Bejelentkezés Regisztráció

Operett, mint színpadi műfaj


7236 Búbánat 2026-11-14 14:06:13 [Válasz erre: 7234 zenebaratmoncsi 2026-11-13 21:59:57]
 A Lili bárónő a legnívósabb Huszka-operett, a zenéje operai nívó. Engem a szöveg, a dialógusok, a karakterek megformálása kevésbé érdekel, mert elsősorban a zene és az énekelt dallamok, a komoly, operai hangzású nagyzenekari kíséret és nagy énekkar biztosítja, hogy valódi, akár Lehár-mércéjű, ígényes dallamvilág bontakozzon ki a partitúra nyomán. A darabot ezért is nem lehet(ett) igazán méltóan kiállítani sem színpadon, de a televízióra adaptálni sem; amíg az alkotók, a dramaturg, a rendezői stáb  nem tud minőségi zenekart, énekkart s különösen olyan operai szintű hangi képességekkel rendelkező énekművészeket biztosítani a produkcióhoz, amelyek feltétlenül szükségesek ahhoz, hogy a Lili bárónőre ne egyszerűen egy átlagos operettként tekintsünk. Ez a Huszka-operett elüt a szokványos beütésű operett(ecskék) dallamvilágától, s inkább az igen érzelmes skálákon mozgó,  (víg)opera-közeli ének-zenével bíró, nagy hatású, zenés színpadi alkotás.
Nem véletlen, hogy a Rádió Dalszínháza a Lili bárónő ének - zenei felvételeihez nem az Operettszínház művészeit kérte fel, hanem operaénekeseink legjavát hívta, akik örömmel működtek közre csak az operáéhoz viszonyítható nívós dalbetétek - áriák, kettősök, együttesek, jelenetek, finálék - énekszólamaiban, a Magyar Állami Operaház Zenakarával, ill. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarával és Énekkarával  kiegészülve! Két kitűnő rádiós felvételről beszélek:
1961: Házy Erzsébet, Ilosfalvy Róbert, Koltay Valéria, Kishegyi Árpád, az operazenekart Sebestyén András vezényli.
1983: Kukely Júlia, Molnár András, Zempléni Mária,  Rozsos István, Melis György és a Rádiózenekar és Énekkar, ugyancsak Sebestyén András karmesterrel.
De sok rádiófelvételen egy - egy dalszám  más operaénekesek hangján is felcsendült az idők során: Orosz Júlia, Gyurkovics Mária, Raskó Magda, Gencsy Sári, László Margit, Andor Éva, Pászthy Júkia, Kincses Veronika, Pitti Katalin, Kertesi Ingrid.., Sárdy János,  Szabó Miklós, Udvardy Tibor, Palcsó Sándor, Bartha Alfonz,  Leblanc Győző,  Csák József, Daróczy Tamás..., Svéd Sándor, Radnay György, Palócz László...és màsok, sorolhatnam tovább. Rangot adott a darabnak. Ma a közönség nem ismeri, mert a rádiót sen hallgatja.
Úgyhogy Huszka Jenő leghíresebb dalművét csak úgy van értelme színpadra álítani, ha a főszerepekre megtalálják  a legideálisabb  - színpadképes - személyeket  és a legjobb zenei képességekkel is  (énekhang) rendelkező művészi erőt meg alkotói csapatot. Az operettet kedvelő  kőzönség felé az elmúlt évtizedekben nem kerülhetett közel a darab, mert nem az értékére irányították a figyelmet vagy nem a nívóján mutatták be, így a különböző sekélyes adaptációk nem érték el a céljukat. A mai közönség jelentős részének így csak felszínes ismeretei maradtak/vannak Huszka csodálatos szépségű, klasszikusnak minősülő, talán a leginvenciózusaɓb melódiákkal teli nagyoperettjéről.

7235 zenebaratmoncsi 2026-11-13 22:21:19 [Válasz erre: 7233 varganiki 2026-11-13 20:27:23]
Viktóriára, Mayára gondolsz vagy Luxemburg grófja? Vajon melyiknek van meg a díszlete?
Másrész decemberben megnézem, most egyenlőre Szombathelyen az Ábrahám Pál-Szilágyi LászlóKellér Dezső-Harmath Imre: 3:1 a szerelem javára c. jazz-operettjét, a jegy megvan, de a szállást még le kell foglalni. Ezt Novák Eszter rendezi, akár a debreceni Viktóriát és a szintén debreceni Csókos asszonyt, sőt a jövő februári szegedi Viktóriát is ő fogja rendezni. A Csókos asszonyt a Turay Ida Színházban néztem meg, egy magnós verzió, végül így is tetszett, bár sok dal hiányzott belőle, talán mert nem volt meg a zenekari hanganyag.

7234 zenebaratmoncsi 2026-11-13 21:59:57 [Válasz erre: 7233 varganiki 2026-11-13 20:27:23]
Egyszer láttam a "Lili bárónőt" fiatal koromban, még a Magyar Színházban (talán akkor még Nemzeti Színház volt a neve), hát elaludtam rajta. Lehet nem rossz operett, de az az előadás irtó régimódi és unalmas volt. Megnéztem a Bob herceget is, az valamivel jobban tetszett, főként a Londonban hej sláger. Érdekes ugyanebben a színházban a My fair lady-t se szerettem akkor, azt is untam, viszont azóta megnéztem Alföldi Róberttel és Ágoston Katival a Centrál Színházban, és imádtam minden percét. Láttam a tévében is Lili bárónő kisszinpados előadást, legalábbis egy ideig, aztán elkapcsoltam, nem kötött le, nem tudtam követni a tartalmát és nem voltak benne jazz-es dalok se.  Ez ment a Budapesti Operettszínházban olyan hosszú idejig? Lehet a zenés tévészínház Lili bárónője jobb, sőt azt szívesen megnézném, ha leadná az MTVA televízió. 
A Schubert "Három a kislányt" terveztem megnézni a tévében, de elmaradt, azóta se tették fel. Érdekes, de mostanában szombaton nem megy a zenés tévészínház, viszont az M3 online-on látta, hogy egy-egy darab (operett, opera) megnézhető.

7233 varganiki 2026-11-13 20:27:23 [Válasz erre: 7232 Búbánat 2026-11-13 10:55:29]
Én is kíváncsi leszek rá milyen lesz így a nagyszínpadon. Öröm látni hogy a színház lassan kezd újra magához térni és ha csak pár előadás erejéig is de visszatérnek a valódi közönség kedvenc darabok. November 16-án is lesz bejelentés de hogy pontosan mi azt magam sem tudom. Még akár az is megeshet hogy még egy új bemutatót jelentenek be erre az évadra.

