105 Ich bin der Schneider Kakadu 2005-08-01 17:36:46 [Válasz erre: 104 álmodó 2005-08-01 17:30:35]
Igenis, belügyminiszterasszony!
Igenis, belügyminiszterasszony!
104 álmodó 2005-08-01 17:30:35 [Válasz erre: 102 Ich bin der Schneider Kakadu 2005-08-01 17:27:54]
Te nem rakod sehová, és örülsz, hogy kártyát osztottak neked ebben a melegben...Inkább olvass.. :-)
Te nem rakod sehová, és örülsz, hogy kártyát osztottak neked ebben a melegben...Inkább olvass.. :-)
103 álmodó 2005-08-01 17:28:13 [Válasz erre: 101 álmodó 2005-08-01 17:25:58]
Pl. szeretném tudn, mi van vele...
Pl. szeretném tudn, mi van vele...
102 Ich bin der Schneider Kakadu 2005-08-01 17:27:54 [Válasz erre: 100 Momo 2005-08-01 17:22:24]
Még egy szó, és kirakom a szűrödet...
Még egy szó, és kirakom a szűrödet...
100 Momo 2005-08-01 17:22:24 [Válasz erre: 97 Ich bin der Schneider Kakadu 2005-08-01 16:45:30]
Szerintem meg nem volt ez olyan rosszízű. Ezek a vidrák a képeken nagyon kedves állatok.
Szerintem meg nem volt ez olyan rosszízű. Ezek a vidrák a képeken nagyon kedves állatok.
99 álmodó 2005-08-01 17:22:03
Egyfolytában az operettről írtok... Leblenc Győzőről semmi? :-) Bocs...
Egyfolytában az operettről írtok... Leblenc Győzőről semmi? :-) Bocs...
98 Ich bin der Schneider Kakadu 2005-08-01 16:55:09 [Válasz erre: 95 Búbánat 2005-08-01 11:45:34]
Van [url]http://classicalcdexchange.co.uk/images/B1424.jpg;ez[/url] CD-n is, nem ismered?
Van [url]http://classicalcdexchange.co.uk/images/B1424.jpg;ez[/url] CD-n is, nem ismered?
97 Ich bin der Schneider Kakadu 2005-08-01 16:45:30 [Válasz erre: 96 Momo 2005-08-01 15:16:53]
Szégyelld magad! Ez a rosszízű szellemeskedés nem illik egy komolyzenei fórumhoz.
Szégyelld magad! Ez a rosszízű szellemeskedés nem illik egy komolyzenei fórumhoz.
96 Momo 2005-08-01 15:16:53 [Válasz erre: 94 Ich bin der Schneider Kakadu 2005-08-01 11:11:00]
Hát azért, tudja a fene... [url]http://library.thinkquest.org/6068/pictures/looking%20otter.jpg;Otter 1[/url] [url]http://www.photohome.com/photos/animal-pictures/water/otter-2.html;Otter 2[/url] Legyen inkább csinos.
Hát azért, tudja a fene... [url]http://library.thinkquest.org/6068/pictures/looking%20otter.jpg;Otter 1[/url] [url]http://www.photohome.com/photos/animal-pictures/water/otter-2.html;Otter 2[/url] Legyen inkább csinos.
95 Búbánat 2005-08-01 11:45:34 [Válasz erre: 94 Ich bin der Schneider Kakadu 2005-08-01 11:11:00]
Na, akkor már ketten vagyunk ugyanazon ajánlatunkkal. Biztató!
Na, akkor már ketten vagyunk ugyanazon ajánlatunkkal. Biztató!
94 Ich bin der Schneider Kakadu 2005-08-01 11:11:00 [Válasz erre: 93 Búbánat 2005-08-01 10:33:30]
Én is láttam részletét. Nagyon jó volt. Mindig azt hittem, hogy Otter nem túl szép, de tévedtem.
Én is láttam részletét. Nagyon jó volt. Mindig azt hittem, hogy Otter nem túl szép, de tévedtem.
93 Búbánat 2005-08-01 10:33:30
A Louvre Muzsikusai Marc Minkowski vezényletével egy parádés Offenbach-operettgálát varázsoltak a párizsi Theatre du Chatelet színpadára 2002-ben. Az igazi varázslat azonban a csodálatos szépségű hanggal és hatalmas tehetséggel megáldott akkor már 47 éves Sédországban született mezzo, Anne- Sofie von Otter bemutatkozása volt, aki köré épült a gála, és aki az énekes-társakkal, a briliánsan játszó zenekarral és a színház jól felkészített fiatalokból álló kórusával, élükön a már-már magát Offenbach- specialistává kinövő Minkowskival valami felejthetetlen estét szereztek a lelkes közönségnek a helyszínen és a hang-és képfelvétel jóvoltából szerte a világon millióknak. A másfélórás produkciót a Mezzo közvetítette pénteken este, amit szombaton délután megismételt. Így kétszer is alkalmam volt belefeledkezni az operett császárának, a franciává lett Offenbachnak sziporkázó muzsikájába (amit magamnak DVD-re rögzítettem). Jól ismert áriák, duettek, jelenetek követték egymást, amelyek között néhány kevésbé ismert (és általam még sohasem hallott), de értékes zenei anyagot tartalmazó operettből is elhangzottak részletek: Barbe-Bleue La Belle Hélene Les Contes d’Hoffmann Fantasio La Fille du Tambourmajor La Grande-Duchesse de Gérolstein Lischen et Fritzchen Madam l’Archidud Orphée aux Enfers La Périchole La Rose de Saint-Fleur La Vie parisienne Igazi csemegét, kikapcsolódást és felüdülést jelentett számomra ez a kilencvenpercnyi tömény Offenbach-parádé és a von Otter-kábulat. Amennyiben a Mezzon megismétlik, ajánlom mindenkinek a figyelmébe.
