3232 zenebaratmonika 2017-09-13 16:07:16
És még egy érdekes cikk Ábrahám Pál első próbálkozásairól a könnyűzene fel. (Mint tudjuk komolyzenésznek készült) ABRAHáM PÁL karrierjéről ezerféle verzió kering. Most végre összeállítottuk pályafutását és megdönthetetlen adatokkal jelenthetjük: Ábrahám Pál első könnyű zeneszámát a Kamara-m ozgóban adták elő egy szkecs előadása 'során. Az Ábrahám-daloknak Kcllér Dezső szövegével itt már szép sikere volt. Gábor Dezsőnek, a Magyar Színház akkori és a Vígszínház mostani titkárának ajánlására ekkor a Magyar Színházhoz került, ahol a Csókról csókra cimü operettet korrepetálta a szereplőkkel. Ezután ugyancsak Kellér Dezső kitűnő szövegeire a Jardinban énekelték néhány dalát, majd a Kis Komédában szintén Kellér szöveggel bemutatták egy operettjét. Faludi Sándor akkor felszólította a Zenebona cimü operett betétjeinek komponálására. Egyben arra kérte, hogy angol jazz-karmester mintára pálca nélkül, fehér kesztyűben dirigáljon. A Zenebonával Ábrahámnak nagy sikere volt, még nagyobb Az utolsó Verebély-lány-nyal, innen a Fővárosi Opercttszínház színpadáról ugrott át az ország határain külföldre, ahol r-a nála kevés népszerűbb komponista van. Esti Kurir, 1932. január 10. A Függöny mögött
És még egy érdekes cikk Ábrahám Pál első próbálkozásairól a könnyűzene fel. (Mint tudjuk komolyzenésznek készült) ABRAHáM PÁL karrierjéről ezerféle verzió kering. Most végre összeállítottuk pályafutását és megdönthetetlen adatokkal jelenthetjük: Ábrahám Pál első könnyű zeneszámát a Kamara-m ozgóban adták elő egy szkecs előadása 'során. Az Ábrahám-daloknak Kcllér Dezső szövegével itt már szép sikere volt. Gábor Dezsőnek, a Magyar Színház akkori és a Vígszínház mostani titkárának ajánlására ekkor a Magyar Színházhoz került, ahol a Csókról csókra cimü operettet korrepetálta a szereplőkkel. Ezután ugyancsak Kellér Dezső kitűnő szövegeire a Jardinban énekelték néhány dalát, majd a Kis Komédában szintén Kellér szöveggel bemutatták egy operettjét. Faludi Sándor akkor felszólította a Zenebona cimü operett betétjeinek komponálására. Egyben arra kérte, hogy angol jazz-karmester mintára pálca nélkül, fehér kesztyűben dirigáljon. A Zenebonával Ábrahámnak nagy sikere volt, még nagyobb Az utolsó Verebély-lány-nyal, innen a Fővárosi Opercttszínház színpadáról ugrott át az ország határain külföldre, ahol r-a nála kevés népszerűbb komponista van. Esti Kurir, 1932. január 10. A Függöny mögött
3231 zenebaratmonika 2017-09-13 15:38:36
ÁBRAHÁM PÁL, a példátlanul rövid idő alatt világhírűvé lett magyar komponista, aki a budapesti Zeneakadémiáról indult és a KIs Komédián át jutott a nagy színházak orchesterébe, e pillanatban ül be a Király Színház elkerített orchesterébe, amelynek muzsikusai már készülődnek a Havai rózsája házi föpróbájára. Abrahám, mielőtt fölemelné pálcáját, hogy belekezdjen a nyitányba, bemutatja a nézőtéren öszszegyülekezett benfentes publikumnak a zenekar amerikai vendégeit, akiket ö hozott magával Berlinből és akik a különösebbnél különösebb hangszerek ördögi mesterei. Abrahám Pál még Berlinben szerveZte ezt a kis amerikai truppot. A hét amerikai fiatalember a berlini Havai rózsája zenekarában olyan sikerrel szerepelt, hogy Ábrahám Pál, most, hogy Budapesten a Király Színházban szÍnrekerül a Havai rózsája, magával hozta az amerikai zenészeket. Az amerikaiak olyan hangszereket hoztak magukkal, amiknek Budapesten még nevük sincs. Itt még sohasem látták és hallották azokat Ezeken a hangszereken olyan mutatványokat végeznek, amilyenek még sohasem gyönyörködtettek pesti füleket — Ezek az én kabaláim — mutatta be Abrahám tegnap a zenekari próba közönségének az amerikai muzsikosokat Esti Kurir, 1932. január (10. évfolyam, 1-25. szám) Igazából milyen hangszerek lehettek ezek? Hawaii gitár talán, bendzsó... ekkor még ezeket nem ismerték nálunk?
ÁBRAHÁM PÁL, a példátlanul rövid idő alatt világhírűvé lett magyar komponista, aki a budapesti Zeneakadémiáról indult és a KIs Komédián át jutott a nagy színházak orchesterébe, e pillanatban ül be a Király Színház elkerített orchesterébe, amelynek muzsikusai már készülődnek a Havai rózsája házi föpróbájára. Abrahám, mielőtt fölemelné pálcáját, hogy belekezdjen a nyitányba, bemutatja a nézőtéren öszszegyülekezett benfentes publikumnak a zenekar amerikai vendégeit, akiket ö hozott magával Berlinből és akik a különösebbnél különösebb hangszerek ördögi mesterei. Abrahám Pál még Berlinben szerveZte ezt a kis amerikai truppot. A hét amerikai fiatalember a berlini Havai rózsája zenekarában olyan sikerrel szerepelt, hogy Ábrahám Pál, most, hogy Budapesten a Király Színházban szÍnrekerül a Havai rózsája, magával hozta az amerikai zenészeket. Az amerikaiak olyan hangszereket hoztak magukkal, amiknek Budapesten még nevük sincs. Itt még sohasem látták és hallották azokat Ezeken a hangszereken olyan mutatványokat végeznek, amilyenek még sohasem gyönyörködtettek pesti füleket — Ezek az én kabaláim — mutatta be Abrahám tegnap a zenekari próba közönségének az amerikai muzsikosokat Esti Kurir, 1932. január (10. évfolyam, 1-25. szám) Igazából milyen hangszerek lehettek ezek? Hawaii gitár talán, bendzsó... ekkor még ezeket nem ismerték nálunk?
3230 Búbánat 2017-09-12 11:22:54
[url] http://www.operett.hu/cikkek/allami-elismeresben-reszesult-kalman-imre-lanya/1305; Állami elismerésben részesült Kálmán Imre lánya [/url] 2017-09-08, www.operett.hu Szeptember 1-én a Parlamentben Pro Cultura Hungarica kitüntetést adományozott Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter Kálmán Yvonne-nak, a világhírű operett szerző, Kálmán Imre lányának, édesapja munkásságának és az operettnek, mint magyar műfajnak nemzetközi népszerűsítése érdekében végzett több évtizedes tevékenysége elismeréseként. Emellett bejelentette a Kálmán Imre Kutatóintézet létrehozását.
[url] http://www.operett.hu/cikkek/allami-elismeresben-reszesult-kalman-imre-lanya/1305; Állami elismerésben részesült Kálmán Imre lánya [/url] 2017-09-08, www.operett.hu Szeptember 1-én a Parlamentben Pro Cultura Hungarica kitüntetést adományozott Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter Kálmán Yvonne-nak, a világhírű operett szerző, Kálmán Imre lányának, édesapja munkásságának és az operettnek, mint magyar műfajnak nemzetközi népszerűsítése érdekében végzett több évtizedes tevékenysége elismeréseként. Emellett bejelentette a Kálmán Imre Kutatóintézet létrehozását.
3229 Búbánat 2017-08-30 12:00:19
Örvendetes, hogy sok-sok év után újra van - 2014 óta -operett a magyar rádióban (Dankó Rádió). Azért érdemes megemlíteni azt is, hogy régen a rádióban nemcsak itthon készült és felvett, magyar nyelvű stúdiófelvételekről hallgathattunk operetteket, operett-részleteket. Külföldi rádiófelvételekről, hanglemezfelvételekről is napi rendszerességgel szólaltak meg dalok, kettősök, együttesek, finálék, nyitányok, jelenetek, kórustételek, balettképek az ismert vagy kevésbé ismert operettekből, daljátékokból, zenés játékokból - eredeti nyelven, és a kor legendás operaénekeseinek, operacsillagainak tolmácsolásában, kiváló zenekarok, énekkarok közreműködésével, neves karmesterek vezényletében. Tehát pld. francia nyelven élvezhettük Lecocq: Angot asszony, Hervé: Nebányvirág, Planquette: A corneville-i harangok; Offenbach: A gerolsteini nagyhercegnő, A szép Heléna, Périchole, Tamburmajor lánya...; németül Lehár: A víg özvegy, A mosoly Országa, Pacsirta, Giuditta stb., Suppé: Boccaccio, J. Strauss: A cigánybáró, A denevér, Egy éj Velencében..., Fall: Pompadour; Kálmán: Csárdáskirálynő, Marica grófnő…, Zeller: A madarász, Millöcker: A koldusdiák, Dubarry, Oscar Straus: Varázskeringő, Ábrahám Pál: Bál a Savoyban, Hawaii rózsája…, angol nyelven Jones: A gésa, Sullivan: A Mikádó, A gondolások, Patience…, és számos más operettkomponista műveinek részleteit is, sorolhatnám ezeket tovább… Napi rendszerességgel hallhattunk olyan világsztárokat és/vagy jónevű operaénekeseket operettet énekelni, mint Regine Crespin, Mady Mesplé, Suzanne Lafaye, Yvonne Minton, Elisabeth Schwarzkopf, Emmy Loose, Hilde Güden, Erika Köth, Anneliese Rothenberger, Lucia Popp, Brigitte Fassbender, Gundula Janowitz, Réthy Eszter, Anday Piroska, Wilma Lipp, Joan Sutherland, Janet Baker, Monica Sinclair,Elsie Morison, Valerie Masterton, Elisabeth Harwood, Lisa della Casa, Anna Moffo, Teresa Stratas, Frederica von Stade, Beverly Sills… Gabriel Bacquier, Gérard Souzay, Michel Sénéchal, Robert Massard, Michel Dens, Ernest Blanc, Roger Soyer, Jules Bastin, Alain Vanzo, Nicolai Gedda, Peter Schreier, Fritz Wunderlich, Richard Tauber, Pataky Kálmán, Hermann Prey, Gerhard Unger, Walter Berry, Erich Kunz, Tom Krause, Kurt Böhme, Stuart Burrows, Alexander Young, Richard Lewis, John Cameron, Geraint Evans… A Kossuth Rádió, a Petőfi Rádió naponta sugározta a fentiek operettfelvételeit is – a magyar előadóké mellett. Tehát a rádióhallgatónak lehetősége volt arra, hogy ugyanazt az operettrészletet egyik nap eredeti nyelven, a következő nap akár magyar felvételről is meghallgatni, élvezni azt! Ugyanez volt a helyzet az operarészletek tekintetében is: napról napra hol magyar, hol külföldi előadók tolmácsolásában hallgathattuk meg kedvenc darabjaink ismert ének-zene számait. Sajnos, ez a számomra igencsak becsült műsorválaszték (rádiós korszak) a nyolcvanas-kilencvenes évektől kezdve előbb ritkulni kezdett, majd bánatomra, teljesen eltűnt a rádió zenei műsorkínálatából (párhuzamosan a CD, video, DVD, majd az internet megjelenésével ). Sajnálom.
Örvendetes, hogy sok-sok év után újra van - 2014 óta -operett a magyar rádióban (Dankó Rádió). Azért érdemes megemlíteni azt is, hogy régen a rádióban nemcsak itthon készült és felvett, magyar nyelvű stúdiófelvételekről hallgathattunk operetteket, operett-részleteket. Külföldi rádiófelvételekről, hanglemezfelvételekről is napi rendszerességgel szólaltak meg dalok, kettősök, együttesek, finálék, nyitányok, jelenetek, kórustételek, balettképek az ismert vagy kevésbé ismert operettekből, daljátékokból, zenés játékokból - eredeti nyelven, és a kor legendás operaénekeseinek, operacsillagainak tolmácsolásában, kiváló zenekarok, énekkarok közreműködésével, neves karmesterek vezényletében. Tehát pld. francia nyelven élvezhettük Lecocq: Angot asszony, Hervé: Nebányvirág, Planquette: A corneville-i harangok; Offenbach: A gerolsteini nagyhercegnő, A szép Heléna, Périchole, Tamburmajor lánya...; németül Lehár: A víg özvegy, A mosoly Országa, Pacsirta, Giuditta stb., Suppé: Boccaccio, J. Strauss: A cigánybáró, A denevér, Egy éj Velencében..., Fall: Pompadour; Kálmán: Csárdáskirálynő, Marica grófnő…, Zeller: A madarász, Millöcker: A koldusdiák, Dubarry, Oscar Straus: Varázskeringő, Ábrahám Pál: Bál a Savoyban, Hawaii rózsája…, angol nyelven Jones: A gésa, Sullivan: A Mikádó, A gondolások, Patience…, és számos más operettkomponista műveinek részleteit is, sorolhatnám ezeket tovább… Napi rendszerességgel hallhattunk olyan világsztárokat és/vagy jónevű operaénekeseket operettet énekelni, mint Regine Crespin, Mady Mesplé, Suzanne Lafaye, Yvonne Minton, Elisabeth Schwarzkopf, Emmy Loose, Hilde Güden, Erika Köth, Anneliese Rothenberger, Lucia Popp, Brigitte Fassbender, Gundula Janowitz, Réthy Eszter, Anday Piroska, Wilma Lipp, Joan Sutherland, Janet Baker, Monica Sinclair,Elsie Morison, Valerie Masterton, Elisabeth Harwood, Lisa della Casa, Anna Moffo, Teresa Stratas, Frederica von Stade, Beverly Sills… Gabriel Bacquier, Gérard Souzay, Michel Sénéchal, Robert Massard, Michel Dens, Ernest Blanc, Roger Soyer, Jules Bastin, Alain Vanzo, Nicolai Gedda, Peter Schreier, Fritz Wunderlich, Richard Tauber, Pataky Kálmán, Hermann Prey, Gerhard Unger, Walter Berry, Erich Kunz, Tom Krause, Kurt Böhme, Stuart Burrows, Alexander Young, Richard Lewis, John Cameron, Geraint Evans… A Kossuth Rádió, a Petőfi Rádió naponta sugározta a fentiek operettfelvételeit is – a magyar előadóké mellett. Tehát a rádióhallgatónak lehetősége volt arra, hogy ugyanazt az operettrészletet egyik nap eredeti nyelven, a következő nap akár magyar felvételről is meghallgatni, élvezni azt! Ugyanez volt a helyzet az operarészletek tekintetében is: napról napra hol magyar, hol külföldi előadók tolmácsolásában hallgathattuk meg kedvenc darabjaink ismert ének-zene számait. Sajnos, ez a számomra igencsak becsült műsorválaszték (rádiós korszak) a nyolcvanas-kilencvenes évektől kezdve előbb ritkulni kezdett, majd bánatomra, teljesen eltűnt a rádió zenei műsorkínálatából (párhuzamosan a CD, video, DVD, majd az internet megjelenésével ). Sajnálom.
3228 zenebaratmonika 2017-08-30 09:57:03
Eisemann Mihályt úgy nézem most tették fel a listára, mert az Én és a kisöcsém előadást egyáltalán nem írja, és a nemzetisége sincs még a neve mellett....
Eisemann Mihályt úgy nézem most tették fel a listára, mert az Én és a kisöcsém előadást egyáltalán nem írja, és a nemzetisége sincs még a neve mellett....
