvételben emlékezve idézték fel a kapcsolatfelvétel kezdetét majd munkában, művészi eredményekben, sikerekben gazdag éveit, a hidat, amelyet a két színház és közönségük összekapcsolásához építettek. Ezt követően a műsorvezető köszöntötte Kálmán Yvonne-t. A két részes műsorban az eltelt 10 év alatt bemutatott darabokból szerzők és műfaj szerint - Kálmán Imre, Lehár Ferenc, klasszikus operettszerzők valamint musicalek - vonultak színre a blokkokba rendezett részletek, nagyszerű hangú - csodálatos alakú művésznők - előadók fellépésével. Oszvald Marika színpadi kosztümjei - és valamennyi szereplőé - gyönyörűek és stílusosak voltak, produkciója most is magával ragadta a közönséget, és ezt a hosszú gála minden egyes bemutatott zeneszámára elmondhatom. Nagystílű műsort, kiváló zenei és színpadi előadást kaptunk, a szereplők, a kosztümök és díszlet látványában vizuális élményben is részesültünk.
3113 Búbánat 2017-04-25 10:10:07 [Válasz erre: 3112 zenebaratmonika 2017-04-24 15:27:35]
Úgy van; köszönöm a figyelmességedet: a műsortartalmat a műsorújság internetes oldaláról másoltam át.
Úgy van; köszönöm a figyelmességedet: a műsortartalmat a műsorújság internetes oldaláról másoltam át.
3112 zenebaratmonika 2017-04-24 15:27:35 [Válasz erre: 3111 Búbánat 2017-04-18 11:57:50]
Láttam a műsort és nagyon tetszett, egy megjegyzés a Karambolina Kálmán Imre Monmartei ibolya c. darabjában van.
Láttam a műsort és nagyon tetszett, egy megjegyzés a Karambolina Kálmán Imre Monmartei ibolya c. darabjában van.
3111 Búbánat 2017-04-18 11:57:50
M3 TV-csatorna: 2017. április 18. kedd 22:25 - 23:35 Operettkirályok - Az Interoperett-Südwestfunk közös műsora (1991) „Népszerű operettmuzsika várja a műfaj rajongóit ezen a gálán, melyen olyan művészek idézik meg a jól ismert dallamokat, mint Kállay Bori, Pándy Piroska, Zempléni Mária, Csutka István, Clementis Tamás, Leblanc Győző vagy az operettgálákat évtizedekig jegyző Kovács József.” Km. • Budapesti Lehár Zenekar • Faith Tibor (karmester) Rendezte: • Kovács József • Török Ilona Időtartam: 70 perc Tartalom: Az Interoperett Kft. és a Südwestfunk Baden-Baden közös műsora az Arany János Színházban. Lehár Ferenc: Éva keringő; Pacsirta - Juliska belépője; Friderika - Ó, lányka; Ábrahám Pál: Viktória - Mauzi; Lehár: Víg özvegy - Vilja dala; Kálmán Imre: Cigányprímás - Stradivari dala; Bajadér - Szép primadonna; Ábrahám: Bál a Savoyban - Karambolina; Lehár: Cárevics - Volga dal; Kálmán: Cigányprímás - Gingalló; Lehár: Paganini keringő; Kálmán: Csárdáskirálynő - Jaj, mamám; Lehár: Cárevics - kettős; Ábrahám: Hawai rózsái - My golden baby; Lehár: Paganini - Volt nem egy, de száz; Kálmán: Montmartre-i ibolya - tercett, kettős; Ábrahám: Viktória - Honvéd banda; Kálmán: Csárdáskirálynő – Hurrá, hurrá!
M3 TV-csatorna: 2017. április 18. kedd 22:25 - 23:35 Operettkirályok - Az Interoperett-Südwestfunk közös műsora (1991) „Népszerű operettmuzsika várja a műfaj rajongóit ezen a gálán, melyen olyan művészek idézik meg a jól ismert dallamokat, mint Kállay Bori, Pándy Piroska, Zempléni Mária, Csutka István, Clementis Tamás, Leblanc Győző vagy az operettgálákat évtizedekig jegyző Kovács József.” Km. • Budapesti Lehár Zenekar • Faith Tibor (karmester) Rendezte: • Kovács József • Török Ilona Időtartam: 70 perc Tartalom: Az Interoperett Kft. és a Südwestfunk Baden-Baden közös műsora az Arany János Színházban. Lehár Ferenc: Éva keringő; Pacsirta - Juliska belépője; Friderika - Ó, lányka; Ábrahám Pál: Viktória - Mauzi; Lehár: Víg özvegy - Vilja dala; Kálmán Imre: Cigányprímás - Stradivari dala; Bajadér - Szép primadonna; Ábrahám: Bál a Savoyban - Karambolina; Lehár: Cárevics - Volga dal; Kálmán: Cigányprímás - Gingalló; Lehár: Paganini keringő; Kálmán: Csárdáskirálynő - Jaj, mamám; Lehár: Cárevics - kettős; Ábrahám: Hawai rózsái - My golden baby; Lehár: Paganini - Volt nem egy, de száz; Kálmán: Montmartre-i ibolya - tercett, kettős; Ábrahám: Viktória - Honvéd banda; Kálmán: Csárdáskirálynő – Hurrá, hurrá!
3110 Haandel 2017-04-15 08:36:06
[url]http://www.3sat.de/programm/;Die Csárdásfürstin[/url] 15. April 2017 | 10:55 | 3sat Spielfilm, BRD 1951
[url]http://www.3sat.de/programm/;Die Csárdásfürstin[/url] 15. April 2017 | 10:55 | 3sat Spielfilm, BRD 1951
3109 Haandel 2017-04-15 08:35:30
[url]http://www.3sat.de/programm/;Unvergessene Marika Rökk[/url] 15. April 2017 | 10:35 | 3sat Film von Kurt Lauermann
[url]http://www.3sat.de/programm/;Unvergessene Marika Rökk[/url] 15. April 2017 | 10:35 | 3sat Film von Kurt Lauermann
3108 Haandel 2017-04-15 08:33:34
[url]http://www.3sat.de/page/?source=/musik/164878/index.html; Emmerich Kálmán [/url] 15. April 2017 | 9:50 | 3sat Porträt von Franz Wagner und Otto Schwarz
[url]http://www.3sat.de/page/?source=/musik/164878/index.html; Emmerich Kálmán [/url] 15. April 2017 | 9:50 | 3sat Porträt von Franz Wagner und Otto Schwarz
3107 zenebaratmonika 2017-04-13 02:54:32 [Válasz erre: 3105 Búbánat 2017-04-12 14:00:58]
Az Erkel jövő évadban pedig egy Offenbach művet, a Rajnai sellőket teszi repertoárjára, bár úgy tudom ez opera és nem operett. Külföldön, ha jól tudom sehol sincs operettszínház, az operetteket az operaházban szokták játszani, még Bécsben is. Sőt klasszikus musicalak szintén szerepelnek a külföldi operaházak repertoárján pl. Csókolj meg Katám, My fair lady. Az Erkel is tett már erre lépéseket a West Side Story repertoárra tűzésével, én láttam, nekem nem tetszett ez a fajta megoldás, hogy az énekesek hátul álltak és elöl balettosok táncolták a történetet. A zenei hangzás viszont kifogástalan volt Miklósa Erikával.
Az Erkel jövő évadban pedig egy Offenbach művet, a Rajnai sellőket teszi repertoárjára, bár úgy tudom ez opera és nem operett. Külföldön, ha jól tudom sehol sincs operettszínház, az operetteket az operaházban szokták játszani, még Bécsben is. Sőt klasszikus musicalak szintén szerepelnek a külföldi operaházak repertoárján pl. Csókolj meg Katám, My fair lady. Az Erkel is tett már erre lépéseket a West Side Story repertoárra tűzésével, én láttam, nekem nem tetszett ez a fajta megoldás, hogy az énekesek hátul álltak és elöl balettosok táncolták a történetet. A zenei hangzás viszont kifogástalan volt Miklósa Erikával.
3106 smaragd 2017-04-12 16:38:01 [Válasz erre: 3105 Búbánat 2017-04-12 14:00:58]
Nagy fába vágtad a fejszédet, írásod vitaindítónak is alkalmas. Be lehet kapcsolódni, sokrétű a téma, hónapokig írhatnánk ide véleményeket és idézhetnénk régi szövegeket az operett múltjáról és történetéről. Vajon mi az idítéka ennek? Véleményem szerint az a [url]hiányérzet[/url], amelyet rajtam kívül többen érzünk és néhányan írunk is itt róla, az operett hiányzik nekünk, a - in lustiger Form -, vidám formába öntött társadalomkritika, amely az operettet útjára indította, ezen belül elsősorban a vidámság megjelenítése. [url]A rádiódaljáték és a rádióoperett zenei elindításával Kemény Egont bízta meg a Magyar Rádió[/url], a felsorolásokat ezekben a műfajokban kezdjük tehát vele, aki személyében és tudásában hordozott bécsi zenei emlékeket, ez lehetett az oka annak, hogy 1937-ben felkérést kapott és megszületett az első rádiódaljáték, a "Schönbrunni orgonák", majd hasonlóképpen a "Májusfa"(1949), az első rádióoperett. Kérdésem, hogy vajon nem a "Valahol Délen" (1956) volt-e az utolsó nagyoperett, amely a műfaj klasszikus elemeit hordozta és "mai magyar operett"- ként került színre a Fővárosi Operettszínházban? Megváltozott a világ, zenei felkérések a rádió vezetésétől nem érkeznek, a kutatások mindenhol nehézkesek, a kutatható anyagok részben hozzáférhetetlenek, a kutatók specializálódtak érdeklődésük szerinti témákra, a rádió nem sugározza az évtizedekig sikeresen játszott remek rádióoperetteket és a rádiódaljátékokat sem, Nagy Ibolya nélkül már ez a rádiós műfaj talán ki is halt volna... Hálásak vagyunk neki, remélem, hogy nem bánt senkit most a többesszám, Nagy Ibolya és a Dankó Rádió vezetősége lehetőséget ad a hallgatóknak arra, hogy azt hallgassák, amit kedvelnek.... Hamvába hullt a Budapesti Operetszínház kezdeményezése is, amit a Színház és Filmművészeti Egyetemmel - vagy fordítva volt talán a kezdeményezés - elindított, "Élő hagyomány", 2015-ben két napos tudományos és szakmai konferencia, amely nyíltan beszélt a problémákról és a helyzetről, de írásban mégsem jelent meg az ígért könyv minderről. A szakemberek között is vita volt sok kérdésben, a néző és a hallgató pedig nélkülözi az operettet, a klasszikus színrevitelt rádióban és színpadi formában is. Miután "Csínom Palkó" előadásán a fiatal generációk is jelen voltak, tapsoltak, - nyilvánvaló, hogy ez nem egyedi példa -, kitűnt, hogy van igény az eredetire, eltekintve a teljesen felesleges kerettörténettől, olybá tűnt, hogy elindul egy folyamat, miszerint dalban, táncban, színpadképben és kosztümben a klasszikus igényéket is ki fogják elégíteni....
Nagy fába vágtad a fejszédet, írásod vitaindítónak is alkalmas. Be lehet kapcsolódni, sokrétű a téma, hónapokig írhatnánk ide véleményeket és idézhetnénk régi szövegeket az operett múltjáról és történetéről. Vajon mi az idítéka ennek? Véleményem szerint az a [url]hiányérzet[/url], amelyet rajtam kívül többen érzünk és néhányan írunk is itt róla, az operett hiányzik nekünk, a - in lustiger Form -, vidám formába öntött társadalomkritika, amely az operettet útjára indította, ezen belül elsősorban a vidámság megjelenítése. [url]A rádiódaljáték és a rádióoperett zenei elindításával Kemény Egont bízta meg a Magyar Rádió[/url], a felsorolásokat ezekben a műfajokban kezdjük tehát vele, aki személyében és tudásában hordozott bécsi zenei emlékeket, ez lehetett az oka annak, hogy 1937-ben felkérést kapott és megszületett az első rádiódaljáték, a "Schönbrunni orgonák", majd hasonlóképpen a "Májusfa"(1949), az első rádióoperett. Kérdésem, hogy vajon nem a "Valahol Délen" (1956) volt-e az utolsó nagyoperett, amely a műfaj klasszikus elemeit hordozta és "mai magyar operett"- ként került színre a Fővárosi Operettszínházban? Megváltozott a világ, zenei felkérések a rádió vezetésétől nem érkeznek, a kutatások mindenhol nehézkesek, a kutatható anyagok részben hozzáférhetetlenek, a kutatók specializálódtak érdeklődésük szerinti témákra, a rádió nem sugározza az évtizedekig sikeresen játszott remek rádióoperetteket és a rádiódaljátékokat sem, Nagy Ibolya nélkül már ez a rádiós műfaj talán ki is halt volna... Hálásak vagyunk neki, remélem, hogy nem bánt senkit most a többesszám, Nagy Ibolya és a Dankó Rádió vezetősége lehetőséget ad a hallgatóknak arra, hogy azt hallgassák, amit kedvelnek.... Hamvába hullt a Budapesti Operetszínház kezdeményezése is, amit a Színház és Filmművészeti Egyetemmel - vagy fordítva volt talán a kezdeményezés - elindított, "Élő hagyomány", 2015-ben két napos tudományos és szakmai konferencia, amely nyíltan beszélt a problémákról és a helyzetről, de írásban mégsem jelent meg az ígért könyv minderről. A szakemberek között is vita volt sok kérdésben, a néző és a hallgató pedig nélkülözi az operettet, a klasszikus színrevitelt rádióban és színpadi formában is. Miután "Csínom Palkó" előadásán a fiatal generációk is jelen voltak, tapsoltak, - nyilvánvaló, hogy ez nem egyedi példa -, kitűnt, hogy van igény az eredetire, eltekintve a teljesen felesleges kerettörténettől, olybá tűnt, hogy elindul egy folyamat, miszerint dalban, táncban, színpadképben és kosztümben a klasszikus igényéket is ki fogják elégíteni....