A Louvre Muzsikusai Marc Minkowski vezényletével egy parádés Offenbach-operettgálát varázsoltak a párizsi Theatre du Chatelet színpadára 2002-ben. Az igazi varázslat azonban a csodálatos szépségű hanggal és hatalmas tehetséggel megáldott akkor már 47 éves Sédországban született mezzo, Anne- Sofie von Otter bemutatkozása volt, aki köré épült a gála, és aki az énekes-társakkal, a briliánsan játszó zenekarral és a színház jól felkészített fiatalokból álló kórusával, élükön a már-már magát Offenbach- specialistává kinövő Minkowskival valami felejthetetlen estét szereztek a lelkes közönségnek a helyszínen és a hang-és képfelvétel jóvoltából szerte a világon millióknak. A másfélórás produkciót a Mezzo közvetítette pénteken este, amit szombaton délután megismételt. Így kétszer is alkalmam volt belefeledkezni az operett császárának, a franciává lett Offenbachnak sziporkázó muzsikájába (amit magamnak DVD-re rögzítettem). Jól ismert áriák, duettek, jelenetek követték egymást, amelyek között néhány kevésbé ismert (és általam még sohasem hallott), de értékes zenei anyagot tartalmazó operettből is elhangzottak részletek: Barbe-Bleue La Belle Hélene Les Contes d’Hoffmann Fantasio La Fille du Tambourmajor La Grande-Duchesse de Gérolstein Lischen et Fritzchen Madam l’Archidud Orphée aux Enfers La Périchole La Rose de Saint-Fleur La Vie parisienne Igazi csemegét, kikapcsolódást és felüdülést jelentett számomra ez a kilencvenpercnyi tömény Offenbach-parádé és a von Otter-kábulat. Amennyiben a Mezzon megismétlik, ajánlom mindenkinek a figyelmébe.
92 Búbánat 2005-08-01 10:32:46 [Válasz erre: 91 orlandofurioso 2005-07-29 16:39:36]
[url]http://www.nol.hu/cikk_print/372197/;Csalódások[/url] Számomra ez nem operett; olyan mintha kifordított gatyát vennék fel, és fordítva bújnék bele. A jó érzésem tiltakozik, amikor egy \"klasszikussá nemesedett\" bármilyen darabhoz - de különösen egy kedvenc Kálmán-operetthez - ilyen módon közeledik egy magát tótumfaktumnak képzelgő barbár illuzionista.
[url]http://www.nol.hu/cikk_print/372197/;Csalódások[/url] Számomra ez nem operett; olyan mintha kifordított gatyát vennék fel, és fordítva bújnék bele. A jó érzésem tiltakozik, amikor egy \"klasszikussá nemesedett\" bármilyen darabhoz - de különösen egy kedvenc Kálmán-operetthez - ilyen módon közeledik egy magát tótumfaktumnak képzelgő barbár illuzionista.
91 orlandofurioso 2005-07-29 16:39:36 [Válasz erre: 89 Búbánat 2005-07-29 10:29:35]
Alföldi szavatartó ember. Csak az a baj, hogy a közönség szembe megy a koncepciójával, s kiköveteli a maga Csárdáskirálynő általánosát, ott is tapsos sikert csinál, ahol az asszony összetör, megkínoz, meggyötör. Pedig Alföldi ügyel, hogy azért ami jár, az jár alapon mindenki megkapja a tapsos antréját.
Alföldi szavatartó ember. Csak az a baj, hogy a közönség szembe megy a koncepciójával, s kiköveteli a maga Csárdáskirálynő általánosát, ott is tapsos sikert csinál, ahol az asszony összetör, megkínoz, meggyötör. Pedig Alföldi ügyel, hogy azért ami jár, az jár alapon mindenki megkapja a tapsos antréját.
