Kapcs. 249. sorszám
Áthozom a ide „smaragd” 1638. és 1637. sz. bejegyzéseit a Kemény Egon-topicból és beillesztem az én korábbi beírásom elé - legyen így együtt:
|
1638 smaragd • előzmény1637 • Válasz erre |
2019-04-17 07:14:26 |
|
|
A messzetűnt kedves A R á d i ó D a l s z í n h á z a újabb bemutatóval jelentkezik a héten, A m e s s z e t ű n t k e d v e s c. daljátékkal. A darab szövegkönyvét a nemrég elhunyt V i t á n y i János kezdte írni. Váratlan halála miatt már-már veszni látszott a történelmi témájú darab. A régi barát, E r d ő d y J á n o s azonban kollégális kegyelettel vállalta a még csak félkész mű folytatását, hisz ismerte Vitányi szándékát, aki a szomorú sorsú költőnek, F a z e k a s M i h á l y nak akart emléket állítani. A daljáték feleleveníti azokat az eseményeket és hatásokat, melyek megérlelték a költőben a L ú d a s M a t y i t - a plebejus népiesség e merész alkotását. A darab felépítése:
(Szombat, Kossuth.20.25.) A képen: Simándy József (Fazekas Mihály) és Palócz László (Pálóczi Horváth Ádám) valamint a Földényi-kórus
|
||
| 1637 smaragd • Válasz erre | 2019-04-16 07:10:06 | |
|
Tegnap elhunyt László Margit, a kiváló operaénekesnő, emlékére idézem főszerepét KEMÉNY EGON: "Messzetűnt kedves" című történelmi daljátékában, amelyben a francia polgármester leányának szerepét - Ámelit, ahogyan Fazekas Mihály nevezte - énekelte: Kemény Egon - Erdődy János: „A messzetűnt kedves” (1965) Magyar Rádió, történelmi daljáték. Szereplők: Fazekas Mihály – Simándy József/Darvas Iván, Pálóczi Horváth Ádám – Palócz László/Láng József, Ámeli – László Margit/Domján Edit, Julika – Andor Éva/Örkényi Éva. Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendezte: László Endre. A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Bródy Tamás vezényelte, közreműködött a Földényi kórus. Bemutató: archivum.mtva. Műsor 1965.05.21 NEWS-RTV19650521018 RTV 1965. év, 20. hét 1965. május 21. - 1965. május 28
|
||
| 249 Búbánat • előzmény248 • Válasz erre | 2016-04-04 11:45:12 | |||
| Az 1955-ös Hatvani diákjai című Kemény Egon-daljátékot tíz évre rá követte egy újabb Kemény Egon-daljáték a rádióban, amelynek felvételén ugyancsak Simándy József énekelte a tenor főszerepet: „A messzetünt kedves” – de itt a prózát nem ő mondta; a dialógusokban Darvas Iván szerepelt. „1965. május 22-én mutatták be a Rádió Dalszínházának új felvételét: Kemény Egon A messzetünt kedves c. daljátékát. Zenéjét Kemény Egon, sok népszerű operett, keringő és sláger-dal szerzője komponálta. A darab szövegkönyvét Vitányi János kezdte írni. Váratlan halála miatt már-már veszni látszott a történelmi témájú darab. Erdődy János azonban vállalta a még csak félkész mű folytatását, hiszen ismerte Vitányi szándékát, aki a szomorú sorsú költőnek, Fazekas Mihálynak akart emléket állítani. Fazekas Mihály, a debreceni költő és botanikus kalandos élete és romantikus, ám szomorú szerelme alkalmas arra, hogy regényt vagy színdarabot írjanak belőle. Ifjú korában a debreceni református kollégiumot szűkre szabott, szigorú világnak érezte. Inkább a nagy tettek, a szabad mozgás és a messzi országok vonzották, ezért, mielőtt még befejezte volna a teológiai akadémiát, felcsapott huszárnak és nemsokára tiszt lett. Versei tanúskodnak arról, hogy már mint délceg főhadnagy szerelemre lobbant egy francia lány, Ameli iránt, ám a körülmények nem tették lehetővé hogy boldogok lehessenek. Csalódott a hadi-életben is és 14 évi katonai szolgálat után visszatért szülővárosába, hogy új életet kezdjen. A felvilágosodás egyik jelszava volt: „Műveljük kertjeinket”. Fazekas Mihály humanista szenvedéllyel fordult a természet felé, botanikával, költészettel, Debrecen város közügyeivel és Kalendárium szerkesztéssel foglalkozott. Megalkotta az első Magyar füvészkönyvet és megírta élete fő művét a magyar nép igazság-osztó mesehőséről: Ludas Matyiról. Nagy szerelmének, Amelinek emléke azonban a sírig elkísérte, a hagyomány szerint emiatt nem házasodott meg sohasem. 1828-ban, 62 éves korában magányosan halt meg.” /Forrás: RÁDIÓFÓNIA 75 esztendő a magyar zene hullámhosszán (1925 - 2000) A rádiósorozat rövidített, írásos változata Összeállította: Bieliczkyné Búzás Éva/ Kemény Egon- Vitányi János – Erdődy János: A messzetűnt kedves (Történelmi daljáték) A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1965. május 22., Kossuth Rádió 20.25 – 22.00 Vezényel: Bródy Tamás Km.: az MRT szimfonikus zenekara és a Földényi-kórus Zenei rendező: Ruitner Sándor Rendező: László Endre Szereposztás: Fazekas Mihály – Simándy József (Darvas Iván) Pálóczi Horváth Ádám – Palócz László (láng József) Amelie – László Margit (Domján Edit) Julika – Andor Éva (Örkényi Éva) Polgármester – Várhelyi Endre (Basilides Zoltán) Carpentier – Szőnyi Ferenc (Benkp Gyula) Kovács strázsamester – Domahidy László (Farkas Antal) Werdemühl lovag – Külkey László (Lázár Gedeon) Öreg fazekas – Márkus Ferenc Mme Garron – Gáborjáni Klára Schatten gróf – Velenczei István De Breuil márki – Ujlaky László Rektor – Katona Lajos |
||||
|
|
||||
Simándy József Mascagni Parasztbecsület c. operájának rádiófelvételén
Forrás: Parlando.hu
Kemény Egon-Ignácz Rózsa-Soós László-Ambrózy Ágoston: "Hatvani diákjai"
Daljáték, Magyar Rádió, 1955
Újabb fényképfelvétel a stúdióban (1955), amely az archivum.mtva.hu oldalon jelent meg, ritkaság, én is most láttam először.
A cikk szövege fórumainkon is tovább élt, és korábban máshol is többször idézték, innen ered.
Simándy József
Forrás: tiszatajonline.hu.
Készül a "Hatvani diákjai"
címmel tudósított a cikk a hangfelvételről fényképekkel is megjelenítve a rádióstúdióból.
Nagy örömmel fedeztem fel ezt a képet, eddig sosem láttam!
A most megjelent két KEMÉNY EGON-CD közül a "Komáromi farsang" felvételéről már láttunk képet, így ez az újdonság a 'Hatvani'-ról pont jókor jött :-) azaz a mai generációkhoz közel hozza a szerzőket, az előadókat és az egykori rádiós életet, mindezt az akkori rádióújság révén, ahol 1955-ben megjelent.
Ez a kézbevehető hírforrás megszűnt, annál is értékesebb, hogy ez a cikk és kép megmaradt.
Itt szeretném megköszönni mindenkinek, aki kezdeményezte, engedélyezte és elvégezte ezt a nagy munkát!
MTVA Archívum
A Dankó Rádió „Túl az Óperencián” mai adásában hallott zenék közül kiemelem:
Lehár Ferenc: A mosoly országa
A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1971. november 11., Kossuth adó 19.35 – 21.29
Szövegét Victor Léon A sárga kabát című librettóját átdolgozva Ludwig Herzer és Fitz Löhner írta.
Fordította, a verseket írta: Harsányi Zsolt
Km.: az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara (Karigazgató: Sapszon Ferenc)
Vezényel: Bródy Tamás
Zenei rendező: Balassa Sándor
Rádióra átdolgozta és rendezte: Rácz György
Szerkesztő: Bitó Pál
Szereposztás:
Lichtenfels gróf – Balázs István
Liza, a leánya - Házy Erzsébet
Hardegg bárónő, a nagynénjük – Simon Zsuzsa
Szu Csong herceg – Simándy József
Mi, a húga – Kalmár Magda
Csang, a nagybátyjuk, miniszterelnök – Radnay György
Hadfaludy Feri – Bende Zsolt
Fu Li, követségi titkár – Szatmári István
Főajtónálló – Börzsönyi Mihály
- Szu-Csong dala, II. felv.: (Simándy József)
„Vágyom egy nő után, egy nő után kerget a vágy! Vágyom a két kezét, fehér kezét, mely olyan lágy. Vágyom a mozdulatát, amely a véremen hullámzik át. Vágyom szavát, azt a bűvölőt, vágyom utána és imádom őt!...”
- Mi és Hatfaludy Feri kettőse a III. felvonásból:
Próza, dialógus, majd énekszám: „Zig-Zig-duett (Fehér virág)” (Kalmár Magda és Bende Zsolt)
Mi:
Zig-Zig-Zig-Zig-Zig-Zig-Zig
Zig-Zig-Zig-Zig-Zig-Zig-Zig….
Feri:
Fehér virág, kacér virág, idegen mezőkön termettél. Fehér virág, kacér virág, miért hogy muskátli nem lettél? Miért is nem lehet, hogy kalapomhoz tűzzelek?! Miért is nem lehet, hogy pántlikába fűzzelek?! Fehér virág, kacér virág, de kár hogy nem otthon termettél!
Mi:
Piros virág, tilos világ, idegen mezőkön termettél. Piros virág, tilos világ, de kár hogy virágom nem lettél?!
Feri:
Miért is nem lehet, hogy kalapomhoz tűzzelek?! Miért is nem lehet, hogy pántlikába fűzzelek?!
Együtt:
Fehér/Piros virág, kacér virág/tilos világ, de kár hogy nem otthon termettél!
- A III. felvonás fináléja
Bevezető próza, dialógus, majd ének (Házy Erzsébet, Kalmár Magda, Bende Zsolt, Radnay György, Simándy József)
„- Már búcsúzom Tőled én… Egy dalt akartam énekelni halkan… /-Eredj, Liza, távozz békével, légy boldog! Isten önnel, kedves gróf! …/- Isten veled, kis Mi!... /- A boldogságot le lehet győzni, de a boldogtalanságot soha!.../ - Drága húgocskám, ne nézz búsan rám. Nem segít itt a búsulás… - Nem sírok én, hazánkban ez nem szokás…/- Mosoly ország más világ… /- Hogy tudod, ilyen könnyen elviselni! – ez már minálunk így szokás…/- Mosolygó nézés és jólnevelt arc, mögötte könnyezik a szívem, de hogy itt benn mi fáj, azt nem tudja más!”
A délelőtti adást megismétli a rádió ma délután hat órától, és az interneten is meghallgatható ez a műsor. (www.dankradio.hu)
Dalos László írói vénája igen sokszínű volt...
