Lili bárónő premier a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színházban - video-riport a főpróbán készült.
2025. 10. 07., 21:00
Október
3-án, zajos közönségsikerrel tartották meg a Lili
bárónő című nagyoperett premierjét a Kecskeméti Katona József Nemzeti
Színházban. Az idei évad első nagyszínházi bemutatóját, Huszka Jenő és Martos
Ferenc örökzöld operettjét vendégként Béres Attila, a Miskolci Nemzeti Színház
igazgatója rendezte. Felvételeink az előadás sajtó-nyilvános főpróbáján
készültek.
https://www.kecskemetinemzeti.hu/hu/eloadasok/bemutatok/2025-2026/lili-barono--14990.html
Huszka Jenő – Martos Ferenc: Llil bárónő – a Kecskeméti színházi bemutató előtt, előzetes
Minderről már szó volt - beírtam - lásd a 6660. sorszàm alatti bejegyzést is.
Jonas Kaufmann | Koncertek | Dátumok - Hannover.de
Jonas Kaufmann
A sztártenor Malin Byström szopránnal és a Baden-Badeni Filharmonikus Zenekar kíséretével 2026. április 26-án a Hannoveri Kongresszusi Központban Malin Byström szobránnal és társaival énekli Kálmán, Lehár, Abraham és mások áriáit és duetteit.
Aligha kell korunk egyik legkeresettebb tenorjaként bemutatni: Jonas Kaufmannról beszélünk. Az énekes a neves svéd szopránnal, Malin Byströmmel együtt új programjában arra invitálja a közönséget, hogy fedezze fel a "varázslatos tónusokat" Karl Goldmark, Lehár Ferenc, Paul Abraham, Kálmán Imre élénk műveiben. A Sába királynője híres tenoráriája mellett A víg özvegy, A mosoly földje, a csárdás-hercegnő és a Mariza grófnő áriái és duettjei is szerepelnek a programban – a bécsi melankóliával, magyaros temperamentummal és lelkesítő könnyedséggel teli est.Program
Kálmán Imre, Lehár Ferenc, Paul Abraham és mások hangszeres darabjai, áriái és duettjeiMűvész
Jonas Kaufmann, tenor
Malin Byström, szoprán
Baden-Baden
Filharmónia Jochen Rieder, karmester
Megjegyzés:
Ezek szerint lesz mind a 4 magyar zeneszerző és mások (??? gondolom bécsi szerzők) darabjai is.
Összevissza írják. A riportban említi a hölgy Ábrahám Pál nevét is, és több más forrásban is, illetve Goldmark Károly Sába királynőjét is más forrásokban, a videó alján azonban nem írják a két szerzőt. Hát akkor most lesz tőlük is dal? Másrészt Goldmark nem írt operettet, persze lehet, hogy nem csak operett lesz a koncertben, hanem opera is.
Jonas Kaufmann - „Magische Töne” – Tour 2026
Gilbert & Sullivan's :The Grand Duke in Concert
Sunday, November 2 at 3:00pm
MacTheatre at McCallum Fine Arts Academy
5600 Sunshine Drive
Austin, TX 78756
A
Nagyherceg Gilbert és Sullivan 14. és egyben utolsó együttműködése. Bemutatjuk
a John Wolfson által átdolgozott librettó „koncertes” változatát, amely W.S.
Gilbert eredeti cselekménykönyvén alapul.
A
Nagyhercegben a bolondos cselekmény egy 100 éves törvény félreértelmezésén
alapul, amely a törvényes párbajokat szabályozza – melyeket kártyahúzással
döntenek el. Egy zavart humorista egy színtársulatban hirtelen a társulat élére
kerül, bitorolva a nagyherceget, és több nővel van eljegyezve, mint amennyit
nyomon tud követni! A gazdag osztályok és a nemesség takarékosságát és
álszentségét pedig végig fényezi az előadás.
Zenei
rendező: Jeffrey Jones-Ragona
Gilbert & Sullivan - THE GRAND DUKE - "So ends my dream..." (Julia Goss)
First performance: The Savoy Theatre, London, 7 March 1896
A zene Sullivan legjobbjai közé tartozik. „Így ér véget az
álmom… Minden ígéretem megszegve.” Az angol színésznő, Julia Jellicoe (akit az
eredeti produkcióban a magyar Ilka von Palmay alakított) nagyhercegnői címre
vonatkozó tervei kudarcot vallottak. Öngyilkosságot fontolgat, de elhatározza,
hogy egy jobb holnapban reménykedik.