3105 Búbánat 2017-04-12 14:00:58
Most, hogy túl vagyunk az Erkel Színházban A cigánybáró és az Operettszínházban A víg özvegy bemutatóján, szükségét érzem újra az operettről mint zenés színpadi műfajról kifejteni meglátásomat. Az operett meghatározás mögött igen sokféle zenés játék rejlik. Például a klasszikus francia operett, III. Napóleon korának oly népszerű művei, Offenbach, Hervé alkotásai, utóbb Planquette és Lecocq. Vagy a sajátos angol operett, Sullivanék munkássága. Vagy a bécsiek, a ferencjózsefi idők osztrák operett fénykora: Suppé, Strauss, Millöcker, Zeller. Aztán az ő tevékenységüket folytató századeleji osztrák (Heuberger, Fall, Oscar Straus, Ziehrer stb) és magyar szerzők (Huszka, Lehár, Kálmán, Jacobi, Szirmai, Kacsóh, Zerkovitz..!) Később a 30-as évek jazz-operettjei (Ábrahám), a szovjet nagyoperettek (Dunajevszkij, Miljutyin, Szolovjev-Szedoj…) és az 1945 utáni évek magyar rádióoperettjei (Buday Dénes, Fényes Szabolcs, Farkas Ferenc, Kemény Egon, Gyöngy Pál, Ránki György, Eisemann Mihály, Szervánszky Endre, Polgár Tibor, Bródy Tamás, Vincze Ottó, Kerekes János, Behár György…) Mindezek operettek-daljátékok, s azért van akkora különbség közöttük, mert mindegyik egy-egy kor sajátos terméke, mindegyik más politikai-társadalmi éghajlat alatt jött létre. Hiszen éppen azért váltották olyan sűrűn egymást, mert gyorsan elvesztették talajukat. A műfaj, a zenés színpadi játék azonban mindig virágzott: amikor az egyik irányzat, stílus hanyatlásnak indult, más helyen és más köntösben megújult. Ma már nincs új operett. Ma már nem írnak operettet. (Maradandó „operettet” legalábbis.) Talán megkockáztathatom ezért a megállapítást: az operett a múlt (a XIX. század második és a XX. század első felének) sikeres, népszerű, zenés színpadi terméke. Persze lehetne ma is írni operettet akár Offenbach, akár Strauss, Lehár, Kálmán, vagy Ábrahám Pál stílusában, de ez csak talajtalan utánzás lenne. (Mint ahogy nem lenne más bármelyik régi előirányzat stílusában írt opera vagy szimfónia sem. A klasszikusokénál jobb klasszikus, a romantikusokénál jobb romantikus művet ma nem lehet írni…) Vagy hogy a korhoz jobban kötött műveknél maradjak: akármilyen jó népszínművet írna valaki, hatástalan lenne. A „zenés játék” azonban „örök” ma is létezik, nálunk a hatvanas évektől születtek az első ilyen alkotások, a rádió felkérésére is, ilyen volt a rádióbeli sikeres Jonny Bumm (Hidas Frigyes) vagy a Joe bácsi (Tamássy Zdenkó) – más mondanivalójú és más stílusú, musical comedy-nek, vagy csak musical-nek nevezett darabok. Azóta, máig sok-sok, ezen stílusban fogant zenés darabot írtak a szerzők, állítottak színpadra is. Persze az operettirodalom legkülönbözőbb korszakainak – túlnyomórészt kizárólag zenéjükben – értékes alkotásai kellenek a mai közönségnek is. Egy más kor – a mai kor – gyermekeként szívesen – olykor szíves elnézéssel – hallgatom dédapáim, nagyapáim korának kedves, szentimentális, behízelgő zenéit, dúdolom – a rádiót hallgatva is - édes-bús melódiáit, dallamait, átadva magam a sajátos mókáknak, a sok, számomra komikus érzelgés mögül ki-kicsillanó igaz érzelmeknek. Az sem mindegy , ki énekli és hogyan, milyen hangon, érzelmi hőfokon, milyen színvonalon. Az operett korántsem könnyű műfaj… Túl azon, hogy az értékes zenéjű, megfelelően portalanított és rádiószerűsített operetteknek helyük volt/van a stúdióban, elő is kell tudni adni őket. S ehhez nem „közönséges” képességű előadók kellenek. Az értékes művek zenéje igényes. A szereplőknek tehát nemcsak jó színészeknek, de jó énekeseknek is kell lenniük. S itt van a problémák gyökere. Mindkét szempontból megfelelő képességű művész ugyanis kevés van. (A színpadon ellenkező előjellel: sokszor megvan hozzá az énekhang, de kevés színpadi érzék; vagy van színpadra termettség, játék, tánc – kevéske énekhanggal megtámasztva. Egyik sem ideális állapot.) És még egy fontos körülmény: a prózai szövegmondást, a dialógust, de a dalszöveget is érteni, érthetően hallani szeretné a közönség a szereplő művész ajkából… Mert igaz – a rádióra meg a színpadra egyaránt - hogy akad(t) operaénekeseink között néhány, aki prózában is megállja – megállta a helyét, s találunk megfelelő hangon, kulturáltan éneklő –beszélő – játszó – táncoló művészeket az operettszínpadon is. De sajnos keveset, aki mindegyik szempontnak eleget tud tenni. A dalszínházaink egykor elsősorban énekeseket neveltek; mára – a rendezők primer helyzetbe jutása következtében – ez a tendencia szerencsére oldódik, már énekes-színészeket ill. színészetet is elsajátító énekművészeket is kezdenek képezni (e mellett észrevehetjük: több vidéki színházban a jelen levő prózai társulat jó hatással van az énekesek színészi játékára). Ami az Operettszínház utóbbi egy-két évtizedben örvendetesen fejlődő előadásait illeti, már sok művészének éneke behunyt szemmel hallgatva is, olykor-olykor már maradéktalanul élvezhető. (De ha kinyitom a szemem, más, a rendezésből fakadó tényezők rontják/ronthatják az összbenyomást.) Az Operában pedig az operaénekes ha operettet nemcsak énekek, hanem „játszik” is, közelebb kerül a zenés színpad – és a közönség –jogos elvárásaihoz. Bizonyára ezek következtében alakult ki a rádióban a hatvanas, de főleg a hetvenes évektől alkalmazott gyakorlat stúdiófelvételek készítésénél – szükségmegoldásként -, a kettős szereposztással kísérletezni. Ezért fordult elő gyakran (hogy csak két példát mondjak: az 1962-ben bemutatott Víg özvegy (Házy, Udvardy, Koltay, Kövecses, Kishegyi, Külkey, Palcsó) vagy az 1963-ban felvett Marica grófnő (Németh Marika, Andor Éva, Simándy József, Külkey László, Kishegyi Árpád), hogy más mondja és más énekli ugyanazt a szerepet. Leszögezem: művészi szempontból érthető szükségmegoldás ez (ami viszont sokat rontott a darab hatásán), de akkor ez még elkerülhetetlen volt. Ez volt néhány évtizeddel ezelőtt. Azóta sok minden megváltozott: már nem írnak operettet a rádiónak, egyáltalán, új operett nem születik; de még hódít a musical, a zenés játék a színpadokon. Az operettre azonban tovább is szükség van. Ezt igazolja az Operettszínház állandóan teltházas előadásai. A Dankó Rádió meg naponta sugároz operettmuzsikát és a Facebook oldalán olvasható visszajelzések a rádióhallgató-közönség ilyen igényét tanúsítják. Az Operettszínház jó úton halad, de több gondot kellene fordítania a „hagyományokra” (szövegben, zenékben; a felesleges, erőltetett „trendik” elhagyásával – legalább: csökkentenie - visszakanyarodnia a komponisták és szövegíróik megálmodta szellemiséghez. Az Operaházunknak pedig, ha operettet tűz a műsorára – mint most A cigánybárót - , ezen zenés színpadi műfajhoz akkor szabad(na) csak nyúlni ha a korszerű és kifogástalan előadás létrejöttét segíteni tudják felkészült, értelmes mondanivalóval rendelkező rendezők. Az Operában az operett- játék színvonala sem lehet közömbös szempont; tervszerűen törődniük kell a művészek sokoldalú fejlődésével, mert nem elég csak kiállni a színpadra és énekelni; A cigánybáró próbál kilépni a „begyepesedett” formákból, ezt láttam-láttuk: több-kevesebb sikerrel. Az Operának ugyanakkor nem feladata az operettjátszás, a palettát színesíti. Ennek pedig nemcsak az operalátogatók, de az operettrajongók is örülhetnek – különösen, ha a művészi törekvések ápolják a hagyományt, akár korszerű köntösben, de minden szempontból, az elvárásoknak megfelelő színvonalon kapják.
Most, hogy túl vagyunk az Erkel Színházban A cigánybáró és az Operettszínházban A víg özvegy bemutatóján, szükségét érzem újra az operettről mint zenés színpadi műfajról kifejteni meglátásomat. Az operett meghatározás mögött igen sokféle zenés játék rejlik. Például a klasszikus francia operett, III. Napóleon korának oly népszerű művei, Offenbach, Hervé alkotásai, utóbb Planquette és Lecocq. Vagy a sajátos angol operett, Sullivanék munkássága. Vagy a bécsiek, a ferencjózsefi idők osztrák operett fénykora: Suppé, Strauss, Millöcker, Zeller. Aztán az ő tevékenységüket folytató századeleji osztrák (Heuberger, Fall, Oscar Straus, Ziehrer stb) és magyar szerzők (Huszka, Lehár, Kálmán, Jacobi, Szirmai, Kacsóh, Zerkovitz..!) Később a 30-as évek jazz-operettjei (Ábrahám), a szovjet nagyoperettek (Dunajevszkij, Miljutyin, Szolovjev-Szedoj…) és az 1945 utáni évek magyar rádióoperettjei (Buday Dénes, Fényes Szabolcs, Farkas Ferenc, Kemény Egon, Gyöngy Pál, Ránki György, Eisemann Mihály, Szervánszky Endre, Polgár Tibor, Bródy Tamás, Vincze Ottó, Kerekes János, Behár György…) Mindezek operettek-daljátékok, s azért van akkora különbség közöttük, mert mindegyik egy-egy kor sajátos terméke, mindegyik más politikai-társadalmi éghajlat alatt jött létre. Hiszen éppen azért váltották olyan sűrűn egymást, mert gyorsan elvesztették talajukat. A műfaj, a zenés színpadi játék azonban mindig virágzott: amikor az egyik irányzat, stílus hanyatlásnak indult, más helyen és más köntösben megújult. Ma már nincs új operett. Ma már nem írnak operettet. (Maradandó „operettet” legalábbis.) Talán megkockáztathatom ezért a megállapítást: az operett a múlt (a XIX. század második és a XX. század első felének) sikeres, népszerű, zenés színpadi terméke. Persze lehetne ma is írni operettet akár Offenbach, akár Strauss, Lehár, Kálmán, vagy Ábrahám Pál stílusában, de ez csak talajtalan utánzás lenne. (Mint ahogy nem lenne más bármelyik régi előirányzat stílusában írt opera vagy szimfónia sem. A klasszikusokénál jobb klasszikus, a romantikusokénál jobb romantikus művet ma nem lehet írni…) Vagy hogy a korhoz jobban kötött műveknél maradjak: akármilyen jó népszínművet írna valaki, hatástalan lenne. A „zenés játék” azonban „örök” ma is létezik, nálunk a hatvanas évektől születtek az első ilyen alkotások, a rádió felkérésére is, ilyen volt a rádióbeli sikeres Jonny Bumm (Hidas Frigyes) vagy a Joe bácsi (Tamássy Zdenkó) – más mondanivalójú és más stílusú, musical comedy-nek, vagy csak musical-nek nevezett darabok. Azóta, máig sok-sok, ezen stílusban fogant zenés darabot írtak a szerzők, állítottak színpadra is. Persze az operettirodalom legkülönbözőbb korszakainak – túlnyomórészt kizárólag zenéjükben – értékes alkotásai kellenek a mai közönségnek is. Egy más kor – a mai kor – gyermekeként szívesen – olykor szíves elnézéssel – hallgatom dédapáim, nagyapáim korának kedves, szentimentális, behízelgő zenéit, dúdolom – a rádiót hallgatva is - édes-bús melódiáit, dallamait, átadva magam a sajátos mókáknak, a sok, számomra komikus érzelgés mögül ki-kicsillanó igaz érzelmeknek. Az sem mindegy , ki énekli és hogyan, milyen hangon, érzelmi hőfokon, milyen színvonalon. Az operett korántsem könnyű műfaj… Túl azon, hogy az értékes zenéjű, megfelelően portalanított és rádiószerűsített operetteknek helyük volt/van a stúdióban, elő is kell tudni adni őket. S ehhez nem „közönséges” képességű előadók kellenek. Az értékes művek zenéje igényes. A szereplőknek tehát nemcsak jó színészeknek, de jó énekeseknek is kell lenniük. S itt van a problémák gyökere. Mindkét szempontból megfelelő képességű művész ugyanis kevés van. (A színpadon ellenkező előjellel: sokszor megvan hozzá az énekhang, de kevés színpadi érzék; vagy van színpadra termettség, játék, tánc – kevéske énekhanggal megtámasztva. Egyik sem ideális állapot.) És még egy fontos körülmény: a prózai szövegmondást, a dialógust, de a dalszöveget is érteni, érthetően hallani szeretné a közönség a szereplő művész ajkából… Mert igaz – a rádióra meg a színpadra egyaránt - hogy akad(t) operaénekeseink között néhány, aki prózában is megállja – megállta a helyét, s találunk megfelelő hangon, kulturáltan éneklő –beszélő – játszó – táncoló művészeket az operettszínpadon is. De sajnos keveset, aki mindegyik szempontnak eleget tud tenni. A dalszínházaink egykor elsősorban énekeseket neveltek; mára – a rendezők primer helyzetbe jutása következtében – ez a tendencia szerencsére oldódik, már énekes-színészeket ill. színészetet is elsajátító énekművészeket is kezdenek képezni (e mellett észrevehetjük: több vidéki színházban a jelen levő prózai társulat jó hatással van az énekesek színészi játékára). Ami az Operettszínház utóbbi egy-két évtizedben örvendetesen fejlődő előadásait illeti, már sok művészének éneke behunyt szemmel hallgatva is, olykor-olykor már maradéktalanul élvezhető. (De ha kinyitom a szemem, más, a rendezésből fakadó tényezők rontják/ronthatják az összbenyomást.) Az Operában pedig az operaénekes ha operettet nemcsak énekek, hanem „játszik” is, közelebb kerül a zenés színpad – és a közönség –jogos elvárásaihoz. Bizonyára ezek következtében alakult ki a rádióban a hatvanas, de főleg a hetvenes évektől alkalmazott gyakorlat stúdiófelvételek készítésénél – szükségmegoldásként -, a kettős szereposztással kísérletezni. Ezért fordult elő gyakran (hogy csak két példát mondjak: az 1962-ben bemutatott Víg özvegy (Házy, Udvardy, Koltay, Kövecses, Kishegyi, Külkey, Palcsó) vagy az 1963-ban felvett Marica grófnő (Németh Marika, Andor Éva, Simándy József, Külkey László, Kishegyi Árpád), hogy más mondja és más énekli ugyanazt a szerepet. Leszögezem: művészi szempontból érthető szükségmegoldás ez (ami viszont sokat rontott a darab hatásán), de akkor ez még elkerülhetetlen volt. Ez volt néhány évtizeddel ezelőtt. Azóta sok minden megváltozott: már nem írnak operettet a rádiónak, egyáltalán, új operett nem születik; de még hódít a musical, a zenés játék a színpadokon. Az operettre azonban tovább is szükség van. Ezt igazolja az Operettszínház állandóan teltházas előadásai. A Dankó Rádió meg naponta sugároz operettmuzsikát és a Facebook oldalán olvasható visszajelzések a rádióhallgató-közönség ilyen igényét tanúsítják. Az Operettszínház jó úton halad, de több gondot kellene fordítania a „hagyományokra” (szövegben, zenékben; a felesleges, erőltetett „trendik” elhagyásával – legalább: csökkentenie - visszakanyarodnia a komponisták és szövegíróik megálmodta szellemiséghez. Az Operaházunknak pedig, ha operettet tűz a műsorára – mint most A cigánybárót - , ezen zenés színpadi műfajhoz akkor szabad(na) csak nyúlni ha a korszerű és kifogástalan előadás létrejöttét segíteni tudják felkészült, értelmes mondanivalóval rendelkező rendezők. Az Operában az operett- játék színvonala sem lehet közömbös szempont; tervszerűen törődniük kell a művészek sokoldalú fejlődésével, mert nem elég csak kiállni a színpadra és énekelni; A cigánybáró próbál kilépni a „begyepesedett” formákból, ezt láttam-láttuk: több-kevesebb sikerrel. Az Operának ugyanakkor nem feladata az operettjátszás, a palettát színesíti. Ennek pedig nemcsak az operalátogatók, de az operettrajongók is örülhetnek – különösen, ha a művészi törekvések ápolják a hagyományt, akár korszerű köntösben, de minden szempontból, az elvárásoknak megfelelő színvonalon kapják.
