»MÄRCHEN IM GRAND-HOTEL« Theater Nordhausen - Lustspieloperette von Paul Abraham
Ez felvetés volt a részemről, szerintem sem kerül erre sor. Ugyanakkor musicalt sok színházban játszanak, operetthez nívós kiállításban Magyarországon csak az Operettszínházban juthatunk hozzá - ennek arányát mindenképpen növelni kellene.
Én ennek nagyon nem örülnék. Az Erkel drága hely, nem szeretnék horror árakat fizetni, hogy láthassam a darabokat. Másrészt meg oda legfelejebb csak Szente Vajk darabjai kerülnek át, a többi mind új darabok lesznek. Ez a színház teljesen független az operettszínháztól és maradjon is így. Ebben az évadban nem is volt musical bemutató, hiszen a Hamupipőkét nem lehet annak nevezni.
Operettet és musicalt Budapesten jelenleg több színházban játszanak (kiemelten: Operettszínház, de egyéb színházi társulatok is műsorukon tartják a két zenés műfaj néhány darabját; a Madách Színház évtizedek óta a musical "fellegvára"). Ugyanakkor a január elsejétől létesítendő új színház a "táncszínház" felé is nyitni fog - a koncepció szerint.
Ábrahám Pál Mese a Grand Hotelben c. operettjét a Staatstheater Nürnberg is bemutatta a hétvégén, íme egy érdekes előzetes az operettről, ami a fordító programmal magyar felirattal is meghallgatható. Ez is egy amerikai témájú operett, ezúttal Holliwood és a franciaországi Cannes kerül a történet központjába, és a filmipar. (Ebben hasonlít Kálmán Chicagoi hercegnő c. operettjére ill. Eduard Künneke Clíviájára.)
Ábrahám Pál Mese a grand hotelben c. jazz-operettjét november végén Németországban három helyen is bemutatták, az egyik (Nürnberg) visszatérő előadás volt.
2024. november 23-án 21.00 órától ismét Ábrahám Pál Bál a Savoyban operettjét vetíti az m5 kultúrális televízió. Soproni Petőfi Színház előadása.
Ez valóban így van, viszont nem nagyon akadnak más jelöltek. Homonnay Zsolt ugyebár rendezi a darabot, így nehéz lenne neki eljátszani a szerepet, rajta kívül pedig Dolhai Attila van még bonviván, korábban ő se játszotta még ezt a szerepet. Mindenesetre kíváncsian várom a fiúkat.
Biztosan jó, élvezetes Cirkuszhercegnő produkcióra van kilátásunk februárban. A bemutatóhoz kiírt hármas szereposztásból nekem leginkább Fedja/Mister X alakítóit illetően vannak kétségeim: anno az Operettszínházban ezt a szerepet többek közt a kitűnő Baksay Árpád, Oszvald Gyula, Marik Péter, Jankovits József, Virágh József és az idén eltávozott Vadász Zsolt énekelte. Megbízhatóan. Nem azt mondom, hogy Laki Péter, Sándor Péter, Nemes Tibor ne tudnák tisztes szinten elénekelni ezt a bonviván szerepet - a karaktermegformálás inkább megoldható. Komoly - helyenként operai súlyú - énekelni valók vannak az operettben (nem könnyű tenoráriák, duettek, együttesek. Igényes partitúra – akár a szopránoké). Jól ismerem a darab zenei vonulatát. Számon tartom azokat a tenorokat, akik elénekelték és képesek voltak a néhol terjengős szólamukat olyan szinten megtanulni, hogy élvezhető alakítást nyújtottak, és erről zenei felvételek tanúskodnak. Ha jól tudom, Laki Péter, Sándor Péter, Nemes Tibor énekművészek ilyen komoly, bonviván tenorszerepet eddig még nem alakítottak, akiknek egész más a kifejező eszközeik, habitusuk, kiállásuk, mint az elődöké volt, de nem is akarom őket a régiekkel összehasonlítani. Mindenkinek van-lehet olyan képessége, amivel más módon, de élni tud, tudnak újat, érdemlegeset felmutatni, de predesztinálhatják is őket erre a kapott feladat mibenléte. Meglátjuk. Várjuk ki a végét!
Az Operettszínház oldalára felkerült a Februárban bemutatásra kerülő Cirkuszhercegnő operett szereposztása.
Ábrahám Pál: 3:1 a szerelem javára c. jazz-operettje ismét előkerült német nyelvterületen. (Legutóbb Svájcban ment.) Ezúton Ausztria Murau városában 2024. november 8-án volt a premierje Das Stadttheater Murau-ban.