Julia Jellicoe: Julia Goss
D'Oyly Carte Opera Chorus · Royal Philharmonic Orchestra
Karmester: Royston Nash
London, 1976
he Grand Duke 2012 - the show that completed the G&S canon
for the National Gilbert and Sullivan Opera Company - is now streaming on
gsopera.tv. Subscribers get Instant Access, so join today!
Jobbulást kívánok.
Igazán sajnálom. A bemutatót követően majd írok róla rövid véleményt hogy érdemes e megnézni vagy sem. Jövőre még sokszor játszák szóval semmiről sem maradsz le.
Ez a kék paca tényleg érthetetlen valami, pedig még törekedtem is rá, hogy ne közvetlen másoljam a cikket, hanem először a google-ba, és onnan ide.... na eddig így nem csinált pacát, de most így is odatette. Viszont most legalább nincs zavaró helyen.
Most már bizonyossá vált, hogy idén nem tudom megnézni A cigánybárót - és a következő időszak operettgáláit sem - az Operettszínházban, nem részletezendő okok miatt.
Köszi az információt, mindig jól esik, ha reagálnak beírásaimra.
Ma tartották a Cigánybáró plakátfotózását. Sándor Péter és Kiss Dia így fognak mutatni mint Barinkay és Szaffi.
Megint feltűnt itt a topik oldalán a kék paca...
Örülök a beírt linken elérhető
operett-katalógusnak. Rengeteg keresési lehetőséget
nyújt. Nekem fontosak ott a francia és az angol operett-komponistákról olvasható adatsorok is.
A Három a kislány című
daljáték zenéjét Franz Schubert
darabjaiból szerkesztette és hangszerelte Heinrich
Berté (Berté Henrik). Berté szerepel az említett katalógusban.
Másik példa ugyancsak: A diadalmas asszony /Die Siegerin -
1922., Bécs /. Zenéjét Pjotr Iljics
Csajkovszkij dallamaiból, motívumaiból állította
össze és hangszerelte: Josef Klein
https://de.wikipedia.org/wiki/Josef_Klein_(Komponist)
Szövegét Oscar Friedmann-Lunzer és
Jenbach Béla írták Operett három felvonásban Magyar fordítás: Harsányi Zsolt.
Magyarországi bemutató: 1923. április 27. Városi Színház, Budapest
Nem
találtam Klein nevét a katalógusban. Vagy rossz helyen kerestem?
Lajta
László nem írt operettet. Elképzelhető, hogy a katalógus szerkesztői
A kék kalap c. vígoperáját tekintették
annak.
Lajtha László (1892-1963) a negyvenes
évek végén dolgozott A kék kalap című kétfelvonásos operáján, melynek francia
nyelvű szövegét a spanyol irodalmár, Salvador de Madariaga készítette el a
zeneszerző felkérésére. Az opera buffa azonban hiába maradt Lajtha szívügye
élete végéig, nem került pont a partitúra végére. A hangszerelést Farkas Ferenc
fejezte be 1985-ben, s e formában készített belőle sikeres felvételt a Magyar
Rádió. 1998-ban végül a Kolozsvári Magyar Opera társulata mutatta be a darabot
előbb Kolozsváron, majd 1999-ben a budapesti Thália Színházban. Tallián Tibor
így summázta a valódi csemegének ígérkező opera cselekményét: „Ifjú
szerelmesekről, a szerelem útjába álló vénekről, meg az elmaradhatatlan
agyafúrt szolgapárról szól a mese, Scapinről és Florinette-ről, akik a fiatalok
szerelmét győzelemre segítik a vének ellenében. Eszközük maga a címben szereplő
kék kalap...”
Donáth
Ede (Besztercebánya, 1865 – 1945): karmester, zeneszerző. Több színpadi műhöz írt kísérőzenét. Legnagyobb sikere a
Goldfaden művéből átdolgozott Szulamit
c. operettjével (1899) volt, melyet közel ötszázszor adtak elő. A mű bibliai környezetben játszódó romantikus
szerelmi történet, s ötvözi a hagyományos magyar népszínmű és operett
jellegzetes hangzásvilágát héber motívumokkal. Az operett szövegét Kövessy
Albert írta.