3104 Búbánat 2017-04-12 11:34:00 [Válasz erre: 3067 Búbánat 2017-03-24 09:23:25]
[url] http://fidelio.hu/zenes_szinhaz/2017/04/11/a_csardaskiralyno_broadway-valtozataval_nyit_az_uj_kalman_imre_teatrum/; A Csárdáskirálynő Broadway-változatával nyit az új Kálmán Imre Teátrum [/url] FIDELIO, 2017.04.11. 17:53 Április 20-án új színházat avatnak az egykori Moulin Rouge helyén. A Kálmán Imre Teátrum azzal a Riviera girl című operettel nyitja meg kapuit a nagyközönség előtt, amely a legendás Csárdáskirálynő itthon eddig soha nem játszott amerikai változata. A darabot mai kor számára is érvényes és átélhető módon alakította át és magyarította vissza Kerényi Miklós Gábor rendező és csapata.
[url] http://fidelio.hu/zenes_szinhaz/2017/04/11/a_csardaskiralyno_broadway-valtozataval_nyit_az_uj_kalman_imre_teatrum/; A Csárdáskirálynő Broadway-változatával nyit az új Kálmán Imre Teátrum [/url] FIDELIO, 2017.04.11. 17:53 Április 20-án új színházat avatnak az egykori Moulin Rouge helyén. A Kálmán Imre Teátrum azzal a Riviera girl című operettel nyitja meg kapuit a nagyközönség előtt, amely a legendás Csárdáskirálynő itthon eddig soha nem játszott amerikai változata. A darabot mai kor számára is érvényes és átélhető módon alakította át és magyarította vissza Kerényi Miklós Gábor rendező és csapata.
3103 zenebaratmonika 2017-04-12 11:33:38 [Válasz erre: 3102 Búbánat 2017-04-12 11:23:57]
Sajnos lemaradtam róluk, most egy darabig nem lesznek szerintem. Az Erkel viszont feltehetné az Egy éj Velencébent, ha a Cigánybáró lekerül, hisz a közönség nagy Strauss rajongó. Igazság szerint annyi olyan darbot játszanak az Erkelben amit nem kéne, mehetne helyettük öperett vagy más. Tök ismeretlen szerzők ismeretlen művei lesznek jövőre is, meg mindenféle modern kísérletezések, amik persze hamar le fognak kerülni. Az opiban is holt dolog ez a modern opera eröltetés pl. Egy anya története... nevű hallgathatalan szörnynyűség.
Sajnos lemaradtam róluk, most egy darabig nem lesznek szerintem. Az Erkel viszont feltehetné az Egy éj Velencébent, ha a Cigánybáró lekerül, hisz a közönség nagy Strauss rajongó. Igazság szerint annyi olyan darbot játszanak az Erkelben amit nem kéne, mehetne helyettük öperett vagy más. Tök ismeretlen szerzők ismeretlen művei lesznek jövőre is, meg mindenféle modern kísérletezések, amik persze hamar le fognak kerülni. Az opiban is holt dolog ez a modern opera eröltetés pl. Egy anya története... nevű hallgathatalan szörnynyűség.
3102 Búbánat 2017-04-12 11:23:57 [Válasz erre: 3101 zenebaratmonika 2017-04-10 23:42:26]
Mondjuk az Egy éj Velencében-t és a Madame Pompadourt új rendezésben én is szívesen látnám; az Operettszínházban pár évvel ezelőtt játszott darabokat egy ideig "pihentetném" - számomra elég stílustan, zeneileg is vegyes színvonalon előadott produkciók voltak.
Mondjuk az Egy éj Velencében-t és a Madame Pompadourt új rendezésben én is szívesen látnám; az Operettszínházban pár évvel ezelőtt játszott darabokat egy ideig "pihentetném" - számomra elég stílustan, zeneileg is vegyes színvonalon előadott produkciók voltak.
3101 zenebaratmonika 2017-04-10 23:42:26 [Válasz erre: 3094 Búbánat 2017-04-03 11:15:21]
Strauss: Egy éj Velencében Ábrahám Pál: 3:1 a szerelem javára (ezt láttam Székesfehérváron, de azért az nem a legerősebb társulat) Fall: Madamme Pompadour Gyöngy Pál: Kadetszerelem Brodszky Miklós: Szerelmes királynő Robert Stolz: Salome Benatzky-Stolz: Fehér ló még ezek is jöhetnének sőt Oscar Strauss: Varázskeringő Nico Dostal: Clivia
Strauss: Egy éj Velencében Ábrahám Pál: 3:1 a szerelem javára (ezt láttam Székesfehérváron, de azért az nem a legerősebb társulat) Fall: Madamme Pompadour Gyöngy Pál: Kadetszerelem Brodszky Miklós: Szerelmes királynő Robert Stolz: Salome Benatzky-Stolz: Fehér ló még ezek is jöhetnének sőt Oscar Strauss: Varázskeringő Nico Dostal: Clivia
3100 joska141 2017-04-03 20:04:13 [Válasz erre: 3090 IVA 2017-04-03 01:37:26]
Tisztelt IVA! Azért az árösszehasonlítás egy kicsit... Most láttam a Víg özvegy vasárnapi előadását 1.100 Ft-ért. Emelet oldalt első sorban ültem, gyakorlatilag az egész színpadot láttam. Hhallani meg mindenütt ugyanúgy hallani, mert mind a próza, mind a dal mikrofonba megy, sajnos. Azért egy Németh Marikát, Rátonyi Róbertet, Honthy Hannát nehezen tudnék elképzelni ilyen fejmikrofonnal, mégis tisztán értettem minden szavukat.
Tisztelt IVA! Azért az árösszehasonlítás egy kicsit... Most láttam a Víg özvegy vasárnapi előadását 1.100 Ft-ért. Emelet oldalt első sorban ültem, gyakorlatilag az egész színpadot láttam. Hhallani meg mindenütt ugyanúgy hallani, mert mind a próza, mind a dal mikrofonba megy, sajnos. Azért egy Németh Marikát, Rátonyi Róbertet, Honthy Hannát nehezen tudnék elképzelni ilyen fejmikrofonnal, mégis tisztán értettem minden szavukat.
3099 nickname 2017-04-03 20:02:34
És ha már itt tartunk: Ifj. Johann Strauss ha jól tudom kb. 20 operettet komponált, nemcsak négyet.
És ha már itt tartunk: Ifj. Johann Strauss ha jól tudom kb. 20 operettet komponált, nemcsak négyet.
3098 Búbánat 2017-04-03 12:08:47 [Válasz erre: 3070 Búbánat 2017-03-27 09:53:38]
Lement A cigánybáró tizedik, utolsó előadása tegnap este az Erkel Színházban - dugig teltház előtt, hatalmas közönségsikerrel! Kezdek megbarátkozni Zavaros Eszter Szaffijával! Másodszorra sokkal jobban tetszett produktuma a színpadon - akit eddig nem igen méltányoltam, bár nemrég a Pikk dáma Chloë kis szerepében is felfigyeltem kellemes szopránjára és vonzó külsejére… Egyelőre szép ígéret, amit remélem, idővel bevált és még sok örömünk lesz művészetében! Kár, hogy ebben az évadban már nem játsszák többet Johann Strauss romantikus nagyoperettjét – végül is ez a Szinetár-rendezés nézhető, és a zenekar is jó kezekben van Héja Domonkos karmester pálcája alatt. László Boldizsár Barinkay szerepében sokkal jobb hangi- meg játékban „természetesebb” alakítást nyújt mint az első szereposztásból Kiss B. Atilla. A tegnap esti előadás sok szereplője közül még egy művészt emelek ki: Kriszta Kingát, akinek koloratúrszopránján gyönyörűen szólalt meg a „Tavaszi hangok”. De minden szereplő és az énekkar, a táncosok is, remek, művészi teljesítményükkel örvendeztettek meg újra, élményt tudtak adni, de még a kissé szokatlan rendezői „körítés” is inkább elfogadható, mint a másik teátrumban Lehár alkotása; A víg özvegy - ami csaknem pontosan 20 évvel Strauss operettje után keletkezett – helye lenne itt az Erkel Színházban (kiváltva a rossz emlékű Víg özvegy-balettet), lennének is rá kiváló énekeseink: azok, akik a Cigánybáróban is tudtak emlékezeteset nyújtani! És Szinetár Miklós ötletekkel teli még ma is…
Lement A cigánybáró tizedik, utolsó előadása tegnap este az Erkel Színházban - dugig teltház előtt, hatalmas közönségsikerrel! Kezdek megbarátkozni Zavaros Eszter Szaffijával! Másodszorra sokkal jobban tetszett produktuma a színpadon - akit eddig nem igen méltányoltam, bár nemrég a Pikk dáma Chloë kis szerepében is felfigyeltem kellemes szopránjára és vonzó külsejére… Egyelőre szép ígéret, amit remélem, idővel bevált és még sok örömünk lesz művészetében! Kár, hogy ebben az évadban már nem játsszák többet Johann Strauss romantikus nagyoperettjét – végül is ez a Szinetár-rendezés nézhető, és a zenekar is jó kezekben van Héja Domonkos karmester pálcája alatt. László Boldizsár Barinkay szerepében sokkal jobb hangi- meg játékban „természetesebb” alakítást nyújt mint az első szereposztásból Kiss B. Atilla. A tegnap esti előadás sok szereplője közül még egy művészt emelek ki: Kriszta Kingát, akinek koloratúrszopránján gyönyörűen szólalt meg a „Tavaszi hangok”. De minden szereplő és az énekkar, a táncosok is, remek, művészi teljesítményükkel örvendeztettek meg újra, élményt tudtak adni, de még a kissé szokatlan rendezői „körítés” is inkább elfogadható, mint a másik teátrumban Lehár alkotása; A víg özvegy - ami csaknem pontosan 20 évvel Strauss operettje után keletkezett – helye lenne itt az Erkel Színházban (kiváltva a rossz emlékű Víg özvegy-balettet), lennének is rá kiváló énekeseink: azok, akik a Cigánybáróban is tudtak emlékezeteset nyújtani! És Szinetár Miklós ötletekkel teli még ma is…
3097 zenebaratmonika 2017-04-03 12:01:08 [Válasz erre: 3088 IVA 2017-04-03 01:29:24]
Szirmait nem szeretem, eddig még egy darabja se ragadott meg a Dankó Rádión szokták adni. Lajtai és Huszka meg csak kis színpadon megy. A Sybill pedig nem lesz jövőre, hogy megy e máshova nem tudom...
