Bejelentkezés Regisztráció

Operett, mint színpadi műfaj


5276 Búbánat 2023-01-27 12:06:26 [Válasz erre: 5275 varganiki 2023-01-26 20:28:28]
Köszönöm az infót!

5275 varganiki 2023-01-26 20:28:28
Két napja Dolhai Attila a Klasszik Rádió vendége volt, ahol megerősítette azt a felvetésem, miszerint valóban Februárban fogják rögzíteni az Operettszínház 100.évfordulós gálaműsorát. Hogy mikor adják a televízióban arról nem volt szó.

5274 Búbánat 2023-01-19 14:59:23 [Válasz erre: 5271 Búbánat 2023-01-14 19:55:36]

Jacques Offenbach: A banditák  („Les Brigands”)

 Háromfelvonásos operett (opéra bouffe)

 Bemutató ideje és helye: 1869. december 10., Párizs, Théatre des Variétés

 A cselekmény helyszíne és ideje: sziklás táj az olasz Alpokban (I. felv.), a Zöld Határ fogadó Granada ás Mantua határán (II. felv.), a mantuai herceg palotájának fogadóterme (III. felv.) a XVIII. század végén.

Szereplők:

Falsacappa, rablóvezér – tenor

Fiorella, a leánya – szoprán

Fragoletto, fiatal gazda – „nadrágszerep” mezzoszoprán

Pietro, Falsacappa alvezére – bariton

A mantuai herceg – tenor

Antonio, a herceg kincstárnoka – tenor

Campo-Tasso báró, a herceg minisztere – tenor buffo

Barbavano, rendőrfőnök – basszus

A granadai hercegnő – könnyebb szoprán (szubrett)

Adolphe de Valladolid, az apródja – tenor

Főudvarmester – basszus

Pipo, fogadós – tenor

Pipa, Pipo felesége – alt

Pipetta, a leányuk – könnyebb szoprán

Domino, rabló – basszus buffo

Parasztlányok: Zerlina, Fiametta, Bianca

 – szopránok

A herceg „udvarhölgyei”: Hortenzia hercegnő és Cicinella márkinő  prózai szerepek

Két caribinieri – prózai szerep

 Ének-és tánckar: udvaroncok, udvarhölgyek, rablók, katonák, tisztek, inasok, gazdálkodók

 

 A történet hőse egy könnyelmű herceg, akinek nincs más orvossága az elszegényedés ellen, csak a gazdag házasság. Azt veszi feleségül, akinek a legtöbb pénte van: a granadai hercegnőt. A kiszemelt menyasszony apja feltételt állít a házasság elé, követe útján; a leendő após szemet vetett a nápolyi trónra és az újdonsült hercegi férjnek a házassága fejében meg kell Nápoly támadnia. A herceg a hozomány megszerzéséért és a feltétel teljesítéséért még egy híres rablóvezérrel is hajlandó összeállni.... A bandita Falsacappa megtudja, hogy a granadai herceg elküldi leányát menyasszonyként a mantuai herceghez, és vele hárommillió hozományt visz a nagykövet. Saját leánya, Fiorella portréját az ifjú hercegnő portréjával helyettesíti, és csavaros tervet eszel ki: a banditák átvesznek egy fogadót és kiadják magukat személyzetnek; amikor a mantovai delegáció megérkezik, elfogják és megszemélyesítik őket. Elmennek a mantovai udvarba és kiadják Fiorellát Granada hercegnőjének. Utóbb Falsacappa rájön, hogy a herceg tisztességteken kincstárnoka (pénztáros) elköltötte az összes pénzt. Megjelenik az igazi nagykövet, a rabló drágán megfizetne a csalásért, ha Fiorella nem mentette volna meg korábban a herceg életét. A rablóknak megbocsátanak, ők pedig esküsznek, hogy becsületes állampolgárok lesznek, míg Fiorella hozzámegy Fragolettóhoz, a fiatal gazdálkodóhoz, aki megkedveltette magát a banditákkal és szerelme viszonzásra lelt a leányban.

Cselszövések, vidám fordulatok vannak a darabban, szatirikus, leleplező mondanivalója pedig egyértelmű: holmi uralkodóknak s holmi „hivatásos” rablóknak nincs mit egymás szemér vetniük – utálja bár önmagát mindkettő, hogy a másikkal kezet fogott! -, egyforma gazemberek, de tán a „banditák” tisztességesebbek egy fokkal, mert a megrendezett határincidens még az ő szemükben is piszkos munka...

Vannak pillanatok, amikor a „Fra Diavolo” világában érezzük a derűs és jóiramű játékot, máskor meg mintha a „Carmen” csempészeinek vaskosabb másait fedeznénk fel Falsacappa bandavezérben s társaiban - Fragoletto is amolyan vígoperai Don Joséként téved a banditák közé. Mindez persze nem véletlen, az Offenbach-operett szövegét is ama szerzőpár írta, akik Bizet operájáét: Henri Meilhac és Ludovic Halévy... A zene? Minden dal, együttes félreismerhetetlenül a mesteré, ha tán nem éri is el a legkedveltebb s legnépszerűbb Offenbach-melódiák szintjét.

A dialógusokat nem számítva 22 zeneszámot tartalmaz a partitúra.

 Ezekből szemezgetek - a betett linkek több színházi előadás felvételéből valók és itt nem a cselekmény sorrendjében követik egymást:

Antonio, a herceg kincstárnoka kupléja
Az I. felvonás fináléja
A banditák kánonja - „Soyez pitoyables” (angol nyelvű előadásból) - A II. felvonásban a banditák arra készülnek, hogy elfoglalják a határmenti fogadót, ahová a granadai kíséret érkezik. Kiéhezett koldusoknak színlelve kánont énekelnek egy egyszerű szöveg vallási beállításainak paródiájában (Pietro és Fragoletto kezdi, majd csatlakozik egymás után Falsacappa és Fiorella, majd az egész banda.)
Campo-Tasso báró jelenete
L’air des Carabiniers (1)
L’air des Carabiniers (2 - folytatás)
A fogadóban – nyitó jelenet
Spanyolok kupléja: „Jadis vous n’aviez qu’une patrie”
Fragoletto kupléja, I. felv. – Saltarelle – „Ce petit est un vrai luron”
Teaser (1)
Teaser (2)

A Magyar Rádióban két teljes stúdiófelvétel készült az operettből:

·       Jacques Offenbach – Kristóf Károly: Banditák (1954. május 9., Kossuth Rádió 20.10 – 21.42) – Bródy Tamás – Petress Zsuzsa, Kiss Ilona, Vay Ilus, Lórán Lenke, Rafael Márta, Rősler Endre, Melis György, Várhelyi Endre, Remsey Győző, Feleki Kamill, Dénes György, Szendrő József, Kállai Ferenc,  Hlatky László, Csákányi László, Horkai János, Szentesi Zoltán, Misoga László, a Magyar Rádió Énekkara és Szimfonikus  Zenekara

·        Jacques Offenbach Kristóf Károly: Banditák (1987. február 16. Kossuth Rádió, 20.24 – 22.00) – Breitner Tamás – Kalmár Magda, Decsi Ágnes, Takács Tamara, Berkes János, Begányi Ferenc, Korcsmáros Péter, Póka Balázs, Mersei Miklós, Benedek Miklós, Fülöp Attila,  a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és Énekkara. Zenei rendező: Fejes Cecília. Rendező: Bozó László. Szerkesztő: Bitó Pál


5273 Búbánat 2023-01-19 09:47:22 [Válasz erre: 5271 Búbánat 2023-01-14 19:55:36]


5272 varganiki 2023-01-16 07:57:29 [Válasz erre: 5267 Búbánat 2022-12-26 22:23:59]
Én ott voltam a gálán de kamerákat nem láttam. Valószínűleg valamelyik Februári előadást fogják rögzíteni, három alkalommal fogják még adni :)

5271 Búbánat 2023-01-14 19:55:36

Ma este fél nyolckor a  Müpában Angol Barokk Szólistákat vezényli 
Sir John Eliot Gardiner
"Gardiner 80"

A neves angol karmester tiszteletére legyen itt két  bejátszás tőle a YouTube-ra feltett Offenbach Les Brigands ("Banditák") c. nagyoperettjének lemezfelvételéről:

Jacques Offenbach: Les Brigands – Overture – Orchestre de l’Opéra de Lyon – John Eliot Gardiner

Jacques Offenbach: Les Brigands, Act 2: „Hé! la!  la!”– Orchestre de l’Opéra de Lyon – John Eliot Gardiner

„Hé! la! Hé! la!”

(Fiorella, Fragoletto, Falsacappa, Carmagnola, Pietro, Domino, Barbavano, Fiametta, Zerlina, Bianca, Cicinella, Chorus) – Brigitte Desnoues, Christian Jean, Colette Alliot-Lugaz, Francis Dudziak, Gaële Le Roi, Ghislaine Raphanel, Michel Treempont, Pierre-Yves Le Maigat, Tibère Raffali, Élizabeth Vidal, Choeur de l’Opéra National de Lyon

(1989 - Warner Classics)


5270 Búbánat 2023-01-13 21:23:46

„2023 a Magyar Operett Éve”

A Mária főhadnagy olvasópróbája a Budapesti Operettszínházban

(operett.hu - 2023. 01.11.)

Kiss-B. Atilla, a Budapesti Operettszínház főigazgatója:

„Magyarország kormánya a 2023-as évet hivatalosan a Magyar Operett Évének nyilvánította. Sajnos a szomszédban dúló háború miatt és a gazdasági nehézségek miatt a lehetőségeink korlátozottabbak, de igyekszünk megadni a módját, még ha szerényebb körülmények között is a centenáriumi ünneplésnek. Ki más lehetne szerzőként hivatottabb arra, hogy az ő művével indítsuk el ezt az évet, mint a magyar operett hírnöke, Huszka Jenő”

Az előadás alkotói:

Rendező: Homonnay Zsolt
Koreográfus: Krizsán Dániel
Karmester: Dobszay Péter, Pfeiffer Gyula
Díszlettervező: Túri Erzsébet
Jelmeztervező: Berzsenyi Krisztina

Főbb szerepekben: Kiss Diána, Lévai Enikő, Széles Flóra, Vadász Zsolt, Dolhai Attila, Homonnay Zsolt, Fischl Mónika, Bordás Barbara, Lukács Anita, Szendy Szilvi, Bojtos Luca, Drahos Evelin, Dénes Viktor, Erdős Attila, Laki Péter, Sándor Péter, György-Rózsa Sándor, Kovács Szilárd

Közreműködik a Budapesti Operettszínház Énekkara, Balettkara és Zenekara.