(Wikipedia)
Operetta: A Sourcebook, Volume I - Robert Ignatius Letellier - Google Könyvek
Új Világ, 1956. június 19.
Paul-Abraham-Operette “Es geschehen noch Wunder” (komplett auf dem Klavier) - YouTube
Csak
hogy tudatosítsam, milyen énekhangokat szerettem nem csak az operákban, de az
operettekben is hallani/hallgatni, legyen itt példaképp a Hungaroton 1965-ben lemezre vett A
cirkuszhercegnő című Kálmán-operett keresztmetszete,
amelyen Udvardy Tibor énekli Mr. X-et! Mellette a felvételen Házy Erzsébet (Fedóra), Koltay Valéria
(Mábel), Rátonyi Róbert (Tóni) és Kishegyi Árpád (Nagyherceg) énekel,
a Fővárosi Operettszínház Énekkarát és a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Bródy Tamás vezényli.
A rádióban számtalanszor felcsendültek
az alábbi dalok velük, melyeket most belinkelek ide:
Fedóra belépője - „Pour l’ amour” - Házy Erzsébet, km. az MRT Énekkara
Fedóra és Mister X kettőse - „Óh, légy enyém” - Házy Erzsébet és Udvardy Tibor
Fedóra és Mister X kettőse - „My Darling” - Házy Erzsébet és Udvardy Tibor
Mister X dala - „Mert búsulni van még idő” - Udvardy Tibor
A Nagyherceg és Mister X kettőse - „Kislány, vigyázz!” - Kishegyi Árpád és Udvardy Tibor
Mábel ésTóni kettőse - „Én édes, drága férjem, Iván” - Koltay Valéria és Rátonyi Róbert
Mábel ésTóni kettőse - „Gréte, jöjj a virágos rétre” - Koltay Valéria és Rátonyi Róbert
Mábel ésTóni kettőse - „Ég áldjon, galambom” - Koltay Valéria és Rátonyi Róbert
A Nagyherceg dala - „Mogorva vendég” - Kishegyi Árpád
A cirkuszhercegnő fináléja - Házy Erzsébet, Udvardy Tibor... km. az MRT Énekkara
Házy, Koltay és Udvardy, Kishegyi mellett kedvencem volt Orosz Júlia, Gyurkovics Mária, László Margit, Lehoczky Éva, Kalmár Magda, Kincses Veronika, Zentay Anna, Ilosfalvy Róbert, Simándy József, Szabó Miklós, Réti József, Kövecses Béla, Bartha Alfonz, Korondy György, Palcsó Sándor - hogy csak a szopránokat és a tenorokat említsem...
Én is. Az Operett forgatagon csak Balczó Pétert illetve Papp Balázst hallhattuk, ők mindketten igazán jó választásnak tűnnek így első ránézésre a szerepre. Én is örülnék ha lennének a színházban új bonvivánok mert jelen pillanatban szegényes a kínálat e téren és több operettet emiatt se tudnának bemutatni, pl a Cigányszerelem vagy a Chicagói hercegnő, vagy akár a Bál a Savoyban se jöhetne szóba.
Egyetértek. De én szeretném, ha idővel feltűnne még egy-két jó hangú és jó kiállású, "versenyképes" bonviván, legyen választék, mert csak "Peti" egyedül kevés, nem lehet mindent ráépíteni, hiszen musicalben is játszik-énekel. A kettő együtt nem szerencsés. Persze egyelőre nincsenek a láthatáron ilyen remélt jövevények. Papp Balázs nekem egyelőre X, "nem jön be", az Operában is énekel kis szerepeket, lehet, hogy megváltozik a véleményem róla, ha több operett-szerepben látom, és jobban megismerem őt. Úgyhogy most örülnünk kell hogy van Sándor Péterünk, vele hosszabb távon lehet gondolkodnia a vezetésnek; kíváncsian várom A cigánybáró címszerepében való bemutatkozását is.
Ezzel maximálisan egyetértek. Papp Balázs is jó lesz majd mert hangi adottságai megvannak hozzá. Ő az a klasszikus bonviván alkat. De tény hogy jelen pillanatban Petinél nincs jobb bonviván és mivel Dolhai Attila várhatóan már nem fog új darabokat elvállalni, így Petiben kell gondolkodniuk, hogy melyek azok az operettek amiket rá tudnak alakítani.
Az a baj, hogy nincs jobb bonviván Sándor Péternél (jó Dolhai igen) mióta Vadász Zsolt meghalt.