90 Búbánat 2005-07-29 12:22:24
Sullivan egyik – a Mikádó és Az esküdtszéki tárgyalás mellett - legsikeresebb operettje A gondolások. Két videofelvételem is van belőle. A darab egyik legnagyobb slágerére - mert több is akad benne - újra vevő vagyok: a tüzes andalúziai tánc, fergeteges pattogó ritmusával, a gazdag hangszerelésével (benne az ideillő kasztanyettel), a virtuóz dallamkezelése újra és újra odacövekeli az embert a képernyő és/vagy a rádió hangszórója elé – ha már nálunk nem játsszák, és így élőben nem tekinthetem meg, marad pld. a rádió. Ugyanis a 12 részes Sullivan-Összkiadás sorozat keretében holnap este 21:57-től az 1889-ben bemutatott kétfelvonásos operett egy teljes és „klasszikus” felvétele lesz ezúttal hallható és sokak számára így élvezhető: Szövegét William Schwenk Gilbert írta. Vez. Malcolm Sargent. Km. Glyndenborne-i Fesztivál Kórusa (karigazgató Peter Gellhorn), Pro Arte Zenekar Plaza-Toro herceg – Geraint Evans, Luiz – Alexander Young, Nagy Inkvizítor – Owen Brannigan, Marco Palmieri – Richard Lewis, Giuseppe Palmieri – John Cameron, Antonio – James Milligan, Francesco – Alexander Young, Giorgio – James Milligan, Plaza-Toro hercegnôje – Monica Sinclair, Casilda – Edna Graham, Gianetta – Elsie Morison, Tessa – Marjorie Thomas, Fiametta – Stella Hitchens, Giulia és Inez – Helen Watts
Sullivan egyik – a Mikádó és Az esküdtszéki tárgyalás mellett - legsikeresebb operettje A gondolások. Két videofelvételem is van belőle. A darab egyik legnagyobb slágerére - mert több is akad benne - újra vevő vagyok: a tüzes andalúziai tánc, fergeteges pattogó ritmusával, a gazdag hangszerelésével (benne az ideillő kasztanyettel), a virtuóz dallamkezelése újra és újra odacövekeli az embert a képernyő és/vagy a rádió hangszórója elé – ha már nálunk nem játsszák, és így élőben nem tekinthetem meg, marad pld. a rádió. Ugyanis a 12 részes Sullivan-Összkiadás sorozat keretében holnap este 21:57-től az 1889-ben bemutatott kétfelvonásos operett egy teljes és „klasszikus” felvétele lesz ezúttal hallható és sokak számára így élvezhető: Szövegét William Schwenk Gilbert írta. Vez. Malcolm Sargent. Km. Glyndenborne-i Fesztivál Kórusa (karigazgató Peter Gellhorn), Pro Arte Zenekar Plaza-Toro herceg – Geraint Evans, Luiz – Alexander Young, Nagy Inkvizítor – Owen Brannigan, Marco Palmieri – Richard Lewis, Giuseppe Palmieri – John Cameron, Antonio – James Milligan, Francesco – Alexander Young, Giorgio – James Milligan, Plaza-Toro hercegnôje – Monica Sinclair, Casilda – Edna Graham, Gianetta – Elsie Morison, Tessa – Marjorie Thomas, Fiametta – Stella Hitchens, Giulia és Inez – Helen Watts
89 Búbánat 2005-07-29 10:29:35
[url]http://www.nol.hu/cikk_print/371740/;Alföldi nem csak a Csárdáskirálynőről fejti ki a véleményét[/url]
[url]http://www.nol.hu/cikk_print/371740/;Alföldi nem csak a Csárdáskirálynőről fejti ki a véleményét[/url]
88 Búbánat 2005-07-27 23:19:02 [Válasz erre: 87 orlandofurioso 2005-07-27 22:56:22]
Szegedet egyelőre elkerülöm...
Szegedet egyelőre elkerülöm...
87 orlandofurioso 2005-07-27 22:56:22 [Válasz erre: 76 frushena 2005-07-03 14:19:11]
A pszichológiai realistát?...
A pszichológiai realistát?...
86 Búbánat 2005-07-27 17:10:46 [Válasz erre: 85 telramund 2005-07-27 16:14:51]
Ki nem szereti... Ám azért a haknik és a művészi érték között nála szoros korreláció mutatkozik; a műfajok sokféleségében otthonos, ami minőséggel is párosul. Az más kérdés, ahogy idősödik a kopás is jelentkezik. Hol nincs ez így.
Ki nem szereti... Ám azért a haknik és a művészi érték között nála szoros korreláció mutatkozik; a műfajok sokféleségében otthonos, ami minőséggel is párosul. Az más kérdés, ahogy idősödik a kopás is jelentkezik. Hol nincs ez így.
85 telramund 2005-07-27 16:14:51 [Válasz erre: 84 Búbánat 2005-07-26 09:10:53]
Domingó annyira szereti az operett műfaját (is meg a reklámot és a pénzt...
Domingó annyira szereti az operett műfaját (is meg a reklámot és a pénzt...
84 Búbánat 2005-07-26 09:10:53
Lám, Domingó annyira szereti az operett műfaját (is), hogy a pénteki budapesti koncertje után szombaton átruccan Bécsbe, hogy a Theater an der Wienben elvezényelje Lehárnak A Luxemburg grófja c. nagyoperettjét. Aztán vasárnap már újra nálunk, Mogyoródon találjuk...
Lám, Domingó annyira szereti az operett műfaját (is), hogy a pénteki budapesti koncertje után szombaton átruccan Bécsbe, hogy a Theater an der Wienben elvezényelje Lehárnak A Luxemburg grófja c. nagyoperettjét. Aztán vasárnap már újra nálunk, Mogyoródon találjuk...
83 bermuda 2005-07-03 17:05:12
Szerintem is Radnai György volt,többször is láttam de igaziból Házyra koncentráltam.
Szerintem is Radnai György volt,többször is láttam de igaziból Házyra koncentráltam.
82 Búbánat 2005-07-03 15:45:34 [Válasz erre: 74 telramund 2005-07-03 13:10:57]
Rudolf Schockkal nekem egy operettfilmem van,Lehártól a Giuditta. Ez egy ZDF-ORF produkció a hatvanas-hetvenes évekből, a filmben még szerepel Tereza Stratas, mint Giuditta és Tiboldi Mária is. A zenei anyagot a Berlini Szimfónikus Zenekarral és a Rios Kammerchorral vették fel. A zenei irányító Wolfgang Ebert, a film rendezője Günther Hassert volt. Nagyon szép látványos színes film, eredeti spanyol helyszíneken, tengerparton játszódik, temparementumos couleur-local környezetben és viseletben, ami Lehár füllbemászó dallamaival és vérpezsdítő muzsikájával teret enged az elandalodás utáni vágyódásnak, ahogy az andalúz ritmusoknak is. Még egy Rudolf Schock-operettfilmről tudok: Az egy éj Velencében. De az nincs meg nekem.