A próbafolyamatról werkfilm is készül, amely bemutatja, hogyan születik meg a produkció az olvasópróbától a premierig.


5269 Búbánat 2023-01-04 11:16:41 [Válasz erre: 4960 Búbánat 2021-10-26 01:28:25]

Kapcs. 4960., 4936. sorszámok

Mozaik - Újra látható A mosoly országa a Budapesti Operettszínházban

2023. január 04., szerda 10:12 | HírTV

Video

A csatorna Mozaik stúdiójába meghívott vendégek: Kiss Diána opera-magénénekes és Erdős Attila opera-magánénekes, az OPERA és az  Operettszínház énekművészei

Rendezői "promóció" - zenével

"trailer" 


5268 Búbánat 2022-12-28 12:05:34

Jákfalvi Magdolna – Kékesi Kun Árpád: SzocOper - Az operett újjáépítése 1949 – 1956 között

Kiadó: Rózsavölgyi és Társa (2021)

592 oldal

"A második világháború, legfőképpen a színházak 1949-es államosítása utáni politikai, hatalmi és nyelvi kavarodásban az operett is ideológiai képződménnyé válik, s ez veszélyezteti annak a jellegzetesen budapesti játékgyakorlatnak a megmaradását, amely számos ismert zeneszerző és librettista közös életművével létrehozta a magyar operett műfaját. A bécsi, berlini és párizsi operettélet mellett a budapesti zenés színházi gyakorlat mondható jelentősnek Európa kulturális emlékezetében, s hogy ez ma is így van, nem kis részben Gáspár Margitnak, a Fővárosi Operettszínház élére 1949-ben kinevezett igazgatónak köszönhető. Az Operettszínház Gáspár-korszakának első bemutatója a Rajk-per idején, utolsó bemutatója a forradalom előtti nyárelőn kerül színre. A heves és megrázó politikai történetek az igazgatót 1956. október 30-án felmondásra késztetik, ezzel véget ér egy politikailag mindvégig elkötelezett, de szakmailag kifogástalan etikával, mély humánummal, végtelen invencióval végigvitt hét év. Ez a színház egyik legjellegzetesebb korszaka, az átmentés korszaka. Kötetünk a Fővárosi Operettszínház 1949–1956 közötti repertoárját mutatja be, egyenként elemezve a hét évad huszonkilenc bemutatóját, az ezres szériát futó nagyoperetteket éppúgy, mint a vasárnapi gyerekmatinékat és táncesteket, kiemelve a rendezés, a zenés dramaturgia, a zenés színészet és a tér elemeit, vagyis az előadás esztétikai felülete felől tesszük láthatóvá a kulturális kontextust és a hatástörténetet. Kitérünk az intézmény és a város viszonyára, az ideológiai környezetre, a közösség elvárásrendjére, s az operettek kapcsán ráismerünk a rendszert, kultúrát és nyelvet váltó ország traumájára és túlélési stratégiáira. Az olvasó kronologikusan, a bemutatók sorrendjében követheti azt a folyamatot, amely a szovjet és a népi demokratikus operettek játszása mellett a saját fejlesztésű, úgynevezett termelési operetteket is megalkotja, majd elérkezhet azokhoz az előadásokhoz, amelyek Lehár és Kálmán műveit hozzák a társulatra újraszabva közönség elé."


5267 Búbánat 2022-12-26 22:23:59 [Válasz erre: 5266 zenebaratmonika 2022-12-26 18:16:17]

Bizonyára felvette a tévé a centenáriumi gálát, de előbb, az év végén , BÚÉK 2023 - Óévbúcsúztató szilveszteri gálát fogja az Operettszínházból sugározni az M5 csatorna: december 31-én, 19 órától.


5266 zenebaratmonika 2022-12-26 18:16:17

December 23-án volt a Budapesti Operettszínház 100 éves. Volt valaki a gálán?

Igazából nem sokat tudni mi is történt ott, ill. az egész napos program folyamán. Azt se tudni, hogy a Magyar Televízió felvette-e az előadást.

https://index.hu/kultur/2022/12/24/budapesti-operettszinhaz-evfordulo-100-eves-kiss-b.-attila-fenyes-szabolcs/


5265 Búbánat 2022-12-17 14:37:24

Ma este a Mezzo csatornán láthatjuk (20.30-tól)

Jacques Offenbach: La Périchole  (1868)

háromfelvonás operett („opéra-bouffe”)

Paris, Théâtre des Champs-Elysées

Új produkció, 2022

Rendező és jelmezek: Laurent Pelly

Karmester: Mark Minkowski

Les Musiciens du Louvre

Choeur de l’Opéra National de Bordeaux

Az előadás francia nyelvű.  Az ének francia felirattal és angolul (ének és dialógus)

További információk az alábbi linken, valamint megnyithatók és lejátszhatók  videókról az itt felsorolt részletek:

https://www.theatrechampselysees.fr/saison-2022-2023/opera-mis-en-scene/la-perichole

„Conduisez-le, bons courtisans” (L. Naouri, A. Dennefeld, S. de Barbeyrac)

„L’ Espagnol et la jeune Indienne” (A. Dennefeld, S. de Barbeyrac)

- Chanteurs de rue (S. de Barbeyrac, M. Viotti, A. Dennefeld)

Chanson des Trois Cousines (C. Briot, A. Le Saux, E. Pancrazi)

- En coulisses avec Marina Viotti, Alexandre Duhamel, Stanislas de Barbeyrac

- Nouvelle mise en scène de Laurent Pelly – bande-annonce

- Répétitions au cabaret des 3 cousines

- Laurent Pelly aux costumes


5264 Búbánat 2022-12-13 16:23:14 [Válasz erre: 5259 Búbánat 2022-12-09 12:11:12]

Kórusjelenetek A párizsi élet c. Offenbach-operettből (YouTube)

(A látványos, mozgalmas tabló-finálé három felvétel linkjéről)

„Nous venons, arrivons!” – Offenbach: La vie parisienne – BUENOS AIRES, 2013

"Fermons les yeux!" - Offenbach: La vie parisienne – BUENOS AIRES, 2013

„Nous sommes Employés de la ligne de l’Ouest” - Offenbach: La vie parisienne – BUENOS AIRES, 2013

OFFENBACH: LA VIE PARISIENNE – Final – "Par nos chansons" – BUENOS AIRES, ARGENTINA, 2013

/Companía Lirica C. Verdi bemutatta a Teatro Avenidában, Buenos Airesben, Argentínában, 2013. április/

Finale (Duo) - La Vie Parisienne (Offenbach) Opéra de Nancy, Décembre 2009

Duo Le Brésilien et la Gantière - Loïc FELIX (Le Brésilien), Mélanie Boisvert (La Gantière)

Ugyanez - itt "több a szemnek":

FINAL LA VIE PARISIENNE, OFFENBACH, MISE EN SCENE LAURENT PELLY

Lyon, Opéra, le 18 décembre 2007


5263 zenebaratmonika 2022-12-12 17:49:13 [Válasz erre: 5261 Búbánat 2022-12-11 14:54:36]

Sajnos én se találtam az adáshoz megfelelő net linket a Rai5-höz. Az m5-öt tudták nézni Németországban....


5262 Búbánat 2022-12-12 12:45:47

Kincses Veronika Jacques Offenbach három operettjéből énekel egy - egy dalt:

Offenbach: Piaci dámák /”Mesdames de la Halle”/  – Ciboletta dala: „Szent ég! Micsoda botrány!.. Jól ismer ám a csarnok engem, a csinos almaárusnőt...” 

A televíziós film zenei felvétele a rádióban készült:

- A Rádió Dalszínházának bemutatója: - Jacques Offenbach – Romhányi József: Piaci dámák (1976. július 11. Kossuth Rádió, 18.50 - 19.50) – Hidas Frigyes – Andor Éva, Barlay Zsuzsa, Forgács Júlia, Kincses Veronika, Fülöp Attila, Gregor József, Palcsó Sándor, Köteles Éva, Mátray Zsuzsa, Szemere Erzsébet. Km. az MRT Szimfonikus Zenekara. Zenei rendező: Fejes Cecília. Rendező: Horváth Ádám


Offenbach: A sóhajok hídja /„Le pont des soupirs"/ – Catarina dala: „Csengj, bong, zengj, harsog ma a város!…”

A televíziós film zenei felvétele a rádióban készült: 

- A Rádió Dalszínházának bemutatója: - Jacques Offenbach – Romhányi József: A sóhajok hídja (1976. december 26., Kossuth Rádió, 18.50 - 20.13) – Bródy Tamás - Kalmár Magda, Kincses Veronika, Kishegyi Árpád, Antalffy Albert, Fülöp Attila, Palcsó Sándor, Radnai György, Rozsos István, km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara. Zenei rendező: Matz László. Rendező: Seregi László. 


Offenbach: Párizsi élet /„La vie parisienne/  - A bárónő rondója: "A szívem dermedt, mint a jég, a vérem svéd, az minden rút bűntől meg is véd, de ez a Párizs, tűz és fény, elég egy hét, s elolvad a szívemről a jég...."

A televíziós film zenei felvétele a rádióban készült:

- A Rádió Dalszínházának bemutatója: Jacques Offenbach - Romhányi József: Párizsi élet (1980. január 19., Kossuth Rádió, 20.01 - 22.00.) – Breitner Tamás - Kincses Veronika, Lehoczky Éva, Ötvös Csilla, Mészöly Katalin, Fülöp Attila, Palcsó Sándor, Miller Lajos, Rozsos István, Kovács Péter, Bordás György. Km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara. Zenei rendező: Erkel Tibor. Rendező: Cserés Miklós dr. 

A YouToube-ra feltöltött videók zenei anyaga CD-n kapható /Hungaroton Records Kft. HCD 16890/.

„A primadonna” – Kincses Veronika operettdalokat énekel

Magyar operettfilm (1978) - A műsorban az Offenbach-részletek mellett még szerepelnek ezek az operettdalok is: 

- Lehár: A víg özvegy - Bevezetés és Vilja dal

- J. Strauss: Bécsi vér - A grófné áriája

- Planquette: A corneville-i harangok - Harangdal

- J. Strauss: A denevér - Kacagódal


5261 Búbánat 2022-12-11 14:54:36 [Válasz erre: 5260 zenebaratmonika 2022-12-09 23:30:16]

Pár adalék a La danza delle libellule - magyar változatban: A három grácia - c. Lehár-operetthez.  

Egy milánói színiigazgató látta annak idején Bécsben a Csillagok bolondja  - „Der Sterngucker” (1916) - című Lehár-operettet, s megkérte a zeneszerzőt, hogy komponáljon az olasz előadás számára néhány modern számot, szerezzen új librettót: így jött létre a "La danza delle libellule".  

