Nagy Operett Farsangi Bál

2018. február 24., Hatszín Teátrum, 19 óra

/Showszínhaz.hu/

Így van, én is kíváncsiságból néztem meg..

Nem láttam a darabot és nem is áll szándékomban megnézni; akiket érdekel bizonyára elmennek/már elmentek a színházba megnézni ezt a produkciót. A bemutató előadáson készült hangfelvételről a Dankó Rádió Túl az Óperencián c. műsorában játszott be részleteket, figyelemfelkeltésül.  Különösebben engem sem kapott meg az, amit hallottam belőle - de mint ritkaság, szót érdemel.

Nemrég láttam a Karinthy Színházban, írtam róla egy beszámolót korábban, ez egy elég gyenge darab vagy legalábbis az előadás az volt, mert a poénok inkább eröltetettek voltak, fárasztóak és nem csattantak... a zenéje is elég sablonos, ötlettelen, a más Eisemann darabokból áttett számok javítottak rajta. Rengetegen hazamentek a szünetben, pl. a mellettem ülők is mi valahogy végigszenvedtük. A Kutya ugat c. dal ebben az operettben van eredetileg? Ezt szerettem, meg az Egy kis rúzst is.

Harsányi - Zágon – Eisemann: XIV. René

zenés hatalmi őrület 3 felvonásban, két részben

karinthyszinhaz.hu

Művészeti vezető: Karinthy Márton

Rendező: Csizmadia Tibor

Zenei vezető: Fekete Mari

"Eisemann Mihály szinte csak slágereket írt! Kevés olyan ember van, aki nem ismeri az Éjjel az omnibusz tetején, Lecsó lecsó, Lesz maga juszt is az enyém, Holdvilágos éjszakán, Bőg a tehén, Hallod-e Rozika te, János legyen fenn a Jánoshegyen, Jaj de jó a habos sütemény című dalokat.

Lodoméria, ez a kis ország politikai válságban van. Korrupció, cselszövések, kicsinyes hatalmi játszmák, ellenzéki tüntetések nehezítik az uralkodást. A fiatal király, XIV. René trónját trónkövetelő és egy szomszédos nagyhatalom uralkodója is fenyegeti. És a háttérben még ott van egy nyomasztóan nagy titok, amit az uralkodó környezetében inkább sejtenek, mint tudnak, de René próbálja megőrizni ezt, az ország további sorsát is befolyásoló titkot.

Harsányi Zsolt és Zágon István szövegkönyve, szófordulatai Rejtő Jenő legjobb írásait idézik. Szellemes, kicsit abszurd, és végtelenül szórakoztató. Nem mentes a mai korra jellemző áthallásoktól, de nem politizál, csak annyira, amennyire egy képzeletbeli ország viszonyait színpadra állítva ez elképzelhető.

Mivel a történet uralkodói környezetben játszódik, ezért kötelező a látványos kiállítású előadás, ami a zene mellett hozzájárul az igazi színházi élményhez. 

Az 1940-es vígszínházi bemutatóban Tolnay Klári, Mezey Mária, Ajtay Andor, Feleky Kamill játszott. A mi bemutatónkban is több színházi kedvenc, ismert színész lép majd színpadra. Olyanok, akiket már több Karinthys előadásban láthattak és olyanok, akik először lépnek színpadunkra."

Ezekről az Ábrahám-operettszámokról szóltam a musical-topicban is... de mégis ez operett és így ideírom: 

Hungaroton CD

Bál a Savoyban 

Részletek Ábrahám Pál operettjeiből

HCD 16886 
This Compilation (P) 2007 Hungaroton Records Ltd.

1. Toujours l'amour “Bál a Savoyban² (Heltai Jenô) 5'21"
2. Mauzi “Viktória² (Harmath Imre) 3'15"
3. Néger dal (Egy Johnny vagyok) “Hawaii rózsája² (Harmath Imre) 4'05"
4. Beleszerettem magába “3:1 a szerelem javára" (Harmath Imre) 4'21"
5. Pardon madame “Viktória" (Harmath Imre) 5'35"
6. My golden baby “Hawaii rózsája" (Harmath Imre) 2'56"
7. Ittam egy kis pityókát “Hawaii rózsája" (Harmath Imre) 2'35"
8. Lila akácok a “Lila akácok² c. filmből (Mihály István) 4'20"
9. La bella Tangolita “Bál a Savoyban" (Heltai Jenő) 4'48"
10. Édes mamám “Viktória" (Harmath Imre) 3'14"
11. Álmaimban már láttalak “3:1 a szerelem javára" (Harmath Imre) 4'26"
12. Kicsike vigyázzon “Zenebona" (Harmath Imre) 3'42"
13. Good night “Viktória" (Harmath Imre) 4'41"
14. Teve van egypupú “Az utolsó Verebély lány" (Harmath Imre) 4'06"

Összidő: 58'10"

Házy Erzsébet (1, 9, 13), Németh Marika (5, 11), Zentay Anna (2, 4, 6, 7, 10, 12)
Melis György (3, 5, 13 ), Mensáros László (8), Rátonyi Róbert (2, 6)

Harmónia vokál (1, 3, 5. 9, 13), A Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara (1, 3, 9, 13)
A Magyar Rádió és Televízió Esztrádzenekara (2, 4-6, 10-12, 14),
A Magyar Rádió és Televízió Tánczenekara (7), Stúdió 11 (8), MÁV Szimfonikusok (8),
Vezényel: Bródy Tamás (1-6, 9-14), Bágya András (7), Behár György (8)

Ezek a dalszámok először rádiófelvételeken hangzottak el a hatvanas években ezekkel az előadókkal, de más énekművészekkel is hangszalagra rögzítették az első időkben. Pl. a 3. szám Néger dal (Egy Johnny vagyok) - Radnay György felvételéről jobban ismert...

(A Házy Erzsébet-topicban korábban ugyancsak volt erről szó.)

Ez egy rövidített verzió. Van egy 3. teljes is fenn a youtube-n  A magyar feliratot utólag is lehet pótolni. 1.48 perc, de a vége hiányzik.

https://www.youtube.com/watch?v=7BYj5LfM9Ck

Ezt a filmet már Németországban nem mutathatták be 1935-ben, de Ausztriában még igen.

Bizony, az ilyen archív, "múzeumi" filmfelvételek recsegnek-ropognak-sercegnek; örülnünk kell annak, hogy egyáltalán még megvannak, fellelhetők és lejátszhatóak. Bizonyára még előbukkannak a Youtube-on hasonló operettritkaságok is - teljes változatban, elfogadható kép-és hanganyaggal. Az eredeti hang fontos, a magyar felirat meg azoknak, akiknek így könnyebb az érthetőség miatt.

Ezt én is láttam korábban, sajnos nagyon zörög és rossz a minősége.

https://www.youtube.com/watch?v=WWVpuDji4ZU

Ez talán egy fokkal jobb verzió, de ezen viszont nincs magyar felirat.

Bál a Savoyban – német operettfilm,1934 - teljes

Ábrahám Pál: Bál a Savoyban - 1934 - németül beszélő, magyar feliratos

Rendező - Székely István

Szereplők - Alpár Gitta, Bársony Rózsi, Hans Járay, Willi Stettner, Felix Bressart

(1:11:53 óra)

Nagy munka volt ezeket a dalokat válogatni, úgy nézem mindig a szituációhoz illő dalok lesznek, ügyes munka, végigmegy a XX. századon és a zene is követi a kort.

József Attila Színház - LUCIFER SHOW

Egyébként ennek a produkciónak már volt előzménye:

Lucifer Show - revü két részben

Premier 2002. április 26. Szigligeti Színház, Szolnok

Rendező: Verebes István

 Koreográfus: Bodor Johanna

https://www.youtube.com/watch?v=rSPYlCdCJHQ

A József Attilla Színház decemberben egy Lucifer show című történelmi revüt tett fel repertoárjára, ebben rengeteg operett dal, kuplé hallható de musical és dalok és a 60-as évek dalai egyaránt: (főként magyar szerzők de néhány külföldi is szerepel, a zeneszerzőket dőlt betűvel szedtem)

Topsy Küppers: Minden álom Bécsbe vezet

Dokumentumregény

Magyar Könyvklub (Budapest) , 2003 
 

Fűzött kemény papírkötés , 350 oldal

FÜLSZÖVEG

Keresd a nőt! - és ne csak mint bűnügyek titkos, színfalak mögötti okozóját, hanem mint nagy emberek nagy alkotásainak ihletőjét, életük hajtóerejét, szenvedéseik és örömeik forrását...
Vera Makinszka és Kálmán Imre házassága váltakozva ívelt a féltékenység legkínzóbb mélyéről a mennybéli boldogság magaslatáig. Kálmán Imre imádta Verát, aki fiatal lányként az Európa nagyvárosaiba vetődött orosz emingránsok sanyarú életét élte. De Verában hatalmas akarat volt, színésznői álmokat dédelgetett, és jól akart élni. És persze szép volt, gyönyörű szép. És harminc évvel fiatalabb, mint Kálmán Imre. Sugárzó szépsége, vidámsága megváltoztatta Kálmán Imre zárkózott életét, aki megismerkedésük idején már befutott, gazdag ember volt. Topsy Küppers sikerkönyve, amely műfaját tekintve dokumentumregény, nem Kálmán Imre életrajza, hanem kettejük, Vera és Imre házasságának, válásának és újbóli házasságának története a múlt század 20-as éveitől Kálmán Vera haláláig, a 90-es évekig. E két rendkívüli ember sorsa elválaszthatatlan életük színtereitől, elsősorban Bécstől, Berlintől és Budapesttől. És hiába kényszerültek a német megszállás idején feladni gyönyörű bécsi otthonukat, és Amerikába emigrálni, Kálmán, ahogy lehetett, visszajött Európába, visszahúzta szíve az ő - nem is mindig olyan kedves - Bécsébe, hogy újra sikert sikerre halmozzon

Köszi a cikket, ez nagyon részletes és családjáról is megtudunk sok mindent.

Ábrahám Pál zeneszerző emlékezete

Forrás: Operett.network - Operettklub

Ábrahám Pál zeneszerző, karmester, a jazz-operett, revü-operett műfajának egyik megalkotója, legismertebb képviselője, számos 1930-as évekbeli magyar és külföldi filmzene szerzője 125. éve, 1892. november 2-án a vajdasági Apatinban látta meg a napvilágot, bár házassági anyakönyvében a közeli Zombort írják születési helyének.[1]  Mindkét város 1920 után Magyarországtól Jugoszláviához került, jelenleg Szerbia része.

Gyermekkoráról keveset tudunk. Születésétől az érettségi letételéig Apatinban, a Duna-parti, zömében németek lakta városban élt. Ükapja, az askenázi zsidó kereskedő Wolf Abraham 1763-ban telepedett le itt, Csehországból érkezett a Mária Terézia által kezdeményezett nagy telepítési programmal.[2] Az Ábrahám család leszármazottjai is kereskedők lettek, vagy bankárok.  A Zombori Királyi Törvényszék bejegyzése szerint a zeneszerző nagypapájának, Ábrahám Hermannak[3] (1832–1908) 1876-ban vegyeskereskedése volt Apatinban,[4] és a helyi takarékpénztár igazgatóságának is tagja volt. Fiai közül Sándor termény-, kender-, vegyeskereskedést nyitott,[5] Hugó fia az Apatini járás gazdasági tudósítója volt,[6] Jakab fia[7] (1859–1909)– Ábrahám Pál édesapja (1859–1909), 1896 májusáig nagyapja cégében dolgozott, ez megszűnt,[8] ezután egy kis magánbankot vezetett, és tiltakozott az ellen, hogy fia bohémpályára menjen és muzsikát komponáljon. „Tessék a bankszakmábanmaradni” – mondta.[9] Jakab 1892 elején feleségül vette a 20 éves Blau Flórát (1872–1943),[10] Blau Rezső mohácsi közszállító és építkezési vállalkozó[11] és Freund Jeanette lányát,[12] és november 2-án megszületett fiuk, Pál, 3 év múlva pedig László, aki az I. világháború alatt elhunyt.