Szirmait nem szeretem, eddig még egy darabja se ragadott meg a Dankó Rádión szokták adni. Lajtai és Huszka meg csak kis színpadon megy. A Sybill pedig nem lesz jövőre, hogy megy e máshova nem tudom...
3096 zenebaratmonika 2017-04-03 11:42:15 [Válasz erre: 3094 Búbánat 2017-04-03 11:15:21]
Ehhez külföldre kéne utaznod, bízhatsz benne, hogy esetleg van e angol felirat. Ha tudsz németül, franciául mázli. A Nebántsvirág ment nemrég Veszprémben, sőt egy előadást Budapestre hoztak a József Attilába, hát talán már lement.
Ehhez külföldre kéne utaznod, bízhatsz benne, hogy esetleg van e angol felirat. Ha tudsz németül, franciául mázli. A Nebántsvirág ment nemrég Veszprémben, sőt egy előadást Budapestre hoztak a József Attilába, hát talán már lement.
3095 Búbánat 2017-04-03 11:19:57 [Válasz erre: 3094 Búbánat 2017-04-03 11:15:21]
És még említhetném Kemény Egon, Vincze Ottó, Kerekes János, Farkas Ferenc, Eisemann Mihály, Gyöngy Pál számomra ugyancsak kedves operettjeit-daljátékait is, melyeket szintén hiányolok az Operettszínház repertoárjáról!
És még említhetném Kemény Egon, Vincze Ottó, Kerekes János, Farkas Ferenc, Eisemann Mihály, Gyöngy Pál számomra ugyancsak kedves operettjeit-daljátékait is, melyeket szintén hiányolok az Operettszínház repertoárjáról!
3094 Búbánat 2017-04-03 11:15:21 [Válasz erre: 3088 IVA 2017-04-03 01:29:24]
Sorolom, miket szeretnék az Operettben látni: Lehár: Éva, Paganini, Friderica, A cárevics, Frasquita, Pacsirta, Szép a világ, Tavasz, Giuditta, A kék mazúr Offenbach: A gerolsteni nagyhercegnő, Périchole, Kékszakáll, Fortunio dala, Banditák, Utazás a Holdba, A tamburmajor lánya, A sóhajok hídja, Orfeusz az alvilágban Sullivan: A mikádó, A gondolások, A cornwalli kalózok, A Fruska, Esküdtszéki tárgyalás, Patience Suppé: Boccaccio, Pajkos diákok, A szép Galathea Fall: Sztambul rózsája Lecocq: Angot asszony lánya Oscar Straus: Varázskeringő, Legénybúcsú Millöcker: A koldusdiák,Gasparone, Szegény Jonathán, Dubarry Zeller: A madarász, A bányamester Hervé: Nebáncsvirág Schubert-Berté: Három a kislány Planquette: A corneville-i harangok, Rip van Winkle Johann Strauss: A királyné csipkekendője Sidney Jones: A gésák Ziehrer: A csavargók Kacsóh Pongrác: Rákóczi Kálmán Imre: A cigányprímás, A montmartre-i ibolya, Az ördöglovas Huszka Jenő: Aranyvirág, Gül baba, Bob herceg, Lili bárónő (a nagy színpadon is) Jacobi Viktor: Leányvásár Szirmai Albert: Mézeskalács, Alexandra, Táncos huszárok, Gróf Rinaldo Nádor Mihály: Babavásár Ábrahám Pál: Hawaii rózsája Fényes Szabolcs: Maya Miljutyin: Nyugtalan boldogság, Havasi kürt Dunajevszkij: Szabad szél Óriási a választék, de az Operettszínház évtizedek óta csak azt a szűk, behatárolt tíz-húsz darabot cserélgeti vagy újítja fel évről-évre. Persze, a közönséget nem lehet le-ill. kicserélni; és minden újszülöttnek mindig minden új...
Sorolom, miket szeretnék az Operettben látni: Lehár: Éva, Paganini, Friderica, A cárevics, Frasquita, Pacsirta, Szép a világ, Tavasz, Giuditta, A kék mazúr Offenbach: A gerolsteni nagyhercegnő, Périchole, Kékszakáll, Fortunio dala, Banditák, Utazás a Holdba, A tamburmajor lánya, A sóhajok hídja, Orfeusz az alvilágban Sullivan: A mikádó, A gondolások, A cornwalli kalózok, A Fruska, Esküdtszéki tárgyalás, Patience Suppé: Boccaccio, Pajkos diákok, A szép Galathea Fall: Sztambul rózsája Lecocq: Angot asszony lánya Oscar Straus: Varázskeringő, Legénybúcsú Millöcker: A koldusdiák,Gasparone, Szegény Jonathán, Dubarry Zeller: A madarász, A bányamester Hervé: Nebáncsvirág Schubert-Berté: Három a kislány Planquette: A corneville-i harangok, Rip van Winkle Johann Strauss: A királyné csipkekendője Sidney Jones: A gésák Ziehrer: A csavargók Kacsóh Pongrác: Rákóczi Kálmán Imre: A cigányprímás, A montmartre-i ibolya, Az ördöglovas Huszka Jenő: Aranyvirág, Gül baba, Bob herceg, Lili bárónő (a nagy színpadon is) Jacobi Viktor: Leányvásár Szirmai Albert: Mézeskalács, Alexandra, Táncos huszárok, Gróf Rinaldo Nádor Mihály: Babavásár Ábrahám Pál: Hawaii rózsája Fényes Szabolcs: Maya Miljutyin: Nyugtalan boldogság, Havasi kürt Dunajevszkij: Szabad szél Óriási a választék, de az Operettszínház évtizedek óta csak azt a szűk, behatárolt tíz-húsz darabot cserélgeti vagy újítja fel évről-évre. Persze, a közönséget nem lehet le-ill. kicserélni; és minden újszülöttnek mindig minden új...
3093 zenebaratmonika 2017-04-03 11:05:00 [Válasz erre: 3091 Búbánat 2017-04-03 10:46:12]
Kálmán darab már elég van, max visszahozzák a Bajadért. Inkább más szerzők legyenek. Külföldön sokkal jobb az operettválaszték, de ott Lehár, Strauss, Zeller, Offenbach és Benatzky a legnépszerűbb, de a magyarok közül megy ugye Ábrahám Pálnak és Kálmán Imrének is több darabja. Mások viszont nem, még Huszka és Jacobi se megy sehol.
Kálmán darab már elég van, max visszahozzák a Bajadért. Inkább más szerzők legyenek. Külföldön sokkal jobb az operettválaszték, de ott Lehár, Strauss, Zeller, Offenbach és Benatzky a legnépszerűbb, de a magyarok közül megy ugye Ábrahám Pálnak és Kálmán Imrének is több darabja. Mások viszont nem, még Huszka és Jacobi se megy sehol.
3092 zenebaratmonika 2017-04-03 11:00:09 [Válasz erre: 3088 IVA 2017-04-03 01:29:24]
A Cigánybárót vártam volna még nagyszínpadra, de az Erkel megtette, szerintem jobb hogy oda kerkült, pláne nem viseltem volna el egy dalszövegátírást. Az Erkelben is lehetne adni operetteket, de az a probléma, hogy nehéz megtölteni, jelenleg még az opi is gondban van melyik előadást érdemes feltennie, szerintem ezen az olcsó díszletek segíthetnek. Pl. 2 évadra kell tervezni, vagy 1 teljes évadra, Németországban is ezt teszik. A Madarász és a Güll baba tényleg nagyszínpadra való, de a Hawaii rózsája is, ami szerintem remekmű, van is róla teljes hangfelvétel, majd próbálom linkelni. Kis szinpadra kamaraoperetteket írtak, a 30-as években ez gyakori volt, ehhez elég két zongora. Ilyene pl. Eisemann darabjai nagy része, meg Ábrahám Pál Mese a Grandhotelben c. darabja, ami idén decemberben 2 koncert formájában hallható lesz a Komisch Opern Berlinben, ez is érdekes, mert elvileg akkor ahhoz nagy zenekart fognak alkalmazni, most lehet az osztrák verzió nagyszínpados volt, passz.
A Cigánybárót vártam volna még nagyszínpadra, de az Erkel megtette, szerintem jobb hogy oda kerkült, pláne nem viseltem volna el egy dalszövegátírást. Az Erkelben is lehetne adni operetteket, de az a probléma, hogy nehéz megtölteni, jelenleg még az opi is gondban van melyik előadást érdemes feltennie, szerintem ezen az olcsó díszletek segíthetnek. Pl. 2 évadra kell tervezni, vagy 1 teljes évadra, Németországban is ezt teszik. A Madarász és a Güll baba tényleg nagyszínpadra való, de a Hawaii rózsája is, ami szerintem remekmű, van is róla teljes hangfelvétel, majd próbálom linkelni. Kis szinpadra kamaraoperetteket írtak, a 30-as években ez gyakori volt, ehhez elég két zongora. Ilyene pl. Eisemann darabjai nagy része, meg Ábrahám Pál Mese a Grandhotelben c. darabja, ami idén decemberben 2 koncert formájában hallható lesz a Komisch Opern Berlinben, ez is érdekes, mert elvileg akkor ahhoz nagy zenekart fognak alkalmazni, most lehet az osztrák verzió nagyszínpados volt, passz.
3091 Búbánat 2017-04-03 10:46:12
Kíváncsi vagyok, vajon milyen operettújdonságok lesznek a következő évadban az Operettszínház műsorán? Fogadni mernék: színpadra kerül valamely Kálmán-operett is... (Ha igen: a Cigányprímást várnám, már korábban is szó volt ennek a darabnak a kiállításáról.)
Kíváncsi vagyok, vajon milyen operettújdonságok lesznek a következő évadban az Operettszínház műsorán? Fogadni mernék: színpadra kerül valamely Kálmán-operett is... (Ha igen: a Cigányprímást várnám, már korábban is szó volt ennek a darabnak a kiállításáról.)
3090 IVA 2017-04-03 01:37:26 [Válasz erre: 3082 Búbánat 2017-04-02 13:42:14]
Kedves Búbánat, egész évadban kísérletezem az Operában és az Erkelben, egyelőre nincs kapacitásom az Operettszínházra, amelynek előadásai Seregi László rendező óta idegenek számomra. Néha morfondírozok egy-egy darabon, aztán megállapítom, hogy az áráért 3–4 előadást meg tudok nézni az Erkel Színházban. A következő évadtól ezt már nem mondhatjuk el: megfosztják az Erkelt vonzerejének eme összetevőjétől. Azután... majd meglátjuk. Ettől én még nem vetem meg azt, aki az Operettben is kísérletezik, már azért sem, mert A cigánybáró két szereposztásra való látogatása sem honorálta bizalmunkat. Nem adtam fel az Operettszínházat sem végleg... majd meglátjuk azt is.
Kedves Búbánat, egész évadban kísérletezem az Operában és az Erkelben, egyelőre nincs kapacitásom az Operettszínházra, amelynek előadásai Seregi László rendező óta idegenek számomra. Néha morfondírozok egy-egy darabon, aztán megállapítom, hogy az áráért 3–4 előadást meg tudok nézni az Erkel Színházban. A következő évadtól ezt már nem mondhatjuk el: megfosztják az Erkelt vonzerejének eme összetevőjétől. Azután... majd meglátjuk. Ettől én még nem vetem meg azt, aki az Operettben is kísérletezik, már azért sem, mert A cigánybáró két szereposztásra való látogatása sem honorálta bizalmunkat. Nem adtam fel az Operettszínházat sem végleg... majd meglátjuk azt is.
3089 IVA 2017-04-03 01:31:20 [Válasz erre: 3079 Búbánat 2017-04-02 12:37:50]
Érdekes, A víg özvegy 1958-as, '59-es margitszigeti előadásainak másik Danilója Nagypál László volt. Felvételein ugyan nem tűnik fel tenorjának baritonális színezete, viszont 1964-től bariton-szerepekre váltott.
Érdekes, A víg özvegy 1958-as, '59-es margitszigeti előadásainak másik Danilója Nagypál László volt. Felvételein ugyan nem tűnik fel tenorjának baritonális színezete, viszont 1964-től bariton-szerepekre váltott.
3088 IVA 2017-04-03 01:29:24 [Válasz erre: 3077 zenebaratmonika 2017-04-02 10:41:10]
Nem Kerényi Miklós Gábor védelmére mondom: ha jelenleg Lehár, Lajtai, Huszka, Szirmai, Jakobi is műsoron van (tavaly még Strausst is adtak, a minőség most más kérdés), valamint az óriási repertoár számos operett- és musicalszerzői, nem mondhatjuk, hogy számára csak Kálmán Imre létezik. Az ő regnálása előtt is általában 2–3 Kálmán-operett képezte az Operettszínház repertoárjának gerincét. Mielőtt a „kicsi” színpadra ítélnénk darabokat, nem ártana ismerni azokat, és látnunk kellene a Kálmán Imre Teátrum méreteit személyesen. Történetesen A madarászról és a Gül babáról is úgy gondolom, határozottan nagyszínpadra való operettek.
Nem Kerényi Miklós Gábor védelmére mondom: ha jelenleg Lehár, Lajtai, Huszka, Szirmai, Jakobi is műsoron van (tavaly még Strausst is adtak, a minőség most más kérdés), valamint az óriási repertoár számos operett- és musicalszerzői, nem mondhatjuk, hogy számára csak Kálmán Imre létezik. Az ő regnálása előtt is általában 2–3 Kálmán-operett képezte az Operettszínház repertoárjának gerincét. Mielőtt a „kicsi” színpadra ítélnénk darabokat, nem ártana ismerni azokat, és látnunk kellene a Kálmán Imre Teátrum méreteit személyesen. Történetesen A madarászról és a Gül babáról is úgy gondolom, határozottan nagyszínpadra való operettek.
3087 zenebaratmonika 2017-04-03 00:09:14 [Válasz erre: 3084 Búbánat 2017-04-02 23:28:08]
A Cigánybárónál jó, hogy maradtak a dalszövegek.