3227 zenebaratmonika 2017-08-30 09:53:57
Suppe 7 előadás 2 produkció 2 városban Nico Dostal 0 Robert Stolz 0 30 előadás 3 produkció 3 városban Charles Lecocq Festival d'Opérettes de Lamalou les Bains La fille de Madame Angot 1 előadást látok aug 20-án
Suppe 7 előadás 2 produkció 2 városban Nico Dostal 0 Robert Stolz 0 30 előadás 3 produkció 3 városban Charles Lecocq Festival d'Opérettes de Lamalou les Bains La fille de Madame Angot 1 előadást látok aug 20-án
3226 zenebaratmonika 2017-08-30 09:32:09
Ábrahám Pál 55 előadás 8 produkció 8 vársoban (Ebben nincs benne a Győri Bál a Savoyban, a miskolci Viktória pedig csak febr. 28-ig, pedig májusban is ment) Huszka Jenő 22 előadás 2 produkció 2 városban (Budapest és Sapaev, csak érdekességből) Jacobi Viktór 11 előadás Budapeten Szirami Albert 10 előadás Budapesten (persze nyilván több, de azok kis helyek voltak) Eisemann Mihály 29 előadás Pécsett Zerkovitz Béla 0 előadás Ralph Benatzky 154 előadás 14 produkció 13 városban Oscar Strauss 20 előadás 3 produkció 3 városaban Carl Zeller 45 előadás 6 produkció 6 városban Millöcker 15 előadás 2 produkció 2 városban Artur Sullivan 97 előadás 20 produkció 18 városban Leo Fall 17 előadás 3 produkció 3 városban Paul Linke 18 előadás 2 produkció 2 előadás (Frau Luna) Hervé 20 előadás 4 produkció 4 városban Eduard Künneke 17 előadás 3 produkció 3 városban
Ábrahám Pál 55 előadás 8 produkció 8 vársoban (Ebben nincs benne a Győri Bál a Savoyban, a miskolci Viktória pedig csak febr. 28-ig, pedig májusban is ment) Huszka Jenő 22 előadás 2 produkció 2 városban (Budapest és Sapaev, csak érdekességből) Jacobi Viktór 11 előadás Budapeten Szirami Albert 10 előadás Budapesten (persze nyilván több, de azok kis helyek voltak) Eisemann Mihály 29 előadás Pécsett Zerkovitz Béla 0 előadás Ralph Benatzky 154 előadás 14 produkció 13 városban Oscar Strauss 20 előadás 3 produkció 3 városaban Carl Zeller 45 előadás 6 produkció 6 városban Millöcker 15 előadás 2 produkció 2 városban Artur Sullivan 97 előadás 20 produkció 18 városban Leo Fall 17 előadás 3 produkció 3 városban Paul Linke 18 előadás 2 produkció 2 előadás (Frau Luna) Hervé 20 előadás 4 produkció 4 városban Eduard Künneke 17 előadás 3 produkció 3 városban
3225 zenebaratmonika 2017-08-30 09:09:38
2016. szept. 1-2017. aug. 30. (mai nap) Johann Strauss 557 előadás 107 produkció 82 városban Offenbach 392 előadás 71 produkció 61 városban Lehár Ferenc 315 előadás 59 produkció 52 városban Emmerich Kalman 329 előadás 70 produkció 48 városban Tehát tévedtem, mert Kálmán Imre megelőzte Lehárt a legutóbbi évadban
2016. szept. 1-2017. aug. 30. (mai nap) Johann Strauss 557 előadás 107 produkció 82 városban Offenbach 392 előadás 71 produkció 61 városban Lehár Ferenc 315 előadás 59 produkció 52 városban Emmerich Kalman 329 előadás 70 produkció 48 városban Tehát tévedtem, mert Kálmán Imre megelőzte Lehárt a legutóbbi évadban
3224 Búbánat 2017-08-30 08:58:31 [Válasz erre: 3223 zenebaratmonika 2017-08-30 08:50:16]
"a legtöbbet játszott művek magyar szerzőtől a világon" - statisztika alapján első helyen áll: Lehár _ A Víg özvegy
"a legtöbbet játszott művek magyar szerzőtől a világon" - statisztika alapján első helyen áll: Lehár _ A Víg özvegy
3223 zenebaratmonika 2017-08-30 08:50:16 [Válasz erre: 3222 Búbánat 2017-08-29 22:56:15]
Legelől a Denevér marad. Kálmán kicsit hátra fog csúszni a következő évadokban, ha nem is helyezésileg, de előadások számát tekintve, Staruss, Offenbach, Lehár, Kálmán mard a sorrend, de majd megnézem egyenként.
Legelől a Denevér marad. Kálmán kicsit hátra fog csúszni a következő évadokban, ha nem is helyezésileg, de előadások számát tekintve, Staruss, Offenbach, Lehár, Kálmán mard a sorrend, de majd megnézem egyenként.
3222 Búbánat 2017-08-29 22:56:15 [Válasz erre: 3219 zenebaratmonika 2017-08-29 14:24:35]
Megnyugtat, hogy Lehár Víg özvegye van a rangsor elején... (korábban, magam is - "látatlanban" -, így gondoltam... és így van "rendjén...)
Megnyugtat, hogy Lehár Víg özvegye van a rangsor elején... (korábban, magam is - "látatlanban" -, így gondoltam... és így van "rendjén...)
3221 zenebaratmonika 2017-08-29 21:52:31 [Válasz erre: 3218 Búbánat 2017-08-29 13:02:59]
Igazam volt, ez a lista több év összesítése: Composers ranked by the number of performances of their operas over the five seasons 2011/12 to 2015/16
Igazam volt, ez a lista több év összesítése: Composers ranked by the number of performances of their operas over the five seasons 2011/12 to 2015/16
3220 zenebaratmonika 2017-08-29 14:29:06
Ez a vége a listának: szerintem ez több év összesítése 1518= 51 hu (#51) Eotvos (#7) [*] Lady Sarashina 5 (1) 1689= 52 hu (#52) Ivan (#1) [f] Ez tortent Becsben 4 (2) 1689= 53 hu (#53) Selmeczi (#1) [*] Byzantium 4 (2) 1689= 54 hu (#54) Jarno (#1) Die Forsterchristl 4 (1) 1689= 55 hu (#55) Gryllus (#1) [*] Blaubarts 4 (1) 1689= 56 hu (#56) Selmeczi (#2) [*] I spiritisti 4 (1) 1893= 57 hu (#57) Eotvos (#8) [*] Angels in America 3 (2) 1893= 58 hu (#58) Vajda (#3) [*] Mario si vrajitorul 3 (2) 1893= 59 hu (#59) Lehar (#12) Das Furstenkind 3 (1) 2117= 60 hu (#60) Kerek (#1) [*] Parody 2 (2) 2117= 61 hu (#61) Lehar (#13) Die Juxheirat 2 (1) 2117= 62 hu (#62) Lehar (#14) Wo die Lerche singt 2 (1) 2384= 63 hu (#63) Erkel (#3) Dozsa Gyorgy 1 (1) 2384= 64 hu (#64) Harsanyi (#1) L'histoire du petit tailleur [c] 1 (1) 2384= 65 hu (#65) Huszka (#4) Gul Baba 1 (1) 2384= 66 hu (#66) Balassa (#1) [*] Cataclysm 1 (1) 2384= 67 hu (#67) Eotvos (#9) [*] Harakiri 1 (1) 2384= 68 hu (#68) Eotvos (#10) [*] Radames 1 (1) 2384= 69 hu (#69) Orban (#1) [*] Buvolet 1 (1) ┃ ┃ ┃ ┃ ┃ ┃ ┗ Number of performance runs ("productions") ┃ ┃ ┃ ┗ Composer ┗ Work ┗ Number of performances ┃ ┃ ┗ National ranking ┃ ┗ Ranking in this filtered list ┗ Global ranking across all works
Ez a vége a listának: szerintem ez több év összesítése 1518= 51 hu (#51) Eotvos (#7) [*] Lady Sarashina 5 (1) 1689= 52 hu (#52) Ivan (#1) [f] Ez tortent Becsben 4 (2) 1689= 53 hu (#53) Selmeczi (#1) [*] Byzantium 4 (2) 1689= 54 hu (#54) Jarno (#1) Die Forsterchristl 4 (1) 1689= 55 hu (#55) Gryllus (#1) [*] Blaubarts 4 (1) 1689= 56 hu (#56) Selmeczi (#2) [*] I spiritisti 4 (1) 1893= 57 hu (#57) Eotvos (#8) [*] Angels in America 3 (2) 1893= 58 hu (#58) Vajda (#3) [*] Mario si vrajitorul 3 (2) 1893= 59 hu (#59) Lehar (#12) Das Furstenkind 3 (1) 2117= 60 hu (#60) Kerek (#1) [*] Parody 2 (2) 2117= 61 hu (#61) Lehar (#13) Die Juxheirat 2 (1) 2117= 62 hu (#62) Lehar (#14) Wo die Lerche singt 2 (1) 2384= 63 hu (#63) Erkel (#3) Dozsa Gyorgy 1 (1) 2384= 64 hu (#64) Harsanyi (#1) L'histoire du petit tailleur [c] 1 (1) 2384= 65 hu (#65) Huszka (#4) Gul Baba 1 (1) 2384= 66 hu (#66) Balassa (#1) [*] Cataclysm 1 (1) 2384= 67 hu (#67) Eotvos (#9) [*] Harakiri 1 (1) 2384= 68 hu (#68) Eotvos (#10) [*] Radames 1 (1) 2384= 69 hu (#69) Orban (#1) [*] Buvolet 1 (1) ┃ ┃ ┃ ┃ ┃ ┃ ┗ Number of performance runs ("productions") ┃ ┃ ┃ ┗ Composer ┗ Work ┗ Number of performances ┃ ┃ ┗ National ranking ┃ ┗ Ranking in this filtered list ┗ Global ranking across all works
3219 zenebaratmonika 2017-08-29 14:24:35 [Válasz erre: 3218 Búbánat 2017-08-29 13:02:59]
Nincs mit, és még egy lista, ez is érdekes, a legtöbbet játszott művek magyar szerzőtől a világon: 19 1 hu (#1) Lehar (#1) Die lustige Witwe 1202 (223) 22 2 hu (#2) Kalman,E (#1) Die Csardasfurstin 1007 (177) 39 3 hu (#3) Kalman,E (#2) Grafin Mariza 535 (90) 80 4 hu (#4) Lehar (#2) Das Land des Lachelns 256 (46) 107 5 hu (#5) Lehar (#3) Der Graf von Luxemburg 195 (24) 108= 6 hu (#6) Abraham (#1) Ball im Savoy 194 (33) 134= 7 hu (#7) Huszka (#1) Lili barono 140 (13) 144 8 hu (#8) Kacsoh (#1) Janos Vitez 131 (12) 148= 9 hu (#9) Lehar (#4) Der Zarewitsch 126 (26) 158= 10 hu (#10) Szirmai (#1) Magnas Miska 115 (9) 165 11 hu (#11) Abraham (#2) Viktoria und ihr Husar 106 (9) 197= 12 hu (#12) Lehar (#5) Zigeunerliebe 79 (9) 199= 13 hu (#13) Ranki (#1) Pomade kiraly uj ruhaja 78 (5) 213 14 hu (#14) Kalman,E (#3) Die Zirkusprinzessin 71 (15) 233= 15 hu (#15) Kalman,E (#4) The Bayadere 61 (15) 254= 16 hu (#16) Ligeti (#1) Le grand macabre 54 (8) 281= 17 hu (#17) Erkel (#1) Hunyadi Laszlo 47 (5) 298= 18 hu (#18) Kalman,E (#5) Die Herzogin von Chicago 44 (10) 315= 19 hu (#19) Lehar (#6) Giuditta 41 (6) 315= 20 hu (#20) Kodaly (#1) Hary Janos 41 (5) 329= 21 hu (#21) Erkel (#2) Bank ban 38 (8) 329= 22 hu (#22) Javori (#1) Wedding Dance 38 (5) 329= 23 hu (#23) Zerkovitz (#1) The Kissing Lady 38 (3) 346= 24 hu (#24) Kalman,E (#6) Das Veilchen vom Montmartre 36 (8) 368= 25 hu (#25) Huszka (#2) Bob herceg 33 (2) 393= 26 hu (#26) Huszka (#3) Maria fohadnagy 30 (4) 437= 27 hu (#27) Abraham (#3) Die Blume von Hawaii 26 (4) 454= 28 hu (#28) Lehar (#7) Paganini 25 (6) 560= 29 hu (#29) Goldmark (#1) Die Konigin von Saba 19 (3) 560= 30 hu (#30) Lehar (#8) Eva 19 (1) 581= 31 hu (#31) Jacobi (#1) Sybill 18 (1) 644= 32 hu (#32) Vajda (#1) [*] Don Cristobal 16 (3) 644= 33 hu (#33) Vajda (#2) [*] Don Perlimplin 16 (3) 703= 34 hu (#34) Eotvos (#1) [*] Der goldene Drache 14 (4) 703= 35 hu (#35) Hubay (#1) Anna Karenina 14 (2) 703= 36 hu (#36) Lehar (#9) Friederike 14 (2) 703= 37 hu (#37) Abraham (#4) Roxy und ihr Wunderteam 14 (1) 741= 38 hu (#38) Lehar (#10) Frasquita 13 (1) 797= 39 hu (#39) Eotvos (#2) [*] Tri Sestri 12 (2) 797= 40 hu (#40) Lehar (#11) Schon ist die Welt 12 (1) 906= 41 hu (#41) Szokolay (#1) Vernasz 10 (2) 906= 42 hu (#42) Eotvos (#3) [*] Paradise Reloaded 10 (2) 1193= 43 hu (#43) Kalman,E (#7) Arizona Lady 7 (3) 1193= 44 hu (#44) Goldmark (#2) Gotz von Berlichingen 7 (2) 1326= 45 hu (#45) Eotvos (#4) [*] Love and Other Demons 6 (2) 1326= 46 hu (#46) Taller (#1) [*][f] Leander es Lenszirom 6 (1) 1326= 47 hu (#47) Ligeti (#2) Aventures, nouvelles aventures 6 (1) 1326= 48 hu (#48) Liszt (#1) Don Sanche 6 (1) 1518= 49 hu (#49) Eotvos (#5) [*] Senza sangue 5 (3) 1518= 50 hu (#50) Eotvos (#6) [*] Le Balcon 5 (2) ┃ ┃ ┃ ┃ ┃ ┃ ┗ Number of performance runs ("productions") ┃ ┃ ┃ ┗ Composer ┗ Work ┗ Number of performances ┃ ┃ ┗ National ranking ┃ ┗ Ranking in this filtered list ┗ Global ranking across all works Operas: 50 (Productions: 823, Performances: 5036) [*] : Works by living composers (9) [f] : Works by female composers (1)
Nincs mit, és még egy lista, ez is érdekes, a legtöbbet játszott művek magyar szerzőtől a világon: 19 1 hu (#1) Lehar (#1) Die lustige Witwe 1202 (223) 22 2 hu (#2) Kalman,E (#1) Die Csardasfurstin 1007 (177) 39 3 hu (#3) Kalman,E (#2) Grafin Mariza 535 (90) 80 4 hu (#4) Lehar (#2) Das Land des Lachelns 256 (46) 107 5 hu (#5) Lehar (#3) Der Graf von Luxemburg 195 (24) 108= 6 hu (#6) Abraham (#1) Ball im Savoy 194 (33) 134= 7 hu (#7) Huszka (#1) Lili barono 140 (13) 144 8 hu (#8) Kacsoh (#1) Janos Vitez 131 (12) 148= 9 hu (#9) Lehar (#4) Der Zarewitsch 126 (26) 158= 10 hu (#10) Szirmai (#1) Magnas Miska 115 (9) 165 11 hu (#11) Abraham (#2) Viktoria und ihr Husar 106 (9) 197= 12 hu (#12) Lehar (#5) Zigeunerliebe 79 (9) 199= 13 hu (#13) Ranki (#1) Pomade kiraly uj ruhaja 78 (5) 213 14 hu (#14) Kalman,E (#3) Die Zirkusprinzessin 71 (15) 233= 15 hu (#15) Kalman,E (#4) The Bayadere 61 (15) 254= 16 hu (#16) Ligeti (#1) Le grand macabre 54 (8) 281= 17 hu (#17) Erkel (#1) Hunyadi Laszlo 47 (5) 298= 18 hu (#18) Kalman,E (#5) Die Herzogin von Chicago 44 (10) 315= 19 hu (#19) Lehar (#6) Giuditta 41 (6) 315= 20 hu (#20) Kodaly (#1) Hary Janos 41 (5) 329= 21 hu (#21) Erkel (#2) Bank ban 38 (8) 329= 22 hu (#22) Javori (#1) Wedding Dance 38 (5) 329= 23 hu (#23) Zerkovitz (#1) The Kissing Lady 38 (3) 346= 24 hu (#24) Kalman,E (#6) Das Veilchen vom Montmartre 36 (8) 368= 25 hu (#25) Huszka (#2) Bob herceg 33 (2) 393= 26 hu (#26) Huszka (#3) Maria fohadnagy 30 (4) 437= 27 hu (#27) Abraham (#3) Die Blume von Hawaii 26 (4) 454= 28 hu (#28) Lehar (#7) Paganini 25 (6) 560= 29 hu (#29) Goldmark (#1) Die Konigin von Saba 19 (3) 560= 30 hu (#30) Lehar (#8) Eva 19 (1) 581= 31 hu (#31) Jacobi (#1) Sybill 18 (1) 644= 32 hu (#32) Vajda (#1) [*] Don Cristobal 16 (3) 644= 33 hu (#33) Vajda (#2) [*] Don Perlimplin 16 (3) 703= 34 hu (#34) Eotvos (#1) [*] Der goldene Drache 14 (4) 703= 35 hu (#35) Hubay (#1) Anna Karenina 14 (2) 703= 36 hu (#36) Lehar (#9) Friederike 14 (2) 703= 37 hu (#37) Abraham (#4) Roxy und ihr Wunderteam 14 (1) 741= 38 hu (#38) Lehar (#10) Frasquita 13 (1) 797= 39 hu (#39) Eotvos (#2) [*] Tri Sestri 12 (2) 797= 40 hu (#40) Lehar (#11) Schon ist die Welt 12 (1) 906= 41 hu (#41) Szokolay (#1) Vernasz 10 (2) 906= 42 hu (#42) Eotvos (#3) [*] Paradise Reloaded 10 (2) 1193= 43 hu (#43) Kalman,E (#7) Arizona Lady 7 (3) 1193= 44 hu (#44) Goldmark (#2) Gotz von Berlichingen 7 (2) 1326= 45 hu (#45) Eotvos (#4) [*] Love and Other Demons 6 (2) 1326= 46 hu (#46) Taller (#1) [*][f] Leander es Lenszirom 6 (1) 1326= 47 hu (#47) Ligeti (#2) Aventures, nouvelles aventures 6 (1) 1326= 48 hu (#48) Liszt (#1) Don Sanche 6 (1) 1518= 49 hu (#49) Eotvos (#5) [*] Senza sangue 5 (3) 1518= 50 hu (#50) Eotvos (#6) [*] Le Balcon 5 (2) ┃ ┃ ┃ ┃ ┃ ┃ ┗ Number of performance runs ("productions") ┃ ┃ ┃ ┗ Composer ┗ Work ┗ Number of performances ┃ ┃ ┗ National ranking ┃ ┗ Ranking in this filtered list ┗ Global ranking across all works Operas: 50 (Productions: 823, Performances: 5036) [*] : Works by living composers (9) [f] : Works by female composers (1)
3218 Búbánat 2017-08-29 13:02:59 [Válasz erre: 3217 zenebaratmonika 2017-08-29 12:41:43]
Köszönöm, számomra is igen érdeklődést keltett adatok ezek mind!