7232 Búbánat 2026-11-13 10:55:29 [Válasz erre: 7231 varganiki 2026-11-12 17:10:05]
Kedves varganiki!  Köszönöm az infókat. Közülük is kiemelem a várt címet:
Lili bárónő – január 29–31. CSAK 3 alkalommal látható!
"Főbb szerepekben: Lévai Enikő, Dolhai Attila, Földes Tamás, Kalocsai Zsuzsa, Siménfalvy Ágota, Szendy Szilvi és Peller Károly"
  Mint utaltam rá előző bejegyzésemben ,volt egyszer egy nagyszínpados előadása is a Lili bárónőnek a Budapesti Operettszínházban! A 300. jubileumi előadását 2018 májusában ünnepelték meg a Raktárszínházban, de az óriási érdeklődés miatt 2018. június 6-án egyszeri alkalommal átköltöztették és megmutatták a nagyszínpadon is egy nagyszabású ünnepség/plusz előadás keretében.  
Ugyanis, hogy az  előadás a 300 + 1 alkalomra költözzön át a Raktárszínpadról az Operettszínház nagyszínpadára, egy  "(törzs)néző", Fejes Hajnalka kifejezett ötleteként valósulhatott meg! Az Operettszínház akkori főigazgatója, Lőrinczy György üdvözölte az ötletet és felkarolta, olyannyira, hogy hálából igazgatói páholyát is felajánlotta erre az estére az ötletgazdának...
Visszaolvastam az akkori beszámolókat, melyből kitűnik: a nézőtér gyorsan megtelt színészekkel, újságírókkal, és persze operett rajongókkal. Néhány rajongót Lőrinczy György személyesen is köszöntött az előadás kezdete előtt. Köztük természetesen Fejes Hajnalkát, és egy nagyon kedves párt és kislányukat. A pár egy Lili bárónő előadáson ismerkedett meg egymással, a találkozásból szerelem, majd házasság s egy gyönyörű kislány is született, akit Lilinek kereszteltek el.
Az előadás nemcsak az ünnepélyes köntös miatt volt különleges. Minden pillanata egyszeri, megismételhetetlen és felejthetetlen volt. Minden színész feltűnt, aki a megelőző 13 évben szerepelt a Kamaraszínház Lili bárónő előadásában. Így fordulhatott elő, hogy egyszerre három primadonna és három bonviván is megjelent a nagyszínpadon. 
A különleges, jubileumi előadást is Béres Attila rendezte, különleges érzékkel ültette át a nagyszínpadra úgy, hogy a darab eredeti bájából mit sem veszített. Lili bárónőt Lukács Anita, Lévai Enikő és Dancs Annamari alakította, míg szerelmét, Illésházy grófot Dolhai Attila, Vadász Dániel és Tarjányi Tamás keltette életre. Egyszerre, egy színpadon, nagyzenekari kísérettel szóltak a legszebb dalok. Varázslatosan szép és megismételhetetlen élmény volt. (Az eredeti előadásban csupán egyetlen zongorakísérettel éneklik a művészek a klasszikus művet, de most Kemény Gábor zenei vezető segítségével nagyzenekar kísérte a művészeket.)  Az egyik legnagyobb tapsot a táncoskomikus Frédi szerepében felbukkanó Szabó Dávid zsebelhette be magának, aki Amerikából tért haza Magyarországra, hogy részt vehessen az egyedülálló előadáson. Kerényi Miklós Mátéval egész este Szendy Szilvi kezéért versengtek, minden bajt és megpróbáltatást vállalva a művésznő kegyeiért.
Huszka Jenő nagyoperettje a fülbemászó dalokon, és a remek karaktereken túl azért is felejthetetlen, mert a mellékszereplők is rendkívül izgalmasak és szerethetőek. Közülük is kiemelkedik Lehoczky Zsuzsa, aki a korábbi összes előadáson is alakította a birtokot jogos örökségként követelő Illésházy bárónők egyikét mint Agathe.  Annyira szórakoztató, ahogy a két idős hölgy próbálja elcsavarni Malomszegi báró fejét, Lehoczky Zsuzsa játéka az első perctől utolsóig szenzációs. Az ember képes minden másról megfeledkezni, ha ő a színpadon van. Magára vonzza a néző tekintetét, miközben csodálatra méltóan tudja megfomálni bármelyik karaktert.  A művésznőt az előadás végén külön köszöntötte a színház főigazgatója, Lőrinczy György.
A Lili bárónő 300 + 1. előadása egyszerre volt megindító, nevettető, felkavaró, euforikus és persze felejthetetlen a nézők és az alkotók számára egyaránt.

Kíváncsian várom, milyen élményekkel fog szolgálni számomra a 2027. januári három előadás - melyeket az előzetes hírek alapján újra zenekari kísérettel fogják játszani az Operettszínház nagyszínpadán.

7231 varganiki 2026-11-12 17:10:05 [Válasz erre: 7229 Búbánat 2026-11-12 13:14:22]
ÍZELÍTŐ KIEMELT ÜNNEPI PROGRAMJAINKBÓL
Ma éjjel táncolnék! – Újévi gála: 2027.01.02. 19.00
Pezsgő hangulat, csillogás, operett- és musicalslágerek színházunk sztárjaival. Indítsuk együtt az új évet zenével, jókedvvel, koccintással!
Fellépők: Kiss Diána, Lukács Anita, Süle Dalma, Bojtos Luca, Nádasi Veronika, Lipics Franciska, Dénes Viktor, Homonnay Zsolt, Ninh Duc Hoang Long, Papp Balázs, Sándor Péter és Szomor György. Rendező: Homonnay Zsolt

Csókos asszony – január 15-17, és február 18-21-ig
Új bemutató a Kálmán Imre Teátrumban. Az előadás első sora pedig ezúttal jóval többet kínál a színpad közelségénél. Az itt helyet foglalók a egy pohár pezsgő mellett, a szereplőkkel egy társaságban élhetik át a báli jelenet pezsgő hangulatát. A nézőtér és a színpad határa egy pillanatra elmosódik, az első sor pedig a történet részévé válik – egészen kivételes, exkluzív élményt kínálva azoknak, akik innen szeretnék átélni a Csókos asszony varázsát.
A főbb szerepekben többek között Lévai Enikő, Kiss Diána, Laki Péter, Szendy Szilvi és Peller Károly

Teátrumi Randevú – január 19, 25, 27, 28 és február 08, 09, 15, 16.
Haccacáré és A zene az kell: operett örökzöldek és musicalslágerek, estenként négy művésszel, zongorakísérettel. Az esteket dedikálás és személyes találkozás követi – igazi karácsonyi, meghitt hangulatban.
A gálák fellépői,
(operett): Fischl Mónika, Vásári Mónika, Papp Balázs, Bardóczy Attila januárban
és Oszvald Marika, Peller Anna, Peller Károly és Faragó András februárban,

(musical): Vágó Zsuzsi, Cseh Dávid Péter, Lipics Franciska, Tassonyi Balázs januárban
és Gubik Petra, Kocsis Dénes, Nádasi Veronika és Szomor György februárban.
Rendezők: Bori Tamás és Tucker András

Mindig itt leszünk Mohács 500 koncert – január 20., 19:00
Zeneszerző: Szomor György
A Mindig itt leszünk – Mohács 500 májusban újra előadásként tér vissza, addig pedig egy különleges, ünnepi koncerttel kedveskedünk Önöknek: vérpezsdítő dalok és megható pillanatok idézik meg a darab üzenetét, igazi koncertélménnyé formálva a történet érzelmeit.

