901 Búbánat 2006-11-29 10:07:49
MTV1, ma este: 20.05: Egy páratlan páros Részletek a Belvárosi Színház estjébôl (52’) Egy páratlan páros a cím, mert Kállay Bori és Fonyó Barbara, anya-lánya, operett és opera vetélkedik ebben a műsorban. Persze párosan is énekelnek, páratlanul szép melódiákat. Egyebek mellett páratlanok azért is, mert hárman vannak: a műsort a férj, Vitray Tamás vezeti.
MTV1, ma este: 20.05: Egy páratlan páros Részletek a Belvárosi Színház estjébôl (52’) Egy páratlan páros a cím, mert Kállay Bori és Fonyó Barbara, anya-lánya, operett és opera vetélkedik ebben a műsorban. Persze párosan is énekelnek, páratlanul szép melódiákat. Egyebek mellett páratlanok azért is, mert hárman vannak: a műsort a férj, Vitray Tamás vezeti.
899 Búbánat 2006-11-27 12:43:09 [Válasz erre: 898 bemaria 2006-11-27 12:28:27]
Szerintem előre még ne keseredjünk el, várjuk ki a végét!
Szerintem előre még ne keseredjünk el, várjuk ki a végét!
898 bemaria 2006-11-27 12:28:27 [Válasz erre: 897 Búbánat 2006-11-27 12:12:10]
Eszenyi Enikő, \"fiatalos megközelítés\", \"egyedi rendezői koncepció\" Hát nem is tudom???
Eszenyi Enikő, \"fiatalos megközelítés\", \"egyedi rendezői koncepció\" Hát nem is tudom???
897 Búbánat 2006-11-27 12:12:10 [Válasz erre: 896 bemaria 2006-11-27 11:44:43]
\"Az alkotókkal és a fellépő művészekkel még tárgyalásokat folytat a szabadtéri vezérkara, ezért egyelőre nem árultak el részleteket. Információink szerint az új produkciót, a Marica grófnőt Eszenyi Enikő rendezné\" (Obszerver Budapest, 2006. november 3. \"A népszerű operett fiatalos megközelítésben, egyedi rendezői koncepcióban kerül bemutatásra a Dóm tér színpadán.\" (Színház)
\"Az alkotókkal és a fellépő művészekkel még tárgyalásokat folytat a szabadtéri vezérkara, ezért egyelőre nem árultak el részleteket. Információink szerint az új produkciót, a Marica grófnőt Eszenyi Enikő rendezné\" (Obszerver Budapest, 2006. november 3. \"A népszerű operett fiatalos megközelítésben, egyedi rendezői koncepcióban kerül bemutatásra a Dóm tér színpadán.\" (Színház)
896 bemaria 2006-11-27 11:44:43
2007. július 27-29. Marica grófnő a Szegedi Szabadtéri Játékokon. Valaki tud esetleg valami részletet az előadással kapcsolatban?
2007. július 27-29. Marica grófnő a Szegedi Szabadtéri Játékokon. Valaki tud esetleg valami részletet az előadással kapcsolatban?
895 Búbánat 2006-11-27 09:24:14
Bocs ezt nem ide akartam tenni. Mindjárt átteszem a helyére.
Bocs ezt nem ide akartam tenni. Mindjárt átteszem a helyére.
894 Búbánat 2006-11-27 09:23:42
Tegnap este piros betűs ünnep volt azoknak is, akik nem az Operában a Titust, hanem az Erkel Színházban a Traviatát választották. Amiért érdemes volt elmenni oda, nem más mint Sümegi Eszter, aki mint debütáns Violetta varázsolta ünnepivé a produkciót s nekünk az estét. Csodás hangján mintha Orosz Júlia vagy Déry Gabriella köszönt volna vissza a múltból... Köszönjük Neked, Sümegi Eszter!!! Kiss B. Atillát is köszönet illeti, ki szintén most állt be az előadásba. A vokális teljesítménye ugyan hagy kivetni valót magából, de így is egy összeillő pár a színpadon Sümegi és Kiss B., Violetta és és Alfréd megszemélyesítőjeként. Végre, a tenor szerepkörben ismét hallhattunk egy drámai szinezetű hangot, annyi alapvetően lírai (Leblanc,Berkes, Gulyás, Kelen, Kovácsházi, Fekete A.) tenor után! Csak azt tudom sajnálni, hogy nincs egy olyan tenoristánk, mint volt egykor Ilosfalvy vagy Udvardy, akiknek elbűvölő hangjuk remek kiállással párosult a darabban, minden szopránok vágyott \"netovábbjaként\"; tegnap este bemutatkozott szoprán - tenor-kettős ezt az illúziót hívta elő a múltból.
Tegnap este piros betűs ünnep volt azoknak is, akik nem az Operában a Titust, hanem az Erkel Színházban a Traviatát választották. Amiért érdemes volt elmenni oda, nem más mint Sümegi Eszter, aki mint debütáns Violetta varázsolta ünnepivé a produkciót s nekünk az estét. Csodás hangján mintha Orosz Júlia vagy Déry Gabriella köszönt volna vissza a múltból... Köszönjük Neked, Sümegi Eszter!!! Kiss B. Atillát is köszönet illeti, ki szintén most állt be az előadásba. A vokális teljesítménye ugyan hagy kivetni valót magából, de így is egy összeillő pár a színpadon Sümegi és Kiss B., Violetta és és Alfréd megszemélyesítőjeként. Végre, a tenor szerepkörben ismét hallhattunk egy drámai szinezetű hangot, annyi alapvetően lírai (Leblanc,Berkes, Gulyás, Kelen, Kovácsházi, Fekete A.) tenor után! Csak azt tudom sajnálni, hogy nincs egy olyan tenoristánk, mint volt egykor Ilosfalvy vagy Udvardy, akiknek elbűvölő hangjuk remek kiállással párosult a darabban, minden szopránok vágyott \"netovábbjaként\"; tegnap este bemutatkozott szoprán - tenor-kettős ezt az illúziót hívta elő a múltból.
893 Búbánat 2006-11-26 16:05:04 [Válasz erre: 892 Búbánat 2006-11-26 16:03:59]
Elnézést a stilisztikai hibákért, de nagy rohanásban vagyok.
Elnézést a stilisztikai hibákért, de nagy rohanásban vagyok.