A Cigánybárónál jó, hogy maradtak a dalszövegek.
3086 zenebaratmonika 2017-04-02 23:48:05
Pozitív példaképp meg lehet hallgatni a Hawaii rózsája c. operett dortmundi előadásának hangfelvételét, (még van 3 előadás a szezonban belőle) és azok a dalok vannak benne mint az eredeti darabban, a német dalszövegeket nem ismerem, de szerintem azt is hagyták. A történetet kicsit modernizálták, főként aktualizálták, de ez még nem ront az előadás értékén. És persze a zenei hangzás is modernebb lett, ami szintén nem baj....
Pozitív példaképp meg lehet hallgatni a Hawaii rózsája c. operett dortmundi előadásának hangfelvételét, (még van 3 előadás a szezonban belőle) és azok a dalok vannak benne mint az eredeti darabban, a német dalszövegeket nem ismerem, de szerintem azt is hagyták. A történetet kicsit modernizálták, főként aktualizálták, de ez még nem ront az előadás értékén. És persze a zenei hangzás is modernebb lett, ami szintén nem baj....
3085 zenebaratmonika 2017-04-02 23:44:14 [Válasz erre: 3084 Búbánat 2017-04-02 23:28:08]
Egyetértek. A dalszöveg a dal szerves része, és a zeneszerző a dallamot a kész versekhez írta általában. Először megkapták a szövegkönyvet, utána pedig ehhez születtek a dalok, még ha nem is annyira mint egy musicalnél, de a librettó, a zene és a dalszöveg összetartozik, hisz a szerzők közösen alkották. Lőrincz Attila pedig ha verselni akar, tegye ezt az új darabokkal.
Egyetértek. A dalszöveg a dal szerves része, és a zeneszerző a dallamot a kész versekhez írta általában. Először megkapták a szövegkönyvet, utána pedig ehhez születtek a dalok, még ha nem is annyira mint egy musicalnél, de a librettó, a zene és a dalszöveg összetartozik, hisz a szerzők közösen alkották. Lőrincz Attila pedig ha verselni akar, tegye ezt az új darabokkal.
3084 Búbánat 2017-04-02 23:28:08 [Válasz erre: 3083 zenebaratmonika 2017-04-02 14:21:11]
Erkel Színházban A cigánybáró most bemutatott új változatában Szinetár Miklós önmérsékletet tanúsított, mert csak a dialógusokhoz nyúlt, a régről - akár a hazai rádiófelvételekről - is ismert magyar dalszövegeket nem "facsarta ki", hanem bölcsen meghagyta, és okosan, az eredeti operett hagyományos számait mind megmaradt. Megjegyzem, amikor Szinetár hajdan az Operettszínházban megrendezte a saját Víg özvegyét, többé-kevésbé ott is ragaszkodott az eredeti librettó szellemiségéhez és a korábbról vélhetően általa is jól ismert magyar fordításhoz; az aktualizálást is kíméletesen alkalmazta. A víg özvegy zenei szövetébe helyezett, más Lehár-operettekből átvett részleteket nehéz azonosítanom: csak a zenére nem tudok hagyatkozni, mivel az új szövegek "belezavarnak" a képbe...Nálam a zene és a szöveg összetartozik: ha valamit a gyerekkoromban így hallottam, az úgy is rögzült. Most a szöveg változhatott, mert különben könnyen menne a "régi-új" dalok" felismerése.
Erkel Színházban A cigánybáró most bemutatott új változatában Szinetár Miklós önmérsékletet tanúsított, mert csak a dialógusokhoz nyúlt, a régről - akár a hazai rádiófelvételekről - is ismert magyar dalszövegeket nem "facsarta ki", hanem bölcsen meghagyta, és okosan, az eredeti operett hagyományos számait mind megmaradt. Megjegyzem, amikor Szinetár hajdan az Operettszínházban megrendezte a saját Víg özvegyét, többé-kevésbé ott is ragaszkodott az eredeti librettó szellemiségéhez és a korábbról vélhetően általa is jól ismert magyar fordításhoz; az aktualizálást is kíméletesen alkalmazta. A víg özvegy zenei szövetébe helyezett, más Lehár-operettekből átvett részleteket nehéz azonosítanom: csak a zenére nem tudok hagyatkozni, mivel az új szövegek "belezavarnak" a képbe...Nálam a zene és a szöveg összetartozik: ha valamit a gyerekkoromban így hallottam, az úgy is rögzült. Most a szöveg változhatott, mert különben könnyen menne a "régi-új" dalok" felismerése.
3083 zenebaratmonika 2017-04-02 14:21:11 [Válasz erre: 3082 Búbánat 2017-04-02 13:42:14]
A kimaradt két dalt be tudod linkelni, illetve azokat amiket plusszba betettek? Én nem szeretem az ilyesmit, inkább adják le úgy, ahogy megírták, jó a szövegkönyvet lehet modernizálni, aktualizálni és talán még a zenekari hangzást is, de a dalok azok ehhez a darabhoz lettek írva, és gondolom nem véletlenül. Így a dalszövegeket is meghagynám.
A kimaradt két dalt be tudod linkelni, illetve azokat amiket plusszba betettek? Én nem szeretem az ilyesmit, inkább adják le úgy, ahogy megírták, jó a szövegkönyvet lehet modernizálni, aktualizálni és talán még a zenekari hangzást is, de a dalok azok ehhez a darabhoz lettek írva, és gondolom nem véletlenül. Így a dalszövegeket is meghagynám.
3082 Búbánat 2017-04-02 13:42:14 [Válasz erre: 3075 IVA 2017-04-02 02:27:22]
Kedves IVA, azért megkísérelheted megnézni ezt az új "Víg özvegy"-et; operettként még mindig jobb a pár éve látott katasztrofális balett-változatnál, mely - emlékszem - mindkettőnket igen lehangolt. Szerencsére, a mostani rendezésben nincs benne Glavari Hanna édes mamája, kit Béres Attila, rendező és Ary-Nagy Barbara közösen "álmodott" színpadra a 2005-ös Víg özvegy-bemutatóhoz (Oszvald Marika és Lehoczky Zsuzsa megszemélyesítésében) - Legalább ezt nyereségnek könyvelhetjük el! Nem tudom a kedved jobb lesz-e vagy még rosszabb az eddig elmondottaktól és attól ha elmondom azt is: Danilo felmászik a díszlet Eiffel torony tetejére, meg lemászik róla az egyik jelenetében s közben énekel az orfeum- hölgyekről...; vagy amikor Nyegus rántja vissza a Montmartre-negyedben lévő követségi palota párkányáról, kijózanítva, hogy hirtelen dührohamában le ne vesse magát a mélybe... Szóval, mindez azért ne tartson vissza ettől A víg özvegytől - még ha kedélyünk nem marad is mindig oly "víg" a látottaktól-hallottaktól. Pusztán kíváncsiságból én még visszatérek az Operettbe erre a darabra, hogy próbáljak mélyebb benyomásokból következtetni a "mit?-miért"-hogyan?"-okra...
Kedves IVA, azért megkísérelheted megnézni ezt az új "Víg özvegy"-et; operettként még mindig jobb a pár éve látott katasztrofális balett-változatnál, mely - emlékszem - mindkettőnket igen lehangolt. Szerencsére, a mostani rendezésben nincs benne Glavari Hanna édes mamája, kit Béres Attila, rendező és Ary-Nagy Barbara közösen "álmodott" színpadra a 2005-ös Víg özvegy-bemutatóhoz (Oszvald Marika és Lehoczky Zsuzsa megszemélyesítésében) - Legalább ezt nyereségnek könyvelhetjük el! Nem tudom a kedved jobb lesz-e vagy még rosszabb az eddig elmondottaktól és attól ha elmondom azt is: Danilo felmászik a díszlet Eiffel torony tetejére, meg lemászik róla az egyik jelenetében s közben énekel az orfeum- hölgyekről...; vagy amikor Nyegus rántja vissza a Montmartre-negyedben lévő követségi palota párkányáról, kijózanítva, hogy hirtelen dührohamában le ne vesse magát a mélybe... Szóval, mindez azért ne tartson vissza ettől A víg özvegytől - még ha kedélyünk nem marad is mindig oly "víg" a látottaktól-hallottaktól. Pusztán kíváncsiságból én még visszatérek az Operettbe erre a darabra, hogy próbáljak mélyebb benyomásokból következtetni a "mit?-miért"-hogyan?"-okra...
3081 Búbánat 2017-04-02 13:01:28 [Válasz erre: 3077 zenebaratmonika 2017-04-02 10:41:10]
Tíz-tizenkét éve az előző Víg özvegy-színrevitel is nívós szereposztásban ment: Kalocsai Zsuzsa, Dániel Gábor, Vadász Dániel, Haumann Péter/Mikó István és mások. A mostani fellépő művészek közül akkor is szerepelt Fischl Mónika, Lukács Anita, Oszvald Marika, Peller Károly, Vadász Zsolt és Mészáros Árpád Zsolt - részben más karaktereket alakítva-megformálva.
Tíz-tizenkét éve az előző Víg özvegy-színrevitel is nívós szereposztásban ment: Kalocsai Zsuzsa, Dániel Gábor, Vadász Dániel, Haumann Péter/Mikó István és mások. A mostani fellépő művészek közül akkor is szerepelt Fischl Mónika, Lukács Anita, Oszvald Marika, Peller Károly, Vadász Zsolt és Mészáros Árpád Zsolt - részben más karaktereket alakítva-megformálva.
3080 Búbánat 2017-04-02 12:45:16 [Válasz erre: 3075 IVA 2017-04-02 02:27:22]
A harmadik szereposztás alatt értem a két új beállót: Glavari Hannát Vermes Tímea (a második szereposztásban Bordás Barbara) alakítja. A három Nyegus: Mészáros Árpád Zsolt, Peller Károly, Laki Péter. Karmesterek: Makláry László, Somogyi-Tóth Dániel és Dinyés Dániel.
A harmadik szereposztás alatt értem a két új beállót: Glavari Hannát Vermes Tímea (a második szereposztásban Bordás Barbara) alakítja. A három Nyegus: Mészáros Árpád Zsolt, Peller Károly, Laki Péter. Karmesterek: Makláry László, Somogyi-Tóth Dániel és Dinyés Dániel.
3079 Búbánat 2017-04-02 12:37:50 [Válasz erre: 3076 Edmond Dantes 2017-04-02 10:27:21]
Udvardy Tibor tenorja mindig is kissé baritonális, nazális színezetű volt, épp ezért ideális Daniló volt színpadon, rádiófelvételen és hanglemezen is. Persze tenor volt, de még mennyire - és milyen!...
Udvardy Tibor tenorja mindig is kissé baritonális, nazális színezetű volt, épp ezért ideális Daniló volt színpadon, rádiófelvételen és hanglemezen is. Persze tenor volt, de még mennyire - és milyen!...
3078 zenebaratmonika 2017-04-02 10:43:13
Ja és Sybill már nem lesz jövőre, aki nem látta még áprilisban megnézheti 3 alkalommal. Én már láttam és tetszett, bár a 1. felvonás sokkal erősebb a 2.-nál.
Ja és Sybill már nem lesz jövőre, aki nem látta még áprilisban megnézheti 3 alkalommal. Én már láttam és tetszett, bár a 1. felvonás sokkal erősebb a 2.-nál.
3077 zenebaratmonika 2017-04-02 10:41:10 [Válasz erre: 3074 Búbánat 2017-04-02 00:28:46]
Köszi a beszámolót. Még nem láttam az előadást, sőt még részleteket se a darabból, ezért nem tudok véleményt alkotni. Kerónál tényleg csak Kálmán Imre létezik, a többi szerző mellékszereplő. Kíváncsi vagyok következő évadban mik kerülnek műsorra, remélem mégis más operettszerzők közül válogat. Lehetne akár 3 darab is, hisz most nyílik az új theatrum, én szivem szerint a Hawaii rózsáját, Mayát szeretném nagyszínpadra, és a kicsire egy külföldi darabot pl. Zeller Madarász, de akár Huszka Güll Babáját is elővehetnék. Hát ha nem is lesz így, remélem pár éven belül előkerülnek ezek a darabok. Azt nem értem miért sajnálta le a Víg özvegyet, hiszen a világ második legnépszerűbb és legtöbbet játszott operettje a Denevér után.
Köszi a beszámolót. Még nem láttam az előadást, sőt még részleteket se a darabból, ezért nem tudok véleményt alkotni. Kerónál tényleg csak Kálmán Imre létezik, a többi szerző mellékszereplő. Kíváncsi vagyok következő évadban mik kerülnek műsorra, remélem mégis más operettszerzők közül válogat. Lehetne akár 3 darab is, hisz most nyílik az új theatrum, én szivem szerint a Hawaii rózsáját, Mayát szeretném nagyszínpadra, és a kicsire egy külföldi darabot pl. Zeller Madarász, de akár Huszka Güll Babáját is elővehetnék. Hát ha nem is lesz így, remélem pár éven belül előkerülnek ezek a darabok. Azt nem értem miért sajnálta le a Víg özvegyet, hiszen a világ második legnépszerűbb és legtöbbet játszott operettje a Denevér után.