A háromfelvonásos operett szövegét Carlo Lombardo írta. A darab ősbemutatója: Milánó, Teatro Lirico, 1922. szeptember 27.

Az operett több európai országban aratott sikert – a legvégén Bécsben.

A német változat címe: Libellentanz - Alfred Maria Willner fordítása. Bemutató: Bécs, Stadttheater, 1923. március 31.

 A harmadik felvonás végén megtudjuk, miért Libellentanz a darab címe: A herceg nagyon utálja a nőket, de végül mégis feleségül veszi az őt körültáncoló három szitakötő egyikét.

A Neues Wiener Journal korabeli cikkében így ír a darab kiállításáról: „A hölgyek számtalan toalettje és hálóköntöse pompás divatbemutató volt. Lenyűgözően bájos színpadképet alkottak a korcsolya-balett résztvevői, az eleven lámpaernyők s a modern színpad egyéb csodái. A nagyrevü tarkaságát fokozza két amerikai táncos, Jolly és Jackson eredeti és groteszk betétje. Viharos tetszésnyilvánítás követett minden felvonásvéget, a népszerű zeneszerzőt nagy szeretettel ünnepelték.”

További érdekesség: az említett előzmény-operett, a Csillagok bolondja másik átdolgozása is olasz bemutató volt: a Gigolette. (Szöveg: Carlo Lombardo és Giovacchino Forzano). Ősbemutató: Milánó, Teatro Lirico, 1926. december 30.

Tehát a  La danza delle libellule komponálásánál Lehár egy régi operettjéhez nyúlt vissza, amit már kétszer is átdolgozott: „Der Sterngucker” (A csillagok bolondja) - csakhogy míg a „Gigolette” milánói színpadra állítását megelőzte a bécsi-változat ősbemutatója, addig itt - ellenkező irányú folyamatként – az olaszországi ősbemutatót („La danza delle Libellule”- Milánó, 1922) követte a német verzió: „Libellentanz”- magyarul: „Szitakötők tánca” - (Bécs, 1923), ami

alapjául szolgált  a magyar verzió„A három grácia színpadi új változatának, amit Budapesten ezzel a címmel a Fővárosi Operettszínház mutatott be 1923. június 6-án.

Ennek a revüsített verziónak a magyar szövegét Harsányi Zsolt írta. Rátonyi Róbert Operett könyvében azt az álláspont képviseli, hogy ez a magyar cím a magyar bemutató kiszemelt rendezőjétől, Szabolcs Ernőtől származik, aki a fordítóval, Harsányi Zsolttal együtt jelen volt a bécsi premieren. Van olyan vélekedés is, hogy mivel az osztrák színpadokon később „Die drei Grazien” címen játszották ezt az operettet, felmerülhet bennünk az a gondolat is, hogy tőlünk vették át a találóbbnak bizonyuló címet. Máig eldöntetlen a kérdés.

A magyar rádió 1962-ben A három grácia több részletéből szép új stúdiófelvételt készített: közreműködött Németh Marika, Koltay Valéria, Udvardy Tibor és Külkey László, valamint az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényelt Sebestyén András.

(Megjegyzem, a magyar rádiófelvételen mindössze az „Apacs-duett” képviseli a revü-stílust – azért megtartva a klasszikus, nagyzenekari hangszerelést -, mert különben a hagyományos Lehár-valcer zenét hallhatunk-élvezhetjük.)

Erről, továbbá két másik rádiófelvételről ezeket a dalokat sokszor sugározták a Magyar Rádió operettműsorai:

- Charles, Nancy hercege és Hélène szerelmi kettősében Udvardy Tibor és Németh Marika együtt éneklik: „Angyalkám, kicsikém hallgass rám, ne figyelj mást, figyeld a szót, a forró szív mélyén lakol…”

- Hélène dala: „ Szív, óh, szív, tán a mennybolt hív, oly forrón hív, van-e szebb ennél…./ Vigyázz, szomorú szerelmes sose légy! Vigyázz, hogy a délibáb vagy a szív hova hív!...” (Németh Marika)

- Toutou és Bouquet duettje (Apacs-kettős): „Süvít a szél, hideg a tél, a sarki lámpa fénye sápadtan fehér…/ Ha megversz is, imádlak én, te drága rossz, apacslegény, csak üss meg, de tekints reám…” (Kalmár Magda és Palcsó Sándor, valamint az MRT Szimfonikus Zenekara)

- Toutou és Bouquet vidám kettőse: „A tapasztalat, kimutatta már, hogy a női szív mily’ sivár. A nő sose érti, mit érez a férfi…/- Pityke gombot sem ér az életem, csak ha mondod, hogy szeretsz szívesen…” (Koltay Valéria és Külkey László, valamint az MRT Szimfonikus Zenekara)

Szívesen megnézném december 14-én ezt az operettet (és a jelzett többi darabot is) a tévében, de az olasz csatorna /Rai 5/ számomra elérhetetlen:

10:02 Közvetítés a trieszti "Giuseppe Verdi" Színházból: La danza delle libellule


5260 zenebaratmonika 2022-12-09 23:30:16

2022. 12. 30-tól Triesztben számos operettelőadás lesz. A trieszti operettfesztiválnak, mint tudjuk nagy hagyománya van, már a II. világháború előttről kezdődik. Egy fordítóprogrammal lefordítottam a műsort, emiatt nyilván nyelvi helyességi problémák lesznek benne: (a komolyzenei előadásokat szándékosan kívágtam, de a linkben megtekinthetők azok is)

Rai Cultura az operettnek szenteli a zenei teret, amelyet december 12-től péntekig, péntektől 10.00-kor sugároznak a Rai 5-ön. 

Bár az is lehet, hogy ezek csak operettvetítések, mivel a Bál a Savoyban c. operettnél néhai Breitner Tamás vezényel és a néhai Felföldi Anikó játszik Daesy Parkerként. Mindenesetre jó lenne ezt az előadást megnézni, de egyelőre nem találtam linket a tévéadáshoz.

DECEMBER 12., HÉTFŐ

OPERETT

C. Lombardo és V. Ranzato, Cin ci là

09:59A trieszti Politeama Rossetti Cin ci là, C. Lombardo és V. Ranzato operettje az 1977-es kiadásban, Gino Landi koreográfiájával és rendezésével. A dobogón Maestro Enrico De Mori, a szereposztásban Orazio Bobbio Aurora Banfi Lino Savorani Luigi Palchetti Fausta Gallamini Carlo Tuand. TV rendező: Antonio Moretti.

P. Ábrahám, Bál a Savoyban

11:29 Politeama Rossettitől a Trieszti Ballo al Savoyában, Paul Abraham operettje az 1977-es kiadásban, Gino Landi koreográfiájával és rendezésével. A dobogón Maestro Tamas Breitner, a szereposztásban Antonio Bevacqua, Fiorella Pediconi, Aniko Felfoldi, Sandro Massimini, Riccardo Peroni, Anita Bartolucci. TV rendező: Antonio Moretti.

DECEMBER 13., KEDD

OPERETT

O. Straus, A keringő álma (magyar címe Varázskeringö)

09:59 A trieszti Politeama Rossettiből: Sogno di un waltz, Oscar Straus operettje Giulio Chazalettes 1977-es produkciójában. A dobogón M° Hans Walter Kämpfel, a szereposztásban Lino Savorani Edith Martelli Riccardo Peroni Carlo Bini Dario Zerial Laura Zanini Lucio Rolli Claudio Giombi. TV rendező: Lino Procacci.

F. Schubert / H. Berté, A három lány háza (Das Dreimäderlhaus) (magyar címe: Három a kislány)

11:29 Schubert La casa delle tre ragazze című operettjének történelmi kiadása 1954-ben Amedeo Berdini, Elena Rizzieri, Loretta Di Lelio, Luisa Ribacchi, Fanny Marchiò, Glauco Scarlini, Nuto Navarrini, Nelly Corradi, Luciano Della Pergola közreműködésével. Cesare Gallino karmester, rendezte Mario Landi.

December 14., szerda

OPERETT

F. Lehàr, A szitakötők tánca

10:02 A trieszti "Giuseppe Verdi" Színházból: La danza delle libellule, Franz Lehar operettje Luisa Crismani rendezésében és Sergio Japino koreografálásával. A dobogón Maestro Guerrino Gruber, a szereplők Daniela Mazzuccato, Aurora Banfi, Max Renè Cosotti, Sandro Massimini, Umberto Raho. TV rendezés: Tonino Del Colle

R. Benatzky, A fehér lóhoz (magyar címe: Fehér ló)

11:43 Ralph Benatzky Al cavallino bianco című operettjének történelmi változata Rai rendezésében 1974-ben. A szereplők között olyan nevek szerepelnek, mint Gianrico Tedeschi, Paolo Poli, Mita Medici, Maurizio Micheli és Tony Renis. Koreográfia: Gino Landi. Cesare Gallino karmester. Írta: Vito Molinari

December 15., csütörtök

OPERETT

F. Lehar, A vidám özvegy (magyarul: Víg özvegy)

10:00 Lehar Vidám özvegyének 1955-ös történelmi televíziós adaptációja Bruno Maderna vezényletével és Mario Landi rendezésében. Hilde Gueden, Gino Mattera, Nuto Navarrini, Sandra Ballinari, Ezio De Giorgi, Elvio Calderoni, Mario Castellani részvételével és Erminio Macario részvételével. Koreográfia: Ugo Dell'Ara

DECEMBER 16., PÉNTEK

OPERETT

L. Fall, Stambul rózsája (magyarul: Sztambul rózsája)

10:00 A "Giuseppe Verdi" című Teatro-ból a Trieszti La rosa di Stambulban, Leo Fall operettje, Vera Bertinetti rendezésében. A dobogón M° Acs Janos. Luigi Palchetti, Gabriella Ravazzi, Giordana Mascagni, Gaetano Scano, Franco Folli, Sandro Massimini Maria Grazia Moratello társaságában.

Rai5, zenei programok december 11-17. között (apemusicale.it)


5259 Búbánat 2022-12-09 12:11:12 [Válasz erre: 5258 Búbánat 2022-12-07 20:39:54]

Concert de Paris 2022 Jacques Offenbach: La Vie Parisienne - Choeur des Voyageurs

ORCHESTRE and CHOEUR Orchestre de France – Cristia Mǎcelaru, direction Cheour de Radio France – Christophe Grapperon, chef de choeur


5258 Búbánat 2022-12-07 20:39:54

Kuriózum!...  Aranyos!...