Nem kerestem analógokat. Hangsúlyt nem a cowboy témára fektetem, hiszen a Leányvásár (Jacobi Viktor operettje) sem "cowboy-operett"!!! Nincsenek a szereplők között cowboyok; farmerek élnek a történet egyik helyszínén, a San Francisco környéki faluban, Beggardale-ben. További helyszínek: egy Lucy nevű tengerjáró jacht, és Harrisonék háza San Franciscóban. A tenor főszereplő, Tom Miggles (eredeti nevén Tom Fleetwood) sem cowboy, még csak farmer sem. Apja, aki egy milliomos képviselő volt San Franciscóban, Jack Harrison tőzsdei manipuláció következtében koldusbotra jutott. Tom, aki azelőtt a város népszerű alakja, gavallérja volt, szégyenében elbujdosik, de elhatározza, hogy amint megteheti, bosszút áll családja tönkretevőjén. Innen indul az operett cselekménye, az említett város melletti kis faluban, ahol a hagyományos leányvásárt tartják. Régi szokás szerint ez az a nap, amikor a farmerek megházasítják eladósorban lévő leányaikat. Azt a lányt, aki minden kérőt kikosaraz, jelképesen férjhez adják a falu legszegényebb legényéhez. Persze, ez a házasság csak tréfa, s az éjféli harangszóig tart, de arra kötelezi a lányt, hogy egész éjjel "választottjával" táncoljon. S itt jön képbe Lucy, Harrisonék lánya meg a dúsgazdag Rottenberg gróf fia, Fritz és maga Tom is, álnéven, aki elkezdi bosszúművét; persze Lucy és Tom összejönnek, amiből később összetűzés lesz köztük, majd a továbbálló Tom fűtőnek áll azon a luxusjachton, amelyről tudja, hogy épp azon tartózkodik Harrison a lányával....Persze idővel a fiatalok közt eljön a "megvilágosodás" pillanata is, és a sohasem kihunyt mély érzések igaz szerelemmé alakulnak - mire a fordulatos cselekményű operett végéhez érünk...
Maga a téma felvetés is ellentmondásos, mert ugye Cowboy téma és operett? Hát Amerika nem az operett hazája, hanem a musical-é...
Talán még Rudolf Friml Rose-Marie (operett-musical mezsgyéjén mozog), vagy Robert Planquette Rip van Winkle c. romantikus operettjét említhetném – ugyan egyik sem kifejezetten vadnyugati szál, viszont cselekményük a korabeli amerikai-kanadai vadonban (XIX. sz.), illetve a határvidéken (XVIII. sz.) játszódik, izgalmas, kalandos, historikus történetek. Mindkét operettből készült magyar rádiófelvétel.
Valójában próbáltam informálódni, és esélytelen, hogy az operett Budapestre vagy más helyszínre is ellátogasson... a kecskeméti színház egyetlen előadása se szokott vándorolni máshova.
A Leányvásár színlapján a karmester neve fel van tüntetve, tehát élő zenekar szerepel az operettelőadáson. De találtam a YouTube-on az új produkcióból előzetesen felrakott dalszámot, amit most meghallgattam, nem méltó Jacobi nagyívű operettjéhez: a zene szegényes, teljesen áthangszerelt, átritmizált, pici kamarazenekarra adaptált, ez a muzsika, ez a zenei feldolgozás teljesen eltér a hagyományos nagyoperett klasszikus zenei hangzásvilágától. Ez a megoldás bizony csalódást jelent számomra, ennél többet vártam volna. Vélhetően az összes dalbetét ilyen gyatra, színvonaltalan zenei kíséretet kap. A Kecskeméti Katona József Színháznak úgy látszik, csak ennyire telik... Sajnálom. Nekem fontos a komponista eredeti partitúrájának interpretálása, ha ezt negligálják, úgy már nem érdekel az adott darab, hiszen egy operett sava-borsát a zenéje jelenti és méltó színvonalú hangzásra törekedni a komponista előírása, szándéka szem előtt tartásával, ahhoz igazodni. Úgyhogy ha idővel el is hoznák Pestre a darabot, már nem érzek késztetést ennek a zanzásított-féle operettnek a megtekintésére.
Íme, a bejátszás. - Jacobi Viktor: Leányvásár - "Dzsilolo"
És ugyanez a dal a Fővárosi Operettszínház művészeinek előadásában - egy archív televíziós felvételről bejátszva. Ez is átirat, de az előzőnél mennyivel jobb, hűségesebb a zenei hangzás!
„Dzsilolo” – Lehoczky Zsuzsa és ifj. Latabár Kálmán - Jacobi Viktor: Leányvásár - "Dzsilolo"
Kérdés hogy playback zenével megy vagy élő nagy zenekarral... persze utóbbi jóval költségesebb.
E rövid video-bejátszásból nem igazán jön át a zenei hangzás - ami a kísérő szöveg alatt ebből beszivárog (kihallatszik), olyan kvázi "felvizezett" zenei kíséretnek tűnik. A rendezés, a látvány "megnyugtató"... A kiállítása szép. Persze kellene egy bővebb hangzó anyag az előadásból, hogy átfogóbb képet kapjunk erről az új Leányvásár produkcióról.
Leányvásár (1985)
Jövőre lesz Debrecenben az Ábrahám Pál Viktóriája, lehet az is feljöhet Budapestre, a debreceni produkció lesz Nagyváradon is, ha jól tudom ott mutatják be először, és a két színház koprodukciója lesz.