Simándi Péter összeállításában és szerkesztésében megjelent könyv (2005): Simándy József újra "megszólal."... (A nagy művész nyilatkozatai, a vele készült riportok és jubileumainak dokumentumai)
Ennek hátoldalán olvasható az alábbi AJÁNLÓ Dalos Lászlótól:
Még egyszer Simándyról
"Majd megsegít az Isten! Mi benne bízva bízunk..." - énekelte az Első rab tizenhét taktusát Schulder József, a Magyar Királyi Operaház Énekkara tenor kettő szólamának fiatal művésze, Beethoven születésnapján, 1944. december 15-én, a Fidelio első felvonásában. Úgy tudom, akkor először és utoljára, mert tíz nap múlva ostromlott várossá lett Budapest. Simándy csak 1954. március 6-án találkozott ismét a német mester remekművével. "Ez életem egyik legcsodálatosabb dátuma; először énekeltem el a Fidelio Florestanját..." - emlékezik Bánk bán elmondja című könyvében.
Megsegítette az Isten. Páratlanul szép hangot adott neki, és az ehhez a hanghoz társuló mesteri énekelni-tudást és mindenféle színészi tehetséget. Mellette állt az Isten: a társadalom mélységéből indult fiatalember nehogy összeroppanjon a szokatlan, új életforma okozta "légnyomásváltozás" súlya alatt.
Ösztönös zseni volt, s egyúttal bámulatosan fegyelmezett, jó tanuló, túl a fantasztikus teherbírású idegrendszeren, állóképességen, az elnyűhetetlen szorgalmon, amelyek mind az operaéneklési hivatáshoz szükségeltetnek. Csak így tudott a kétkezi munkás-sorból Lohengrinig, Bánk bánig, Otellóig eljutni.
Az Első rabtól a búcsúelőadásán, 1980. június 5-én elénekelt Otellóig több mint három és fél évtizeden át kísérhettem figyelemmel krónikásként, az ő művészi kibontakozását, gazdagodását, útját abba a magasságba, ahová kevés magyar operaénekes ért el. Simándy József páratlan alázattal hajtott fejet Verdi, Wagner, Erkel, Puccini, Kodály, és mind a többiek alkotói munkássága előtt, hogy minél nagyobb igazsággal szólaltassa meg őket az operaszínpadon, a hangversenyteremben.
Ezt az írást az Első rab szavaival kezdtem és most a Psalmus Hungaricus Zsoltárosának szavaival folytatom: "Istenem, Uram! Kérlek tégedet, / Fordítsad reám szent szemeidet..." - hiszen egyszerre jutnak eszembe, ha Simándy Józsefre gondolok; egyszerre hallom énekszavát és hallom beszédhangját is, amely szinte élően szólal meg e könyv írásaiban. Egyes motívumok természetesen ismétlődnek, de ez is csak árnyalja a nagy művészről őrzött képünket.
Ajánlom ezt a könyvet mindazoknak, akik Simándy Józsefet színpadon láthatták, és még inkább azoknak, akik sajnos soha nem találkozhattak vele. Mindannyiunk szerencséje, hogy sok hangzó anyag maradt utána: teljes operák lemezfelvételei, áriák, klasszikus dalok, rádiódaljátékok, operettrészletek. Bánk bánjáról és Otellójáról a Magyar Televízió operafilmet forgatott. Mindez hozzáférhető e kötet olyan mai és holnapi olvasóinknak is, akik színpadon már nem láthatták a kor legnagyobb magyar tenoristáját.
Négy évtizeden át sokat és sokfélét írtam róla: hírt, jegyzetet, interjút, riportot, kritikát, cikksorozatot, könyvet; végül - halotti búcsúztatót is. Köszönöm a sorsnak, hogy kortársa lehettem.
Dalos László
A "Mosolyod"-dal rádiófelvételének bemutatója 1954-ben volt, a Rádiózenekart Polgár Tibor vezényelte.
Szerintem stílusában kicsit elnagyolt ez a cikk, ami nem jellemző Dalos Lászlóra...bár pontosan ugyanígy szerepel a Simándy-Dalos könyvben is.
Simándyra vall viszont, hogy ellenőrizte a feleség szeme színét, magam előtt látom ezt a jelenetet :-) más kérdés, hogy miért volt ő is jelen a felvételen, úgy rémlik, a Rádióban dolgozott.
Azt a fotót nem ismerem, ami a rádiófelvételen készült.
A két barát, Kemény Egon és Simándy József "Mosolyod"- fotója már korábban is megjelent, a képfelirat szerint TVfelvételhez készültek.
A dal a Sárospataki Alkotóházban született, ahol a Kemény-Dalos szerzőpár, szintén barátok, éppen tartózkodott.
A Film Színház Muzsika 1972. január 15. keltezésű, 3. számában Dalos Lászlónak Simándyról írt cikksorozatának - „Háromszázezer magas cé” Simándy József — Lapok egy élet regényéből - 11., utolsó részében, a fotók között van ez is:
„Kemény Egonnal a Mosolyod című dalt korrepetálja” (a képen látni: Simándy énekel, a kezében kottát tart, Kemény kottából zongorán játszik).
A cikksorozat első részében (1971-11-06 / 45. szám) pedig ez olvasható a cikk szerzőjétől: a Mosolyod című dal szövegírójától – a darab keletkezéséről:
Egy „Simándy-dal”
"Egy másik kép. A rádió hatos stúdiójában. Kemény Egon „Mosolyod” című dalának felvétele folyik.
A dal egyébként úgy született, hogy Kemény Egon egyszer ezt mondta a szövegírójának:
— Kellene írni egy Simándy- dalt...
Akkor már, 1953-ban, túl a Kossuth- díjon, a népszerűség csúcsain járt az énekes, természetesnek hatott hát, hogy Simándy-dalt akartak írni; olyant, amelyik a „testére”, vagyis a hangjára van szabva teljesen. Komponista és szövegíró megírta a dalt, az énekes a rádió zenekarával elpróbálta egyszer ^kétszer, majd a szünetben így szólt a szövegíró feleségéhez:
— Mutassa csak a szemét...
Váratlan volt a kérés. De készséggel teljesíttetett.
— Nem, nem magáról irta ezt a dalt a férje! A maga szeme nem kék.
A dalban ugyanis — egy vissza-visszatérő dalszöveg-közhelykészlet nemes tagjaként — a „kék szem” is előfordult.
Ezen aztán jót nevettek: énekes, szövegíró-feleség, zeneszerző és szövegíró. Bár az utóbbiban alkalmasint maradt némi lelkifurdalás. Nem a közhely miatt, nem! Azért inkább, mert ötévi házasság után sem tanulta meg hitvese szemének színét.
Holott róla írta a dalt."
Idemásolom Ardelao fórumtársunk korábban beírt bejegyzését (Kemény Egon-topic) a dal szövegével:
|
621 Ardelao 2016 -12-17 06:31:51 Kemény Egon-Dalos László: Mosolyod – énekhangra, zongorakísérettel, kotta |
Dalos László: Mosolyod
Mosolyod száll a szélben,
tündöklő tollú, hófehér madár.
Repül a szív, nem ér el,
szemednek tiszta kékje messze már.
Örökös vágy a lelkem,
bárhova mégy, oly hűséggel kísér.
Akár a fényt az árnyék,
követ a néma szenvedély.
Bolyongó, sose múló kikeleti fény
ragyog az égbolt sima tükörén:
arcodnak mása, mint kedvem odafestett!
Hallgatsz-e rám, te egyetlen, te legszebb?!
Mosolyod száll a szélben,
tündöklő tollú, hófehér madár,
Repül a szívem, érzem,
repül a szálló mosolyod után.
Gesztenyefáknak remegő lombján
színaranyban ég az alkonyat.
Mélytüzű rózsák illata hull rám,
idehallom drága hangodat.
Mosolyod száll a szélben … stb.
Közvetlen beszélgetésekkel, művészfellépésekkel, az est díszvendége meglepetésével, korabeli kritikák, cikkek bemutatásával, hangfelvételekkel idézi fel a most megjelent film
Kemény Egon személyét, zenéjét - a "Hatvani diákjai" (1955) és a "Komáromi farsang"(1957) CD-k bemutatóján:
YT https://youtu.be/FMRDsMg0nX4
Simándy Józsefné, a CD-bemutató díszvendége - elfogadva Kemény Anna Mária meghívását - a filmfelvételen a 23:06 időponttól szerepel és emlékei közül kiemelte Kemény Egon Simándy József operaénekesnek komponált dalát:
KEMÉNY EGON - Dalos László: "Mosolyod" (1953)
dal tenor hangra nagyzenekari kísérettel
amelyet meglepetésként, a műsorba illesztve a közönség meghallgathatott. További információk a KEMÉNY EGON CD-kről: kemenyegon.hu
Művész portré - Simándy József
Budapest, 1959. november 11.
Simándy József operaénekes gyermekeivel a zongoránál. (Simándi Péter és Simándi Judit)
MTI Fotó: Tormai Andor
Tulajdonos: MTI Fotóarchívum
Azonosító: MTI-FOTO-812125
Fájlnév: F__TI19591111003.jpg
Művész portré - Simándy József
Budapest, 1959. november 11.
Simándy József operaénekes a "Mint a hinta leng az inga" című mesekönyvet nézegeti gyermekeivel. (Simándi Judit és Simándi Péter)
MTI Fotó: Tormai Andor
Tulajdonos: MTI Fotóarchívum
Azonosító: MTI-FOTO-812124
Fájlnév: F__TI19591111002.jpg
HATVANI DIÁKJAI - Nagyon szép részlettel emlékezett meg Nagy Ibolya szerkesztő-műsorvezető a Hatvani diákjai három fő szerepét alakító művész, Petress Zsuzsa és Simándy József elhunyta évfordulóján hozzákapcsolva Hatvani professzort alakító Bessenyei Ferenc születésének 100., ez évi jubileumát
A Hatvani diákjai bemutatója (1955) szinte egy napra esett Ignácz Rózsa születésnapjával (akkor 46 éves volt).
2019 - Kemény Egon halálának 50.,
2019 - Ignácz Rózsa születésének 110. és halálának 40. évfordulója.
A közel 15 perces részlet Hatvani éjjeli csillagászati megfigyeléseivel indul, famulusa mellette van, segítségére lenne, ám a professzor hamar észreveszi ennek okát, bánatát, sejti, hogy emiatt tölti ébren az éjszakát.
„Ha a távcsőbe nézel hosszasan....” halljuk Hatvanit, Bessenyei szelíden oktató hangján és Simándyt , aki nagyon természetesen, kiváló prózai előadással (ebben a daljátékban először operaénekesi pályája során) árulja el szíve titkát, professzora megértően a segítségére siet: felfedi előtte, hogy milyen út vezeti el majd szolgadiákként a diplomaszerzéshez. Máté - Simándy hálás hangon mond köszönetet és elindul a megfigyelés előkészítésére.
Ekkor Amál kopog az ajtón, veszélyre figyelmezteti a professzort, és a jelenet után most kezdődnek a duettek, amelyeket az utóbbi években is hallhattunk, most így teljességükben érvényesülnek a daljáték zenei, prózai és előadói szépségei, a zenei rendezés és a rendezés rádiós erényei.
"Szép is vagyok, jó is, mégis árva vagyok...." énekli Petress Zsuzsa Bessenyei Ferenccel:
"Nem születtünk kóbor, vándorló madárnak..." „...Megkérdeztem a madártól, a fecskétől, a gólyától..."
