Bejelentkezés Regisztráció

Operett, mint színpadi műfaj


3009 zenebaratmonika 2017-01-17 18:19:39
Az operettszerzők közül többen operák, komolyzenei művek írásával kezdték több-kevesebb sikerrel. Ábrahám Pál világhírű jazz-operettszerzőnk 1916-ban végzett a Zeneakadémián Herzfeld Viktor, Siklós Albert tanítványaként kitűnő eredménnyel. Első bemutatott szinpadi műve egy egyfelvonásos bábopera volt. Hát manapság nem igen látni ilyet, találtam róla egy rövid beszámolót érdekességként: Pesti Napló 1917. 05. 16. A műsor... A második részben Ábrahám Pál „Etelka szive" cimü kis operáját mutatták be, amelynek szövegét Mohácsi Jenő irta. Az egyfelvonásos opera első nagyobbszabású munkája a fiatal zeneszerzőnek, akinek néhány kisebb kompozícióját már a zeneakadémiai vizsgahangversenyeken is szívesen méltányolta a kritika. Ábrahám Pál inkább kísérő zenét irt Mohácsi szövegéhez, mint színpadi muzsikát, dolgozási módja is inkább szimfonikus, de kompozíciója mindig modern, invenciózus és sok lirai erő van benne. Az opera szerepeit Demény Artúr, Turay Margit és Vágó Boriska énekelték. Boriska énekelték. Végül Balázs Béla mesejátékát, „A varázsló kertjét" adták elő. Ugy ebben, mint a többi darabban a színművészeti Akadémia növendékei mondták el a szerepeket. A közönség, amelynek sorai közt természetesen nagyon sok gyermek volt, zsúfolásig megtöltötte a Modern Szinpad nézőterét és meleg tapsokkal honorálta a kiváló szerzők és a közreműködők, valamint Fejérváry Erzsi munkáját. (k. e.)

3008 zenebaratmonika 2017-01-16 08:37:27 [Válasz erre: 3007 Haandel 2017-01-15 16:34:05]
A képek alapján ez nekem sokkal jobbnak tűnik, mint amit a Budapesti Operettszínházba láttam pár éve, ott a librettó jó volt és a dalok is, de a Cirkusz hangulatát nem sikerült megidéznie, semmiféle mutatvány, bűvész, artista, bohóc nem volt benne.

3007 Haandel 2017-01-15 16:34:05
[url]http://oe1.orf.at/programm/457237;Operette aus Österreich[/url] 7 Tage Ö1 (15. Jänner 2017) pl. Lied des Mister X aus der Operette [url]https://www.volksoper.at/produktion/die-zirkusprinzessin-2016.de.html;"Die Zirkusprinzessin"[/url] / 1.Akt [url] https://www.volksoper.at/volksoper_wien/ensemble/solisten/Brickner_Szabolcs.de.php;Szabalocs Brickner[/url] / Mister X Orchester der Volksoper Wien Leitung: Alfred Eschwé Label: MS VOP 13.12.2016

3006 Búbánat 2017-01-15 12:42:46
[url] https://www.antikvarium.hu/konyv/leo-ascher-jerry-herman-reclams-opern-und-operettenfuhrer-720942; Reclams Opern- und Operettenführer [/url] SZERKESZTŐ: Wilhelm Zentner Philipp Reclam jun. (Stuttgart) , 1978 Vászon , 336 oldal Nyelv: német Méret: 15 cm x 10 cm Fekete-fehér fotókkal.

3005 zenebaratmonika 2017-01-15 11:01:38
8 órai újság 1932. december 24.száma Gyöngy Pál első operettpremierjéről számol be: Kadétszerelem Premier a Fővárosi Operett színházban -A színlap igazat mond: a tavasz és a relém revüje ez a játék, amely három órán án mulattat és érdekel. A két légjobb magyar librettista állt össze, hogy kellemes szövegkönyvet fabrikáljon és kiderült róluk, hogy poéták, de egyben a színpad kitűnő ismerői is. Békeffi István és Szilágyi László kedves és jóleső operettet írtak, amely első szavától az vtolsÓig mulatságos és érdekes; egy fiatal és új zeneszerző: Gyöngy Pál pedig fiatal és új melódiákat hoz, fülbemászó nótákat, egy nagyon szép tangót és egy pompás ritmusú kadétindulót, amely pattog és lelkesít. Az uj muzsikus nyeresége a magyar operettnek és bizonyára hamarosan a nemzetközi operettpicon is nagyon jóhangzású lesz a neve. A főpróbán igen tetszett a muzsikája és igen nagy sikere is volt vele. Ez a siker bizonyára az előadások nagy szeriesében is meg fog nyilatkozni. Az újszerű darabot — hangosfilm: operettváltozatban, újszerűén és merész fantáziával rendzte Loránth Vilmos s a nagy sikerben jelentősős része van kitűnő munkatársának: Gyarmathy Miklós díszlettervezőnek is, aki egy zseniális ötlettel megvalósította a forgókorong nélküli forgószínpadot és nagyon szép és artisztikus színpadi képeket kreált. Az előadás mintaszerű. Vezet benne: Csortos Gyula megható öreg főhercege és Kabos Gyula kadetiskolai tornatanárja. Kitűnőek az ikrek szerepeiben: Turay Ida és Tabúdy Klári. Aranyosak, vidámak, fess kis kadetek, mulatságosak, a kis Tabódy Klári még külön nagyszerűen táncol is. Békássy István szivrehatóan emberi bonvivánja, Fejes Teri szívderítő bakfise. (Gombaszögi Ella kacagtató tornatanárnője, Raffay Erzsi szépen beszélő és szénen éneklő szerelmes kislánya, a kisebb szerepekben: Horváthy Elvira, Kertész Kálmán, Fagy Jenő, Szőreghy, Szemlér Mária és Rubinyi: a nagy siker lelkes szóvivői. Meghatóan szebb operettet és jobb előadást régen láttunk, (f. j.)

3004 zenebaratmonika 2017-01-12 21:43:21
Ha már szóba kerültek a külföldön híressé vált magyarok, zeneszerzők, színészek, rendezők, filmesek... 8 órai újság 1936. július 25, Jól megy a londoni magyaroknak Expressz-beszélgetés Ábrahám Pállal a magyar művészek angliai sikereiről — A 3 Órai Újság tudósítása — A londoni „season" kellős közepéből érkezett haza néhány nappal ezelőtt Ábrahám Pál, a. kiváló zeneszerző. Most itt ül velünk szemben, elegáns, világosszürke ruhájában, rozsdavörös nyakkendőjével és beszél. Beszél Londonról, arról, hogyan élnek Londonban a .magyarok, hogyan élnek odakint a híres külföldi színészek, akiket Angliába, vonzott a lassan-lassan Hollywoodot is felülmúló filmgyártás, a színpad hallatlanul fellendült konjunktúrája, a munkás angol élet, amelyből itt is, ott is súlyos aranyfontok gördülnek elő azoknak a zsebébe, akik valóban dolgoznak odakinn. És beszél Ábrahám Pál jövő londoni szezonjáról, amely tele lesz munkával és izgalommal és ahogy látjuk itt a friss, kipihent Ábrahám Pált, tele lesz sikerrel is, — Első filmemet — mondja Ábrahám Pál — a Pascal-Film Production Ltd. fogja kihozni. Ez a vállalat Hollywoodból költözött át Angliába és átköltözése első hónapjaiban már az első filmstúdiók közé nyomult Angliában. Első filmem címe a „Sweet Devil“, az „Édes ördög", amely egy ismert francia szerző, Mirande darabjából készült. Második filmem a Paramounth megbízásából szintén a Pascal Filmnél készül és ez lesz az első rendezésem is. Rajtam kívül két amerikai zeneszerző, Scherzinger és Hollánder rendezték még filmet, az egyik Grace Moore első darabját, a másik a Császárod című filmet. Első rendezésemnek, amely egy kis zenészfilm. Little Jazz Bánd a címe és az az érdekessége, hogy 9—12 éves gyerekek játsszák. A film tartalma a jazzband csatája a rajkók cigányzenekarával, vége pedig egy Liszt rapszódias kibékülés, ■ Nagy munkám lesz Shaw Pygmalion című darabjával és az Orvos dilemmájával is, amelyet szintén vászonra visz a Pascal Film, de sok munkát igényel Jacoby örökbecsű, operettjének, a Sybillnek produkciója is, amelyben a főszerepet Alpár Gitta játssza. — A Saville-Theatre színpadán színre kerül Lee Schubert darabja a „Street singers*-, « »Utcai énekesek", amely Amerika színpadain a legnagyobb zenés vígjátéksikert aratta. Ennek a vígjátéknak a zenéjét London számára én írom meg. A főszerepeket Claire Louse, a Cochran-revü primadonnája és Buchanan játsszák. — Magyar tervek! — Egyelőre magyar színpadra, egy magyar szerző vígjátékéhoz írok zenét és ha időm engedi, szeptember elejéig még befejezek egy operettet is Budapest számára, — Hogy élnek a londoni magyarok! — A magyarok közül Alpár Gittának van a legnagyobb sikere, aki nemsokára egy Cochran-revűben fog fellépni. : A Gyergyai István—Kun Magda házaspárról már nem is lehet mint magyarokról beszélni, annyira angoloknak számítanak. — Különben hoztam Bársony Rózsi számára egy londoni filmajánlatot és ha ideje engedi, Bársony Rózsi novemberben kijön egy pár hétre Angliába filmezni. — És a többi magyarok! — Korda Sándor most rendezi a Rembrandt-filmet, Laughtonnal a főszerepben. Meg vagyok róla győződve, hogy ez a film sokkal nagyobb siker lesz még a VIII. Henriknél is. — Kisfaludy-Stróbl Zsigmond a második legnépszerűbb magyar Angliában, mindenki, aki számít valamit, vele csináltatja meg a portréját. Londonban a magyarok általában nagyon jól vannak elhelyezkedve, mindnek meg van a maga társasága, mert a merev angolok, akikről elterjedt, hogy a formák emberei, a magyarokat maguk közé engedik, mert nagyon szeretik őket. Elmondja még Ábrahám Pál, hogy Viktória című operettjét a Broadway-on fogják bemutatni Cári Brissonnal, de készülnek a Pascal Filmstúdióban a Nagyhercegnő és a szobapincér megrendezésére is. Ez & terv akkor fog valóra válni, hogyha a nagyhercegnő, Frances Day mellé megtalálják a szobapinoér szerepére is a megfelelő színészt. öt percet tartott az expressz-interjú Abrahám Pállal, aki már rohan is dolgozószobája felé, hogy egyelőre magyar ígéreteinek tegyen eleget.