Hát Erdős Attilára talán a Bál a Savoyban agglegény szerepét tudnám elképzelni. Aki viszont Sopronban játszott remek volt, el lett találva, annál biztos nem lenne jobb.
BÉRES ATTILA RENDEZÉSÉBEN KÉSZÜL A LILI BÁRÓNŐ KECSKEMÉTEN
Szinhaz.online
- 2025. augusztus 23., szombat 10:48
Elkezdődtek az évad első nagyszínházi előadásának, a Lili bárónő című operett próbái Kecskeméten. A darabot Béres Attila rendezésében láthatja a közönség.
Ez a Cirkuszhercegnő,sem sikerül olyan jól.
Jól jön néha egy kis protekció... na mindegy végül is... most az imitátorra gondolsz, aki helyettesítette a Mr. X-et? Hát nem egy komoly szerep, talán nem is szólalt meg. Igazából nem zavart, de nem is tetszett.
Ő Kiss B Attila fia, érthető miért foglalkoztatják. Tény hogy igazából semmi szerepe nincs a darabban azon kívül hogy hegedűl néha.
Mint már a Cirkuszhercegnő egyik premier előadásáról írt beszámolómban is említettem, "a magány hegedűse" zavarólag hat a darabban, erőltetett, feleslegesnek tartom dramaturgiai szempontból is, a produkció nélküle is jól működne/működik; Kiss-Balbinat András már a Mária főhadnagy című Huszka-operettben is súlyt kap a hegedűjével szólóiban a színpadon. Homonnay Zsolt rendezéseiben úgy látszik, nem tudja nélkülözni - értem, nyilván foglalkoztatni kell ha már a színház állományához tartozik.
Szóval tegnap másodszor (második főpróba után) visszanéztem a Cirkuszhercegnőt, és dicséretemre válik, hogy végig tudtam nézni. Ez ugyanis nem sikerült a Mosoly országánál, mert annak a tartalma annyira érdektelen volt számomra. (Jó a színházban végignéztem.) Mindenesetre a tartalma a Cirkuszhercegnőnek is elég blőd volt, túlzottan nem kötött le, és követni se annyira tudtam, de talán pont emiatt, hogy már nagyon sok operettben elsütötték ezt a cári témát pl. Sybill. A szemüveges férfin csak egyszer tudtam nevetni, pedig nagyon igyekezett. A diszletek viszont elsőrangúak voltak, meg persze jó, hogy voltak benne cirkuszi jelenetek, ezt a 10 évvel ezelőtti verzióból hiányoltam. A zeneéről elmondanám, hogy a fődal, Induljunk van egy hely, My darling egész jó.... van pár közepes, Induljunk van egy hely, Szép kis cirkusztáncosnő, meg pár amit korábban nem hallottam még, de igazából kevésbé volt érdekes. Mindenesetre megszámoltam és az első felvonásban 5, a másodikban 3, a harmadikban 1 dal volt, meg egy tánc... hát ez nem sok, viszont ezek folyamatosan elhangzottak az előadás alatt, állandóan ismétlődtek.
Én tegnap ugyancsak ott voltam a Forgatagon, mint környéken lakó ... "(el)futólag". A nemtudommilyen sorsolás valami elképesztő gáz volt, ahogyan tucatjával húzták ki a nyerteseket, akik aztán ott sem voltak. Szaffi belépője csigalassúságú volt, itthon utána direkt meghallgattam Házyval, na az normális tempójú, ahogy Strauss megírhatta. A csúcs a két Notre Dame-i vízköpő ökörködése. Az volt a nagy poén, hogy minduntalan közbeordibáltak Főigazgató Úr évadnyitó beszéde alatt. Szerintem a végén kicsit már ő is berágott. Utána danoltak a fenti jelenettel promotált, felsőfokú jelzőkkel agyonhájpolt Notre Dame-i toronyőrből, én el. Sok sikert!
Én tegnap ott voltam és nagyon jó élmény volt. A Cigánybáró illetve a Notre Dame-i Toronyőr részletei nagyon tetszettek, az záró gálában pedig mindenki sziporkázott. Volt Jajj cica a férfi kartól(Sándor Péter, Kiss Zoltán, Tassonyi Balázs, Papp Balázs, Dénes Viktor, Kovács Szilárd, Altsach Gergely, Czikora László)voltak duettek a Mária Főhadnagyból és a Csárdáskirálynőből, volt részlet a János Vitézből, a Cirkuszhercegnőből, a Carmenből, a Jekyll és Hydeból és sok minden másból is.