892 Búbánat 2006-11-26 16:03:59 [Válasz erre: 891 bemaria 2006-11-26 14:12:19]
Pár éve ment az Erkel Színházban, Körmendy Jánios volt Nowotny, a titkos rendőr; amikor négykézláb szaglászott a színpad zugaiban, meg a szóvicceit traktálta a nagyérdeműt, azt hittem, ezen már nem lehet túltenni; úgylátszik, Veszprémben,(s)nem ismerik a lehetetlent... Az élvezetes recenziót olvasása megerősített abbéli szándékomban, hogy meg kell néznem ezt a Három a kislányt, ha törik - ha szakad...
Pár éve ment az Erkel Színházban, Körmendy Jánios volt Nowotny, a titkos rendőr; amikor négykézláb szaglászott a színpad zugaiban, meg a szóvicceit traktálta a nagyérdeműt, azt hittem, ezen már nem lehet túltenni; úgylátszik, Veszprémben,(s)nem ismerik a lehetetlent... Az élvezetes recenziót olvasása megerősített abbéli szándékomban, hogy meg kell néznem ezt a Három a kislányt, ha törik - ha szakad...
891 bemaria 2006-11-26 14:12:19 [Válasz erre: 890 Búbánat 2006-11-26 13:58:06]
Vannak benne érdekes mondatok.
Vannak benne érdekes mondatok.
890 Búbánat 2006-11-26 13:58:06 [Válasz erre: 888 bemaria 2006-10-30 20:12:39]
[url]http://64.233.183.104/search?q=cache:kHhw9OPEjVkJ:veszprem.index.hu/cikk.php%3Fid%3D13093+Schubert+Bert%C3%A9+H%C3%A1rom+a+kisl%C3%A1ny+Veszpr%C3%A9m&hl=hu&gl=hu&ct=clnk&cd=5;Itt[/url] van a veszprémi kritika a bemutató előadásról.
[url]http://64.233.183.104/search?q=cache:kHhw9OPEjVkJ:veszprem.index.hu/cikk.php%3Fid%3D13093+Schubert+Bert%C3%A9+H%C3%A1rom+a+kisl%C3%A1ny+Veszpr%C3%A9m&hl=hu&gl=hu&ct=clnk&cd=5;Itt[/url] van a veszprémi kritika a bemutató előadásról.
889 Búbánat 2006-11-15 10:29:13
Kedves -zéta-! Nagyon örvendek az operett-lemezkritikádnak! Eddig csak részleteket ismertem belőle. Már készülök a lemezt beszerezni.
Kedves -zéta-! Nagyon örvendek az operett-lemezkritikádnak! Eddig csak részleteket ismertem belőle. Már készülök a lemezt beszerezni.
888 bemaria 2006-10-30 20:12:39 [Válasz erre: 887 Búbánat 2006-10-30 20:04:15]
Már biztosan hallottam belőle részletet a rádióban! Csak az egészet nem ismerem.
Már biztosan hallottam belőle részletet a rádióban! Csak az egészet nem ismerem.
887 Búbánat 2006-10-30 20:04:15 [Válasz erre: 885 bemaria 2006-10-30 19:43:56]
Nagyon szép darab, csupa behízelgő dallam, szerintem pontosan Neked való; akinek a Babavásár annyira tetszik, annak a Három a kislány a desszert!
Nagyon szép darab, csupa behízelgő dallam, szerintem pontosan Neked való; akinek a Babavásár annyira tetszik, annak a Három a kislány a desszert!
886 bemaria 2006-10-30 19:44:23 [Válasz erre: 884 Búbánat 2006-10-30 13:51:04]
Szerintem is tanulságos! Örülök, hogy betetted ide!
Szerintem is tanulságos! Örülök, hogy betetted ide!
885 bemaria 2006-10-30 19:43:56 [Válasz erre: 883 Búbánat 2006-10-30 11:52:50]
Én nem ismerem még ezt a darabot, és örülök, hogy ilyenek is bemutatásra kerülnek mostanság, nemcsak azok, amelyeket tényleg mindenki ismer.
Én nem ismerem még ezt a darabot, és örülök, hogy ilyenek is bemutatásra kerülnek mostanság, nemcsak azok, amelyeket tényleg mindenki ismer.
884 Búbánat 2006-10-30 13:51:04
Nem szorosan ide tartozó téma, de azért tanulságos (a netem olvastam): \"Ez hangzott el nem is oly régen a Magyar Rádióban: \"Lehár Ferenc, a magyar származású zeneszerző...\" Kedvem támadt belekiabálni a hangszóróba: \"Lehár Ferenc - magyar zeneszerző!\" De nem vetemedtem rá, amúgy is hiábavaló lett volna. Igyekszem tisztázni valamit. Tony Curtis, a világhírű amerikai filmszínész - magyar származású! Szülei ugyanis magyarok, itt jöttek világra, ebben a kis hazában. Majd valamikor, a XX. század húszas éveinek elején kivándoroltak az új hazába, fiuk már ott született 1925-ben... Mégis mennyire jellemző Tony Curtisre: amikor Budapestre jön, mindig kijelenti, hogy magyar. Említhetném New York mostani polgármesterét, akinek Pataky a vezetékneve, jó név! Ő is már odakint látta meg a napvilágot, magyar származású. Lehár Ferenc viszont Magyarországon, és akárcsak Jókai Mór, Komáromban született. Holtáig fennhangon magyarnak vallotta magát, szóban és írásban - nem magyar származásúnak, hanem egyszerűen és röviden: magyarnak. Öreg fejjel is gyönyörűen, jó ízekkel, akcentus nélkül ejtette a magyar szót; tanúsíthatom, mert kamasz autogramgyűjtő koromban nem csak leírta nekem a nevét, kedvesen el is beszélgetett velem. Még a Monarchia aranyidejében kezdte nagy sikerű pályafutását, Bécs, a császárváros zenei centrum jellege és a szerzői jogvédelem éppen úgy odakötötte, mint a Siófokon született, tizenkét évvel fiatalabb pályatársát, Kálmán Imrét. De egyikük sem szűnt meg magyar zeneszerző lenni. A víg özvegy, a Luxemburg grófja, A mosoly országa komponistájának Bad Ischl-i házán ez a fölirat: \"Lehár-villa\". Bent, az épületben, az emeletre vezető lépcső oldalfalán a magyar történelmi festészet neves alkotásainak reprodukciói sorakoznak, Vajk megkeresztelésétől Zrínyi Miklós kirohanásáig. Lehár Ferenc a második világháború legsúlyosabb időszakában látványosan tett hitet magyarsága mellett; 1942-ben hosszú hónapokat töltött Budapesten, megkomponálta A garabonciás című daljátékát, amely 1848-at, a szabadságharcot idézi föl, Operaházunk 1943 februárjában mutatta be. Aki látta-hallotta: érezhette, miről szól a mű az adott történelmi pillanatban. Amikor véget ért a második világháború, elsőként Lehár Ferenc jelent meg bécsi külképviseletünkön, hogy magyar útlevelét meghosszabbíttassa. Soha nem írta németesen a keresztnevét, s nem engedte, hogy vezetéknevének \"á\" bejűjéről lekoptassák az ékezetet. Bad Ischlben hunyt el 1948. október 24-én, száz esztendővel a szabadságharc után. Különös és érthetetlen idehaza ez a \"származású\" megszorítás, miközben az osztrákok annyira a magukénak vallják, hogy alig akad náluk olyan város, ahol ne volna Lehárgasse. De szülőhazájában mintha még mindig nem vennék tudomásul, hogy ez a világhírű zeneszerző egész életében magyarnak vallotta magát. Az, hogy valaki magyar, nem a négy nagyszülejének szülőhelyén, nemzetiségén vagy nyelvén dől el. Illyés Gyulát hadd idézzem: \"Egy-egy népet a közös múlt, a hasonló gond, az egy haza levegője egyesít... Magyar az, akinek nyelve és esze magyarul forog.