[1] https://familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-6M8H-LX?i=133&wc=92QB-16F%3A40678301%2C51334101%2C1077268102%3Fcc%3D1452460&cc=1452460; Familysearch. Hungary Civil Registration Budapest

[2] Klaus Waller: Paul Abraham – Der tragische König der Operette, 2017. 17–18. o.

[3] http://www.rakovszky.net/D1_DisplRemImg/Rako_DRI_ShowRemoteImages.shtml?$LSG_A01@0416; Gyászjelentés Ábrahám Herman (†Apatin, 1908)

[4] Központi Értesítő, 1. évf., 24. sz., 1876. máj. 16. Arcanum Digitális Tudománytár [ADT] 126. o.)

[5] Központi Értesítő, 10. évf. 78. sz., 1885. okt. (ADT 589. o.)

[6] Budapesti Közlöny, 38. évf. 95.sz.  1904.ápr. 24. (ADT 146. o.,1.o.)

[7] http://www.rakovszky.net/D1_DisplRemImg/Rako_DRI_ShowRemoteImages.shtml?$LSG_A01@0416; Gyászjelentés Ábrahám Jakab (†Apatin, 1909)

[8] Központi Értesítő, 21. évf. 2. félév, 56, sz. 1896. júl. 9.   (ADT 974. o., 974. o.)

[9] Színházi Élet, 1933. 6. sz.  Maga csak tudja… (ADT 28. o., 30. o.)

[10] https://www.findagrave.com/cgi-bin/fg.cgi?page=gr&GSvpid=48092136&GRid=129876093&; Flora Blau Abraham (1872-Bp., 1943)

[11] Budapesti Közlöny, 63. évf.  287. sz. 1929. dec. 15. (ADT 105, 5. o.)

[12] http://www.rakovszky.net/D1_DisplRemImg/Rako_DRI_ShowRemoteImages.shtml?$LSG_A01@0416 (lásd a 3. sz. jegyzetet).

Pali 1898-ban, 5 évesen kezdte meg az apatini zsidó elemi iskolát és bizonyítványában láthatjuk, hogy az első osztályt kitűnő eredménnyel végezte, anyanyelve magyar, édesapja pedig kereskedő volt.[1] Ezután gimnáziumba került.  Életének ezen időszakáról így beszélt: „Nem mondom, hogy a legjobb tanulók közé tartoztam, de matematikából egyike voltam a leggyengébbeknek. Nyolcadikos koromban osztályvizsga előtt a tanár úr utolsó alkalmat adott arra, hogy javítsak. A cosinus-tétel alkalmazásáról érdeklődött nálam. Természetesen meg sem tudtam mukkanni. A tanár úr mérgesen ütni kezdte az asztalt: – Nézze Ábrahám, én magát nem buktatom meg, ha már felvergődött nyolcadik osztályig! De figyelmeztetem, hogy az érettségin is ezt fogom kérdezni magától… Így átmentem az érettségin.”[2] Édesanyja, a zongoratanárnő Flóra tanította a csodagyereknek tartott Palit zongorázni, aki már 5 évesen kis dalokat készített, 8 évesen pedig a helyi katolikus misét kísérte.

A Zeneakadémiát 17 éves korában, miniszteri engedéllyel kezdhette meg 1910-ben, ekkor Budapestre költöztek édesanyjával. Tanulmányait hamarosan megszakította, mert kereskedelmi iskolába iratkozott. Végül a Zeneakadémiát 1913–1916 között járta ki zeneszerzés és cselló szakon, és szerzett kitűnő eredménnyel – egyedül a zongorából volt jeles – abszolutóriumot. A zeneszerzést Herzfeld Viktortól, a hangszerelést és partitúraolvasást Siklós Alberttől tanulta, a karnagyképzőt is elvégezte, lázas ambíciói voltak. 1916 májusában a Filharmóniai Társulat bemutatta a Zeneakadémia zeneszerzést végzett 4 növendéke kompozícióját, Ábrahám gordonkaversenye „hatásosan aknázza ki hangszere színbeli és hangzásbeli lehetőségeit”.[3]

1917-ben a Modern Színpadon mutatták be Mohácsi Jenő szövegkönyvére írt Etelka szíve című egyfelvonásos báboperáját, amely „lírai formában festi az ifjú és az öreg szívek küzdelmét”.[4]

1920-ban sikere ellenére kénytelen volt abbahagyni a muzsikát, még a tiszteletükre adott bankett költségeit is maguk állták. Díjat is nyert, mindhiába. Ezután mindenfélével próbálkozott.  Barátai tanácsára tőzsdeirodát nyitott a Nádor utca 24. sz. alatt. Ez kezdetben jól jövedelmezett, Mátyásföldön villát vásárolt magának, ügyfelei főként a művészvilágból kerültek ki, akik gyakran nem tudtak fedezetet nyújtani. A tőzsdei válság viszont utolérte, rosszul, hosszra spekulált és másfél milliárd koronát bukott. Cserébe felajánlotta ingóságait, követeléseit és papírjait, de

[1] http://www.paul-abraham-bio.de/archiv%201.htm  Paul Abraham Kindheit und Jugend

[2] Színházi Élet, 1936. 52. sz. Diákcsemege c. cikk (ADT 145, 151. o.)

[3] Budapesti Hírlap, 36. évf. 150. sz., Új magyar zeneszerzők 1916. máj. 30. ( ADT 469., 11. o.)

[4] Színházi Élet, 1917. 21. sz. Művészi bábjátékok (ADT 18. o., 15–16. o.)

került.[1] Hamarosan szabadult, de tartozásait folyamatosan fizetnie kellett.[2] 1925-ben sportirodát rendezett be, jól ment, mellette énekesnőket korrepetált. Leutazott nagymamájához, ahol 48 sikeres angol dalt írt a rádiónak, ezzel beérkezett, le lett kötve Rózsavölgyiékhez és a Bohem Verlaghoz.[3]

1927-ben Mihály István szövegíróval „film-operett” zenét írtak a Napkelet asszonya című némafilmhez, és mint „könnyű” muzsika szerzőjének is ismert és becsült lesz a neve. Zeneszámai ötletesek, dallamosok, pattogó ritmusúak, kivétel nélkül csupa sláger.[4] Még ez évben a Budapesti Operettszínház karmestere lett, ahol egy új típusú operett megírására kérték fel, amelyet a zenekari árokban jazz-zenekar szólaltatott meg. A Zenebona című operett librettóját Lakatos László és Bródy István írták, 1928. március 2-án mutatták be a Budapesti Operettszínházban. Pattogó ritmusú amerikai tánc- és énekszámai slágerekké váltak. „Ez az Ábrahám Pál nagy tehetség, kitűnő muzsikus. Néhai jó Jacobi Viktorhoz hasonlítható tehetségben, tudásban, finomságában, melódiáinak választékosságában és bőségében. Egészen bizonyos, hogy az új magyar operettet tőle kapjuk majd idővel.”[5] Ábrahám a bemutató előtt karmesterként tüntette fel magát, csak a siker után árulta el, hogy több dalt ő írt, közte a Kicsike vigyázzon, egyszer nagymama lesz című örökzöldet, és úgy látta: „A jazz ma már nem próbálkozás. Ma már: érték, eredmény. Minden erőmmel azon vagyok, hogy ezt a műfajt fejlesszem…”[6]

Októberben bemutatták első önálló operettjét, Drégely Gábor Kisasszony férje című népszerű vígjátékára írt Az utolsó Verebély-lányt, amelyhez a versszövegeket a kiváló Harmath Imre alkotta.  A Teve van egy pupú című slágert egész Budapest dúdolta, és „minden egyes zeneszáma telve van ritmussal, meglepő fordulattal, zenei tréfával. Zenekara egy cimbalommal megerősített jazzband, melyből néha szinte szimfonikus hatásokat hoz ki.”[7]

1929-ben Budapesten forgatták a Melodie des Herzens című német némafilmet, de hirtelen hangosfilmre váltottak, és kellett egy zeneszerző, Ábrahámra esett a választás, aki egy nap alatt írta meg a 32-es baka vagyok című máig is népszerű nótát, amely világsikerének kezdetét is jelentette.

1930-ban újabb jazz-operettet írt, ezúttal Földes Imre színműíróval, a Viktóriát, amelyet a Király Színház 1930.

[1] Pesti Napló, 75. évf.  26. sz. 1924. jan.  31. A zeneszerző tőzsdebizományos bukása (ADT 331. o., 7. o.) 

[2] Újság,  22. évf. 26. sz. 1924. jan. 31. Letartóztatták a művészvilág tőzsdését. Egy fiatal muzsikus tragédiája (ADT 319. o., 8.o.)

[3] Színházi Élet, 1928. 12. sz. Pesti karrier (ADT 36–37., 34–35.o.)

[4] Újság, 3. évf. 136. sz. 1927. jún. 18. Napkelet asszonya (ADT 312. o., 12. o.)

[5] 8 Órai Újság, 14. évf. 48. sz. 1928. febr. 28. Elsimult a „Zenebona” zenebonája (ADT 262. o. 10. o.)

[6] Pesti Napló, 79. évf. 1928. márc. 4. A Fővárosi Operettszínházban siker van (ADT 104. o. 20. o.)

[7] Újság, 4. évf. 234. szám. Az utolsó Verebély-lány, 1928. okt. 14. (ADT 243. o., 17. o.)

címmel Németországban és Ausztriában óriási siker lett. Németországot Ábrahám zenéje „úgy hódította meg, hogy nem is kell neki más, csak ő és hogy ez az ízlés mennyire korrespondál az angolokéval, bizonyíték rá, hogy a Viktóriát egyfolytában 870-szer játszották egyedül Londonban.”[1] Igazi sláger-operett, olyan dalokkal, mint a Nem történt semmi, csak elválunk csendben, a Honvéd banda szól a Stefánián, Ahol az ember felmászik a fára, Pardon Madame, Mausie, Lesz-e úgy, mint valamikor rég. A Viktória volt Ábrahám világhírsikerének valódi kezdete. Az operettben a jazzes, magyaros, oroszos és japán dallamok váltják egymást a darab színhelyeivel összhangban, ez későbbi munkáiban is mindig jellemző.

A világsiker ezután következett. Földes és Harmath újabb librettót írt számára. A német verziót – akár a Viktóriánál – a világhíres Alfred Grünwald szövegkönyvíró és Fritz Löhner-Beda dalszövegíró alkották.[2] A Hawaii rózsájajazz-operett fordított utat tett meg. A premierre a németországi Lipcsében 1931. július 24-én került sor, a Neues Theaterben Die Blume von Hawaii címmel óriási sikerrel. Zenéje és története is különleges, újszerű, érződik rajta az amerikai néger jazz hatása, az érzelmes operettáriák pedig már a magasabb zenei ízlés igényét is kielégítik. A Hawaii lett a Weimari Köztársaság legtöbbet játszott operettje, és napjaikban is játsszák német nyelvterületeken.