Részlet Jacques Offenbach Párizsi élet című művéből – gyermekkar előadásában

Choeur d’Enfants Sotto Voce, dirigé par Scott Alan Prutry avec Richard Davis au piano

Grand Concert de Noël du Théâtre du Châtelet au Grand Palais le dimanche 17 décembre 2017, Paris


5257 zenebaratmonika 2022-11-28 20:20:23

Hát nem tudom, hogy ezen sírjak vagy nevessek.

A Drezdai Operettszínház visszatette műsorára Ábrahám Pál Mese a Grand Hotelben c. operettjét, de azzal a változtatással, hogy az eredeti librettóban szereplő emigráns orosz nagyhercegnő helyett egy kitelepített, szegény spanyol hercegnő lesz a főszereplő.

Nos úgy látom, az oroszok mindenféle formában nemkívánatos szereplők lettek...még egy operettben sem foglalhatnak helyet...


5256 Búbánat 2022-11-25 21:57:49

120 éve született Latabár Kálmán, a legendás komikus

/Szinhaz.online – 2022. november 24./

A Budapest, VIII. ker., Népszínház u. 16-ban, Latabár Kálmán egykori lakóhelyén avattak emléktáblát a tiszteletére.

"A 20. század egyik legnépszerűbb komikusára többek között Peller Károly színművész emlékezett, aki hamarosan a Latabárné fia című darabban lesz látható."

Cikk

/jozsefvaros.hu -  2022.11.24./


5255 zenebaratmonika 2022-11-25 19:46:59

Borsszem Jankó, 1933.  02. 16. 

Ezt a kedves történetet Márkus Alfrédről, a kitűnő „Fred“-ről mesélik, akinek nem egy pompás slágere az egész világot bejárta. Fred a múlt szombaton a Dohány utcai zsinagógába ment. Éppen Hevesi Simon főrabbi prédikált : „És mikor ezt látta az Úr, imigyen szólt: Ábrahám, Ábrahám . . .“ Fred dühösen kapott a fejéhez : — Itt is Ábrahám ?. . . — és sietve távozott a templomból.


5254 zenebaratmonika 2022-11-25 19:43:30

Borsszem Jankó  1933. 02. 01.

A sláger és az eredetije
A „Kadétszerelem““ egyik slágerszámáról kiderült, hogy hőse van. Illetve nagybácsija. Amerikai nagybácsija, aki még 1926-ban megkomponálta Gyöngy Pál melódiájának az eredetijét. Amiből kiderül, hogy a közmondásnak igaza van. A vak gyöngytyúk is talál szemet.


5253 zenebaratmonika 2022-11-25 19:41:16

Borsszem Jankó 1934. 03. 01.

EGY PER ÉS MÁS SEMMI Heim Imre, a fiatal slágerkomponista beperelte Eisemann Mihályt zenei plágium miatt. A tárgyalás után egy rosszmájú hírlapírótól megkérdezte valaki: — Ki volt a vesztes ? — Offenbach — hangzott a válasz.


5252 zenebaratmonika 2022-11-25 19:38:48

Borszem Jankó 1932. 02. 01.

Hogy lett Eisemann hangosfilmkomponista. Egy író- és művésztársaságban arról panaszkodott a viharosan kedves Márkus Alfréd, hogy nyolc hónapig járt-kelt Németországban és képtelen volt szerződést kapni hangosfilm-zenére. — Hogy lehet ez? — kérdezte Huszka Jenő. — Itt van például Eisemann. Hát ő hogy jutott megrendeléshez ? — Véletlenül a kávéházban ültem, — szólalt meg Eisemann Mihály. —■ Ezt nem értem, — szólt Huszka, miközben kedvelt „Sztambul”-jára gyújtott. ■—■ Tudniillik Berlinben a Hessler-kávéházba járnak a magyarok. A német színházi emberek itt keresnek szövegírót, zeneszerzőt. Én csak pár napra szaladtam ki Berlinbe, egy kicsit körülnézni. Éppen a „Hyppolit, a Lakáj” című filmhez kellett muzsika, én kéznél voltam, elvittek és félóra alatt megvolt a szerződés. — A fene egye meg! — kiáltott fel Márkus Frédi. —Ahogy én nyolc hónapig állandóan rosszkor jártam kávéházba . . .


5251 zenebaratmonika 2022-11-25 19:24:51

Bosszem Jankó 1936.03.01.

Lázár Mária a Fészek bálon
Lázár Mária a híres Tangolita kosztümben rumbázott a Fészek bálon. Ábrahám Pál megjegyezte: - Ha tudtam volna, hogy nem tangózni, hanem rumbázni fogsz, komponáltam volna, neked egy rumbalita számot.


5250 Búbánat 2022-11-21 23:20:05

 Maros Gábor (és mások, akik nincsenek már köztünk: művészek, alkotók)  emlékére belinkelem az alábbi pompás kis operett televíziós filmváltozatát

A 2022. október 25-én,  75 éves korában elhunyt színművész-operaénekest november 17-én búcsúztatták el a Farkasréti temető Makovecz ravatalozójában.

Zenés TV Színház 

Offenbach: Italománia, avagy operaest pezsgővel

Színes, magyar operettfilm (1988)

(55')

Szövegét és verseit M. De Saint-Rémy írta
Fordította: Romhányi Ágnes

Dramaturg: Ruitner Sándor
Zenei rendező: Fejes Cecília

Díszlettervező: Mátay Lívia
Jelmeztervező: Wieber Marianna
Vezető operatőr: Kocsis Sándor

Km. a Budapesti Multiszimfonietta és az MRT Énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc)

Vezényel: Sándor János

Rendező: Ferkai Tamás


Szereplők:

Berczelly István (Choufleuri, gazdag polgár)
Rost Andrea (Ernestine, a lánya)
Maros Gábor (Oliver, fiatal zeneszerző)
Korcsmáros Péter (Jean, az inas)

Offenbach német szövegkönyvre komponálta a „Salon Pitzelberger” c. művét (1855) , amelynek francia adaptációja a Monsieur Choufleuri restera chez lui című egyfelvonásosa. E későbbi változatnak a bemutatója már Párizsban volt 1861-ben.
Ezt a darabot fordította le Romhányi Ágnes a Magyar Televízió számára.

Párizsban Choufleuri polgár operaestet készít elő olasz énekesekkel. Leánya, Ernestine nemrég került ki az intézetből s máris szerelmes a szomszéd zeneszerzőbe, Oliverbe. Az olasz énekesek lemondják a fellépést, helyettük Oliver, Ernestine és édesapja ad koncertet óriási sikerrel. Chouffeuri polgár természetesen titokban szeretné tartani a csalást, de Oliver megzsarolja a papát, hogy felfedi a titkot, ha nem kapja feleségül Ernestine-t. Így a papa kénytelen beegyezni a házasságba.


5249 Búbánat 2022-11-18 12:59:23

Amélie Robins francia koloratúr lírai szoprán.

Három Offenbach-operett egy-egy részletében láthatjuk a szoprán művésznőt az alábbi videókon:

Amélie Robins – Valse d’Edwige from „Robinson Crusoé” by Jacques Offenbach

In this live recording with the Avignon-Provence and Cannes-Provance-Alpes-Côt d’Azur regional orchestras, conducted by Didier Benetti.

Recorded at Orange antique theater (théâtre antique d’Orange), June 2018 – Morgane Production

Amélie Robins – "Que m’importe un titre éclatant” – Jacques Offenbach: La fille du Tambour Major

Emission TV „La Folie d’Offenbach”, diffusée le 1er janvier 2018 sur FR3 – Morgane Production

Amélie Robins, Florian Laconi, Armando Noguera – Trio du grill - Jacques Offenbach: Pomme d’Api

„Va donc chercher le grill ”, „À table, à table”

Opéra Rouen Orchestra (Seine-Maritime), a  párizsi Folies Bergères-ben, 2017. december 2-án. Vezényel: Didier Benetti

Emission „La folie d’Offenbach”, diffusée le 1er janvier 2018 sur FR3, Morgane Production


5248 Búbánat 2022-11-16 13:10:10 [Válasz erre: 5247 Búbánat 2022-11-16 11:38:57]

Kapcs. 5247. sorszám

Az előbbiekben videóról belinkelt részletekhez is kapcsolva: 

Sullivan: A Mikádó - Trackok lejátszása - dalszöveg kiírással  (28 db track)

Featuring Opera Anywhere Bristol Schools Philharmonia és a Gurt Lush Choir előadása a Colston Hallban, 2013. február 2-án


5247 Búbánat 2022-11-16 11:38:57 [Válasz erre: 5242 Búbánat 2022-11-03 23:00:30]

Az elmúlt hetekben előadásfelvételekről belinkelt videókkal a világhírű angol zeneszerzőre, Sir Arthur Sullivanre és állandó szövegíró szerzőtársára, Sir William Schwenck Gilbertre valamint nevezetes operettjeikre  - Trial by Jury („Esküdtszéki tárgyalás”); The Pirates of Penzance („A cornwalli kalózok”); The Gondoliers („A gondolások”); Patience, or Bunthorne’s Bride („Patience, avagy Bunthorne menyasszonya”); Iolanthe („Jolantha”) - irányítottam a figyelmet, hiszen zenés-színpadi műveik nálunk jószerivel ismeretlenek: 1945 után már nem vagy alig játsszák-játszották azokat. Csak a Magyar Rádió vállalkozott arra, hogy a hatvanas-hetvenes években bemutasson pár operettet a szerzők gazdag oeuvre-jéből, hogy eredetiben és/vagy magyar fordításban eljussanak a rádióhallgatók népes táborához. Ilyen darab volt még a csak magyar nyelven felvett „Őfelsége hajója, a Fruska” is. (H. M. S. Pinafore), amiről itt külön nem tettem említést.

A Sullivan-„sorozatom” végére hagytam viszont  A Mikádó című nagyoperettet, amelynek eredeti nyelvű stúdiófelvételeiről már szóltam az „Operett a magyar rádióban...” topikban (5212. sorszám)  

de ott nem a darab részleteinek zenei illusztrációira fókuszálltam,  így erre - zárásul -  most kerítek sort:

The Mikado or The Town of Titipu

A mikádó [avagy Titipu városa]

Operett két felvonásban

Szöveg: Sir William Schwenck Gilbert

A darab ősbemutatója: 1885. március 14., London, Savoy Theatre

A cselekmény helyszíne és ideje: Ko-Ko főhóhéri hivatalának belső udvara (I. felv.), kertje (II. felv.) Titipuban, Japánban a XV. században.