\" Eszembe jut dr. Habsburg Ottó - aki olyan bájos hangsúllyal, enyhén ropogtatva bizonyos mássalhangzót, gyakran kezdi szavait így: \"Mi, magyarok...\", ő mondta 1997. augusztus 29-én valamelyik tévéadásban: \"Kérem szépen, vér szerinti magyar kevés van, de tényleges magyar - sok...\" Lehár Ferenc tényleges magyar. Akárcsak én, te, ő, mi, ti, ők - sokan... Dalos László\"
Nem szorosan ide tartozó téma, de azért tanulságos (a netem olvastam): \"Ez hangzott el nem is oly régen a Magyar Rádióban: \"Lehár Ferenc, a magyar származású zeneszerző...\" Kedvem támadt belekiabálni a hangszóróba: \"Lehár Ferenc - magyar zeneszerző!\" De nem vetemedtem rá, amúgy is hiábavaló lett volna. Igyekszem tisztázni valamit. Tony Curtis, a világhírű amerikai filmszínész - magyar származású! Szülei ugyanis magyarok, itt jöttek világra, ebben a kis hazában. Majd valamikor, a XX. század húszas éveinek elején kivándoroltak az új hazába, fiuk már ott született 1925-ben... Mégis mennyire jellemző Tony Curtisre: amikor Budapestre jön, mindig kijelenti, hogy magyar. Említhetném New York mostani polgármesterét, akinek Pataky a vezetékneve, jó név! Ő is már odakint látta meg a napvilágot, magyar származású. Lehár Ferenc viszont Magyarországon, és akárcsak Jókai Mór, Komáromban született. Holtáig fennhangon magyarnak vallotta magát, szóban és írásban - nem magyar származásúnak, hanem egyszerűen és röviden: magyarnak. Öreg fejjel is gyönyörűen, jó ízekkel, akcentus nélkül ejtette a magyar szót; tanúsíthatom, mert kamasz autogramgyűjtő koromban nem csak leírta nekem a nevét, kedvesen el is beszélgetett velem. Még a Monarchia aranyidejében kezdte nagy sikerű pályafutását, Bécs, a császárváros zenei centrum jellege és a szerzői jogvédelem éppen úgy odakötötte, mint a Siófokon született, tizenkét évvel fiatalabb pályatársát, Kálmán Imrét. De egyikük sem szűnt meg magyar zeneszerző lenni. A víg özvegy, a Luxemburg grófja, A mosoly országa komponistájának Bad Ischl-i házán ez a fölirat: \"Lehár-villa\". Bent, az épületben, az emeletre vezető lépcső oldalfalán a magyar történelmi festészet neves alkotásainak reprodukciói sorakoznak, Vajk megkeresztelésétől Zrínyi Miklós kirohanásáig. Lehár Ferenc a második világháború legsúlyosabb időszakában látványosan tett hitet magyarsága mellett; 1942-ben hosszú hónapokat töltött Budapesten, megkomponálta A garabonciás című daljátékát, amely 1848-at, a szabadságharcot idézi föl, Operaházunk 1943 februárjában mutatta be. Aki látta-hallotta: érezhette, miről szól a mű az adott történelmi pillanatban. Amikor véget ért a második világháború, elsőként Lehár Ferenc jelent meg bécsi külképviseletünkön, hogy magyar útlevelét meghosszabbíttassa. Soha nem írta németesen a keresztnevét, s nem engedte, hogy vezetéknevének \"á\" bejűjéről lekoptassák az ékezetet. Bad Ischlben hunyt el 1948. október 24-én, száz esztendővel a szabadságharc után. Különös és érthetetlen idehaza ez a \"származású\" megszorítás, miközben az osztrákok annyira a magukénak vallják, hogy alig akad náluk olyan város, ahol ne volna Lehárgasse. De szülőhazájában mintha még mindig nem vennék tudomásul, hogy ez a világhírű zeneszerző egész életében magyarnak vallotta magát. Az, hogy valaki magyar, nem a négy nagyszülejének szülőhelyén, nemzetiségén vagy nyelvén dől el. Illyés Gyulát hadd idézzem: \"Egy-egy népet a közös múlt, a hasonló gond, az egy haza levegője egyesít... Magyar az, akinek nyelve és esze magyarul forog.\" Eszembe jut dr. Habsburg Ottó - aki olyan bájos hangsúllyal, enyhén ropogtatva bizonyos mássalhangzót, gyakran kezdi szavait így: \"Mi, magyarok...\", ő mondta 1997. augusztus 29-én valamelyik tévéadásban: \"Kérem szépen, vér szerinti magyar kevés van, de tényleges magyar - sok...\" Lehár Ferenc tényleges magyar. Akárcsak én, te, ő, mi, ti, ők - sokan... Dalos László\"
883 Búbánat 2006-10-30 11:52:50
Közeleg a Három a kislány premierje: november 10-én, igaz, nem Pesten, hanem a veszprémi Petőfi Színházban mutatják be ezt a kedves művet, mely mindig igazi közönségsiker! A korabeli bécsi életről idilli képet rajzoló daljátékot Berté Henrik alkotta meg Schubert máig népszerű szerzeményeiből, úgy az 1910-es évek közepén. A bájos darabot szerintem mindenki ismeri: Tschöll-papa és három eladósorban lévő kisleánya kezéért folyik a versengés, középpontban Médi és maga Schubert hol szomorkás, hol vidám, édes-bús, megható romantikus története áll, zenéje remek hangszerelésben szól; nem hiányozhatnak az operettmesék jól ismert karakterei: a szerelmes ifjú lányok, az aggodalmas szülők, a délceg –vagy épp félszeg – udvarlók. Egy kis detektív-szál pedig még izgalmasabbá teszi a cselekményt. A Három a kislány igazi klasszikus operettcsemege, könnyű kikapcsolódás és észrevétlen időutazás egy eltűnt Csipkerózsika-világba. Nem tartom számon, hányszor láttam a daljátékot, mennyíszer hallgattam rádión keresztül a jól ismert melódiákat, mégis megunhatatlan. Remélem, valamelyik előadásra sikerül ellátogatnom!