A darab a külföldi sikerek után, 1932 januárjában érkezett a Király Színházba. A partitúra több száma már népszerű lett a premier előtt, „Ábrahám ugyanis külföldi tartózkodása alatt egészen kitűnő karmester lett. Szuggesztív erejű, aki nagyszerűen kezében tartja együttesét és minden lehetőségét tökéletesen kihasználja. Már a főpróbán szorongásig megtelt a nézőtér és dörgő taps fogadta, amint bevonult a zenekarba, akiket ő maga is hatalmas tussal üdvözölt. [...] A Hawaii kedves, mulatságos mese, a zene: mindvégig tipikus Ábrahám-muzsika, mindjárt első halásra meghódította a közönséget és állandó darabja már a külföldi operettszínházaknak.”[3] Az jazz-operett slágerei: My Golden Baby, Ittam egy kis pityókát, Van egy díványbabám, Jól szól ez a jazzband, Egy Johnny vagyok, utóbbiban a néger bárénekes szerepét mindig feketére festett arcú fehér színész alakította, mivel négerek még nem léphettek fel.

A premier után Ábrahám interjút adott a Színházi Életnek: „Soha így nem féltem, mint a Hawaii pesti premierjén. Ezt akár írásba is adhatom! –Add! – Tessék! [...]Egy szikrát se tudtam aludni az éjjel, mondja Ábrahám Pál, és mind a két kezét üdvözlésre nyújtja. – Még

[1] Újság, 8. évf. 118. sz. 1932. máj. 31. Vasárnap délután Ábrahám Palinál (ADT 409 .o., 5. o.)

[2] http://www.operetten-lexikon.info/?menu=295&lang=1

[3] Újság, 8. évf. 17. sz. 1932. jan. 22. Színház – Zene: Hawaii rózsája. Főpróba a Király Színházban (ADT 306. o., 8. o.)

most is a fülembe dübörög az a spontán üdvözlés, amivel a főpróba és a premier publikuma fogadott. Berlinben is lelkes a premier-publikum, ott is tudnak szeretni és ünnepelni, de ahogy itt csinálják, azt nem tudja a világ egyetlen publikuma se” [...] Első kacérkodásom a könnyebb műfajjal egy sanson volt, amelyet Szép Ernőnek egy kis darabjához írtam. A siker végkép elcsábított. [...] A Hawaiit eddig 67 színpadon játszották, 168 színházban folynak az előkészületek és a világ minden kultúrnyelvére lefordították, a premierek kedvéért rövidesen körbeutazom a világot.[1]

Ábrahám Pál különleges egyéniség volt. Az Esti Kurír beszámolója: Ábrahám dirigál, bizarr kép. Megszólalnak a főpróba megkezdését jelentő csengők. „Ábrahám a nézőtér utolsó soraiból szalad előre. A zenekart a nézőtértől elválasztó korlátot hatalmas lendülettel átugorja és a karmesteri pulpitus mögött elhelyezkedik, [...] a következő pillanatban már felugrik és kabátja jobb belső zsebéből előveszi kicsiny mogyorófa pálcáját. Kabátját ezután messzire eldobja feje fölött. A kabát körülbelül a zsöllye negyedik soráig esik [...] felemeli jobb kezét és a vezető hegedű felé mutat. Aztán bal kezével ráköszönt a fúvósokra és a slágwerkekre. Ezután bal kezével a szája elé ernyőt varázsol, majd jobb karját az ég felé böki, azután leül, majd ismét felugrik, óráját maga elé teszi, óráját visszateszi zsebébe, pálcáját jobb kezéből átteszi a bal kezébe, hátranéz a publikumra, a bal kezéből a pálcát jobb kezébe helyezi, ülőhelyéből felemelkedik, legalább hatvan foknyira előre dől, jobb kezével a magasba int és a zenekar belekezd a Hawaii nyitányába. Mindez [...] húsz másodperc alatt történik.”[2]

A sikerrel nő az előadások száma és a bevételek is, óriási vagyonhoz jut, amelyből kifizeti tőzsdéseit.[3]  Eközben egész nap dolgozik, dalokat ír operettekhez, filmekhez, saját jazz-zenekart vezényel Berlinben, felvételeket készít. Közben napi 30 kávét iszik, 3 doboz cigarettát szív. Éjszaka Berlin utcáin kóborol, bárokba, könnyű lányokhoz jár, kaszinókban játszik nagy összegekkel,[4] luxusautókkal jár, drága, elegáns ruhákat visel, de a berlini szegény magyaroknak is adakozik.

A Kurfürsterdamm mellett, a Fasanerstrasse 33. alatt rokokó villát vesz, és drága, antik bútorokkal, értékes festményekkel, szőnyegekkel és porcelánokkal rendezi be. A villában rendezett gulyás-partikon Berlin művészvilága, színészek, színház- és filmkészítők adják egymásnak a kilincset, kaviáros szendvicset, drága italokat fogyasztanak, zenélnek, alsós

[1] Színházi Élet, 1932. 6. sz. Hajnali ntervjú Ábrahám Pállal a „Hawaii” premierje után . (ADT 32. o., 30–32. o.)

[2] Esti Kurir, 10. évf. 17. sz. A függöny mögött. Csütörtök 1932. jan.  22. (ADT 172. o., 8. o.)

[3] Színházi Élet, 1933. 6. sz.  Maga csak tudja (ADT 28. o., 30. o.) 

[4] Klaus Waller: Paul Abraham. Der tragische König der Operette Eine Biographie. 2017.  88–89. o.

„kaláberes” kártyapartikat játszanak.[1] Az Újság című napilap írja: „Ez olyasvalami, mintha azt mondanám, a Lendvay-, vagy a Munkácsy-utcában, ötven-száz lépésnyire az Andrássy-úttól. Viszont ezt a fejedelmi pompát [...] nem tudom összehasonlítani budapesti vonatkozásban semmivel. A holdas parkban magyar akácok virágzanak, fülemülék csattognak szerelmesen, a kert végében egy intim kis sarok, egy nádfedeles kunyhóféle, melyet az orgonák fehér és lila virágai illatosan magukhoz ölelnek. Ide vonul el Ábrahám Pali mindössze egy plajbásszal és néhány ív kottapapírossal a kezében [...] a legteljesebb magányban és áhítatos csendben veti papírra az ő ezerféle színben tarkálló melódiáit.”[2] A mérhetetlen mennyiségű megrendelést nem győzi, hangszerelőket is fizet, többek közt barátját Kemény Egon zeneszerzőt.

1932-ben újabb operettet ír, Bál a Savoybant, amely a legismertebb és a legtöbbet játszott műve. Európa számos országának színpadán napjainkban is műsoron van, Magyarország mellett például Németországban, Ausztriában, Svájcban, a volt szovjet tagállamokban, Olaszországban, Erdélyben.

Az Est című bulvár napilap írta: „A Ball im Savoy-nak tegnapi premierje Berlin páratlan társadalmi és színházi eseményévé lett. Elsősorban a ragyogó közönségről kell megemlékezni, amelyhez hasonló még nem töltötte meg a Grosses Schauspielhaus lampiondíszes hatalmas nézőterét. Kancellársága óta először jelent meg a színházban Schleicher, feleségével az első páholyban.  Ott volt dr. Sahm Berlin főpolgármestere, számos politikus és a művészvilág legjelentősebb képviselői. Rotter a rendező és a színpadon 300 ember szerepelt, 50 tagú zenekar játszott. [...] A siker mindent felülmúló ünnepléssé emelkedett a harmadik felvonás végéig, Ábrahám Pál bőséges invenciójú muzsikája 16 nagy számával a komponista legszebb alkotása. Alpár Gitta, Bársony Rózsi és Dénes Oszkár külön-külön is nagy sikert aratott. [...] Éjfél után ért véget az előadás, de a közönség még egy félórát maradt a színházban, és újra meg újra a függöny elé tapsolta a nagy siker részeseit: a színészeket és a zeneszerzőt.”[3] A további előadásokra minden jegy már elővételben elkelt.

A szerencsétlen fordulat ekkor következett, elvágva Ábrahám további lehetőségeit, életét. 1933. január végén Adolf Hitlert kancellárrá választották, és emiatt a darab teljes gárdája – szerzők, rendezők, színészek – otthagyták Németországot, majd Bécsbe és Budapestre mentek. Berlinben a német hatóságok lefoglalták a komponista luxusvilláját benne

[1] https://www.criticailapok.hu/component/content/article/23-2005/37975-nem-toertent-semmi-csak-elvalunk-csendben; Criticai Lapok, 50 éve halt meg Ábrahám Pál.

[2] Újság, 8. évf. 118. sz. 1932. máj. 31. Vasárnap délután Ábrahám Palinál (ADT 409. o., 5. o.)

[3] Az Est, 23. évf.  290. sz. 1932. dec. 26 . Ragyogó külsőségek között óriási sikerrel mutatták be Berlinben Ábrahám Pál új operettjét (ADT 269. o., 23. o.)

maradt vagyonával, és sofőrje, akire rábízta még kiadatlan 200 szerzeménye őrzését, egyenként eladta azokat, „no name szerzők” neve alatt váltak ismerté.

Ábrahám ezután Budapest és Bécs között ingázott, de voltak bemutatói pl. Franciaországban, Nagy-Britanniában, Spanyolországban, Olaszországban is.

Ábrahám Pál ÁbrahámPál-zongorázik1935.jpg

1933 végén került sor a Bál a Savoyban budapesti premierjére a Király Színházban, Daisy Parker, a férfiruhát viselő női zeneszerző szerepét Rökk Marika játszotta.  Az operett slágerei Tangolita, Kenguru, Mr. Blue and Lady Blő, Toujours l’ amour.

A következő operettjei az 1934-ben Alfred Savoir Nagyhercegnő és a szobapincér című komédiája alapján írt Märchen im Grand-Hotel és az 1935-ös indokínai témájú Dzsajna, a teaház lánya egyaránt a Theater Wienben került premierre, utóbbi mű első fele operaszerű, a második pedig revü, táncosoperett pikáns harmóniákkal, új ritmusokkal, a zenekar hangzása Stravinskyt idézi.[1]

Az előbbi darabot Szegeden Mozihercegnő, majd a budapesti Kamara Színházban Mese a Grandhotelben címmel tűzték repertoárra, Ágai Irénnel a főszerepben, kamara-operettként szimfonikus zenekarral és vokál kvartettel.[2]1934-ben írja egyik legnépszerűbb filmzenéjét, a Szép Ernő regényéből és Székely István rendezésével készült örökzöld Lila akácot a Hallo Baby, ha este szabadcímű dallal.[3] 1935-ben a Magyar Színházban került színre a Békeffi István–Halász Imre librettisták által írt Történnek még csodák című humoros zenés vígjátéka, Bársony Rózsi főszerepével. Érdekesség, hogy a színpadon egy teniszmeccs is folyik.[4]

1936 karácsonyára újabb siker-operettet ír, ezúton Szilágyi László, Kellér Dezső és Harmath Imre szövegírókkal, a 3:1 a szerelem javárat, amely néha még napjainkban is látható kisebb színházakban. A történetet az 1936-os berlini olimpiát megnyerő magyar vizilabda csapat ihlette, a sport-operett főszereplői Bársony Rózsi és Dénes Oszkár voltak. A 8 Órai Újság szerint „nem volt még muzsikus a világon, akinek mindig, minden sikerült. [...] Ábrahám is megtorpant talán egy pillanatra, de rázott egyet magán és új sikerek felé viszi hajóját. Ez a legújabb partitúra csupa gyönyörűség és csupa lehetőség újabb világsikerre. Az

[1] Az Est, 26. évf. 292. sz. 1935. dec. 22. „Dzsajna” Ábrahám Pál új operettje a Theater an der Wienben  c. cikk (ADT 294. o., 6. o.)

