Ide is beteszem:
Muzsikuslegendák - Lehár Ferenc operettkomponista,
karmester
A Bartók Rádió ma 18.30 órától sugározza (60 perc)
(Az április 8-án 18 és 19
óra között elhangzott adás ismétlése)
Szerkesztő-műsorvezető: Némethy Attila
A műsorban felcsendülő zenék:
1. Arany és ezüst - keringő (Ea.:
Hallé Zenekar, vezényel: John Barbirolli) - élő, koncertfelvételről
2. A víg özvegy – Glavari Hanna Vilja-dala (Kincses Veronika, km. a Magyar Állami
Hangverseny, vezényel: Kobajashi Ken-Ichiro)
4. Paganini – Liza és Paganini kettőse: „Súgd
meg, mennyi szende lánytól loptál csókot.../ Nem szeret így téged más, egész
valóm vad lángolás...” (Orosz Júlia és
Szabó Miklós, km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás) - A Rádió
Dalszínházának bemutatója - keresztmetszet:1958. május 2., Kossuth Rádió, 19.00
- 19.50
5. A cárevics – Volga-dal „Allein wieder allein, einsam wie immer....Hast
Du dort oben vergessen auch mich! Es steht ein Soldat am Wolgastrand...” („Egyedül! Újra egyedül!
Magam mint mindig! Az ifjúságom elrepült! A szív magánya vesz
körül.../A Volga vizénél őrszem áll. Mint fészkét őrző sas madár.../Nézz
rám az égből, teremtő Atyám!...” (José Carreras, km. a Budapesti Filharmóniai
Társaság Zenekara, vezényel: Marcello Viotti) - Lehár Ferenc Gála -
Bad Ischl, Kaiservilla, 1998. július
6. Giuditta – Giuditta dala- "Meine Lippen sie küssen so hieß" („Olyan
forró ajkamról a csók”) (Ileana
Cotrubas, km. a New York-i Metropolitan Operaház Zenekara, vezényel: James
Levine) – MET- gála, 1996
7. A mosoly országa – Szu-Csong belépője - „Ich
trete ins Zimmer...Immer Nur Lächeln” („Oly meghatott érzéssel
nézek körül, a szívem nehéz, mint a kő.../Mosolygó érzés és jól nevelt arc...” (René Kollo, km. a Stuttgarti Rádió Szimfonikus
Zenekara, vezényel: Wolfgang Ebert) – Philips, LP, 1975
8. Pacsirta - keringő (Bécsi Johann Strauss Zenekar, vezényel: Willi
Boskovsky)
Az adás a
MédiaKlikk.hu oldalán visszahallgatható: ITT
Az a mosdatlan poén itt is meg volt de inkább nevettek rajta az emberek. Itt Ach-Wong volt illetve John Webster és Koltay László, viszont Viktória testvérét Ferinek hívták.
Egy régi
szép koncertemlékem:
A Magyar Állami Hangversenyzenekar játszik
Vezényel: Kobajasi Kenicsiró
Közreműködik: Kincses Veronika – ének
(Budapest
Kongresszusi Központ, 1989. július 26.)
Zenei rendező:
Fejes Cecília
Szerkesztő: Veisz Gábor
Műsor
1. Johann Strauss: A denevér - a) Nyitány, b) Csárdás (Kincses Veronika),
2. Johann
Strauss: Tere-fere polka,
3. Josef Strauss: Csacsogás - polka,
4. Johann Strauss: a) A cigánybáró -
Szaffi dala (Kincses Veronika), b) Éljen a magyar - polka, c) Mesék a bécsi
erdőből - keringő,
5. Lehár: a) Arany és ezüst - keringő b) A víg
özvegy - Vilja dal (Kincses Veronika),
6. Johann
Strauss: Tavaszi hangok - keringő,
7. Zeller: A madarász - Rajna-keringő (Kincses
Veronika),
8. Johann
Strauss: Kirándulóvonat - polka,
9. Johann és Josef Strauss: Pizzicato polka,
10. Johann
Strauss: a) Kék Duna keringő, b) Mennydörgés és villámlás - polka,
11. id.