Máté toppan be és a jelenet folytatódik, meglepődve látja Amálkát Hatvanival beszélgetve, az éjszaka közepén...a professzor a fiatal leány hazakísérésére bíztatja diákját, aki készséggel teszi ezt, Amálka kedvére is....
"Az életemnél is jobban szeretlek Amálka" - hangzik Simándy vallomása, olyan gyengéden, hogy minden bizonnyal emlékezetes maradt évtizedeken át a rádióhallgatók körében, ráismerhetnek, akik a CD-n újra meghallgatják, és a leendő hallgatók fülében is zengeni fog.
"Az ördöngős Hatvani vigyáz rátok, ha kell, kitoldja a szemét egy távcsővel" - szól Hatvani, védve és az illemre figyelmeztetve.
„Nézd, milyen csendes a holdfényes utca...” hangzik el a mondat, ismét megcsodálhatjuk, a színészi tehetséget, egy mondat szépségét, ahogyan Petress Zsuzsa megformálta, a hallgató szívéhez elérve, saját élményeinket érinti meg...
Kemény Egon korhű, finom zenéje átszövi a jelenetek egy részét is, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara szépen szólaltatta meg, a zeneszerző jelenlétében vették fel.
A „Túl az Óperencián” című műsorban gyakrabban hallott duett következik, Amálka és Máté dala:
„Felhőcske száll a Hold előtt...” Simándy József énekel, „Ha majd a fény…”
„Alszik a város, szendereg...” Ambrózy Ágoston választékos, hangulatos versei.
A hosszabb részletet Simándy József hangja, Máté szavai zárják le, Amálkát nyugtatja kedvesen, Hatvanira utalva:
„Nem leselkedik ő miránk, mikor a Holdat nézheti...” nagyzenekari befejezéssel.
Budapest, 1961. december 14. Simándy József (René des Grieux, diák) és Házy Erzsébet (Manon Lescaut) Giacomo Puccini Manon Lescaut című operája próbáján.
Az operát 1961. december 22-én mutatja be Mikó András rendezésében a Magyar Állami Operaház.
MTI Fotó: Keleti Éva
Tulajdonos: MTVA Sajtó- és Fotóarchívum
Azonosító: MTI-FOTO-829138
Fájlnév: F__EV19611214005.jpg
Azonosító: MTI-FOTO-829142
Fájlnév: F__EV19611214016.jpg
Azonosító: MTI-FOTO-829137
Fájlnév: F__EV19611214001.jpg
Simándyra (is) persze egész évben (meg)emlékez(het)ünk. "Jár neki" - is...
Biztosan lesz alkalom, hogy kérdésedet megválaszolja.
Az emlékezéseket most Simándy József elhunyta alkalmából írtuk (az 572 számú bejegyzés címére utalok.)
Jut eszembe: Simándi Pétert már régen nem látom az Opera kórusában fellépni az operaelőadásokon. Talán "nyugalomba" vonult?...
Bizony: Péter ő - fiú s nem leány...
A két gyermek: Simándi Péter és húga Simándi Judit.
Belpolitika - Országgyűlési képviselői és tanácsi választások
Budapest, 1963. február 24. Simándy József, a Magyar Állami Operaház Kossuth-díjas magánénekese, érdemes művész feleségével, Hegedűs Judit balettművésszel és lányaival, Judittal és Katalinnal, leadja szavazatát az országgyűlési képviselői és tanácsi választásokon.
MTI Fotó: Keleti Éva
Tulajdonos: MTVA Sajtó- és Fotóarchívum
Azonosító: MTI-FOTO-840339
Kultúra - Portré - Hegedűs Judit
Hegedűs Judit balettművész ifjabb Johann Strauss Cigánybáró című, háromfelvonásos daljátékában a balettbetét szereplőjeként.
A bemutató a Magyar Állami Operaházban 1950. október 28-án volt. Rendezte Nádasdy Kálmán, a díszletet Fülöp Zoltán, a jelmezeket Márk Tivadar tervezte.
A műtermi felvétel pontos ideje ismeretlen.
MTI Fotó/Magyar Fotó: Várkonyi László
Tulajdonos: MTI Zrt. Fotóarchívum
Azonosító: MTI-FOTO-766921
Forrás: MTVA Archívum
https://www.youtube.com/watch?v=Shr16h49o2w
2019-03-03 Vasárnapi szentmise a Gazdagréti Szent Angyalok Plébánián (Évközi 8. vasárnap)
Közzététel: 2019. márc. 3.
"smaragd": "Az Apostol Tv közvetítette a szentmisét - Simándy József művész úrra emlékezve, halálának 22. évfordulója alkalmából - a felvétel a YT-on megtekinthető."
Az Apostol Tv közvetítte a szentmisét - Simándy József művész úrra emlékezve, halálának 22. évfordulója alkalmából - a felvétel a YT-on megtekinthető.
A Dankó Rádió "Túl az Óperencián" operettműsorában Simándy József , és a száz éve született (1919. február 10.) Bessenyei Ferenc emléke mellett Petress Zsuzsa emlékének is szóltak a dalok:
Petress Zsuzsa, magyar színésznő, primadonna, a Budapesti Operettszínház érdemes és kiváló művésze volt. Ma tizennyolc esztendeje hagyott itt bennünket. (Budapest, 1928. december 11. – Budapest, 2001. március 4.)
Dankó Rádió
SIMÁNDY JÓZSEF EMLÉKÉRE
Kemény Egon - Ignácz Rózsa - Soós László - Ambrózy Ágoston: HATVANI DIÁKJAI
Magyar Rádió, 1955, daljáték
felvételeiből hallhatunk jelenetet és duettet, zenei részeket, Petress Zsuzsa (Amálka), Bessenyei Ferenc (Hatvani professzor) és Simándy József (Kerekes Máté szolgadiák, Hatvani famulusa) főszereplésével, mindhárman az ének és a prózai szerepüket is alakították a darabban, amint már olvasóink előtt ennek története bizonnyal ismeretes.
Az elhangzott részletek a most megjelent CD 2. lemeze elején találhatók:
Amálka és Hatvani kettőse....
"Megkérdeztem a madártól..."
majd két rövid jelenet következett zenei aláfestéssel - Amálka és Máté
Ezt követte
Amálka és Máté kettőse
"Ha majd a fény..." és a jelenet vége.
A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.
Túl az Óperencián - Nagy Ibolya műsora - Dankó Rádió
Simándy József születésének mai évfordulójára (1916 - 1997)
Kapcs. 462. sorszám bejegyzéséhez
https://www.kozterkep.hu/~/22238/Simandy_Jozsef_Abaujker_Aranyospuszta_2003.html oldalról
Simándy József a Kossuth-díjas operaénekes, a Magyar Állami Operaház örökös tagja, nemzetünk felejthetetlen Bánk bánja életének utolsó 5 évében a gazdagréti katolikus közösséghez tartozott.
Simándy József életében utoljára, utolsó nyilvános fellépéseként 1994. május 1-jén a nagymise után Aranyos faluban énekelte el a „Hazám, hazám…” áriát (itt: a balatongyöröki házában énekli a televíziós felvételen - youtube.com) - ezt a ház falán kézírásával is dokumentálta.
A vendéglátók a budapesti gazdagréti gyülekezet Aranyoson táborozó tagjai voltak. Ennek emlékére hozták létre a közismert László Atya kezdeményezésére, a Simándy József emlékházat.
Az emlékházban elhelyezték a művész személyes használati tárgyait, egykori jelmezét, íróasztalát a székkel. Régi sikerek plakátjait és számos fotót és festményt a falakon, ahol a színházi maszkok mögé helyezett, rejtett világítás teremt teátrumi hangulatot.
Kívül a tornác védelmében megőrizték és konzerválták Simándy József kézírását, melyet egykor László Atya kérésére kanyarított a falra.
Az emlékház homlokzatán Simándy József és László Atya monogramja látható.
Abaújkér - Aranyospuszta
Napsugár utca 14. A Napsugár utca jobb oldalán
Forrás: Aranyosi Völgykapu programja
Most hallható:
Hatvani diákjai, Dankó Rádió!
https://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo/
Jelenet és zenei részek a most megjelent digitalizált felvételek, Nagy Ibolya műsorában.
"smaragd" fórumtárs írta a Kemény Egon-topicban:
A "Hatvani diákjai" és a "Komáromi farsang" daljátékok CD-bemutatóján Kemény Anna Mária meghívott vendégeként Simándiné Hegedűs Judit asszony, Simándy József, a Magyar Állami Operaház örökös tagja, Kossuth-díjas oparaénekes özvegye is részt vett.
Az est meglepetése Jutka asszony színpadi fellépése volt, amely során Kemény Egon és Simándy József barátságára emlékezett, amikor a művészek gyermekei még kicsik voltak. Az Operaház Balettkarának tagjaként családi és szakmai feladatait egyaránt ellátta.
A mai napon, Simándy József halálának 22. évfordulóján elevenítem fel a néhány héttel ezelőtti eseményt, ahol özvegye nagy szeretettel nyújtotta át Kemény Anna Máriának az erre az alkalomra - nem kis fáradozás után - megtalált Kemény Egon - Dalos László: "Mosolyod" című dalfelvételt. Jutka asszony elmondta, hogy a dalt Kemény Egon Simándy József részére komponálta.
Ez a dal műveszbarátságuk nevezetes, szép emléke, akárcsak a néhány évvel később, a Magyar Rádióban felvett "Hatvani diákjai".
Simándy József, Kossuth-díjas operaénekesre emlékezünk halálának 22. évfordulója alkalmából, a mai vasárnap, a 10 órai szentmisében.
Közreműködik: Kertesi Ingrid operaénekes, valamint Fülep Máté, a X. Szegedi Nemzetközi Simándy József énekverseny díjazottja. Hálásan köszönjük a neves művészek közreműködését.
https://szentangyalok.hu/site/hirek
Együtt voltunk, mintha velünk lett volna...nagyon finom, szép zene idézte fel emlékét.
Petress Zsuzsa (Fodorító Amálka), Mezei Mária (Elmira), Bessenyei Ferenc (Hatvani István professzor) és Simándy József (Kerekes Máté szolgadiák) 1955 körül készült portréi a CD duplaalbum Ismertető füzetének második oldalán, ill. a főszereplőké Bessenyei Ferencé és Simándy Józsefé a hátsó borítón is láthatók.
Forrás, copyright és köszönet: Operaház Emlékgyűjtemény, PIM – OSZMI, MTI.
KEMÉNY EGON: Hatvani diákjai
A daljáték rövid tartalma:
Hatvani István külföldi egyetemeken elismert tudós. A Debreceni Református Kollégium professzora, ingyen gyógyítja betegeit. A haladást szolgáló kísérleteit sokan varázslatnak, boszorkányságnak tartják. Diákjai, Kerekes Máté, Pálóczi Horváth Ádám, és a többiek, édesatyjukként szeretve tisztelik, kántussal dicsőítik. 1780-ban a császári biztos Hatvani régi ellenségével, a Kollégium matézis professzorával, összeesküvést tervel ki ellene. Szövetségeseikkel – Bule Lajos a kapatos, volt pedellus, Füzéressy Kristóf, az arisztokrata származására büszke, de bukásra álló kollégiumi diák és előkelő dáma rokona, Elmira – külhoni ajánlat elfogadására próbálják rábírni az „ördöngös” Hatvanit, hogy megszabadítsák tőle Debrecent. Kerekes Máté szegény szolgadiák beleszeret Fodorító Amálkába, akinek apja hallani sem akar róla, mert diplomás férjet szán neki. A gazdag csizmadia céhmester leánya hozományát ősi címerük némi aranyozásához Kristóf szeretné elnyerni, Fodorító Márton vagyonára Elmira is szemet vet. A magyar tudós, Hatvani, hűséges marad nemzetéhez és kedves diákjaihoz, a fiatalok boldogsága lesz legszebb tiszteletdíja.