3003 smaragd 2017-01-10 08:34:53 [Válasz erre: 3002 Eusebius 2017-01-10 08:10:27]
Nem kérés volt :-). Megnevezted a szerzőt, a darabot,a színházat és a helyszínt és az évszámot, ezeket az adatokat közölted. Itt van a helyük a maiakkal együtt. Így pontos.

3002 Eusebius 2017-01-10 08:10:27 [Válasz erre: 3001 smaragd 2017-01-10 07:24:48]
Kérésedre "pontosítok": a 672. sz. bejegyzésben nem közöltem adatot a "Vők iskolája" habarovszki bemutatójának időpontjáról, mindössze arról írtam, hogy "az operett bemutatójára készültek".Jelen voltam, amikor az "Azt álmodtam az éjjel..." kettőst próbálták, erről filmfelvétel is készült. Hogy azután valamiért elmaradt-e a bemutató (vagy esetleg lemaradt a honlapról, valóban nem szerepel sem az 1975-ös, sem az utána következő évek premierjei között), arról nincs információm.

3001 smaragd 2017-01-10 07:24:48
Farkas Ferenc operettje habarovszki bemutatójának időpontjáról adat jelent meg a "Kemény Egon zeneszerző  (Wien,1905 - Budapest,1969)"  fórum 672 számú bejegyzésében, amely a színház honlapján nem szerepel, lsd. 680 számú bejegyzés, ugyanott. A téma ebbe a fórumba tartozik, itt lehet "pontosítani".

3000 Búbánat 2017-01-10 00:16:11 [Válasz erre: 2996 Eusebius 2017-01-09 23:22:19]
De ha már szóba kerültek a hölgyek köréből az itthonról elszármazott „régi nagyságok”, ott van még például Alpár Gitta, Bársony Rózsi, Eggerth Márta, Rózsa Vera, Barabás Sári, Rökk Marika, Anday Piroska, Carlotta Ordassy, Várady Júlia, de még sokan mások, akik művészetükkel főleg külföldön öregbítették a magyar énekkultúra jó hírét – akik számárára nem volt közömbös az operett sem…

2999 Búbánat 2017-01-10 00:15:32 [Válasz erre: 2996 Eusebius 2017-01-09 23:22:19]
Folytatom a "névsorolvasást": Geszty Szilvia, és Anday Piroska is – vagy a nemrég elhunyt Lehoczky Éva pár évig ugyancsak gazdagította énekművészetével a (kelet) német dalszínházakat szerződéses elkötelezettsége ideje alatt. Az elmúlt évtizedekből, Szirmay Márta, Hamari Júlia, Verebics Ibolya, Laki Krisztina, Nádor Magda, Buday Líívia neve jut még hirtelen az eszembe.

2998 Búbánat 2017-01-09 23:37:25 [Válasz erre: 2995 Ardelao 2017-01-09 18:45:51]
8 Órai Újság 1923. december 19., kedd Egy rózsaszál. A vasárnap elhunyt kiváló magyar zeneszerzőt, Kacsóh Pongrácot holnap, szerdán délután három órakor temetik a Kerepesi temetőben. A főváros díszsírhelyet adományozott az elhunyt dalköltő részére. A temetésen a Király Színház művészei testületileg jelennek meg s a gyászbeszédet Beöthy László, az Unió vezérigazgatója mondja. A nyitott sírnál Fedák Sári és Nádor Jenő eléneklik az „Egy rózsaszál szebben beszél..." kezdetű örökszép Kacsóh-dalt a János vitézből, a színház zenekara pedig a „Mézeskalács" gyászindulóját játssza el. Bakonyi Károly, a „János vitéz" szövegírója arra kéri a közönséget, hogy mindenki, akinek valamikor gyönyörűséget szerzett Kacsóh Pongrác művészete, hozzon magával egy rózsaszálat. Csak egy rózsaszálat, egyetlenegyet, hogy rózsaerdő födje el majd a friss hantot, mely a nagy magyar dalköltő tetemét takarja.” 8 Órai Újság 1923. december 19., kedd Színház Emlékezés Kacsóh Pongrácra Már régóta hiányzik közülünk rokonszenves, szellemes feje, ragyogó szeme, könnyedén hajlott, keskeny, magas alakja, mióta íróasztala mellől, kedves otthonából bevitték a nagy, szomorú, kórházba. És igazán hiányzik nem csak külsőleg, hanem a szíveknek, a lelkeknek is. Mint minden kiváló embernek, neki is sok ellensége, irigye volt, az igaz, de többen voltak, akik szerették. Szerették a barátai, a tanítványai, szerették a tanítók és tanítónők, akiknek hivatali főnöke volt. Kegyetlenül és jóságosan igazságos volt. De a hivatalban volt valami, amit soha senkinek sem bocsátott meg: a protekció. Az a tanító, vagy tanítónő, aki valamilyen magas pártfogással jött hozzá, előre biztos lehetett abban, hogy erélyes, vagy maróan szatirikus szidást kap és hogy ezután soha többé még csak nem is törődik vele Kacsóh Pongrác. De az elhagyottak, a szegények pártfogója ő maga volt. Sem a hiba, sem az érdem nem rejtőzhetett előle, mindkettőt meglátta és büntette vagy jutalmazta. S aki megérdemelte, ahhoz nagyon, nagyon jó tudott lenni. Tanítványaival legtöbbször az idősebb pajtás közvetlen, meleg hangján beszélt, s éppen mert nem követelte, hogy tekintélyt lássanak benne, nem csak rajongó szeretettel, de spontán tisztelettel vették körül. Előadása mindég szellemes, érdekes, színes és közvetlen volt, akár matematika, akár zene volt a tárgya. De mégis a zenét szerette jobban. Elborult elméjében két napfényes pont maradt: a muzsika és a fia. Jánoska. Betegségének ideje alatt gondolatai hol összefüggően, hol logikátlanul, de mindig ezekkel a témákkal foglalkoztak főképpen a „János vitéz“-zel s még elő nem adott vígoperájával, a Dorottyá-val. S a kicsi fiával... Megható az a végtelen, mindent odaadó, mindent feláldozó nagy érzés, amivel a kis fiát szerette, akit betegsége egész ideje alatt nem láthatott. Minden kicsi gyereket, akit a kórház udvarán játszott, vagy akit szobájába bevittek, Jánoskának gondolt és sírva halmozta el az édes apai csókok forró özönével. Most, hogy lelke megszabadult az anyagtól, immár ott lehet kedves Jánoskája mellett, óvhatja, védheti nagy, nagy szeretetével. És magyar muzsikus szelleme köztünk marad az ő halhatatlan melódiáiban. /Ottlik Pálma/

2997 Eusebius 2017-01-09 23:33:24 [Válasz erre: 2996 Eusebius 2017-01-09 23:22:19]
Kihagytam a felsorolásból Ingeborg Hallsteint, most pótolom, biztos akad még hiáhyzó név.

2996 Eusebius 2017-01-09 23:22:19
Folytatom a 2984. sz. alatti bejegyzésemet (Künneke: Lady Hamilton). Mindkét hivatkozott részlet, (az itteni és a 2970. alatti) előadója Anny Schlemm, az egyikben szólista, a másikban Willy Hofmann, az 1950-es évek népszerű német komikusa a partnere. Anny Schlemm (szül. 1929) kiváló szoprán, mostanában sok felvételét meghallgattam, szerintem ott van a helye azoknak a német (és osztrák) énekesnők sorában, akik az 1950-es, 60-as években óriási karriert futottak be az opera- és operettszínpadokon: Irmgard Seefrid, Rita Streich, Erika Köth, Elisabeth Schwarzkopf, Anneliese Rothenberger, Lucia Popp, és még lehetne sorolni. Nagy szerencse, hogy színházi feladataik mellett rengeteg rádió- tévé és lemezfelvétel is megörökítette művészetüket. Ezt az illusztris névsort elnézve mi, magyarok büszkék lehetünk azokra az énekesnőinkre, akik karrierjüket részben német és osztrák színpadokon teljesítették be. Mindenekelőtt Geszty Szilviára gondolok, akit maga a német sajtó és közönség titulált „koloratúra-királynő”-nek.