Johann Strauss: Radetzky induló
Különben legutóbb a Fedák Sári Színházban láttam a Viktóriát, és hát ott az eredeti magyar kínai verzió ment (a német verzióban japánok vannak). Nos ott a kínai paródia remekre sikerült, a cigány paródia viszont kissé erős lett, aztán a szünetben sértve rohant haza egy roma család, persze a többiek maradnak. A mosdatlanságukat és a büdösségüket gúnyolták ki.
Sajnos a operettszínházi rendezésből kimaradt a Do do dal, nem tudom miért és a Dzsu-dzsó lett helyette beletéve, ami a Bál a Savoyban c. filmben van. Sőt Operettszínházi előadásba az Ittam egy kis pityót c. dal is belekerült a Hawaii rózsája Ábrahám operettből.
Ha jól emlékszem benne volt, de teljesen más formában és nem a Riquette-Jancsi pàros énekelte, hanem egy teljesen új karakter aki ebben a rendezésben van benne
Ez a dal volt, és volt benne stepp tánc?
Hú, hát nagysikere volt és ez nagyrészt a két szubrett tánckomikus párosnak volt köszönhető. Kránicz Richárd mint 67. Rácz Jancsi telitalálat volt, magasan ő volt a legjobb a négyes közül. Nagy Kíra kissé tramplis de tűzről pattant Riquette volt, nagyon jól kiegészítették egymást. Berkó Boglárka mint Ach Wong imádnivaló volt, az ő párja Papp István Feriként szintén zseniális volt, olyan arcokat vett fel amiken mindenki dőlt a nevetéstől. A másik aki kiemelkedett az előadásból az Sándor Péter volt. A darab elején még egy kicsit hebrencs szerelmes Koltayt játszott, a harmadik felvonásban viszont előtőrt belőle a vírtus és úgy ropta és énekelte a Honvéd Bandát, hogy a szám is tátva maradt. Hihetetlen energiával működött és olyan gyönyörűen énekelte a Csak egy kislány van a világont.
Milyen volt a tegnapi Viktória előadás?
Köszönöm ezt a közzétett kritikát is a szegedi Marica grófnő-bemutatóról.
Még egy írás a szegedi Marica grófnő-produkcióról. Márok Tamás kritikája a tiszatajonline.hu oldalon.
A régmúltból...
ifj.
Johann Strauss: A cigánybáró
klasszikus nagyoperett – a három felvonás két részben
Bemutató: 1999. április 30./május 1. – Budapesti Operettszínház
Ignatz Schnitzer Jókai Mór novellája nyomán írt szövegkönyvét Bőhm György dramaturg dolgozta át mai színpadra. A verseket Fischer Sándor fordította.
Koreográfus: Román Sándor
Díszlettervező: Menczel
Róbert
Jelmeztervező: Laczó
Henriette
Karmester:
Makláry László/Váradi Katalin/Rónai Pál
Rendező:
Halasi Imre
A
produkció – amelyet a társulat az év nyarán a Margitszigeti
Szabadtéri Színpadon (július 29., 30.) és a müncheni vendégjátékon (német nyelven - augusztus
hó) is bemutatott – kettős, hármas, sőt,
négyes szereposztásban került színre.
Szereposztás
(Érdekesség, hogy Jankovits József két szerepet is alakított felváltva.)
