A Lili bárónő a legnívósabb Huszka-operett, a zenéje operai nívó. Engem a szöveg, a dialógusok, a karakterek megformálása kevésbé érdekel, mert elsősorban a zene és az énekelt dallamok, a komoly, operai hangzású nagyzenekari kíséret és nagy énekkar biztosítja, hogy valódi, akár Lehár-mércéjű, ígényes dallamvilág bontakozzon ki a partitúra nyomán. A darabot ezért is nem lehet(ett) igazán méltóan kiállítani sem színpadon, de a televízióra adaptálni sem; amíg az alkotók, a dramaturg, a rendezői stáb nem tud minőségi zenekart, énekkart s különösen olyan operai szintű hangi képességekkel rendelkező énekművészeket biztosítani a produkcióhoz, amelyek feltétlenül szükségesek ahhoz, hogy a Lili bárónőre ne egyszerűen egy átlagos operettként tekintsünk. Ez a Huszka-operett elüt a szokványos beütésű operett(ecskék) dallamvilágától, s inkább az igen érzelmes skálákon mozgó, (víg)opera-közeli ének-zenével bíró, nagy hatású, zenés színpadi alkotás.
Viktóriára, Mayára gondolsz vagy Luxemburg grófja? Vajon melyiknek van meg a díszlete?
Másrész decemberben megnézem, most egyenlőre Szombathelyen az Ábrahám Pál-Szilágyi LászlóKellér Dezső-Harmath Imre: 3:1 a szerelem javára c. jazz-operettjét, a jegy megvan, de a szállást még le kell foglalni. Ezt Novák Eszter rendezi, akár a debreceni Viktóriát és a szintén debreceni Csókos asszonyt, sőt a jövő februári szegedi Viktóriát is ő fogja rendezni. A Csókos asszonyt a Turay Ida Színházban néztem meg, egy magnós verzió, végül így is tetszett, bár sok dal hiányzott belőle, talán mert nem volt meg a zenekari hanganyag.
Egyszer láttam a "Lili bárónőt" fiatal koromban, még a Magyar Színházban (talán akkor még Nemzeti Színház volt a neve), hát elaludtam rajta. Lehet nem rossz operett, de az az előadás irtó régimódi és unalmas volt. Megnéztem a Bob herceget is, az valamivel jobban tetszett, főként a Londonban hej sláger. Érdekes ugyanebben a színházban a My fair lady-t se szerettem akkor, azt is untam, viszont azóta megnéztem Alföldi Róberttel és Ágoston Katival a Centrál Színházban, és imádtam minden percét. Láttam a tévében is Lili bárónő kisszinpados előadást, legalábbis egy ideig, aztán elkapcsoltam, nem kötött le, nem tudtam követni a tartalmát és nem voltak benne jazz-es dalok se. Ez ment a Budapesti Operettszínházban olyan hosszú idejig? Lehet a zenés tévészínház Lili bárónője jobb, sőt azt szívesen megnézném, ha leadná az MTVA televízió.
Én is kíváncsi leszek rá milyen lesz így a nagyszínpadon. Öröm látni hogy a színház lassan kezd újra magához térni és ha csak pár előadás erejéig is de visszatérnek a valódi közönség kedvenc darabok. November 16-án is lesz bejelentés de hogy pontosan mi azt magam sem tudom. Még akár az is megeshet hogy még egy új bemutatót jelentenek be erre az évadra.
Kedves varganiki! Köszönöm az infókat. Közülük is kiemelem a várt címet:
ÍZELÍTŐ KIEMELT ÜNNEPI PROGRAMJAINKBÓL
Valóban, a kamaraoperett az az 1930-as években jött divatba, mivel a gazdasági válság miatt nem mindig tudtak feltölteni egy nagyszínházat. Ilyen volt ugy Ábrahám Pál Mese a grand hotelben (Budapesten, 1936 Kamaraszínház) c. darabja, és a Történnek még csodák (1935. Magyar Színház), amit két virtuóz jazz-zongorista kisért. Raph Benatzy híres operettjét, az Axel a mennyországbant (1939, Terézköruti Színpad) is így mutatták be, a kitünő Mezei Mária főszerepével, vagy akár Márkus Alfréd Csunya lány c. darabja (1934).
