Homonnay Zsolt rendezésében biztos megjelenik erőteljesen a cirkusz, hiszen a színház szerződésben van, a Fővárosi Nagycirkusszal, a Carmenben fel is lepett pár artistájuk.
Klassik aktuell
Károlyi Sándor Paul Abraham Mesék a Grand Hotelben című darabját vezényli a Nürnbergi Állami Színházban
A magyar zeneszerző, Paul Abraham - a berlini operett szcéna sztárja közel 100 évvel ezelőtt. A náci rezsim elől az USA-ba menekült. A 2. világháború után visszatért Deutschlanfba, ahol 1960-ban halt meg. Színpadi művei ma megdöbbentő reneszánszukat élik. Ebből a célból rekonstruálják partitúráinak eredeti változatait. Ugyanez a helyzet a Märchen című operett premierjén a Grand Hotelben, amelyet holnap este ünnepelnek a Nürnbergi Állami Színházban. Károlyi Sándor karmester, a ház 2. kapellmeistere veszi át a zenei irányítást - és lelkesedik az újrafelfedezés számos meglepetéséért.
Würzburgi Mainfranken Színház előadása magyar Hontvári Gábor vezényletével. (Novemberben Németországban 3 színház is elővette a darabot, és lesz egy újabb premier decemberben is, így jelenleg a legjátszottabb Ábrahám Pál operett Európában)... ami hát engem is meglepett.
- 2024. november 29. Theater Nordhausen, Nordhausen, Theater im Anbau, Türingia, Németország
- 2024. november 30. Staatstheater Nürnberg, Nürnberg, Bajorország, Németország
- 2024. november 30. Mainfrankentheater Würzburg, Würzburg, Bajorország, Németország
Paul Abraham "Mesék a Grand Hôtelben" című operettje izgatott
A közelmúltban a német nyelvű színházak örömmel tűzték műsorra Ábrahám Pál magyar-zsidó zeneszerző operettjeit. Ez nem véletlen, hiszen a nemzetiszocialisták rosszalló művei, mint például a "Bál a Savoyában" és a "Hawaii virága" nagy közéleti sikert arattak az 1930-as évek elején, de aztán évtizedekre eltűntek a színről.Azok a művek, amelyeket egykor rosszalltak, újra divatosak
A Bad Ischl-i Lehár Fesztiválhoz hasonlóan most is különösen népszerű a Mesék a Grand Hôtelben című jazz-operett, mert a partitúra rekonstrukciója után a jazzes és energikus zene tánc, dal és vonzó párbeszédek keverékével is korunk idegeit üti meg. Barrie Kosky rendező 2010 óta jelentősen hozzájárult ehhez a berlini Komische Operben tartott produkcióival.
Most a würzburgi Mainfranken Színház a Kék teremben gyönyörködik az 1934-ben bemutatott "Märchen im Grand Hôtel" revü okos kombinációjával Tristan Braun rendező párbeszédváltozatával. Prelúdiummal és utójátékkal való színpadra állítása sok olyan művész sorsára emlékeztet, akiket 1933 után kiutasítottak Németországból, és Marseille-en keresztül Franciaországba emigráltak; többek között Thomas Mann rádióbeszédével, aki háborúellenes beszédekkel szól a kaliforniai német hallgatók lelkiismeretéhez a BBC-n keresztül.A nemzetiszocialisták betiltják a zsidó zeneszerző műveit
A Lehár Ferenc által "az operett koronahercegeként" méltatott Ábrahámnak 1934-ben Bécsbe kellett költöznie a "Mesék a Grand Hôtelben" premierjére Alfred Grünwald és Fritz Löhner-Beda librettistákkal: a zeneszerző maga is vezényelt ott, és több mint 60 későbbi előadással ünnepelték.
A pazarul bugyogó jövedelemnek köszönhetően nagy léptékben élt Berlinben. A siker rohanása rövid életű. Míg Abraham és Grünwald Párizson és más országokon keresztül az Egyesült Államokba menekültek, ahol hiába próbáltak építeni háború előtti sikereikre, Fritz Löhner-Beda Ausztriában maradt, és az Anschluss után életével fizetett ezért. 1942-ben a jogi doktor meghalt az auschwitzi koncentrációs táborban.
Az operettcselekmény középpontjában a magabiztos Marylou áll, aki ötletet javasol apjának, Sam Makintosh filmproducernek, a csőd szélén álló Universal Star Picture Ltd. vezetőjének, hogy megmentse a hollywoodi produkciós céget. Az újságban olvas az elszegényedett spanyol Infanta Isabelláról, aki kíséretével él a Côte d'Azur-on, a divatos Grand Hôtel-ben Cannes-ban a monarchia bukása után. Megmenthet egy gyöngy nyakláncot, amelyről később kiderül, hogy hamis.