[2] Pesti Napló, 87. évf. 50. sz. 1936. febr. 29.  Mese a Grand Hotelben c. cikk (ADT 621. o., 13. o.)

[3] Ujság, 10. évf. 129. sz. 1934. június 10..  Akácvirágzás a Nefelejts-utcában (ADT 142. o., 16. o.)

[4] 8 órai Újság, 21. évf. 83. sz. 1935. ápr. 11.  Színház, Tenisz-match a színpadon (ADT 114. o., 12. o.)

új Ábrahám-muzsika színes, melódiában gazdag, ötletes és népszerűségre hajló, amilyen a Zenebona volt, sőt: még annál is különb. És különb mindennél, amit Ábrahám Pál valamikor is komponált.”[1] A darab slágerei: Álmaimban már láttalak, Beleszerettem magába, Black walk. 1937-ben Roxy und ihr Wunderteam címmel a Theater an der Wien, majd a trieszti operett-fesztivál is játszotta, a dalok egy részét kicserélték és focisták lettek a főszereplők. Végül ez a verzió került megfilmesítésre magyar és német nyelven.

Ábrahám 1937-től már Ausztriában sem mutathatott be több operettet, filmzenét, bár utóbbit még írt álnéven.  Ezután főként magyar filmzenéket alkotott a Mai lányok, Pesti mese, Családi pótlék, Viki, Hotel Kikelet című filmekhez, olyan slágerekkel, mint Jó reggelt itt a tej, Négy cilli, hat cilli, Most megsúgom én,Hallod te ló.

1937 és 1938 karácsonyán mutatták be Júlia, majd Fehér hattyú című operettjét – Honthy Hanna főszerepével – a Városi Színházban, a mai Erkelben. Utóbbi a tragikus sorsú világhírű orosz cári balett táncosnő, Anna Pavlova életét dolgozta fel és „muzsikája szép és megkapó. Meleg dallamai szívből fakadtak és a szívekhez szólnak.”[2] A Júliában felcsendül egy revizionista nóta, Kis Komárom, nagy Komárom és a Ma este Burgban című szép tangó és a Sing-singcímű dal. A két librettót itt is a Földes–Harmath páros írta.

1939 tavaszán a II. zsidótörvény teljesen ellehetetlenítette további munkáit Magyarországon, Párizsba utazott – felesége, a római katolikus Feszely Sarolta nem tartott vele –, ahol Yvonne Louise Ulrichhoz költözött és itt egy évig viszonylagos békében élhetett és dolgozhatott, de kevés megrendelést kapott. Bölcsődalokat és a Schubert életéről szóló Serenade című film zenéjét írhatta meg. Párizsból is el kellett menekülnie a náciktól. A filmzenéért kapott pénzből hajóval Casablancába, majd a kubai Havannába utazott, ahol fél évet töltött, mint bárzongorista. Innen Miamiba ment, onnan vasúttal New Yorkba, mert 8 dollárral olcsóbb volt. Sajnos korábban lemondott minden jogdíjáról, így magyar barátja, Alexander Pál helyezett letétbe 500 dollár óvadékot, ami a USA-ba való belépéshez kellett. Ábrahám kint hontalannak számított, és mindvégig magyar állampolgár maradt.[3]

Amerika csalódást jelentett számára, Európa egyik legmodernebb jazz-zeneszerzője nem tudott a jazz anyaországában érvényesülni, a korábbi ígéretek ellenére a Bál a Savoybant sem mutatták be a Broodway-on. Újabb kísérletei is kudarcba fulladtak, köztük az Alfred Grünwalddal közösen írt Tamburin című operettje se került színpadra. Filmzenékkel próbálkozott.

[1] 8 Órai Újság, 22. évf. 290. sz. 1936. dec. 19. Színház, 3:1 a szerelem javára. Az új Ábrahám-operett bemutatója a Royal Színházban  (ADT 222. o. , 12. o.)

[2]  Újság, 14. évf. 24. sz. 1938. dec. 24.  Fehér hattyú, A Városi Színház újdonsága (ADT 379–380., 11–12. o.)

[3] http://www.paul-abraham-bio.de/exil.htm; Paul Abraham, der tragische König der Operette.

Eközben pszichiátriai betegsége is egyre súlyosabbá vált. New Yorkban szakadt ruhában és fehér kesztyűben egy képzeletbeli zenekart vezényelt. 1946 januárjában Herczek Géza barátja elkísérte a Bellevue Kórházba, onnan pedig a Creedmoor Psychiatric Centerbe került 10 évre, ahol 4. stádiumú szifiliszt állapítottak meg nála, ami az agyára húzódott. A fizikai tüneteket tudták kezelni, de a pszichiátriai problémák visszamaradtak. Végül Alexander Pál, hollywoodi fotós barátja tájékoztatta a hamburgi írót, Walter Anatole Persichet barátja sorsáról és a németországi Ábrahám Pál Bizottság segítségével 1956. április 30-án Frankfurtba repítették, onnan pedig Hamburgba vitték a pszichiátriára, ahol 16 hónapot töltött, ezután felesége – aki megérkezett Magyarországról – gondozása alá került. Egy 5 szobás lakást kaptak, jóvátételi váltságdíjat, és ki nem fizetett jogdíjakat.[1]

1960-ban térdfájdalmak miatt ismét kórházba került, ahol áttétes rákot diagnosztizáltak, megműtötték, de már késő volt és május 6-án elhunyt Hamburgban. Itt temették el, felesége 1975-ben követte őt.[2]

Pálmány Lilla

[1] http://www.paul-abraham-bio.de/absturz.htm; uo. Der Absturz in New York.

[2] http://www.paul-abraham-bio.de/hamburg.htm; uo. Lebensabend in Hamburg.

Jó szórakozást ehhez. Én a Riviera görlre kaptam jegyet Karácsonyra ajándékként. Majd beszámolok róla...

A Komiche Oper Berlin 2017. decemberében felújította Ábrahám Pál- Alfred Grünwald és Fritz Löhner Beda 1934-ben a Theater Wienben bemutatott darabját, a Mese a Grand Hotelbent (Marchen im Grand-Hotel) és ezt meg is hallgattam a német kultúrrádióban Szilveszterkor.

Találtam az 1936-os magyar premierről egy kritikát az 1936. február 29-i Népszavában:

„Mese a Grand Hotelben." (Zenés vígjáték bemutatója a Kamaraszínház
ban.)

A Kamaraszínház újdonsága, műfaját tekintve elnevezhető zenés vígjátéknak, valójában azonban operett. Librettója a hatásvadászat legósdibb kelléktárából való és felfrissítésén az eredeti szerző, Alfred Savoir után a bécsi Grünwald
és Beda cég, a librettógyáros Harmath Imre és a kitűnő költő, Heltai Jenő fáradozott. A zenét Ábrahám Pál szerzette közel két évvel ezelőtt, a számok ezért ismerősök már a jazz-műsorokról és az újabb betoldások sikerét is kipróbálták a darab szegedi előadásán. Ábrahám zenéje eleven, hangulatos, színes és a közzenékkel bizonyságot szolgáltat arról, hogy képességei igényesebb felaéatok megoldására utalják. Ágai Irén inkább decens megjelensével és diszkrét vígszínházi játékstílusával hat, mintsem operettprimadonnai adottságaival. Az előadás éltető lelke Latabár Kálmán, aki nemzetközi viszonylatban is elsőrendű táncoskomikus; sajátosan egyéni, mondhatni filmszerű és ellenállhatatlanul nevettető a játéka. Vágó Mary
mint szúbrett kedves jelenség, jól táncol, kár azonban, hogy itt-ott megpróbálkozik Rökk Marika utánzásával és egyelőre nyers hanganyagának kiképzésére nem fordít több gondot. Kardos István vokálkvartettje finoman kidolgozott számáért dicséretet érdemel. Gara Zoltán díszletei artisztikusak. A közönség sokat és szívesen tapsolt, ami amellett bizonyít, hogy az operettlátogatók igényei manapság könnyen kielégíthetők.

Ez az írás nagyjából meg is felel az én véleményemnek, a liberttót alaposan meg kellett vágni, sajnos nem értem. A zene ismeretlen volt számomra, egy dalt se szoktak játszani a darabból, de mégis tipikus Ábrahám stílusú zene, mintha a Bál a Savoybant revüs stílusát  kevernénk össze a 3:1 a szerelem javára c. operettje vicces parodisztikus hangulatával, viszont ebben a darabban az előadás végén két nagyon szép lassú jazz dal található, amibe bele van keverve az amerikai jazz is és Gershwin stílusa, még van benne egy jó regtime-os dal is, ami az Alexander ragitime bandhez hasonló stílusú, egy szép tangó, ami azért más mint a Tangolita, és amerikai musicalt idéző dalok is vannak benne és egy vicces gyors jazzdal is. Az előadásban tényleg vannak közzenék, meg egyéb töltelék dalok, amik inkább a német operettek stílusát idézik pl.Dostal, Lincke, összességében, viszont ha nem is egyenletes a darab, a vége sokkal erősebb zeneileg, mégis pozitív róla a kép. Egy vokalkvartett is énekel benne, ami különlegessé teszi. Elvileg a magyar verzióban vannak újabb dalok, passz. Kár hogy erről a darabról egyetlen magyar felvétel sincs, vagy legalábbis még nem találtam ilyet.

A Müpában bemutatásra kerülő Szép Galatheát azért is igen várom, mert Franz von Suppé invenciózus és szellemes operettjéhez élő előadásban még sohasem volt szerencsém, ugyanakkor a Rádió Dalszínháza pazar felvételét a hatvanas évekből nagyon jól ismerem és szeretem. Csodás szereposztásban vették fel a rádió stúdiójában ezt az egyfelvonásos, vidám "antik" témájú darabot: 

Galathea: László Margit

Pigmalion: Réti József

Ganimédesz: Melis György

Mídász: Palcsó Sándor

Utóbb a Zenés TV Színház elkészítette az operett televíziós változatát - prózai szereplők játszottak, a karakterek énekhangja e rádiófelvétel hanganyagáról szólalt meg. (play back)

Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

 2018-02-16 19:30:00 

"A műsoron szereplő két művet az átváltozás jelensége köti össze: egy ember által teremtett tárgy életre kel.

A szép Galathea című operettben a megelevenedett szobor leválik alkotójáról, önálló érzései lesznek, melyeken az alkotó már nem uralkodhat többé. Suppé műve a másik elengedéséről szól: nem kérhetjük számon másokon az önnön álmainkat, nem formálhatunk senkit olyanná, amilyennek mi szeretnénk. Suppé A szép Galathea című operettje Sylvie Gabor rendezésében elevenedik meg.

A fából faragott királyfi történetében a királyfi által a maga képére alkotott fabáb elfoglalja alkotója helyét. A királylány a hús-vér királyfi helyett a fabábot választja, és nem veszi észre, hogy az csak látszólag azonos a királyfival. Végül ráébred tévedésére, ám a királyfi visszautasítja, és ezért meg kell szabadulnia a külsőségektől. Az átváltozás Bartóknál egyfajta megtisztulást is jelent: a királyfi és királylány akkor lehetnek egymáséi, ha levetik külsőségeiket, ha puszta önmagukat adják a másiknak. A száz éve született művet Cakó Ferenc különleges homokgrafikája illusztrálja."