Sosem értettem (máig nem értem) anno miért éppen a Lili bárónőre esett a választás a Raktárszínpadon bemutatni. Annyi más - kis, egyfelvonásosat - találhattak volna, ami alkalmas és odavaló lett volna (lenne) e híres, háromfelvonásos "nagy" Huszka-operett helyett. "Rémes", hogy csak zongorakísérettel láthatta a Lili bárónőt több mint húsz éven át (Béres Attila rendezésében 2005-ben volt a bemutatója!) a csöppnyi befogadó terem közönsége. (Kivételesen egy alkalommal átvitték nagyszínpadra, zenekarral előadatva a darabot).
Seifert Dezső - Három bokor saláta Márton nap alkalmából egy libákról szóló dal Ábrahám Pál Az utolsó verebély lány c. 1928-as operettjéből, melyet a Fővárosi Operettszínház tűzott műsorára a zeneszerző vezénylésével.
Ausztriai Tiroler Landestheater Innsbruck-ban 2026. november 7-én bemutatták Ábrahám Pál Bál a Savoyban c. világsikerű revü jazz-operettjét Wiederentdeckung der Operette "Ball im Savoy" - Tirol heute vom 06.11.2026 - ORF ON. Az alábbi linken picit belepillanthatunk az 1932. végén először Németországban bemutatott, és a maga korában szupermodernek számító és hatalmas sikert arató előadásába. Akkor a főszerepben a világhírű magyar koloratúrszoprán, Alpár Gitta játszott. Úgy nézem, hogy hétvégén bemutatott tiroli előadás is meglehetősen modernre és szinesre sikeredett.
Ha ezt írja, hogy visszatér, akkor az a régi formájában. Másrész a kisszinpadon nem megy semmi, egy nagyszinpados előadás jóval nagyobb költségeket igényel. Aztán az is lehetséges, hogy ez is a Kálmán Imre Tehatrumban lesz, akkor ez már egy valamivel nagyobb színpad.
Még nem tudni milyen formában tér vissza. Lehetséges hogy nagyszínpadon fogják megcsinálni, hétfőn kiderül. Épp az imént osztotta meg a színház hogy az István a király is visszatér :)
Engem csak úgy érdekelne ha nagy színpadon, eredeti, zenekaros változatban mutatnák be a Lili bárónőt. Egy magyar klasszikus nagyoperett nem adhatná alább...
Nem olyan rég vették le. Ez ugyanaz a kisszinpados előadás lesz?
Hosszú pihenő után visszatér az Operettszínházba a Lili Bárónő, bár hivatalos bejelentés majd csak hétfőn lesz, de a színház a tegnapi nap folyamán utalt a darabra, illetve Szendy Szilvi, Laki Péter és Peller Károly is, akik szerepeltek is a darabban.
Filmarchívum
Szellő szárnyán - Huszka-est a IV-es stúdióban. Televíziós operettfilm
| MTV, 1985 |
Huszka Jenő négy operettjének – Mária főhadnagy, Bob herceg, Gül baba, Lili bárónő – legnagyobb slágerei hangzanak el a műsorban.
Forgatókönyv: Apró Attila és László Zsuzsa
(55 perc)
Közreműködik: Bács Ferenc; Pászthy Júlia; Tiboldi Mária; B. Nagy János; Oszvald Marika; Berkes János; Lehoczky Éva; Bende Zsolt; Palcsó Sándor; Zsadon Andrea; Jankovits József; Ötvös Csaba; Sass Sylvia; Horváth Bálint; Kovács Zsuzsa; Németh Sándor; a Magyar Televízió tánckara (művészeti vezető: Molnár Ernő), a Magyar Rádió és Televízió Énekkara és Szimfonikus Zenekara Hidas Frigyes vezényletével.