Izabella vőlegénye, Andreas Stephan herceg és Pepita Inez de Ramirez grófnő szintén a párt tagjai. Marylou Cannes-ba repülhet, hogy megnyerje a száműzött arisztokratát filmjéhez. Ez az egyetlen módja annak, hogy megakadályozza az apja által elképzelt gazdag Tommy Davies-szel való elrendezett házasságot.
A Makintosh sikeres hollywoodi cégével való egyesülés megmentené a Makintosh-t a pusztulástól. Az elbűvölő szállodában Albert, a szálloda pincére, aki reménytelenül szerelmes Isabellába, néhány műpasival kétségbeesésbe hozza Matard szállodaigazgatót.
Néhány kitérő és intrika után Albert és Marylou bejut az Infantába Mabel szobalány segítségével, aki valójában követi Marylou-t Hollywoodba az udvarával. Csak Albert tűnt el. Lesz-e még boldog vége az életben és a filmben, amelyhez Sam Makintosh ragaszkodik?
Az előadás a korabeli jelmezekkel is lenyűgöz
Az előadás nemcsak Heike Seidler kortárs jelmezeivel és Valentin Mattka nagyon változatos színpadképével ragad meg, amelyet Inge Jooß harmonikusan megvilágít, hanem a zenekar, az énekes szólisták, a vokális kvartett, a kórus és a tánctársulat pontos koordinációjával is meggyőz. A Hontvári Gábor karmesterrel felállított Filharmonikus Zenekar minden megállót kihúz, és méltán elismerik. Ezek a szinergiahatások teszik a magával ragadó általános élményt.
Még az Andreas Stefan herceget alakító rendező, Tristan Braun is zökkenőmentesen csatlakozik a színpadhoz, Mathew Habib helyére, aki lábsérülése miatt rövid időn belül nem tud részt venni a színpadon, és mosolyt csal az arcára egy táncparódia során, mint menyasszonya, Izabella engedelmes tanítványa. Florian Wugk kölcsönadja neki a gödörből érkező énekhangot egy hajlékony tenorral, akit nemrég ebben az operettben hallhattunk a Deutsche Oper am Rhein vokális kvartettjében.
Julian Habermann Albert és leendő szállodai örökösként egy szerelmes szobapincér megfelelő csipetnyi szervelőtehetség nélküli színpadra hozza. Titokzatos apja Chamoix elnök, aki szívén viseli a politikailag üldözötteket, akik menedéket keresnek a szállodában. Barbara Schöller ebben a nadrágszerepben bizonyítja sokoldalú képességeit. Magabiztos filmrendezőként Katrin Merkl a zenés színésznőként szerzett sokrétű tapasztalatait hozza magával.
Vero Miller mint Infanta Isabella érthetővé teszi az osztályönteltség és illúziók által formált nemesasszony átalakulását szimpatikus szeretővé.
Daniel Fiolka hangja és színpadi jelenléte Makintosh filmproducerként túl rövid ahhoz, hogy élvezhessük.
Paul Henrik Schulte egy félelmetes szállodaigazgatót, Matardot testesíti meg. A Veronica Brandhoferrel, Sangmog Lee-vel, Paul Henrik Schulte-val és Taiyu Uchiyama-val alkotott vokális kvartett jó időzítést mutat a hatékony előadásokban, és emlékeztet a komikus harmonisták énekstílusára.
A politikai felfordulások nagy árnyékot vetnek
A würzburgi produkció nagy plusza az a mindig jelenlévő érzés, hogy a fülbemászó, meglehetősen szentimentális dallamok, a humoros és pimasz párbeszédek és a dühös koreográfia (Mariana Souza) minden könnyedsége ellenére, minden táncstílussal a sztepptáncig, a küszöbön álló társadalmi és politikai felfordulások nagy árnyékot vetnek.
A vulkáni tánc véget ér, amikor a nemes szálloda vendégei mindennapi ruhákban, bőröndökkel népesítik be a szálloda előcsarnokát, hogy másnapos hangulatban távozzanak. Ez az utolsó jelenetsor emlékeztet a háborús évek előtti és alatti pusztító társadalmi felfordulások és bűncselekmények emlékére. Felix Röttger
2013. körül ment a Budapesti Operettszínházban, akkor láttam. Nekem a kedvenc Kálmán Imre operettem, az az előadás azonban annyira nem jött be, elment, de hiányzott belőle a cirkusz és a pódium...ami hát a lényege lenne a darabnak. Hátha most jobb lesz. Van benne pár jó sláger azért. Egy nézést nálam is megér. Még nem vettem jegyet, ráér. Nem is veszek Karácsony előtt... majd jövőre ráér.