Közeleg a Három a kislány premierje: november 10-én, igaz, nem Pesten, hanem a veszprémi Petőfi Színházban mutatják be ezt a kedves művet, mely mindig igazi közönségsiker! A korabeli bécsi életről idilli képet rajzoló daljátékot Berté Henrik alkotta meg Schubert máig népszerű szerzeményeiből, úgy az 1910-es évek közepén. A bájos darabot szerintem mindenki ismeri: Tschöll-papa és három eladósorban lévő kisleánya kezéért folyik a versengés, középpontban Médi és maga Schubert hol szomorkás, hol vidám, édes-bús, megható romantikus története áll, zenéje remek hangszerelésben szól; nem hiányozhatnak az operettmesék jól ismert karakterei: a szerelmes ifjú lányok, az aggodalmas szülők, a délceg –vagy épp félszeg – udvarlók. Egy kis detektív-szál pedig még izgalmasabbá teszi a cselekményt. A Három a kislány igazi klasszikus operettcsemege, könnyű kikapcsolódás és észrevétlen időutazás egy eltűnt Csipkerózsika-világba. Nem tartom számon, hányszor láttam a daljátékot, mennyíszer hallgattam rádión keresztül a jól ismert melódiákat, mégis megunhatatlan. Remélem, valamelyik előadásra sikerül ellátogatnom!
882 Búbánat 2006-10-28 22:17:02
Most éppen Gregor Józsefre emlékezem s veszek tőle búcsút, operettfelvételeit hallgatva: Offenbach: A férj kopogtat - Négyes és kuplé (Csengery Adrienne, Lehoczky Éva, Rozsos István, Gregor József) Sullivan-William Gilbert-Fischer Sándor: a) A cornwalli kalóz, avagy a becsület rabja - A gárdaezredes és a kalózok (Gregor József, km.: a MR Énekkara) b.) Rendőrök és a lányok jelenete (Kalmár Magda, Gregor József, km.: Németh Sándor és a MR Énekkara)
Most éppen Gregor Józsefre emlékezem s veszek tőle búcsút, operettfelvételeit hallgatva: Offenbach: A férj kopogtat - Négyes és kuplé (Csengery Adrienne, Lehoczky Éva, Rozsos István, Gregor József) Sullivan-William Gilbert-Fischer Sándor: a) A cornwalli kalóz, avagy a becsület rabja - A gárdaezredes és a kalózok (Gregor József, km.: a MR Énekkara) b.) Rendőrök és a lányok jelenete (Kalmár Magda, Gregor József, km.: Németh Sándor és a MR Énekkara)
880 bemaria 2006-10-27 09:14:41 [Válasz erre: 879 Búbánat 2006-10-27 09:02:03]
Hát arról a kaposvári Csárdáskirálynőről lehet is beszélni. Én meg nem nézném mégegyszer az biztos!
Hát arról a kaposvári Csárdáskirálynőről lehet is beszélni. Én meg nem nézném mégegyszer az biztos!
879 Búbánat 2006-10-27 09:02:03 [Válasz erre: 875 Búbánat 2006-10-25 14:23:25]
Azt olvastam erről az október 24-i „konferenciáról”, hogy az egyik apropója (a másik a „magyar operett napja”) a Habsburg Intézet által kiadott Csárdáskirálynő című könyv bemutatója volt; zenés-táncos-tudományos műsorról gondoskodott a két szervező (az Operettszínház és a Habsburg Intézet), s a nem mindennapi konferencia helyszínéül szolgáló Raktárszínház színpadára egy orfeumot varázsoltak a közönség elé annak füstös és buja hangulatával. A műsor házigazdája Kállai István író, dramaturg volt, aki a „Történetek Kálmán Imréről” címmel különös anekdotákat mesélt a mindig pesszimista operettszerzőről. Az ezután elhangzott értekezéseket és személyes élményeket a Csárdáskirálynőből előadott dalok színesítették, amelyeket a színház jelenlévő művészeinek tolmácsolásában hallhattak az érdeklődők. A kávészünetet követően, a második felvonásban Mohácsi János, a Kaposvári Csiky Gergely Színház igazgatója mesélt 12 évvel ezelőtti, nagy vihart kavaró, formabontó Csárdáskirálynő-rendezéséről s a darab szükséges újraértelmezéséről. A Csárdáskirálynő monarchikum, amely 1916 óta Magyarországon mindig tud élő lenni, s a szórakoztatás mellett újat mondani és adni.