Vezető operatőr: Dubovitz Péter
Szerkesztő: László Zsuzsa
A Bács Ferenc színművész felvezetésével-ismertetésével bemutatásra került, „színházasított” díszletben-jelmezben forgatott filmben a négy Huszka-blokk így következett egymásután:
1.) Huszka: Mária főhadnagy – Mária - Pászthy Júlia, Farkasházy Antónia - Tiboldi Mária, Jancsó Bálint - B. Nagy János, „Palotás” (km. az MRT Tánckara)
2.) Huszka: Bob herceg – György (Bob) herceg - Berkes János, Annie - Oszvald Marika, Viktória hercegnő - Lehoczky Éva, Lord Lancaster - Bende Zsolt, Egy gárdista - Palcsó Sándor (km. a MRT Tánckara és Énekkara)
3.) Huszka: Gül baba – Leila - Zsadon Andrea (Km. a MRT Tánckara és Énekkara), Gábor diák - Jankovits József, Mujkó - Ötvös Csaba
4.) Huszka: Lili bárónő – Lili bárónő - Sass Sylvia, Illésházy gróf - Horváth Bálint, Sasváry Clarisse - Kovács Zsuzsa, Remeteházi Galambos Frédi - Németh Sándor
Szerintem ezt nem kisszinpadra írták, de mint mondtam vannak valódi kamara operettek.
Nem vagyok híve egy operett zanzásításának; a Csókos asszony-t láttam már kislétszámú zenekarra hangszerelve ("átírva"), ami elrontotta az élményt - hiába a sok poénos szöveg, dialóg -, inkább egy zenés vígjátékszerű, kamaradarabbá vált a kis színpadra àtdolgozása során. Már nem operett volt az, amit kaptunk, hanem egy erősen meghúzott, ugyan "jópofa", de az operettre alig emlékeztető, némi zenével megspékelt valami hibrid lett belőle, énekes színészek azért szerethető tolmácsolásában. De ez nem az én zenés színpadi érdeklődésem világa.
Ott igen, de a Teátrumban van lehetőség zenekari kíséretre. Bár nem tudom egy ekkora darab mint a Csókos Asszony hogyan fog ott elférni, mert nem olyan nagy a színpad, de majd januárban kiderül
A Raktárszínpadon csak zongorakísérettel játszanak darabokat (ilyen volt az említett Lili bárónő előadásokon is...)
Lesz zenekar ezt ki tudtam deríteni. A raktár színházban játszottak operettet, a Lili Bárónő mellett a Bál a Savolybant is játszottak ott. A Teátrumban pedig a nyitó darab a Csárdáskirálynő amerikai változata volt
Vissza kéne nézni a műsort, hogy annak idején mi ment a Kamaraszínházba vagy kisszinpadon.
A Csókos asszonyt nemrég láttam a Turay Ida Színházban, ott például semmilyen zenekar nem volt, erre rá is kérdeztem, hanem hangszórókból ment a zene, ugyanezt csinálja a Fedák Sári Színház is.
Azért a Kálmán Ire Theatrumban talán elfér egy max 4-5 fős zenekar.
Több egyfelvonásos, kisoperett ismeretes, amelyek ugyancsak alkalmasak a Kálmán Imre Teátrum kis kamaraszínpadán való bemutatásra – kis zenekari
kísérettel előadatva.
Én ezeket a darabokat is szívesen látnám ott:
Lehár Ferenc: Tavasz;
Jacques Offenbach: Fortunio dala, A férj kopogtat,
Eljegyzés lámpafénynél, A varázshegedű;
Arthur Sullivan: Esküdtszéki tárgyalás;
Franz von Suppé: A szép Galathea
A szereposztást is tudjuk
Újabb bemutatóval bővül évadunk! 2027. január 15-én Zerkovitz Béla és Szilágyi László népszerű operettje, a Csókos asszony kerül színre a Budapesti Operettszínház Kálmán Imre Teátrumában, Dénes Viktor rendezésében
Ismerjük a korábbi televíziós közvetítés felvételét is az M5 adásából. Négy év után, valóban ráférne a "frissítés" - a repertoárt tekintve is megújuló - Operettszínházban egy új koncepciójú Lehár - Kálmán-gálaestnek a következő években sorra kerülő,
Ugyanaz a műsor volt mint az elmúlt években, de jó volt a hangulat a közönség is élvezte. Azért remélem így hogy igazgató váltás lesz, jövőre már más műsort fogunk kapni.
Ma, 2026.
október 24-én van a Magyar
Operett Napja, amelyet 2002 óta minden évben ezen a napon ünnepelnek
(Kálmán Imre születésének és Lehár Ferenc halálának napján).
Jelenleg tart az ünnepi
gála az Operettszínházban!