Rendező: Budafoki Dohnányi Zenekar, Müpa

AZ ÁTVÁLTOZÁS - 

Suppé: Szép Galathea 

Galathea: Lukács Anita

Pigamlion: Horváth István

Ganimédesz: Hábetler András

Mídász:  Szerekován János

Jelmez és díszlet: Árva Nóra

 Rendező: Sylvie Gabor

*  *  *
 

Bartók: A fából faragott királyfi

Cakó Ferenc – homokgrafika 

Vezényel: Hollerung Gábor

MTV, 1973. április 30., 21.20 – 22.25

„Legyen a Honthynál ma Budán!...”

Születésnapi beszélgetés Honthy Hannánál

Közreműködik: Ráday Imre

Forgatókönyv: Kristóf Károly

Szerkesztő: Ruitner Sándor

Operatőr: Szabados Tamás

Rendező: Seregi László

Ezt a televíziós Honthy -portrét az alábbi cikk vezeti fel az RTV Újságban:

„Legyen a Honthynál ma Budán!...”

Úgy kezdődött, hogy amikor ennek a műsornak az ötlete megszületett, a stáb tagjai szent fogadalmat tettek: a művésznőt a legmesszebbmenőkig kímélni fogják… mégis, ugyebár 80 év… Ő azonban semmiféle fogadalmat sem tett. Kiadta a jelszót: „Legyen a Honthynál ma Budán!” Így, felszólító módban, s aztán személyes közreműködésével megkezdtük a kocogó-mozgalmat a Szabadság tér és a Deres utca között.

Íme néhány gyakorlat:

1. Téma-megbeszélések – egy, kettő. három, négy … (K r is t ó f  –  S e r e g i  –  R u i t n e r  váltófutása.)
2. Forgatókönyvírás – egy, kettő stb… (Idősebbek, mármint Kristóf abbahagyhatják a gyakorlatot. Honthy most kezd formába lendülni.)
3. Megbeszélések a rendezővel – egy, kettő, mint fent… (Seregi kissé liheg, Honthy különtornára megy: szilveszteri fellépéseire gyakorol.)
4. Terepszemlék, smink, fodrász, ruhapróbák (Áldor György gyártásvezető erősítő pirulákat szed, Honthy – hogy a fölös energiákat levezesse – fellép a Farsang c. tévéműsorban.)
5. Erőltetett menet – hét nap forgatás. (A forgatócsoport kapkodva szedi a levegőt, a művésznő – kiegészítő sportként – háztartási gondokkal foglalkozik: fekete, frissítők, fűtés, szőnyegtisztítás stb.)
6. Az utolsó forgatási nap vége – lazítás. (A stáb fáradtan kidől, Honthy – hóna alatt vaskos szövegkönyvvel – kikocog: születésnapi fellépésre készül, ismét eljátssza Cecíliát a Csárdáskirálynőben.)
7. Ettől a film készítői is új erőre kapnak, és utánamennek – forgatni…

E  néhány gyakorlat is bizonyára meggyőzően világít rá a 80 esztendős Honthy Hanna fiatalságának egyik titkára. Fel tehát mindnyájan, csatlakozzunk a mozgalomhoz, kocogjunk tévékészülékünkhöz, kapcsoljuk be, amikor elhangzik majd a címben jelzett felhívás!...

/Ruitner Sándor/

"Sikeresen ugrott át a régi bécsi operett keringő-lelkületéből a jazz-, a show-,  és a folklor elemeivel a modernbe" -

- így is fordíthatjuk ezt a mondatot, amelyet azért emelek ki, mert Waller nem írja, hogy melyik Ábrahám operettre vonatkozik, hol és mikor jelent meg először ez a tendencia.

Könnyen lehet, hogy Kemény Egon - Bródy István - Harmath Imre: "Kikelet ucca 3" c. nagyoperettjében - "pesti operette", Fővárosi Operettszínház, 1929. április 27. - érdemes lenne ezzel a kérdéssel a XX. század zenéjét kutató hazai zenetudósoknak  foglalkozni, ugyanis ennek az operettnek a szövegkönyve az idősebb generáció bécsi-keringő hagyományú zenevilága mellett megjelenő, a fiatalok által már kedvelt, akkor még megütközést keltő, modern táncaival is elénk állítja az akkori Pest jellegzetes társadalmi légkörét.

Örülök, hogy lefordítottad ezt a cikket, köszönöm. Fontos Klaus Waller könyve, mert olyan adatokhoz juttat minket a korabeli berlini, német színházi világról, amelyeket eddig nehéz volt elérni. Ugyanakkor egyelőre  hiányosak a magyar vonatkozású részek, de ezt minden bizonnyal pótolni fogja. Hősies munka lehetett a könyv megírása.

A minap Ábrahám Pállal kapcsolatban az alábbi, tárgyilagos cikkre bukkantam a neten. Érdemesnek tartom ide beilleszteni: 

Operett-passzázs (6): Szédítő siker, tragikus bukás – Ábrahám Pál, az „operettkirály élete” és munkássága

Közzétette: Werner Häußner, 2017. november 17-én

"125 évvel ezelőtt (1892. november 2-án), feltehetően a magyar Apatinban, látta meg a napvilágot a 20. századi berlini operett egyik meghatározó alakja: Ábrahám Pál, akinek az életéről számtalan mítosz és legenda kering, aki a „Viktória”, a „Hawaii rózsája” és a „Bál a Savoyban”  c. operettjeivel az 1930 és 1932 közötti rövid idő alatt három „könnyű múzsai” remekművet alkotott, mielőtt a nácik száműzetésbe kényszerítették.   

Witten/Ruhrban él egy Klaus Waller nevű újságíró, akit ifjú kora óta lenyűgöz Ábrahám zenéje és színes, önmagában is operettre emlékeztető élete.

Az egyik Ábrahám-biográfia szerzője egy Werner Häußnernek adott exkluzív interjúban mesél „az operett tragikus királyának” az életéről.

Kérdés:Waller úr, hogyan alakult ki Önben az Ábrahám Pál zeneszerző iránti rajongás?

Klaus Waller: Mai füleknek furcsán hangozhat: Az ötvenes években a rádióprogramokban az ember elkerülhetetlenül találkozott Ábrahám Pál melódiáival. Mivel a háború után nőttem fel, lelkes rádióhallgató voltam, valamennyi melódiáját ismertem. Azokat a filmeket, amelyeket az operettjei alapján forgattak, akkoriban természetesen nem láttam.

Ahhoz, hogy Ábrahám életével közelebbről foglalkozzam, a lökést sok-sok évvel később, a „Hawaii rózsája” turné keretében történt bemutatójakor egy újságban megjelent jelentés adta meg. Ez a zeneszerző New Yorkban történt pszichiátriai megbetegedéséről adott hírt.  Megpróbáltam tájékozódni Ábrahámról, de semmi sem állt rendelkezésre. Így beszereztem az irodalmat, és „belevetettem” magam a témába.

Klaus Waller, a witteni szerző és Ábrahám-kutató. (Fotó: Werner Häußner)

2012-ben aztán létrehoztam egy web-oldalt. Ott összegyűjtöttem azokat a tényeket, amelyek nyilvánosan közzétett anyagokban rendelkezésre álltak. A könyvemhez végzett kutatások megmutatták, hogy ezek az anyagok nemcsak hiányosak, hanem sokszorosan hibásak voltak.

Mi vezette Önt az Ábrahám Pálhoz vezető források nyomára?

Waller: Az információk felülvizsgálata fáradságos ügy volt. Először is sok ellenmondást fedeztem fel, Ábrahám saját állításaiban is. A megbízható források hiányánál legfőbb munkaeszközöm az egyes állítások elfogadhatóságának a vizsgálata volt. Az internetes oldal új kapcsolatokat nyitott számomra; ezenkívül új levéltári anyagot kaptam, pl. a budapesti Liszt Ferenc Akadémiától, amelyet köszönetet érdemlő módon Wiebe Magdolna fordított le nekem a bochumi Ruhr Egyetemtől. Ekkor kiderült: ’Csodagyerek’ Ábrahámról, ahogyan ő önmagát aposztrofálta, nem lehet beszélni.

Éppen arra az időre, amelyben Ábrahám Budapesten tanult, és megtette első lépéseit a szakmai egzisztencia irányába, sötétség borul.

Mit derített ki?

Waller: A furcsaságokat, már a születéssel kapcsolatban is. Minden forrás, és Ábrahám maga is, születési helyként az akkor magyar Apatint – ma Szerbia észak-keleti részén található – adja meg. De azt is kiderítettem, hogy házassági anyakönyvi kivonatában születési helyként az ottani járásszékhelyet, Sombort nevezték meg. Másfelől azonban ott, a zsidó születési anyakönyvben nem szerepel bejegyzés. Ábrahám mindenesetre Apatinban nőtt fel, ahol generációk óta a családja élt.

Az 1923 és 1927 közötti idő is sötétségben marad. Biztos, hogy Ábrahám tőzsdeügynökként dolgozott, és egy csődöt követően, 1924 januárjában letartóztatták.  Semmilyen bizonyítékot nem találtam arra, hogy jazz együttesekkel zenélt vagy kocsmákban zongorázott volna, mint ahogy azt gyakran állítják.

1927 jelenik meg ismét, a Budapesti Fővárosi Operettszínházban karmesterként, 1928-ban néhány dalt ír a „Zenebona” c. operetthez, és „Az utolsó Verebély lány"-nyal („Der Gatte des Fräuleins”) bemutatja első saját operettjét – többek között a későbbi Ufa-sztárral, Eggerth Mártával.

Sikeresek voltak az első operettjei?

Waller: A „Zenebona” recenziója egy teljes újságoldalt foglal el. Ez nagy sikerre utal. Ábrahám a magyar operettszínház jegyzékében is ennek az operettnek a szerzőjeként szerepel. De az első nemzetközi színházi siker csak 1930-ban, a „Viktóriá”-val köszöntött be. Első slágerét Ábrahám, persze, már 1929-ben letette az asztalra, a „Melodie des Herzens” (A szív melódiája) c. filmből való „Bin kein Hauptmann, bin kein großes Tier” (32-es baka vagyok én) c. dallal. Azután gyors egymásutánban 1940-ig – először Berlinban, 1933 után Magyarországon – egy sor filmzenét írt.

Hogyan került sor a Berlinbe történő áttelepülésre 1930 nyarán? Ebben volt szerepe a filmnek?

Waller: A legközelebbi út Magyarországról valójában Bécs lett volna ahhoz, hogy a ’magyar vidékről’ származó tehetség érvényesüljön. Erich Pommer nyilvánvalóan Berlinbe ajánlotta őt. Pommer, Marlene Dietrich felfedezője és 1930-ban „A kék angyal” (Der blaue Engel) producere, az USÁ-ban a Paramountnak és az MGM-nek dolgozott, és az UfÁ-nál producerként köteleződött el. Erich Pommer készítette a „Melodie des Herzens“ filmet,  amely az első, teljes egészében zenés német játékfilmnek számít.

Berlinben szűk három év mámoros siker következett, míg Ábrahám 1933 februárjában a náci terror elől meglehetősen sietősen a berlini Fasanstraßén lévő, tágas lakásából Budapestre menekült. Milyenek voltak az 1933 és 1939 közti esztendők Ábrahám számára Magyarországon?