Azt olvastam erről az október 24-i „konferenciáról”, hogy az egyik apropója (a másik a „magyar operett napja”) a Habsburg Intézet által kiadott Csárdáskirálynő című könyv bemutatója volt; zenés-táncos-tudományos műsorról gondoskodott a két szervező (az Operettszínház és a Habsburg Intézet), s a nem mindennapi konferencia helyszínéül szolgáló Raktárszínház színpadára egy orfeumot varázsoltak a közönség elé annak füstös és buja hangulatával. A műsor házigazdája Kállai István író, dramaturg volt, aki a „Történetek Kálmán Imréről” címmel különös anekdotákat mesélt a mindig pesszimista operettszerzőről. Az ezután elhangzott értekezéseket és személyes élményeket a Csárdáskirálynőből előadott dalok színesítették, amelyeket a színház jelenlévő művészeinek tolmácsolásában hallhattak az érdeklődők. A kávészünetet követően, a második felvonásban Mohácsi János, a Kaposvári Csiky Gergely Színház igazgatója mesélt 12 évvel ezelőtti, nagy vihart kavaró, formabontó Csárdáskirálynő-rendezéséről s a darab szükséges újraértelmezéséről. A Csárdáskirálynő monarchikum, amely 1916 óta Magyarországon mindig tud élő lenni, s a szórakoztatás mellett újat mondani és adni.
878 frushena 2006-10-25 23:20:59 [Válasz erre: 877 frushena 2006-10-25 23:20:41]
Na ezt nem ide akartam!!! :-)))
Na ezt nem ide akartam!!! :-)))
877 frushena 2006-10-25 23:20:41
Így lesz fekete betûs és a bejegyzés alatt link!
Így lesz fekete betûs és a bejegyzés alatt link!
876 bemaria 2006-10-25 17:31:51 [Válasz erre: 873 Búbánat 2006-10-25 08:56:12]
Az év operett színésze: Földes Tamás Az év musical színésze: Mészáros Árpád Zsolt Bársony Rózsi Emlékgyűrű : Kékkovács Mara Marsall bot díj (a Legígéretesebb Ifjú Művész): Vágó Zsuzsanna Életmű díj: Felföldi Anikó, az Operettszínház örökös tagja
Az év operett színésze: Földes Tamás Az év musical színésze: Mészáros Árpád Zsolt Bársony Rózsi Emlékgyűrű : Kékkovács Mara Marsall bot díj (a Legígéretesebb Ifjú Művész): Vágó Zsuzsanna Életmű díj: Felföldi Anikó, az Operettszínház örökös tagja
875 Búbánat 2006-10-25 14:23:25
A Habsburg Történeti Intézet és a Budapesti Operettszínház a Magyar Operett Napján, tegnap, 14.30 órakor a Raktárszínházban zenés-táncos tudományos konferenciát szervezett Csárdáskirálynő címmel. Házigazda: Kállai István volt, előadónak Batta Andrást, Gajdó Tamást, Gerő Andrást, Mohácsi Jánost kérték fel a szervezők. Nem tudom kik léptek fel a rendezvényen,nem voltam ott, sajnos. Annyi biztos, hogy még aznap a társulat vezető művészei Baden-badenbe utaztak a Denevér-előadásokra.
A Habsburg Történeti Intézet és a Budapesti Operettszínház a Magyar Operett Napján, tegnap, 14.30 órakor a Raktárszínházban zenés-táncos tudományos konferenciát szervezett Csárdáskirálynő címmel. Házigazda: Kállai István volt, előadónak Batta Andrást, Gajdó Tamást, Gerő Andrást, Mohácsi Jánost kérték fel a szervezők. Nem tudom kik léptek fel a rendezvényen,nem voltam ott, sajnos. Annyi biztos, hogy még aznap a társulat vezető művészei Baden-badenbe utaztak a Denevér-előadásokra.
874 Búbánat 2006-10-25 13:50:07
A Budapesti Operettszínház társulata 2006. október 24. és 30. között négy alkalommal vendégszerepel Johann Strauss: Die Fledermaus című operettjével német nyelven Németország egyik legismertebb és legszínvonalasabb kulturális központjában a Baden-Baden-i Festspielhausban. A szólisták: Kalocsai Zsuzsa, Geszthy Veronika, Fischl Mónika, Bucsi Annamária, Oszvald Marika, Nyári Zoltán, Vadász Zsolt, Vadász Dániel, Földes Tamás, Peller Károly, Faragó András, Konkoly Balázs, Dézsy Szabó Gábor és Langer Soma, közreműködik: a színház balettkara, énekkara és zenekara, vezényel: Makláry László. Rendező: Kerényi Miklós Gábor.
A Budapesti Operettszínház társulata 2006. október 24. és 30. között négy alkalommal vendégszerepel Johann Strauss: Die Fledermaus című operettjével német nyelven Németország egyik legismertebb és legszínvonalasabb kulturális központjában a Baden-Baden-i Festspielhausban. A szólisták: Kalocsai Zsuzsa, Geszthy Veronika, Fischl Mónika, Bucsi Annamária, Oszvald Marika, Nyári Zoltán, Vadász Zsolt, Vadász Dániel, Földes Tamás, Peller Károly, Faragó András, Konkoly Balázs, Dézsy Szabó Gábor és Langer Soma, közreműködik: a színház balettkara, énekkara és zenekara, vezényel: Makláry László. Rendező: Kerényi Miklós Gábor.
873 Búbánat 2006-10-25 08:56:12 [Válasz erre: 872 bemaria 2006-10-24 16:11:00]
Kíváncsian várom az eredményét.
Kíváncsian várom az eredményét.
872 bemaria 2006-10-24 16:11:00
Ma van a magyar operett napja. Az operett műfajának elkötelezettjei 2002-ben (Kálmán Imre születésének 120. évfordulóján) „a magyar operett napjává” nyilvánították Kálmán Imre születésének és Lehár Ferenc halálának napját, október 24-ét. Azóta évente megünneplik ezt a napot, és a Budapesti Operettszínházban egy ünnepség keretében átadják az évad operett színésze és musical színésze elismerést, a legígéretesebb ifjú művésznek járó Marsallbot-díjat, valamint az életműdíjat.
Ma van a magyar operett napja. Az operett műfajának elkötelezettjei 2002-ben (Kálmán Imre születésének 120. évfordulóján) „a magyar operett napjává” nyilvánították Kálmán Imre születésének és Lehár Ferenc halálának napját, október 24-ét. Azóta évente megünneplik ezt a napot, és a Budapesti Operettszínházban egy ünnepség keretében átadják az évad operett színésze és musical színésze elismerést, a legígéretesebb ifjú művésznek járó Marsallbot-díjat, valamint az életműdíjat.