Az én személyes Leányvásár-emlékem tizennégy évvel ezelőtti: amikor a Szolnoki Szigligeti Színház társulata 2010-ben elhozta az éppen frissen bemutatott produkcióját Budapestre, a Thália Színházba. Balázs Péter rendezése követte az eredeti librettót, a dalszámok mind megvoltak, remek hangú énekes-színészek alakították szerepüket, a színpadi látvány is hűen megidézte az amerikai vadnyugatot, pontosabban Kalifornia kies, tengerparti vidékét, kisvárosi környezetét, légkörét, a karakterek közti viszony mibenlétét. Nagyszerű előadás volt, hatalmas közönségsiker fogadta a szolnoki színtársulat vendégfelléptét, bemutatkozását a Nagymező utcai teátrumban. Azóta nem volt szerencsém Jacobi Viktor pompás nagyoperettjéhez. Viszont nagyon szeretem hallgatni mai napig az 1964-ben készült, klasszikus rádiófelvételről felhangzó részleteket Házy Erzsébet, Németh Marika, Udvardy Tibor, Palcsó Sándor és Bilicsi Tivadar tolmácsolásában. Erre a nívós stúdiófelvételre etalonként tekintek! Vidékre ma már nem nagyon járok le, még oly kitűnőnek ígérkező produkcióra sem. Éppen ezért várnám szívesen a Leányvásárt is, ha megoldhatná a Kecskeméti Nemzeti Színház, hogy társulatával Budapesten is megismertesse a náluk most a hétvégén bemutatásra kerülő operettet. Igen kíváncsi volnék rá.
Megy valaki rá?
Tegnapi nap folyamán kikerült egy cikk, melyben Fischl Mónika, Füredi Nikolett illetve Bordás Barbara mesélnek a jövő héten bemutatásra kerülő Hamupipőke zenés darabról(nem, nem fogom az operettmusical szót használni, mert ez se nem operett, se nem musical). A cikk alapján pedig egyértelművé válik hogy ez a darab nem kifejezetten a gyermekeket célozza meg, ugyanis a rendezőasszony az eredeti, a Grimm testvérek által írt mesét részesíti előnyben, vagyis azt melyben a mostohatestvérek csonkítják a lábukat azért, hogy beleférjen a cipőbe.
Bízzunk abban, hogy ezt a Leányvásár-produkciót a Kecskeméti Nemzeti Színház szintén felhozza Pestre, a Margitszigeti Színház nyári szabadtéri bemutatójaként, hogy a pesti közönség is megismerhesse az operettet, amint tették ezt a Luxemburg grófja változatával pár éve.
Ez jó lehet egyébként. Nem láttam még ezt az Operettet, de érdekesnek tűnik.
A Leányvásár bemutatójára készülnek a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színházban
A hiros.hu
oldaláról:
A Leányvásár
próbái néhány héttel ezelőtt kezdődtek, és 2024. november 8-án, pénteken pedig
megtartják a bemutatót.
A darab premierje 1911.
november 14-én volt a Király Színházban. Ez az operett volt Jacobi első
jelentős sikerű műve, amely nemcsak a budapesti közönséget hódította meg, hanem
a külföldi színházakat is. A címben szereplő esemény egy régi kaliforniai törvényre
utal, miszerint azt a lányt, aki mindenkit kikosaraz, csúfságból férjhez adják
a település "utolsó" legényéhez. Ez a tréfaházasság persze elvileg
nem érvényes, egy váratlan fordulat kell ahhoz, hogy két és fél óra muníciót
biztosítson Tom Migles és Lucy Harrison vadnyugati romantikával átszőtt
szerelmi csatározásaihoz.
Leányvásár
Operett
Bródy Miksa és
Martos Ferenc szövegkönyvét átdolgozta: Böhm György és Korcsmáros György
A szereposztásból:
• Tom Migless - Koltai-Nagy Balázs
• Lucy, Harrisonék
lánya - Bori Réka
• Gróf Rottenberg - Sirkó László
• Fritz Rottenberg, a fia - Orth Péter
• Bessy - Antóci Dorottya
• Jack Harrison, az olajkirály - Hegedűs Zoltán
• Berta, Harrison felesége - Danyi Judit
Közreműködik a színház énekkara, balett-tagozata
és zenekara
• rendező és koreográfus - Juronics Tamás
• díszlettervező
- Kovács Yvette Alida
• jelmeztervező
- Velich Rita
• karmester - Drucker Péter/Iván Sára
Oszvald Marika emlékezése a 100 éve született Zentai Annára
Érdekes hogy miért pont most hoztak létre egy ilyen díjat, az én véleményem szerint a tavalyi évad volt ez idáig a leggyengébb mióta Kiss B Attila az igazgató. A bemutatók se voltak igazán was ist das, sokan távoztak is a színházból.
Arra a listára, melyen nyilvántartják azokat a nézőket, akik az elmúlt évadban a legtöbbször látogattak el az Operettszínházba, s amiből kiderült és ismeretessé vált, hogy Bors Ilonáé a dicsőség: ő vehette át az Évad nézője díjat. Megoszthatnák erről a listáról (nyilvántartásukból) - én kíváncsi volnék rá - vajon ki volt a második és a harmadik "helyezett"! Ők ugyanúgy megérdemlik - s elismerésre méltók -, hogy a képzelt "dobogó" alsóbb fokaira odaért személyükről név szerint tudomást szerezhessen a színházba járó publikum.
Milyen listázás? Nem értem ezt most.
Egyetértek. Maximálisan megérdemli ő és megérdemelné a sorban utána következő második és harmadik helyezett is - legalább a nevüket megemlíteni, ha már ilyen listázás is ismeretes az Operettszínházban.