2995 Ardelao 2017-01-09 18:45:51
»A programom: Fedák – avagy a János vitéz és a Király Színház rövid története« Fedák Sári mesélte: — „Egyik este Szidi mama elvitt a Somossy mulatóba és azt mondta, hogy nézzem meg jól, Beöthy Laci ezt a mulatót fogja színháznak megcsinálni az én számomra. Rövidesen az újságokban is megjelent Beöthy terve. — Mi a programod? – kérdezte Beöthyt Faragó Jenő. — A programom? – kérdezte vissza Beöthy mosolyogva. – A programom Fedák Sári. . . . A Népszínházat kell két vállra fektetnem. Nehéz lesz, de tudom, győzni fogok! — És a társulatod? A hősszerelmesed? — A hősszerelmesem is Fedák Sári lesz. Csak nadrágot húzok rá és kész. — Az átépítés megindult. Rengeteg baj és akadály után végre elérkeztünk a premierig. A megnyitó darab Huszka, az > Aranyvirág < című operettje volt. A premier estéjén Beöthy frakkban, nagyon sápadtan kilépett a függöny elé, én a kissé elhúzott függöny mellett álltam. Láttam Beöthy vértelen arcát, hallgattam erőtlen hangját, ahogy a közönséghez beszél. Éreztem, hogy milyen sokat kellett küzdenie, amíg idáig eljutott. Soha nem szerettem annyira, mint abban a pillanatban. Összekulcsoltam a kezemet és keményen, makacs elszántsággal megfogadtam – én pedig ide, ebbe a színházba igenis, be fogom szoktatni a közönséget. — Az Aranyvirág őszinte, nagy siker lett. Nem olyan fergeteges, mint a Bob hercegé, de mégis igazi, Fedák sikernek bizonyult. És nemcsak az enyém. Mellettem az akkor még teljesen ismeretlen, csodálatos hangú Szamosi Elzáé is. Ilyen bársonyos lágy, érzéki, forró hang még nem csendült fel a magyar operettszínpadon. Jól is játszott és nagyszerű humora volt. Beöthy Laci pedig boldogan nézte a pénztár felett a nap, mint nap megjelenő táblát, mely tudatta, hogy minden jegy elkelt. Több mint hatvan táblás házat vonzott az Aranyvirág, s ez gyönyörű eredmény volt akkortájt. — Egy új színházat megnyitni, azt tovább vezetni, a közönséggel megkedveltetni, igen nagy feladat. De ha az emberek összetartanak és kéz a kézben komolyan dolgoznak, az olyan erő, amelyet megsemmisíteni csaknem lehetetlen. A színészmesterség nem könnyű. Vezető színésznek lenni pedig egyike a legnagyobb munkának, felelősségnek. Minden este úgy játszani, mintha premier volna. Mert a közönség, ha valaki kedvéért megy be a színházba, nemigen kérdi, hogy az mit csinált egész nap, de igenis megköveteli, hogy a színész minden nap premiert játsszon a számára. Mindig mondtam, amíg színpadon voltam, hogy a sikert elérni könnyű, de megtartani rettenetesen nehéz. A Bob herceg sikere ellenére 1903. november 16-án, mikor az Aranyvirággal a Király Színházat megnyitották, nekem is mindent elölről kellett kezdenem. Az Aranyvirágot követő darabok csak fél-sikereket hoztak a Király Színháznak. Beöthy törte a fejét, mivel érhetne el átütő sikert? Zseniális ötlete támadt. Kitalálta, hogy együtt, egy darabban léptet fel Küry Klárával!• Már csak az-az egy probléma volt hátra, hogy, a » nagy ellenfél « is hajlandó-e erre? Küry vállalta a találkozást. Revansra vágyott a San Toy-ban• ért vereségéért. Vissza akarta adni nekem a kölcsönt. Vissza akarta hódítani királynői rangját. Beöthy megtalálta számunkra a darabot is, mely szellemes, pikáns, fordulatos volt, Heltai Jenő nagyszerű fordításában. A címe: > Én, te, ő < volt. A zene pedig egyenesen elragadó (zenéjét Claude Terrasse• [1867-1923] írta, megj. A.). A közönség, mely mindkettőnket egyformán ünnepelt, halálra nevette magát. De Kürynek ez nem volt elég. Mindenáron első akart lenni. Minden eszközzel le akart győzni. Volt a darabnak egy jelenete, amikor neki meg kellett csókolnia engem. Undorral csókolt meg. Duettünkben pedig olyan hangosan énekelt, hogy az én kis gyenge hangomat hallani sem lehetett. Mikor felvonás végén függöny elé mentünk, s én udvariasan magam elé engedtem, halálosan megsértődött, hiszen ezzel is csak azt akartam kifejezésre juttatni, hogy ő az idősebb. (Nem mondom, volt ebben némi igazság is. . . ) Egyik este kijelentette – Nem játszom tovább! Az atyaúristennek sem játszom tovább Fedákkal! Inkább vállalom a pert. Inkább visszavonulok a színpadtól! — Hiába volt Szidi mama minden könyörgése, Beöthy rimánkodása. Küry nem engedett elhatározásából. Le kellett venni a darabot a műsorról, pedig minden jegy hetekkel előre el volt már adva. Vége volt egy nagy sikernek. — Egy darabot kerítsetek nekem – üvöltött Beöthy. – Egy épkézláb darabot Fedák számára! Mert ha nem becsukunk! Ebben a válságos helyzetben jelentkezett Huszkánál Bakonyi Károly, a Bob herceg szövegírója. — Jenő! Írtam egy új darabot. Valósággal rászabtam Zsazsára. A címe: János vitéz. Ha te csinálod a zenéjét és hozzá a verseket Heltai írja, biztos a siker – mondta Bakonyi Huszkának. — Nagyszerű! Beöthy Laci éppen keres valami újat Fedáknak. — Mintha csak Isten akart volna lenézni rám a János vitézzel. Mintha kárpótolni akart volna azokért a megaláztatásokért, amelyekben Imre gróf családjától részem volt. Bakonyi a szövegkönyvvel utánam utazott Kassára, ahol vendégszerepeltem. Mikor megpillantottam, örömömben összevissza csókoltam. Elolvastam a János vitézt. El voltam ragadtatva tőle! Rögtön megéreztem a benne rejlő nagy lehetőséget. Bojtárgyerek és huszár! Ez az, ami nekem való! Éreztem, hogy ebben a szerepben megbolondítom egész Budapestet! A zenét természetesen Huszka csinálja, a dalok szövegét pedig egyetlen ember, aki meg tudja csinálni: Heltai Jenő. Amikor Heltai is elolvasta a szöveget, a darab bája szinte meghatotta. Petőfi varázsosan üde romantikájához tökéletes hangulatú verseket írt. Átolvasta Petőfi verseit, de még Kriza János székely népköltészeti gyűjteményét, a Vadrózsákat is. A régi marosszéki népdalokból vette át ezeket a sorokat: Én vagyok a bojtárgyerek, Napszám után éldegélek, Napsütötte víz az italom, Kopasz föld a derékalom. — Heltai egyik szöveget a másik után írta – folytatja Zsazsa a történetet. – Mikor elkészült vele, elvitte a darabot Beöthy Lacihoz. — Darabot hoztál? – érdeklődött Beöthy, — Azt. — Operettet? — Azt. — Zsazsának valót? — Kizárólag neki valót! — Hagyd itt, majd elolvasom. — Beöthy szinte egy ültő helyében elolvasta a darabot, s talán már másnap vagy harmadnap hívatta Heltait és Bakonyit. Közölte velük, hogy a darab nagyon-nagyon tetszik neki, de sajnos Huszka nem vállalja a zene komponálását, mert most egy másik darabon, a Gül Babán dolgozik. Heltainak eszébe jutott régi barátja, Kacsóh Pongrác, akit melegen ajánlott. Én persze berzenkedtem, hallani sem akartam arról, hogy valaki más írja a zenét, mint Huszka! Mi az, hogy nem vállalja? Bízzák csak rám, majd én rábeszélem! De ezúttal én sem értem el semmit nála. Ő is Kacsóh-t ajánlotta. Az akkor még jószerivel teljesen ismeretlen számtantanár elvállalta, s megkomponálta a zenét. — Beöthy ekkor meghívta Szidi mamát és engem a lakására. Itatott bennünket, különösen engem. Végül is mire Kacsóh megérkezett, pompás hangulat kerekedett. Ő azonnal leült a zongorához és játszani kezdett. Úgy emlékszem, remekül játszott, valóságos virtuozitással. Bütykös, vékony ujjai pehelykönnyűséggel simogatták a billentyűket. Rekedt, de szenvedélyes hangján énekelni kezdett. A zene nemes volt, tiszta és magyar. Áradt belőle a magyar falu levegője. Aki játszott, igazi művész volt. Máris felhangzott a híres belépő: Én a pásztorok királya, Legeltetem nyájam. . . . „ A többiről így ír Bókay János az „Egy rózsaszál” című könyvében: >Zsazsa egyszerre csak odaugrott a zongorához: — Majd én énekelem, kísérjen Gráci. . . . . . – És Zsazsa énekelt. Éneke felgyújtotta a szoba levegőjét. Mikor véget ért a dal, mely Beöthy lakásában hangzott fel először, mind tapsoltak. Szidi mama, Beöthy és felesége Giza, Bakonyi, Heltai, de legjobban Kacsóh. — Fantasztikus! – dünnyögte könnyezve Heltai. — Még egyszer! – tapsolt Rákosi Szidi. — Mikor az újrázást befejezték, Fedák Sári az elragadtatástól egy hatalmas csókot cuppantott Kacsóh Pongrác, azaz Gráci arcára. — És még ezt az embert nem akartam én meghallgatni! Én még sohasem énekeltem ehhez hasonlót! – lelkesedett Fedák. – Ez még nem történt meg velem: elfulladt a hangom a feltörő könnyektől. Ha a közönség nem jön be erre a darabra, akkor nem érdemes színházat csinálni. Akkor megette a fene az egészet. És ebben a darabban nem akarok táncolni. Nem akarok éneklés helyett a lábaimmal győzni.< Évtizedek múltán Nyáregyházán Fedák így emlékezett erre a jelenetre: - „El voltam bűvölve a János vitéz szerepétől. Beöthy viszont az Iluskát és a francia királykisasszonyt akarta velem játszatni egy-személyben. – Hogy képzeled te azt, hogy egy nő, még ha Fedák Sári is az, gatyában jöjjön ki a színpadra?! – támadt rám. – A vége azonban mégiscsak az lett, hogy rám osztották a címszerepet. Iluska Medgyasszay Vilma, a francia királykisasszony Szamosi Elza lett, a boszorkány szerepe pedig a tizenhét éves kis Csatay Jankának jutott. Éreztem, hogy a három fiatal lány fél tőlem. — Ne féljetek lányok – rikkantottam rájuk az egyik próbán, míg megsimogattam a gyönyörű Medgyasszay Vilma fejét. – Én csak az igazgatókat és a szerzőket eszem! — Konti zseniálisan vezényelt. Sajnos, annyira zseniális még ő sem volt, hogy az én torkomból is trillákat tudott volna elővarázsolni, de a zene mindenkit magával sodort. De egyik délelőtt a próbán nagyon belemelegedtünk a játékba, aztán – amikor Papp Miska, a feledhetetlen Bagó – elkezdte énekelni meleg, bársonyos hangján, hogy, » Egy rózsaszál szebben beszél…….« mindannyian meghatottan hallgattuk. A dal végén Papp Miska elsírta magát. A kórus is sírt. Mindenki megkönnyezte, kivétel nélkül. Én Lázár Ödönnek, a színház titkárának a nyakába borultam és úgy zokogtam. Még a sok vihart megélt Konti mester is letette a karmesteri pálcát, s a kottatartóra borulva sírt. Beöthy is nagyon meghatódott. csendesen megszólalt: — Köszönöm, mára elég. Mindenki hazamehet. Délben azzal állítottam be Szidi nénihez: - Sziducim, most már biztos, hogy százszor megy a János vitéz!” Azóta nyolcvanöt év telt el. (A könyvet 1990-ben írta Vörös Tibor, megj. A.) Fedák Sári alig pár ezer előadást tévedett. Hiszen csak ő maga több mint hatszázszor játszotta Kukorica Jancsit. A történet: Vörös Tibor: „A Fedák” című könyv alapján készült. (Háttérlap- és Könyvkiadó, Budapest 1990.) •A történetben szerepel Küry Klára (1870-1935), aki a századforduló primadonnája volt. A régi Népszínház koronázatlan királynője. Szép volt, kedves, bájos, szeretetre méltó. Muzikális, jól táncolt. Az 1890-es évek női szépségideáljának megtestesítője volt. Az új ideál – Fedák Sári – lesodorta trónjáról. •Claude Terrasse, francia zeneszerző, Offenbach igazi utódjának tartották. A modern zenés vígjáték előfutára volt. •„San Toy” Sidney Jones operettje.