871 Búbánat 2006-10-21 16:32:44
[url]http://www.nol.hu/kultura/cikk/421368/;A kuplékirály mérnök[/url]
[url]http://www.nol.hu/kultura/cikk/421368/;A kuplékirály mérnök[/url]
870 Búbánat 2006-10-17 13:26:55 [Válasz erre: 869 bemaria 2006-10-17 12:44:03]
Á, hagyjuk, annyit nem ér meg az egész, postaköltség,egyebek... De azért köszönöm! Egyébként is ma már inkább csak teljes műveket részesítem előnyben, a gálákért nem vagyok annyira oda. A száz francia operettrészletet tartalmazó CD-kollekció kivételnek számított e tekintetben...
Á, hagyjuk, annyit nem ér meg az egész, postaköltség,egyebek... De azért köszönöm! Egyébként is ma már inkább csak teljes műveket részesítem előnyben, a gálákért nem vagyok annyira oda. A száz francia operettrészletet tartalmazó CD-kollekció kivételnek számított e tekintetben...
869 bemaria 2006-10-17 12:44:03 [Válasz erre: 868 Búbánat 2006-10-17 12:32:15]
Hát ezt nem tudom megítélni, de ha szeretnéd szívesen elküldöm neked a kazettát, és eldöntheted magad.
Hát ezt nem tudom megítélni, de ha szeretnéd szívesen elküldöm neked a kazettát, és eldöntheted magad.
868 Búbánat 2006-10-17 12:32:15 [Válasz erre: 867 bemaria 2006-10-17 10:36:44]
Most akkor szerinted sokat vesztettem azzal, hogy nem láttam a közvetítést? Vagy mégsem?
Most akkor szerinted sokat vesztettem azzal, hogy nem láttam a közvetítést? Vagy mégsem?
867 bemaria 2006-10-17 10:36:44 [Válasz erre: 865 Búbánat 2006-10-17 08:54:36]
Lehet hogy nem jól fogalmaztam. Nem kifejezetten a dallamok, hanem inkább a dallamvilág volt ismerős. Hallottam már hasonlókat pl. német operettszerzőktől. Meg a műsorvezető is mondta ha jól értettem, hogy valamly szerzők inkább filmadalokat írtak. Úgyhogy nem a kalszzikus értelemben vett, és az általam annyira szerettet operettdalokat hallhattunk többségében. De azért szívesen hallgattam.
Lehet hogy nem jól fogalmaztam. Nem kifejezetten a dallamok, hanem inkább a dallamvilág volt ismerős. Hallottam már hasonlókat pl. német operettszerzőktől. Meg a műsorvezető is mondta ha jól értettem, hogy valamly szerzők inkább filmadalokat írtak. Úgyhogy nem a kalszzikus értelemben vett, és az általam annyira szerettet operettdalokat hallhattunk többségében. De azért szívesen hallgattam.
866 Búbánat 2006-10-17 08:54:55
Érdemes ma éjjel bekapcsolni a rádiót, hiszen a Kossuth adó 23.00 órakor kezdődő operák, daljátékok, operettek c. összeállításában részleteket hallhatunk többek között Lehár Tavaszából (Andor Éva és Korondy György duettje), Suppé Pajkos diákokjából (Szirmay Márta és Palcsó Sándor előadásában a nevezetes „angol-kettős” hangzik el; ezt a betétszámot eleve angol nyelvre írták a szerzők, jópofa jelenet) és Szirmay Mágnás Miskájából (ebben is Andor Évát és Korondy Györgyöt hallhatjuk énekelni)
Érdemes ma éjjel bekapcsolni a rádiót, hiszen a Kossuth adó 23.00 órakor kezdődő operák, daljátékok, operettek c. összeállításában részleteket hallhatunk többek között Lehár Tavaszából (Andor Éva és Korondy György duettje), Suppé Pajkos diákokjából (Szirmay Márta és Palcsó Sándor előadásában a nevezetes „angol-kettős” hangzik el; ezt a betétszámot eleve angol nyelvre írták a szerzők, jópofa jelenet) és Szirmay Mágnás Miskájából (ebben is Andor Évát és Korondy Györgyöt hallhatjuk énekelni)
865 Búbánat 2006-10-17 08:54:36 [Válasz erre: 864 bemaria 2006-10-15 18:15:37]
Winkler, Walter Kollo, Jurmann, Jary stb. Ezeket én sem ismerem. De ha Neked a dallamok ismerősek, akkor lehet, hogy már én is hallottam ezeket, csak a szerzőket nem tudtam hozzájuk kapcsolni.
Winkler, Walter Kollo, Jurmann, Jary stb. Ezeket én sem ismerem. De ha Neked a dallamok ismerősek, akkor lehet, hogy már én is hallottam ezeket, csak a szerzőket nem tudtam hozzájuk kapcsolni.
864 bemaria 2006-10-15 18:15:37 [Válasz erre: 863 Búbánat 2006-10-15 18:07:08]
Hát egy színvonalas elegáns gála, jó énekesekkel. Nem sok dalt ismertem a majd másfél órás összeállításból, volt néhány Ábrahám Pál szerzemény, egy tenorária az Egy éj Velencében c. Strauss operettből meg a Ma Önről álmodtam megint A montmartrei ibolyából. Még egy Strauss Frühlingsstimmen keringő, szoprán énekhanggal, ami nagyon-nagyon tetszett!!! A többi zeneszerző nevét még nem is hallottam, de a dallamok ismerősek voltak: Winkler, Walter Kollo, Jurmann, Jary stb. Összességében jól szórakoztam a felvételen.
Hát egy színvonalas elegáns gála, jó énekesekkel. Nem sok dalt ismertem a majd másfél órás összeállításból, volt néhány Ábrahám Pál szerzemény, egy tenorária az Egy éj Velencében c. Strauss operettből meg a Ma Önről álmodtam megint A montmartrei ibolyából. Még egy Strauss Frühlingsstimmen keringő, szoprán énekhanggal, ami nagyon-nagyon tetszett!!! A többi zeneszerző nevét még nem is hallottam, de a dallamok ismerősek voltak: Winkler, Walter Kollo, Jurmann, Jary stb. Összességében jól szórakoztam a felvételen.