Barinkay Sándor, elűzött, majd visszatérő földbirtokos - Jankovits
József/Nyári Zoltán/Kovácsházi István
Homonnay Péter gróf, Temesvár kormányzója - Virágh
József/Jankovits József
Szaffi, cigánylány - Kalocsai
Zsuzsa/Kolonits Klára/ Szóka Júlia/Csereklyei Andrea
Czipra, idős cigányasszony - Kerék Judit/ Megyesi-Schwartz Lúcia/ Berecz Beáta
Zsupán Kálmán, gazdag, bánáti sertéskereskedő - Benkóczy
Zoltán/Faragó András
Arzéna, a lánya - Fischl
Mónika/Vásári Mónika/ Dénes Judit
Carnero gróf, császári és királyi erényügyi biztos - Szolnoki Tibor/Bozsó József
Mirabella, Arzéna nevelőnője - Oszvald
Marika/Udvarias Katalin
Ottokár, Mirabella fia - Kiss
Zoltán/Bot Gábor
Pali, cigánylegény - Bakai
László
István, Zsupán szolgálója - Flier Lajos
Jó lenne, ha felvennék a Viktóriát is tévére, még semmilyen felvétel nincs róla sajnos.
A Monte Cristo szerintem az Operett legjobb musicalje jelenleg. Durván tízszer láttam már és nem lehet megunni, most júniusban is megyek. A Cirkuszhercegnő pedig új kedvencem, márciusban háromszor néztem meg, júniusban pedig a három előadásból kettőn ott leszek. Nagyon magába szippantott a darab és az egész világa.
Vajon a debreceni Viktóriát is rögzítik?
Valóban. Március 16-án a Mária Főhadnagyot is rögzítette a televízió, Lévai Enikő, Laki Péter, Fischl Mónika és Dolhai Attila játszották a főbb szerepeket. Illetve a Monte Cristo Grófját is felvették nemrégiben, szóval az is látható lesz majd a közeljövőben.
Örvendetes, hogy az M5 vagy a Duna TV az utóbbi években már az Operettszínház operett-előadásait is rögzíti, felveszi és leadja, így a koncertek, operák mellett időnként operettközvetítések felvételeit is láthatjuk a közmédia csatornáin.
Ha már Cirkuszhercegnő, június 21-én a televízió is rögzíti a darabot igen jó szereposztásban:
Miután lementek az Operettszínházban a februári és márciusi Cirkuszhercegnő-előadások, poénként belinkelek ide egy vicces jelenetet archív televíziós felvételről: az Operaház egykori kiváló tenoristája - kabaréjelenetként - valóságos cirkuszban énekli el a Cirkuszhercegnő nevezetes Mister X-áriáját, ezzel mulatságos pillanatokat szerzett a porond körül helyet foglaló közönségnek, de a televíziós közvetítést országszerte nézőknek is:
21. 00 órától 2025. április 5-én Ábrahám Pál (zene)- Alfred Grünwald -Heltai Jenő (magyar fordítás): Bál a Savoyban jazzoperett soproni előadás ismétlése (2022), ajánlom mindenkinek, aki nem látta és aki már látta.
Lehár Fesztivál – Bad Ischl – 2025: Európa legnagyobb operettfesztiválja! – 2025.07.04-től 2025.08.24-ig
Jacques Offenbach:
Orfeusz az alvilágban – premier: 2025. július 4.
Ifj. Johann Strauss: Egy éj Velencében – premier: 2025. július 12.
Lehár Ferenc: A kék mazúr – premier: augusztus 8.
Ez jó hír! És míg engem nagyon zavart, hogy az Operettszínhàz csak a pici Raktárszínpadra "száműzte" hosszú évekre és egy száll zongorakísérettel adták Huszkának ezt a nagyszerű, eredetiben háromfelvonásos nagyoperettjét, végre a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színházban méltó keretek között láthatjuk majd a csodálatos Lili bárónőt. A reményeim szerint zenekari hangzást kapva és így adaptálva a színpadon.
A Kecskeméti Katona József Színház ma tartotta meg évadbejelentő sajtótájékoztatóját. Huszka Jenő Lili Bárónője lesz a színház operettcbemutatója, melyet Béres Attila rendez aki ugyebár az Operettszínházban is megrendezte a darabot mely tavaly méltatlan körülmények között lekerült a repertoárról.