Lili bárónő – január 29–31. CSAK 3 alkalommal látható!
Ha régen látta, most újra beleszerethet. Ha még nem, itt az ideje megismerni! A mindenki által szeretett operett a kisszínpad után most a nagyszínpadon várja közönségét! Huszka Jenő örökzöld dallamai, bájos humora és szerelmes félreértései mindössze három alkalommal!
Főbb szerepekben: Lévai Enikő, Dolhai Attila, Földes Tamás, Kalocsai Zsuzsa, Siménfalvy Ágota, Szendy Szilvi és Peller Károly

István, a király – február 4–7 – a közönségkedvenc visszatér!
István szerepében újra Sándor Péter és Kocsis Dénes, Koppányként pedig Dolhai Attila lép színpadra! Szörényi Levente és Bródy János rockoperája mindössze hat alkalommal várja nézőinket.
További főbb szerepekben: Nádasi Veronika, Siménfalvy Ágota, Gubik Petra és Kálmán Petra
Rendező: Székely Kriszta

További kedvenceinkkel is várjuk Önöket: januári–februári műsorunkban a következő előadások közül is választhatnak: Monte Cristo grófja, A Szépség és a Szörnyeteg, A cigánybáró, Carmen, Hófehérke, Hegedűs a háztetőn, A cirkuszhercegnő, Veszedelmes viszonyok, Szegény Dzsoni és Árnika.
A pontos időpontokat a mellékelt műsorban találják.

7230 zenebaratmoncsi 2026-11-12 14:56:17 [Válasz erre: 7229 Búbánat 2026-11-12 13:14:22]
Valóban, a kamaraoperett az az 1930-as években jött divatba, mivel a gazdasági válság miatt nem mindig tudtak feltölteni egy nagyszínházat. Ilyen volt ugy Ábrahám Pál Mese a grand hotelben (Budapesten, 1936 Kamaraszínház) c. darabja, és a Történnek még csodák (1935. Magyar Színház), amit két virtuóz jazz-zongorista kisért. Raph Benatzy híres operettjét, az Axel a mennyországbant (1939, Terézköruti Színpad) is így mutatták be, a kitünő Mezei Mária főszerepével, vagy akár Márkus Alfréd Csunya lány c. darabja (1934).
Legközelebb érdemes lenne ezekből válogatni, ha a két kisszinpadon akarnak valamit bemutatni.

7229 Búbánat 2026-11-12 13:14:22 [Válasz erre: 7226 zenebaratmoncsi 2026-11-11 18:34:23]
Sosem értettem  (máig nem értem) anno miért éppen a Lili bárónőre esett a választás a Raktárszínpadon bemutatni. Annyi más - kis, egyfelvonásosat - találhattak volna, ami alkalmas és odavaló lett volna (lenne)  e híres, háromfelvonásos "nagy" Huszka-operett helyett.  "Rémes", hogy csak zongorakísérettel láthatta a Lili bárónőt több mint húsz éven át (Béres Attila rendezésében 2005-ben volt a bemutatója!) a csöppnyi befogadó terem közönsége. (Kivételesen egy alkalommal átvitték nagyszínpadra, zenekarral előadatva a darabot). 

7228 zenebaratmoncsi 2026-11-11 22:23:05
Seifert Dezső - Három bokor saláta Márton nap alkalmából egy libákról szóló dal Ábrahám Pál Az utolsó verebély lány c. 1928-as operettjéből, melyet a Fővárosi Operettszínház tűzott műsorára a zeneszerző vezénylésével.

7227 zenebaratmoncsi 2026-11-11 20:10:40
Ausztriai Tiroler Landestheater Innsbruck-ban 2026. november 7-én bemutatták Ábrahám Pál Bál a Savoyban c. világsikerű revü jazz-operettjét Wiederentdeckung der Operette "Ball im Savoy" - Tirol heute vom 06.11.2026 - ORF ON. Az alábbi linken picit belepillanthatunk az 1932. végén először Németországban bemutatott, és a maga korában szupermodernek számító és hatalmas sikert arató előadásába. Akkor a főszerepben a világhírű magyar koloratúrszoprán, Alpár Gitta játszott. Úgy nézem, hogy hétvégén bemutatott tiroli előadás is meglehetősen modernre és szinesre sikeredett.

7226 zenebaratmoncsi 2026-11-11 18:34:23 [Válasz erre: 7225 varganiki 2026-11-11 17:31:30]
Ha ezt írja, hogy visszatér, akkor az a régi formájában. Másrész a kisszinpadon nem megy semmi, egy nagyszinpados előadás jóval nagyobb költségeket igényel. Aztán az is lehetséges, hogy ez is a Kálmán Imre Tehatrumban lesz, akkor ez már egy valamivel nagyobb színpad.
Én pedig mindenképp tervezem megnézni a 3:1 a szerelem javárát, ha lesz infó majd írok róla. Engem elsősorban azért a jazz-operettek érdekelnek.
István királyt imádom, de biztos nem veszek rá jegyet, mert már kétszer láttam. Sőt augusztus 20-án a tévében is láttam már sokadjára, sőt még két másik István a királyt. Egyik a Szegedi Szabadtéri Játékok előadása volt, Alföldi rendezésében. Hát nagyon különös előadás volt, nagyon modern, gyakorlatilag a mába helyezték a történetet. Másrészt a Horányi Julis, Baritz Gergős, azt hiszem Papp László Arénában előadott előadást is megnéztem, sőt az volt a három közül a kedvenc. Emellett az operaházi változatot is láttam pár éve.

7225 varganiki 2026-11-11 17:31:30 [Válasz erre: 7224 Búbánat 2026-11-11 15:37:09]
Még nem tudni milyen formában tér vissza. Lehetséges hogy nagyszínpadon fogják megcsinálni, hétfőn kiderül. Épp az imént osztotta meg a színház hogy az István a király is visszatér :)

7224 Búbánat 2026-11-11 15:37:09 [Válasz erre: 7222 varganiki 2026-11-11 13:27:46]
Engem csak úgy érdekelne ha nagy színpadon, eredeti, zenekaros változatban mutatnák be a Lili bárónőt. Egy magyar klasszikus nagyoperett nem adhatná alább...