863 Búbánat 2006-10-15 18:07:08 [Válasz erre: 862 bemaria 2006-10-15 09:58:40]
Nem láttam. Elfelejtkeztem róla. Milyen volt?
Nem láttam. Elfelejtkeztem róla. Milyen volt?
862 bemaria 2006-10-15 09:58:40 [Válasz erre: 821 bemaria 2006-09-23 10:12:20]
Most jutott el hozzám a felvétel, ezért mindjárt meg is nézem.
Most jutott el hozzám a felvétel, ezért mindjárt meg is nézem.
861 Búbánat 2006-10-11 10:07:03 [Válasz erre: 858 Búbánat 2006-10-10 14:34:44]
Tegnap láttam a VI. ker. Jókai utcai lemezboltban a film magyarra szinronizált változatát DVD-n, egy hazai kiadó forgalmazásában 1139 Ft-ért.
Tegnap láttam a VI. ker. Jókai utcai lemezboltban a film magyarra szinronizált változatát DVD-n, egy hazai kiadó forgalmazásában 1139 Ft-ért.
860 szitakötő 2006-10-10 14:48:28 [Válasz erre: 859 szitakötő 2006-10-10 14:44:12]
Nem kidobos, KISDOBOS!
Nem kidobos, KISDOBOS!
859 szitakötő 2006-10-10 14:44:12 [Válasz erre: 857 Búbánat 2006-10-10 14:30:56]
Drága Búbánat! Megemelem sapkám-kalapom, hogy miket tudsz összeolvasni. Nem veszed észre, hogy egyre vadabb stílusban kritizálnak? Hallgassunk mást, pl. ÁKOS-t... IRIGY HÓNALJMIRIGYET, stb. az ám a zene meg a megaprodukccció, Lehár, Kálmán és a többi kidobos hozzájuk képest! Fújj!
Drága Búbánat! Megemelem sapkám-kalapom, hogy miket tudsz összeolvasni. Nem veszed észre, hogy egyre vadabb stílusban kritizálnak? Hallgassunk mást, pl. ÁKOS-t... IRIGY HÓNALJMIRIGYET, stb. az ám a zene meg a megaprodukccció, Lehár, Kálmán és a többi kidobos hozzájuk képest! Fújj!
858 Búbánat 2006-10-10 14:34:44 [Válasz erre: 857 Búbánat 2006-10-10 14:30:56]
\"Schlager-kazetta refrénje 171-ből\". Pontosítok: 1971-ből.
\"Schlager-kazetta refrénje 171-ből\". Pontosítok: 1971-ből.
857 Búbánat 2006-10-10 14:30:56
Eddig még nem olvastam Ókovács Szilvesztertől publicisztikát az operett műfajáról, most ezt is megértem, minekután végigolvastam a mai Magyar Nemzet Hang-kép rovatjában közzétett filmkritikáját. Ennek tárgya egy zenés film, úgyis mondhatnám, hogy egy filmoperett; Kálmán Imre örökbecsű alkotását, a Csárdáskirálynőt, amit annak idején (1971) Szinetár Miklós rendezésében magyar-német (NSZK) koprodukciós filmként forgattak, most a Deutsche Grammophon megjelentette DVD-n. Ókovács mondanivalójának esszenciája a következő: „Bár az operett az aszú hosszúlépéssé vizezése, van e csiricsáré műfajnak pár vállalható gyöngyszeme is.” Példálódzik a Denevérrel, a Cigánybáróval, A víg özveggyel, Offenbach Kékszakáll című alkotásával, mielőtt rátérne a Csárdáskirálynő DVD változatának recenziójára. Anna Moffóról az a véleménye, hogy „énekesnő létére szerfölött csinos”, René Kollóról pedig „színésznek ugyan középszürke, de vivőerős magasságokkal megáldott Wagner-tenorsztár”, „ők viszik a prímet”. „ De jó nézni a veszprémi várat, és a vadaspark régóta elhanyagolt tavát, hídját is, amely ravasz éji bevilágítással maga a világválság előtti dualista bűnparadicsom.” Aztán szól Latinovits Zoltán (Miska pincér) nagyszerűségéről, tanítani valóm finomságairól, Psota Irénről – a rangon alul szerelmes főurfi „látványosan kékvérű anyukájáról, aki épp nem kékvérű, mi több, épp mulatói lány volt valaha. Van mit helyretenni.” Aztán észrevételezi, hogy „mint a régi playback- filmeknél általában, el-elcsúszkál a zene” és hogy nem sikerült elérni, a magyar partner nyelvén is feliratozhassák a DVD-t. „ Bár magyar színészeink németül játsszák-éneklik az operettet, a dialógusokban echte Bühnen-deutch-németekkel felülszinkronizálták őket. Pedig Schubert Éva, Fónay Márta, Mensáros László (Feri bácsi) , Németh Sándor (Bóni) vállaltan Pesten adják magukat, egy kis káundká-akcent még ízesebb is lett volna. A müncheni Graunke zenekarral készült felvétel legviccesebbje a női kar: úgy szól, mint egy Schlager-kazetta refrénje 171-ből, Blaupunkt autórádión. „ Ókovács megállapítja, hogy Kálmán darabjában csárdást jár arisztokrácia és orfeumvilág, „ahogy Miska tételmondata az epilógban szól: egyik odavágyík, a másik meg emide.” „Summa summarum, másfél óra hátradőlt, Honthy-mentes, kellemes óra anno hetvenes ketyegéssel […] : a lányok angyalok, a cica száját megeszik, , és bánom is én, ha száz csókot összeszedsz, mert az élet rongyos, és ’lámaföldön’ is van égi boldogság…” „Strausst, Offenbachot, Lehárt minőségében kár vitatni, ’a hátsóm földhöz verem, ha ezeket dirigálhatom’ – mondta nemrég a karmester, ennél azért őszödibb stílusban. A felsorolásból nem hiányozhat a Csárdáskirálynő sem.” - fejezi be az operett-világban tett kis kitérőjét írásában Ókovács Szilveszter a napilap hasábjain.