Balczó Péter legutóbb 2015 őszén debütált A denevérben az
Operettszínházban.
A Szegedi Nemzeti Színházban pedig a 2010/11-es évadban két
operett szerepet is abszolvált: Szu-Csong herceget A mosoly országban és Edvint
a Csárdáskirálynőben.
A Budavári Palotakoncerten is énekelt operettet: Lehár
Paganini c. művéből adott elő részletet.
A Dankó Rádióban is előfordult, sőt annak égisze alatt a
Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarával és Énekkarával, Kovács János karmester
vezényletével 2012-ben Huszka-melódiákat énekelt új stúdiófelvételen, több
opera- és operetténekes partnerével.
Ohh nem Balázs az egyetlen. Most márciusban Balczó Péter is az Operettszínházban járt és ő lett az új Szu Csong herceg. Májusban szeretném majd őt megnézni, hogy milyen :)
Köszönöm a belinkelt szegedi előadáskritikát a Marica grófnő-bemutatóról (Hollósi Zsolt írása).
Találtam a YouTube-on egy video-előzetest:
Kálmán Imre – Julius Brammer – Alfred Grünwald: Marica grófnő
operett három felvonásban, magyar nyelven
Bemutató: 2025. március 28. 19.00, Nagyszínház
Rendező: Koltai M. Gábor
Egyébként az Operettszínháztól nem idegen, hogy operaénekeseket is „kölcsönöz” – akár félállásban vagy csupán vendégként - az opera műfaja felől: például Kolonits Klára, Miklósa Erika, Lehoczky Éva, Pitti Katalin, Frankó Tünde, Zsadon Andrea, Sárdy János, Bende Zsolt, Palócz László, Leblanc Győző, Nyári Zoltán, Kovácsházi István, Boncsér Gergely.... Mostanában Erdős Attila – és legutóbb: Papp Balázs.
Sőt, alkalmanként egy-egy operett-produkcióban – szabadtéri színpadokon is – operettprimadonna-szerepekben lépett fel Házy Erzsébet, Pitti Katalin, Vizin Viktória, Rálik Szilvia, Lukács Gyöngyi, Kónya Krisztina, Csonka Zsuzsanna, Herczenik Anna, Iván Ildikó, Rácz Rita, míg szubrettként Kalmár Magdát, Ötvös Csillát, bonvivánként Udvardy Tibort, Ilosfalvy Róbertet, Berkes Jánost, Kovács Józsefet láthattuk a "könnyebb" zenés műfajban is bemutatkozni, ahogy más fontos szerepkörben Melis György, Várhelyi Endre, Radnay György, Gregor József, Kishegyi Árpád, Palcsó Sándor, Rozsos István stb. is színpadra lépett hangfajában az operettben.
De arra is volt/van példa, hogy az operett felől érkezik az operaszínpadra énekművész és párhuzamosan mindkét helyen fellép: például Zentay Anna, Kiss Diána, Sáfár Mónika, Karizs Béla, Rózsa Sándor, Vadász Dániel, Gárday Gábor...
Tehát látszik és örömmel konstatálom: volt és van átjárás az Operettszínház és az Operaház között, a művészek szívesen kipróbálják magukat máshol és más szerepkörben, és állnak az ilyen kihívások elé – ha megkeresik őket.
Az Arcanumon én
is rákerestem erre az ÁBRAHÁM PÁL LEGSZEBB MELÓDIÁI címet viselő előadásra, részletes programmal
– amely az Erkel Színházban volt megtartva, de nem csak egy előadás volt
kitűzve (1962. február 25-én du. 3-kor). Egy héttel előbb is műsoron volt: február
18-án du. 3-tól.
Olvasom, lett volna egy harmadik előadás is, ami 1962. március 11-re volt meghirdetve, de az betegség miatt elmaradt.