Köszönöm, számomra is igen érdeklődést keltett adatok ezek mind!
3217 zenebaratmonika 2017-08-29 12:41:43
2015/16-os év adatai
2015/16-os év adatai
3216 zenebaratmonika 2017-08-29 12:40:56
2 1 at (#1) Mozart 11876 (2480) 8 2 at (#2) Strauss,J 2934 (526) 34 3 at (#3) Benatzky 516 (69) 43 4 at (#4) Berg 306 (64) 49 5 at (#5) Millocker 272 (37) 54 6 at (#6) Haydn 213 (78) 58 7 at (#7) Zeller,C 195 (27) 61 8 at (#8) Zemlinsky 175 (32) 66 9 at (#9) Schubert 161 (53) 82 10 at (#10) Schoenberg,A 116 (27) 86 11 at (#11) Straus 108 (19) 87 12 at (#12) Ullmann 107 (39) 108 13 at (#13) Naske [*][f] 84 (7) 112 14 at (#14) Mitterer [*] 78 (12) 119= 15 at (#15) Krenek 70 (11) 137= 16 at (#16) Suppe 56 (11) 137= 17 at (#17) Schreker 56 (10) 146= 18 at (#18) Toch 50 (8) 168= 19 at (#19) Dostal 44 (5) 216= 20 at (#20) Gassmann 32 (6) 244= 21 at (#21) Haas,Georg [*] 27 (10) 293 22 at (#22) Gruber [*] 22 (7) 308 23 at (#23) Lang,B [*] 20 (6) 326= 24 at (#24) Neuwirth [*][f] 18 (6) 326= 25 at (#25) Raymond 18 (5) 342= 26 at (#26) Binder 17 (3) 357= 27 at (#27) Kolonovits [*] 16 (5) 357= 28 at (#28) Baumgartner [*] 16 (4) 357= 29 at (#29) Stolz 16 (3) 371= 30 at (#30) Cerha [*] 15 (3) Itt pedig az osztrák lista számos operettszerzővel.
2 1 at (#1) Mozart 11876 (2480) 8 2 at (#2) Strauss,J 2934 (526) 34 3 at (#3) Benatzky 516 (69) 43 4 at (#4) Berg 306 (64) 49 5 at (#5) Millocker 272 (37) 54 6 at (#6) Haydn 213 (78) 58 7 at (#7) Zeller,C 195 (27) 61 8 at (#8) Zemlinsky 175 (32) 66 9 at (#9) Schubert 161 (53) 82 10 at (#10) Schoenberg,A 116 (27) 86 11 at (#11) Straus 108 (19) 87 12 at (#12) Ullmann 107 (39) 108 13 at (#13) Naske [*][f] 84 (7) 112 14 at (#14) Mitterer [*] 78 (12) 119= 15 at (#15) Krenek 70 (11) 137= 16 at (#16) Suppe 56 (11) 137= 17 at (#17) Schreker 56 (10) 146= 18 at (#18) Toch 50 (8) 168= 19 at (#19) Dostal 44 (5) 216= 20 at (#20) Gassmann 32 (6) 244= 21 at (#21) Haas,Georg [*] 27 (10) 293 22 at (#22) Gruber [*] 22 (7) 308 23 at (#23) Lang,B [*] 20 (6) 326= 24 at (#24) Neuwirth [*][f] 18 (6) 326= 25 at (#25) Raymond 18 (5) 342= 26 at (#26) Binder 17 (3) 357= 27 at (#27) Kolonovits [*] 16 (5) 357= 28 at (#28) Baumgartner [*] 16 (4) 357= 29 at (#29) Stolz 16 (3) 371= 30 at (#30) Cerha [*] 15 (3) Itt pedig az osztrák lista számos operettszerzővel.
3215 zenebaratmonika 2017-08-29 12:35:08
A nemzetközi operdata alapján a legtöbbet játszott magyar zeneszerzők a világon: a magyar színházak közül csak Opera, Operettszínház, Erkel, Müpa, Miskolci Nemzeti, Pécsi Nemzeti, Debreceni Csokonai, Szegedi Nemzeti és pár szabadtéri fesztivál, mint a Miskolci Operafesztivál, Budapesti Tavaszi Fesztivál és Szegedi Szabadtéri Fesztivál 13 1 hu (#1) Lehar 1989 (348) 14 2 hu (#2) Kalman,E 1761 (318) 39 3 hu (#3) Abraham 340 (47) 57 4 hu (#4) Huszka 204 (20) 75 5 hu (#5) Kacsoh 131 (12) 83 6 hu (#6) Szirmai 115 (9) 104= 7 hu (#7) Erkel 86 (14) 112= 8 hu (#8) Ranki 78 (5) 127= 9 hu (#9) Eotvos [*] 62 (20) 130= 10 hu (#10) Ligeti 60 (9) 180= 11 hu (#11) Kodaly 41 (5) 188= 12 hu (#12) Javori 38 (5) 188= 13 hu (#13) Zerkovitz 38 (3) 200= 14 hu (#14) Vajda [*] 35 (8) 251= 15 hu (#15) Goldmark 26 (5) 326= 16 hu (#16) Jacobi 18 (1) 390= 17 hu (#17) Hubay 14 (2) 493= 18 hu (#18) Szokolay 10 (2) 580= 19 hu (#19) Selmeczi [*] 8 (3) 695= 20 hu (#20) Taller [*][f] 6 (1) 695= 21 hu (#21) Liszt 6 (1) 842= 22 hu (#22) Ivan [f] 4 (2) 842= 23 hu (#23) Jarno 4 (1) 842= 24 hu (#24) Gryllus [*] 4 (1) 1042= 25 hu (#25) Kerek [*] 2 (2) 1167= 26 hu (#26) Harsanyi 1 (1) 1167= 27 hu (#27) Balassa [*] 1 (1) 1167= 28 hu (#28) Orban [*] 1 (1) ┃ ┃ ┃ ┃ ┃ ┗ Number of performance runs ("productions") ┃ ┃ ┃ ┗ Composer ┗ Number of performances ┃ ┃ ┗ National ranking ┃ ┗ Ranking in this filtered list ┗ Global ranking across all composers
A nemzetközi operdata alapján a legtöbbet játszott magyar zeneszerzők a világon: a magyar színházak közül csak Opera, Operettszínház, Erkel, Müpa, Miskolci Nemzeti, Pécsi Nemzeti, Debreceni Csokonai, Szegedi Nemzeti és pár szabadtéri fesztivál, mint a Miskolci Operafesztivál, Budapesti Tavaszi Fesztivál és Szegedi Szabadtéri Fesztivál 13 1 hu (#1) Lehar 1989 (348) 14 2 hu (#2) Kalman,E 1761 (318) 39 3 hu (#3) Abraham 340 (47) 57 4 hu (#4) Huszka 204 (20) 75 5 hu (#5) Kacsoh 131 (12) 83 6 hu (#6) Szirmai 115 (9) 104= 7 hu (#7) Erkel 86 (14) 112= 8 hu (#8) Ranki 78 (5) 127= 9 hu (#9) Eotvos [*] 62 (20) 130= 10 hu (#10) Ligeti 60 (9) 180= 11 hu (#11) Kodaly 41 (5) 188= 12 hu (#12) Javori 38 (5) 188= 13 hu (#13) Zerkovitz 38 (3) 200= 14 hu (#14) Vajda [*] 35 (8) 251= 15 hu (#15) Goldmark 26 (5) 326= 16 hu (#16) Jacobi 18 (1) 390= 17 hu (#17) Hubay 14 (2) 493= 18 hu (#18) Szokolay 10 (2) 580= 19 hu (#19) Selmeczi [*] 8 (3) 695= 20 hu (#20) Taller [*][f] 6 (1) 695= 21 hu (#21) Liszt 6 (1) 842= 22 hu (#22) Ivan [f] 4 (2) 842= 23 hu (#23) Jarno 4 (1) 842= 24 hu (#24) Gryllus [*] 4 (1) 1042= 25 hu (#25) Kerek [*] 2 (2) 1167= 26 hu (#26) Harsanyi 1 (1) 1167= 27 hu (#27) Balassa [*] 1 (1) 1167= 28 hu (#28) Orban [*] 1 (1) ┃ ┃ ┃ ┃ ┃ ┗ Number of performance runs ("productions") ┃ ┃ ┃ ┗ Composer ┗ Number of performances ┃ ┃ ┗ National ranking ┃ ┗ Ranking in this filtered list ┗ Global ranking across all composers
3214 Búbánat 2017-08-25 12:06:43
Operettbemutató a Miskolci Nemzeti Színházban, 2017. szeptember 22-én: Kálmán Imre – Julius Brammer – Alfred Grünwald: MARICA GRÓFNŐ Fordította: Harsányi Zsolt Kardos G. György átdolgozását felhasználva, színpadra alkalmazta: Szabó Máté Szereposztás: • Marica grófnő: EPERJESI ERIKA/BALOG TÍMEA • Tasziló gróf: SZŐCS ARTUR/SARÁDI ZSOLT • Liza, Tasziló gróf lánytestvére: TENKI DALMA • Popolescu Dragomir Móritz herceg: KINCSES KÁROLY • Bozsena (Cecília hercegnő): MÁHR ÁGI, Jászai-díjas • Zsupán: RÓZSA KRISZTIÁN • Kudelka, Cecilia hercegnő komornyikja: SALAT LEHEL • Tschekko: (Mihály Marica öreg szolgája) SZEGEDI DEZSŐ, Jászai-díjas • Manya, cigány jósnő: VARGA ANDREA Közreműködik: a Miskolci Nemzeti Színház zenekara, énekkara és a Miskolci Balett • Díszlettervező: CZIEGLER BALÁZS • Jelmeztervező:FÜZÉR ANNI Jászai-díjas • Zenei vezető: CSER ÁDÁM • Koreográfus: BODOR JOHANNA • Karvezető: GYÜLVÉSZI PÉTER • Rendező: SZABÓ MÁTÉ
Operettbemutató a Miskolci Nemzeti Színházban, 2017. szeptember 22-én: Kálmán Imre – Julius Brammer – Alfred Grünwald: MARICA GRÓFNŐ Fordította: Harsányi Zsolt Kardos G. György átdolgozását felhasználva, színpadra alkalmazta: Szabó Máté Szereposztás: • Marica grófnő: EPERJESI ERIKA/BALOG TÍMEA • Tasziló gróf: SZŐCS ARTUR/SARÁDI ZSOLT • Liza, Tasziló gróf lánytestvére: TENKI DALMA • Popolescu Dragomir Móritz herceg: KINCSES KÁROLY • Bozsena (Cecília hercegnő): MÁHR ÁGI, Jászai-díjas • Zsupán: RÓZSA KRISZTIÁN • Kudelka, Cecilia hercegnő komornyikja: SALAT LEHEL • Tschekko: (Mihály Marica öreg szolgája) SZEGEDI DEZSŐ, Jászai-díjas • Manya, cigány jósnő: VARGA ANDREA Közreműködik: a Miskolci Nemzeti Színház zenekara, énekkara és a Miskolci Balett • Díszlettervező: CZIEGLER BALÁZS • Jelmeztervező:FÜZÉR ANNI Jászai-díjas • Zenei vezető: CSER ÁDÁM • Koreográfus: BODOR JOHANNA • Karvezető: GYÜLVÉSZI PÉTER • Rendező: SZABÓ MÁTÉ
3213 Ardelao 2017-08-25 09:41:13 [Válasz erre: 3209 zenebaratmonika 2017-08-25 08:47:55]
A Katókában eljön Budapestre, a már népszerű „Kis gárdahadnagy.“ A Fővárosi Operett Színház szombaton este Stolz Róbertnek, a világhírű zeneszerzőnek egyik legérdekesebb művét állítja a közönség elé. Stolz Róbertet az utóbbi időben különösen kedveli Budapest zenekedvelő népe, amióta a „Zwei Herzen im dreiviertel Takt” melódiáival, valósággal elbűvölte a közönséget. Ma ő a világ egyik legkeresettebb és legtöbbet kereső muzsikusa, aki naponta egész postacsomag számra kapja a megrendeléseket a legkülönbözőbb hangosfilm-vállalatoktól és színházaktól. A Fővárosi Operett Színházban színre kerülő operettje, a Katóka, egyik legsikerültebb alkotása, amely rövidesen, mint hangosfilm is megjelenik. Németországban, ahol bemutatták, a közönség lelkesedése vette vállára. Slágerei már kiszivárogtak a német határokon túlra is, a rádió és a gramofonlemez elvitte mindenfelé és a „Kis gárdahadnagy” már Budapesten is közismert és utcasarkokon is dúdolt sláger. A librettó, amely Stolznak ezer alkalmat ad zenei ötleteinek csillogtatására, egy örökifjú és örökbohó férfiról szól, aki nem hajlandó megkomolyodni. Nagybátyja trükköt eszel ki, becsempész a házba egy elragadó, fiatal titkárnőt, akiről elhiteti, hogy egyik fiatalkori kalandjának emléke. Ebből támadnak azután a mulatságos bonyodalmak, amelyeket a librettista Stolz muzsikájával nyújt át a közönségnek. A Fővárosi Operett Színház új operettjének, a Katókának, Biller Irén a primadonnája, aki külföldi sikerei után most lép először operettben a közönség elé, A többi szereplő Fejes Teri, Somogyi Nusi, Kabos Gyula, Delly Ferenc és Sziklay József. Karmester: Szántó Mihály. Rendező: Szabolcs Ernő. ESTI KURIR, 1931. február 17. (9. Évfolyam, 38. szám) [url] https://www.youtube.com/watch?v=C222jj9EvYM; Adieu mein kleiner Gardeoffizier [/url]
A Katókában eljön Budapestre, a már népszerű „Kis gárdahadnagy.“ A Fővárosi Operett Színház szombaton este Stolz Róbertnek, a világhírű zeneszerzőnek egyik legérdekesebb művét állítja a közönség elé. Stolz Róbertet az utóbbi időben különösen kedveli Budapest zenekedvelő népe, amióta a „Zwei Herzen im dreiviertel Takt” melódiáival, valósággal elbűvölte a közönséget. Ma ő a világ egyik legkeresettebb és legtöbbet kereső muzsikusa, aki naponta egész postacsomag számra kapja a megrendeléseket a legkülönbözőbb hangosfilm-vállalatoktól és színházaktól. A Fővárosi Operett Színházban színre kerülő operettje, a Katóka, egyik legsikerültebb alkotása, amely rövidesen, mint hangosfilm is megjelenik. Németországban, ahol bemutatták, a közönség lelkesedése vette vállára. Slágerei már kiszivárogtak a német határokon túlra is, a rádió és a gramofonlemez elvitte mindenfelé és a „Kis gárdahadnagy” már Budapesten is közismert és utcasarkokon is dúdolt sláger. A librettó, amely Stolznak ezer alkalmat ad zenei ötleteinek csillogtatására, egy örökifjú és örökbohó férfiról szól, aki nem hajlandó megkomolyodni. Nagybátyja trükköt eszel ki, becsempész a házba egy elragadó, fiatal titkárnőt, akiről elhiteti, hogy egyik fiatalkori kalandjának emléke. Ebből támadnak azután a mulatságos bonyodalmak, amelyeket a librettista Stolz muzsikájával nyújt át a közönségnek. A Fővárosi Operett Színház új operettjének, a Katókának, Biller Irén a primadonnája, aki külföldi sikerei után most lép először operettben a közönség elé, A többi szereplő Fejes Teri, Somogyi Nusi, Kabos Gyula, Delly Ferenc és Sziklay József. Karmester: Szántó Mihály. Rendező: Szabolcs Ernő. ESTI KURIR, 1931. február 17. (9. Évfolyam, 38. szám) [url] https://www.youtube.com/watch?v=C222jj9EvYM; Adieu mein kleiner Gardeoffizier [/url]
3211 zenebaratmonika 2017-08-25 08:56:48
Itt pedig Stolz leghíresebb operettje a Salome dalai, ennek bevezető dala a híres induló [url] https://www.youtube.com/watch?v=sV7CAu1z3Vk;salome [/url]
Itt pedig Stolz leghíresebb operettje a Salome dalai, ennek bevezető dala a híres induló [url] https://www.youtube.com/watch?v=sV7CAu1z3Vk;salome [/url]
3210 zenebaratmonika 2017-08-25 08:50:43