Én már régtől ellenállok az ilyen utcai zenés kavalkádok csábításának - azt nem akarom mondani, hogy a szirénhangoknak is -:)
Elég gáz már, hogy ennyire érdektelen legyen az Budapesti Operettszínház műsora, ami érdekel talán a Cigánybáró, bár már azt is láttam kétszer anno még az Erkel Színházban (Szinetár Miklós rendezte), egyszer rövidített verzióban a főiskolás végzősöktől az Ódry Színpadon, és persze a tévében szintén a Szinetár félét. A Dankó Pista egyáltalán nem érdekel, a Notre Dame-i toronyőr se, legalábbis érdekelne, de a francia verzió, nem ez a nyálas Walt Disney. Utóbbit talán ajándékjeggyel megnézném. A repertoár többi részét pedig már láttam, kivéve a Dumas, utóbbit musialt csak a tévében, annyi elég is volt belőle, max ha ismétlik újra megnézem. Cirkuszhercegnőt is láttam, ráadásul holnap újra nézhetem az m5-ön....
A holnapi Operettforgatag programja
ÉVADNYITÓ TÁRSULATI ÜLÉS A BUDAPESTI OPERETTSZÍNHÁZBAN
/2025. szept. 05./
Operett Forgatag 2025
Milyen akció lesz? Mondjuk ez az egyetlen darab, ami érdekel, most őszintén, a többit már láttam vagy nem érdekel.
Hogyha valaki szeretne már a héten jegyet vásárolni a Cigánybáróra, az Operett Forgatagon elővételben megvásárolhatja, péntek 17 órakkor kezdődik. Lesznek a szokásos operett és musical blokkok, az új bemutatókból részletek, illetve a Dankó Pistára hangolódva még cigány zenék is.
Igen, már "kiszúrtam" a Színes RTV-ből. Kíváncsian várom én is produkció televíziós leadását.
Erre már nem is kell sokat várni, ugyanis Szeptember 13-án este a tv nézők is láthatják a Cirkuszhercegnőt, Bordás Barbara, Sándor Péter, Langer Soma és Erdős Attila szereplésében.
Huszka Jenő – Martos Ferenc: Lili bárónő
Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház - Nagyszínház
Bemutató: 2025.10.03.
Szereposztás:
Lili
bárónő – Vajda Boróka
Illésházy
László gróf – Koltai-Nagy Balázs
Malomszeghy
báró – Sipos Imre
Frédi
– Járai Máté
Clarisse
művésznő – Szabó Dorottya
Illésházy
Agatha grófnő – Magyar Éva
Illésházy
Krisztina grófnő – Csapó Virág
Becsei
tiszttartó – Fazekas Géza
Közreműködik a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház zenekara
Karmester:
Iván Sára, Drucker Péter
Rendező:
Béres Attila
Díszlet - és jelmeztervező: Erős Hanna
Dramaturg: Ari Nagy Barbara
Átdolgozó: Gádor Béla, Darvas Szilárd
Koreográfus: Bodor Johanna
Egyenlőség, 1928. október 20. 7-8. oldal
Egy érdekes riport Ábrahám Pállal, amelyben beszél családjáról, amit más riportban soha sem tett meg, hogy említette volna I. világháborúban elesett öccsét, vagy édesapját, édesanyját.
ÁBRAHÁM PÁL – ÍRTA MOLNÁR JENŐ
Esténként egy krétafehér arcú, csillogó, izzószemű,
nyúlánk fiatalember felé záporaik és csattog ezerkétszáz ember tapsos
tüntetése. A fiatalember riadtan fordul meg a színházi zenekarban, arccal
a közönség felé, mintha nem akarná elhinni, hogy ez a tombolás, ez a dübörgés,
e kigyulladt szemek tüze neki szól, őt ünnepli. És sután hajladozik, nem a
diadalmas szerzők mosolyával, nem a nyilvánosság előtt szereplők biztonságával,
hanem valami groteszk elfogultsággal, valami kimondhatatlan bohém ügyetlenséggel
s egyben szomorúsággal, amely a szemei szögletében lappang. Dicsőség és
elfogultság, mámor és szomorúság! Ebben a robogó században, amely nem a perc,
hanem a pillanat századrészének virágait is leszakítja, miféle különös
teremtménye az Istennek ez a fiatalember? Ábrahám Pál. . . ki ez a
harminchat éves muzsikus, akitől tíz esztendeje még szimfóniát hallottunk a
vonósnégyesek előadásában, anélkül, hogy a mit élvezők szűk körén túl szárnyalt
volna neve? Akit a gazdasági összeomlás napjaiban a tőzsdén láttunk verejtékesen
dolgozni. . . s aki aztán eltűnt a kevesek szeme elől is, akik sorsát
figyelemmel kísérték? Honnét jött, hogyan élt, kicsoda-micsoda ez az Ábrahám
Pali, a tehetségeket épp oly tehetséggel fölfedező, mint amilyen mohósággal
felfaló Pestnek ez a legújabb csodája?!