Arról nem tudok, hogy ezt a koncertet a televízió egészében vagy akár részleteiben rögzítette-e és közvetítette volna.
Szenes-est a Rádiusban
Szenes Ernőt, a népszerű és kitűnő „kövér Szenest" még a nyár elején súlyos baleset érte. A miskolc tapolcai strandfürdőben valaki úgy belekapott a szemébe, hogy a bal szemgolyója kettérepedt és, bár az Imre-klinikán hónapokon át a leggondosabban kezelték és többízben operálták, állapota még ma is annyira súlyos, hogy nagyon hosszú ideig nem gondolhat arra, hogy ismét színpadra lépjen. Kollégái és barátai most nagyszabású művészi estet rendeznek a javára a Rádiusban, szombaton éjjel féltizenkettőkor. A szenzációs műsornak, mely a fővárosi színtezvilág legjobb neveit egyesíti, legfőbb érdekessége Bársony Rózsi fellépése lesz, aki több, mint három év óta külföldön, Németországban, Ausztriában és Angliában aratta sorozatos sikereit. Most újra a budapesti közönség elé lép és néhány szenzációs ének, és táncszámával bizonyára újra visszaszerzi, sőt megtetézi régi népszerűségét. Bársony Rózsi mellett még néhány sztárja van az estének: Alpár Gitta, Honthy Hanna, Rátkay Márton, Huszár Pufi, Salamon Béla és még sokan mások. A Budapesti Hangverseny Zenekart Ábrahám Pál vezényli, a pénztárban Szőke Szakáll ad autogrammot, a felolvasó asztalhoz Nóti Károly ül le, zongorán Brodszky Miklós kisér, a konferanszia tisztét pedig Békeffy László tölti be. Az este iránt páratlan érdeklődés mutatkozik.
IGAZÁN NEMES DOLOG VOLT, HOGY AZ AKKORI MŰVÉSZ TÁRSADALOM HOGY ÖSSZEFOGOTT EGY TÁRSUK MEGSEGÍTÉSÉRE, VAJON MOST IS LEHETNE VALAMI SZÉLES FLÓRA MEGSEGÍTÉSÉRE.
Bubánattól kérdezem, hogy vajon ezt a műsort felvehették-e vagy csak koncert lehetett.
Vasárnap, 25-én du. 2-kor ÁBRAHÁM PÁL LEGSZEBB MELÓDIÁI
Konferál: Rácz György
A MÁV SZIMFONIKUSOKAT vezényli: PÉCSI ISTVÁN
BÁL A SAVOYBAN — nyitány (zenekar)); HAWAI RÓZSÁJA — Janny vagyok (Pusztay Péter); HAWAI RÓZSÁJA — Párizs, szép Párizs — Diwanpüppchen (Vámosi János); BÁL A SAVOYBAN — Toujours (Raffay Erzsébet); VIKTÓRIA — Good night (Raffay—Vámosi); BAL A SAVOYBAN — Clipperen (Böröczky Baby—Erdős Tibor); HAWAI RÓZSÁJA - My golden baby — Pityókos (Zentay Anna); BAL A SAVOYBAN — keringő (Orosz Adél—Róna Viktor); VIKTÓRIA — Maussi BAL A SAVOYBAN — Kicsike vigyázzon (Latabár Kálmán—Zentay).
Szünet ABRAHAM EGYVELEG (zenekar); VIKTÓRIA — Tyúkocskám (Bordy
Bella— Pusztay); HAVAI RÓZSAJA — Hawai dal; VIKTÓRIA — Porozsma (Oszvald
Gyula); BAL A SAVOYBAN — A férjem (Petress Zsuzsa); VIKTÓRIA — Pardon Madame
(Petress—Oszvald); VIKTÓRIA — Dodo (Bordy—Pusztay: VIKTÓRIA — Édes mamám
(gyermekbalett : BAL A SAVOYBAN — Tangolis- Petress— Orosz—Róna); FINALE.