Kedvenc dalaim tőle [url] https://www.youtube.com/watch?v=cOqoGsBiku4;ötkisnő [/url] [url] https://www.youtube.com/watch?v=vLMhfYdwlOs;KovácsJózsef [/url]
Kedvenc dalaim tőle [url] https://www.youtube.com/watch?v=cOqoGsBiku4;ötkisnő [/url] [url] https://www.youtube.com/watch?v=vLMhfYdwlOs;KovácsJózsef [/url]
3209 zenebaratmonika 2017-08-25 08:47:55 [Válasz erre: 3208 Ardelao 2017-08-25 06:46:01]
Köszi a megemlékezést. A Budavári Palotakoncerten is műsorra vették Stolz-t, 2016-ban 3 dalt, idén pedig 1 dalt játszottak tőle.
Köszi a megemlékezést. A Budavári Palotakoncerten is műsorra vették Stolz-t, 2016-ban 3 dalt, idén pedig 1 dalt játszottak tőle.
3208 Ardelao 2017-08-25 06:46:01
Születésnapján Robert Stolzra (1880. 08. 25.-1975. 06. 27.) emlékezve HÁROMNEGYED ÜTEMBEN (Írta: Dalos László) Kedvence volt a zene múzsájának: csupa örökzöld dallamot szerzett; kegyeltje volt a sorsnak: két hónap híján 95 évet élt. Robert Stolz , egészen kicsi gyerekként, a gyakran hozzájuk látogató Brahms ölében ült, és amikor szülei már aludni küldték, a nagy kései romantikus zeneszerző neki, a kis Robertnek zongorázta el Bölcsődalát. Tizenkilenc éves, amikor Bécsben marhagulyásebédre (!) hívja meg ifjabb Johann Strauss , a keringőkirály, s a szerény eszem-iszom után fölváltva játszanak keringőket A denevér komponistájának zongoráján. Négy esztendő múlva Brünnben karmesterkedik, s reggelenként öt krajcárért cigarettát hoz neki egy Mizzi Jedliczka nevű színházi kóristalány, akiből később Jeritza Mária lesz. Huszonöt esztendős, amikor a bécsi Theater an der Wien zenekari pulpitusánál vezényelni kezdi A víg özvegyet, és abba sem hagyja az 547. előadásig, bár egy kritika ezt írta: „Lehár Ferenc Víg özvegyének tegnapi ősbemutatójával az operettműfaj végleg meghalt …” Legféltettebb kincse egy ezüst díszítésű ébenfa karmesteri pálca volt, amely „a keringőkirályok jogara” nevet viselte. Joseph Helmesberger ajándékozta Suppénak , ő ifj. Johann Straussnak adta tovább; ezután Adele, az özvegy jóvoltából Lehárhoz került, ő később így nyújtotta át Stolznak: „Kedves Robet, megérdemled ezt a trófeát …” Az ébenfapálcás karmester 1910-ben, harmincesztendős fejjel, megírja első sikeres operettjét (Das Glücksmädel), ráadásul Alexander Girardi , a páratlan színész a főszereplője … Szakítsuk meg az események menetét, s mondjuk el, hogy az eddigiekről és még rengeteg minden másról a páratlanul népszerű osztrák komponista-karmester, Robert Stolz ugyanolyan emberi bájjal mesél a Die ganze Welt ist himmelblau című memoárkötetében, ahogyan szava is hangzottak a rádió mikrofonja előtt másfél-két évtizede Sebestyén János több riportműsorában. Igen, ez ugyanaz a kissé naiv és talán örökké diáklelkű, szeretetre méltó muzsikus, aki több, mint hat évtizeden át örökzöld dallamokkal ajándékozta meg az embereket. Leírt mondataiban is zene bujkál, gyakran háromnegyed ütemű dallam. Mert Stolzról a mai tisztes-őszes-halántékúaknak legelébb is a Zwei Herzen im Dreivierteltakt kezdetű dal jut eszükbe, a Két szív háromnegyed ütemben, a film, amelyben fölhangzott, és amely magyarul a Szívek szimfóniája címet viselte. Ifjabb Strauss és Lehár Ferenc után igazi bécsi keringőt Robert Stolz mert és tudott írni. (Persze, más ritumushoz is értett. Dr. Ralph Bunche , az Egyesült Nemzetek főtitkár-helyettese 1957-ben arra kérte fölt: írjon Egyesült Nemzetek-indulót. Ne háborús marsot, hanem - békeindulót ..) Sok-sok dalt komponált, sok zenés játékot, operettet, rengeteg filmhez írt betétszámokat, kísérőmuzsikát. Egy görögországi utazása ihlette A Madonna rózsái című egyfelvonásos operáját. Memoárkötetének egy helyén ezt írja: „Mozartot mélységesen tisztelem, Wagnert nagyra becsülöm, Verdit határtalanul csodálom, de a szeretetem Puccinié …” Nagy fekete autójában üldözöttek tucatjait csempészte át Hitler Németországából az ideig-óráig még veszélytelen Ausztriába. Ausztria bekebelezésének küszöbén kivette csaknem egymilliós bankbetétjét, egy megbízható ügyvédnek adta át a pénzt, hogy az az elkövetkező nehéz időkben segítse a majdani kitaszítottakat, föld alá szorulókat, barátokat, szerzőtársakat. Ő maga pedig, akár Thomas Mann , az emigrációt válaszotta. Előbb Franciaországba, majd Amerikába ment. Robert Stolz nemcsak melódiát tudott írni: emberként is jelesen vizsgázott a legpróbálóbb időkben. Bécs egyiket sem felejtette el neki, a második világháború befejezése után visszavárta. Stolz 1946-ban visszatért a romok közé, hogy segítsen a város és a lelkek újjáépítésében. Még csaknem három évtized gazdag alkotó szakasza állt előtte. Bécs városa 1970-ben, kilencvenedik születésnapja alkalmából, díszpolgársággal tisztelte meg. Mi minden történt hosszú életében! Hadd említsünk még két élményt. Az első színhelye Berlin, 1924-ben. Stolz egy társaságban van Isadora Duncannel , a táncosnővel, és Szergej Jeszenyinnel . A költő részleteket mond a Pugacsov című drámai költeményéből … A másik az amerikai emigráció egy páratlan epizódja. Látogatás Albert Einsteinnél . A nagy tudós előveszi hegedűjét és – Stolz-dallamokat játszik zeneszerző vendégének. Azután a komponista folytatja a páratlan hangversenyt … Robert Stolz már nem fejezhette be emlékiratait. A feleség, Einzi Stolz írt egy zárórészt a könyvhöz, meghatottan összefoglalva az utolsó éveket. Einzi Stolz nemcsak a memoárkötetet tette teljessé: azon fáradozik, hogy férjének életműve minél több helyen minél több örömöt szerezzen. A minap a budapesti Vigadó Robert Stolz-hangversenyére is eljött. A dallamok, a ritmusok élnek. Őszinteségük, humanizmusok élteti őket. (Ez az írás a Film Színház Muzsika 1986. szeptember 20-i számában jelent meg.) [url] https://www.youtube.com/watch?v=CEURdyWa264;Robert Stolz: Zwei Herzen im Dreivierteltakt – Énekel: Nicolai Gedda és Anneliese Rothenberger [/url]
Születésnapján Robert Stolzra (1880. 08. 25.-1975. 06. 27.) emlékezve HÁROMNEGYED ÜTEMBEN (Írta: Dalos László) Kedvence volt a zene múzsájának: csupa örökzöld dallamot szerzett; kegyeltje volt a sorsnak: két hónap híján 95 évet élt. Robert Stolz , egészen kicsi gyerekként, a gyakran hozzájuk látogató Brahms ölében ült, és amikor szülei már aludni küldték, a nagy kései romantikus zeneszerző neki, a kis Robertnek zongorázta el Bölcsődalát. Tizenkilenc éves, amikor Bécsben marhagulyásebédre (!) hívja meg ifjabb Johann Strauss , a keringőkirály, s a szerény eszem-iszom után fölváltva játszanak keringőket A denevér komponistájának zongoráján. Négy esztendő múlva Brünnben karmesterkedik, s reggelenként öt krajcárért cigarettát hoz neki egy Mizzi Jedliczka nevű színházi kóristalány, akiből később Jeritza Mária lesz. Huszonöt esztendős, amikor a bécsi Theater an der Wien zenekari pulpitusánál vezényelni kezdi A víg özvegyet, és abba sem hagyja az 547. előadásig, bár egy kritika ezt írta: „Lehár Ferenc Víg özvegyének tegnapi ősbemutatójával az operettműfaj végleg meghalt …” Legféltettebb kincse egy ezüst díszítésű ébenfa karmesteri pálca volt, amely „a keringőkirályok jogara” nevet viselte. Joseph Helmesberger ajándékozta Suppénak , ő ifj. Johann Straussnak adta tovább; ezután Adele, az özvegy jóvoltából Lehárhoz került, ő később így nyújtotta át Stolznak: „Kedves Robet, megérdemled ezt a trófeát …” Az ébenfapálcás karmester 1910-ben, harmincesztendős fejjel, megírja első sikeres operettjét (Das Glücksmädel), ráadásul Alexander Girardi , a páratlan színész a főszereplője … Szakítsuk meg az események menetét, s mondjuk el, hogy az eddigiekről és még rengeteg minden másról a páratlanul népszerű osztrák komponista-karmester, Robert Stolz ugyanolyan emberi bájjal mesél a Die ganze Welt ist himmelblau című memoárkötetében, ahogyan szava is hangzottak a rádió mikrofonja előtt másfél-két évtizede Sebestyén János több riportműsorában. Igen, ez ugyanaz a kissé naiv és talán örökké diáklelkű, szeretetre méltó muzsikus, aki több, mint hat évtizeden át örökzöld dallamokkal ajándékozta meg az embereket. Leírt mondataiban is zene bujkál, gyakran háromnegyed ütemű dallam. Mert Stolzról a mai tisztes-őszes-halántékúaknak legelébb is a Zwei Herzen im Dreivierteltakt kezdetű dal jut eszükbe, a Két szív háromnegyed ütemben, a film, amelyben fölhangzott, és amely magyarul a Szívek szimfóniája címet viselte. Ifjabb Strauss és Lehár Ferenc után igazi bécsi keringőt Robert Stolz mert és tudott írni. (Persze, más ritumushoz is értett. Dr. Ralph Bunche , az Egyesült Nemzetek főtitkár-helyettese 1957-ben arra kérte fölt: írjon Egyesült Nemzetek-indulót. Ne háborús marsot, hanem - békeindulót ..) Sok-sok dalt komponált, sok zenés játékot, operettet, rengeteg filmhez írt betétszámokat, kísérőmuzsikát. Egy görögországi utazása ihlette A Madonna rózsái című egyfelvonásos operáját. Memoárkötetének egy helyén ezt írja: „Mozartot mélységesen tisztelem, Wagnert nagyra becsülöm, Verdit határtalanul csodálom, de a szeretetem Puccinié …” Nagy fekete autójában üldözöttek tucatjait csempészte át Hitler Németországából az ideig-óráig még veszélytelen Ausztriába. Ausztria bekebelezésének küszöbén kivette csaknem egymilliós bankbetétjét, egy megbízható ügyvédnek adta át a pénzt, hogy az az elkövetkező nehéz időkben segítse a majdani kitaszítottakat, föld alá szorulókat, barátokat, szerzőtársakat. Ő maga pedig, akár Thomas Mann , az emigrációt válaszotta. Előbb Franciaországba, majd Amerikába ment. Robert Stolz nemcsak melódiát tudott írni: emberként is jelesen vizsgázott a legpróbálóbb időkben. Bécs egyiket sem felejtette el neki, a második világháború befejezése után visszavárta. Stolz 1946-ban visszatért a romok közé, hogy segítsen a város és a lelkek újjáépítésében. Még csaknem három évtized gazdag alkotó szakasza állt előtte. Bécs városa 1970-ben, kilencvenedik születésnapja alkalmából, díszpolgársággal tisztelte meg. Mi minden történt hosszú életében! Hadd említsünk még két élményt. Az első színhelye Berlin, 1924-ben. Stolz egy társaságban van Isadora Duncannel , a táncosnővel, és Szergej Jeszenyinnel . A költő részleteket mond a Pugacsov című drámai költeményéből … A másik az amerikai emigráció egy páratlan epizódja. Látogatás Albert Einsteinnél . A nagy tudós előveszi hegedűjét és – Stolz-dallamokat játszik zeneszerző vendégének. Azután a komponista folytatja a páratlan hangversenyt … Robert Stolz már nem fejezhette be emlékiratait. A feleség, Einzi Stolz írt egy zárórészt a könyvhöz, meghatottan összefoglalva az utolsó éveket. Einzi Stolz nemcsak a memoárkötetet tette teljessé: azon fáradozik, hogy férjének életműve minél több helyen minél több örömöt szerezzen. A minap a budapesti Vigadó Robert Stolz-hangversenyére is eljött. A dallamok, a ritmusok élnek. Őszinteségük, humanizmusok élteti őket. (Ez az írás a Film Színház Muzsika 1986. szeptember 20-i számában jelent meg.) [url] https://www.youtube.com/watch?v=CEURdyWa264;Robert Stolz: Zwei Herzen im Dreivierteltakt – Énekel: Nicolai Gedda és Anneliese Rothenberger [/url]
3207 zenebaratmonika 2017-08-22 20:25:58
Operettszínház Lehár Ferenc: Víg özvegy Lehár Ferenc: Luxemburgrófja Offenbach: Kékszakáll Szirmai Albert: Mágnás Miska Huszka Jenő: Lili bárónő Kálmán Imre: Marica grófnő Kálmán Imre: Csárdáskirálynő Kálmán Imre: Chicagoi hercegnő úgy tudom már Jacobi Sybill nem lesz Erkel Színház Offenbach: Rajnai sellők - nem tudom hogy ez opera e vagy operett, talán a kettő között van valahol...