Az
Operettszínház.hu oldaláról:
Álom, álom, édes
álom - Operett gála Kálmán Imre és Lehár Ferenc műveiből
Az operett műfajának legszebb dallamai, felejthetetlen slágerei és a
Budapesti Operettszínház kiváló művészei várják a közönséget a Budapesti
Operettszínház ünnepi gálaestjén.
E
jeles alkalomból a teátrum hagyományosan nagyszabású gálaműsorral tiszteleg a
magyar operett kiemelkedő alkotói és gazdag öröksége előtt.
Az Álom, álom, édes álom operettgálán
felcsendülnek a műfaj legnépszerűbb részletei, romantikus duettjei,
szenvedélyes csárdásai és közönségkedvenc melódiái, maradandó élményt kínálva a
műfaj rajongóinak és az első alkalommal érkező nézőknek egyaránt.
2026. október 24.
szombat, 19:00 Nagyszínpad
Km. Bojtos Luca, Fischl Mónika, Cseh Dalma, Kiss
Diána, Lévai Enikő, Lukács Anita, Rácz-Almási Vivien, Szendy Szilvi, Dénes
Viktor, Földes Tamás, Homonnay Zsolt, Kiss-Balbinat Ádám (hegedűn), Kiss
Zoltán, Laki Péter, Ninh Duc HoangLong
Karmester: Pfeiffer Gyula
Az Al-t kérdeztem meg többször is, szokta mutatni a forrást, de úgy nézem, hogy nem másolta be. Ha lesz időm, utánanézek.
Beírnád a forrást is?...
+------------------+-----------------------------+------------------------------------+
| Zeneszerző | Jellemző korosztály | Fő okok / Zenei stílus |
+------------------+-----------------------------+------------------------------------+
| Lehár Ferenc | 60-65+ év felettiek | Klasszikus operett, nosztalgia |
+------------------+-----------------------------+------------------------------------+
| Kálmán Imre | 55-60+ év felettiek | Hagyományos dallamok, csárdás |
+------------------+-----------------------------+------------------------------------+
| Ábrahám Pál | 25-50 év közöttiek (is) | Dzsessz, revü, modern rendezések |
+------------------+-----------------------------+------------------------------------+
- Az idősödő közönség: Németországban a hagyományos, úgynevezett „ezüstkori” bécsi operettek
(mint Lehár A víg özvegy vagy Kálmán Csárdáskirálynő című művei) közönsége
túlnyomórészt a 60 év feletti korosztályból kerül ki. - A vonzerő oka: Számukra a fülbemászó, klasszikus nagyzenekari dallamok, a keringők és a
nosztalgikus, eszképista történetek jelentik a fő vonzerőt. Ezt a közönségréteget
a német színházi szakma nagyon lojális, de nehezen megújítható bázisként kezeli.
- A fiatalabb és középkorú generáció: Ábrahám Pál darabjai (Bál a Savoyban, Viktória, Hawaii rózsája) Németországban a 20-as éveiktől a 50-es éveikig tartó korosztályt is tömegesen vonzzák a színházakba.
- A vonzerő oka: Ábrahám a klasszikus operett-hagyományokat ötvözte a dzsesszel, a szvinggel, a foxtrottal és a berlini revük világával. A darabok tempója pörgős, a zene ritmusa és a táncok
(pl. sztepp) sokkal közelebb állnak a mai musicalek világához, mint a klasszikus
operetthez.
Belehallgattam/belenéztem szombaton éjjel az M5-ön ismét adásba került Fischl Mónika- gála-koncertbe. Az Operettszinházban tavaly júniusban készült a felvétel. A szereplők között ott volt Mága Zoltán hegedűművész is, aki eljátszotta Monti virtuóz csárdását, majd azt követően kisegyüttesével továbbra is a színpadon maradva, ők jelentették a zenekari kíséretet Fischl mellé Lehár Cigányszerelem című operettjéből előadott nevezetes betétdalhoz: "...volt, nincs, fene bánja, volt, nincs, vigye kánya, volt szeretőm..." óriasi siker, vastaps, nagy puszilgatás Fischl és Mága között. Napjainkban Mága Zoltán magyarázza, mire fordította a kapott sok milliós közpénz forrásokat.