Azt nem tudom hogy hogyan vásáról azt viszont igen hogy a díjat maximálisan megérdemelte mert szinte mindegyik előadáson ott van darabtól függetlenül. Ha hat előadásos az adott blokk, akkor hatszor nézi meg. Ezt egyébként nehez lenne bárkinek is leköröznie :D
A magyar
operett napjához (október 24.) kapcsolódó Kálmán-Lehár-gálán az Operettszínházban
idén is díjakat adtak át, amelyek egyikét – a Musica Hungarica Kiadó
életműdíját – Mága Zoltán hegedűművész kapta, aki személyesen külföldi
tartózkodása miatt nem tudott eljönni, helyette lánya érkezett a színpadra és
vette át a díjat az alapító kiadó tulajdonosától, Éliás Tibortól.
Érdekesség, hogy Mága Zoltán
- aki éppen Washingtonban koncertezik
- videóüzenetben jelentkezett be és
fejezte ki köszönetét díjáért:
Gondolom, bérletes néző az illető, vagy online vált jegyet. Mert aki mondjuk naponta a pénztárban készpénzzel vesz magának jegyet előadásra, róla nem lehet tudomást szerezni - számba venni az "év nézőjeként". Tehát a színház ezzel bevallatlanul a bankkártyás vásárlást ösztönzi, és természetesen a bérletváltást, amivel nyomon követhető a személyazonosság is, és tudható ki hányszor ül be előadásra a színházban.
Az évad nézői díj egy jó ötlet, de mivel az idei nyertest személyesen is ismerem, felmerült bennem a kérdés, hogy mégis mi alapján fogják eldönteni hogy ki kapja a díjat? Listát fognak vezetni hogy ki hányszor látogatta meg a színházat?
Az Adventi illetve a Requiem és musical gála műsorát meg lehet találni a színház oldalán, szóval ennyi erővel a többi gálához tartozó műsort is megoszthatnák ott. Idén Huszka Gála is lesz majd április vagy májusban ezt még nem tudni csak annyit hogy lesz. Itt Vadász Zsolt több dalban is énekelt :(
Budapesti Operettszínház földszinti csarnokában egy tablón a 100 éve született Zentai Annára emlékező sorokat olvashatunk el.
A Színház Facebook oldaláról pedig az alábbi megemlékezést ide másolom:
100 éve született Zentai Anna
Fordítsuk
meg az idő kerekét és tekintsünk vissza kissé, egészen pontosan a 100 évvel
ezelőtti Budapestre, amikor Zentai Anna, Jászai Mari-díjas, érdemes művész
megszületett. A zene szeretete és az éneklés iránti vonzalma már kislányként
kialakult a később legendává vált művészben.
Ifjúsága talán az egyik legnehezebb történelmi
korszakra esett, mégis, ha rá gondolunk, elsőként az örök derű jut eszünkbe
róla. Pedig éppen az első világégés közepén, 1942-től kezdte meg tanulmányait a
Színművészeti Akadémián a magyar színművészet két ikonikus színésze, Makay
Margit és Lehotay Árpád növendékeként, hogy később már róla mondják: az
operettjátszás fényes csillaga. Mint akkoriban minden végzett színművész,
vidékre, Szegedre került, ahol számos műfajban és szerepben kipróbálhatta
magát. Talán kevesebben tudják, hogy Rosinaként is színpadra lépett Rossini A
sevillai borbély című operájában, de Cherubino szerepében is láthatta őt a
nagyérdemű Mozart Figaro házasságában. 1950 és 1979 között a Fővárosi
Operettszínház tagja volt, ahol számos – jórészt – szubrett és naiva-primadonna
szerepben bűvölte el a közönséget. Kálmán Imre Csárdáskirálynőjében Stázit és
Cecíliát is eljátszotta, Lehár Ferenc A mosoly országa című nagyoperettjében Mi
szerepében csillogtatta meg egyedülálló humorát és őszinte tekintetű, tiszta
szívű Iluskaként is sokan emlékezhetnek rá Kacsóh Pongrác János vitéz című
daljátékából. Számos kitűnő szerepformálásából mások mellett kiemelkedik Éduska
alakja Farkas Ferenc Csínom Palkó című daljátékából.
Zentai Anna
1979-től az Operaház vendégművésze volt. Visszavonulása után számos felkérést
kapott, hogy visszatérjen a színpadra, de tartotta magát fogadalmához és nem
lépett többé a közönség elé színházi szerepben, hogy a legjobb formájában
emlékezzenek rá. Zentai Anna, Kálmán Imre-emlékplakett-tel, a Magyar
Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjével és az Operett Életmű díjjal is
kitüntetett színművész, a Budapesti Operettszínház Örökös tagja életének 92.
évében, 2017. január 24-én hunyt el. Hogyan is énekli Éduska Csínom
Palkónak?... „Jó éjszakát, jó éjszakát, az álom ringasson el…”
Rádió- és hanglemezfelvételek sokasága készült Zentai Annával.