Operettszínház Lehár Ferenc: Víg özvegy Lehár Ferenc: Luxemburgrófja Offenbach: Kékszakáll Szirmai Albert: Mágnás Miska Huszka Jenő: Lili bárónő Kálmán Imre: Marica grófnő Kálmán Imre: Csárdáskirálynő Kálmán Imre: Chicagoi hercegnő úgy tudom már Jacobi Sybill nem lesz Erkel Színház Offenbach: Rajnai sellők - nem tudom hogy ez opera e vagy operett, talán a kettő között van valahol...
3206 zenebaratmonika 2017-08-22 20:10:07
[url] https://www.youtube.com/watch?v=GZ3K-nDmLIY;FedakSariSzinha [/url]
[url] https://www.youtube.com/watch?v=GZ3K-nDmLIY;FedakSariSzinha [/url]
3205 zenebaratmonika 2017-08-22 20:08:39
A 23. kerületi soroksári Fedák Sári Színház a jövő évadban több operettet is darabra tűzött: Huszka Jenő: Lilibárőnő Huszka Jenő: Mária főhadnagy Kálmán Imre: Montmartrei ibolya Kálmán Imre: Éljen a szerelem Kálmán Imre: Cigányprímás Ábrahám Pál: Viktória Eisemann Mihály: Egy csók és más semmi Szirmai Albert: Mágnás Miska és emellett a régi 30-as évek filmjeit is vetítik. Nagyon örvendetes ez, még nem voltam ott sose, de napjainkban sajna nem sok színház mondhatja el magáról Budapesten, hogy operettet játszik. József Attila Színház: Csókos asszony Turay Ida Színház: Zsuzsi kisasszony Erkel Színház: Cigánybáró még ezeket találtam.
A 23. kerületi soroksári Fedák Sári Színház a jövő évadban több operettet is darabra tűzött: Huszka Jenő: Lilibárőnő Huszka Jenő: Mária főhadnagy Kálmán Imre: Montmartrei ibolya Kálmán Imre: Éljen a szerelem Kálmán Imre: Cigányprímás Ábrahám Pál: Viktória Eisemann Mihály: Egy csók és más semmi Szirmai Albert: Mágnás Miska és emellett a régi 30-as évek filmjeit is vetítik. Nagyon örvendetes ez, még nem voltam ott sose, de napjainkban sajna nem sok színház mondhatja el magáról Budapesten, hogy operettet játszik. József Attila Színház: Csókos asszony Turay Ida Színház: Zsuzsi kisasszony Erkel Színház: Cigánybáró még ezeket találtam.
3204 Búbánat 2017-08-22 11:28:22 [Válasz erre: 3167 Búbánat 2017-07-14 19:24:22]
Szombaton este megnéztem a Cigánybáró-produkciót a Városmajorban. Nem volt rossz előadás, még az éjjel kitört szélvihar és eső előtt idejében hazaértem; amúgy a színpad és a nézőtér fedél alatt van (csak oldalról érhetnék a szereplőket és a nézőket az időjárás szélsőségei) így a kellemes, langyos esti légáramlás miatt nem kellett aggódnunk, hogy pld összedől a díszlet és „elfújja a szél” azt és az operettet… De biztos, ami biztos, Csonka Zsuzsa az előadás kezdete előtt a színpadra érkezve bejelentette nekünk, hogy az előre nem látható időjárási szeszélyek miatt festett vásznak előtt zajlik majd a játék. Egyébként illúziót keltő, tényleg festői színpadképben énekeltek-játszottak a szereplők. Magára a produkcióra nem sok szót vesztegetek: semmilyen tekintetben nem mérhető az Erkel Színházban elmúlt évadban színre hozott Szinetár Miklós-féle Cigánybáró-rendezéshez, de más, emlékezetes, színházi (szabadtéri) előadáséval sem vethető össze: a Városmajori Színpad kis mérete, a zenekari árok és sok minden más szükséges feltétel hiánya miatt egyszerűen nem alkalmas nagyszabású operett-darabok színpadi kiállítására, de arra igen, hogy kevés szereplővel, négy-öt tagú „kórus”, és pár táncossal jelzés szerű díszletek között, de azért igényes jelmezekben, valamint a színpad jobb sarkában elhelyezett kis létszámú (15 fő) zenekarral, áthangszerelve - mintegy átíratban – megvalósítva-megrendezve bármi előadás előadható legyen; akár olyan zenés produkció (operett), mint volt a korábbi években: Bál a Savoyban; A madarász; Lili bárónő; Cigányprímás. Ha sikerül ehhez tehetséges, ismert, népszerű művészeket megnyerni, akkor - úgy gondolják a szervezők - már „eladható” a darab, és a közönség megveszi, mert az ismert hiányosságokat kompenzálja az igény egy nyáresti – a „szabadban de mégis fedél alatt eltölthető” – „kiruccanásra a zöldbe” jeligével szórakozni-kikapcsolódni; ezt tudatosítva magunkban minden más gondolatot félretéve a „hiányérzetünk” a minimálisra csökken… Most Johann Strauss örökbecsű darabjának Jókai-féle romantikája nem lett „kilúgozva” – és ez már eleve nagy szó. A cigánybáró dallamai, a szép melódiák „átjöttek” a fülünkbe, még akkor is, ha a kevéske zenei kíséret, a sok húzás, a dramaturgiai szálak összevonása, a cselekmény „redukálása” hagy kivetni valót maga után… Mégis, Bozsó József rendezése ügyesen áthidalja ezeket az „anomáliákat” és ami történet és látvány a szemünk elé kerül, meg az énekművészek hangján felcsendül, az elismerésre méltó. Látszik, hogy a lelkes közreműködők így is igyekeztek olyan Cigánybáró-produkció élményével, varázsával megajándékozni a szép számú közönséget, akik zsúfolásig megtöltötték a nézőteret; amit „letettek az asztalra” (színpadra) így sem kevés… „Barinkay (Turpinszky Gippert Béla) hazatér Carnero gróffal (Bozsó József), aki átadja részére a birtokot, ami részben romokban, részben a víz alatt áll, ami meg éppen maradt, abban Zsupán (Bátki Fazekas Zoltán) él, aki gazdag, mindenből pénzt tud csinálni és apránként terjeszkedett a Barinkay birtokon, ami már a sajátja. A romos részben cigányok élnek, köztük Czippra (Rikker Mária), és lánya Saffi (Vörös Edit). Czippra „tudta” Barinkay érkezését – megjósolta kártyája. Saffi első látásra beleszeret a férfibe. Zsupán, hogy ne kelljen visszaadnia a birtokot, hozzáadná Arsena lányát, aki viszont szerelmes Ottocarba (Laczó András), ezért kitalálja, hogy csak báróhoz mehet feleségül. Barinkay így fedél nélkül marad. A cigányok befogadják, később vajdának választják, de … A történet még hosszú és bonyolult, de sokan ismerik a Jókai írta történetet.” A szereplőkre nem lehet panaszom, tényleg, a tudásukat, tehetségüket hozták; a dialógusokban és énekszólamaikban hangjuk a hangerősítés (mikroport) alkalmazásával jól hallható volt. Domoszlai Sándor Homonnayként ugyancsak kiváló alakítást nyújtott. Csonka Zsuzsanna amellett, hogy egy „vicces” Mirabella megformálással rukkolt elő, elismerést érdemel a tőle már megszokott, a szereplőkre „varrott” szép jelmezkölteményeiért is, Bozsó József pedig azért is, mert bravúros énekszáma mellett egy sikeres, a közönség szimpátiájától övezett rendezését tapsolhattuk meg az előadás legvégén. A Saffit alakító Vörös Editet és Arsena szerepében Galambos Lillát is „kegyeinkbe” fogadtuk, hiszen játékuk, előadásuk hozták a „kötelezőt”: szép énekhangjukon jól szóltak az operett igényes dalai, ahogyan a nagyobb együttesekben is kitűntek. A címszerepben Turpinszky Gippert Béla kifogástalan énekhangon szólaltatta meg tenorszólamait, megnyerő jelenség volt a színpadon ő is: Barinkay első áriáját, ami az egyik legvirtuózabb operettbelépő az operettirodalomban, magasan a legsikerültebb énekszáma volt az előadásnak. Rikker Mária mint Czippra, Bátki Fazekas Zoltán mint Zsupán ugyancsak elismerésre méltó színpadi jelenségek voltak és énekelnivalójukat is színvonalasan oldották meg. A Farkas Pál irányította kis létszámú élőzenekar (a Váci Szimfonikusok ) érdeme, hogy még ez a „zsugorított” hangszeres apparátus is tudott olyan elfogadható hangzást produkálni, mely az énekesek kíséretét szem előtt tartva, velük együtt, egy klasszikus nagyoperett előadásához szükséges minimum élvezhetőséget produkált úgy, hogy olykor az volt az érzésem, mintha a maximum sem lett volna számukra elérhetetlen – ha úgy adódik, máshol, más színpadi körülmények, nagy zenekari felállás esetén működni...
Szombaton este megnéztem a Cigánybáró-produkciót a Városmajorban. Nem volt rossz előadás, még az éjjel kitört szélvihar és eső előtt idejében hazaértem; amúgy a színpad és a nézőtér fedél alatt van (csak oldalról érhetnék a szereplőket és a nézőket az időjárás szélsőségei) így a kellemes, langyos esti légáramlás miatt nem kellett aggódnunk, hogy pld összedől a díszlet és „elfújja a szél” azt és az operettet… De biztos, ami biztos, Csonka Zsuzsa az előadás kezdete előtt a színpadra érkezve bejelentette nekünk, hogy az előre nem látható időjárási szeszélyek miatt festett vásznak előtt zajlik majd a játék. Egyébként illúziót keltő, tényleg festői színpadképben énekeltek-játszottak a szereplők. Magára a produkcióra nem sok szót vesztegetek: semmilyen tekintetben nem mérhető az Erkel Színházban elmúlt évadban színre hozott Szinetár Miklós-féle Cigánybáró-rendezéshez, de más, emlékezetes, színházi (szabadtéri) előadáséval sem vethető össze: a Városmajori Színpad kis mérete, a zenekari árok és sok minden más szükséges feltétel hiánya miatt egyszerűen nem alkalmas nagyszabású operett-darabok színpadi kiállítására, de arra igen, hogy kevés szereplővel, négy-öt tagú „kórus”, és pár táncossal jelzés szerű díszletek között, de azért igényes jelmezekben, valamint a színpad jobb sarkában elhelyezett kis létszámú (15 fő) zenekarral, áthangszerelve - mintegy átíratban – megvalósítva-megrendezve bármi előadás előadható legyen; akár olyan zenés produkció (operett), mint volt a korábbi években: Bál a Savoyban; A madarász; Lili bárónő; Cigányprímás. Ha sikerül ehhez tehetséges, ismert, népszerű művészeket megnyerni, akkor - úgy gondolják a szervezők - már „eladható” a darab, és a közönség megveszi, mert az ismert hiányosságokat kompenzálja az igény egy nyáresti – a „szabadban de mégis fedél alatt eltölthető” – „kiruccanásra a zöldbe” jeligével szórakozni-kikapcsolódni; ezt tudatosítva magunkban minden más gondolatot félretéve a „hiányérzetünk” a minimálisra csökken… Most Johann Strauss örökbecsű darabjának Jókai-féle romantikája nem lett „kilúgozva” – és ez már eleve nagy szó. A cigánybáró dallamai, a szép melódiák „átjöttek” a fülünkbe, még akkor is, ha a kevéske zenei kíséret, a sok húzás, a dramaturgiai szálak összevonása, a cselekmény „redukálása” hagy kivetni valót maga után… Mégis, Bozsó József rendezése ügyesen áthidalja ezeket az „anomáliákat” és ami történet és látvány a szemünk elé kerül, meg az énekművészek hangján felcsendül, az elismerésre méltó. Látszik, hogy a lelkes közreműködők így is igyekeztek olyan Cigánybáró-produkció élményével, varázsával megajándékozni a szép számú közönséget, akik zsúfolásig megtöltötték a nézőteret; amit „letettek az asztalra” (színpadra) így sem kevés… „Barinkay (Turpinszky Gippert Béla) hazatér Carnero gróffal (Bozsó József), aki átadja részére a birtokot, ami részben romokban, részben a víz alatt áll, ami meg éppen maradt, abban Zsupán (Bátki Fazekas Zoltán) él, aki gazdag, mindenből pénzt tud csinálni és apránként terjeszkedett a Barinkay birtokon, ami már a sajátja. A romos részben cigányok élnek, köztük Czippra (Rikker Mária), és lánya Saffi (Vörös Edit). Czippra „tudta” Barinkay érkezését – megjósolta kártyája. Saffi első látásra beleszeret a férfibe. Zsupán, hogy ne kelljen visszaadnia a birtokot, hozzáadná Arsena lányát, aki viszont szerelmes Ottocarba (Laczó András), ezért kitalálja, hogy csak báróhoz mehet feleségül. Barinkay így fedél nélkül marad. A cigányok befogadják, később vajdának választják, de … A történet még hosszú és bonyolult, de sokan ismerik a Jókai írta történetet.” A szereplőkre nem lehet panaszom, tényleg, a tudásukat, tehetségüket hozták; a dialógusokban és énekszólamaikban hangjuk a hangerősítés (mikroport) alkalmazásával jól hallható volt. Domoszlai Sándor Homonnayként ugyancsak kiváló alakítást nyújtott. Csonka Zsuzsanna amellett, hogy egy „vicces” Mirabella megformálással rukkolt elő, elismerést érdemel a tőle már megszokott, a szereplőkre „varrott” szép jelmezkölteményeiért is, Bozsó József pedig azért is, mert bravúros énekszáma mellett egy sikeres, a közönség szimpátiájától övezett rendezését tapsolhattuk meg az előadás legvégén. A Saffit alakító Vörös Editet és Arsena szerepében Galambos Lillát is „kegyeinkbe” fogadtuk, hiszen játékuk, előadásuk hozták a „kötelezőt”: szép énekhangjukon jól szóltak az operett igényes dalai, ahogyan a nagyobb együttesekben is kitűntek. A címszerepben Turpinszky Gippert Béla kifogástalan énekhangon szólaltatta meg tenorszólamait, megnyerő jelenség volt a színpadon ő is: Barinkay első áriáját, ami az egyik legvirtuózabb operettbelépő az operettirodalomban, magasan a legsikerültebb énekszáma volt az előadásnak. Rikker Mária mint Czippra, Bátki Fazekas Zoltán mint Zsupán ugyancsak elismerésre méltó színpadi jelenségek voltak és énekelnivalójukat is színvonalasan oldották meg. A Farkas Pál irányította kis létszámú élőzenekar (a Váci Szimfonikusok ) érdeme, hogy még ez a „zsugorított” hangszeres apparátus is tudott olyan elfogadható hangzást produkálni, mely az énekesek kíséretét szem előtt tartva, velük együtt, egy klasszikus nagyoperett előadásához szükséges minimum élvezhetőséget produkált úgy, hogy olykor az volt az érzésem, mintha a maximum sem lett volna számukra elérhetetlen – ha úgy adódik, máshol, más színpadi körülmények, nagy zenekari felállás esetén működni...