2994 Búbánat 2017-01-09 12:11:07
[url] http://www.opera-comique.com/fr/saisons/saison-2017/fantasio; Jacques Offenbach: Fantasio - Théâtre du Châtelet du 12 au 27 Février 2017 [/url] Opéra-comique en trois actes sur un livret de Paul de Musset. Créé à l’Opéra Comique en 1872. Direction musicale, Laurent Campellone Mise en scène, Thomas Jolly Avec Marianne Crebassa, Franck Leguérinel, Marie-Eve Munger, Jean-Sébastien Bou, Loïc Félix, Alix Le Saux, Philippe Estèphe, Enguerrand de Hys, Kevin Amiel, Flannan Obé, Bruno Bayeux Chœur Aedes Orchestre Philharmonique de Radio France Production: Opéra Comique Coproduction: Grand Théâtre de Genève, Opéra de Rouen –Normandie, Opéra national de Montpellier, Croatian National Theater in Zagreb

2993 Búbánat 2017-01-09 12:07:15
[url] http://www.spbopera.ru/en/afisha/2017-02/495-kornevilskie-kolokola; 26 FEBRUARY - LES CLOCHES DE CORNEVILLE [/url] THE ST. PETERSBURG CHAMBER OPERA THE STATE CHAMBER MUSIC THEATRE • Performed in Russian • Music: Robert Planquette • Libretto: Louis Clarville • Charles Gabet • Production: Yuri Alexandrov • Conductor: Alexander Goikhman • Set and Costume Designer: Vyacheslav Okunev • Lighting Designer: Irina Vtornikova • Directors: Natalia Chernikova • Darya Modzalevskaya • Musical Preparation: Nina Zhukovskaya • Chorus Master: Maria Gergel • Choreographer: Nadezhda Kalinina

2992 Haandel 2017-01-08 14:57:45
Enregistré à l'[url]http://www.opera-lyon.com/spectacle/une-nuit-venise;Opéra de Lyon[/url] le 18 décembre 2016 [url]https://www.francemusique.fr/emissions/dimanche-l-opera/une-nuit-venise-de-johann-strauss-carnaval-seduction-et-quiproquos-sous-la-baguette-de-daniele-rustioni-30918;Johann Strauss: Une Nuit à Venise[/url] (« Eine Nacht in Venedig ») 8 janvier 2017 | 20h | France Musique Opéra comique en trois actes, 1883. Livret de Friedrich Zell et Richard Genée Version de Erich Wolfgang Korngold et Ernst Marischka (1923) Orchestre et Chœurs de l'Opéra de Lyon Daniele Rustioni, direction Philip White, chef des chœurs Duc Guido, Lothar Odinius Delacqua, Piotr Micinski Barbara, Caroline MacPhie Annina, Evelin Novak Caramello, Matthias Klink

2991 Haandel 2017-01-08 09:07:51 [Válasz erre: 2990 Haandel 2017-01-08 09:04:46]
José Maria Florêncio dyrygent i komentator NOSPR Karina Skrzeszewska soprano Adam Sobierajski tenor Stanisław Kuflyuk baritone

2990 Haandel 2017-01-08 09:04:46
Narodowa Orkiestra Symfoniczna Polskiego Radia, Katowice [url]http://www.nospr.org.pl/en/news/425/nospr-new-years-concert-online; NOSPR New Year's Concert[/url] will be broadcast online by YouTube! 08.01.2017 | 12:00 | NOSPR / [url]http://www.polskieradio.pl/8/688/Artykul/1710867,NOSPR-gra-przeboje-wiedenskiej-operetki-Transmisja-wideo;PolskieRadio Dwójka[/url] The audience will have a chance to hear well known and widely loved pieces by Viennese masters. This time the concert programme includes overtures, arias and duets from operettas by Franz Lehár and Imre Kálmán, eminent Hungarian-born composers of the Viennese operetta. Program: Franz Lehár Uwertura do operetki Wesoła wdówka; Robert Stolz Aria Spiel auf deiner Geige das Lied von Leid und Lust z operetki Venus in Seide; Imre Kálmán Duet Die Mädis vom Chantant z I aktu operetki Księżniczka czardasza; Uwertura do operetki Hrabina Marica; Franz Lehár Aria Da geh'ich zu Maxim z I aktu operetki Wesoła wdówka; Duet Heia, Mädel z II aktu operetki Wesoła wdówka; Uwertura do operetki Boski małżonek; Aria Gern hab‘ ich die Frau‘n geküsst z II aktu operetki Paganini; Walc z operetki Ewa; Imre Kálmán Duet Weißt du es noch? z II aktu operetki Księżniczka czardasza

2989 Búbánat 2017-01-06 15:28:05 [Válasz erre: 2987 Búbánat 2017-01-05 22:58:50]
Novotny Anna az Operavilag.hu oldalára feltett írásában - [url] http://operavilag.net/kiemelt/orszagomat-egy-flortert/; „Országomat egy flörtért” [/url] - beszámol a berlini Komische Oper új operett-bemutatójának decemberi premier-előadásáról: Oscar Straus: „Die Perlen der Cleopatra”. Előadás-kritikájában egyebek közt Oscar Straus zenéjéről is véleményt alkot. Miután hozzáférhető Winkler Gábor kétkötetes „Operett” könyve (Tudomány kiadó, 2013), benne megtalálható az operett cselekményének részletes leírása mellett a darab keletkezéstörténete, a szerzői átdolgozások. Winkler kitér az operett zenéjének ismertetésére is annak kapcsán, hogy pár éve elkészült az operett [url] https://www.amazon.de/Die-Perlen-Cleopatra-Various/dp/B0002J9TS8; világelső hanglemezfelvétele, [/url] melyet a CPO kiadó jelentetett meg. A CD kísérő füzetéből megtudhatjuk, hogy az 1950-es években a bécsi és a berlini változatokat követte egy újabb átdolgozás: „a szerző fia, Erwin Straus egyetértésével és közreműködésével új, a rárakódott politikai és erotikus felhangoktól megtisztított verziót készített, a hangszerelést jazzes elemekkel kiegészítve. E változatot 1957. december 31-én mutatták be Zürichben. Winkler Gábor megemlíti azt is, hogy idővel felmerült az igény a „Kleopátra gyöngyei” eredeti változatának (premier: Bécs, Theater an der Wien, 1923. november 17.) bemutatására. Ekkor derült ki, hogy az ősbemutató partitúrája elveszett, s töredékesen maradt meg a berlini verzió (Theater am Nollendorferplatz, 1924. március 22.) autográfja is. Ráadásul a két, 1923-as, illetve 1924-es zongorakivonat kottája sem egyezett egymással, utóbbiban pl. a szokásosan számon tartott 20 zeneszám helyett 21 szerepelt. Herbert Mogg vállalta a feladatot, hogy a rendelkezésre álló források felhasználásával elkészítse a berlini verzió rekonstrukcióját. Ennek felhasználásával született e mű első teljes hanglemezfelvétele is. Közreműködik Morenike Fadayomi (Cleopatra), Michael Zabanoff (Beladonis herceg), Axel Mendrok (Silvius), Volker Vogel (Pampylos), Gundula Peyerl (Charmian), Daniel Johanssen (Kophra), Robert Meyer (Antonius), valamint a Lehár zenekar és a Bad Ischl-i Lehár Fesztivál énekkara, vezényel: Herbert Mogg. A felvétel helye és ideje: 2003. augusztus 26-28., Bad Ischl, Nyári Fesztivál, a kiadás éve 2004. CPO 777 022-2, 2 CD, DDD, sztereo. Annak idején megvettem ezt a lemezt, és meghallgatva az operettritkaság felvételét utóbb meg kellett állapítanom, a zenéje nem tesz rám különösebb hatást: dallaminvencióban, melódiákban, hangszerelésben, stílusában is, messze elmarad saját korábbi, három-négy nagy sikerétől, melyek magyar nyelven, a rádió stúdiófelvételeiről jól ismertek számomra: így a klasszikusnak mondott „Varázskeringő” (Ein Walzertraum – 1907), „A csokoládékatona” (Der tapfere Soldat – 1908) és a „Legénybúcsú” (Rund um die Liebe - 1914) művekétől, ahogyan az 1920-ban bemutatott „Búcsúkeringő” (Der letzte Walzer – 1920) c. darabjának kitűnő muzsikájától is. Ezeknek az operetteknek a részletei az utóbbi négy évben gyakran felcsendülnek a Dankó Rádió operettműsorában. Mindazonáltal nem zárkózom el az újdonságok, felújítások, bemutatók, rekonstrukciók megismerésétől – bármi operett, daljáték színreviteléről hallok, érdeklődéssel olvasom a beszámolókat és a kritikákat, a „visszhangokat”, s ha szerét tehetem, igyekszem eljutni egy-egy előadásra, hogy személyes benyomásokat, tapasztalatokat szerezzek, de a hang- és képfelvételekről - akár televízió, internet - eljusson hozzám mindaz az információ, melyre „kiéhezett” vagyok.