7223 zenebaratmoncsi 2026-11-11 14:44:08 [Válasz erre: 7222 varganiki 2026-11-11 13:27:46]
Nem olyan rég vették le. Ez ugyanaz a kisszinpados előadás lesz? 
Jó lenne egy Ábrahám Pál jazz-operettet is elővenni. Mindenesetre idén Pécsett december 12-én és Szombathelyen december 11-én fogják elővenni a 3:1 a szerelem javára c. darabot, ami az első sportoperett, ugyanis az 1936-os darab egy vizilabdacsapat kalandjairól szól. Erre tervezel menni? Az Al azt írta, hogy ez a legmodernebb jazz-operett amit írtak, végig jazzes swinges dalokkal és egy lassú dallal. 
https://www.jegy.hu/program/31-a-szerelem-javara-191693?q=3%3a1+a+szerelem+jav%c3%a1ra&sgtype=pfprogram
https://www.jegy.hu/program/31-a-szerelem-javara-192263?q=3%3a1+a+szerelem+jav%c3%a1ra&sgtype=pfprogram

7222 varganiki 2026-11-11 13:27:46
Hosszú pihenő után visszatér az Operettszínházba a Lili Bárónő, bár hivatalos bejelentés majd csak hétfőn lesz, de a színház a tegnapi nap folyamán utalt a darabra, illetve Szendy Szilvi, Laki Péter és Peller Károly is, akik szerepeltek is a darabban.

7221 Búbánat 2026-11-11 13:20:00

Filmarchívum

Szellő szárnyán - Huszka-est a IV-es stúdióban. Televíziós operettfilm

| MTV, 1985 |

 Huszka Jenő négy operettjének – Mária főhadnagy, Bob herceg, Gül baba, Lili bárónő – legnagyobb slágerei hangzanak el a műsorban.

Forgatókönyv: Apró Attila és László Zsuzsa

(55 perc)

Közreműködik: Bács Ferenc; Pászthy Júlia; Tiboldi Mária; B. Nagy János; Oszvald Marika; Berkes János; Lehoczky Éva; Bende Zsolt; Palcsó Sándor; Zsadon Andrea; Jankovits József; Ötvös Csaba; Sass Sylvia; Horváth Bálint; Kovács Zsuzsa; Németh Sándor; a Magyar Televízió tánckara (művészeti vezető: Molnár Ernő), a Magyar Rádió és Televízió Énekkara és Szimfonikus Zenekara Hidas Frigyes vezényletével.

Vezető operatőr: Dubovitz Péter

Szerkesztő: László Zsuzsa

A Bács Ferenc színművész felvezetésével-ismertetésével bemutatásra került, „színházasított” díszletben-jelmezben forgatott filmben a négy Huszka-blokk így következett egymásután: 

1.) Huszka: Mária főhadnagy – Mária - Pászthy Júlia, Farkasházy Antónia - Tiboldi Mária, Jancsó Bálint - B. Nagy János, „Palotás” (km. az MRT Tánckara)

2.) Huszka: Bob herceg – György (Bob) herceg - Berkes János, Annie - Oszvald Marika, Viktória hercegnő - Lehoczky Éva, Lord Lancaster - Bende Zsolt, Egy gárdista - Palcsó Sándor (km. a MRT Tánckara és Énekkara)

3.) Huszka: Gül baba – Leila - Zsadon Andrea (Km. a MRT Tánckara és Énekkara), Gábor diák - Jankovits József, Mujkó - Ötvös Csaba

4.) Huszka: Lili bárónő – Lili bárónő - Sass Sylvia, Illésházy gróf - Horváth Bálint, Sasváry Clarisse - Kovács Zsuzsa, Remeteházi Galambos Frédi - Németh Sándor


7220 zenebaratmoncsi 2026-10-29 17:37:57 [Válasz erre: 7218 varganiki 2026-10-28 21:59:04]
Szerintem ezt nem kisszinpadra írták, de mint mondtam vannak valódi kamara operettek.

7219 Búbánat 2026-10-29 11:35:27 [Válasz erre: 7218 varganiki 2026-10-28 21:59:04]
Nem vagyok híve egy operett zanzásításának; a Csókos asszony-t láttam már kislétszámú zenekarra hangszerelve ("átírva"), ami elrontotta az élményt - hiába a sok poénos szöveg, dialóg -, inkább egy zenés vígjátékszerű, kamaradarabbá vált a kis színpadra àtdolgozása során. Már nem operett volt az, amit kaptunk, hanem egy  erősen  meghúzott, ugyan  "jópofa", de az operettre alig emlékeztető, némi zenével megspékelt valami hibrid lett belőle, énekes színészek azért szerethető tolmácsolásában. De ez nem az én zenés színpadi  érdeklődésem világa.

7218 varganiki 2026-10-28 21:59:04 [Válasz erre: 7217 Búbánat 2026-10-28 21:25:46]
Ott igen, de a Teátrumban van lehetőség zenekari kíséretre. Bár nem tudom egy ekkora darab mint a Csókos Asszony hogyan fog ott elférni, mert nem olyan nagy a színpad, de majd januárban kiderül 

7217 Búbánat 2026-10-28 21:25:46 [Válasz erre: 7216 varganiki 2026-10-27 15:51:15]

A Raktárszínpadon csak zongorakísérettel játszanak darabokat (ilyen volt az említett Lili bárónő előadásokon is...) 


7216 varganiki 2026-10-27 15:51:15 [Válasz erre: 7215 zenebaratmoncsi 2026-10-27 14:17:03]
Lesz zenekar ezt ki tudtam deríteni. A raktár színházban játszottak operettet, a Lili Bárónő mellett a Bál a Savolybant is játszottak ott. A Teátrumban pedig a nyitó darab a Csárdáskirálynő amerikai változata volt

7215 zenebaratmoncsi 2026-10-27 14:17:03 [Válasz erre: 7214 Búbánat 2026-10-27 11:46:35]
Vissza kéne nézni a műsort, hogy annak idején mi ment a Kamaraszínházba vagy kisszinpadon. 
A Csókos asszonyt nemrég láttam a Turay Ida Színházban, ott például semmilyen zenekar nem volt, erre rá is kérdeztem, hanem hangszórókból ment a zene, ugyanezt csinálja a Fedák Sári Színház is. 
Azért a Kálmán Ire Theatrumban talán elfér egy max 4-5 fős zenekar.

7214 Búbánat 2026-10-27 11:46:35 [Válasz erre: 7212 zenebaratmoncsi 2026-10-26 23:21:44]

Több egyfelvonásos, kisoperett ismeretes, amelyek ugyancsak alkalmasak a Kálmán Imre Teátrum  kis kamaraszínpadán való bemutatásra – kis zenekari kísérettel előadatva.
 Én ezeket a darabokat is szívesen látnám ott:
Lehár Ferenc: Tavasz;
Jacques Offenbach: Fortunio dala, A férj kopogtat, Eljegyzés lámpafénynél, A varázshegedű;
Arthur Sullivan: Esküdtszéki tárgyalás;
Franz von Suppé: A szép Galathea


7213 varganiki 2026-10-27 10:48:12 [Válasz erre: 7212 zenebaratmoncsi 2026-10-26 23:21:44]
A szereposztást is tudjuk
Pünkösdi Kató: Lévai Enikő, Kiss Diána
Dorozsmai Pista: Laki Péter, György Rózsa Sándor
Rica Maca: Dancs Annamari, Bordás Barbara, Bojtos Luca
Ibolya Ede: Angler Balázs, Dénes Viktor
Hunyadiné: Szendy Szilvi, Kékkovács Mara
Kubanek: Peller Károly, Dézsy Szabó Gábor
Báró Tarpataky: Pálfalvy Attila, Dézsy Szabó Gábor
Különleges vendég: Kalocsai Zsuzsa, Fischl Mónika, Lukács Anita