Dankó Rádió mai ismétlés kb: 18. 35-kor
https://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo
KEMÉNY EGON - Ignácz Rózsa - Soós László - Ambrózy Ágoston: Hatvani diákjai (1955)
Magyar Rádió, a daljáték rádióváltozata
A jelenet - CD 1, 20. track - szereplői: Simándy József, Zenthe Ferenc, Bessenyei Ferenc, Sinkovits Imre, Lázár Gida, Horváth Tivadar, Dékány László, Suka Sándor. (próza)
- CD 2, 2. track: Petress Zsuzsa és Bessenyei Ferenc énekel egy kettőst (km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Lehel György): "Szép is vagyok jó is, mégis árva vagyok"
Áthozom ide a Kemény Egon-topicból:
Ruitner Sándor:
20.
"Fodorító Amálka az éj leple alatt felkeresi Hatvani professzort, hogy értesítse az ellene szőtt összeesküvésről, amit Kristóf amúgy udvarlás közben fecsegett ki… Bessenyei Ferencet szerepei –abban az időszakban – kemény, vagy még keményebb vonások felöltésére kényszerítették. Akkor éppen így skatulyázták be. Amikor ennek az összeállításnak tervezgetésekor visszahallgattam a következő részletet, meg kell mondanom, most először lepett meg az a puha, szeretetteljes hang, ami itt megszólal:..."
21.
"Feltétlenül szükségesnek érzem megemlíteni, hogy Bessenyei Ferenc ekkortájt ismerkedett és barátkozott meg a zenés műfaj rejtelmeivel. Éppen ezért feltűnő volt, hogy ez a fantasztikus indulatokkal és hallható energia-felesleggel rendelkező művész szinte félénk kis nyuszivá változott abban a pillanatban, amikor a szimfonikus zenekar előtt kellett énekelnie az imént hallott kettőst….
Volt olyan pillanat is, amikor azt kérte, hogy – csakúgy mint Sinkovits – ő is kapjon énekes dublőrt, akadt olyan momentum, amikor egyszerűen ki akart rohanni a stúdióból, de közben a szerep, amit felvállalt, percről percre, szinte láthatóan, érezhetően vált sajátjává…"
Forrás: Kemény Egon-topic - „smaragd” fórumtárs bejegyzései (1519., 1520. sorszámok):
"Arckép egy mű tükrében"
KEMÉNY EGON és a "Hatvani diákjai" című daljáték
Írta és összeállította: Ruitner Sándor
Szerkesztő: Schubert Ferenc
Magyar Rádió, 1997
Mindez a legszebb rádiós időket idézi...köszönjük.
A zeneszám bejátszása előtt Nagy Ibolya megemlékezett a ma 100 éve született Bessenyei Ferencről.
Dankó Rádió mai ismétlés kb: 18. 30-tól
https://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo/
KEMÉNY EGON - Ignácz Rózsa - Soós László - Ambrózy Ágoston: Hatvani diákjai (1955)
Magyar Rádió, a daljáték rádióváltozata
Ma, nagy meglepetésemre már hallhattunk is egy jelenetet - osztályterem, tanóra, felelés Hatvani professzornál a Debreceni Református Kollégiumban - a most megjelent, restaurált és digitalizált CD felvételből (amely "felfrissítve" került vissza az MTVA Zenei Archívumába), majd a "Megkérdeztem a madártól" című duettet Petress Zsuzsa és Bessenyei Ferenc énekelte.
A jelenet és a duett kiválasztásakor Nagy Ibolya műsorvezető-szerkesztő felelevenítette azt a rádiótörténeti tényt, amikor a Hatvani diákjaiban először szólalt meg prózában az operaénekes Simándy József és a színész, Bessenyei Ferenc a darab énekszerepét is megformálta. Mindketten kiválóan.
A jelenet - CD 1, 20. track - szereplői: Simándy József, Zenthe Ferenc, Bessenyei Ferenc, Sinkovits Imre, Lázár Gida, Horváth Tivadar, Dékány László, Suka Sándor.
A teljes darabot, benne a fenti jelenettel legutoljára 2005-ben,
Kemény Egon születésének 100. évfordulóján
sugározta a Rádió, hallhatták a rádióhallgatók.
Közreműködött a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényelt Lehel György
Túl az Óperencián" - NAGY IBOLYA műsora - Dankó Rádió
KEMÉNY EGON: Hatvani diákjai dupla-album CD kiadvány
producere Kemény Anna Mária, így az ismertető füzet (booklet) tartalma is az ő munkája.
Ide tartozik egyebek mellett a teljes és részletes szereposztás felkutatása és összeállítása, a daljáték tartalmi összefoglalása valamit a tracklista elkészítése.
Rádió Dalszínházának a bemutatója: 1955. január 23., Kossuth Rádió, 20.30 – 23.00
„Hatvani diákjai”
Daljáték
Írta: Ignácz Rózsa és Soós László
Versek: Ambrózy Ágoston
Zenéjét szerezte: Kemény Egon
Zenei rendező: Ruitner Sándor
Rendezte: Molnár Mihály és Szécsi Ferenc
Közreműködik a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és a Földényi-kórus (karigazgató: Földényi János)
Vezényel: Lehel György
A hegedűszólót Ramor Ervin adja elő.
A szereposztásból:
Hatvani István, a Debreceni Református Kollégium természettan professzora – Bessenyei Ferenc
Bankós Tóbiás, a matézis professzora – Kovács Károly
Domokos, a poétika professzora – Bárdi Ödön
Varjas János rektor, professzor – Kőváry Gyula
Kerekes Máté, Hatvani famulusa – Simándy József
Pálóczi Horvát Ádám – Sinkovits Imre (Bende Zsolt)
Naszályossy – Zenthe Ferenc
Kapocs – Hadics László
Csukás – Suka Sándor
Szilvássy – Dékány László
Füzéressy Kristóf – Horváth Tivadar
Kocsondi – Lázár Gida (Gedeon)
Reszegi pedellus – Csákányi László
Bule, volt pedellus – Gózon Gyula
Fodorító Márton, csizmadia céhmester– Tompa Sándor
Fodorító Amálka, a leánya – Petress Zsuzsa
Czibljavzek, császári biztos – Dénes György
Elmira (özv. füzéresi Füzéressy Szvetozálné, Khetsch Elmira) – Mezei Mária
Pfutscher – Pethes Sándor
A daljáték teljes rádiófelvéteel dupla albumon (2 CD) megjelent (2019)
Kiadó: Breaston & Lynch Média Kft.
Kapcs.: 248. sorszám
Érdemesnek találtam a Kemény Egon-topicba „smaragd” fórumtárstól részletekben beírt Ruitner Sándor-szöveg idézeteket - a sorszámozás folytonosságát megtartva - ide átmásolni.
Simándy József rádiós szereplését (szerepét) a rádiódaljátékban különösen kidomborítja Ruitner Sándor: a „Hatvani diákjai” bemutatójára visszaemlékező rádiós műsorában elhangzottak érdeklődésre tarthatnak számot itt az „Operett a magyar rádióban” topicban is.
Arckép egy mű tükrében
KEMÉNY EGON
és a "Hatvani diákjai"
című daljáték
Írta és összeállította:
Ruitner Sándor
Szerkesztő: Schubert Ferenc
Magyar Rádió, 1997
Rövid részleteket idézek a két részes műsorból
1.
Bejátszás: a Nyitány részlete
Az elhangzott dallamidézet félreérthetetlenül tanúskodik arról, hogy szerzője nemcsak ismeri, de lelke mélyéig magáénak is vallja azt a zenei világot, amely erre a kis népre jellemző. Az elmondottak Kemény Egonra vonatkoztatva azért bírnak különös jelentőséggel, mert külföldi születés és tanulmányok, majd divatos könnyűzenei tevékenység után, csaknem 50 évesen kezdett újra ismerkedni ezzel a különös szépségű művészi kolorittal; s ehhez a kapcsolathoz az első lépéseket pontosan az imént hallott daljáték-téma megzenésítésével tette meg.
2.
"Mielőtt erről részletesebben beszélnék, engedtessék meg, hogy magáról a komponistáról szóljak néhány szót: Kemény Egon manapság pontosan olyan idős, azaz kilencvenkét éves lenne, mint a magyar zeneszerzők doyenje, Farkas Ferenc, ha megérhette volna ezt a szép kort. Ugyanakkor még azt is félve kell mondanom, hogy a nevét az ifjabb hallgatói nemzedék legfeljebb zenetörténeti adatként ismeri, hiszen a forgalomban levő zenei lexikonok szerkesztői egyszerűen tudomást sem vettek arról, hogy a komponista élt és évtizedeken át az egyik legnemesebb eszközökkel élő szerzője volt zenei életünknek… Kemény Egon – mint említettem – nem magyar földön született, hanem a császárvárosban és zenei bölcsője sem idehaza ringott, hanem ugyanott, a bécsi főiskolán, ahol Franz Schmidt volt a mestere…"
3.
"Birtokomban van egy tanulmánykötet, amely a Magyar Muzsika Könyve címmel 1935-ben jelent meg – dr. Molnár Imre szerkesztésében -, s ennek a vaskos kötetnek az utolsó fejezete, közel 300 oldal, ezt az alcímet kapta: A 20. század zenélő Magyarországa. Nos, ennek a 300 oldalnak lexikális részében és arcképcsarnokában is helyett kapott az akkor 30 esztendős fiatalember, aki már abban az időben is – ismétlem 1935-ben! – gyakran foglalkoztatott szerzője volt a Magyar Rádiónak. S ehhez az adathoz szorosan kötődik az a meglepő kiegészítés, hogy a Bécsben végzett komponista darabjai ilyesfajta címeket viseltek: 4 tételes magyar szvit; Hullámzó Balaton /magyar népdalfeldolgozás/; vagy az idegenesen csengő, de mindenképpen hazai származásra utaló Népdal-potpourri…És még egyszer hadd emeljem ki: mindez a hazai rádiózás legkorábbi periódusában."
4.
„A Molnár-féle lexikon arról is tudósít, hogy Kemény Egon 1935-ben már tagja a Magyar Zeneszerzők Szövetségének, sőt a Színpadi Szerzők Egyesületének is. Teljes joggal, hiszen ekkor már túl van első operettpremierjén.
….
1929-ben a Fővárosi Operettszínház mutatta be Egon Kikelet utca 3 című darabját, amely a szakmai sikert meghozta ugyan, de ennek nem volt anyagi vonzata, vagyis elmaradt a nagyon várt kasszasiker…Csaknem 15 esztendős színházi „szünet”, valamint a II. világháború vérzivatara után, Fényes Szabolcs első igazgatóság idején mutatták be következő operettjét, a Fekete liliomot, amelynek főszerepét Karády Katalin játszotta – nagy sikerrel – Az ezt követő években indult be teljes gőzzel a rádiós operett-műhely.