3203 zenebaratmonika 2017-08-22 08:54:30
[url] http://www.operettenfuehrer.de/index.php/nach-dem-komponisten;operettlap [/url] Ez egy német operett internetes oldal, érdemes nézelődni rajta.
[url] http://www.operettenfuehrer.de/index.php/nach-dem-komponisten;operettlap [/url] Ez egy német operett internetes oldal, érdemes nézelődni rajta.
3202 Búbánat 2017-08-19 11:15:59 [Válasz erre: 3167 Búbánat 2017-07-14 19:24:22]
Újra ideírom: Ma este - egyetlen alkalom - a Városmajori Szabadtéri Színpadon: Johann Strauss: A cigánybáró - operett 2017. augusztus 19. szombat 20.00 A Dáma Díva és a Magyar Zenés Színház közös produkciója.
Újra ideírom: Ma este - egyetlen alkalom - a Városmajori Szabadtéri Színpadon: Johann Strauss: A cigánybáró - operett 2017. augusztus 19. szombat 20.00 A Dáma Díva és a Magyar Zenés Színház közös produkciója.
3201 Búbánat 2017-08-14 23:55:45
[url] https://hu-hu.facebook.com/mtvadankoradio/posts/1403560846357818; Beszélgetés Nagy Ibolya énekes-színésszel, a Dankó Rádió szerkesztő-műsorvezetőjével [/url] „A mosoly muzsikusai – Túl az Óperencián” /Megjelent a Keresztény Élet c. hetilapban 2017. augusztus 6-án./ „Kálmán Imre nagyoperettje, a Csárdáskirálynő Túl az Óperencián… című slágerét Nagy Ibolya színpadi előadás keretében soha nem énekelte, hiszen ez a szubrett és a bonviván duettje, ő pedig a primadonna volt a miskolci, a debreceni, a szegedi színházban, az osztrák-magyar koprodukcióban bemutatott Csárdáskirálynő-előadásokon és Szilvia dalait énekelte a hazai és külföldi operett gálákon. Viszont 2012 óta a Dankó Rádióban vezeti, szerkeszti a Túl az Óperencián című zenés színházi magazint….” Részlet az interjúból: […] „– Amikor a Dankó Rádióba került, és elvállalta a műsorvezetést, szerkesztést, azt is vállalta, hogy másokat népszerűsít! – Eleinte szokatlan volt, hogy nem engem kérdeznek, nem én vagyok a középpontban, de elárulok egy nagy titkot, ezt még élvezem is, mert a rádió, a rádiózás egy olyan új világot nyitott ki előttem, melyben parttalanul gazdag az ismeretterjesztés, az érték közvetítés lehetősége. Ezzel is szeretnék jól sáfárkodni. Köszönöm a Teremtőnek, hogy ilyen „tanösvényre” vezérelt. – Tényleg igaz, hogy mindig mosolyog?! - Ez belülről fakad. Ez a lelki alkatom, de dolgozom is érte. Az operett egy csodálatos műfaj, népszerűsítése egy életérzés közvetítése, nem más, mint a mosoly muzsikája, és így mi lehetünk a mosoly muzsikusai. Remélem, akik eljönnek koncertjeinkre, vagy hallgatják a Dankó Rádiói szép nótáit, népdalait, operettjeit, azoknak is mosolyt csalhatunk az arcukra és derűt, örömet, szívükbe, lelkükbe.” […] Nagy örömmel olvastam el a Nagy Ibolyával készített beszélgetés szövegét; akit régóta ismerünk, és a szívünkbe is zártuk, Róla minden hírvonatkozás érdeklődést kelt; így van ezzel a rádióhallgató is, aki szívesen veszi azt is ha kedvenc műsora népszerű vezetőjéről-szerkesztőjéről talál valami érdeklődésre számot tartó olvasnivalót; akinek rádiós műsorában hétről-hétre a művészvilág ismert, jeles személyiségei tárulkoznak ki, ezúttal készségesen vállalta a fordított „szereposztást”: ő maga nyílt meg/ki... És milyen jól tette, hogy személyes gondolatait megosztotta a nyilvánossággal – ami önvallomással is felér(t)! További szeretetet, lelkesedést vált ki belőlünk nemcsak műsora, hanem kedves lénye iránt is. Hálás köszönetem Neki, hogy: "van" - értünk! Nagy Ibolya élvezetes rádiós-beszélgetős, operettműsorát továbbra is várom napról-napra, változatlan érdeklődéssel, „elszánt” figyelemmel, kedvvel.
[url] https://hu-hu.facebook.com/mtvadankoradio/posts/1403560846357818; Beszélgetés Nagy Ibolya énekes-színésszel, a Dankó Rádió szerkesztő-műsorvezetőjével [/url] „A mosoly muzsikusai – Túl az Óperencián” /Megjelent a Keresztény Élet c. hetilapban 2017. augusztus 6-án./ „Kálmán Imre nagyoperettje, a Csárdáskirálynő Túl az Óperencián… című slágerét Nagy Ibolya színpadi előadás keretében soha nem énekelte, hiszen ez a szubrett és a bonviván duettje, ő pedig a primadonna volt a miskolci, a debreceni, a szegedi színházban, az osztrák-magyar koprodukcióban bemutatott Csárdáskirálynő-előadásokon és Szilvia dalait énekelte a hazai és külföldi operett gálákon. Viszont 2012 óta a Dankó Rádióban vezeti, szerkeszti a Túl az Óperencián című zenés színházi magazint….” Részlet az interjúból: […] „– Amikor a Dankó Rádióba került, és elvállalta a műsorvezetést, szerkesztést, azt is vállalta, hogy másokat népszerűsít! – Eleinte szokatlan volt, hogy nem engem kérdeznek, nem én vagyok a középpontban, de elárulok egy nagy titkot, ezt még élvezem is, mert a rádió, a rádiózás egy olyan új világot nyitott ki előttem, melyben parttalanul gazdag az ismeretterjesztés, az érték közvetítés lehetősége. Ezzel is szeretnék jól sáfárkodni. Köszönöm a Teremtőnek, hogy ilyen „tanösvényre” vezérelt. – Tényleg igaz, hogy mindig mosolyog?! - Ez belülről fakad. Ez a lelki alkatom, de dolgozom is érte. Az operett egy csodálatos műfaj, népszerűsítése egy életérzés közvetítése, nem más, mint a mosoly muzsikája, és így mi lehetünk a mosoly muzsikusai. Remélem, akik eljönnek koncertjeinkre, vagy hallgatják a Dankó Rádiói szép nótáit, népdalait, operettjeit, azoknak is mosolyt csalhatunk az arcukra és derűt, örömet, szívükbe, lelkükbe.” […] Nagy örömmel olvastam el a Nagy Ibolyával készített beszélgetés szövegét; akit régóta ismerünk, és a szívünkbe is zártuk, Róla minden hírvonatkozás érdeklődést kelt; így van ezzel a rádióhallgató is, aki szívesen veszi azt is ha kedvenc műsora népszerű vezetőjéről-szerkesztőjéről talál valami érdeklődésre számot tartó olvasnivalót; akinek rádiós műsorában hétről-hétre a művészvilág ismert, jeles személyiségei tárulkoznak ki, ezúttal készségesen vállalta a fordított „szereposztást”: ő maga nyílt meg/ki... És milyen jól tette, hogy személyes gondolatait megosztotta a nyilvánossággal – ami önvallomással is felér(t)! További szeretetet, lelkesedést vált ki belőlünk nemcsak műsora, hanem kedves lénye iránt is. Hálás köszönetem Neki, hogy: "van" - értünk! Nagy Ibolya élvezetes rádiós-beszélgetős, operettműsorát továbbra is várom napról-napra, változatlan érdeklődéssel, „elszánt” figyelemmel, kedvvel.
3200 Búbánat 2017-08-10 15:09:48 [Válasz erre: 3199 Búbánat 2017-08-09 10:18:26]
[url] https://www.facebook.com/452669678109667/photos/a.1544986862211271.1073741863.452669678109667/1544986975544593/?type=3&theater; További fotók [/url] a Budavári Palotakoncert – „Sissi nyomában” – operettestről – a Fischl Mónika nyilvános Facebook oldaláról. (2017. augusztus 5., Oroszlános Udvar)
[url] https://www.facebook.com/452669678109667/photos/a.1544986862211271.1073741863.452669678109667/1544986975544593/?type=3&theater; További fotók [/url] a Budavári Palotakoncert – „Sissi nyomában” – operettestről – a Fischl Mónika nyilvános Facebook oldaláról. (2017. augusztus 5., Oroszlános Udvar)
3199 Búbánat 2017-08-09 10:18:26 [Válasz erre: 3181 Búbánat 2017-07-26 11:13:54]
[url] https://www.facebook.com/Palotakoncert/photos/pcb.1674152852629589/1674151319296409/?type=3&theater; Budavári Palotakoncert 2017 – Fotók I. [/url] [url] https://www.facebook.com/Palotakoncert/photos/pcb.1674146249296916/1674142412630633/?type=3&theater; Budavári Palotakoncert 2017 – Fotók II. [/url] Az Oroszlános Udvarban augusztus 5-én megtartott operettgálát felvette a televízió. A koncertet a Duna TV-én láthatjuk majd jövő vasárnap (augusztus 20.) két részben: 20.00 – 21.00 és a tűzijáték után, 21.35 – 22.35 óra között.
[url] https://www.facebook.com/Palotakoncert/photos/pcb.1674152852629589/1674151319296409/?type=3&theater; Budavári Palotakoncert 2017 – Fotók I. [/url] [url] https://www.facebook.com/Palotakoncert/photos/pcb.1674146249296916/1674142412630633/?type=3&theater; Budavári Palotakoncert 2017 – Fotók II. [/url] Az Oroszlános Udvarban augusztus 5-én megtartott operettgálát felvette a televízió. A koncertet a Duna TV-én láthatjuk majd jövő vasárnap (augusztus 20.) két részben: 20.00 – 21.00 és a tűzijáték után, 21.35 – 22.35 óra között.
3198 Búbánat 2017-08-01 21:57:28 [Válasz erre: 3167 Búbánat 2017-07-14 19:24:22]
Lesz egy másik szabadtéri Cigánybáró -produkció is augusztusban: korábban említettem Budán, a Városmajort, ahol a szabadtéri színpadon adják elő a Dáma Díva és a Magyar Zenés Színház koprodukciójában Johann Strauss remekét augusztus 19-én. Most találtam rá a Szarvasi Hét rendezvényei között ugyanerre a produkcióra, melynek időpontja: 2017. aug. 4., 20:30 helyszíne: Szarvasi Vízi Színház, Szarvas, Petőfi u. 7, [url] http://www.szarvasihet.hu/event/a-ciganybaro/; A cigánybáró - Szarvasi Vízi Színház [/url] operett két részben – a Magyar Zenés Színház és a Veszprémi Petőfi Színház koprodukciója (A városmajori Cigánybáró előadása szereposztásától némileg eltérő szereplő-gárdával mutatják be Szarvason az operettet.) Szereplők: Barinkay: Turpinszky Gippert Béla Saffi: Vörös Edit Zsupán: Németh Gábor Homonnay: Domoszlai Sándor Czippra: Tas Ildikó Mirabella: Csonka Zsuzsanna Arsena: Galambos Lilla Ottocar: Laczó András Carnero: Bozsó József Díszlet: Szolga István Jelmez: Csonka Zsuzsanna Rendező: Bozsó József
Lesz egy másik szabadtéri Cigánybáró -produkció is augusztusban: korábban említettem Budán, a Városmajort, ahol a szabadtéri színpadon adják elő a Dáma Díva és a Magyar Zenés Színház koprodukciójában Johann Strauss remekét augusztus 19-én. Most találtam rá a Szarvasi Hét rendezvényei között ugyanerre a produkcióra, melynek időpontja: 2017. aug. 4., 20:30 helyszíne: Szarvasi Vízi Színház, Szarvas, Petőfi u. 7, [url] http://www.szarvasihet.hu/event/a-ciganybaro/; A cigánybáró - Szarvasi Vízi Színház [/url] operett két részben – a Magyar Zenés Színház és a Veszprémi Petőfi Színház koprodukciója (A városmajori Cigánybáró előadása szereposztásától némileg eltérő szereplő-gárdával mutatják be Szarvason az operettet.) Szereplők: Barinkay: Turpinszky Gippert Béla Saffi: Vörös Edit Zsupán: Németh Gábor Homonnay: Domoszlai Sándor Czippra: Tas Ildikó Mirabella: Csonka Zsuzsanna Arsena: Galambos Lilla Ottocar: Laczó András Carnero: Bozsó József Díszlet: Szolga István Jelmez: Csonka Zsuzsanna Rendező: Bozsó József
3197 Búbánat 2017-08-01 21:41:40 [Válasz erre: 3196 Búbánat 2017-08-01 21:38:28]
És idén is lesz (augusztusban) "Palotakoncert" fenn a Vár Oroszlános Udvarában...
És idén is lesz (augusztusban) "Palotakoncert" fenn a Vár Oroszlános Udvarában...