3076 Edmond Dantes 2017-04-02 10:27:21 [Válasz erre: 3074 Búbánat 2017-04-02 00:28:46]
Mivel a darabot talán ha egyszer-kétszer láttam és csak nagy slágereit ismerem "közelebbről", csupán pár megjegyzés írásodhoz: - az át- és újrafordítás népbetegség lett, sokszor szükséges, néha fölösleges. Nem ismerem az itteni előzőt és a mostanit sem. Ha ez jobb, ám legyen. A fordító és mai színpadra alkalmazó személy n e v e mindenesetre magyarázatot ad kérdésedre = miért kellett újrafordítani? A z é r t. - Oszvald Marikáról illetve az ő plusz X évéről és plusz Y kilójáról azt hiszem, már írtam itt régebben. Nem keresem vissza és nem írom meg újból. Úgy látszik, még az (egykor) kimagasló művészeknél is van az igénytelenségnek olyan a l s ó határa valamint a testsúlynak, életkornak ÉS gázsi-igénynek olyan f e l s ő határa, amit igenis át lehet törni. Áttörte ezek szerint fel- és lefelé is. Ez van. - Daniló nekem is mindig bariton, az említett Bende Zsolton kívül pl. nemrég Kálmán Péter alakította Szegeden. (Ott Herczenik Anna énekelte a címszerepet.) Ám Udvardy Tiborról, akit színpadon már nem lát(hat)tam, úgy tudom: ő igazi tenor volt világéletében, a kezdet lírai fachjától Peter Grimes-on keresztül Logéig. - az új vezetéssel ill. az új vezetés Kerótól való "el- és leszakadási" képességégével-szándékával kapcsolatban talán már ugyancsak kifejeztem korábban kétségeimet. Írásod arra utal: e kétségeim nem alaptalanok...
Mivel a darabot talán ha egyszer-kétszer láttam és csak nagy slágereit ismerem "közelebbről", csupán pár megjegyzés írásodhoz: - az át- és újrafordítás népbetegség lett, sokszor szükséges, néha fölösleges. Nem ismerem az itteni előzőt és a mostanit sem. Ha ez jobb, ám legyen. A fordító és mai színpadra alkalmazó személy n e v e mindenesetre magyarázatot ad kérdésedre = miért kellett újrafordítani? A z é r t. - Oszvald Marikáról illetve az ő plusz X évéről és plusz Y kilójáról azt hiszem, már írtam itt régebben. Nem keresem vissza és nem írom meg újból. Úgy látszik, még az (egykor) kimagasló művészeknél is van az igénytelenségnek olyan a l s ó határa valamint a testsúlynak, életkornak ÉS gázsi-igénynek olyan f e l s ő határa, amit igenis át lehet törni. Áttörte ezek szerint fel- és lefelé is. Ez van. - Daniló nekem is mindig bariton, az említett Bende Zsolton kívül pl. nemrég Kálmán Péter alakította Szegeden. (Ott Herczenik Anna énekelte a címszerepet.) Ám Udvardy Tiborról, akit színpadon már nem lát(hat)tam, úgy tudom: ő igazi tenor volt világéletében, a kezdet lírai fachjától Peter Grimes-on keresztül Logéig. - az új vezetéssel ill. az új vezetés Kerótól való "el- és leszakadási" képességégével-szándékával kapcsolatban talán már ugyancsak kifejeztem korábban kétségeimet. Írásod arra utal: e kétségeim nem alaptalanok...
3075 IVA 2017-04-02 02:27:22 [Válasz erre: 3074 Búbánat 2017-04-02 00:28:46]
„Azért kíváncsian várom a második, harmadik szereposztást is...” Ez azt jelenti, hogy még kétszer megnézed? Az Operettszínház honlapján csak két szereposztást látok, csupán Nyegus szerepét „hármazták le”. Köszönet a beszámolóért, kedves Búbánat, jól elvetted az előadástól a különben sem létező kedvemet. Van viszont vigasztaló hírem. Feltámasztják A víg özvegy balettváltozatát a „Magyar Nemzeti Balett” repertoárján, szerencsére nem az Erkel Színházban. 2017. szeptember 4. és 22. között Erdélyben, 2018. február 5. és 28. között a Délvidéken, Ausztriában és a Felvidéken fogják előadni. (Lelkes hazai rajongói megpróbálhatják követni...)
„Azért kíváncsian várom a második, harmadik szereposztást is...” Ez azt jelenti, hogy még kétszer megnézed? Az Operettszínház honlapján csak két szereposztást látok, csupán Nyegus szerepét „hármazták le”. Köszönet a beszámolóért, kedves Búbánat, jól elvetted az előadástól a különben sem létező kedvemet. Van viszont vigasztaló hírem. Feltámasztják A víg özvegy balettváltozatát a „Magyar Nemzeti Balett” repertoárján, szerencsére nem az Erkel Színházban. 2017. szeptember 4. és 22. között Erdélyben, 2018. február 5. és 28. között a Délvidéken, Ausztriában és a Felvidéken fogják előadni. (Lelkes hazai rajongói megpróbálhatják követni...)
3074 Búbánat 2017-04-02 00:28:46 [Válasz erre: 3072 Búbánat 2017-03-31 11:20:18]
Péntek este A víg özvegy premierjére nagy várakozásokkal mentem el a Budapesti Operettszínházba, remélve, hogy Szabó Máté rendező legalább olyan nívójú produkciót hoz tető alá, mint amilyen a bemutatkozó, sikeres rendezése volt az előző színházi évadból, Jacobi Sybill-jének adaptációja a fővárosi zenés teátrumban. Most, túl a Lehár-bemutatón, az egyik szemem nevet, a másik sír. A fiatal rendező alkotókedve és elmélyülése ebből, az operettirodalom egyik legnépszerűbb remekének színpadi ábrázolásából is kétségtelenül kitűnik, hiszen van mondanivalója, koncepciója és világos, következetes színészvezetése – helyzetét megkönnyítik a kiváló, tehetséges színész-énekművészei, akikre nyugodtan építhetett; ugyanakkor megalkudnia kellett a művészeti vezetéssel, nemcsak a költségvetés tekintetében: ők hozták az új szüzsét, a dramaturgiát, az újrafordított szövegkönyvet, verseket ( Baranyi Ferenc ), és ott volt a zenei vezető-karmester ( Makláry László ) is a maga igényeivel. Mindehhez/mindenkihez alkalmazkodnia kellett Szabó Máténak, együtt gondolkodnia a díszletért, jelmezért a koreográfiáért, a világításért és a műszakért felelősökkel is, de leginkább a színház direktorainak ( Lőrinczi György és Kerényi Miklós Gábor - KERO ) elképzeléseit kellett magáévá tennie. Fegyelem is van a világon… Szerintem ez utóbbi „nyomás” miatt lett olyan ez a Víg özvegy, amilyen; hiányzott valami eredetiség, hiányzott valami költőiség, hiányzott valami, ami magával ragadóvá, igazán élvezetessé, emlékezetessé tette volna számomra ezt a nagyon várt operettbemutatót. Kérdéseim – melyekre nincsenek válaszok? 1.) Miért kell az eredeti, kifejező magyar dalszövegeket (Mérei Adolf munkája) minden egyes alkalommal újrafordítani; utoljára 2005-ben hozták színre az operettet, ahogyan akkor, úgy most is jelentős „belenyúlással” a korabeli librettóba és versekbe? 2.) Ha aktualizálunk is, feltétlenül a nyelvezetben kell hogy ez megmutatkozzék – olykor egészen közönséges, mondhatni alpári színezetet kapva: pl. Raoul Saint Briosche ( Magócs Ottó ) és Olga ( Oszvald Marika ) közös jeleneteiben? 3.) Oszvald Marikát tisztelet illeti, hogy még ma is milyen kedvvel, kedéllyel játszik a színpadon( lásd előadásában a Grisette-dalt a második részből), milyen temperamentummal van jelen jeleneteiben és táncol-énekel-„szövegel” meg cigánykerekezik; a művészeti vezetés miért nem látja be, hogy A víg özvegy mégsem Olgáról, azaz Oszvald Marikáról szól? - megjegyzem, a közönség igénytelenségét jól jellemzi, hogy a legnagyobb tapsokat Ő kapta - Fischl Mónika Vilja-dalát nem számítva - a szabados, altesti „mutatványaiért” s a prűdtől igazán távol eső, humorosnak szánt „beköpéseiért” is. (Szövegíró: Lőrinczy Attila ) Úgy gondolják, eladni egy immár klasszikussá vált operettet csak így felhígítva lehet? 4.) Mert a zene is fel van hígítva, de miért? Betettek három olyan kettőst, zeneszámot, ami más Lehár-operettekből való (Hanna-Daniló; Olga-Saint Briosche; Sylviane; Nyegus) – miközben kihagytak két eredeti dalbetétet A víg özvegyből – számomra érthetetlenül. Miért? Ez a két ismert szám, amit vártam, de kimaradt. Ideírom az első versükkel (Mérei Adolf fordításában): „Az otthon édes varázsa leng körül” - Valencienne és Camille de Rosillon kettőse, I. felv. (No.5.) Az otthon édes varázsa leng körül. Ne félj a tűztől, a szívem üdvözül! Mint két lángon bolyong a nagyvilág, Nekünk e kis világ nyugalmat ád! „Bamba, bamba gyászvitéz… - Hanna és Daniló kettőse, II. felv. I. vers Hanna: Figyelj, lányom, kedveském, Jönnek a vitézek, Lesz-e köztük vőlegény? Vagy itt hagynak téged. Figyelj, mert a szemfüles Férjet kaphat rögtön, Régi csáb: légy ügyes, Hagyd a puskát szemben. Danilo: Víg mosollyal ajakán csalogatja őt a lány… Hanna: Tetszik neki a huszár, Ezt a vak is látja már!… Bamba-bamba gyászvitéz, Ki a lányra rá se néz. Nem kell neki angyal, Lova tova nyargal. Bamba-bamba gyászvitéz. Hoppla, hoppla, hoppla-hó! Hoppla, hoppla, hoppla-hó! Felsír a kis angyal, Lova tovanyargal, Bamba-bamba gyászvitéz! 5.) Színpadi átdolgozás: remekül ki van találva, hogy a három felvonás csaknem azonos díszletek között zajlik; két részben, mert a második és a harmadik felvonást összevonták; az Orfeum-jelenetet is beleszőtték a II. felvonásba, Hanna házának báltermébe – de különben felcserélődik több szám elhangzásának darabbeli helye vagy felszabdalnak egy összetartozó jelenetet. Miért? Például a II. felvonás elején elhangzó Vilja-dal a felvonás végére került, miközben a partitúra szerint a dalt megelőző táncot (kolo) az I. felvonást bevezető nyitány utánra helyezték át. Vagy a „Pavillon-kettős” sem ott van, ahol kellene, ahogy a híres szeptett („Hogy a nőkkel hogy kell bánni”, asszony-dal; az induló ismétléséhez további, öt „asszony” csatlakozik), és folytathatnám a sort, de nem teszem. Hagyomány, hogy Danilót bariton vagy baritonális színezetű tenor énekli. Gondoljunk például Udvardy Tiborra és Bende Zsoltra, akik milyen nagyszerűek voltak bonviván szerepükben! Még Melis György is egy rádiófelvételen énekelte Danilo dalát az „Orfeum tanyá”-ról… Most igen kellemetlen volt hallanom a premier-előadáson Homonnay Zsolt igen nyers, éles, magas tenorját – bármilyen jól is játssza szerepét. Fischl Mónika kifogástalan teljesítményt nyújtott a címszerepben. Őérte megérte az operettet újra elővenni. Nem sorolom fel az összes közreműködő művészt, akikre különben semmi panaszom nem lehet, mindegyikük mindent megtett a sikerért; a szerepeket korrektül eljátszották, énekszámaikat hibátlanul elénekelték, még az igen nehéz, operai igényeket támasztó részek, nagyobb jelenetek, együttesek, finálék (az énekkarral kiegészülve) is magával ragadóak voltak interpretálásukban. Tetszetős színpadképeket (Párizs sziluettje az Eiffel toronnyal és a Sacré-Coeur de Montmart-tal), jól koreografált táncokat láthattunk; nem emelhető kifogás a párizsi pontevedrói követség termét, Glavary Hanna palotája kertjét, házának báltermét illusztráló, hangulatteremtő „couleur local” megvalósításáért sem. Összességében felemás produkciót hozott ez az új Víg özvegy, amit minden fenntartásom mellett, mégis ajánlok megtekintésre. Még az sem tudta elrontani a kedvem, hogy az előadás végeztével, a tapsrend létrejötte után Kerényi Miklós Gábor, aki nemcsak sorra a színpadra szólította az alkotó csapat tagjait és megnevezte a közreműködött művészeket, hanem egy kissé pejoratív szövegkörnyezetbe helyezte Lehár Ferenc világhírű művét, mintegy kissé „lesajnálva”, hogy nekik most ezt az „elcsépelt”, „rossz” operettet kellett tíz év után újra elővenniük, de azért fogadják csak szeretettel ezt a művet. Olyan lekicsinylő, lefitymáló szavak kíséretében tette. Hogy is van ez? Egy bemutató-előadást ilyen szavak, kifejezések tálalásával kell a közönségnek „utó”vezetni. Teszi mindezt KERO – mert számára csak Kálmán Imre létezik az Operettben és az operettben egyaránt: a 110 éves Víg özvegyről egy árva szó nem esett az elmúlt években, de a 100 éves Csárdáskirálynő plakátjaival, színlapjaival, előadások-jelenetképek sokaságával mondhatni ki van tapétázva, dekorálva a színház földszintje és emeleti falai körbe; az elmúlt évadok jószerivel csak Kálmán Imre operettjeinek jegyében fogantak, ma is három darabja van repertoáron, a színház előtt, a Nagymező utcai bejárattal szemben, Kálmán Imre bronzba vésett ülőalakja található, és most húsvétkor nyílik meg az Operettszínház Kálmán Imréről elnevezett kamaraszínháza, a volt Moulin Rouge – természetesen a komponista egy ritkán játszott darabjának változatával. Úgy gondolom, ha Kerényi Miklós Gábornak csak ennyit jelent Lehár és negligált remekműve, akkor ne álljon ki a színpad szélére és a Víg özvegy-bemutatón megjelent közönségnek olyasmit beadagolni, ami nem méltó egy mégoly elfogult direktorhoz sem. Azért kíváncsian várom a második, harmadik szereposztást is…