Hát ha őszinte leszek akkor a következő évadban bemutatásra kerülő Cigánybáróban Barinkayként egyedül őt tudom a bonvivánok közül elképzelni.
A Fidelio oldalán tavaly nyári interjúban beszél Papp Balázs operaénekes a pályakezdéséről, énekesi mivoltáról, addigi szerepeiről és a tervekről. Nagyon szimpatikusan mutatkozott be és vall magáról a fiatal művész. Remélem, hogy szép, sikeres pályát fog befutni.
Érdekes módon ebben a nyolc hónappal ezelőtt megjelent sok mindent érintő interjújában Papp Balázs egy szót sem ejtett arról, hogy kacsingat az operett felé is. Úgy látszik, Kiss-B. Atilla főigazgató hívó szavának szívesen tett eleget, eljött az Operettszínházba - élt a csábításnak -, hogy megmutassa ilyen irányú (bonviván) képességeit is mindjárt a februárban bemutatott A cirkuszhercegő című operettben. Meglátjuk, milyen szerepet kaphat majd még a következő évadban is.
Hollósi Zsolt írása a szeged.hu oldalon a Szegedi Nemzeti Színház Marica grófnő-produkciójának pénteki bemutatójáról.
Itt van az összehasonlítási alap... hát, azért Vadász Zsolt százszor jobb volt...
Az a helyzet, hogy csak a meglévő "tehetségek" közül lehet válogatni, tehát be kell érni azzal, hogy manapság nem születnek új Simándyk... különben azért vannak jó fiatalok, de ők pedig inkább külföldön próbálkoznak pl. Németországban. Ott van például Rab Gyula, ő igazán remek tenor.
Papp Balázs és Kiss Ádám újbóli teltházas koncertje
Én operában nem hallottam még de mint bonviván nekem tetszett :)
A Momuson olvasható Puccini Manon Lescaut című operájának az Operaházban látott három előadásáról beszámoló kritika, melynek szerzője alaposan lehúzza a „vizeslepedőt” több fellépett szereplőről.
https://momus.hu/hangversenyek/operabemutatok/mikor-a-darab-nem-enged-operai-naplo-manon-lescaut
Köztük van az általad dicsért Papp Balázs, aki már az Operettszínházban is bemutatkozott, sőt mindjárt bonviván szerepkörben. Úgy látszik, operettben inkább elér(het) sikereket?
Idézem a vonatkozó bekezdést:
„Akikről semmi, de semmi jót nem tudok mondani, sajnos, azok a darab tenor comprimariói. Élükön Szeleczky Artúrral, aki Edmond kicsi, de egyáltalán nem jelentéktelen figurájában – egykor Rozsos István, Gulyás Dénes, Berkes János szerepe volt! – elgondolkodtatott, hogy ezzel a hanggal, ezzel a technikával hogyan kerülhetett Don Ottavio és a Junior Prima Primissima díj közelébe. (Aztán biográfiájában láttam, ki tanította a ZAK-on, és minden világossá vált.) Pál Botond a lámpagyújtogató szerepében hasonlóképp elgondolkodtatott, hogy ugyan minek alapján osztották rá Dmitrijt a Boriszban, amely egykor Ilosfalvy szerepe volt.
Papp Balázst
hallgatva pedig leginkább azon gondolkoztam, hogy hol képzi a hangokat, ha már
középfekvésben is ilyen borzasztó vibrátóval szólal meg. Összességében azt kell
mondanom, hogy a három fiatal, énekesnek tanult vagy még tanuló tenorista
énekében semmi nyomát nem fedeztem fel annak, amit egyszerűen professzionális
énektechnikának neveznek. Szomorú, sőt tragikus, hogy a magyar énektanítás
ilyen tudással és képességgel bocsát szárnyra fiatal diplomásokat, akik így
tulajdonképpen semmiféle igazi feladatra nem alkalmasak. (Épp tegnap néztem egy
1976-os interjút Maria Callassal, aki azt mondta, hogy a
konzervatóriumok, az ének iskolák a legfontosabbak, azok a műfaj jövője, ott
kell megalapozni mindent. Természetesen abszolút igaza volt – de mintha
Magyarországon ennek senki nem akarna tudatára ébredni.)"