Egy érdekes dolog derült ki Ábrahám Pálról, mármint az hogy a "3:1 a szerelem javára " jazz-operett négy felvételén Ábrahám maga zongorázik jazzes stíllusban. (Erre egy újságcikben bukkantam rá)
- Stride piano / Stomp technika:A korszak jazz-zongorázásának (mint pl. Fats Waller vagy Teddy Wilson) alapja.A bal kéz folyamatosan ingázik: a hangsúlyos első és harmadik ütemnegyedre
egy mély basszushangot vagy oktávot üt, míg a második és negyedik negyedre
egy magasabban elhelyezkedő akkordot (off-beat). - Séta-basszusok (Walking bass) és menetelések:Időnként lineárisan mozgó basszusmenetekkel kötötte össze azakkordváltásokat, ami lüktető, táncolható tempót adott a dalnak.
- A jobb kéz stílusa: Virtuóz dallamvezetés és szinkópa
- A dallamot eltolta a hangsúlyos ütemekről, szinkópákkal és
sánta ritmusokkal tette feszültté, izgalmassá és modernné a játékot. - Klasszikus futamok és glissandók: Ábrahám nemcsak akkordokat játszott, hanem gyors, skálaszerű
díszítéseket, arpeggiókat (felbontott akkordokat) és átvezető futamokat
vetett be a strófák között, megmutatva zeneakadémiai képzettségét. - Dúsított akkordok és oktávpárhuzamok: A refréneknél a jobb kéz gyakran telt, szvinges akkordfogásokkal
vagy oktávokban megkettőzve játszotta a dallamot, hogy a zongora
átütő erejű legyen és jól érvényesüljön a korabeli, korlátozott
dinamikájú gramofonfelvételeken.
- Miért nem volt dob? Az 1930-as évek közepén a gramofonfelvételek rögzítése akusztikailag még
korlátokba ütközött. A korai és középső időszak elektromos mikrofonjai
a túl erős, hirtelen fellépő mély vagy éles hangokat – mint amilyen a dob és a cintányér – nehezen kezelték, mert azok könnyen túlvezérelték a berendezést,
és a tű "kiugrott" a viaszlemez vágásakor. - A ritmus pótlása: A jazzes lüktetést és a ritmust a dob hiányában maga Ábrahám Pál diktálta a zongora erőteljes, bal kézzel játszott stride vagy staccato ritmusaival, illetve sokszor nagybőgővel (pizzicato) vagy gitárral helyettesítették a ritmusszekciót a stúdióban, hogy a felvétel tiszta marad.
- A 3:1 a szerelem javára 4dalát az alábbi két linken lehet meghallgatni a Hangtár oldalán:
A rádióban nagyon sokszor sugározták az idézett dalokat, kettősöket (is). A közelmúltban a Dankó Rádióban hallgathattad volna az említett dalszámokat, többször is írtam ezekről.
Jacobi Viktor – Martos Ferenc – Bródy Miksa:
Leányvásár (1964. július 18., Kossuth Rádió, 20.52 – 23.33 ) – Vezényel: Sebestyén András –
Németh Marika, Házy Erzsébet, Udvardy Tibor, Palcsó Sándor, Bilicsi Tivadar,
Csákányi László, az MRT Énekkara és Szimfonikus zenekara. Zenei rendező: Járfás
Tamás. Rendező: Cserés Miklós dr.
Jacobi Viktor -Martos Ferenc: Leányvásár - Bessy és Fritz kettőse: „Na de méltóságos úr"– Zentay Anna és Rátonyi Róbert Km. a Fővárosi Operettszínház Zenekara, vezényel: Gyulai Gaál Ferenc)
Gratis
Jacobi Viktor – Martos Ferenc: Jánoska – Magda és Jánoska kettőse – Fábry Edit és Kishegyi Árpád
Beavatkozott a minisztérium az Operettszínház botrányába, felfüggesztették az igazgatót - YouTube
Én egyszer láttam színházba a Nine-t, de láttam előtte a filmet is Penelpe Cruz-zal. Utóbbi sokkal jobb volt. Nekem nem tetszettek a lépcsők, ráadásul a színészek se igen szerethették, hogy egész előadás alatt lépcsőzhettek. A jelmezek viszont szépek voltak. Ez egy nehéz, elvont darab, Fellini szerelmeit dolgozza fel, szerintem érdekes, vannak benne szép dalok, bár első meghallgatásra nem annyira tetszettek. Te láttad?