Waller: A források ezekre az évekre is szűkösek. Ábrahám feleségének, Saroltának az információja szerint Budapest volt az élelmiszerpontjuk. Ábrahám, persze, gyakran utazott Bécsbe, megírta a „Mese a Grand Hotelben”c. operettet, amely premierjére 1934-ben, a Theater an der Wien-ben került sor, és 1936-ban nagy sikert aratott a „3:1 a szerelem javára” (Roxy und ihr Wunderteam) c.  operettel Budapesten, és egy évvel később még egyszer, Bécsben. Arról, miként fogadták többi magyar operettjét, amelyeket nem fordítottak le, nem tudok beszélni: Az ottani kritikákba ezideig nem tudtam betekinteni.

1939-ben Ábrahám elhagyta Magyarországot, és Párizson át az USÁ-ba ment. Ott a sikertelenség éveit követően, 1946-ban teljes pszichikai összeomlást szenvedett, és Németországba, 1956-ban történő visszatéréséig az éveket a pszichiátrián töltötte. Mi ismert erről az időről?

Waller: Ábrahám az USÁ-ban Alfred Grünwald librettója alapján megírta a „Tamburin” c. operettet, amelyet a mai napig senki sem ismer. Ezt sohasem mutatták be; az anyag a New York-i Nemzeti Könyvtárban van. Azt sem tudom megmondani, hogy egyáltalán milyen mértékben készült el ez a mű. Szeretnék többet tudni az 1956 utáni évekről is, amikor Ábrahám egy baráti kör Ábrahámot visszahozta Németországba. Először ugyan az Eppendorfi Pszichiátriára került, de azután a feleségével élt egy hamburgi lakásban. Bizonyos: Soha nem látták őt többé a nyilvánosság előtt. Elmondás szerint állítólag haláláig azt hitte, New York-ban van.

Hogyan jellemezné Ábrahám Pált, mint személyt?

Waller: Ábrahám egyedülálló, kifejezetten káprázatos személyiség volt. Fölöttébb megnyerő, de kérkedő is. Életéről sok ellentmondásos és kitalált adatot is terjesztett. Szükségét érezte, hogy magát állandóan nagyobbá tegye, mint amilyen volt. És mindig a bukástól való félelemben élt. Tragédiája az, hogy magasabbra jutott, mint azt valaha is álmodta volna, viszont mélyebbre zuhant, mint ahogyan azt legrosszabb rémálmaiban el tudta képzelni.

És Ábrahámnak, mint zeneszerzőnek a jelentősége? Honnan jön aktualitása, műveinek reneszánsza?

Waller: Azt, hogy mennyire jelentős Ábrahám zenéje, nem szeretném megítélni, mivel nem vagyok zenetudós. Kiemelkedőnek tartom a dallamokra vonatkozó ötletgazdagságát. Ábrahám olyan melódiákat írt, amelyek még 100 év elteltével is aktuálisak. Jazz-, show- és folklore-elemeivel elrugaszkodott a régi bécsi operett valcer közvetítette boldogságától.

Operettjeinek dzsessz- és revü-jellege megérinti korunk szívét. Ábrahám korának nyugtalansága és bizonytalansága, amely tükröződik műveiben, úgy tűnik, megszólít minket. Ma elismerjük: Zenéje remek szórakozás; ki kell emelni az idősek programjából."

Igen. Ez ott van. 2004-ban én is arra ébredtem egy éjjel Tokióban, hogy ide-oda inog a szálloda... :-)

Pesti Napló, 1937. szeptember 8.

(Ez szerintem soha se került bemutatásra...., a 3:1 a szerelem javára c. film viszont elkészült ... Az ezred menyasszonya viszont szerintem a Júlia c. operett lehet, passz, de ezt mutatta be 1937 végén és annak a témája is magyaros)

"Hungarian Cavalcade"
Ábrahám Pál történelmi dalművet komponál

Néhány héttel ezelőtt az a hír terjedt el Budapesten, hogy Ábrahám Pál ismeretlen helyen tartózkodik, s nem lehet megidézni annak a pernek tárgyalására, amelyet egy bécsi szálloda indított ellene a ki nem fizetett szobaszámlák miatt. Hamarosan kiderült, hogy Ábrahám Pál Budapesten tartózkodik, filmjének zenéjén dolgozik, reggeltől estig a Hunnia filmgyárban van elfoglalva, semmiféle per nem folyik ellene és nincsenek kifizetetlen bécsi hotelszámlái. Beszéltünk Abraham Pállal. Megkérdeztük:
— Mikor készült a legutolsó operettje?
— Tavaly karácsonykor került színre a 3:1 a szerelem javára című operettem, amelyet a Vígszínház produkciójával a Royal Színhdzban mutattak be Bársony Rózsival és Dénes Oszkárral a két főszerepben. Az operettet márciusban már a bécsi Theater an der Wien is bemutatta, szintén Bársony Rózsival és Dénes Oszkárral. Most film készül két verzióban, magyar és német nyelven az operettből, ugyancsak Bársony Rózsival és Dénes Oszkárral, Zsoldos Andor produkciójában.
— Legújabb operettje?
— Most zenés vígjáték készül, amelynek a zenéjét én írom. Drégely Gábornak a Szerencse fia című vígjátékából készül a darab. Az első két felvonás már készen is van. A harmadik felvonás zenéjét most komponálom. Az egész darabot modernizálta Harmath Imre, én is teljesen modern zenét írtam.
Az úgynevezett »nagy operetta elkészültéről is hallottunk.
— A nagy operett híre igaz. A szövegíró elsősorban Földes Imre és mellette Harmath Imre. Az operett címei Az ezred menyasszonya. Teljesen magyar a levegője, magyar a témája és magyar a zenéje.
— Hol kerül színre!
— Nem tudjuk még, hogy hol és mikor. Először teljesen készen akarunk lenni a librettóval és a zenével. Azt hiszem, egy hónap alatt befejezzük. Akkor, remélem, hamarosan találunk megfelelő színházat és megfelelő színészeket. Nagy színpadon kell színrekerülnie , ennek az igen sok személyt foglalkoztató operettnek. Elsősorban is szükségünk lesz két prózai bonvivanra, egy nagy énekesnőre, egy szubreitre és egy táncoskomikusra. Az operetthez három zenekar kell, egy cigány-, egy katona- és egy rendes színházi zenekar.
— Tíz év óta nem írt komoly muzsikát. Ezentúl is csak könnyű zenét ír!
— Féltve Őrzött titkomat árulom el, amikor bevallom, hogy pontosan egy év óta dolgozom minden szabad időmben dalművemen, amelynek Hungarian Cavalcade lesz a -címe. Ez a dalmű a honfoglalástól, Attilától kezdve Árpádon, Szent Istvánon, Könyves Kálmánon, Mátyás királyon, Hunyadi Jánoson, Mária Terézián, Kossuth Lajoson, Ferenc Józsefen, a világháborún, a trianoni békén, 1922 szédületes konjunktúráján keresztül a mai napokig vezet el. Az egész dalműnek egyetlen jazzszáma lesz csupán, mégpedig a konjunktúra-részben. A szöveget Harmath Imre írja. Rengeteg zene, ének, tánc és kórus szerepel a gyors iramban változó képek során.
— Hogyan született meg ez az ötlet)
— Tavaly Londonban voltam és az egyik színházban láttam Cochran Néger
Cavalcade ját. A szünetben elragadtatva dicsértem Cochran előtt a darabot és az előadást. Cochran ezt felelte a dicséretre: »Tudja, mi volna igazán szép! Egy magyar Cavalcade! Csupa szín, tűz és exotikum, ami az egész világot rendkívüli módon érdekelné.« Cochrannak^ez a mondata adta nekem az impulzust. Még aznap éjszaka leírtam az első hangjegyeket!
— Komoly a muzsika ?
— Teljesen komoly. Az egész zene a régi magyar motívumok felhasználásával készül, természetesen a Rákóczi-induló és a Kossuth-nóta teljes feldolgozásával is.
— Mikor lesz készen ?
— Félév múlva. A hangszerelés rendkívül sok időt igényel.
— Hol akarja bemutattatni a dalmüvetl
— Hát Istenem ... ha készen lesz, jelentkezni fogok vele az Operaház Igazgatójánál!
•— Új filmzene?
— Nemrégen készült el a Pesti mese, a Hotel Kikelet és a 3:1 a szerelem javára című filmek zenéje. Most írtam meg a Leány a talpán című film zenéjét is. És a legközelebbi napokban kezdem a harmadik Daróczyfilmet.
— Hol kerülnek színre ezek a filmek külföldön ?
— Ha sikerrel fejeződnek be azok a tárgyalások, amelyek ezeknek a filmeknek angol nyelven készítendő verzióira vonatkoznak, akkor a filmek az én muzsikáméinál először Angliában és azután Amerikában kerülnek előadásra.

Pótlólag ideírom. 

A cirkuszhercegnő nyári, margitszigeti szabadtéri előadásának rendezője Szabó Máté lesz.

A Színházi Élet 1933/11. szám

Kósa Györggyel, Ábrahám Pál Zeneakadémiai Osztálytársával készít ínterjút, :...
— Ábrahám Pálról mi a véleménye?
— A legőszintébb tisztelője vagyok. Különben régi jóbarátom. jegyütt végeztük az Akadémiát.

Színházi Élet 1933/23. szám:

Fehér hattyú operettről (tehát már ekkor el kezdte írni) kérdezik a zeneszerzőt, Ábrahám Pált:....
— És a) zene?
— Mindig foglalkoztatott az orosz muzsika. Elméletileg is sokat tanulmányoztam. (Ábrahám kettős tanári diplomát szerzett a Zeneakadémián.) A Viktóriában magyar muzsikát írtam, a Hawai rózsája egzotikus zenét komponáltam, a Bál a Savoybant a modem múzsának áldoztam. Most hetek óta esak orosz motívumok zsongnak bennem. Teljesen készen vagyok a tizenöt számmal, ezután kezdődik a legnehezebb munka, az ellenőrzés és a finálék felépítése. Visszavonulok Csömörre és ott fejezem be a munkát....

Az Est, 1933. május 19. 4. old.

„A fehér hattyú“ Az új Ábrahám-operett
Több "hétig' tartó tanácskozás után Ábrahám Pál megállapodott a kiadójával és a szövegíróival legújabb operettjének szüzséjében. A megegyezés érdekessége, hogy a zeneszerző visszatért régi librettistájához, Földes . Imréhez, két operettje: a »Viktória« és a »Hawai rózsája« szövegírójához, aki Grünwald és Beda társaságában írja az új librettót. Miről szól az új operett! — ezt kérdeztük ma Ábrahám Páltól.
— Földes Imre már írja a szövegkönyvet — felelte a népszerű komponista — és én holnaptól kezdve vidéken bezárkózva komponálom a muzsikát. Az új operett címe: A fehér hattyú; hősnője Anna Pavlova, miliője a régi cári balett. Oroszországban és Párizsban játszódik a sokrétű cselekmény, amely á nevezetes orosz balett útját: ragyogását és hanyatlásai kíséri. Pavlova felejthetetlen alakja és művészetének emléke inspirál munkámban.

Szomorúan olvasom a hírt az Origón:

Dancs Annamária először beszélt arról, hogyan szakított vele férje, és hogy élte meg, hogy egyedül maradt gyermekükkel. Négy hónapos volt a kisfiúk, amikor elhagyta a férje, Kerényi Miklós Máté. 