7212 zenebaratmoncsi 2026-10-26 23:21:44
Újabb bemutatóval bővül évadunk! 2027. január 15-én Zerkovitz Béla és Szilágyi László népszerű operettje, a Csókos asszony kerül színre a Budapesti Operettszínház Kálmán Imre Teátrumában, Dénes Viktor rendezésében
Na ez egy jó hír, és meglátjuk, hogy lehet e kisszinpadon előadni operettet, nyilván kis zenekarral.
Az 1930-as évek színházi válsága idején jött divatba, elsősorban amiatt, hogy nem volt fizetőkéspes kereslet és elég pénz nagyszínpados, nagyzenekaros előadásokra, és ezek a színpadra vitel jóval olcsóbb. Így került többek között bemutatásra Ábrahám Pál: 3:1 a szerelem javára és Mese a Grand Hotelben jazz-operettjei is. Másrészt nagyzenekarra írt darabokat azért nem érdemes így előadni, de újra divatba lehetne hozni a kamaraoperetteket és kamaramusicaleket.

7211 Búbánat 2026-10-25 10:31:21 [Válasz erre: 7210 varganiki 2026-10-25 09:47:50]
Ismerjük a korábbi televíziós közvetítés felvételét is az M5 adásából. Négy év után, valóban ráférne a "frissítés" - a repertoárt tekintve is megújuló - Operettszínházban egy új koncepciójú Lehár - Kálmán-gálaestnek a következő években sorra kerülő, 
 a Magyar Operett Napjához időzítendő  újraszerkesztésével.

7210 varganiki 2026-10-25 09:47:50 [Válasz erre: 7209 Búbánat 2026-10-24 21:30:51]
Ugyanaz a műsor volt mint az elmúlt években, de jó volt a hangulat a közönség is élvezte. Azért remélem így hogy igazgató váltás lesz, jövőre már más műsort fogunk kapni.

7209 Búbánat 2026-10-24 21:30:51

Ma, 2026. október 24-én van a Magyar Operett Napja, amelyet 2002 óta minden évben ezen a napon ünnepelnek (Kálmán Imre születésének és Lehár Ferenc halálának napján).

 

Jelenleg tart az ünnepi gála az Operettszínházban!
 Az Operettszínház.hu  oldaláról:
 Álom, álom, édes álom - Operett gála Kálmán Imre és Lehár Ferenc műveiből
 Az operett műfajának legszebb dallamai, felejthetetlen slágerei és a Budapesti Operettszínház kiváló művészei várják a közönséget a Budapesti Operettszínház ünnepi gálaestjén.
E jeles alkalomból a teátrum hagyományosan nagyszabású gálaműsorral tiszteleg a magyar operett kiemelkedő alkotói és gazdag öröksége előtt.
 Az Álom, álom, édes álom operettgálán felcsendülnek a műfaj legnépszerűbb részletei, romantikus duettjei, szenvedélyes csárdásai és közönségkedvenc melódiái, maradandó élményt kínálva a műfaj rajongóinak és az első alkalommal érkező nézőknek egyaránt.
 
2026. október 24. szombat, 19:00 Nagyszínpad
Km. Bojtos Luca, Fischl Mónika, Cseh Dalma, Kiss Diána, Lévai Enikő, Lukács Anita, Rácz-Almási Vivien, Szendy Szilvi, Dénes Viktor, Földes Tamás, Homonnay Zsolt, Kiss-Balbinat Ádám (hegedűn), Kiss Zoltán, Laki Péter, Ninh Duc HoangLong
Karmester: Pfeiffer Gyula

Bemutató: 2023. október 20.

7208 zenebaratmoncsi 2026-10-08 14:59:05 [Válasz erre: 7207 Búbánat 2026-10-07 23:53:31]
Az Al-t kérdeztem meg többször is, szokta mutatni a forrást, de úgy nézem, hogy nem másolta be. Ha lesz időm, utánanézek.

7207 Búbánat 2026-10-07 23:53:31 [Válasz erre: 7206 zenebaratmoncsi 2026-10-07 22:41:54]
Beírnád a forrást is?...

7206 zenebaratmoncsi 2026-10-07 22:41:54
Németországban jelentős különbség van a három zeneszerző darabjait látogató közönség korosztályi összetételében, ami elsősorban a művek zenei stílusának és a modern rendezői megközelítéseknek köszönhető.
Míg Lehár és Kálmán darabjai hagyományosan az idősebb generációt vonzzák, addig Ábrahám Pál operettjei kifejezetten sikeresek a fiatalabb és középkorú nézők körében is.
A zeneszerzők szerinti közönségprofilok
+------------------+-----------------------------+------------------------------------+

| Zeneszerző       | Jellemző korosztály          | Fő okok / Zenei stílus             |
+------------------+-----------------------------+------------------------------------+

| Lehár Ferenc     | 60-65+ év felettiek         | Klasszikus operett, nosztalgia     |
+------------------+-----------------------------+------------------------------------+

| Kálmán Imre      | 55-60+ év felettiek         | Hagyományos dallamok, csárdás      |
+------------------+-----------------------------+------------------------------------+

| Ábrahám Pál      | 25-50 év közöttiek (is)      | Dzsessz, revü, modern rendezések   |
+------------------+-----------------------------+------------------------------------+
1. Lehár Ferenc és Kálmán Imre: A klasszikus törzsközönség
  • Az idősödő közönség: Németországban a hagyományos, úgynevezett „ezüstkori” bécsi operettek
    (mint Lehár A víg özvegy vagy Kálmán Csárdáskirálynő című művei) közönsége
     túlnyomórészt a
    60 év feletti korosztályból kerül ki.
  • A vonzerő oka: Számukra a fülbemászó, klasszikus nagyzenekari dallamok, a keringők és a
    nosztalgikus, eszképista történetek jelentik a fő vonzerőt. Ezt a közönségréteget
     a német színházi szakma nagyon lojális, de nehezen megújítható bázisként kezeli.
2. Ábrahám Pál: A látványos kivétel és a fiatalítás
  • A fiatalabb és középkorú generáció: Ábrahám Pál darabjai (Bál a Savoyban, Viktória, Hawaii rózsája) Németországban a 20-as éveiktől a 50-es éveikig tartó korosztályt is tömegesen vonzzák a színházakba.
  • A vonzerő oka: Ábrahám a klasszikus operett-hagyományokat ötvözte a dzsesszel, a szvinggel, a foxtrottal és a berlini revük világával. A darabok tempója pörgős, a zene ritmusa és a táncok
    (pl. sztepp) sokkal közelebb állnak a mai musicalek világához, mint a klasszikus
    operetthez.