…
És ez volt az a pillanat, amikor a szép melódiák, valamint az ezeket megszólaltató szép hangok szerelmese elérhette végre régi – még Bécsből eredeztethető – vágyát, hogy vokális kompozíciói a legmagasabb rendű művészetekhez szokott közönség zenei igényei szerint szólaljanak meg.”
5.
„Egyszer mosolyogva így emlékezett /Kemény Egon - megjegyzés:smaragd/ erre:
„Micsoda boldogság volt az első rádióoperett főszerepében Gyurkovics Mária számára egyáltalán papírra vetni a koloratúrák kottaképét…Aztán szinte a fellegekben járva, a felvételt visszahallgatni. Mert lehet, hogy egy olyan nagy színházi siker, amit pl. a Valahol délennel megértem, egy operettszerző számára a felejthetetlenül elegáns estélyi ruhát jelenti, de ezen a bizonyos frakkon vagy szmokingon a legszebb dísz az a briliánsokkal kirakott nyakkendőtű, vagy mandzsettagomb, amit egy ilyen rádiós darab énekes remeklése nyújt. Nem ezért a kevés pénzért, hanem ezért a hihetetlen szépségért érdemes csinálni!...”
6.
"Vagy gondolj bele (folytatta Kemény Egon – megjegyzés: smaragd): a kedvemért, a barátságunkért Simándy Jóska hajlandó volt elvállalni élete első – és sokáig egyetlen – operettszerepét. Belemenve abba a szinte elképesztő játékba, hogy mikrofon elé álljon egy olyan prózai hátizsákkal, amit vele szemben olyanok viseltek, mint Bessenyei, Mezey Mária, Sinkovits….és a hozzájuk hasonló óriások…Arról már nem is szólva, hogy itt a Rádióban én is visszatérhettem ahhoz a magyar zenei világhoz, amely nem a kodályi gyökerekből sarjadt ugyan, de nekem mindig itt volt a szívem csücskében…”
Bejátszás: Még azt mondják, nem illik
7.
"Az már a próbák során eldőlt, hogy a szereplők tetszését egy pillanat alatt megnyerte Kemény Egon muzsikája, amelynek diákdalaiból pl. kiérződött a kutató munka is, amit a komponista a régmúlt időkből ránk maradt könyvek és kották folytatott azért, hogy a darab zenei nyelvezetét mennél hitelesebbé tegye. Az egyéni szereplőkről később szólok majd részletesebben, most hadd említsem csak az együtteseket: mindenek előtt a Rádió Szimfonikus Zenekarát és annak élén Lehel Györgyöt, aki már ekkor is szívügyének tekintette a magyar „ügyek” szolgálatát, legyenek azok szimfonikus alkotások, operák, vagy – mint jelen esetben is – operettek, illetve daljátékok. Régi, rutinos rádiós lévén Lehel pontosan tudta, mit miért kérünk, sőt időnként ő javasolt bizonyos új megoldásokat. Munkánkat nagyban megkönnyítette az is, hogy a zenekar szívesen dolgozott vele…"
8.
"A másik együttes, amelyről feltétlenül szólnom kell: a Földényi-kórus, Földényi János, az együttes vezetője régi „motoros” volt a kórus-szakmában, nem véletlenül lett a Rádió énekkarának alapító tagja. Már ennek előtte is volt egy kamarakórusa, amit nagyszerű tagokból toborzott. Rutinos öregek és akadémiai ösztöndíjukat ezzel a keresettel kiegészítő fiatalok pompás elegye volt ez a társaság, amelyből bármelyik pillanatban kóristából – szólistává avanzsálhattak az olyan fiatalok, mint Réti Jóska, Bende Zsolt, vagy Molnár Miklós… de a névsort még sokáig folytathatnám…"
9.
"Így volt ez a Hatvani diákjai felvételén is, amikor pl. kiderült, hogy Simándy gyönyörű tenorja mellett a Pálóczi Horváth Ádám szerepét megformáló Sinkovits Imre énekhangja és melódiaépítő készsége – enyhén szólva – nem válna az anyag zenei összképének dicsőségére…"
10.
"De ott volt a kórusban Bende Zsolt, aki egy pillanat alatt megtanulta, sőt szinte lapról olvasva a kottaképet úgy ugrott be Imre helyett, hogy az a felvétel végén – tőle megszokott mókás kedvvel – így fordult a többi színész felé: „Na, mit szóltok ehhez?! Nem kéne ennek a Sinkovitsnak az Operában énekelni?!”… Az ezt követő nevetés - azt hiszem - híven jellemezte azt az általános jókedvet, ami az egész felvétel alatt uralkodott; de ehhez nagyon nagy mértékben hozzájárult a darab alapanyaga is."
11.
"Érzésem szerint ez a kettős hatás érződik azon a jeleneten is, amit most felidézni kívánok. S mivel ez a részlet közvetlenül a nyitányhoz csatlakozik, tehát a darab kezdete, szinte előre vetíti a játék egészének hangulatát. Hosszú lenne a teljes közreműködő-listát felolvasni, éppen ezért csak az együttesbe kiválóan beilleszkedő Simándy Józsefre szeretném felhívni a figyelmet, akinek prózai és énekes megszólalása a jelenetben különös értéket képvisel."
12.
„Az elhangzott részletben a zenei anyagra jellemző két koloritot ismerhettek meg: egyrészt az egészséges romantikát kifejező lírát, másrészt azt a diákosan vidám hangot, amely a pillanat tört része alatt képes lenne feloldani bármilyen drámai feszültséget.”…
13.
..."Kemény Egon zeneszerzői palettáján már a kezdetek óta, tehát a harmincas évektől, előkelő helyet foglaltak el a dalok, a sanzonok, s csak félve merem kimondani a szót: a slágerek. Ez utóbbival kapcsolatosan sürgősen hozzá kell tennem: soha nem írt egyetlen számot sem azzal a kifejezett szándékkal, hogy az sláger legyen. Annak a jelenetnek a végén, amelynek bevezetését az imént hallhatták, kifejezetten Mezey számára írt Egon egy sanzont, ami látszólag ezzel a céllal íródott. De csak látszólag, hiszen a dal hangulatával, mondanivalójával törésmentesen illeszkedik a mesefolyamatba és szinte észre sem vesszük, hogy melyik pillanatban szólalt meg, úgy simul bele a prózai szövegbe. Az pedig már kifejezetten Kemény Egon érdeme, hogy a dalt úgy szabta rá Mezey Mária hangalkatára, ahogy az a legelegánsabb operett-divatlapok szerint írva vagyon."
14.
"Operettet említettem, merthogy ez az a bizonyos harmadik hang, amelyről korábban szó volt. És ez az operett-hang idézzen bár verseiben historikus eseményt, huszadik századi megnyilvánulás a javából… Bár lehet, hogy az előadástól válik igazán azzá…
Mezey partnere a jelenetben az a Horváth Tivadar, aki színészként és rendezőként gyakori közreműködője volt a Rádió Dalszínháza produkcióinak. Ezúttal egy olyan debreceni kollégistát alakít, akinek a butaságánál csak rangjával való kérkedése ellenszenvesebb…"
15.
…”Kerekes Máté szerepét Kemény Egon eleve Simándy József hangalkatára komponálta, mint ahogy Elmiraként is csak Mezey Máriát tudta elképzelni…Amikor azt hallottam, hogy Simándy lesz Máté szerepének megalkotója, csodálkoztam és hitetlenkedtem, de azután valaki - talán éppen Egon volt az - elmondta, milyen szoros barátság fűzi őket össze, s ekkor már nem kételkedhettem tovább.”…
16.
“ S hogy miért volt a kétely? Nos, nem sokkal a Hatvani előtt vettük fel Simándyval itt a stúdióban azt a nagyszerű Carment, ...
…
Jóska és Szecsődy Irénke megszólalásaiból csak úgy árad a tisztaság, amely ennek a két figurának a megformálásához elengedhetetlenül szükséges.
…
Amikor a szünetben Jóskának is elmondtuk, miről beszélgettünk, nevetve tiltakozott:
"Isten mentsen tőle! Még hogy én és a próza?! Olyan messze vagyunk egymástól, mint Makó Jeruzsálemtől!..Hiszen Te tudod a legjobban, …a Fidelióban is milyen nehezen birkóztam meg azzal a pici szöveggel! Pontosan azért nem vállalnék semmi pénzért operettet; arra hál’ Istennek ott van Sárdy Jancsi, meg Udvardy Tibor, akik kitűnően csinálják…” Nos, ilyen előzmények után azt kellett tapasztalnom, hogy Simándy nemcsak elénekli, de a prózai részt is eljátssza barátja, Kemény Egon kedvéért.”
17.
Elmira haditervében – a következő lépésben – a leánykérés szerepel. Leánynézőbe indul tehát unokaöccsével Fodorító uram házába. A látogatás furcsa eredménnyel zárul, …
Kemény Egon a jelenetet egy olyan kettőssel zárja, amely alkalmat ad egy téma kettős arculatának bemutatására. Elmira kioktatja Fodorító uramat a társasági viselkedés szabályaira, hangulatos dalt énekelve a bontonról, s ezt a mester a maga tenyeres talpas modorában próbálja leckeként megismételni.
18.
“Mezey Máriáról óhatatlanul eszébe jut az embernek az operettszínházi siker, amit Kemény Egon a Valahol Délennel végre magáének mondhatott.
…
Egon ebben a színpadi játékban a dél-amerikai dallam és ritmusvilágot olyan szerencsésen ötvözte a magyar érzésvilágból táplálkozó muzsikával, hogy az ember szinte mindkettőt magáénak szerette volna vallani.”
(Hozzáteszem: Kemény Egon 1929-ben és 1946-ban bemutatott operettszínházi nagyoperettjei is sikeresek voltak. Ruitner Sándor itt minden bizonnyal a Valahol délen kasszasikerére utalt. /„smaragd”/)
19.
“A Hatvani diákjaiból Mezey és Petress neve is ott ékeskedett a Valahol délen plakátján, s a zeneszerző ott is két külön zenei világot teremtett számukra, hogy tökéletesen érvényre juthassanak művészi habitusuk legvonzóbb vonásai.
…
Amire korábban nem volt példa, a Valahol délen szinte hónapokkal a pesti bemutató után megjelent előbb Moszkvában; ezt követően pedig a hatalmas ország különböző városaiban, szinte megszámlálhatatlan bemutatót ért meg a darab.”
20.
"Fodorító Amálka az éj leple alatt felkeresi Hatvani professzort, hogy értesítse az ellene szőtt összeesküvésről, amit Kristóf amúgy udvarlás közben fecsegett ki… Bessenyei Ferencet szerepei –abban az időszakban – kemény, vagy még keményebb vonások felöltésére kényszerítették. Akkor éppen így skatulyázták be. Amikor ennek az összeállításnak tervezgetésekor visszahallgattam a következő részletet, meg kell mondanom, most először lepett meg az a puha, szeretetteljes hang, ami itt megszólal:..."
21.
"Feltétlenül szükségesnek érzem megemlíteni, hogy Bessenyei Ferenc ekkortájt ismerkedett és barátkozott meg a zenés műfaj rejtelmeivel. Éppen ezért feltűnő volt, hogy ez a fantasztikus indulatokkal és hallható energia-felesleggel rendelkező művész szinte félénk kis nyuszivá változott abban a pillanatban, amikor a szimfonikus zenekar előtt kellett énekelnie az imént hallott kettőst….