A zeneszerző - szövegíró-szerzőpáros legismertebb és ma világszerte leggyakrabban színre kerülő, operai igényű, „klasszikus” nagyoperettje

A darab cselekményéről:

„Sullivan operettje a mesebeli Japán egy távoli tartományában, Titipuban játszódik, ahol furcsa törvények uralkodnak. Halállal büntetendő például a házasságon kívüli udvarlás. Ko-Ko Titipu fő-ítéletvégrehajtója - aki egyszer régen már megszegte ezt a törvényt, s csak annak köszönheti életét, hogy elvállalta a hóhéri állást - korrupt miniszterei segítségével szigorúan őrködik a rend felett. Szépséges gyámleányát, a fiatal Yum-Yumot készül feleségül venni. Japán Mikádójának fia, Nanki-Poo szintén Yum-Yum kezére pályázik, de - mivel megszökött a császári udvarból vérszomjas jegyese, Katisha elől és azóta szegény vándorénekesnek álcázza magát - alig van esélye, hogy Ko-Ko hozzáadja a lányát. Eközben a rettegett Mikádó, aki a faképnél hagyott menyasszony társaságában eltűnt fiát kutatja szerte Japánban, útban van Titipuba, hogy megbüntesse Ko-Kót, amiért hónapok óta egyetlen bűnös feje sem hullott porba a tartományban. Ko-Kónak sürgősen találnia kell valakit, aki önként hajlandó megválni a fejétől...”

Rádió Dalszínházának bemutatója1968január 27., Kossuth Rádió, 19.30 – 22.00

Fordította és rádióra alkalmazta: Romhányi József

Vezényel: Breitner Tamás

Km.: az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara (karigazgató: Bódy Irma)

Zenei rendező: Erkel Tibor

Rendező: Békés András

Szereposztás:

A mikádó (a császár) – Kovács Péter (Mensáros László)
Nanki-Poo, a fia, vándor énekes – Réti József (Kaló Flórián)
Ko-Ko, Titipu legfőbb hóhéra – Várhelyi Endre (Bárdy György)
Pooh-Bah, Titipu főminisztere – Palcsó Sándor (Csákányi László)
Pish-Tush, titipui előkelőség – Palócz László (Szendrő József)

Yum-Yum, Ko-Ko gyámleánya és menyasszonya – László Margit (Váradi Hédi)
Pitti-Sing, Ko-Ko másik gyámleánya – Barlay Zsuzsa (Béres Ilona)
Peep-Bo, Ko-Ko harmadik gyámleánya – Déry Gabriella (Domján Edit)
Katisha, idősebb udvarhölgy, Nanki-Poo titkos imádója – Komlóssy Erzsébet (Bakó Márta)

Ének- és tánckar: a császár kísérete, japán nemes urak és hölgyek, katonák, szolgálók, nép

A YouTube-on az operett sok külföldi színházi felvétele között rábukkantam egy nagyszabású, félig szcenikus-koncertszerű előadásra, ami egy alkalmi, mamut kórussal bővített produkció -, amely kuriózuma miatt is, talán érdeklődésre tarthat számot.

Featuring Opera Anywhere Bristol Schools Philharmonia és a Gurt Lush Choir előadása a Colston Hallban, 2013. február 2-án

Vezényel: Mark Finch

Karnagy: Sam Burns

Rendező: Paula Chitty

Szereplők:

The Mikado/Pish-Tush – Edwin Pitt Mansfield

Nanki -Poo – Lawrence Olsworth-Peter  

Ko-Ko – Mike Woodward

Pooh-Bah – David Ireland

Katisha – Vanessa Woodward

Yum-Yum – Paloma Bruce

Pitti-Sing – Sarah-Ann Cromwell  

Peep-Bo – Katie Blackwell  

Ping-Pong – Sian Millett 

/Produced and Edited by Charlie Marshall. Concert Profits to St. Peters Hospice/

A belinkelt videókról az operett főbb részleteit folyamatos, kronologikus sorrendben hozom (az I. felvonás fináléját előre hoztam; a II. felvonás fináléjának zenéje az előbbivel részben azonos, elhagytam a végéről.)

• Finale Act 1 - Jelenet, Katisha melodrámája, együttes

• Chorus of nobles: „If you want to know who we are"

• Song and chorus – Nanki-Poo: „A wandering Minstrel, I”

• Song – Pish-Tush and chorus: „Our great Mikado, virtuous man...”

• Enter chorus of Nobles and solo Ko-Ko: „Behold the Lord High Executioner”

• Song-Ko-Ko with chorus of man: „As some day it may happen..”

• Chorus of girls: „Comes a train of little ladies”

• Trio Yum-Yum, Peep-Bo, and Pitti-Sing, with chorus of girls: „Three little maids from school”

• Kvartett: Yum-yum, Peep-Bo, Pitti-Sing, and Pooh-Bah with chorus of girls: „So please you sir, we much regret”

• Solo Pitti-Sing and Chorus of girls: „Braid the raven hair”

• Song Yum-Yum: „The sun, whose rays”

Madrigal – Yum-Yum, Pitti-Sting, Nanki-Poo

• Chorus and duet Mikado and Katisha, song Mikado: „Mi-ya sa-ma...”/„More humane Mikado”

• Ko-Ko, Pitti-Sing, Poah-Bah and Chorus: „The criminal cried...”

• Kvintet - Mikado, Pitti-Sing, Katisha, Ko-Ko and Pooh-Bah: „See how the fates their gifts allot”

• Song- Ko-Ko: „On a tree by a river a little tom-tit sang ’willow, titwillov, titwillov”

Saját produkciójukról – az egyszeri alkalomra létrehozott monstre előadást követően  - a kórusmester a következő gondolatokat fogalmazta meg:

„Talán a valaha volt legnagyobb Mikado-produkció, teljes szimfonikus zenekarral, 200 tagú kórussal: élő, ’csak egy éjszakás’ eseményként, ifjúsági zenekarral és vegyes kórussal. Ez nem a legkifinomultabb felvétel a Mikadó-ból.  Mindazonáltal ez egy nagyszerű nap kórusunk történetében, és merem hinni, hogy Sullivan örömmel hallgatta volna teljes partitúráját a hatalmas Gurt Lush Chorus támogatásával. Minden elismerés a Bristol Schools Philharmonia fiataljainak, az Opera Anywhere szólistáinak és a vendég karmesternek, Mark Finch-nek, hogy egyetlen tömegpróbán, magán az előadás napján összehozták az egészet.”

Az alábbi linken pedig az összes Gilbert and Sullivan operett

teljes librettói

megtalálhatók, visszakereshetők és elolvashatók.


5246 Búbánat 2022-11-14 10:57:03 [Válasz erre: 5245 zenebaratmonika 2022-11-06 15:17:09]

Ha már betetted ide azt a két hangzó linket a Gerolsteini kaland c. operettfilmből, akkor érdemes kiegészíteni másik két dallal, amiket Házy Erzsébet és Csongor István énekelnek a filmben.  Áthozom a Házy-topicból: 

HANGTÁR – filmzene – Qualiton

Gerolsteini kaland – Antonia kupléja és Antonia - Martin kettőse

Házy Erzsébet és Csongor István énekel.

Vezényel: Vincze Ottó · Magyar Állami Színházak Zenekara  Gerolsteini kaland ℗ 1957 HUNGAROTON RECORDS LTD.

Dalszöveg: Szenes Iván;

Zene: Patachich Iván átdolgozása

1. Antonia és Martin kettőse:

„- Régen vártam ezt a percet, melyben szívem, szerelmem rám talál. - Régen vártam ezt az érzést, amíg körötted kivirul a napsugár.  - Pillantásod oly ismerősen száll felém, - messze álmaimban láttam én, - sokszor eljöttél te hozzám, szerelmes ábrándok virágos útján. - És most visszatértem, drágám, előtted az élet minden boldogsága vár majd rám(d)! Régen vártam ezt a percet, melyben szívem, szerelmem ránk ragyog..."

2. Antonia kupléja 

„Megértem néhány évet, láttam annyi szépet, mégse tudom, mi a szerelem? Csak napsugárban jártam, fényes palotában, mégis árnyék ül a szívemen.Tán felébreszti bennem azt az érzést, amit úgy hívnak, hogy: szerelem!...Ha megkérdem magamtól, félek is a naptól, amikor majd hív a szerelem. De legyőzve az érzést, várom a kísértést, ami úrrá lesz a szívemen..."

Megjegyzés: a filmen Martint Darvas Iván játszotta, énekhangja volt Csongor István.

Katalógusszám: Qualiton, OK 6613

Matricaszám:  M 2866, M 2867

Lelőhely: Országos Széchényi Könyvtár

Raktári jelzet: HK 30.058

Forrás: hangtar.oszk.hu


5245 zenebaratmonika 2022-11-06 15:17:09

Egy kis operett csemege Offenbachtól, akinek nemrég láttam Hoffmann meséi c.  csodálatos operáját

Frederick kupléja - OSZK Zeneműtár

Részlet a Gerolsteini kaland c. operettből. Feleki Kamill és Kiss Manyi előadásában a 2. duett igazán csodás.

 


5244 Búbánat 2022-11-05 13:14:26 [Válasz erre: 5243 zenebaratmonika 2022-11-05 13:03:35]

Igen, már jeleztem ezt a televíziós közvetítést korábban, az 5237. sorszám alatt.  Köszönöm a kirészletezést itt. 

 M5 csatorna, 21.00 - 23.40 óra közt.


5243 zenebaratmonika 2022-11-05 13:03:35

M5 Televízió 2022. november 5.

Ábrahám Pál Bál a Savoyban c. revü-operettjét közvetíti felvételről a Soproni Petőfi Színházból

Ábrahám Pál - Alfred Grünwald - Fritz Löhner-Beda: Bál a Savoyban - revüoperett (port.hu)

öbbször megfilmesített, népszerű operett a szerelem hatalmáról, amely a házasságot is képes látszólag széttörni, majd mégis összetartani.

Egy dalmű, amelyben a múltbeli bohém ígéretet akkor kellene beváltani, amikor már lehetetlen.

Egy revü, ahol a dzsessz világában kiteljesedik a női egyenjogúság.

S adott minden kellék: álruhák, véletlennek tűnő találkozások, megcsalás és hűség drámai pillanatai, s olyan slágerek, mint a La bella Tangolita, a Sevilla vagy a Kicsike, vigyázzon egyszer nagymama lesz.

A történet rejtelmeiről:

Az álompárnak tartott Faublas házaspár hosszú nászútja után váratlanul kiderül a férj viharos múltja. Egy vacsorameghívás titkos üzenettel, együttlétről szóló, beváltásra váró csekkel, amely a Savoy Hotel bálján várja őt Tangolitával, a táncosnővel együtt. A féltékeny feleség gyanút fog, és elindul a nagyszabású társadalmi eseményre, de közben ő is veszélyes kalandok elé néz. S mindemellett előkerül Amerikából érkező barátnője, Daisy Parker, valamint Musztafa bej, a párizsi török nagykövetség attaséja, akik tovább bonyolítják a félreértésekre épülő, szellemesen fordulatos történetet. 