Rudolf Schockkal nekem egy operettfilmem van,Lehártól a Giuditta. Ez egy ZDF-ORF produkció a hatvanas-hetvenes évekből, a filmben még szerepel Tereza Stratas, mint Giuditta és Tiboldi Mária is. A zenei anyagot a Berlini Szimfónikus Zenekarral és a Rios Kammerchorral vették fel. A zenei irányító Wolfgang Ebert, a film rendezője Günther Hassert volt. Nagyon szép látványos színes film, eredeti spanyol helyszíneken, tengerparton játszódik, temparementumos couleur-local környezetben és viseletben, ami Lehár füllbemászó dallamaival és vérpezsdítő muzsikájával teret enged az elandalodás utáni vágyódásnak, ahogy az andalúz ritmusoknak is. Még egy Rudolf Schock-operettfilmről tudok: Az egy éj Velencében. De az nincs meg nekem.
81 Búbánat 2005-07-03 15:08:06 [Válasz erre: 79 bermuda 2005-07-03 15:00:49]
Azt hiszem láttam, nem ebben szerepel Radnay györgy is mint a fogházigazgató? Egyébként én még Udvardyval is láttam, ahol Palócz László volt a fogházigazgató.
Azt hiszem láttam, nem ebben szerepel Radnay györgy is mint a fogházigazgató? Egyébként én még Udvardyval is láttam, ahol Palócz László volt a fogházigazgató.
80 Búbánat 2005-07-03 15:06:05 [Válasz erre: 78 bermuda 2005-07-03 14:54:38]
Nekem is ez a kedvencem. Egyébként a TV a hatvanas években készített egy fekete-fehér filmet belőle (a hangot a rádiófelvételből vették \"kölcsön\"), Házy Ilosfalvy, Melis, Komlóssy; sajnos annyira tönkrement a kópia, hogy már csak néhány archív schnitt maradt meg belőle, tbk. szerencsénkre a \"Barinkay belépője\", a \"Ki esketett?\" meg a \"kincskeringő\" és a \"Zsupán dala\". De legalább ezek meg megmaradtak!
Nekem is ez a kedvencem. Egyébként a TV a hatvanas években készített egy fekete-fehér filmet belőle (a hangot a rádiófelvételből vették \"kölcsön\"), Házy Ilosfalvy, Melis, Komlóssy; sajnos annyira tönkrement a kópia, hogy már csak néhány archív schnitt maradt meg belőle, tbk. szerencsénkre a \"Barinkay belépője\", a \"Ki esketett?\" meg a \"kincskeringő\" és a \"Zsupán dala\". De legalább ezek meg megmaradtak!
79 bermuda 2005-07-03 15:00:49
A Denevérről jut eszembe, régebben szilveszterkor láttam a TV-ben remek szereposztásban: Rosalinda: Moldován,Eisenstein:Ilosfalvy, Adél:Házy. Ismeri valaki? Ahogy a 3.felvonásban előadja \"szinészi képességeit\"-tanítani kellene.
A Denevérről jut eszembe, régebben szilveszterkor láttam a TV-ben remek szereposztásban: Rosalinda: Moldován,Eisenstein:Ilosfalvy, Adél:Házy. Ismeri valaki? Ahogy a 3.felvonásban előadja \"szinészi képességeit\"-tanítani kellene.
78 bermuda 2005-07-03 14:54:38
Drága Házy a Cigánybáróban fekete hajjal-nekem a \"ki esketett\" és a szerelmi kettős a kedvencem belőle. Elég sokat adta a rádió Házyék felvételét még Járfás Tamás rendezésében,én imádom.
Drága Házy a Cigánybáróban fekete hajjal-nekem a \"ki esketett\" és a szerelmi kettős a kedvencem belőle. Elég sokat adta a rádió Házyék felvételét még Járfás Tamás rendezésében,én imádom.
77 Cilike 2005-07-03 14:32:35 [Válasz erre: 70 telramund 2005-07-03 12:45:00]
Bocs, közben máshol jártam. Nem tudom, Pitti és Zempléni szokott lenni, a Tóth János- féle rendezésben. Mindkettőnek megvoltak az előnyei és a hátrányai. Persze kislánykoromban én is láttam Házyval. Nehéz szerep és hálátlan. Igazság szerint halál unalom volt, főúleg a 2. felvonás, meg a harmadikban a hosszú balett. Ami a Denevért illeti, azt jobban szeretem, abban legalább vannak jó alakítások, jó énekesek. Pl. Berkes jó Alfrédnak pont ráillik a link tenorista. Adélok tekintetében volt néhány botrányos dolog, idén pl. Dénes Judit nem igaz, hogy mit művelt, azt nem nevezném éneklésnek. Péter Cili egész jó volt, de a legaranyosabb Csonka Zsuzsa, bár ő már megszenved a magasságokkal.
Bocs, közben máshol jártam. Nem tudom, Pitti és Zempléni szokott lenni, a Tóth János- féle rendezésben. Mindkettőnek megvoltak az előnyei és a hátrányai. Persze kislánykoromban én is láttam Házyval. Nehéz szerep és hálátlan. Igazság szerint halál unalom volt, főúleg a 2. felvonás, meg a harmadikban a hosszú balett. Ami a Denevért illeti, azt jobban szeretem, abban legalább vannak jó alakítások, jó énekesek. Pl. Berkes jó Alfrédnak pont ráillik a link tenorista. Adélok tekintetében volt néhány botrányos dolog, idén pl. Dénes Judit nem igaz, hogy mit művelt, azt nem nevezném éneklésnek. Péter Cili egész jó volt, de a legaranyosabb Csonka Zsuzsa, bár ő már megszenved a magasságokkal.
76 frushena 2005-07-03 14:19:11
Alföldi-féle Csárdáskirálynőt nézi valaki?