— Apatinban születtem, — mondja ,,Az utolsó
Verebély-lány“ két felvonása közt a szünetben. — Bács megyei vagyok. Az
édesapám is a nagyapám is, a dédapám is, az ük apám is. Mátyás király alatt
költöztek az őseim Magyarországba. Édesapám, Ábrahám Jakab (— évszázadok óta
Ábrahám a családi nevünk —) jómódú kereskedő volt, az Isten nyugosztalja. Sokat
keresett, jól is élt, igazi világfi volt, minden esztendőben három hónapot
külföldön töltött. Drága jó édesanyám, hála Istennek, ma is egészséges, velem
együtt lakik itt Budapesten. Tőle tanultam imádkozni. Nem csoda, ha a legelső
kompozícióm egy ima volt. Ez úgy történt, hogy hétéves koromban valami líceumi
ünnep volt Apatinban és engem nem vittek el a szüleim, ami persze nagyon
elkeserített. Miután jól kisírtam magam, zongorához ültem és egy imát
komponáltam, amelynek az volt a szövege, hogy az Úr Isten bocsánatát kértem a
szüleim számára, akik a nagy „bűnt“ követtek el, hogy a fiukat nem vitték
el a líceumi ünnepségre. A zenedarabot zongorára és hegedűre írtam.
— Hogyan, — kérdezem — akkor már ismerted a zongora
elméletet?
— Hogyne! — feleli. —
Édesanyám tanított zongorázni. Elsőrendű muzsikus, Kerner István
tanítványa volt. Odahaza szigorúan vallásos szellemben neveltek László öcsémmel
együtt, aki a világháborúban, a Kárpátok védelmében elesett. Apatinban
majdnem minden család rokonunk és a mi családunk építette is
tartja fenn részben ma is a gyönyörű kis apatini zsidó
templomot. Miután elvégeztem a középiskolát, Budapestre jöttünk és itt a
Zeneakadémiára iratkoztam be. Reiner Frigyes, Herczfeld Viktor, Siklós
Albert és Molnár Géza dr. voltak a tanáraim. Kilenc diplomám van a
különféle zenei szaktárgyakból. Aki a Zeneakadémiáról kikerül, az persze nem
Offenbach és Johann Strauss nyomdokába akar lépni, hanem Beethoven,
Wagner, Mozart lebeg a szemei előtt. Magam is beálltam a szimfóniás szerzők
sorába.
— Nem akadt senki, aki már akkor a könnyűzenei
műfajra akart csábítani?
— De igen. Beöthy László. Emlékszem egyszer az
,,Otthon-körben”, ahol nagyon csöndesen és szerényen kibiceltem neki, félrehúzott
és azt mondta: -,,Mért nem ír maga operettet?“ - Már nem tudom pontosan, mit
válaszoltam , de az bizonyos, hogy nagyon
megsértettnek éreztem magamat. Mit?
Hogy én operettzenét írjak? Soha.
— És ebből a „sohából” lett a „Zenebona"
négy öt briliáns betétszáma, most meg „Az utolsó Verebély-lány“ partitúrája, —
jegyzem meg mosolyogva. Ábrahám Pali összekulcsolja a kezeit, ég felé (pardon:
a szuffiták közé) veti tekintetét és könnyes szemmel rebegi: — hála a jó
Istennek! ... New Yorkban már elkészültek a „Verebély-lány“ slágereinek
gramofon-lemezei, az ügynökök az egész vonalról nagy sikert jelentenek.
— És mi a terved, a legközelebbi programod?