"Hét éve ismerjük egymást Mátéval, egyszer már szakítottunk, majd újra egymásra találtunk. Sokban különböztünk, de elfogadtuk egymást, és a legnagyobb békében és boldogságban éltünk. Az utolsó három évünk mesébe illő volt. Aki ismer, tudja rólam, hogy a legnagyobb rajongással szerettem a férjemet, azt a törődést, gondoskodást, amire csak egy szerelmes nő képes, mind megadtam neki. Gyönyörű volt az esküvőnk, majd sok nehézség és küzdelem árán megfogant a babánk, aki tavaly februárban 2 kiló 20 dekával, koraszülöttként jött világra. Szépen cseperedett, Máté ügyes apuka volt, mindenünk megvolt a boldogsághoz.. Aztán nyár elején sokként ért, amikor azt mondta, ő nem boldog, másképp szeretne élni, nem így képzeli el a családot. Amikor visszakérdeztem, mit ért azon, hogy másképp,  nem kaptam  választ" - mondta a művésznő a Bestnek.

A lapnak arról is beszélt, hogy hónapokon át küzdött a férjéért, a házasságuk megmentéséért, de hiába. "Megalázkodtam úgy, ahogyan csak egy szerelmes nő teheti. Végül el kellett fogadnom, hogy ő már rég döntött, másvalakit választott helyettem" - mesélte.

Nem operett, nem is musical - de legyen itt a link: 

Villanófényben - Csengeri Attila

Operettszinhaz.hu, 2018-01-03

Zenésszínházi történelmet ír a Budapesti Operettszínház. 28 évvel az ősbemutatót követően műsorára tűzi Várkonyi Mátyás elementáris erejű, rövid idő alatt kultikussá vált rock operáját a Dorian Grayt. Az előadás igazi különlegessége, hogy színpadra lépnek benne az egykori legendás Dorianek, Csengeri Attila és Homonnay Zsolt is, akik az örökifjúságra vágyó fiatalember - akit a mostani produkcióban Kocsis Dénes formál meg - életét alapvetően meghatározó két idősebb férfi szerepét öltik magukra. Csengeri Attila a végzetes arcképet készítő festőművészt, míg Homonnay Zsolt a fiút a bűnbe csábító Lord Henryt alakítja. A Kálmán Imre Teátrum január 19-i premierje kapcsán Csengeri Attilával beszélgettünk csodákról, libabőrről, szabadságról, Ács Jánosról és persze a Rock Színházról.

Uraufgeführt vor 150, 125, 100 und 75 Jahren
Operetten- und Musical-Jubiläen 2018
01.01.2018 | 15:05 | Ö1 (7 Tage Ö1)

Külföldön is a magyar operett a sláger

A Fidelio honlapján olvasható (2017.12.28. 11:58)

Az év utolsó napjaiban is sokat tesznek a Budapesti Operettszínház művészei azért, hogy a külföldi publikum előtt népszerűsítsék a magyar operettet, illetve hogy közkedvelt musicalekkel szerezzenek örömet az ünnepi időszakban. Természetesen az itthoni közönség sem marad nagyszerű programok nélkül!

A márciusban bemutatott A víg özvegy című Lehár-remek Szabó Máté rendezésében, az Operettissima Nonprofit Kft.-vel együttműködésben hódítja meg Európa nagyvárosait.

Július elején a trieszti Politeama Rosetti adott otthont Glavári Hanna és Daniló gróf fordulatos szerelmi történetének,

december 27. és 29. között pedig – Belgiumban az első operettként – a Capitole Gent közönsége előtt mutatkozik be három estén át, német nyelven, mintegy 2400 néző előtt.

A flamand közönség Hanna szerepében Bordás Barbarát, Danilóként Vadász Zsoltot, Rosillonként pedig vendégművészünket, Balczó Pétert üdvözölheti, Valencienne-t Lukács Anita, Nyegust Peller Károly, báró Zéta Mirkót Bardóczy Attila alakítja majd, míg Kromovot Faragó András, Olgát pedig Oszvald Marika kelti életre Ének- és Balettkarunk, valamint a debreceni Kodály Filharmonikusok segítségével, Somogyi-Tóth Dániel dirigálásában.

[...]

(Forrás: Operettszínhaz.hu)

Cotton Club Singers: Ó. Budapest: COTTON CLUB SINGERS: Gabriella SZŰCS (voc), Adrienn ZSÉDENYI (voc), Boldizsár LÁSZLÓ (voc), Gábor FEHÉR (voc) & Sándor DOBSA (p), Gyula TÓTH (g), Gábor BALÁZS (b), Csaba DEBRECZENI (dr), Vilmos KÖRMENDI (arr)
Budapest, Hungary, P2000

1. Pest megér egy estet":

- Budapest (Miklós BRODSZKY-Imre HARMATH)

- Egy édes boldog pesti nyár (Szabolcs FÉNYES- István MIHÁLY)

- Pest megér egy estet (Júlia HAJDÚ-István BRAND)

- Legyen ötkor fenn a várban (Dénes BUDAY)

- Legyen a Horváth kertben (Lajos Lajtai - István Békeffy )

2 "Hétre ma várom a Nemzetinél"

Van London, van Nápoly (László ANGYAL-Imre HARMATH)

A Nagykörút estefelé ragyog (Lajos LAJTAI-István BÉKEFFI)

A vén Tabán (Mihály SZÁNTÓ-Mihály ERDÉLYI)

In der Josefstadt (Béla ZERKOVITZ)

Budán este tíz óra után (Mihály ERDÉLYI - Mihály SZÁNTÓ)

3 "Hold ragyog a Dunán" 

- Van a Dunán egy kis ladik (Károly de Fries-Kálmán KOVÁCS)

- Sétahajó (Júlls HAJDÚ - Iván BRADÁNYI)

- A Dunaparton este zene szól (Mihály ERDÉLYI)

-Hold ragyog a Dunán (Gábor NÁDAS-Tlbor ifj.KALMÁR)

- Kis csónakom a Dunán (Mihály ERDÉLYI)

4. "A pesti nö"

- A ruha a fő (Károly de Fries)

- Mikor egy édes tizenhat éves (Mihály SZÉCSÉN)

- Halló baby (Pál ÁBRAHÁM- István MIHÁLY)

- Látod, ez a szerelem (Tamás DEÁK-István S.NAGY) 

- A pesti nö (József BLUM-Tamás FELKAI)

- Váci utca

5. "Kigyúlt a fény”

Kigyúlt a fény (László POGÁNY-Ollvér LANTOS)

7. "Az élet megy tovább" 

- Az élet megy tovább (Jenő HORVÁTH-Rudolf HALÁSZ)

-Sportinduló (DonajevszkiJ-István RAICS)

-Üdvözlégy, Moszkva (Blantner-ROSSA)

- Kispiricsl faluvégen (Hungarian Traditional)

-Taps polka (Zoltán SZERDAHELYI-Imre ERDŐ)

8. "Látta-e már Budapestet éjjel"

Látta-e már Budapestet éjjel (Béla ZERKOV1TZ)

A Dunákorzó este ragyog (József KÓLA- Mlhály SZÉCSÉN)

Különös éjszaka volt (Gábor NÁDAS-Iván SZENES)

Gyönyörű így este Budapest (János BREITNER - Lajos SURÁNYI)

9. "Szervusz Budapest"

Szervusz Budapest (András BÁGYA-Iván SZENES)

10. "New York-ban hely"

New York-ban hely (Pál ÁBRAHÁM-lmre HARMATH)

Régi film- és operettdalok modern feldolgozásban hallgatók:

Bergendv Koncert, Tánc, Jazz és Szalon Zenekar: Mesél a Pesti Broadway: Gábor ANTAL (tp), István MÓRÉ (tb), István BERGENDY (as, cl, ld, arr-2), Péter BERGENDY (ts), János DÁNI (p. arr-1), György OROSZLÁN (g, vlol), Péter GÁBOR (b), István BÁLINT (dr, voc-8), Zoltán MERICSKE (cymbal-solo-9), Endre DAMITH (arr-3), Miklós ZARECZKY (voc-4), Kata JANZA (voc-5), Éva VASVÁRI (voc-6), Nelly PÉRCHY (voc-7) Hungarian Radio Studios, Budapest, Hungary, October 1995

A pénzemet én máma mind elmulatom (Kalapom, pom) (Pál GYÖNGY-Imre HARMATH)

1-4 Hello, Baby! (Pál ÁBRAHÁM-István MIHÁLY)

-2-5 Madonna, drága (Pál GYÖNGY-István MIHÁLY)

1-4-6 Tudom, hogy van neki (Szabolcs FÉNYES- István MIHÁLY)

-3-5-6-7 Pá, kis aranyom, pá (Mihály EISEMANN- László SZILÁGYI-István MIHÁLY)

-2-5-6-7 Hamvadó cigarettavég (Tamás HEGEDŰS- György G. DÉNES)

-2-5 A Te szerelmed (Béla DOLECSKÓ-László SEGESDY)

-2-5-7 Nincsen lakat a számon (Jenő Sándor-Imre HUZLI)

-1-4 Oda vagyok magáért (Szabolcs FÉNYES-István MIHÁLY)

-2-4-5 Legyen esze (Alfréd MÁRKUS-Imre HARMATH)

-1-4-6 A kedvem ma oly happy (Pál ÁBRAHÁM-Ferenc BALOGH) -2-8-9

Németh Marika Sárdy János sírjánál

Forrás: Operett Klub képgalériája

A televízióban tegnap éjjel sugárzott Szimai Albert-műsor tartalma volt:

Rátonyi Róbert interjúvolta meg Szirmai Albertet, amerikai otthonából Budapestre érkezett világhírű magyar komponistát, aki új operettjének, a Tündérlaki lányok operettszínházi bemutatójának próbájára érkezett Budapestre – 1963-ban.

Az interjút követően a televízió stúdiójában felvett részleteket (jeleneteket) láthattunk Szirmai operettjeiből:

egyebek közt a Táncos huszárok című operettből: „karmester-kettős”, a Mágnás Miskából, és ugyanennek az operettnek a 1949-es filmváltozatából is; A ballerinából táncjelenet; a Mézeskalács című daljátékból:

• Kórusjelenet és tánc: „Szív küldi szívnek szívesen…”
• „Szív küldi szívnek szívesen” – érdekesség volt, hogy a királykisasszony dalát először elénekelte Tiboldi Mária, őt követően Honthy Hanna „megmutatta” neki, hogyan is kell igazán a primadonnának előadni ezt a  dalt - „az ő tolmácsolásában”, majd harmadszorra is elhangzott ugyanez a dal – már a kettősükben.

Honthy és Tiboldi mellett Petress Zsuzsa, Zentai Anna, Galambos Erzsi, Lehoczky Zsuzsa, Mészáros Ági, Németh Marika, Baksay Árpád, Bodrogi Gyula, Latabár Árpád, Latabár Kálmán és Sárdy János szerepelt - énekelt az egyes darabrészletekben.

Továbbá Szirmai Albert dalaiból, sanzonjaiból is kaptunk egy válogatást Mezei Mária, Neményi Lili és Ráday Imre előadásában.

A műsor végén Rátonyi Róbert még rákérdezett a vendég, Szirmai Albert legújabb, „vadonatúj” operettének, a Tündérlaki lányok zenéjére is; sőt a komponista élőben, zongora mellől kísérte Németh Marikát és Baksay Árpádot, akik civilben, kezükben kottával, a szerző két oldalán állva énekeltek el egy duettet ebből az operettújdonságból – mintegy a premiert megelőzve, a nézőknek.