Kigyűjtöttem egy válogatást:
Jacques
Offenbach: A banditák
Leo Fall:
Sztambul rózsája, Az elvált asszony
Johann
Strauss: Egy éj Velencében
Szirmai
Albert: Rinaldo, Mágnás Miska
Robert Planquette:
A corneville-i harangok
Lehár
Ferenc: Éva, Paganini, A cárevics, Luxemburg grófja (2 felvételen is), Vándordiák
(Garabonciás)
Kálmán Imre:
Marica grófnő, Csárdáskirálynő, A bajadér, Tatárjárás, Zsuzsi kisasszony
Huszka Jenő:
Lili bárónő, Szabadság-szerelem
Miljutyin:
Nyugtalan boldogság
Iszaak
Dunajevszkij: Fehér akácok
Kacsóh
Pongrác: János vitéz
Vincze Zsigmond:
Az Anna-bál, A hamburgi menyasszony
Váry Ferenc:
Tékozló fiatalok
Zerkovitz
Béla: Csókos asszony, Aranymadár
Ábrahám Pál: Hawaii rózsája, Bál a Savoyban, 3:1 a szerelem javára, Viktória, Zenebona
Fényes Szabolcs: Két szerelem, Vén diófa, Fehér akácok
Vincze Ottó:
Párizsi vendég
Farkas Ferenc:
Zeng az erdő
Eisemann
Mihály: Bástyasétány 77, Füredi Anna-bál
Kerekes
János: Állami Áruház
Sárközi
István: A szelistyei asszonyok
Polgár
Tibor: A lepecsételt asszony
Csajkovszkij
– Klein: A diadalmas asszony
Jean
Gilbert: A bíborruhás asszony
Gyöngy Pál:
Kadétszerelem
Ránki
György: Hölgyválasz
"Átadták a Budapesti Operettszínház díjait (forrás: origo.hu)
A magyar operett napján a díjakat Kiss-B. Atilla főigazgató, valamint Éliás Tibor, a Musica Hungarica Kiadó alapítója adta át.
- Az évad operettszínésze: Lóránt Nagy
- Az évad musicalszínésze: Nikolett Füredi
- Az évad legígéretesebb ifjú művészének járó Marsallbot-díjat Kelemen Fanni kapta.
- A Musica Hungarica Kiadó életműdíjasa: Mága Zoltán
- A Musica Hungarica Kiadó nagydíjasa: Fischl Mónika
- A Bársony Rózsi Emlékgyűrűt Luca Bojtos kapta.
- Az évad nézője díjat Bors Ilona vehette át.
A teljes műsort és közreműködőket
kiírtam, tehát ne fáradj, nekem is rendelkezésre áll a lista. Lesz még két
előadás (ma és holnap), talán az egyiken a televízió is jelen lesz. Van
lehetőség a kontrolra. De ha nem, már nem fogok kardinális kérdést csinálni
abból, hogy az egyik-másik dal előadóiként ki mit énekelt. Mindketten
leírtuk, de ezek mellékesek ahhoz képest, hogy a 2023-as produkciót kaptuk
újra, és tapsolhattunk a fellépett szopránoknak és tenoroknak szép
énekszámaikért. Nyilván az volt a színház szempontja: ha tavaly jól sikerült a
gála, és a közönség jól fogadta, azt meg kell ismételni, még akkor is ha az
operett szerelmesei többre vágynak, esetleg unják azt. Hiszen Kálmán és
Lehár gazdag életművéből lehetett volna többet meríteni és mást is választani -
mint az egészet „újrázni.” Persze a gazdaságosság vetülete is szerepet
játszhat a döntéshozatalban, ám szerintem ennél fontosabb gondolat vezérelhette
őket: akik 2023-ban, valamely oknál fogva nem tudtak fellépni, most lehetőséget
kaptak rá, és vártuk is vissza a színpadra Fischl Mónikát és Kiss Diánát, hogy
ami elmaradt számukra tavaly, azt most bepótolhassák. Megérdemelt sikerük volt
és még lesz is bizonyára. Említettem Vadász Zsolt fájó hiányát, aki 2023-ban
még velünk lehetett a gálán, utána egy szomorú űr maradt...
Megismétlem,
nagyon szerencsés lenne a gálák műsortartalmáról részletes anyagot kinyomtatni,
hogy a nézőnek már előre ismerete legyen, mit fog hallani és kiket fog látni az
adott műsorszámban. Ha az előadáson a színpad felett feliratozást kapunk,
annak nyilván van írásos lenyomata, amit a közönségnek oda kell adni, hogy már
előre tájékozódhasson, és mint dokumentumforrást kezelheti, megőrizheti. Ne
csak a színház bennfentesei archiválják saját maguknak.
Különben volt erre már jó példa tavaly,
amikor a színház centenáriumi gálájának teljes műsorát közzétették. (2022. december 23-án és 2023. február 10. és
12. között a teátrum nagyszabású gálakoncerttel emlékezett meg a jeles
évfordulójukról.) A
színház előcsarnokába kitették a táblát, így a koncert előtt már
elolvashattuk a teljes programot és azt is, hogy kik éneklik az elhangzó
dalszámokat. Ezt a kezdeményezést kellene folytatni - ne csak egyszeri
alkalom maradjon - és rendszeres gyakorlattá tenni a Budapesti
Operettszínházban, elkerülendő az utólagos találgatásokat (vagy csupán a
"jólértesültségre" hagyatkozni).
Csütörtökön ott voltam a gálán, szóval biztosan tudom hogy Attila nem énekelte a Vágyom egy nő utánt, csak Long illetve Zsolt.