Péntek este A víg özvegy premierjére nagy várakozásokkal mentem el a Budapesti Operettszínházba, remélve, hogy Szabó Máté rendező legalább olyan nívójú produkciót hoz tető alá, mint amilyen a bemutatkozó, sikeres rendezése volt az előző színházi évadból, Jacobi Sybill-jének adaptációja a fővárosi zenés teátrumban. Most, túl a Lehár-bemutatón, az egyik szemem nevet, a másik sír. A fiatal rendező alkotókedve és elmélyülése ebből, az operettirodalom egyik legnépszerűbb remekének színpadi ábrázolásából is kétségtelenül kitűnik, hiszen van mondanivalója, koncepciója és világos, következetes színészvezetése – helyzetét megkönnyítik a kiváló, tehetséges színész-énekművészei, akikre nyugodtan építhetett; ugyanakkor megalkudnia kellett a művészeti vezetéssel, nemcsak a költségvetés tekintetében: ők hozták az új szüzsét, a dramaturgiát, az újrafordított szövegkönyvet, verseket ( Baranyi Ferenc ), és ott volt a zenei vezető-karmester ( Makláry László ) is a maga igényeivel. Mindehhez/mindenkihez alkalmazkodnia kellett Szabó Máténak, együtt gondolkodnia a díszletért, jelmezért a koreográfiáért, a világításért és a műszakért felelősökkel is, de leginkább a színház direktorainak ( Lőrinczi György és Kerényi Miklós Gábor - KERO ) elképzeléseit kellett magáévá tennie. Fegyelem is van a világon… Szerintem ez utóbbi „nyomás” miatt lett olyan ez a Víg özvegy, amilyen; hiányzott valami eredetiség, hiányzott valami költőiség, hiányzott valami, ami magával ragadóvá, igazán élvezetessé, emlékezetessé tette volna számomra ezt a nagyon várt operettbemutatót. Kérdéseim – melyekre nincsenek válaszok? 1.) Miért kell az eredeti, kifejező magyar dalszövegeket (Mérei Adolf munkája) minden egyes alkalommal újrafordítani; utoljára 2005-ben hozták színre az operettet, ahogyan akkor, úgy most is jelentős „belenyúlással” a korabeli librettóba és versekbe? 2.) Ha aktualizálunk is, feltétlenül a nyelvezetben kell hogy ez megmutatkozzék – olykor egészen közönséges, mondhatni alpári színezetet kapva: pl. Raoul Saint Briosche ( Magócs Ottó ) és Olga ( Oszvald Marika ) közös jeleneteiben? 3.) Oszvald Marikát tisztelet illeti, hogy még ma is milyen kedvvel, kedéllyel játszik a színpadon( lásd előadásában a Grisette-dalt a második részből), milyen temperamentummal van jelen jeleneteiben és táncol-énekel-„szövegel” meg cigánykerekezik; a művészeti vezetés miért nem látja be, hogy A víg özvegy mégsem Olgáról, azaz Oszvald Marikáról szól? - megjegyzem, a közönség igénytelenségét jól jellemzi, hogy a legnagyobb tapsokat Ő kapta - Fischl Mónika Vilja-dalát nem számítva - a szabados, altesti „mutatványaiért” s a prűdtől igazán távol eső, humorosnak szánt „beköpéseiért” is. (Szövegíró: Lőrinczy Attila ) Úgy gondolják, eladni egy immár klasszikussá vált operettet csak így felhígítva lehet? 4.) Mert a zene is fel van hígítva, de miért? Betettek három olyan kettőst, zeneszámot, ami más Lehár-operettekből való (Hanna-Daniló; Olga-Saint Briosche; Sylviane; Nyegus) – miközben kihagytak két eredeti dalbetétet A víg özvegyből – számomra érthetetlenül. Miért? Ez a két ismert szám, amit vártam, de kimaradt. Ideírom az első versükkel (Mérei Adolf fordításában): „Az otthon édes varázsa leng körül” - Valencienne és Camille de Rosillon kettőse, I. felv. (No.5.) Az otthon édes varázsa leng körül. Ne félj a tűztől, a szívem üdvözül! Mint két lángon bolyong a nagyvilág, Nekünk e kis világ nyugalmat ád! „Bamba, bamba gyászvitéz… - Hanna és Daniló kettőse, II. felv. I. vers Hanna: Figyelj, lányom, kedveském, Jönnek a vitézek, Lesz-e köztük vőlegény? Vagy itt hagynak téged. Figyelj, mert a szemfüles Férjet kaphat rögtön, Régi csáb: légy ügyes, Hagyd a puskát szemben. Danilo: Víg mosollyal ajakán csalogatja őt a lány… Hanna: Tetszik neki a huszár, Ezt a vak is látja már!… Bamba-bamba gyászvitéz, Ki a lányra rá se néz. Nem kell neki angyal, Lova tova nyargal. Bamba-bamba gyászvitéz. Hoppla, hoppla, hoppla-hó! Hoppla, hoppla, hoppla-hó! Felsír a kis angyal, Lova tovanyargal, Bamba-bamba gyászvitéz! 5.) Színpadi átdolgozás: remekül ki van találva, hogy a három felvonás csaknem azonos díszletek között zajlik; két részben, mert a második és a harmadik felvonást összevonták; az Orfeum-jelenetet is beleszőtték a II. felvonásba, Hanna házának báltermébe – de különben felcserélődik több szám elhangzásának darabbeli helye vagy felszabdalnak egy összetartozó jelenetet. Miért? Például a II. felvonás elején elhangzó Vilja-dal a felvonás végére került, miközben a partitúra szerint a dalt megelőző táncot (kolo) az I. felvonást bevezető nyitány utánra helyezték át. Vagy a „Pavillon-kettős” sem ott van, ahol kellene, ahogy a híres szeptett („Hogy a nőkkel hogy kell bánni”, asszony-dal; az induló ismétléséhez további, öt „asszony” csatlakozik), és folytathatnám a sort, de nem teszem. Hagyomány, hogy Danilót bariton vagy baritonális színezetű tenor énekli. Gondoljunk például Udvardy Tiborra és Bende Zsoltra, akik milyen nagyszerűek voltak bonviván szerepükben! Még Melis György is egy rádiófelvételen énekelte Danilo dalát az „Orfeum tanyá”-ról… Most igen kellemetlen volt hallanom a premier-előadáson Homonnay Zsolt igen nyers, éles, magas tenorját – bármilyen jól is játssza szerepét. Fischl Mónika kifogástalan teljesítményt nyújtott a címszerepben. Őérte megérte az operettet újra elővenni. Nem sorolom fel az összes közreműködő művészt, akikre különben semmi panaszom nem lehet, mindegyikük mindent megtett a sikerért; a szerepeket korrektül eljátszották, énekszámaikat hibátlanul elénekelték, még az igen nehéz, operai igényeket támasztó részek, nagyobb jelenetek, együttesek, finálék (az énekkarral kiegészülve) is magával ragadóak voltak interpretálásukban. Tetszetős színpadképeket (Párizs sziluettje az Eiffel toronnyal és a Sacré-Coeur de Montmart-tal), jól koreografált táncokat láthattunk; nem emelhető kifogás a párizsi pontevedrói követség termét, Glavary Hanna palotája kertjét, házának báltermét illusztráló, hangulatteremtő „couleur local” megvalósításáért sem. Összességében felemás produkciót hozott ez az új Víg özvegy, amit minden fenntartásom mellett, mégis ajánlok megtekintésre. Még az sem tudta elrontani a kedvem, hogy az előadás végeztével, a tapsrend létrejötte után Kerényi Miklós Gábor, aki nemcsak sorra a színpadra szólította az alkotó csapat tagjait és megnevezte a közreműködött művészeket, hanem egy kissé pejoratív szövegkörnyezetbe helyezte Lehár Ferenc világhírű művét, mintegy kissé „lesajnálva”, hogy nekik most ezt az „elcsépelt”, „rossz” operettet kellett tíz év után újra elővenniük, de azért fogadják csak szeretettel ezt a művet. Olyan lekicsinylő, lefitymáló szavak kíséretében tette. Hogy is van ez? Egy bemutató-előadást ilyen szavak, kifejezések tálalásával kell a közönségnek „utó”vezetni. Teszi mindezt KERO – mert számára csak Kálmán Imre létezik az Operettben és az operettben egyaránt: a 110 éves Víg özvegyről egy árva szó nem esett az elmúlt években, de a 100 éves Csárdáskirálynő plakátjaival, színlapjaival, előadások-jelenetképek sokaságával mondhatni ki van tapétázva, dekorálva a színház földszintje és emeleti falai körbe; az elmúlt évadok jószerivel csak Kálmán Imre operettjeinek jegyében fogantak, ma is három darabja van repertoáron, a színház előtt, a Nagymező utcai bejárattal szemben, Kálmán Imre bronzba vésett ülőalakja található, és most húsvétkor nyílik meg az Operettszínház Kálmán Imréről elnevezett kamaraszínháza, a volt Moulin Rouge – természetesen a komponista egy ritkán játszott darabjának változatával. Úgy gondolom, ha Kerényi Miklós Gábornak csak ennyit jelent Lehár és negligált remekműve, akkor ne álljon ki a színpad szélére és a Víg özvegy-bemutatón megjelent közönségnek olyasmit beadagolni, ami nem méltó egy mégoly elfogult direktorhoz sem. Azért kíváncsian várom a második, harmadik szereposztást is…
3073 zenebaratmonika 2017-03-31 16:09:45 [Válasz erre: 3072 Búbánat 2017-03-31 11:20:18]
Mész rá valamikor? Várom a beszámolókat. ÉN a 90-es évek elején láttam, de már nem emlékszem rá, csak annyira hogy tetszett.
Mész rá valamikor? Várom a beszámolókat. ÉN a 90-es évek elején láttam, de már nem emlékszem rá, csak annyira hogy tetszett.
3072 Búbánat 2017-03-31 11:20:18
Ma este premier a Budapesti Operettszínházban! (Az Operett honlapjáról) Lehár Ferenc: A víg özvegy Bemutató! 2017. március 31. 19:00 „A Budapesti Operettszínház tíz év után ismét műsorára tűzi Lehár Ferenc klasszikus remekét, A víg özvegyet, mely több mint száz éve járja már diadalútját szerte a világon. A francia vígjáték alapján íródott librettó a dúsgazdag özvegy, Glavári Hanna, és a lump szívtipró Daniló gróf Párizsban játszódó fordulatos szerelmi történetét meséli el. Két talán túlságosan is szép, magabiztos, büszke és hiú ember magára és egymásra találásának meséje ez, melynek hátterében megjelenik a politika és a pénz világa is. Egy államcsőd szélén álló kis balkáni ország Pontevedro elitje, amely Hanna vagyonának segítségével mentené meg hazáját, és a nemzetközi diplomácia reprezentánsai, akik szintén a szép özvegy örökségére pályáznak, miközben kikapós feleségek csinálnak bolondot megunt férjeikből. Itt valóban ármány és szerelem tombol három felvonáson át - Lehár szédítő, bódító, halhatatlan melódiáira.” Szereposztás: Glavari Hanna – Fischl Mónika Gr. Danilovics Daniló- Homonnay Zsolt Báró Zéta Mirkó – Földes Tamás Valencienne – Lukács Anita Camille de Rosillon – Vadász Zsolt Nyegus - Mészáros Árpád Zsolt Sebastian Cascade – Csere László Raoul Saint Brioche – Magócs Ottó Kromov – Faragó András Olga – Oszvald Marika Bogdanovics - Dézsy Szabó Gábor Sylviane – Frankó Tünde Prisics – Miklós Attila Praskovia – Szilágyi Gabriella Közreműködik: Ottlik M. Laura - Szólótáncos Sík Milán - Szólótáncos A Színház Balettkara A Színház Énekkara A Színház Zenekara Alkotók: Szövegíró: Viktor Léon és Leo Stein A verseket fordította: Baranyi Ferenc Fordította és mai színpadra alkalmazta: Lőrinczy Attila Zenei vezető-karmester: Makláry László Karigazgató: Drucker Péter Díszlettervező: Cziegler Balázs Jelmeztervező: Tihanyi Ildikó Koreográfus Lőcsei Jenő Rendező: Szabó Máté További előadások: 2017. 04. 01. 15:00 2017. 04. 01. 19:00 2017. 04. 02. 15:00 2017. 04. 02. 19:00 2017. 04. 03. 17:00 2017. 04. 30. 15:00 2017. 04. 30. 19:00 2017. 05. 14. 11:00 2017. 05. 14. 19:00 2017. 05. 15. 17:00 2017. 05. 16. 19:00 2017. 05. 17. 19:00
Ma este premier a Budapesti Operettszínházban! (Az Operett honlapjáról) Lehár Ferenc: A víg özvegy Bemutató! 2017. március 31. 19:00 „A Budapesti Operettszínház tíz év után ismét műsorára tűzi Lehár Ferenc klasszikus remekét, A víg özvegyet, mely több mint száz éve járja már diadalútját szerte a világon. A francia vígjáték alapján íródott librettó a dúsgazdag özvegy, Glavári Hanna, és a lump szívtipró Daniló gróf Párizsban játszódó fordulatos szerelmi történetét meséli el. Két talán túlságosan is szép, magabiztos, büszke és hiú ember magára és egymásra találásának meséje ez, melynek hátterében megjelenik a politika és a pénz világa is. Egy államcsőd szélén álló kis balkáni ország Pontevedro elitje, amely Hanna vagyonának segítségével mentené meg hazáját, és a nemzetközi diplomácia reprezentánsai, akik szintén a szép özvegy örökségére pályáznak, miközben kikapós feleségek csinálnak bolondot megunt férjeikből. Itt valóban ármány és szerelem tombol három felvonáson át - Lehár szédítő, bódító, halhatatlan melódiáira.” Szereposztás: Glavari Hanna – Fischl Mónika Gr. Danilovics Daniló- Homonnay Zsolt Báró Zéta Mirkó – Földes Tamás Valencienne – Lukács Anita Camille de Rosillon – Vadász Zsolt Nyegus - Mészáros Árpád Zsolt Sebastian Cascade – Csere László Raoul Saint Brioche – Magócs Ottó Kromov – Faragó András Olga – Oszvald Marika Bogdanovics - Dézsy Szabó Gábor Sylviane – Frankó Tünde Prisics – Miklós Attila Praskovia – Szilágyi Gabriella Közreműködik: Ottlik M. Laura - Szólótáncos Sík Milán - Szólótáncos A Színház Balettkara A Színház Énekkara A Színház Zenekara Alkotók: Szövegíró: Viktor Léon és Leo Stein A verseket fordította: Baranyi Ferenc Fordította és mai színpadra alkalmazta: Lőrinczy Attila Zenei vezető-karmester: Makláry László Karigazgató: Drucker Péter Díszlettervező: Cziegler Balázs Jelmeztervező: Tihanyi Ildikó Koreográfus Lőcsei Jenő Rendező: Szabó Máté További előadások: 2017. 04. 01. 15:00 2017. 04. 01. 19:00 2017. 04. 02. 15:00 2017. 04. 02. 19:00 2017. 04. 03. 17:00 2017. 04. 30. 15:00 2017. 04. 30. 19:00 2017. 05. 14. 11:00 2017. 05. 14. 19:00 2017. 05. 15. 17:00 2017. 05. 16. 19:00 2017. 05. 17. 19:00
3071 zenebaratmonika 2017-03-27 20:52:41 [Válasz erre: 3070 Búbánat 2017-03-27 09:53:38]
Mindenesetre igazi népszínház ez az Erkel, a szünetbe a folyosón egymást lökdösték az emberek, a büfé drága, viszont az ülések legaább kényelmesek és van a sorok között elég hely. Szerintem a Cigánybáró erősebb darab zeneileg a Denevérnél is. Pár éve ment az Egy éj Velencében az opiban, a gólyók háborúja címmel előadás, erről lemaradtam, ezt látta valaki közületek? Úgy hallottam bukás volt. A Leo Fall Pomdadurról sajna szintén lemaradtam. A Kálmán Chicagoi hercegnőjét még nem volt bátorságom megnézni, valahogy nagyon giccsesnek hat a képek alapján, de hallottam belőle 3 dalt, amelyeket gyenge közepes katagóriába sorolnék
Mindenesetre igazi népszínház ez az Erkel, a szünetbe a folyosón egymást lökdösték az emberek, a büfé drága, viszont az ülések legaább kényelmesek és van a sorok között elég hely. Szerintem a Cigánybáró erősebb darab zeneileg a Denevérnél is. Pár éve ment az Egy éj Velencében az opiban, a gólyók háborúja címmel előadás, erről lemaradtam, ezt látta valaki közületek? Úgy hallottam bukás volt. A Leo Fall Pomdadurról sajna szintén lemaradtam. A Kálmán Chicagoi hercegnőjét még nem volt bátorságom megnézni, valahogy nagyon giccsesnek hat a képek alapján, de hallottam belőle 3 dalt, amelyeket gyenge közepes katagóriába sorolnék
3070 Búbánat 2017-03-27 09:53:38 [Válasz erre: 3069 zenebaratmonika 2017-03-26 22:55:52]
"A cigánybáró" magyar nyelven hangzik el az Erkel Színházban, a dalszövegeket magyar nyelven kivetítik. Ez dicsérhető, mert hiába anyanyelvükön énekelnek a művészek (és beszélnek a dialógusokban), csak nagyon keveseknek érthető a szövegmondása. Ugyanezt hiányolom az Operettszínházban (az alkalmazott microport nem sokat ér), ahol az akusztika borzalmas és emiatt is az énekelt magyar szöveg szinte érthetetlen. A vetített német feliratozás csak azt segíti, aki tud németül;inkább magyarul kellene kiírni ott is. Az első szereposztásból csak Wiedemann Bernadett énekét és szövegét tudom ebből a szempontból dicsérni: kifogástalanul érthető!