Ábrahám Pali fölnevet és a vállamra üt:
— Csak nem akarsz ugratni, öregem? Hát talán
megfeledkeztél róla, hogy veled és Drégely Gáborral csinálom meg az új zenés
vígjátékunkat? . . .
— Dehogy
feledkeztem meg róla! Csakhogy most
hivatalosan beszélek veled, mint szerény újságíró a híres szerzővel.
Utánozhatatlan mozdulattal és hangsúllyal mondja:
— Híres? . . . Ugyan, kérlek . . . Hidd meg, mindennél fontosabb, hogy mikor éjfél
után fáradtan hazamegyek, az édesanyám mosolya fogad és én meg csókolhatom az
édesanyámat.
. . . . .
Csöngetnek. Kezdődik a második felvonás. A Fővárosi Operettszínház aranycirádás,
tündéri fényben fürdő nézőtere egy megbolygatott méhkas. Ábrahám Pál elfoglalja
helyét a zenekarban, robajló tapsorkán. Nincs karmesteri pálca a kezében. Fehér
glaszékesztyűs kezeivel, mint egy fanatikus bűvölő felébreszti, harsogtatja,
suttogtatja, cikáztatja, sóhajtatja a hangszereket. Az egyik pillanatban tűz
csap ki belőlük, a másik pillanatban ábránd reszket, álomhang rezdül. . . s forralja fel vagy andalítja el a hallgatót.
Mint karmester: valóságos szuperprodukció. Fantasztikus mozdulatai, a csupa
idegtest minden porcikájának megrándulásai szédülten omlanak bele a zenekarból
felívelő hangszivárványba. És minden második zeneszám: magyarritmus, magyar
gondolat, magyar érzés. . . . Ábrahám
Pál nem akart elindulni halhatatlan testvére, Jacques Offenbach útján. Sok
töprengés, még több csalódás után mégis rálépett. Hová visz az útja, még nem
tudni, de a zseni és a népszerűség kettős csillaga már kiragyogott a feje fölött.
Mindnyájunknak, íróknak, művészeknek, válogatott cigányoknak szívdobogása
kiséri Ábrahám Palit ezen az úton:
,
"Ünnepeljük együtt Lehár Ferenc örökségét és a magyar operett páratlan világát!"
2025. október 24–25. • Komárom (SK)
Helyszín: Egressy Béni Városi Művelődési Központ, Klapka tér és városszerte több ponton
"Két nap, amikor Komárom újra a zene, a színház, a kultúra és a hagyomány városává válik! Idén harmadik alkalommal rendezzük meg a LehárFesztet – Lehár Ferenc, a világhírű operettkomponista szülővárosában."
Na Szaffi dalát nem ismertem. Nem vagyok egy nagy Strauss fogyasztó, nem igazán állnak közel hozzám az ő operettjei. A Cigánybáró lesz az első amit látni fogok és kicsit félek mert nem tudom mennyire pörgős darab, én eddig szinta csak olyat láttam a Mosoly Országa kivételével.
2025. augusztus 23. szombat m5 21. óra ismét Ábrahám Pál: Bál a Savoyban c. jazzoperett lesz látható a Soproni Petőfi Színházból. Ábrahám Pál - Alfred Grünwald - Fritz Löhner-Beda: Bál a Savoyban - revüoperett
Mármint jövő időben gondolod, hogy Boncsér lenne az ősszel Barinkai
Nekem pont az általad nem tetszett dalok tetszettek :D A Cigánybáró duett szerintem gyönyörű volt, alig várom hogy hallhassam majd a darabon belül is. Az Armina ária pedig az egyik kedvenc dalom az Orfeum Mágusában, Fischl Móni gyönyörűan adja elő. Egyébként az egész gálán magasan ő teljesített a legjobban a hölgyek közül, különösen a Játsz a Hegedűn volt a csúcs. Boncsér Gergelyt pedig kérem vissza az Operettszínházba, szerintem nagyon jó lenne ha ő lett volna az egyik Barinkay.
Túltárgyaltuk...
Az előadás alatt néztem a műsorfüzetet, és azt hittem, hogy kihagyják az Élni, csak élni jót, kár lett volna, de szerencsére elénekelték a Vágyom egy nő után.
6700
A műsorlapon lévő sorrenddel vetettem egybe a televíziós leadást. Az élő koncerten akkor eltérhettek a kinyomtatott füzetben megadott sorrendtől és én emlékeztem rosszul. A televíziós leadás azzal egyezett.