Megleptél, mert én továbbra is másként emlékszem a tavaly énekelt számok és a mostani dalok előadóira (ebben a feliratozás is segít); az eltérésekről írtam, mert a 2023-as gálán elhangzottakról írt beszámolómhoz pontosító megjegyzéseket fűztél (de úgy látszik, hogy akkor kihagytál még további helyesbítést is, ami most jól jött volna nekem az összehasonlításokhoz), és melyekre figyeltem az előbb írt bejegyzésemben nevezett szereplőknél, mégpedig hogy kik énekeltek akkor és kik énekelnek most a csaknem egyező műsorszámokban. Lásd a linket, amit betettem az előző bejegyzésem tetejére. Így Veled ellentétben határozottan emlékszem, hogy az egyre fakóbban éneklő Dolhai Attila most mit adott elő. Például harmadik tenorként ő is énekelte bizony a Vágyom egy nő után dalt, és az Ördöglovas c. operettben tavaly ki énekelt és mit, illetve mit nem? A csárdáskirálynő Álom, álom, édes álom c. szám előadóiként megnevezett énekesek személyét ha tévedtem, akkor mea culpa. De most is hiszem, hogy nem tévedhettem. Fischl Mónikát azért említettem meg, mert tavaly nem lépett fel a gálán és jeleztem, akkor ki énekelt helyette. Kiss Diána akkori egészségügyi állapotáról nem lehetett tudni, hogy miért nem énekelt, ezért külön nem hoztam szóba, csak most, hogy örömünkre őt is énekelni hallhattuk ezen a gálán, dalokban, melyeket a tavaly más művészkollégáinak az előadásában kaptuk.
Egyébként ezúttal szigorúan jegyzeteltem,
és a színpad feletti feliratról másoltam ki magamnak az adott énekszámban
előforduló művészek nevét, akik közül csak azokra tértem ki a mai beszámolómban,
akik a 2023-as gálán nem énekeltek, de most itt vannak, és fordítva: akik akkor
énekeltek és idén nem. Ezt tükrözi a változásokat, eltéréseket számba vevő
felsorolásaim.
Mivel nem tértél ki előző beírásodban
arra a változásra, hogy a Frasquita spanyol tánca helyett idén a Pacsirta
palotását hallottuk, ezért ezt is szóba kívántam hozni – gondolom, Te sem bánod.
Egyébként semmi baj, több szem
többet lát – a fül többet hall...
Mindez a polémia elkerülhető lenne, ha az Operettszínház gondoskodna arról, hogy a pontos műsort részletezné, a gálákon elhangzó dalok, jelenetek előadóit is megnevezné - ahogyan sok-sok évvel ezelőtt tették, mert ez gyakorlat volt azokban az időkben: a jegykezelésnél a kezünkbe nyomták a teljes műsorlapot, rajta megnevezve az előadáson elhangzó dalokat és hogy kik az előadói. KERO idején kezdődött ennek a gyakorlatnak a megszüntetése. A mai időkben sokkal egyszerűbb lenne online, internetes oldalakon ezt leközölni – vállalva, hogy esetleg váratlan betegség, vagy műsorváltozás miatt az előadás kezdetére ebben valami változás következhet be. Javaslom az Operettszínház vezetésének, hogy gondolkozzanak el ezen, és újra tegyék közzé egy-egy operettgála részletes kibontását, miben kit hallhat majd énekelni a közönség azon az esten. Szeretünk „felkészülni”, ne találgassuk a műsorösszetételt és az előadásra kerülő dalszámok előadóit, akiket most csak akkor tudunk azonosítani, ha a színpadra érkeztek és a nevüket kiírják feliratozva. Már csak azért is, mert a műsorban szereplő mintegy két-tucat zeneszám címét és azok előadóit nem mindig jegyzi meg a néző, vagy keveri és mint az előbbiek bizonyítják, utóbb kénytelen-kelletlen pontosításokat, helyesbítéseket teszünk, pedig lehetne mérvadó beszámolót is tenni a látottakról. Nem pedig egymástól várni ehhez segítséget, olyasvalakitől, akiről feltételezhetjük, hogy szintén jelen volt és ugyancsak megosztja majd infóit a produkcióról. Jól vagy rosszul. Vagy megerősít igazunkban, akár tévedéseinkben. (Nyilván most is van előzetes műsorlap a bennfenteseknek, de belátható, sokszor, mire a színpadon elkezdődik az a program, több mindenben már fals lesz, ami rá van írva...) De vállalom azt is ha rosszul emlékszem valamire-valakire, hiszen a másik "bemondására" mégis csak jóhiszeműen hagyatkozhatom.
Kicsit javítanék ha nem bánod.
Kapcs. 5604., 5603-as sorszámok
Valóban, a Budapesti Operettszínházban október 24-én, tegnap este – a Magyar Operett Napján – bemutatott operettgálán („Álom, álom, édes álom... Kálmán Imre és Lehár Ferenc műveiből”) elhangzott műsor csaknem megegyezett a tavaly ilyenkor előadottéval.
Ebben
mindössze két változás volt: Lehár Ferenc Frasquita
című
operettjének Spanyol tánca helyébe a zeneszerző
másik operettjének, a Pacsirtának a Palotása lépett. Kálmán Imre Az Ördöglovas című operettjéből a 2023-as gálán Sándor
Móric dalaként, II. felv. a „Ma önről álmodtam megint, bocsánat asszonyom”
hangzott el Ninh Duc Hoang Long előadásában, míg most Sándor Móric I. felvonásbéli dalát - „Egy kislányért a szívem úgy fáj!” - hallottuk Dolhai Attila tolmácsolásában.