2988 zenebaratmonika 2017-01-06 10:01:31 [Válasz erre: 2987 Búbánat 2017-01-05 22:58:50]
A Komisch Opern folyamatosan újít fel elfeledett operetteket régi poros kottákból, gyakran töredékekből. 2016. decemberében Kálmán Imre Marinka c. rég elfeledett már Amerikában írt félig operett félig musicaljét szedték elő 2 koncert erejéig, előtte ugyanő Arizónai Ladyjét. Mindenesetre a karácsonyi koncertsorozat folytatódni fog, 5 évig Kálmán Imre darabokat vettek elő. Bajadér, Cirkuszhercegnő, Chicagoi hercegnő volt a másik három mű. Úgy néz ki, hogy a következő 5 évben 5 Ábrahám Pál darabot vesz elő a Nánási Henrik vezette színház, még nem tudni melyiket, ezek között is lesznek rég elfeledett darabok.

2987 Búbánat 2017-01-05 22:58:50
[url] http://operavilag.net/kiemelt/orszagomat-egy-flortert/; Országomat egy flörtért [/url] Operavilag.hu, 2017. január 4. Die Perlen der Cleopatra – Oscar Straus operettjének új produkciója a berlini Komische Operben. NOVOTNY ANNA írása a december 3-i premierről „A berlini operett, bár alapvetően a klasszikus Johann Strauss-i operettek tradíciójából táplálkozik, mégis egészen partikuláris, különleges műfaj; a weimari köztársaság lenyomata. Az operetthez való közeledés, az operettinterpretáció a műfaj jellegzetességeinél fogva problematikus, mivel végtelenül kontextusorientált, nehezen értelmezhető az őt létrehozó korszaktól függetlenül. Ez az alapvetés pedig sokszorosan jellemző a német fővárosban kialakult jellegzetes műfaji irányzatra, mely magába elegyített mindent, ami a korra oly jellemző volt: a jazzt (A Bál a Savoyban műfaji megjelölése jazz-operett), a revüt, a kabarét és zeneileg természetesen – ha csak nyomokban is — a valzert. Azt hiszem, ezen a ponton érthetővé válik, miért kelt szenzációt e különös műfaj újraéledése, és természetesen miért pont ott, ahol. Jókor, jó helyen éledt újjá. Mind a Savoy, mind Nico Dostal Cliviája, de akár az Eine Frau is remekművek a berlini operett tradíciójában. Ez azonban Oscar Straus 1923-ban bemutatott, csak részletekben fennmaradt, s most felújított művéről még jóindulattal sem mondható el. Azt hiszem, nem mondok újdonságot, hogy az operák szemére vetett vád, miszerint a történetek igencsak „blődlik”, az operettekre fokozottan igaz. Az operettek esetében a szellemes librettók ezt remekül tudják ellensúlyozni – elég csak A denevér Froschára gondolni. Nos, a Die Perlen der Cleopatra (a továbbiakban Kleopátra gyöngyei) bemutatójának berlini sikeréhez nagyban hozzájárult, hogy a bemutató évében (tehát 1923-ban) mutatták meg először a nagyközönségnek Nofretete mellszobrát, így az egész város egyiptomi lázban égett. A történet azonban annyira lapos, hogy az szinte már peinlich, kellemetlen. Kleopátra unatkozik, és miközben birodalmában szárazság tombol, felkelők gyülekeznek a határokon, valamint Marcus Antonius is közeleg, ő semmi másra nem vágyik, mint egy „kis egyiptomi flörtre”. Az útjába akadó bájgúnárokat elcsábítja, majd elhajítja, végül pedig az érkező Marcus Antonius karjában találja meg a boldogságot. Vége, happy end. A zene alapvetően érdektelen, egy-két érdekesebb melódiától eltekintve nem ragad magával. A színházat elhagyva nem fütyörésszük az kevéssel előbb hallott motívumokat – és ez mindent elmond. Hogy mégis működhet, és tulajdonképpen jól működhet az előadás, az szinte kizárólag Dagmar Manzel érdeme. És talán éppen ez a lényeg: létezhet-e ennél autentikusabb, „a dívára szabott” előadás, akárcsak annó dacumál? […] Az Aidát parafrazeáló zenés közjáték annak idején – főleg, ha a korabeli Nofretete-őrületet is szem előtt tartjuk – humoros lehetett, ma inkább esetlenül hat. Mint ahogy a táncjelenetek összessége is, egy-egy ritka pillanattól eltekintve. Bár a Komische Oper kitett magáért, társulatának színe-java felvonult a különböző szerepekben (Dominik Köninger Silviusát és Johannes Dunz Beladonisát emelném ki közülük), éppen itt mutatkoztak meg a mű hiányosságainak következményei: rossz librettó és lapos cselekmény esetén a legkitűnőbb komikák és komikusok, valamint a kiváló operettszakértő karmester, Adam Benzwi sem tudnak mit tenni. Így viszont egy idő múlva a saját, pontosabban fogalmazva: a műfaj paródiájaként kezdtem nézni az előadást – úgy pedig működött. Hogy ez volt-e a tényleges cél, örök kérdés marad.”

2986 Búbánat 2017-01-05 22:56:10 [Válasz erre: 2984 Eusebius 2017-01-05 22:22:49]
Igen, valamikor az ötvenes évek végén vett fel részleteket Künneke operettjéből a rádió, magyar nyelven: Orosz Júlia, Kishegyi Árpád, Szabó Miklós énekel, a Magyar Rádió Szimfonikus zenekara és énekkara működik közre. Bródy Tamás a karmester.

2985 zenebaratmonika 2017-01-05 22:43:32 [Válasz erre: 2984 Eusebius 2017-01-05 22:22:49]
Nagyon jó, ha minél több szerző minél több darabja látható, hisz azért a Denevéren, a Víg özvegyen és a Csárdáskirálynőn kívül is létezik még operett szerte Európában...

2984 Eusebius 2017-01-05 22:22:49
Csatlakozva a 2965, 2969, 2970 sz. alatti bejegyzésekhez: örömmel láttam a „Lady Hamilton” közelgő dessaui bemutatójáról szóló híradást. Eduard Künneke (1885-1953) német operettszerző Magyarországon meglehetősen alulértékelt, legjobb tudomásom szerint darabjait magyar színházakban nem nagyon játszották, rádiófelvétel emlékeim szerint csak a „Lady Hamilton” egyes részleteiből készült (többek között Orosz Júliával). Rádióban ezen kívül talán még a Táncszvit c. szerzeményét lehetett időnként hallani. A német színpadokon az elmúlt években ritkábban lehetett találkozni a legjobb operettjének tartott „Lady Hamilton”-nal, én legalábbis többször találkoztam a „Das Vetter aus Dingsda” előadásairól készült felvételekkel. Végezetül még egy részlet a „Lady Hamilton”-ból: [url]http://www.youtube.com/watch?v=lCgebYVvApg;In der Taverne - Anny Schlemm[/url]