Alföldi-féle Csárdáskirálynőt nézi valaki?
74 telramund 2005-07-03 13:10:57 [Válasz erre: 72 Búbánat 2005-07-03 12:49:06]
Szerintem nemcsak itthonról!Házy csodás Szaffi volt.A 6o-as években készült egy osztrák film Vele és Rudolf Schokkal.De érdekes ezt a filmet sosem játszák, sem a Tv -ben sem a mozikban pedig nagyszerü volt Nekem megvan a film zenei anyaga.De nagyon szeretném Házyt látni a filmben is. Az ugyancsak Házyval készült Maroica grófnő-partener R. Kollo hozzáférhető és nagyon kellemes szórakozás.....
Szerintem nemcsak itthonról!Házy csodás Szaffi volt.A 6o-as években készült egy osztrák film Vele és Rudolf Schokkal.De érdekes ezt a filmet sosem játszák, sem a Tv -ben sem a mozikban pedig nagyszerü volt Nekem megvan a film zenei anyaga.De nagyon szeretném Házyt látni a filmben is. Az ugyancsak Házyval készült Maroica grófnő-partener R. Kollo hozzáférhető és nagyon kellemes szórakozás.....
73 Búbánat 2005-07-03 12:58:49 [Válasz erre: 68 Cilike 2005-07-03 12:41:18]
És tedd még hozzájuk Jacobi, Szirmai,Nádor nevét. És a daljátékok szerzőit is, mint Kacsóh, Schubert-BERTÉ, Csajkovszkij-KLEIN, Ábrahám, Buttykay, Kemény, Gyöngy, Harmath, Kerekes, Farkas stb. Impozáns névsor itthonról is.
És tedd még hozzájuk Jacobi, Szirmai,Nádor nevét. És a daljátékok szerzőit is, mint Kacsóh, Schubert-BERTÉ, Csajkovszkij-KLEIN, Ábrahám, Buttykay, Kemény, Gyöngy, Harmath, Kerekes, Farkas stb. Impozáns névsor itthonról is.
72 Búbánat 2005-07-03 12:49:06 [Válasz erre: 70 telramund 2005-07-03 12:45:00]
Számomra itthonról Házy!
Számomra itthonról Házy!
71 Búbánat 2005-07-03 12:47:48 [Válasz erre: 68 Cilike 2005-07-03 12:41:18]
Offenbach, Sullivan, Strauss klasszikusok (ide értve még Suppét, Millöckert,Planquette-t Zellert stb). A magyar legendák már a következő korszak \"termése\" az ún. ezüstkoré. Igazad van, a \"mieink\" csak a miénk, még ha őket szeretnék kisajátítani az osztrákok is. Lehár meg eleve külön kategória, akinek operettjei a minőségük miatt már az operaszínpadokon is bizonyította erejét.
Offenbach, Sullivan, Strauss klasszikusok (ide értve még Suppét, Millöckert,Planquette-t Zellert stb). A magyar legendák már a következő korszak \"termése\" az ún. ezüstkoré. Igazad van, a \"mieink\" csak a miénk, még ha őket szeretnék kisajátítani az osztrákok is. Lehár meg eleve külön kategória, akinek operettjei a minőségük miatt már az operaszínpadokon is bizonyította erejét.
70 telramund 2005-07-03 12:45:00 [Válasz erre: 68 Cilike 2005-07-03 12:41:18]
És ki volt a legjobb Szaffi?
És ki volt a legjobb Szaffi?
69 telramund 2005-07-03 12:44:22 [Válasz erre: 67 Búbánat 2005-07-03 12:40:09]
Bocs nem figyeltem oda...
Bocs nem figyeltem oda...
68 Cilike 2005-07-03 12:41:18
Bevallom őszintén, hogy én csak a magyar operetteket szeretem. Lehár, Kálmán, Huszka, ezek az igazi operettek. Az Offenbach, Sullivan, stb darabok egész más műfaj. A Csárdáskirálynőnél vagy a Cigányszerelemnél nincs jobb, még a Straussokat is kevésbé szeretem. /Mondjuk, ahány Denevért és Cigánybárót lenyomtam életemben, nem is csoda,/
Bevallom őszintén, hogy én csak a magyar operetteket szeretem. Lehár, Kálmán, Huszka, ezek az igazi operettek. Az Offenbach, Sullivan, stb darabok egész más műfaj. A Csárdáskirálynőnél vagy a Cigányszerelemnél nincs jobb, még a Straussokat is kevésbé szeretem. /Mondjuk, ahány Denevért és Cigánybárót lenyomtam életemben, nem is csoda,/
67 Búbánat 2005-07-03 12:40:09 [Válasz erre: 66 telramund 2005-07-03 12:24:12]
A Lili bárónőben, így van. De én a Liliről írtam.
A Lili bárónőben, így van. De én a Liliről írtam.