Ugyanakkor az ismét
műsoron lévő egyes dalok előadóinál több eltérés történt a 2023-as
operettgálán ugyanezen műsorszámokban fellépett művészekhez képest.
(Megjegyzem, Fischl Mónika énekelt, akit tavaly betegsége miatt Bordás Barbara helyettesített - ő tegnap nem volt a szereplők közt -, továbbá kiegészült a szopránok köre - Bojtos Luca, Lévai Enikő, Lukács Anita, Szendy Szilvi, Széles Flóra - Kiss Diánával!)
Részbeni változások:
Kálmán
Imre: Marica grófnő
– Marica belépőjét – „Húzd, mint régen!...” – Kiss Diána énekli (2023-ban Bordás
Barbara énekelt).
–Taszilo dala: „Hej, cigány” (A férfi szólisták - Dénes Viktor, Dolhai Attila, Homonnay Zsolt, Laki Péter, Ninh Duc Hoang Long - köréből hiányzik a fájdalmasan korán elhunyt Vadász Zsolt, aki tavaly még együtt énekelt a többiekkel.)
Kálmán
Imre: A csárdáskirálynő
– Szilvia és Edvin kettőse, II. felv. „Emlékszel még?” (Összes férfiszólista énekli – 2023-ban Vadász Zsolt is velük volt.)
– Szilvia és Edvin kettőse,
II. felv.: „Álom, álom, édes álom” (Az este összes fellépője énekel –
2023-ban Vadász Zsolt is velük volt.)
Lehár
Ferenc: Paganini
– Anna-Elisa keringődala: „Szép álom, szállj a szívemre, szent égi tűz!” (Fischl Mónika énekli (2023-ban Lukács Anita énekelt).
Lehár
Ferenc: A mosoly országa
– Szu-Csong dala, II. felv. „Vágyom egy nő után” (Ninh Duc Hoang
Long, Homonnay Zsolt és Dolhai Attila - ő
most Vadász Zsolt helyébe lépett).
Lehár
Ferenc: Giuditta
– Giuditta dala, 3. kép: „Olyan
forró ajkamról a csók” - Kiss Diána
énekli (2023-ban Bordás Barbara énekelt).
Lehár
Ferenc: Cigányszerelem
– Józsi dala, II. felv.: „Vad cigánygyerek vagyok.../Messze hív a
nagyvilág...” - Dolhai Attila énekli (2023-ban Vadász Zsolt énekelt).
Idézem
itt
a 2024-es operettgálán a Magyar Operett Napja díjainak átadását felvezető köszöntők
közül Kiss-B.
Atilla Kossuth-díjas operaénekes, a
színház főigazgatója által megfogalmazott
gondolatait:
„Kálmán
Imre és Lehár Ferenc két zseniális alkotó, életművük és további szerzőtársaik
életműve kötelez bennünket. Elsősorban arra kötelez, hogy a műveiket műsorra
tűzzük és a lehető legmagasabb színvonalon megszólaltassuk, sikerre vigyük.
Ahhoz, hogy a műveket sikerre vigyük, tehetséges művészekre is szükség van,
ebből hála Istennek, az Operettszínházban nincs hiány.”
„Nagy elődeink
által ránk hagyott nemzeti kulturális örökségünk jelentős részét képezi a
magyar operett, az az értékes, összművészeti zenés színházi műfaj, amelyben
világelsők vagyunk. Világelsők a szerzők sokaságában, életművük gazdagságában,
a műfaj több mint százéves töretlen hagyományhű művelésében, és ezzel egy
időben a műfaj a modern kor elvárásai mentén való megújításában egyaránt.”
"Kiss-B.
Atilla végül köszönetet mondott Éliás Tibornak, a Musica Hungarica Kiadó tulajdonosának, aki a díjak mellé saját vagyonából
biztosítja az átadásra kerülő műtárgyakat."
Az operettgála további előadásai:
Október 25.
– 19:00
Október 26.
– 19:00
Október 27. – 14:30
Álom, álom,
édes álom - Ünnepi Gála a Magyar Operett Napja tiszteletére
Helyszín: Budapesti Operettszínház
Dátum: 2024.
október 24. (19:00)
"Kálmán Imre születésének, illetve Lehár Ferenc halálának napját, október 24-ét a szerzők iránti tisztelet jeléül a Magyar Operett Napjává nyilvánították. Az emléknapot a Budapesti Operettszínház művészei hagyományosan minden évben nagyszabású gálaműsorral ünneplik, amely a centenáriumi évadban különös hangsúlyt kap. Világszerte elismerik, hogy egyedül a magyarok éneklik-játsszák az operettet lendületes muzsikával, hévvel, tűzzel, akrobatikus táncelemekkel, gazdag látványvilággal és megdöbbentő érzéki-érzelmi viharokkal. Az előadás során elhangoznak az operettirodalom két legendás szerzőjének legnagyobb slágerei."
Ez csak saját gondolat, nem benfentes információ. Én azt tapasztaltam hogy amíg annak idején egy Rómeó és Júliára várolistát kellett írni, olyan sokan akarták látni, addig a mai darabokra már mindenféle akciót kell hirdetni hogy az emberek vegyék meg rá a jegyeket.