Nagyon örültem, hogy az M3 csatornán most újra láthattam ezt a régi, archív, fekete-fehér, zenés televíziós filmet - ízelítőt a múltból, hozzá kis „zenetörténetet” is.

Köszi a teljes listát, az első két rész teszett, tegnap este meghallgattam mindkettőt. A 3. 4. rész tartalmát én nem találtam meg, köszi, hogy feltetted. A Zenés tévészínház dalaiból válogatták össze, de az interoperettből is játszottak dalokat meg egyéb felvétek is voltak, sőt a két műsorvezető is énekelt.

Köszönöm, hogy beírtad ezt a műsort, ami elkerülte a figyelmem.

Most ideírom a már lement első két rész , a mai harmadik és a holnapi negyedik rész műsortartalmát, valamint a további adások időpontját is:

„Jön-e velem nagysád, shimmyt járni?”

Póka Éva és Csere László operettműsora

Ismert operettek slágerei neves művészek előadásában.

(1994) ( I- X. rész)

(40')

Rendező: Bilicsi Erzsébet

I. rész volt

 2017. december 23. szombat 15:40 - 16:20 (ism.volt  dec. 25.hétfő de. 07:20)

Műsortartalom:

Jacobi Viktor: Leányvásár

- Kettecskén;

- Tom és Lucy szerelmi kettőse.

Kálmán Imre: Marica grófnő

- Ringó vállú csengeri violám.

Schubert - Berté: Három a kislány

- Tschöll papa lányai mi vagyunk;

- Orgonáknak hófehér, bűvös szirma hull;

- Árva a ház.

Offenbach: Párizsi élet

- A hószín fátyol és a szűz mirtusz;

- Olyan tágas ez a város;

- A pénzkirály dala;

Cole Porter: Kán-kán.

II. rész volt

2017. december 25. hétfő 15:30 - 16:15 (ism. volt de. 7:20-tól)

Jacobi Viktor: Sybill

 - Sybill levele;

- Ha valami van, ez az, ami roppant jó;

- Én édes asszonyom,

- Sybill; Volt egy hercegnő;

- Valami csoda varázs;

-  Addig jó a tánc, míg izmos a láb;

- Illúzió a szerelem;

- Gombház, hogyha leszakad;

- A Nagyhercegnő belépője;

- Élni jó.

III. rész ma du. december 26., kedd 15:20 (Ism. december 27. , de: 7:20)

A mai műsor tartalmából:

Jacques Offenbach: Szép Heléna

 - Heléna dala;

- Az istennők és Páris kvartettje;

- Menelaos dala;

- Kréta szigetre;

- Bordal;

- Heléna és Páris duettje;

- Voltam király Beóciában;

- Ha bölcs a férj;

- Kánkán.

IV. rész: december 27., szerda 15:30 (Ism.. december 28., de: 7:20)

A  holnapi műsor tartalmából

Leo Fall: Pompadour

- Madame Pompadour belépője;

- Egy életem, egy halálom;

- Óh, Joseph, Óh, Joseph.

Franz von Suppé: Szép Galathea

- Pygmalion imája és Galathea ébredése;

- Mydas dala;

- Bordal.

Planquette: A corneville-i harangok

• Harangdal;
• Henry márki dala.

Arthur Sullivan: A Mikádó

- A három hölgy dala;

- Mikádó dala;

- Finálé.

A további adások időpontjai:

Apropos Operette
Legendäre Stimmen der Vergangenheit
26.12.2017 | 15:05 | Ö1 (7 Tage Ö1)

Große Opern-Diven der Vergangenheit im Reich der Operette. Ausschnitte aus Werken von Johann Strauß, Franz Lehár, Carl Zeller und Karl Millöcker - gesungen von Hilde Zadek, Lisa Della Casa, Hilde Güden, Melitta Muszely, u.a. 

Jön e velem nagyság simmyt járni operett sorozat:

Jön-e velem maccsád? - ez a pontos címe a sorozatnak

1 rész tartalma:

Jacobi Viktor: Leányvásár - Kettecskén; Tom és Lucy szerelmi kettőse. Kálmán Imre: Marica grófnő - Ringó vállú csengeri violám. Schubert - Berté: Három a kislány - Tschöll papa lányai mi vagyunk; Orgonáknak hófehér, bűvös szirma hull; Árva a ház. Offenbach: Párizsi élet- A hószín fátyol és a szűz mirtusz; Olyan tágas ez a város; A pénzkirály dala; Cole Porter: Kán-kán.

Az m3 dec. 25-án délután 15 óra körül "Jön e velem naccsád" címmel operett ismertető műsort tartott, most Jacobi Viktor Sybill c. operettjét boncolgatták és ebből játszottak dalokat (én a médiabox-ról néztem vissza) és meséltek a zeneszerző életéről.

Valójában ez egy 10 részes operettműsor sorozat, amelynek a 2 része ment dec. 25-én.

Visszakerestem az első részt is, ebben a Jacobi: Leányvásárból, Schubert - Berté: Három a kislányból, Kálmán: Marica grófnőből, Offenbach: Szép Helénából és Cole Porter: Can-Can jából hallhattunk részleteket. A bevezető dal pedig minden rész elején Kálmán Bajadér: Jön e velem nagyság simmit járni

Kíváncsian várom a tövábbi részeket:

https://port.hu/adatlap/sorozat/tv/jon-e-velem-naccsad/poka-eva-es-csere-laszlo-operettmusora-4-resz/episode-485635

Este pedig a Duna tévén 2017. évi Budavári Palotakoncert 1 részét játszották vissza

M3 csatorna, ma éjjel

2017. december 25. hétfő 23:20 - 00:45

Szirmai-est - Szív küldi, szívnek, szívesen..

Magyar szórakoztató műsor (1962)

(85')

„Az a tipikusan mindenkivel előadódó helyzet, amikor csak úgy dudorászik valamit, aztán nem ugrik be, honnan is van ez - "csak fülbemászott". Szirmai Albertet például sokan várták 1963-ban idehaza, talán éppen azért is, mert bár a Mágnás Miska dallamvilága mindenkinek ismerős volt, de számos olyan sanzon, operett auráját is idézte fel már személye is, amelyek esetleg rá is erősíthettek az "Aha! - élményre".

A Magyar Televízióban konkrétan ez történt, megérkezésének alkalmából készítettek egy műsort a tiszteletére.”

Műsorvezető: Rátonyi Róbert

Szereplők:

• Bodrogi Gyula

• Galambos Erzsi

• Honthy Hanna

• Latabár Árpád

• Latabár Kálmán

• Lehoczky Zsuzsa

• Mészáros Ági

• Mezey Mária

• Neményi Lili

• Németh Marika

• Petress Zsuzsa

• Ráday Imre

• Rátonyi Róbert

• Sárdy János

• Tiboldi Mária

• Zentai Anna

Rendezte:  Simon Zsuzsa

Ma este a Mezzo csatornán láthatjuk A víg özvegy közvetítését a New  York-i Metropolitan Operaházból – a  2015. január 17-i előadás felvételéről:  20.30 – 23.30

The Merry Widow by Lehár with Renée Fleming at the Metropolitan Opera

The Merry Widow, by Franz Lehár

The Metropolitan Opera Orchestra and Chorus,

Andrew Davis (Conductor)

Susan Stroman (Stage Director)
Julian Crouch ( Set Designer)
William Ivey Long (Costume Designer)
Paul Constable (Lighting designer)

Renée Fleming (Hanna Glawari)
Kelli O'Hara (Valencienne)
Nathan Gunn (Count Danilovitch)
Alek Shrader (Camille de Rosillon)
Thomas Allen (Baron Zeta)
Jeff Mattsey (Vicomte Cascada)
Alexander Lewis (Raoul de St. Brioche)
Carson Elrod (Njegus)
Emalie Savoy (Sylviane)
Wallis Giunta (Olga)
Margaret Lattimore (Praskowia)
Daniel Mobbs (Kromow)
Mark Schowalter (Bogdanovitch)
Gary Simpson (Pritschitsch)
Andrea Coleman (Woman)
Jason Simon (Maitre D')

Recorded at the Metropolitan Opera House, New York, on January 17, 2015
Directed by Gary Halvorson

Ja az elnyűhetetlen magyar virtus..... nem is tudom, mikor lehetett utóljára, hogy nem volt repertoáron az opiban....

A másik örök pedig a Denevér az Operaházban/Erkelben....

Az igaz; a repertoár két évente cserélődik, ami "örök" - a Csárdáskirálynő...

a régi műsorfüzetek - ami kapható - még megvásárolhatóak az Operettszínház szervezésén vagy a színház Shopjában.

Biztos nem vették sokan. Mostanában max. 2 évadot megy egy operett, aztán leveszik....

kiváncsi vagyok erre a Kékszakállara, mi lesz, mert a librettót átteszik az 50-es években.... hát én utálom azt a korszakot, mért pont akkorra....

Szerettem volna hozzájutni az elmúlt évadban bemutatott Sybill és az idén színre került Luxemburg grófja produkciók műsorfüzetéhez.  Emlékeztem arra, hogy a korábbi évek bemutatói alkalmával az Operettszínházban megvásárolhattam az előadás előtt vagy a szünetben az adott darabhoz készült igényes kivitelű,  a szerzőket,  a darab  cselekményét, az alkotókat, közreműködőket, szereplőket feltüntető/bemutató, jelenetképeket is tartalmazó füzeteket . (Ilyen volt például a Cigányszerelem,   a Csókos asszony,  a Csárdáskirálynő,  A víg özvegy, a Viktória, A mosoly országa, A bajadér, a Marica grófnő vagy A cirkuszhercegnő műsorfüzetei).   Most, érdeklődésemre, a Shopban is, a színház Szervezési Irodájában is azt közölték, hogy Jacobi és Lehár operettjének kiadványát ne várjam, ne keressem, mert nincs, nem volt kapható, és a jövőben sem szándékozzák kiadni. Ehhez nem fűztek magyarázatot, vélhetően a színház vezetőségének döntése ez - hangsúlyozták.

Az utolsó ilyen füzet 2015-ben Eisemann Mihály Én és a kisöcsém című darabjához készült.  Arra a kérdésemre, hogy ez a gyakorlat véglegesnek tekinthető-e, bizonytalan igennel feleltek. Sajnos.

Én inkább arra gyanakszom, hogy az eddigi szponzorok közül egyesek, akik adták a pénzt a füzetek legyártásához, kihátráltak a bizniszből, de van amelyik időközben meg is szűnt.

A támogatók neve, amely intézmények a füzeten rajta szerepeltek, a következők voltak:

A helyi Téma; Magyar Szuperbrands; MBI Magyar Brands; MTVA; Népszabadság; Origo; Szabad Föld; Wáberer; Szinhaz.hu;  Bluechip;  Operettszínház;  www.operett.hu, Jegy.hu; Fidelio; Funzine.

Mindenképpen legalább egy kellemes estét vártam ettől, ha nem is a legjobb Eisemann dalokat, meg egy maira vetülő társadalomproblémát, ami szintén nem jött ki nekem, max. az, hogy mindent ellopnak, de akadozott az egész előadás, szegény színészeknek nehéz lehetett betanulni ezt a rengeteg zagyva szöveget és nehezen megjegyezhető furcsa dallamot. Ez nem csak az én véleményem, hanem a közönségé is körülöttem. Pedig jó ötlet ismeretlen, elfeledett operetteket előszedni.

Ok. Bár ilyet még nem csináltam, de engedélyeztem, remélem sikerült.