Volt olyan pillanat is, amikor azt kérte, hogy – csakúgy mint Sinkovits – ő is kapjon énekes dublőrt, akadt olyan momentum, amikor egyszerűen ki akart rohanni a stúdióból, de közben a szerep, amit felvállalt, percről percre, szinte láthatóan, érezhetően vált sajátjává…"
22.
"A Hatvani diákjai csak az első lépést jelentette Kemény Egon szerzeményi között és rádiós tevékenysége során a híres Debreceni Kollégium felé vezető úton. A darab sikere után elmondta, hogy szívéhez nagyon közel áll az a világ, amely abból a légkörből, azoknak a történelmi személyiségeknek, főleg irodalmároknak a szelleméből áradt. Talán ennek a kijelentésének köszönhető, hogy az operettszínházi Valahol délen közjáték után, nekiveselkedett egy Csokonai-daljáték megírásának, Erdődy János társaságában."
(Megjegyzés: A "Valahol Délen" bemutatója és kasszasikere után (1956) 1957-ben felújításban került újra a Fővárosi Operettszínház színpadára. A Csokonai darab a "Komáromi farsang" (1957), amely színpadi műnek indult, de végül a magas művészi színvonal eléréséhez a Magyar Rádió tudott lehetőséget adni, rádiódaljáték formájában./ smaragd)
23.
"A darab címe „Komáromi farsang” volt és a Lilla - Csokonai szerepkettős énekszólamait a felejthetetlen sztár-kettős, Házy Erzsébet és Ilosfalvy Róbert tolmácsolta…."
24.
"Ezt követte a hatvanas évek elején az a zenés játék, amelynek főhőse Fazekas Mihály volt. Vitányi János korábban megjelent ifjúsági regénye, a Főhadnagy Fazekas képezte a libretto alapját, s a cselekmény menetébe szépen épültek be az Erdődy János verseinek ihletéséből született zeneszámok; egyetlen kivétellel: a darab végkifejlete felé az Amelie-hez írt gyönyörű Fazekas-versre írt dalt Kemény Egon… "
25.
“A forradalom idején játszódó darabban Fazekas Mihály, a Debreceni Kollégium valamikori lázadó diákja, az osztrák hadsereg tisztjeként kénytelen francia földre lépni, de ott, egy kisvárosban, a hadsereg esztelen dúlását látva végleg szakít dicstelen hivatásával. A főszerepnek ezúttal csak énekes szerepét vállalta fel Simándy József, a prózai szövegrészeket Darvas Iván tolmácsolta; s hogy ez ne legyen feltűnő, így tettünk a többi szereplő esetében is.
26.
"Amikor - immár a Rádió Dalszínházának dramaturgjaként – ennek a darabnak a megzenésítésével „megkínáltam” Kemény Egont, azt mondta: „Tudod, milyen régen várok erre?! Végre meglesz a harmadik debreceni téma… ami a Hatvanival kezdődött…„
27.
"A professzor diákjai kocsmai kirándulásra indulnak, s erre építik az összeesküvők a maguk tervét. Tudják, ha Hatvani értesül diákjai kocsmázásáról, biztosan elmegy, hogy felősségre vonja őket. A hatósági személyek segítségével ekkor lephetik meg a társaságot. A cselekmény menetében most ott tartunk, hogy a kocsmában a Pálóczi-Horváth Ádám vezette kompánia éppen az előre küldött hatósági spiclit táncoltatja."
28.
“Eddig nem idéztük egyik jelenetét sem, de a játékban időről-időre feltűnik az iszákos Bule Lajos, a kollégium valamikori pedellusa…
… Nos, ezen az állandóan kapatos Bule Lajoson most – úgy tetszik – beteljesedik a végzet….
A zseniális Gózon Gyula megformálta Bule ebben a kocsmajelenetben eszméletlenül esik össze….
….Mindenki azt hiszi, hogy meghalt, csak a belépő Hatvani nem, aki azonnal hozzálát, hogy életre keltse.
A manőver közepette törnek rá a társaságra a hatóság emberei, hangoztatva, hogy titkos praktikáinak egyikén kapták rajta a professzort. Ennek a részletnek a centrumában szólal meg az a kis dalocska, amit a felejthetetlen Gózon Gyula egyik emlékezetes alakításaként őrzök a szívem mélyén….
(Bejátszás: Bule Lajos dala – Gózon Gyula)"
29.
"Már csak egyetlen jelenetet szeretnék felidézni a Hatvani diákjai című daljátékból: a darab Fináléját, amely tulajdonképpen az a nyilvános tárgyalás, amit hosszú és szisztematikus manőverrel, az Elmira vezette trupp szervezett a professzor ellen…. Előtte azonban engedjenek meg egy rövidke zárszót:
Említettem, hogy Kemény Egon neve nem található a ma használatos zenei lexikonokban. Viszont mai és a következő vasárnap estéken – amennyiben hallgatták és hallgatni fogják a Rádió Dalszínházának műsorait – meggyőződhetnek arról, hogy milyen érdemtelenül felejtődött el ilyen rövid idő alatt ennek a szín- és melódiagazdag palettával rendelkező komponistának a neve.
...
...
S ahogy a darabbeli Hatvani professzor perbe száll a haladásért, úgy perelek én – ezt a műsort is felhasználva – egy tiszta szívű „dalnok” életműve feledésbe merülése ellen!"
"CANTO CANTARE, AMO AMARE…”
MEGHÍVÓ
2019. február 7., 19:00
Till Ottó-terem
ÓBUDAI TÁRSASKÖR
KEMÉNY EGON: Hatvani diákjai és Komáromi farsang című daljátékainak CD-bemutatója
Kemény Egon (Bécs, 1905– Budapest, 1969) kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerző halálának 50. évfordulója előtt tisztelegve jelenik meg a két duplaalbumot tartalmazó CD.
A kiváló szerző nagyoperettjeit a Fővárosi Operettszínház után – Kikelet utca 3.(1929), Fekete liliom (1946), Valahol Délen (1956) – a Kassai Nemzeti Színház (1929) és a Miskolci Nemzeti Színház is játszotta (Krisztina kisasszony, színpadi változat,1961). A Magyar Rádióval 1934-ben kezdődött a kapcsolata, az intézmény évtizedeken át művei bemutatóinak egyik fő helyszíne lett. A lemezeken most megjelenő daljátékait is a Magyar Rádió mutatta be: a Hatvani diákjait 1955-ben, majd két év múlva a Komáromi farsangot.
Mindkét rádiódaljáték magyar szellemi nagyságokat állít középpontba: Hatvani István tudós professzort diákjaival a 18. századvégi Debreceni Református Kollégiumban, illetve Csokonai Vitéz Mihály költőt szerelmével, Lillával Komáromban, az 1798-as év farsangján.
Élvonalbeli művészek hallhatók a főszerepekben: Bessenyei Ferenc (Hatvani professzor), Házy Erzsébet (Lilla), Ilosfalvy Róbert (Csokonai Vitéz Mihály), Petress Zsuzsa, Simándy József, Sinkovits Imre és Zenthe Ferenc. A kisebb szerepeket is kiválóságok alakítják: Berky Lili, Bilicsi Tivadar, Csákányi László, Fekete Pál, Horváth Tivadar, Gózon Gyula, Lehoczky Éva, Mezei Mária, Rózsahegyi Kálmán, Tompa Sándor és még sokan mások.
Az est díszvendége: Kemény Anna Mária, Kemény Egon zeneszerző lánya, zenei hagyatéka gondozója
Közreműködik:
Nagy Ibolya Déryné-díjas énekművésznő, a Dankó Rádió Túl az Óperencián című műsora szerkesztő-műsorvezetője
Kassai István Liszt-díjas zongoraművész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja
https://obudaitarsaskor.hu/index.php/hu/component/jem/event/38881-canto-cantare-amo-amare
A Dankó Rádió Túl az Óperencián című adásának ma délelőtti műsorában hallhattuk ezeket a zenéket is:
Farkas Ferenc – Dékány András: Csínom Palkó
A bejátszott részletekben közreműködött: Házy Erzsébet, Komlóssy Erzsébet, Sándor Judit, Domahidy Lászkó, Palócz László, Radnay György, Simándy József, Szabó Ernő, az MRT Énekkara és Szimfonikus zenekara. Vezényel: Lehel György. A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1963. május 1., Kossuth rádió, 20.10 – 22.10
- Palkó dala: „Elrepült a szép madárka, merre repül?ˇ (Simándy József)
- Éduska és Palkó kettőse
Dialógus (próza): „- Éduska, te volnál?..- Apám, régen kijött a házból, őt keresem. - Az istállóba ment. Te meg ne félj! Nem harapok! – Tudom….” (Házy Erzsébet és Simándy József)
Ének: „- Jó’jszakát, kisleány! A nevem: Csínom Palkó. Szívem tereád olyan régen vár!/-Jó’jszakát, jó’jszakát, az álom ringasson el…/ - Jó’jszakát, jó’jszakát, ha lecsukódik pillám, az álom kapuján ugye, gondolsz majd rám?!…” (Házy Erzsébet és Simándy József)
- Tyukodi dala, dialógus (próza) és kórusjelenet (Domahidy László, énekkar)
- Jelenetek a daljátékból prózában és énekben (Házy Erzsébet, Komlóssy Erzsébet, Sándor Judit, Domahidy László, Palócz László, Radnay György, Simándy József, Szabó Ernő, az MRT Énekkara)
Ezt a műsort délután hat órától ismét meghallgathatjuk a rádióban, és az interneten is.
Az e heti Lehár-emlékműsor mai zenei kínálatából a Dankó Rádióban:
Lehár Ferenc – Ludwig Herzer, Fritz Löhner-Beda – Szenes Andor: Friderika A Rádió Dalszínházának bemutatója (keresztmetszet): 1972. április 3., Kossuth Rádió 19.20 -20.10 óra
A felvételen Andor Éva, Kalmár Magda, Bende Zsolt, Simándy József, valamint a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus zenekara és Énekkara működik közre, Sebestyén András vezényel.
- Jelenet és dal: „-Várunk Friderika rád…” (Andor Éva és a Magyar Rádió Énekkarának női kara)
- Salomea és Reinhold Lenz vidám kettőse és tánc: „Járd velem, babám, a hopszasszát!” (Kalmár Magda, Bende Zsolt és az MRT Énekkara)
- Goethe dala: „Ó lányka, ó, lánykám, imádlak én…” (Simándy József)
Lehár Ferenc – Ludwig Herzer, Fritz Löhner-Beda – Harsányi Zsolt: A mosoly országa
A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1971. november 11., Kossuth adó 19.35 – 21.29
Km.: az MRT Szimfonikus zenekara és Énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc). Vezényel: Bródy Tamás
- Szu-Csong dala, II. felv. (Simándy József): „Vágyom egy nő után, egy nő után, kerget a vágy…”
- Kórus és Liza belépője, I. felv. (Házy Erzsébet, énekkar): ”- Éljen sokáig! Éljen sokáig! Éljen ő!” / - Egy nőnek mindig jólesik az ilyen szép fogadtatás! Bók csinosítja a nőt,a siker teszi őt hevesen lobogóvá, s felgyúl a láng!.../Flörtök, mért gyötörtök, nektek szívemet adni kár! Más kell, lángolás kell, édes öröm kell végre már!.../Szív, szív mindig remél, eljő a mély, vad szenvedély! Arra ébredünk, hogy halkan hív egy csendes szó, egy másik szív!….”