3196 Búbánat 2017-08-01 21:38:28 [Válasz erre: 3191 zenebaratmonika 2017-08-01 15:37:31]
Régen gyakorta adtak operettkoncerteket, elsősorban a Pesti Vigadóban, de a hetvenes-nyolcvanas években a Magyar Rádió bérletsorozatában nyilvános operett hangversenyek is rendszeresen előfordultak a Rádió 6-os stúdiója mellett "kiruccanva" az MN Művelődési Háza vagy a Csepeli Munkásotthon koncertpódiumára. Voltak tematikus operettestek: Lehár, Kálmán, Huszka, Offenbach, Suppé, Johann Strauss. Ezeket a rádió élőben vagy felvételről sugározta, én többször elmentem ezekre az élő operettkoncertekre, hol a legnevesebb operaénekeseink léptek fel, az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara közreműködésével, és kiváló karmestereink vezényletével. Az utóbbi évtizedben az Operettszínházban is alkalmanként tartanak operetthangversenyt.
Régen gyakorta adtak operettkoncerteket, elsősorban a Pesti Vigadóban, de a hetvenes-nyolcvanas években a Magyar Rádió bérletsorozatában nyilvános operett hangversenyek is rendszeresen előfordultak a Rádió 6-os stúdiója mellett "kiruccanva" az MN Művelődési Háza vagy a Csepeli Munkásotthon koncertpódiumára. Voltak tematikus operettestek: Lehár, Kálmán, Huszka, Offenbach, Suppé, Johann Strauss. Ezeket a rádió élőben vagy felvételről sugározta, én többször elmentem ezekre az élő operettkoncertekre, hol a legnevesebb operaénekeseink léptek fel, az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara közreműködésével, és kiváló karmestereink vezényletével. Az utóbbi évtizedben az Operettszínházban is alkalmanként tartanak operetthangversenyt.
3195 zenebaratmonika 2017-08-01 16:01:26
[url] https://www.youtube.com/watch?v=en5lNe_vcAg;Grandhotel [/url]
[url] https://www.youtube.com/watch?v=en5lNe_vcAg;Grandhotel [/url]
3194 zenebaratmonika 2017-08-01 15:52:41 [Válasz erre: 3190 Búbánat 2017-08-01 14:37:50]
[url] https://www.youtube.com/watch?v=cQ3nFf9ksRA; Josephine [/url]
[url] https://www.youtube.com/watch?v=cQ3nFf9ksRA; Josephine [/url]
3193 zenebaratmonika 2017-08-01 15:42:50
Szép ez az ária, egész ismerős.
Szép ez az ária, egész ismerős.
3192 zenebaratmonika 2017-08-01 15:41:52
[url] https://www.youtube.com/watch?v=A-2mYhNDbdM;Kaiserin [/url]
[url] https://www.youtube.com/watch?v=A-2mYhNDbdM;Kaiserin [/url]
3191 zenebaratmonika 2017-08-01 15:37:31 [Válasz erre: 3190 Búbánat 2017-08-01 14:37:50]
Köszi a beszámolót, nem ugranak be ezek a dalok. A Fred Raymond darab viszont fent van a youtube-n, nem tudom Nagy Ibolya megnézi-e mindhárom darabot. A Kálmán Imre darab csak koncert formájában kerül fel összesen 2 előadás lesz, úgy tűnik ez kint divat. A Komisch Oper Berlin decemberben Ábrahám Pál Mese a Grandhotelben c. darabját veszi elő 2 koncert erejéig. Persze jó lenne, ha felvennék ezeket, mert utóbbit se ismerjük egyáltalán. Magyarországon még nem hallottam operettkoncertről, de operakoncert szokott menni az Erkelben és az Operaházban is meg persze a Müpában. Nem tudom jó ötlet lenne ha ha nálunk is lenne koncertoperett.
Köszi a beszámolót, nem ugranak be ezek a dalok. A Fred Raymond darab viszont fent van a youtube-n, nem tudom Nagy Ibolya megnézi-e mindhárom darabot. A Kálmán Imre darab csak koncert formájában kerül fel összesen 2 előadás lesz, úgy tűnik ez kint divat. A Komisch Oper Berlin decemberben Ábrahám Pál Mese a Grandhotelben c. darabját veszi elő 2 koncert erejéig. Persze jó lenne, ha felvennék ezeket, mert utóbbit se ismerjük egyáltalán. Magyarországon még nem hallottam operettkoncertről, de operakoncert szokott menni az Erkelben és az Operaházban is meg persze a Müpában. Nem tudom jó ötlet lenne ha ha nálunk is lenne koncertoperett.
3190 Búbánat 2017-08-01 14:37:50 [Válasz erre: 3188 zenebaratmonika 2017-07-31 15:42:08]
Bad Ischl - 2017 Kaiserin Josefine (Emmerich Kalman) Valóban, kevéssé ismert darabja Kálmán Imrének a „ Kaiserin Joséphine”. Ez az operett a komponista utolsó befejezett zenés színpadi alkotása, amely még életében a színpadra került – Európában. (A háromfelvonásos operettet 1936. január 18-án Zürichben mutatta be a Stadttheater; Magyarországi bemutató: 1937. március 26., Budapest, Városi Színház. Ez volt az utolsó magyar Kálmán-premier: a „ Joséphine császárné”címszerepét – (Joséphine Beauharnais) - az európai operaházak csillaga, Németh Mária énekelte. A további kulcsszerepekben Napóleont Fehér Pál, Barras-t id. Latabár Árpád, Talleyrandot pedig Z. Molnár László játszotta a Városi Színházban, a kisebb karakterszerepekben Mindszenthy Magdát, Sándor Máriát, Berend Istvánt, Fáy Bélát és Fodor Artúrt láthatta a pesti közönség. A mű Napóleon tábornok, konzul, majd császár és a kacér párja, Joséphine szerelmi kalandját meséli el a történelemhez híven, némileg felmagasztosult zenével. Tudni lehet, a budapesti előadásnak sikere volt. Németh Mária operadíva, és Fehér Pál, akkor éppen a zürichi Operaház vezető tenoristája, kiválóan alakították szerepüket. Rátonyi Róbert írja az Operett könyvében, hogy Szabolcs Ernő bravúros rendezői munkájának eredményeként a cselekmény filmszerűen pergett, az egyik jelenetben háborús tömegjelenetek és lenyűgöző hatású csataképek tárultak a nézők elé, hogy néhány pillanat változás alatt káprázatos szalont ábrázoljon a színpad, melyben a kor minden pompája látható volt díszletben (alkotó: Upor Tibor) és jelmezben (alkotó: Vogel Erik). A szubrett-táncoskomikuspár sem hiányozhatott a darabból: Feleki Kamill egy jóképű káplárt játszott, Vágó Märy egy tündéri kalaposlányt. Finomak voltak, szeriőzek és mégis nagyon mulatságosak. A táncaik eseményszámba mentek.” A szövegkönyvet Paul Knepler írta és Herczeg Géza fordította át magyarra. A darab azóta a „süllyesztőbe került”, és csak azért nem felejtődött el teljesen, mert a Magyar Rádió keresztmetszet formájában elkészítette az operett stúdiófelvételét, a nyolcvanas-kilencvenes években a részletei még gyakran felcsendültek az operettadásokban. Én is onnan ismerem Kálmán mára szinte „elfeledett” zenéjét: Rádió Dalszínháza bemutatója: 1982. október 24. , Kossuth rádió, 12.50 – 13.50 Albert István összekötőszövegét Galamb György mondja el. Km.: Kalmár Magda, Domonkos Zsuzsa, Korondy György, Fülöp Attila, Palcsó Sándor, Ötvös Csaba, valamint az MRT Szimfonikus zenekara és énekkara Vezényel: Bródy Tamás Szerkesztő: Bitó Pál A Dankó Rádióban egyszer- kétszer adásba került erről a magyar nyelvű stúdiófelvételről néhány részlet: - Juliette és Bernard vidám kettőse: „Kislány-kislány, mondok én egy jót…” - Ugyanők egy másik kettőse: „Én minden csókom, bókom néked adom…” (Domonkos Zsuzsa és Palcsó Sándor) - Joséphine dala (No.5) (Kalmár Magda, az MRT Énekkara) - Napóleon dala (Korondy György - Induló-dal: „Ki győzött, az vezet ismét…” (Ötvös Csaba, Fülöp Attila és az MRTÉnekkara) Remélhetőleg Nagy Ibolya, a rádió szerkesztő-műsorvezetője, erről a Kálmán Imre-operettről sem feledkezik meg, amikor beszámolni fog nyári, Bad Ischl-ben töltött élményeiről, köztük a Lehár-fesztivál zenei érdekességeiről – amennyiben jelen volt az ott bemutatott előadásokon, és talán zenei illusztrációkkal is tud majd szolgálni nekünk!
Bad Ischl - 2017 Kaiserin Josefine (Emmerich Kalman) Valóban, kevéssé ismert darabja Kálmán Imrének a „ Kaiserin Joséphine”. Ez az operett a komponista utolsó befejezett zenés színpadi alkotása, amely még életében a színpadra került – Európában. (A háromfelvonásos operettet 1936. január 18-án Zürichben mutatta be a Stadttheater; Magyarországi bemutató: 1937. március 26., Budapest, Városi Színház. Ez volt az utolsó magyar Kálmán-premier: a „ Joséphine császárné”címszerepét – (Joséphine Beauharnais) - az európai operaházak csillaga, Németh Mária énekelte. A további kulcsszerepekben Napóleont Fehér Pál, Barras-t id. Latabár Árpád, Talleyrandot pedig Z. Molnár László játszotta a Városi Színházban, a kisebb karakterszerepekben Mindszenthy Magdát, Sándor Máriát, Berend Istvánt, Fáy Bélát és Fodor Artúrt láthatta a pesti közönség. A mű Napóleon tábornok, konzul, majd császár és a kacér párja, Joséphine szerelmi kalandját meséli el a történelemhez híven, némileg felmagasztosult zenével. Tudni lehet, a budapesti előadásnak sikere volt. Németh Mária operadíva, és Fehér Pál, akkor éppen a zürichi Operaház vezető tenoristája, kiválóan alakították szerepüket. Rátonyi Róbert írja az Operett könyvében, hogy Szabolcs Ernő bravúros rendezői munkájának eredményeként a cselekmény filmszerűen pergett, az egyik jelenetben háborús tömegjelenetek és lenyűgöző hatású csataképek tárultak a nézők elé, hogy néhány pillanat változás alatt káprázatos szalont ábrázoljon a színpad, melyben a kor minden pompája látható volt díszletben (alkotó: Upor Tibor) és jelmezben (alkotó: Vogel Erik). A szubrett-táncoskomikuspár sem hiányozhatott a darabból: Feleki Kamill egy jóképű káplárt játszott, Vágó Märy egy tündéri kalaposlányt. Finomak voltak, szeriőzek és mégis nagyon mulatságosak. A táncaik eseményszámba mentek.” A szövegkönyvet Paul Knepler írta és Herczeg Géza fordította át magyarra. A darab azóta a „süllyesztőbe került”, és csak azért nem felejtődött el teljesen, mert a Magyar Rádió keresztmetszet formájában elkészítette az operett stúdiófelvételét, a nyolcvanas-kilencvenes években a részletei még gyakran felcsendültek az operettadásokban. Én is onnan ismerem Kálmán mára szinte „elfeledett” zenéjét: Rádió Dalszínháza bemutatója: 1982. október 24. , Kossuth rádió, 12.50 – 13.50 Albert István összekötőszövegét Galamb György mondja el. Km.: Kalmár Magda, Domonkos Zsuzsa, Korondy György, Fülöp Attila, Palcsó Sándor, Ötvös Csaba, valamint az MRT Szimfonikus zenekara és énekkara Vezényel: Bródy Tamás Szerkesztő: Bitó Pál A Dankó Rádióban egyszer- kétszer adásba került erről a magyar nyelvű stúdiófelvételről néhány részlet: - Juliette és Bernard vidám kettőse: „Kislány-kislány, mondok én egy jót…” - Ugyanők egy másik kettőse: „Én minden csókom, bókom néked adom…” (Domonkos Zsuzsa és Palcsó Sándor) - Joséphine dala (No.5) (Kalmár Magda, az MRT Énekkara) - Napóleon dala (Korondy György - Induló-dal: „Ki győzött, az vezet ismét…” (Ötvös Csaba, Fülöp Attila és az MRTÉnekkara) Remélhetőleg Nagy Ibolya, a rádió szerkesztő-műsorvezetője, erről a Kálmán Imre-operettről sem feledkezik meg, amikor beszámolni fog nyári, Bad Ischl-ben töltött élményeiről, köztük a Lehár-fesztivál zenei érdekességeiről – amennyiben jelen volt az ott bemutatott előadásokon, és talán zenei illusztrációkkal is tud majd szolgálni nekünk!
3189 zenebaratmonika 2017-07-31 16:00:49 [Válasz erre: 3186 Búbánat 2017-07-31 09:01:07]
Tényleg remek darabok, sajnos Magyarországon nem sokat látni ezek közül, nem tudom szoktak e készíteni videót az előadásokról vagy van e élő közvetítés. Tavaly a Mörbisch-i operettfesztiválon a Viktória és Huszárja ment, Ábrahám Pál darabja, és ezt meg tudtam nézni a youtube-n, mert pár napra felkerült. A bécsi operaház pedig feltette Benatzky Axel an der Himmelstür (1936) c. darabját.
Tényleg remek darabok, sajnos Magyarországon nem sokat látni ezek közül, nem tudom szoktak e készíteni videót az előadásokról vagy van e élő közvetítés. Tavaly a Mörbisch-i operettfesztiválon a Viktória és Huszárja ment, Ábrahám Pál darabja, és ezt meg tudtam nézni a youtube-n, mert pár napra felkerült. A bécsi operaház pedig feltette Benatzky Axel an der Himmelstür (1936) c. darabját.
3188 zenebaratmonika 2017-07-31 15:42:08 [Válasz erre: 3187 Búbánat 2017-07-31 09:04:18]
Akkor meg fogja nézni gondolom az említett 3 operettet, ami közül 2 szinte ismeretlen itthon. Kíváncsian várjuk a véleményét.
Akkor meg fogja nézni gondolom az említett 3 operettet, ami közül 2 szinte ismeretlen itthon. Kíváncsian várjuk a véleményét.
3187 Búbánat 2017-07-31 09:04:18 [Válasz erre: 3183 zenebaratmonika 2017-07-29 13:30:06]
A Dankó Rádió "Túl az Óperencián" szerkesztő-műsorvezetője, Nagy Ibolya tegnapi operettműsorában sejtelmesen elárulta, hogy Bad Ischlben tölti szabadságát, tele élményekkel, alig várja, hogy ezeket, benyomásait megossza kedves rádióhallgatóival...Én is alig várom...
A Dankó Rádió "Túl az Óperencián" szerkesztő-műsorvezetője, Nagy Ibolya tegnapi operettműsorában sejtelmesen elárulta, hogy Bad Ischlben tölti szabadságát, tele élményekkel, alig várja, hogy ezeket, benyomásait megossza kedves rádióhallgatóival...Én is alig várom...
3186 Búbánat 2017-07-31 09:01:07 [Válasz erre: 3184 zenebaratmonika 2017-07-29 13:33:04]
Imponáló lista...
Imponáló lista...
3185 zenebaratmonika 2017-07-29 13:34:59
Kaiserin Josefine (Emmerich Kalman) - halbszenisch Ebből összesen 2 előadás lesz.
Kaiserin Josefine (Emmerich Kalman) - halbszenisch Ebből összesen 2 előadás lesz.