7205 Búbánat 2026-10-04 01:43:55
Belehallgattam/belenéztem szombaton éjjel az M5-ön ismét adásba került Fischl Mónika- gála-koncertbe. Az Operettszinházban tavaly júniusban készült a felvétel.  A szereplők között ott volt Mága Zoltán hegedűművész is, aki eljátszotta Monti virtuóz csárdását, majd azt követően  kisegyüttesével továbbra is a színpadon maradva, ők jelentették a zenekari kíséretet Fischl mellé Lehár Cigányszerelem című operettjéből előadott nevezetes betétdalhoz: "...volt, nincs, fene bánja, volt,  nincs, vigye kánya, volt szeretőm..." óriasi siker, vastaps, nagy puszilgatás Fischl és Mága között. Napjainkban Mága Zoltán magyarázza, mire fordította a kapott sok milliós közpénz forrásokat.
Az életműkoncert végén a színpadra jön Kiss-Ɓ. Atilla főigazgató, kezében egy hatalmas virágcsokorral, amit kedves szavak kíséretében nyújtott át a láthatóan meglepett és meghatott  ünnepelt  Művésznőnek.  Ugyancsak kézcsók, ölelgetés... Hol van most Kiss-B.? Bizonytalanságban. 
A müsor folyamán Fischl Mónika elénekli Pejtsik Péter híressé - mostanra inkább hírhedté - vált új magyar operettjének, "Az Orfeum mágusa" nagyhatású dalát; tombolva ünnepli a publikum. A darab szövegírójának, Orbán János Dénesnek, sok milliós honoráriumai miatt mára kirobbant a botrány, és vizsgálat indult a Nagymező utcai teátrumban.
Ki gondolta volna 2025 júniusában az ünneplések alatt, hogy valamivel egy évvel később már más viszonyokról és hangulatról fognak szólni a hírek az Operettszínházból, amelyek középpontjában egész más előjelekkel, éppen "áll a bál"  - sajnos, nem a "Savoyban"...

7203 zenebaratmoncsi 2026-10-03 19:39:57
Egy érdekes dolog derült ki Ábrahám Pálról, mármint az hogy a "3:1 a szerelem javára " jazz-operett négy felvételén Ábrahám maga zongorázik jazzes stíllusban. (Erre egy újságcikben bukkantam rá)
Próbáltam kérdezni az Al-t erről: 
Ábrahám Pál valóban maga zongorázott a saját műveiből készült korabeli gramofonfelvételeken és revükön, zongorajátékának stílusa pedig a korszakra jellemző hot jazz, korai szving és szinkópás ragtime elemeiből építkezett. Mivel ő maga képzett klasszikus zenész (a Zeneakadémián végzett) és elismert jazz-karmester volt, a kíséreteiben rendkívül virtuóz módon ötvözte a klasszikus zongoratechnikát a modern, amerikai stílusú szórakoztatózenével. [1, 2, 3]
Ábrahám Pál zongorastílusa a kezek felosztása szerint a következőképpen jellemezhető:
 A bal kéz stílusa: A ritmikai motor (Stride & Ragtime)
A bal kéz biztosította a zenekar hiányában a stabil ritmusszekciót (dobot és nagybőgőt imitálva).
  • Stride piano / Stomp technika:A korszak jazz-zongorázásának (mint pl. Fats Waller vagy Teddy Wilson) alapja.A bal kéz folyamatosan ingázik: a hangsúlyos első és harmadik ütemnegyedre
    egy mély basszushangot vagy oktávot üt, míg a második és negyedik negyedre
    egy magasabban elhelyezkedő akkordot (off-beat).
  • Séta-basszusok (Walking bass) és menetelések:Időnként lineárisan mozgó basszusmenetekkel kötötte össze azakkordváltásokat, ami lüktető, táncolható tempót adott a dalnak. 
  • A jobb kéz stílusa: Virtuóz dallamvezetés és szinkópa
A jobb kéz felelt a fülbemászó énekdallam kiemeléséért és a jazzes díszítésekért. Szinkópálás és „hot” ritmusok:
  • A dallamot eltolta a hangsúlyos ütemekről, szinkópákkal és
     sánta ritmusokkal tette feszültté, izgalmassá és modernné a játékot.
  • Klasszikus futamok és glissandók: Ábrahám nemcsak akkordokat játszott, hanem gyors, skálaszerű
    díszítéseket, arpeggiókat (felbontott akkordokat) és átvezető futamokat
    vetett be a strófák között, megmutatva zeneakadémiai képzettségét.
  • Dúsított akkordok és oktávpárhuzamok: A refréneknél a jobb kéz gyakran telt, szvinges akkordfogásokkal
    vagy oktávokban megkettőzve játszotta a dallamot, hogy a zongora
    átütő erejű legyen és jól érvényesüljön a korabeli, korlátozott
    dinamikájú gramofonfelvételeken.
Ez a két kéz közötti éles felosztás – a bal kéz metronómszerű, szigorú lüktetése és a jobb kéz teljesen szabad, improvizatívnak ható, szinkópás szárnyalása – adta meg a 3:1 a szerelem javára (és más Ábrahám-operettek, mint a Viktória vagy a Bál a Savoyban) felvételeinek azt a hamisítatlan, modern „Ábrahám-soundot”. [1]
Megjegyzésem
Az alábbi Ábrahám dal felvételeken meg is lehet hallgatni Ábrahám zongorajátékát, amit nagyon fürgének és pattogósnak tartok. Ezek szerint a basszust és dobot is ő adta zongorával, mert nem tudom, hogy miért, de nem volt dobos.
Erre külön is rákérdeztem (persze ezeket a válaszokat nem kell 100%-ként kezelni):
  • Miért nem volt dob? Az 1930-as évek közepén a gramofonfelvételek rögzítése akusztikailag még
    korlátokba ütközött. A korai és középső időszak elektromos mikrofonjai
    a túl erős, hirtelen fellépő mély vagy éles hangokat – mint amilyen a dob és a cintányér – nehezen kezelték, mert azok könnyen túlvezérelték a berendezést,
    és a tű "kiugrott" a viaszlemez vágásakor.
  • A ritmus pótlása: A jazzes lüktetést és a ritmust a dob hiányában maga Ábrahám Pál diktálta a zongora erőteljes, bal kézzel játszott stride vagy staccato ritmusaival, illetve sokszor nagybőgővel (pizzicato) vagy gitárral helyettesítették a ritmusszekciót a stúdióban, hogy a felvétel tiszta marad.
  • A 3:1 a szerelem javára 4dalát az alábbi két linken lehet meghallgatni a Hangtár oldalán:


7202 Búbánat 2026-10-01 20:47:13 [Válasz erre: 7197 zenebaratmoncsi 2026-10-01 17:46:42]
A rádióban nagyon sokszor sugározták az idézett  dalokat, kettősöket (is). A közelmúltban a  Dankó Rádióban hallgathattad volna  az említett dalszámokat, többször is írtam ezekről. 
Legyen akkor még pár bejátszás - vidám kettősök - a mi közös kedvenc operettünkből,  amelyeket most ide belinkelek:

Jacobi Viktor – Martos Ferenc – Bródy Miksa: Leányvásár (1964. július 18., Kossuth Rádió, 20.52 – 23.33 ) – Vezényel: Sebestyén András – Németh Marika, Házy Erzsébet, Udvardy Tibor, Palcsó Sándor, Bilicsi Tivadar, Csákányi László, az MRT Énekkara és Szimfonikus zenekara. Zenei rendező: Járfás Tamás. Rendező: Cserés Miklós dr.