2983 zenebaratmonika 2017-01-04 00:07:20
A Br klassic honlapján találtam egy írást a németországi és ausztriai operettpremierekről 2016. októrber végétől 2017. március 10-ig, persze ez nem a teljes évad, de egyelőre ennyit találtam: OPERETTEN-BOULEVARD VERANSTANSTALTUNGSTIPPS 30.08.2016 Twitter Facebook PREMIERENTERMINE 2016 27.10.-29.01.2017 "Frau Luna", Tipi am Kanzleramt Berlin 26.11. Premiere "Häuptling Abendwind, Stadttheater Gießen 03.12. Premiere "Die Perlen der Kleopatra", Komische Oper Berlin 09.12. Premiere "Die Zirkusprinzessin", Volksoper Wien 10.12. Premiere "Eine Nacht in Venedig", Theater Pforzheim 10.12. Premiere "Im Weißen Rössl", Landestheater Linz, Großer Saal Musiktheater 11.12. - 19.02.2017 "Ein Leben - Peter Alexander", Eine Musikrevue, Hofspielhaus München 16.12. Premiere "Die schöne Helena" - Wiederaufnahme, Pasinger Fabrik München, Wagenhalle 16.12. Premiere "Maske in Blau" Theater Hof, Großes Haus 17.12. Premiere "Das Land des Lächelns", Stadttheater Klagenfurt 17.12. Premiere "Die Csárdásfürstin", Pfalztheater Kaiserslautern, Großes Haus 17.12. Premiere "Der Carneval in Rom", Bühne Baden, Stadttheater 17.12. Premiere "Der Vogelhändler, Oper Köln, Staatenhaus Saal 1 25.12. Premiere "Die Fledermaus", Stadttheater Bremerhaven, Großes Haus 30.12. "Marinka" - konzertante Aufführung, Komische Oper Berlin 31.12. -14.05.2017 "Das Wirtshaus im Spessart", Nordharzer Städtebundtheater, diverse Vorstellungsorte 31.12., 20.00 "Heitere Silvestergala der Operette", König Albert Theater, KunstWandelhalle, Bad Elster VORSCHAU 2017 06.01. "Das Feuerwerk", Landesbühnen Sachsen, Deutsch-Sorbisches Volkstheater Bautzen, Großes Haus 14.01. Premiere"Südseetulpen", Theater Chemnitz 15.01. Premiere "Von Paris nach Berlin, über Budapest und Wien" - Der große Operettenwettstreit, Bühnen der Stadt Gera, Landestheater Altenburg 20.01. Premiere "Alles Schwindel" - Burleske in acht Bildern, Semperoper Dresden 21.01. Premiere "Die Blume von Hawaii", Theater Dortmund 02.02. Premiere "Die Fledermaus", Eigenproduktion des Hofspielhauses München, Kleinste Operetten-Bühne der Stadt 05.02. "Die große Johann-Strauss-Gala" - Unsterbliche Arien und Duette, Parktheater im Kurhaus Göggingen 16.02. Premiere "Die Faschingsfee", Produktion des Gärtnerplatztheaters München, Alte Kongresshalle 26.02. Operetten-Konzert im Fasching - Das goldene Wiener Herz, Parktheater im Kurhaus Göggingen 11.03. Premiere "Orpheus in der Unterwelt", Theater Regensburg 11.03. Premiere "Die Csárdásfürstin", Theater Magdeburg, Opernhaus Mindenesetre ez jóval bővebb kínálat mint nálunk, akár példaértékű is lehetne...

2982 Búbánat 2017-01-02 22:05:14 [Válasz erre: 2981 Haandel 2017-01-02 16:47:25]
Játék a számokkal… Az előbbi példánál maradva, további operetteket hozok, melyek bemutatási évszámukat tekintve 2017-ben „jubilánsok”: 1867 Sir Arthur Sullivan: The Contrabandista, or The Law of Ladrones (A csempész, avagy a latrok törvénye 1892 Robert Planquette: La cocarde tricolore (A háromszínű kokárda) 1917 Oscar Nedbal: Die Schöne Saskia (A szép Saskia) 1917 Robert Stolz: Dolores; Familie Rosenstein 1917 Oscar Straus: Niobe (nálunk a „A márványmenyasszony” címen ismeretes) 1942 Huszka Jenő: Mária főhadnagy

2981 Haandel 2017-01-02 16:47:25
[url]http://oe1.orf.at/programm/456585;Operettenjubiläen 2017[/url] 7 Tage Ö1 (01. Jänner 2017) - hangtár Franz von Suppé: Banditenstreiche (1867), Jacques Offenbach: La Grande-Duchesse de Gerolstein (1867), Karl Millöcker: Das Sonntagskind (1892), Athur Sullivan: Haddon Hall (1892), Emmerich Kálmán: Die Faschingsfee (1917), Leon Jessel: Schwarzwaldmädel (1917), Nico Dostal: Manina (1942), Friedrich Schröder: Hochzeitsnacht im Paradies (1942), u.a.

2980 Búbánat 2017-01-01 12:11:50 [Válasz erre: 2840 Edmond Dantes 2016-09-11 10:59:39]
A filmet ma este az M3 csatornán újra láthatjuk (21.55 – 23.55) [url] http://www.mozgovilag.hu/molnar-gal-peter-ovakodj-a-torpetol-a-mikado-a-szinhaz-es-filmmuveszeti-egyetem-babszinesz-iii-evfolyam-vizsgaeloadasa-2007-januar-12-zene-arthur-sullivan-szoveg-william-schwenck-gilbert-ma/; „Óvakodj a törpétől” [/url] /Molnár Gál Péter - Mozgó Világ, 2007. február/ "Colin Higgins Óvakodj a törpétől-filmje Gilbert és Sullivan vígoperájával kezdődik és végződik. A pápa elleni merényletet A mikádó díszelőadására szervezik. Nem oktalanul választották Sullivan 1885-ös vígoperáját. A komponista pályáját jámbor muzsikákkal, egyházi zeneszerzéssel kezdte. Fiúszólistája a királyi kápolna kórusának. 19 éves korától a Chester Square-i St. Michael-templom orgonistájaként írt tedeumokat, allelujákat, ódákat, oratóriumokat, kantátákat, körmeneti indulókat, himnuszokat (“Haladjatok, Krisztus katonái!” kezdetű a legismertebb). G & S Gilbert & Sullivan az operettirodalom Rosencrantz és Guildensternje. Szétválaszthatatlan páros. Közismertségük megkurtította nevüket. G & S. Elég volt ennyit írni, mindenki tudta, kikről van szó. 1871 és 1896 között tizenhárom operát írtak duóban. Ellentétben a szokásokkal, ahol a komponista neve kerül előre, itt Gilbert áll elöl. Ábécérendben tüntetik fel őket. Mindegy, melyik a zenész, melyik a librettista. Közös leheletből születtek könynyed darabjaik. A mikádót két évig egyfolytában nem unták meg a londoniak. Amikor a Savoyban kimerült az érdeklődés, egy szakosított Mikádó-társulat végighurcolta a világon, beleértve Ausztráliát, Dél-Afrikát. A premiertől eltelt három év alatt kilencezer előadás. Siker Bécsben. Hosszú időre lekötött népszínházi szerződésük teljesítését meghiúsította a pesti kolerajárvány. Richard D’Oyly Carte társulata nem mert ideutazni. Evva Lajos, népszínházi igazgató saját társulatával akarta pótolni az angolok elmaradt vendégjátékát. Kérte a jogot Londontól. Nem adták. Újabb levelet írt: nincs jogvédelmi szerződésünk londoni áruval, tehát mennyi az ára? Nem eladó. Akkor előadja engedély nélkül, írta. Ha tudja, adja, válaszolták. A zongorakivonat kapható. Az Erkel fiúk meghangszerelik. Rákosi Jenő sebtiben lefordítja a szöveget. Gundlach Lajos, hamburgi koreográfus kiutazik Londonba. Ötször jó alaposan megnézi az előadást. Jegyzetel. Bombasiker lesz a magyar változat. Angol operett vs. osztrák-magyar A mikádó magyarországi sikere a nézők hazafiasságának köszönhető. Osztrákellenességüknek. Már azért is tapsoltak, mert angol az operett. Vagyis nem bécsi. Manapság mindenhol divatban van, kivéve nálunk. (Megtelevíziósításán kívül egyetlen felújításáról tudok két évtizede. Angyal Mária rendezte Szegeden, amikor a színház átépítése miatt a szomszédos moziban játszott. A primadonna Harmath Andrea volt.) Az utolsó évtizedekben megkötött a nézők ízlése a bécsi operettnél. Francia és angol operettek száműzettek a játékrendekről. Gilbert és Sullivan túl játékos, túlságosan dallamos, de nem a k. u. k. melódiáskosárból. Legfőbb ellenérv műsorra kerülése ellen: túl intelligens a szövegkönyv, túl szellemesek a versek. Kilépnek az osztrák-magyar kedélyesség mézesköcsögéből. Vidám haláltánc Arthur Seymour Sullivan librettója leleményesen teszi a szerelmet a bitófa árnyékába. Minden szereplőt szakadatlanul fenyeget a lefejezés, megkínozás, máglyahalál, elevenen főzés forró olajban. Derűs közeg. Kedélyes atmoszféra. A vígjáték akkor a legfelszabadítóbb, ha élethalálkérdés körüli a cselekménye. A mikádó olyan könnyedén kezeli a halált, mint a szerelmet. A párbeszédek képtelensége kritikai realistának hat. Nyilvánosság előtt, takargatás nélkül tárgyalnak megkenhetőségről, hivatali visszaélésekről, hatalmaskodásról, álláshalmozásról. Köztudott dolgokról nyíltan beszélni operettlibrettó-abszurd. Sullivan 1883-ban nemesi rangot kapott Viktória királynőtől. Gilbert szatirikus kormányzati karikatúrái azonban úgy felingerelték a királynőt, hogy minduntalan megtagadta Gilbert kitüntetését. Csak Edward ütötte báróvá 1907-ben." [...]