Nem szedtem össze a teljes felhozatalt. Mondjuk egy Belvárosi Színház technika, színpadméret stb. miatt nem alkalmas mutatós kiállítású produkciót prezentàlni, ami egy musicalnél elengedhetetlen.
Hallgasd meg a Vásári Mónika-interjút itt 7161-nél. Nem Szentírás, amit mond, de meggyőző. És az is meggyőző, hogy 2024-ben is csak 5 előadásra vették elő, azóta nagy semmi. Valami félrecsúszhatott ott, mert máshol állítólag világsiker. Az itteni költségei pedig irdatlanok voltak az interjú szerint.
Ezekre nagyon kevés igény lenne, de esetleg gálákon elő lehetne venni belőlük a legnagyobb slágereket, legalább néha 1-2-t. Megmondom őszintén ezekből csak a Babavásárból és a Bástyasétányból ugrik be egy-egy dal.
Ja és ha nem unod még eléggé a Csárdáskirálynőt, a Vígszínházban is megnézheteted ebben az évadban... mintha nem is lenne más operett.
A "Cigánybáróra" én is megyek végre, az operettforgatagon féláron lehetett rá jegyet venni. Eddig kétszer láttam az Erkel Színházban a Szinetár féle rendezést, ami nagyon jó volt.
Talán pár előadás erejéig érdemes lenne visszatenni a Nine-t, márcsak azért is, mert jelenlegi repertoár elégtelen, ezzel nem tudják kitölteni az évadot. A díszletek és jelmezek talán még megvannak.
A nagysikerű "Irma te édes" is menni fog a Belávárosi Színházban, ez is egy musical.
Sok de ha belegondolsz, hogy Októbertől egészen Márciusig folyamatosan menni fog a turné és még július és augusztusban is, ahhoz sok ember kell
Nem számít, hogy én kit "rühellek" (piha, de ronda szó!), az számít, hogy a közönségnek kire-mire van igénye. Angol, francia (minusz Offenbach) és a legtöbb osztrák szerző darabjaira biztosan nincs. Főleg a bugyuta prózai dialógus-cunamikra nem, még a magyaroknál sem (lásd a minap említett Luxemburg grófját). Másrészt, amit te rühellsz unalmasnak tartasz, az meg pont kell/het a közönségnek. Tisztelet a bevételnek! Egy leszálló ágban lévő műfajt nem lehet poros cuccokkal felhozni, sőt, még életben tartani sem. Az 50-70 éves rádiófelvételek felsorolását nem tudom értelmezni, max. úgy, hogy ezek a darabok is a kottapolcok legtetejére vagy leghátulra kerülnek, mint kegyeleti relikviák, de semmiképpen nem színpadra. Örülni kell, ha pár száz hallgató nem kapcsolja el a rádiót, ha ezeket játsszák.
Nem tudlak értelmezni, de akárhogy is, ez rengeteg ember: művész és műszak. Biztosan túl sok.
Nyílván nem egyszerre meg, ki mindenki, két-két ember és kéthetente cserélnek. De így is be kellett állítani embereket pl a Csárdáskirálynőbe és a Szépség és a Szörnyetegbe és a Cirkuszhercegnőbe is.
Ábrahám Pál-operettek jöhetnek, de az általad felsorolt többi cím már kevésbé vonz, sokat és sokszor láthattuk ezeket az operetteket a színpadon. Unalmasak.
Tudom, "rühelled" a "nevesincs" szerzők darabjait, ritkaságokat, de én ezeket is hiányolom a palettáról - mégha keveseket is vonzanak, nem ismeri a közönség (miért is ismernék ha a nívós rádiófelvételekkel sem találkoztak életük folyamán), klasszikus francia, angol, osztrák komponisták, s Lehár bőséges oeuvre-je is bőven kínál választékot. Vagy ahogyan Te is írtad korábban: gálákon belefér ilyesmi is.