66 telramund 2005-07-03 12:24:12 [Válasz erre: 64 Búbánat 2005-07-03 12:17:30]
és Házy Erszsébettel és Ilosfalvyval
és Házy Erszsébettel és Ilosfalvyval
65 Búbánat 2005-07-03 12:19:03
Rendkívüli lázban égek! A Bartók Rádió július 9-én elkezd sugározni XII részben egy Sullivan összkiadást! Bánkövi Gyula szerkesztő a következőket írja a sorozat bevezetőjeként az RTV Részletes jövő heti számában: Különleges, a Bartók Rádióban talán kicsit szokatlan zenei világ kel életre az Összkiadás új sorozatában: hiszen az operett műfaja nem nevezhető mindennapos vendégnek napi műsorainkban. Persze az is igaz, hogy kiemelkedő zenei és dramaturgiai képességekkel megáldott nagy operettista, Arthur Sullivan (1842 – 1900) életművéből ezúttal nem csak könnyedebb hangvételű színpadi művei, hanem történelmi operája, az Ivanhoe, valamint számos nyitánya, kísérőzenéje, gordonkaversenye és egy utazása nyomán komponált Ír szimfóniája is felcsendül. De a műsorfolyam javarészét mégis azok a könnyed és szórakoztató dallamok teszik ki, melyek már első elhangzásuk alkalmával meghódították a közönséget. E színpadi művek librettóját kivétel nélkül, minden esetben William Schwenk Gilbert (1836 – 1911), a zeneszerző jó barátja írta. Elsőként, július 10-én 19.10-kor előbb a C-dúr nyitány (1886) hangzik fel a Birminghami Szimfonikus Zenekar tolmácsolásában Vivian Dunn vezényletével. Ezt követi a komponista első világsikere A házasságszédelgő (vagy ahogy nálunk jobban ismerik Az esküdtszéki tárgyalás - 1875) című egyfelvonásos zenés komédiája. Vezényel: Malcolm Sargent. Km.: a Glynebourne-i Fesztivál Kórusa és a Pro Arte Zenekar. A bölcs bíró szerepében George Bakert halljuk, A felperes: Elsie Morison, Az alperes: Richard Lewis, A felperes ügyvédje: John Cameron, Esküdt: Owen Brannigan, Az esküdtszék elnöke: Bernard Turgeon. A második részben (július 13-án 20.05-kor) A mikádó teljes felvételét hallgathatjuk meg ugyanezekkel a közreműködőkkel, akikhez még csatlakozik Geraint Evans, Ian Wallace, Marjorie Thomas, Jeanette Sinclair és Minica Sinclair. Olvasom még, hogy július 15-én a Bartók Rádió megkezdi többhétig tartó rendszeres közvetítését a londoni Royal Albert Hallból, a Prom rendezvénysorozatáról. Az élő programokban, a későbbiekben helyet kap Gibert and Sullivan HMS Pinafore című operettje is, amit Sir Charles Mackerras dirigál majd.
Rendkívüli lázban égek! A Bartók Rádió július 9-én elkezd sugározni XII részben egy Sullivan összkiadást! Bánkövi Gyula szerkesztő a következőket írja a sorozat bevezetőjeként az RTV Részletes jövő heti számában: Különleges, a Bartók Rádióban talán kicsit szokatlan zenei világ kel életre az Összkiadás új sorozatában: hiszen az operett műfaja nem nevezhető mindennapos vendégnek napi műsorainkban. Persze az is igaz, hogy kiemelkedő zenei és dramaturgiai képességekkel megáldott nagy operettista, Arthur Sullivan (1842 – 1900) életművéből ezúttal nem csak könnyedebb hangvételű színpadi művei, hanem történelmi operája, az Ivanhoe, valamint számos nyitánya, kísérőzenéje, gordonkaversenye és egy utazása nyomán komponált Ír szimfóniája is felcsendül. De a műsorfolyam javarészét mégis azok a könnyed és szórakoztató dallamok teszik ki, melyek már első elhangzásuk alkalmával meghódították a közönséget. E színpadi művek librettóját kivétel nélkül, minden esetben William Schwenk Gilbert (1836 – 1911), a zeneszerző jó barátja írta. Elsőként, július 10-én 19.10-kor előbb a C-dúr nyitány (1886) hangzik fel a Birminghami Szimfonikus Zenekar tolmácsolásában Vivian Dunn vezényletével. Ezt követi a komponista első világsikere A házasságszédelgő (vagy ahogy nálunk jobban ismerik Az esküdtszéki tárgyalás - 1875) című egyfelvonásos zenés komédiája. Vezényel: Malcolm Sargent. Km.: a Glynebourne-i Fesztivál Kórusa és a Pro Arte Zenekar. A bölcs bíró szerepében George Bakert halljuk, A felperes: Elsie Morison, Az alperes: Richard Lewis, A felperes ügyvédje: John Cameron, Esküdt: Owen Brannigan, Az esküdtszék elnöke: Bernard Turgeon. A második részben (július 13-án 20.05-kor) A mikádó teljes felvételét hallgathatjuk meg ugyanezekkel a közreműködőkkel, akikhez még csatlakozik Geraint Evans, Ian Wallace, Marjorie Thomas, Jeanette Sinclair és Minica Sinclair. Olvasom még, hogy július 15-én a Bartók Rádió megkezdi többhétig tartó rendszeres közvetítését a londoni Royal Albert Hallból, a Prom rendezvénysorozatáról. Az élő programokban, a későbbiekben helyet kap Gibert and Sullivan HMS Pinafore című operettje is, amit Sir Charles Mackerras dirigál majd.
64 Búbánat 2005-07-03 12:17:30 [Válasz erre: 63 csont 2005-05-01 10:11:57]
A Lili bárónőt vagy Hervé operettjét elemzi a szerző? Az utóbbi darab egyébként sohasem vetekedett a Nebáncsvirág népszerűségével. Azért van néhány sláger benne, amely a rádió teljes felvételén Kalmár Magda és Palcsó Sándor előadásában időnként hallható különböző operett-összeállításokban, de Neményi Lilivel és Sárdy Jánossal is vettek fel részleteket a Liliből.