2979 Búbánat 2016-12-31 13:20:02
Aki tudja venni az ORF 2 adását a televízióban, annak ajánlom figyelmébe a ma 13.45-kor kezdődő operettfilmet: Die Fledermaus osztrák filmvígjáték (1961) Rechtsanwalt Dr. Eisenstein muss wegen Beamtenbeleidigung eine Gefängnisstrafe verbüßen. Für seinen ausländischen Auftraggeber soll er jedoch auf dem Ball des Prinzen Orlofsky erscheinen. Eisenstein drückt sich vor der Haft und verkleidet sich als Marquis Renard. Zu seinem Erstaunen trifft er auf dem Ball seine Frau und das Hausmädchen. Da sich beide für jeweils andere Damen ausgeben, sind etliche Verwicklungen vorprogrammiert. Hauptdarsteller Peter Alexander (Dr. Gabriel Eisenstein) Marianne Koch (Rosalie) Marika Rökk (Adele) Willy Millowitsch (Gefängnisdirektor Frank) Hans Moser (Frosch) Regie: Géza von Cziffra Drehbuch: Géza von Cziffra Kamera: Willy Winterstein Musik: Johann Strauß

2978 zenebaratmonika 2016-12-30 23:13:44
[url] https://www.youtube.com/watch?v=qF4UJR3A_bo;Dzsajna [/url] Egy különleges dal Ábrahám Pál nemrégiben említett Dzsaja c. különleges darabjából, ami indokínában játszódik.

2977 zenebaratmonika 2016-12-29 16:01:13 [Válasz erre: 2976 smaragd 2016-12-29 15:35:52]
Elvileg lehet üzenetet is küldeni egymásnak, de még nem próbáltam, de itt a nicknevek üzennek egymásnak nem publikusan.

2976 smaragd 2016-12-29 15:35:52 [Válasz erre: 2973 zenebaratmonika 2016-12-28 17:31:28]
2973 bejegyzéshez: Kemény Egon első operettjét, a "Kikelet ucca 3" címűt is Kemény Egon hangszerelte. "Így azért nehéz eldönteni, ki mit hangszerelt, vegyük úgy közösen hangszereltek az operetteket", ez áll a 2973 számú bejegyzésedben. Újságírók mondatai alapján nem lehet közel kilenc évtized távlatából feltárni a helyzetet. Teljesen feleslegesen erőlködsz Ábrahámmal kapcsolatosan a dolgok összemosásával, azt sem tudom elképzelni, milyen érdeked fűződhet ehhez. Vannak dokumentumok, amelyeknek alapján a hangszerelések is nyomon követhetők. Azok a művek, amelyeken Kemény Egon együtt dolgozott Ábrahám Pállal sem a segítést célozták, hanem közösen oldottak meg zenei feladatokat, meghatározott  jogi keretek között. A tények beszélnek, ezek egyike az a bemutatkozás, amelyet Kemény Egon , az akkor még 23 éves zeneszerző színpadi szerzői pályája indulásáról mondott: "Nekem nagyon megtetszett a szöveg, nagy örömmel és ambicióval fogtam hozzá a komponáláshoz és egy-kettőre készen is lettem a partitúrával." Kemény Egon-Bródy István-Harmath Imre: "Kikelet ucca 3 " (1929) Fővárosi Operettszínház Kemény Egon zeneszerző szelíd magatartását élete végéig megtartotta, a "Komáromi farsang" rádiófelvételénél emlékezett rá szerzőtársa, Gál György Sándor ezekkel a szavakkal: "Tehetségének értékét,  rangját ez a mélységes szerénység jellemezte." ( Korábbi bejegyzésben a teljes idézet olvasható, Fórum - "Operett a magyar rádióban", 613) Megjegyzés: tényleg sajnálatos, hogy a nicknevek miatt nem tudhatja az ember, ki a fórumtárs, amúgy meg  lehetne beszélni félreértéseket és érdekes dolgokat is. De sajnos az internetnek megvan a ravasz  és veszélyes oldala is, ezt ajánlatos lenne kerülni.

2975 zenebaratmonika 2016-12-29 12:34:37
Ralph Benatzky and der Himmelstür c. operettje, ami mostanában fut a Wolksoperben rekonstruálva régen Magyarországon is ment. A Woksoper dec. 23-ig karácsonyi ajándékként nyilvánossá tette az előadást, bele is néztem, Gréta Garbo életét dolgozta fel, sajna németül nem beszélek, így nem értettem miről szól a darab, de egész jónak tűnt, a zeneszámok között kb. 3-4 sláger volt és az ismétlődött folyamatosan. Pesti Napló 1939.01.12. (•) Az »Üstökös« jubileumától az »Axel a mennyország kapujában« premierjéig. A Terézkörúti Színpadon most érte meg 25-ik előadását Várady Tibor Üstököse. A soronkövetkező újdonság Ralph Benatzky osztrák zeneszerző Axel a mennyország kapujában című zenés bohózata, amely annak idején a bécsi Theater an der Wienben került színre s azóta bejárta Európát és Amerikát. Bécsben ebben a darabban indult el Zarah Leander karrierje, akinek szerepét később az azóta tragikus körülmények közt elhúnyt Hatvany Valéria vette át. A darabban Budapesten is új színésznő lép fel: Erdélyi Erzsébet, a Vígszínház tagja, aki most jut először vezető szerephez. A darab többi főszerepeit Dénes György, Náray Teri, Kökény Ilona, Rajna Alice, Salamon Béla, Gárdonyi Lajos és Peti Sándor játsszák. A premiert 2O-ára. péntekre tervezik, a főpróbát 19-ére. Vasárnapig az Üstökös kerül színre Bulla Elmával, utána három napig az esti próbák miatt nem lesz előadás.

2974 zenebaratmonika 2016-12-28 17:59:44
Katscher Róbert Riviera express c. operettjét is Ábrahám Pál hangszerelte és vezényelte a magyarországi bemutatón: 8 órai újság 1929. március 31. .... Osztályzat: Kátscher Róbert partitúrája — jeles. Ábrahám Pál, hangszerelte ezt a muzsikát: a maga gazdag tehetségét és tudását is az ügy szolgálatába állítva ezzel. Zenekara pompásan hangzik, színes, élénk, gazdag és hatásos; az, hogy önmaga dirigálja is az előadást: külön értéket ad úgy a szerző, mint az ő munkájának. Szinte el sem tudom képzelni ezt az operettet Ábrahám Pál nélkül: mint ahogyan nem képzelhető el Szabolcs Ernő nélkül sem. Ez a kitűnő rendező megint jó munkát produkált: stilust adott a színpadnak és a játéknak; gazdag tehetségét teljesen rendelkezésére bocsátotta a darabnak és a szerzőnek: segített, javított, tökéletesített, gyönyörű keretet adott a játéknak; mint az operett előadást produkált megint. Zseniális rendező, nagyszerű színházi, ember.

2973 zenebaratmonika 2016-12-28 17:31:28 [Válasz erre: 2971 smaragd 2016-12-28 16:58:08]
8 órai újság 1929. áprilisi cikke Kemény Egon első operettjéről, érdekes módon azt pedig Egon hangszerelte Ábrahám Pál segítségével, tehát ilyen is volt. Így azért nehéz eldönteni ki mit hangszerelt, vegyük úgy közösen hangszereltek az operetteket: A szégyenlős komponista A Fűvárosi Operettszínházban tegnap délben volt a „Kikelet-utca S..“ című operett-újdonság első zenekari próbája, A sanzonok, indulók, nóták, kupiék és táncok pompásan hangzottak a zenekarból; hiszen a fiatal zeneszerző: Kemény Egon együtt hangszerelte első operettjét a kitűnő Ábrahám Pállal, aki minden tehetségét és tudását, ötletét és humorát kollegájának rendelkezésére bocsátotta. Pompásan hangzott az új operett muzsikája és mindenki elragadtatással gyönyörködött benne: Faludi Sándor, a direktor, Szabolcs Ernő, a rendező, Harmath Imre, a librettista, az új operett szereplői és maguk a zenekar tagjai is; csak egy ember járkált izgatottan és idegesen a folyosón és semmiképpen sem akart bemenni a színpadra, vagy a nézőtérre: Kemény Egon, a komponista. — Nem, nem megyek be! — mondogatta egyre, amikor kapacitálni akarták, — én úgy szégyenlem magamat! . . . — Miért szégyenled magad? — Mert a zenekarban csupa komoly férfi ül, még a legfiatalabb, 24 éves zenész is jóval öregebb nálam és — nekik kell azt játszaniok, amit én írtam! . . . Az igazság az, hogy Kemény Egon, aki nagyon tehetséges és invenciózus muzsikus, s aki a bécsi Zeneakadémiát kitüntetéssel végezte: valóban nincs még 24 éves. De azért ninCs semmi oka a szégyenkezésre. Sőt! ... És ha már minden hívás ellenére nem ment be, majd ha a közönség hívja: csak jöjjön ki bátran és büszkén! . . .

2972 zenebaratmonika 2016-12-28 17:04:13 [Válasz erre: 2971 smaragd 2016-12-28 16:58:08]
De az az operett 1936 végén íródott, miután a berlini olimpián aranyérmet nyert a magyar vizilabda válogatott. Természetesen ezen operetteket nagyrészt maga Ábrahám hangszerelte, de örökös időhiányban szenvedett, mindig túlvállalta magát, ezért Kemény sokat segített neki az aprólékos részletekben.

2971 smaragd 2016-12-28 16:58:08 [Válasz erre: 2968 zenebaratmonika 2016-12-28 15:47:27]
Ábrahám Pál: "3:1 a szerelem javára" c. műve még a baráti, zenei munkatársi időszakban íródott, Kemény Egon hangszerelte. Ez az egész, különös zenei kapcsolat még szakmai, kutatói feltárásra vár.