Jacobi Viktor -Martos Ferenc: Leányvásár –Bessy és Fritz kettőse: „Kettecskén” – Házy Erzsébet és Palcsó Sándor

Jacobi Viktor -Martos Ferenc: Leányvásár - Jenki-dal (kuplé) - Bessy és Fritz kettőse: „Volt valahol, élt valahol” – Házy Erzsébet és Palcsó Sándor

Jacobi Viktor -Martos Ferenc: Leányvásár -Tengerészinduló – Házy Erzsébet, Palcsó Sándor, Bilicsi Tivadar, énekkar

Jacobi Viktor -Martos Ferenc: Leányvásár - Bessy és Fritz kettőse: „Na de méltóságos úr"– Zentay Anna és Rátonyi Róbert Km. a Fővárosi Operettszínház Zenekara, vezényel: Gyulai Gaál Ferenc)

Jacobi Viktor -Martos Ferenc: Leányvásár - Bessy és Fritz kettőse: „Dzsilolo” - Szendy Szilvi, Peller Károly

Gratis

Jacobi Viktor – Martos Ferenc: Jánoska – Magda és Jánoska kettőse – Fábry Edit és Kishegyi Árpád


7201 zenebaratmoncsi 2026-10-01 18:11:54
Beavatkozott a minisztérium az Operettszínház botrányába, felfüggesztették az igazgatót - YouTube
Rónai Egon riportja Szinetár Dórával.

7200 zenebaratmoncsi 2026-10-01 18:03:30 [Válasz erre: 7198 Edmond Dantes 2026-10-01 17:57:44]
Én egyszer láttam színházba a Nine-t, de láttam előtte a filmet is Penelpe Cruz-zal. Utóbbi sokkal jobb volt. Nekem nem tetszettek a lépcsők, ráadásul a színészek se igen szerethették, hogy egész előadás alatt lépcsőzhettek. A jelmezek viszont szépek voltak. Ez egy nehéz, elvont darab, Fellini szerelmeit dolgozza fel, szerintem érdekes, vannak benne szép dalok, bár első meghallgatásra nem annyira tetszettek. Te láttad?
Már meghallgattam Mónikát, megjegyzem, hogy Rónai Egon pár nappal később Szinetár Dórival is elbeszélgetett az Operettszínházról.

7199 Edmond Dantes 2026-10-01 18:01:03 [Válasz erre: 7193 zenebaratmoncsi 2026-10-01 17:21:12]
Nem szedtem össze a teljes felhozatalt. Mondjuk egy Belvárosi Színház technika, színpadméret stb. miatt nem alkalmas mutatós kiállítású produkciót prezentàlni, ami egy musicalnél elengedhetetlen.

7198 Edmond Dantes 2026-10-01 17:57:44 [Válasz erre: 7194 zenebaratmoncsi 2026-10-01 17:27:03]
Hallgasd meg a Vásári Mónika-interjút itt 7161-nél. Nem Szentírás, amit mond, de meggyőző. És az is meggyőző, hogy 2024-ben is csak 5 előadásra vették elő, azóta nagy semmi. Valami félrecsúszhatott ott, mert máshol állítólag világsiker. Az itteni költségei pedig irdatlanok voltak az interjú szerint.

7197 zenebaratmoncsi 2026-10-01 17:46:42 [Válasz erre: 7188 Búbánat 2026-09-30 15:56:26]
Ezekre nagyon kevés igény lenne, de esetleg gálákon elő lehetne venni belőlük a legnagyobb slágereket, legalább néha 1-2-t. Megmondom őszintén ezekből csak a Babavásárból és a Bástyasétányból ugrik be egy-egy dal.

7196 zenebaratmoncsi 2026-10-01 17:41:05 [Válasz erre: 7185 Búbánat 2026-09-30 12:09:59]
Ja és ha nem unod még eléggé a Csárdáskirálynőt, a Vígszínházban is megnézheteted ebben az évadban... mintha nem is lenne más operett.
Mindenesetre féláron se akartam rá jegyet venni az operettforgatagon.

7195 zenebaratmoncsi 2026-10-01 17:38:32 [Válasz erre: 7184 varganiki 2026-09-30 12:04:39]
A "Cigánybáróra" én is megyek végre, az operettforgatagon  féláron lehetett rá jegyet venni. Eddig kétszer láttam az Erkel Színházban a Szinetár féle rendezést, ami nagyon jó volt.

7194 zenebaratmoncsi 2026-10-01 17:27:03 [Válasz erre: 7171 Edmond Dantes 2026-09-28 11:13:02]
Talán pár előadás erejéig érdemes lenne visszatenni a Nine-t, márcsak azért is, mert jelenlegi repertoár elégtelen, ezzel nem tudják kitölteni az évadot. A díszletek és jelmezek talán még megvannak.

7193 zenebaratmoncsi 2026-10-01 17:21:12 [Válasz erre: 7187 Edmond Dantes 2026-09-30 13:36:28]
 A nagysikerű "Irma te édes" is menni fog a Belávárosi Színházban, ez is egy musical.

7192 varganiki 2026-10-01 16:32:17 [Válasz erre: 7190 Edmond Dantes 2026-10-01 13:39:21]
Sok de ha belegondolsz, hogy Októbertől egészen Márciusig folyamatosan menni fog a turné és még július és augusztusban is, ahhoz sok ember kell

7191 Edmond Dantes 2026-10-01 13:49:35 [Válasz erre: 7188 Búbánat 2026-09-30 15:56:26]
Nem számít, hogy én kit "rühellek" (piha, de ronda szó!), az számít, hogy a közönségnek kire-mire van igénye. Angol, francia (minusz Offenbach) és a legtöbb osztrák szerző darabjaira biztosan nincs. Főleg a bugyuta prózai dialógus-cunamikra nem, még a magyaroknál sem (lásd a minap említett Luxemburg grófját). Másrészt, amit te rühellsz unalmasnak tartasz, az meg pont kell/het a közönségnek. Tisztelet a bevételnek! Egy leszálló ágban lévő műfajt nem lehet poros cuccokkal felhozni, sőt, még életben tartani sem. Az 50-70 éves rádiófelvételek felsorolását nem tudom értelmezni, max. úgy, hogy ezek a darabok is a kottapolcok legtetejére vagy leghátulra kerülnek, mint kegyeleti relikviák, de semmiképpen nem színpadra. Örülni kell, ha pár száz hallgató nem kapcsolja el a rádiót, ha ezeket játsszák.

7190 Edmond Dantes 2026-10-01 13:39:21 [Válasz erre: 7189 varganiki 2026-09-30 16:19:20]
Nem tudlak értelmezni, de akárhogy is, ez rengeteg ember: művész és műszak. Biztosan túl sok.