A Lili bárónőt vagy Hervé operettjét elemzi a szerző? Az utóbbi darab egyébként sohasem vetekedett a Nebáncsvirág népszerűségével. Azért van néhány sláger benne, amely a rádió teljes felvételén Kalmár Magda és Palcsó Sándor előadásában időnként hallható különböző operett-összeállításokban, de Neményi Lilivel és Sárdy Jánossal is vettek fel részleteket a Liliből.
63 csont 2005-05-01 10:11:57 [Válasz erre: 61 frushena 2005-04-30 12:07:45]
Hazabeszélés, noha nem én írtam: a Magyar Narancs ápr. 21-i számában hosszú, elemző cikk a Liliről.
Hazabeszélés, noha nem én írtam: a Magyar Narancs ápr. 21-i számában hosszú, elemző cikk a Liliről.
62 Búbánat 2005-05-01 08:33:38 [Válasz erre: 61 frushena 2005-04-30 12:07:45]
Azt állítom, hogy az operettet ugyanolyan komolyan kell venni, minz az operát. Itt is a színvonalra kell helyezni a hangsúlyt. A másik, hogy az operettet nem szabadna zanzásítani,álaktualizálni, áthangszerelni. Úgy kellene nagyszínpadra vinni, mint az eredeti bemutatók óta az elmúlt korokban oly nagy sikerrel történtek, ahogyan nemegyszer az Operaházak is felvállalják és kiállítják az arra érdemes alkotásokat.
Azt állítom, hogy az operettet ugyanolyan komolyan kell venni, minz az operát. Itt is a színvonalra kell helyezni a hangsúlyt. A másik, hogy az operettet nem szabadna zanzásítani,álaktualizálni, áthangszerelni. Úgy kellene nagyszínpadra vinni, mint az eredeti bemutatók óta az elmúlt korokban oly nagy sikerrel történtek, ahogyan nemegyszer az Operaházak is felvállalják és kiállítják az arra érdemes alkotásokat.
61 frushena 2005-04-30 12:07:45 [Válasz erre: 60 csont 2005-04-30 12:05:50]
[url]http://www.theatre.org.hu/index.php?id=27&forumid=3027;Itt olvashatsz nézői véleményeket![/url] (Remélem látszik!)
[url]http://www.theatre.org.hu/index.php?id=27&forumid=3027;Itt olvashatsz nézői véleményeket![/url] (Remélem látszik!)
60 csont 2005-04-30 12:05:50 [Válasz erre: 53 Sallustio 2005-04-17 16:14:37]
Nemrég mutatta be az Operettszínház a Lili bárónőt. Állítólag pofás előadás.
Nemrég mutatta be az Operettszínház a Lili bárónőt. Állítólag pofás előadás.
59 Búbánat 2005-04-27 09:41:53
Ma 16.00 óra, Petőfi rádió Művészportrék a Rádió Dalszínházának emlékkönyvébôl Lehár emlékek a Lehár-muzsika tükrében A zeneszerzô saját műveit vezényli 2. (bef.) rész] Írta és összeállította: Ruitner Sándor. Km. Török Annamária. Szerkesztô: Schubert Ferenc Április 30. Petőfi rádió 16.00 – 18.30: A Rádió Dalszínháza 135 éve született Lehár Ferenc Lehár Ferenc–Rékay Miklós–Kristóf Károly: Az elsô szívdobbanás Dokumentumok, valamint az 1955-ben készült rádiófelvétel részleteinek felhasználásával a posztumusz Lehár-daljáték bemutatójára emlékszik Ruitner Sándor. Km. Bitskey Tibor, Fekete Pál, Sennyei Vera, Petress Zsuzsa, Rátonyi Róbert, Zentai Anna, Baksay Árpád, Ajtay Andor, Halász Géza, Homm Pál, Szabó Ernô, Kôváry Gyula, Csákányi László, Táncsics Mária, az MR Szimfonikus Zenekara és Énekkara. Vez. Bródy Tamás 50 évvel ezelôtt kezdett foglalkozni – az akkor még az Irodalmi Osztállyal közösen munkálkodó – dramaturgia azzal a gondolattal, amit Kristóf Károly dobott be a köztudatba, hogy életrajzi daljátékot kellene írni Lehár Ferenc tulajdonképpeni pályakezdô korszakáról, azaz a losonci katona-karmesteri évekrôl. Az ilyen életrajzi játékok írásában igencsak rutinos író tudta, hogy a mindössze hét esztendeje meghalt világhírű zeneszerzô esetében egy ilyesfajta munkához mindenképpen meg kell szerezni az örökösök engedélyét. Megkereste tehát Lehár Svájcban élô húgát, aki viszont csak azzal a feltétellel járult hozzá a komponista életrajzi játékának zenés formájához, ha maga a fôszereplô nem énekel a darabban. Így tehát született egy szabályos daljáték, amelyben minden fôszereplô kapott zenés feladatot, csak a Lehár nem. Ezt azonban olyan ügyesen oldották meg, hidalták át a szerzôk (az eredeti kompozíciók alapján Rékay Miklós teremtette meg a daljáték végsô zenei formáját), hogy az embernek nincs hiányérzete. Maga a darab – szerintünk – azért a legértékesebb Lehár-felvétele archívumunknak, mert a mi műhelyünk kezdeményezése nyomán született, és – annak ellenére, hogy magyar színpadon nem mutatták be – egy szerencsés véletlennek köszönhetôen Európa francia nyelvterületének valamennyi zenés színháza (beleértve Belgiumot és a francia Svájcot is) eljátszotta az ennek alapján készült daljátékot, Rose de Noël címmel. Sôt a párizsi Chatelet színház szereplôinek közreműködésével hosszújátszású lemez is készült a darab zenei anyagából. Szerkesztô: Schubert Ferenc