Fényes Szabolcs - Innocent Vincze Ernő: Fekete csillagok – Ilonka és Péter kettőse: „Fekete csillag a két szemed…” - Házy Erzsébet és Melis György
/Km a Magyar Rádió
Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel Polgár Tibor – 1960. Hungaroton
felvételről/
Szirmai Albert: Alexandra – A grófnő és Károly vidám kettőse: „Öreg úr az még nem vén” – Oszvald Marika
/Km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel
Sebestyén András – a Rádió Dalszínházának új felvételéről, keresztmetszet, bemutató:
1980. július 2., Petőfi Rádió, 18.35 – 19.25/
Nádor Mihály – Kulinyi Ernő: Babavásár -Agglegények dala – Palcsó Sándor
/Km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Sebestyén András) - keresztmetszet, 1968. augusztus 21., Kossuth Rádió, 20.00 - 21.18) Szereposztás: Gitta - Andor Éva; Richard - Udvardy Tibor; Maca - Koltay Valéria; Gigi - Kishegyi Árpád; Pepi - Palcsó Sándor
Polgár Tibor: Szókimondó asszonyság - Kettős: Házy Erzsébet, Palócz László
Polgár Tibor - Kristóf Károly: Lepecsételt asszony – Szerelmi kettős - Házy Erzsébet, Sárdy János
Farkas Ferenc: Zeng az erdő – „Emlékszel tavasz idején” – Zentay Anna és Sárdy János
Kemény Egon :Krisztina kisasszony – „Ha madárka dalol az ágon” – Petress Zsuzsa
Vincze Ottó: Párizsi vendég - Kettős - Bokor Jutta, Bándi János (videó)
Nem vitatom a Csárdáskirálynő túlsúlyát, mivel mint írtam, nem számoltam össze sem a Csárdáskirálynő, sem a többi darab előadásszámát. Örülni kell annak, hogy Pejtsik és OJD alkotásai nagy hirtelen (?) köddé váltak és várhatóan nem is térnek vissza a (közel?)jövőben. Az operett-repertoár bővítésének szükségességét és mibenlétét már megbeszéltük párszor, ebben, úgy gondolom, nem fogunk maradéktalanul, de "maradékkal" sem egyetérteni. A most repertoáron lévő darabokon kívül szükségesnek gondolom -módjával!- a Marica grófnőt, Luxemburg grófját, Víg özvegyet, egy -két?- Ábrahám Pált (Bál a Savoyban, Hawaii rózsája vagy Viktória), a Mágnás Miskát (nem nekem, hanem mert van rá igény), egy Jacobit vagy Huszkát, slussz. Mindezeket csak megfelelő rendezésben, librettóval és kimagasló szólistákkal. A számomra elviselhetetlen János vitézt most is játssza az Operaház, az ő repertoárjuk nagyobb dicsőségére, de nyilván van rá igény. A határon túlról a Denevér szintén Operaház-függő, némi Offenbach esetleg (rendezés! librettó! mert igen porosak ám a kis-Napóleon korabeliek...), ennyi. A musicalek arányát nem becsülném meg, de annyi bizonyos, hogy a Madách után az Erkel belépésével a műfaj máshol tarol, nem szólva az egyéb bp.-i színházakban futó és futni fogó darabokról, legyen az operett vagy musical: Csárdáskirálynő (Víg!), Pál utcai fiúk, Chicago, My Fair Lady (Centrál), JASz, PMSz stb. Minden kimaradt címtől elnézést kérek :-)
Amit írsz, óhatatlanul megszólaltatja az emberben az kisördögöt: vajon nem "túlsúlyos" kissé -vagy nem kissé- az Operettszínház társulata? Ha "nagyon sok ember" illetve "minden karakterhez 4-4 színész" turnéra utazik + nyilván zenekar, tánckar, műszak, és mindeközben itthon nagyoperetteket tudnak játszani, az nekem azt jelenti, hogy de facto kettő társulatnyi szólista, karénekes, kar- és szóló táncos, zenekari tag és műszak mondhatja magát tagnak, akár szerződött munkavállaló, akár külsős, produkciókra szerződött az illető. Megkockáztatom, ha ez így van, akkor bizony elkel/ne némi személyi karcsúsítás a Nagymező utcában. Írom mindezt anélkül, hogy ismerném a turnéra utazók valamint az itthon maradó játszók létszámát ... de kétfelé szakadni, úgy tűnik, csak két társulat tud, ami sok, nagyon sok, ha mindenki itthon van. Így lehet ez a szomszédos Operaházban is, amióta az Erkelt lekapcsolták és az Eiffel szerintem "kigazdálkodható" lenne kisebb társulatból is, de ez itt az operett-topik, és máris túl sok tyúk- és kakasszemre lép(het)tem rá ;-) Kiigazítást kérek, ha nagyon mellényúltam ...