A Miskolci Nemzeti
Színház, a Margitszigeti Szabadtéri Színpad és a Fővárosi Nagycirkusz
koprodukcióját 2018. július 20-án és 21-én, két alkalommal láthattuk a Margitszigeti
Szabadtéri Színpadon Dobó Enikő, Miller
Zoltán, valamint Eperjesi Erika és Szőcs
Artur főszereplésével. Emlékezetes, látványos –
„cirkuszos” - produkciónak voltam szem- és fültanúja, de különösebben nem
dobódtam fel: az énekszámok jók, csak az előadók énekhangja volt kevés, távol
az igényes interpretációtól... Elsősorban Váradi Weisz Diana és Váradi Petruska Mihály
kutyaszáma, Bóta Melinda, Kovács Dóra artistaművészek duó drótszáma és a Dosov
Troupe (Oroszország) két bravúrszáma aratta le a babérokat...
https://margitszigetiszinhaz.hu/margitszigeti-programok/cirkuszhercegno-operett-bemutato/
Persze, az Operettszínház februári új bemutató előadása a Nagymező utcai teátrumban egész más látványvilágot, koncepciót és zenei megvalósítást ígér. Mindenesetre én a klasszikus magyar rádió- és hanglemezfelvételeken éneklő operaénekeseinkkel (Házy Erzsébet, Udvardy Tibor, Koltay Valéria, Kishegyi Árpád vagy Németh Marika, Korondy György, Palcsó Sándor stb énekhangján. ) ismertem és szerettem meg Kálmán Imre operettjének zenéjét. Ez a viszonyítási pontom. Meglátjuk. Számomra az operettben is az énekhang varázsa, az előadó művészi alakítása a mérvadó, maga a rendezés mivolta, pláne a próza, a dialógus, a cselekmény vonalvezetése, a dramaturgia, a látvány világa csak másodlagos - bár tudom, a színpadon játszók részéről és a közönségnek ez is fontos az összhatás szempontjából.
Hát, ha külföldön menne talán megváltoztatnák az orosz helyszínt és szereplőket mondjuk ukránra.
Számomra bőven elegendő lesz egy előadás a Cirkuszhercegnőből... annyira nem vagyok oda Kálmán Imre operettjeiért, de a siker garantált.
Én vásároltam már jegyet a szombat esti premierre(Bordás Barbara-Sándor Péter) illetve másnap délutánira is, ahol szintén ők lesznek. A főpróbát majd a Lévai-Nemes párossal nézem meg, nekem ennyi bőven elég lesz Februárban, a többit meg majd kiderül hogyan alakul
Elkezdődtek A cirkuszhercegnő próbái a Budapesti Operettszínházban - képek
December 2-án, hétfőn 10 órakor elkezdődtek Kálmán Imre – Julius Brammer – Alfred Grünwald A cirkuszhercegnő című nagyoperettjének próbái a Budapesti Operettszínházban. Kiss-B. Atilla Kossuth-díjas operaénekes, a Budapesti Operettszínház főigazgatója köszöntőbeszédében elmondta, hogy telt házas előadásokra számít, és tartalmas próbafolyamatot kívánt az alkotóknak és a szereplőknek.
Origo.hu – 2024. 12. 05.
A töretlen népszerűségnek örvendő darab szövege Orbán János Dénes Kossuth-díjas költő, drámaíró átdolgozásában kerül színre. A nagyívű, 21. századi látványvilágú előadás rendezője Homonnay Zsolt Jászai Mari-díjas színházi alkotó, a varázslatos díszleteket Túri Erzsébet Rubányi Vilmos- és Vágó Nelly-díjas díszlettervező, a káprázatos jelmezeket pedig Füzér Anni Jászai Mari-díjas jelmeztervező álmodja színpadra. A produkció zenei vezetője Pfeiffer Gyula Liszt Ferenc-díjas karmester, az Operettszínház főzeneigazgatója.”
„A rendező megemlítette, hogy az előadás
páratlan látványvilága az Operettszínháztól már megszokott, ízig-vérig 21.
századi miliő lesz, amely – tiszteletben tartva a korszakot, melyben a darab
játszódik és a műfaj stiláris elemeit – egyesíti a fantasyt és a thrillert.
Ugyanakkor a cirkusz világa is szerves részét képezi a produkciónak.”
„Orbán
János Dénes elárulta: az újraírt szövegkönyvvel céljuk, hogy a librettó
megfeleljen a 21. századi néző elvárásainak, a kortárs világnak, amelyben
élünk. Az eredeti darab több mint négy és fél órás, amire a jelen kor
közönségének csupán elenyésző rétege nyitott, így a műről lefejtették a közel
száz évvel ezelőtti, az akkori – főként Bécsre jellemző – társadalmi
helyzetekre reflektáló dialógusokat, kidomborítva a rendező által is említett
drámaiságot. Kálmán Imre többször is a szövegkönyv átdolgozására kérte a
szerzőket, ám a bemutató időpontjának közeledtével már nem volt több lehetőség
a javításra, így számos következetlenség maradt benne.