- Liza és Szu-Csong szerelmi kettőse – „Szívkettős” - , II. felv. (Házy Erzsébet, Simándy József): „Lótuszvirág! Érted élek csupán… /Szív, hogyan tudsz így tele lenni, mondd!...”
- Mi és Hatfaludy Feri (Guszti) kettőse, III. felv. „Zig-zig-zig-duett” (Kalmár Magda, Bende Zsolt – prózában (dialógus) és énekben: „Fehér virág, kacér virág, idegen mezőkön termettél…/Miért is nem lehet, hogy kalapomhoz tűzzelek?! Miért is nem lehet, hogy pántlikába fűzzelek?!...”
- A III. felvonás fináléja (Kalmár Magda, Simándy József): „- Drága húgocskám… mosoly országa más világ…/- Hogy tudod ilyen könnyen elveszíteni!? /- Mosolygó nézés és jólnevelt arc, mögötte könnyezik a szívem, de hogy itt bent mi fáj, azt ne tudja más!"
Ezt a délelőtt elhangzott operettműsort ismét meghallgathatjuk a Dankó Rádió 18 órakor kezdődő adásában :"Túl az Óperencián"
Kacsóh Pongrác emlékére - aki ezen a napon, 145 évvel ezelőtt született és holnap lesz 95 éve, hogy elhunyt –a János vitéz daljátékából csendültek fel részletek a Dankó "Rádió Túl az Óperencián" adásában - Simándy József énekhangján:
(Simándy József – „Mezei bokréta” – Magyar dalok- Négy dal a János vitéz című daljátékból – Hungaroton, 1976.)
Közreműködik a Magyar Állami Operaház Zenekara. Vezényel: Bolberitz Tamás
- "Én a pásztorok királya, legeltetem nyájam”
- „A fuszulyka szára, felfutott a fára, az én édes galambomnak csókra áll a szája. Nem bánom, nem bánom, csak szívből sajnálom, hogy az én édesem más karján találom…”
- „Kék tó, tiszta tó, melyből az élet tüze támad, ad vissza nékem ,óh, szép szerelmes Iluskámat”
- „Egy rózsaszál szebben beszél, mint a legszerelmesebb levél”
Ezt a műsort ma délután hat és hét óra között újra meghallgathatjuk a Dankó Rádióban.
|
A Dankó Rádió mai, "Túl az Óperencián" operettműsorából kiemelem ezt: Lehár Ferenc: A mosoly országa A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1971. november 11., Kossuth Rádió 19.35 – 21.29 Zenei rendező: Balassa Sándor Most az alábbi részletek csendültek fel erről a rádiófelvételről: - Szu-Csong dala, II. felv: „Vágyom egy nő után! Egy nő után kerget a vágy!... (Simándy József) - Kórus és Liza belépője az I. felvonásból: ”Éljen sokáig! Éljen sokáig! Éljen ő!..../- Egy nőnek mindig jólesik az ilyen szép fogadtatás!... /-Flörtök, miért gyötörtök…. Szív, szív mindig remél, eljő a mély, vad szenvedély…” (Házy Erzsébet, énekkar) - Mi és Feri kettőse: „Zig-zig-zig-zig…/Fehér virág, kacér virág, idegen mezőkön termettél…” (Kalmár Magda és Bende Zsolt – bevezető dialógus prózában, majd ének) - Liza és Szu-Csong szerelmi kettőse a II. felvonásból: „Lótuszvirág! Éérted élek csupán, senki másért!… /Szív! Hogyan tudsz így tele lenni, mondd! Hogyan fér beléd ennyi vágy és tűz és ennyi láz?...” (Házy Erzsébet, Simándy József) Ismétlés: ma 18 és 19 óra között a Dankó Rádióban és az internetes elérhetőségen online. |
Érdekesség, hogy pár évvel később, 1956-ban Francecso-Morinari-Pradelli vezényletével olaszul vettél föl a Nílus-parti jelenetet, szinte ugyanezzel a szereposztással. Simándy abban is nagyon jü, bár az olasz kiejtése nem a legjobb.
Helyesbítenem kell az Aida-felvétel idejét, melyet a Bartók Rádió megjelölt, erre én sem figyeltem rendesen oda:
A hangfelvétel nem 1959 márciusában készült a Magyar Rádió 6-os stúdiójában.
Helyesen:
A Magyar Rádió Vaszy-dirigálta felvétele 1953. november 9-11. között készült.
Ez a Hungaroton lemezkiadványán (LPX 31006-08) egyértelműen feltüntetésre került.
(Littasy György 1956-ban külföldre távozott.)
Ismét meghallgathatjuk a Bartók Rádióban ma este:
19:00 – 19.35 Prológ
Giuseppe Verdi: Aida
A mikrofonnál: László Ferenc
Szerkesztő.: Katona Márta
19:35 – 22.00
Giuseppe Verdi: Aida
Négyfelvonásos opera
Szövegét – Francois Auguste Ferdinand Mariette novellája nyomán – Antonio Ghislanzoni írta
Fordította: Závodszky Zoltán
Vezényel: Vaszy Viktor
Km.: Magyar Rádió Énekkara és Szimfonikus Zenekara
Szereposztás:
Aida – Takács Paula (szoprán),
Amneris – Palánkay Klára (mezzoszoprán),
Radames – Simándy József (tenor),
Egyiptom királya – Rissay Pál (basszus),
Amonasro – Svéd Sándor (bariton),
Ramfis, főpap – Littasy György (basszus),
Főpapnő – Sándor Judit (szoprán),
Hírnök – Réti József (tenor).
A hangfelvétel 1959. márciusában készült a Magyar Rádió 6-os stúdiójában
Kapcs. 524., 545., 544. sorszámok
LOVAGLÓ BALERINA A ZENEDOBOZON
AZ IFJÚ HORVÁT SZOPRÁN BUDAPESTEN ÉS BALATONFÜREDEN IS ELBŰVÖLTE A KÖZÖNSÉGET
2018. OKTÓBER 18. CSÜTÖRTÖK 14:08
Magyar Idők
B. Orbán Emese
"Idén tavasszal kategóriájában megosztott első helyezést ért el a X. Nemzetközi Simándy József-énekversenyen, a CAFe Budapest fesztiválon előadott Candide vígopera női főszerepével egyenesen elbűvölte a fővárosi közönséget. Az alig huszonhat éves horvát szopránnal, Antonia Dunjkóval beszélgettünk.
"– A tavaszi X. Nemzetközi Simándy József-énekverseny gálájáról láttam egy videót. Nemcsak énekelt, hanem balettozott áriázás közben, sőt volt pár humoros mozzanata is a produkciójának. Most a Candide-ban szintén bemutatta a tánctudását. Melyik volt előbb: a zene vagy a tánc?
– Temesi Máriától hallottam a Simándy József-énekversenyről. Nagyon különleges tapasztalat volt, három forduló különböző repertoárral. Az áriát a döntőben a zsűri választotta. Mivel Olympia (Offenbach: Hoffmann meséi) egy baba, én mindig úgy képzeltem el, mint a balerinát a zenélő dobozon, akinek mechanikus hangja és mozdulatai vannak, és újra meg újra fel kell húzni. Mivel az áriában vannak részek, ahol Olympia megáll, ez adta az ötletet, hogy amikor elhallgatok, a karmesternek föl kelljen húznia. Azt is szerettem volna megmutatni a közönségnek, hogy az opera-énekesnőknek nem kell kövér és komoly előadóknak lenniük. Soha nem voltam profi táncos, de csodálom őket. Tanulmányaim során volt részem táncoktatásban is.
– Szintén feltűnt remek arcjátéka a videón és most, a Candide-ban is. Szavak nélkül, pusztán a gesztusaival, a mimikájával eljátszotta a történetet. Tanult színészetet is?
– Soha nem játszottam drámai színházban, de jó tanáraink voltak (Dora Rudjak Podolski) a zágrábi zeneakadémián. Ott szintén sok projektben vettem részt és fontos tapasztalatokat gyűjtöttem.
– És mi a helyzet a lovaglással?
– Én lennék a legboldogabb, ha lóháton mehetnék be a színpadra. Mivel rengeteget dolgozom és utazom, nincs annyi időm, mint régen, de szoktam idomítani, ügetni és ugratni. Számomra ez a legjobb stresszoldó: lóháton száguldani erdőkön és mezőkön át."
"A közelmúltban jelent meg Tiboldi Mária, a Budapesti Operettszínház örökös tagja, Jászai Mari-díjas színésznő Művészbejáró című önéletrajzi ihletésű memoárkötete, ami saját bevallása szerint érzelmek, impressziók és események egymásutánja. A könyvbemutatót a Kálmán Imre Teátrumban tartották, ahol a művésznővel Peller Károly beszélgetett, miközben a zsúfolásig megtelt nézőtéren ülők részleteket tekinthettek meg egy-egy emlékezetes alakításából vagy meghatározó filmes szerepéből, amelyek a televíziónak köszönhetően az utókor számára is fennmaradtak.
Elsőként Makláry László, az Operettszínház főzeneigazgatója a társulat és a főigazgató, Lőrinczy György nevében köszöntötte a művésznőt. "Tiboldi Mária minden egyes szerepében, színpadi alakításában, akár zenés játékban, akár operettben tündökölt, mindig is az első asszony, vagyis 'prima donna' volt. Egy igazi díva. Száz százalékos hangi adottságával és gyönyörű színpadi megjelenésével igazi királynőként ragyogott a színpadon minden este" - méltatta őt a főzeneigazgató."
[...]
A művésznő elmesélte, mennyire fontos ember az életében Simándy József, aki iránt kamaszként is rajongott. "Ő volt a gyerekkori szerelmem, akibe minden nő szerelmes volt. Fantasztikus volt hallgatni a hangját az Orion rádión keresztül." 1955-ben addig állt sorban az Állatkerti szabadtéri színpadon, ahol az akkor már rendkívül népszerű operista Riccardo grófot énekelte Verdi Álarcosbál című operájából, amíg nem kapott autogramot. Még a nevét is miatta írta hol 'i'vel, hol 'y'nal, attól függően, hogy az énekes épp hogyan használta. Pályájuk során azonban soha nem dolgoztak együtt, ezért Marica, aki mindenképp szeretett volna egy színpadon állni Simándyval, a Fészek Művészklubban készített önálló estjére meghívta a 77. születésnapját ünneplő művészt, és együtt énekelték Kálmán Imre Marica grófnőjéből a Ne szólj kicsim, ne szólj kezdetű duettet. "Óriási boldogság volt. Földöntúli érzés. El se hittem, hogy az az ember, akit egész életemben imádtam, most velem énekel."
A beszélgetés végén Tiboldi Mária köszönetet mondott azoknak, akik segítették abban, hogy elkészülhessen a könyv: a családjának, a férjének, fiainak, a Budapesti Operettszínháznak, a Budapesti Operettbarátok Egyesületének, a kötet szerkesztőjének, Pápai Szabó György református lelkésznek.