Ma 16.00 óra, Petőfi rádió Művészportrék a Rádió Dalszínházának emlékkönyvébôl Lehár emlékek a Lehár-muzsika tükrében A zeneszerzô saját műveit vezényli 2. (bef.) rész] Írta és összeállította: Ruitner Sándor. Km. Török Annamária. Szerkesztô: Schubert Ferenc Április 30. Petőfi rádió 16.00 – 18.30: A Rádió Dalszínháza 135 éve született Lehár Ferenc Lehár Ferenc–Rékay Miklós–Kristóf Károly: Az elsô szívdobbanás Dokumentumok, valamint az 1955-ben készült rádiófelvétel részleteinek felhasználásával a posztumusz Lehár-daljáték bemutatójára emlékszik Ruitner Sándor. Km. Bitskey Tibor, Fekete Pál, Sennyei Vera, Petress Zsuzsa, Rátonyi Róbert, Zentai Anna, Baksay Árpád, Ajtay Andor, Halász Géza, Homm Pál, Szabó Ernô, Kôváry Gyula, Csákányi László, Táncsics Mária, az MR Szimfonikus Zenekara és Énekkara. Vez. Bródy Tamás 50 évvel ezelôtt kezdett foglalkozni – az akkor még az Irodalmi Osztállyal közösen munkálkodó – dramaturgia azzal a gondolattal, amit Kristóf Károly dobott be a köztudatba, hogy életrajzi daljátékot kellene írni Lehár Ferenc tulajdonképpeni pályakezdô korszakáról, azaz a losonci katona-karmesteri évekrôl. Az ilyen életrajzi játékok írásában igencsak rutinos író tudta, hogy a mindössze hét esztendeje meghalt világhírű zeneszerzô esetében egy ilyesfajta munkához mindenképpen meg kell szerezni az örökösök engedélyét. Megkereste tehát Lehár Svájcban élô húgát, aki viszont csak azzal a feltétellel járult hozzá a komponista életrajzi játékának zenés formájához, ha maga a fôszereplô nem énekel a darabban. Így tehát született egy szabályos daljáték, amelyben minden fôszereplô kapott zenés feladatot, csak a Lehár nem. Ezt azonban olyan ügyesen oldották meg, hidalták át a szerzôk (az eredeti kompozíciók alapján Rékay Miklós teremtette meg a daljáték végsô zenei formáját), hogy az embernek nincs hiányérzete. Maga a darab – szerintünk – azért a legértékesebb Lehár-felvétele archívumunknak, mert a mi műhelyünk kezdeményezése nyomán született, és – annak ellenére, hogy magyar színpadon nem mutatták be – egy szerencsés véletlennek köszönhetôen Európa francia nyelvterületének valamennyi zenés színháza (beleértve Belgiumot és a francia Svájcot is) eljátszotta az ennek alapján készült daljátékot, Rose de Noël címmel. Sôt a párizsi Chatelet színház szereplôinek közreműködésével hosszújátszású lemez is készült a darab zenei anyagából. Szerkesztô: Schubert Ferenc
58 Búbánat 2005-04-20 13:49:39
Nem lesz Boccaccio a nyáron a Szegedi Szabadtéri Játékon! Helyette a Csárdáskirálynő kerül színre. A műsorváltozás oka, hogy megkurtították a Játékok költségvetését, így a Budapesti Operettszínházzal közös koprodukcióban bemutatni tervezett Suppé-produkció végleg elmarad. (Forrás: Magyar Nemzet, 2005. április 20. M.G.)
Nem lesz Boccaccio a nyáron a Szegedi Szabadtéri Játékon! Helyette a Csárdáskirálynő kerül színre. A műsorváltozás oka, hogy megkurtították a Játékok költségvetését, így a Budapesti Operettszínházzal közös koprodukcióban bemutatni tervezett Suppé-produkció végleg elmarad. (Forrás: Magyar Nemzet, 2005. április 20. M.G.)
57 Búbánat 2005-04-18 16:39:54
Két holnapi (kedd) érdekesnek ígérkező rádióműsorra hívom fel a figyelmet: 18.05 órakor kezdődik A magyar zene évszázadai sorozatcímmel „A Bob hercegtôl a Szabadság, szerelemig” 130 éve született Huszka Jenô zeneszerzô Bónis Ferenc műsora (50 perc) 19.05 órától pedig Hangfelvételi ritkaságok címmel Charles Lecocq (1832–1918): Angot asszony lánya – balettzenéje hangzik el mintegy 40 percben! Az Angol Nemzeti Filharmonikus Zenekart Richard Bonynge vezényli
Két holnapi (kedd) érdekesnek ígérkező rádióműsorra hívom fel a figyelmet: 18.05 órakor kezdődik A magyar zene évszázadai sorozatcímmel „A Bob hercegtôl a Szabadság, szerelemig” 130 éve született Huszka Jenô zeneszerzô Bónis Ferenc műsora (50 perc) 19.05 órától pedig Hangfelvételi ritkaságok címmel Charles Lecocq (1832–1918): Angot asszony lánya – balettzenéje hangzik el mintegy 40 percben! Az Angol Nemzeti Filharmonikus Zenekart Richard Bonynge vezényli
56 Megén 2005-04-18 13:16:51 [Válasz erre: 55 Búbánat 2005-04-18 12:27:58]
Óh, de sajnálom. Én még láttam játszani. Mindig elgondolkodtat egy halálhír.
Óh, de sajnálom. Én még láttam játszani. Mindig elgondolkodtat egy halálhír.