18 éven aluliak számára nem ajánlott

Az előadással kapcsolatos további érdekességeket az alábbi linken olvashatók:

https://www.soproniszinhaz.hu/hirek/1665-bal-a-savoyban-fergeteges-revuoperett.html

Az előadás hossza két óra negyven perc egy szünettel.

Szereplők:

Henry de Faublas márki – Domoszlai Sándor

Madelaine, a felesége – Geszthy Veronika

Daisy Parker, dzsesszzeneszerző – Kisfaludy Zsófia

Musztafa, bej – Peller Károly

La Tangolita, argentin táncosnő – Molnár Anikó

Celestin Fourmint, ügyvéd – Marosszéki Tamás

Archibald, komornyik/ Riporter-műsorvezető – Szolnoki Tibor

Pomerol, főpincér – Rupnik Károly

Pintér Gábor

Monsieur Albert, párizsi divatház feje – Farkas Tamás

René – Szabó Laci

Maurice – Kiss Noró

Polette – Szőcs Erika

Lili – Simon Andrea

Hermence – Horváth Enikő Sára

Bebé, Madelaine komornája – Szupper Fanni

valamint a Sopron Balett tagjai és a Soproni Petőfi Színház kórusa:

Alkotótársak:

Zenei vezető, karmester – Oberfrank Péter

Koreográfus – Bokor Attila

Díszlet – Székely László Kossuth-és Jászai- díjas

Jelmez – Tóth Barna

Ügyelő – Horváth Dávid

Súgó – Szele Julianna Lívia

Rendezőasszisztens – Kiss Noró

Játékmester – Zsadon Andrea

Rendező – Béres László


5242 Búbánat 2022-11-03 23:00:30 [Válasz erre: 5233 Búbánat 2022-10-20 16:02:14]

Sir Arthur Sullivan: Trial by Jury

Egy házasságszédelgési perről szóló darab Esküdtszéki tárgyalás címmel ismert a magyar nyelvű rádió- ill. televíziós felvételeken.

Operett („drámai kantáta” vagy „opera comique” műfaji megjelöléssel is) egy felvonásban  

Szöveg: Sir William Schwenck Gilbert

A darab ősbemutatója: 1875. március 25., London, Royalty Theatre

A cselekmény helyszíne és ideje: London, a XIX. század vége (a mű komponálásának ideje)

A zeneszerző- és szövegíró-páros első olyan közös darabjuk, ami világsikert hozott számukra.

A cselekményről vázlatosan:

A bíróság előtt egy házasságszédelgő ügye. Az esküdtek előtt egyértelműnek tetszik az ügy: elfogultak a vonzó sértett, a felperes javára. A férfi esküdtek semmi együttérzést nem mutatnak a haszontalan alperes iránt. A tanult bíró, aki mellesleg saját élettörténetét is előadja, az esküdtszék elnöke és a felperes jogi képviselője is világosan látja az ügyet. Az alperes felajánlja, hogy feleségül veszi akár új kedvesét, akár a felperest. A bírónak tetszik a gondolat, de a felperes jogi képviselője szigorú ítéletet kér. Ugyanakkor az alperesé úgy érvel, hogy a hölgy vesztesége elhanyagolható, hiszen az alperes méltatlannak bizonyult a szerelmére. A bíró azzal oldja meg a helyzetet, hogy ő maga veszi feleségül a nőt.  (Az alperes így szabad, s feleségül veheti a másik lányt.)

Megjegyzem, az operett magyar nyelvű rádiófelvételét - Blum Tamás fordításában és vezényletével - a Rádió Dalszínháza mutatta be 1965. szeptember 25-én, a Kossuth Rádióban. Az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara mellett László Margit, Réti József, Melis György, Palcsó Sándor, Várhelyi Endre és Domahidy László énekét hallhatjuk a stúdiófelvételen. 1971-ben, Szitányi András rendezésében elkészült az operett tévéfilm változata is. („Zenés TV Színház” bemutatója)

A rövid operett mindahány részletét egy kiválasztott, mai környezetben játszódó színpadi produkció jeleneteiből válogattam össze és folyamatos, kronologikus sorrendben hozom:

Közreműködők:

Australia Opera Chorus Melbourne,

Orchestra Victoria

Vezényel: Andrew Green

Rendező: Stuart Maunder

Koreográfus: Elizebeth Hill

Felvétel helyszíne és ideje: Arts Center Melbourne, 2005

Szereposztás:

Az alperes - David Hobson (tenor)

A felperes, a menyasszonya – Ali McGregor (szoprán)

A bíró (a bölcs bíró) – Anthony Warlow (bariton buffo)

Az esküdtek elnöke – Andrew Jones (basszus)

A felperes menyasszony ügyvédje – John Bolton-Wood (magas bariton)

Az alperes védője - Richard Alexander (basszus)

Énekkar: bírósági alkalmazottak, az esküdtszék tagjai, a menyasszony kísérői, hallgatóság.

teljes libretto

1. Bevezető kórus: „Hark, the hour of ten is sounding”

2. Az esküdtszék elnöke: „Now, juryman, hear my advice”

3. Az alperes dala: „When first my old, old love I knew”

4. Az esküdtek kórusa: „Oh, I was like that when a lad!”

5. A bíró belépője: „For these kind words accept my thanks, I pray”

6. A bíró dala: „When I, good friends, was called to the Bar”

7. Nőikar és a felperes belépője: „Comes the broken flower”

8. A felperes ügyvédje, kórus és jelenet: „With a sence of deep emotion”

9. Az alperes dala és nőikar: „Oh, gentlemen, listen, I pray”

10. Együttes: „A nice dilemma we have here”

11. Az alperes és a felperes párjelenete: „I love him, I love him, with fervour unceasing”

12. Finálé - A bölcs bírói döntés és záróegyüttes: „The question, gentelmen is one of liquor... /Oh, joy unbounded”

A teljesen átkomponált darab (nincs benne próza) a mindössze 35 percnyi játékidejével, a youtube-on több felvételen egészében - korhű rendezésben előadva is – ugyancsak megtalálható.


5241 Búbánat 2022-11-03 10:49:24 [Válasz erre: 5240 Búbánat 2022-11-03 09:25:19]

Helyesen: Tarnay Gyula


5240 Búbánat 2022-11-03 09:25:19 [Válasz erre: 5239 zenebaratmonika 2022-11-03 00:42:57]

A Magyar Rádió egykori Földényi-kórusának vezető-karnagya, Földényi János  mesélte el a következőket - 1965-ben (Film Színház Muzsika)

 — Voltaképpen — mondja — Ábrahám Pál révén kerültem a »szakmába«. Én az Egyetemi Énekkar elnöke voltam, amikor Ábrahám ragaszkodott ahhoz, hogy a »Bál a Savoyban” című operettje előadásain — a Magyar Színházban — én legyek a karigazgató. Ezután arra biztatott, hogy alakítsak vegyeskart, Marthon Géza karnagy hívására egyre többet szerepeltünk mikrofon előtt. — Számos neves énekes került ki a kórusból. Az újabb tenorista-nemzedék tagjai közül ebben a kórusban énekeltek többek között Réti József, Tamnay Gyula, Göndöcs József, Bartha Alfonz, Korondy György. A jazztól az oratóriumig minden műfajban szerepeltünk. Most a Kőszívű ember fiai című Jókai-film felvételein működünk közre.


5239 zenebaratmonika 2022-11-03 00:42:57

Ha már évfordulók, most vettem észre, hogy a magyar operett napja inkább egy szomorú évforduló, ugyanis bár valószínűleg ezen a napon, 1882. október 24-én született Kálmán Imre nemzetközileg híres operettszerzőnk, (ez egyáltalán nem biztos, mert pontosan éjfélt ütött az óra születésekor), de ezen a napon halt meg, ráadásul ugyanabban az évben, 1948-ban Lehár Ferenc és Zerkovitz Béla is. Szóval utóbbi igen tragikus esemény, egy nap két ilyen csodás zeneszerzőt elveszíteni.
Sőt ha úgy vesszük, Jacobi Viktor is majdnem ezen napon, 1883. október 22-én látta meg a napvilágot.

Másik érdekesség pedig, hogy 1870-ben Lehár és 1912-ben Fényes Szabolcs is ugyanazon a napon bújt ki a világra, mármint április 30-án.

A harmadik érdekesség, hogy a Lila akácok és a Szomorú vasárnap szerzője is majdnem egy napon született, ha nem is egy évben. Ábrahám Pál 1892. november 2-án, Seress Rezső 1899. november 3-án látott napvilágot. 

Hát nem érdekes dolgok ezek? Különös? Talán mégsem olyan badarság a horoszkóp...

Mindenesetre a skorpió zeneszerzők Kálmán Imre, Ábrahám Pál, Seress Rezső....ott van még az operaszerzők közül Erkel Ferenc 1810. november 7. , Ránki György, 1907. október 30. , Georges Bizet 1838. október 25. , Vincenzo Bellini 1801. november 3.

 

 


5238 zenebaratmonika 2022-11-02 13:33:06

2022. 11. 02. Az m5 televízió Ábrahám Pál 130. születési évfordulója emlékére  sugározza a zeneszerző egyik legsikeresebb filmzenéjét, Szép Ernő Lila akác c. művének 1934-es filmváltozatát. 

November 2. - Szerda

  •  13:50 M5

November 3. - Csütörtök

  •  03:05 M5

 Lila akác (port.hu)


5237 Búbánat 2022-11-02 12:19:20 [Válasz erre: 5236 zenebaratmonika 2022-11-02 11:54:19]

November 5-én az M5 csatorna  - felvételről (2022)  - műsorra tűzi Ábrahám Pál Bál a Savoyban c. revüoperettjét (19.00 - 23.40)

Rendező: Béres László

Közreműködik: a Sopron Balett tagjai, a Soproni Liszt Ferenc Szimfonikus Zenekar és a Soproni Petőfi Színház kórusa. Karmester: Oberfrank Péter

Szereplők: Henry de Fabulas, márki -Domoszlai Sándor, Madelaine, a felesége- Geszthy Veronika, Daisy Parker, jazz zeneszerző- Kisfaludy Zsófia, Musztafa, bej- Peller Károly, La Tangolita, argentin táncosnő- Molnár Anikó, Celestin Fourmit, ügyvéd- Marosszéki Tamás, Archibald, komornyik/Riporter, műsorvezető- Szolnoki Tibor, Pomerol, főpincér- Rupnik Károly, Monsieur Albert, párizsi divatház feje- Farkas Tamás, René- Szabó László, Maurice- Kiss Noró, Polette- Szőcs Erika, Lili- Simon Andrea, Hermence- Horváth Enikő Sára, Bebé, Madelaine komornája- Szupper Fanni. 