"A cigánybáró" magyar nyelven hangzik el az Erkel Színházban, a dalszövegeket magyar nyelven kivetítik. Ez dicsérhető, mert hiába anyanyelvükön énekelnek a művészek (és beszélnek a dialógusokban), csak nagyon keveseknek érthető a szövegmondása. Ugyanezt hiányolom az Operettszínházban (az alkalmazott microport nem sokat ér), ahol az akusztika borzalmas és emiatt is az énekelt magyar szöveg szinte érthetetlen. A vetített német feliratozás csak azt segíti, aki tud németül;inkább magyarul kellene kiírni ott is. Az első szereposztásból csak Wiedemann Bernadett énekét és szövegét tudom ebből a szempontból dicsérni: kifogástalanul érthető!
3069 zenebaratmonika 2017-03-26 22:55:52 [Válasz erre: 3068 Búbánat 2017-03-24 10:05:43]
Csodálatos volt, egyik kedvenc operettem, gyönyörű dalok, pazar rendezés, gratulálok Szinetár tanár úrnak. László Boldizsár csodálatos volt és a többiek is-
Csodálatos volt, egyik kedvenc operettem, gyönyörű dalok, pazar rendezés, gratulálok Szinetár tanár úrnak. László Boldizsár csodálatos volt és a többiek is-
3068 Búbánat 2017-03-24 10:05:43
[url] http://www.opera.hu/v/valtozatos-kavalkadot-hoz-a-ciganybaro-az-erkel-szinhazba/; Változatos kavalkádot hoz A cigánybáró az Erkel Színházba [/url] „A Duna-menti népek sokszínű egységét ünnepli Szinetár Miklós rendezésében az Opera legújabb bemutatója. A 2017. március 24-től kettős szereposztásban látható ifj. Johann Strauss-féle Jókai-adaptáció címszerepét Kiss B. Atilla és László Boldizsár alakítja. A sokszínűség hangsúlyozása érdekében és a nagyoperett előadások hagyományaihoz híven A cigánybáró szövegkönyvét Szinetár Miklós is aktualizálta, ám a változtatások szellemiségükben hűek maradtak az eredeti előadáshoz. Miközben a librettó egy Monarchia korabeli keretjátékkal egészült ki, a bravúrszámokat felvonultató III. felvonásban rendhagyó módon jut szóhoz Mária Terézia királynő, felcsendül ifj. Strauss Frühlingsstimmenje, valamint Melis László átiratában a Kék Duna keringő, a kibővített prózai jelenetekben pedig az eredeti Jókai-műből is szerepelnek részletek. A cigánybáró 18. és a 19. századot idéző jelmezeit Pilinyi Márta, míg díszletét, amelynek központi eleme a forgószínpadra épített körhinta, Horesnyi Balázs tervezte. A darabot kettős szereposztásban mutatja be az Erkel Színház. A címszereplő Barinkay Sándort Kiss B. Attila és László Boldizsár, Szaffit Szakács Ildikó és Zavaros Eszter, míg Cziprát Wiedemann Bernadett és Ulbrich Andrea formálja meg. A táncbetétekben a Duna Művészegyüttes tagjai Mihályi Gábor koreográfus irányítását követve vesznek részt. Az Operaház Zenekarát Héja Domonkos vezényli.” [url] http://www.opera.hu/v/a-ciganybaro-kepgaleriaja/; A cigánybáró – képgaléria [/url]
[url] http://www.opera.hu/v/valtozatos-kavalkadot-hoz-a-ciganybaro-az-erkel-szinhazba/; Változatos kavalkádot hoz A cigánybáró az Erkel Színházba [/url] „A Duna-menti népek sokszínű egységét ünnepli Szinetár Miklós rendezésében az Opera legújabb bemutatója. A 2017. március 24-től kettős szereposztásban látható ifj. Johann Strauss-féle Jókai-adaptáció címszerepét Kiss B. Atilla és László Boldizsár alakítja. A sokszínűség hangsúlyozása érdekében és a nagyoperett előadások hagyományaihoz híven A cigánybáró szövegkönyvét Szinetár Miklós is aktualizálta, ám a változtatások szellemiségükben hűek maradtak az eredeti előadáshoz. Miközben a librettó egy Monarchia korabeli keretjátékkal egészült ki, a bravúrszámokat felvonultató III. felvonásban rendhagyó módon jut szóhoz Mária Terézia királynő, felcsendül ifj. Strauss Frühlingsstimmenje, valamint Melis László átiratában a Kék Duna keringő, a kibővített prózai jelenetekben pedig az eredeti Jókai-műből is szerepelnek részletek. A cigánybáró 18. és a 19. századot idéző jelmezeit Pilinyi Márta, míg díszletét, amelynek központi eleme a forgószínpadra épített körhinta, Horesnyi Balázs tervezte. A darabot kettős szereposztásban mutatja be az Erkel Színház. A címszereplő Barinkay Sándort Kiss B. Attila és László Boldizsár, Szaffit Szakács Ildikó és Zavaros Eszter, míg Cziprát Wiedemann Bernadett és Ulbrich Andrea formálja meg. A táncbetétekben a Duna Művészegyüttes tagjai Mihályi Gábor koreográfus irányítását követve vesznek részt. Az Operaház Zenekarát Héja Domonkos vezényli.” [url] http://www.opera.hu/v/a-ciganybaro-kepgaleriaja/; A cigánybáró – képgaléria [/url]
3067 Búbánat 2017-03-24 09:23:25 [Válasz erre: 3058 Búbánat 2017-02-24 10:53:46]
[url] http://fidelio.hu/zenes_szinhaz/2017/03/23/jarja_be_velunk_az_operettszinhaz_uj_epuletreszet/; Járja be velünk az Operettszínház új épületrészét![/url] Fidelio.hu, 2017.03.23. 13:56 VÁRHEGYI ANDRÁS "Április 20-án nyitja meg kapuit a nagyközönség előtt a Budapesti Operettszínház új játszóhelye, a Kálmán Imre Teátrum, amit a színház tőszomszédságában álló volt Moulin Rouge helyén alakítottak ki. A korszerű kamarajátszóhely mellett hangulatos kávézóval is gazdagodik a Nagymező utca, ahol nagy eséllyel művészek társaságában fogyaszthatunk el egy pohár bort előadás előtt, vagy azt követően. Új játszóhelyet avatni mindig ünnep, ha pedig a múlt egyik darabkáját mentjük meg, állítjuk helyre és vesszük birtokba újra a jelenkor számára, akkor kétszeresen is örülhetünk. A Budapesti Operettszínház vezetőségének régi álma valósul meg a Kálmán Imre Teátrum átadásával, hiszen már az ezredforduló idején felmerült a gondolat, hogy valamilyen módon hasznosítani kéne az 1992 óta üresen álló épületrészt, az egykor szebb időket látott Somossy Orfeumot. 2000-ben kísérlet történt a mulató újjáélesztésére, később azonban már csak szórakozóhely működött benne, míg 2015-ben végleg be nem zárt a Moulin Rouge néven futó létesítmény. A fenntartó, Budapest Főváros Önkormányzata ekkor döntött úgy, hogy többé nem adja ki önállóan az ingatlant, hanem hasznosításra átadja az Operettszínháznak." "A Kálmán Imre Teátrum műsorán operett, opera és musical produkciók mellett az orfeumi hagyományokat megidéző programsorozat is helyet kap majd a nyár folyamán, Orfeum Fesztivál néven." „A kisebb játszóhelyek arra is lehetőséget adnak, hogy a művészeti kísérletezésre helyeződjön a hangsúly. Hála Istennek azzal büszkélkedhetünk, hogy a nagyszínpadon van egy fix közönségréteg, és kialakult az odatartozó művészeti stílus is, amit szeretnek, ezért ezen az új játszóhelyen lehetőségünk van kalandozni, másképp megfogalmazni a zenés színházi témákat” – foglalta össze Lőrinczy György."
[url] http://fidelio.hu/zenes_szinhaz/2017/03/23/jarja_be_velunk_az_operettszinhaz_uj_epuletreszet/; Járja be velünk az Operettszínház új épületrészét![/url] Fidelio.hu, 2017.03.23. 13:56 VÁRHEGYI ANDRÁS "Április 20-án nyitja meg kapuit a nagyközönség előtt a Budapesti Operettszínház új játszóhelye, a Kálmán Imre Teátrum, amit a színház tőszomszédságában álló volt Moulin Rouge helyén alakítottak ki. A korszerű kamarajátszóhely mellett hangulatos kávézóval is gazdagodik a Nagymező utca, ahol nagy eséllyel művészek társaságában fogyaszthatunk el egy pohár bort előadás előtt, vagy azt követően. Új játszóhelyet avatni mindig ünnep, ha pedig a múlt egyik darabkáját mentjük meg, állítjuk helyre és vesszük birtokba újra a jelenkor számára, akkor kétszeresen is örülhetünk. A Budapesti Operettszínház vezetőségének régi álma valósul meg a Kálmán Imre Teátrum átadásával, hiszen már az ezredforduló idején felmerült a gondolat, hogy valamilyen módon hasznosítani kéne az 1992 óta üresen álló épületrészt, az egykor szebb időket látott Somossy Orfeumot. 2000-ben kísérlet történt a mulató újjáélesztésére, később azonban már csak szórakozóhely működött benne, míg 2015-ben végleg be nem zárt a Moulin Rouge néven futó létesítmény. A fenntartó, Budapest Főváros Önkormányzata ekkor döntött úgy, hogy többé nem adja ki önállóan az ingatlant, hanem hasznosításra átadja az Operettszínháznak." "A Kálmán Imre Teátrum műsorán operett, opera és musical produkciók mellett az orfeumi hagyományokat megidéző programsorozat is helyet kap majd a nyár folyamán, Orfeum Fesztivál néven." „A kisebb játszóhelyek arra is lehetőséget adnak, hogy a művészeti kísérletezésre helyeződjön a hangsúly. Hála Istennek azzal büszkélkedhetünk, hogy a nagyszínpadon van egy fix közönségréteg, és kialakult az odatartozó művészeti stílus is, amit szeretnek, ezért ezen az új játszóhelyen lehetőségünk van kalandozni, másképp megfogalmazni a zenés színházi témákat” – foglalta össze Lőrinczy György."