/Operettszínház honlapjáról/
A Dankó Rádió mai operettműsorában ("Túl az Óperencián") részletek hangzottak el ebből az operettből is - ismétlés délután hat és hét óra között a rádió hullámhosszán, de az internetes elérhetőségen (www.dankoradio.hu) is meghallgatható az adás:
Lehár Ferenc: A mosoly országa
A Rádió Dalszínházának a bemutatója: 1971. november 11., Kossuth Rádió 19.35 – 21.29
/operett két részben/
Magyar szöveg: Harsányi Zsolt
Km.: az MRT Szimfonikus zenekara és Énekkara (Karigazgató: Sapszon Ferenc)
Vezényel: Bródy Tamás
Zenei rendező: Balassa Sándor. Rádióra átdolgozta és rendezte: Rácz György. Szerkesztő: Bitó Pál
Szereposztás:
Lichtenfels gróf – Balázs István
Liza, a leánya _ Házy Erzsébet
Hardegg bárónő, a nagynénjük – Simon Zsuzsa
Szu Csong herceg – Simándy József
Mi, a húga – Kalmár Magda
Csang, a nagybátyjuk – Radnay György
Hadfaludy Feri – Bende Zsolt
Fu Li, követségi titkár – Szatmári István
Főajtónálló – Börzsönyi Mihály
- Bevezető kórus és Liza belépője, I. felv. (Házy Erzsébet és az MRT énekkara):
„- Éljen sokáig! Éljen sokáig! Éljen ő!” „- Egy nőnek mindig jól esik az ilyen szép fogadtatás! Bók csinosítja a nőt, a siker teszi őt hevesen lobogóvá, s felgyúl a láng!.../Flörtök, miért gyötörtök, nektek szívemet adni kár! Más kell, lángolás kell, édes öröm kell végre már!... /Szív, szív mindig remél: Eljő a mély nagy szenvedély! Arra ébredünk, hogy halkan hív egy csendes szó, egy másik szív!... Hív, hív, hallod szavát, rohansz felé száz kínon át! Összetört martalék lesz a szív,mégis arra hív, arra hív!
- A III. felvonás részletei; a finálé (Házy Erzsébet, Simándy József, Kalmár Magda, Bende Zsolt – dialógus (próza) és ének
Szu-Csong és Liza jelenete: „... - Mi nálunk a férfi a nőt akár meg is ölheti!... Ha gyűlölsz, akkor miért vagy mellettem hát? Szólj!... " (Házy, Simándy)
Szu-Csong: Mit tettem én?! … Volt egy bűvös lány, boldog napsugár, melyre szívem mind hiába vár… Szegény Szu-Csong!… Szegény Szu-Csong”…(Simándy)
Liza és Szu-Csong búcsúkettőse (Házy, Simándy)
Szu-Csong: „Vágytam egy nő után, egy nő után! Kergett a vágy…”
„Mosolygó nézés és jólnevelt arc, mögötte fájjon, akármilyen harc. Mögötte könnyezik a szívem. Egy kicsit vérzik is, de nem tudja más. Mögötte fájjon akármilyen harc, mögötte könnyezik a szívem. De hogy itt benn mi fáj. Azt nem tudja más.” (Simándy)
Mi és Feri búcsúja egymástól - prózában (Kalmár Magda, Bende Zsolt)
Finálé: „Drága húgocskám… nézz rám szegény, nem sírok én… Jobb így talán mosoly ország. (Kalmár Magda, Simándy József, Bende Zsolt)
Simándyról az Új Emberben 2002-ben megjelent emlékező cikkből csak pár bekezdést anno beírtam ide, a művész topicjába, úgyhogy most érdemesnek tartom ezt az egész írást feltenni (átmásolni). Ardelao fórumtársunk A nap képe topicjába beírta.
Különben most hat órától a Dankó Rádió is megemlékezik a nagy tenorunkról (Puccini: Bohémélet - Rodolfó és Marcell kettőse, III. felv (km. Melis György); Farkas Ferenc: Csínom Palkó - részletek (Simándy mellett Házy Erzsébet és Szabó Ernő énekel a felcsendülő rádiófelvételről). A délelőtti adás ismétlése most 18 órától hallgatható meg újra..
Simándy József ma 102 éve született
Új Ember - 2002.12.22
LVIII. évf. 51-52 (2838-2839.)
A kereszténység és a magyarság tetterejével...
Simándy Józsefről
Tehetség, hit és szorgalom - e három tényező bizonyára meghatározó, ha a XX. századi magyar operakultúra csillagának, Simándy Józsefnek a pályafutását értékeljük. Kivételes művészi rangja, tekintélye még évekkel elhunyta után is ott lebeg a legendás Ybl-palota fölött, egy nagy tehetségű művészember élményt nyújtó alakításait, páratlan sikereit idézve.
Simándy az Operaház énekkarából emelkedett ki, és ötvenöt éve, 1947-ben indult meg káprázatosan emelkedő szólóénekesi pályáján. Dicséretére legyen mondva: élete során sohasem tagadta hajdani kórista voltát, hanem büszkén vállalta, mint kiinduló állomást; több alkalommal is becsülő szavakkal emlékezett meg egykori kollégáiról.
1945-ben, amikor az elfogult kulturális politika "jóvoltából" nem igazolták, Vaszy Viktor karnagy, színidirektor meghívására a Szegedi Nemzeti Színház operatársulatának vezető tenoristája lett. Innen, a Tisza-parti városból tért vissza a fővárosba, hogy rövid időn belül meghódítsa az igényes, operát kedvelő közönséget.
Simándy szinte valamennyi jelentős tenorszerepet elénekelte hosszú és töretlenül ívelő pályája során. Hangszíne, hangmagasságának tudatos kiművelése, frazírozó készsége, muzikalitása, színpadi játékereje mellett még ideális külső adottságokkal is rendelkezett. Ez így együtt egy világraszóló karrier kialakítására is elegendő feltétel. De Simándy, nagynevű karnagy mesteréhez és barátjához, Ferencsik Jánoshoz hasonlóan "túlságosan magyar volt ahhoz, hogy máshol is meglelje helyét" a világban. Itthon maradt, s hazájában lett az örök Bánk, a patriotizmus szimbólumának letéteményese. (És még vég nélkül sorolhatnám parádés alakításait.)
E szívet dobogtató remekműben Simándy a közönséget évtizedeken át felülmúlhatatlan élménnyel ajándékozta meg. A "Hazám, hazám" kezdetű, II. felvonásbeli áriában egy lángoszlop hevületével forrósította át a szunnyadó magyar lelkeket. A kommunizmus sivár, elnyomó korszakában mindez több volt, mint kivételes produkció, az élő és eltiporhatatlan hazaszeretet nemes példájául szolgált.
Személyes életem nem avuló élménye, hogy több alkalommal is beszélgethettem Simándy Józseffel. Az Operaházban, közös templomi szereplések során és Balatongyörökön, a szépséges magyar tenger partján s a szőlőtőkék varázslatos közelségében - változatos témák erdejében kalandozva.
Ez a személyes kapcsolat még csak megerősítette bennem, hogy ez az elismert operaénekes (szándékosan nem írtam sztárt, mert a fogalmat mára lejáratták, és maga Simándy tiltakozna ellene a leghevesebben) magyarságtudatával, mély keresztény hitével, családszeretetével, etikai és morális emelkedettségével harmonikusan élte meg a Gondviselés által kiszabott emberi életet.
Néhány mondata ma is visszhangzik bennem. "Hitemet vállaltam és sohasem tagadtam meg, hogy katolikus vagyok. És nem is féltem, mert Isten velem volt." - Máskor saját termésű becehegyi borának jóleső kóstolgatása közben a fiatalokról ejtett néhány szót. "Tőlük mindenekelőtt emberséget várok: a magyarság és a kereszténység mozdító tetterejét."
Bánk bán elmondja című önéletrajzi könyvéből (amelyet legjobb kritikusával, Dalos Lászlóval állított össze) világosan kiderül, hogy ez a kivételes életmű a testvérmúzsák közelsége, átjárhatósága révén hamisítatlan, tiszta lírává nemesül.
Szeghalmi Elemér
KIKE Kulturális Hét – 2018. szeptember 10 – 16.
A Kistarcsai Kulturális Egyesület szervezésében megvalósuló Kulturális Hét megrendezésének időpontja Simándy József születésnapjához igazodik.
A tervezett rendezvények közül említem meg:
Szeptember 10., hétfő – katolikus templom
19.00 A Simándy emléktábla koszorúzása
Szeptember 13., csütörtök – civilház
19.00 Simándi Józsefné (Hegedűs Judit): A néptánctól a balettig
„A Kistarcsai Kulturális Egyesület lelkesen ápolja Simándy József operaénekes emlékét. Ennek kapcsán szoros kapcsolatba kerültünk a családdal. Eddigi közös programjaink során mindig a napjainkban is népszerű operaénekes volt a középpontban. Most viszont a balett és a néptánc kapcsolatáról fog előadást tartani Jutka asszony, aki az Operaház balettművésze volt."
Szeptember 16., vasárnap
17.00 A Simándy-szobor koszorúzása
Az ünnepi beszédet Simándy József, a nagy művész unokája tartja.
Közreműködik: Liska Veronika, Országh Péter, Szkordilisz Emilia
Hangfelvételről Simándy József hangját is újra megcsodálhatjuk.
1979. március 30., Petőfi Rádió 19.10 – 19.26
„Bemutatjuk új felvételünket”
Kalmár Magda és Simándy József Lehár-operettdalokat énekel.
Közreműködik a Magyar Állami Hangversenyzenekar, vezényel Sebestyén András
1.- Kulinyi Ernő: Paganini – „Volt nem egy de száz babám” (Simándy)
2. – Mérey Adolf: A víg özvegy – Vilja-dal(Kalmár)
3. – Kulinyi Ernő: A cárevics – Volga-dal (Simándy)
Hazád, hazám! - Egy koncerten figyelt fel Ninh Duc Hoang Long énekére Simándy József lánya
Fidelio.hu - Kalmár Emese - 2018.07.31. 09:30
„Amióta Ninh Duc Hoang Long elénekelte a Hazám, hazám kezdetű áriát, a magyar operarajongók rendszeresen Simándy Józsefhez hasonlítják.
Összehoztunk hát egy találkozást a vietnámi énekesnek a legendás magyar tenor lányával, Simándi Katalinnal.”
Simándy József és kislánya, Katalin
(Fotó/Forrás: A Simándy-család engedélyével)
"A legendás magyar tenor 27 éves volt, amikor első nagy operaszerepében debütált, Ninh Duc Hoang Longot pedig a Virtuózokkal ismerte meg az ország ugyanennyi idősen. A vietnámi tenor öt éve érkezett hozzánk, elsajátította a nyelvet, és az emberek szívébe lopta magát a Hazám, hazám kezdetű áriával. Simándi Katalinnal és Longgal beszélgettünk arról, mit jelent egy ilyen fiatal énekes számára a siker."
Ninh Duc Hoang Long és Simándi Katalin
(Fotó/Forrás: Sárvári Géza Zsolt)
Részlet az interjúból:
"Hogyan figyelt fel a Simándy-család Long tehetségére?
SK: Két éve a szegedi Simándy József Énekversenyen édesanyám hívta fel rá a figyelmem, hogy itt van ez a fiú, aki töri a magyart, de amikor a színpadon áll, akkor mégis így énekli a Hazám, hazám-ot. Léleksimogató, hatalmas megdöbbenés, nagy élmény volt hallani.
Long: Emlékszem, volt a közönség között egy idős hölgy, aki nagyon lelkesen tapsolt, drukkolt és utána gratulált is nekem. És utána tudtam meg, hogy ő a nagy énekes özvegye."