5236 zenebaratmonika 2022-11-02 11:54:19

1892. november 2-án, pontosan 130. esztendeje látta meg a napvilágot Apatinban (vagy Zomborban), a mai Szerbia területén, Nyugat-Bácskában Ábrahám Pál zeneszerző, karmester, a magyar operett egyik legjelentősebb, nemzetközileg is jegyzett és játszott alakja. Ábrahám Pál komolyzenével kezdte, Zeneakadémiát végzett zeneszerzés-cselló és karmester szakon. 1927 körül kezdett el - az abban a korban divatos- jazz-zenét és operettet írni. Ekkor az operettszínház karmestere lett, és a Zenebona c. darabbal mutatkozott be, melybe 5 dalt írt. A következő operettje Az utolsó Verebélylány már egészében az ő szerzeménye volt. Három későbbi operettjével: Viktória, Hawaii rózsája és Bál a Savoyban nemzetközi sikert ért el, különösképpen Németországban, de egész Európában játszották darabjait. Zsidó származása miatt azonban 1932. elején menekülnie kellett Németországból. Ezután is írt operetteket, melyből a legnagyobb sikert Magyarországon a Mese a Grand Hotelben, a 3:1 a szerelem javára ill. a Júlia aratta.  Összesen 14 operettet és kb. 30 filmzenét szerzett. 1939-ben hagyta el Magyarországot, Franciaországba ment, onnan hajón Kubába, onnan pedig az Egyesült Államokba. Utóbbi helyen nem aratott sikert, sőt elmegyógyintézetbe került. 1956-ban egy magyar barátja segítségével Németországba, Hamburgba került, és ott halt meg 1960. május 6-án rákban. 

Ábrahám Pál – Wikipédia (wikipedia.org)


5235 Búbánat 2022-10-27 16:35:21 [Válasz erre: 5234 Búbánat 2022-10-24 19:56:09]

Magyar Operett Napja a centenáriumi évadban – Gálakoncert és díjátadó

Operett.hu - 2022-10-26

"Egyvalamiben biztos, hogy világelsők tudunk lenni, ez pedig a magyar operett. [...] Azt az intézményt, azt a műfajt, azt a társulatot, amelyet szolgálok és azokat a nagyszerű szerzőket, akik ezt a műfajt megalkották, azokat az alkotókat, rendezőket díszlet-és jelmeztervezőket, illetve a nagyszerű művészeket, akik életben tartják és magas színvonalon, estéről estére Önök elé viszik ezt a csodálatos nemzeti kulturális örökségi "terméket", a magyar operettet, ahol csak tehetem, dicsérem. Köszönöm, Önöknek, hogy velünk együtt ünneplik a ma díjazott művészeinket" - köszöntötte Kiss-B. Atilla, a Budapesti Operettszínház főigazgatója a magyar operett napján rendezett gála nézőit.

[...] 

"Ahogy kutattam Kálmán Imre és Lehár Ferenc pályáját rájöttem, hogy sok közös pont, átfedés van az életükben. Kitaláltam egy fiktív helyzetet: a két zeneszerző valahonnan a mennyből vagy a paradicsomból visszatekint a magánéletére és a zeneszerzői karrierjére, és eközben felfedezik a párhuzamosságokat" (Homonnay Zsolt)

 "Beszélgethettünk volna többet is" - mondta Kálmán Imre az előadásban. "Nem értünk rá. 12 évvel előrébb voltam, mint Te. Strauss halála után be kellett tölteni az űrt. Bécs, Budapest követelte az új operetteket. Annyi dolgunk volt. Annyi darabot kellett még komponálnunk." - válaszolta neki Lehár Ferenc.


5234 Búbánat 2022-10-24 19:56:09

A Magyar Operett Napját 2002 óta minden évben október 24-én ünneplik – két világhírű zeneszerzőnk, Lehár Ferenc (1870-1948) halálának és Kálmán Imre (1882-1953) születésének évfordulóján.


5233 Búbánat 2022-10-20 16:02:14

Sir Arthur Sullivan: The Pirates of Penzance, or the Slave of Duty

A cornwalli kalózok ˙[avagy a becsület rabja] címmel is ismert (a magyar nyelvű rádiófelvételen)

Opera comique (operett) két felvonásban  

Szöveg: Sir William Schwenck Gilbert

A darab ősbemutatója: 1879. december 31., New York, Fifth Avenue Theatre,  majd 1880-ban Londonban volt, hatalmas sikerrel.

Magyarországi bemutató: 2009. március 20., Szegedi Nemzeti Színház, Kalózkaland címmel.

A cselekmény helyszíne és ideje: Cornwall sziklás partvidéke (I. felv.), egy kápolna romja holdfényben (II. felv.) Viktória királynő uralkodásának idején, a XIX. század első felében.

A cselekményről vázlatosan:

A gyerek Fredericből véletlenül lesz kalózinas, mert nagyothalló dajkája félreérti a szülők utasítását: az angol pirate (kalóz) és pilot (pilóta) szavak nagyon hasonlóan hangzanak, ezért viszi rossz helyre Ruth, a dajka a kisgyereket. A szerződés szerint Frederic huszonegy éves korában válna függetlenné, addig együtt kell élnie a kalózokkal (és dajkájával, aki, felismerve hibáját, szégyenében a kalózoknál maradt). Megismerkedik Stanley tábornok lányaival, köztük Mabellel, és a két fiatal azonnal egymásba szeret. Huszonegyedik születésnapján Frederic vissza akar térni a régen elhagyott világba, ahol már nem a negyvenhét éves Ruth az egyetlen nő. Ám kiderül, hogy ebben az esetben harcolnia kellene a kalózok ellen. Csakhogy az is kiderül, hogy – mivel február 29-én, tehát szökőévben született – Frederic elvben még csak ötéves: gyakorlatilag minden szökőévben csak egyszer van születésnapja. tehát szerződése értelmében még nem hagyhatja ott a kalózokat, ami paradox helyzetet szül:  további 63 évig kell szolgálnia a kalózoknál!...  A saját kötelességtudatához kötve Frederic egyetlen vigasztalása az, hogy Mabel beleegyezik, hogy hűségesen várja őt.

A történet egy másik szála jóvoltából kiderül, hogy a kalózok elvből nem bántanak árvákat; tehát bárki árvának mondja magát, biztonságban van. Stanley dandártábornok becsapja a kalózokat: árvának mondja magát, hogy lányait megmentse a kalózokkal kötendő házasságtól. Ám ezért nagy bűnbánata támad, rettenetesen szenved. Amikor a rendőrség szembekerül a kalózokkal, nem mondhatják, hogy mindegyik rendőr árva. Viszont megemlítik Victoria királynő nevét, mire a kalózok azonnal megadják magukat. Kiderül ugyanis, hogy a kalózok mindegyike magas rangú arisztokrata, aki rossz útra tévedt. Majdnem minden jól végződik: a kalózok visszatérnek a felsőházba, Frederic pedig elveszi a tábornok lányát, tehát a rendőrök rendet csináltak. Csupán a negyvenhét éves Ruth marad egyedül.

A partitúra több zeneszerzőt parodizál, legszembetűnőbb Verdi (A trubadúr, A végzet hatalma) és Berlioz (Faust elkárhozása) műveinek egyes témájára utaló részek, ahogy Offenbach (A banditák) Gounod (Rómeó és Júlia) zenéjének is egyes elemeit poentírozza a szerzőpáros a helyenként burleszkszerű darabjukban, amihez bőven adagolt humor és jól hangszerelt, hol vidám, hol érzelmes, pompás ének-zenék társulnak.

Az operett részletei több színpadi produkció jeleneteiből válogatva:

Major-General Stanley jelenete: „I am the Very Model of a Modern Major General”

A kalózok és a rendőrök kórusjelenete: „With Cat-like Tread, upon our prey we steal”

A kalózkirály dala: „I am a Pirate King”

A kalózkirály dala és kórusjelenet: „Hail, Poetry!”

A rendőrőrmester dala és jelenet: „When the Foeman Bares Steel”

A lányok kara: „Climbing over rocky mountain”

Frederic dala és a lányok kara: „Oh, is there not one maiden breast”

Mabel dala és a lányok kara: „Poor Wand’ring one”

I. Finálé (a)

I. Finálé (b)

Szerelmi kettős és a lányok kara: „How beautifully bluenthe sky”

Frederic dala és kórusegyüttes: „Stay, we must not lose our senses”

Ruth, a kalózkirály és Frederic hármasa: „When you had left our pirate fold... A Paradox”

II. Finálé


5232 Búbánat 2022-10-13 22:10:05

Sir Arthur Sullivan: A gondolások [avagy Barataria királya]

(The Gondoliers, or The King of Barataria)

"opera comique"

Operett 2 felvonásban  

Szöveg: Sir William Schwenck Gilbert

Bemutató: 1889. december 7., London, Savoy Theatre

Magyarországon nem mutatták be.

A vázlatos cselekmény

I. felvonás

Két partiképes ifjú gondolást, Marcót és Giuseppét lelkesen köszöntenek a lányok, s egy szembekötősdi során a fiúk meg is fogják a két legkívánatosabbat: Gianettát és Tessát. A Plaza-Toro hercege és hercegnője leányukkal, Casildával és kísérőjével, egyben szerelmével, Luizzal, gondolán érkeznek meg spanyolországi utazásukról. A herceg elmeséli, hogy a leányát hat hónapos korában odaígérték Barataria gazdag királyának, aki azonban lemondott a rangjáról, hogy metodista prédikátor lehessen. A herceget ugyanakkor elrabolták és Velencébe hozták. Később a királyt megölték. A herceg és a hercegné most azért jöttek, hogy megtalálják a herceget, és hogy a leányuk Barataria királynője lehessen. Don Alhambra, a nagy inkvizítor elmondja nekik, hogy a herceg most gondolás, míg a nevelőnő, akire a gyermeket bízta, egy bűnöző banda tagja lett. A nőt azonban meg fogják találni, így megtörténhet a gyermek azonosítása. Míg a gondolások és a lányok szórakoznak, Don Alhambra bejelenti, hogy Marco vagy Giuseppe Barataria királya. Mivel nem tudja, melyik, azt mondja, együtt kell elfoglalniuk Barataria trónját, és társuralkodókként kell kormányozniuk az országot. Ezután elválnak.