Idézet vége.
Elfogadom, hogy Neked nagyon tetszik Papp Balázs alakítása Mr. X vagy Edvin szerepében. Én még nem láttam őt az Operettszínház operettelőadásain. Pótolni fogom.
Operabook - Performances
Nem olyan régen szó volt arról, hogy Vadász Zsolt halálával az Operettszínház az utolsó klasszikus bonvivánját veszítette el. Ez viszont most megváltozott. Papp Balázs személyében aki fiatal kora ellenére már két bonviván szerepet is játszik(Edwint és Mister X-et)újra lett egy igazi klasszikus bonviván. A hangja gyönyörű, operai hang(opera énekesként végzett a Liszt Ferenc zeneművészeti egyetemen) a kiállása is a klasszikus bonvivánokat idézi meg. Szerintem minden esélye meg van rá, hogy a színházban sikereket érjen el. Ha tehetitek mindenképp nézzétek meg őt valamelyik darabban.
Azt itt megnézheted teljes egészében. Sőt feliratot is lehet kérni hozzá.
Jut eszembe: Zeller Madarász című operettjét is láttam anno a Városmajori Színpadon. Sőt, Sullivan operettjének adaptációját, A királynő kalózát pedig a Szegedi Nemzeti Színház után a Margitszigeti Szabadtéri Színházban volt lehetőségem megnézni.
Persze egyértelműen magyar volt. Érdekesség: Jókai és Lehár szülőháza egymás szomszédságában állott, Komáromban.
Lehár Ferenc milyen nemzetiségű a Wikipedia szerint. 49 nyelven van fenn.
Ezért terjedt el ez a bonmot a német nyelvterületen:
Mondjuk Szente Vajk pályázatát se találni....
Külföldön Lehárt nem tekintik magyar szerzőnek, hanem bécsi szerzőnek, ő olyan nemzetközi szerző. Másrész több mint kétszerannyi helyen játszák Lehár operettjeit, mint Kálmán operettjeit, sokkal népszerűbbek.
Míg Kiss-B. Atilla első pályázatát megismerhettük 2018-ból (közzétette nyilvánosan), addig a másodikat már nem publikálta. Nyilván megvolt rá az oka... Kíváncsian várom, a következő évadokban milyen új operettbemutatókkal rukkol elő, azokat realizálva is!
Amint látható a kimutatásból, külföldi szerzőtől operettbemutató utoljára hét évvel ezelőtt, 2018-ban volt, amikor Offenbachtól Székely Kriszta rendezte Kékszakáll című dalműve ment az Operettszínházban. Azt megelőzően pedig egészen 2011-ig kell visszamennünk az időben, hogy egy másik külföldi szerző operettje bukkanjon fel a színház palettáján (ifj. Johann Strauss: Egy éj Velencében). Következtetés: az Operettszínházban, de általában a magyar színházak, alig játszanak nem magyar operetteket. Elgondolkodtató, hogy mi ennek az oka. Nincs hagyománya, nem ismerik?, nincs igény?... Az is igaz, a franciák, angolok is leginkább a saját szerzőik darabjait látják szívesen színpadaikon, az osztrákok és németek kissé nyitottabbak más nemzetek szerzőinek (pld. Lehár, Kálmán operettjei iránt - részben magukénak is vallják) , nem "ódzkodnak" tőlük.
Az Operaházban sok évig futó Szinetár Miklós rendezte Cigánybáró-produkció még utoljára látható lesz a Szegedi Szabadtéri Játékokon idény nyáron - mindössze egy "búcsú" előadás erejéig (június 27.)