Én is csatlakozom azokhoz, aki szerint az ami az Operettszínházban napjainkban zajlik, a nulla felé közelít. Igazából a La Mancha lovagja és a Nine tetszett, sőt nem rosssz a János vitéz se, és elmegy még az Orfeum mágusa, de őszintén szólva a Hegedűs a háztetőn, a Csárdákirálynő (tévében láttam), a Mosoly országa... hát enyhén szólva nem üti meg az elvárásaimat, unalmas, vontatott, humor mentes ebben a feldolgozásban, persze lehetne jobb is. Ide tartozik a Jekyll is... hát a Monte Christo grófját még nem láttam, de hát nem egy világverő darab az se, van benne talán pár hallgatható dal.
Úgy emlékszem, valahol azt írtad le, hogy csak pár éve közeledtél az operetthez mint műfajhoz. Ebből arra következtetek, hogy a Kerényi Miklós Gábor /KERO időszakából nem sok emléked lehet. Róla tudjuk, 2014-ben milyen dicstelenül ért véget vezetői-irányítói munkája, azonban még Kiss-B. Atilla előtt öt évig az ugyancsak dicstelen körülmények között regnáló Lőrinczy György igazgatta az Operettet, és ő is a "süllyesztőbe" került. KERO időszakában már nem annyit jártam operettelőadásokra, mint hajdan és tény sok jó, teltházas produkciónak tapsoltam ekkor is (operettnek és nem musicalnek!), de voltak sikertelen darabok is a műsorpalettán, kevés nézővel. Kifogtam ilyeneket is. Visszamehetek az időben egészen Szlovák László igazgatásának utolsó éveiig amikor már rendszeresen ott ültem az Operettszínház operettelőadásain, őt követően sorra átéltem Dr. Malonyai Dezső, Keszler Pál, Németh Sándor, Szinetár Miklós és Halasi Imre igazgatók működésének korszakát is, az ő idejük alatt sem volt mindig teltház. Pedig akkor jártam a legtöbbet az Operettszínházba (a rádióban még sugároztak jó és klasszikus operetteket is, tudtam, mire vagyok kíváncsi, mi ösztönöz oda): volt hogy egy hét alatt kétszer-háromszor is beültem, és hétről hétre válogathattam az engem érdeklő operettdarabok között; többet fordultam meg az Operettben, mint az Operában, pedig az Opera már akkor is jobban vonzott, csak onnan a belépőjegyek "riasztó" ára tartott vissza attól hogy a látogatásom arányaiban kövesse az Operettszínházét. Tehát, ez az "elkötelezett operettjárásom" a mához közeledve egyre csökkent. Szinetár Miklós vezette színházba is még heti egyszer váltottam jegyet, Halasi Imre időszakában két-három hetente voltam jelen előadásokon, míg KERO-nál és Lőrinczy Györgynél ez havi egy-egy előadásra redukálódott. Kiss-B. Atilla 2019 óta irányítja a Budapesti Operettszínházat - ez az utolsó időszak a legrosszabb a saját statisztikámban: olyan kevés az új operettbemutató (értem ezalatt régi híres darabok elmaradását, kevés klasszikus operett hiányát, ellentétben a musical-bemutatók gombaszaporulatával), ami nem vonz be a színházba - jó ha fél évente egyszer jelen vagyok egy-egy operettpremieren, de a gálák is már untatnak a sok, ismétlődő dalszám miatt). Engem nem a színész-énekes láthatása-hallhatása csábít be a színházba!!! Hanem maga a darab, a zeneszerző műve, a kapott produktum összessége. Esetleg a rendező személye is. Aztán én eldöntöm, jó előadást láttam-e vagy sem. A nézőközönség létszáma pedig abszolút nem érdekel - hogy mennyien vannak jelen az adott előadáson, s nem hiszem, hogy a látogatottság számából mennyire érdemes levezetni az igazgató megítélését - de a műsorpolitikájára kivetülhet persze ez, a mindenkori közönség inkább erre figyel oda és dönt, hogy a kevéske operett és a sok musical között/közül mit választ, mire ül be. Úgyhogy mára nincs összehasonlítási módom, ami alapján az igazgatói érákra elmondhatnám reálisan,melyikre jellemző a több vagy kevesebb teltházas minősítés. Ugyanakkor ha bennfentes vagy, hozzájuthatnál a belső adatbázishoz, melyből feketén-fehéren kiviláglik, a nézők mennyire méltatták jelenlétükkel az adott előadásokat. Általánosítani nem szerencsés. Magam is kíváncsi lennék az Operettszínház hivatalos statisztikáira visszamenőleg, mennyi néző váltott jegyet mondjuk 1971-ben, 1979-ben, 1993-ban, 1996-ban, 2001-ben, 2014-ben, 2019-ben és 2023-ban. És a kapott statisztikai adat hogyan átlagolható és miképp oszlik meg az operett és a musical arányában. (Vélhetően, KERO igazgatásától kezdve a nézettség aránya fokozatosan a musical felé tendál.)
Szóval azóta lett a legjobb színház, hogy Kiss B Attila ott van? Azért ez kicsit vicces. Az Kero idejében volt a legjobb, mióta Kiss B az igazgató azóta jóval több a színvonalon aluli darab, a nézőszám drasztikus csökkenése és a kiváló művészek távozása. Ezzel bezzeg egyik sem dicsekszik.