Eddig még nem olvastam Ókovács Szilvesztertől publicisztikát az operett műfajáról, most ezt is megértem, minekután végigolvastam a mai Magyar Nemzet Hang-kép rovatjában közzétett filmkritikáját. Ennek tárgya egy zenés film, úgyis mondhatnám, hogy egy filmoperett; Kálmán Imre örökbecsű alkotását, a Csárdáskirálynőt, amit annak idején (1971) Szinetár Miklós rendezésében magyar-német (NSZK) koprodukciós filmként forgattak, most a Deutsche Grammophon megjelentette DVD-n. Ókovács mondanivalójának esszenciája a következő: „Bár az operett az aszú hosszúlépéssé vizezése, van e csiricsáré műfajnak pár vállalható gyöngyszeme is.” Példálódzik a Denevérrel, a Cigánybáróval, A víg özveggyel, Offenbach Kékszakáll című alkotásával, mielőtt rátérne a Csárdáskirálynő DVD változatának recenziójára. Anna Moffóról az a véleménye, hogy „énekesnő létére szerfölött csinos”, René Kollóról pedig „színésznek ugyan középszürke, de vivőerős magasságokkal megáldott Wagner-tenorsztár”, „ők viszik a prímet”. „ De jó nézni a veszprémi várat, és a vadaspark régóta elhanyagolt tavát, hídját is, amely ravasz éji bevilágítással maga a világválság előtti dualista bűnparadicsom.” Aztán szól Latinovits Zoltán (Miska pincér) nagyszerűségéről, tanítani valóm finomságairól, Psota Irénről – a rangon alul szerelmes főurfi „látványosan kékvérű anyukájáról, aki épp nem kékvérű, mi több, épp mulatói lány volt valaha. Van mit helyretenni.” Aztán észrevételezi, hogy „mint a régi playback- filmeknél általában, el-elcsúszkál a zene” és hogy nem sikerült elérni, a magyar partner nyelvén is feliratozhassák a DVD-t. „ Bár magyar színészeink németül játsszák-éneklik az operettet, a dialógusokban echte Bühnen-deutch-németekkel felülszinkronizálták őket. Pedig Schubert Éva, Fónay Márta, Mensáros László (Feri bácsi) , Németh Sándor (Bóni) vállaltan Pesten adják magukat, egy kis káundká-akcent még ízesebb is lett volna. A müncheni Graunke zenekarral készült felvétel legviccesebbje a női kar: úgy szól, mint egy Schlager-kazetta refrénje 171-ből, Blaupunkt autórádión. „ Ókovács megállapítja, hogy Kálmán darabjában csárdást jár arisztokrácia és orfeumvilág, „ahogy Miska tételmondata az epilógban szól: egyik odavágyík, a másik meg emide.” „Summa summarum, másfél óra hátradőlt, Honthy-mentes, kellemes óra anno hetvenes ketyegéssel […] : a lányok angyalok, a cica száját megeszik, , és bánom is én, ha száz csókot összeszedsz, mert az élet rongyos, és ’lámaföldön’ is van égi boldogság…” „Strausst, Offenbachot, Lehárt minőségében kár vitatni, ’a hátsóm földhöz verem, ha ezeket dirigálhatom’ – mondta nemrég a karmester, ennél azért őszödibb stílusban. A felsorolásból nem hiányozhat a Csárdáskirálynő sem.” - fejezi be az operett-világban tett kis kitérőjét írásában Ókovács Szilveszter a napilap hasábjain.
856 Búbánat 2006-10-09 12:54:14 [Válasz erre: 855 Búbánat 2006-10-09 12:50:43]
Egyébként egy darabig Kalmár Magda és Ötvös Csilla is énekelt operettben szubrett szerepeket, de ők mégsem erről az oldalukról váltak ismertté és meghatározó énekművészekké.
Egyébként egy darabig Kalmár Magda és Ötvös Csilla is énekelt operettben szubrett szerepeket, de ők mégsem erről az oldalukról váltak ismertté és meghatározó énekművészekké.
855 Búbánat 2006-10-09 12:50:43 [Válasz erre: 854 szitakötő 2006-10-09 12:05:13]
Ez igaz! Annak idején a rádiófelvételeken az operaházi buffók (Kishegyi, Külkey, Palcsó) mellett nem volt szubrett a HÁZ-ban (az egy szem Koltay Valérián kívül), s szükségszerűségből választották az Operettből partnerüknek Zentay Annát. Aki be is váltotta a hozzá fűzött reményeket, és sok-sok közös felvételen énekeltek együtt emlékezetesen. Oszvald Marika méltó utóda Zentaynak. Nyomdokában van Szendy Szilvi, de szerintem még van mit tőle ellesni.
Ez igaz! Annak idején a rádiófelvételeken az operaházi buffók (Kishegyi, Külkey, Palcsó) mellett nem volt szubrett a HÁZ-ban (az egy szem Koltay Valérián kívül), s szükségszerűségből választották az Operettből partnerüknek Zentay Annát. Aki be is váltotta a hozzá fűzött reményeket, és sok-sok közös felvételen énekeltek együtt emlékezetesen. Oszvald Marika méltó utóda Zentaynak. Nyomdokában van Szendy Szilvi, de szerintem még van mit tőle ellesni.
854 szitakötő 2006-10-09 12:05:13 [Válasz erre: 853 Búbánat 2006-10-09 11:30:03]
Bár az Operában lenne a műfajhoz illő olyan szubrett, mint az Oszvald Marika tizede!
Bár az Operában lenne a műfajhoz illő olyan szubrett, mint az Oszvald Marika tizede!
853 Búbánat 2006-10-09 11:30:03 [Válasz erre: 852 szitakötő 2006-10-09 10:59:12]
Kalocsay és Oszvald még \"elmegy\" - bár az utolsó szép emlékeim róluk a Marica grófnő,s régebbről a Szép Heléna és A víg özvegy előadások idejéből származnak.
Kalocsay és Oszvald még \"elmegy\" - bár az utolsó szép emlékeim róluk a Marica grófnő,s régebbről a Szép Heléna és A víg özvegy előadások idejéből származnak.
852 szitakötő 2006-10-09 10:59:12 [Válasz erre: 851 Búbánat 2006-10-09 10:24:39]
Kalocsay és Oszvald kitűnőek. A fiúcskák, háááááááááááááát...
Kalocsay és Oszvald kitűnőek. A fiúcskák, háááááááááááááát...