Az 1950-es években ismét átírták a szövegkönyvet, ezúttal
politikai nyomásgyakorlásra, így A cirkuszhercegnővel minden színházi alkotónak
meggyűlt a baja az idők folyamán. Orbán János Dénes hangsúlyozta, hogy
visszatértek az eredeti német szöveghez, vagyis tűpontosan lefordították –
nagyrészt Kulinyi Ernő eredeti dalszövegeinek megtartásával –, majd ezt követte
a dramaturgiai munka, így meglátása szerint az előadás tömörebb, feszesebb és
természetesen jóval rövidebb lett.”
"Füzér Anni jelmeztervező felvázolta, hogy a három felvonáshoz három különböző, korszerű esztétikát és színdramaturgiát rendelt;
a
jelmezek reflektálnak az 1930-as évek korára és az orosz viseletekre, mégis
vizuális egységet képeznek majd a színpadon.
A nagyívű produkciót 2025. február 21-én pénteken, 22-én szombaton és 23-án vasárnap hármas szereposztásban mutatja be a Budapesti Operettszínház.”
A Jenufa mellett játszották nálunk az OPERÁ-ban még a Katja Kabanova (1961- Házy Erzsébet is énekelte a címszerepet) és a Ravasz rókácska (1979, 1980) című Janacek-operákat is.
Hát ott egy színházat is elneveztek Janacek-ről, nálunk viszont kevésbé kedvelik, talán nem is ismerik a zeneszerzőt. Mindenesetre nem tartozik kedvenceim közé, akkor már inkább Dvorzak vagy Smetana. Ha jól tudom, itthon csak a Jenufa volt az Operaház műsorán, szüleim látták is, mivel rajta volt a bérleten, eléggé morogtak előtte, de azért végigülték valahogy.
Erre is utaltam mint ilyenkor "szabad belátás" függvénye.
Mondjuk, ha kisebb méretben teszi fel, akkor az arcok nem látszanak.
És ezt hogyan kell? Még ilyet nem csináltam
Érdemes a belinkelt képek méretét kissé "visszafogni", nekem ezt tanácsolták itt régebben, amihez azóta tartom magam és utóbb "zenebaratmoncsi" fórumtársunknak segítettem a szerkesztés mikéntjében. (Úgy a 300 - 500 mm képméretig ajánlják ezt mérvadónak tekinteni.) Az is igaz, hogy ha sok személy látható az adott fotón, amint ezen a tablón, én is amondó vagyok, egyszer-egyszer az eredeti mérethez közelítő képet is betehetünk a szöveg közé az egyes alakok "szembetűnőbb" megkülönböztethetőségéért.
A Cirkuszhercegnő szereplőgárdája(a képről hiányzik Dénes Viktor és Dolhai Attila) a párok pedig:
Csehországban, Brnóban voltam az elmúlt hétvégén: eljutottam a Janáček Színház épületéhez is, ami a Brünni Nemzeti Színház együtteséhez tartozik. 1965-ben nyitották meg a nagyközönség előtt Janáček Liška Bystrouška kalandjai című művével, és Csehország legnagyobb színházi épülete volt. A Janáček Színház specialitása az opera- és balettelőadások, de a Brnói Filharmonikusok is ezt használják. 2025-ben egyebek közt játsszák az Alcinát, a Nabuccót, a Manon Lescaut-t, a Figaró házasságát, a Rusalkát, a Roger királyt. Jövőre több balettprodukciót is látható lesz ott: Bajadér, Balanchine, Black and White, Don Quijote, Rómeó és Júlia.
Felcsigázta érdeklődésem a kiplakátozott Lehár Ferenc A víg özvegy (Veselá vdova) című operettje is, aminek bemutatója 2023. február 3-án volt a Janáček Színházban, azóta színen van és legközelebb decemberben szilveszterkor kerül újra a színpadra (2024.12.31. kedd 18:00 – 20:25), továbbá jövőre is kitűzték a darabot:
2025. január 19. - 17:00; február 11. - 19:00; május 13. - 19:00
Lehet, hogy „kiugrom” majd az egyik előadásra. Vonattal vagy
busszal kényelmesen megjárható az út oda-vissza.
A víg özvegy (Veselá vdova) – előzetes, filmmontázs a próbafolyamatról, 2023
Megtartották, a Cirkuszhercegnő olvasópróbáját :)