3184 zenebaratmonika 2017-07-29 13:33:04
Gespielte Operetten Ez a Lehár fesztiválon játszott eddig játszott operettek teljes listája, úgy nézem jövőre nem lesz 3. darab 2018 Die Blume von Hawaii (Paul Abraham) Das Land des Lächelns (Franz Lehár) 2017 Kaiserin Josefine (Emmerich Kalman) - halbszenisch Die lustige Witwe (Franz Lehár) Saison in Salzburg (Fred Raymond) 2016 Die Juxheirat (Franz Lehár) - halbszenisch Die Rose von Stambul (Leo Fall) Die Fledermaus (Johann Strauss) 2015 Die ungarische Hochzeit (Nico Dostal) 2014 Die Kaiserin (Leo Fall) - halbszenisch Der Graf von Luxemburg (Franz Lehár) 2013 Wo die Lerche singt (Franz Lehár) - halbszenisch Gasparone (Karl Millöcker) 2012 Der Vogelhändler (Carl Zeller) Zigeunerliebe (Franz Lehár) 2011 Paganini (Franz Lehár) Im weissen Rössl (Ralph Benatzky) 2010 Frasquita (Franz Lehár) - semikonzertant Der fidele Bauer (Leo Fall) Die Csardasfürstin (Emmerich Kalman) 2009 Das Land des Lächelns (Franz Lehár) Wiener Blut (Johann Strauss) 2008 Der Zarewitsch (Franz Lehár) Der Zigeunerbaron (Johann Strauss) 2007 Giuditta (Franz Lehár) Die Fledermaus (Johann Strauss) 2006 Die lustige Witwe (Franz Lehár) Fatinitza (Franz von Suppe) 2005 Eva (Franz Lehár) Der Bettelstudent (Karl Millöcker) 2004 Eine Nacht in Venedig (Johann Strauss) Ein Walzertraum (Oscar Straus) 2003 Der Graf von Luxemburg (Franz Lehár) Die Fledermaus (Johann Strauss) Die Perlen der Cleopatra (Oscar Straus) - semikonzertant 2002 Das Land des Lächelns (Franz Lehár) Die Csardasfürstin (Emmerich Kalman) 2001 Der Vogelhändler (Carl Zeller) Madame Pompadour (Leo Fall) 2000 Der Zarewitsch (Franz Lehár) Wiener Blut (Johann Strauss) 1999 Paganini (Franz Lehár) Gräfin Mariza (Emmerich Kalman) 1998 Umbau des Kurhauses Der Zigeunerbaron (Johann Strauss) 1997 Der Bettelstudent (Karl Millöcker) Eine Nacht in Venedig (Johann Strauss) 1996 Die lustige Witwe (Franz Lehár) Die Csardasfürstin (Emmerich Kalman) 1995 Der Graf von Luxemburg (Franz Lehár) Der Vogelhändler (Carl Zeller) 1994 Paganini (Franz Lehár) Die Fledermaus (Johann Strauss) 1993 Das Land des Lächelns (Franz Lehár) Der Zigeunerbaron (Johann Strauss) 1992 Giuditta (Franz Lehár) Sissy (Fritz Kreisler) 1991 Der Rastelbinder (Franz Lehár) Die Zirkusprinzessin (Emmerich Kalman) 1990 Die lustige Witwe (Franz Lehár) Viktoria und ihr Husar (Paul Abraham) 1989 Der Zarewitsch (Franz Lehár) Maske in Blau (Fred Raymond) 1988 Das Land des Lächelns (Franz Lehár) Gräfin Mariza (Emmerich Kalman) 1987 Der Graf von Luxemburg (Franz Lehár) Sissy (Fritz Kreisler) 1986 Frasquita (Franz Lehár) Der Bettelstudent (Karl Millöcker) 1985 Die lustige Witwe (Franz Lehár) Eine Nacht in Venedig (Johann Strauss) 1984 Paganini (Franz Lehár) Ein Walzertraum (Oscar Straus) 1983 Der Zarewitsch (Franz Lehár) Die Fledermaus (Johann Strauss) 1982 Das Land des Lächelns (Franz Lehár) Die Csardasfürstin (Emmerich Kalman) 1981 Zigeunerliebe (Franz Lehár) Wiener Blut (Johann Strauss) 1980 Der Graf von Luxemburg (Franz Lehár) Sissy (Fritz Kreisler) 1979 Die lustige Witwe (Franz Lehár) Die Rose von Stambul (Leo Fall) 1978 Giuditta (Franz Lehár) Gräfin Mariza (Emmerich Kalman) 1977 Der Zarewitsch (Franz Lehár) Der Zigeunerbaron (Johann Strauss) 1976 Paganini (Franz Lehár) Der Vogelhändler (Carl Zeller) 1975 Das Land des Lächelns (Franz Lehár) Wiener Blut (Johann Strauss) 1974 Wo die Lerche singt (Franz Lehár) Die gold'ne Meisterin (Edmund Eysler) Im weissen Rössl (Ralph Benatzky) 1973 Die lustige Witwe (Franz Lehár) Im weissen Rössl (Ralph Benatzky) Die Csardasfürstin (Emmerich Kalman) 1972 Der Graf von Luxemburg (Franz Lehár) Der Zigeunerbaron (Johann Strauss) 1971 Paganini (Franz Lehár) Im weissen Rössl (Ralph Benatzky) Die ungarische Hochzeit (Nico Dostal) 1970 Giuditta (Franz Lehár) Das Land des Lächelns (Franz Lehár) Der Zarewitsch (Franz Lehár) 1969 Paganini (Franz Lehár) Der Vogelhändler (Carl Zeller) - Gastspiel der bayerischen Opernbühne München Viktoria und ihr Husar (Paul Abraham) 1968 Das Land des Lächelns (Franz Lehár) Gräfin Mariza (Emmerich Kalman) 1967 Der Graf von Luxemburg (Franz Lehár) Der Zigeunerbaron (Johann Strauss) 1966 Die lustige Witwe (Franz Lehár) Wiener Blut (Johann Strauss) 1965 Brand des Kurhauses, daher nur konzertante Aufführungen 1964 Eva (Franz Lehár) Der Vogelhändler (Carl Zeller) Die Csardasfürstin (Emmerich Kalman) Die gold'ne Meisterin (Edmund Eysler) Der feurige Elias (Rudi Gfaller) 1963 Paganini (Franz Lehár) Das Land des Lächelns (Franz Lehár) Der feurige Elias (Rudi Gfaller) - Uraufführung Ein Walzertraum (Oscar Straus) 1962 Der Graf von Luxemburg (Franz Lehár) Das Land des Lächelns (Franz Lehár) Der Filmmillionär (Wilhelm Leitner) - Uraufführung Die gold'ne Meisterin (Edmund Eysler) Die ungarische Hochzeit (Nico Dostal) 1961 Die lustige Witwe (Franz Lehár) Das Land des Lächelns (Franz Lehár) Paganini (Franz Lehár) Die Csardasfürstin (Emmerich Kalman)
Gespielte Operetten Ez a Lehár fesztiválon játszott eddig játszott operettek teljes listája, úgy nézem jövőre nem lesz 3. darab 2018 Die Blume von Hawaii (Paul Abraham) Das Land des Lächelns (Franz Lehár) 2017 Kaiserin Josefine (Emmerich Kalman) - halbszenisch Die lustige Witwe (Franz Lehár) Saison in Salzburg (Fred Raymond) 2016 Die Juxheirat (Franz Lehár) - halbszenisch Die Rose von Stambul (Leo Fall) Die Fledermaus (Johann Strauss) 2015 Die ungarische Hochzeit (Nico Dostal) 2014 Die Kaiserin (Leo Fall) - halbszenisch Der Graf von Luxemburg (Franz Lehár) 2013 Wo die Lerche singt (Franz Lehár) - halbszenisch Gasparone (Karl Millöcker) 2012 Der Vogelhändler (Carl Zeller) Zigeunerliebe (Franz Lehár) 2011 Paganini (Franz Lehár) Im weissen Rössl (Ralph Benatzky) 2010 Frasquita (Franz Lehár) - semikonzertant Der fidele Bauer (Leo Fall) Die Csardasfürstin (Emmerich Kalman) 2009 Das Land des Lächelns (Franz Lehár) Wiener Blut (Johann Strauss) 2008 Der Zarewitsch (Franz Lehár) Der Zigeunerbaron (Johann Strauss) 2007 Giuditta (Franz Lehár) Die Fledermaus (Johann Strauss) 2006 Die lustige Witwe (Franz Lehár) Fatinitza (Franz von Suppe) 2005 Eva (Franz Lehár) Der Bettelstudent (Karl Millöcker) 2004 Eine Nacht in Venedig (Johann Strauss) Ein Walzertraum (Oscar Straus) 2003 Der Graf von Luxemburg (Franz Lehár) Die Fledermaus (Johann Strauss) Die Perlen der Cleopatra (Oscar Straus) - semikonzertant 2002 Das Land des Lächelns (Franz Lehár) Die Csardasfürstin (Emmerich Kalman) 2001 Der Vogelhändler (Carl Zeller) Madame Pompadour (Leo Fall) 2000 Der Zarewitsch (Franz Lehár) Wiener Blut (Johann Strauss) 1999 Paganini (Franz Lehár) Gräfin Mariza (Emmerich Kalman) 1998 Umbau des Kurhauses Der Zigeunerbaron (Johann Strauss) 1997 Der Bettelstudent (Karl Millöcker) Eine Nacht in Venedig (Johann Strauss) 1996 Die lustige Witwe (Franz Lehár) Die Csardasfürstin (Emmerich Kalman) 1995 Der Graf von Luxemburg (Franz Lehár) Der Vogelhändler (Carl Zeller) 1994 Paganini (Franz Lehár) Die Fledermaus (Johann Strauss) 1993 Das Land des Lächelns (Franz Lehár) Der Zigeunerbaron (Johann Strauss) 1992 Giuditta (Franz Lehár) Sissy (Fritz Kreisler) 1991 Der Rastelbinder (Franz Lehár) Die Zirkusprinzessin (Emmerich Kalman) 1990 Die lustige Witwe (Franz Lehár) Viktoria und ihr Husar (Paul Abraham) 1989 Der Zarewitsch (Franz Lehár) Maske in Blau (Fred Raymond) 1988 Das Land des Lächelns (Franz Lehár) Gräfin Mariza (Emmerich Kalman) 1987 Der Graf von Luxemburg (Franz Lehár) Sissy (Fritz Kreisler) 1986 Frasquita (Franz Lehár) Der Bettelstudent (Karl Millöcker) 1985 Die lustige Witwe (Franz Lehár) Eine Nacht in Venedig (Johann Strauss) 1984 Paganini (Franz Lehár) Ein Walzertraum (Oscar Straus) 1983 Der Zarewitsch (Franz Lehár) Die Fledermaus (Johann Strauss) 1982 Das Land des Lächelns (Franz Lehár) Die Csardasfürstin (Emmerich Kalman) 1981 Zigeunerliebe (Franz Lehár) Wiener Blut (Johann Strauss) 1980 Der Graf von Luxemburg (Franz Lehár) Sissy (Fritz Kreisler) 1979 Die lustige Witwe (Franz Lehár) Die Rose von Stambul (Leo Fall) 1978 Giuditta (Franz Lehár) Gräfin Mariza (Emmerich Kalman) 1977 Der Zarewitsch (Franz Lehár) Der Zigeunerbaron (Johann Strauss) 1976 Paganini (Franz Lehár) Der Vogelhändler (Carl Zeller) 1975 Das Land des Lächelns (Franz Lehár) Wiener Blut (Johann Strauss) 1974 Wo die Lerche singt (Franz Lehár) Die gold'ne Meisterin (Edmund Eysler) Im weissen Rössl (Ralph Benatzky) 1973 Die lustige Witwe (Franz Lehár) Im weissen Rössl (Ralph Benatzky) Die Csardasfürstin (Emmerich Kalman) 1972 Der Graf von Luxemburg (Franz Lehár) Der Zigeunerbaron (Johann Strauss) 1971 Paganini (Franz Lehár) Im weissen Rössl (Ralph Benatzky) Die ungarische Hochzeit (Nico Dostal) 1970 Giuditta (Franz Lehár) Das Land des Lächelns (Franz Lehár) Der Zarewitsch (Franz Lehár) 1969 Paganini (Franz Lehár) Der Vogelhändler (Carl Zeller) - Gastspiel der bayerischen Opernbühne München Viktoria und ihr Husar (Paul Abraham) 1968 Das Land des Lächelns (Franz Lehár) Gräfin Mariza (Emmerich Kalman) 1967 Der Graf von Luxemburg (Franz Lehár) Der Zigeunerbaron (Johann Strauss) 1966 Die lustige Witwe (Franz Lehár) Wiener Blut (Johann Strauss) 1965 Brand des Kurhauses, daher nur konzertante Aufführungen 1964 Eva (Franz Lehár) Der Vogelhändler (Carl Zeller) Die Csardasfürstin (Emmerich Kalman) Die gold'ne Meisterin (Edmund Eysler) Der feurige Elias (Rudi Gfaller) 1963 Paganini (Franz Lehár) Das Land des Lächelns (Franz Lehár) Der feurige Elias (Rudi Gfaller) - Uraufführung Ein Walzertraum (Oscar Straus) 1962 Der Graf von Luxemburg (Franz Lehár) Das Land des Lächelns (Franz Lehár) Der Filmmillionär (Wilhelm Leitner) - Uraufführung Die gold'ne Meisterin (Edmund Eysler) Die ungarische Hochzeit (Nico Dostal) 1961 Die lustige Witwe (Franz Lehár) Das Land des Lächelns (Franz Lehár) Paganini (Franz Lehár) Die Csardasfürstin (Emmerich Kalman)
3183 zenebaratmonika 2017-07-29 13:30:06
A híres Bad Ischl-i Lehár fesztivál idén Lehár Víg özvegye mellett két másik darabot is játszik, az egyik Fred Raymond: Saison of Salzburg c. darabja, ez már július vége óta megy, a másik pedig Kálmán Imre: Kaiserin Josephine c. operettje. Erről a két darabról tudtok valamit? Igazából csak a címüket hallottam. Fred Raymond ismertebb operettje a Maske in Blue, ebben van a híres Juliska Budapesten c. nóta. Megy közületek valaki oda? Pár éve jártam a városban egy csoportos utazáson, de nem tudom hogy lehet oda eljutni máshogyan. 2018-ban pedig Lehár Mosoly országa és Ábrahám Pál Hawai rózsája fog műsorra kerülni a 3. operett még nem tudni mi lesz. Jó lenne már egyszer Magyarországon is látnia a Hawai rózsáját, de úgy néz ki hogy csak a német nyelvterületeken népszerű, most szeptemberben a svájci Bazelben lesz az operaházban.
A híres Bad Ischl-i Lehár fesztivál idén Lehár Víg özvegye mellett két másik darabot is játszik, az egyik Fred Raymond: Saison of Salzburg c. darabja, ez már július vége óta megy, a másik pedig Kálmán Imre: Kaiserin Josephine c. operettje. Erről a két darabról tudtok valamit? Igazából csak a címüket hallottam. Fred Raymond ismertebb operettje a Maske in Blue, ebben van a híres Juliska Budapesten c. nóta. Megy közületek valaki oda? Pár éve jártam a városban egy csoportos utazáson, de nem tudom hogy lehet oda eljutni máshogyan. 2018-ban pedig Lehár Mosoly országa és Ábrahám Pál Hawai rózsája fog műsorra kerülni a 3. operett még nem tudni mi lesz. Jó lenne már egyszer Magyarországon is látnia a Hawai rózsáját, de úgy néz ki hogy csak a német nyelvterületeken népszerű, most szeptemberben a svájci Bazelben lesz az operaházban.