7189 varganiki 2026-09-30 16:19:20 [Válasz erre: 7186 Edmond Dantes 2026-09-30 12:57:13]
Nyílván nem egyszerre meg, ki mindenki, két-két ember és kéthetente cserélnek. De így is be kellett állítani embereket pl a Csárdáskirálynőbe és a Szépség és a Szörnyetegbe és a Cirkuszhercegnőbe is.

7188 Búbánat 2026-09-30 15:56:26 [Válasz erre: 7187 Edmond Dantes 2026-09-30 13:36:28]

Ábrahám Pál-operettek jöhetnek, de az általad felsorolt többi cím már kevésbé vonz,  sokat és sokszor láthattuk ezeket az operetteket a színpadon. Unalmasak. 
Tudom, "rühelled" a "nevesincs" szerzők darabjait, ritkaságokat, de én ezeket is hiányolom a palettáról - mégha keveseket is vonzanak, nem ismeri a közönség (miért is ismernék ha a nívós rádiófelvételekkel sem találkoztak életük folyamán),  klasszikus francia, angol, osztrák komponisták, s Lehár bőséges oeuvre-je is bőven kínál választékot. Vagy ahogyan  Te  is írtad korábban: gálákon  belefér ilyesmi is.

Fényes Szabolcs - Innocent Vincze Ernő: Fekete csillagok – Ilonka és Péter kettőse: „Fekete csillag a két szemed…” - Házy Erzsébet és Melis György
/Km a Magyar Rádió Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel Polgár Tibor – 1960. Hungaroton felvételről/

Szirmai Albert: Alexandra – A grófnő és Károly vidám kettőse: „Öreg úr az még nem vén” – Oszvald Marika
/Km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel Sebestyén András – a Rádió Dalszínházának új felvételéről, keresztmetszet, bemutató: 1980. július 2., Petőfi Rádió, 18.35 – 19.25/

Nádor Mihály – Kulinyi Ernő: Babavásár -Agglegények dala – Palcsó Sándor

/Km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Sebestyén András) - keresztmetszet, 1968. augusztus 21., Kossuth Rádió, 20.00 - 21.18) Szereposztás: Gitta - Andor Éva; Richard - Udvardy Tibor; Maca - Koltay Valéria; Gigi - Kishegyi Árpád; Pepi - Palcsó Sándor

Polgár Tibor: Szókimondó asszonyság - Kettős: Házy Erzsébet, Palócz László

Polgár Tibor - Kristóf Károly: Lepecsételt asszony – Szerelmi kettős - Házy Erzsébet, Sárdy János

Farkas Ferenc: Zeng az erdő – „Emlékszel tavasz idején” – Zentay Anna és Sárdy János

Kemény Egon :Krisztina kisasszony – „Ha madárka dalol az ágon” – Petress Zsuzsa

Vincze Ottó: Párizsi vendég - Kettős - Bokor Jutta, Bándi János (videó)

Eisemann Mihály: Bástyasétány 77. – Németh Marika, Mucsi Sándor, énekkar
Jurij Miljutyin: Nyugtalan boldogság – Tea-dal - Fekete Pál, énekkar

Huszka Jenő: Aranyvirág – „Ragyog a napfény” – Kicses Veronika és Miller Lajos


7187 Edmond Dantes 2026-09-30 13:36:28 [Válasz erre: 7185 Búbánat 2026-09-30 12:09:59]
Nem vitatom a Csárdáskirálynő túlsúlyát, mivel mint írtam, nem számoltam össze sem a Csárdáskirálynő, sem a többi darab előadásszámát. Örülni kell annak, hogy Pejtsik és OJD alkotásai nagy hirtelen (?) köddé váltak és várhatóan nem is térnek vissza a (közel?)jövőben. Az operett-repertoár bővítésének szükségességét és mibenlétét már megbeszéltük párszor, ebben, úgy gondolom, nem fogunk maradéktalanul, de "maradékkal" sem egyetérteni. A most repertoáron lévő darabokon kívül szükségesnek gondolom -módjával!- a Marica grófnőt, Luxemburg grófját, Víg özvegyet, egy -két?- Ábrahám Pált (Bál a Savoyban, Hawaii rózsája vagy Viktória), a Mágnás Miskát (nem nekem, hanem mert van rá igény), egy Jacobit vagy Huszkát, slussz. Mindezeket csak megfelelő rendezésben, librettóval és kimagasló szólistákkal. A számomra elviselhetetlen János vitézt most is játssza az Operaház, az ő repertoárjuk nagyobb dicsőségére, de nyilván van rá igény. A határon túlról a Denevér szintén Operaház-függő, némi Offenbach  esetleg (rendezés! librettó! mert igen porosak ám a kis-Napóleon korabeliek...), ennyi. A musicalek arányát nem becsülném meg, de annyi bizonyos, hogy a Madách után az Erkel belépésével a műfaj máshol tarol, nem szólva az egyéb bp.-i színházakban futó és futni fogó darabokról, legyen az operett vagy musical: Csárdáskirálynő (Víg!), Pál utcai fiúk, Chicago, My Fair Lady (Centrál), JASz, PMSz stb. Minden kimaradt címtől elnézést kérek :-)

7186 Edmond Dantes 2026-09-30 12:57:13 [Válasz erre: 7184 varganiki 2026-09-30 12:04:39]
Amit írsz, óhatatlanul megszólaltatja az emberben az kisördögöt: vajon nem "túlsúlyos" kissé -vagy nem kissé- az Operettszínház társulata? Ha "nagyon sok ember" illetve "minden karakterhez 4-4 színész" turnéra utazik + nyilván zenekar, tánckar, műszak, és mindeközben itthon  nagyoperetteket tudnak játszani, az nekem azt jelenti, hogy de facto kettő társulatnyi szólista, karénekes, kar- és szóló táncos, zenekari tag és műszak mondhatja magát tagnak, akár szerződött munkavállaló, akár külsős, produkciókra szerződött az illető. Megkockáztatom, ha ez így van, akkor bizony elkel/ne némi személyi karcsúsítás a Nagymező utcában. Írom mindezt anélkül, hogy ismerném a turnéra utazók valamint az itthon maradó játszók létszámát ... de kétfelé szakadni, úgy tűnik, csak két társulat tud, ami sok, nagyon sok, ha mindenki itthon van. Így lehet ez a szomszédos Operaházban is, amióta az Erkelt lekapcsolták és az Eiffel szerintem "kigazdálkodható" lenne kisebb társulatból is, de ez itt az operett-topik, és máris túl sok tyúk- és kakasszemre lép(het)tem rá ;-) Kiigazítást kérek, ha nagyon mellényúltam ...





A lapunkban megjelent szövegek a Café Momus, vagy a szerző kizárólagos szellemi tulajdonát képezik és szerzői jog védi őket.
A szerkesztőség külön, írásos engedélye nélkül mindennemű (részben vagy egészben történő) sokszorosításuk, felhasználásuk, kiadásuk és terjesztésük tilos.