2970 zenebaratmonika 2016-12-28 16:42:41
[url ]https://www.youtube.com/watch?v=maIXQFqowrU;hamilton [/url]

2969 zenebaratmonika 2016-12-28 16:04:10
[url] http://anhaltisches-theater.de/lady_hamilton;Szinhaz [/url] Eduard Künneke Lady Hamilton c. operettje 2017. január 27-től ismét műsorra kerül ANHALTISCHES THEATER DESSAU-ban.

2968 zenebaratmonika 2016-12-28 15:47:27 [Válasz erre: 2966 smaragd 2016-12-28 13:21:36]
A két operett, amiről említést tettem pont azok közé a darabok közé tartozott, aminek hangszerelésében Kemény Egon már nem vett részt, igaz kisebb sikert hoztak a szerzőnek. A Dzsajnát be se mutatták Magyarországon végül, gondolom azért, mert ez az indokínai téma nem igen vonzotta a magyar publikumot. Sikeres Ábrahám operett volt viszont a nem Kemény Egon segítségével hangszerelt Ábrahám darabok közül a 3:1 a szerelem javára és a Júlia, utóbbi 100 előadást élt meg a Városi Színházban, a mai Erkelben 1937-1938-ban. A 3:1 a szerelem javára pedig 1990 után is pár alkalommal a magyar színházak repertoárjára került, legutóbb 2014-ben a székesfehérvári Vörösmarty Színházban, ahol érdekes módon, talán a vizilabdacsapatos téma miatt, a tinik körében vált népszerűvé.

2967 Búbánat 2016-12-28 14:23:43 [Válasz erre: 2964 zenebaratmonika 2016-12-28 02:10:18]
Ha már újra szóba kerültek Ábrahám Pál és darabjai, itt említem meg, hogy a Dankó Rádió délelőtti operettműsorának 18 órakor kezdődő ismétlésében A Bál a Savoyban részletei is ismét felcsendülnek.

2966 smaragd 2016-12-28 13:21:36 [Válasz erre: 2965 Búbánat 2016-12-28 11:57:55]
A tények kedvvéért itt is említsük meg, hogy sok helyen hibásan szerepel,miszerint Kemény Egon zeneszerző hangszerelte Ábrahám Pál valamennyi művét. Ez nem igaz, ugyanis hat és fél évig tartott a zenei munkakapcsolat közöttük,tehát Kemény Egon zeneszerző Ábrahám Pál zeneszerző utolsó műveiben zenei munkatársaként már nem vett részt.

2965 Búbánat 2016-12-28 11:57:55 [Válasz erre: 2963 zenebaratmonika 2016-12-28 01:39:43]
Talán nem is baj, hogy az Ábrahám - Földes szerzőpár már nem fejezhette be új operettjét: akkorra már Európa-szerte játszották Eduard Künneke 1926-ban bemutatott "Lady Hamilton"-ját... ráadásul ugyanazon a címen játszani két operettet nem szerencsés; persze ki tudja, lehet, hogy Ábrahámé - ha megvalósul az operett-terv - népszerűbb zenés darab lett volna, mint a másik komponistáé? Egyébként Künneke operettjének részleteit még a hatvanas-hetvenes években is gyakorta műsorára tűzte a rádió.

2964 zenebaratmonika 2016-12-28 02:10:18 [Válasz erre: 2963 zenebaratmonika 2016-12-28 01:39:43]
Pesti Napló 1938.10.08. A Fehér hattyúról beszél Földes Imre: — A Fehér hattyú című operett librettóját én írtam, zenéjét Ábrahám Pál komponálta és a verseket Harmath Imre írta. Az operett a Városi Színházban fog színre kerülni 8 az eddigi tervek szerint október végén, vagy november elején jut a közönség elé. Minden attól függ, hogy mikor érkezik meg Tihanyi Vilmos, a darab rendezője Amszterdamból. — Kiről szól az operett! — Hősnője egy táncprimadonna. Az első felvonás a világháború közepén Szentpétervárott játszódik, a második Párizsban és a harmadik Kairóban, az emigráns orosz tisztek bárjában. A szerepeket Honthy Hanna, Fejes Teri, Sziklay Szeréna, Verő Erzsi. Delly Ferenc, Kabos Gyula, Feleky Kamill és Solti György játsszák.

2963 zenebaratmonika 2016-12-28 01:39:43 [Válasz erre: 2961 zenebaratmonika 2016-12-28 00:50:04]
Ez az Ábrahám - Földes operett azonban már nem készülhetett el...: Magyarország 1938.09.27. „Lady Hamilton" Földes Imre és Ábrahám Pál új operetten dolgozik. A »Viktória« és sok más nagysikerű zenés darab társszerzői nemrég fejezték be »A fehér hattyúi című daljátékukat, amely Anna Pavlováról szól és amelyet karácsony előtt mutatnak be, de a szorgalmas szerzők máris hozzáfogtak legújabb művükhöz, amelynek címe "Lady Hamilton".

2962 zenebaratmonika 2016-12-28 01:08:56
8 órai újság 1933. április 30. Május a színházakban: hurcolkodik két nagy operett- siker. Ötvenedik előadását érte meg tegnap a Kamaraszínházban László Aladár, Szenes Andor és Szántó Mihály „Bolondóra“ című burleszkoperettje, amelyet a két Latabár válalkozásában rendkívüli sikerrel adott elő a Kamaraszínház. Estéről-estére fokozódott a taps s a tegnapi jubiláns estén már szűknek bizonyult a Kamaraszínház nézőtere a közönség számára. Ez a páratlan siker hatott közre döntően abban, hogy a ,,Bolond- óra“ összes szereplőivel, jelmezeivel, díszleteivel ma estére már átköltözik a háromszor akkora nézőterű Fővárosi Operettszinházba s itt indul el harmadik jubileumához. A kitűnő együttes Hubay Elzivel, a nagyszerű táncszubrettel bővül s új lesz Keleti László, a komikus, Just Gyula, Bondi és Pető Zoltán. A szezon másik nagy sikere, a Kadétszerelem, a fiatal Gyöngy Pál pompás muzsikája, szép operettje, ugyancsak „hurcolkodik", mától kezdve a Ldbriola Színházban adja elő a Király Színház társulata, viszont a Király Színházban zökkenő nélküli halad második jubileuma felé az idei operett-termés másik nagy slágere: a Kék lámpás. Vasárnap mindkét színházban lesz két előadás, délután olcsó, este rendes helyárakkal. Megj. Utóbbi Brodszky Miklós operettje Már csak érdekességből is közlöm ezeket a cikkeket, hisz rengeteg operett van, és nem csak külföldi, hanem magyar szerzőtől is...

2961 zenebaratmonika 2016-12-28 00:50:04
Budapesti Hírlap 1938. december 24. Ábrahám Pál- Földes Imre-Harmath Imre F e h é r h a t t y ú c. operettje Megjegyzésem: Ez volt Ábrahám Pál utolsó magyarországi operettpremierje, 1939. márciusa körül a politikai helyzet miatt végleg elhagyta Magyarországot és Párizsba emigrált, később onnan Kubába majd pedig az Egyesült Államokba. Ott még írt egy operettet Tamburin címmel Alfred Grünwalddal, de ez nem került sehol se műsorra. Íme a cikk: Operettbemutató a Városi Színházban A Városi Színház pénteken mutatta be szokásos karácsonyi operett újdonságát, Címe: „Fehér hattyú”, szövegírói: Földes Imre és Harmath Imre, zeneszerzője Ábrahám Pál. A „Fehér hattyú” a szabályos operett összes közismert elemeiből áll: orosz nagyherceg és ünnepéit sztár (ezúttal az orosz balett híres táncosnője), táncoskomikus és szubrett, percenként egyre jobban levetkőző táncoló görlsereg és a kiegészítő mellékszereplők. Továbbá némileg rozoga humor, amely főképpen hátborzongató és fogatfájdító szójátékokban nyilatkozik meg. A zene jó Ábrahám-muzsika, a tárgy kedvéért oroszos mártással leöntve. Egészséges ritmika, kellemes dallamosság, finom harmonizálás jellemzi, sőt jeléül a szerző magasabbra törő ambícióinak, — mint Ábrahám utóbbi operettjeiben már többször elfordult, — a zenekar egy drámai pillanatban kicsi, de egészen rendes fugába kezd. A szereplők közül, mint rendesen, most is a finom, bájos, intelligens Honthy Hanna emelkedett ki. A többiek közül Sziklai Szeréna természetes komikuma, Köpeczy-Boócz Lajos (bár kissé küzd nem hozzávaló szerepével), valamint a kellemeshangú Solthy György érdemel említést. Upor Tibor sok szép díszletét megtapsolták épp úgy, mint a Vogel Eric tervei szerint készült jelmezeket. Fel kell még jegyeznünk egy fiatal, nagyon tehetséges táncosnő, Pulay Ételka nevét. A bemutatóest karmestere maga a zeneszerző volt. Honthy Hanna mellett Övé volt a siker legnagyobb része.

2960 zenebaratmonika 2016-12-27 12:17:08 [Válasz erre: 2959 Búbánat 2016-12-27 11:57:56]
Igen tudom, majd megnézem, de januárban a Sybill-re megyek. Sőt egy nagy kedvenc klasszikus musical is műsorra kerül márciusban, az Ének az esőben. Az Erkelben pedig egy másik nagy kedvenc operett Strauss Cigánybáró is újra színre kerül.





A lapunkban megjelent szövegek a Café Momus, vagy a szerző kizárólagos szellemi tulajdonát képezik és szerzői jog védi őket.
A szerkesztőség külön, írásos engedélye nélkül mindennemű (részben vagy egészben történő) sokszorosításuk, felhasználásuk, kiadásuk és terjesztésük tilos.