II. felvonás

Három hónappal később, a baratariai királyi palotában Marco és Giuseppe két trónon ülnek, együtt uralkodnak. Aztán megjönnek a feleségeik, és tánccal ünnepelnek.  Don Alhambrának nem tetszik a dolog, elmondja nekik, hogy Casildát egyiküknek megkérték, így Gianetta és Tessa szomorúan veszik tudomásul, hogy valamelyikük törvénytelen házasságban él. Izgatottan várják a nevelőnő érkezését, közben a herceg illemtanra oktatja őket. A nevelőnő elmondja, hogy az igazi herceg Luiz, akit ő ravaszul saját fiára cserélt ki. Mindhárom pár boldog.

Az operett részletei több színpadi produkció jeleneteiből válogatva:

Dance a Cachucha – Kórus és tánc – Scottish Opera, 2021

Dance a Cachucha – Kórus és tánc – Australian Opera, 1989 – balettel dúsított változat

Gavotte

We’re Called Gondolieri - duett

Then one of us will be a queen! - kvartett

There lived a king - tercett

Tessa’s Aria - „When a Merry Maiden Marries”

Rising Early in the Morning – ária, kórus

In A Contemplative Fashion - kvartett

In Enterprise of Martial Kind - kvartett

Plaza -Toro hercegnő dala

Here is a casa unprecedented - kvintett

List and Learn – nőikar és férfikar

Take A Pair of Sparkling Eyes - ária

They All Shall Equal Be – kvartett és az I. finálé


5231 Siegfried 2022-10-09 22:18:02

Ábrahám Pál: Bál a Savolyban Kaunasban is látható:

http://www.muzikinisteatras.lt/#/Balius-Savojoje.html?repert=3220


5230 Búbánat 2022-10-05 17:51:08

Sir Arthur Sullivan:  Patience, or Bunthorne’s Bride

(Patience, avagy Bunthorne menyasszonya)

"opera comique"

Operett 2 felvonásban  

Szöveg: Sir William Schwenck Gilbert

Bemutató: 1881. április 23., London, Opéra-Comique Theatre

Magyarországi bemutató: „Borka, a fejőleány, avagy költőimádás” – 1887. november 5., Budapest, Népszínház

A vázlatos cselekmény:

A színhely a Bunthorne-kastély előtti tér. A falu összes leányzója – köztük Lady Jane -  Reginald Bunthorne, egy „ábrándos”, „esztétikus”  költő szíve iránt eped, de ő csak az egyszerű tejeslányt, Patience-t szereti, ám viszonzatlanul.  Megjönnek a faluba a 35-ös dragonyosok, akiket mélyen felháborít, hogy korábbi kedveseik egy hosszú hajú széplélek után epednek. Amikor azonban Bunthorne egyedül van, bevallja, csak pózol. Patience arról mesél Angelának, hogy négyéves korában szerelmes volt egy kisfiúba. Grosvenor költő megkéri Patience kezét, de az visszautasítja. A fejőlány felismeri kisgyermekkori szerelmesét, de rádöbben, hogy őt most szeretni hiábavaló dolog volna. Bunthorne elmeséli a dragonyosoknak, milyen nehéz helyzetben van. Úgy határoz, hogy tombolajegyeket hoz forgalomba, s a nyertesnek nyújtja kezét. Lady Jane és a lányok meg is veszik a jegyeket. Patience önzetlenségből beleegyezik, hogy hozzámegy Bunthorne-hoz, mire a dühös lányok figyelme a katonák felé fordul. Megjelenik azonban a másik költő, Grosvenor.

II. felvonás

 A lányok szerelmet vallanak Grosvenornak, Lady Jane pedig elhatározza, hogy megszerzi magának a kétségbeesetten menekülő Bunthorne-t. Abban a reményben, hogy megkaphatják a lányokat, a dragonyosok is széplelkekké válnak. Bunthorne rábeszéli Grosvenort, hogy hagyjanak fel a vetélkedéssel, de elveszíti Patience-t, aki ráébred, hogy önző dolog volna, ha szeretné. Grosvenor és a lányok lemondanak szépelgő szerepükről, s most hogy Patience Grosvenort végre közönségesnek látja, a fejőlány úgy dönt, hogy mégis tudná őt szeretni. Bunthorne visszatérne Lady Jane-hez, de elhalássza előle egy nemes hadnagy. A dragonyosok feleséget választanak, Bunthorne-nak pedig nem marad más, mint hogy csodálhatja egy tulipán vagy egy liliom szépségét – minthogy (hamisan) azt állította, hogy erre vágyik. Így: "Senki sem Bunthorne menyasszonya."

Az operett részletei több színpadi produkció jeleneteiből válogatva:

Video - trailer    Odyssey Opera 

video 1

video 2

video 3

video 4

video 5

video 6

video 7

video 8

video trailer(2)  á l'auditorium du Musée d'Orsay

 

 


5229 zenebaratmonika 2022-10-02 18:57:59

Idén november 2-án ünnepeljük Ábrahám Pál születésének 130. évfordulóját. Sajnos az igazgatói pályázatban szereplő Ábrahám gála nem lesz idén a Budapesti Operettszínházban, (bízunk benne, hogy a későbbiekben még sor kerül erre) viszont a youtube-ra feltöltötték az 1992-es Madách Színházban tartott 100. születésnapi interoperett gálát. Ha nem is teljes terjedelmében, de 79 perc keretében gyönyörködhetünk a csodás dallamokban. Annak idején a magyar, az osztrák és a német televízió is közvetítette a műsort. 

A műsorban dalok hangzanak el a zeneszerző Viktória, a Hawaii rózsája, a Bál a Savoyban, 3:1 a szerelem javára és a Júlia c. operettekből magyar és német nyelven, magyar művészek tolmácsolásában.

1992: TV-Gala und biografische Anmerkungen zum 100. Geburtstag Paul Abrahams - YouTube 



5227 Búbánat 2022-09-22 20:02:58 [Válasz erre: 5226 Búbánat 2022-09-22 20:01:43]

Kapcs. 5226. sorszám

(Folytatás)

A Miskolci Nemzeti Színház operett, daljáték, zenés játék, musical bemutatói 1972/73-tól 1997/98-ig:

1972. szeptember 22. – J. Strauss: A cigánybáró – Romantikus nagyoperett 3 felvonásban

1973. január 12. – Zerkovitz Béla: Doktor úr – Zenés bohózat 3 felvonásban

1973. február 26. – Jacobi Viktor: Sybill – Nagyoperett 3 felvonásban

1973. szeptember 28. – Lehár Ferenc: A víg özvegy – Nagyoperett 3 felvonásban

1973. október 14. – Horusitzky Zoltán: Csipkerózsika – Mesejáték 2 részben

1974. szeptember 27. – Zeller: A madarász – Nagyoperett 3 felvonásban

1975. január 6. – Lehár Ferenc: Luxemburg grófja – Nagyoperett 3 felvonásban

1975. február 14. – Presser Gábor: Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról – Tragikus musical 2 részben

1975. október 3. – Suppé: Boccaccio – Nagyoperett 3 felvonásban

1976. április 16. – J. Strauss: A denevér – Nagyoperett 3 felvonásban

1976. október 8. – Scserbacsov: Dohányon vett kapitány – Nagyoperett 3 felvonásban

1977. május 13. – Offenbach: Szép Heléna – Nagyoperett 2 részben

1977. október 7. – Oscar Straus: Varázskeringő – Romantikus nagyoperett 3 felvonásban

1978. június 2. – Wassermann: La Mancha lovagja – zenés játék

1978. szeptember 29. – Millöcker: A koldusdiák – Nagyoperett 3 felvonásban

1979. február 16. – Jacobi Viktor: Leányvásár – Nagyoperett 3 felvonásban

1979. december 7. – Millöcker: Dubarry – Nagyoperett 2 részben

1980. május 9. – Monnot: Irma, te édes – zenés komédia 2 részben

1980. december 19. – Kálmán Imre: A csárdáskirálynő – Nagyoperett 2 részben

1981. május 29. – Ránki György: Egy szerelem három éjszakája – zenés dráma 3 felvonásban

1982. november 19. – Kálmán Imre: Marica grófnő – Nagyoperett 3 felvonásban

1983. november 11. – Lehár Ferenc: Cigányszerelem – Nagyoperett 2 felvonásban

1984. november 29 – Vaszy Viktor: Dankó Pista – Daljáték 2 részben

1985. március 19. – Lajtai Lajos: A régi nyár – Zenés játék 2 részben

1985. október 18. – Hervé: Nebáncsvirág – Bohózatos operett 3 felvonásban

1985. november 29. – Schubert – Berté: Három a kislány – Daljáték 3 felvonásban

1986. november 10. – Huszka Jenő: Mária főhadnagy – Romantikus operett 3 felvonásban

1987. december 18. – Jacobi Viktor: Sybill – Nagyoperett 3 felvonásban

1988. november 18. – Presser Gábor: A padlás – félig mese – félig musical 2 részben

1989. február 23. – Lehár Ferenc: Luxemburg grófja – Nagyoperett 3 felvonásban

1990. január 19. – Wassermann: La Mancha lovagja – Musical 1 részben

1990. november 30. – Ábrahám Pál: Bál a Savoyban – Revüoperett 3 felvonásban

1991. január 15. – Fényes Szabolcs: Maya – Operett 2 részben

1992. január 31. – Kálmán Imre: A csárdáskirálynő – Nagyoperett 3 felvonásban

1992. december 11. – Kálmán Imre: A cirkuszhercegnő – Nagyoperett 3 felvonásban

1993. december 17. – Kálmán Imre: Marica grófnő – Nagyoperett 3 felvonásban

1994. november 10. – J. Strauss: A cigánybáró – Romantikus nagyoperett 3 felvonásban

1995. április 21. – Kander: Kabaré – Musical 2 részben

1995. október 3. – Loewe: My Fair Lady – Musical 2 részben

1996. február 16. – Jacobi Viktor: Leányvásár – Operett 3 felvonásban

1996. december 20. – J. Strauss: A denevér – Nagyoperett 3 felvonásban

1997. február 21. – Tolcsvay László: Mária evangéliuma – Rockopera 2 részben

1997. június 6. – Herman: Hello, Dolly! – Musical 2 részben

1997. november 21. – Bock: Hegedűs a háztetőn – Musical 2 részben

1998. május 8. – Lehár Ferenc: A mosoly országa – Regényes operett 3 felvonásban






A lapunkban megjelent szövegek a Café Momus, vagy a szerző kizárólagos szellemi tulajdonát képezik és szerzői jog védi őket.
A szerkesztőség külön, írásos engedélye nélkül mindennemű (részben vagy egészben történő) sokszorosításuk, felhasználásuk, kiadásuk és terjesztésük tilos.